bétsi m a g y a r k u r ír . ES
SOKFELE, TOLDALÉKUL r.
Indult: K e d d e n ,
September’ 10-dikán, 1855.
B R A Z Í L I A . R i o d e J a n e i r o b ő i költ tudósí tások szerint, Brazíliában némelly feleliezelek, mint jelentettük volt , tsak ugyan munkások voltak abban r h ogy D óm P e d r ó t a’ Braganzai Hertzeget, ismét a’ Brazíliai thrónusra emel jék: ezt bizonyítja kiváltképpen az az irovány, mellyet ar Regensség külső dolgokra ügyelő M inisztere, a’ D eputájusok Kamarájával ekképpen közlöltr „Érdemes Nemzet K épviselők! A’ R e gensség II-dik D ó m P e d r ó ' Ő Felsé ge nevében nékem m eghagyta, k özöl ném az Urakkal e’ következendő figye lemre méltó dolgot. A’ Tsászári K or mány szoros kötelességének tartja azon* irovány előterjesztését, m ellyet E u ró pai Diplomalicus Ágensétől kapott, ’s mellyböl kisül, hogy I-ső Dóm Pedrónak a’ Braganzai Hertzegnek viszszahívására planumok tétettek.. Már az előt tem való Miniszter alatt is- szárnyapllott ez a’ h í r d e még akkor nem igen ügyel■teli reá, mert senki sem hitte , hogy mincliulánna a’ Braganzai H ertzeg, Fiá nak Ildik. D ó m P e d r ó n a k kedvéért koronáról önként le m on d ott, és mi után minden E u ró p a i, és Amerikai Hatalmasságok, a1 fiatal Monarcháfe el ismerték, ’s diplomalicus Ágenseiket a? ^egensséghez el is küldötték T — talál «óznék valaki r a’ ki hasonló planum k iv‘tele felöl tsak álm odnék is , a? mi anny>val inkább gondatlan tselekedet, miVel az említett Hatalmasságokra' nem*
.
21
lehet támaszkodni. Fájdalom , ném elly észrevett nyughatatl&nságok a’ K erüle tekben, sőt magában e' fő városban is bizonyos felekezetnek vakmerősége , m elly nyilván, lázzadást prédikál, a* Journalokban előforduló állítások ,m el* lyek szerint, az.Ország Alkotványát meg akarják változtatni, — fájdalom ! mind ezek , ide járulván Európai Követeink nek tudósításaik is, nem hagynak töb bé kételkedni a’ fe lö l, hogy a’ Restauratió tsak ugyan- tzélba- vétetett!. D e h og y is- kételkednénk, midőn a? B r a g a n z a i H ertzeg seregébe- lépett ka tonák olly feltélelalatt szolgálnak, hogy 5 esztendőt kitőllsenek,. ’s ha a’ 3 esz tendő eltelése előtt Portugaíliát m eg szabadítják, tehát Országkivűli szolgá latra is fordíttalhassanak az is figye1lemré m éltó, hogy a’ Frantzia Ország ban verbuválnak k özit egyetlen egy L en gyel sints r mert ezek ,, tisztjeikkel együtt különösen, kikérték, hogy Pörtu ga 11i\in k ivü l n e*h asz ná 11assana k. II o g y~ kételkedhetünk hát még a’ valóság fe l öl , midőn -tudjuk, hogy az úgy neve*1 zett gyarmatig és Kereskedői társaság nevében, ügyes, .és jártas férjfiak ke restettek Braziliába , hol-luilönösemszolgálat nélküli tisztekre volt a- tekintet,, kik 12, 18, és 24 hónapokra állottakbé2 hogy kételkedhetünk,. midőn, tud ju k , hogy innen> sok kivándorlóit sze m élyek,. kik . av Brazíliai; lakosok — D'O m P e d r ó eránt viseltető' gyülölségnek legfőbb szerző okai valának }, rs ezera
