B E S Z Á M O L Ó. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyelet munkájáról Készült: Budapest, február

BESZÁMOLÓ A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyelet munkájáról 2007.

Készült: Budapest, 2008. február

Készítették az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Szakterületének, valamint az illetékes megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályok munkatársai

TARTALOMJEGYZÉK ___________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS ................................................................................................................... 1 1.

VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG ........................................... 3

1.1.

Szántóföldi ellenőrzés és minősítés .................................................................. 3

1.1.1.

Kalászos növények.............................................................................................. 8 Őszi búza /Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol./ ...............................................8 Őszi durum búza /Triticum durum Desf./ ...................................................................13 Őszi árpa /Hordeum vulgare L./ ..................................................................................14 Őszi rozs /Secale cereale L./.........................................................................................15 Őszi tritikálé /X Triticosecale Witm./...........................................................................16 Tönköly búza /Triticum spelta / ...................................................................................17 Őszi zab /Avena sativa L./ ............................................................................................17 Tavaszi árpa /Hordeum vulgare L./.............................................................................17 Tavaszi búza /Triticum aestivum L./............................................................................18 Tavaszi durum búza /Triticum durum Desf./ ..............................................................19 Tavaszi tritikálé /X Triticosecale Witm./ .....................................................................19 Tavaszi zab /Avena sativa L./.......................................................................................19 Csupasz zab /Avena nuda L. /......................................................................................20 Homoki zab /Avena strigosa L./...................................................................................20 Rizs /Oryza sativa L./....................................................................................................20 Köles /Panicum miliaceum L./.....................................................................................21 Pohánka /Fagopyrum esculentum M. /.......................................................................21

1.1.2.

Kukorica /Zea mays L./ .................................................................................... 22

1.1.3.

Burgonya /Solanum tuberosum L./ ................................................................. 26

1.1.4.

Olaj- és rostipari növények .............................................................................. 29 Napraforgó /Helianthus annuus L./............................................................................29 Olajlen /Linum usitatissimum L./................................................................................30 Kender /Cannabis sativa L./.........................................................................................30 Őszi káposztarepce /Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk./ .........................31 Tavaszi káposztarepce, réparepce, tarlórépa...............................................................32

1.1.5.

Répafélék .......................................................................................................... 33 Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./............................................................33 Takarmányrépa /Beta vulgaris L./...............................................................................33

1.1.6.

Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények) ................................................... 34 Szója /Glycine max L. / Merill/ ....................................................................................34 Lóbab /Vicia faba L./ ...................................................................................................34 Étkezési borsó /Pisum sativum L./ ...............................................................................35


oldal Takarmányborsó /Pisum sativum L./ ..........................................................................35 Mezei borsó /Pisum sativum L. / .................................................................................35 Csicseri borsó /Cicer arietinum L./..............................................................................35 Szegletes lednek /Lathyrus sativus/ .............................................................................35 Csillagfürtök /Lupinus sp./ ..........................................................................................35 Bükkönyök /Vicia sp./ ..................................................................................................35

1.1.7.

Takarmánynövények /herefélék, füvek, cirokfélék/ ........................................ 36 Lucerna /Medicago sativa L./ ......................................................................................36 Vöröshere /Trifolium pratense L./...............................................................................39 Egyéb herefélék ............................................................................................................41 Mohar /Setaria italica L. / Beauv./ ..............................................................................42 Fénymag /Phalaris canariensis L./..............................................................................42 Gyep- és takarmányfüvek ............................................................................................42 Seprűcirok /Sorghum bicolor L. / Moench./ ...............................................................45 Szemescirok /Sorghum bicolor L. / Moench/ ..............................................................45 Silócirok /Sorghum bicolor L. / Moench./...................................................................45 Szudánifű /Sorghum sudanense L. / Piper / Stapf/.....................................................45

1.1.8.

Mustár, olajretek, mézontófű ........................................................................... 47 Fehér mustár /Sinapis alba L./ ....................................................................................47 Olajretek /Raphanus sativus var. oleiferus/ ................................................................48 Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./ .......................................................................50

1.1.9.

Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak.................. 52 Zöldborsó /Pisum sativum L. sensu lato/ ....................................................................53 Zöldbab /Phaseolus vulgaris L./ ..................................................................................53 Étkezési szárazbab /Phaseolus vulgaris L.ssp. vulgaris/............................................54 Lencse /Lens culinaris L./............................................................................................54 Paprikafélék /Capsicum sp./ ........................................................................................54 Paradicsom /Lycopersicon lycopersicum L. Karst ex Farw Mill/ ..............................54 Kabakosok ...................................................................................................................54 Gyökérzöldségek...........................................................................................................54 Vöröshagyma /Allium cepa L./ ....................................................................................54 Gyógy-, és füszernövények, virágok, famagvak ..........................................................54

1.2. 1.2.1.

Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagvak ....................................... 55 Ökológiai vetőmag adatbázis ........................................................................... 57

1.3.

Fajtaazonosító kitermesztés ........................................................................... 58

2. 2.1.

FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK ............... 65 Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata .......................................................... 65


oldal 3.

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ......................................................................... 69

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15. 3.16.

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése........................................ 71 Szántóföldi szemle hatósági jogkörben ......................................................... 71 Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk vizsgálata ......................................... 71 Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzés ........................................................ 72 Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben...................................................... 72 Tényleges termés elszámoltatása ................................................................... 72 Standard szaporítások ellenőrzése ................................................................ 73 Kiszerelési tevékenység ellenőrzése ............................................................... 73 Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása................................................. 73 Címkeelszámoltatás ellenőrzése..................................................................... 73 Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése................................................... 74 Vetőmagtételek zár alá helyezése, zár feloldása ........................................... 74 Vetőmagforgalmazás ellenőrzése................................................................... 74 Dughagyma forgalmazás ellenőrzése............................................................. 75 GMO ellenőrzés............................................................................................... 75 Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése ....................................................................................... 75 Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése ................................. 76 Ellenőrzések tapasztalatai ................................................................................ 76

3.17. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

EGYÉB FŐOSZTÁLYI TEVÉKENYSÉG .................................................. 77 Géntechnológiával kapcsolatos feladatok ..................................................... 77 Európai Unióval kapcsolatos feladatok......................................................... 78 A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttműködése ...................... 78 Oktatás, továbbképzés .................................................................................... 79 Külföldi szakmai utak..................................................................................... 80

MELLÉKLETEK.......................................................................................................... 83 ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ......................................................................... 145

BEVEZETÉS __________________________________________________________________________________________

BEVEZETÉS

Hasonlóan a korábbi évekhez, összefoglaltuk és közreadjuk a Vetőmagfelügyeleti Szakterület jelentését az év vetőmag-szaporítási és fémzárolási, valamint egyéb jellemző adatairól, a fontosabb szakmai eredményekről és változásokról. A vetőmagágazat adatai 2007. évben biztatóak voltak, megállt a szaporító-területek csökkenése, pozitív irányba mozdultak az őszi kalászosok fémzárolási mutatói, ismét felívelőben van a repce vetőmagtermesztés és 2007 tavaszán nőtt a tavaszi vetésű növények vetőmagszaporítási igénye is. A feladatokat azonban komoly intézményi változások közepette kellett ellátnunk. A 274/2006 sz. kormányrendelet létrehozta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és megyei hivatalait és így 2007. január 1-től új keretek között dolgoztunk. Ami változatlan maradt: Feladataink szakmai törvényi háttere, mely továbbra is a 2003. évi LII. törvény „A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról„ és kapcsolódó végrehajtási rendeletei melyek természetesen folyamatosan követik az EU jogszabályváltozásokat. 2007. év ilyen meghatározó változása volt például, az un átruházott jogkörben végzett tevékenység gyakorlatba való átültetésének megkezdése. Ami változott: Az intézményi szervezeti felállás. A megfelelő vetőmag- előállítás és forgalmazás érdekében előirt ellenőrzési és minősítési rendszer egységes országos működésének fenntartásáért az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága a felelős. Közvetlen irányítása alá tartoznak a budapesti Vetőmag-felügyeleti osztályok és Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratórium, valamint a Fajtakitermesztő Állomás Monorierdőn. Az átszervezés egyik célja volt, hogy a közvetlen területi munkavégzés szervezése közelebb kerüljön a partnerekhez földrajzi értelemben is, ezért a Területi Vetőmagfelügyelőségek az átalakulást követően a Megyei Szakigazgatási Hivatalok Földmüvelésügyi Igazgatóságának Osztályaként dolgoznak változatlan területi illetékességgel. A szakigazgatási hatósági eljárásban a megyék első fokon, a Központ másodfokon jár el, kivéve ha a határozat meghozatalában eleve a Központ illetékes. Ezen esetekben másodfokú eljárásnak nincs lehetősége, jogorvoslatért a Közigazgatási Bírósághoz lehet fordulni. A certifikácós folyamat egysége nem változott szakmai irányításáért a központi igazgató illetve a szakterületi helyettese a felelős. Valamennyiünk számára legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a hatóság átszervezése közben a munka folyamatossága ne szakadjon meg, és emiatt ne érje hátrány a vetőmagágazatot. Reméljük, hogy ez a jelentés annak bizonyítéka, hogy ezt a célt sikerült megvalósítani. A feladatok 2008-ban tovább változnak az Európai Unió illetékes állandó bizottságában megkezdődött a vetőmag direktívák felülvizsgálatának és korszerűsítésének folyamata. Ma-

1

BEVEZETÉS __________________________________________________________________________________________

gyarország véleményét is figyelembe fogják venni, hiszen változatlanul jelentős vetőmagelőállító és exportáló országa vagyunk az Uniónak. Budapest, 2008. február

Polgár Gábor igazgatóhelyettes

Ertseyné dr. Peregi Katalin igazgató

2

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés ____________________________________________________________________________________________________

1.

VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

1.1.

Szántóföldi ellenőrzés és minősítés

2007-ben a növényfajták vetőmagszaporításait és a burgonya vetőgumó előállítását 109.747 ha területen felügyeltük. 1.sz. táblázat Vetőmagelőállító terület 1998-2007 Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Ellenőrzött terület ha 180.364 169.142 156.234 173.405 161.018 154.628 147.179 118.715 96.450* 109.747*

% 100,0 93,7 86,6 96,1 89,2 85,7 81,6 65,8 53,5 60,8

* Bejelentett standard szaporító területtel együtt

Az összes vetőmagszaporítóterület 13.297 ha-al több, mint 2006. évben. A táblaszám 1.057-al több, mint 2006. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben. A vetőmag szaporítóterülethez a standard kategóriájú zöldségnövények bejelentett vetőmagszaporító területe is hozzászámítható, melynek csak a rendeletben előírt része kerül szántóföldi ellenőrzésre. Az összes bejelentett standard szaporítóterület 5.199,6 ha melyből a véletlenszerű kijelöléssel kiválasztott ellenőrzött terület 992,73 ha. Ezzel együtt a szemlére bejelentett terület 109.747 ha volt. Az alkalmatlan minősítés aránya 2007. évben mindössze 3,2 % volt, ami kedvezőbb a 2006. évi értéknél (3,6 % és 3.247,1 ha). Az alkalmatlan terület 2007-ben 3.418,1 ha, közel azonos a 2006. évivel. A szaporítóterületen 99 növényfaj 1.368 fajtájának vetőmagja került szaporításra. 2.sz. táblázat Átlagos táblanagyság és táblaszám 1998-2007 Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Táblaszám /db/ 7.736 7.559 7.569 8.373 8.175 8.452 8.461

3

Táblanagyság /ha/ 23,31 22,38 20,64 20,70 19,70 18,29 17,30


Táblaszám /db/ 6.993 5.738 6.795

Év 2005. 2006. 2007.

Táblanagyság /ha/ 16,97 15,70 16,15

A táblaszám 1.057-al több, mint 2006. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben. 2007. évben 14.158 vetőmagtételt, valamint 266 burgonyatételt fémzároltunk. A fémzárolt vetőmag és burgonya összes mennyisége 252.572 tonna. 3. sz. táblázat Fémzárolt vetőmag és burgonyatételek számának alakulása 1998-2007 Vetőmag

Burgonya

Összesen

db 27.409 25.962 28.807 26.191 28.619 27.300 23.022 14.324 13.691 14.158

tétel db 1.621 1.669 1.745 1.493 1.526 1.649 1.329 479 359 266

db 29.030 27.631 30.552 27.684 30.145 28.949 24.351 14.803 14.050 14.424

Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Eltérés az 1998 évi = 100 %-hoz képest 100,0 95,2 105,2 95,4 103,8 99,7 83,9 50,9 * 48,4 * 49,7 *

* Az egy tételben zárható vetőmagtételek mennyisége változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye

4. sz. táblázat Fémzárolt mennyiségek alakulása 1998-2007 Vetőmag

Burgonya

Összesen

tonna 335.007 314.512 372.020 340.253 348.383 318.855 333.560 232.227 223.777 248.325

Mennyiség tonna 24.314 25.158 26.176 22.383 22.900 24.741 19.931 7.180 5.384 4.247

tonna 359.321 339.670 398.196 362.636 371.283 343.596 353.491 239.407 229.161 252.572

Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

4

Eltérés az 1998 évi = 100 %-hoz képest 100,0 94,5 110,8 100,9 103,3 95,6 98,4 66,6 63,8 70,3


A nemzetközi bizonyítvánnyal forgalmazott vetőmag részesedése az összes fémzárolt mennyiséghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1998. évben 23,15 % 1999. évben 24,16 % 2000. évben 18,27 % 2001. évben 15,80 % 2002. évben 17,65 % 2003. évben 20,59 % 2004. évben 21,02 % 2005. évben 27,93 % 2006. évben 28,53 % 2007. évben 25,77 % A nemzetközi vetőmag kereskedelem feltétele a fajtaigazolási rendszer fenntartása az ezzel kapcsolatos hiteles nyilvántartás és felügyeleti ellenőrzés, valamint ehhez kapcsolódóan a nemzetközi érvényű vetőmagminősítő bizonyítványok kiadása. A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott ISTA narancs bizonyítványt 4.357 vetőmagtételre, ISTA zöld bizonyítványt 1,680 vetőmagtételre adtunk ki, míg az OECD fajtaigazolási rendszer szerint 3.987 vetőmagtételt minősítettünk és láttunk el nemzetközi okmányokkal. A 2007. évi munkánk részletes tapasztalatait és eredményeit a már megszokott fajcsoportos bontásban adjuk közre, a szaporítóterületek és fémzárolt mennyiségek alakulását a kiegészítő táblázatok tartalmazzák. Külön összeállításban közöljük a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályok fontosabb adatait táblázatos formában. A fontosabb táblázatokat angol nyelven is közzétesszük.

5

5 .sz. táblázat Fémzárolt vetőmagtételek számának alakulása 2003-2007.

Tételszám db

Fajcsoport 2003

2004

Gabonafélék

9.704

Kukorica Zöldségfélék

2005*

2006*

2007*

6

9.944

5.808

5.327

5.884

6.215

5.447

4.931

5.474

4.802

3.551

1.818

248

223

165

Hüvelyesek

1.983

1.765

783

720

743

Olaj- és rostnövények

2.656

2.509

1.865

1.364

1.445

222

77

38

36

24

1.491

302

2

8

24

267

184

157

79

160

Füvek

1.052

758

409

377

813

Répák

135

112

6

10

9

Fűszer- és gyógynöv. Virág, famag Herefélék

114

106

77

73

89

Burgonya

1.649

1.329

479

359

266

Összesen:

29.039

24.351

14.803

14.050

14.424

Cirok, egyéves füvek

* Az egy tételben zárható vetőmagtételek mennyisége változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye

6. .sz. táblázat Fémzárolt vetőmagmennyiség alakulása 2003-2007. Tömeg (tonna) 2003.

Fajcsoport

Gabonafélék Kukorica

2004.

2005.

2006.

2007.

összes

ebből export

összes

ebből export

összes

ebből export

összes

ebből export

összes

ebből export

193.726,245

3.601,123

215.544,944

3.721,625

122.773,963

4.349,190

112.917,041

4.308,885

138.841,213

3.551,875

74.822,642

43.469,321

69.872,797

45.660,482

78.433,975

40.879,836

84.846,880

46.781,504

77.996,060

40.613,112

Zöldségfélék

1.864,586

848,112

860,314

288,696

277,066

179,23

296,108

212,558

142,765

90,944

Hüvelyesek

22.395,419

5.097,845

23.841,848

7.157,242

11.716,050

5.422,256

11.372,594

4.593,903

11.291,753

6.330,834

Olaj- és rostnövények

17.631,281

14.175,542

17.262,675

15.316,859

14.807,160

12.601.032

10.668,175

7.802,368

12.055,480

8.737,386

160,203

45,633

74,132

22,722

82.323

31,95

82,159

27,475

63,790

36,800

29,63

2,668

7,025

0,391

0,75

0,75

2,025

0,127

2,915

2,230

Fűszer- és gyógynöv. Virág, famag

7

Herefélék

1.265,436

571,585

956,116

420

934,476

609,826

299,141

192,828

872,709

492,706

Füvek

6.306,591

2.746,015

4.458,544

1.652,659

2.822.384

1.136,035

2.827,360

1.225,660

6.423,382

4.957,865

Répák

169,605

32,151

345,611

43,33

37

47,275

91,924

89,924

76,694

76,694

Cirok, egyéves füvek

483,852

181,744

336,288

51,188

342.671

117,587

374,082

143,292

558,829

203,582

Burgonya

24.741,702

-

19.931,211

-

7.180,000

-

5.384,000

-

4.247,000

-

Összesen:

343.597,192

70.771,739

353.491,505

74.335,194

239.407,818

65.374,967

229.161,489

65.378,522

252.572,590

65.094,028

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények __________________________________________________________________________________________

1.1.1. Kalászos növények Kalászos növényeket 49.673,2 ha-on részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ez 20,1 %-al haladja meg a 2006. évit. (41.354,9 ha) 2007-ben megnövekedett az őszi búza, őszi tritikálé, őszi durum búza, őszi árpa, tönköly búza, tavaszi tritikálé őszi zab, tavaszi durum búza, tavaszi árpa, tavaszi zab, tavaszi búza, csupasz zab és rizs vetőmagelőállító területe. Ezzel szemben az őszi rozs, hibrid rozs, novum búza, pohánka és köles esetében területcsökkenést tapasztaltunk. Az összes vetőmagszaporító területen a tavalyinál 35-tel több, 270 fajta illetve fajtajelölt szerepelt. A táblák száma 3.154 volt, 20,7 %-kal több a 2006. évinél. (2.614 tábla). Őszi búza (Triticum aestivum L )

Hazánk EU csatlakozása óta tapasztalt kalászos vetőmagelőállítási területre vonatkozó csökkenő tendencia 2007. évben megállt. Egyrészt köszönhető annak, hogy az elmúlt két évben fajtabemutatókon, különböző szakmai fórumokon, médiákban már kiemelt helyet kaptak a fémzárolt vetőmaghasználat vitathatatlan előnyei, valamint annak, hogy a második világháború óta nem volt olyan alacsony a kalászos fajok vetőmagszaporító területe, mint a tavalyi évben. A lecsökkent területek mellett a fémzárolási mennyiségek is messze elmaradtak a megszokottól, így 2006. év őszén a korábbi évekről áthúzódó ókészletekkel együtt is hiányhelyzet állt elő több kalászos faj esetén, eladatlan fémzárolt vetőmagkészletek nem álltak rendelkezésre. A tavalyi 29.799 hektáros szemlélt területtel szemben idén 32.184 hektár őszi búza vetőmagszaporítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szemlélt területek megyénkénti megoszlását a 7. sz. táblázat szemlélteti. A legnagyobb mértékű növekedést a Heves, Pest és Somogy megyei térségekben tapasztaltunk. Komárom-Esztergom, Nógrád és Tolna megyékben viszont jelentősen csökkent a terület. 7. sz. táblázat A 2007. évi szántóföldi ellenőrzésben részesített területek

Megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú - Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Szemlélt terület /ha/ 2005. 1.682,0 2.505,6 5.455,8 3.542,5 1.854,5 3.531,4 2.322,4 3.186,9 1.070,9 5.467,7 1.822,5 397,2 2.020,5 1.513,3

8

2006.

2007.

1.070,7 1.844,1 3.819,4 2.508,8 1.553,8 3.296,2 1.625,5 1.648,2 568,7 3.336,3 1.601,6 359,6 1.306 461,9

1.147,4 2.066,8 4.482,3 2.537,2 1.607,0 3.312,6 1.789,4 1.937,7 1.097,2 3.359,9 1.014,2 178,1 1.977,5 707,1

Változás 2006/2007 /%/ + 7,2 + 12,1 + 17,4 + 1,1 + 3,4 + 0,5 + 10,1 + 17,6 + 92,9 + 0,7 - 36,7 - 50,5 + 51,4 + 55,3


Megye 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. Tolna 17. Vas 18. Veszprém 19. Zala Összesen:

Szemlélt terület /ha/ 2005. 1.326,4 2.050,6 1.602,0 1.617,9 507,3 43.477,5

2006.

2007.

879,6 1.088,1 931,6 1.299,8 599,1 29.799,0

973,0 905,9 1.069,1 1.319,7 702,0 32.184,0

Változás 2006/2007 /%/ + 10,6 - 16,7 + 14,8 + 1,5 + 17,2 + 8,0

A szántóföldi ellenőrzésen alkalmas minősítést kapott 31.248,1 ha, míg a vetőmagelőállítások 2,9 %-a (935,8 ha) részesült alkalmatlan minősítésben. Az alkalmatlansági okok és megoszlásuk jól tükrözik a termesztési év időjárási viszonyait. (1. sz. ábra) Az elmúlt évekkel ellentétben a 2006/2007. évi tenyészidőszakot a csapadékhiány jellemezte. A száraz és meleg tél után tavasszal április végéig minimális csapadék hullott. Sok helyen elhúzódtak a kelések, a száraz tavasz jelentős mértékben csökkentette a kijuttatott műtrágya hatékonyságát. Az így bekövetkezett tápanyaghiány miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt években tapasztaltaktól. Több kalászos tábla kizárásra került elemi kár, fejletlenség és kiegyenlítetlenség miatt a szárazságnak jobban kitett Alföldön. A bokrosodás hiánya miatt az idei évben a növénymagasság-kiegyenlítettség jónak mondható, azonban az idei aszályos évjárat a következő években szelekciós problémát okozhat, hiszen az idei évben a kiugró vagy lovas egyedek eltávolítása nem lehetett hatékony. Az aszály mellett több búza és árpa táblán is találkoztunk a sárga törpeség vírus károsításával, ugyanis az enyhe tél miatt a levéltetvek, kabócák egész télen fertőztek és nagyobb számban teleltek át. Az extrém meleg téli időjárás miatt a különböző gombabetegségek kórokozói is felszaporodtak kora tavasszal, de továbbterjedését a szinte csapadékmentes április és a májusi, júniusi hőségnapok megállították. Nagyobb mértékben egyedül a pelyvabarnulást okozó szeptóriás fertőzéseket tapasztaltunk zömmel késői őszi búza fajták szaporításaiban. Egyes táblákon az aszott szemeket tartalmazó, barnás színű elvékonyodott kalászok előfordulása elérte a 20-30 százalékot is. Továbbra is gondot okoz néhány Borsod, Somogy Békés és Csongrád megyei termelőnél a vadzab előfordulása. Az idei szemle időszakban is Békés megyei térségben 56 ha került kizárásra megdőlés miatt, melynek oka nemcsak a kedvező időjárás miatti „túl nehéz“, kitelt szemeket tartalmazó kalászokban és a júniusi viharokban keresendő, hanem több jó talajadottságokkal rendelkező szaporító helyen a túlzott N ellátás mellett az elvetett csíraszám megválasztása sem volt optimális.

9


Agrotechnikai hiba 0,5% Származás igazolás Elemi kár hiánya 4,0% 1,3%

Megdölés 6,0%

Fajkevertség 11,7%

Kiegyenlitetlenség 12,5%

Gyomosság 10,2%

Fajtakevertség 26,5% Fejletlenség 27,3%

1. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása

Fenti okok miatt a 2007. évi átlagtermés közel 700 kg/ha kevesebb lett (4.310 kg/ha), mint a tavalyi évben (4.991,2 kg/ha). Az elmúlt tíz évben ennél kevesebb termésátlagot csak 1996ban és 2003-ban regisztráltunk. Az átlagtermés Borsod (3.293 kg/ha), Szabolcs (3.468 kg/ha) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3.564 kg/ha) nem érte el a 3.600 kg/ha-t, míg Tolna (5.001 kg/ha), Baranya (5.490 kg/ha) és Zala megyében (5.080 kg/ha) meghaladta az 5 tonnát hektáronként. A kilencvenes évek elejétől fogva lineárisan csökken a táblanagyság. 1993-ban 36,3 ha, 1997ben 22,8 ha és 2005-ben már csak 18,0 ha. 2007-ben a szaporító terület növekedésének ellenére tovább csökkent a táblaméret: 16,7 ha. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta tapasztalható őszi búza területcsökkenés ellenére, a szaporításban szereplő fajták száma nőtt, elsősorban a külföldi fajták nagyobb arányú megjelenése miatt. A főbb kalászos fajok esetén a termelő a fajták túlkínálatával találkozik a vetőmagpiacon. A fajták száma 12-vel nőtt 2006. évhez képest. Egyre több ismeretlen fajta kerül kipróbálásra, ami az európai fejlett országokban jól bevált. Ajánlati fajtalista hiányában ez nagy termesztési kockázattal járhat különösen olyan szélsőséges évjáratokban, mint például idei. Ki kell emelni azonban, hogy az előző 6 évben nőtt ugyan a külföldi fajták száma a szaporításokban (29-ról 56-re), azonban a területi részarányuk azonos szinten 22-28% között mozog, EU csatlakozásunk óta jelentős mértékben nem növekedett. A termelők nagy része a Magyarországon nemesített és állami kísérletekben bizonyított fajtákban bízik továbbra is. A 120 fajtából 92 db fajta a Nemzeti Fajtajegyzéken, 24 db az EU Fajtajegyzéken szerepel és 4 db pedig fajtajelölt Magyarországon. Az alkalmas minősítésű területi nagyság alapján első 40 db fajta adja a szaporító terület 88%-át. Az előző évekhez hasonlóan a vetőmagelőállításra bejelentett terület jelentős részét (53,3 %ot) 12 fajta foglalta el. A 2006. évivel összehasonlítva 2 kivételével ugyanazon fajták szerepelnek a 8. sz. táblázatban. A két vezető fajta előnye a többi fajtával szemben fokozatosan csökkent az elmúlt három évben.

10


8. sz. táblázat Őszi búza fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján

2007.

2006.

2005.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 3. 2. 4. 9. 5. 8. 7. 13. 6. 15. 12.

1. 3. 2. 6. 15. 5. 9. 12. 16. 4. 17. 7.

Mv Csárdás Lupus Mv Magdaléna GK Kalász Mv Suba Mv Verbunkos Mv Ködmön GK Petur Saturnus Mv Palotás Mv Marsall Jubilejnaja 50

2005. % 9,4 6,5 8,4 5,8 2,2 5,9 3,2 2,8 2,0 6,2 1,9 4,7

2006. % 7,4 6,0 7,1 5,8 3,3 5,7 3,5 4,3 2,8 4,4 2,7 2,9

2007. % 6,7 6,4 6,3 5,1 4,9 4,6 3,5 3,4 3,3 3,3 2,9 2,7

Az alacsony vetőmag-termésátlag 134.670 tonna tényleges termést eredményezett, amely a területnövekedés ellenére 5.754 tonnával kevesebb a 2006. évinél. A vetőmagtermés szaporítási fok szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szuper elit Elit I. fok II. fok

340,7 tonna 3.847,3 tonna 14.706,0 tonna 115.776,0 tonna

2007. év őszén hiány jellemezte az őszi kalászos vetőmagpiacot, melynek fő oka az volt, hogy csak kevéssé nőttek meg a szaporító területek 2007. évben és a gyengébb termés miatt eleve kevesebb vetőmagtermés állt rendelkezésre. A helyzetet súlyosbította az is, hogy az elmúlt 3 évvel ellentétben nem maradtak korábbi évekről áthúzódó ókészletek sem. Továbbá a szomszédos országokban is nagy kereslet nyilvánult meg a magyar vetőmag iránt, hiszen az aszály őket sem kímélte. Az a félelem azonban, hogy a rendkívüli árubúza piaci árak miatt nagyobb nyers vetőmagmennyiség malomba kerül, információnk szerint nem vált be. A komoly műszaki és szakmai felkészültségű vetőmagelőállítók továbbra is stabil piaci szereplők.

11

9. táblázat Őszi búza vetőmag előállítás 1998-2007

Év

12

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Szap. terület Fajták száma Táblák száma Átlagtermés Összes termés (ha) (db) (db) (kg/ha) (t) 56.155 43.572 54 058 65.352 54.488 52.205 50.409 43.477 29.799 32.184

74 82 87 101 100 109 107 105 108 120

2.604 2.179 2 855 3.230 2.899 2.908 3.018 2.411 1.771 1.927

5.250 4.652 4 961 5.180 4.515 3.566 6.057 5.238 4.991 4.310

278.587 189.431 255 372 327.420 240.360 181.260 297.767 221.190 140.424 134.670

Fémzároltból Összes (t) 143.119 125.617 186 799 168.526 161.544 139.615 157.524 86.099 81.594 95.570

Belföld (t) 128.593 115.551 182 553 155.366 153.224 130.078 151.491 80.477 77.344 92-242

Export (t) 1.097 61,5 659 1.670 1.331 2.534 1.551 1.321 1.914 2.160


Az őszi búza fémzárolása során összesen 3.993 tételt fémzároltunk 95.570 tonna mennyiségben. Ez 11 százalékkal haladja meg a 2005. évit és 17 százalékkal több a 2006. évben fémzárolt mennyiségnél. 10. sz. táblázat Őszi búza 2007. évi fémzárolása

Fémzárolás összesen tonna

Őszi búza Mindösszesen: Ebből 2007. évi termésből zárt Ebből 2006. évi vagy előtti termésből zárt Ebből külföldön termelt tétel zárása

2007. 95.570 93.047 1.153 769,4

Ebből szabványos és engedményes tonna* Belföld Export célú 2007. 2007. 92.242 2.160 90.414 2.113 1.080 47 769,4 0

*A 2007. évben már egyszer lezárt tételek esetleges újrazárt mennyiségeinek levonásával számítva

A minőség rendkívül jó volt, nem éri el az 1 százalékot az alkalmatlan minősítésű tételek mennyisége. (578,4 tonna) Az alkalmatlanság oka főként tisztítási hiányosságokból ered. A várakozással ellentétben áthullással sem volt probléma köszönhetően annak, hogy a ritkább állományokban a májusi és júniusi esők még segítettek a szemkitelítődésben. Az EU címkével lezárt szabványos minősítésű és engedményes vetőmag mennyisége 92.242 tonna lett. Szaporítási fokonként: Szuperelit: Elit: I. szap. fok.: II. szap. fok.:

201,1 tonna 991,0 tonna 8.216,6 tonna 82.833,1 tonna

A 2007. évi termésnek 67,1 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 48,3 % volt. Összesen 120 fajtát illetve fajtajelöltet fémzároltak. Köszönhetően a magyar fajták vetőmagja iránt megnyilvánuló szomszéd országokbeli keresletnek az export célú fémzárolt mennyiség közel 200 tonnával meghaladta a tavalyi eredményt (2.160 tonna). Őszi durum búza (Triticum durum Desf.)

Az őszi durum búza vetőmagszaporító terület nagysága 995,2 ha, mely 210,7 ha-os növekedést jelent az előző évhez képest. A szántóföldi ellenőrzéseken 917,2 ha kapott alkalmas és 78 ha alkalmatlan minősítést. Az őszi búza növények nagyobb előfordulása miatt 56 hektár, Csongrád megyében pedig fejletlenség miatt 22 hektár szaporítás került kizárásra. 50 táblán a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 6 államilag elismert fajtából csak 3 fajta vetőmagelőállítása történt. Két szaporított fajta a Közösségi Fajtakatalógusban szerepel, valamint egy fajtajelölt került szaporításra. A szaporító terület nagyság szerinti első két fajta adja a szaporítások 87,9 %-át. GK Bétadur 77,1%, Superdur 10,8 %. A tavalyi termésátlagnál közel 1.000 kg/ha-al kevesebb 3.744 kg/ha átlagtermés melletti ténylegesen betakarított nyers vetőmagtermés 3.434,2 tonna, ami 185,6 tonnával kevesebb, mint 2006-ban.

13


73 vetőmagtétel fémzárolására került sor 1.795,7 tonna mennyiségben. Az őszi kalászosok közül egyedül ennek a fajnak csökkent a fémzárolt vetőmagmennyisége 2006. évhez képest, annak ellenére hogy az export célú fémzárolás a főként déli szomszédaink növekvő igénye miatt jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest. (2004: 194 tonna, 2005: 199 tonna 2006: 0 tonna, 2007: 339,7 tonna) Egyrészt a kisebb termés okozta a csökkenést, másrészt továbbra is gondot okoz az őszi búza előfordulása mind szántóföldön, mind a fémzárolásra előterjesztett tételeknél is. A szabványos és engedményezett mennyiség 1.922,9 tonna. A tavalyi termésnek mindössze 40 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, szemben a tavalyi 53 %-al. A vetőmaghiányra tekintettel a 217/2006 EK Bizottsági Rendelet alapján Európai Unió által jóváhagyott engedményezésben részesült 20 tonna alacsony csírázóképességű II. szaporítási fokú vetőmag. Őszi árpa (Hordeum vulgare L.)

2006-ban 5.592,6 hektárra nőtt az őszi árpa vetőmagelőállító terület nagysága a tavalyi 4.093,8 hektárral szemben. Az őszi kalászosok közül legnagyobb mértékű, 37 százalékos területnövekedés azzal magyarázható, hogy az árunövény piaci ára kedvezően alakult az elmúlt 3 évben a külföldi megkeresések miatt. A kalászos növények közül ezen faj vetőmagja iránt volt a legnagyobb kereslet európai uniós csatlakozásunk óta. Alkalmatlan minősítést 195,7 ha (3,4%) kapott fajtakevertség (67,2%), fejletlenség (21,8%), elemi kár (4,9%), agrotechnikai hiba (4,7%), fajkevertség (1,4%), és vírusfertőzés (0,03%) miatt. A fejletlenség és elemi kár miatti kizárások az aszállyal legjobban sújtott Jász-NagykunSzolnok, Csongrád és Pest megyében voltak. A meleg száraz tél miatt nagyobb mértékű vírusfertőzésekre számítottunk, azonban a vetőmagelőállítók hatékony védekezése a vírusvektorok ellen azt eredményezte, hogy csak egy résztábla került kizárásra. Az utóbbi két évben nagyobb számban találtunk árpa-porüszöggel fertőzött kalászokat, azonban ezen betegség terjedése szakszerűen elvégzett csávázással megszüntethető. Európai Uniós csatlakozásunk óta szemlézzük a szuperelit és elit szaporítási fokú kalászos tételeket virágzáskori állapotban és egyes őszi árpa fajtáknál fajtatisztasági problémákat fedeztünk fel a szálkavég antociános színeződése vonatkozásában. A szár, levél antociános elszíneződését más fajoknál esetén is gyakran indokoljuk különböző stressz-helyzetekkel. (pl. kukorica, fűfélék stb.) Az árpánál azonban fajtaelismerési feltételről UPOV tulajdonságról van szó és egy fajta több eltérő szaporítási fokú szántóföldi ellenőrzése során be is bizonyosodott, hogy fajtakevertség okozza ezen morfológiai különbségeket. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani erre a morfológiai bélyegre a fajtafenntartás során, mert majdnem minden nemesítőháznál jelentkezett ez a hiba, amely nagy szaporító területen szelekcióval már nem orvosolható eredményesen. Az 56 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő őszi árpa fajták közül csak 36 államilag minősített árpafajtából, 2 fajtajelöltből és egy EU-s fajtából történt vetőmag előállítás. Sorrendben az első tizenkettő fajta, amely a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító terület 78,6 %-át adja, a következő:

14


11. sz. táblázat Őszi árpa fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján

2007.

2006.

2005.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 2. 10. 8. 4. 9. 13. 3. 6. 12. 23. 5.

4. 1. 18. 11. 2. 7. 23. 3. 6. 7. 10. 5.

