B E S Z Á M O L Ó. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyeleti Szakterület munkájáról Készült: Budapest, 2010

BESZÁMOLÓ A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyeleti Szakterület munkájáról 2009.

Készült: Budapest, 2010. március

Készítették az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Szakterületének, valamint az illetékes megyei Földművelésügyi Igazgatóságok Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályainak munkatársai

TARTALOMJEGYZÉK ___________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS ................................................................................................................... 1 1.

VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG ........................................... 2

1.1.

Szántóföldi ellenőrzés és minősítés .................................................................. 2

1.1.1.

Kalászos növények .............................................................................................. 7 Őszi búza /Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol./ ...............................................7 Alakor búza /Triticum monococcum L./ .....................................................................13 Tönke búza /Triticum dicoccum Schrank / .................................................................13 Novum búza /Triticum speltivum var. / .......................................................................13 Őszi durum búza /Triticum durum Desf./ ...................................................................13 Őszi árpa /Hordeum vulgare L./ ..................................................................................14 Őszi rozs /Secale cereale L./ .........................................................................................15 Hibrid rozs /Secale cereale L. / ....................................................................................15 Őszi tritikálé /X Triticosecale Witm./ ...........................................................................15 Tönköly búza /Triticum spelta / ...................................................................................16 Őszi zab /Avena sativa L./ ............................................................................................16 Tavaszi árpa /Hordeum vulgare L./ .............................................................................16 Tavaszi búza /Triticum aestivum L./ ............................................................................18 Tavaszi durum búza /Triticum durum Desf. / .............................................................18 Tavaszi tritikálé /X Triticosecale Witm./ .....................................................................18 Tavaszi zab /Avena sativa L./ .......................................................................................18 Rizs /Oryza sativa L./ ....................................................................................................19 Köles /Panicum miliaceum L./.....................................................................................19 Pohánka /Fagopyrum esculentum M. / .......................................................................20

1.1.2.

Kukorica /Zea mays L./ .................................................................................... 21

1.1.3.

Burgonya /Solanum tuberosum L./ ................................................................. 25

1.1.4.

Olaj- és rostipari növények .............................................................................. 28 Napraforgó /Helianthus annuus L./ ............................................................................28 Olajlen /Linum usitatissimum L./ ................................................................................29 Kender /Cannabis sativa L./.........................................................................................29 Őszi káposztarepce /Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk./ .........................30 Tavaszi káposztarepce, réparepce, tarlórépa ...............................................................31

1.1.5.

Répafélék .......................................................................................................... 32 Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./ ............................................................32 Takarmányrépa /Beta vulgaris L./...............................................................................32

1.1.6.

Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények) ................................................... 33 Szója /Glycine max L. / Merill/ ....................................................................................33 Lóbab /Vicia faba L./ ...................................................................................................33 Étkezési borsó /Pisum sativum L./ ...............................................................................34


oldal Takarmányborsó /Pisum sativum L./ ..........................................................................34 Mezei borsó /Pisum sativum L. / .................................................................................34 Csicseri borsó /Cicer arietinum L./..............................................................................34 Szegletes lednek /Lathyrus sativus/ .............................................................................34 Csillagfürtök /Lupinus sp./ ..........................................................................................34 Bükkönyök /Vicia sp./ ..................................................................................................34

1.1.7.

Takarmánynövények /herefélék, füvek, cirokfélék/ ........................................ 35 Lucerna /Medicago sativa L./ ......................................................................................35 Vöröshere /Trifolium pratense L./ ...............................................................................37 Egyéb herefélék ............................................................................................................38 Mohar /Setaria italica L. / Beauv./ ..............................................................................39 Fénymag /Phalaris canariensis L./..............................................................................39 Gyep- és takarmányfüvek ............................................................................................39 Hibrid cirokfélék alapanyaga ......................................................................................42 Seprűcirok /Sorghum bicolor L. / Moench./ ...............................................................42 Hibrid szemescirok /Sorghum bicolor L. / Moench/ ...................................................42 Hibrid silócirok /Sorghum bicolor L. / Moench./ .......................................................42 Szudánifű /Sorghum sudanense L. / Piper / Stapf/ .....................................................42

1.1.8.

Mustár, olajretek, mézontófű ........................................................................... 43 Fehér mustár /Sinapis alba L./ ....................................................................................43 Szareptai mustár /Brassica juncea L. Czernj et Cosson/ ............................................43 Olajretek /Raphanus sativus var. oleiferus/ ................................................................43 Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./ .......................................................................46

1.1.9.

Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak .................. 48 Zöldborsó /Pisum sativum L. sensu lato/ ....................................................................49 Zöldbab /Phaseolus vulgaris L./ ..................................................................................50 Étkezési szárazbab /Phaseolus vulgaris L.ssp. vulgaris/............................................50 Lencse /Lens culinaris L./ ............................................................................................50 Paprikafélék /Capsicum sp./ ........................................................................................50 Paradicsom /Lycopersicon lycopersicum L. Karst ex Farw Mill/ ..............................50 Kabakosok ...................................................................................................................50 Gyökérzöldségek ...........................................................................................................50 Vöröshagyma /Allium cepa L./ ....................................................................................51 Gyógy-, és füszernövények, virágok, famagvak ..........................................................51

1.2. 1.2.1.

Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagvak ....................................... 52 Ökológiai vetőmag adatbázis ........................................................................... 54

1.3.

Fajtaazonosító kitermesztés ........................................................................... 55

2. 2.1. 2.2. 2.3.

FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK ............... 64 Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata .......................................................... 64 Vetőmagvizsgálati oktatás .............................................................................. 68 NAT és ISTA akkreditáció ............................................................................. 69


oldal 3.

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ......................................................................... 72

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15. 3.16.

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése........................................ 74 Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk vizsgálata ......................................... 74 Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzése ....................................................... 74 Szántóföldi szemle hatósági jogkörben ......................................................... 74 Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben, letéti minták ellenőrzése .......... 75 Tényleges termés elszámoltatása ................................................................... 76 Standard szaporítások ellenőrzése ................................................................ 76 Kiszerelési tevékenység ellenőrzése ............................................................... 76 Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása ................................................. 76 Címkefelhasználás elszámoltatása ................................................................. 77 Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése ................................................... 77 Vetőmagtételek zár alá helyezése, hatósági zár feloldása ............................ 77 Vetőmagforgalmazás bolti ellenőrzése .......................................................... 77 Fajtafenntartás ellenőrzése ............................................................................ 78 GMO kísérletek ellenőrzése ........................................................................... 78 Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése ....................................................................................... 79 3.17. Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése ................................. 79 Az ellenőrzések tapasztalatai .......................................................................................... 79 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

EGYÉB FŐOSZTÁLYI TEVÉKENYSÉG .................................................. 80 Géntechnológiával kapcsolatos feladatok ..................................................... 80 Európai Unióval kapcsolatos feladatok......................................................... 82 Külföldi szakmai utak ..................................................................................... 82 Oktatás, képzés ................................................................................................ 84

MELLÉKLETEK.......................................................................................................... 85 ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ......................................................................... 137

BEVEZETÉS __________________________________________________________________________________________

BEVEZETÉS Hasonlóan az előző évek gyakorlatához a szakterület munkáját beszámoló formájában adjuk közre a vetőmagágazat szereplői részére. Az Európai Unión belül a magyar vetőmagipar jelentős nagyságrendet képvisel, de hatással van a világ vetőmagiparára is. A 2008. évben elért szaporítóterületi eredmények 2009. évben tovább növekedtek és ezen belül különös jelentőséggel bír a hibridkukorica, valamint az aprómagvú ipari növények szaporítóterületének emelkedése. A megnövekedett szemlefeladatokat -ha nehezen is-, de belső átszervezéssel munkaerő átirányítással sikerült optimális időben végrehajtani. Ebben az évben már bekapcsolódtak a munkába a megyei Földművelésügyi Igazgatóságon falugazdászként dolgozó szakemberei, akik képzése még 2008. évben kezdódött. Ez az átképzési munka igen fontos a továbbiakban is, mivel ezen szakemberek segítségével a csúcsidőszak megnövekedett feladatait meg tudjuk oldani. További átszervezést jelentett a Fajtakitermesztő Állomás (Monorierdő) országos hatáskörrel, de Szolnok központtal Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez való csatolása, valamint a megyei Vetőmagfelügyelet Osztályok létszám és működésbeli kibővítése a szaporítóanyag felügyelőkkel, mely változás törvényi kötelezettséget jelentett a Nemzeti Akkreditáló Testület felé, lévén akkreditált szervezetről van szó. Törekedtünk arra, hogy a fenti változás mellett is folyamatos működést biztosítsunk és ne okozzunk zavarokat az ágazat munkájában. Reméljük sikerült. Továbbra is részt veszünk -szükség szerint- az Európai Unió illetékes állandó bizottsági munkájában, valamint az egyes ágazatot érintő véleményalkotásban. Budapest, 2010. március

Polgár Gábor igazgatóhelyettes

Ertseyné dr. Peregi Katalin igazgató

1

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés ____________________________________________________________________________________________________

1.

VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

1.1.

Szántóföldi ellenőrzés és minősítés

2009. évben a növényfajták vetőmagszaporításait és a burgonya vetőgumó előállítását 144.961 ha területen felügyeltük. 1.sz. táblázat Vetőmagelőállító terület 2000-2009. Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Ellenőrzött terület ha 156.234 173.405 161.018 154.628 147.179 118.715 96.450* 109.747* 129.833* 144.961*

% 100,0 110,9 103,1 98,9 94,2 75,9 61,7 70,2 83,1 92,8

* Bejelentett standard szaporító területtel együtt

Az összes vetőmagszaporítóterület 15.128 ha-al több, mint 2008. évben. A táblaszám 1114-al több, mint 2008. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben (17,18 ha). A vetőmag szaporítóterülethez a standard szaporítású zöldségnövények bejelentett vetőmagszaporító területe is hozzászámítható, melynek csak a rendeletben előírt része kerül szántóföldi ellenőrzésre. Az összes bejelentett standard szaporítóterület 7.584,2 ha melyből a véletlenszerű kijelöléssel kiválasztott ellenőrzött terület 1.618,25 ha. Ezzel együtt a szemlére bejelentett terület 144.961 ha volt. Az alkalmatlan minősítés aránya 2009. évben mindössze 2,2 % volt, ami megegyezik a 2008. évivel (2,2 % és 2.750,1 ha). Az alkalmatlan terület 2009-ben 3.052,2 ha. A szaporítóterületen 102 növényfaj 1.500 fajtájának vetőmagja került szaporításra. 2.sz. táblázat Átlagos táblanagyság és táblaszám 2000-2009. Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Táblaszám /db/ 7.569 8.373 8.175 8.452 8.461 6.993 5.738

2

Táblanagyság /ha/ 20,64 20,70 19,70 18,29 17,30 16,97 15,70


Táblaszám /db/ 6.795 7.318 8.432

Év 2007. 2008. 2009.

Táblanagyság /ha/ 16,15 16,80 17,18

A táblaszám 1.114-el több, mint 2008. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben (17,18 ha). 2009. évben 13.276 vetőmagtételt, valamint 282 burgonyatételt fémzároltunk. A fémzárolt vetőmag és burgonya összes mennyisége 234.268 tonna. 3. sz. táblázat Fémzárolt vetőmag és burgonyatételek számának alakulása 2000-2009. Vetőmag

Burgonya

Összesen

db 28.807 26.191 28.619 27.300 23.022 14.324 13.691* 14.158* 14.856* 13.276*

tétel db 1.745 1.493 1.526 1.649 1.329 479 359 266 236 282

db 30.552 27.684 30.145 28.949 24.351 14.803 14.050 14.424 15.092 13.558

Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.* 2007.* 2008.* 2009.*

Eltérés az 2000 évi = 100 %-hoz képest 100,0 90,6 98,6 94,7 79,7 48,5 45,9 47,2 49,4 44,4

* Az egy tételben zárható vetőmagtételek tömege változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye

4. sz. táblázat Fémzárolt mennyiségek alakulása 2000-2009. Vetőmag

Burgonya

Összesen

tonna 372.020 340.253 348.383 318.855 333.560 232.227 223.777 248.325 266.392 228.782

Mennyiség tonna 26.176 22.383 22.900 24.741 19.931 7.180 5.384 4.247 3.471 5.486

tonna 398.196 362.636 371.283 343.596 353.491 239.407 229.161 252.572 269.863 234.268

Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

3

Eltérés az 2000 évi = 100 %-hoz képest 100,0 91,0 93,2 86,3 88,7 60,7 57,5 63,4 67,7 58,8


A nemzetközi bizonyítvánnyal forgalmazott vetőmag részesedése az összes fémzárolt mennyiségből 10 év óta a legmagasabb volt: 2000. évben 18,27 % 2001. évben 15,80 % 2002. évben 17,65 % 2003. évben 20,59 % 2004. évben 21,02 % 2005. évben 27,93 % 2006. évben 28,53 % 2007. évben 25,77 % 2008. évben 26,98 % 2009. évben 37,23 % A nemzetközi vetőmag kereskedelem feltétele a fajtaigazolási rendszer fenntartása az ezzel kapcsolatos hiteles nyilvántartás és felügyeleti ellenőrzés, valamint ehhez kapcsolódóan a nemzetközi érvényű vetőmagminősítő bizonyítványok kiadása. A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott ISTA narancs bizonyítványt 5.800 vetőmagtételre állítottuk ki, míg az OECD fajtaigazolási rendszer szerint 5.313 vetőmagtételt minősítettünk és láttunk el nemzetközi okmányokkal. A 2009. évi munkánk részletes tapasztalatait és eredményeit a már megszokott fajcsoportos bontásban adjuk közre, a szaporítóterületek és fémzárolt mennyiségek alakulását a kiegészítő táblázatok tartalmazzák. Külön összeállításban közöljük a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályok fontosabb adatait táblázatos formában. A fontosabb táblázatokat angol nyelven is közzétesszük.

4

5. sz. táblázat Fémzárolt vetőmagtételek számának alakulása 2005-2009.

Tételszám db

Fajcsoport 2005.*

2006.*

2007.*

2008.*

2009.*

Gabonafélék

5.808

5.327

5.884

6.109

4.440

Kukorica

4.931

5.474

4.802

4.481

4.378

Zöldségfélék

248

223

165

205

202

Hüvelyesek

783

720

743

590

567

1.865

1.364

1.445

2.426

2.800

38

36

24

22

23

Olaj- és rostnövények

5

Fűszer- és gyógynöv.

2

8

24

35

55

Herefélék

157

79

160

156

164

Füvek

409

377

813

727

559

Répák

6

10

9

8

9

Virág, famag

77

73

89

97

79

Burgonya

479

359

266

236

282

Összesen:

14.803

14.050

14.424

15.092

13.558

Cirok, egyéves füvek

* Az egy tételben zárható vetőmagtételek tömege változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye

6.

sz. táblázat Fémzárolt vetőmagmennyiség alakulása 2005-2009. Tömeg (tonna) 2005.

Fajcsoport

Gabonafélék Kukorica

2006.

2007.

2008.

2009.

összes

ebből export

összes

ebből export

összes

ebből export

összes

ebből export

122.773,963

4.349,190

112.917,041

4.308,885

138.841,213

3.551,875

150.034.029

4.465.890

104.630,869

3.307,237

78.433,975

40.879,836

84.846,880

46.781,504

77.996,060

40.613,112

78.048.605

41.749.144

85.323,068

53.449,749

összes

ebből export

277,066

179,23

296,108

212,558

142,765

90,944

377.431

343.560

279,673

248,332

Hüvelyesek

11.716,050

5.422,256

11.372,594

4.593,903

11.291,753

6.330,834

9.114.397

5.136.576

8.978,421

5.395,962

Olaj- és rostnövények

14.807,160

12.601.032

10.668,175

7.802,368

12.055,480

8.737,386

20.895.087

15.442.370

23.453,011

20.594,783

82.323

31,95

82,159

27,475

63,790

36,800

49.342

12.500

36,000

560

0,75

0,75

2,025

0,127

2,915

2,230

5.055

3.408

11,446

9,356

Zöldségfélék

Fűszer- és gyógynöv. Virág, famag

6

934,476

609,826

299,141

192,828

872,709

492,706

1.217.171

803.950

1,148,637

731,737

Füvek

2.822.384

1.136,035

2.827,360

1.225,660

6.423,382

4.957,865

5.895.961

4.534.111

4,323,322

3.128,880

Répák

37

47,275

91,924

89,924

76,694

76,694

65.043

51.003

100,000

90,000

342.671

117,587

374,082

143,292

558,829

203,582

690.517

282.001

497,934

283,649

Burgonya

7.180,000

-

5.384,000

-

4.247,000

-

3.471.000

-

5.486,000

-

Összesen:

239.407,818

65.374,967

229.161,489

65.378,522

252.572,590

65.094,028

269.863.638

72.824.513

Herefélék

Cirok, egyéves füvek

234.268,381

87.240,245

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények __________________________________________________________________________________________

1.1.1. Kalászos növények Kalászos növényeket 48.195,3 ha-on részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ez 17,4 %-al marad el a 2008. évitől. (58.317,3 ha) A kalászosok közül egyedül az őszi durum búzánál és hibrid rozsnál tapasztaltunk területnövekedést az elmúlt évhez képest. Ezen kívül újra szaporítottak novum búza és tavaszi durum búza vetőmagot, két új kalászos faj (alakor és tönke búza) vetőmagjának előállítása mellett. Az összes vetőmagszaporító területen a tavalyinál 13-mal kevesebb, 284 fajta illetve fajtajelölt szerepelt. A táblák száma 2.834 volt, 20,8 %kal kevesebb a 2008. évinél. (3.579 tábla). Őszi búza (Triticum aestivum L )

A kalászos vetőmagelőállítási területre vonatkozó, 2006. év óta tartó növekedési tendencia megállt 2009-ben. 2008. év őszén nagyon lecsökkent a fizetőképes kereslet az elmúlt évekhez képest, az árugabona alacsonyabb piaci ára miatt kevesebb pénze maradt a gazdáknak fémzárolt vetőmag vásárlására. Mindezek mellett 2008. évben a megnövekedett kalászos szaporító területeken jó termések születtek és így a vetőmagelőállítóknál nagy készletek maradtak érdeklődés hiányában fémzárotlanul vagy rosszabb esetben fémzároltan csökkentve tárolási kapacitásukat. Az előző évhez képest 6 százalékkal csökkentett bejelentett területből (34.680 ha) még szemlék megkezdése előtt visszavontak 722 hektár korábban bejelentett területet, a nagy vetőmagkészletek miatt. A Vetőmagterméktanács kérdőívei alapján 11.000 tonna eladatlan vetőmagkészlet húzódott át 2008. év őszéről. A tavalyi 36.862 hektáros szemlélt területtel szemben idén 33.958 hektár őszi búza vetőmagszaporítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szemlélt területek megyénkénti megoszlását a 7. sz. táblázat szemlélteti. Nagyobb mértékű növekedést Komárom-Esztegom, Somogy és Veszprém megyei térségekben tapasztaltunk. Bács-Kiskun, GyőrMoson-Sopron, Heves, Nógrád és Vas megyékben viszont jelentősen csökkent a terület. 7. sz. táblázat A 2009. évi szántóföldi ellenőrzésben részesített területek

Szemlélt terület /ha/ Megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú - Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest

2007.

2008.

1.147,4 2.066,8 4.482,3 2.537,2 1.607,0 3.312,6 1.789,4 1.937,7 1.097,2 3.359,9 1.014,2 178,1 1.977,5

1.591,6 1.699,5 5.228,8 2.522,2 1.944,8 3.867,1 1.933,6 2.284,6 1.037,2 3.755,9 1.398,9 470,3 2.186,9

7

2009. 1.220,5 1.651,3 4.392,4 2.561,9 1.579,7 3.736,6 1.487,8 1.975,9 750,2 4.004,8 1.608,1 236,7 1.985,9

Változás 2008/2009 /%/ - 23,3 - 17,8 - 2,8 + 1,6 - 18,8 - 3,4 - 23,1 - 13,5 - 27,7 + 6,6 + 15,0 - 49,7 - 9,2


Szemlélt terület /ha/ Megye 14. Somogy 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. Tolna 17. Vas 18. Veszprém 19. Zala Összesen:

2007.

2008.

707,1 973,0 905,9 1.069,1 1.319,7 702,0 32.184,0

644,6 1.174,5 1.104,9 1.619,9 1.480,7 915,7 36.861,9

2009. 720,4 1.152,3 1.051,6 1.289,8 1.817,6 734,5 33.957,9

Változás 2008/2009 /%/ + 11,8 - 1,9 - 4,8 - 20,4 + 22,8 - 19,8 - 7,9

A szántóföldi ellenőrzésen alkalmas minősítést kapott 33.285,9 ha, míg a vetőmagelőállítások 1,9 %-a (672 ha) kapott alkalmatlan minősítést. Az alkalmatlansági okok és megoszlásuk jól tükrözik a termesztési év időjárási viszonyait. (1. sz. ábra) A 2008. évivel összehasonlítva a kizárások mértéke közel a felére esett vissza. (2008: 3,7%) Az alkalmatlansági okok megoszlása is jelentősen megváltozott, amelynek legfőbb oka, hogy az elmúlt évvel ellentétben a 2008/2009 tenyészidőszak főként tavaszi időjárása kedvezőtlen volt az őszi kalászosok termesztéséhez. A vetés illetve a kezdeti fejlődés időjárási feltételei kedvezőek voltak, azonban az igen aszályos tavaszi időjárás megviselte az állományokat. A márciustól május végéig tartó száraz időszak után aratásra megérkezett a csapadék sok helyen viharok, jégesők kíséretében, mely nehezítette a betakarítási munkákat. A száraz tavasz jelentős mértékben csökkentette a kijuttatott műtrágya hatékonyságát. Az így bekövetkezett tápanyaghiány miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt évben tapasztaltaktól. Több kalászos vetőmagszaporítási tábla kizárásra került elemi kár, fejletlenség és kiegyenlítetlenség miatt a szárazságnak jobban kitett Alföldön. A bokrosodás hiánya miatt az idei évben a növénymagasság-kiegyenlítettség jónak mondható, azonban az aszályos évjárat a következő években szelekciós problémát okozhat, hiszen a kiugró vagy lovas egyedek eltávolítása nem lehetett hatékony. A fejletlenebb, ritka állomány gyenge gyomelnyomó képességének, valamint az idei évjáratban kevéssé jól érvényesülő gyomirtószereknek köszönhetően nőtt a gyomosság miatti kizárások részaránya. A különböző gombabetegségek elterjedését a szinte csapadékmentes tavaszi hónapok megakadályozták. A tavalyi évvel ellentététben csak egy tábla került kizárásra fusarium fertőzés miatt a csapadékkal kissé jobban ellátott Vas megyében. Az elmúlt évekhez hasonlóan a fajtakevertség okozta a legtöbb problémát a szaporításokban, ez okozta a kizárások /vagy alkalmatlan/ felét.

8


1. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása

Fenti okok miatt a 2009. évi átlagtermés közel 1 tonnával kevesebb lett, mint a tavalyi évben (4.815 kg/ha). Az elmúlt öt évben ennél kisebb termésátlagot csak 2007-ben (4.310 kg/ha) regisztráltunk. A 6 tonna feletti termésátlagot Baranya és Tolna megyében regisztráltunk. (6.049 és 6.083 kg/ha.) A Békés, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben pedig éppen meghaladta a termésátlag a 5.100 kg/ha-t, míg Jász-Nagykun-Szolnok (4.063 kg/ha) és Borsod megyében (4.109 kg/ha) nem érte el az 4,2 tonnát hektáronként. A kilencvenes évek elejétől fogva lineárisan csökken a táblanagyság. 1993-ban 36,3 ha, 1997ben 22,8 ha és 2005-ben már csak 18,0 ha. 2009-ben továbbra is kicsi a táblaméret: 17,7 ha. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta tapasztalható kalászos területcsökkenés ellenére elsősorban a külföldi fajták elterjedése miatt nőtt a szaporításban szereplő fajták száma. A főbb kalászos fajok esetén a termelő a fajták túlkínálatával találkozik a vetőmagpiacon. 2009ben a területcsökkenéssel párhuzamosan 2005. év után először ismét csökkent az őszi búza fajták száma. Héttel csökkent 2008. évhez képest. Elmúlt években egyre több ismeretlen fajta kerül kipróbálásra, ami nagy termesztési kockázattal járhat különösen olyan szélsőséges évjáratokban, mint például a 2009. évi. Az előző 7 évben nőtt ugyan a külföldi fajták száma a szaporításokban (29-ról 67-re), azonban a területi részarányuk nem nőtt jelentősen, 22-30% között mozog. A termelők nagy része a Magyarországon nemesített és állami kísérletekben bizonyított fajtákban bízik továbbra is. A 126 fajtából 88 fajta a Nemzeti Fajtajegyzéken, 34 az EU Fajtajegyzéken szerepel és 4 pedig fajtajelölt Magyarországon. Az előző évekhez hasonlóan a vetőmagelőállításra bejelentett terület jelentős részét (52,4 %ot) 12 fajta foglalta el. A 2008. évivel összehasonlítva Mv Kolo és GK Csillag kivételével ugyanazon fajták szerepelnek a 8. számú táblázatban. A táblázatban felsorolt első tizenkettő fajtán kívül az alábbi fajták szerepelnek csökkenő részesedéssel az első 40-ben: KG Kunglória, Mv Walzer, Bitop, Mulan, Saturnus, Mv Béres, Mv Süveges, GK Garaboly, GK Kapos,

9


Mv Magvas, GK Ati, Mv Mazurka, Mv Palotás, Antonius, Astardo, GK Élet, Buzogány, Mv Toborzó, Capo, Jubilejnaja 50, Soisson, Globus, Qeebon, Ludwig, Brilliant, Adriana, Apache, GK Szala. Az alkalmas minősítésű területi nagyság alapján első 40 db fajta adja a szaporító terület 88,9%-át. 8. sz. táblázat Őszi búza fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján

2009.

2008.

2007.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

6. 2. 3. 5. 4. 1. 8. 23. 13. 7. 10. 9.

21. 1. 2. 3. 4. 5. 11. 29. 53. 6. 8. 7.