1.62, F eje delem'! gondolkozás módjára még m ost is nagy béfolyással b ír n a k , -— minden vagyontól m egfosztatván, Bra ziliára fordítják szemeiket., hol ismét azon fö hivatalokra ■■jutni vágynak, mellyelcet egykor viseltek v olt a’ mi vesz tünkre! H ogy kételkedhetünk v é g re , midőn az említett személyek , szolgálatjók ért nagy jutalmat várván, már is nyilván hirdetgetik, hogy ezen fö vá rosban , és egész B raziliában, á’ Pt.estauratió mellett nagy rész d o lg o z ik , és hogy R i ó d e J a n e i r o bán kerűlőlevelek forognák kézben számos aláírá sokkal ezen tzélnak kivitele végett: ha ezek az emberek őrültségekben ollyan meszsze mennek , hogy nyilván kijelen-: tik, m elly szerint B r a z i li a soha sem leszsz nyugodt állapotban, ha tsak a5 törvényadó Kamarák fel nem szóllítják I s ö D ó m P e d r ó t , térne viszsza Bra zíliába! — A’ Tsászári "Kormány meg lévőn a’ felöl győződve, hogy az Or szágnak nagysága, és jóllétté II dik Pedró Constitutionalis Monarchiájának fenn tartásától fü g g , ezennel kinyilatkoztat ja , hogy ha Brazíliának valamellyik ré szében a’ Restauratió végrehajtására készületek tételnek, ez előjele leszsz .a’ polgári háborúnál«, m eilly va’ Constituíionalis Monarchiát felb on tja , ’s még más — fel sem számítható károkat -szűiend. IlJyen szerentsétlenség éihárír tása végett a’ Kormány', egész bizoda.lommal a’ Braziliánusokrá, vagy le g alább, kik e’ névre méltók.,fs meg nem lógják en gedn i, hogy Nem zetiségek, és bátorságok szégyenben maradjon , tá maszkodik., — legközelébb pedig a’ TÍernzet Képviselőire , hogy jussunknak minden megtámadások elleni oltalmá hoz megkívántató eszközökről gondos kodjanak. A’ többi M iniszterek erre ,.n;ézye, a’ szükséges javallatokat majd előterjesztik. Nékem, mint külső d ol gokra ügyelő M iniszternek kötelessé*
gém ben á llott, ezt minden tsürés tsa varás nélkül kijelenti, ne hogy idővel •ollyan dolognak élhalgatásával vádolj, sarn, m elly drága hazánknak jólicitet o lly k özelről érdekli. Be n t a da Si|. v a L i s b o á , a’ Rio de Janeirói palotában Jun, 7-kén 1835. N A G Y
B -a I T A N N I A.
A ’ M o rriin gP ostszerén tO port ó nál sok katona maradt, hogy Sáld a n h á n ak megtámadását viszszaverhessék. M inden felőlről tódultak Dóm M i g u e l h e z , és 8000 felszóllított katonák helyett, 12,000 en ajánlkoztak: alkudozások á’ két sereg köztt nemjöt tek k ö z b e , mivel sokkal ellenségesebb helyheztetésben .állottak egymással szem k ö ztt,m in t sem ez megtörténhetettvólna. Á’ T i m e s gy alázza B o u r mont o t , a’ k i mind eddig még s e m m it sem t e t t , sőt a’ battériákat is elhányatta, ’s L i s b o n ai iitazása is isak tettetés, tu lajdonképpen pedig tzélja, Amarant é t , vagy A í m e d i á t a’ Spanyol ha tárnál elérni. Bo ur mo nt na kAug - • dilti megérkezését S a n t a r e m b a a 1 ffle s lehetetlenségek közzé szám aja, m ert az utolsó tsata . em berei maradtak, e z e k b ő l is pe ‘bs kan elszökdöstek. O P 0 t a r e m 160 A n g o ly m értfol > nem is le h e t, hogy « s e r e g E P legroszszabb útján ide dérjen alatt, miután tudva van, hogy b ő i Aug. 8 kán indúlt ki. n (Jf. Alsó Aixg- 24 ^ tatott Ü lésében, L ord Pa _,m -zt feE v a n s Obersternek lter-deseie lelte, h og y Orosz Ország vi semmi legkissebb befolyasa s ,pof. gyen A n g o l y Ország vise e (LorJ tugalliai iu g u u itu ü ug g jyi b u en c i i ,, és -hogy - u->, ó . , ] os közölPalmerstonnak) sem m i bxva a’ Tó ni valója nints. Orosz rök ügybe történt beavat»^ e A
z
H
á z n a k