Rex Nelly Laverda Vanessa Botond KH Tas KH Malko KH Viktor Petra KH Turul Plaisant Candesse

2005. % 7,9 15,7 1,5 2,6 13,1 4,4 0,7 8,6 5,4 4,7 3,6 6,8

2006. % 12,1 11,0 4,1 5,0 9,5 4,9 2,8 9,7 5,6 3,0 0,9 5,7

2007. % 12,7 12,0 9,0 6,8 6,3 6,1 6,0 5,4 4,8 4,2 2,8 2,5

Az elmúlt évi fajtasorrendhez képest bekerült az első tizenkettőbe a magyar sörárpa fajta KH Malkó és a francia Plaisant fajta. 5 fajta magyar, 4 német és 1-1 osztrák, horvát és francia nemesítés eredménye. Az országos termésátlag közel azonos a tavalyi évi eredménnyel 4.729 kg/ha. (2006: 4.875 kg/ha), melynek oka az volt, hogy a gyenge tél miatt elmaradtak az árpára jellemző fagykárok és a vetőmagszaporítások szakszerűbb védelme miatt a vírusfertőzések előfordulása is elhanyagolható volt. A termésátlagok nagyon szórtak a megyék között. A dunántúli megyékben Fejér megye kivételével a termésátlag meghaladta az 5 tonnát hektáronként, míg az aszállyal jobban sújtott Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyékben nem érte el a 3.500 kg/ha-t. 5.396 ha alkalmas minősítési területről 25.522 tonna termést takarítottak be, amely 6.079 tonnával több, mint 2006-ban. 2007. év második felében 840 tételt fémzároltunk 20.194,6 tonna mennyiségben, mely 6.458 tonnával haladja meg a 2006. évi mennyiséget. Alkalmas minősítésben illetve engedményezésben részesült 19.487,9 tonna. Exportra 549,2 tonnát zártunk. 2006. évi illetve még régebbi termésből származó zárás: 148,4 tonna. Az idei termésnek 76 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 66 % volt. Információnk szerint ez a területnövekedés miatt jelentősebb fémzárolt mennyiség a tavalyi évvel ellentétben ha egyes fajtákra szűkösen is, de kielégítette az igényeket. A lezárt tételekből mindösszesen 157 tonna kapott alkalmatlan minősítést zömmel magas áthullás és alacsony tisztaság miatt. Az egyetlen csupasz árpa fajtából, a GK Árpádból is volt fémzárolás 23,7 tonna nagyságban, amely alkalmas minősítést kapott. Őszi rozs (Secale cereale L.)

Az elmúlt években az árurozs minimális haszonnal járó értékesítési lehetőségei és a vetőmagelőállítási nehézségek (alacsony termés, nagy százalékban nem szabványos vetőmagminőség) miatt az őszi rozs vetőmagszaporító terület nagysága 350 hektár alá esett vissza. Ilyen csekély szaporító területi nagyságra nem volt példa az elmúlt 50 esztendőben. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 2007-ben a megelőző évihez képest 58,9 hektárral kevesebb 343,7 ha őszi rozs vetőmagszaporítás részesült, melyből alkalmatlan minősítést kapott 18

15


ha szaporítás izoláció hiánya miatt. A tényleges termésátlag viszont egyedül a kalászos fajok közül jobb lett, mint a tavalyi évben. (2007: 2.909 kg/ha) A termésmennyiség viszont 136,7 tonnával csökkent a 2006. évihez képest: 946,1 tonna. 11 hektáros átlagos táblaméret mellett 31 táblán 7 államilag elismert és 1 Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagszaporítására került sor. A legnagyobb területen szaporított Amilo fajta adja a szaporító terület közel egy harmadát. Az államilag elismert fajták közül a legnagyobb területen szaporított fajták a következők: Amilo (33,5%), Kisvárdai alacsony (25,2 %), Varda (24,7%). A legelterjedtebb három fajta adja az őszi rozs vetőmagelőállítás 83,4%-át. 2007-ben a tavalyi mennyiségnél 14,4 százalékkal kevesebbet, összesen 663,4 tonnát fémzároltunk. A fémzárolt mennyiség 4,4 százaléka részesült alkalmatlan minősítésben magas idegenmag-tartalom miatt. A 2007. évi termés 61%-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként. A vetőmaghiányra tekintettel a 217/2006 EK Bizottsági Rendelet alapján Európai Unió által jóváhagyott engedményezésben részesült 30 tonna alacsony csírázóképességű I. szaporítási fokú vetőmag. Őszi tritikálé (X Triticosecale Witm.)

A kalászos növények közül az Európai Uniós csatlakozásunk legnagyobb kalászos vesztese a rozs mellett kétségtelenül a tritikálé. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetőmagelőállítási területnagyságát érte el, addig 2006. évben ennek már csak kevesebb, mint 17 százalékán 723,4 hektáron jelentettek be szántóföldi ellenőrzésre tritikále vetőmagszaporító területet. Az intervencióra jogosult növények közül való kizárása hátrányosan érintette piaci lehetőségeit, így a termelők költségtakarékosság miatt nem vesznek fémzárolt vetőmagot. A vetőmagelőállító terület csak azért nőtt 2007. évben 1.750,8 hektárra, mert elmúlt év őszén nagyon kevés fémzárolt vetőmag állt a vásárlók rendelkezésére a lecsökkent vetőmagszaporítási területek miatt. A jövőt tekintve a tritikále energetikai célra történő felhasználhatósága miatt növekedhet a fizetőképes kereslet a faj vetőmagja iránt illetve az elmúlt 3 évben fellépő eddig erre a fajra nem jellemző növénybetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között előállított, fémzárolt vetőmagot vásárolni. Idén kizárásra került 109,5 hektár fajkevertség, 31,5 hektár izoláció hiánya, 14 hektár gyomosság és 5 ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fejletlenség miatt. Még mindig több előállító nem vette figyelembe, hogy szigorúbb izolációs távolságok vonatkoznak a tritikáléra, mint a többi kalászos. Az őszi tritikále szaporításokban a tavalyi 11 db-bal szemben idén 17 fajta szerepelt, melyekből 7 db német, 5 db fajta lengyel, 2-2 db fajta magyar illetve román és 1 db szerb nemesítésű. Az első 7 fajta (Disco 16,0%, Kitaro 15,4%, Bogo 14,9%, Lupus 6,3%, Presto 6,2%, Marko 6,2% és Dusi 6,0%.) adja az alkalmas minősítésű területek 71,0 %-át. A tritikálé átlagtermése 3.537 kg/ha, amely 478 kg/hal kevesebb, mint 2006-ban. Terméscsökkentő tényező volt az aszály mellett a tritikálénál az utóbbi 3 évben megjelenő lisztharmat és levélrozsda fertőzések, mely fertőzés esetén nagy fajtakülönbségek figyelhetőek meg. A tényleges termés 5.627,2 tonna volt, amely közel 2.918 tonnával több, mint az azt megelőző évben. A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyék termésátlaga lett a legkisebb 2.300 kg/ha alatti eredményekkel, a Baranya megye termésátlaga (5.283 kg/ha) pedig a legnagyobb a megyék összehasonlításában. 2007. év őszén összesen a tavalyi mennyiségnél közel 920 tonnával többet, 3.662 tonnát fémzároltunk. Nagyobbrészt alacsony tisztaság miatt 152,9 tonna kapott alkalmatlan minősítést. A magyar EU címkével lezárt szabványos és engedményes vetőmag mennyisége 3.509,5 tonna

16


lett. Ebből 34,6 tonna ókészlet zárását is figyelembe véve 2007. évi termésből belföldi felhasználásra lezárt mennyiség a tavalyi 63 százalékkal szemben idén 62%. Tönköly búza (Triticum spelta)

A 2006. évhez hasonlóan tovább növekedett a szaporító terület. Az elmúlt évi 76,5 ha-ral szemben 2007-ben 90,3 ha-on, 12 táblán állítottak elő tönköly búza vetőmagot. A növekedést a öko vetőmag és öko termékek iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet okozta. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmatlan minősítés nem volt. 4 államilag minősített fajtából csak három fajtát szaporítottak. (Franckenkorn, Oberkulmer Rotkorn, ÖKO-10) A tavalyinál 1 tonnával kevesebb 2.982 kg/ha terméshozam mellett 269,2 tonna vetőmagot takarítottak be. (2006: 209,9 t) Ősszel a megelőző évi 155,4 tonnával szemben 161,3 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott. Az idei termés 59,9 %-a került fémzárolásra. Őszi zab (Avena sativa L.)

2005. év óta szaporított GK Impala fajta vetőmagját állították elő 13,2 hektáron. (2006-ban: 3 hektár) Az alkalmas minősítést kapott táblák termésátlaga 57 százalékkal meghaladja a tavaszi zab átlagtermését. A meleg tél kedvezett az őszi zab termesztéséhez, kifagyás nem volt számottevő. 3.463 kg/ha termésátlag mellett a tényleges nyers termés 45,7 tonna lett. 2007 év második felében fémzárolásra került 6 tétel 33,02 tonna mennyiségben. Alkalmatlan minősítésben részesült 7,7 tonna magas idegenmag-tartalom miatt. Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.)

2004 év óta tartó tavaszi árpa szemleterület csökkenés 2007-ben megállt. Az utóbbi 50 év legkisebb szaporító területének számító 2006. évi 3.907,5 hektáros terület idén 6.457,5 hektárra nőtt. A növekedés egyik oka az őszi búzánál leírtak mellett az volt, hogy jelentősen megnőtt a kereslet a tavaszi árpa vetőmag iránt 2007. év tavaszán. 2004. év óta először az árutermő terület ismét növekedett majdnem 18.000 hektárral, a magyarországi malátagyárak 2007-ben újra teljes kapacitással dolgoztak és több külföldi cég is végzett tavaszi árpa termeltetést hazánkban. A tavalyinál nagyobb vetőmagkereslet másik oka az lehet, hogy 2007. évi vetés időszakában az alkalmas minősítésű fémzárolt vetőmag mennyisége mindössze 12.066 tonna volt és ez a korábbi évekhez mérten csekély mennyiség hamar vevőre talált. Az elmúlt időszakkal ellentétben eladatlan készletek nem maradtak. A 2006. évi termés 68 %-át forgalmazták fémzárolt vetőmagként 2007. év tavaszán, amely érték már megközelíti az EU csatlakozást megelőző évek átlagát. (70%) A 2002. és 2003. évi aszályos évjáratokhoz hasonóan a 2007. év sem kedvezett a tavaszi kalászos vetőmagelőállításoknak. Az áprilisban lehullott minimális csapadék (1-10 mm) következtében későbbi vetetteknél a növényállomány vontatottan és hiányosan kelt. Az áprilisi aszály miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt években tapasztaltaktól. A növények korán kalászoltak kis növénymagasság (20-30 cm) mellett. A kiritkult, kiegyenlítetlen állományokban erőteljes volt a vadzab elterjedése is. A kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően idén a kizárt területek aránya nőtt a tavalyi évhez képest. 73,9 ha-on Vas, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fejletlenség miatt és 53,4 hektáron gyomosság (vadzab) miatt lehetetlenült el az alkalmas minősítés.

17


A 2006. évihez képest 24 százalékkal csökkent a termésátlag: 3.277 kg/ha. Ez az utóbbi 10 év negatív rekordjának számít. A három tonnás hektáronkénti átlagot el nem érő megyék a következők: Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Veszprém és Vas megyék. 6.630 ha alkalmas minősítésű területen 20.742 tonna termést takarítottak be, amely a 3.936 tonnával több mint 2006-ban. A tavaszi árpa vetőmagszaporításokban a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 54 fajtából 368 táblán csak 21 fajtát szaporítottak. Ezen kívül 6 fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalógus fajtáiból. (12. sz. táblázat) Az első 6 fajta adja a szaporító terület döntő hányadát. (80,5 %). A megváltozott söripari igényeket jól tükrözi a nagyobb mozgás a fajták között. Az Ebson, Prestige, Sylphide és Malz sörárpa fajták előretörése miatt kikerültek az első tizenkettő közül az Elisa, Tactic, Tunica és a Nitran fajták. 12. sz. táblázat

Tavaszi árpa fajtaarányok a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító területek alapján

2007.

2006.

2005.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 2. 3. 4. 6. 7. 5. 17. 22. 11.

4. 2. 1. 7. 13. 5. 9. 10. 19.

Scarlett Pasadena Jubilant Xanadu Jersey Ebson Kompakt Annabell Prestige Sylphide Malz Mandolina

2005. % 18,1 23,3 24,8 1,7 0,6 2,5 1,1 0,9 0,3

2006. % 32,0 20,9 16,5 7,8 3,4 2,8 4,6 0,4 0,3 0,8

2007. % 28,2 18,1 15,4 10,5 4,5 3,8 3,3 3,3 2,9 1,9 1,7 1,4

2007. év második félévében az elmúlt év ilyen időszakában zárt mennyiségnél 800 tonnával többet fémzároltunk (2.367 t), amelyből 30 tonna alacsony csírázóképesség miatt alkalmatlan minősítésben részesült. Amennyiben a kereslet hasonló mértékű lesz tavasszal az időjárás is kedvez. A várható fémzárolt mennyiség 15.000-16.000 tonna körül alakulhat, figyelembe véve, hogy az előző évekről áthuzódó ókészlet nem éri el az 500 tonnát. Tavaszi búza (Triticum aestivum L.)

A kalászos növények közül a tavalyi évhez képest ez a faj mutatta fel a legnagyobb területnövekedést. A 2007. évi szaporító terület több mint a duplája a tavalyi szemleterületnek. Az utóbbi tíz évben csak 1999-ben volt nagyobb a vetőmagelőállító terület, amikor az őszi vetések kiesése miatt elterjedőben volt. A növekedés egyik oka, hogy a többi kalászos fajjal ellentétben ezen faj vetőmagja iránt a kereslet nem csökkent az Európai Uniós csatlakozásunk óta, egyes régiókban állandó az igény. Hozzájárult a területnövekedéshez az is, hogy egyre több fajta kerül a köztermesztésbe. A 2006. évi szaporító területnél 514 hektárral több, összesen 848,1 hektár szemlélt területből Győr-Moson-Sopron megyében 2,3 hektár általános kultúrállapot, 0,7 ha fejletlenség és 5,8 ha vadzab túlzott elterjedése miatt kapott alkalmatlan minősítést.

18


7 államilag elismert fajta és 1 EU Közös Fajtakatalógusában található fajta szerepelt a vetőmagszaporításokban. A legnagyobb területen szaporított fajta a kiváló minőségű Lona nevű fajta 42,0%-os részesedéssel, második a Nadro fajta 22,3 %-kal és harmadik a Corso fajta 18,9 %-kal. A termésátlag közel megfeleződött a tavalyi évhez képest: 2.185 kg/ha. A megelőző évinél 490 tonnával több 1.833,8 tonna termést takarítottak be. A 2007. évi vetéshez 1.126,5 tonna alkalmas és engedményes minősítésű vetőmagmennyiség állt rendelkezésre. 70%-os fémzárolt mennyiség/ténytermés mutatóval számolva 1.200-1.300 tonna fémzárolás várható a jövő évi vetéshez, amely kielégítheti az igényeket 2008 tavaszán. A 2007. év második felében 147,3 tonna fémzárolásra került sor, amely alkalmas minősítést kapott. Tavaszi durum búza (Triticum durum Desf.)

Az előző évi 18 ha-ral szemben 2007-ben mindösszesen 37,9 hektáron 4 táblán történt tavaszi durum búza vetőmagszaporítás, amelyből Győr-Moson-Sopron megyében 8,8 ha szaporítás fejletlenség miatt alkalmatlan minősítést kapott. A német nemesítésű 2002-ben állami elismerést kapott Durabon (86,3%) és francia Multidur (13,7%) fajtát szaporították. A szaporító területről 67,5 tonna termést takarítottak be, amely 3.514 kg/ha átlagtermést jelent. Ez utóbbi mutatószám közel 33%-os csökkenést mutat a 2006-os évhez képest. A 2007. évi vetéshez 40 tonna vetőmagot terjesztettek elő fémzárolásra, 2008. év tavaszán hasonló nagyságú fémzárolás várható. 2007. év második felében tavaszi durum fémzárolás nem történt. Tavaszi tritikálé (X Triticosecale Witm.)

A 2004. év óta tartó területnövekedés tovább folytatódott 2007-ben. Közel 11 százalékkal nőtt a szaporító terület (64,9 ha), amely alkalmas minősítést kapott. Az előállításokban a Gabo (13,3%) és Wanad (86,7%) fajták szerepeltek. Az alacsony termésátlag miatt a tavalyinál 34 tonnával kevesebb 175,3 tonna termést takarítottak be, ami 2.701 kg/ha átlagtermésnek felel meg. (2006: 3.584 kg/ha) 2007. év tavaszán 149 tonna szabványos minősítésű vetőmag állt rendelkezésre. A faj vetőmagja iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet miatt akár 120-130 tonna fémzárolás is várható 2008. év tavaszán. 2007. év második félévében fémzárolásra nem került sor. Tavaszi zab (Avena sativa L.)

A fémzárolt vetőmaghasználatot támogató jogszabályok hiánya, valamint a lecsökkent állatállomány miatt 2006. évre nagyon lecsökkent a zab szaporító területe. (445,7 ha) Ez azt eredményezte, hogy hiány volt vetőmagból 2007. év tavaszán. Ennek hatására a vetőmagelőállítók 2004. év óta először növelték szaporító területeiket, mely így elérte az 1.000 hektárt 2007. évben. A 988,5 hektár szemlélt területből 11,2 ha kapott alkalmatlan minősítést fejletlenség miatt Vas és Fejér megyékben. A 977,3 hektár alkalmas minősítésű szaporításokban 12 államilag elismert, 2 db Európai Uniós és 1 fajtajelölt szerepelt 108 táblán. Az első 7 fajta sorrendje, melyek a szaporító terület 85%-át adják, a következő: GK Pillangó 20,5%, Lota 15,6%, Triton 12,2%, Kwant 10,6%, Diakon 10,6%, Mv Pehely 8,2%, és GK Iringó 7,0%. A tényleges termés a 2006. évi 1.627,2 tonnával szemben idén 2.154,2 tonna volt 2.204 kg/ha-os átlagtermés mellett. Ilyen alacsony termésátlag utoljára a hasonlóan aszályos 2003. évben volt. (1.659 kg/ha).

19


A 2007. évi vetéshez 1.385 tonna alkalmas minősítésű vetőmag állt rendelkezésre a termelők részére. Jelenleg a kereslet nagy a tavaszi zab vetőmagra. Mindösszesen 161,3 tonnát fémzároltunk 2007. év második félévében, mely alkalmas minősítést kapott. Az aszály miatti magasabb áthullási veszteséggel kalkulálva 1.300-1.500 tonna vetőmag fémzárolása várható a 2008. évi vetéshez. Csupasz zab (Avena nuda L.) Jelentős mértékben nőtt a csupasz zab vetésterülete. Az előző évi 3 hektárral szemben a vetőmagszaporító terület idén 83,9 ha volt, amelyből Heves megyében gyomosság miatt alkalmatlan minősítést kapott 45,7 ha. Az előállításokban 2 államilag elismert és 2 a Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta szerepelt. Az alapvetően étkezési célra nemesített faj jobb elterjedését akadályozza a feldolgozó üzemek hiánya Magyarországon, valamint a fémzárolt vetőmag-kihozatala is elmarad a pelyvás zabétól. 82 tonna termést takarítottak be, ami a megelőző évi 5.100 kg/ha-ral szemben 2.150 kg/ha átlagtermésnek felel meg. 2007. év tavaszára belföldi felhasználásra előterjesztett tételek mennyisége 3,4 tonna volt. 40-60 tonna fémzárolás várható 2008. tavaszán. 2007. második félévében fémzárolásra nem került sor. Homoki zab ( Avena strigosa L. )

Magyarországon idén először került szaporításra ez a faj. 6,7 ha szemlézett és alkalmas minősítésű területről 5,4 tonna termést takarítottak be 819 kg/ha termésátlag mellett Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben. Német nemesítésű fajta került szaporításra. 2007. második félévében fémzárolásra nem került sor. Rizs (Oryza sativa L.)

A 2005. év óta tartó területnövekedés ha kismértékben is, de tovább folytatódott 2007. évben. A 2006. évi 82,7 hektáros szaporító terület 85,3 hektárra növekedett. A szemlélt területből 32 hektár kapott alkalmatlan minősítést fajtakevertség miatt. A területi visszaesés oka, hogy az árurizs alacsony értékesítési lehetőségei miatt költségtakarékosság jegyében a rizstermelők nagy része magas szaporulati fokú vetőmagot vásárol (szuperelit, elit) és saját igénye szerint szaporítja tovább hivatalos ellenőrzés kihagyásával. II. szaporítási fokú vetésbejelentéseket például az utóbbi két évben egyáltalán nem regisztráltunk. 9 államilag elismert fajta került előállításra. A legnagyobb területen szaporított 4 fajta adja az az alkalmas minősítésű előállítások 85,0 %-át: a Janka (51,5%), az M-488 (22,7%), a Dáma (5,6%) és a Risabell (5,6%). Az átlagtermés a tavaszi kalászosokkal szemben csak kevéssé csökkent, 75 kg/ha-al kevesebb a 2006. évinél: 4.553 kg/ha, mert árasztásos technológiával kivédték a nyári aszály kártételeit, valamint a csapadékmentes őszi időjárás miatt nem volt termésveszteség a betakarítás időszakában. A tavalyi 234,6 tonnával szemben 2007-ben 242,7 tonna termést takarítottak be. A 2007. évi vetéshez 28 tonnát fémzároltak, mely alkalmas minősítést kapott. I. és II. fokú vetőmag fémzárolására nem került sor. 2007. év második felében rizs vetőmagtétel fémzárolására nem került sor.

20


Köles (Panicum miliaceum L.)

Az elmúlt három évhez hasonlóan tovább csökkent a vetőmagelőállító terület 2007-ben. A tavalyi 73,8 ha szaporító területtel szemben 67,8 ha-on folyt vetőmagelőállítás kölesből. A csökkenést azzal magyarázhatjuk, hogy hazánk Uniós csatlakozásunk óta a köles és pohánka vetőmagját nem kötelező minősíteni forgalomba hozatal előtt. A nemesítők és fajtafenntartók már a magasabb szaporulati fokú, szuperelit és elit tételeket forgalmazzák a termelők felé, akik hivatalos ellenőrzés nélkül szaporítják tovább a vetőmagot saját vetésre vagy általuk végzett forgalmazásra. Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyomosság (muhar fajok) és aszálykár miatt alkalmatlan minősítést kapott 2,9 és 2,2 hektár. 6 fajta szaporítása történt 11 táblán. Alkalmas minősítésű szaporítási nagyságuk szerint: Fertődi 2 (45,2%), GKT Piroska (19,1%), Lovászpatonai (15,9%), Maxi (12,3%) és Rumenka (7,2%). Az átlagos táblanagyság 6,2 ha volt. Az átlagtermés nem érte el a másfél tonnát hektáronként: 1.401 kg/ha. 2007-ben felére csökkent a termésmennyiség a tavalyi évhez képest: 88,1 tonna. Kölesből 2007. évi vetésre a 46,6 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott. 2007. év második felében fémzárolásra nem került sor. Pohánka (Fagopyrum esculentum M.) Két államilag elismert (Hajnalka, Oberon) és egy Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta 62,8 ha-os szaporítását szemléztük 2007-ben, mely alkalmas minősítést kapott. (2006: 141,7 ha) A 5 vetőmagelőállító tábla 1.073 kg/ha-os átlagtermést ért el, amely 72 kg/ha-ral kevesebb, mint tavaly. Átlagos táblanagyság: 12,5 ha. 2007. évi vetésre belföldre a megelőző vetésre zárt 37,94 tonnával szemben mindösszesen 11,3 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítésben részesült. Ezen kívül OECD exportra zártunk 20 tonnát. 2007. év második felében pohánka vetőmagot nem fémzároltunk.

21

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.2. Kukorica ____________________________________________________________________________________________

1.1.2. Kukorica (Zea mays L.) A 2004. év óta tartó területcsökkenés 2007-ben megállt az elmúlt években felhalmozódott nagy mennyiségű eladatlan kukorica vetőmagkészletek elfogytak egész Európában. A szaporító terület 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A 22.850,7 hektáros szemlélt terület még így is az utóbbi 10 év harmadik legkisebb területének számít, csak 1997-ben és 2006-ban volt ennél kisebb a kukorica vetőmagelőállító terület. Az 2007. évi szántóföldi ellenőrzés és minősítés főbb tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: -

A kétvonalas hibridkombinációk vetőmagja 20.740,3 ha-on került előállításra. Ebből alkalmas minősítést 19.904,9 ha kapott . Alkalmatlan terület nagysága 835,4 ha (4,0 %). A táblák száma a tavalyi 650-ről 652-re nőtt. Az átlagos táblanagyság 25,0 ha. A tényleges termés 41.556,9 tonna, az átlagtermés 2.088 kg/ha. A szaporított fajták száma a tavalyinál 30 %-al több: 247.

-

A háromvonalas hibridek vetőmagjának előállítása 1.783,5 ha-on folyt, melyből alkalmas minősítést 1.747,5 ha kapott. Alkalmatlan minősítésben részesült 36 ha (2,0 %) vetőmagelőállító terület. A táblák száma 83, az átlagos táblanagyság 21,5 ha. A tényleges termés 4.912 tonna, az átlagtermés 2.811 kg/ha. A szaporított fajták száma 41.

-

A négyvonalas hibridvetőmag 280,3 ha-on volt előállítva, mely alkalmas minősítést kapott. A táblák száma 13. A tényleges termés 550,6 tonna, az átlagtermés 1.964 kg/ha. A fajtaszám 6.

-

Az elit- bázis szaporítási fokú vetőmagszaporítások szántóföldi ellenőrzését és minősítését összesen 46,6 ha-on végeztük, amelyből 40,3 ha kapott alkalmas minősítést. A vetőmagelőállító területnek a megelőző évi 1,7 %-kal szemben idén 13,5 százaléka (6,3 ha) volt alkalmatlan minősítésű. Hivatalos ellenőrzésben 24 beltenyésztett vonal és 12 alapanyag egyszeres keresztezés elit- bázis vetőmag előállítás részesült.

13. táblázat Kukorica vetőmag szaporítás alakulása 2007. Táblák száma - beltenyésztett vonal /törzs/ - alapanyag egyszeres keresztezés

26 12

Átlagos tábla nagyság /ha/ 1,1 1,8

Tényleges termés össz. /tonna/ 25,2 30,3

Termésátlag /kg/ha/ 963 1.671

A fentieket összegezve a szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmas minősítést kapott 21.973 ha. Az alkalmatlan minősítésű kizárt terület aránya az előző évi 0,5 %-kal szemben 3,8 % (877,7 ha) volt. Az alábbi grafikonon jól érzékelhető, hogy a meghatározó kizárási – alkalmatlansági – okok: a termékenyülés hiánya (66,5%), elemi kár (24,5%) és a címerezési, sterilitási hiba (9,0%) voltak.

22


Címerezési,sterilitási hiba 9,0% Elemi kár 24,5%

Megtermékenyülés hiánya 66,5%

2. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása

A betakarítási szezont leszámítva 2007. év időjárása a hibridkukorica vetőmagelőállítások tekintetében rendkívül kedvezőtlenül alakult. A tavaszi és nyári periódusban a sokéves átlagtól eltérően magasabb volt az átlaghőmérséklet, ami június végétől július végéig igen komoly csapadékhiánnyal párosult. Ez az aszály főleg a közép és késői érésű fajták fővirágzási periódusában megtermékenyülési hiányt okozott. Egyrészt a pollen sérült a hőségnapok alatt, másrészt a bibe beszáradása következett be túlságosan korán a virágpor megjelenése előtt. A termékenyülés hiánya miatti kizárások zöme (56,2%) az öntözetlen vetőmagelőállító területeken fordult elő Fejér, Nógrád, DélDunántúli megyékben. Egyedül Fejér megyében 349 hektár kapott alkalmatlan minősítést, ahol nem volt ritka eset, hogy még bibét sem tudott fejleszteni a növény. Ezen kívül ebben az évjáratban játszott döntő termést befolyásoló szerepet az öntözési lehetőségnek nemcsak a megléte, hanem az öntözés gyakorisága és a kijuttatott mennyiség is. Rosszul járt azon termelő, aki az öntözési kapacitását nem használta ki teljes mértékben és spórolni próbált a költségein. A száraz időjárás miatt több héttel előre jött a virágzási időszak, valamint a fajták is függetlenül éréscsoporti besorolásaitól szinte egy időben virágoztak. Ez több vetőmagelőállítónál címerezés vonatkozásában munkaszervezési problémákhoz vezetett, több táblarész azért került kizárásra, mert nem sikerült elvégezni még a főcímerezési munkálatokat sem. Több helyen „tűzoltási” céllal bevetésre kerültek a címerező gépek, melyeknél nagyon fontos a pontos beállítás, mert a vágási magasság rossz beállítása terméscsökkenéshez vezethet. A komplex védekezésnek (talajfertőtlenítés+többszöri állománykezelések) köszönhetően nagyobb kukorica bogár és lárva kártétel a vetőmagszaporításokban nem jelentkezett annak ellenére, hogy ezévben az enyhe tél miatt nőtt a populáció. Tavasszal a vetésekben nagyobb kárt okozott viszont a vetési bagolylepke hernyója.

23


A betakarítási állapotot szinte egyidőben érték el a különböző érésidejű fajták, így egyes táblák alacsonyabb nedvességtartalommal kerültek betakarításra, mely növelte a szempergési veszteséget. Az alkalmas minősítésben részesített vetőmagelőállító területről a tavalyi eredménynél 7.863 tonnával kevesebb 47.075 tonna tényleges kukorica vetőmagtermést (májusi morzsolt) regisztráltunk. 2007-ben tényleges termésátlag mindössze 2.142 kg/ha lett, ennél alacsonyabb termésátlag utoljára 1993-ban volt. (1.980 kg/ha) A csöves termésátlag a megelőző évi 6.294 kg/ha-al szemben 4.477 kg/ha-t tett ki. Míg Békés megyében a csöves termésátlag meghaladta a 6 tonnát hektáronként (6.187 kg/ha), addig egyes dunántúli megyékben ez a mutató nem érte el a 3 tonnát. (Fejér: 2.222 kg/ha, Győr-MosonSzolnok: 2.744 kg/ha és Tolna: 2.664 kg/ha) A fajták illetve steril változatok száma a megelőző évi 277-al szemben 330volt. A vetőmagelőállító táblák száma pedig 832-ről 786-ra csökkent. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 423 fajtából csak 106 hibrid fajtát szaporítottak. Ebből 20 államilag elismert fajta steril változatát is szaporították. Ezen kívül 168 hibrid fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalóguson, OECD Fajtajegyzéken illetve egyéb harmadik ország fajtajegyzékein szereplő fajtából. Az első legnagyobb területen szaporított 20 fajta adja a szaporító terület 38 százalékát. Sorrendben: PR39F58, PR37D25, DKC 3511, PR39K13, PR33A46, LG 2306, DKC 4626, PR39H32, Delitop, PR37F73, DK 440, PR36K67, Occitán, DKC 5413, PR38A24, Furio, DK 391, NK Thermo, DK 315, Mv 277. Az aszályos időjárás miatt már korán augusztusban illetve az átlagnál csapadékosabb őszi hónapok szárazabb periódusaiban (szeptember közepétől október közepéig) sikerült betakarítani a vetőmagelőállítások termését, ennek következtében az ez évben betakarított és feldolgozott vetőmag minősége eddigi vizsgálataink alapján jó. A 2007. év második félévében belföldre 19.372 tonnát, export célra 16.672 tonnát fémzároltunk. Alkalmatlan minősítésű mindössze 43 tonna lett. 2007-os naptári évben összesen 4.802 db kukorica vetőmagtételt fémzároltunk a tavalyi eredménynél 8 %-al kevesebb mennyiségben. A csökkenés a jelentősen lecsökkent 2006. évi szaporítási területnek köszönhető. A 77.996 összmennyiségből belföldre 37.383 tonnát fémzároltunk az alábbi megoszlásban: Szabványos Alkalmatlan Exportra átzárt

37.224 tonna 159 tonna 0 tonna

Az export célú fémzárolás csökkent közel 6.000 tonnával, összesen 40.613 (2006: 46.781) tonna, ebből 38.339 tonna OECD címkével vagy ISTA Bizonyítvánnyal kísért EU címkével, 2.274 tonna nemzetiszínű címkével került minősítésre. A 2007. évi vetéshez belföldre 38.042 (2006. évi vetés: 39.850 tonna) tonna vetőmagot fémzároltunk. Export célra a megelőző vetéshez képest jóval kevesebb mennyiségben 40.654 tonnát fémzároltattak a vetőmagelőállítók. (2006. évi vetés: 58.924 t)

24

14. sz. táblázat Kukorica vetőmag előállítás 1998-2007 Fajták száma (db)

Táblák száma

Átlagterm. Összes kg/ha term. (tonna)

Fémzárolás Belföld Export (tonna ) (tonna)*

25

Év

Szap.ter. ha

1998.

23.904

288

626

3.480

81.929

68.075

27.485

40.590

59

1999.

25.912

309

731

3.952

96.007

79.262

29.171

50.090

63

2000.

24.836

306

718

2.223

54.394

79.503

35.118

44.384

55

2001.

29.017

369

842

3.793

108.741

54.820

22.348

32.471

59

2002.

30.420

418

947

2.826

83.645

66.547

36.362

30.184

45

2003.

27.126

384

915

2.613

70.296

74.822

31.353

43.469

58

2004.

28.287

575

1.021

3.607

101.284

69.872

24.212

45.660

65

2005.

25.597

390

1.023

3.907

99.257

78.434

37.554

40.880

52

2006.

19.491

277

837

2.857

55.311

84.847

38.065

46.781

55

2007.

22.851

330

786

2.142

47.075

77.996

37.224

40.613

52

* Az export célú fémzárolás nem jelent egyidejűleg tényleges export értékesülést .

Összes (tonna)

Export (%)*

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.3. Burgonya ___________________________________________________________________________________________

1.1.3. Burgonya (Solanum tuberosum L.) A burgonya vetőgumó szaporító terület 2007-ben 352,6 ha volt. Ez a terület 53,4 hektárral kevesebb, mint az előző évben (2004-ben 1187,5 ha, 2005-ben 436 ha, 2006-ban 406 ha). A további csökkenés okát részben az árutermelő területek további csökkenésében, részben pedig a vetőgumó piac koordinálatlanságában látjuk. Bizonytalan piacra senki sem invesztál ilyen nagy összegeket és ilyen jelentős élőmunkát, mint amivel a burgonya vetőgumó szaporítás jár. Pedig a vetőgumó szaporítás növekedését a szakmai igényesség mellett az Európai Unióból beérkező vetőgumó gyakran nem megfelelő minősége és a kedvezőbb ár is indokolná. A csak saját célra szaporítók egy része nem, vagy csak részben jelenti be minősítésre szaporításait. A terület csökkenése igen szigorú szelekciót is jelentett a vetőgumó előállítók között. Ennek megfelelően a vetőgumó szaporító terület mellett a szaporítók száma is tovább csökkent, (2004-ben 84, 2005-ben 37, 2006-ban 34, 2007-ben 29). Az egy szaporítóra jutó átlagos szaporító terület nagysága 2004-ben 14,1 ha, 2005-ben 11,8 ha, 2006-ban pedig 11,9 ha. 2007-ben 12,2 ha. Az átlagszámok mögött igen nagy különbségek húzódnak meg 0,7 és 108 ha között. Az átlagos szaporító tábla nagysága ezekben az években 4,7 ha, 3,4 ha, 3,6 ha és 3,4 ha. 15. sz. táblázat A 2007. évi burgonya vetőgumó szaporítások fontosabb adatai Megyék Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

Szaporító-terület ha 38 37,9 10,6 2 4,8 116 58,7 14,1 46,3 24,3 352,6

% 10,8 10,7 3 0,6 1,4 32,9 16,6 4 13,1 6,9 100,0

Szaporítók száma db 4 4 1 1 1 3 8 1 2 4 29

Átlagos terület ha 9,5 9,5 10,6 2 4,8 38,7 7,3 14,1 23,2 6,1 12,2

Tábla db 9 15 5 2 5 22 21 3 8 14 105

Átlagos táblanagyság ha 4,2 2,5 2,1 1 1 5,3 2,4 4,7 7,6 1,7 3,4

* Az egy szaporító gazdaságra jutó átlagos területméret

Az arányok térségenként változtak az előző évhez képest, több megyében csökkent a szaporító terület (Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Zala, Komárom-Esztergom), más megyékben emelkedett a szaporító terület (Baranya, Borsod, Hajdú-Bihar, Veszprém). A szaporított fajták száma 26, kettővel kevesebb, mint az előző évben. A szaporított fajták közül 2 (3,6 ha) nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben.