GK Békés Mv Csárdás Lupus Mv Magdaléna GK Kalász Mv Suba Mv Marsall Mv Kolo GK Csillag Mv Verbunkos GK Petur Mv Ködmön

10

2007. % 1,6 6,7 6,4 6,3 5,1 4,9 2,9 0,9 0,3 4,6 3,4 3,5

2008. % 4.7 5,7 5,7 5,7 5,7 6,0 3,2 1,5 2,0 4,5 2,5 2,9

2009. % 6,9 5,4 5,4 5,2 4,6 4,5 4,0 4,0 3,5 3,3 2,9 2,5

9. táblázat Őszi búza vetőmag előállítás 1995-2009

Év

11

1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Fémzároltból

Szap. terület Fajták száma Táblák száma Átlagtermés Összes termés (ha) (db) (db) (kg/ha) (t) 53.371 54.865 53.908 56.155 43.572 54.058 65.352 54.488 52.205 50.409 43.477 29.799 32.184 36.862 33.958

60 64 70 74 82 87 101 100 109 107 105 108 120 133 126

2.084 2.077 2.365 2.604 2.179 2.855 3.230 2.899 2.908 3.018 2.411 1.771 1.927 2.152 1.916

5.043 4.171 5.219 5.250 4.652 4.961 5.180 4.515 3.566 6.057 5.238 4.991 4.310 5.771 4.815

243.726 217.012 267.896 278.587 189.431 255.372 327.420 240.360 181.260 297.767 221.190 140.424 134.670 204.738 160.260

Összes (t) 131.408 141.275 160.536 143.119 125.617 186.799 168.526 161.544 139.615 157.524 86.099 81.594 95.570 100.127 73.742

Belföld (t) 125.447 130.847 140.439 128.593 115.551 182.553 155.366 153.224 130.078 151.491 80.477 77.344 92-242 95.443 71.328

Export (t) 1.153 1.823 472 1.097 61,5 659 1.670 1.331 2.534 1.551 1.321 1.914 2.160 2.106 1.426


A vetőmag-termésátlag 160.260 tonna tényleges termést eredményezett, amely 44.478 tonnával kevesebb a 2008. évinél. A vetőmagtermés szaporítási fok szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szuper elit Elit I. szap. fok II. szap. fok

78,6 tonna 3.053,1 tonna 13.887,0 tonna 143.241,3 tonna

Ez év őszén is túlkínálat jellemezte az őszi kalászos vetőmagpiacot, melynek fő oka az volt az áthuzódó ókészletek mellett, hogy az elmúlt aszályos évekkel szemben idén az árugabona ára alacsony maradt. A gazdasági világválság miatt a hitelkihelyezések száma nagyon lecsökkent a mezőgazdaságban is. A malmok nem tudták megfinanszírozni a terményfelvásárlásokat, így a gyengébb termés ellenére az árugabonakereslet vontatott volt és alacsony áron valósult meg. Ehhez járult még, hogy a szomszédos országokból volt olyan kereslet a II. szaporítású fokú magyar vetőmag iránt, mint az előző években. Az őszi búza fémzárolása során összesen 3.040 tételt fémzároltunk 73.742 tonna mennyiségben. Ez 26,4 százalékkal kisebb a 2008. évben fémzárolt mennyiségnél. Ennél kevesebb vetőmagot utoljára 1990-ben fémzároltak, azt megelőzően pedig a II. világháborút követő években. 10. sz. táblázat Őszi búza 2009. évi fémzárolása

Fémzárolás összesen tonna

Őszi búza Mindösszesen: Ebből 2009. évi termésből zárt Ebből 2008. évi vagy előtti termésből zárt Ebből külföldön termelt tétel zárása

2009. 73.742 67.245 6.497 0

Ebből szabványos és engedményes tonna* Belföld Export célú 2009. 2009. 71.328 1.426 65.056 1.355 6.272 71,3 0 0

*A 2009. évben már egyszer lezárt tételek esetleges újrazárt mennyiségeinek levonásával számítva

A minőség kiváló, hiszen nem éri el az 1,5 százalékot az alkalmatlan minősítésű tételek mennyisége. (1.026,2 tonna) Az alkalmatlanság oka főként az alacsony csírázó-képesség, mely nagyobb számban fordult elő a nyári esőzések után betakarított tételeknél. Az EU címkével lezárt szabványos minősítésű és engedményes vetőmag mennyisége 71.328 tonna lett. Szaporítási fokonként: Szuperelit: Elit: I. szap. fok: II. szap. fok:

38,8 tonna 613,6 tonna 7.815,9 tonna 62.869,7 tonna

A 2009. évi termésnek 40,6 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 46,6 % volt. Összesen a tavalyi évinél 6 fajtával többet 126 fajtát illetve fajtajelölt vetőmagját fémzároltak.

12


Köszönhetően a magyar fajták vetőmagja iránt megnyilvánuló szomszéd országokbeli keresletnek az export célú fémzárolt mennyiség kevéssé csökkent: 1.426 tonna. Alakor ( Triticum monococcum L. )

2009-ben szaporítottak először alakor fajtát Magyarországon 3,5 hektáron. Az alkalmas minősítést kapott táblákról 1.937 kg/ha termésátlag mellett 6,8 tonna tényleges nyerstermést takarítottak be. 2009. év második felében 4,45 tonna vetőmagot fémzároltak, mely alkalmas minősítésben részesült. Tönke búza ( Triticum dicoccum L. )

Alakor búzához hasonlóan idén szaporítottak először tönke búza fajta vetőmagját Magyarországon 3 hektáron. Az alkalmas minősítést kapott tábla termésátlaga kicsivel több, mint az alakornak. 1.946 kg/ha termésátlag mellett a tényleges nyers termés 5,8 tonna lett. 2009. évben 3 tétel került fémzárolásra 6 tonna mennyiségben és alkalmas minősítésben részesült. Novum búza ( Triticum speltivum Var. )

Az 2006. év után újra volt vetőmagelőállítás novum búzából. Mindösszesen 2,5 hektáron 1 táblán történt szántóföldi szaporítás, amely alkalmas minősítést kapott. A magyar nemesítésű 2005-ben állami elismerést kapott VSP Bácska fajtát szaporították. A szaporító területről 9 tonna termést takarítottak be, amely 3.600 kg/ha átlagtermést jelent. 2009. év második felében fémzárolás nem történt. Őszi durum búza (Triticum durum Desf.)

A jelentősebb előállító területtel rendelkező kalászos fajok közül egyedül az őszi durum búzának nőtt a szaporító területe 2008. évhez képest. Az árunövény termesztésénél az integrátori szerepek megnyugtatóan rendeződtek, nőtt az árudurum területe is 2008. év őszén. A vetőmagszaporító terület növekedésének legfőbb oka pedig az, hogy a legnagyobb árubúzafelvásárló fajtához kötötte vételeit és ennek igazolására csak fémzárolt vetőmaghasználatot fogadott el. A szerb és szlovák növekvő kereslet miatt jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest az export célú fémzárolás. A 255,1 ha-os növekedés után a 1.026,4 ha szemlélt területből 3,5 hektár kapott alkalmatlan minősítést a megengedettnél magasabb számú őszi búza előfordulás miatt. 60 táblán a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 5 államilag elismert fajtából csak 3 fajta vetőmagelőállítása történt. Hat szaporított fajta a Közösségi Fajtakatalógusban szerepel. Az alkalmas minősítésű szaporító területi nagyság szerinti első két fajta adja a szaporítások 74,4 %-át. GK Bétadur 55,8%, Superdur 18,6 %. A tavalyi termésátlagnál közel 1.356 kg/ha-al kisebb 4.192 kg/ha átlagtermés melletti ténylegesen betakarított nyers vetőmagtermés 4.287 tonna. Ez 510 tonnával haladja meg a 2008. évi eredményt. 140 vetőmagtétel fémzárolására került sor a tavalyi 2.419,6 tonnával szemben 3.453,2 tonna mennyiségben. A szabványos és engedményezett mennyiség 2.986,9 tonna. Az idei termésnek 69 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, szemben a tavalyi 59 %-al.

13


Őszi árpa (Hordeum vulgare L.)

2009-ben 4.700 hektárra csökkent az őszi árpa vetőmagelőállító terület nagysága a tavalyi 8.058 hektárral szemben. Az őszi kalászosok közül legnagyobb mértékű, 41,7 százalékos területcsökkenés azzal magyarázható, hogy az árunövény piaci ára kedvezőtlenül alakult az elmúlt évekhez képest. Európai Uniós csatlakozásunk óta a kalászos növények közül ezen faj vetőmagja iránt volt a legnagyobb kereslet, ezért 2008. év őszén már 20.000 tonna feletti volt a fémzárolt mennyiség. A hirtelen visszaesés miatt azonban 4.300-5.000 tonna eladatlan vetőmagkészlet halmozódott fel, ami jelentősen visszavetette a szaporítási hajlandóságot az őszi árpa vetőmagelőállítók körében. Alkalmatlan minősítést mindösszesen 39,7 ha (0,8%) kapott fajkevertség (29,6%), elemi kár (25,2%), gyomosság (25,2%) és fejletlenség (20,0%) miatt. Az aszályos időjárás miatt gyengébb adottságú talajokon Hajdú-Bihar és Vas megyében 2 tábla és vadzab fajok elterjedése miatt Győr-Moson-sopron megyében 1 tábla került kizárásra. Az 64 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő őszi árpa fajták közül, csak 37 államilag minősített árpafajtából, 1 fajtajelöltből és 4 EU-s fajtából történt vetőmag előállítás. Sorrendben az első tizenkettő fajta adja a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító terület 81,9 %-át. (11. sz. táblázat) 11. sz. táblázat Őszi árpa fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján

2009.

2008.

2007.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 2. 4. 3. 9. 35. 6. 8. 7. 30. 15. 11.

3. 4. 6. 1. 7. 39. 8. 9. 5. 37. 30. 14.

Laverda Vanessa KH Tas Rex KH Malko Scarpia KH Viktor Petra Botond GK Judy Fridericus KH Korsó

2007. % 9,0 6,8 6,1 12,7 6,0 0,02 5,4 4,8 6,3 0,08 0,4 1,9

2008. % 21,8 9,5 8,7 9,4 4,3 0,3 4,7 4,5 4,7 0,4 1,3 2,8

2009. % 21,2 15,9 11,4 7,3 5,5 5,0 3,1 2,9 2,6 2,4 2,4 2,2

A legelterjedtebb fajta a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is a német nemesítésű Laverda fajta, részaránya a szaporító terület több mint egyötödét teszi ki. 2008. évvel megegyezően az első 12 fajta között 6 db magyar nemesítésű fajta szerepel. Az országos termésátlag több mint 1 tonnával elmarad a tavalyi évi eredménytől kg/ha. (2008: 5.861 kg/ha), melynek oka a búzánál felsoroltak mellett az volt, hogy az őszi árpa vetőmagszaporító területeken a Medárd napot követő viharokkal kísért esőzések már nem segítettek, a betakarításra váró leszáradt állományok betakarítása vontatott volt. 4.660,5 ha alkalmas minősítési területről 21.452 tonna termést takarítottak be, amely kevesebb mint a fele a 2008. évi eredménynek. 2009. év második felében 406 tételt fémzároltunk 8.993,3 tonna mennyiségben, mely 12.143,3 tonnával kevesebb, mint 2008-ban. Alkalmas minősítésben illetve engedményezésben részesült 8.580,2 tonna. Export fémzárolásra a tavalyi évi 426,7 tonnával szemben nem

14


került sor. 2008. évi illetve még régebbi termésből származó zárás jóval jelentősebb, mint tavaly: 1.560,6 tonna. Az idei termésnek 33 %-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 44 % volt. Ezen mennyiségből a tavalyi évi mennyiség duplája, 474 tonna (5,3%) kapott alkalmatlan minősítést zömmel alacsony csírázóképesség miatt, köszönhetően a betakarításkori esős időjárásnak. Őszi rozs (Secale cereale L.)

Az elmúlt években az árurozs minimális haszonnal járó értékesítési lehetőségei és a vetőmagelőállítási nehézségek (alacsony termés, nagy százalékban nem szabványos vetőmagminőség) miatt az őszi rozs vetőmagszaporító terület nagysága 350 hektár alá esett vissza. Az elmúlt két évben a terület már kismértékben növekedett, de jóval elmarad az EU csatlakozás előtti időszak 1.000 hektárától. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 2009-ben a megelőző évihez képest több mint 4 százalékkal nőtt a vetőmagelőállító terület. 652,1 ha őszi rozs vetőmagszaporítás alkalmas minősítést kapott. Az elmúlt évek rekord átlagtermésének számító 2008. évi 3.156 kg/ha-al szemben 2.925 kg/ha termett hektáronként. A termésmenynyiség 70 tonnával kevesebb a tavalyi évinél: 1.907 tonna. 14,2 hektáros átlagos táblaméret mellett 46 táblán 7 államilag elismert és 3 Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagszaporítására került sor. A legnagyobb területen szaporított fajták a következők: Protector (24,8%), Ryefood (23,7%), Varda (20,9 %), Amilo (13,5%), Kisvárdai legelő (7,3 %). A legelterjedtebb öt fajta adja az őszi rozs vetőmagelőállítás 90 %-át. 2009-ben a tavalyi mennyiségnél 42,2 %-al többet, összesen 1.145,9 tonnát fémzároltunk. Az előterjesztett tételek minősége a tavalyi 17 %-os jelentős alkalmatlansági aránnyal szemben kiváló. A belföldre fémzárolt mennyiség 0,3 %-a részesült alkalmatlan minősítésben alacsony csírázóképesség miatt. A 2009. évi termésnek csak a 24%-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként. Az elmúlt évekhez képest nagyobb mennyiség került OECD címkével fémzárolásra németországi kiszállítás céljából. (684,7 tonna) Hibrid rozs (Secale cereale L.)

2008. évi 13,5 hektárral szemben idén 294,2 hektáron állítottak elő hibrid rozs vetőmagot. Ennél a fajnál az ismét megnövekededett németországi kereslet okozta ezt a nagy fellendülést. Az Askari, Fugato, Placido és Visello fajták alkalmas minősítésű szaporításaiból 4.904 kg/haos átlagtermés mellett a tényleges nyers termés 1.443 tonna. Egész Európában tapasztalt fémzárolt vetőmaghasználat visszaesése miatt OECD export célú fémzárolás 2009-ben csak 313,4 tonna volt. Őszi tritikálé (X Triticosecale Witm.)

A kalászos növények közül az Európai Uniós csatlakozásunk legnagyobb kalászos vesztese a rozs mellett kétségtelenül az őszi tritikále. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetőmagelőállítási területnagyságát érte el, addig 2006. évben ennek már csak kevesebb, mint 17 %-án 723,4 hektáron jelentettek be szántóföldi ellenőrzésre tritikále vetőmagszaporító területet. Az intervencióra jogosult növények közül való kizárása hátrányosan érintette a piaci lehetőségeit, így a termelők költségtakarékosság miatt nem vesznek fémzárolt vetőmagot. A jövőt tekintve a tritikále energetikai célra történő felhasználhatósága miatt növekedhet a fizetőképes kereslet a faj vetőmagja iránt illetve az elmúlt 3 évben fellépő eddig erre a fajra nem

15


jellemző növénybetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között előállított, fémzárolt vetőmagot vásárolni. Hasonlóan a búzánál felsoroltakhoz 2006. évhez hasonlóan újra csökkent a szaporító területe. Idén a területcsökkenés több mint 26 %-os volt. A 2009. évi 1.730 hektár szemlélt területből alkalmas minősítésben részesült 1.715,7 hektár. Csongrád megyében fejletlenség miatt 14,0 ha kapott alkalmatlan minősítést aszálykárnak jobban kitett homokos területeken. Az őszi tritikále szaporításokban a tavalyi 21-el szemben idén 20 fajta szerepelt. A 13 államilag elismert fajta mellett 7 Európai Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagját szaporították. Az első 8 fajta (Kitaro 18,8%, Bogo 15,2%, Presto 11,3%, Perfekt 10,9%, Hungaro 9,4%, Titan 6,0%, Versus 5,9% és Korpus 3,8%.) adja az alkalmas minősítésű területek 92 %-át. Az őszi kalászosok közül e növénynél tapasztaltunk a legkisebb termésátlag-csökkenést 2008. évhez képest. A tritikálé átlagtermése 4.055 kg/ha, amely közel 6 százalékkal kisebb, mint 2008-ban. A tényleges termés 2.989 tonnával marad el a tavalyi terméstől. 2008. évi termésből zártak 56,1 tonna vetőmagot és az idei 6.958 tonna nyers termésnek csak a felét, 3.474 tonna tritikále vetőmagot terjesztették elő fémzárolásra. (2008: 53%). A gyengébb kereslet mellett ennek oka az is volt, hogy a júliusi esők után betakarított termések minőségével problémák voltak, több tétel nem is került fémzárolási előterjesztésre alacsony csírázóképesség miatt. Országosan mindösszesen 152,5 tonna részesült alkalmatlan minősítésben. A magyar EU címkével lezárt szabványos és engedményes vetőmag mennyisége a tavalyi év 68,7 %-a, 3.307,6 tonna lett. Tönköly búza (Triticum spelta)

A 2006. és a 2007. évvel ellentétben csökkent a tönköly búza szaporító terület. Az elmúlt évi 158,9 ha-ral szemben 2009-ban 113,5 ha-on, 11 táblán állítottak elő tönköly búza vetőmagot. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmatlan minősítés nem volt. Mind a 4 államilag elismert fajtából szaporítottak vetőmagot. (Franckenkorn, Oberkulmer Rotkorn, ÖKO-10, Lajta) 3.360 kg/ha terméshozam mellett 381,2 tonna vetőmagot takarítottak be. (2008: 525,7 t) Ősszel a megelőző évi 361,8 tonnával szemben mindösszesen 225,8 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott. A tavalyi 69 %-kal szemben az ezévi termésnek 59 %-a került fémzárolásra. Őszi zab (Avena sativa L.)

A 2005. év óta szaporított őszi zabból GK Impala és az Mv Hópehely vetőmagját állították elő 84,9 hektáron. (2008-ban: 92 hektár) Az alkalmas minősítést kapott őszi zab táblák tényleges nyers termése 288 tonna lett 3.394 kg/ha termésátlag mellett. Mivel több tábla gyengébb talajadottságú volt, idén az aszályos időjárás miatt a tavaszi zabnál kevesebbet termett hektáronként. 2009. év második felében a tavalyi eredménynél 4 tonnával kevesebb, 7 tétel 80,1 tonna mennyiségben került fémzárolásra. Alkalmatlan minősítésre nem került sor. Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.)

2007. év óta tartó tavaszi árpa szemleterület növekedés 2009-ben megállt. Az utóbbi 50 év legkisebb szaporító területének számító 2006. évi 3.907,5 hektáros terület 2008-ban már meghaladta a 7.000 hektárt, azonban a növekedési tendencia nem folytatódott tovább 2009-ban. A több mint 40 %-os visszaesés egyik oka, hogy a gazdasági világválság éreztette hatását a sör-

16


iparban is, jelentősen csökkent a kereslet a tavaszi árpa vetőmag iránt. Az árutermő terület ismét lecsökkent 260.000 hektárra. A gyenge kereslet mellett a vetőmagszaporító terület viszszafogásának másik oka pedig, hogy 2008-ban a nagynak számító vetőmagelőállító területen kiemelkedő terméseket takarítottak be, és nagyobb mennyiségű nyers vetőmag-készletek maradtak 2009. év tavaszán. A 2008. évi termés 38 %-át forgalmazták Magyarországon fémzárolt vetőmagként 2009. év tavaszán, amely érték jelentősen elmarad az EU csatlakozást megelőző évekbeni 70 %-os átlagtól. (12.540 tonna) Az elmúlt időszakhoz képest több mint felére esett vissza az export célú fémzárolások mennyisége is. (397,5 tonna) Az elmúlt évvel ellentétben 2009. év meleg és aszályos időjárása kifejezetten kedvezőtlen volt a tavaszi kalászos vetőmagelőállítások szempontjából. A csapadékmentes tavaszi időjárásnak köszönhetően az ország túlnyomó részén az állományok nem jól vagy alig bokrosodtak, fejletlen ritka állományok alakultak ki. Az aratás pedig a június végi és júliusi eleji esők miatt több helyen megcsúszott. Akik nem tudtak időben learatni, azoknak számolniuk kellett a gombabetegség felszaporodása és a kicsírázott szemek miatti rossz vetőmagminőséggel. Mindezek ellenére csak 3 ha került kizárásra vadzab fertőzés miatt Győr-Moson-Sopron megyében. A 2008. évihez képest 28 %-kal csökkent a termésátlag: 3.433 kg/ha. A négy tonnás hektáronkénti átlagot meghaladó megyék a következők: Baranya, Tolna és Zala megyék. 4.293,6 ha alkalmas minősítésű területen 14.742 tonna termést takarítottak be, amely 55,3 százalékkal kevesebb mint 2008-ban. A tavaszi árpa vetőmagszaporításokban a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 58 fajtából 225 táblán csak 17 fajtát szaporítottak. Egy fajtajelölt és egy tavasszal visszavont fajta szaporítása történt. Ezen kívül 4 fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalógus fajtáiból. (12. sz. táblázat) Az első 6 fajta adja a szaporító terület döntő hányadát. (78,9 %). A Marthe, Tunika, Quench és Thorgall sörárpa fajták előretörése miatt kikerült az első tizenkettő fajta közül a Kompakt, Mauritia, Annabell és Ebson fajta. 12. sz. táblázat

Tavaszi árpa fajtaarányok a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító területek alapján

2009.

2008.

2007.

Fajta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 2. 3. 18. 6. 4. 7. 10. 5. 14. 27. 28.

1. 2. 4. 9. 3. 12. 10. 5. 18. -

Scarlett Pasadena Xanadu Marthe Prestige Jubilant Malz Sylphyde Jersey Tunika Quench Thorgall

2007. % 28,2 18,1 10,5 2,9 15,4 1,7 1,9 4,5 0,3 -

2008. % 28,5 14,1 12,4 0,9 4,2 8,1 3,8 2,3 5,0 1,8 0,09 0,09

2009. % 27,4 17,9 14,9 6,9 6,3 5,5 4,8 3,3 2,9 2,1 1,9 1,6

2009. év második félévében az elmúlt év ilyen időszakában zárt mennyiségnél 3.419 tonnával kevesebbet fémzároltunk (886 t), amely alkalmas minősítésben részesült. A lecsökkent vető-

17


magtermések ellenére hiány nem várható 2010. év tavaszi vetésére. A fémzárolásra előterjesztett tételek minősége jó. A várható fémzárolt mennyiség 9.000 tonna körül alakulhat, figyelembe véve, hogy az előző évről áthúzódó ókészlet jelentősebbnek mondható. Tavaszi búza (Triticum aestivum L.)

A 2009. évi vetőmagszaporító terület kevesebb mint a fele a tavalyi szemle területnél. A 2007. év óta tartó visszaesés oka, hogy 2007. évi átlagosnál jóval nagyobb szaporító területről betakarított termés már túlkínálatot teremtett 2008. év tavaszán és az elmúlt év tavaszán sem volt nagy kereslet a faj iránt. A 2009. évi vetéshez 1.101 tonna alkalmas és engedményes minősítésű vetőmagmennyiség állt rendelkezésre. A 2008. évi szaporító területnél 333 hektárral kisebb 301,3 hektár szemlélt terület alkalmas minősítést kapott 2009. évben. 4 államilag elismert fajta és 3 EU Közös Fajtakatalógusában található fajta szerepelt a vetőmagszaporításokban. A legnagyobb területen szaporított fajta a Corso nevű fajta 29,8%os részesedéssel, második a Lona fajta 24,9 %-kal és harmadik a Vanek fajta 21,1 %-kal. A termésátlag 1 tonnával kevesebb a tavalyi évi eredménynél: 3.837 kg/ha. A megelőző évinél 1.834 tonnával kevesebb 1.156 tonna termést takarítottak be. Az elmúlt évekhez képest kevesebb 900 tonna fémzárolás várható a jövő évi vetéshez, amely szűkösen kielégítheti az igényeket 2010. év tavaszán. A 2009. év második felében 6 tonna vetőmag fémzárolásra került sor. Tavaszi durum búza ( Triticum durum Desf. )

Az 2007. év után újra volt vetőmagelőállítás tavaszi durum búzából. Mindösszesen 24,1 hektáron 2 táblán történt szántóföldi szaporítás, amely alkalmas minősítést kapott. A német nemesítésű 2002-ben állami elismerést kapott Durabon és az osztrák Floradur fajtát szaporították. A szaporító területről 99,2 tonna termést takarítottak be, amely 4.117 kg/ha átlagtermést jelent. 2010. év tavaszán 50-60 tonna nagyságú fémzárolás várható. 2009. év második felében tavaszi durum fémzárolás nem történt. Tavaszi tritikálé (X Triticosecale Witm.)

2008. évhez hasonlóan idén is csökkent a szaporító terület. A negyedére visszaesett szaporító terület (10 ha) alkalmas minősítést kapott. Az előállításokban az első magyar nemesítésű GK Idus fajta szerepelt. A visszaeső területen a tavalyinál 64,2 tonnával kevesebb 40,7 tonna termést takarítottak be, ami 4.034 kg/ha átlagtermésnek felel meg. (2008: 2.822 kg/ha) 2009. év tavaszán 17,4 tonna szabványos minősítésű vetőmag állt rendelkezésre. Minőségtől függően 20 tonna fémzárolás is várható 2010. év tavaszán. 2009. év második félévében fémzárolásra nem került sor.

18


Tavaszi zab (Avena sativa L.)

A fémzárolt vetőmaghasználatot támogató jogszabályok hiánya, valamint a lecsökkent állatállomány miatt 2006. évhez hasonlóan nagyon lecsökkent a zab szaporító területe. Az idei év vetési időszakában a 2008. évi kiemelkedő vetőmag-termésátlagok miatt is kinálati piac alakult ki és a szaporító terület a felére esett vissza. 662,8 hektáros szaporító területből 16 ha kapott alkalmatlan minősítést egyszikű gyomfajok túlzott elterjedése miatt Szabolcs és JászNagykun-Szolnok megyékben és 0,8 ha fajtakevertség miatt Csongrád megyében. A 646 hektár alkalmas minősítésű szaporításokban 11 államilag elismert fajta szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 22 fajta közül. Ezen kívül 2 Európai Uniós fajta vetőmagja került előállításra. Az első 5 fajta sorrendje, melyek a szaporító terület 78%-át adják, a következő: Diakon 43,2%, Kwant 12,1%, Triton 9,8%, Lota 8,9% és Samuel 4,8%. A tényleges termés a 2008. évi 4.852 tonnával szemben idén 2.362 tonna volt 3.656 kg/ha-os átlagtermés mellett. A 2009. évi vetéshez 1.679 tonna alkalmas minősítésű vetőmag állt rendelkezésre a termelők részére. Figyelembe véve a megmaradó ókészleteket a 2009. évi lecsökkent 55.000 ha árutermőterülettel számolva ez a mennyiség nagyon alcsony 13-15 %-os felújítást tett lehetővé. Mindösszesen 172 tonnát fémzároltunk OECD exportra 2009. év második félévében. A kevesebb nyers termés miatt, akár hiány is várható tavaszi zab vetőmagból, amennyiben a csapadékosabb téli időjárás nem hiúsítja meg a korai tavaszi vetéseket. Rizs (Oryza sativa L.)

A 2005. év óta tartó területnövekedés megállt 2009. évben. A 2008. évi 150,5 hektáros szaporító terület 112,5 hektárra csökkent a gyengébb kereslet miatt. A szemlélt terület alkalmas minősítésben részesült, 1,5 hektár alacsonyabb szaporítású fokra lett lefokozva fajtakevertség miatt. 7 államilag elismert és egy fajtajelölt került előállításra. A legnagyobb területen szaporított 5 fajta adja az az alkalmas minősítésű előállítások 94,6 %-át: az M-488 (29,7%), a Sandora (26,7%), a Dáma (25,9%), a Janka (7,1%), és a Fruzsina (5,2%). Az átlagtermés az egyéb kalászosokkal szemben kevéssé csökkent, 195 kg/ha-al kevesebb a 2008. évinél: 4.315 kg/ha. A korai vetésű rizs táblák gyengébben fejlődtek ugyan az április végi hidegebb időjárás miatt, azonban a tenyészidőszak további időszaka kedvezett a rizs fejlődésének. A tavalyi 678,7 tonnával szemben 2009-ben 483,8 tonna termést takarítottak be. A 2009. évi vetéshez a tavalyi mennyiségnél 36 %-kal kevesebbet 37,5 tonnát fémzároltak. 2009. év második felében vetőmag fémzárolására nem került sor. Köles (Panicum miliaceum L.)

Hazánk Európai Uniós csatlakozása óta tapasztalt átlagos 100 hektáros nagyságú vetőmagszaporító területre esett vissza a köles vetőmagelőállítása. A tavalyi 111,2 ha szaporító területtel szemben 97,6 ha-on folyt vetőmagelőállítás kölesből. A csökkenést azzal is magyarázhatjuk, hogy az Európai Unióban a gabonafélék közül a köles és pohánka sem tartozik a kötelezően minősítendő fajok közé, így vetőmagjának forgalmazásához nem szükséges hivatalos szántóföldi minősítés és fémzárolás. Gyomosság miatt kizárásra került 16 hektár Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben.