168 Obcrster ugyan is ímígv kezdette be* rósz Országa’ B o s p o r u s partjain meg izciljct: „Noha egész bizodalmam va akarja hatalmát alapítani. Ilit nem nyugg y u n a’ külső dolgokra ügyelő Minisz liatatlanított, hogy az utolsó esztendők terhez, még is kötelesnek érzem ma be politikájának olly parantsoló sza g a i n a t , mielőtt a’ Ház egynéhány hó- bást adott? — Minthogy tehát A n g l i a hivatalosan még semmit sem tud, sze napra eloszlik, L ord P a l m e r s t o n U r a t nemelly dolgoknak fél*ilágosífcásá- retném tudni: 1-ör V alljon-a’ , minap ra megkérni. Legelőbb is szerentsét k í Konstántzinápolyba küldetett Orosz se vánok azon közelgető kérdésnek felol reg Frantzia és Angoly Ország m egegye dásához , mellynek tárgya Belgiumnak zésével, vagy pedig ezen két Hatalmas függetlensége. R em ényiem , hogy ha ság protestátiója mellett ment légyen e’ egyszer Minisztériumunk- megszabadul a’ T örök fő városba ? 2 or Igaz e’ , hogy ezen kellemetlen ü g y tő l,. majd-más kül O ro s z , és T örök Ország között m eg ső dolgokra- eíliatározóbb> systemát vé tám adó, és oltalom egyesség köttetett, szén fel. Nevezetesen rem ényiem , hogy minden más idegen Követnek részvéte a’ közelebbi Ülés L .e n g .y e l Országra le , sőt tudta nélkül ? Nem szükség hoz nézve valamivel megnyugtatóbbat hatá zá adnom , hogy hasonló esetekben óvp rozandó most azomban Minisztereink rendszabásokhoz szükséges n y ú in i, &’ nek P o r 1 11g a 11 i á r a , és a’ Keletre m it én legkönnyebb módon gon dolok kell leginkább figyelmeket függeszte- elérn i, ha A n g i i a, és Frantzia Ország niek..D o nna M á r i a d e j u r e K i r á l y - k özött, hasonló egyesség. köttetik. Ha né, most félig meddig d e f a c t o is az. talán az említett egyesség a’ Kormány Hlyen környűlállások közit azt lehetett hoz jutott volna, kívánom azt vélünk hinni, hogy Korm ányunk semmit sem is közöltetni.‘c F e r g u s s o n , és Infog késni, azt minél elébb elésm erni: g l i s Urak hasonló értelemben nyilat de mivel én még most sem kételkedem koztatták ki m agokat, a’ mire L ord Minisztereinknek jó akaraljok fe lö l, és P a l m e r s t o n im így fe le lt: „M in d en mivel e’ pillantatban , hol a’ munkáló- kor legnagyobb gyönyörűségem nek tar dások folyamatban vagynak, talán illen tom , ha a’ Háznak valamelly tárgy fe dő sem volna a’ nemes Viscounltól fel löl világosítást adhatok , - ’s valóban azt világosítást kívánni, tehát abban ha a- jelen esetben sem mulatnám e l , an gyom és tsak sajnálásomat jelentem k i, nyival kevésbé, mivel a’ derék O ber hogy az az. elesmérés m ég meg nem ster , ’ kérdéseit mérséklettel*, és illen történt. Ha igaz, a’' mint m ondják, hogy dőséggel terjesztő e l ő , a’ miért néki Angoly, és Frantzia Ország, Isak Orosz ezennel köszönetét tészek: de még is Ország tekintetéből nem dolgoztak egye- égy tévedésből, mellyber esett,, midőn nesen a’ Poriugalliai ü gyben , holott azt gon dolja, hogy Anglia Orosz Örsemmit sem tettek Orosz Országnak a’ szágtóli félelemből není avatta magát a’ Török háborútól való megakadályozta- Portugalliai ü g y b e, ki kell vonnom. A’ [asára, tehát ettől sem kívánhatják most, mi az Angoly Kormányt ille ti,, egész “°gy amannak szabadságot engedjen a5 őszinteséggel meg vallom , hogy a’ mi °rtugallia mellett való interventióra, Politikánkat, sem Orosz_, sem akármeJiy ^ert ez a’ két eset az én tsekélybélá- más Hatalmasság soha sem« vezetne. Mi í?Som( szerint egyformái Lássuk mosta’ Portugalliára nézve tsak azt. aV Politi 'cleti dolgokat. Mi reánk nézve nem kát követtük, a’: mi*az Ország betsüleleginkább megegyoeket fcseUély fontosságú d o lo g , ha O- tével, és hasznával , .
z ik , ’ s meg vágyóit a’ felöl győződ ve, hogy Franlzia Országot is ugyan ez a’ sinór mérték vezette, és valamint m i, úgy ő (Frantzia Ország) sem hallgatott semmi .inás Hatalmasságnak sugallására.