26


Az ellenőrzött vetőgumó szaporításokból a: - holland fajták - magyar fajták - német fajták - egyéb

290,6 ha-t 46,2 ha-t 14,1 ha-t 1,8 ha-t

82,4 %-ot 13,1 %-ot 4,0 %-ot 0,5 %-ot

10 fajtát 11 fajtát 4 fajtát 1 fajtát

képviseltek. Csökkenés a német és a magyar fajtáknál következett be a tavalyi évhez képest. A korábbi három vezérfajta (Desiree, Cleopatra, Kondor) négyre bővült a Red Scarlettel, amely már megelőzte az előállító terület alapján a Kondort. Így a legjelentősebb három fajtát tekintve az arányok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: 2004-ben 64,6 %, 2005-ben 58,3 %, 2006-ban 51,1 % és 2007-ben 52,4. A 3 %-os részesedést fentieken túl az Agria, Góliát, Aladin, Hópehely, Rioja fajták érték el. Az Amorosa, Impala, Laura, White Lady, Rosalind és Vénusz fajták 1 % felett részesedtek. A fajtaváltás ha lassan, vontatottan, de folytatódik. 16. sz. táblázat A 2007. évi burgonya-szaporítóterület termés adatai megyénkénti bontásban

Megyék

Szaporító terület

Alkalmas terület

Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

ha 38,0 37,9 10,6 2,0 4,8 116,0 58,7 14,1 46,3 24,3 352,6

ha 38,0 36,6 10,6 2,0 4,8 116,0 57,7 14,1 46,3 24,3 350,3

Alkalmatlan terület ha 1,3 1,0 2,3

% 3,4 1,7 0,7

Tényleges termés Ebből vetőgumó Összes termés termés t t/ha t t/ha 852,1 22,4 852,0 22,4 921,8 25,2 872,0 23,8 164,8 15,5 134,0 12,6 143,0 29,8 137,0 28,5 2986,0 25,7 2927,0 25,2 1350,6 23,4 1213,0 21,0 305,0 21,6 292,0 20,7 1147,0 24,8 904,0 19,5 850,0 35,0 743,0 30,6 8720,3 24,89 8074,0 23,0

A szántóföldi ellenőrzéseken a szaporító terület 0,7 %-a (2,3 ha, 2 tábla) kapott alkalmatlan minősítést. Ez az arány elenyésző az előző évihez képest. A kizárási okok mindkét táblánál a vírusfertőzöttség volt. Rügydugvány vizsgálaton 70,3 ha (16 tábla) kapott alkalmatlan minősítést, vírusmentesnek bizonyult 43,6 ha (13 tábla), utóbbiak a minták 18 %-át tették ki. ELISA-teszt vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott 6 tábla (összesen 11 ha), valamint 11 tábla (összesen 28,3 ha) volt vírusmentes.

27


2007 tavaszán és őszén az alábbi vetőgumó mennyiségek kerültek fémzárolásra: 2007. tavaszán 2007. őszén összesen: 17.sz. táblázat

Év


1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

ha 1.895,4 1.649,0 1.398,2 1.361,0 1.169,1 1.200,2 1.187,5 436,0 406,0 352,6

2.418,37 tonna 1.828,63 tonna 4.247,00 tonna

Burgonya vetőgumó szaporítóterület, elért termésátlagok és fémzárolás alakulása 1998-2007 Alkalmas szaporítóterület ha 1.777,2 1.571,7 1.354,2 1.348,0 1.158,5 1.110,0 1.161,9 401,7 376,2 350,3

% 93,8 95,3 96,9 98,6 99,2 92,5 97,8 92,1 92,7 99,3

Összes termés t/ha 26,27 28,51 23,64 27,41 26,04 22,69 29,68 29,33 26,89 24,89

* Csak az őszi fémzárolás alapján

28

Vetőgumó termés

Fémzárolt vetőgumó

t 33.219 32.335 22.246 26.436 23.461 20.338 30.369 9.799 9.366 8.074

t 18.207 20.398 16.668 16,381 16,636 11.302 8.180 7.180 5.301 1.829*

t/ha 18,692 20,574 16,427 19,704 20,234 18,358 26,161 24,394 24,896 23,05

t/ha 10,24 12,98 12,31 12,1 14,36 10,18 7,04 17,87 14,09 5,22*

Fémzárolt a vetőgumótermés %-ában 54,8 64,8 74,9 61,8 70,9 55,6 26,9 73,27 56,6 22,65*

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.4. Olaj- és rostipari növények _____

1.1.4. Olaj- és rostipari növények Napraforgó ( Helianthus annuus L. )

2.007-ben 2.817,1 ha (155 tábla) napraforgó előállítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ami az előző évinél 63,7 ha-al több. A szaporításból szabad elvirágzású fajta 14 ha-on, a hibridek 2.782,8 ha-on (130 tábla), az alapanyagok 20,3 ha-on kerültek előállításra. Szabad elvirágzású fajták közül idén a Kisvárdai és az Iregi szürke csíkos szerepelt a vetőmagelőállításban. A megtermelt nyers vetőmagtermés az alkalmas minősítésű 12 ha-os területen 24,6 tonna, a termésátlag 2.050 kg/ha amely 155 kg-al több, mint 2006-ban. Alapanyag szaporítás 17 vonalból 20,3 ha-on történt. A vonalak száma kettővel kevesebb, a terület 9,03 ha-al kisebb, mint 2006-ban. Alkalmatlan minősítés nem volt. A megtermelt nyers vetőmagtermés 12,1 tonna, ez 596 kg/ha termésátlagnak felel meg, ami 160 kg-mal kevesebb az előző évinél. A hibrid előállításoknál 38 hibridet – hattal kevesebbet, mint az előző évben – ellenőriztünk 2.782,8 ha területen. A 38 hibridből 25 szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken. A vetőmag előállítást összesen 130 táblán végezték, ez eggyel több, mint tavaly. Az átlagos táblanagyság 21,4 ha, azonos az előző évivel. Ebben a kategóriában a szántóföldi ellenőrzéseken 2 táblán (11,5 ha) volt alkalmatlan minősítés. Az 1.500 méternél kisebb izolációs távolság miatt 6 tábla esetében kellett elvégezni a gélelektroforézis vizsgálatot, ami alapján minden tábla megfelelt az előírásoknak. Az első 7 legnagyobb területen szaporított államilag elismert napraforgó hibrid: NK Brio Alexandra PR NK Rocky NK Delfi NK Dolby NK Armony Nova

505,4 ha 331,3 ha 306,3 ha 277,5 ha 142,0 ha 140,0 ha 102,0 ha

17,9 % 11,7 % 10,8 % 9,8 % 5,0 % 5,0 % 3,6 %

Ebből a 7 hibridből az Alexandra PR az előző két évben az első volt a listán. A fenti 7 hibrid összesen 1.804,5 ha-on került előállításra, amely a hibrid előállítások 64,8 %-a. Érdekes az átrendeződés 2006-hoz képest, mivel a fentiek -az Alexandra PR kivételével- egyike sem szerepelt az első hat legnagyobb területen szaporított hibrid között, valamint 2006-ban csak a már említett hibrid haladta meg a 300 hektárt. Az államilag minősített hibridek és szabad elvirágzású fajta vetőmag előállító területeit, és terméseredményeit a 18. sz. táblázat tartalmazza.

29


18. sz. táblázat Napraforgó szaporítás 2007

Fajták (1) Hibridek (38) Összesen:

Szaporítási terület (ha)

Alkalmas terület (ha)

14 2.782,8 2.796,8

12 2.771,3 2.783,3

Alkalmatlan Nyers vetőmag- Termésátlag terület termés (kg/ha) (ha) (tonna)

2 11,5 13,5

24,6 3.818,0 3.842,6

2.050 1.377,7 1.380,6

2007-ben 5 tétel (10,1 t) napraforgó fajta, 443 tétel (3787,8 t) hibrid, 23 tétel (7,21 t) anya alapanyag és 10 tétel (1,04 t) apa alapanyag került fémzárolásra. Ehhez meg kell jegyezni, hogy nyersáruként jelentős mennyiségű vetőmag érkezik az országba tovább feldolgozásra és fémzárolásra. Olajlen ( Linum usitatissimum )

2007-ben 66,4 ha olajlen vetőmag-előállítást (2006-ban 25,2 ha) részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, mely 6 fajta vetőmag-szaporításait foglalja magába. Az összes betakarított nyers termés 65,1 tonna, így a termésátlag 980 kg/ha volt, jelentősen alacsonyabb, mint 2006-ban (1.706 kg/ha) Az összes fémzárolt vetőmag mennyiség 151,3 tonna (17 tétel), melynek nagy részét 130 tonnát az Európai Unió területén kívül hozták forgalomba. Kender /Cannabis sativa L./

Az előző évihez hasonló vetőmagszaporító területen, 69 ha-on folyt vetőmagelőállítás kenderből 2007-ben. A korábbi évekhez hasonlóan a terület fele, 36 ha Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében helyezkedett el, de a szokásos Heves megyei szaporítások mellett 25 ha-on jelent meg a növény Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. A szemlézett táblák száma 29 volt, az átlagos táblanagyság 2,3 ha-ra emelkedett. A szaporított fajták és hibridek száma (8) alig változott. Egy fajtát leszámítva kizárólag Magyarországon elismert hibridek, illetve fajták kerültek előállításra. Az év során Szarvasi néven új kenderfajta került állami elismerésre. A hibridek, illetve fajták összesített vetőmagelőállító területi adatait, illetve terméseredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. 19. sz. táblázat Kender vetőmagszaporítási adatai 2007.

Kender fajták és hibridek

Szaporító terület (ha)


68,5

8

Alkalmatlan terület (ha) 29

Nyers vetőmagtermés (tonna) 22

Termésátlag (kg/ha) 327

a változatlan szaporítóterület ellenére –más növényekhez hasonlóan, a száraz évjárati hatás miatt- az előző évi 34 tonnától jóval kevesebb, 22 tonna nyerstermést takarítottak be, mivel a termésátlag tovább csökkent: a 2006. évi 472 kg/ha-ról 327 kg/ha-ra esett vissza. 2007-ben

30


három fajtából és egy hibridből elit, I. és II. szaporítási fokban mindössze 24,2 tonnát fémzráoltunk (2006-ban 62,4 tonnát), zömében a Tiborszállási fajtából, 9 tételben. Őszi káposztarepce /Brassica napus L./

2007-ben őszi káposztarepcéből 76 táblán (2006-ban 67) a tavalyinál 37,9 %-kal nagyobb területen, 1141 ha-on (2006-ban 827,5 ha) folyt vetőmag-előállítás, amelyből 1107,2 ha kapott alkalmas minősítést. Az alkalmatlan területek aránya (2,95 %, 33,7 ha) az előző évivel szinte megegyező volt. A szemleterület 60,7 %-án (692,7 ha-on) folyt I. szaporítási fokú, 33,2 %-án (378,6 ha-on) hibrid I. szaporítási fokú vetőmagelőállítás, ezen túlmenően 46,1 ha-on volt elit és 23,7 ha-on szuperelit szaporítás. A repce szaporítóterület zöme 2007-ben Veszprém megyében (373 ha) koncentrálódott. Ezt követte Hajdú-Bihar megye (147 ha), majd Csongrád- és Baranya megye (100 ha és 90 ha) nagyságú területtel. 20. sz. táblázat A repce szaporítóterület alakulása 1998-2007. Szaporítóterület Fajtaszám Táblaszám Évjárat hektár darab 1.046 20 38 1998. 2.673 36 95 1999. 1.121 28 52 2000. 972 32 49 2001. 1.161 39 60 2002. 937 36 63 2003. 2.101 39 104 2004. 1.119 27 67 2005. 828 29 67 2006. 1.141 36 76 2007.

2006-hoz képest emelkedés figyelhető meg mind a szaporítóterület, mind a fajta- és táblaszám vonatkozásában, azonban a fenti táblázat adatai jól mutatják, hogy hosszútávú következtetést pusztán ezek alapján nem vonhatunk le. 2007-ben az államilag elismert repcefajták listája újra változott: 1 középérésű fajtát ismertek el. A szemlézett 36 fajtából és hibridből csak a Danubia, a GK Gabriella, GK Helena, GK Lilla, GK Olivia, Mécses, Pannonia és a Parolin a magyar eredetű. A szaporítóterület növekedésével párhuzamosan az összes nyerstermés (2.472 tonna) is jelentősen emelkedett az előző évihez (1.573 tonna) viszonyítva. A tényleges termésátlag 2.170 kg/ha volt. Az átlagos táblanagyság (15 ha) növekedett az elmúlt évhez képest (2006-ban 12,3 ha). 21. sz. táblázat A repce szaporítások terméseredményeinek alakulása a 2005-2007. Átlagtermés Nyerstermés Fémzárolt Évjárat mennyiség kg/ha tonna 1.843 1.866 1.493 2005. 1.963 1.573 1.941 2006. 2.170 2.472 2.763 2007.

31


Fémzárolásra 2.763 tonna (356 tétel) került, amely 42,3 %-kal haladja meg az előző évben zárt 1.941 tonnás mennyiséget. Ezen belül az I. szaporulati fokban lezárt mennyiség 2.186 tonna volt. A szabadelvirágzású fajták és a repcehibridek fémzárolt mennyiségen belüli megoszlása alapján a hibridek növekvő, 20,6 %-os (2005-ben 10,6 %-os, 2006-ban 15,6 %) részarányt képviselnek. OECD export fémzárolásban 1.040,6 tonna őszi káposztarepce vetőmag részesült. Tavaszi káposzta- és réparepce, tarlórépa

Tavaszi káposztarepcéből 1 fajta 126,2 ha-on (11 táblán) került szaporításra I. fokban, alkalmas minősítést nyerve. A szaporítások 1.000 kg/ha átlagterméssel 126,1 tonna nyerstermést adtak. Az év során 147 tonna vetőmagot minősítettünk 16 tételben - a 2006-os évvel megegyezően - teljes egészében OECD fémzárolással. Réparepcéből a 2007-es évben nem történt bejelentett szántóföldi minősítés, és a korábbi évek OECD fémzárolásai is elmaradtak. 2005-ben még 250 ha-on, 2006-ban 92 ha-on (5 táblán) folyt vetőmag-előállítás 2 külföldi fajtából. A tényleges nyerstermés 2006-ban 198 tonna, az átlagtermés 2.149 kg/ha volt. 2007-ben 8 tétel, összesen 78 tonna réparepce került fémzárolásra, teljes egészében OECD certifikálással. Tarlórépából 2007-ben 1 holland fajta I. fokú szaporítását részesítettük szántóföldi szemlében, szemben a 2006. évi 2 külföldi fajta 2 táblán való ellenőrzésével. Az ellenőrzött 9 ha (1 tábla) szemleterület egésze alkalmas minősítést kapott. 1 tonna nyerstermést takarítottak be, az előző évihez (35 tonna) képest jelentős csökkenés volt tapasztalható. 111 kg/ha volt a 2007. évi átlagtermés. 1 tétel (885 kg) került fémzárolásra (2006-ban 40 tonna) I. szaporulati fokú

32

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.5. Répafélék ____

1.1.5. Répafélék Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./

Az előző évi szemleterület közel négyszeresén, 28,1 ha-on két fajta vetőmagelőállítása részesült szántóföldi ellenőrzésben és nyert alkalmas minősítést. Az év során két Békés megyei táblán egy-egy fajtát szaporítottak elit szaporítási fokban. A nyers vetőmagtermés 125 tonna, a ténytermés átlaga 4.448,7 kg/ha. 2007-ben 32,8 tonna cukorrépa vetőmagot fémzároltunk egyetlen fajtából elit és szuperelit szaporítási fokban EU-n kívüli exportra. Takarmányrépa /Beta vulgaris L./

21 ha részesült szántóföldi ellenőrzésben és alkalmas minősítésben. A szaporításban két GyőrMoson-Sopron megyei táblában két hazai fajta (Beta Vöröshenger, Rózsaszínű Beta) elit fokú előállítása szerepelt. A nyers vetőmagtermés –a kétszeres nagyságú szaporítóterületnek köszönhetően– az előző évi 13 tonnával ellentétben 40 tonna, miután a termésátlag 1.300 kg/haról 1.905 kg/ha-ra nőtt. 2007-ben takarmányrépából összesen 44 tonnát fémzároltunk I. fokban OECD minősítéssel.

33

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) ________________________________________________________________________________

1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) A fajcsoport jelentősége elővetemény, takarmányozás szempontjából messze nagyobb, mit azt a szaporítóterület mutatja. Elmozdulás várható a fenti fajok szaporításában, mivel jelentősen emelkedett az elit, szuper elit vetőmagelőállítás. 22. sz. táblázat Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények) területének alakulása

Faj Szója Lóbab Étkezési borsó Takarmányborsó Mezei borsó Csicseri borsó Szegletes lednek Csillagfürt - fehérvirágú - sárgavirágú - keskenylevelű Csillagfürt összesen: Bükköny - tavaszi - szöszös - pannon Bükköny összesen: Mindösszesen:

2003. évi 2004. évi 2005. évi 2006. évi 2007. évi ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött terület terület terület terület terület (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) 2.338,2 2.323,4 2.741,8 3.151,2 2.703,3 65,0 22,0 53,9 28,8 22,1 912,3 795,9 655,1 371,2 513,4 200,5 312,9 22,5 12,0 22,0 39,8 16,8 28,0 20,0 154,8 154,8

148,0 91,2 239,2

173,4 173,4

143,8 143,8

56,6 56,6

101,7 184,5 63,0 349,2 4.070,5

133,1 432,8 126,3 692,2 4.417,6

68,5 230,9 133,3 432,7 4.078,9

262,0 434,5 173,1 869,6 4.604,4

305,1 283,8 373,4 962,3 4.274,5

Szója ( Glycine max L. )

Vetőmagelőállító területe 2.703,3 ha, ami a 2006. évi területnél 15 %-kal kisebb. Alkalmatlan szaporítás nem volt, 31 fajta előállítása folyt 122 táblán, az átlagos táblaméret 22,1 ha, az átlagnál kedvezőbb. Tényleges termésátlag 2.105,9 kg/ha, ami az őszi kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb mint 2006. évben (2.811,5 kg/ha). Fémzárolásra 213 tételben 4.251 tonna került, melyből 702 tonna kapott nemzetközi bizonyítványt. Lóbab ( Vicia faba L. )

Vetőmagelőállító területe 22,1 ha, a 2006. évivel közel azonos (28,8 ha). A terület alkalmas minősítést kapott, 3 fajta előállítása történt 4 táblán . Átlagtermése 925,7 kg/ha, valamivel kedvezőbb, mint az előző évben (861 kg/ha). Fémzárolás nem történt.

34

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) ________________________________________________________________________________

Étkezési borsó ( Pisum sativum L. )

Vetőmagelőállító területe 513,4 ha a 2006. évinél több, mint 200 ha-al több, amely terület alkalmas minősítést kapott. 18 fajta szaporítása 42 táblán történt, az átlagos táblaméret 12.2 ha. Tényleges termésátlag 2.386 kg/ha. Fémzárolásra 19 tételben 288,6 tonna étkezési borsó került. Takarmányborsó ( Pisum sativum L. )

Szaporítás immáron 3 éve nem történt. A meglévő készletből 1 tételben 6 tonna fémzárolása történt. Mezei borsó ( Pisum sativum L.)

2002 óta nincs vetőmagelőállítás. A még raktáron lévő készletből 1 tétel fémzárolása történt 7,4 tonna mennyiségben. Csicseri borsó ( Cicer arietinum L. )

Szaporítóterülete tovább csökkent, összesen 16,8 ha-on történt 2 fajta szaporítása 3 táblán. Tényleges termésátlaga 1.878 kg/ha volt. Fémzárolásra 2 tételben 9,45 tonna vetőmag került. Szegletes lednek ( Lathyrus sativus )

Utolsó 3 évben nem volt szaporítás. A raktáron lévő készletből 1 tétel került fémzárolásra 10 tonna mennyiségben. Csillagfürtök ( Lupinus sp. )

Fehérvirágú csillagfürt ( Lupinus albus L. ) Sárgavirágú csillagfürt ( Lupinus luteus L ) Keskenylevelű csillagfürt ( Lupinus angustifolius L. ) Csak fehérvirágú csillagfürtből vetőmagelőállítás az előző évi terület egyharmadán (56,6 ha), 16,8 ha alkalmas minősítést kapott. 2 fajta szaporítása folyt 10 táblán. Tényleges termésátlaga 769 kg/ha volt, fémzárolásra 3 tétel került 34,5 tonna mennyiségben. Bükkönyök ( Vicia sp. )

Tavaszi bükköny /Vicia sativa L./ Szöszös bükköny /Vicia villosa L./ Pannon bükköny /Vicia pannonica L./ Vetőmagszaporító területük összesen 962,3 ha volt, a tavaszi és pannon bükköny területe nőtt a szöszös bükköny területe csökkent. Alkalmas minősítést 823,0 ha kapott, alkalmatlan minősítést 14,5 % kapott (139,3 ha). Fenti szaporítóterületen 9 fajta szaporítása történt 46 táblán. 49 tétel fémzárolása történt 558 tonna mennyiségben. Várható ezen fajok területének emelkedése 2008. évben az előrejelzések alapján.

35

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.7. Takarmánynövények (herefélék, füvek, cirokfélék) ______________________________________________________________________________________________________

1.1.7. Takarmánynövények (herefélék, füvek, cirokfélék) Lucerna /Medicago sativa L./

Tovább csökkent a hazai lucernaszaporítás összterülete: 2007-ben – a 2006-os 5.223 ha-al ellentétben – 4.788 ha álló és újtelepítésű lucerna részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A fajtaszám nem változott, 47 fajta került előállításra. A táblák száma 369-ről 346-ra csökkent, az átlagos táblanagyság (13,8 ha) tovább csökkent. A korábbi évek gyakorlatát követve a lucerna szaporítások 57 %-a a Békés-Csongrád-Bács, 23,5 %-a a Szolnok-Heves-PestNógrád, 14 %-a a Hajdú-Borsod-Szabolcs, valamint 4 %-a a Fejér-Veszprém megyei területeken helyezkedett el. 23. sz. táblázat A lucerna szaporítóterület alakulása 1998-2007. Évek

Összes szemleterület (ha)

Fajták száma (db)

Táblák száma (db)

Átlagos táblanagyság (ha)

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

11.314,6 13.736,6 10.838,4 8.357,0 5.878,0 4.264,1 5.088,7 6.311,6 5.223,3 4.787,7

51 61 57 47 38 34 41 49 47 47

411 528 467 392 304 277 350 458 369 346

27,5 26,0 23,2 21,3 19,3 15,3 14,5 13,7 13,6 13.8

Az alkalmasnak minősített szaporítás 3.527 ha volt, ez a szemleterület 1.036 ha-os csökkenést mutat az előző évi 4.563 ha-hoz képest. A szántóföldi alkalmatlan minősítés aránya a 2006-os 12,6 %-ról 2007-ben kedvezően 2,3 %-ra (115 ha) mérséklődött. Azon belül az alkalmatlanság fele (57 ha – 3 tábla) az izoláció hiányához kötődik, 14 ha pedig a rendkívüli szárazság miatt felszaporodott állati kártevők miatt került kizárásra. A további alkalmatlansági okok is a tenyészidőszak időjárásának szokatlan voltát jellemzik: elemi kár (13 ha), megsemmisülés (12 ha), fejletlenség (11 ha). Egyéb kizárási ok: gyomosság (8 ha). Fenntartó szemlét – az előző évi 670 ha-al ellentétben – 1.146 ha-on végeztünk, a szaporító terület közel egynegyedén tehát nem történt magfogás. Nem bővült a hazai fajtalista, sőt az Alfarez, Szentesi alfaseed, Szarvasi-1, Szarvasi-2 államilag elismert fajtákat az év során visszavonták, az Alexandra, Szarvasi-4, Nagyszénási, Luca és Laura fajták pedig nem kerültek meghosszabbításra 2007. dec. 31-től a magyar fajtalistán. Ezek zöméből hosszú ideje nem állítottak elő vetőmagot. 2007-ben a Nemzeti Fajtajegyzéken 40 fajta szerepelt, a szaporításban pedig összesen 47 fajta vett részt. Közülük 26 volt hazai, (2006-ban még 30 államilag elismert lucernafajta magját állították elő) 21 pedig külföldi nemesítésű. A 26 szaporított hazai fajta szemleterülete a 2006. évi 3.106 ha-hoz képest tavaly 2.957 ha-ra csökkent (-5%). A hazai lucernafajták vetőmagszaporító területe az utóbbi 10 év során az alábbiak szerint alakult.

36


8000

7059

7000

terület (ha)

6000 5000

6488 6106

4961

4816 3462

4000

3908

4088 3106

2957

2006

2007

3000 2000 1000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3.sz. ábra A minősített hazai lucernafajták szaporító területe (ha)

A magyar fajták lassú visszaszorulása mellett tavaly a külföldi eredetű fajták területe is csökkent, igaz, hogy számuk viszont növekedett (17 helyett 21 fajta, 2.119 ha-ról 1.831 ha-ra változott). A szemlézett lucernafajták összes vetőmagszaporítását véve alapul, a 100 ha fölött előállított fajták sorrendjét az alábbi ábra szemlélteti. 600

terület (ha)

500 400 300 200 100 Danubia

Verko

Pomposa

Daisy

Derby

Tápiószelei 1

Lilly

Krima

Anna

Szarvasi AS 1

Szarvasi Kinga

Viktória

Plato

Hunor 40

0

4. sz. ábra A szemlézett lucernafajták (hazai + külföldi) szaporítóterület szerinti megoszlása (ha)

Az új telepítések területi arányában pozitív elmozdulás figyelhető meg. Ez a mutató 2001-től 2005-ig folyamatosan emelkedett, majd 2006-ban erősen visszaesett. Abszolút értékben 2003ban 1.224 ha, 2004-ben 1.539 ha, 2005-ben 2.521 ha, 2006-ban pedig 851 ha új telepítést regisztráltunk, míg 2007-ben a lucerna vetőmagszaporítás iránti friss érdeklődést újra 1.270 ha új telepítés képviseli. Az álló lucerna terület összes vetőmagelőállításon belüli aránya 83,7 %ról 73,5 %-ra szorult vissza (3.518 ha), míg az új telepítéseké 16,3 %-ról 26,5 %-ra növekedett.

37


24. sz. táblázat Az új telepítések aránya 1999-2007 Évek Új telepítés (%)

1999 42,3

2000 21,3

2001 17,0

2002 21,0

2003 28,7

2004 30,2

2005 39,9

2006 16,3

2007 26,5

Az összes lucerna szemleterület szaporítási fokonként való megoszlása az alábbiak szerint alakult. 25. sz. táblázat A szaporítási fokok megoszlása Szaporulati fok Szemlélt terület (ha) Szuperelit Elit Első fok Másod fok Összesen:

115,3 473,2 3.173,2 1.026,0 4.787,7

Eltérés (%) 2006 = 100 % + 19,5 % - 18,8 % + 4,6 % - 32,0 %

A szaporítási lépcső alapján megállapítható, hogy a szaporítási arányok megfelelnek a köztermesztés vetőmagigényeinek. A lucernára kedvező volt a 2007-es év rendkívül száraz időjárása – főleg az érési időszakban. Az átlagtermés alapján (300 kg/ha) az utóbbi évtized harmadik legjobb éve volt a tavalyi. A terméseredmény – a szaporító terület visszaesése ellenére – jónak mutatkozott (1.058,6 tonna – ez a 2005. évi nyerstermés több mint háromszorosa) az előző igen rossz évek közel háromszorosára emelkedő átlaghozam miatt. 26. sz. táblázat A lucerna terméseredmények alakulása 1998-2007. Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Tényleges nyerstermés (tonna)

1.263,3 923,3 2.097,3 1.417,9 1.079,8 924,9 1.013,6 346,6 440,3 1.058,6

Átlagtermés (kg/ha)

Fémzárolt súly (tonna)

171 141 324 286 230 229 215 113 113 300

895 966 1.528 1.798 1.167 867 588 336 134 531

A fémzárolt vetőmagmennyiség 2001 óta tartó folyamatos csökkenése 2007-ben jelentős emelkedésbe váltott. Az év során 531 tonna lucerna vetőmagot fémzároltunk. Ez az utóbbi két év negatív rekordja után újabb növekedést mutat, miután a 2006-ban fémzárolt mennyiség négyszeresét jelenti. A hazai célokra zárt 262 tonna vetőmag az előző évben certifikált tételek két és félszeresét teszi ki, és fedezi az ország lucernavetőmag igényeit. Exportra összesen 269 tonnát zártunk, ezen belül OECD rendszerben 259 tonnát, egyéb exportra pedig 10 tonnát. A belföldi célú lucerna fémzárolás az utóbbi évek során az alábbiak szerint alakult.

38


27. sz. táblázat A lucerna belföldi fémzárolás adatai (tonna) 1999-2007. Évek

1999 291 t

Hazai fémzárolás

2000 475 t

2001 911 t

2002 824 t

2003 632 t

2004 489 t

2005 277 t

2006 97 t

2007. 262 t

Vöröshere /Trifolium pratense L./

839 ha vöröshere szaporítást részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 44 táblán. Ez a szemleterület a korábbi 47 %-os emelkedést újabb 19,5 %-kal múlja felül. Az átlagos táblanagyság is tovább növekedett: a 2005. évi 14,8 ha-ról 2006-ban 17,1 ha-ra, 2007-ben pedig 19,0 ha-ra emelkedett. A szaporítóterület állandó csökkenés után 2003-tól újra folyamatosan növekszik. 7000 6209 6000

terület (ha)

5000

4496

4000

3240

3000 2000

1367

1000

376

120

246

2003

2004

476

702

839

2006

2007

0 1998

1999

2000

2001

2002

2005

5. sz. ábra A vöröshere szaporítóterület alakulása (ha)

A vöröshere szaporítások 10 megyében folytak. A magfogás 68,9 %-át négy megyében végezték: 24,2 %-át a Győr (203 ha), 15,8 %-át a Borsod (133 ha), 15,3 %-át a Fejér (129 ha), 13,6 %-át pedig a Békés (114 ha) megyei területek állították elő. Fentieken túl kisebb mértékű szaporítás volt még Vas, Komárom, Nógrád, Csongrád és Veszprém megyében is. A szemlézett terület összessége (838,6 ha) alkalmas minősítést nyert. Ebből magtermésre alkalmasnak bizonyult 500,9 ha. Jelentős terület, 337,8 ha részesült fenntartó szemlében. Az új telepítés 370 ha-ról 294 ha-ra csökkent, ez az összes szaporító terület 35,1 %-át teszi ki. Ennek az álló területhez viszonyított csökkenő aránya a vöröshere szaporítás iránti érdeklődés visszaesését jelzi ugyan, de a 2003-as mélypontról induló területi növekedés az előző évek új telepítéseinek kiemelkedően magas hányadának hatását mutatják. 28. sz. táblázat Az új telepítések aránya 2002-2007.

Álló területek Új telepítések

2002 ha % 238 63 138 37

2003 ha % 76 63 44 37

2004 ha % 50 20 196 80

39

2005 ha % 222 47 254 53

2006 ha % 332 47 370 53

2007 ha % 545 65 294 35


A szaporítások az I. szaporítási fokú vetőmag előállításának irányába tolódtak el, ami kedvezőtlen a szaporulati lépcső egésze tekintetében. A szemlék 98,5 %-át az I. fokú területek (826,4 ha) minősítése tette ki. Elit előállítás sajnos nem történt, szuperelitet pedig mindössze 12,2 ha-on szemléztünk. 29. sz. táblázat A szaporítási fokok megoszlása 2007.

Szaporulati fok Szemlélt terület (ha) 12,2 Szuperelit Elit 826,4 Első fok Összesen 838,6 10 külföldi és 3 hazai fajta valamint 1 hazai fajtajelölt szaporítása folyt, a hazaiakból 2 tetraploid fajtával. Nem került meghosszabbításra a Tápiópoly és a Táplánszentkereszti fajta regisztrációja a Nemzeti Fajtajegyzéken, amely azzal a veszéllyel jár, hogy 3 éven belül a fajták törlése nélkül is kifut a vetőmagjuk a köztermesztésből. A vetőmagelőállítás teljesen eltolódott a külföldi fajták szaporítása felé: területi részvételük már meghaladja a 93 %-ot, miközben a hazai fajták előállítása 55 ha-ra szűkült. 30. sz. táblázat A vöröshere fajtaarány adatai 2002-2007.

Hazai fajták Külf. fajták

2002 ha % 33 9 343 91

2003 ha % 35 29 85 71

2004 ha % 61 25 185 75

2005 ha 72 404

2006 % 15 85

ha 74 628

% 11 89

2007 ha % 55 7 784 93

A szaporítóterület növekedésének és a közepes átlaghozamnak köszönhetően jó vetőmagtermést takaríthattak be. A vöröshere szaporítások hozambeli adatainak alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. 31. sz. táblázat A vöröshere terméseredményének alakulása 2002-2007. Évek Tényl. nyersterm. Átlagtermés

2002 9,1 to 47 kg/ha

2003 7,7 to 94 kg/ha

2004 33,9 to 140 kg/ha

2005 23,0 to 53 kg/ha

2006 77,2 to 233 kg/ha

2007. 64,5 to 129 kg/ha

Az átlagtermés ugyan csak valamivel több, mint a fele az előző évi kiugróan magas szintnek, de a betakarított tényleges nyerstermés csak 16,5 %-kal marad el a tavalyi mögött. Az utóbbi évek vöröshere fémzárolása az alábbiak szerint alakult.

40


32. sz. táblázat A vöröshere fémzárolás adatai 2000-2007.

Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Fémzárolt mennyiség (tonna) 370,0 208,7 73,9 16,1 52,6 3,4 25,7 70,6

Az előző és az idei év jó terméseredményei hatására jelentősen nőtt a fémzárolás. 2007-ben az előző évi mennyiség közel háromszorosát fémzároltuk. A növény export felhasználásának megfelelően a 71 tonna vöröshere vetőmag felét (35 tonnát) EU, másik felét (36 tonnát) pedig OECD címkével fémzároltuk. Egyéb herefélék

Az egyéb herefélék vetőmagtermesztését 741,9 ha-on részesítettük szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szaporítások 97,4 %-át kitevő bíborhere előállítása majdnem kizárólag a dunántúli (Vas, Veszprém, Zala, Somogy és Győr-Moson-Sopron) megyék területén folyt. Az összesen 742 ha-os szemleterület az előző évit 267 ha-al múlja felül, amit 2007-ben is a bíborhere vetőmagtermesztésének hasonló mértékű növekedése okozott. Baltacimból és fehér somkóróból nem történt szaporítás, de a tarka koronafürt újra előállításra került. Így 4 faj (bíborhere, szarvaskerep, tarka koronafürt, fehérhere) 8 fajtája szerepelt a szaporításban. Bíborheréből 3 külföldi fajta (Contea, Kardinal, Pier) termeltetése mellett a hazai Lovászpatonai fajta tovább növekvő területen, 141 ha-on került előállításra. A szaporítás 40 ha elit mellett I. szaporítási fokon történt. A koranyári időszakban betakarított bíborhere a nagyobb szárazság előtt került aratásra, a nyerstermés 379,3 tonna. Ezt a hozamot 528 kg/ha-os átlagterméssel, 67 táblán sikerült elérni. A bíborhere fémzárolás (271,2 tonna) megközelíti az előző évi 112 tonna két és félszeresét. A certifikált mennyiségből 188 tonnát OECD rendszerben fémzároltunk, 83 tonnát pedig EU címkével láttunk el. Szarvaskerepből a Szabolcsi-1, tarka koronafürtből a Kompolti, fehérheréből pedig az Anly fajta szuperelit, illetve elit fokú szaporítása folyt. Az utóbbi két faj fenntartó szemlében részesült.