19


6 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajta szaporítása történt 19 táblán. Alkalmas minősítésű szaporítási nagyságuk szerint: Biserka (36,7%), Fertődi 2 (23,3%), GKT Piroska (12,9%), Rumenka (11,8%), Maxi (11,0%) és GK Alba (4,3%). Az átlagtermés több mint 1 tonnával elmaradt a 2008. évitől: 1.388 kg/ha. 2009-ben közel harmadára csökkent a termésmennyiség az azt megelőző évhez képest: 113 tonna. Kölesből 2009. évi vetésre a megelőző évi 4,8 tonnával szemben mindösszesen 51,2 tonnát fémzároltunk. Hasonló nagyságú fémzárolás várható idén tavasszal. 2009. év második felében fémzárolásra nem került sor. Pohánka (Fagopyrum esculentum M.) Három államilag elismert (Hajnalka, Oberon, La Harpe) és egy Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta (Billy) 122,9 ha-os szaporítását szemléztük 2009-ben, melyből SzabolcsSzatmár megyében alkalmatlan minősítést kapott 3,5 hektár gyomosság miatt. (2008-ban szemlélt terület: 63,8 ha) A 11 vetőmagelőállító táblán 1.152 kg/ha-os átlagtermés realizálódott, amely 372 kg/ha-ral kevesebb, mint 2008. évben. 2009. évi vetésre belföldre a megelőző vetésre fémzárolt 11,2 tonnával szemben mindösszesen 3,96 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítésben részesült. Ezen kívül OECD exportra zártunk 92 tonnát. 2010. évi vetésre már fémzároltunk 47 tonnát OECD exportra és 4 tonnát belföldre, mely alkalmas minősítést kapott.

20

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.2. Kukorica ____________________________________________________________________________________________

1.1.2. Kukorica (Zea mays L.) A kukorica vetőmagelőállító területe hasonlóan a kalászos növényekhez 2004. év óta csökkent egészen 2007. évig. A 2004. évi 28.287,5 hektár szaporító terület 2005-ben 25.596,7 hara csökkent, 2006-ban pedig már csak 19.491,2 hektár kukorica vetőmagelőállító terület került szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre. A nagymértékű csökkenés egyik oka, hogy a 20042006. év közötti évek kukoricára kedvező időjárása kiemelkedő terméseket eredményezett egész Európában. Nagy készletek halmozódtak fel árukukoricából és vetőmagból is. A kukorica árutermő területe kissé visszaesett, az igény kukorica vetőmagra lecsökkent, így jelentősebb eladatlan készlet halmozódott fel a vetőmagelőállítóknál. Másik ok, hogy cégfúzió után a fúzióra került egyik nagy vetőmagelőállítói múlttal rendelkező külföldi nemesítő cég fajtáinak szaporítása gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. 2007. évre azonban már a vetőmagkészletek elfogytak, és a 2007. évi rendkívüli aszály miatt a 2007. évi területnövekedés ellenére 2008. év tavaszán egyes fajták esetében vetőmaghiány mutatkozott Magyarországon. A 2009. évi vetéshez belföldre 37.995 tonna (2008. évi vetésre: 33.302 tonna) vetőmagot fémzároltunk. Nem hazai célra a megelőző vetéshez képest 78 százalékkal többet 54.909 tonnát fémzároltattak a vetőmagelőállítók. (2008. évi vetésre: 30.817 t) Fenti okok és a nemzetközi vállalatok Kelet-Európai piaci térnyerése miatt 2008. évhez hasonlóan tovább növekedett a szaporító terület 2009-ben. Idén már 33.807 ha hektár szántóföldi ellenőrzését végeztük el, amelynél nagyobb szemleterület csak 1994-ben volt. Az 2009. évi szántóföldi ellenőrzés és minősítés főbb tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: -

A kétvonalas hibridkombinációk vetőmagja 29.973,1 ha-on került előállításra. Ebből alkalmas minősítést 29.732,0 ha kapott. Alkalmatlan terület nagysága 241,1 ha (0,8 %). A táblák száma a tavalyi 667-ről 814-re nőtt. Az átlagos táblanagyság 36,8 ha. A tényleges termés 94.211,4 tonna, az átlagtermés 3.169 kg/ha. A szaporított fajták száma a tavalyinál 11,5 %-al több: 300.

-

A háromvonalas hibridek vetőmagjának előállítása 3.284,1 ha-on történt, mely alkalmas minősítést kapott. A táblák száma 132, az átlagos táblanagyság 24,9 ha. A tényleges termés 13.813 tonna, az átlagtermés 4.206 kg/ha. A szaporított fajták száma 69.

-

A négyvonalas hibridvetőmag 452,2 ha-on került előállításra, melyből alkalmatlan minősítést kapott 10 hektár. A táblák száma 19. A tényleges termés 1.707,7 tonna, az átlagtermés 3.862 kg/ha. A fajtaszám 10.

-

Az elit- bázis szaporítási fokú vetőmagszaporítások szántóföldi ellenőrzését és minősítését összesen 97,8 ha-on végeztük, amelyből 90,9 ha kapott alkalmas minősítést. A vetőmagelőállító területnek a megelőző évi 3,4 %-kal szemben idén 6,9 százaléka (6,9 ha) kapott alkalmatlan minősítést. Hivatalos ellenőrzésben 32 beltenyésztett vonal és 19 alapanyag-egyszeres keresztezés, valamint elit- bázis vetőmag előállítás részesült.

21


13. táblázat Kukorica vetőmag szaporítás alakulása 2009. Táblák száma - beltenyésztett vonal /törzs/ - alapanyag-egyszeres keresztezés

35 22

Átlagos tábla nagyság /ha/ 1,5 2,1

Tényleges termés össz. /tonna/ 71,2 44,5

Termésátlag /kg/ha/ 1364 976

A fentieket összegezve a szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmas minősítést kapott 33.549 ha. Az alkalmatlan minősítésű kizárt terület aránya az előző évi 0,3 %-kal szemben 0,7 % (257,9 ha) volt. Az alábbi grafikonon jól érzékelhető, hogy a meghatározó kizárási – alkalmatlansági – okok, a termékenyülés hiánya (31,9%), elemi kár (30,2%) és a címerezési, sterilitási hiba (34,0%) voltak.

2. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása

2009 időjárása összességében kedvezett a hibridkukorica előállításnak. A vetőmagelőállítók ezen növény esetében bizonyos környezeti feltételekhez kötik a vetőmagelőállítási szerződések megkötését (öntözött tábla megléte, kedvező talajadottság, stb.). A tavaszi aszály elmúltával az időjárás kedvezően alakult, így ahol megfelelő volt az állomány, illetve a hibridkomponensek minősége, megfelelő termékenyülést tapasztaltunk. Elemi kár, címerezési hibák, illetve a megtermékenyülés hiánya voltak a fő okok, amelyek minimális mértékben fordultak elő a területet figyelembe véve. A nyári időjárás a megtermékenyülés utáni időszakban kedvező volt, a rovar, illetve gombakártétel elhanyagolható volt összességében. A betakarítás időszakában uralkodó időjárás lehetővé tette a korai betakarítás megkezdését, jó volt a vízleadás üteme, így problémát a gyors vízvesztés jelentett, ami fokozta a betakarítási veszteségeket. A komplex növényvédelemnek köszönhető, hogy a szaporítások kultúrállapota megfelelő volt, a gyomosság is kedvezőbb szinten realizálódott, mint 2008. évben. Az idei viharos időjárás okozott bizonyos területeken problémát, de nem számottevő mértékben.

22


A vetőmagelőállítások a nagyobb előállítási igény miatt a Dunántúlon is nagyobb területen realizálódtak 2009-ben a tényleges termésátlag 3.274 kg/ha lett. Az alkalmas minősítésben részesített vetőmagelőállító területről a tavalyi mennyiségnél közel 20 százalékkal többet 109.848 tonna tényleges kukorica vetőmagtermést (májusi morzsolt) takarítottak be. A csöves termésátlag a megelőző évi 6.706 kg/ha-al szemben 5.890 kg/ha-t tett ki. A fajták illetve steril változatainak száma a megelőző évi 364-gyel szemben 430, a vetőmagelőállító táblák száma pedig 860-ről 1.022-re nőtt. A Nemzeti Fajtajegyzéken regisztrált 408 fajtából csak 121 hibrid fajtát szaporítottak. 63 steril változatot állítottak elő a fertil változatok mellett. Ezen kívül 195 hibrid fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalóguson, OECD Fajtajegyzéken illetve egyéb harmadik ország fajtajegyzékein szereplő fajtából. Az első legnagyobb területen szaporított 40 fajta adja a szaporító terület 45 százalékát, az első 150 fajta pedig a 80 százalékát. A 2010. évi vetésre 2009. év második félévében belföldre 17.645 tonnát (2008. második félév: 22.913 t), export célra a tavalyi hasonló időszakban zárt 32.360 tonnával szemben 32.124 tonnát fémzároltunk. Alkalmatlan minősítést mindössze 79,6 tonna esetében tapasztaltunk. 2009-es naptári évben összesen 4.378 db kukorica vetőmagtételt fémzároltunk 85.323 tonna mennyiségben. Ilyen nagy mennyiséget utoljára 1995-ben fémzároltunk. Belföldre 31.873 tonnát fémzároltunk az alábbi megoszlásban: Szabványos Alkalmatlan Exportra átzárt

31.801 tonna 112 tonna 40 tonna

Nem hazai felhasználásra a fémzárolás több mint 11.700 tonnával nőtt, összesen 53.450 tonna, ebből 52.416 tonna OECD címkével vagy ISTA Bizonyítvánnyal kísért EU címkével és összesen 1.034 tonna nemzetiszínű címkével került minősítésre.

23

14. sz. táblázat Kukorica vetőmag előállítás 1995-2009 Fajták száma (db)

Táblák száma

Átlagterm. Összes kg/ha term. (tonna)

Fémzárolás Belföld Export (tonna ) (tonna)*

24

Év

Szap.ter. ha

1995.

32.699

289

849

2.516

82.283

88.553

29.525

59.028

67

1996.

16.568

245

514

2.713

44.954

74.518

29.958

44.560

60

1997.

19.262

238

511

2.903

54.392

84.379

32.804

51.545

61

1998.

23.904

288

626

3.480

81.929

68.075

27.485

40.590

59

1999.

25.912

309

731

3.952

96.007

79.262

29.171

50.090

63

2000.

24.836

306

718

2.223

54.394

79.503

35.118

44.384

55

2001.

29.017

369

842

3.793

108.741

54.820

22.348

32.471

59

2002.

30.420

418

947

2.826

83.645

66.547

36.362

30.184

45

2003.

27.126

384

915

2.613

70.296

74.822

31.353

43.469

58

2004.

28.287

575

1.021

3.607

101.284

69.872

24.212

45.660

65

2005.

25.597

390

1.023

3.907

99.257

78.434

37.554

40.880

52

2006.

19.491

277

837

2.857

55.311

84.847

38.065

46.781

55

2007.

22.851

330

786

2.142

47.075

77.996

37.224

40.613

52

2008.

26.137

364

860

3.525

91.819

78.049

36.187

41.749

53

2009.

33.807

430

1.022

3.274

109.848

85.323

31.761

53.450

63

* Az export célú fémzárolás nem jelent egyidejűleg tényleges export értékesítést .

Összes (tonna)

Export (%)*

1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.3. Burgonya ___________________________________________________________________________________________

1.1.3. Burgonya (Solanum tuberosum L.) A burgonya vetőgumó szaporító terület 2009-ban 248,4 ha. Ez a terület 103,24 hektárral kevesebb, mint az előző évben volt. A csökkenést részben az árutermelő területek további csökkenése, részben pedig a vetőgumó piac szervezetlensége okozza. Bizonytalan piacra senki sem fektet be nagy összegeket és jelentős élőmunkát, amit a burgonya vetőgumó szaporítás igényel. A vetőgumó szaporítás növekedését a szakmai igényesség mellett az Európai Unióból beérkező vetőgumó gyakran nem megfelelő minősége és a kedvezőbb ár is indokolná. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióból behozott nem megfelelő minőségű tételek is többnyire ültetésre kerülnek. Ennek az az oka, hogy a termelők gyakran csak az ültetés előtti napokban kapják kézhez a behozott vetőgumót, és még gyengébb minősége esetén sincs idő a visszautasításra és másik tétel keresésére. Továbbá a csak saját célra szaporítók egy része nem, vagy csak részben jelenti be minősítésre szaporításait. A terület mérséklődése igen szigorú szelekciót is jelentett a vetőgumó előállítók között. Ennek megfelelően a vetőgumó szaporító terület mellett a szaporítók száma is csökkenő tendenciát mutat, 2005-ben 37, 2006-ban 34, 2007-2008-ban 29, 2009-ben 23. Az egy szaporítóra jutó átlagos szaporító terület nagysága 2009-ban 10,8 ha a 2008-as 12,1 volt. Az átlagszámok mögött igen nagy különbségek húzódnak meg 1 és 80 ha között. Az átlagos szaporító tábla nagyság az elmúlt évben 2,6 ha volt, ez nagyon alacsonynak mondható. A minősítés költségeinek egy része a tábla méretétől független, így a lecsökkent átlagos táblaméret a fajlagos, egy hektárra eső fajlagos költségeket növeli. Hasonló a helyzet a fémzárolásokra előterjesztett vetőgumó tételek tételenkénti tömegével is. 15. sz. táblázat A 2009. évi burgonya vetőgumó szaporítások fontosabb adatai Megyék Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

Szaporító-terület ha 31,8 1,0 6,0 4,7 5,0 103,0 42,1 15,0 33,7 6,2 248,4

% 12,8 0,4 2,4 1,9 2,0 41,5 16,9 6,0 13,6 2,5 100,0

Szaporítók száma db 4 1 1 1 1 3 7 1 2 2 23

25

Átlagos terület ha 7,95 1,00 6,00 4,70 5,00 34,30 6,01 15,00 16,90 3,10 9,90

Tábla db 12 1 2 6 1 26 26 3 12 6 95

Átlagos táblanagyság ha 2,70 1,00 3,00 0,80 5,00 3,96 1,62 5,00 2,80 1,03 2,60


Az arányok térségenként változtak az előző évhez képest, több megyében csökkent a szaporító terület (Baranya, Borsod, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú, Pest, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg, Veszprém Zala), más megyékben pedig emelkedett (Bács-Kiskun, Vas). A szaporított fajták száma 26, néggyel kevesebb, mint az előző évben. A szaporított fajták közül 4 (49 ha) nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékén. Az ellenőrzött vetőgumó szaporításokból a: - holland fajták - magyar fajták - német fajták - egyéb

179,4 ha-t 45,9 ha-t 10,7 ha-t 12,5 ha-t

72,2 %-ot 18,5 %-ot 4,3 %-ot 5,0 %-ot

11 fajtát 10 fajtát 2 fajtát 3 fajtát

képviseltek. Csökkenés a magyar fajtáknál következett be a tavalyi évhez képest. A 2008. évhez hasonlóan 2009-ban is három vezérfajtáról beszélhetünk (Red Scarlett, Desiree, Kondor), amelyek hozzávetőleg 30-40 ha-közötti területnagysággal járultak hozzá a szaporító területhez. A három fajta összesen a magyarországi szaporítóterület 43,3 %-át adta. A 3 %-os részesedést fentieken túl az Hópehely, Rioja, Laura, Cleopátra, Agria fajták érték el. A Adora, Aladin, Amorosa, Faluka, Impala, Bellarosa, Roko, Mozart, Riveria, White Lady, Góliát, Balatoni Rózsa, Katica és Pannónia fajták 1 % felett részesedtek. A fajtaváltás lassan folytatódik viszonylag kevés új fajtával, inkább a már néhány éve meglévők piaci helyzetének átrendeződésével. 16. sz. táblázat A 2009. évi burgonya-szaporítóterület termés adatai megyénkénti bontásban

Megyék Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

Szaporító terület

Alkalmas terület

ha 31,8 1,0 0 6,0 0 0 0 4,7 0 0 0 5 103,0 42,1 0 0 15,0 33,7 6,2 248,4

ha 31,8 1,0 0 6,0 0 0 0 4,7 0 0 0 0 103,0 41,7 0 0 15,0 33,7 6,2 242,7

Alkalmatlan terület ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 0,7 0 0 0 0 0 5,7

% 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,01 0 0,3 0 0 0 0 0 2,3

26

Tényleges termés Ebből vetőgumó Összes termés termés t t/ha t t/ha 840,2 26,4 748 23,5 28,0 28 26,5 26,5 0 0 0 0 126,0 21 114 19 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 119,0 25,3 116 24,7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3373,8 32,8 3372 32,7 1338,7 31,8 1180 28,0 0 0 0 0 0 0 0 0 102 6,5 94 6,2 976,3 28,97 744 22,1 188 30,3 171 27,6 7092 29,2 6565,5 27,1


A szántóföldi ellenőrzéseken a szaporító terület 2,3 %-a (5,7 ha, 2 táblán) kapott alkalmatlan minősítést. Ez az arány elfogadható, és jól tükrözi a szaporítók szakmai hozzáértését, igényességét is.. A kizárási ok gyomosság és helytelen agrotechnika volt. Rügydugvány vizsgálaton 15 tábla kapott alkalmatlan minősítést (a beküldött minták 19%-át képezve), vírusmentesnek bizonyult 14 tábla, melyek a minták 17 %-át jelentette. ELISA-teszt vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott 5 tábla (összesen 6,5 ha), valamint 6 tábla (összesen 12,31 ha) volt vírusmentes. 2009 tavaszán és őszén az alábbi vetőgumó mennyiségek kerültek fémzárolásra: 2009. tavaszán 2009. őszén összesen: 17. sz. táblázat

Év

Szaporító terület

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

ha 3.357,0 3.039,0 1.170,3 1.895,4 1.649,0 1.398,2 1.361,0 1.169,1 1.200,2 1.187,5 436,0 406,0 352,7 351,6 248,4

3.924 tonna 1.562 tonna 5.486 tonna

183 tétel 99 tétel 282 tétel

Burgonya vetőgumó szaporítóterület, elért termésátlagok és fémzárolás alakulása 1995-2009 Alkalmas szaporítóterület ha 3.275,0 3.018,5 1.091,7 1.777,2 1.571,7 1.354,2 1.348,0 1.158,5 1.110,0 1.161,9 401,7 376,2 350,4 342,2 242,7

% 97,6 99,3 93,3 93,8 95,3 96,9 98,6 99,2 92,5 97,8 92,1 92,7 99,3 97,3 97,7

Összes termés t/ha 23,56 25,61 26,66 26,27 28,51 23,64 27,41 26,04 22,69 29,68 29,33 26,89 23,97 27,37 29,22

* Csak az őszi fémzárolás alapján

27

Vetőgumó termés

Fémzárolt vetőgumó

t 53.329 51.560 20.795 33.219 32.335 22.246 26.436 23.461 20.338 30.369 9.799 9.366 7.775 7.809 6.565,5

t 27.363 17.900 12.802 18.207 20.398 16.668 16.381 16.636 11.302 8.180 2.378 5.301 3.641 5.584 *1.562

t/ha 16,28 17,081 18,828 18,692 20,574 16,427 19,704 20,234 18,358 26,161 24,394 24,896 22,19 22,8 27,05

t/ha 8,35 5,93 11,72 10,24 12,98 12,31 12,10 14,36 10,18 7,04 5,92 14,09 10,39 15,88 *6,44

Fémzárolt a vetőgumótermés %-ában 51,3 34,7 61,6 54,8 64,8 74,9 61,8 70,9 55,6 26,9 24,3 56,6 46,8 71,5 *23,8

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.4. Olaj- és rostipari növények _____

1.1.4. Olaj- és rostipari növények Napraforgó ( Helianthus annuus L. )

2009-ben 3.848,67 ha (207 tábla) napraforgó előállítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ami az előző évinél 1.088 ha -al több. A szaporításból szabad elvirágzású fajta 27,09 ha-on, a hibridek 3.820,7 ha-on (193 tábla), a vonalak 0,88 ha-on kerültek előállításra. Ez az összes 2009. évi szaporítóterület 2,64 %-át teszi ki. A szabad elvirágzású fajták megtermelt nyers vetőmagtermése a szemlélt 27,09 ha alkalmas minősítésű területen 63,3 tonna, a termésátlag így 2.336 kg/ha amely 1.446,2 kg-al több, mint 2008-ban. Alapanyag szaporítás 9 vonalból volt 0,88 ha-on, ami a tavalyi 8,43 ha-hoz képest jelentős visszaesés. A vonalak száma eggyel kevesebb, a terület 7,55 hektárral kisebb, mint 2008-ban. Alkalmatlan minősítés nem volt. A megtermelt nyers vetőmagtermés 432,5 kg, ez 491,47 kg/ha termésátlagnak felel meg, ami 920,53 kg-mal kevesebb az előző évinél. A hibrid előállításoknál 42 hibridet – tizenhárommal többet, mint az előző évben – ellenőriztünk 3.820,7 ha területen. A 42 hibridből 19 szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken. Hibrid vetőmag előállítást összesen 193 táblán végeztük, ez 81-el több mint tavaly. Az átlagos táblanagyság 19,8 ha, ami csekély mértékben, de alacsonyabb az előző évinél (20,8 ha). Ebben a kategóriában a szántóföldi ellenőrzéseken 15 ha volt alkalmatlan minősítésű, származás igazolás hiánya miatt. 29 minta gélelektroforézis vizsgálatát végeztük el, a csökkentett izoláció miatt. Az első 7 legnagyobb területen szaporított államilag elismert napraforgó hibrid: NK Alego NK Kondi NK Rocky NK Brio NK Neoma Alexandra PR Barolo

689,14 ha 489,15 ha 447,32 ha 344,00 ha 330,69 ha 174,40 ha 137,50 ha

17,91 % 12,71 % 11,62 % 8,94 % 8,59 % 4,53 % 3,57 %

A fenti 7 hibrid összesen 2.612,2 ha-on került előállításra, amely a hibrid előállítások 67,87 %a. Érdekes az átrendeződés 2008-hoz képest, mivel a tavalyi évben felkerült NK Alego még előkelőbb helyre lépett, az NK Brio és Barolo fennmaradt az elsők között, viszont a tavaly jól szereplő NK Dolbi, NK Armoni és NK Delfi teljesen eltűnt, helyükre került az NK Kondi, NK Neoma és a tavalyi évben nem egyáltalán nem szereplő Alexandra PR ismét jelen van a legnagyobb területen szaporított hibridek között. Az államilag minősített hibridek és szabad elvirágzású fajták vetőmag előállító területeit, és terméseredményeit a következő táblázat tartalmazza.

28


18. sz. táblázat Napraforgó szaporítás 2008. Szaporítási Alkalmas terület terület (ha) (ha)

Fajták (2) Hibridek (42) Összesen:

27,09 3.820,70 3.847,79

Alkalmatlan Nyers vetőmag- Termésátlag terület termés (kg/ha) (ha) (tonna)

27,09 3.805,70 3.832,79

0,00 15,00 15,00

63,30 5.115,00 5.178,30

2.336,65 1.338,60 3.675,25

2009-ben 2 tétel (1,55 t) napraforgófajta, 577 tétel (4145,12t) hibrid, 16 tétel (5,84 t) anya alapanyag és 5 tétel (0,725 t) apa alapanyag került fémzárolásra. Olajlen /Linum usitatissimum L./

2009-ben – csaknem változatlan nagyságrendben – 25,1 ha olajlen vetőmag-előállítást részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és alkalmas minősítésben Csongrád és Fejér megyében, amely 8 fajta 9 táblán végzett vetőmagszaporítását foglalja magába. Az összes betakarított nyers termés 34,1 tonna, a termésátlag pedig 1.360 kg/ha volt. Összesen 18,6 tonna lenmagot fémzároltunk 9 tételben: 13,9 tonnát OECD exportra, 4,7 tonnát pedig EU certifikálással. Kender /Cannabis sativa L./

Az előző évi terület közel kétszeresén, 58 ha-on folyt vetőmagelőállítás kenderből 2009-ben. A korábbi években szokásos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szaporítások mellett Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Heves megyékben szemléztük ezt a növényt. A szaporító táblák száma 27-re nőtt, az átlagos táblanagyság 2,1 ha-ra csökkent. A szaporított fajták száma 7 volt, kizárólag Magyarországon elismert, szabadelvirágzású fajták kerültek előállításra. A fajták összesített vetőmagelőállító területi adatait illetve terméseredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. 19. sz. táblázat Kender vetőmagszaporítási adatai 2009. Szaporító terület (ha) Kender fajták

58,1

Alkalmas Szaporított fajták száterület ma (db) (ha) 58,1

7

Szemlézett Nyers ve- Termésátlag tőmagterm táblák és száma (kg/ha) (tonna) (db) 27

35,8

616

Az év során a Tisza elnevezésű fajtajelöltet 1,5 ha-on (2 táblán) egyedi szaporítási engedélylyel, a Kompolti fajta 0,21 ha szuperelit előállítását pedig ifjítási engedély alapján szemléztük. Új kompolti fajta került elismerésre 2009 tavaszán KC Dóra néven. A megközelítőleg kétszeres előállító területen az előző évi 7,5 tonnától nagyságrenddel több, a korábbi években megszokott mennyiségű 35,8 tonna nyerstermést takarítottak be. Ráadásul

29


a termésátlag is tovább nőtt: a 2008. évi 251 kg/ha-ról 616 kg/ha-ra emelkedett. 2009-ben – az előző évi visszaesés hatására – mindössze 3,7 tonna kender vetőmagot fémzároltunk. Őszi káposztarepce /Brassica napus L./

2009-ben őszi káposztarepcéből 111 táblán, az előző évihez képest 25,7 %-kal nagyobb területen, 3.095,8 ha-on folyt vetőmagelőállítás. Alkalmas minősítést 3.011,8 ha kapott. Az alkalmatlan területek aránya (2,7 %, 84 ha) az előző évinél magasabb volt. Az átlagos táblanagyság jelentősen emelkedett (27,9 ha), és továbbra is növekvő tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest (2008-ban 21,7 ha). A hibridek részarányát mutatja, hogy a szemleterület 41,1 %-án (1.271,7 ha-on) folyt I. szaporítási fokú, míg 54,0 %-án (1.675,0 ha-on) hibrid I. fokú vetőmagelőállítás. Ezen túlmenően 147,7 ha-on (4,8 %) volt elit, és 1,5 ha-on (0,1 %) szuperelit szaporítás. A repce szaporítóterület zöme Veszprém megyében (24,6 %) koncentrálódott. Ezt követte Baranya (13,4 %) és Tolna megye (11,5 %), majd Jász-Nagykun-Szolnok (8,8 %) és Békés megye (8,2 %) nagyságú területtel. A felsoroltakon kívül további 11 megyében volt repce szaporítás, öszszesen 33,5 % területi részaránnyal. 20. sz. táblázat A repce szaporítóterület alakulása 2000-2009. Szaporítóterület Fajtaszám Táblaszám Évjárat hektár darab 1.121,0 28 52 2000. 972,0 32 49 2001. 1.161,0 39 60 2002. 937,0 36 63 2003. 2.101,0 39 104 2004. 1.119,0 27 67 2005. 828,0 29 67 2006. 1.141,0 36 76 2007. 2.461,7 48 113 2008. 3.095,8 46 111 2009.

2008-hoz képest további emelkedés figyelhető meg a szaporítóterület tekintetében, amit azonban a fajta- és táblaszám növekedése nem követett. 2009-ben az államilag elismert repcefajták listája újra változott: 11 fajta és 7 vonal visszavonása mellett 8 új fajtát, 2 új vonalat, valamint 9 új hibridet ismertek el. A szemlézett 46 fajtából és hibridből csak 16 fajta és hibrid szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken, ezek összes szaporító területe alig változott az előző évihez képest (1.182,3 ha). A szaporítóterület növekedésével párhuzamosan az összes nyerstermés (4.880 tonna) is emelkedett az előző évhez viszonyítva, holott az átlagtermés csökkent (1.620 kg/ha).

30


21. sz. táblázat A repce szaporítások terméseredményeinek alakulása a 2005-2009. Átlagtermés Nyerstermés Fémzárolt mennyiség Évjárat kg/ha tonna 1.843 1.866 1.493 2005. 1.963 1.573 1.941 2006. 2.170 2.472 2.763 2007. 1.840 4.438 4.105 2008. 1.620 4.880 4.221 2009.