ben hirdetett, ’s L i s b o n á b a n ttlili l^velezesek,hitelesek légyenek e’ ? mer| ha oliy a n ok , — akkor az Angoly Cha. racter nem kevés tsorbúlást szenved L ord P a l m e r s t o n mosolyogva erre A’ mi Keletét ille ti, az. igaz , a’ K or azt felelte, hogy ő erről semmi felvi mány is hallott O rosz, és T ö r ö k O r lágosítást nem adhat, abból áz egysze szág' között véghez ment valamelly rű o k b ó l, mivel D ó m Pedrónakó T ra clatu sról, de mivel azon Tractatus nem külső M inisztere, a’ kihez inkább hivatalosan vélünk még nem közölte- lehetett volna ezt a’ kérdést intézni, te lt, tehát k özeléb b ről annak határo mint ő hozzá. Hangos katzaj követte zatairól, nem is szólhatok. A z időszaki ezen szavakat, a’ mire a’ Ház más tár sajtónak munkássága mellett igen ter gyat vett tanátskozás alá. mészetes, hogy a’ tisztelt tagok hamaM a 1 1 á ból Jul. 24 ig Angliába e'rréhb hallanak valamit, a’ m i idegen kezelt tudósítások szerént, Mehmed Udvaroknál véghez m egyei», m intsem A l i ismét Expedilióhoz készül AraKorm ány képes volna , vagy tanátsos- fa i a fe lé , az o tt, különösen pedig Dschidnak tartaná, a zt, a’ Parlamenttel hiva da szomszédságában kiütött nyughatattalosan közleni. Azt kérdeztek , ha vall lanságok következésében, mellyeketegy jon O rosz Országnak a’ T ö rö k ügybe elők elő T ö r ö k indított, ’s most nehány való .-beavatása, Frantzia, és Angoly vad szolgabandáival mindenfelé rablást Országnak megegyezésekkel történt le és pusztítást terjeszt el. Me k k á i útg y e n « ’ ? A’ Brittus Korm ány nem tar-, jókban sok bútsiijárók megtámadtattali, tá szükségesnek, magát azon lépésnek ’s vagyonjaiktól megfosztanak. Azt mond ellene szeg ezn i, mivel O rosz Ország já k , hogy a ’ főparantsolat Ibrahim kötélezte m agát,*seregét azonnal visz- Basának egyik G e n e r á l j á r a fog bízattálszahúzni, mihelyest ez küldetésének n i , a? k i t M e h m e d A l i e’ végre min-, K i r á l y azt is m egizélját eléri. O r o s z O rszág ebbeli sza den nap vár. A’ vát meg is tartotta. A’ fellyebb előadott parantsolta, hogy elegendő tisztekkel, okok m iatt, a’ isívánt iroványt e lő nem es hajóslegényekkel megrakott 5 , vagy terjeszthetem. -Ha a’ Korm ány valóság fi Corvet A 1 e x a n d r iá b ó l Suezbe gal birja azt az iroványt, akkor .annak induljon : ez azon rablásoknak,mel>ye, a’ dolga fontolóra venni , va lljon , és nehány Egyiptom i k e r e s k e d ő k porteKaminő lépéseket kell rebben.a’ dologban jo k o n történ t, m e g b o s z s z ú l á s á r a o ,,, tenni. E v a n s Obersler m egelégedett iénik. (Courir.C Az 1832 dik esztendő^ ugyan L ord P a 1 m e r s t o n nyilatkozBritannia, Bajor, tatásaival, de még is a’ közelebbi 'Ülés M áj.7-kén tzia , és O rosz Országok között, „lK» _____ ____ ^ ben nyomosabb felvilágosítást rem ényOrszágra nézve köttetett k ö t t e t e t t JSgyesseo lett. F e r n u s s o n U r azt k érd ezte, Országra Egyesse^,. ■ rQivalljon a’ fényes Porta, minekelötte O- anég e z e n pótlék tzikkely Jar.llL’ Ía^Up*'-orolrósz Országhoz folyam odott , nem in- Országban áz Uralkodás illet;* illeti, t G tézett e’ hasonló kérdést A n goly O r - t~ ó H rTertzeg, ' ^ örög Király férj fer,"j»o an ^n< szaghoz? L ord P a l m e r s t ó n ági é n elsösziilöttség rendje szerint, n é l felelt, de hogy kérését a’ Kormány te ennek testvérei F érjfi' ^ ^j megtagadta légyen. M u r r a y Ur azt L u i t p o l d , és A d a l b e r t hiú az említett egyessé kérd ezte, valljon minap a’ T i m e s tzegek et, kik említett eg V