41


33. sz. táblázat Az egyéb herefélék szaporítása 2001-2007. Szemlélt terület /ha/

Faj 2001 Bíborhere /Trifolium incarnatum/

Szarvaskerep

2002

2003

2004

Alkalm. terület

2005

1.566 1.233 2.130 1.014 1.417

2006 2007

/ha/

Tényl. termés 2007 /tonna/

464

723

722

379,3 0,6

Fémz. menny. /tonna/ 271,2

81

20

25

23

-

8

9

9

-

121

87

79

34

18

-

6

6

- fenntartó szemlés

-

-

-

-

25

29

4

4

4

- fenntartó szemlés

-

1.772 1.348 2.246 1.105 1.472

476

742

741

379,9

/Lotus corniculatus/

Tarka koronafürt /Coronilla varia/

Fehérhere /Trifolium repens/

Összesen:

271,2

Az év során a Hungarogigant államilag elismert fehérhere fajta visszavonásra került, a G keskenylevelű és az Őrségi szarvaskerep, a Keszthelyi 30 fehérhere, valamint az Alexa és a Monax alexandriai here fajták regisztrációja nem került meghosszabbításra a hazai fajtalistán. Mohar /Setaria italica L./

Két hazai fajta, a GK-Erika és a Sarolta elit ill. I. fokú szaporítása részesült szántóföldi ellenőrzésben 3 táblán, 15,6 ha-on, alkalmas minősítést nyerve. Az átlagtermés az előző évi 1.137 kg/ha-hoz képest jelentősen csökkent (795 kg/ha). A szaporítóterület több mint 60 %-os növekedése miatt azonban a nyerstermés 10,6 tonnáról 12,3 tonnára nőtt. Az év során 12,4 tonna vetőmagot fémzároltunk a két fajtából szuperelit, elit és I. fokban. Fénymag /Phalaris canariensis L./

212 ha részesült szántóföldi ellenőrzésben, amely a mélypontot jelentő előző évi 31,5 ha több mint hatszorosa. A teljes szemleterület alkalmasnak minősült. Három hazai fajta (Kisvárdai41, Lizard és Karcsú) szuperelit, elit és I. fokú szaporítása folyt 14 vetőmagelőállító táblán, az alföldi régióban, öt megye területén. A tényleges nyerstermés az előző évi négy és félszerese, 306 tonna, az átlagtermés pedig 1.442 kg/ha-os szinten alakult. 2007-ben 56 %-kal többet, 55,8 tonnát fémzároltunk fénymagból, egy fajtából, elit és I. szaporítási fokban, a madáreleség céljaira. Gyep- és takarmányfüvek

Gyep- és takarmányfüvekből 5.793 hektáron 16 faj 88 fajtáját részesítettük szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben az év során. Ez közel 1.000 ha-ral kevesebb, mint a 2006. évi szaporító terület. Legjelentősebb csökkenés az angolperje és a hibrid perje vetőmag előállításainál mutatkozott. Ugyanakkor a vörös csenkesz vetőmag előállítása majdnem 100 ha-ral nőtt a 2006-os évhez képest. A szemlélt területek közül több, mint 230 ha vetőmagszaporítás nem felelt meg a minősítési feltételeknek, ami kétszerese a 2006. évi 111 ha alkalmatlan területnek. Ebből 60 ha-on volt a

42


megengedettnél magasabb gyomfertőzöttség, 80 ha elemi kár, 90 ha pedig fejletlenség miatt került kizárásra. Az uniós csatlakozás hatása a fajtaválasztás terén is egyre jobban megmutatkozik. Évről évre egyre több fajtát szaporítanak, és ezek többségében nem a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő, hanem egyéb, az Unió területén szabadon forgalmazható fajták közül kerülnek ki. 34. sz. táblázat Szemlélt területek fajonkénti megoszlása 2005-2007.

2005

Összes terület (ha) 2006

2007

1.116

1.281

1.100

191

481

141

152

168

24

-

228

5

5

5

-

567

798

395

-

-

577

526

268

-

-

57

46

44

-

13

952

673

466

466

-

74

16

4

4

-

361

303

426

3

89

2.289

1.501

1.429

-

-

2

2

2

2

-

40

43

17

7

-

23

20

15

-

15

9

9

8

-

8

1.651

1.380

1.446

128

842

8.087

6.755

5.793

830

1.448

Faj

Angolperje (Lolium perenne) Csomós ebír (Dactylis glomerata) Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla) Hibrid perje (Lolium x hybridum) Hollandi perje (Lolium multifl. ssp.west) Juhcsenkesz (Festuca ovina) Magas tarackbúza (Elytrigia elongata) Magyar rozsnok (Bromus inermis) Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) Olasz perje (Lolium multiflorum ssp.ital.) Óriás tippan (Agrostis gigantea) Réti csenkesz (Festuca pratensis) Réti perje (Poa pratensis) Tarackos tippan (Agrostis stolonifera) Vörös csenkesz (Festuca rubra) Összesen:

Ebből államilag minősített fajták területe (ha) takarmányfű parkfű

A 2007-es év tavaszi aszályos időjárása miatt rendkívüli mértékben csökkentek a termésátlagok. A főbb fajok terméseredményei csökkenő sorrendben: olasz perje 569 tonna, vörös csenkesz 503 tonna, angol perje 424 tonna, hibrid perje 195 tonna, hollandi perje 126 tonna, nádképű csenkesz 84 tonna. A termésátlagok drasztikus csökkenése minden fajnál szembetűnő az előző évi eredményekhez képest, több fajnál (évelő rozs, hollandi perje, magas tarackbúza, nádképű csenkesz, réti perje) ez megközelíti, illetve meghaladja az 50 %-ot.

43


35. sz. táblázat A jelentősebb fajok termésátlaga 2007.

Faj

Angol perje Évelő rozs Hibrid perje Hollandi perje Magas tarackbúza Nádképű csenkesz Olasz perje Réti perje Vörös csenkesz

Termésátlag 2006. (kg/ha)

Termésátlag 2007. (kg/ha)

Termésátlag csökkenés 2006-hoz képest (%)

644 629 716 954 437 746 893 439 506

421 271 577 479 287 223 545 238 364

35 57 19 50 34 70 39 46 28

36. sz. táblázat A fémzárolt vetőmagmennyiség fajonkénti megoszlása 2007. Faj

Fémzárolt vetőmag (t)

Angolperje Évelő rozs Felemáslevelű csenkesz Hibrid perje Hollandi perje Juhcsenkesz Magas tarackbúza Mohar Nádképű csenkesz Olasz perje Óriástippan Réti komócsin Réti perje Veresnadrág csenkesz Vörös csenkesz Zöld pántlikafű Összesen

2.468,6 0,2 5,0 165,1 29,6 35,1 53,5 12,4 504,3 428 0,4 2,4 4,0 0,1 1.240,8 1,3 4.950,8

Államilag elismert parkfű fajták (t)

130,1 3,7 7,0 4,0 132,1 276,9

Államilag elismert takarmányfű fajták (t)

41,2 0,2 5,0 53,5 12,4 0,3 0,4 2,4 8,6 1,3 125,3

Az Európai Unió tagjaként a tagországokból behozott vetőmag nem esik minősítési kötelezettség alá. Ebből kifolyólag a fémzárolt mennyiség 2005-ben jelentősen visszaesett és 2006-ban is közel hasonló szinten maradt. 2007-ben azonban kiugróan megnőtt a fémzárolt fű vetőmagok mennyisége, alig maradt el az 5000 tonnától, ami az OECD export minősítések jelentős növekedésének köszönhető. Legnagyobb mennyiséget angolperjéből, vörös csenkeszből, nádképű csenkeszből és olasz perjéből fémzároltattak. Alkalmatlan minősítést alacsony csírázóképesség miatt angolperje (7,5 tonna) és veresnadrág csenkesz (0,1 tonna) kapott. Idén a fémzárolt zöld pántlikafű teljes mennyisége (1,3 tonna) alkalmatlan minősítést kapott magas idegenmag tartalom miatt.

44


Az államilag elismert parkfű fajták vonatkozásában a fémzárolt összmennyiség 30 tonnával nőtt. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő takarmányfű fajták fémzárolt vetőmagjainak menynyisége a harmadára csökkent a 2006-os évhez képest. Az államilag elismert parkfű hasznosítású angolperje fajtáknál majdnem kétszeresére nőtt a fémzárolt mennyiség, míg ugyanennél a fajnál a takarmányfű fajták fémzárolása drasztikusan csökkent (150 tonnával). Az import aránya az Uniós csatlakozás miatti forgalom-módosulás következtében gyakorlatilag nullára csökkent, ugyanis az Unión belüli árumozgás a csatlakozás óta belföldinek számít, és így nincs is pontos információnk más tagországokból érkező vetőmag mennyiségét illetően. A gyeptelepítésre felhasznált vetőmagok fajtaösszetétele is megváltozott az új szabályozásnak köszönhetően - elsősorban a parkosítási célú fűkeverékekben - egyre nagyobb a NyugatEurópából behozott vetőmagok aránya, ezért a hazai előállítású vetőmag szerepe a hazai felhasználásban egyre csökken. Seprűcirok

2007-ban 3 szegedi nemesítésű, államilag elismert fajta vetőmagszaporítása összesen 2,5 hektáron részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A betakarított nyers termés menynyisége 6,4 tonna, a termésátlag 2.520 kg/ ha volt. Összesen 9 tétel vetőmag fémzárolása történt 14,9 tonna mennyiségben, melyből 1,1 tonna elit szaporítási fokú. A fémzárolt vetőmag közel 30%-a, azaz 4,3 tonna került OECD exportra. Szemescirok

A szemescirok 5 fajtájának vetőmagszaporító területe 2007-ben 68 hektár volt, mely jóval meghaladja az előző évi 47 hektárt, és megközelíti a 2004. évi 79,5 hektárt. Egyetlen hektárt kellett elemi kár miatt vetőmag-szaporításra alkalmatlannak minősíteni. A termésátlag (1.840 kg/ha) a szárazság miatt negyedével kevesebb, mint az előző évi ( 2.596 kg/ha). Annak ellenére, hogy a szaporító terület jelentősen megemelkedett, a betakarított nyers termés mennyisége (125 tonna) - ha kis mértékben is - de csökkent a 2006. évihez képest. A fémzárolt vetőmag mennyisége 106,6 tonna, melynek körülbelül harmada került OECD exportra. Silócirok

A hibrid silócirok szaporító terület a tavalyi évhez képest megnövekedett. 2007-ben közel 30 hektárt részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A termésátlag (2.512 kg/ha) a kedvezőtlen időjárás következtében rosszabbul alakult, mint az előző évben. A szaporított 2 államilag elismert fajta nyers termésmennyisége 74 tonna volt. A fémzárolt vetőmag mennyisége 244,6 tonna, amiből 128,2 tonna került OECD exportra. Szudánifű

2007-ben 4 fajta vetőmag szaporítása összesen 26,2 hektáron részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, melyből 25,7 hektár volt a hibrid fajták előállítása. Alkalmatlan minősítést csak 0,4 ha szudánifű vetőmagszaporító terület kapott fejletlenség miatt. Az előző évekhez képest a vetőmag-előállító terület a negyedére csökkent. A betakarított nyers vetőmagtermés csökkenés még ettől az aránytól is elmarad a rossz időjárási viszonyok miatt (51 tonna). Az előző évben a termésátlag 2.374 kg/ha volt, ez idén 1.988 kg/ha.

45


Az összes fémzárolt vetőmag mennyisége a 2007-es évben 191,4 tonna, amiből 35 tonna került OECD exportra, 45 tonna pedig alkalmatlan minősítést kapott, nagyobbrészt alacsony csírázóképesség illetve magas idegenmagtartalom miatt.

46

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.8. Mustár, olajretek, mézontófű __________

1.1.8. Mustár, olajretek, mézontófű Fehér mustár /Sinapis alba L./

A mustártermeltetés 3 éven át tartó csökkenése után 2007-ben 73 %-os szaporító területi növekedés ment végbe, és készletek kifogyása miatt a nyugat-európai termeltető cégek 2008-ban a mustár előállítását újra jelentősen növelni kívánják. Erre utal az, hogy 20-25 év távlatában nem jelentkezett még ilyen magas áron termeltetési lehetőség a hazai szaporítók számára. Ez a keresleti piac kedvező a vetőmagelőállítóknak. 37. sz. táblázat A mustár szaporítóterület alakulása 1998-2007. Évek

Szaporítóterület (ha) 19.368 16.705 6.250 7.983 14.964 16.207 7.707 2.134 2.896 5.003

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Fajtaszám (db) 42 43 38 45 55 49 47 18 27 40

Táblaszám (db) 528 428 164 276 572 716 295 128 144 282

Átlagos táblanagyság (ha) 36,7 39,0 38,1 28,9 26,2 22,6 26,1 16,6 20,1 17,7

2007-ben 5.003 ha-on – az előző évi 27 fajtával szemben – 40 fajtát részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szaporító táblák száma 144-ről 282-re növekedett. Sajnos az átlagos táblanagyság – az általános emelkedéssel szemben – 20,1 ha-ról 17,7 hara csökkent. Alkalmas minősítést 4.828,5 ha kapott, 174,4 ha került kizárásra. A szántóföldi alkalmatlanság aránya mindössze 3,5 % volt, 16 tábla került kizárásra gyomosság, izoláció hiánya, elemi kár, állati kártevők ill. fejletlenség miatt. A 2007-es évben 14 megyében volt mustár vetőmagelőállítás. A megyei szintű adatok szerint a legnagyobb mustárvetőmag előállító megyék sorrendben az alábbiak: -

Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Veszprém megye Fejér megye Nógrád megye

907,81 ha 730,96 ha 490,15 ha 450,10 ha 396,00 ha

A szaporító területeken 38 külföldi és 2 magyar fajta vetőmagelőállítása folyt, zömében (4740,5 ha) első fokú vetőmag előállításával. Szuperelit előállítás nem történt, 262,5 ha-on elit szaporítási fokú vetőmagelőállítást végeztek. A termeltetés kiterjedt a Nemzeti Fajtajegyzékben regisztrált öt fajtára is (Albatros, Ascot, Budakalászi sárga, Veronika, Bea – ez utóbbi új fajta az év során került állami elismerésre).

47


A szaporítóterület emelkedése mellett az összterület átlagtermése, a tényleges nyerstermés és a fémzárolt mennyiség az alábbiak szerint alakult. 38. sz. táblázat A mustár szaporítások terméseredményének alakulása 1998-2007. Évek 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Átlagtermés (kg/ha) 1.211 1.138 549 881 955 770 1.448 1.153 1.040 795

Tényleges nyerstermés (tonna) 22.827 18.241 3.169 6.749 13.942 11.996 11.043 2.387 2.993 3.828

Fémzárolt mennyiség (tonna) 16.398 10.105 6.983 5.807 11.246 9.090 6.511 4.108 2.711 3.508

A termés a megszokott átlaghoz közeli szinten alakult ugyan, de az előző évi jó átlagtermés 23,6 %-kal csökkent a szárazság hatására. A 795 kg/ha-os átlaghozamot a terület bővülése ellensúlyozta, így a tényleges nyerstermés 3.828 tonna lett, amely az előző évit 28 %-kal felülmúlta. A termés növekedését a fémzárolt mennyiség hasonló mértékű emelkedése is követte: az előző évinél 29,4 %-kal többet, 3.508 tonna mustár vetőmagot fémzároltunk 369 tételben, elitből 163 tonnát, I. fokból pedig 3.345 tonnát. Az előző évekgyakorlata alapján a fémzárolt mennyiség zöme (90,4 %) exportra került. Az export aránya a fémzároláson belül növekvő mértékű (+25 %). A termeltetésekből származó vetőmagtételek OECD rendszerű certifikálása 3.170 tonnát tett ki, ez az előző évi export mennyiség 178,8 %-a. Olajretek /Raphanus sativus L. var. oleiformis/

Az olajretek termeltetésre is jellemző a nagyarányú területi visszaesés 2006 után. Az intenzív növekedés 2007-ben megkezdődött. 3.107 ha-on folyt olajretek vetőmag, ami a 2006. évi 1.216 ha több mint két és félszerese. A szaporított fajták száma 11-gyel növekedett, 29 fajta előállítása részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szaporító táblák száma 86ról 198-ra emelkedett. Az átlagos táblanagyság kis mértékben nőtt, (15,6 ha). 39. sz. táblázat Az olajretek szaporítások alakulása 1998-2007. Évek 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Szaporítóterület (ha) 6.507 5.050 5.509 5.500 7.073 6.646 6.884

Fajtaszám (db) 28 26 28 28 27 35 38

48

Táblaszám (db) 211 178 161 183 261 271 353

Átlagos táblanagyság (ha) 30,8 28,4 34,2 30,0 27,1 24,5 19,5


Évek 2005. 2006. 2007.

Szaporítóterület (ha) 2.869 1.216 3.107

Fajtaszám (db) 19 18 29

Táblaszám (db) 208 86 198

Átlagos táblanagyság (ha) 13,7 14,1 15,6

A szemlék során 3.029,8 ha nyert alkalmas minősítést, ez az előző évi magtermő terület 250 %-a. Az alkalmatlannak minősített szaporítások aránya 2007-ben mindössze 2,5 % (77,2 ha) volt, a szántóföldi kizárásokat fejletlenség, gyomosság és állati kártevő miatti hiba okozta. A megnövekedett vetőmagszaporítás 16 megyére terjedt ki. A megyei szintű adatok szerint a legnagyobb olajretek vetőmag előállító megyék sorrendben az alábbiak: -

Békés megye Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Fejér megye Hajdú-Bihar megye

907,5 ha 362,7 ha 259,0 ha 204,0 ha 203,5 ha

A faj iránti igénynek megfelelően a szaporítás továbbra is zömében (2.854 ha) I. fokú céltermeltetés keretében történt. Ezen túlmenően 253 ha-on elit szaporítási fokú vetőmagelőállítás folyt. A hazai listán is bejegyzett fajták közül két hazai fajtából (Leveles olajretek, Dóra) 61 ill. 3 ha-on elit szaporítási fokban állítottak elő vetőmagot. Az utóbbi egy új fajta, amely az év során került állami elismerésre. A legnagyobb területen a Nemzeti Fajtajegyzéken is regisztrált Siletta Nova, valamint 26 külföldi fajta termeltetése folyt, további sorrendben a Siletina, Colonel, Dacapo, Rego, Rutina, Apoll, Rufus és Bento fajták felhasználásával. 40. sz. táblázat Az olajretek szaporítások termés- és fémzárolási adatai 1998-2007. Évek 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Átlagtermés (kg/ha) 844 1.081 491 819 772 728 1.292 986 951 916

Tényleges nyerstermés (tonna) 5.372 5.283 2.425 4.065 5.263 4.690 8.754 2.761 1.150 2.772

Fémzárolt mennyiség (tonna) 3.257 2.769 2.493 2.539 3.627 3.231 4.031 3.558 1.748 1.572

Az átlagtermés 916 kg/ha-ral újra közepesen jónak mondható. A tényleges termés 2.772 tonna lett, amely újra növekedést mutat, és megegyezik a 2005. év termésadatával. A magas termésmennyiséget azonban a feldolgozás üteme nem követte, így az utóbbi évtized legalacsonyabb fémzárolási eredményével zárult a 2007. év (175 tételben 1.572 tonna).

49


Az év során szuperelit fémzárolás nem történt, 49,3 tonna elit és 1.523 tonna első fokú vetőmagot zártunk le. Az olajretek fémzárolásának zömét (1.527 tonna) a céltermeltetések termésének OECD rendszerű certifikálása adta, amely az előző évinek másfélszerese. 2008-ra az olajretek termeltetésében is további intenzív növekedés várható az keresleti piac miatt. Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./

2007-ben a termeltetés 1.929,1 ha-t tett ki. Ez a terület az előző évi 2.402 ha 80,3 %-a. A szemlék során 9 fajta 1.855 ha területen kapott alkalmas minősítést. Az alkalmatlansági okok között gyomosság miatt 31 ha, elemi kár miatt 26 ha és fejletlenség miatt 17,1 ha (összesen 74,1 ha, 3,8 %) került kizárásra. A szaporító táblák száma a terület visszaesésével ellentétben 165-ről 188-ra növekedett, mert az átlagos táblanagyság (10 ha) az előző évi adathoz (15 ha) viszonyítva jelentősen csökkent. A vetőmagelőállítás jelentős része (66,7 %-a, 1.286 ha) továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedett el, amit a Vas (12,8 %, 247 ha), majd a Veszprém (8,6 %, 166 ha), ill. a Jász-Nagykun-Szolnok (2,4 %, 47 ha) megyei szaporítóterületek követtek. 41. sz. táblázat A mézontófű szaporítások alakulása 1998-2007. Évek 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Szaporítóterület (hektár) 1.792 3.840 4.490 4.144 5.737 4.724 1.583 2.905 2.402 1.929

Fajtaszám (darab) 7 8 7 8 7 11 9 8 8 9

Táblák száma (darab) 84 132 161 171 338 261 104 227 165 188

Átlagos táblanagyság (hektár) 21 29 28 24 17 18 15 13 15 10

A mézontófű fajták szaporító-területi sorrendje a következők szerint alakult: Angelia, Balo, Lisette, Amerigo, Mira, Phaci, Julia, Lilla, Oka. A Lilla nevű új fajta az év során került állami elismerésre. Az előállítás 86,5 %-ban I. szaporítási fokon (1.667 ha) történt, emellett az elit szaporítás (252 ha) aránya 13 %, a szuperelit szaporítás (9,5 ha) 0,5 % volt. Az átlagtermés (423 kg/ha) az előző évihez hasonlóan alakult, így a nyers vetőmagtermés a szaporítóterület csökkenése miatt az előző évi 956 tonna 81,5 %-a (779 tonna). A facélia fémzárolásának 90 %-át – a megszokott gyakorlatnak megfelelően – a termés OECD rendszerű zárása (455,7 tonna) tette ki. Az év során összesen 506,8 tonna mézontófű vetőmagot fémzároltunk 62 tételben. Az évjáratra és a vetőmaghiányra jellemző, hogy 2007 tavaszán 25,3 tonna (3 tétel) alacsony csírázóképesség miatt alkalmatlan, ökológiai minősítésű facélia vetőmag engedmé-

50


nyes németországi forgalomba hozatalára kértünk és kaptunk hozzájárulást az Európai Unió Bizottságától. 42. sz. táblázat A mézontófű szaporítások termés- és fémzárolási adatai 1998-2007. Évek 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Átlagtermés (kg/ha) 403 380 280 396 509 467 464 501 419 423

Tényleges nyerstermés (tonna) 677 1.380 1.225 1.570 2.896 2.172 727 1.435 956 779

Fémzárolt mennyiség (tonna) 680 1.118 812 1.075 1.751 2.099 650 1.003 576 507

Az előzmények szerint 2008-ban szaporítóterület növekedés várható.

51

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.9. Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak

1.1.9. Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak A szántóföldön hivatalos ellenőrzésben részesült zöldség vetőmagszaporítások tovább csökkentek, mind terület, mind pedig faj vonatkozásában. A zöldség szaporítóanyag kereskedelemben fokozódott a vetőmagelőállítás liberalizációja ezt segítette az EU csatlakozás is. Csak a kereskedelmi, bolti ellenőrzések során találkozunk az EU-ból származó sokszor általunk nem is ismert vetőmaggal. Ezért az ellenőrzéseknek egyre nagyobb jelentősége van munkánk során. 43. sz. táblázat Standard vetőmagszaporítások helyzete 2007. Terület Táblaszám Fajtaszám Faj /ha/ /db/ /db/

Ebből ellenőrzött /ha/

Csemege kukorica Pattogatni való kukorica Zöldborsó Szárazbab Zöldbab Limabab Étkezési paprika Sóska Paradicsom Fejessaláta Tojásgyümölcs Téli sarjadék Sárgadinnye Görögdinnye Vöröshagyma Uborka Cékla Spárgatök Pasztinák Sütőtök Petrezselyem Olajtök Sárgarépa Cukkini Retek Cseresznye paprika

48,0 3,0 4.932,0 8,3 8,7 1,2 19,8 1,5 20,0 3,9 0,4 0,3 2,8 0,8 60,0 22,2 1,0 5,3 2,0 1,4 14,0 28,3 24,0 0,5 11,3 0,5

4 1 266 6 7 9 70 2 12 5 2 1 4 1 56 15 1 5 2 2 12 5 9 1 10 1

4 1 104 6 7 1 40 1 6 4 2 1 4 1 16 10 1 3 1 1 3 2 5 1 8 1

962,0 1,0 1,5 5,7 6,1 0,4 2,72 4,0 1,0 2,0 5,0 1,0 0,31 -

Összesen:

5.199,6

509

234

992,73

Standard szaporítások 2007. évben 5.199,6 ha-on lettek bejelentve, ami az előző évinél 17 %al kevesebb. Kötelező ellenőrzésre 992,73 ha-on került sor, az 50/2004. (IV.22.) FVM rendelet alapján. Standard szaporításban 234 fajta vetőmagelőállítása történt 509 táblán. Meghatározó területtel zöldborsó vetőmagelőállítást végeztek a szaporítók, mely az összes terület 94,8 % (4.932,0 ha).

52


44. sz. táblázat Hüvelyes zöldségnövények szaporításának alakulása (ha) 1995-2002 átlaga

Növényfaj

Zöldborsó Zöldbab Étkezési szárazbab Lencse Mungóbab Limabab Földimogyoró Összesen:

2003

1766,7 81,6 104,9 126,8 0,7 0,6 2081,3

2004

700,4 65,8 18,3 0,3 784,8

2005

890,4 46,3 3,1 28,0 967,8

2006

157,0 38,9 9,7 205,6

2007.

214,7 6,5 8,0 229,2

286,1 8,5 10,0 304,6

2007. évi szaporítóterület az előző évinél 32,9 %-kal nagyobb, azonban jelentőségét tekintve messze elmarad a szükségestől. 45. sz. táblázat Egyéb zöldségnövények szaporításának alakulása 1995-2002 átlaga

2003

2004

2005

2006

2007

857,7

448,1

236,4

203,0

128,0

101,2

124

71

49

40

32

26

293

160

113

97

62

47

2,92

2,8

2,09

2,09

2,06

2,15

Összes szemlézett terület /ha/ Összes szaporított fajta száma /db/ Táblák száma /db/ Átlagos táblanagyság /ha/

6 zöldségfaj 47 fajtája került szántóföldi ellenőrzésre 26 táblán. Az ellenőrzött terület, fajtaszám, táblaszám csökkenése tovább folytatódott, így egyre jobban veszélybe kerül a megfelelő genetikai tisztaságú vetőmagelőállítás biológiai alapja. A vetőmag reklamációk nagy része fentiek egyenes következménye. Zöldborsó (Pisum sativum L.)

A szaporítóterülete az előző évinél 33 %-kal magasabb, de még így sem felel meg az árutermelés céljának. 19 fajta szaporítása történt 30 táblán. Az átlagtermés a tavalyi szint alatt alakult (2.583 kg/ha). Fémzárolásra 351 tételben 5.515,6 tonna került. Természetesen ebben a mennyiségben a standardból származó vetőmag is benne van. Zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) Szaporító területe minimális, a feldolgozóipari, friss piaci vetőmagigények kielégítése csak külföldről származó vetőmaggal biztosítható.

53


Étkezési szárazbab ( Phaseolus vulgaris ssp. vulgaris L. )

Szaporító területe 10 ha, az igények kielégítése itt is csak külföldről származó vetőmaggal biztosított. Lencse ( Lens culinaris L. )

Az utolsó 3 évben nem volt ellenőrzött szaporítás. Paprikafélék

Szaporítóterülete 54,4 ha volt, a 2006. évi területnél 17 %-kal kisebb. Amennyiben a csökkenés folytatódik árutermeléshez sem lesz elegendő vetőmag, ami igen szomoró hungaricumról lévén szó. 46. sz. táblázat Paprikafajok szaporítása Faj Étkezési paprika Fűszer-paprika Cseresznyepaprika Összesen

2003. 12,0 99,2 1,1 112,5

Szemlézett terület (ha) 2004. 2005. 2006. 8,2 1,0 0,2 116,9 134,1 64,2 0,5 0,6 125,1 134,5 65,0

2007. 0,1 53 1,1 54,4

2003. 17 17 2 -

Fajtaszám (db) 2004. 2005. 2006. 11 4 1 19 18 15 2 2 -

2007. 2 15 2 --

Paradicsom ( Lycopersicon lycopersicum L. )

Szántóföldön ellenőrzött terület csak a standard szaporítás esetében volt. Kabakosok

Tovább csökkent az ellenőrzött szaporító terület. Profi árutermesztésre használt hibridek nagy része importból, illetve az EU-ból származik. Gyökérzöldségek

Ellenőrzött szaporító terület csak a standardként bejelentett területekből volt. Főleg a petrezselyem esetében rossz a helyzet, megfelelő fajtafenntartása nincs. Az előállított és forgalomba kerülő vetőmaggal kapcsolatban igen sok a vásárlói reklamáció. Vöröshagyma ( Allium cepa L. )

Tovább csökkent a szaporító területe. Az igények kielégítésénél a termelők nagymértékben használnak fel ellenőrizetlen, illetve külföldi fajtát árutermelési célra. Gyógy-, fűszernövények, virágok, famagvak

Az egyedüli számottevő területtel rendelkező növény a mák, mely nagyobb területen került szaporításra, mint az előző évben. Az átlagtermés az előző évi eredményhez hasonló (518,5 kg/ha).

54

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.2. Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag

1.2.

Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag

Az elmúlt években megnőtt a kereslet az ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek iránt. Az Európai Unió szabályozza ezek előállítását, melynek keretében előírja, hogy ökológiai gazdálkodáshoz lehetőség szerint szintén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagot kell felhasználni. Ennek következtében megfogalmazódott az igény, hogy a minősített vetőmagok címkéjén a ’bio’ tanúsítás ténye is feltüntetésre kerüljön. Az elmúlt években már nagyobb mennyiségben forgalmaztak igazoltan ökológiai vetőmagot. 2007-ben az alábbi szaporító területeken állítottak elő ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagot: 47. sz. táblázat Ökológiai gazdálkodás szaporító területe Faj Borsó Csupasz zab Hibrid perje Hollandi perje Kender | Hibrid Köles Kukorica Lucerna Mézontófű Fehér mustár Olajlen Olajretek Olajtök Olasz perje Őszi árpa Őszi búza Őszi rozs Őszi zab Rizs Sütőtök Szója Szöszösbükköny Tavaszi búza Tavaszi bükköny Tavaszi zab Tönköly búza Vörös csenkesz Összesen:

Fajták száma (db) 2 2 2 1 1 1 2 7 3 5 2 3 1 3 1 9 2 1 2 1 3 1 1 4 2 3 1 66

Szemlélt terület (ha) 12,5 15,6 59,0 61,6 1,0 2,9 19,6 230,9 119,0 169,1 5,0 63,6 5,0 128,2 2,9 149,0 7,9 1,8 6,2 8,7 231,0 65,7 8,5 232,6 20,5 74,9 16,0 1 718,7

Ebből alkalmas terület (ha) 12,5 15,6 59,0 61,6 1,0 0 19,6 230,9 88,9 155,0 5,0 63,6 5,0 128,2 2,9 144,0 7,9 1,8 6,2 8,7 231,0 65,7 8,5 170,3 20,5 74,9 16,0 1 604,3

Betakarított Termésátlag nyers termés (kg/ha) (t) 1.448,0 18,1 1.378,0 21,5 840,6 49,6 201,2 12,4 50,0 0,05 0 0 1.372,4 26,9 117,3 27,1 357,7 33,4 476,1 73,8 840,0 4,2 894,6 56,9 514,0 2,5 944,6 121,1 4.137,9 12,0 4.125,0 594,0 2.126,5 16,8 4.777,7 8,6 3.919,3 24,3 137,9 1,2 1.685,7 389,4 316,6 20,8 4.200,0 35,7 439,8 74,9 2.048,7 42,0 3.241,6 242,8 300,0 4,8 40 377,2 1 912,4

A táblázatból látható, hogy legnagyobb szaporító területe a tavaszi bükkönynek volt, de jelentős a lucerna, szója, fehér mustár, őszi búza és olasz perje vetőmag-előállítás is. A 114,4 ha alkalmatlannak minősített terület nagy része (88 ha) fejletlenség, a többi elemi kár és őszi búzánál és kölesnél gyomosság miatt nem felel meg.

55


48. sz. táblázat Szaporítási fokok megoszlása

Faj Borsó Csupasz zab Hibrid perje Hollandi perje Kender | Hibrid Köles Kukorica Lucerna Mézontófű Fehér mustár Olajlen Olajretek Olajtök Olasz perje Őszi árpa Őszi búza Őszi rozs Őszi zab Rizs Sütőtök Szója Szöszösbükköny Tavaszi búza Tavaszi bükköny Tavaszi zab Tönköly búza Vörös csenkesz

Szemlélt terület (ha) 3,5 8,9 15,6 59,0 61,6 1,0 2,9 19,6 4,0 88,8 103,9 34,1 119,0 169,1 3,0 2,0 63,6 5,0 128,2 2,9 33,0 116,0 7,9 1,8 6,2 8,7 8,0 223,0 65,7 8,5 232,6 5,5 15,0 9,8 15,0 50,1 16,0

Szaporítási fok Elit Első fok Első fok Első fok Első fok Szuper elit Elit Hibrid/Első fok Elit Első fok Másod fok Szuper elit Első fok Első fok Elit Szuper elit Első fok Standard Első fok Első fok Első fok Másod fok Elit Első fok Elit Első fok Elit Másod fok Elit Másod fok Első fok Első fok Másod fok Elit Első fok Másod fok Első fok

56

Ebből alkalmas (ha) 3,5 8,9 15,6 59,0 61,6 1,0 0 19,6 4,0 88,8 103,9 34,1 88,9 155,0 3,0 2,0 63,6 5,0 128,2 2,9 33,0 111,0 7,9 1,8 6,2 8,7 8,0 223,0 65,7 8,5 170,3 5,5 15,0 9,8 15,0 50,1 16,0


49. sz. táblázat Fémzárolt ökológiai vetőmagvak mennyisége Faj Csupasz zab Fehér mustár Hibridperje Köles Kukorica | hibrid Mézontófű Olajlen Olajretek Olajtök Olaszperje Őszi búza Őszi rozs Tavaszi bükköny Tök különlegesség Tönköly búza Összesen

Tétel (db) 1 6 4 2 5 2 2 2 1 5 6 2 5 1 7 51

Fémzárolt mennyiség (kg) 3 420 41 522 30 300 16 300 36 434 4 370 13 500 6 970 1 458 39 400 102 500 14 900 39 925 110 114 600 465 709

Ebből alkalmatlan (db) 1 770 1 770

Ebből export (db) 25 650 30 300 2 600 6 970 39 400 39 925 144 845

2007-ben a tavalyi évi 520 tonnával szemben 465,7 tonna vetőmag esetében igazolták az MgSzH felé, hogy ökológiai vetőmag-előállításból származó tételt terjesztenek elő fémzárolásra. A szaporító terület növekedése ellenére nem nőtt a fémzárolás, mert nem feltétel a fémzárolt vetőmag használat a bio termesztésben sem. A tönköly búza és az őszi búza mennyisége jelentős, valamint fajlagosan a tavaszi bükköny, ahol az összes fémzárolt mennyiség 25 %-a biovetőmag. A fajszortiment kis mértékben növekedett az előző évi 12 fajhoz viszonyítva (15 db). 1.2.1. Ökológiai vetőmag adatbázis

Az Európai Unió Bizottsága 1452/2003/EK rendelete előírja a tagállamok számára számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajoknak, fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag illetve burgonya vetőgumó. Az adatbázisba csak azok az igazoltan ökológiai vetőmag tételek kerülhetnek felvételre a szállító kérésére, melyek a vetőmagvakra vonatkozó minősítési feltételeket is mindenben teljesítik. Az MgSzH az FVM megbízásából 2004 szeptembere óta honlapján működteti az ökológiai vetőmag adatbázist, amelyen 2007-ben 43 szántóföldi- és 173 zöldség vetőmagtétel szerepelt az adatbázisban.

57

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.3. Fajtaazonosító kitermesztés

1.3.