Fémzárolásra 4.221 tonna (540 tétel) került, amely valamelyest meghaladja az előző évben fémzárolt mennyiséget. OECD export fémzárolásban 2.652 tonna részesült, belföldre pedig 1.433 tonna őszi káposztarepce vetőmagot minősítettünk. Tavaszi káposzta- és réparepce, tarlórépa

Tavaszi káposztarepcéből nem volt szaporítás 2009-ben, de az áthúzódó vetőmagfeldolgozás miatt az év során 42,3 tonna vetőmagot fémzároltunk 5 tételben OECD certifikálással. Réparepcéből 225,5 ha-on, 3 fajtából 12 táblán, 5 megyében történt alkalmas szántóföldi minősítés, amely 1.709 kg/ha átlagterméssel került betakarításra. 2009-ben 384,5 tonna (41 tétel) réparepce került fémzárolásra, teljes egészében OECD certifikálással. Tarlórépából 41 ha-on folyt vetőmagelőállítás Nógrád és Vas megyében, 2 fajtával, 3 szaporító táblán, amelyből 31 ha minősült alkalmasnak. A nyerstermés átlaga 619 kg/ha lett, fémzárolásra pedig 1 tételben, 5,15 tonna mennyiségben került sor.

31

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.5. Répafélék ____

1.1.5. Répafélék Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./

41,9 ha-on két fajta öt Békés megyei táblán megvalósuló, elit fokú vetőmagelőállítása részesült szántóföldi ellenőrzésben és kapott alkalmas minősítést. A nyers vetőmagtermés 103,1 tonna, a ténytermés átlaga 2.461 kg/ha. 2009-ben 87 tonna cukorrépa vetőmagot fémzároltunk export célra. Az év során 17 új fajta kapott állami elismerést. Takarmányrépa /Beta vulgaris L./

40 ha részesült szántóföldi ellenőrzésben és alkalmas minősítésben. A szaporításban 3 GyőrMoson-Sopron megyei táblában 3 fajta (Beta Vöröshenger, Rózsaszínű Beta) első fokú előállítása szerepelt. A nyers vetőmagtermés 40 tonna, a termésátlag 1.000 kg/ha. 2009-ben takarmányrépából összesen 13 tonnát fémzároltunk.

32

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) ________________________________________________________________________________

1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) Tovább csökkent a szaporítóterülete, ennek az elővetemény, illetve takarmány termesztés szempontjából igen fontos fajcsoportnak. Csak a szója szaporítóterület emelkedett az előző évhez képest, ezzel szemben a bükkönyök területe a felére csökkent. Összességében 11,3 %-al csökkent a fajcsoport szaporítása. 22. sz. táblázat Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények) területének alakulása

Faj Szója Lóbab Étkezési borsó Takarmányborsó Mezei borsó Csicseri borsó Szegletes lednek Csillagfürt - fehérvirágú - sárgavirágú - keskenylevelű Csillagfürt összesen: Bükköny - tavaszi - szöszös - pannon Bükköny összesen: Mindösszesen:

2005. évi 2006. évi 2007. évi 2008. évi 2009. évi ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött ellenőrzött terület terület terület terület terület (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) 2.741,8 3.151,2 2.703,3 2.066,6 2.242,4 53,9 28,8 22,1 10,1 37,1 655,1 371,2 513,4 391,2 390,0 22,0 39,8 16,8 4,5 10,3 173,4 173,4

143,8 143,8

56,6 56,6

45,5 45,5

52,7 52,7

68,5 230,9 133,3 432,7 4.078,9

262,0 434,5 173,1 869,6 4.604,4

305,1 283,8 373,4 962,3 4.274,5

595,2 414,7 412,6 1.422,5 3.940,4

251,1 268,9 245,5 765,5 3.498,0

Szója ( Glycine max L. )

Vetőmagelőállító területe kissé emelkedett, 2242,4 ha-on szemléztük. 36 fajta előállítása folyt 140 táblán, az átlagos táblaméret tovább csökkent, 16 ha-ra. Alkalmatlan minősítést 6,1 ha kapott ez 0,2 %. Tényleges termésátlag 2940,1 kg/ha, ami a 2008. évinél gyengébb. Fémzárolásra 173 tételben 3527,5 tonna került, melyből 1143 tonna kapott nemzetközi bizonyítványt. A fémzárolás áthúzódott 2010. év tavaszára.. Lóbab ( Vicia faba L. )

Vetőmagelőállító területe 37,1 ha, ami a 2008. évi szaporítóterület háromszorosa. A terület alkalmas minősítést kapott, 4 fajta előállítása történt 6 táblán . Átlagtermése 1467,3 kg/ha, az előző évnél gyengéb. Fémzárolás 2 tételben 14,4 tonna mennyiségben történt.

33

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek ( fehérje növények ) ________________________________________________________________________________

Étkezési borsó ( Pisum sativum L. )

Vetőmagelőállító területe 390,0 ha a 2008. évivel megegyező, amely területből alkalmas minősítést kapott 373,0 ha, 17,0 ha alkalmatlan minősítést kapott.. 17 fajta szaporítása 34 táblán történt, az átlagos táblaméret 11,5 ha. Tényleges termésátlag 1850,1 kg/ha. Fémzárolásra 23 tételben 212,7 tonna étkezési borsó került. Takarmányborsó ( Pisum sativum L. )

Szaporítás már 5 éve nem történt ebből a fajból. A meglévő készletből 15 tételben 245,3 tonna fémzárolása történt. Mezei borsó ( Pisum sativum L.)

2002 óta nincs vetőmagelőállítás. Fémzárolása nem történt. Csicseri borsó ( Cicer arietinum L. )

Vetőmagelőállítás nem volt. Fémzárolás nem történt Szegletes lednek ( Lathyrus sativus )

4 év után 10,3 ha szaporítás volt ebből a fajtából, ami alkalmas minősítést kapott. 1 tétel fémzárolására került sor 8 tonna mennyiségben. Csillagfürtök ( Lupinus sp. )

Fehérvirágú csillagfürt ( Lupinus albus L. ) Sárgavirágú csillagfürt ( Lupinus luteus L ) Keskenylevelű csillagfürt ( Lupinus angustifolius L. ) Csak fehérvirágú csillagfürtből volt szaporítás 52,7 ha-on. Ebből a szemlézett területből 21,0 ha alkalmatlan minősítést kapott, ami az összes terület 39,8 %-a. Az átlagtermés 968 kg/ha volt a 2008. évinél jóval gyengébb (1434,7 kg/ha). 2 fajta szaporítása történt 9 táblán. Fémzárolásra 5 tételben 27,7 tonna került. Bükkönyök ( Vicia sp. )

Tavaszi bükköny /Vicia sativa L./ Szöszös bükköny /Vicia villosa L./ Pannon bükköny /Vicia pannonica L./ Szaporítóterületük közel a 2008. évi felére csökkent 1422,5 ha-ról 767,5 ha-ra. Ebből a területből 83,5 ha kapott alkalmatlan minősítést. A tavaszi- és szöszös bükköny termésátlaga elmaradt a 2008. évitől, egyedül a pannon bükköny termésátlaga lett magasabb. 13 fajta szaporítását ellenőriztük 55 táblán. Fémzárolásra 34 tételben 381,5 tonna került.

34

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.7. Takarmánynövények (herefélék, füvek, cirokfélék) ______________________________________________________________________________________________________

1.1.7. Takarmánynövények (herefélék, füvek, cirokfélék) Lucerna /Medicago sativa L./

Megállt a hazai lucernaszaporító terület csökkenésének folyamata: 2009-ben az előző évihez hasonló összterületen, 4.284 ha-on részesítettük szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben az álló és újtelepítésű lucernákat. A fajtaszám és a táblák száma is valamelyest nőtt, 47 fajta került előállításra, 362 szaporító táblán. Az átlagos táblanagyság (11,8 ha) tovább csökkent. A korábbi évek gyakorlatát követve a lucerna szaporítások legnagyobb része (56,4 %-a) BékésCsongrád-Bács megye, 28,8 %-a a Szolnok-Heves-Pest-Nógrád megye, 11,1 %-a pedig a Hajdú-Borsod-Szabolcs megye területen helyezkedett el. 23. sz. táblázat A lucerna szaporítóterület alakulása 2000-2009. Évek

Összes szemleterület (ha)

Fajták száma (db)

Táblák száma (db)

Átlagos táblanagyság (ha)

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

10.838,4 8.357,0 5.878,0 4.264,1 5.088,7 6.311,6 5.223,3 4.787,7 4.255,8 4.284,3

57 47 38 34 41 49 47 47 45 47

467 392 304 277 350 458 369 346 350 362

23,2 21,3 19,3 15,3 14,5 13,7 13,6 13.8 12,1 11,8

Az alkalmasnak minősített szaporítás alig változott, 4.156 ha volt. Az alkalmatlan minősítés aránya a 2008-as 3,5 %-ról 2009-ben 2,9 %-ra (128 ha) csökkent. Az alkalmatlanság cca. fele köthető megfelelő kultúrállapothoz (gyomosság), de megnőtt az elemi kár, fejletlenség, megtermékenyülés hiánya, megsemmisülés miatti alkalmatlanság. Fenntartó szemlét – az előző évi 1.072 ha-ral ellentétben – 1.366,2 ha-on végeztünk, tehát az összes szaporító terület 32 %án nem történt magfogás. 2009-ben változatlanul 33 fajta szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzéken, a szaporításban pedig összesen 47 fajta vett részt. Közülük 23 volt hazai, 24 pedig külföldi nemesítésű. A 23 szaporított hazai fajta szemleterülete a 2006. évi 3.106 ha-hoz képest 2009-ben 2.313 ha-ra esett vissza (de az előző évihez képest mindössze 70 ha-ral csökkent). A magyar fajták lassú viszszaszorulása mellett erőteljes a külföldi eredetű fajták termeltetése: itt a fajtaszám 21-ről 24-re emelkedett, területük (1.971 ha) pedig mindössze 342 ha-ral marad el a hazai fajták területe mögött. Az új telepítés az előző évihez képest 180 ha-ral növekedett (1.422 ha). Az álló és új telepítések kapcsolatában az utóbbi évtized első felében pozitív folyamat ment végbe: az új telepítések aránya kedvezően emelkedett 2006-ig, amikor erős visszaesést figyelhettünk meg, 2007 óta azonban újra növekszik a lucerna vetőmagszaporítás iránti érdeklődés, ami az agrár környezetgazdálkodási rendeletek hatálybalépésével tovább nőhet.

35


24. sz. táblázat Az új telepítések aránya 2000-2009 Évek Új telepítés (%)

2000. 21,3

2001. 17,0

2002. 21,0

2003. 28,7

2004. 30,2

2005. 39,9

2006. 16,3

2007. 26,5

2008. 29,2

2009. 33,2

Az összes lucerna szemleterület szaporítási fokonként való megoszlása az alábbiak szerint alakult. 25. sz. táblázat A szaporítási fokok megoszlása Szaporulati fok

Szemlélt terület (ha - %)

Szuperelit Elit Első fok Másod fok Összesen:

48,5 414,7 2764,7 1056,4 4284,3

1,1 9,7 - 64,5 - 24,7 - 100,0

Az elit fokozat részaránya valamelyest nőtt, míg a szuperelit kevésbé, az első fok jelentősen csökkent, a másodfok pedig számottevően nőtt az előző évi adatokhoz képest. A szaporítási lépcső alapján megállapítható, hogy a szaporítási arányok megfelelnek a köztermesztés vetőmagigényeinek. A 2009. évi időjárás újra kedvező volt a lucernára. Az átlagtermés alapján (303 kg/ha) a betakarított termés a szaporító terület figyelembevételével 1.261,1 tonnában realizálódott.. 26. sz. táblázat A lucerna terméseredmények alakulása 2000-2008. Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Tényleges nyerstermés (tonna)

2.097,3 1.417,9 1.079,8 924,9 1.013,6 346,6 440,3 1.058,6 1.419,0 1.261,1

Átlagtermés (kg/ha)

Fémzárolt súly (tonna)

324 286 230 229 215 113 113 300 347 303

1.528 1.798 1.167 867 588 336 134 531 730 680

A fémzárolt súly valamelyest elmarad az előző évi mennyiségtől: az év során 680 tonna lucerna vetőmagot fémzároltunk 108 tételben. Jelentős növekedést mutat viszont a hazai célra zárt 410 tonna vetőmag az előző évben certifikált tételek nagyságához (360 tonna) képest: ez a mennyiség bőven fedezi az ország lucernavetőmag igényeit. OECD exportra 100 tonnával kevesebbet, 270 tonnát zártunk. A belföldi célú lucerna fémzárolás az utóbbi évek során az alábbiak szerint alakult.

36


27. sz. táblázat A lucerna belföldi fémzárolás adatai (tonna) 1999-2008. Évek Hazai fémzárolás

2000 475 t

2001 911 t

2002 824 t

2003 632 t

2004 489 t

2005 277 t

2006 97 t

2007 262 t

2008 360 t

2009. 410 t

Vöröshere /Trifolium pratense L./

438 ha vöröshere szaporítást részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 28 táblán. Ez a szemleterület a tavalyival azonos, 27,8 %-os csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az átlagos táblanagyság nem változott (15,6 ha). A legtöbb vöröshere magfogás a korábbi gyakorlatnak megfelelően Vas-Zala (27,3 %) megyékben volt. Ezt Fejér (22,2 %) megye követte, majd csökkenő sorrendben Heves (20,9 %), Békés-Csongrád (13,0 %), Borsod (8,5 %), Komárom-Esztergom (5,4 %) és Pest (2,7 %) megyében állítottak elő vöröshere vetőmagot. Az alkalmas minősítés 90,3 hektárral kevesebb, 347,7 ha bizonyult alkalmasnak. Ebből magtermésre alkalmasnak bizonyult 232,2 ha, 115,5 ha pedig fenntartó szemlében részesült. Igen nagy terület, 90,3 ha (20,6 % – !) került kizárásra gyomosság (30 ha), fajkevertség (29 ha), elemi kár (24 ha) és megdőlés (7 ha) miatt. Sajnos az új telepítés tovább csökkent 251 ha-ról 124 ha-ra, ami az összes szaporító terület 28,2 %-át teszi ki. Ennek az álló területhez viszonyított, igen alacsony aránya a vöröshere szaporítás iránti érdeklődés visszaesését jelzi. 28. sz. táblázat Az új telepítések aránya 2005-2009.

Álló terület Új telepítés

2005 ha % 222 47 254 53

2006 ha % 332 47 370 53

2007 ha % 545 65 294 35

2008 ha % 356 59 251 41

2009 ha % 314 72 124 28

A szaporítóterületen 95,3 % I. fokú vetőmag előállítás történt. 29. sz. táblázat A szaporítási fokok megoszlása 2009.

Szaporulati fok Szemlélt terület (ha) Szuperelit 17 Elit 421 Első fok 438 Összesen Az egyetlen hazai (Diána) fajta mellett 9 külföldi fajtát szaporítottak. Ennek a 2008-ban újra fajtafenntartásba vett és államilag elismert fajtának a szaporító területe 17 ha volt, előállítása elit szaporítású fokban történt. A külföldi fajták szaporítását 421 ha-on, I. fokban végezték. A területi arány megegyezik a szaporítási fokok megoszlásával (lásd a fenti táblázatot). A kedvező időjárásnak köszönhetően közepes átlaghozammal takarították be a vetőmagtermést. A vöröshere szaporítások hozambeli adatainak alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.

37


30. sz. táblázat A vöröshere terméseredményének alakulása 2005-2009. Évek Tényl. nyersterm. (t) Átlagtermés (kg/ha)

2005 23,0 53

2006 77,2 233

2007 64,5 119

2008 70,4 129

2009 57,3 165

Az utóbbi évek vöröshere fémzárolása az alábbiak szerint alakult. 31. sz. táblázat A vöröshere fémzárolási adatai 2005-2009. Évek 2005 2006 2007 2008 2009

Fémzárolt mennyiség (tonna) 3,4 25,7 70,6 11,7 34,1

2009-ben az előző évi mennyiség csaknem háromszorosát, 34,1 tonna vetőmagot fémzároltunk 8 tételben, zömében OECD exportra. Belföldi célra 1,5 tonna vetőmagot minősítettünk. Egyéb herefélék

Az egyéb herefélék vetőmagtermesztését növekvő területen, az előző évi 1.235 ha-ral ellentétben 1.405 ha-on részesítettük szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A bíborhere, a baltacim és a szarvaskerep mellett egy új faj is megjelent, a fonákhere (perzsahere) termeltetése, méghozzá jelentős területen (222 ha). Alapvetően ez a bővülés okozta az egyéb herefélék területi növekedését. A bíborhere szaporítása – Nógrád és Pest megyét kivéve – 2009-ben is a dunántúli (sorrendben Vas-Zala, Veszprém, Győr-Komárom, Somogy) megyék területén folyt. Tarka koronafürtből, fehérheréből és somkóróból nem történt szaporítás. Így 4 faj (bíborhere, fonák- vagy perzsahere, baltacim, szarvaskerep) 11 fajtája szerepelt a szaporításban. Bíborheréből 1.175 ha-t szemléztünk. 7 külföldi fajta (Contea, Kardinal, Heusers Ostsaat, Red, Diogene, Linkarus, Bolsena) termeltetése mellett a hazai Lovászpatonai fajta 144 ha-on került előállításra. A szaporítás 199,5 ha eliten túl I. szaporítási fokon történt. A kedvező időjárás hatására a nyerstermés 591 tonnát tett ki. Ezt a hozamot 509 kg/ha-os átlagterméssel, 81 táblán sikerült elérni. Bíborheréből 432,5 tonnát fémzároltunk 47 tételben. Ebből a mennyiségből 428,5 tonnát OECD rendszerben minősítettünk, 4 tonnát pedig EU címkével került fémzárolásra. Fonák- vagy perzsahere korábban nem szerepelt a szaporított apró herefélék között. Egy olasz fajta került előállításra 2009-ben fenntartó szemlével Vas és Zala megyékben 10 táblán, 1 fajta 222,10 ha-on. Baltacimból – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a Mátra fajtát szemléztük elit fokban, alkalmas minősítéssel. (5,0 ha) Szarvaskerepből a Szabolcsi-1 fajta elit fokú szaporítása folyt, ami megtermékenyülés hiánya miatt alkalmatlan minősítést kapott. (3,0 ha)

38


32. sz. táblázat Az egyéb herefélék szaporítása 2005-2009. Alkalm. Terület

2008 2009

/ha/

Tényl. Termés 2009 /tonna/

723 1216 1175

1161

591,1

Szemlélt terület /ha/

Faj Bíborhere /Trifolium incarnatum/

432,50

2005

2006

1417

464

-

8

9

12

3

-

-

3

-

-

7

5

7

1,9

1,75

-

-

-

-

222

222

- fenntartó szemlés

-

1420

472

732 1235 1405

1388

593,0

Szarvaskerep

2007

Fémz. Menny. /tonna/

-

/Lotus corniculatus/

Baltacim /Onobrychis viciifolia/

Fonák- vagy perzsahere /Trifolium natum/

resupi-

Összesen:

434,25

Mohar /Setaria italica L./

A hazai fajtalistán szereplő öt magyar fajta közül kettő, a GK Erika és a Mezőhegyesi sárgamagvú fajták elit, I. és II. fokú szaporítása részesült szántóföldi ellenőrzésben 3 táblán, 17,5 ha-on, alkalmas minősítést nyerve. A nyerstermés az előző évi 19,7 tonnáról 14,8 tonnára, az átlagtermés a 2008. évi 1.417 kg/ha-ról 849 kg/ha-ra csökkent. Az év során mindössze 3,1 tonna mohar vetőmagot fémzároltunk 3 tételben. Fénymag /Phalaris canariensis L./

Az előző évi 135 ha-ral ellentétben 2009-ben 41,2 ha vetőmag-előállítást ellenőriztünk, amelyből 0,5 ha került kizárásra gyomosság miatt. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően két hazai fajta (Kisvárdai 41 és Lizard) I. fokú szaporítása folyt 5 vetőmagelőállító táblán, az alföldi régióban. A tényleges nyerstermés mindössze 31,2 tonna (2008-ban 192 tonna), miután az átlagtermés az előző évinek valamivel több, mint a fele (767 kg/ha) volt. Így 2009-ben a tavalyi 100 tonnánál lényegesen kevesebbet, az áthúzódó készletekkel együtt csupán 42,9 tonnát fémzároltunk a madáreleség céljaira. Gyep- és takarmányfüvek

Gyep- és takarmányfüvekből 2531,2 hektáron 13 faj 38 fajtáját részesítettük szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben az év során. Ez több mint 924,8 ha-ral kevesebb, mint a 2008. évi szaporító terület. A szaporítóterület csökkenés a jelentősebb növényfajoknál, mint az angolperje, a nádképű csenkesz és az olasz perje a legnagyobb. A vörös csenkesznél (ami még 944,8 hektárral rendelkezik) is tapasztalható a visszaesés. A szemlélt területek közül 21,8 ha vetőmag szaporítás nem felelt meg a minősítési feltételeknek, ami jóval kevesebb a 2008. évi 120 ha alkalmatlan területhez viszonyítva. A kizárás okai gyomosság, elemi kár és a megtermékenyülés hiánya.

39


33. sz. táblázat Szemlélt területek fajonkénti megoszlása 2006-2008. Faj 2007

Angolperje (Lolium perenne) Csomós ebír (Dactylis glomerata) Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla) Hibrid perje (Lolium x hybridum) Hollandi perje (Lolium multifl. ssp.west) Juhcsenkesz (Festuca ovina) Magas tarackbúza (Elytrigia elongata) Magyar rozsnok (Bromus inermis) Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) Olasz perje (Lolium multiflorum ssp.ital.) Óriás tippan (Agrostis gigantea) Réti csenkesz (Festuca pratensis) Réti perje (Poa pratensis) Tarackos tippan (Agrostis stolonifera) Vörös csenkesz (Festuca rubra) Összesen:

Összes terület (ha) 2008

Ebből államilag minősített fajták területe (ha) takarmányfű parkfű

2009

1.100

549,0

371,3

-

371,3

168

139,4

-

-

-

5

5,0

15,2

-

-

395

136,7

126,2

-

-

268

20,7

214,5

-

-

44

44,5

44,5

-

-

466

60,8

60,7

60,70

-

4

-

2,0

2,00

-

426

293,1

148,6

-

90,94

1.429

904,0

558,6

-

-

2

19,0

24,0

24,00

-

17

-

-

-

-

15

13,0

-

-

-

8

7,8

-

-

-

1.446

1.249,4

944,8

257,54

672,30

5.778

3.442,4

2.510,4

344,24

1.134,54

A 2009-es évben a termésátlagok a nádképű csenkesz kivételével csökkentek a tavalyi évhez képest. A főbb fajok terméseredményei a következők: vörös csenkesz 130 tonna, olasz perje 628,3 tonna, angol perje 289,6 tonna, nádképű csenkesz 215,6 tonna.

40


34. sz. táblázat A jelentősebb fajok termésátlaga 2009.

Faj

Angol perje Évelő rozs Hibrid perje Hollandi perje Magas tarackbúza Nádképű csenkesz Olasz perje Réti perje Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz

Termésátlag 2008. (kg/ha)

340 592 875 1.791 544 128 990 413 293 1163

Termésátlag 2009. (kg/ha)

Termésátlag csökkenés 2008-hoz képest (%)

289,6 498,3 593,5 809,7 fenntartó 215,6 628,3 130,0 309,2

-14,82 -15,83 -32,17 -54,79 +59,36 -36,54 -55,63 -73,42

35. sz. táblázat A fémzárolt vetőmagmennyiség fajonkénti megoszlása 2009. Faj

Fémzárolt vetőmag (t)

Államilag elismert parkfű fajták (t)

Angolperje Csomós ebír Évelő rozs Felemáslevelű csenkesz Hibrid perje Hollandi perje Magas tarackbúza Nádképű csenkesz Olasz perje Óriás tippan Vörös csenkesz Összesen

98,20 3,00 4,20 10,10 16,10 9,90 68,00 13,48 131,99 1,40 76,64 433,01

33,20 10,10 13,48 60,64 117,42

Államilag elismert takarmányfű fajták (t)

4,20 68,00 1,40 16,00 89,60

Az Európai Unió tagjaként a tagországokból behozott vetőmag nem esik minősítési kötelezettség alá. Ebből kifolyólag a fémzárolt mennyiség 2005-ben jelentősen visszaesett és ez nem változott azóta sem. Legnagyobb mennyiséget angolperjéből, vörös csenkeszből és olasz perjéből fémzároltattak. Alkalmatlan minősítést idegenmag tartalom miatt 20,5 t magas tarackbúza kapott. Az államilag elismert parkfű fajták vonatkozásában a fémzárolt összmennyiség 607,88 tonnával csökkent. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő takarmányfű fajták fémzárolt vetőmag mennyiségének vonatkozásában növekedés tapasztalható a 2008-as évhez képest, ami többek között a tarackbúza fémzárolásának visszatérésével magyarázható. Az államilag elismert takarmányhasznosítású angolperje fajták a szaporításból a tavalyi évben teljesen eltűntek, ami idén sem változott, és ebből a fajból a parkfüvek jelentős visszaesése volt tapasztalható. A táblázatból látható, hogy az angol perje összes fémzárolásának harmadát hazai parkfű fajták teszik ki. Remélhetően a hazai fajták iránti kereslet nem szűnik meg a jövőben sem. A 433,01 tonna fémzárolt vetőmag nem tartalmazza a dán társhatóság részére történő vizsgálatokat.

41


Hibrid cirokfélék alapanyaga

Hibrid cirok alapanyagot 4,94 ha-on állítottak elő 2009. évben, melyből 4,2 ha alkalmas, 0,74 ha alkalmatlan minősítést kapott (0,2 ha állati kártevők, 0,54 ha fajtakevertség miatt került kizárásra) a szemlék során. Az alkalmas minősítést kapott területekről összesen 15,1 tonna termést takarítottak be. A 2008-as évben 9 hektáron szaporítottak cirok alapanyagot, amihez képest idén visszaesést tapasztaltunk. A termésátlag (3595,23 kg/ha) messze meghaladja az előző évek termését. Fémzárolásra 6,555 tonna hibrid cirok alapanyag került, melyből 50 kg került OECD fajtaigazolással értékesítésre és továbbá, alkalmatlan minősítést kapott 225 kg. Seprűcirok

2009-ben 3 államilag elismert fajta vetőmag-szaporítása összesen 6,95 hektáron részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A betakarított nyers termés mennyisége 14,7 tonna, a termésátlag 2115,11 kg/ ha volt. Összesen 5 tétel vetőmag fémzárolása történt 9,27 tonna mennyiségben. A fémzárolt vetőmagból 3,81 tonna került OECD fajtaigazolással értékesítésre. Hibrid szemescirok

A szemescirok 1 hibrid fajtájának vetőmagszaporító területe 2009-ben 6 hektár volt. A termésátlag (3.583,3 kg/ha) jóval meghaladja az előző évit (2.683 kg/ha), ami a cirok fajoknak kedvező időjárási viszonyoknak köszönhető. A fémzárolt vetőmag mennyisége 20,936 tonna. Hibrid silócirok

2009-ben 21,47 hektár hibrid silócirokot részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A termésátlag (3341,12kg/ha) a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően nem érte el az előző évi termésátlagot. A szaporított 3 államilag elismert fajta nyerstermés mennyisége 71,5 tonna volt. A fémzárolt vetőmag mennyisége 396,509 tonna, amiből 279,789 tonna került OECD exportra., 8,6 tonna pedig alkalmatlan minősítést kapott. Szudánifű

2009-ben 2 fajta szudánifű vetőmagszaporítása összesen 35,4 hektáron részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, melyből 6,4 hektár volt hibrid előállítás. Alkalmatlan minősítést idén 3 ha kapott. A betakarított nyers vetőmagtermés 85,8 tonna. A 2009-es évben a termésátlag 3.300 kg/ha, ez 2008-ban 3.446,2 kg/ha volt. A hibrid szudánifű szaporító-területen elért termésátlag 2.296,9 kg/ha. Az összes fémzárolt vetőmag mennyisége a 2009-as évben 64,664 tonna.