N
r
a g y ,
i c e
i r c n t u a l i t e r , az a z , ha hogy a’ mosl élő G örög Királynak maradékai n e m lennének , substituallatlak. Az Aszszonyok — Isak az említett 3 férjfiágnak tökélletes magvaszakadásával a’ Ba jor Háznak kijelelt lineájában tarthat nak s z á m o t a’ G örög K oronára, ’s raeghalároztatih, hogy ebben az esetben G ö rög Országnak k oronája, és méltósá ga, arra a’ Hertzegaszszoríyra, vagy ennek törvényes maradékaira szálijonj, a’ ki az utolsó G örög Országi Király hoz örökösödés rendben legközelébb állott. Ha Görög K orona Aszszonynak fejére száll, akkor ennek törvényes ferjíi maradékainak, a’ leány maradé kok felett elsőségek leen dj és G örög Ország thrónjára, az első szülöttség jus sa szerint lépnek. Ugyan azon egy fon soha sem lehet G ö r ö g , és egy más idegen Hatalmasságnak koronája. A ’ je len világosító, és pótló tzikkelynek ugyan az az ereje leg y en , mintha az 1852 dik Máj. 7 .dik tzikkelyek k ö z z é , szóról szóra, akkor mindjárt bévevődött volna. Helyben hagyattassék , és a’ helybenhagyás minél elébb kitseréltessék. Ennek nagyobb hitelére, az il lető meghatalmazottak aláírták, ’s petsétjekkel megerősítették. Költ L on don ban Apr. 50-kán 1835. (Aláírás.) P a l merst on. T a l l e y r a n d . L i e v e n . Get t ó. P O R T U G A L L I A . (Times.) Nem tagadjuk , D ó m Pei l r ónak viseletében, van valam i, a’ ga zok n ál némünémű kedvetlenséget, cs aggodalmat o k o z , kik L i s b o n á ban egy jó Kormánynak felállítását óh aj tanák. Nem titok többé, hogy a’ Brapnzai Hertzeg körül nyomorult em berek vagynak, bizodalmávalméltaUaJol'.at szerentséltet, ellenben je le s , és Világosodott Státus férjíiakat magától Meszsze tarl: ha azután nehéz környűl-
állások fordulnak el ő, nem tsuda, ha ollyan teremtések, mint X a y i e r C a n d i d o bakot lőn ek : azért valóban nem volna okosabb politika, mint ha A n goly Ország közben vetné magát, ’ s fel fogná D o n a M á r i a igazságos ügyet, mellynek mind addig, valameddig tsak az első Miniszter lelyes hatalommal fel nem ruháztatik , jó vége nemleszsz. (Hampshire Telegraph.) Lisbona Aug. 13-kán. Óhajtva vár/uk, mire ütki a’ d olog, -— mert noha a’ Miguelistáktól nints mit tartanunk, m ég is a’ -Tsászár sokszor ollyat követ e l, a’ m i nek nem lehet jó következése. A ’ mi nap adott ki egy parantsolatot, m elly szerint mind azon tisztviselők elbotsatlalnak, kik D ó m M i g u e l alatt szol gáltak: erre T e r e e i r a Hertzeg és N a p i e r Admirál Önként ki akartak állani a’ szolgálatból, ’s tsak, miután a’ parantsolat viszszavétetett, maradtak meg. D o m . P e d r ó haszontalan tanátsosoktól van körülvéve, kikkel P a 1r n e l l a , ’s több ehez hasonló férjffak nem akarnak tartani, ’s valóban , D ó m P e d r ó el van veszve,' ha viselete á l tal Palmellát kénszeríti a’ lemondásra. L i s b o n a bevételével 19 napi vendegeskedés után, végre megrémültek a’ Város minden óltalom nélküli állapotjá n , midőn hallották, hogy G l o u e t Frantzia Generális alatt, 8000 M iguelisla k özelit, C o i m b r á t mar el is ér te, a1 L.i sb o n a i politzia hozzá tsatol-. ta magát, ’s Cadaval H erlzeg alatt, ki nek hasonlóul 6000 embere vagyon, egyesült. A’ Constilutionalisok tehát valahára felébredtek, munkához fog tak, és mivel D ó m M i g u e l battériái ban az ágyúk használatlanul heverlek, onnan «lhozattak. Két osztály katonaság V i l l a f r a n c a b a , és T ő r r e s V e d r á s b a m ent, a’ hová T e r c e i r a Hertzeg is 4000 em berrel tsak hamar e l in d u l, és így a’ Váro3 oltalmára tsak