Fajtaazonosító kitermesztés

A fajtaazonosító kitermesztés munkáit a 2003. évi LII. törvény, valamint a 48/2004. (IV. 21.) és az 50/2004 (IV. 22.) FVM rendeletek, az „MSZ 20476 Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatok” című szabvány és az MgSzH Központ előírásai szabályozzák (Szabályzat). A vizsgálatok a hivatkozott rendelkezések alapján harmonikusan illeszkednek az OECD előírásain keresztül az Európai Unió joganyagához. Alábbiakban számolunk be a 2007. évi fajtakitermesztési eredményekről: 50. sz. táblázat

2006. db

Vizsgálatok / év Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatok (parcellák) száma:

2007. db

Változások %

4903

4941

100,7

1

2

200,0

Burgonya rügydugvány vizsgálatok száma:

106

98

92,5

A következő évre áthúzódó vizsgálatok száma:

998

1263

126,6

6008

6304

104,9

A nem értékelhető minták száma:

Mindösszesen:

A következő évre áthúzódó, őszi vetésű minták számának növekedésével emelkedett a 2007. évi minták összes száma. Az évek óta tartó mintaszám csökkenés megállt, és viszonylagos stabilitásra váltott át. A kevesebb alkalmatlan minősítésű minta mellett a szabványértéknek megfelelő minták száma arányosan emelkedett. A vizsgált vetőmag és burgonya szaporítóanyag tételek számát és a vizsgálatok összesített statisztikai eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: 51. sz. táblázat

Vizsgálat típusa

Mintaszám

Fajtaazonos, Fajtatiszta

Szabványértéknek megfelelő (alkalmas) tételek száma

Szabványérték feletti (alkalmatlan) tételek száma Kevert

Nem fajtaazonos

Nem értékelhető

db

db

db

db

db

Vetőmag

4888

1338

3418

129

3

2

Burgonya

53

50

2

1

-

-

Összesen:

4941

1388

3420

130

3

2

%

100

29,1

69,2

2,6

0,1

-

A 2002-2007 években vizsgált tételek fajtaazonossági és fajtatisztasági eredményeit, és a tételek idegen fertőzöttségét az alábbi táblázat foglalja össze.

58


52. sz. táblázat Szabványérték feletti (alkalmatlan) % Nem fajtaazonos Kevert (más fajta)

Év

Fajtaazonos Fajtatiszta %

Szabványértéknek megfelelő (alkalmas) %

2002. 2003. 2004.

43,2 44,9 43,6

50,9 50,3 51,1

5,7 4,6 4,6

0,2 0,2 0,7

2005.

33,1

57,9

8,6

0,4

2006. 2007.

28,7 28,1

66,3 69,2

4,9 2,6

0,1 0,1

A Fajtakitermesztő Állomáson 2007-ben 57 növényfaj 1097 fajtájának fajtaazonosságát vizsgáltuk. A jelentősebb volumenben termesztett növényfajok közül az alábbiak eredményét ismertetjük: Őszi búza

Ebben az évben 483 minta fajtaazonosító kitermesztését végeztük el. A vizsgált fajták száma 82 volt. 53. sz. táblázat Év



2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

44,8 65,0 26,0 17,2 38,7 43,3

54,5 32,9 67,6 74,9 53,9 51,1

Szabványérték feletti (alkalmatlan) % Nem fajtaazonos (más Kevert fajta)

0,7 1,4 6,4 7,9 7,4 5,2

0,7 0,4

Munkánkat 61 kontrollminta és 76 hivatalos fajtaleírás segítette. Az alábbi két táblázat közül az első a magasabb szaporítási fokú szuperelit és elit, a második pedig az első fokú tételek fajtaazonossági vizsgálatainak eredményét tartalmazza.

59


54. sz. táblázat Magasabb szaporítási fokú tételek (szuperelit, elit) Év



Szabványérték feletti (alkalmatlan) %

2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

70,3 33,1 22,1 36,4 52,7

28,9 57,2 59,5 52,1 41,1

0,9 9,7 18,4 11,5 6,2

A táblázat alapján megállapítható, hogy csökkent az alkalmatlan tételek aránya. 55. sz. táblázat Első fokú tételek Év




2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

62,6 21,5 16,2 39,2 40,4

34,2 74,2 77,6 54,4 54,2

3,2 4,3 6,2 6,4 5,4

Napraforgó Hibridek és fajták

A 281 db napraforgó tétel 51 hibridből illetve fajtából tevődött össze. 56. sz. táblázat Év



2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

62,9 59,9 43,6 38,9 28,5 30,6

34,6 34,2 48,4 55,7 63,1 57,7


2,5 5,9 8,0 5,4 8,4 11,7

Az alkalmatlan tételek arányának folyamatos emelkedése tapasztalható. Munkánkat 26 kontrollminta és 24 hivatalos fajtaleírás segítette.

60


Szuperelit napraforgó és napraforgó alapanyag

A 16 db különböző napraforgó alapanyag mintáját vizsgáltunk. 57. sz. táblázat Fajtaazonos Fajtatiszta %

Év


78,0 67,3 75,0 14,7 6,3 27,8

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.


12,8 26,5 12,1 41,2 68,7 44,4

9,2 6,2 12,9 44,1 25,0 27,8

Munkánkat 12 kontrollminta és 12 hivatalos fajtaleírás segítette. Kukorica Hibridek

A fajtaazonosító vizsgálatra beküldött 4133 db hibridkukorica tétel 294 féle hibrid F1 vetőmagból állt. A kötelezően elvégzendő vizsgálatok száma a számítógépes programmal történő parcellázási művelet után 2974 tételre terjedt ki. 58. sz. táblázat Fajtaazonos fajtatiszta és szabványértéknek megfelelő (alkalmas) db %

Szabványérték feletti idegent tartalmazó (alkalmatlan) db %

Év

Tételszám db

2002. 2003. 2004. 2005.

2.906 2.563 2.845 2.317

2.652 2.372 2.660 2.100

91,3 92,6 93,5 90,6

236 191 185 217

8,7 7,4 6,5 9,4

2006.

2.981

2.858

96,0

123

4,0

2007.

2.974

2.930

98,5

44

1,5

A kötelezően vizsgálandó kukorica tételek száma (2974) a 2006. évihez képest jelentéktelen mértékben csökkent. Tavaly a tételek 4,0 %- a kapott alkalmatlan minősítést, az idén ez a szám 1,5 %. A csökkenés 3,0 százalékos, ami jelentős minőségjavulást jelent. Összesen 297 féle hibridet vizsgáltunk. Ezekből 236 SC, 58 TC, 3 DC hibrid volt. A fajtaazonosító vizsgálat elvégzéséhez 263 hibridnél (89,4 %) állt rendelkezésre hivatalos fajtaleírás. Kontrollparcellát (127 db) a vizsgált hibridek 43,2 %- a mellé tudtunk vetni.

61


Kukorica alapanyagok

Az összesen 241 tétel 145 vonalból, illetve alapegyszeresből tevődött össze. 59. sz. táblázat Fajtaazonos fajtatiszta és szabványértéknek megfelelő (alkalmas) db %

Szabványérték feletti idegent tartalmazó (alkalmatlan) db %

Év

Tételszám db

2002. 2003.

1.024 772

982 733

95,8 94,9

42 40

4,2 5,2

2004.

888

861

97,0

27

3,0

2005.

189

151

79,8

38

20,1

2006.

108

94

87,0

14

13,0

2007.

241

232

96,3

9

3,7

A vizsgálatra beküldött 241 tétel közel két és félszerese az előző évinek. A vizsgált alapanyagok fajtaszáma 145 volt. Ebből 130 vonal, 15 alapegyszeres. A 145 féle alapanyagból 98-hoz állt rendelkezésre hivatalos fajtaleírás (67,7 %), és 13 mellé tudtunk kontrollmintát (18 %) vetni. A 3,7 százalék alkalmatlan minősítésű tétel azt jelzi, hogy a vizsgált alapanyagok genetikai tisztasága erős javulást mutat 2006. évhez képest. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra kijelölt standard zöldségfajok A 2007. évi kötelező standard kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokat a Vetőmag Terméktanáccsal egyeztetve a bab, konzervuborka, paradicsom szaporításainak mintáiból végeztük el. A következő táblázatban értékeljük a felsorolt fajok eredményeit. 60. sz. táblázat Fajtaazonos Szaporítási fok Fajtatiszta

Szabványértéknek megfelelő alkalmas

Alkalmatlan Szabványérték feletti

Nem azonos a fajtanévvel

Összesen

Bab Prebázis Bázis Standard Összesen:

2 1 12 15

Standard

4

Standard

10

16 1 16 1 Konzervuborka 2 Paradicsom 15 -

62

-

2 1 29 32

-

6

-

25


Burgonya rügydugvány vizsgálatok A 2007. évben 20 fajta, 73 mintájának vizsgálatát végeztük el, valamint 25 db magasabb szaporítási fokú tétel ELISA vizsgálathoz szükséges növényanyagát neveltük fel. A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet értelmében a vizuális rügydugvány vizsgálat csak az első fokú tételeknél kötelező. A szuperelit és elit tételeknél az ELISA vizsgálatot írja elő a rendelkezés. A rendelet 10 %-ig határolja be az Y és sodró tüneteket okozó együttes vírusfertőzöttséget. 61. sz. táblázat

Év 2004.

db % db % db % db %

2005. 2006 2007

Tétel db 186 100 99 100 87 100 73 100

A vírusfertőzöttség mértéke % 0-2 2-4 4-10 12 12 27 6,5 6,5 14,5 25 13 23 25,3 13,1 23,2 12 9 27 13,8 10,3 31,1 11 5 28 15,1 6,8 38,4

0 27 14,5 28 28,3 28 32,2 13 17,8

10 felett 108 58,0 10 10,1 11 12,6 16 21,9

A beküldött minták mintavételi jegyzőkönyvei alapján 345 hektár területen volt vetőburgonya előállítás 2007.- ben, 90 %-a a 2006. évinek. Szaporítási fok szerint ez a terület az alábbiak szerint oszlik meg: Szuperelit és elit: Első fok:

56,5 ha 288,8 ha

A vírusvektorok szaporodására kedvező időjárás következtében, ennek arányában a vírusokkal fertőzött burgonya tételek száma is megnövekedett. Ebben az évben is az Y és komplexei vírusok fertőzése volt domináns, a sodró vírus (PLRV) tünetei a tételek 15% ában fordultak elő, az egyik tételben a továbbszaporításra alkalmatlanság egyik markáns okozója volt. A rügydugvány vizsgálatban 16 tétel bizonyult alkalmatlannak, ez mintegy 53 ha vetőburgonya előállítás területét jelenti (az összes terület 18,2% - a). A következő táblázat a rügydugvány tételeknek és azok minősítésének területi megoszlását tartalmazza: 62. sz. táblázat Helye

Dél-Dunántúli régió Fejér-megye Hajdú-Bihar megye

Tétel db 29

A vírusfertőzöttség mértéke % 0-2 2-4 4-10 10 felett 6 3 9 4

0 7

9

1

1

-

3

4

23

-

2

2

13

6

63


Helye

Vas megye Összesen:

Tétel db 12 73

A vírusfertőzöttség mértéke % 0-2 2-4 4-10 10 felett 2 3 2

0 5 13 17,8%

11 15,1%

5 6,8%

28 38,4%

16 21,9%

Egyéb feladatok a Fajtakitermesztő Állomáson Az Állomás fóliaházaiban 2007. évben is elvetettük a Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztálya megbízása alapján a paprikafajták DUS vizsgálatához szükséges 210 mintaparcellát. Ezen kívül 8 bab és 9 tökfajta szántóföldi fajtaösszehasonlító kísérletét is elvégeztük számukra. A Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya megbízásából beállítottuk az államilag elismert kukoricafajták teljesítmény kísérletét, ami 45 kukoricafajta összehasonlítását jelentette. A gyümölcsfa post kontroll vizsgálatot és 66 kardvirág minta utóellenőrzését a Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály szakmai irányítása mellett végeztük. A szemleidőszak megkezdése előtt az Állomás parcelláin konzultációt szervezünk minden évben a szántóföldi felügyelők részére. 2007. évben két alkalommal - 2007. június 12-én és 2007. szeptember 25-én került sor, szintentartó konzultációra.

64

2. FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK 2.1. Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata ___________________________________________________________________________________________

2.

FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK

2.1. Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata A szervezeti átalakulással a vetőmagvizsgálatokat is új felállásban végezzük. Az MgSzH Központ Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium négy laboratóriummal működik: - Tisztaságvizsgálati Laboratórium: feladata a vetőmagvak tisztaság-, idegen mag és nedvességtartalom vizsgálata, valamint a tisztíthatósági vizsgálatok elvégzése. - Genetikai Tisztaságvizsgálati Laboratórium: feladata a vetőmagvak faj- és fajtaazonossági vizsgálata, GMO vizsgálata és az ELISA vizsgálatok elvégzése burgonya vetőgumóból. - Csírázóképesség-vizsgálati Laboratórium: feladata a vetőmagvak csírázóképesség-, életképesség- és vigor-vizsgálata. - Magkórtan Laboratórium: feladata a vetőmagvak magegészség vizsgálata. A laboratórium új néven is NAT szerint akkreditált laboratórium és 2007-ben sikeresen megújítottuk további 3 évre az ISTA szerinti nemzetközi érvényű akkreditációnkat is és mindkét akkreditációnkat sikerült bővíteni a kukorica vetőmag kvalitatív és kvantitatív GMO vizsgálatokkal. 2007-ben a laboratóriumokban összesen 46 564 vetőmagvizsgálatot végeztünk el, ami a tavalyival azonos nagyságrendű mennyiség. A vizsgálatok közül kiemelkedően nagy arányt tesz ki a gyepfű vizsgálatok száma (38 %), ezen kívül jelentős az olajnövények (19 %) és a kukorica (14 %) aránya. A csírázóképesség vizsgálatok között közölt adatokból konduktivitás mérés 109, biokémiai életképesség-vizsgálat 40 és 172 Cold teszt vizsgálat volt 2007-ben. Csíráztatási kísérletek keretében 75 mintát vizsgáltunk. A gélelektroforézis vizsgálatok túlnyomó részét továbbra is a hibridkukoricák genetikai tisztaságának meghatározása jelentette. 37 új kukorica hibrid genetikai tisztaságvizsgálatához készítettünk referencia géleket. Kisebb tételszámban végeztünk homogenitás vizsgálatot a csökkentett izolációs távolsággal termesztett napraforgó hibridek és alapanyagok esetében illetve kukorica vonalaknál és gabonaféléknél. Évről évre növekvő mértékben jelentkezik igény paprika hibridek és törzsek homogenitás-, illetve összehasonlító vizsgálatára. Folytattuk az import vetőmagtételek géntechnológiai módosításának szúrópróbaszerű ellenőrzését, 25 tételt teszteltünk kvalitatív PCR technikával. Külső megrendelés 1 kukorica hibrid vetőmag minta GMO tartalmának mennyiségi meghatározására érkezett. ELISA teszttel elvégeztük a szántóföldön alkalmasnak minősített vetőgumó szaporító területek terméséből a szuper-elit és elit tételek egészségi állapotának ellenőrzését. Ellenőrzési tevékenységünk a minősítő vizsgálatokon felül: Bolti ellenőrzés keretében 351 db csírázóképesség vizsgálatot végeztünk el (B-minták). Import vetőmag tételek rendeletben előírt ellenőrzésével kapcsolatosan 285 teljes szabvány szerinti –tisztaság-, idegenmag tartalom- és csírázóképesség vizsgálatot- végeztünk el (Rminták).

65


Mintavételi ellenőrzéssel kapcsolatban 385 db tisztaság- és csírázóképesség vizsgálatot végeztünk el (M-minták). Automata mintavevő ellenőrzést 24 esetben végeztük a vetőmagfeldolgozó üzemekben. A Magkórtani Laboratóriumban a Fuzárium pályázatban 124 búzafajta termésének fuzárium vizsgálatát végeztük el 10 ismétlésben és a mikorhiza pályázatban Gödöllőn 50 db tölgyfa csemete gyökerén ellenőriztük mikorhiza gomba megtelepedését. A növénykórtani osztály munkájában részt vettünk napraforgó fajták Diaporthe és Sclerotinia szárfertőzöttségének, valamint kukorica fajták cső és szártő Fusarium és repcefajták Phoma betegségének vizsgálatával. A fenti vizsgálati tevékenységet már kevesebb magvizsgáló látta el, ami igen nagy leterheltséget jelentett, a fűvizsgálatok számának jelentős megnövekedése mellett. Szükséges volt a feladatok átszervezése, a hatékonyabb munkavégzés érdekében a laboratóriumok közötti átjárás. A magvizsgálók a napi magvizsgálói tevékenység mellett az alább felsorolt egyéb munkákban is részt vettek: - laboratóriumi akkreditációval kapcsolatos folyamatos műszerellenőrzések, - oktatások és körvizsgálatok előkészítése, - maggyűjtemények rendben tartása és elkészítése, - szakmai továbbképzések. Az MgSzH Központ Fajtakísérleti Állomás, Tordas részére 2007 augusztusában 960 db ezermagtömeg meghatározást végeztünk el a napraforgó fajtajelölteknél. Hazai körvizsgálatot szerveztünk az MgSzH megyei Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályainál működő laboratóriumaink részére: - búza tisztaságvizsgálatból, - búza és fehér mustár nedvességtartalom vizsgálatból, valamint - búza és árpa csírázóképesség vizsgálatból. Az érintett MgSzH megyei Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályok laboratóriumai és üzemi akkreditált laboratóriumok részére szerveztünk külön körvizsgálatot zöldség fajok csírázóképesség vizsgálatából. Külső szervezésű körvizsgálatokban is részt vettünk: - füvek vetőmagvizsgálatában, - kukorica csírázóképesség- és Cold teszt vizsgálatában, - napraforgó és repce csírázóképesség vizsgálatában, - zöldség fajok csírázóképesség vizsgálatában, - borsó konduktivitás vizsgálatában. Részt vettünk egy módszerfejlesztési jellegű nemzetközi körvizsgálatban is, melynek célja néhány vadvirág csírázóképesség vizsgálati módszerének kifejlesztése volt.

66


Az ISTA körvizsgálati programja szerinti vizsgálatok 2007-ben: - Panicum maximum tisztaság-, csírázóképesség-, életképesség-, idegenmag tartalom vizsgálat és bizonyítvány kiadás, - Medicago sativa tisztaság-, nedvességtartalom-, csírázóképesség-, életképesség- és idegenmag tartalom vizsgálat és - Raphanus sativus tisztaság-, csírázóképesség és idegenmag tartalom vizsgálat. Részt vettünk az ISTA 2007-es IX. GMO körtesztjén, melynek során 12 kukorica minta kvalitatív és kvantitatív vizsgálatát végeztük el. Az éves laborvezetői értekezletet 2007-ben Pécsett tartottuk, melynek fő témája a csírázóképesség vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek szintentartása és gyakorlása volt. Az értekezleten az MgSzH Központból és a megyei Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályaitól összesen 17 magvizsgáló vett részt. Saját laboratóriumunkban belső továbbképzést 10 alkalommal tartottunk különböző szűkebb szakmai és aktuális minőségbiztosítási témakörökben. Két nemzetközi tanfolyamon vettünk részt: az ISTA virágmag vizsgálati workshopon és az ISTA nedvességtartalom-, tisztaság- és csírázóképesség vizsgálati workshopon, melyeknek tapasztalatait folyamatosan hasznosítjuk. Az ágazat részére végzett oktatási tevékenységünk keretében 2007-ben 5 vetőmag üzemből összesen 30 vetőmagüzemi laboratóriumi dolgozó és laboratórium vezető részére tartottunk képzést és vizsgát laboratóriumi vetőmagvizsgálati ismeretekből és magismeretből.

67

63.sz. táblázat Összesítő a vetőmagvizsgálatokról 2007.

68

Békéscsaba Székesfehérvár Győr Debrecen Szolnok Pécs Szombathely Megye összes Tisztaságvizsg. Laboratórium Genetikai Tisztaság Labor Csírázókép.vizsg. Laboratórium Kórtan Labor Központ összesen: Összesen:

6 400 3 816 5 022 4 461 3 430 3 009 1 574

11 682 588 948 226 4 538 292 16

676 59 30 924 119 1 113 4

27 712 347

18 290 1 863

2 925 778

1

513

214

1 313

1 329 8 225

3 124 3 356

536 934

50

126 7 55

15 555

34

1 682

33

1 188

681 12 15 74 6 782 953

0 151

0 434

0 207

6 20

483

742

3 506 96

Hatósági ellenőrzés

Magkórtan

1 334 488 481 128 901 67 107

95 251

ELISA teszt

Nedvességtartalom vizsgálat

Répa-félék

Famag

Virág

Fűszer-és gyógynövények

Zöldségnövények

Herefélék 262 6 80

86 1 243

1 524 383 660 106 128 252 71

26 16

92 140

Olaj- és rost ipari növények

Gyepfüvek

Bükköyök

Nagymagvú hüvelyesek

Kukorica

Fajcsoport Laboratórium

Gabona-félék

vizsgálatok száma (db)

15 2 4

6 0

27

450 368 191 145 1 154 40

20 314 175

404

84

Összesen

22 574 5 378 7 689 6 228 9 561 4 983 3 070 59 483 17 544 20 938

10

805

109

7 457 625

562

3 689

1 366

174

9 907

5 042

1185

1 899

326

838

291

30

96

20314

0

845

46 564

28 274

21 979

4 291

266 11 236

8 166

1 721

2 681

326

838

291

36

3 602

20 314

27

1 999

106 047

3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ___________________________________________________________________________________________

3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A 2007. januárban bekövetkezett szervezeti változások a Vetőmagfelügyeleti Szakterületet igen nagy mértékben érintették. Az ellenőrzési tevékenység irányítása a tagoltság ellenére egységesen kell, hogy megjelenjék, hiszen a megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályok munkája szervesen összefügg a Központ szakmai munkájával. Az Európai Unióba történő 2004. évi csatlakozást követően fokozott jelentősége van a fogyasztóvédelemnek. Az áruk szabad mozgásának elve miatt a határérték alatti vetőmagvak beáramlását csak a minőség- és eredetvédelem oldaláról lehetett és lehet megközelíteni és szabályos korlátok között tartani. A hatósági ellenőrzési feladatokat 2007-ben az alábbi jogszabályok alapján végeztük: -

a 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról A kormány 369/2004. (XII.26.) Korm. rendelete a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról 40/2004. (IV.7.) FVM rendelete a növényfajták állami elismeréséről 48/2004 (IV.21.) FVM rendelete a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról 50/2004. (IV.22.) FVM rendelete a zöldség szaporító anyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 17/2006. (II.28.) FVM rendelete a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet módosításáról. 18/2006. (II.28.) FVM rendelete a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/20045. (IV.22.) FVM rendelet módosításáról. 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről. 111/2003. (XI.5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról. 142/2004. (IX.30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól. XXVII. törvény 4. §-ának (1)-(4) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban szakhatóságként közreműködő szerv kijelöléséről. 53/2006. (XI.29.) OGY határozat a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról. 94/2003. (IX.23.) OGY határozat a biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyv megerősítéséről.

A rendelkezések értelmében jelentősen megnövekedtek a hatósági ellenőrzési feladatok. Az ellenőrzést végző munkatársak száma a folyamatos létszámcsökkenések miatt tovább csökkent az előző évekhez képest.

69


64. sz. táblázat Hatósági ellenőrzések alakulása 1994-2007 Év 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Ellenőrzések száma 663 837 596 608 696 854 748 882 1.078 982 840 1.046 1.246 877

Hatósági ellenőrzést az előző évek gyakorlatához hasonlóan az alábbi témakörökben végeztünk: -

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk kivizsgálása Burgonya vetőgumó tárolás ellenőrzése Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben Letéti minták ellenőrzése Tényleges termés elszámoltatása Standard vetőmagszaporítások ellenőrzése Kiszerelési tevékenység ellenőrzése Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása Címke felhasználás elszámoltatása Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése Hatósági zár alá helyezés, hatósági zár feloldása Vetőmagforgalamazás bolti ellenőrzése Dughagyma forgalmazás bolti ellenőrzése Fajtafenntartás ellenőrzése GMO kísérletek ellenőrzése Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés végrehajtásának ellenőrzése Átruházott jogkörben történő mintavétel végrehajtásának ellenőrzése.

Gyakorlattá vált a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvek feldolgozása a számítógépes rendszer segítségével. Mind a Központ, mind pedig a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályai nagy súlyt fektettek a vetőmagtörvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek előírásainak betartására, illetve betartatására. A cél nem a minőségvédelmi bírság kiszabása volt, hanem a jogszerű vetőmaghasználat elősegítése. Minden forumon, ahol részt vettünk, erőfeszítéseket tettünk a figyelem felhívás eszközével, a minősített vetőmaghasználat jelentőségének kihangsúlyozására.

70


3.1.

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése Ezen ellenőrzések során a vetőmagüzemeknek a teljes tevékenységi körét ellenőrizzük a nyilvántartások, a be- és kiszállítás bizonylatolásán, a feldolgozási folyamaton, a késztermék, a fémzárolás folyamatán keresztül. Ellenőrizzük a bizonyítványok, letéti minták meglétét, tárolását. Ebben a témakörben –bár a legmunkaigényesebb ellenőrzésről van szó– évről évre emelkedik az ellenőrzések száma. A rendszeres ellenőrzésnek egyértelmű a visszatartó hatása a szabálytalanságok elkövetésével szemben. Néhány nagyobb vetőmagüzemben a teljes maradvány vetőmag készletett levizsgáltuk és elvégeztük a csírázóképesség vizsgálatát.

3.2.

Szántóföldi szemle hatósági jogkörben A hatósági jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzéseket az alábbi esetekben végezzük: - izoláció meglétének ellenőrzése a kötelező szántóföldi szemlék előtti időszakban - állomány sűrűség ellenőrzése külső körülmények (elemi kár vagy egyéb ok miatti kipusztulás, engedményes vetőmag vetése esetén, stb.) - új telepítésű herefélék és fű szaporítások esetében, amennyiben az őszi állományszemlét nem lehetett elvégezni - növényfajták fenntartásának ellenőrzése szántóföldön - két hivatalos szemle közt szükséges ellenőrzés - bármilyen esetben amikor időjárási, vagy egyéb okok ezt szükségessé teszik, például ebben az évben egyes napraforgó fajták a hideg tavasz miatt rendellenes tányérképződéseket produkáltak

3.3.

Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk kivizsgálása Bejelentések, reklamációk esetén a kivizsgálás során a következő intézkedésekre kerülhet sor: -

helyszíni szemle mintavétel, minta bevonása ellenőrző vizsgálatra, vagy ellenőrző kitermesztésre utóellenőrzés korábbi szabálytalanságok esetén peres, vitás ügyekben a helyszínen szükséges eljárás, intézkedés megtétele

Az ilyen jellegű ellenőrzések száma emelkedett az előző évhez képest. Az emelkedés oka, hogy egyes ügyek bonyolultsága, több szereplője miatt több ellenőrzést is igényeltek a fentieknek megfelelően. Az Európai Unió tagországaiból szaporítási és árutermesztési célra beérkező vetőgumó reklamációk kivizsgálása jelentette a legtöbb feladatot. A vetőmaggal kapcsolatos reklamációk egy része alaptalan, a termelő a nem megfelelő technológia alkalmazása miatt bekövetkező termés kiesést sok esetben a vetőmagra kívánja visszavezetni, minden alapot nélkülözve.

71


3.4.

Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzés A burgonya biológiájából adódóan a tárolás a járulékos beruházás mellett nagyobb szakértelmet, odafigyelést igényel a tárolási veszteségek, a minőségromlás minimalizálása, a szántóföldi kelési gondok elkerülése érdekében, mint más vetőmagvak esetében. A szaporító terület és a szaporítók csökkenésével az ilyen ellenőrzések száma is csökkent.

3.5.

Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben Továbbra is kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy az országba beérkező vetőmagvak minőségét folyamatosan ellenőrizzük. Az uniós csatlakozást megelőzően minden beérkező vetőmagot fémzároltatni kellett. A felhasználók jelentős része ezt az ellenőrzést a továbbiakban is igényelné, de erre nem ad lehetőséget a csatlakozás után kialakult helyzet. Évről-évre sok panasz van az EU-ból beérkezett vetőmagvak minőségével kapcsolatban. A 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet 19. § (4) bekezdése szerint: „Az Európai Unió valamely más tagállamában előállított, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagvakról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, melyhez a címkét csatolni kell. A vetőmag tulajdonosának a Magyar Köztársaságban levő telephelyén rendelkeznie kell letéti mintával.” Ez az intézkedés alapvetően a felhasználók érdekeit védi. Az előző évi intézkedéseink következtében a vetőmag előállítók zöme már rendszeresen kéri a beérkezett vetőmagtételek mintázását. Az ellenőrzések célja a letéti minták meglétének ellenőrzése és vizsgálata. Ennek során mintát vettünk, illetve osztottuk meg vizsgálat céljára. Az ellenőrzéseknek tulajdonítjuk, hogy az alkalmatlan minősítésű tételek részaránya lényegesen jobb, mint az előző években. A letéti minták ellenőrzésének igen nagy jelentősége van, és ezt annak ellenére kell végezzük, hogy ezt hatósági jogkörben díjtétellel nem ellentételezetten végezzük. Nem megengedhető, hogy anyamagként olyan vetőmagtételek kerüljenek felhasználásra –mindenféle kontroll nélkül–, amelynek nem felelnek meg az előírt követelményeknek. Magas szaporítási fokú vetőmagtétel esetében engedély birtokában lehetőség van a felhasználásra, de amennyiben engedéllyel nem rendelkezik a vetőmagtétel szankciót kell alkalmazni. Rendszeres a mintavétel a kereskedelmi forgalomban lévő vetőmagvakból (lásd a 3.13. pontban) Előző évekről megmaradt vetőmagtételek –főleg gabonafélék, kukorica alapanyagok– hivatalos mintavételét és vizsgálatát is sokan kérik Hivatalunktól. Ugyancsak rendszeres a mintavétel igénylése a továbbfeldolgozás céljára beérkezett vetőmagvakból is. A mintavételek száma tovább növekedett az előző évhez képest is és ez a tendencia folytatódik.

3.6.

Tényleges termés elszámoltatása Az ellenőrzések, elszámoltatások abban az esetben szükségesek, amikor a betakarított termés mennyisége lényegesen (± 30 %) eltér a szemlejegyzőkönyvön szereplő becsült terméstől. Szükség szerint célellenőrzéseket is tartunk ezen a területen. A szaporító terület és az érési időben előforduló szélsőséges időjárás miatt több ilyen jellegű ellenőr-

72


zésre volt szükség, mint az előző években. Hibridkukorica vetőmagelőállításnál a szélsőséges időjárás következtében a termésátlagok elmaradtak a tervezettől, így ezen növényfajnál több esetben kellett terméselszámoltatást végezni. Napraforgó hibridek betakarítása idején is változó volt az időjárás és emiatt több esetben kellett terméselszámoltatást végezni a termelő üzemekben, mint más évben. 3.7.

Standard szaporítások ellenőrzése Szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a bejelentett standard szaporító területeket. Ezeken az ellenőrzéseken a szaporítási adatokat, vetőmag eredetet, vetőmag felhasználást, valamint a fajtatisztaságot ellenőrizzük a szántóföldön. Ebben az évben a szántóföldi ellenőrzéseken túl több standard termeltető szervezetet elszámoltattunk a termeltetett vetőmagvakkal, az anyamagtól az értékesítésig. Természetesen az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszer is az ellenőrzések tárgyát képezte. Ennek köszönhetően az e tárgyban végzett ellenőrzések száma emelkedett az előző évekhez képest. Még most is –a rendelet hatálybalépése után négy évvel– nem kerül bejelentésre minden standard szaporítás, így a zöldség vetőmagtételek jelentékeny hányada minden ellenőrzés nélkül kerül forgalomba. Ez a valamikor meghatározó fajokkal rendelkező fajcsoport, fajtafenntartás szempontjából teljesen ellenőrizetlenné vált.

3.8.

Kiszerelési tevékenység ellenőrzése A vetőmag rendelet a kiszerelést végző 156 szervezetnek a Hivatal által történő nyilvántartásba vételét írja elő. Jelenleg kevesebb regisztrált kiszerelő szervezet van Magyarországon, mint a rendelet bevezetése előtti időszakban. Több nyilvántartott szervezet jelenleg szünetelteti, vagy meg sem kezdte a kiszerelést. A kistasakos vetőmag forgalom ellenőrzése a kiszerelők ellenőrzésén keresztül a leghatékonyabb, ezért ezen szervezetek ellenőrzését. Mind amellett, hogy a kiszereléssel kapcsolatos nyilvántartások pontossága kedvezőbb mint az előző években egyes meghatározó vetőmag kiszerelő cégnél ismételt ellenőrzésekre volt szükség. 2008. évben fokozni kell a kiszerelést végző cégek ellenőrzését, hogy a forgalomba kerülő vetőmagtételek mindenben megfeleljenek a törvényi előírásoknak.

3.9.

Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása A szántóföldi ellenőrzéseken, valamint a fémzárolás során alkalmatlan, a határértékeknek nem megfelelő vetőmagtételek további sorsának nyomon követése fontos feladatunk. A vetőmagminősítési határértékeknek nem megfelelő tételeknél a címkék levágását és elszámoltatását ellenőrizzük. Az idén is előfordult, hogy alkalmatlannak minősített vetőmagtételek kiszállításra és elvetésre kerültek. E területen több ellenőrzést tartottunk, mint 2006-ban.