42

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.8. Mustár, olajretek, mézontófű __________

1.1.8. Mustár, olajretek, mézontófű Fehér mustár /Sinapis alba L./

A mustármag szaporításra jellemző piaci szélsőségek az utóbbi évtized legnagyobb területét szaporítását eredményezték 2009-ben, amely csupán 8 ha-ral maradt el 18.000 ha-tól. Ez a vetőmagelőállító terület több mint nyolcszorosa a 4 évvel ez előttinek, de az előző évi, jelentős termeltetést is 61,9 %-kal haladja meg. A robbanásszerű növekedés oka, a sok és jó átvételi árú termeltetési ajánlat volt. Az igen intenzív növekedés árát 2010-ben kell megfizetnie nemcsak a hazai szaporítóknak, hanem az európai mustár-előállítóknak és kereskedőknek is, hiszen nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában nagyon jó termések születtek. 36. sz. táblázat A mustár szaporítóterület alakulása 200-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Szaporítóterület (ha) 6.250 7.983 14.964 16.207 7.707 2.134 2.896 5.003 11.113 17.992

Fajtaszám (db) 38 45 55 49 47 18 27 40 42 53

Táblaszám (db) 164 276 572 716 295 128 144 282 657 1.221

Átlagos táblanagyság (ha) 38,1 28,9 26,2 22,6 26,1 16,6 20,1 17,7 16,9 14,7

2009-ben 17.992 ha-on 53 fajtát részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szaporító táblák száma majdnem megduplázódott, 657-ről 1.221-re emelkedett. Ehhez sajnos az is hozzájárult, hogy az átlagos táblanagyság (14,7 ha) ismét csökkent. Alkalmas minősítést 17.364 ha kapott, 628 ha került kizárásra. A szántóföldi alkalmatlanság aránya elég magas, 3,4 % volt. 60 tábla került kizárásra gyomosság, elemi kár, fejletlenség, fajtakevertség, izoláció hiánya, megsemmisülés miatt. 2009-ben az ország minden megyéjében volt mustár-szaporítás, közülük négy megyébe került a termeltetés csaknem fele (Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér). A megyei szintű adatok szerint a legnagyobb (összesen 78 %) mustárvetőmag előállító megyék sorrendben az alábbiak voltak: Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Békés megye Fejér megye Bács-Kiskun megye Veszprém megye Csongrád megye Komárom-Esztergom megye Pest megye

43

15,50 % 11,00 % 10,70 % 10,00 % 7,60 % 6,50 % 6,00 % 5,70 % 5,00 %


Fentieken kívül további 10 megyében volt az összes hazai szaporító terület 22 %-a. A szaporító területeken 46 külföldi és 7, Magyarországon is elismert fajta termeltetése folyt, zömében (94,8 %: 17.061 ha) első fokú vetőmag előállításával. Szuperelit előállítást 139 haon, elit fokú szaporítást pedig 792 ha-on végeztek. A Nemzeti Fajtajegyzékben regisztrált tíz fajta közül a következőkre terjedt ki a termeltetés: Albatros, Ascot, Bea, Éva, Marci, Medicus, Veronika – a Budakalászi sárga, Sito és Tilney fajtákból nem történt előállítás. A szaporítóterület jelentős emelkedése kedvező időjárási tényezőkkel párosult, így az átlagtermés, a tényleges nyerstermés és a fémzárolt mennyiség is igen jó eredményt adott. 37. sz. táblázat A mustár szaporítások terméseredményének alakulása 2000-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Átlagtermés (kg/ha) 549 881 955 770 1.448 1.153 1.040 795 1.143 893

Tényleges nyerstermés (tonna) 3.169 6.749 13.942 11.996 11.043 2.387 2.993 3.828 12.530 15.512

Fémzárolt mennyiség (tonna) 6.983 5.807 11.246 9.090 6.511 4.108 2.711 3.508 7.671 8.523

A tényleges nyerstermés az utóbbi évtized legjobbja volt: hat és félszer több termett, mint a negatív mélypontot jelentő 2005-ös évben, a fémzárolt mennyiség pedig több mint 11 %-kal haladta meg az előző évit. 2009-ben 8.523 tonna mustár vetőmagot fémzároltunk 911 tételben. A termeltetés gyakorlatának és a mustár kiviteli jellegének megfelelően a fémzárolt mennyiség 99,1 %-a exportra került: a termeltetésekből származó vetőmagtételek OECD címkével történő certifikálása 8.451 tonnát tett ki, míg belföldre 72 tonnát zártunk. A mustár vetőmag számottevő része 2010-ben kerül feldolgozásra. A termeltetés 2009-ben tapasztalt intenzív növekedése miatt 2010-ben jelentősen le fog szűkülni a fehér mustár hazai előállítása. Szareptai mustár /Brassica juncea L. Czernj et Cosson/

Hosszú évek után ismét volt vetőmagszaporítás e fajból: egy 30 ha-os táblán egy fajta került előállításra Fejér megyében, 195,3 kg/ha-os átlagterméssel betakarítva, amelyből OECD exportra 5.860 kg-ot fémzároltunk. Olajretek /Raphanus sativus L. var. oleiformis/

Az aprómagvú export olajos növényekre, így az olajretek termeltetésére is jellemző a korábbi mélypontot jelentő 2006-os év volt. Folyamatos területi bővülés után az akkori szemleterület csaknem tízszeresén, 11.698 ha-on folyt olajretek vetőmag-előállítás 2009-ben, ami az előző évi szemleterületet is 120 %-kal haladja meg. A szaporított fajták száma további 13-mal növekedett, 49 fajta előállítása részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősí-

44


tésben. A szaporító táblák száma is több mint a duplájára emelkedett: 314-ről 712-re emelkedett. Az átlagos táblanagyság alig változott (16,4 ha). 38. sz. táblázat Az olajretek szaporítások alakulása 2000-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Szaporítóterület (ha) 5.509 5.500 7.073 6.646 6.884 2.869 1.216 3.107 5.322 11.698

Fajtaszám (db) 28 28 27 35 38 19 18 29 36 49

Táblaszám (db) 161 183 261 271 353 208 86 198 314 712

Átlagos táblanagyság (ha) 34,2 30,0 27,1 24,5 19,5 13,7 14,1 15,6 16,9 16,4

A szemlék során 11.061 ha nyert alkalmas minősítést, ez az előző évi magtermő terület 211 %-a. Az alkalmatlannak minősített szaporítások aránya 2009-ben a 2008. évi 1,3 %-ról 5,4 %ra emelkedett (636 ha): 41 tábla került szántóföldi kizárásra gyomosság (40 %), elemi kár (20 %), megsemmisülés (14 %), fejletlenség (11 %), kiegyenlítetlenség (7 %), izoláció hiánya (6 %) és egyéb agrotechnikai hiba (2 %) miatt. A jelentősen kibővült szaporítás Komárom megyét kivéve az ország összes megyéjére kiterjedt. A megyei szintű adatok szerint a legnagyobb olajretek vetőmag előállító megyék sorrendben az alábbiak: voltak: Békés megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Győr-Moson-Sopron megye

25,0 % 12,6 % 10,1 % 8,3 % 7,6 % 5,0 %

Fentieken (68,6 %) kívül további 12 megyében volt az összes hazai szaporító terület 31,4 %-a. A faj kiviteli jellege miatt a szaporítás továbbra is zömében (85,1 %) I. fokú (9.961 ha) céltermeltetés keretében történt. Emellett 1.611,5 ha-on (13,8 %) elit, 125,5 ha-on (1,1 %) pedig szuperelit fokú szaporítás folyt. A hazai listán is bejegyzett 4 fajta közül három hazai fajtából (Anna, Litinia, Siletta Nova) összesen 1.638 ha-on szuperelit, elit és I. fokban állítottak elő vetőmagot. A legnagyobb területen a Rutina, Rego, Siletina, és a Nemzeti Fajtajegyzéken is regisztrált Litinia és Siletta Nova termeltetése folyt, további sorrendben a Dacapo, Colonel, Apoll, Lunetta, Pegletta és Bento nevű fajták felhasználásával.

45


39. sz. táblázat Az olajretek szaporítások termés- és fémzárolási adatai 2000-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Átlagtermés (kg/ha) 491 819 772 728 1.292 986 951 916 1.109 945

Tényleges nyerstermés (tonna) 2.425 4.065 5.263 4.690 8.754 2.761 1.150 2.772 5.822 10.457

Fémzárolt mennyiség (tonna) 2.493 2.539 3.627 3.231 4.031 3.558 1.748 1.572 4.205 6.094

Az 5 éve tartó sorozat, amely igen jó termésmennyiséget adott, 2009-ben is folytatódott. Ehhez a rekord szaporítóterület mellett a kiváló átlagtermés (945 kg/ha) is hozzájárult. A tényleges nyerstermés (10.457 tonna) az előző évit 80 %-kal haladta meg. A 2009-es vetőmagfeldolgozásban még nem jelent meg ez az óriási mennyiség, mert ebből 6.094 tonna került tárgyévben fémzárolásra 675 tételben, a nyerstermés további, jelentős részének a letisztítása 2010-re húzódik át. Az olajretek fémzárolásának csaknem egészét (6.008 tonna) a céltermeltetések termésének OECD címkével való certifikálása képezte. Tekintettel a 2009-ben tapasztalt áttörésre, 2010-ben jelentősen le fog szűkülni az olajretek hazai termeltetése. Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./

A mézontófű előállításában ugyanolyan robbanásszerű növekedés ment végbe 2009-ben, mint a társnövények, a fehér mustár és az olajretek szaporításában, hiszen az előző évi terület több mint kétszeresén, 5.172 ha-on volt facélia-termeltetés. 11 fajtát szemléztünk, és a szántóföldi ellenőrzés során 4.963 ha kapott alkalmas minősítést. 209 ha (4 %, 20 tábla) került kizárásra gyomosság, megsemmisülés, elemi kár, általános kultúrállapot és fejletlenség miatt. A szaporító táblák száma a terület rendkívüli bővülésével párhuzamosan 230-ról 442-re növekedett, az átlagos táblanagyság (12 ha) pedig valamelyest nőtt az előző évi adathoz viszonyítva. 40. sz. táblázat A mézontófű szaporítások alakulása 2000-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Szaporítóterület (hektár) 4.490 4.144 5.737 4.724 1.583 2.905 2.402 1.929 2.409 5.172

Fajtaszám (darab) 7 8 7 11 9 8 8 9 9 11

46

Táblák száma (darab) 161 171 338 261 104 227 165 188 230 442

Átlagos táblanagyság (hektár) 28 24 17 18 15 13 15 10 10 12


A vetőmagelőállítás több mint fele (56,7 %) Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedett el, amit a Vas (12,2 %), a Jász-Nagykun-Szolnok (7,1 %) ill. Veszprém (6,1 %) megyei szaporító területek követtek. A felsoroltakon kívül 11 megyében folyt még facélia előállítás. A következő mézontófű fajták kerültek szaporításra: Amerigo, Angelia, Balo, Boratus, Gipha, Julia, Lilla, Lisette, Mira, Oka és Phaci. Közülük az Amerigo, Angelia és Lilla az államilag elismert fajták jegyzékében is szerepelnek. Az előállítás 87 %-ban I. szaporulati fokon (4.491 ha) történt, emellett az elit (681 ha) aránya 13 % volt. 2009-ben is jó átlagtermést (442 kg/ha) takarítottak be, így a nyers vetőmagtermés (2.192 tonna) a szaporítóterület emelkedését követve csaknem kétszerese volt az előző évinek. Az év során 1.006 tonna mézontófű vetőmagot fémzároltunk 112 tételben. A megszokott gyakorlatnak megfelelően a facélia fémzárolás 97,6 %-át a termés OECD címkével történő zárása (982 tonna) tette ki. Jelentős mennyiségű vetőmag fémzárolása húzódott át 2010-re. 41. sz. táblázat A mézontófű szaporítások termés- és fémzárolási adatai 2000-2009. Évek 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Átlagtermés (kg/ha) 280 396 509 467 464 501 419 423 458 442

Tényleges nyerstermés (tonna) 1.225 1.570 2.896 2.172 727 1.435 956 779 1.091 2.192

47

Fémzárolt mennyiség (tonna) 812 1.075 1.751 2.099 650 1.003 576 507 530 1.006

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.9. Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak

1.1.9. Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak A szántóföldön hivatalos ellenőrzésben részesült zöldség vetőmagszaporítások tovább csökkentek, mind terület, mind pedig faj vonatkozásában. A zöldség szaporítóanyag kereskedelemben a vetőmagelőállítás liberalizációját segítette az EU csatlakozás is. Csak a kereskedelmi, bolti ellenőrzések során találkozunk az EU-ból származó sokszor általunk nem is ismert vetőmaggal. Ezért az ellenőrzéseknek egyre nagyobb jelentősége van munkánk során, mivel az árutermelés érdekében legalább az EU előírások ellenőrzése elengedhetetlen. 42. sz. táblázat Standard vetőmagszaporítások helyzete 2009. Terület Táblaszám Fajtaszám Faj /ha/ /db/ /db/

Ebből ellenőrzött /ha/

Csemege kukorica Pattogatnivaló kukorica Zöldborsó Kapor Zöldbab Szárazbab Limabab Tűzbab Étkezési paprika Sóska Paradicsom Fejessaláta Spenót Patiszon Téli sarjadék Sárgadinnye Görögdinnye Vöröshagyma Póréhagyma Uborka Spárgatök Pasztinák Sütőtök Petrezselyem Olajtök Takarmánytök Sárgarépa Retek Murvás mák

55,00 3,30 7248,30 2,00 26,80 2,00 3,70 0,10 22,2 2,30 14,21 4,00 46,00 1,60 1,70 1,90 1,50 42,10 1,00 24,70 9,10 1,00 3,50 8,10 13,90 2,00 25,10 17,00 0,04

4 5 347 1 20 1 20 1 140 2 8 2 3 2 2 4 2 42 1 14 7 1 4 6 2 2 10 9 1

2 3 102 1 11 1 1 1 62 1 7 2 2 2 1 3 1 13 1 7 3 1 2 3 1 1 7 8 1

0,50 1578,19 4,06 20,00 3,30 0,50 0,60 11,06 0,04

Összesen:

7584,15

663

251

1618,25

Standard szaporítások 2009. évben 7584,15 ha-on lettek bejelentve, ami az előző évinél 17,6 %-al több. Ez azt is jelenti, hogy a vetőmagelőállítók mind jobban eleget tesznek a rendeleti előírásoknak és jogkövető magatartást tanúsítanak. Kötelező ellenőrzésre 1618,25 ha-on került sor, az 50/2004. (IV.22.) FVM rendelet alapján. Standard szaporításban 251 fajta vetőmagelőállítása történt 663 táblán. Meghatározó területen zöldborsó vetőmagelőállítást végeztek a szaporítók, mely az összes terület 95,6 % (7248,30 ha).

48


43. sz. táblázat Hüvelyes zöldségnövények szaporításának alakulása (ha) Növényfaj

1995-2004. átlaga

Zöldborsó Zöldbab Étkezési szárazbab Lencse Mungóbab Limabab Földimogyoró Összesen:

1572,4 76,5 85,9 104,3 0,58 0,47 1840,2

2005.

2006.

157,0 38,9 9,7 205,6

2007.

214,7 6,5 8,0 229,2

2008.

286,1 8,5 10,0 304,6

2009.

161,8 11,3 3,7 176,8

367,2 12,2 379,4

A hüvelyes zöldségnövények területe jelentős mértékben emelkedett ugyan, de ez az emelkedés sem teszi lehetővé a hazai vetőmagigények kielégítését. Figyelemmel a táblázatban szereplő 10 éves átlagos hüvelyes zöldség területre tragikusan csekély az a terület ami kötelező szemlében részesül, szemben a standardként nyilvántartott területek nagyságával. 44. sz. táblázat Egyéb zöldségnövények szaporításának alakulása

Összes szemlézett terület /ha/ Összes szaporított fajta száma /db/ Táblák száma /db/ Átlagos táblanagyság /ha/

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

203,0

128,0

101,2

95,9

123,5

40

32

26

23,

31

97

62

47

47

56

2,09

2,06

2,15

2,04

2,21

7 zöldségfaj 31 fajtája került szántóföldi ellenőrzésre 56 táblán. Az emelkedést ellenére nem lehetünk bizakodóak a zöldség vetőmagelőállítás helyzete értékelésénél, hiszen a standardként előállított egyéb zöldségnövények fajszáma bíztató, de ez nem minden esetben jelenti a biológiai alapok megfelelő megőrzését és tovább adását. Reklamációk kivizsgálása alkalmával egyre több esetben találkozunk nem megfelelő fajtatisztaságú vetőmaggal, amely nagyrészt az előállító hibájából következhet be. Zöldborsó (Pisum sativum L.)

A szaporítóterülete az előző évhez képest több mint a duplájára emelkedett. 29 fajta szaporítása történt 49 táblán. Az átlagtermés a tavalyi szint alatt alakult (1.542,1 kg/ha). Fémzárolásra 270 tételben 4.417,4 tonna került. Természetesen ebben a mennyiségben a standard szaporításból származó fémzárolt vetőmag is benne van.

49


Zöldbab (Phaseolus vulgaris L.)

Szaporító területe minimális, a feldolgozóipari, és friss piaci vetőmagigények kielégítése csak külföldről származó vetőmaggal biztosítható. A kiskerti igényeket is csak részben elégíti ki a standard vetőmagelőállítás. 41 tételben 143 tonna zöldbab fémzárolására került sor. Étkezési szárazbab ( Phaseolus vulgaris ssp. vulgaris L. )

Ellenőrzött szaporítás 2009-ben nem volt Magyarországon, piaci igények kielégítése csak külföldről származó vetőmaggal biztosíthatók. Lencse ( Lens culinaris L. )

Az utolsó 5 évben nem volt ellenőrzött szaporítás. Paprikafélék

Szaporítóterülete 69,8 ha volt, a 2008. évi területnél 17,5 %-kal nagyobb. Amennyiben a növekedés folytatódik az árutermeléshez elegendő vetőmag ellátással továbbra sem lesz probléma, ami megnyugtató, lévén hogy hungaricumról van szó. 45. sz. táblázat Paprikafajok szaporítása Faj Étkezési paprika Fűszer-paprika Cseresznyepaprika Összesen

2005 1,0 134,1 0,5 135,6

Szemlézett terület (ha) 2006. 2007. 2008. 0,2 0,1 0,5 64,2 53,0 58,0 0,6 1,1 0,8 65,0 54,2 59,4

2009. 3,1 64,5 2,2 69,8

2005 4 18 2 -

Fajtaszám (db) 2006. 2007. 2008. 1 2 1 15 15 15 2 2 1 -

2009. 3 19 3 -

Paradicsom ( Lycopersicon lycopersicum L. )

Szántóföldön ellenőrzött terület csak a standard szaporítás esetében volt. Kabakosok

Csak az olajtök és sütőtök vetőmag-előállítása számottevő, nem hazai megrendelésre. Profi árutermesztésre használt hibridek nagy része importból, illetve az EU-ból származik. Olajtökből 52 tételben 213,6 tonnát fémzároltunk, mely majdnem teljes egészében külföldre került. Gyökérzöldségek

Ellenőrzött szaporító terület csak a standardként bejelentett területekből volt. Főleg a petrezselyem esetében rossz a helyzet, megfelelő fajtafenntartása nincs. Az előállított és forgalomba kerülő vetőmaggal kapcsolatban igen sok a vásárlói reklamáció.

50


Vöröshagyma ( Allium cepa L. )

Szaporító területe minimális. Az igények kielégítésénél a termelők nagymértékben használnak fel ellenőrizetlen, illetve külföldi fajtát árutermelési célra. Standardként történő előállítása jelentős (42,1 ha). A fajtafenntartással e növénynél is problémák vannak. Gyógy-, fűszernövények, virágok, famagvak

Az egyedüli számottevő területtel rendelkező növény a mák, 63,3 ha területen került szaporításra. Az átlagtermés 619 kg/ha, az előző évhez képest területnagyságban és átlagtermésben is csökkenés mutatkozott. 22 tételben 35,9 tonna fémzárolására került sor.

51

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.2. Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag

1.2.

Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag

Az elmúlt években megnőtt a kereslet az ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek iránt. Az Európai Unió szabályozza ezek előállítását, melynek keretében előírja, hogy ökológiai gazdálkodáshoz lehetőség szerint szintén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagot kell felhasználni. Ennek következtében megfogalmazódott az igény, hogy a minősített vetőmagok címkéjén a ’bio’ tanúsítás ténye is feltüntetésre kerüljön. Az elmúlt években már nagyobb mennyiségben forgalmaztak igazoltan ökológiai vetőmagot. 2009-ben az alábbi szaporító területeken állítottak elő ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagot: 46. sz. táblázat Ökológiai gazdálkodás szaporító területe Faj Alakor búza Bíborhere Fehér mustár Fűszerpaprika Hibrid perje Holandi perje Köles Kukorica Lóbab Lucerna Mézontófű Napraforgó hibrid Olajretek Olajtök Olaszperje Őszi búza Őszi rozs Őszi triticale Rizs Sütőtök Szója Szöszös bükköny Tavaszi árpa Tavaszi bükköny Tönke búza Tönköly búza Vöröshere Összesen:

Fajták száma (db) 1 1 5 2 1 1 2 4 1 8 3 4 3 1 1 9 3 1 2 1 1 1 1 2 1 4 3 67

Szemlélt terület (ha) 3,5 84,7 268,2 1,4 39,0 51,0 20,1 40,0 13,6 680,1 282,5 22,1 91,3 5,8 82,1 271,6 38,2 4,1 9,2 5,0 18,1 12,1 17,3 136,5 3,0 85,9 94,4 2381,2

Ebből alkalmas terület (ha) 3,5 84,7 250,7 1,4 39,0 51,0 20,1 40,0 13,6 630,3 248,3 7,1 91,3 5,8 82,1 236,1 38,2 4,1 9,2 5,0 12,0 12,1 17,3 105,5 3,0 85,9 94,4 2192,0

Betakarított nyers termés (t) 6,6 44,7 280,4 0,7 15,8 39,0 51,5 277,8 21,0 28,2 99,8 6,5 135,1 3,5 80,9 1035,5 56,1 5,2 37,0 1,2 3,5 12,0 78,1 20,4 5,8 301,4 13,8 2661,5

Termésátlag (kg/ha) 1885,7 527,6 1118,2 500,0 405,1 764,7 2562,1 6945,0 1544,1 44,7 401,9 909,1 1479,4 597,2 985,2 4385,6 1467,8 1268,3 4021,7 240,0 192,6 993,3 4514,4 193,2 1933,3 3505,4 146,1

A táblázatból látható, hogy legnagyobb szaporító területe a lucernának volt, de jelentős a mézontófű, őszi búza és a tavaszi bükköny ökológiai vetőmag-előállítása is. A 158,25 ha alkalmatlannak minősített terület elemi kár, fajkevertség, megtermékenyülés hiánya származási igazolás hiánya és gyomosság miatt nem felelt meg a minősítés követelményeinek.

52


47. sz. táblázat Szaporítási fokok megoszlása

Faj Alakor búza Bíborhere Fehér mustár Fűszerpaprika Köles Hibrid perje Hollandi perje Kukorica Lóbab Lucerna Mézontófű Napraforgó hibrid Olajretek Olajtök Olaszperje Őszi búza Őszi rozs Őszi triticale Rizs Sütőtök Szója Szöszösbükköny Tavaszi árpa Tavaszi bükköny Tönke búza Tönköly búza Vöröshere

Szaporítási fok Szuper elit Első fok Első fok Elit Első fok Elit Első fok Első fok Hibrid/Első fok Elit Elit Első fok Másod fok Első fok Hibrid/Első fok Első fok Első fok Első fok Első fok Másod fok Elit Első fok Elit Másod fok Elit Másod fok Első fok Első fok Elit Első fok Szuper elit Első fok Másod fok Első fok

53

Szemlélt terület (ha) 3,50 84,72 268,20 1,40 18,10 2,00 39,00 51,00 40,00 13,60 17,64 195,32 467,14 282,52 22,15 91,32 5,86 82,11 11,50 255,94 4,20 11,75 26,47 20,85 9,20 5,00 18,17 12,08 17,30 136,56 3,00 16,00 69,98 94,40


48. sz. táblázat Fémzárolt ökológiai vetőmagvak mennyisége Faj Alakor búza Fűszerpaprika Hibrid perje Kukorica Lucerna Mézontófű Fehér mustár Olajretek Őszi búza Őszi rozs Őszi triticale Őszi zab Tönke búza Tönköly búza Vöröshere Összesen

Tétel (db) 2 2 1 8 7 4 11 2 17 1 1 1 3 7 4 71

Fémzárolt mennyiség (kg) 4.970 148 5.000 173.653 38.535 23.618 103.820 15.300 330.800 15.000 5.000 7.350 8.220 102.615 10.437 844.466

Ebből alkalmatlan (db) 5.000 5.000

Ebből export (db) 5.000 141.540 14.410 17.430 103.820 15.300 10.437 307.937

2009-ben az igazoltan ökológiai vetőmag-előállításból származó vetőmagokból a tavalyi évi 905,4 tonnával szemben 844,5 tonna vetőmagot terjesztettek elő fémzárolásra. A szaporító terület növekedése ellenére, a hazai biovetőmag fémzárolása csökkent 2009. évben. A két legjelentősebb faj az őszi búza illetve a kukorica az összes ökológiai vetőmag fémzárolás több, mint 59 %-át teszi ki. A fajszortiment a 2008-as évhez képest kismértékben csökkent(15 db). 1.2.1. Ökológiai vetőmag adatbázis

Az Európai Unió Bizottsága 1452/2003/EK rendelete előírja a tagállamok számára számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajoknak, fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag illetve burgonya vetőgumó. Az adatbázisba csak azok az igazoltan ökológiai vetőmag tételek kerülhetnek felvételre a szállító kérésére, melyek a vetőmagvakra vonatkozó minősítési feltételeket is mindenben teljesítik. Az MgSzH az FVM megbízásából 2004 szeptembere óta honlapján működteti az ökológiai vetőmag adatbázist, amelyen 2009-ben 8 szántóföldi és 191 zöldség vetőmagtétel szerepelt az adatbázisban.

54

1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.3. Fajtaazonosító kitermesztés

1.3.

Fajtaazonosító kitermesztés

A fajtaazonosító kitermesztés munkáit a 2003. évi LII. törvény, valamint a 48/2004. (IV. 21.) és az 50/2004 (IV. 22.) FVM rendeletek, a 2008. márciusában megjelent „MSZ 20476 Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatok” című szabvány alapján végezzük. Ennek értelmében változott a faj és fajtatisztaság fogalma, a parcella növényállománya akkor is faj ill. fajtatiszta, ha idegen fajú, vagy fajtájú egyedeket az értékelő táblázat határértékéig tartalmaz. Így a korábbiaktól eltérően táblázataink fejléceiben összevontuk a fajtaazonos és fajtatiszta, valamint a szabványértéknek megfelelő (alkalmas) oszlopokat. Az új szabvány az OECD előírásain keresztül az Európai Unió joganyagában szereplő határértékeket írja elő. Az alábbi táblázat a 2009-ben elvégzett fajtaazonosító kitermesztés főbb adatait tartalmazza: 49. sz. táblázat

2008.