m in légy 8 —9000 szabadosok marodnak: B o m P e c ir ó h o a való ragaszkodás de kétségkívül ezeknek szolgálatokra lsért, hódoló írást nyújtottak bé ■j , " »• • TT , . - > ;•---tak bé, mcllvsem igen leszsz szükségünk beh reg!, Űrökhöz viseltető, indülalji. D o m M i g ' u e l katonái, kik a’ fö kát újabban nyilván valóvá tószik. várost fenyegetik, még jó távol vagy(National.), Ha- D o m Pedrónvér nak.. Fájdalom ! D ó m P. e d r ó azon’s a’ Királynénak kormánya helyre áll’ közben mindent elk övet, a’ mivel tsak 5 hónap múlva ez a’ Kormány is.} épen boszszanthatja az ellen félt, a’ helyett, ú g y , mint a.’ D ó m M i g u e l é , hábohogy P a l m el l a , és V i l l a f l o r bőlts rúskodni fog, azökkal az emberekkel tsanátsaikra halgatna. M indenkinek va és princípium okkal., a? kik, és a’ melgy ónját , a’ ki D ó m , M L g ú e l t szolgál D lyek a’ Kormánynak alapítói valának: ta , zár alá tétette,.' úgy hogy tisztes kétséget nem szenved, hogy e®a.’ Mofamíliák, aszszonyok, gyerm ek ek , kéritelenek kóldúlni járni t azt nem, tekin narchiaás-nemsokára-gyülöletessé leszsz, és h og y kemény öppositió kél ki el ti, hogy soknak , kik D . M i g.u.e 1 szók len e nem tsak Portugalliában , hanem gálatjában voltak, tsak e z e ü fszolgálat, Frantzia és Angoly Országban is. és örökös^ fogság koztt lehetett vállaszA n g oly lapok megerősítik azt a’ t a n io k ,—- és ezért most familiájolson akarnak boszszút á l l a n i A ’ kegyetlen h í r t , h og y a’ Miguelisták Aug. 20kán ségnek ez a’ neme sokkal gonoszabb r e g g e l, V i 11 a n o s a da Gayat , mia’ m ásiknál, a’ mennyiben ez t ö r v é n y , nekutánna az ottani társaságnak borait és szabadság ígérete mellett haj tatils v é g elfétsérelték , oda hagyták Jégven, á re. Ha ezt a’ Systemát tovább is foly G r i j o ba viszszavonultak./ A’ Pedristatják, akkor a’ nyomorúság mögkettöz- ^ ták k özzü l Aug. 20-kán estve 0 por telik. Ez minden kegyelem ígéret , min t ó b ó l 1000 en érkeztek Lisbonába, s den igazság, és így a’ józan politika következendő reggel ugyan annyit ellen történik. Rem ényleni leh et, hogy várnaki az A n g o ly o k , kik nagy hévvel pártol F R A N T Z I A O R S 2 Á G. ták m indenkor D o n a M á r i a ü gyét, D o n a M á r i a Királyné útban van épen ollyan hévvel kelnek ki ezen kárP o r t u g á l Ti a fe lé : tegnap est«: hozatos igazságtalanság ellen. (Cronica Cönstitucional.) Aug. 15- úgymint Aug. 27-kén R ° u e " lu, kén. A ’ B r a g a n z a i H erízeg ö Ts. zett, a’ honnan ma reggel Havr Felsége, a* K irályné'nevében R egen s, indúl. ma fogadta el L ord R u s s e l l Vilmost, B E T S. mint a’ N. Britanniái K orm ánytól -— Ő \ts. K. F elségek elhagyván ^ ; II dik Dona Mária Királyné elesméré* ^ seriek kijelentésére meghatalrnazott K ö gát Sept. 5 kán Münchengratz rr,^zjr vetet. Ezen alkalommal Ö Excellentziá- t ak, hol az Orosz Tsászar já bémutattaŐ Felségének P a r k e r Ad- látogatását várják. — Az Orosz j ^ m írált, és a?' T a j ó n lévő,hajós hadi erö- Aug. 28 kán indult el Crons tsászári gőzhajón. Újabb tü o aek többi tisztjeit is. D óm Pedrónak L i s b o n a i beme rént m ég Sept. 5-kán n^ - n u-< iiinetelekor — a’ fogságból kiszabadúlttak v o lt meg Ö Felsége S t e k özzü l, 51 M a d e i r a szigeti lakosok, hető a’ tengeren uralkodó szel' lúk még 182S;ban tétettek fogságba,. idő miatt..