3.10. Címkeelszámoltatás ellenőrzése Az EU csatlakozással egy időben a Hivatal új típusú fémzárolási címkéket vezetett be. Az új címkék kitöltéséhez új és folyamatosan tökéletesített, biztonságosabb címkenyomtatási program tartozik. Ennek megfelelően a címkék felhasználásának ellenőrzése kiemelt, folyamatos, nagy munkaráfordítást igénylő feladat, mert címke szigorú el-

73


számolás alatt álló sorszámozott nyomtatvány. Mivel a fémzárolási címke okmányként kíséri az árút, a címkefelhasználás ellenőrzése eddig is ezután is kiemelt feladatot jelent ellenőrzéseink során. Ennek megfelelően a címkeelszámoltatások száma meghatározó. 3.11. Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése Ezen ellenőrzések során a fémzárolási folyamat szabályos elvégzését, jogszerűségét vizsgáljuk. Ez lehet a fémzároltató által kért, de lehet a Hivatal által kezdeményezett is. Ebbe a kategóriába soroljuk az automata mintavevőkkel kapcsolatos ellenőrzéseket, párhuzamos mintavételt és a kétféle módon vett minta vizsgálatát és összehasonlítását. Tovább emelkedett az automata mintavevők használata ez maga után vonta az e tárgyban történő kötelezően előírt ellenőrzések növekedését. Folyamatosan ellenőrizni kell a mintavételi szabályszerűséget, és a vizsgálati eredményeket. 3.12. Vetőmagtételek zár alá helyezése, zár feloldása Ezt az eljárást abban az esetben kell alkalmazni, amikor a vetőmagtételek minősítéséhez nem állnak rendelkezésre azok az igazolások, jegyzőkönyvek, amelyek hitelt érdemlően bizonyítani tudnák a vetőmag eredetét. Ennek tipikus esete, amire az előző években is sok példa volt – a mikor egy fajta vetőmagját annak minősítését megelőzően hozzák be az országba, vagy terjesztik elő fémzárolásra. A zár feloldására és a vetőmag forgalomba hozatalára, felhasználására csak a fajta minősítését követően kerülhet sor. Jellemző, amikor nagyobb mennyiségű nem megfelelő minőségű, vagy nem előírásszerű jelölésű vetőmag kerül forgalomba. Ezen esetekben az értékesítés helyén helyezzük az árut zár alá, majd ha kijavítható hibáról van szó annak elvégzése után oldjuk fel a zárat. 2007-ben kevesebb alkalommal kellett a zár alá vétel szankciójával élnünk, mint az előző évben, köszönhetően a jogkövető magatartásnak. 3.13. Vetőmagforgalmazás ellenőrzése Igen fontos hatósági ellenőrzési feladatunk, amit a tavaszi vetés előtti időszakban végzünk legnagyobb mértékben. Itt érezzük leginkább az ellenőrzést végző munkatársak korlátozott számát és az anyagiak hiányát. A legtöbb ellenőrzést a bolti vetőmagforgalom ellenőrzése területén végeztük, de történtek ilyen tárgyú ellenőrzések a nagykereskedőknél, vetőmag előállítóknál is. A bolti forgalomban a legtipikusabb szabálytalanságok: - nem megfelelő minőségű áru forgalmazása, - bontott zsákból történő árusítás, - hiányos, vagy hibás jelzéssel forgalmazott vetőmagvak - hamisított címkével, minősítetlen áru vetőmagként történő árusítása. A vetőmagboltokban rendszeres a forgalmazott vetőmagvak mintázása és vizsgálata. 2007-ben a megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályon dolgozó kollégák több száz tételből vettek mintát, amelyeknek kisebb része nem felelt meg a vonatkozó minőségi előírá-

74


soknak. Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb üzlet olyan kis készlettel rendelkezik, hogy a vetőmagvizsgálat befejezését követően már nem rendelkezik, vagy csak minimális készlettel. Ezek a kis tételek legtöbbször a helyszínen megsemmisítésre kerülnek. Az egyszerre megrendelt kis készletek következménye az is, hogy kevés helyen találkoztunk elfekvő több éves készlettel. Vetőmaggal kapcsolatos értekezleteken, megbeszéléseken visszatérő téma a fekete vetőmagforgalmazás kérdése. A minősített vetőmaghasználat támogatásának megszűnésével, a vetőmagfelújítás csökkenésével a fekete vetőmagforgalmazás emelkedése tapasztalható. A konkrét bejelentés ebben a témakörben azonban igen ritka. Sajnos koordinátor szervezeteknél is előfordult, hogy nem megfelelő csírázóképességű vetőmagot adtak ki árutermesztés céljára. Az ellenőrzéseink száma e területen a legtöbb és emelkedett az előző évekhez képest. Sok éves tapasztalat, hogy ahol rendszeres az ellenőrzés ott lényegesen kevesebb szabálytalanság fordul elő. Ezt a munkát folytatnunk kell a fogyasztók érdekeinek védelmében. 3.14. Dughagyma forgalmazás ellenőrzése Az 50/2004. (IV.22) FVM rendelet előírta a korábban nem ellenőrzött dughagyma forgalmazás vizsgálatát is. Munkatársaink a vetőmagforgalmazás ellenőrzésével párhuzamosan vizsgálták a dughagyma forgalmazást. A legtöbb szabálytalanság ezen a területen volt. Forgalmazott tételből vettünk mintát, ami nem felelt meg az előírásoknak. Ezeknél a forgalmazóknál ismételt ellenőrzésre is szükség volt. Ezeknél az ellenőrzéseknél az árukísérő okmányokat ellenőriztük, mivel a dughagyma ellenőrzés a szaporítóanyag területhez tartozik. Így a bolti ellenőrzéseknél az áru beszerzésével, minősítésével kapcsolatos ellenőrzést tudtuk eszközölni a vetőmagtételek forgalmazásával egyidejűleg. 3.15. GMO ellenőrzés 2000 évtől kezdődően feladatunkat képezi a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kísérletek hatósági ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos komplex ellenőrzési rend megszervezése, végrehajtása. E területen elsősorban a nemesítő intézeteknél voltak ellenőrzések a kísérleti parcellák ellenőrzése, utóellenőrzése, a termés megsemmisítése témakörökben. E területen a Fajtakísérleti Főosztály munkatársaival közösen végeztük az ellenőrzéseket. 3.16. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése A törvényi, illetve rendeleti előírások lehetővé tették vetőmagelőállító szervezetek dolgozóinak a szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben való részvételt hatóság által átruházott jogkörben. Ezzel a lehetőséggel 1 vetőmagelőállító szervezet élt és jelenleg 13 vizsgázott meghatalmazott felügyelővel rendelkezik. Ez a munka 2006. évben kezdődött, elméleti és gyakorlati vizsga formájában, 2007. év volt az első év, amikor ténylegesen a hatóság

75


által 100 %-ban ellenőrzött minősítő munkában, a sikeres vizsgát tett meghatalmazott felügyelők részt vettek. A megyei vetőmagfelügyelők mellett a munka fontosságára való tekintettel, a Központ dolgozói is ellenőrzéseket végeztek ezen munkavégzés során, hiszen mindenki számára új feladatról volt szó. Az ellenőrzéseken szerzett tapasztalatok kiértékelését a szezon befejezése után kiértékeljük és korrigáljuk azokat a hiányosságokat, amelyek veszélyeztetik a vetőmagelőállítás sikerét, hiszen ez közös célunk. 3.17. Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése Ezen tevékenységre is lehetőséget ad a törvény, illetve rendelet. A munkavégzés itt is elméleti és gyakorlati vizsgán történő sikeres részvételhez kötött. A folyamatos munkavégzés során, mind a Megye, mind pedig a Központ felügyeletet gyakorló dolgozói ellenőrzést tarthatnak, és tartanak is a mintavétel szabályszerűsége, bizonylati rendjének megfelelősége területén. Ezen ellenőrzések során a meglévő mintavételi eszközök, letéti minták, bizonylatok meglétének jogszerűségét ellenőrizzük. Várható ezen ellenőrzések számának emelkedése. Az ellenőrzések tapasztalatai: A Vetőmagfelügyeleti Szakterületen dolgozók által végzett ellenőrzési munkára a vetőmagelőállítás, feldolgozás, forgalmazás területén tapasztalható liberalizáció miatt egyre nagyobb szükség van. Mind a termelők, mind a termeltetők a megfelelő minőség érdekében egyre több biztosítékot kívánnak beiktatni tevékenységükbe, melynek alapja a megfelelő minőségű vetőmag. Ezt az ellenőrző tevékenységet folytatni kell még akkor is, ha ennek anyagi ellentételezése nem biztosított, hiszen az EU további bővülése csak fokozta a határok átjárhatóságát, és ezáltal az ellenőrzés nélküli vetőmagforgalom kockázatát.

76

4. EGYÉB FŐOSZTÁLYI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok ___________________________________________________________________________________________

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok A napi rendszeres munka mellett a szakterület szakemberei az alábbi feladatokban vettek részt, illetve képviselték intézményünket: - A GEVB (Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság) titkárság ellátása a Géntechnológiai Bizottság szervezetéről és működéséről szóló 128/2003. (XII. 19.) FVM rendelet előírásának megfelelően. A Bizottság 2007-ben 10 alkalommal ülésezett. Feladata az FVM-ben működő géntechnológiai hatósághoz benyújtott engedélykérelmek elbírálása, véleményezése volt. A genetikai módosítás kiszűrésére irányuló vetőmagvizsgálat mellett a növénynemesítő, vetőmag-forgalmazó vállalatok, kutatóintézetek részére kibocsátott, GM szervezetekkel végzett szántóföldi kísérleteket engedélyező géntechnológiai hatósági határozatokban előírt kibocsátási feltételek ellenőrzését is munkatársaink végezték. - A GMO-KEREKASZTAL géntechnológiával foglalkozó civilszervezetként 2005. szeptember 15-én jött létre. Résztvevői intézeti és egyetemi kutatók (27 fő), megfigyelői státuszban a hatóságok képviselői (8 fő), és az érintett termelői érdekképviseletek (3 fő). Az ülések nyílt szakaszára meghívást kapnak a civil szervezetek szakreferensei és a sajtó képviselői is. Az üléseket az Országgyűlés Irodaházában általában kéthavonta tartják, a házigazda pedig két szakpolitikus az OGY Környezetvédelmi (Ángyán József) ill. Mezőgazdasági (Orosz Sándor) Bizottsága részéről. A GMO-Kerekasztal feladatának tekinti a géntechnológiai kutatások módszereiben az esetről esetre változó környezet- és táplálkozástudományi vizsgálatokat, a GM fajták és technológiák, gazdálkodási rendszerek hazai gazdaságot és társadalmat érintő koncepcionális kérdéseire való válaszadást. Célja a döntéshozók, a sajtó és a közvélemény elfogulatlan tájékoztatása. Állásfoglalásait a Védegylet, a Greenfo, valamint a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete által szerkesztett NAKP honlapokon helyezi el. Intézményünk állandó képviselője a Kerekasztal előadói között Füsti Molnár Gábor volt, aki 2007. dec. 6-án tartott előadást „A növényfajták állami elismerésének hazai rendszere és gyakorlata” címmel. A Kerekasztal a 2007. évi hivatalos állásfoglalásait a MON-863-as kukorica fajtacsoporttal, a tervezett hazai takarmánykukorica-behozatallal és a genetikailag többszörösen módosított fajták jelölésével kapcsolatosan tette közzé. Ez utóbbiak vizsgálatáról a magyar GMO laboratóriumok képviselőivel közös állásfoglalást is kibocsátottak 2007. okt. 29-én az EU szakbizottsági munkaanyagára válaszul, figyelmeztetve a jelenlegi analitikai bizonytalanságokra. A fenti témakörökön túl több előterjesztést hangzott el a hazai kultúrnövényeket érintő génbank-hálózatról, valamint Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja részéről az EU GMO politikájának várható változásairól (ő volt a felelőse az EP részéről az EU GM szervezetekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlata, engedélyezési rendszere felülvizsgálatának).

77

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.2. Európai Unióval kapcsolatos feladatok 4.3. Együttműködés az MVH-val ___________________________________________________________________________________________

4.2. Európai Unióval kapcsolatos feladatok A szakterület munkatársai tevékenyen vettek részt az alábbi munkákban, melyek szorosan kapcsolódnak az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó feladatokhoz: - Az Európai Bizottság 2004/842/EK Határozatának végrehajtása, a fajtajelöltek vetőmagjai kísérleti célú forgalomba hozatali engedélyezése során 2007. január 22. és december 19. között 5 kérelmező cég 13 db kérelmére 3 fajból (kukorica, napraforgó, repce) 47 fajtajelölt összesen 226.775 kg mennyiségű vetőmagjának az Európai Unió tagállamai területén való forgalomba hozatalához adtunk ki engedélyt. - Az elit szaporítási fok alatti vetőmagtételek engedménnyel történő forgalomba hozatalának jóváhagyását az EU Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága elé terjesztettük az Európai Bizottság 217/2006/EK Rendeletének előírása szerint. 2007. tavaszán 40 tonna zab és 25,3 tonna ökológiai minősítésű mézontófű vetőmag, ősszel pedig 30 tonna rozs és 20 tonna dúrum búza forgalomba hozatalának engedélyezését kértük és kaptuk meg Brüsszeltől. Az öszszes kérelmezett tétel az előírástól alacsonyabb csírázóképesség miatt került előterjesztésre. 4.3. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttműködése A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal között együttműködési megállapodás van érvényben, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 29/2007.(IV.20.)FVM rendelet végrehajtására. Rostlen, óriás tippan, ebtippan, fehér tippan, cérnatippan, francia perje, csomós ebír, nádképű csenkesz, juhcsenkesz, réti csenkesz, réti csenkesz, csenkeszperje, vörös csenkesz, olasz perje, angol perje, hibrid perje, gumós komócsin, gumós komócsin, réti komócsin, ligeti perje, réti perje, mocsári perje, sovány perje, koronás baltavirág, komlós lucerna, takarmánylucerna, takarmánybaltacím, alexandriai here, korcs v. svédhere, vörös here, fehér here, lódi lóhere, fonák lóhere, szöszös bükköny és bíborhere fajok vetőmagtermő területeit igazoltuk le szántóföldi szemle adatnyilvántartásunk alapján, amennyiben a táblák növényállománya szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmas minősítést kapott. Együttműködési Megállapodás szerint a Vetőmagfelügyeleti Szakterület jegyzőkönyvben adta meg az MVH részére az alkalmas minősítésű nagyságát, a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, a termelői nyilatkozat vagy termeltetési szerződés melléklet számát és a vetésbejelentés azonosítószámát. Az MVH és az MgSzH álltal kötött 2007. évre vonatkozó együttműködési megállapodás „Vetőmag kiegészítő nemzeti támogatás” pontjának megfelelően a 2007. november 16-án leigazoltunk 691 db parcellát, összesen 8.389,04 hektár szaporító területet az alábbi bontásban:

78

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.4. Oktatás, továbbképzés ___________________________________________________________________________________________

Leigazolt terület (ha) 1.010,05 691,95 153,34 7,85 165,55 57,63 48,90 347,61 1.037,77 2,00 16,96 138,64 3.014,24 1.286,07 13,00 397,48 8.389,04

Faj Angol perje Bíborhere Csomós ebír Fehér tippan Hibrid perje Juhcsenkesz Kender Nádképű csenkesz Olasz perje Óriás tippan Réti csenkesz Szöszös bükköny Takarmánylucerna Vörös csenkesz Réti perje Vöröshere Végösszeg 4.4. Oktatás, továbbképzés

A megváltozott szerkezeti rendszerben, mind nagyobb jelentősége van a folyamatos továbbképzéseknek, oktatásnak, legyen az szántóföldi minősítés, vagy vetőmagvizsgálat. A törvény, illetve rendeletek adta lehetőségeket a megfelelő vetőmagelőállító háttérrel, illetve vetőmagvizsgáló laboratóriummal rendelkező vetőmagos szervezetek igyekeznek kihasználni hatékonyságuk fokozása érdekében. Ezen tevékenységek: - átruházott jogkörben történő szántóföldi ellenőrzés és minősítés - meghatalmazott mintavétel Három megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága a Vetőmagfelügyeleti Osztályokon dolgozó felügyelői állomány kiegészítése céljából 2007. évben hivatalos szántóföldi ellenőrzési és minősítési elméleti és gyakorlati vizsgára 9 főt iskolázott be. Az elméleti vizsgán a jelentkezők megfeleltek, 2008-ban a gyakorlati felkészítés és vizsgáztatás fog megtörténni. Emellett a jelentkezők magismeretből és mintavételből is vizsgát kívánnak tenni az igényeknek megfelelően, mely oktatást az MgSzH megyei Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályai végzik. Az oktatási felkészítési segédanyagot, az MgSzH Központ készíti el, szakmai konzultációval segíti a megfelelő felkészülést.A Vetőmagfelügyeleti Szakterületen dolgozó felügyelők részére rendszeres továbbképzéseket konzultációkat tartunk, ahol a törvényi, rendeleti változásokról tájékoztatást adunk és lehetőség van ezeken a konzultációkon az egységes értelmezés kialakítására, hiszen ennek megléte elengedhetetlen. A felügyelők rendszeresen részt vesznek laboratóriumi tréningeken is, ahol lehetőség van az ismeretek felfrissítésére. Ennek lebonyolítására előre meghatározott terv szerint kerül sor. Szoros együttműködés szükséges a Vetőmagfelügyeleti Osztályokon működő laboratóriumok NAT által történő akkreditálásának sikeres lebonyolításához.

79

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.5. Külföldi szakmai utak ___________________________________________________________________________________________

4.5. Külföldi szakmai utak 1. Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség International Seed Testing Association (ISTA) Nemzetközi szövetségben való tagságunk részben, mint kijelölt nemzeti hatóságnak nyújt jogokat és határoz meg kötelezettségeket, részben pedig akkreditált laboratóriumunk nemzetközileg elismert vizsgálatai képezik az alapját a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Bizonyítvány eredményeinek. A nemzetközi ISTA Narancs Bizonyítvány kíséri és jogosítja fel a vetőmag tételeket a nemzetközi kereskedelemben való részvételre. Az év folyamán alábbi szakmai utak valósultak meg a szövetség keretein belül: ISTA Végrehajtó Bizottsági Ülés (2007. február 15-17., Zürich) mely a vezetőség rendes évi ülése, véglegesíti az éves költségvetést és az adott év adminisztratív és szakmai programját. Résztvevő Ertseyné Dr. Peregi Katalin igazgató ISTA alelnök 28. ISTA Kongresszus (2007. május 03-14., Brazília) A kongresszuson Ertseyné Dr. Peregi Katalin 2007 és 2010 közötti időszakra átvette az elnökséget, mely a tagországok (74 ország) képviselői által megválasztott tisztség. Virágmag Vizsgálati munkaértekezlet (2007. június 5-8., Olaszország) Az ISTA Workshop-ok célja továbbképzéssel és az aktuális ismeretek továbbadásával biztosítani az egységes vizsgálati módszertan fenntartását. Résztvevők: Ripka Gézáné osztályvezető, az ISTA Virágmag Bizottság Elnöke, Seresné Sallai Orsolya magvizsgáló mérnök Közös Végrehajtó Bizottsági és Technikai Bizottsági Ülés (2007. október 27-31., Zürich) A kongresszuson megválasztott új Végrehajtó Bizottság és a megújított Technikai Bizottságok Elnökeinek első egyeztetett szakmai ülése, az új hároméves periódus kezdetén. Egyéb szakmai rendezvények: A Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség költségvetéséből és képviseletében Ertseyné Dr. Peregi Katalin az ősz folyamán két nemzetközi rendezvényen vett részt: EESNET (Eastern European Network) kelet-európai vetőmag hálózat (2007. november 17-19., Novisad), melynek témája GMO és koegzisztencia volt. Az Igazgató Asszony két előadást tartott: az ISTA GMO akkreditálás eredményeiről, és hivatalos felkértként a magyarországi maghelyzetről és GMO vizsgálati álláspontról. Részvétel a Független Államok Szövetségének Vetőmagbizottságának éves rendes ülésén (2007. december 16-19., Moszkva)

80


A 12 szerződött köztársaságból 8 volt jelen, akiknek képviselői támogatták az Vetőmag Állandó Bizottság által elfogadott határozatot, melyben célul tűzik ki a vetőmagágazat színvonalasabb működésének érdekében az ISTA tagság megszerzését és legalább egy-egy akkreditált laboratórium működtetését. Fentiekről utijelentések készültek, melyek megtalálhatóak a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság titkárságán. 2. Európai Közösség Bizottsága; Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának ülése (2007. január 11., Brüsszel): A 2007. évre vonatkozó munkaterv értékelése, tagállami prioritások megjelölése az Állandó bizottság illetékességi területén belül (szántóföldi vetőmagvak, burgonya vetőgumó, erdészeti szaporítóanyag, szőlő vegetatív szaporítóanyag). Az átalunk fontosnak értékelt témakörök: - az összehasonlító (kitermesztési) vizsgálatok jövőjének mielőbbi megvitatását, - fajtalisták (fajok törlése / felvétele) - vetőmagvizsgálati minták tömegének felülvizsgálata - tudományos növénynevek revíziója, figyelembe véve a nemzetközi nómenklatúra változásait, - GMO vetőmagvak határértékeinek meghatározása, - a Közös Fajtakatalógusban szereplő fajták legfontosabb tulajdonságait tartalmazó számítógépes adatbázis felépítése - növényegészségügyi követelmények felülvizsgálata Az általunk nem támogatott, ellenzett témakörök: - Fajtavizsgálat hivatalos felügyelet mellett - Csírázóképesség és tisztaságvizsgálat mellőzésével forgalmazható vetőmagtételek - Hivatalos minősítés nélküli vetőmag - A fajtajelöltek ideiglenes forgalmazásának felülvizsgálata 3. Európai Közösség Bizottsága; Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának ülése (2007. február 26., Brüsszel): Az Európai Közösség Bizottsága Mezőgazdasági Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága ülése - Eszmecsere a 66/401/EGK, 66/402/EGK és a 2002/57/EK Irányelvek esetleges módosításáról a fajlisták és nevezéktan vonatkozásában. - Vita és lehetőség szerint szavazás a 2002/56/EK Irányelv követelményeinek nem megfelelő burgonya vetőgumó forgalomba hozataláról szóló Bizottsági Határozat tervezetről (doc. SANCO/203/2007). - Vita és lehetőség szerint szavazás Bizottsági Határozat tervezetről, mely felmenti az Egyesült Királyságot bizonyos fajok esetében a 2002/55/EK zöldségvetőmagvak forgalomba hozataláról szóló Tanácsi Irányelv egyes előírásainak alkalmazása alól (doc. SANCO/124/2007). - Vita Bizottsági Határozat tervezetről, mely felhatalmazza Bulgáriát, hogy elhalaszsza a 2002/53/EK Tanácsi Irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazását a napraforgó vetőmag forgalmazásával kapcsolatban (doc.SANCO/375/2007).

81


- Vita a 2002/57/EK Tanácsi Irányelv II. mellékletének napraforgó vetőmag forgalomba hozatali (növény-egészségügyi) határértékeinek kiegészítéséről (doc.SANCO/375/2007). 4. ESCAA értekezlet (2007. június 5-8. között, Várna):, a bolgár társhatóság szervezésében került sor az EU tagállamok és társult országok vetőmagminősítő hatóságai részére rendezett éves találkozón, amelyen intézményünket Polgár Gábor és Füsti Molnár Gábor képviselték. A találkozó szakmai megnyitásaként a házigazda Bulgária képviselői számoltak be hazájuk mezőgazdaságának helyzetéről, ezen belül a fajta- és vetőmagminősítés helyéről és szerepéről. A találkozó szakmai programjában az egyes EU tagállamok képviselői a következő kérdéseket vitatták meg az üléseken: - A 2004/842/EC Bizottsági Határozat harmonizálása (FR) - A 2004/842/EC Bizottsági Határozat alapján folyó nemzeti eljárásban védzáradék esetleges alkalmazása a 14. cikkelynek megfelelően (SK) - Az értékesített vetőmag hatósági minőségellenőrzése (ES) - A vetőmag-kereskedelem szerepe a minősítésben (IR) - Véletlenszerű GM vetőmag a hagyományos fajták minősített vetőmagjában (ES) - GMO a hagyományos vetőmag tételekben - ’Egyéb információ’ a vetőmagcímkéken (EE) - Tapasztalatok a koegzisztenciával kapcsolatos szabályozásban (IT) - Faj- és fajtatisztasági normák a Lolium fajok minősítése során (NL) - A Festulolium izolációs távolsága (NL) - Önzáró csomagolási egységek alkalmazásának lehetősége apró magvú takarmány-, olaj- és rostnövényeknél (SE) - EU-ból származó magkeverékek újracímkézése és az OECD Rendszerrel való egyenértékűség (NL) - Vírusvizsgálati mintavétel burgonyánál (SE) - A kis kiszerelésű vetőburgonya fémzárolás és címkézés alól való mentessége (SL) - A burgonya mini-gumó növényegészségügyi követelményei (NL) - A vetőmag-kereskedelmi irányelvek által nem szabályozott fajokra vonatkozó nemzeti vetőmag-minősítés (HU) - Csávázottan forgalomba hozott vetőmagtételek minősítése csávázás előtt (HU) - Hatósági vetőmagcímkék nyomtatása (SL) - A farmer-privilégium során különböző fajokból minősítés nélkül elvetett vetőmag mennyisége az egyes tagállamokban (SE) Az értekezletre írt utóbbi felvetésünket az elnöklő bolgárok hivatalos előterjesztés formájában kérték megküldeni Brüsszel felé is, mint olyan kérdéskört, ami az Állandó Bizottság ülésein további megbeszélést igényel. Ezért Valvassori úrnak levelet küldtünk azt javasolva, hogy a tagországok eltérő megközelítése miatt hasznosnak tartanánk egy hivatalos uniós felmérést készíteni az egyes tagállamok vetőmag-minősítési gyakorlatáról a meglévő szabályozás egységes jogi értelmezése érdekében. 5. OECD Vetőmagfajtaigazolási Rendszer Éves Tanácskozás (2007. július 11-13., Párizs)

- OECD Vetőmag Fajtaigazolási Rendszer Éves Tanácskozás (júl.11-12.) - Fajtaazonossági és fajtatisztasági Munkacsoport 3. ülése (július 13.)

82

MELLÉKLETEK

83

MELLÉKLETEK __________________________________________________________________________________________

1. sz. melléklet Vetőmag-előállítások szántóföldi összesítője /2007/

Faj kód

Fajnév

111 112 113 114 116 117 118 119 121 122 123 124 125 127 131 141 142 211 311 331 335 351 355 411 412 413 421 431 435 441 442 451 471 511 512 521 531 541 550 611 612

Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Öszi árpa Őszi zab Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles Pohánka Kukorica Burgonya Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapa. Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó

Szemlélt terület (ha)


32.184,0 31.248,1 995,2 917,2 343,7 325,7 5.592,6 5.396,9 13,2 13,2 1.750,8 1.590,8 90,3 90,3 64,9 64,9 848,1 839,3 37,9 29,0 6.457,5 6.330,2 988,5 977,3 83,9 38,1 6,7 6,7 85,3 53,3 67,8 62,9 62,8 62,8 22.850,7 21.973,0 352,6 350,3 28,1 28,1 21,0 21,0 5.002,9 4.828,5 93,7 93,7 2.782,8 2.771,3 17,6 17,6 16,7 14,7 66,4 58,9 1.140,9 1.107,2 126,2 126,2 9,0 9,0 3.107,0 3.029,8 68,5 68,5 2,5 2,5 69,2 68,2 3,6 3,6 31,4 29,4 25,6 25,6 15,6 15,6 212,1 212,1 513,4 513,4 286,1 286,1

84

Alkalmatlan terület (ha)

935,8 78,0 18,0 195,7 0 160,0 0 0 8,7 8,8 127,3 11,2 45,7 0 32,0 4,9 0 877,7 2,2 0 0 174,4 0 11,5 0 2,0 7,5 33,6 0 0 77,2 0 0 1,0 0 2,0 0 0 0 0 0

Alkalmatlan terület (%)

Tényleges termésátlag (kg/ha)

2,9 4.309,8 7,8 3.744,2 5,2 2.904,2 3,4 4.729,0 0 3.463,6 9,1 3.537,3 0 2.981,8 0 2701,0 1,0 2185,0 23,2 2.328,9 1,9 3.276,6 1,1 2.204,4 54,4 2.150,2 0 819,4 37,5 4.553,4 7,2 1.400,6 0 1.073,2 3,8 2.142,4 0,6 24.895,3 0 4.448,7 0 1.904,7 3,4 794,7 0 518,5 0,4 1.379,7 0 666,4 11,9 1.767,7 11,2 1.109,3 2,9 2.235,7 0 1.001,5 0 116,6 2,4 916,8 0 327,4 0 2.619,9 1,4 1842,3 0 784,7 6,3 2.517,0 0 2.005,4 0 794,8 0 1.441,7 0 2.386,8 0 2.583,1

Átlagos Fajták Táblák táblaszáma száma nagyság (ha)

120 1.927 6 50 8 31 39 399 1 5 17 133 3 12 2 9 8 63 2 4 27 368 15 108 4 14 1 4 9 13 6 11 3 5 330 786 27 105 2 2 2 2 40 282 8 14 38 130 12 16 7 9 6 12 36 76 1 11 1 1 29 198 9 29 3 4 5 9 5 5 2 4 2 4 2 3 3 14 18 42 19 30

16,7 19,9 11,0 14,0 2,6 13,2 7,5 7,2 13,4 9,4 17,5 9,1 6,0 1,6 6,5 6,2 12,5 29,0 3,3 14,0 10,5 17,7 6,6 21,4 1,1 1,8 5,5 15,0 11,4 9,0 15,6 2,3 0,6 7,6 0,7 7,8 6,4 5,2 15,1 12,2 9,5

MELLÉKLETEK __________________________________________________________________________________________

Faj kód

Fajnév

616 617 622 623 625 628 640 641 642 711 721 722 724 741 751 791 810 811 812 813 814 821 822 823 827 829 841 851 861 862 871 887 911 912 913 922 923 951

Bab | szárazbab Bab | zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi bükköny Szöszösbükköny Pannonbükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma

Összesen Standard előállítás Mindösszesen

Szemlélt terület (ha)

10,0 8,5 2.703,3 22,1 56,6 16,8 305,1 283,8 373,4 4.787,6 838,6 722,7 4,0 8,7 6,5 1.929,1 465,8 1.099,3 1.429,0 268 394,5 16,9 425,9 1.446,4 5,1 57,6 3,9 15,0 7,8 2,0 191,9 25,0 0,1 53,0 1,1 8,6 32,0 6,4


Alkalmatlan Alkalmatlan terület terület (%) (ha)

10,0 8,5 2.703,3 22,1 18,6 16,8 227,3 283,8 311,9 4.673 838,6 721,7 4,0 8,7 6,5 1.855,0 410,4 1.078,4 1.355,0 264,4 361,8 16,9 399,6 1.428,5 5,1 57,6 3,9 13,0 7,8 2,0 191,9 22,0 0,1 53,0 1,1 8,6 32,0 6,4

0 0 0 0 37,9 0 77,8 0 61,5 114,6 0 1,0 0 0 0 74,1 55,3 20,9 74,0 3,6 32,7 0 26,3 17,8 0 0 0 2,0 0 0 0 3,0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 66,9 0 25,4 0 16,4 2,3 0 0,1 0 0 0 3,8 11,8 1,9 5,1 1,3 8,2 0 6,1 1,2 0 0 0 13,3 0 0 0 12,0 0 0 0 0 0 0

104.547,4 101.128,3

3.418,1

3,2

5.199,6

Tényleges Átlagos termés- Fajták Táblák táblaátlag száma száma nagyság (kg/ha) (ha)

1.300,0 858,8 2.105,9 925,7 768,8 1.877,9 514,2 439,7 1.406,4 300,2 128,8 528,6 68,9 423,4 152,7 396,2 421,5 479,1 540,0 1.039,0 212,8 353,6 1.176,4 258,8 512,8 238,4 120,5 150,0 1.84,3 271,3 1.000,0 130,9 81,8 151,1 449,3 234,3

2 3 31 3 2 2 6 2 1 47 14 4 1 1 1 9 1 9 19 4 10 2 8 14 1 2 1 1 1 1 9 2 2 15 3 1 2 3

2 3 122 4 10 3 16 14 16 346 44 67 1 2 2 188 22 107 79 16 17 3 23 94 1 4 1 2 1 1 18 8 4 30 3 1 2 7

5,0 2,8 22,1 5,5 5,6 5,6 19,0 20,2 23,3 13,8 19,0 10,7 4,0 4,3 3,2 10,2 21,1 10,2 18,0 16,7 23,2 5,6 18,5 15,3 5,1 14,4 3,9 7,5 7,8 2,0 10,6 3,1 0 1,7 0,3 8,6 16,0 0,9

1.134 6.286

16,6

234

109.747,0

509

1.368 6.795

85

16,1

2. sz. melléklet Vetőmagtételek fémzárolási összesítője 2007. mértékegység: kg Faj

86

Kalászosok Kukorica Hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növ. Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszerés illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Fajcsoport összesen

Tétel Szabványos Engedmény /db/ 5884 133 845 488 4802 37 214 359 743 4 666 389 160 362 153

Összesen

247 100 134 092 588 9 210 37 223 569 110 800 4 777 189 500 362 653

Alkalmatlan 1 196 750 159 379 220 250 17 350

Átzárt

Összesen

OECD export

Egyéb export

0 135 289 338 3 000 0 37 382 948 2 273 651 -36 520 4 960 919 5 025 654 0 380 003 10 400

3 548 875 38 339 461 1 305 180 482 306

3 551 875 40 613 112 6 330 834 492 706

138 841 213 77 996 060 11 291 753 872 709

384 959

8 352 427

8 737 386

12 055 480

1 366 821

4 957 865

5 458 212

1445

3 153 315

1 340

3 154 655

163 439

0

665

441333

6 000

447 333

53 014

0

500 347 3 591 044

89

309 883

0

309 883

45 363

0

355 246

0

203 582

203 582

558 829

9 165

0 61 199

0 0

0 61 199

0 1 932

0 -11 310

0 51 821

32 820 90 944

43 874 0

76 694 90 944

76 694 142 765

24

0

0

13 264

13 725

0

26 990

36 800

0

36 800

63 790

24

555

0

685

0

0

685

2 230

0

2 230

2 915

148

0

0

965 170

0

0

965 170

0

0

0

965 170

374 950 181 408 188

1 871 202

-47 830 183 231 561 11 451 502

53 642 526

65 094 028

248 325 590

14 158 180 054 674

3 318 094

Export öszMindösszesen szesen

Kalászosok mértékegység: kg Faj

87

Csupasz árpa Csupasz zab Őszi zab Fénymag Köles Őszi árpa Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Őszi tritikálé Pohánka Rizs Tavaszi árpa Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi tritikálé Tavaszi zab Tönköly búza Fajcsoport összesen

Tétel /db/ 1 2 6 6 8 839 3993 73 37 185 4 5 559 59

Átzárt Belföldi alBelföldi Engedmény Összesen Belfkalmas alkalmatlan Exp. 23 680 0 23 680 0 0 3 420 0 3 420 3 000 0 22 920 2 400 25 320 7 700 0 55 800 0 55 800 0 0 44 600 0 44 600 2 000 0 19 422 190 42 100 19 464 290 157 400 0 92 785 659 21 000 92 806 659 578 350 0 1 426 050 0 1 426 050 30 000 0 604 650 30 000 634 650 29 300 0 3 509 460 0 3 509 460 152 950 0 11 304 0 11 304 0 0 28 000 0 28 000 0 0 12 845 260 151 600 12 996 860 149 600 0 1 193 760 0 1 193 760 20 000 0

Összesen

Egyéb export

OECD export

23 680 0 6 420 0 33 020 0 55 800 0 46 600 0 19 621 690 549 240 93 385 009 2 181 585 1 456 050 339 650 663 950 0 3 662 410 0 11 304 20 000 28 000 0 13 146 460 458 400 1 213 760 0

Export összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 549 240 3 000 2 184 585 0 339 650 0 0 0 0 0 20 000 0 0 0 458 400 0 0

Mindösszesen 23 680 6 420 33 020 55 800 46 600 20 170 930 95 569 594 1 795 700 663 950 3 662 410 31 304 28 000 13 604 860 1 213 760

3

40 000

0

40 000

5 000

0

45 000

0

0

0

45 000

10 83 11

136 950 1 530 485 161 300

0 0 0

136 950 1 530 485 161 300

0 61 450 0

0 0 0

136 950 1 591 935 161 300

0 0 0

0 0 0

0 0 0

136 950 1 591 935 161 300

247 100 134 092 588

1 196 750

3 000 3 551 875

138 841 213

5884 133 845 488

0 135 289 338 3 548 875

Kukorica mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi alBelföldi Engedmény Összesen kalmas alkalmatlan

Átzárt Belf- Összesen Exp.

OECD export

Egyéb export

Mindösszesen

Export

88

Kukorica | hibrid dc

89

686 547

Kukorica | hibrid sc

3874

33 937 221

Kukorica | hibrid tc

722

2 520 684

0

2 520 684

168

Kukorica | alapegyeszes

41

26 923

1 000

27 923

0

0

27 923

0

0

0

27 923

Kukorica | belteny. vonal

72

42 151

7 710

49 861

4 000

0

53 861

825

2 250

3 075

56 936

4

834

500

1 334

0

0

1 334

0

500

500

1 834

4802

37 214 359

9 210 37 223 569

159 379

0 37 382 948 38 339 461 2 273 651 40 613 112

77 996 060

Kukorica | vonal keresztezés Fajcsoport összesen

0

686 547

0

0 33 937 221

155 211

0

686 547

162 993

953 909

1 640 456

304 295 30 480 704

64 573 136

0 2 520 852 7 999 234 1 175 689 9 174 924

11 695 776

0 34 092 431 30 176 410

790 917

Nagymagvú hüvelyesek mértékegység: kg Faj

89

Bab | zöld Bab |száraz Borsó (mezei) Borsó | étkezési Borsó | takarmány Borsó | zöld Csicseriborsó Fehérvirágú csillagfürt Pannon bükköny Szegletes lednek Szója Szöszös bükköny Tavaszi bükköny Fajcsoport összesen

Tétel /db/


97 6 1 19 1 351 2

4 200 5 225 7 450 221 400 6 000 877 227 0

0 0 0 32 000 0 0 0

4 200 5 225 7 450 253 400 6 000 877 227 0

0 0 0 35 250 0 23 600 9 250

3

0

34 550

34 550

0

23 1 213 9 17

95 475 10 000 3 367 902 11 050 60 460

0 95 475 0 10 000 44 250 3 412 152 0 11 050 0 60 460

0 0 136 050 0 16 100

743

4 666 389

110 800 4 777 189

Átzárt Belf- Összesen Exp. -36 520 -32 320 0 5 225 0 7 450 0 288 650 0 6 000 0 900 827 0 9 250 0

OECD export

Egyéb export

Export összesen

0 633 834 633 834 0 4 231 4 231 0 0 0 0 0 0 0 0 0 230 245 4 384 589 4 614 834 0 0 0

Mindösszesen 601 514 9 456 7 450 288 650 6 000 5 515 661 9 250

34 550

0

0

0

34 550

0 95 475 0 10 000 0 3 548 202 0 11 050 0 76 560

210 000 0 699 800 75 310 89 825

0 0 3 000 0 0

210 000 0 702 800 75 310 89 825

305 475 10 000 4 251 002 86 360 166 385

220 250 -36 520 4 960 919 1 305 180 5 025 654 6 330 834

11 291 753

Herefélék mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

Engedmény Összesen

Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export összesen Exp. 200 0 83 280 187 930 0 187 930

Belföldi alkalmatlan

Mindösszesen

Biborhere Lucerna | kékvirágú Vöröshere

35

83 080

0

83 080

271 210

107

244 287

500

244 787

17 150

0

261 937

258 550

10 400

268 950

530 887

18

34 786

0

34 786

0

0

34 786

35 826

0

35 826

70 612

Fajcsoport összesen

160

362 153

500

362 653

17 350

0

380 003

482 306

10 400

492 706

872 709

90

Olajosok és iparinövények mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

0 338 334 3 060 0 0

0 0 0 0 10 056

Átzárt OECD Belf- Összesen export Exp. 0 0 0 0 338 334 3 170 075 0 3 060 12 110 0 0 9 000 0 10 056 0

0 1 131 417

36 417

0 1 167 833 2 366 215


Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

91

Dohány Fehér mustár Kender | fajta Kender | hibridek Napraforgó | fajták

12 369 8 1 5

0 338 334 3 060 0 0

Napraforgó | hibridek

443

1 131 417

Napraforgó | anya vonal

23

3 283

1 340

4 623

2 150

0

6 773

440

0

440

7 213

10

592

0

592

90

0

682

0

360

360

1 042

17 175

16 300 44 700

0 0

16 300 44 700

5 000 0

0 0

21 300 0 44 700 1 527 372

130 000 130 000 0 1 527 372

151 300 1 572 072

356

1 612 630

0 1 612 630

109 726

0 1 722 356 1 040 630

0 1 040 630

2 762 986

8 1 1

0 3 000 0

0 0 0

0 3 000 0

0 0 0

0 0 0

0 3 000 0

78 700 0 885

0 0 0

78 700 0 885

78 700 3 000 885

16

0

0

0

0

0

0

147 000

0

147 000

147 000

1445

3 153 315

1 340 3 154 655

163 439

384 959 8 737 386

12 055 480

Napraforgó | apa vonal Olajlen Olajretek Őszi káposztarepce Réparepce Szareptai mustár Tarlórépa Tavaszi káposztarepce Fajcsoport összesen

0 0 0 0 0


0 3 318 094 8 352 427

849 849 0 3 170 075 0 12 110 0 9 000 0 0

849 3 508 409 15 170 9 000 10 056

253 750 2 619 965

3 787 799

Gyep- és takarmányfüvek mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export összesen Exp. 7 500 0 181 375 87 716 2 199 540 2 287 256 0 0 260 0 0 0


Mindösszesen

92

Angolperje Évelő rozs Felemáslevelü csenkesz Hibridperje Hollandiperje Juhcsenkesz Magas tarackbúza Mézontófű

294 1

173 875 260

0 0

173 875 260

1

5 000

0

5 000

0

0

5 000

0

0

0

5 000

19 3 8 7 62

0 0 3 740 53 550 1 000

0 0 0 0 6 000

0 0 3 740 53 550 7 000

0 0 0 0 44 094

0 0 0 0 0

0 0 3 740 53 550 51 094

165 290 29 675 0 0 455 665

0 0 31 379 0 0

165 290 29 675 31 379 0 455 665

165 290 29 675 35 119 53 550 506 759

Nádképű csenkesz Olasz muhar Olaszperje Oriástippan Réti komócsin Réti perje Veresnadrág csenkesz Vörös csenkesz Zöld pántlikafű

62 4 50 1 1 1

32 300 12 413 0 390 2 440 4 000

0 0 0 0 0 0

32 300 12 413 0 390 2 440 4 000

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

32 300 12 413 0 390 2 440 4 000

139 820 0 371 875 0 0 0

332 249 0 56 188 0 0 0

472 069 0 428 063 0 0 0

504 369 12 413 428 063 390 2 440 4 000

1

0

0

0

100

0

100

0

0

0

100

149 1

152 365 0

0 0

152 365 0

0 1 320

0 0

152 365 1 320

116 780 0

971 688 1 088 468 0 0

1 240 833 1 320

665

441 333

6 000

447 333

53 014

0

500 347 1 366 821 3 591 044 4 957 865

5 458 212


2 468 631 260

Szudánifű és cirokfélék mértékegység: kg Faj Cirokfélék alapanyaga Hibrid silócirok Hibrid szemescirok Hibrid szudánifű Seprőcirok Szudánifű

93


Tétel /db/

Belföldi alkalmas



Átzárt Belf- Összesen Exp.