2009.

db

db

%

5781

6254

108,2

494

467

94,5

5

31

62,0

129

81

62,8

A következő évre áthúzódó vizsgálatok száma

1247

1069

85,7

Mindösszesen:

7162

7435

103,8

Vizsgálatok / év Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatok (parcellák) száma Kontroll parcellák száma A nem értékelhető minták száma Burgonya rügydugvány vizsgálatok száma

Változás

A vizsgált vetőmag és burgonya szaporítóanyag tételek számát és a vizsgálatok összesített statisztikai eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: 50. sz. táblázat Szabványérték feletti (alkalmatlan) tételek száma Nem fajtaKevert azonos db db

Mintaszám

Szabványértéknek megfelelő (alkalmas) tételek száma

db

db

Vetőmag

6209

5588

592

29

Burgonya

45

43

0

2

Összesen:

6254

5631

592

31

%

100

90,0

9,5

0,5

Vizsgálat típusa

A 2005-2009. években vizsgált tételek fajtaazonossági és fajtatisztasági eredményeit, és a tételek idegen fertőzöttségét a következő táblázat foglalja össze.

55


51. sz. táblázat Szabványérték feletti (alkalmatlan) % Nem fajtaazonos Kevert (más fajta)

Év

Fajtaazonos Fajtatiszta %

Szabványértéknek megfelelő (alkalmas) %

2005.

33,1

57,9

8,6

0,4

2006.

28,7

66,3

4,9

0,1

2007. 2008. 2009.

28,1

69,2

2,6 5,9 9,0

0,1 0,2 0,5

93,9 90,5

A Fajtakitermesztő Állomáson 2009-ben 51 növényfaj 1167 fajtájának fajtaazonosságát vizsgáltuk. A jelentősebb volumenben termesztett növényfajok közül az alábbiak eredményét ismertetjük: Őszi búza

Ebben az évben 608 minta fajtaazonosító kitermesztését végeztük el. A vizsgált fajták száma 87 volt. 52. sz. táblázat Év

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.



17,2 38,7 43,3

74,9 53,9 51,1 89,1 95,2

Szabványérték feletti (alkalmatlan) % Nem fajtaazonos Kevert (más fajta)

7,9 7,4 5,2 10,5 4,8

0,4 0,4 -

Munkánkat 60 kontrollminta és 80 hivatalos fajtaleírás segítette. Az alábbi két táblázat közül az első a magasabb szaporítási fokú szuperelit és elit, a második pedig az első fokú tételek fajtaazonossági vizsgálatainak eredményét tartalmazza.

56


53. sz. táblázat Magasabb szaporítási fokú tételek (szuperelit, elit) Év

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.



22,1 36,4 52,7

59,5 52,1 41,1 84,8 87,5

Szabványérték feletti (alkalmatlan) %

18,4 11,5 6,2 15,2 12,5

54. sz. táblázat Első fokú tételek Év

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.



16,2 39,2 40,4

77,6 54,4 54,2 90,3 97,0


6,2 6,4 5,4 9,7 3,0

Napraforgó Hibridek és fajták

A 499 db napraforgó tétel 51 hibridből illetve fajtából tevődött össze. A mintaszám 25 %kal emelkedett az előző évihez képest. 55. sz. táblázat Év

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.



38,9 28,5 30,6

55,7 63,1 57,7 91,9 84,4


5,4 8,4 11,7 8,1 15,6

Figyelemre méltó az alkalmatlan tételek arányának az utóbbi években nem látott mértékű emelkedése. Elsősorban a steril növények nagymértékű megjelenése a jellemző.

57


Munkánkat 28 kontrollminta és 11 hivatalos fajtaleírás segítette. Szuperelit napraforgó és napraforgó alapanyag

19 db különböző napraforgó alapanyag mintát vizsgáltunk. 56. sz. táblázat Fajtaazonos Fajtatiszta %

Év


14,7 6,3 27,8

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.


41,2 68,7 44,4

44,1 25,0 27,8 39,1 26,3

60,9 73,7

Munkánkat 6 kontrollminta és 10 hivatalos fajtaleírás segítette. Kukorica Hibridek

A fajtaazonosító vizsgálatra beküldött 4350 db hibridkukorica tétel 309 különböző hibrid F1 vetőmagból állt. A kötelezően elvégzendő vizsgálatok száma a számítógépes programmal történő parcellázási művelet után 3226 tételre terjedt ki. 20 mintát (ami a vizsgálandó tételek 0,6 %-a), a tavaszi aszály okozta kelési problémák miatt nem tudtunk értékelni. Ezek a tételek 2010-ben újra vetésre kerülnek. Ezenkívül elvégeztük 56 tétel fajtakitermesztését megrendelésre. 57. sz. táblázat Fajtaazonos fajtatiszta és szabványértéknek megfelelő (alkalmas) db %

Szabványérték feletti idegent tartalmazó (alkalmatlan) db %

Év

Tételszám db

2005. 2006.

2.317 2.981

2.100 2.858

90,6 96,0

217 123

9,4 4,0

2007.

2.974

2.930

98,5

44

1,5

2008.

2758

2646

96,0

112

4,0

2009.

3262

2869

88,0

393

12,0

A vizsgált tételek száma (3262) a 2008. évihez képest 18,3 %-kal növekedett. A növekedés oka a meghatalmazott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzések számának emelkedése, illetve ezen területek termésének kötelező kitermesztése.

58


A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatról szóló, 2008 márciusában megjelent, MSZ 20476 számú szabványban előírt határértékek szerinti minősítése alapján az alkalmatlan minősítésű tételek 12 %-ot értek el. Ez a 2008. évi értékhez képest 8 %-os növekedést mutat! Az alkalmatlan tételek között szerepel 22 olyan tétel is, amelynek növényállománya nem egyezett meg a mintatasakon feltűntetett fajtanévvel, ez a mintaszám 0,7 %-a. Összesen 309 különböző hibridet vizsgáltunk. Ezekből 248 hibrid SC, 59 hibrid TC és mindössze 2 hibrid volt DC. A fajtaazonosító vizsgálat elvégzéséhez 184 hibridnél állt rendelkezésre hivatalos fajtaleírás. Kontrollparcellát (123 db) a vizsgált hibrid mellé tudtunk vetni. Kukorica alapanyagok

Az összesen 274 tétel 234 vonalból, illetve 40 alapegyszeresből tevődött össze. 58. sz. táblázat Év

Tételszám db

Fajtaazonos fajtatiszta és szabványértéknek megfelelő (alkalmas) db %

Szabványérték feletti idegent tartalmazó (alkalmatlan) db %

2005.

189

151

79,8

38

20,1

2006.

108

94

87,0

14

13,0

2007.

241

232

96,3

9

3,7

2008.

321

274

85,0

4

15,0

2009.

274

217

79,2

57

20,8

A vizsgálatra beküldött 274 tétel 14,6 %-os csökkenést mutat az előző évhez képest. A vizsgált alapanyagok fajtaszáma 162 volt, ebből 138 vonal, 24 alapegyszeres. A 162 alapanyag közül 125-höz állt rendelkezésre hivatalos fajtaleírás (77,2 %), és 77 mellé tudtunk kontrollmintát (47,5 %) vetni. A 20,8 % alkalmatlan minősítésű tétel azt jelzi, hogy a vizsgált alapanyagok genetikai tisztasága erős romlást mutat. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra kijelölt standard zöldségfajok A 2009. évi kötelező standard kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokat a Vetőmag Terméktanáccsal egyeztetve a zöldborsó, vöröshagyma és a tökfélék szaporításainak mintáiból végeztük el. A következő táblázatokban értékeljük a felsorolt fajok eredményeit. A 416 borsótétel 166 fajtából állt. Az iktatott minták száma 464 db, a kontroll parcellák száma 44 db, 4 minta kitermesztésére nem került sor.

59


59. sz. táblázat Év

Fajtaazonos fajtatiszta %


57,1 52,4 46,5

34,5 38,9 37,8

2003. 2004. 2005. 2008. 2009.

Szabványérték feletti (alkalmatlan) % Nem fajtaazonos Kevert (más fajta)

7,8 8,0 12,1 4,7 4,6

94,8 94,5

0,6 0,7 3,6 0,5 0,9

A 2009-es évi adatok közel ugyanazt mutatják, mint a 2008-as adatok. A 21530, 48472, Garai korai, Debreceni korai velő, Debreceni világoszöld, Coral, Léda, Rajnai törpe, Rainier, Onward, Utrillo fajták több tételét továbbszaporításra alkalmatlannak kellett minősíteni. 60. sz. táblázat Szuper elit

Elit

Első fokú

Standard

Standard export db %

Standard import db %

db

%

db

%

db

%

Db

%

Alkalmas

5

100

20

90,9

1

100

367

94,6

-

-

-

Kevert

-

-

2

9,1

-

-

17

4,4

-

-

Nem fajtaazonos (más fajta)

-

-

-

-

-

-

4

1,0

-

Összesen

5

100

22

100

1

100

388

100

-

Szaporítási fok %

1,2

5,3

0,2

93,3

-

Összesen db

%

-

393

94,5

-

-

19

4,6

-

-

-

4

0,9

-

-

-

416

100

-

100

A minták 93 % standard tétel volt, ezeknek 94,6 % kapott alkalmas minősítést. A standard vöröshagyma és tökfélék fajtaazonosító vizsgálatainak eredményeit a következő táblázat tartalmazza:

60


61. sz. táblázat Szaporítási fok

Szabványértéknek megfelelő alkalmas

Bázis I. gen. Standard Összesen:

0 1 12 13

Standard I. gen. - export Összesen:

6 2 8

Alkalmatlan Szabványérték feletti kevert

Vöröshagyma 2 9 11 Tökfélék 5 5

Nem azonos a fajtanévvel

Összesen

-

2 1 21 24

-

11 2 13

Burgonya rügydugvány vizsgálatok A 2009- ben 22 fajta, 81 mintájának vizsgálatát végeztük el, valamint 16 db magasabb szaporítási fokú tétel ELISA vizsgálathoz szükséges növényeket neveltük fel. A beküldött minták mintavételi jegyzőkönyvei alapján 249,9 hektár területen volt a vetőburgonya előállítás 2009-ban, ami 74 %-a a 2008. évinek. Szaporítási fok szerint ez a terület az alábbiak szerint oszlik meg: alábbiak szerint oszlik meg: Szuperelit: Elit: Első fok:

3,32 ha 21,80 ha 224,78 ha

A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet értelmében a rügydugványvizsgálat csak az első fokú tételeknél kötelező, a szuperelit és elit tételeknél az ELISA vizsgálatot írja elő a rendelkezés. A rendelet 10%-ig határolja be az Y és sodró tüneteket okozó együttes vírusfertőzöttséget.

61


62. sz. táblázat

Év 2005 2006 2007 2008 2009

db % db % db % db % db %

Tétel db 99 100 87 100 73 100 109 100 81 100

A vírusfertőzöttség mértéke % 0-2 2-4 4-10 25 13 23 25,3 13,1 23,2 12 9 27 13,8 10,3 31,1 11 5 28 15,1 6,8 38,4 12 17 44 11,0 15,6 40,4 13 18 21 16,1 22,2 25,9

0 28 28,3 28 32,2 13 17,8 18 16,5 14 17,3

10 felett 10 10,1 11 12,6 16 21,9 18 16,5 15 18,5

Ebben az évben a még megengedett (10%-ig) vírusfertőzöttségű tételek aránya kissé csökkent. A sodróvírus (PLRV) tünetei a tételek 19 %-ában fordult elő. A rügydugványvizsgálatban 15 tételt minősítettünk alkalmatlannak, ez 28,3 ha vetőburgonya előállítás területét reprezentálja (az összes terület 12,6 %-a). A következő táblázat a rügydugványtételeknek és azok minősítésének területi megoszlását szemlélteti: 63. sz. táblázat

Helye db

Baranya-TolnaSomogy megye Fejér-Veszprém megye Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg, Borsod megye Vas-Zala megye

Összesen:

A vírusfertőzöttség mértéke

Tétel ha

0 db

0-2 %

db

2-4 %

db

4-10 %

db

10 felett %

db

%

36

128,80

9

33,9

5

11,0

10

39,5

10

35,4

2

9,0

13

31,70

2

6,4

2

2,5

4

10,8

2

12,00

3

-

23

36,40

2

2,0

5

6,7

3

5,2

5

12,50

8

10,0

9

28,38

1

5,7

1

1,0

1

2,0

4

10,38

2

9,3

81

225,28

14

48,0

13

21,2

18

57,5

21

70,28

15

28,3

Egyéb feladatok a Fajtakitermesztő Állomáson Az Állomás fóliaházaiban 2009. évben is elvetettük a Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztálya megbízása alapján a paprikafajták DUS vizsgálatához szükséges 210 mintaparcellát. Ezen kívül 7 babfajta, 10 tojásgyümölcs fajta és 16 cikóriasaláta fajta szántóföldi fajtaösszehasonlító kísérletét is elvégeztük. A gyümölcsfa posztkontroll vizsgálatának első részét befejeztük, ami 375 gyümölcsfa felszámolását jelentette. Folytatódik 43 gyümölcsfa tétel posztcontroll vizsgálata, valamint 28 almafajta DUS fajtakisérlete. A 2008 évben GEVES szervezésében folyó fű taposási kísérlet (58 fajtából álló sport és golf fűfajta) vizsgálata kibővült újabb 31 fajtából álló, első éves kísérlettel. Az idei évben fejeződött be az angolok kérésére fagytűrési vizsgálatra beküldött borostyán minták értékelése.

62


Az Erdészeti Osztály részére végeztük el 13 energiafűz fajta teljesítménykísérletét négy ismétlésben, valamint 19 energiafűz fajta DUS vizsgálatát. A 2008. őszén telepítésre került 3060 db nyár oltvány fajta összehasonlítási kísérlet vizsgálata folyamatosan történik. 2009.05.28-án kalászos szemletréninget tartottunk 13 fő megyei szántóföldi felügyelő részére.

63

2. FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK 2.1. Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata ___________________________________________________________________________________________

2.

FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK

2.1. Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata A Vetőmag-vizsgálati és Hatósági Osztály négy laboratóriummal működik. A laboratórium NAT szerint akkreditált laboratórium. 2009-ben sikeresen szerepeltünk a felülvizsgálati auditon, így érvényes maradt az akkreditációnk. 2009-ben a laboratóriumokban összesen 52.496 vetőmagvizsgálatot végeztünk el, az éves mintaszám 22.000 körül volt, ebből 7.000 a fémzárolt minta. A fémzárolt vetőmagtételek minősítő vizsgálatai közül a legnagyobb arányt az olajnövények teszik ki, jelentős még a gyepfű és a kukorica vizsgálatok száma. A Tisztaságvizsgálati Laboratórium feladata a vetőmagvak tisztaság-, idegen mag és nedvességtartalom vizsgálata, valamint a tisztíthatósági vizsgálatok elvégzése. A vizsgált fajcsoportok megoszlását az alábbi grafikon mutatja.

3. sz. ábra: Tisztaságvizsgálatok megoszlása az éves mintaszám alapján

Ellenőrzési tevékenységünk a minősítő vizsgálatokon felül az import vetőmag tételek rendeletben előírt ellenőrzésével kapcsolatosan 355 teljes szabvány szerinti –tisztaság-, idegenmag tartalom vizsgálatot végeztünk el. Mintavételi ellenőrzés keretében 247 db tisztaságvizsgálatot végeztünk el. A magvizsgálók a napi magvizsgálói tevékenység mellett az alább felsorolt egyéb munkákban is részt vettek: - laboratóriumi akkreditációval kapcsolatos folyamatos műszerellenőrzések - oktatások és körvizsgálatok előkészítése

64


- maggyűjtemények rendben tartása és elkészítése - szakmai továbbképzések. Ezek közül kiemelkedő nagyságrendű munkát jelentett a virágmag gyűjteményünk korszerűsítése és bővítése. Az ISTA 2009 évi értekezletén egy dél-afrikai kollégától kapott, elsősorban nálunk kevésbé ismert fajokból álló anyaggal bővíthettük a maggyűjteményünket, amely 2009-ben több mint 500 faj magját tartalmazza. Hazai körvizsgálatot szerveztünk az MgSzH megyei hivatalainál működő laboratóriumaink részére búza tisztaságvizsgálatból és vörös csenkesz és szója nedvességtartalom vizsgálatból. Zöldség magvakkal foglalkozó akkreditált vállalati laboratóriumok számára szervezett körvizsgálatok: káposzta és vöröshagyma tisztaságvizsgálat. Nemzetközi együttműködés keretében nemzetközi körvizsgálatot készítettünk el fehérhere, valamint más résztvevők számára őszirózsa tisztaság- és idegen mag meghatározásra. Az ISTA körvizsgálati programja szerinti vizsgálatok -melyek sikeres elvégzése az ISTA akkreditáció fenntartásának feltételei- 2009-ben: Hordeum vulgare tisztaság-, idegenmag tartalom vizsgálat, Linum usitatissimum tisztaság-, idegenmag- és nedvességtartalom vizsgálat Oryza sativa tisztaság-, idegenmag tartalom vizsgálat és bizonyítványkiadás. A Csírázóképesség-vizsgálati Laboratórium feladata a vetőmagvak csírázóképesség-, életképesség- és vigorvizsgálata. A csírázóképesség vizsgálatok között közölt adatokból konduktivitás mérés 58, biokémiai életképesség-vizsgálat 175 és 382 Cold teszt minta volt 2009-ben.

4. sz. ábra: Csírázóképesség vizsgálatok megoszlása az éves mintaszám alapján

Ellenőrzési tevékenységünk a minősítő vizsgálatokon felül: - Bolti ellenőrzés keretében 351 db csírázóképesség vizsgálatot végeztünk el.

65


-

Import vetőmag tételek rendeletben előírt ellenőrzésével kapcsolatosan 355 db, mintavételi ellenőrzéssel kapcsolatban 247 db csírázóképesség vizsgálatot végeztünk el.

A magvizsgálók e mellett az alább felsorolt egyéb munkákban is részt vettek: - laboratóriumi akkreditációval kapcsolatos folyamatos műszerellenőrzések - oktatások és körvizsgálatok előkészítése - szakmai továbbképzések. Hazai körvizsgálatot szerveztünk az MgSzH megyei hivatalainál működő laboratóriumaink részére borsó és lucerna csírázóképesség vizsgálatból. Az érintett MgSzH megyei hivatalok laboratóriumai és üzemi akkreditált laboratóriumok részére külön körvizsgálatot szerveztünk zöldség fajok (káposzta és olajtök) csírázóképesség vizsgálatából. Egy cégtől kaptunk napraforgó és káposztarepce körvizsgálati mintákat. Egyéb nemzetközi szervezésű körvizsgálatokat is szerveztünk: fehérhere, fátyolvirág, törökszegfű és estike csírázóképesség vizsgálatra. Az ISTA körvizsgálati programja szerinti vizsgálatok 2009-ben: Hordeum vulgare csírázóképesség-, és életképesség vizsgálat, Linum usitatissimum csírázóképesség vizsgálat Oryza sativa csírázóképesség vizsgálat. Annak érdekében, hogy a káposztaféléket (Brassica spp.) és a fehér mustárt (Sinapis alba) az ISTA bizonyítványokhoz végzett vizsgálatoknál is lehessen BP (papírban) csíráztatni -mely módszer a hazai gyakorlatban jól bevált, egyszerűbb és költségtakarékosabb-, 2008-ban elindítottunk egy nemzetközi módszer validálási folyamatot két másik ISTA taglaboratórium részvételével. A validálási vizsgálatok eredménye kedvező lett, így a módszerfejlesztési javaslatunkat az ISTA Csírázóképesség-vizsgálati Bizottsága szavazásra terjesztette elő az ISTA Végrehajtó Bizottsága felé, amelyet megszavaztak, így az ISTA Szabályzatba bekerül a módszermódosítás 2010. január 1-től. A Szántóföldi Fajtakísérleti Osztálynak 41 szója, 12 káposztarepce és 3 szudánifű csíravizsgálatot végeztünk el és az MgSzH Fajtakísérleti Állomás, Tordas részére 870 db mintát csíráztattunk le vetés előtti ellenőrzés keretében. A Genetikai Tisztaságvizsgálati Laboratórium feladata a vetőmagvak faj- és fajtaazonossági vizsgálata, GMO vizsgálata és az ELISA vizsgálatok elvégzése burgonya vetőgumóból. A Genetikai Tisztaságvizsgálati Laboratóriumban végzett vizsgálatok száma 2009-ben 12.428 db volt. A fajok közötti megoszlást az alábbi táblázat mutatja, kiegészítve az előző két év adataival.

66


64. sz. táblázat: Fajok

2007./db/

2008. /db/

2009. /db/

*417 *285 *446 Kukorica 15 25 29 Napraforgó 95 112 177 Paprika 1 6 3 Árpa, búza, tritikálé 0 3 6 Egyéb (ő.káp.repce), mustár 0 0 2 Csillagfürt 96 53 23 GMO ELISA(burgonya rügydugvány 20314 15216 11742 növényekből) 0 0 0 Citológia Összesen: 20938 15700 12428 * = 2006. év: 339 db hibrid, 0 db alapanyag; 2007. év: 406 db hibrid, 11 db alapanyag; 2008. év: 282 db hibrid, 3 db alapanyag; 2009. év: 441 hibrid, 5 db alapanyag

A gél-elektroforézis vizsgálatok túlnyomó részét a hibridkukoricák és az évről évre növekvő számú paprika hibridek genetikai tisztaságának meghatározása, valamint törzsek homogenitás-, és összehasonlító vizsgálata jelentette. 35 referencia gélt készítettünk, amelyek az új kukorica hibridek genetikai tisztaságvizsgálatához szükségesek. Kisebb tételszámban végeztünk homogenitás vizsgálatot a csökkentett izolációs távolsággal termesztett napraforgó hibridek és alapanyagok esetében, illetve kukorica vonalaknál és gabonaféléknél. Egy külföldi megrendelőtől felkérést kaptunk fehérmustár fajták összehasonlítására is. Az elmúlt évben 2 fő számára tartottunk elméleti és gyakorlati gélelektroforézis oktatást izoelektromos fókuszálás témakörben. ELISA teszttel elvégeztük a szántóföldön alkalmasnak minősített burgonya vetőgumó szaporító területek terméséből a szuperelit és elit tételek egészségi állapotának ellenőrzését. Megrendelésre 11 kukorica hibrid vetőmag minta géntechnológiai módosítását ellenőriztük PCR analízissel. Részt vettünk az ISTA 2009-es XII. GMO körtesztjén, melynek során 12 kukorica minta kvalitatív vizsgálatát végeztük el. A Magkórtan Laboratórium feladata a vetőmagvak magegészség vizsgálata. 2009-ben 610 db fémzárolt vetőmagminta egészségi állapotát vizsgáltunk meg. . A tavalyi évben jelentősen megnövekedett mintaszám idén 274 mintával csökkent. Így a mostani vizsgálatok száma már megegyezik a korábbi években végzett vizsgálatok számával. Ezt a visszaesést a napraforgó és a bab minták számának csökkenése okozta. A szója - Diaporthe helianthi, a kender - Botrytis cinerea, és a len -Alternaria, Ascochyta, Colletotrichum, Fusarium vizsgálatok száma gyakorlatilag nem változott.

67


65. sz. táblázat: Növényfaj Napraforgó Szója Kender Len

Bab

Kórokozó Botrytis cinerea Diaporthe phaseolorum Botrytis cinerea Botrytis cinerea Colletotrichum lini Alternaria linicola Fusarium spp. Ascochyta linicola Colletotrichum lindemuthianum Összesen:

Vizsgált minták száma (db) 520 32 6 7

45 610

Hazai körvizsgálatot szerveztünk az MgSzH megyei hivatalainál működő érintett laboratóriumaink részére búza fuzárium és rizs fonálféreg vizsgálatból. 2.2. Vetőmagvizsgálati oktatás Az éves laborvezetői értekezletet 2009-ben Budapesten tartottuk, melynek fő témája a tisztaság- és idegen mag tartalom vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek szinten tartása és gyakorlása volt, különös hangsúlyt kaptak a minőségügyi ellenőrzések. Az értekezleten az MgSzH Központból és a megyei hivataloktól összesen 40 magvizsgáló vett részt. Mintavételi szintentartó értekezletet 42 fő mintavevő részére tartottunk, fő témája az ISTA Szabályzat szerinti mintavételi követelmények, a mintacsökkentés eszközei és a mintavételi dokumentumok voltak. Alapképzést és vizsgáztatást az MgSzH megyei hivatalokban dolgozó 4 kolléga részére tartottunk valamint 2 falugazdászt készítettünk fel magismeretből a mintavételi vizsgához. Belső továbbképzést 14 alkalommal tartottunk különböző speciális szakmai és aktuális minőségbiztosítási témakörökben 18 fő részére. Az ágazat részére végzett oktatási tevékenységünk keretében 2009-ben 9 vetőmag üzemből összesen 23 vetőmagüzemi laboratóriumi dolgozó és laboratórium vezető részére tartottunk oktatást és vizsgát laboratóriumi vetőmagvizsgálati ismeretekből és magismeretből, ami 60 munkanapot vett igénybe. Tavaly 4 alkalommal mutattuk be a laboratóriumi vizsgálatokat egyetemi hallgatóknak. Az MgSzH megyei hivatalainál működő laboratóriumokat egy-egy alkalommal ellenőriztük, ami 7 munkanapot vett igénybe. Összesen 73 tisztaság- és idegen mag tartalom vizsgálatot ismételtünk meg a helyszínen a megyei laboratóriumokban és 91 mintából hoztunk el anyagot az ismételt csírázóképesség vizsgálathoz. Az ismételt vizsgálatok eredménye túlnyomó részben nem haladta meg a megengedett eltérést. Az ellenőrzési tapasztalatok képezik majd a 2009. évre szóló oktatási program alapját.

68


2.3. NAT és ISTA akkreditáció NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) akkreditációval minden hivatali vetőmagvizsgálati laboratórium rendelkezik. Az akkreditálás műszaki területe: - MgSzH megyei Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályainál: vetőmagtételek mintavétele és a vetőmagminták teljes körű (tisztaság-, csírázóképesség-, nedvességtartalom- és magegészség) laboratóriumi vizsgálata - MgSzH Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium: vetőmagtételek mintavétele és a vetőmagminták teljes körű (tisztaság-, csírázóképesség-, nedvességtartalom- és magegészség) laboratóriumi vizsgálata valamint faj- és fajtaazonosság-, kukorica GMO- és burgonya ELISA vizsgálatok. A NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) akkreditáció felülvizsgálata évenként esedékes, jelenleg 4 évre szól (66. sz. táblázat). Az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei c. szabványnak kell megfelelni. Nemzetközi ISTA (International Seed Testing Association) akkreditációval az MgSzH Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium rendelkezik 1998 óta. Az akkreditálás műszaki területe: mintavétel, tisztaság- és idegen mag tartalom-, csírázóképesség-, életképesség-, nedvességtartalom-, magkórtan-, vigor-, ezermagtömeg meghatározás és faj- és fajtaazonosság vizsgálatok. Az akkreditált státusz felhatalmazást jelent a nemzetközi érvényű ISTA narancs vetőmag tétel és kék vetőmagminta bizonyítványok kiadására. ISTA felülvizsgálat és audit 3 évenként van, 3 évre szól jelenleg 2010-ig. A Minőségirányítási Kézikönyvet és a dokumentációt angol nyelven kell beadni és az ISTA Seed Testing Laboratory Accreditation Standard, 2007 előírásainak kell megfelelni 66. sz. táblázat: MgSzH vetőmagvizsgálati laboratórium székhelye Budapest Győr Szombathely Székesfehérvár Pécs Szolnok Debrecen Békéscsaba

Első NAT akkreditálás éve 1994. 2006. 2001. 2005. 2002. 2000. 2005. 1999.

Jelenlegi NAT akkreditálás száma NAT-1-1499/2006 NAT-1-1509/2006 NAT-1-1359/2008 NAT-1-1386/2008 NAT-1-1363/2008 NAT-1-1182/2006 NAT-1-1412/2008 NAT-1-0977/2006

Jelenlegi NAT akkreditálás érvényessége 2010.11.28. 2010.12.20. 2012.04.21. 2012.07.02. 2012.04.21. 2010.12.20. 2012.12.02. 2010.12.20.