167 «5— Ö Ts. K. Felsége meltöztatolt Aug. <J-kén hő 11 Kir. végzése állal Fö Tiszt. Kuns z t Ignálz U ra l, Nagy Szombati j’lcbánust és Kanonokot Majki Sz. Má ria Tit. Prépostjává kegyelmesen kine vezni. Eltűnt egy fénylelt tsillag tudományos egü n kről, Elhunyt a’ N e v e l ő k ’s egy H a z a disze — GÖI1ÖG-! Egy jó hazafit , és példás.erköltsi tiselcte mellett tudománya által szer zett sok érdemeiért közönségesen tisz telteiéit tudóst, é3 ritka szerentsével ko ronáztatott Nevelőt vesztettünk el Szept. 5-kén, m elly napon Méltos. G ö r ö g D e m e t e r Úr Ts. K. valóságos Kama rás és .Udvari Tanátsos, Sz. István Ma gyar Király Rendje Commandátora, több tudós társaságok tagja , hoszszas betegeskedése u tá n , hasznos életének 73 dik esztendejében , világi pályáját örökkévalóval váltotta fe l, kedves élete párjának és minden tisztelőinek ’s szá mos barátinak mély fájdalmakra. — Ál dás poraira! (Élete rajzát rövid idörf küzleni fogjuk a’ Sokfélében.) . M A G Y A R O R S Z Á G . P o ’s ö n y Sept. 6 kán. Az Augustns 51-dikén tartatott 99 dik Országos Ülésben a’ IV Urbáriális tzikkely 5 dik 5ánali utó pontja felett folyt a’ tanátsJtozás ; megállapíttatott nevezetesen : ‘‘Ogy valamint a’ Jobbágyok marháit "junka szaporítása végett megosztani , ajúr az illető esztendei roboton felül p. szolgálatot kívánni megtiltaíili a’ oldes Urnák, szintúgy van jussa is, a’ Jpltas és átalkodott vagy henye jo b b o k t ó l ketlőztelett munkát kívánni, rovásokra annak végrehajtására apszámosoliat fogad n i, ’s az engedet
lenség ismétlése esőiében a’ jobbágyon túladni. A ’ 6 dik § bán a’ hoszszú fuvar eltöröltetik, ’s e’ helyett minden egész jobbágytelelire, — lu'vévén T e m e s ,T o ronlál és Krassó Vármegyéket , hol szokásban sem volt, — két roboinap határoztatott. A ’ 7-dik § bán rendelte t ik : hogy az olly erdőségekben, mel lyel« nem a’ jobbágy telek állományá h oz tartoznak, mellybe mindozáltal a’ jobbágyok fa jótéteményei éln ek , min d en , egész telkes jobbágy egy öl fát vágni és azt be hordani tartozik, mindazáltal nem tovább két m érlföldnyi tá volságnál; a’ zsellérek félölet kötelesek vágni, mi a ’ fentebb említett 5 Vár megyékre nem terjesztetik ki. A’ hol a’ jobbágyoknak hasonló jótétem ényül szolgál a’ nád, égy egész telkes jo b bágy 40 kötetet tartozik levágni. — A* vadászatról szólló § az Országos szerkeztelésben eltörűltetett. A ’ 8-dik § an pedig megállapítatik, hogy a’ mester em berek,, kik tsupán mesterségek után élnek , ’s semmiféle külsőtelke^nem bír nak ; valamint a’ kereskedők is , az il lető robotot pénzel megválthatják, en nek mennyisége, az Urasággal meg nem egyezhetés esetében, szokott Urháriális úton törvényesen fogván meghatároztatni. § 9. A’ község földjeire néz ve az eddigi szokás fog fenntartatni. § 10. Ezen <>mlíttetteken kivűl sem m ifé le más szolgálatot nem követelhet a’ Földes Úr ; ’s az 1725 ik észt. 75-dik tzikkely megszűnvén, az Uraság min den elsőbbségi jussa az eladás vevésb e n , úgy a’ kényszerítésnek, szolgála toknak , taksálásnak, monopoliumnak akármi nemeit a’ 5-dik tzikkely rende lése épségben tartatván — minden külömbség nélkül az egész Országban ’s ahoz kaptsolt Részekben eltöröltetnek, ’s hogy az öszveszámítás rendesen es sék m eg , ’s a’ robotok felesleg kiadása