OECD export

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

7

950

0

950

0

0

950

190

0

190

1 140

34

116 095

0

116 095

363

0

116 458

128 225

0

128 225

244 683

14

70 758

0

70 758

0

0

70 758

35 867

0

35 867

106 625

17 9 8

91 475 10 605 20 000

0 0 0

91 475 10 605 20 000

5 000 0 40 000

0 0 0

96 475 10 605 60 000

25 000 4 300 10 000

0 0 0

25 000 4 300 10 000

121 475 14 905 70 000

89

309 883

0

309 883

45 363

0

355 246

203 582

0

203 582

558 829

Répafélék mértékegység: kg

Cukorrépa Takarmányrépa

3 6

0 0

0 0

0 0

Átzárt OECD Belf- Összesen export Exp. 0 0 0 0 0 0 0 43 874


9

0

0

0

0

Faj

Tétel /db/


0

0

43 874

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

32 820 0

32 820 43 874

32 820 43 874

32 820

76 694

76 694

94

Zöldségfélék mértékegység: kg Faj

95

Cékla Csemegekukorica Étkezési paprika Fűszerpaprika Olajtök Paradicsom Pasztinák Pattogató kukorica Petrezselyem Retek | hónaposnyári Sárgarépa Spárgatök Spenót Sütőtök Tök I különleges Uborka Vöröshagyma Fajcsoport összesen

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

Engedmény

Összesen


Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export Exp. 0 0 0 170 170 -11 310 -9 360 0 44 046 44 046 0 603 0 89 89 0 7 637 0 0 0 0 24 296 0 23 800 23 800 0 0 0 899 899 0 0 0 50 50

Mindösszesen

2 37 41 26 13 2 1

0 450 363 7 637 24 296 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 450 363 7 637 24 296 0 0

0 1 500 240 0 0 0 0

170 34 686 692 7 637 48 096 899 50

9

15 230

0

15 230

0

0

15 230

0

0

0

15 230

4

0

0

0

192

0

192

0

325

325

517

2

283

0

283

0

0

283

0

75

75

358

3 2 5 2 2 1 13

0 276 0 4 320 320 0 8 025

0 0 0 0 0 0 0

0 276 0 4 320 320 0 8 025

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 276 0 4 320 320 0 8 025

0 0 0 0 0 0 0

435 51 18 889 0 0 40 2 075

435 51 18 889 0 0 40 2 075

435 327 18 889 4 320 320 40 10 100

165

61 199

0

61 199

1 932 -11 310

51 821

0

90 944

90 944

142 765

Gyógy-, fűszer- és illóolajos növények mértékegység: kg Faj Koriander Mák Fajcsoport összesen

4 26

0 28460

0 2 875

0 31 334

Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export Exp. 0 0 0 0 36 800 36 800 20 273 0 51 608 0 0 0

30

28 460

2 875

31 334

20 273

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

Engedmény

Összesen


0

51 608

0

36 800

36 800

Mindösszesen 36 800 51 680 88 408

96

Fásszárú növények mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export összesen Exp. 0 0 120 0 150 150

Belföldi alBelföldi alEngedmény Összesen kalmas kalmatlan

Mindösszesen

97

Cseresznye

6

120

0

120

Kajszibarack

1

0

0

0

0

0

0

0

25

25

25

Keserű mandula Közönséges dió Mirabolán szilva Őszibarack Sajmeggy Vadkörte

1 1 5 4 5 1

0 0 270 25 270 0

0 0 0 0 0 0

0 0 270 25 270 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 270 25 270 0

0 0 0 0 0 0

50 20 150 1 320 500 15

50 20 150 1 320 500 15

50 20 420 1 345 770 15

24

685

0

685

0

0

685

0

2 230

2 230

2 915


270

Fűkeverékek mértékegység: kg

Fűkeverék

148

0

0

965 170

Átzárt OECD Egyéb Export Belf- Összesen export export összesen Exp. 0 0 965 170 0 0 0


148

0

0

965 170

0

Faj

Tétel /db/

Belföldi alkalmas



0

965 170

0

0

0

Mindösszesen 965 170 965 170

98

3. sz. melléklet Vetőmagelőállító területek megyénkénti összesítője 2007.

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha]

Őszi búza

Felszorzott [ha]

Győr-MosonSopronKomáromEsztergom

Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]

Hajdú-BiharBorsod-AbaújZemplénSzabolcsSzatmár-Bereg

Jász-NagykunSzolnok

Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen

Felszorzott Alap Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott

[ha]

3575

3575

7224

7224

4450

4450

3520

3520

5448

5448

6135

318

318

382

382

10

10

99

99

0

0

137

137

50

50

995

995

Őszi rozs

0

0

5

5

0

0

44

44

171

171

45

45

80

80

344

344

Öszi árpa

780

780

1722

1722

810

810

608

608

414

414

936

936 323

2

2

12

12

0

0

0

0

0

0

0

Őszi triticale

219

219

206

206

114

114

157

157

417

417

459

Tönköly búza

20

20

6

6

38

38

0

0

21

21

5

5

8

8

21

21

30

30

0

0

5

5

0

0

Tavaszi búza

40

40

314

314

18

18

81

81

61

61

159

Tavaszi durumbúza

20

20

0

0

5

5

9

9

4

4

0

Tavaszi árpa

441

441

774

774

1451

1451

1339

1339

1188

1188

Tavaszi zab

72

72

223

223

65

65

159

159

196

Csupasz zab

2

2

8

8

0

0

0

0

Homoki zab

0

0

0

0

5

5

2

Rizs

0

0

16

33

0

0

Köles

0

0

6

6

0

Pohánka

0

0

0

0

Kukorica

2208

11039

8326

Burgonya

154

616

0

Őszi durumbúza

99

Őszi zab

Tavaszi triticale

6135 1831

[ha]

1831 32184

32184

323

5593

5593

0

0

13

13

459 180

180

1751

1751

0

0

90

90

0

0

65

65

159 176

176

848

848

0

0

38

38

504

504 761

761

6458

6458

196

132

132 142

142

989

989

8

8

66

66

0

0

84

84

2

0

0

0

0

0

0

7

7

0

0

0

0

69

138

0

0

85

171

0

0

0

5

5

23

23

35

35

68

68

52

104

0

0

8

16

0

0

3

5

63

126

41630

847

4235

1021

5107

3110

15550

7201

690 22851

114254

0

57

228

2

8

101

406

0

0

0

36003 138 0

38

154

353

1411

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha]

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

Cukorrépa

0

0

28

56

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

28

56

Takarmány-répa

0

0

0

0

0

0

21

42

0

0

0

0

0

0

21

42

364

727

554

1109

951

1903

1223

2447

202

403

1579

3159 130

259

5003

10006

0

0

0

0

0

0

12

23

77

154

5

10

0

0

94

187

779

3897

1074

5368

146

730

53

267

372

1861

358

1792

0

0

2783

13914

4

18

8

40

0

0

0

0

0

1

0

0

6

30

18

88

8

23

7

21

0

0

0

0

0

0

0

0

2

6

17

50

0

0

30

60

35

71

0

0

0

0

1

2

0

0

66

133

159

349

178

512

426

1632

125

415

174

427

16

31

64

132

1141

3497

0

0

68

135

0

0

0

0

48

95

11

22

0

0

126

252

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9

18

0

0

9

18

36

72

1091

2182

319

638

438

876

355

711

848

1695

21

41

3107

6214

Kender | Hibrid

0

0

5

10

0

0

0

0

36

92

27

56

0

0

69

158

Seprűcirok

0

0

3

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

5

Dohány

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok

0

0

31

137

0

0

0

0

0

0

38

191

0

0

69

328

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

3

16

0

0

4

17

0

0

31

157

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

31

157

Mustár | Fehér Mák

100

Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposzta-repce | Őszi Káposzta-repce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha]

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

Hibrid szudánifű

0

0

0

0

0

0

0

0

5

25

21

104

0

0

26

129

Szudánifű

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

Mohar

0

0

0

0

0

0

0

0

12

24

0

0

4

7

16

31

Fénymag

0

0

150

299

0

0

0

0

8

16

55

109

0

0

212

424

138

414

65

195

71

214

82

246

130

390

27

82

0

0

513

1540

Borsó | zöldborsó

0

0

67

202

147

440

0

0

68

205

4

12

0

0

286

859

Bab | szárazbab

0

0

0

0

0

0

0

0

10

30

0

0

0

0

10

30

Bab | zöldbab

0

0

0

0

0

0

0

0

9

26

0

0

0

0

9

26

2024

4047

525

1050

48

95

0

0

7

14

4

7

96

193

2703

5407

0

0

0

0

0

0

0

0

22

44

0

0

0

0

22

44

Borsó

101

Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó

0

0

0

0

0

0

0

0

57

113

0

0

0

0

57

113

12

24

0

0

0

0

0

0

0

0

5

10

0

0

17

34

Tavaszi bükköny

0

0

0

0

50

100

15

30

152

304

88

176

0

0

305

610

Szöszös-bükköny

0

0

0

0

29

58

0

0

196

391

20

40

39

79

284

568

Pannon-bükköny

0

0

0

0

30

61

0

0

82

164

261

522

0

0

373

747

Lucerna

5

9

2723

5446

203

407

33

65

677

1354

1126

2252

22

44

4788

9575

Vöröshere

0

0

164

328

169

337

258

516

133

265

52

104

64

127

839

1677

Bíborhere

60

121

0

0

216

433

66

133

8

16

0

0 372

743

723

1446

Fehérhere

0

0

4

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

8

Szarvaskerep

0

0

0

0

0

0

0

0

9

18

0

0

0

0

9

18

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha]

Tarka koronafürt

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

29

58

27

53

173

346

1307

2613

15

30

139

Magas tarack búza

238

476

228

456

0

0

0

0

0

0

0

Angol perje

151

303

9

18

148

296

140

279

154

308

Olasz perje

20

40

0

0

152

305

12

24

7

Hollandi perje

0

0

0

0

46

92

0

0

Hibrid perje

0

0

0

0

91

182

83

166

Réti csenkesz

0

0

0

0

0

0

17

34

Nádképű csenkesz

5

10

42

83

22

45

196

Vörös csenkesz Felemás-levelű csenkesz Juhcsenkesz

105

210

96

192

251

502

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Magyar rozsnok

0

0

0

Réti perje

0

0

Tarackos tippan

0

Óriás tippan

Alap

Felszorzott

[ha]

0

0

7

13

277 240

481

1929

3858

0

0

466

932

26

53 471

942

1099

2199

15

289

579 948

1896

1429

2858

0

0

50

100 172

344

268

536

49

98

58

117 113

226

395

789

0

0

0

0

0

0

17

34

391

0

0

103

205

59

117

426

852

22

43

77

154

30

61 865

1731

1446

2893

0

0

0

0

0

0

0

5

10

5

10

0

0

0

0

0

0

0

0

58

115

58

115

0

4

8

0

0

0

0

0

0

0

0

4

8

15

30

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

30

0

8

16

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

16

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

4

2

4

Csomós ebír

0

0

0

0

48

95

28

57

0

0

53

106

63

126

192

384

Évelő rozs

0

0

0

0

0

0

0

0

7

7

18

18

0

0

25

25

Étkezési paprika

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Fűszer-paprika

0

0

47

94

0

0

0

0

0

0

6

12

0

0

53

106

Mézontófű

13

[ha]

0

102

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha]

Felszorzott [ha]

Felszorzott [ha]

Győr-MosonSopronKomáromEsztergom Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

Cseresznye-paprika

0

0

1

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

Sütőtök

0

0

9

17

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9

17

Olajtök

0

0

32

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32

64

Vörös-hagyma

0

0

1

2

0

0

0

0

0

0

5

11

0

0

6

13

12076 104547

239657

Összesen

103

11994

27948 26564

Standard vetőmag 542,0 előáll.

1626 2418,2

Mindösszesen

12536

29574 28982,2

70914 11728

20552 11170

19798 14314

31665 21214

56704 7569

7254,6

2862,6

219,3

2499,6

1137,9

954,2

78168,6 12682,2

73,1

23414,6 11243,1

833,2

20017,3 15147,2

379,3

34164,6 21593,3

0

57841,9 7569

0

5200

15600

12076 109747

255257

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4. sz. melléklet

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok Vetőmagfelügyeleti Osztályai munkájának 2007. évi fontosabb mutatói

104

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.1.

Baranya megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya 7634 Pécs Kodó dűlő 1. Illetékesség: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 2007. évi szaporító terület

Fajnév

Szaporító terület Alap

Fajnév

Felszorzott [ha]

Őszi búza

3575

318

318

Őszi rozs

0

0

Öszi árpa

780

780

Őszi zab Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza

2 219 20 8 40 20

Alap

Felszorzott [ha]

3575

Őszi durumbúza


Cukorrépa Takarmány-répa Mustár | Fehér Mák

0

0

0

0

364

727

0

0

2

Napraforgó | hibrid

779

3897

219

Napraforgó | anya alapa.

4

18

20

Napraforgó | apa/fajta

8

23

Olajlen

8

0

0

40

Káposzta-repce | Őszi

159

349

20

Káposzta-repce | Tavaszi

0

0

Tavaszi árpa

441

Tarlórépa

441

Tavaszi zab

72

0

0

72

Olajretek

36

72

Csupasz zab

2

2

Kender | Hibrid

0

0

Homoki zab

0

0

Seprűcirok

0

0

Rizs

0

0

Dohány

0

0

0

0

Hibrid szemescirok

0

0

0

0

Hibrid cirokfélék alapanyag

0

0

Kukorica

2208

11039

Hibrid silócirok

0

0

Burgonya

154

616

Hibrid szudánifű

0

0

Szudánifű

0

0

Olasz perje

20

40

Mohar

0

0

Hollandi perje

0

0

0

0

Hibrid perje

0

0

138

414

Réti csenkesz

0

0

0

Nádképű csenkesz

5

10

0

Vörös csenkesz

105

210

Köles Pohánka

Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

0 0

105

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Bab | zöldbab

Alap

Felszorzott [ha]

0

0

Szója

2024

4047

Lóbab

0

0

Csillagfürt | fehérvirágú

0

0

12

24

Csicseriborsó


Felemás-levelű csenkesz

0

0

Juhcsenkesz

0

0

Magyar rozsnok

0

0

Réti perje

0

0

Tarackos tippan

0

0

0

0

Tavaszi bükköny

0

0

Óriás tippan

Szöszös-bükköny

0

0

Csomós ebír

0

0

Pannon-bükköny

0

0

Évelő rozs

0

0

Lucerna

5

9

Étkezési paprika

0

0

Vöröshere

0

0

Fűszer-paprika

0

0

60

121

Cseresznyepaprika

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

0

0

0

Vörös-hagyma

0

0

11994

27948

Bíborhere

Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

0 29

Összesen

58

238

476

Standard vetőmag előáll.

151

303

Mindösszesen

106

542

1626

12536

29574

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)

Fajcsoport Tisztaság Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek

107

Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen

Csíra

Beküldött (db) Nedvesség

Magegészség (db)

Hatósági ellenőrzés (db)

Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

1 950 225

697 53

27

191 -

171 14

6 -

-

-

3 015 319

627 5

243 2

34 -

87 -

156 -

-

-

-

1 147 7

178

57

6

1

16

-

-

-

258

72

14

-

-

-

-

-

-

86

4 -

2 -

-

-

-

-

-

-

0 6 0

-

-

-

-

-

-

-

-

0

393 3 454

1 068

67

279

5 362

6

145 145

0

0 0 393 150 5 381

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen:

Tételszám

Fémzárolt mennyiség (kg)

Minőség Alkalmas Alkalmatlan (kg) (kg) 15 898 640 131 380 468 520 801 400 900 3 517 647 130 621 94 185

650 45 37 1 218 12

16 030 020 468 520 801 400 900 3 648 268 94 185

2

21 962

21 962

4

1 190

1 190

131

2 426 029

2 426 029

1 100

23 492 474

23 229 573

108

262 901

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 140 141 142 159 162 168

Felügyelő Név

Ellenőrzések száma

Muzslay Kinga Milkovics Sára Mészégető Györgyné Kelemen Attila Sipos Péter Joó Ferencné

22 15 35 30 22 21

Összesen:

109

124

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.2.

Békés megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya 5600 Békéscsaba Hunyadi tér 4. Illetékesség: Békés megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Őszi búza

7224

382

382

Őszi rozs

5

5

Öszi árpa

1722

1722



1074

5368

206

8

40

6

6


7

21

21

21

206

314 0

Olajlen

30

60

314


178

512

0


68

135

8

8

Homoki zab

0

0

16

33

6

6

Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag

774

Tarlórépa

0

0

223

Olajretek

1091

2182

Kender | Hibrid

5

10

Seprűcirok

3

5

Dohány

0

0

31

137

1

1

31

157

Hibrid szudánifű

0

0

1

Olasz perje

0

0

0

0

Hollandi perje

0

0

150

299

Hibrid perje

0

0

65

195

Réti csenkesz

0

0

67

202

Nádképű csenkesz

42

83

0

0

Vörös csenkesz

96

192

0

0

8326

41630

Burgonya

0

0

Szudánifű

1

Mohar Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

0 1109


Csupasz zab

Fénymag

0 554

12

12

223

Kukorica

56

0

774

Pohánka

28

0

Tavaszi zab

Köles

Felszorzott


Tavaszi árpa

Rizs

Alap

[ha]

7224

Őszi durumbúza


Hibrid silócirok

110

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Bab | zöldbab

0

0

Juhcsenkesz

0

0

Magyar rozsnok

0

0

15

30

8

16

Óriás tippan

0

0

Csomós ebír

0

0

Évelő rozs

0

0

Étkezési paprika

0

0

47

94

Szója

525

1050

Lóbab

0

0


0

0

Csicseriborsó

0

0

Tarackos tippan

Tavaszi bükköny

0

0

Szöszös-bükköny

0

0

0

0

2723

5446

Vöröshere

164

Felszorzott


0

Lucerna

Alap

[ha]

0

Pannon-bükköny


Réti perje

Fűszer-paprika

328

0

0

Cseresznyepaprika

1

2

Fehérhere

4

8

Sütőtök

9

17

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

32

64

Tarka koronafürt

0

0

Vörös-hagyma

1

2

27

53

Összesen

26564

70914

456


2418,2

7254,6

18

Mindösszesen

28982,2

78168,6

Bíborhere

Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

228 9

111

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)

Fajcsoport Tisztaság

112

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen * Cold teszt

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

2 185 2 528

1 597 2 343

49 897

-

-

15 -

-

227*

3 846 5 995

199 131

261 68

17 35

-

-

-

-

-

477 234

342

391

335

-

-

-

-

-

1 068

-

-

-

-

-

-

-

-

0

287

383

1

-

-

-

-

-

0 0 671

-

-

-

-

-

-

-

-

0

-

5 043

-

0

0

15

0

-

0 0 0 0 12 291

5 672

1 334

227

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám


Minőség Alkalmas (kg)

Alkalmatlan (kg)

1 493

35 160 070

34 964 920

195 150

156

2 028 416

1 994 216

34 200

66

369 252

352 102

17 150

438

3 450 583

3 403 341

47 242

8

24 585

23 165

1 420

67

425 067

379 704

45 363

1

12 000

12 000

115

55 878

55 446

3

20 070

20 070

2 347

41 545 921

41 204 964

113

432

340 957

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 100 109 112 120 136 143 184 185 189 190 191 194

Felügyelő Név


Kamasz Béla Seprenyi István Nagy Tibor Maczák Mihály Szabó Imre Kovács Anna Szépe Ferenc Róka Istvánné Hankó György Hegyi Zoltánné Vargáné Alexa Farkas János

18 5 7 29 29 9 29 36 41 27 4 14

Összesen:

114

124

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.3.

Fejér megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya

8000 Székesfehérvár Major utca 18. Illetékesség: Fejér megye, Veszprém megye, Budapest, Pest megye Dunántúli része 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Őszi búza

4450

10

10

Őszi rozs

0

0

Öszi árpa

810

810

Őszi zab Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa

Alap

Felszorzott [ha]

4450

Őszi durumbúza



0

0

0

0

951

1903

0

0

0


146

730

114


0

0

38

38


0

0

30

30

Olajlen

35

71

18


426

1632

5


0

0

0 114

18 5 1451

1451

Tarlórépa

Tavaszi zab

65

65

Olajretek

Csupasz zab

0

0

Kender | Hibrid

0

0

Homoki zab

5

5

Seprűcirok

0

0

Rizs

0

0

Dohány

0

0

0

0

Hibrid szemescirok

0

0


0

0

Hibrid silócirok

0

0

Köles Pohánka Kukorica

52

104

847

4235

Burgonya

57

228

Szudánifű

0

0

Olasz perje

Mohar

0

0

Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

Hibrid szudánifű

0

0

319

638

0

0

152

305

Hollandi perje

46

92

Hibrid perje

91

182

0

0

0

0

71

214

Réti csenkesz

147

440

Nádképű csenkesz

22

45

0

0

Vörös csenkesz

251

502

115

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Bab | zöldbab

0

Szója

48

95

Lóbab

0

0


0

0

Csicseriborsó

0

0

50

Szöszös-bükköny

29

Pannon-bükköny

30

Lucerna

203

Vöröshere

169

Alap

Felszorzott [ha]

0

Tavaszi bükköny



0

0

Juhcsenkesz

0

0

Magyar rozsnok

4

8

0

0

0

0

Réti perje Tarackos tippan

100

Óriás tippan

0

0

58

Csomós ebír

48

95

61

Évelő rozs

0

0

407

Étkezési paprika

0

0

337

Fűszer-paprika

0

0

216

433

Cseresznyepaprika

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

0

0

0

Vörös-hagyma

0

0

11728

20552

Bíborhere

Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

0 173

Összesen

346

0

0


148

296

Mindösszesen

116

954,2

2862,6

12682,2

23414,6

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)


117

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

2 671 361

897 118

23 135

139

109 109

-

-

-

3 839 723

21 24

7 7

88 4

12 -

19 1

-

-

-

147 36

285

94

226

1

3

-

-

-

609

-

-

8

-

-

-

-

-

8

9

3

4

-

-

-

-

-

-

-

0 0 16

-

-

-

-

-

-

-

-

0

3 371

1 126

488

152

241

0

0

0

0 0 0 0 5 378

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám



Alkalmatlan (kg)

927

21 934 704

21 550 254

384 450

222

2 779 779

2 779 179

600

100

1 966 524

1 934 074

32 450

3

15 000

15 000

342

2 969 731

2 946 131

23 600

6

42 157

16 813

25 344

11

37 030

35 530

1 500

19

53 242

50 542

2 700

12

685

685

21

419 500

419 500

1 663

30 218 352

30 218 352

118

470 644

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 106 145 148 175 176 178 180

Felügyelő Név


Parlagi Gáspár Ritter Zoltán Huszár Zoltán Hajnovics Beáta Simon István Hollósy József Varga Péter Összesen:

119

34 9 4 23 19 16 4 109

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.4.

Győr-Moson-Sopron megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya

9021 Győr Aradi vértanúk útja 12. II. emelet Illetékesség: Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Őszi búza Őszi durumbúza

3520

3520

99

99

44

44

Öszi árpa

608

608

Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale

Alap

Felszorzott [ha]

Őszi rozs

Őszi zab


Cukorrépa Takarmány-répa Mustár | Fehér

0

0

21

42

1223

2447

Mák

12

23

53

267

0

0


157

157


0

0

0

0


0

0

0

0

Olajlen

0

0

125

415 0

81

81


9

9


0

Tavaszi árpa

1339

1339

Tarlórépa

0

0

Tavaszi zab

159

159

Olajretek

438

876

Csupasz zab

0

0

Kender | Hibrid

0

0

Homoki zab

2

2

Seprűcirok

0

0

0

Dohány

0

0

0

Hibrid szemescirok

0

0

0


0

0

Tavaszi búza Tavaszi durumbúza

Rizs Köles Pohánka Kukorica

0 0 0

Hibrid silócirok

0

0

0

0

12

24

1021

5107

Burgonya

2

8

Hibrid szudánifű

Szudánifű

0

0

Olasz perje

Mohar

0

0

Hollandi perje

0

0

Fénymag

0

0

Hibrid perje

83

166

82

246

Réti csenkesz

17

34

196

391

22

43

Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

0

0

Nádképű csenkesz

0

0

Vörös csenkesz

120

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

0

0


0

0

Szója

0

0

Juhcsenkesz

0

0

Lóbab

0

0

Magyar rozsnok

0

0


0

0

0

0

Csicseriborsó

0

0

0

0

Tavaszi bükköny

15

30

Óriás tippan

0

0

Szöszös-bükköny

0

0

Csomós ebír

28

57

Pannon-bükköny

0

0

Évelő rozs

0

0

33

65

Étkezési paprika

0

0

516

Fűszer-paprika

0

0

Cseresznyepaprika

Bab | zöldbab

Lucerna Vöröshere Bíborhere

258


66

133

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

0

0

Tarka koronafürt

0

0

Vörös-hagyma

0

0

1307

2613


0 140

Összesen

11170

19798

0


73,1

219,3

279

Mindösszesen

11243,1

20017,3

121

Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)

Fajcsoport Tisztaság Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek

122

Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

5 022 948

-

-

-

-

-

-

-

5 022 948

30 96

-

-

-

-

-

-

-

30 96

660

-

-

-

-

-

-

-

660

-

-

-

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

-

-

-

-

0 0 0

-

-

-

-

-

-

-

-

0

6 756

0

481 481

0

0

2 2

450 450

0

0 0 0 933 7 689

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám



Alkalmatlan (kg)

717

17 924 000

17 914 000

279

5 024 000

5 024 000

12

156 000

156 000

21

149 000

149 000

346

3 230 000

3 140 000

90 000

75

633 000

614 000

19 000

3

32 000

32 000

1

6 000

6 000

1 454

27 154 000

27 035 000

123

10 000

119 000

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Győr Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 152 155 153 157 156 152 155

Felügyelő Név


Bozzay Zsolt Nagy László Oláh Éva Peszlen Gyula Szuromi Tamás Bozzay Zsolt Nagy László Összesen:

124

8 8 7 2 13 8 8 38

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.5.

Hajdú-Bihar megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya

4031 Debrecen Széchenyi utca 62. Illetékesség: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]


5448

5448

0

0

Cukorrépa Takarmány-répa

171

171

Mustár | Fehér

Öszi árpa

414

414

Mák


Alap

Felszorzott [ha]

Őszi rozs

Őszi zab


0

0

0

0

202

403

77

154

372

1861

0

0


417

417


0

1

21

21


0

0

5

5

Olajlen

0

0

174

427

48

95

61

61


4

4


Tavaszi árpa

1188

1188

Tarlórépa

0

0

Tavaszi zab

196

196

Olajretek

355

711

Csupasz zab

8

8

Kender | Hibrid

36

92

Homoki zab

0

0

Seprűcirok

0

0

0

Dohány

0

0

5

Hibrid szemescirok

0

0


0

0


Rizs Köles Pohánka

0 5 8

16

Kukorica

3110

15550

Burgonya

101

406

Szudánifű

0

0

Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

Hibrid silócirok

0

0

Hibrid szudánifű

5

25

Olasz perje

7

15

12

24

Hollandi perje

8

16

Hibrid perje

130

390

Réti csenkesz

68

205

Nádképű csenkesz

0

0

10

30

Vörös csenkesz

77

154

125

0

0

49

98

0

0

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

9

26


0

0

Szója

7

14

Juhcsenkesz

0

0

Lóbab

22

44

Magyar rozsnok

0

0


57

113

0

0

Tavaszi bükköny

152

Szöszös-bükköny

196

Bab | zöldbab

Csicseriborsó

Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere

Réti perje

0

0

Tarackos tippan

0

0

304

Óriás tippan

0

0

391

Csomós ebír

0

0

82

164

Évelő rozs

7

7

677

1354

Étkezési paprika

0

0

Fűszer-paprika

0

0

133

265

Cseresznyepaprika

8

16

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

9

18

Olajtök

0

0

Tarka koronafürt

0

0

Vörös-hagyma

0

0

15

30

Összesen

14314

31665

0


833,2

2499,6

308

Mindösszesen

15147,2

34164,6


0 154

126

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)

Fajcsoport Tisztaság Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények

127

Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

3 462 165

999 61

35 30

-

-

-

38 240

-

4 534 496

496 -

428 -

50 -

-

-

-

90 -

-

1 064 0

69

37

13

-

-

-

-

-

119

1

1

-

-

-

-

-

-

2

9

4

-

-

-

-

-

-

0 0 13

-

-

-

-

-

-

-

-

0

-

1 530

-

0

0

0

368

0

0 0 0 0 6 228

4 202

128

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám



Alkalmatlan (kg)

826

18 302 800

18 182 800

120 000

43

431 400

398 300

33 100

46

437 400

433 000

4 400

12

42 200

42 200

17

141 200

141 200

4

281 600

281 600

2

13 700

13 700

1

100

100

4

36 000

36 000

955

19 686 400

19 528 900

128

157 500

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 104 108 110 111 126

Felügyelő Név


Deli Ferenc Juhász Tamás Magyar Imre Keresztes Dénes Kollárcsik László

6 2 9 6 20

Összesen:

129

43

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.6.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya 5000 Szolnok Dózsa György u. 15/a.

Illetékesség: Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye, Pest megye (Duna-Tisza köze) 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Őszi búza

6135

137

137

Őszi rozs

45

45

Öszi árpa

936

936


0 459 5 0 159

Alap

Felszorzott [ha]

6135

Őszi durumbúza



0

0

0

0

1579

3159

5

10

0


358

1792

459


0

0

5


0

0

0

Olajlen

1

2

159


16

31


0

0

11

22

Tavaszi árpa

504

504

Tarlórépa

9

18

Tavaszi zab

132

132

Olajretek

848

1695

Csupasz zab

66

66

27

56

Seprűcirok

0

0

Dohány

0

0

38

191


3

16

Hibrid silócirok

0

0

21

104

Homoki zab Rizs Köles

0

0

69

138

Kender | Hibrid

Hibrid szemescirok

23

23

0

0

7201

36003

Burgonya

0

0

Hibrid szudánifű

Szudánifű

0

0

Olasz perje

289

579

Mohar

0

0

Hollandi perje

50

100

Hibrid perje

58

117

0

0

Pohánka Kukorica

Fénymag

55

109

Borsó

27

82

Réti csenkesz

12

Nádképű csenkesz

103

205

0

Vörös csenkesz

30

61

Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

4 0

130

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

0

0


0

0

Szója

4

7

Juhcsenkesz

0

0

Lóbab

0

0

Magyar rozsnok

0

0


0

0

0

0

Csicseriborsó

5

10

0

0

Tavaszi bükköny

88

176

Óriás tippan

0

0

Szöszös-bükköny

20

40

Csomós ebír

53

106

Pannon-bükköny

261

522

Évelő rozs

1126

2252

Bab | zöldbab

Lucerna Vöröshere

52


104

18

18

Étkezési paprika

0

0

Fűszer-paprika

6

12

0

0

Cseresznyepaprika

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

0

0

Tarka koronafürt

7

13

Vörös-hagyma

5

11

139

277

Összesen

21214

56704

0


379,3

1137,9

53

Mindösszesen

21593,3

57841,9

Bíborhere


0 26

131

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)


132

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen * Arankavizsgálat

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

820 1 112

820 1 112

836

-

-

-

-

-

1 640 3 060

32 5

32 5

13 -

-

-

-

-

25* 8*

102 18

13

13

51

-

-

-

-

-

77

-

-

-

-

-

-

-

-

0

16 -

16 -

1 -

-

-

-

-

-

32 1 0

-

-

-

-

-

-

-

-

0

1 998

1 998

901

0

0

0

0

33

0 0 0 0 4 930

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám



Alkalmatlan (kg)

820

19 148 355

18 853 005

295 350

1 112

14 815 100

14 814 155

945

71

970 811

782 211

188 600

33

105 427

86 952

18 475

76

538 885

528 885

10 000

22

130 234

130 234

16

91 675

91 675

115

722 204

705 568

9

1 165

1 165

2 274

36 523 856

35 993 850

133

16 636

530 006

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 116 118 119 133 134 137

Felügyelő Név


Vajda Csaba Petróczky Imre Somodi József Kacsándiné Tóth Anikó Gaál Dénes Erős István Összesen:

134

62 8 38 73 25 43 249

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.7.