A helyben történő hatósági ügyintézés érdekében minden megyei laboratórium az akkreditált státuszát folyamatosan fenntartja illetve megújítja. Ennek érdekében a központi laboratórium feladata • megszervezni a hazai körvizsgálatokat az MgSzH megyei hivatalainál működő vetőmagvizsgálati laboratóriumok részére minden évben más-más növényfajból; • laborvezetői értekezletek megszervezése évente egy alkalommal, melyeknek keretében az akkreditálás műszaki területét képező vizsgálatokból szakmai továbbképzéseket tartunk; • folyamatos szakmai koordinálás. • helyszíni vizsgálati ellenőrzések lebonyolítása a megyei vetőmagvizsgálati laboratóriumoknál.

69

67. sz. táblázat Országos összesítő a vetőmagvizsgálatokról 2009.

70

Békéscsaba Székesfehérvár Győr Debrecen Szolnok Pécs Szombathely Megye összes: Tisztaságvizsg. Laboratórium Genetikai Tisztaság Labor Csírázókép.vizsg. Laboratórium Kórtan Labor Központ összesen:

5 655 2 705 3 630 3 057 2 929 2 414 1 493 21 883

9 598 360 487 609 2 195 322 25 13 596

982 67 59 2290 91 422 10 3 921

549

3 159

625

3

446

410

4 179

962

7 784

1 858

212

7 706

14 497

1735

3 561

384

497

630

86

179

Összesen:

22 845

21 380

5 779

288

9 067

18 280

2 494

5 268

391

497

630

86

4 780

76

1 361 1 361

2 103 92 528 170 240 615 35 3 783

120

4 098

8 034

10 7 59

2 1233

90

314

298 8 95 759

1 707

7

0

0

0

1 954 982 581 157 581 268 78 4 601

819

1 212

40

97

305

16

179

44

35 3 608

6 428

1462 21 10 214 7

177 916

2 172

17

45

1 736

22 169 4 293 5 792 7 102 6 943 5 302 3 100 54 701

30

19 283

23

12 428

11 742 344

400

325

Összesen

8 20

84 33 446 750 325 98

23 69 3 1128 3 1 226

Hatósági vizsgálat GMO

Magkórtan

Burgonya ELISA teszt

Nedvességtartalom vizsgálat

Répa-félék

Famag

Virág

Fűszer-és gyógynövények

Zöldségnövények

Herefélék

Olaj- és rost ipari növények

Gyepfüvek

Bükkönyök

Nagymagvú hüvelyesek

Kukorica

Fajcsoport Laboratórium

Gabona-félék

vizsgálatok száma (db)

70

20175 11742

610 610

53

610 52 496

12 968

655

1 789

107 197

68. sz. táblázat Országos összesítő a mintaszámokról 2009.

71

Békéscsaba Székesfehérvár Győr Debrecen Szolnok Pécs Szombathely Megye összes: Tisztaságvizsg. Laboratórium Genetikai Tisztaság Labor Csírázókép.vizsg. Laboratórium Kórtan Labor Központ összesen:

1 325 795 806 717 847 513 565 5 568

2 560 307 95 114 945 91 25 4 137

242 93 8 440 21 129 10 943

37

399

1 688

304

30

3

446

410

2 651

812

4 785

715

62

1 737

5 991

434

1 724

124

197

126

22

179

Összesen:

6 380

8 922

1 658

99

1 946

8 252

619

2 185

143

197

142

22

4 780

209 209

1 155 658 55 73 100 189 31 2 261

50 2 42 185

461

19

0

16

0

1 954 982 581 157 581 268 78 4 601

835

2 742

205

823

38

97

61

8

179

27 1 9

2 411

30

85 6

35 902

3 214

329 57 2

9

73 19

7

177 229

724

84 33 446

8 20

325 98

45

986

7 751 2 984 2 000 1 570 2 962 1 477 963 19 707

1

7 410

23

12 428

11 742 86

100

65

Összesen

17 23 69 3 141 3 239

Hatósági ellenőrzés

Magkórtan

ELISA teszt

Nedvességtartalom vizsgálat

Répa-félék

Famag

Virág

Fűszer-és gyógynövények

Zöldségnövények

Herefélék

Olaj- és rost ipari növények

Gyepfüvek

Bükkönyök


Kukorica

Fajcsoport Laboratórium

Gabona-félék

minták száma (db)

14

8836 11742

610 610

24

610 29 284

11 981

655

1 010

48 991

3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ___________________________________________________________________________________________

3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Az EU csatlakozás lehetővé tette az áru szabad mozgását, ami az ellenőrzési tevékenység teljes felülvizsgálatát tette szükségessé. A minőség és eredetvédelem oldaláról kell megközelíteni a vetőmagforgalmazás ellenőrzését. Ennek egységes lebonyolítása érdekében 2009. szeptemberében Hatósági Ellenőrzési Szabályzatot adtunk ki, melynek alkalmazása a szakterület ellenőrzést végző munkatársai részére kötelező. A hatósági ellenőrzési feladatokat 2009-ben az alábbi jogszabályok felhatalmazása alapján végeztük: -

a 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról A kormány 369/2004. (XII.26.) Korm. rendelete a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról 40/2004. (IV.7.) FVM rendelete a növényfajták állami elismeréséről 48/2004 (IV.21.) FVM rendelete a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról 50/2004. (IV.22.) FVM rendelete a zöldség szaporító anyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 17/2006. (II.28.) FVM rendelete a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet módosításáról. 18/2006. (II.28.) FVM rendelete a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/20045. (IV.22.) FVM rendelet módosításáról. 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről, a törvény 4. §-ának (1)-(4) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban szakhatóságként közreműködő szerv kijelöléséről. 111/2003. (XI.5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról. 142/2004. (IX.30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól. 53/2006. (XI.29.) OGY határozat a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról. 94/2003. (IX.23.) OGY határozat a biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyv megerősítéséről.

Az ellenőrzést végző munkatársak száma nem változott, azonban egyre több ellenőrzéssel egyegy ügy kivizsgálása érdekében, egyre több erőforrást kell igénybe vennünk.

72


69. sz. táblázat Hatósági ellenőrzések alakulása 1995-2009 Év 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Ellenőrzések száma 837 596 608 696 854 748 882 1.078 982 840 1.046 1.246 877 979 895

Hatósági ellenőrzést az előző évek gyakorlatához hasonlóan az alábbi témakörökben végeztünk: -

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk kivizsgálása Burgonya vetőgumó tárolás ellenőrzése, Szántóföldi szemle hatósági jogkörben Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben, letéti minták ellenőrzése Tényleges termés elszámoltatása Standard vetőmagszaporítások ellenőrzése Kiszerelési tevékenység ellenőrzése Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása Címke felhasználás elszámoltatása Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése Vetőmagtételek zár alá helyezése, hatósági zár feloldása Vetőmagforgalmazás bolti ellenőrzése (esetenként dughagyma is) Fajtafenntartás ellenőrzése, a Fajtakísérleti Szakterülettel közösen GMO kísérletek ellenőrzése, a Fajtakísérleti Szakterülettel közösen Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés végrehajtásának ellenőrzése Átruházott jogkörben történő mintavétel végrehajtásának ellenőrzése.

A hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvek feldolgozása a számítógépes rendszer segítségével történik. Mind a Központ, mind pedig a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályai a törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek előírásainak betartására, illetve betartatására figyelemmel végzi munkáját. A cél nem elsősorben a minőségvédelmi bírság kiszabása, hanem a jogszerű vetőmaghasználat elősegítése. Minden fórumon, ahol részt vettünk, éltünk a figyelem felhívás eszközével, a minősített vetőmaghasználat jelentőségének kihangsúlyozásával.

73


3.1.

Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése Ezen ellenőrzések során (ellenőrzések száma: 77) a vetőmagüzemek teljes tevékenységét ellenőrizzük a nyilvántartások, a be- és kiszállítás bizonylatolásán, a feldolgozási folyamaton, az előkészített vetőmag, valamint a fémzárolás folyamatán keresztül. Ellenőrizzük a bizonyítványok, letéti minták meglétét, tárolását. Ebben a témakörben – bár a legmunkaigényesebb ellenőrzésről van szó– évről évre emelkedik az ellenőrzések száma. Ezévben kiemelt feladat volt az üzemi ellenőrzések lebonyolítása. A rendszeres ellenőrzésnek egyértelmű a visszatartó hatása a szabálytalanságok elkövetésével szemben. A nagy vetőmagüzemekben a teljes maradvány vetőmag készletet bevizsgáltuk és elvégeztük a vetőmagtételek csírázóképesség vizsgálatát hatósági jogkörben.

3.2.

Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk kivizsgálása Írásban történt bejelentések, reklamációk esetén (bejelentések száma 36) a kivizsgálás során a következő intézkedésekre kerülhet sor: -

helyszíni szemle mintavétel, minta bevonása ellenőrző vizsgálatra, vagy ellenőrző kitermesztésre utóellenőrzés a szabálytalanságok megszüntetése tárgyában peres, vitás ügyekben a helyszínen szükséges eljárás, intézkedés megtétele, szükség szerint szakvélemény elkészítése rendőrség, bíróság részére

Az ellenőrzéseket az illetékes megye felügyelőivel közösen végeztük. Az ilyen jellegű ellenőrzések száma emelkedett az előző évhez képest. Az emelkedés oka, hogy egyes ügyek bonyolultsága, miatt több ellenőrzést is igényeltek ugyanazon esetek. Az Európai Unió tagországaiból szaporítási és árutermesztési célra beérkező vetőgumó reklamációk kivizsgálása jelentette a legtöbb feladatot. A vetőmaggal kapcsolatos reklamációk egy része alaptalan, a termelő a nem megfelelő technológia alkalmazása miatt bekövetkező terméskiesést sok esetben a vetőmagra kívánja visszavezetni, minden alapot nélkülözve. 3.3.

Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzése A burgonya biológiájából adódóan a tárolás a járulékos beruházás mellett nagy szakértelmet, odafigyelést igényel a tárolási veszteségek, a minőségromlás minimalizálása, a szántóföldi kelési gondok elkerülése érdekében. A szaporító terület és a szaporítók csökkenésével az ilyen ellenőrzések csökkenő számára lehetne következtetni, azonban nem így van, 16 esetben tartottunk vizsgálatot e témakörben. A külföldről származó vetőburgonya minőségével kapcsolatban is igen gyakoriak a kifogások, így a forgalmazók is kérik sokszor a segítségünket a probléma kivizsgálása ügyében.

3.4.

Szántóföldi szemle hatósági jogkörben A hatósági jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzéseket az alábbi esetekben végezzük: - izoláció meglétének ellenőrzése a kötelező szántóföldi szemlék előtti időszakban

74


- állománysűrűség ellenőrzése külső körülmények (elemi kár vagy egyéb ok miatti kipusztulás). - új telepítésű herefélék és fű szaporítások esetében, amennyiben az őszi állományszemlét nem lehetett elvégezni - növényfajták fenntartásának ellenőrzése szántóföldön - két hivatalos szemle közt szükséges ellenőrzés végrehajtása - bármilyen esetben amikor időjárási, vagy egyéb okok ezt szükségessé teszik, - időbeli izoláció ellenőrzése - engedményes vetőmag felhasználása esetén Ezévben e témakörben 12 ellenőrzést végeztünk. 3.5.

Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben, letéti minták ellenőrzése Továbbra is kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy az országba beérkező vetőmagvak minőségét folyamatosan ellenőrizzük. Az uniós csatlakozást megelőzően minden beérkező vetőmagot fémzároltatni kellett. A felhasználók jelentős része ezt az ellenőrzést a továbbiakban is igényelné, de erre nem ad lehetőséget a csatlakozás után kialakult helyzet. Évről-évre sok panasz van az EU-ból beérkezett vetőmagvak minőségével kapcsolatban. A 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet 19. § (4) bekezdése szerint: „Az Európai Unió valamely más tagállamában előállított, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagvakról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, melyhez a címkét csatolni kell. A vetőmag tulajdonosának a Magyar Köztársaságban levő telephelyén rendelkeznie kell letéti mintával.” Ez az intézkedés alapvetően a felhasználók érdekeit védi. Az előző évi intézkedéseink következtében a vetőmag előállítók többsége rendszeresen kéri a beérkezett vetőmagtételek mintázását. Az ellenőrzések célja a letéti minták meglétének ellenőrzése és vizsgálata. Ennek során mintát vettünk, illetve osztottunk meg vizsgálat céljára. Az ellenőrzéseknek tulajdonítjuk, hogy az alkalmatlan minősítésű tételek száma kevesebb, mint az előző években, de az ellenőrzés fenntartása indokolt. A letéti minták ellenőrzésének igen nagy jelentősége van, elsősorban a szaporítók érdekében. Nem megengedhető, hogy anyamagként olyan vetőmagtételek kerüljenek felhasználásra –mindenféle kontroll nélkül–, amelynek nem felelnek meg az előírt követelményeknek. Magas szaporítási fokú vetőmagtétel esetében engedély birtokában lehetőség van a felhasználásra, de amennyiben engedéllyel nem rendelkezik a vetőmagtétel szankciót kell alkalmazni. Rendszeres a mintavétel a kereskedelmi forgalomban lévő vetőmagvakból (lásd a 3.13. pontban) Előző évekről megmaradt vetőmagtételek –főleg gabonafélék, kukorica alapanyagok– hivatalos mintavételét és vizsgálatát is sokan kérik. Ugyancsak rendszeres a mintavétel a továbbfeldolgozás céljára külföldről beérkezett vetőmagvak esetében is. A mintavételek száma tovább növekedett az előző évhez képest is és ez a tendencia folytatódik. 2009. évben összesen 204 ellenőrzést végeztünk ebben a témakörben.

75


3.6.

Tényleges termés elszámoltatása Az ellenőrzések, elszámoltatások abban az esetben szükségesek, amikor a betakarított termés mennyisége lényegesen (± 30 %) eltér a szemlejegyzőkönyvön szereplő becsült terméstől. Szükség szerint célellenőrzéseket is tartunk ezen a területen. A szaporító terület és az érési időben előforduló szélsőséges időjárás miatt több ilyen jellegű ellenőrzésre volt szükség, mint az előző években. Kalászos gabonánál a betakarítás kései szakaszában a kedvezőtlen időjárás miatt több esetben szükség volt termés elszámoltatásra. A hibridkukorica és napraforgó szaporításoknál, az időjárás kedvező volt, ami a vártnál nagyobb termésátlagokat eredményezett. Termés elszámoltatást 46 esetben kellett végeznünk.

3.7.

Standard szaporítások ellenőrzése Szúrópróbaszerűen 16 alkalommal ellenőriztük a bejelentett standard szaporító területeket. Ezeken az ellenőrzéseken a szaporítási adatokat, a vetőmag eredetét, vetőmag felhasználást, valamint a fajtatisztaságot ellenőrizzük a szántóföldön. Ebben az évben a szántóföldi ellenőrzéseken túl több standard termeltető szervezetet elszámoltattunk a termeltetett vetőmagvakkal, az anyamagtól az értékesítésig, természetesen az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszer is az ellenőrzések tárgyát képezte. Ennek köszönhetően az e tárgyban végzett ellenőrzések száma emelkedett az előző évekhez képest. Még most is –a rendelet hatálybalépése után 6 évvel– nem kerül bejelentésre minden standard szaporítás, így a zöldség vetőmagtételek jelentékeny hányada minden ellenőrzés nélkül kerül forgalomba. Ez a valamikor meghatározó fajokkal rendelkező fajcsoport, fajtafenntartás szempontjából ellenőrizhetetlenné vált, amit csak az ellenőrzések növekedésével tudjuk ellensúlyozni. Mivel ez nem díjtétellel ellentételezett tevékenység, nem tudunk annyi ellenőrzést végezni amennyi indokolt lenne.

3.8.

Kiszerelési tevékenység ellenőrzése A vetőmag rendelet a kiszerelést végző 71 szervezetnek a Hivatal által történő nyilvántartásba vételét írja elő. Jelenleg kevesebb regisztrált kiszerelő szervezet van Magyarországon, mint a rendelet bevezetése előtti időszakban. A kistasakos vetőmag forgalom ellenőrzése a kiszerelők ellenőrzésén keresztül a leghatékonyabb, ezért ezen szervezetek ellenőrzését a kiszerelés helyszínén végezzük. Mindamellett, hogy a kiszereléssel kapcsolatos nyilvántartások pontossága kedvezőbb mint az előző években egyes meghatározó vetőmag kiszerelő cégnél ismételt ellenőrzésekre volt szükség. 2009. évben fokoztuk a kiszerelést végző cégek ellenőrzését, hogy a forgalomba kerülő vetőmagtételek mindenben megfeleljenek a törvényi előírásoknak összesen 35 alkalommal tartottunk ellenőrzést.

3.9.

Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása A szántóföldi ellenőrzéseken, valamint a fémzárolás során alkalmatlan, a határértékeknek nem megfelelő vetőmagtételek további sorsának nyomon követése fontos. A vetőmagminősítési határértékeknek nem megfelelő tételeknél a címkék levágását és elszámoltatását ellenőrizzük. Előfordult, hogy alkalmatlannak minősített vetőmagtételek

76


kiszállításra és elvetésre kerültek, ami minőségvédelmi bírság kiszabására kiszabását vonta maga után. 2009. évben 26 esetben hajtottunk végre ellenőrzést. 3.10. Címkefelhasználás elszámoltatása Az EU csatlakozással egy időben a Hivatal új típusú fémzárolási címkéket vezetett be. Az új címkék kitöltéséhez új és folyamatosan tökéletesített, biztonságosabb címkenyomtatási program tartozik. Ennek megfelelően a címkék felhasználásának ellenőrzése kiemelt, folyamatos, nagy munkaráfordítást igénylő feladat, mert címke szigorú elszámolás alatt álló sorszámozott bizonylat. Mivel a fémzárolási címke okmányként kíséri az árút, a címkefelhasználás ellenőrzése eddig is ezután is kiemelt feladatot jelent ellenőrzéseink során. 2009. évben 114 esetben végeztünk ellenőrzést feldolgozó üzemekben e témakörben. 3.11. Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése Ezen ellenőrzések során a fémzárolási folyamat szabályos elvégzését, jogszerűségét vizsgáljuk Ez az ellenőrzés lehet a fémzároltató által kezdeményezett, de többségében hatósági jogkörben végezzük. Az automata mintavevő berendezések ellenőrzését párhuzamos mintavétellel évente két alkalommal végezzük, mely során a vett minták vizsgálatát hasonlítjuk össze. Ez évben összesen 34 esetben történ ilyen ellenőrzés. 3.12. Vetőmagtételek zár alá helyezése, hatósági zár feloldása Ezt az eljárást abban az esetben alkalmazzuk, amikor a vetőmagtételek minősítéséhez nem állnak rendelkezésre azok az igazolások, jegyzőkönyvek, amelyek hitelt érdemlően bizonyítani tudnák a vetőmag eredetét (6 alkalom). Ennek tipikus esete, amire az előző években is sok példa volt – amikor egy fajta vetőmagját, annak minősítését megelőzően hozzák be az országba. A zár feloldására és a vetőmag forgalomba hozatalára, felhasználására csak a fajta elismerését követően kerülhet sor. Jellemző, amikor nagyobb mennyiségű nem megfelelő minőségű, vagy nem előírásszerű jelölésű vetőmag kerül forgalomba. Ezen esetekben az értékesítés helyén helyezzük az árut zár alá, majd ha kijavítható hibáról van szó annak elvégzése után oldjuk fel a zárat. 2009. évben kevesebb alkalommal kellett a zár alá vétel szankciójával élnünk, mint az előző évben, köszönhetően a jogkövető magatartásnak. 3.13. Vetőmagforgalmazás bolti ellenőrzése A legfontosabb, legkiterjedtebb hatósági ellenőrzési feladatunk, amit a tavaszi vetés előtti időszakban végzünk legnagyobb mértékben. Sajnos erre a területre a szükségesnél kevesebb erőforrást tudunk biztosítani. A legtöbb ellenőrzést a bolti vetőmagforgalom ellenőrzése területén végeztük, de történtek ilyen tárgyú ellenőrzések a nagykereskedőknél, vetőmag előállítóknál is (összes ellenőrzés: 224). A bolti forgalomban a legtipikusabb szabálytalanságok:

77


-

nem megfelelő minőségű áru forgalmazása, bontott zsákból történő árusítás, hiányos, vagy hibás jelzéssel forgalmazott vetőmagvak hamisított címkével, nem minősített áru vetőmagként történő árusítása.

A vetőmagboltokban rendszeres a forgalmazott vetőmagvak mintázása és vizsgálata. 2009-ben a megyei Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályon dolgozó kollégák több száz tételből vettek mintát, amelyeknek kisebb része nem felelt meg a vonatkozó minőségi előírásoknak. Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb üzlet olyan kis készlettel rendelkezik, hogy a vetőmagvizsgálat befejezését követően már nem rendelkezik, vagy csak minimális készlettel. Ezek a kis tételek, ha nem felel meg a minőségük legtöbbször a helyszínen megsemmisítésre kerülnek. Az egyszerre megrendelt kis készletek következménye az is, hogy kevés helyen találkoztunk elfekvő, több éves készlettel. Vetőmaggal kapcsolatos értekezleteken, megbeszéléseken visszatérő téma a fekete vetőmagforgalmazás kérdése. A minősített vetőmaghasználat támogatásának megszűnésével, a vetőmagfelújítás csökkenésével a fekete vetőmagforgalmazás emelkedése tapasztalható. A konkrét bejelentés ebben a témakörben megszaporodott. A vetőmag, illetve fajtatulajdonosok 2009. évben jobban odafigyeltek fajtáik forgalmára, így több esetben sikerült hamisított vetőmagtételre találniuk a forgalmazás során. Ezeknél a hamisításoknál egyértelműen kiszűrhető a hamisítás ténye (címke, fémzárolási szám, stb.), de bármennyire is kéri a szakmai terület segítséget a rendőrség, részükről a viszszajelzés gyakran elmarad, tehát nem tudjuk, hogy sikeres volt-e az ezügyben megtett intézkedés. Költségeiknek csak egy része térül meg ezen vizsgálatok során, ami nehezíti a munkánkat. Sajnos integrátor szervezeteknél is előfordult, hogy nem megfelelő csírázóképességű vetőmagot adtak ki árutermesztés céljára. Az ellenőrzéseink száma e területen a legtöbb, de csökkent az előző évekhez képest. Sok éves tapasztalat, hogy ahol rendszeres az ellenőrzés ott lényegesen kevesebb szabálytalanság fordul elő. Ezt az ellenőrzést fenn kell tartani a növénytermesztők érdekében, még akkor is ha a költségek csak részben térülnek meg (minőségvédelmi bírság kiszabása esetében). 3.14. Fajtafenntartás ellenőrzése A genetikai alapok védelme érdekében rendszeresen ellenőrzésre kerül a fajta fenntartási tevékenység a nemesítőknél. Ezt az ellenőrzést a Fajtakísérleti Szakterülettel közösen végezzük. 2009. évben ilyen komplex ellenőrzésre 3 alkalommal került sor. 3.15. GMO kísérletek ellenőrzése 2000 évtől kezdődően feladatunkat képezi a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kísérletek hatósági ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos komplex ellenőrzési rend megszervezése, végrehajtása. E területen elsősorban a nemesítő intézeteknél voltak ellenőrzések a kísérleti parcellák ellenőrzése, utóellenőrzése, a termés megsemmisítése témakörökben. E területen a Fajtakísérleti Osztály munkatársaival közösen végeztük az ellenőrzéseket szám szerint 13 alkalommal. A témáról bővebben a 4.1. pont alatt számolunk be. A fajtaelismerésre bejelentett fajtajelöltek GMO tartalmát is szük-

78


ség szerint vizsgáltuk. Ezek a vizsgálatok rendeletileg előírtak,de hatósági díjtétellel nem ellentételezettek. Ugyanez áll a szántóföldön történő ellenőrzések alkalmával felmerülő költségekre is. 3.16. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése A törvényi, illetve rendeleti előírások lehetővé tették vetőmagelőállító szervezetek dolgozóinak a szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben való részvételt ellenőrzött, hatóság által átruházott jogkörben. Egy vetőmagelőállító szervezet rendelkezik vizsgázott meghatalmazott felügyelőkkel, akik 2009. évben jelentős hibridkukorica területet szemléztek. Ezt az átruházott tevékenységet 2009-ben 18 alkalommal ellenőriztük, hiszen a szabályszerű szántóföldi minősítés alapja a magas biológiai értékű vetőmag előállításának. 3.17. Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése Ezen tevékenység is rendelet által engedélyezett és a törvény, illetve rendelet elméleti, valamint gyakorlati vizsga sikeres elvégzéséhez kötött. A folyamatos munkavégzést 15 alkalommal ellenőrizte a megyei, valamint központi vetőmag szakterület képviselőiből álló csoport, hiszen a mintavétel pontossága, szabályszerűsége elengedhetetlen a megfelelő vetőmagvizsgálati szabványok betartásához. Az ellenőrzések során a meglévő mintavételi eszközök, letéti minták, bizonylatok meglétének jogszerűségét ellenőrizzük. Várható ezen ellenőrzések számának emelkedése. Ezt az engedélyt egyre többen szerzik meg a vetőmagfeldolgozó üzemekben a munka racionalizálása érdekében. Ennek a munkának a jelentősége a vizsgázott mintavevők, illetve vetőmaglaboratóriumok számának emelkedésével egyre fontosabb lesz. Gondoskodni kell a folyamatos ellenőrzésről, továbbképzésről a vetőmagminőség megtartása érdekében. Az ellenőrzések tapasztalatai: A Vetőmagfelügyeleti Szakterületen dolgozók által végzett ellenőrzési munkára a vetőmagelőállítás, feldolgozás, forgalmazás területén tapasztalható liberalizáció miatt egyre nagyobb szükség van. Mind a termelők, mind a termeltetők a megfelelő minőség érdekében egyre több biztosítékot kívánnak beiktatni tevékenységükbe, melynek alapja a megfelelő minőségű vetőmag. Ezt az ellenőrző tevékenységet folytatni kell még akkor is, ha ennek anyagi ellentételezése nem, vagy csak részben biztosított, (bár finanszírozását állami költségvetésből kell biztosítani a jogszabályok szerint) hiszen az EU további bővülése csak fokozta a határok átjárhatóságát, és ezáltal az ellenőrzés nélküli vetőmagforgalmazás adta kockázatot. Az ellenőrzések során szerzett rossz tapasztalatok szükségessé teszik az ellenőrzési tevékenység fokozását azokon a területeken, ahol több szabálytalanságot tapasztaltunk. (letéti minták, bolti minták, kiszerelési tevékenység) Közösen az ágazat szereplőivel és az érdekképviselettel további ellenőrzési és végrehajtási stratégiát kell kialakítani a fekete, hamisított vetőmagforgalom visszaszorítására.