meg ne engedtessék, kötelességévé té tetik a’ Vármegye Tisztviselőinek mind ezekre, mind arra vigyázn i, h og y,h a a’ Földes tír az illető esztendei szolgá laton felül többet kívánna jobbágyaitól, az, tsupán a’ jobbágyokkal kötendő sza bad egyezés mellett történhessék meg. Ezen rendszabások álthágása esetében, az; 1-sa tzikkely 4-ik § sa értelméhez képpest tartozik a’ Földes Úr a’ kár megtérítésén kivűl, rövid út<9n a’ mun ka folyó bérit kész pénzel háromszo rosan viszszapótolni, ’s ha e’ sajtolá sokat ism ételné, a’ M egye Tiszti Ügy védje által törvényesen m egveendő 200 ft büntetésnek vettetik alá. A’ szabad lelkeket vagy pusztát , akármi névvel vagy engedelem mellett b író Zsellérek, egészen az Urasággal kötendő egyezés től függnek. A’ 4 ik tzikkely Országos visgállatása elvégeztetvén, az V :ik vé tetek e lő; mellynek 1 sö § ában az Ur bárium bevitele előtt kötött szerződé sek ezentúl is a’ magok erejekben ha, gyatnak; ar 2 dik § bán a’ jobbágyok ar munkák és szolgálatokra n ézv e, külön külön örök ös szerződéseket is köthet nek t m ellyeknek erejénél fogva , letévén a’ szabadon és költsönös megegye zés; mellett megállapított általános sum m á t, magokat örökösen mentekké te hetik, az Uradalmi törvényhatóság ide nem értellvén. Ezen szerződéseknek mindazáltal a* szabad telek királyi ha szonvételei, tárgyai nem lehetnek ; el lenkező esetben a’ Földes Úr maradé kai által törvényes úton viszsza lésznek szerezhetendök_ Ne h og y mindazáltal az örökös szerződések kötésére engedett közönsége* tehetség,, viszszaéléseket huzzon maga után,. az illy akár az urbárium bevitelétől fo*»va kö
t ö t t , akár jövendőben kötendő !zer zödések megsemmisütethetnek; lörlli m eg lehet mutatni, hogy azok urbj. riális rendeztetés alkalmával az Urada lo m akaratja ellen ’s ellentmondásával ideigleniekböl változtiattak át örökös o kk é , vagy erőv el, fenyegetéssel Isikartattak k i; 2 o r Ha tsalárdsággal ’$ álnoksággal köttettek; 3 or Ha az azokbán foglalt feltételek idővel telljesíthe* tétlenekké váltak ; 4 er Ha kivilágoso d ik , hogy ollyanok által köttetett, kik szerződési jussal nem bírtak. Ezen szer ződések p er útján lésznek megsemmi sítendők. — Az 5 dik §-ban teljes sza badság engedtetik a’ jobbágyoknak,tar tozásaikra, munkáikra, adóikra, úgy szinte a’ királyi és szabadtelki jussok ra nézve is ideigleni szerződésekre lépni.
II I R D E T É S.
Tettes Nemes Szabólts Vmgyebeli N. Halász Helység Halárában lévő Szék só seprés és Főzés jussát, az illető kö zönséges Földes Uraság 1833 dik Esz tendei O ctober 10 dik napján, 10 tendőkre H a s z o n b é r b e árverés á l t a l o0 ja ki adni — kiknek ezen H a s z o n b é r léshez kedvek van a’ ki t e t t n a p o n • Halászban megjelenni ne t e r h e l t e s s e n e « .
A ’ P énzfolyam at Septem ber’^ ^ J '1
A ’ Státus’ 5p.Centes Obligátzióji A z 1820-béli sorsosok: A z 1821-béli hasonlók: , j| Bctsvárosa 2 1 /2 p . C e n t e s Bán o g á tz ió ji: 53 1 /2 fór. keltek, mind1 Bank-Aktziák keltek 1197 1/1° for‘ Conv. Pénzben.
Sz erk e ez t e t ő és Ki add M á r t o a J g ' t e f , Professor.
(L a n d strssse
Ifjromtatá: Nemes H a y k u l A n t a l . (Cibere Eacker-Strasse Kro 7$5-)