Vas megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya

9700 Szombathely Gagarn út 2. Illetékesség: Vas megye, Zala megye 2007. évi szaporító terület

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]


1831

1831

50

50

80

80

Öszi árpa

323

323


Alap

Felszorzott [ha]

Őszi rozs

Őszi zab


Cukorrépa Takarmány-répa Mustár | Fehér

0

0

0

0

130

259

Mák

0

0

0

0

0

0


180

180


6

30

0

0


2

6

0

0

Olajlen

0

0

64

132 0

176

176


0

0


0

Tavaszi árpa

761

761

Tarlórépa

0

0

Tavaszi zab

142

142

Olajretek

21

41

Csupasz zab

0

0

Kender | Hibrid

0

0

Homoki zab

0

0

Seprűcirok

0

0

0

Dohány

0

0

Hibrid szemescirok

0

0


0

0


Rizs Köles Pohánka

0 35 3

35 5

Kukorica

690

Hibrid silócirok

138

Burgonya

38

0

0

154

Hibrid szudánifű

0

0

Szudánifű

0

0

Olasz perje

948

1896

172

344

113

226

0

0

Mohar

4

7

Hollandi perje

Fénymag

0

0

Hibrid perje

0

Réti csenkesz

0

0

Nádképű csenkesz

59

117

0

0

Vörös csenkesz

865

1731

Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

0

135

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fajnév


Fajnév

Felszorzott [ha]

Bab | zöldbab


Felszorzott [ha]


0

0

Szója

96

193

Lóbab

0

0


0

0

Csicseriborsó

0

0

Tarackos tippan

Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje

5

10

58

115

0

0

0

0

0

0

Tavaszi bükköny

0

0

Óriás tippan

2

4

Szöszös-bükköny

39

79

Csomós ebír

63

126

Pannon-bükköny

0

0

Évelő rozs

0

0

22

44

Étkezési paprika

0

0

127

Fűszer-paprika

0

0

Cseresznyepaprika

Lucerna Vöröshere Bíborhere

64 372

743

0

0

Fehérhere

0

0

Sütőtök

0

0

Szarvaskerep

0

0

Olajtök

0

0

Tarka koronafürt

0

0

Vörös-hagyma

0

0

240

481


0 471

Összesen

7569

12076

0


0

0

942

Mindösszesen

7569

12076

136

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmagfelügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2007. Fémzárolt (db)


137

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen

Csíra


Magegészség (db)


Egyéb (db)

Mindösszesen (db)

Tisztaság Csíra

922 -

454 16

4 -

99 -

99 -

3

-

-

1 578 19

44

11

3 18

2 -

2 -

-

-

-

7 73

45

16

7

5

5

1

-

-

79

300

66

69

8

5

2

-

-

450

-

-

-

-

-

-

-

-

0 0 0

-

-

-

-

-

-

-

-

0

864 2 175

563

101

114

111

6

0

0

0 864 0 0 3 070

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Fémzárolási adatok 2007.

Fajcsoport


Tételszám



459

10 425

10 259

18

283

283

34

211

211

15

85

85

142

936

906

144

959

959

38

537

537

850

13 436

13 239

138

Alkalmatlan (kg) 167

30

197

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztálya Hatósági ellenőrzés 2007. Törzsszám 170 181 182

Felügyelő Név


Dr. Berki Szilárd Bagó István Vörös István Összesen:

139

10 1 7 18

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

5.sz. melléklet A Vetőmagfelügyeleti Főosztály 1997-2007. évi magvizsgálat-oktatási tevékenysége Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Főosztályi oktatás 35 41 114 14+13 20+79 61 5 1+25+18 1+20+15 98 + 38 50 + 45

Külső oktatás 13 36 69 13 21 21 5 17+17 16+20 29 30

Oktatás külső partnerek 2007 évben (Budapest, Békéscsaba) Cég Orossed Szövetkezet Ménesbirtok Zrt. Ménesbirtok Zrt. Hód Mezőgazda Zrt.

Veritas Agro Kft.

Rákóczi Szövetkezet

Agromag Kft. Pioneer Zrt. GK Kht. Mezőmag Kft. Syngenta Seeds Kft. ZKI Zrt. Orosseed Szövetkezet

Növényfajok őszi búza őszi búza, kukorica hüvelyesek őszibúza, őszi árpa, lucerna, kukorica, napraforgó, hüvelyesek őszi búza, őszi árpa, fénymag, zab, cirokfélék, lucerna, vöröshere, kukorica, napraforgó, hüvelyesek, zöldségfélék kalászos gabonafélék, cirokfélék, lucerna, kukorica, napraforgó, hüvelyesek, zöldségfélék kalászos gabonafélék, cirokfélék, kukorica, napraforgó, hüvelyesek kukorica, napraforgó cirokfélék, napraforgó, hüvelyesek lucerna kukorica, napraforgó, cirokfélék hüvelyesek, zöldségfélék hüvelyesek, zöldségfélék

Mintavételi vizsgák: 4 cégtől 15 fő

140

Oktatás/ vizsga oktatás oktatás oktatás

1 3+1 6

oktatás

2

oktatás

1

oktatás

1

oktatás

1

oktatás

12

oktatás

4

oktatás

1

oktatás

6

oktatás oktatás

4 1

Fő

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Szántóföldi ellenőrzési vizsgák: 1 cégtől 3 fő Átruházott jogkörben történő szántóföldi ellenőrzésre 3 fő vizsgára felkészítése és elméletigyakorlati vizsgája történt meg az MgSzH Központ közreműködésével. MgSzH Központi vizsgák Hivatalos szántóföldi ellenőrzés elméleti ismereteire való felkészítés és elméleti vizsga történt meg az MgSzH Központ közreműködésével: Név

TK

Növényfajok

Konc Mihály

Jász-Nagykun-Szolnok

általános

Szász Csaba

Jász-Nagykun-Szolnok

általános

Kellermann Péter

Hajdú-Bihar

általános

Hutai István

Hajdú-Bihar

általános

Szima György

Hajdú-Bihar

általános

Pásztor Sándor

Hajdú-Bihar

általános

Bogdándy István

Hajdú-Bihar

általános

Pánczél József

Fejér

általános

Répási Ernő

Fejér

általános

Vizsgálat Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti Szántóföldi szemle/elméleti

MgSzH Központ szintentartó oktatás Tisztaságvizsgálati ismeretek 25 fő Laboratóriumi akkreditáció 15 fő Szántóföldi ellenőrzési ismeretek + vizsga: 76 fő Egyetemek, főiskolák hallgatói számára laboratórium látogatás és bemutatás: 2 alkalommal, 100 fő részére.

141

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

6. sz. melléklet Publikációk Szerző Polgár Gábor Keresztes Dénes Keresztes Dénes Bagó István Benke Zoltán

Cím A vetőmag-minősítés aktuális kérdései A vetőburgonya szaporítás helyzete Magyarországon A vetőburgonya szaporítás helyzete Magyarországon Vetőmag-gazdálkodás és felhasználás helyzete Zala megyében Őszi kalászosok vetőmag-szaporítási tapasztalatai

Benke Zoltán

Kalászos vetőmagszaporítási helyzetkép

Benke Zoltán

Az idei őszi kalászos vetőmag-szaporítási tapasztalatokról

142

Kiadvány Vetőmag 2007/2 Őstermelő 2007. október Agrofórum 2007. október Zala megyei Agrárkamarai kiadvány, 2007. december Vetőmag 2007/4. Mag Kutatás Fejlesztés és Környezet, 2007. N 3. Gyakorlati Agrofórum 2007. 9. lapszám

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

7. sz. melléklet Előadások 2007. 01. 18. 2007. 01. 22.

2007. 02. 06. 2007. 02. 08. 2007. 02. 13. 2007. 03. 07.

2007. 03. 18. 2007. 03. 21. 2007. 03. 30.

2007. 04. 26. 2007. 05. 10. 2007. 05. 24. 2007. 06. 07. 2007. 06. 08. 2007. 06. 12.

Burgonya Ágazati Fórum, Keszthely A 2006. évi vetőgumó szaporítások értékelése. (Keresztes Dénes) Vetőmag Szövetség és Terméktanács Kalászos növények Szekcióbizottsági ülés, Lepsény 2006. évi kalászos vetőmagszaporítások és a 2007. évi tavaszi vetőmaghelyzet (Benke Zoltán) Kukorica koordinációs értekezlet, MgSzH Központ, Tordas Kukorica vetőmagelőállítások tapasztalatai 2006. (Benke Zoltán) Napraforgó koordinációs értekezlet, MgSzH Központ, Tordas Napraforgó vetőmagelőállítások tapasztalatai 2006. (Benke Zoltán) Baki Agrocentrum, Bak Tájékoztató tavaszi vetőmagellátásról (Bagó István) MgSzH Vetőmagfelügyeleti konzultáció, Békéscsaba Az MgSzHK Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság tevékenysége és kapcsolatrendszerei. (Ertseyné dr. Peregi Katalin) Változások a vetőmagfelügyelet munkájában. (Polgár Gábor) Informatikai fejlesztés, VIGOR használat. (Károlyi Gyula) Békés-Csongrád-Bács-Kiskun megyei Vetőmagfelügyelet a kihívások évében (Seprenyi István) Fajtakitermesztés – 2006. (Németh Pál) DE ATC, Debrecen A vetőmagszaporítások törvényi előírásai. (Juhász Tamás) Pannon Egyetem Georgikon Mg. Tud. Kar., Kesztehely Fajtaelismerés és vetőmagminősítés rendszere. (Bagó István) Békés Megyei MgSzH, Békéscsaba (DE ATC hallgatói részére) A Békés-Csongrád megyei Vetőmagfelügyelet bemutatása. A vetőmagminősítés története, jogszabályi háttere. Napi aktualitások. (Septenyi István) Vetőmagvizsgálati laboratórium bemutatása. Vetőmagvizsgálati módszerek ismertetése. (Kovács Anna) Laboratóriumi akkreditáció. (Vargáné Aleksza Ilona) Kaposvári Egyetem, Kaposvár Vetőmagtermesztés, kalászos növények. (Fehér István) Kaposvári Egyetem, Kaposvár Vetőmagtermesztés, kukorica, napraforgó. (Fehér István) Kaposvári Egyetem, Kaposvár Vetőamgtermesztés, egyéb növények. (Fehér István) Országos kalászos fajtabemutató, GK KHT, Szeged Kalászos és repce vetőmagelőállítás 2007. (Benke Zoltán) Kalászos fajtabemutató, Tímár Kalászos vetőmagszaporítások a régióban. (Juhász Tamás) Szemle továbbképzés és vizsgáztatás, MgSzH Központ, Fajtakitermesztő Állomás, Monorierdő Szemlemetodika kalászosoknál (Benke Zoltán)

143

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

2007. 07. 27. 2007. 08. 16. 2007. 09. 05. 2007. 09. 25.

2007. 10. 11. 2007. 10. 17. 2007. 10. 25. 2007. 11. 15

2007. 12. 06.

Burgonya fajtabemutató és tanácskozás, Apostag Vetőburgonya szaporítás Magyarországon. (Keresztes Dénes) Burgonya fajtabemutató, Nyírtelek A vetőburgonya szaporítás helyzete Magyarországon (Keresztes Dénes) Kalászos koordinációs értekezlet, MgSzH Központ, Budapest Őszi kalászos vetőmagelőállítás 2007. (Benke Zoltán) Szemle továbbképzés és vizsgáztatás, MgSzH Központ, Fajtakitermesztő Állomás, Monorierdő Szemlemetodika kalászosoknál és kukoricánál (Benke Zoltán) Kaposvári Egyetem, Kaposvár MgSzH Vetőmagfelügyelet munkája. (Fehér István) DE ATC, Debrecen A vetőmagelőállítások szántóföldi szemléje. (Juhász Tamás) DE ATC, Debrecen A vetőmagvak fémzárolása és minősítése. (Juhász Tamás) „Vessünk jó magot a földbe!” című rendezvény, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Budapest Vetőmagtermesztésünk általános helyzete és hatósági háttere (Benke Zoltán) GMO-Kerekasztal 14. ülés, Országgyűlés irodaház,Budapest Növényfajták állami elismerésének hazai rendszere és gyakorlata (Füsti Molnár Gábor)

144

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ENGLISH SUMMARY (TABLES) OF 2007

145

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ______________________________________________________________________________________________

Table 1 Seed multiplication area in 2007

Code. Species 111 Wheat / winter 112 Durum wheat / Winter 113 Rye / winter 114 Barley / winter 116 Oat / winter 117 Triticale / winter 118 Spelt wheat 119 Triticale / spring 121 Wheat / spring 122 Durum Wheat / spring 123 Barley / spring 124 Oat / spring 125 Oat / Small Naked 127 Oat / Sand 131 Rice 141 Common Millet 142 Buckwheat 211 Maize 311 Potato 331 Sugar Beet 335 Mangel-wurzel 351 Mustard / white 355 Poppy 411 Sunflower / Hybrid 412 Sunflower / female line 413 Sunflower / male line 421 Linseed 431 Swede oil rape/ winter 435 Swede oil rape/ spring 441 Turnip Rape 442 Fodder Radish 451 Hemp / Hybrid 471 Broomcorn 511 Sorghum 512 Sorghum lines 521 Sorghum silage 531 Sudan grass / Hybrid 541 Foxtail millet 550 Canary grass 611 Pea 612 Pea / green 616 Bean / dried 617 Bean / French 622 Soya bean 623 Field bean 625 White Lupine 628 Chick pea 640 Common Vetch 641 Hairy Vetch Incl.

Area inspected (ha)

Area approved (ha)

32.184,0 995,2 343,7 5.592,6 13,2 1.750,8 90,3 64,9 848,1 37,9 6.457,5 988,5 83,9 6,7 85,3 67,8 62,8 22.850,7 352,6 28,1 21,0 5.002,9 93,7 2.782,8 17,6 16,7 66,4 1.140,9 126,2 9,0 3.107,0 68,5 2,5 69,2 3,6 31,4 25,6 15,6 212,1 513,4 286,1 10,0 8,5 2.703,3 22,1 56,6 16,8 305,1 283,8

31.248,1 917,2 325,7 5.396,9 13,2 1.590,8 90,3 64,9 839,3 29,0 6.330,2 977,3 38,1 6,7 53,3 62,9 62,8 21.973,0 350,3 28,1 21,0 4.828,5 93,7 2.771,3 17,6 14,7 58,9 1.107,2 126,2 9,0 3.029,8 68,5 2,5 68,2 3,6 29,4 25,6 15,6 212,1 513,4 286,1 10,0 8,5 2.703,3 22,1 18,6 16,8 227,3 283,8

Area nonapproved (ha)

935,8 78,0 18,0 195,7 0 160,0 0 0 8,7 8,8 127,3 11,2 45,7 0 32,0 4,9 0 877,7 2,2 0 0 174,4 0 11,5 0 2,0 7,5 33,6 0 0 77,2 0 0 1,0 0 2,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 37,9 0 77,8 0

146

Area non approved %

2,9 7,8 5,2 3,4 0 9,1 0 0 1,0 23,2 1,9 1,1 54,4 0 37,5 7,2 0 3,8 0,6 0 0 3,4 0 0,4 0 11,9 11,2 2,9 0 0 2,4 0 0 1,4 0 6,3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 66,9 0 25,4 0

Average yield (kgs/ha)

4.309,8 3.744,2 2.904,2 4.729,0 3.463,6 3.537,3 2.981,8 2701,0 2185,0 2.328,9 3.276,6 2.204,4 2.150,2 819,4 4.553,4 1.400,6 1.073,2 2.142,4 24.895,3 4.448,7 1.904,7 794,7 518,5 1.379,7 666,4 1.767,7 1.109,3 2.235,7 1.001,5 116,6 916,8 327,4 2.619,9 1842,3 784,7 2.517,0 2.005,4 794,8 1.441,7 2.386,8 2.583,1 1.300,0 858,8 2.105,9 925,7 768,8 1.877,9 514,2 439,7

Number Number of of Fields Varieties

120 6 8 39 1 17 3 2 8 2 27 15 4 1 9 6 3 330 27 2 2 40 8 38 12 7 6 36 1 1 29 9 3 5 5 2 2 2 3 18 19 2 3 31 3 2 2 6 2

1.927 50 31 399 5 133 12 9 63 4 368 108 14 4 13 11 5 786 105 2 2 282 14 130 16 9 12 76 11 1 198 29 4 9 5 4 4 3 14 42 30 2 3 122 4 10 3 16 14

Average field size (ha)

16,7 19,9 11,0 14,0 2,6 13,2 7,5 7,2 13,4 9,4 17,5 9,1 6,0 1,6 6,5 6,2 12,5 29,0 3,3 14,0 10,5 17,7 6,6 21,4 1,1 1,8 5,5 15,0 11,4 9,0 15,6 2,3 0,6 7,6 0,7 7,8 6,4 5,2 15,1 12,2 9,5 5,0 2,8 22,1 5,5 5,6 5,6 19,0 20,2


Area inspected (ha)

Area approved (ha)

373,4 4.787,6 838,6 722,7 4,0 8,7 6,5 1.929,1 465,8 1.099,3 1.429,0 268 394,5 16,9 425,9 1.446,4 5,1 57,6 3,9 15,0 7,8 2,0 191,9 25,0 0,1

311,9 4.673 838,6 721,7 4,0 8,7 6,5 1.855,0 410,4 1.078,4 1.355,0 264,4 361,8 16,9 399,6 1.428,5 5,1 57,6 3,9 13,0 7,8 2,0 191,9 22,0 0,1

61,5 114,6 0 1,0 0 0 0 74,1 55,3 20,9 74,0 3,6 32,7 0 26,3 17,8 0 0 0 2,0 0 0 0 3,0 0

16,4 2,3 0 0,1 0 0 0 3,8 11,8 1,9 5,1 1,3 8,2 0 6,1 1,2 0 0 0 13,3 0 0 0 12,0 0

53,0 1,1 8,6 32,0 6,4

53,0 1,1 8,6 32,0 6,4

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Total: 104.547,4

101.128,3

3.418,1

3,2

Code. Species 642 Hungarian vetch 711 Alfalfa 721 Red Clover 722 Crimson Clover 724 White Clover 741 Birdsfoot trefoil 751Crown vetch 791 Phacelia 810 Elytrigia elongata 811 Perennial ryegrass 812 Italian ryegrass 813 Westerworld ryegrass 814 Hybrid ryegrass 821 Meadow fescue 822 Tall fescue 823 Red fescue Incl. 827 Various leaved fescue 829 Sheeps Fescue Inc. 841 Smooth brome grass 851 Common meadowgrass 861 Creeping Bent 862 Redtop / Black Bent 871 Cocksfoot 887 Rye / perennial 911 Pepper 912 Red Pepper / Pepper for powder 913 Cherry pepper 922 Pumpkin 923 Oilseed marrow 951 Onion

Area nonapproved (ha)

Area non approved %

Average yield (kgs/ha)

1.406,4 300,2 128,8 528,6

Number Number of of Fields Varieties

423,4 152,7 396,2 421,5 479,1 540,0 1.039,0 212,8 353,6 1.176,4 258,8 512,8 238,4 120,5 150,0 1.84,3 271,3 1.000,0

1 47 14 4 1 1 1 9 1 9 19 4 10 2 8 14 1 2 1 1 1 1 9 2 2

16 346 44 67 1 2 2 188 22 107 79 16 17 3 23 94 1 4 1 2 1 1 18 8 4

23,3 13,8 19,0 10,7 4,0 4,3 3,2 10,2 21,1 10,2 18,0 16,7 23,2 5,6 18,5 15,3 5,1 14,4 3,9 7,5 7,8 2,0 10,6 3,1 0

130,9 81,8 151,1 449,3 234,3

15 3 1 2 3

30 3 1 2 7

1,7 0,3 8,6 16,0 0,9 16,6

68,9

1.134

6.286

5.199,6

234

509

Total: 109.747,0

1.368

Standard:

Table 2 Seed multiplication area 1998-2007. Year 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Area inspected hectares 180,364 169,142 156,234 173,405 161,018 154,628 147,178 118,715 96,450 109,747

147

Average field size (ha)

% 100,0 93,7 86,6 96,1 89,2 85,7 81,6 65,8 53,5 60,8

6.795

16,1


Table 3 The average field size and number of fields 1998-2007. Number of fields /pieces/ 7,736 7,559 7,569 8,373 8,175 8,452 8,461 6,993 5,738 6,795

Year 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Average field size /ha/ 23.31 22.38 20.64 20.70 19.70 18.29 17.30 16.97 15.70 16,15

Table 4 Number of certified lots of seed and potato seed, 1998-2007. Seed Year 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

pieces 27,409 25,962 28,807 26,191 28,619 27,300 23,022 14,324 13,691 14,158

Potato seed lot pieces 1,621 1,669 1,745 1,493 1,526 1,649 1,329 479 359 266

Total pieces 29,030 27,631 30,552 27,684 30,145 28,949 24,351 14,803 14,050 14,424

Comparing with 1998 1998 = 100 % 101.0 96.1 106.3 96.3 104.9 100.7 84.7 51.5 48.9 49,7

Table 5 The tendency of certified seed quantities, 1998-2007. Seed Year 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

mto 335,007 314,512 372,020 340,253 348,383 318,855 333,560 232,227 223,777 248.325

Potato seed quantity mto 24,314 25,158 26,176 22,383 22,900 24,741 19,931 7,180 5,384 4.247

148

Total mto 359,321 339,670 398,196 362,636 371,283 343,596 353,491 239,407 229,161 252.572

Comparing with 1998 1998 = 100 % 96.1 90.8 106.5 97.0 99.3 91.9 94.5 64.0 61.3 70,3

Table 6 Summary of seed certification, 2003-2007. Group of species

149

Cereals Maize Vegetables Leguminouses Oil and industr. plants Herbs, spices Flowers, trees Clovers Grasses Beets Annual grass, sorghum Potato Total

Q u a n t i t y 2003 total 193,726.245 74,822.642 1,864.586 22,395.419

2004 export

total

export

(m e t r i c t o n s) 2005 2006

total

export

total

3,601.123 215,544.944 43,469.321 69,872.797 848.112 860.314 5,097.845 23,841.848

3,721.625 122,773.963 45,660.482 78,433.975 288.696 277.066 7,157.242 11,716.050

4,349.190 112,917.041 40,879.836 84,846.880 179.230 296.108 5,422.256 11,372.594

17,631.281

14,175.542

17,262.675

15,316.859

14,807.160

12,601.032

160.203 29.630 1,265.436 6,306.591 169.605

45.633 2.668 571.585 2,746.015 32.151

74.132 7.025 956.116 4,458.544 345.611

22.722 0.391 420.000 1,652.659 43.330

82.323 0.750 934.476 2,822.384 37.000

31.950 0.750 609.826 1,136.035 47.275

483.852 24,741,702

181.744 -

336.288 19,931.211

51.188 -

342.671 7,180.000

343,597.192

70,771.739 353,491.505

74,335.194 239,407.818

2007 export

total

export

4,308.885 46,781.504 212.558 4,593.903

138,841.213 77,996.060 142.765 11,291.753

3,551.875 40,613.112 90.944 6,330.834

10,668.175

7,802.368

12,055.480

8,737.386

82.159 2.025 299.141 2,827.360 91.924 374.082

27.475 0.127 192.828 1,225.660 89.924 143.292

63.790 2.915 872.709 6,423.382 76.694 558.829

36.800 2.230 492.706 4,957.865 76.694 203.582

117.587 5,384.000 65,374.967 229,161.489

65,378.522

4,247.000 252,572.590

65,094.028

Table 7 Summary of seed certification, 2003-2007. Group of species

150

Cereals Maize Vegetables Leguminouses Oil and industr. plants Herbs, spices Flowers, trees Clovers Grasses Beets Annual grass, sorghum Potato Total

Number of lots (pieces) 2003

2004

2005

2006

2007

9,704 6,215 3,551 1,983

9,944 5,447 1,818 1,765

5,808 4,931 248 783

5,327 5,474 223 720

5,884 4,8024 165 743

2,656

2,509

1,865

1,364

1,445

222 1,491 267 1,052 135

77 302 184 758 112

38 2 157 409 6

36 8 79 377 10 73

24 24 160 813 9 89

114 1,649

106 1,329

77 479

359

266

29,039

24,351

14,803

14,050

14,424

Table 8 Winter wheat seed multiplication, 1990-2007.

Year

Area inspected (ha)

Number of varieties (pieces)

Number of fields (pieces)

Average yield

Yield

(kgs/ha)

(mto)

Quantity of certified seed (mto) Inland 136,173

151

1990

74,537

46

2,036

5,401

369,150

Total 140,870

Export 51

1991

47,943

45

1,445

5,502

219,173

70,722

63,861

2,554

1992

33,834

45

1,020

4,827

153,147

85,515

80,377

2,751

1993

40,619

50

1,120

3,871

151,611

99,419

93,216

2,606

1994

53,095

57

1,917

5,448

261,189

148,621

144,558

1,079

1995

53,371

60

2,084

5,043

243,726

131,408

125,447

1,153

1996

54,865

64

2,077

4,171

217,012

141,275

130,847

1,823

1997

53,908

70

2,365

5,219

267,896

160,536

140,439

472

1998

56,155

74

2,604

5,250

278,587

143,119

128,593

1,097

1999

43,572

82

2,179

4,652

189,431

125,617

115,551

62

2000

54,058

87

2,855

4,961

255,372

186,799

182,553

659

2001

65,352

101

3,230

5,180

327,420

168,526

155,366

1,670

2002

54,488

100

2,899

4,515

240,360

161,544

153,224

1,331

2003

52,205

109

2,908

3,566

181,260

139,615

130,078

2,534

2004

50,409

107

3,018

6,057

297,767

157,524

151,491

1,551

2005

43,477

105

2,411

5,238

221,190

86,099

80,477

1,321

2006

29,799

108

1,771

4,991

140,424

81,594

77,344

1,914

2007

32,184

120

1,927

4,310

134,670

95,570

92,242

2,160

Table 9 Maize seed multiplication, 1994-2007.

Year

Area inspected (ha)

Number of varieties (pieces)

Number of fields (pieces)

Average yield

Yield

(kgs/ha)

(mto)

Quantity of certified seed Total

(mto) Inland

Export

152

1994

42,030

324

1,002

2,160

90,735

81,085

24,800

56,284

1995

32,699

289

849

2,516

82,283

88,553

29,525

59,028

1996

16,568

245

514

2,713

44,954

74,518

29,958

44,560

1997

19,262

238

511

2,903

54,392

84,379

32,804

51,545

1998

23,904

288

626

3,480

81,929

68,075

27,485

40,590

1999

25,912

309

731

3,952

96,007

79,262

29,171

50,090

2000

24,836

306

718

2,223

54,394

79,503

35,118

44,384

2001

29,017

369

842

3,793

10,741

54,820

22,348

32,471

2002

30,420

418

947

2,826

83,645

66,547

36,362

30,184

2003

27,126

384

915

2,613

70,296

74,822

31,353

43,469

2004

28,287

373

1,021

3,607

101,284

69,872

24,212

45,660

2005

25,597

390

1,023

3,907

99,257

78,434

37,554

40,880

2006

19,491

277

837

2,857

55,311

84,847

38,065

46,781

2007

22,851

330

786

2,142

47,075

77,996

37,224

40,613

Table 10 Potato seed multiplication, 1994-2007.

Year

Area inspected

Approved area %

Average of total yield

total mto

average mto/ha

Certified potato seed from actual yield total average mto mto/ha

Share of certified potato seed in potato seed %

153

ha

ha

1994 1995

2,560

2,474

96.9

21.69

39,327

16.900

20,889

8.45

53.1

3,357

3,275

97.6

23.56

53,329

16.280

27,363

8.35

51.3

1996

3,039

3,019

99.3

25.61

51,560

17.081

17,900

5.93

34.7

1997

1,170

1,092

93.3

26.66

20,795

18.828

12,802

11.72

61.6

1998

1,895

1,777

93.8

26.27

33,219

18.692

18,207

10.24

54.8

1999

1,649

1,572

95.3

28.51

32,335

20.574

20,398

12.98

64.8

2000

1,398

1,354

96.9

23.64

22,246

16.427

16,668

12.31

74.9

2001

1,361

1,348

98.6

27.41

26,437

19.704

16,381

12.10

61.8

2002

1,169

1,159

99.2

26.04

23,461

20.234

16,636

14.36

70.9

2003

1,200

1,110

92.5

22.69

20,338

18.358

11,302

10.18

55.6

2004

1,188

1,162

97.8

29.68

30,396

26.161

8,180

7.04

26.9

2005

436

402

92.1

9,799

24.394

7,180

17.87

73.27

2006

406

376.2

92.7

29.33 26.89

9,366

24.896

5,301

14.09

56.6

2007

352.6

350.3

99.3

24.89

8,074

23.050

1.829*

5.22*

22.65*

* quantity of only the certification in autumn

mto/ha

Potato seed

Table 11 Sunflower multiplication, 2007. Area inspected (ha) 14.0

Approved area (ha) 12.0

Oil hybrids (26)

2,782.8

2,771.3

11.5

3,818.0

1,377.7

Total

2,796.8

2,783.3

13.5

3,842.6

1,380.6

Varieties (1)

Nonapproved area (ha) 2.0

Yield

Average yield

(mto) 24.6

(kgs/ha) 2,050.0

154 Table 12 Seed multiplication of small-corn oilplants, 2007.

Species Swede oil rape, winter White mustard Fodder radish Phacelia

Area inspected (ha) 1,141 5,003 3,107 1,929

Number of varieties (pieces) 36 40 29 9

Number of fields (pieces) 76 282 198 188

Average yield

Yield

(kgs/ha) 2,170.0 794.7 916.0 423.0

(mto) 2,472 3,828 2,772 779

Quantity of certified seed (mto) 2,763 3,508 1,572 507

Table 13 Leguminouses (protein plants) multiplication

Species

155

Soybean Field bean Peas/dry, food Peas/fodder Peas/field Chickpea Chickling vetch Lupine - white - yellow - blue Lupine total Vetch - common - hairy - Hungarian Vetch total Total

Inspected area (ha)

2001 2,403.8 51.0 1,240.0 196.5 41.0 4.0 19.0

2002 2,485.4 32.0 991.0 241.0 7.0 14.0

2003 2,338.2 65.0 912.3 200.5 22.5 28.0

2004 2,323.4 22.0 795.9 312.9 12.0 20.0

2005 2,741.8 53.9 655.1 22.0 -

2006 3,151.2 28.8 371.2 39.8 -

2007 2,703.3 22.1 513.4 16.8 -

159.0 159.0

188.9 188.9

154.8 154.8

148.0 91.2 239.2

173.4 173.4

143.8 14.,8

56.6 56.6

90.0 183.0 129.0 402.0 4,516.3

79.0 232.0 171.0 482.0 4,441.3

101.7 184.5 63.0 349.2 4,070.5

133.1 432.8 126.3 692.2 4,417.6

68.5 230.9 133.3 432.7 4,078.9

262 434.5 173.1 869.6 4,604.4

305.1 283.8 373.4 962.3 4,274.5

Table 14 Alfalfa seed multiplication, 1997-2007.

Year

156

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Area inspected (ha) 8,392.4 11,314.6 13,736.6 10,838.4 8,357.0 5,878.0 4,264.0 5,088.7 6,311.6 5,223.3 4,787.7

Number of varieties (pieces) 42 51 61 57 47 38 34 41 49 47 47

Number of fields (pieces) 303 411 528 467 392 304 277 350 458 369 346

Average yield (kgs/ha) 167 171 141 324 286 230 229 305 113 113 300

Yield (mto) 729 1,263 923 2,097 1,418 1,080 925 1,014 347 440 1,058.6

Total quantity of certified seed (mto) 819 895 966 1,528 1,798 1,167 867 588 336 134 531

Table 15 Red clover seed multiplication, 1997-2007

Year 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Area inspected (ha) 2,677 4,496 6,209 3,240 1,367 376 120 246 476

Number of varieties (pieces) 17 20 24 22 20 10 5 7 11

Number of fields (pieces) 97 180 263 154 66 28 11 18 32

Average yield

Yield

(kgs/ha) 248 139 210 105 147 47 94 140 53

(mto) 369 336 706 204 95 9 8 34 23

Quantity of certified seed (mto) 331 266 434 370 209 74 16 53 3

Year 2006 2007

Area inspected (ha) 702 839

Number of varieties (pieces) 13 14

Number of fields (pieces) 41 44

Average yield

Yield

(kgs/ha) 233 129

(mto) 77 64.5

Quantity of certified seed (mto) 26 70.6

Table 16 Seed multiplication of other clovers, 2002-2007 Area inspected (ha)

Species

157

Crimson clover Birdsfoot trefoil Crown vetch White clover Total

2002

2003

2004

2005

2006

2007

1,233 20 87 1,348

2,130 25 79 2,246

1,014 23 34 25 1,105

1,417 18 29 1,472

464 8 4 476

723 9 6 4 742

Approved area 2007 (ha) 722 9 6 4 741

Yield 2007 (mto) 379.3 0.6 379.9

Quant. of cert. seed 2007 (mto) 271.2 271.2

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ___________________________________________________________________________________________

Table 17 Multiplication of lawn and fodder grasses 2005-2007. Total area inspected (hectares)

Species Perennial ryegrass (Lolium perenne) Orchard grass/Cocksfoot (Dactylis glomerata) Shade fescue (Festuca heterophylla) Hybrid ryegrass (Lolium x hybridum) Westerwold ryegrass (Lolium multiflorum ssp.west.) Sheep fescue (Festuca ovina) (Elytrigia elongata) Smooth brome (Bromus inermis) Tall fescue (Festuca arundinacea) Italian ryegrass (Lolium multiflorum ssp.ital.) Red top (Agrostis gigantea) Meadow fescue (Festuca pratensis) Common meadow grass (Poa pratensis) White top/Creeping bent (Agrostis stolonifera) Red fescue (Festuca rubra) Total

Area of national varieties inspected in 2007 (ha) fodder lawn grasses grasses

2005

2006

2007

1,116

1,281

1,100

191

481

141

152

168

24

-

228

5

5

5

-

567

798

395

-

-

577

526

268

-

-

57

46

44

-

13

952

673

466

466

-

74

16

4

4

-

361

303

426

3

89

2,289

1,501

1,429

2

2

40

-

-

2

2

-

43

17

7

-

23

20

15

-

15

9

9

8

-

8

1,651

1,380

1,446

128

842

8,087

6,755

5,793

830

1,448

Table 18 The tendency of certified grass seed quantities, 2007.

Species Perennial ryegrass Perennial rye Shade fescue Hybrid ryegrass Westerwold ryegrass Sheep fescue Elytrigia elongata

Certified seed (mto) 2,468.6 0.2 5.0 165.1 29.6 35.1 53.5

Quantity certified seed of national lawn varieties (mto) 130.1 3.7 -

158

Quantity certified seed of national fodder varieties (mto) 41.2 0.2 5.0 53.5


Foxtail millet Tall fescue Italian ryegrass Red top Timothy Common meadow grass Festuca pseudovina Red fescue Red canary grass Total

12.4 504.3 428.0 0.4 2.4 4.0 0.1 1,240.8 1.3 4,950.8

7.0 4.0 132.1 276.9

12.4 0.3 0.4 2.4 8.6 1.3 125.3

Table 19 The tendency of leguminous vegetable multiplications

Species

Peas, green/ fresh Bean, green/ fresh Bean, dry, food Lentil Mungo bean Lima bean Ground nut Total

Average area of 19952002 (ha) 1,766.7 81.6 104.9 126.8 0.7 0.6 2,081.3

Area inspected 2003 (ha)

2004 (ha)

2005 (ha)

2006 (ha)

2007 (ha)

700.4 65.8 18.3 0.3 784.8

890.4 46.3 3.1 28.0 967.8

157.0 38.9 9.7 205.6

214.7 6.5 8.0 229.2

286.1 8.5 10.0 304.6

Table 20 Seed multiplication of other vegetables Denomination Area inspected (ha) Nr. of varieties (pcs) Nr. of fields (pieces) Average field size (ha)

Average of years 1995-2002 857.7 124.0 293.0 2.92

2003 448.1 71.0 160.0 2.8

159

2004 236.4 49.0 113 2.09

2005

2006

2007

203.0 40.0 97.0 2.09

128.0 32 62 2.06

101.2 26 47 2.15


Table 21 Summary of post control tests 2006 (pieces)

2007 (pieces)

4,903

4,941

100,7

1

2

200,0

Nr. of bud-cutting slip’s tests for seed potato

106

98

92,5

Nr. of tests brought over to the next year

998

1,263

126,6

6,008

6,304

104,9

Tests / Years Number of post control plots Number of non-evaluable plots

Total

Deviations 2006=100 %

Table 22 Genetical purity tests, 2004-2007 Species

Maize Sunflower Pepper Barley, wheat Others (gr.peas, vetch) GMO Elisa tests Citology Total

2004 (pieces)

600 35 25 4 3 87 38,020 38,774

2005. (pieces)

658 17 32 1 45 32,752 23 33,528

2006 (pieces)

339 28 73 2 0 52 15,140 0 15,634

Table 23 The tendency of official supervisions, 1994-2007

Years

Number of supervisions (pieces)

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

633 837 596 608 696 854 748 882 1,078 982 840 1,046 1,246 877

160

2007 (pieces) 417 15 35 1 0 96 20,314 0 20,938

B E S Z Á M O L Ó. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyelet munkájáról Készült: Budapest, február

Recommend Documents