79

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok ___________________________________________________________________________________________

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok A napi rendszeres munka mellett a szakterület szakemberei az alábbi, géntechnológiával kapcsolatos feladatokban vettek részt, illetve képviselték intézményünket: - GMO-Kerekasztal: a géntechnológiával foglalkozó civilszervezet tagjai (intézeti és egyetemi kutatók, megfigyelői státuszú hatósági képviselők és érintett termelői érdekképviseletek) 2009-ben 3 alkalommal tanácskoztak az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának üléstermében. A GMO-Kerekasztal az elmúlt évben leginkább a gombabetegségek illetve vírus okozta károk enyhítését lehetővé tevő GM búzák megfigyelésére helyezte a hangsúlyt. Emellett szóba került szárazságtűrő burgonyafajták létrehozása, valamint vita tárgyát képezte a hazai kukoricák gyomosodásának csökkentése géntechnológiai úton. A legnagyobb témakört a glyphosate toxikológiája és környezetanalitikája jelentette, annak humán kockázati jelentősége az élelmiszerek tekintetében, illetve a környezetre gyakorolt hatásának megvitatása. - A GEVB (Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság) titkársági teendőinek ellátása: a Géntechnológiai Bizottság szervezetéről és működéséről szóló 128/2003. (XII. 19.) FVM rendelet előírásának megfelelően végeztük ezt a feladatot. A Bizottság 2009-ben 7 alkalommal ülésezett. Feladata az FVM-ben működő Géntechnológiai Hatósághoz benyújtott engedélykérelmek elbírálása, véleményezése volt. 2009-ben a Bizottság a következő kísérleti kibocsátások és zárt rendszerű felhasználások (létesítmények) kérelmeit ill. korábbi kísérletek eredményeinek éves jelentését vitatta meg: Kérelmező

Növényfaj

SZIE Növényvédelmi Intézete / Pioneer

kukorica

Richter Gedeon Nyrt.

mikroorganizmusok

TEVA Gyógyszergyár Zrt.

mikroorganizmusok

MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete, Martonvásár

kukorica

80

Módosítás ill. a kérelem tárgya Kísérleti jelentés egyes lepke- és/vagy bogárkártevőkkel szemben rezisztens és/vagy gyomirtószer-tűréssel rendelkező 1507x59122, 1507xNK603, 59122, 59122x1507x xNK603 kódjelű GM kukorica hibridek környezetbe való kibocsátásának nem célszervezetekre gyakorolt környezeti hatásvizsgálatáról, a kísérleti eredmények közlése a 2001/18/EK irányelv alapján, a 2009. évi kibocsátáshoz kapcsolódó vetőmag-szállítási kérelem Géntechnológiai tevékenység iránti kérelem GM mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználására a társaság debreceni és budapesti telephelyén Géntechnológiai tevékenység iránti kérelem GM mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználására és géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására a társaság debreceni telephelyén 2007-ben engedélyezett kísérleti kibocsátás 2009-ben történő megkezdése: martonvásári vonalak MON88017 GM kukoricavonallal való átalakítása (MON88017 jel-

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok ___________________________________________________________________________________________

Kérelmező

Növényfaj

MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, Martonvásár

kukorica


kukorica

Tap Top Bt.

tavaszi árpa

Codexis Kft.

mikroszervezetek

MTA SZBK és Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. MTA SZBK és Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

búza


búza

CEVA MEO

mikroszervezetek

SZIE Növényvédelmi Intézete / Pioneer

kukorica


kukorica

búza

Módosítás ill. a kérelem tárgya zésű event-tel végzett nemesítés), vetőmag-szállítási kérelem 2008. évi kísérleti jelentés a MON810 GM kukorica kísérleti kibocsátásáról, a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek közlése a 2001/18/EK irányelv alapján, az engedély meghosszabbítási kérelme 2009-re Tájékoztatás a Chilében végzett nemesítési munkáról és kérelem a szlovákiai kibocsátás mintavételezéséhez Beszámoló GM árpával végzett hazai kibocsátásról és az elvégzett szakmai munkáról Zárt rendszerű mikrobiológiai laboratórium és az abban tervezett tevékenység iránti kérelem Kísérleti kibocsátási kérelem Zárt rendszerű géntechnológiai tevékenység, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges létesítmény iránti kérelem GM búza törzsek szántóföldi vizsgálatát célzó kísérleti kibocsátás beszámolóját tartalmazó 2009. évi kísérleti részjelentés Laborlétesítési (vírus, sejt és mikrobiológiai, analitikai és ELISA) kérelem GM Toxoplasma gondii pulyka herpeszvírus és baromfihimlő törzsből készített kísérleti vakcinák bakteriológiai, virológiai és analitikai minősítő vizsgálataira Kérelem a DAS-01507-1 jelű (kukoricamoly-rezisztens + glu-fosinate-tűrő) és a DP-098140-6 jelű (glyphosate-, chlorimuron- és imidazolinon-tűrő) kukoricák kísérleti kibocsátására Az NK603 GM-kukoricával végzett kísérleti munka éves részjelentése

- GM növényfajtákkal végzett szántóföldi kibocsátási kísérletek feltételeinek ellenőrzése: az FVM mint Géntechnológiai Hatóság írja elő a kérelmezők részére a GM szervezetekkel végzett szántóföldi kísérleteket engedélyező határozataiban a kibocsátási feltételeket, amelyek ellenőrzését is munkatársaink végezték. A GM kísérleti kibocsátások 2009. évi ellenőrzése az alábbi statisztikai adatokkal jellemezhető: Kísérleti (ellenőrzött) helyek száma: 4 (Martonvásár, Sóskút, Adyliget, Jánossomorja) Módosított növényfajok száma: 3 (őszi búza, kukorica, tavaszi árpa) Helyszíni hatósági ellenőrzések száma: 13 A vetőmag és fajtakísérleti területen dolgozók az év során 13 alkalommal közösen ellenőrizték a kísérletek helyszíneit a 2008. évi kibocsátások utóellenőrzése, illetve a 2009. évben folyó kísérletek körülményeinek vizsgálata céljából. A hatósági ellenőrzések a kibocsátási határozatokba foglalt korlátozó intézkedések betartására irányultak. A 13 helyszíni hatósági ellenőrzés fajonkénti megoszlása a következőképpen alakult:

81

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok 4.2. Európai Unióval kapcsolatos feladatok 4.3. Külföldi szakmai utak ___________________________________________________________________________________________

őszi búza: 2 kukorica: 9 tavaszi árpa: 2 Az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a szántóföldi kísérleti kibocsátások során az FVM Géntechnológiai Hatóság engedélyező határozataiba foglalt előírásokat, korlátozó intézkedéseket a kérelmezők maradéktalanul betartották. 4.2. Európai Unióval kapcsolatos feladatok A szakterület munkatársai tevékenyen vettek részt az alábbi munkákban, melyek szorosan kapcsolódnak az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó feladatokhoz: - Az Európai Bizottság 2004/842/EK Határozatának végrehajtása, a fajtajelöltek vetőmagjainak kísérleti célú forgalomba hozatali engedélyezése során 2009. január 15. és július 2. között 9 kérelmező cég 17 db kérelmére 5 fajból (kukorica, napraforgó, repce, silócirok, dinnye) 29 fajtajelölt összesen 280.643 kg (280,6 tonna) mennyiségű vetőmagjának az Európai Unió tagállamai területén való forgalomba hozatalához adtunk ki engedélyt. - Az elit alatti szaporítási fokú vetőmag tételek engedménnyel történő forgalomba hozatalának jóváhagyását – az Európai Bizottság 217/2006/EK Rendeletének előírása szerint – az EU Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága elé terjesztettük. 2009 tavaszán 1 tavaszi árpa és 1 tavaszi zab fajtából összesen 100 tonna II. fokú vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezését kértük Brüsszeltől. A kérelmezett tételek alacsonyabb csírázóképesség miatt kerültek előterjesztésre. 4.3. Külföldi szakmai utak - ESCAA értekezlet: 2009. szeptember 16-18 között Párizsban a francia társhatóság szervezésében került sor az EU tagállamok és társult országok vetőmagminősítő hatóságai részére rendezett éves találkozóra. A találkozó szakmai megnyitásaként a házigazda Franciaország képviselői számoltak be hazájuk mezőgazdaságának helyzetéről, ezen belül a fajta- és vetőmagminősítés szerepéről, feladatairól. Franciaország 1,1 millió tonna vetőmaggal és 0,4 millió tonna burgonya vetőgumóval az első az európai országok között a forgalmazott vetőmagmennyiség tekintetében. 57 faj 5162 fajtáját állították elő 2008-ban (zöldségfajok nélkül). Az 5162 fajtából 2117 fajta van a francia nemzeti listán és 1169 az EU Közösségi Katalógusában regisztrálva, 1691 van regisztrációs vizsgálat alatt és 185 fajta az OECD Fajtajegyzékben található. A francia vetőmagszektor 74 nemesítő, 232 vetőmag termeltető, 19000 vetőmag-szaporító, 9000 vetőmag-kiskereskedő és 326000 vetőmag-felhasználó céget illetve személyt regisztrál. A francia vetőmagexport éves értéke 2,3 milliárd euró.

82

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.3. Külföldi szakmai utak ___________________________________________________________________________________________

A francia rendezők történeti áttekintést adtak az ESCAA rendezvények múltjáról, amelyek 1974-ben Poitiers-ben (Franciaország) 6 ország részvételével kezdődtek. A francia társhatóság a hosszú évtizedeken át megismételt eszmecsere programjára időben, témakörben és a témakörök súlyozásában új elgondolást javasoltak. Az új éves találkozók szervezéséhez fontosnak ítélték a tagállamok közötti információcserét az EU vetőmagminősítési szabályozásának végrehajtásáról, amelyhez tagállami javaslatokat kértek. A fő irányok meghatározásához előzetes kérdőívet küldtek ki a társhatóságokhoz, ezek alapján készült a változtatásokra vonatkozó előterjesztés. Megmaradnak az éves szakmai találkozók 3 napos formában, amelyből 2 nap a szakmai kérdések megvitatása és 1 nap a technikai vizit. A két napos ülés témaválasztására a témakörök limitáltak, így 1-1 találkozó a jövőben maximum 3-4 témakörrel fog foglalkozni. A megvitatott témák kiválasztása a résztvevő tagállamok javaslata alapján történik, de ezt előre megküldik a rendező országnak, amely két másik országgal (az előző és a következő találkozó szervezőjével) közösen koordinálja a témaválasztást. Az ülés keretében 2010-re kiválasztott témakörök: - a még nem regisztrált fajták (fajtajelöltek) jelölése és vetőmag-forgalmazásuk ellenőrzése; - a nemesítői vetőmag forgalmazási feltételei és jelölése; - a megőrzendő fajtákkal kapcsolatos kérdések. Az Európai Vetőmagminősítő Hatóságok Szervezetének új hivatalos neve ESCAA-ról ESCOF-ra (Szervezetek Fóruma) változott. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2011 első félévében fogja betölteni az EU Tanácsának elnöki tisztét, előzetes egyeztetés alapján 2011 júniusában Magyarország hívta meg az európai vetőmag-társhatóságok képviselőit.

83

4. EGYÉB SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG 4.4. Oktatás, képzés ___________________________________________________________________________________________

4.4.

Oktatás, képzés -

-

-

-

-

-

-

-

A szakterület minden évben oktatási tervet készít, melyben figyelembe veszi a vetőmagüzemek, rendelet adta lehetőségek –átruházott jogkörben végzett szántóföldi minősítés, átruházott jogkörben végzett mintavételezés és vetőmagvizsgálatmegvalósításához szükséges felmerülő igényét. Szintentartó oktatást szerveztünk a megyei felügyelők részére hibridkukorica témakörben a Fajtakitermesztő Állomás területén. A szántóföldi minősítés és fémzárolás során a felmerülő munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságán dolgozó falugazdászok részére elméleti és gyakorlati konzultációt tartottunk, mely után sikeres vizsgát tettek és így a munkaerőcsúcsok időszakában be tudtak segíteni a fenti munkafolyamatokba. Ezt a munkát a továbbiakban is végezni kívánjuk a megyei Igazgatóságokkal egyeztetett formában. Az éves laborvezetői értekezletet Budapesten tartottuk, melynek fő témája a tisztaság- és idegen mag tartalom vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek szinten tartása és gyakorlása volt, különös hangsúlyt kaptak a minőségügyi ellenőrzések. Az értekezleten az MgSzH Központból és a megyei hivataloktól összesen 40 magvizsgáló vett részt. Mintavételi szintentartó értekezletet 42 fő mintavevő részére tartottunk, fő témája az ISTA Szabályzat szerinti mintavételi követelmények, a mintacsökkentés eszközei és a mintavételi dokumentumok voltak. A szintentartó értekezlet teszt megírásával zárult. Alapképzést és vizsgáztatást az MgSzH megyei hivatalokban dolgozó 4 kolléga részére tartottunk valamint 2 falugazdászt készítettünk fel magismeretből a mintavételi vizsgához. A sikeres vizsga lehetővé teszi, hogy a vetőmagfelügyeleti területen hatósági munkát végezzenek Belső továbbképzést 14 alkalommal tartottunk különböző speciális szakmai és aktuális minőségbiztosítási témakörökben 18 fő részére. Külső igény keretében 2009-ben 9 vetőmag üzemből összesen 23 vetőmagüzemi laboratóriumi dolgozó és laboratórium vezető részére tartottunk oktatást laboratóriumi vetőmagvizsgálati ismeretekből és magismeretből. Az oktatás után vizsgát tettek az oktatásban résztvevők. Tavaly 4 alkalommal tartottunk bemutató gyakorlatot, laboratóriumi vizsgálatokat egyetemi hallgatóknak. Az MgSzH megyei hivatalainál működő NAT akkreditált laboratóriumokat egyegy alkalommal ellenőriztük. Összesen 73 tisztaság- és idegen mag tartalom vizsgálatot ismételtünk meg a helyszínen a megyei laboratóriumokban és 91 mintából hoztunk el anyagot az ismételt csírázóképesség vizsgálathoz. Az ismételt vizsgálatok eredménye nem haladta meg a megengedett eltérést. Az ellenőrzési tapasztalatok képezik majd a 2009. évre szóló oktatási program alapját. Ezen ellenőrzéseken tapasztaltak képezik a 2010. évi oktatási program alapját.

84

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK __________________________________________________________________________________________

1. sz. melléklet Vetőmag-előállítások szántóföldi összesítője /2009/

Faj kód

Fajnév

111 Őszi búza 112 Őszi durumbúza

Szemlélt terület (ha)

Alkalmas terület (ha)

Alkalmatlan terület (ha)

Alkalmatlan terület (%)

Tényleges termésátlag (kg\ha)

33.957,9

33.285,9

672,0

1,9

4.814,5

Táblák száma


126

1.916

17,7 17,1

Fajták száma

1.026,4

1022,8

3,5

0,3

4.191,9

9

60

113 Őszi rozs

652,1

652,1

0,0

0,0

2.925,0

10

46

14,2

114 Öszi árpa

4.700,2

4.660,5

39,7

0,8

4.602,9

42

298

15,8

115 Hibridrozs

294,2

294,2

0,0

0,0

4.903,7

4

12

24,5

84,9

84,9

0,0

0,0

3.393,9

2

6

14,1

1.729,7

1.715,7

14,0

0,8

4.055,3

20

137

12,6

113,5

113,5

0,0

0,0

3.360,1

4

11

10,3

10,0

10,0

0,0

0,0

4.033,9

1

2

5,0

120 Novum búza

2,5

2,5

0,0

0,0

3600

1

1

2,5

121 Tavaszi búza

301,3

301,3

0,0

0,0

3.837,2

7

24

12,5

116 Őszi zab 117 Őszi triticale 118 Tönköly búza 119 Tavaszi triticale

122 Tavaszi durumbúza 123 Tavaszi árpa 124 Tavaszi zab

24,1

24,1

0,0

0,0

4.117

2

2

12

4.296,6

4.293,6

3,0

0,0007

3.433,4

23

225

19,1

662,8

646,0

16,8

2,5

3.656

13

46

14,4

128 Tönke búza

3,0

3,0

0,0

0,0

1.946,6

1

1

3,0

129 Alakor búza

3,5

3,5

0,0

0,0

1.937,1

1

3

1,1

112,1

112,1

0,0

0,0

4.315,7

8

14

8,0

131 Rizs 141 Köles

97,6

81,5

16,0

16,3

1.387,8

6

19

5,1

122,9

119,3

3,5

2,8

1.152,4

4

11

11,2

33.807,1

33.549,1

257,9

0,7

5.890,2

430

1.022

33,1

2,3

2,3

0,0

0,0

1.269,5

2

2

1,1

248,4

242,7

5,7

2,3

29.226,6

26

95

2,6

331 Cukorrépa

41,9

41,9

0,0

0,0

2.460,8

2

5

8,3

335 Takarmányrépa

40,0

40,0

0,0

0,0

1.000,0

2

1

40,0

17.992,4

17.364,4

627,9

3,4

893,3

53

1.221

14,7 30,0

142 Pohánka 211 Kukorica Kukorica | pattogatni217 való 311 Burgonya

351 Mustár | Fehér 353 Mustár | Sareptai

30,0

30,0

0,0

0,0

195,3

1

1

355 Mák

63,3

63,3

0,0

0,0

619,0

7

13

4,9

3.820,7

3.805,7

15,0

0,3

1.338,6

42

193

19,8

0,7

0,7

0,0

0,0

552,8

5

5

0,1

27,2

27,2

0,0

0,0

2.430,3

6

9

3,0

411 Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya 412 alapanyag 413 Napraforgó | apa/fajta 421 Olajlen 431 Káposztarepce | Őszi 432 Réparepce

25,1

25,1

0,0

0,0

1.360,1

8

9

2,7

3.095,8

3.011,8

84,0

2,7

1.620,2

46

111

27,9

225,5

225,5

0,0

0,0

1.708,7

3

12

18,8

441 Tarlórépa

41,0

31,0

10,0

24,3

619,3

2

3

13,6

442 Olajretek

11.697,7

11.061,3

636,3

5,4

945,4

49

712

16,4

58,1

58,1

0,0

0,0

616,4

7

27

2,1

6,9

6,9

0,0

0,0

2.115,11

3

4

1,7

0,08

0,08

0,0

0,0

537,5

4

4

0,02

6,0

6,0

0,0

0,0

3.583,3

1

1

6,0

4,9

4,2

0,7

14,2

3.595,2

4

4

1,2

21,4

21,4

0,0

0,0

3.341,1

3

4

5,3

6,4

6,4

0,0

0,0

2.296,9

1

1

6,4

451 Kender 471 Seprűcirok 481 Dohány 511 Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alap512 anyaga 521 Hibrid silócirok 531 Hibrid szudánifű 532 Szudánifű

29,0

26,0

3,0

10,3

3.300

1

2

14,5

541 Mohar

17,5

17,5

0,0

0,0

848,5

2

3

5,8

550 Fénymag

41,2

40,7

0,5

1,2

766,8

2

5

8,2

86

MELLÉKLETEK __________________________________________________________________________________________ Faj kód

Fajnév

611 Borsó 612 Borsó | zöldborsó 617 Bab

| zöldbab

622 Szója

Szemlélt terület (ha)

Alkalmas terület (ha)

Alkalmatlan terület (ha)

Alkalmatlan terület (%)

Tényleges termésátlag (kg\ha)

Táblák száma


390,0

373,0

17,0

4,3

1.850,1

17

34

11,5

367,2

352,8

14,4

3,9

12,2

12,2

0,0

0,0

1.542,1

28

43

8,5

1.610,6

4

6

2.242,4

2.236,2

6,1

0,2

2,0

2.940,1

36

140

16,0

Fajták száma

623 Lóbab

37,1

37,1

0,0

0,0

1.467,3

4

6

6,1

624 Szegletes lednek Csillagfürt | fehérvirá625 gú 640 Tavaszi bükköny

10,3

10,3

0,0

0,0

1.029,1

1

1

10,3

52,7

31,7

21,0

39,8

968,7

2

9

5,8

251,1

209,4

41,6

16,5

219,2

8

17

14,8

641 Szöszösbükköny

268,9

258,9

10,0

3,7

627,1

4

26

10,3

642 Pannonbükköny

245,5

213,5

31,9

12,9

1.498,5

1

12

20,5

4.284,3

4.156,4

127,8

2,9

303,4

47

362

11,8

721 Vöröshere

438,0

347,7

90,3

20,6

164,7

10

28

15,6

722 Bíborhere

1.175,0

1.161,0

14,0

1,1

509,1

8

81

14,5

221,9

221,9

0,0

0,0

Fenntartó

1

10

22,1

731 Baltacim

5,0

5,0

0,0

0,0

372,0

1

1

5,0

741 Szarvaskerep

3,0

0,0

3,0

100,0

-

1

1

3,0

5.172,3

4.963,1

209,1

4,0

441,6

11

442

11,7

60,7

60,7

0,0

0,0

Fenntartó

1

10

6,0

371,3

354,9

16,4

4,4

289,6

7

44

8,4

711 Lucerna

727 Fonákhere

791 Mézontófű 810 Magas tarack búza 811 Angol perje 812 Olasz perje

558,6

558,6

0,0

0,0

628,3

7

34

16,4

813 Hollandi perje

214,5

214,5

0,0

0,0

809,7

3

15

14,3

814 Hibrid perje

126,2

126,2

0,0

0,0

593,5

3

5

25,2

822 Nádképű csenkesz

148,6

125,2

23,4

15,7

215,6

5

18

8,3

823 Vörös csenkesz

944,8

928,0

16,8

1,7

130,0

5

52

18,1

2,5

2,5

0,0

0,0

Fenntartó

1

1

2,5

15,2

15,2

0,0

0,0

309,2

1

2

7,6

44,5

44,5

0,0

0,0

0,4

1

2

22,2

824 Barázdált csenkesz Felemáslevelű csen827 kesz 829 Juhcsenkesz 841 Magyar rozsnok

2,0

2,0

0,0

0,0

Fenntartó

1

2

1,0

862 Óriás tippan

24,0

24,0

0,0

0,0

270,8

1

1

24,0

887 Évelő rozs

18,3

18,3

0,0

0,0

498,3

2

5

3,6

911 Étkezési paprika 912 Fűszerpaprika 913 Cseresznyepaprika

3,1

3,1

0,0

0,0

74,1

3

4

0,7

64,5

64,5

0,0

0,0

211,4

19

38

1,6

2,2

2,2

0,0

0,0

254,5

3

3

0,7

922 Sütőtök

19,3

19,3

0,0

0,0

538,3

2

2

9,6

923 Olajtök

31,9

31,9

0,0

0,0

448,2

2

5

6,3

931 Fejeskáposzta

0,1

0,1

0,0

0,0

119,9

1

1

0,1

951 Vöröshagyma

2,4

2,4

0,0

0,0

262,5

1

3

0,7

137.377,4

134.324,0

3.052,2

2,2

1.249

7.769

17,3

7.584,2

251

663

11,4

144.961,6

1.500

8.432

17,2

Összesen Standard előállítás Mindösszesen

87

2. sz. melléklet Vetőmagtételek fémzárolási összesítője 2009. mértékegység: kg Faj Kalászosok Kukorica Hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények

88

Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszerés illóolajos növények Fásszárú növények Fűkeverékek Összesen

Tétel Szabványos Engedmény /db/

Összesen

Alkalmatlan

Átzárt

Összesen

OECD export

Egyéb export

Export öszMindösszesen szesen

3 047 837

259 400

3 307 237

104 630 869

31 873 319 52 415 763

1 033 986

53 449 749

85 323 068

1 571 356

3 824 606

5 395 962

8 978 421

731 737

0

731 737

1 148 637

2 858 228 20 216 528

378 255

20 594 783

23 453 011

1 159 895

1 968 985

3 128 880

3 411 562

214 285

283 649

0

283 649

497 934

0

10 000

87 000

3 000

90 000

100 000

2 358

0

31 342

0

248 332

248 332

279 673

30 505

3 935

0

35 440

0

560

560

36 000

0

1 250

840

0

2 090

0

9 356

9 356

11 446

899 760

0

899 760

12 000

0

911 760

0

0

0

911 760

137 841 773

277 185

138 117 958

3 464 371

41 191

141 542 138 79 513 765

7 726 480

87 240 245

228 782 381

4 440

98 164 187

252 900

98 417 087

2 906 545

0

4 378

31 794 653

6 530

31 801 183

112 193

40 058

101 323 632

567

3 270 095

9 700

3 279 795

302 665

0

3 582 460

164

392 250

0

392 250

24 650

0

416 900

2 800

2 785 647

3 855

2 789 502

69 860

1 133

409

257 982

4 200

262 182

20 500

0

282 682

79

205 460

0

205 460

8 825

0

9

10 000

0

10 000

0

202

28 984

0

28 984

23

31 505

0

55

1 250

150 13 276

Kalászosok mértékegység: kg Faj

89

Alakor búza Csupasz zab Őszi zab Fénymag Hibrid rozs Homoki zab Köles Öszi Árpa Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Őszi tritikále Pohánka Rizs Tavaszi árpa Tavaszi búza Tavaszi tritikále Tavaszi zab Tönke búza Tönköly búza Összesen

Átzárt Belföldi Belföldi alBelf- Összesen Engedmény Összesen alkalmatlan kalmas Exp.

Tétel /db/

Egyéb export

OECD export

Export összesen

Mindösszesen

2

4 445

0

4 445

0

0

4 445

0

0

0

4 445

3

6 285

0

6 285

6 120

0

12 405

0

0

0

12 405

7

80 070

0

80 070

0

0

80 070

0

0

0

80 070

5

42 900

0

42 900

0

0

42 900

0

0

0

42 900

14

0

0

0

0

0

0

0

313 376

313 376

313 376

1

0

0

0

0

0

0

40 000

0

40 000

40 000

16

51 200

0

51 200

40 025

0

91 225

0

0

0

91 225

406

8 519 180

61 000

8 580 180

413 100

0

8 993 280

0

0

0

8 993 280

3 040

71 289 913

38 500

71 328 413

987 700

0

72 316 113

10 000

1 416 340

1 426 340

73 742 453

140

2 968 982

18 000

2 986 982

256 850

0

3 243 832

209 400

0

209 400

3 453 232

55

447 342

14 000

461 342

0

0

461 342

0

684 650

684 650

1 145 992

162

3 213 640

94 000

3 307 640

152 500

0

3 460 140

0

70 641

0

3 530 781

17

7 960

0

7 960

0

0

7 960

0

131 000

131 000

138 960

7

37 515

0

37 515

0

0

37 515

0

0

0

37 515

385

8 879 650

27 400

8 907 050

645 890

0

9 552 940

0

0

0

9 552 940

56

1 107 460

0

1 107 460

63 280

0

1 170 740

0

31 500

31 500

1 202 240

4

17 400

0

17 400

0

0

17 400

0

0

0

17 400

104

1 258 430

0

1 258 430

341 080

0

1 599 510

0

400 330

400 330

1 999 840

3

6 000

0

6 000

0

0

6 000

0

0

0

6 000

13

225 815

0

225 815

0

0

225 815

0

0

0

225 815

4 440

98 164 187

252 900

98 417 087

2 906 545

0

101 323 632

259 400

3 047 837

3 307 237

104 630 869

Kukorica mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi Belföldi alEngedmény Összesen alkalmatlan kalmas

Átzárt Belf- Összesen Exp.

OECD export

Egyéb export

Export

Mindösszesen

90

Kukorica | hibrid dc

42

441 553

0

441 553

0

Kukorica | hibrid sc

3 694

29 803 532

0

29 803 532

100 764

Kukorica | hibrid tc

528

1 478 032

0

1 478 032

1 869

0

1 479 901

6 328 407

610 731

6 939 138

8 419 039

Kukorica | alapegyeszeres

25

17 290

0

17 290

0

0

17 290

3 802

0

3 802

21 092

89

54 246

6 530

60 776

9 560

0

70 336

15 175

0

15 175

85 511

4 378

31 794 653

6 530

31 801 183

112 193

1 033 986 53 449 749

85 323 068

Kukorica | belteny. vonal Összesen

0

441 553

27 502

40 058 29 864 239 46 040 877

40 058 31 873 319 52 415 763

194 474

221 976

663 529

228 781 46 269 658

76 133 897

Nagymagvú hüvelyesek mértékegység: kg Faj Bab | zöld Borsó | étkezési Borsó | takarmány Borsó | zöld Fehérvirágú csillagfürt

91

Földi mogyoró Lóbab Pannon bükköny Szegletes lednek Szója Szöszös bükköny Tavaszi bükköny Összesen


Tétel /db/


OECD export

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

41

0

0

0

0

0

0

0

143 006

143 006

143 006

25

187 700

0

187 700

25 000

0

212 700

0

0

0

212 700

15

208 750

0

208 750

36 000

0

245 350

0

0

0

245 350

270

547 175

0

547 175

18 000

0

565 275

170 540

3 681 600

3 852 140

4 417 414

5

27 700

0

27 700

0

0

27 700

0

0

0

27 700

1

660

0

660

0

0

660

0

0

0

660

2

14 450

0

14 450

0

0

14 450

0

0

0

14 450

19

86 000

0

86 000

0

0

86 000

168 425

0

168 425

254 425

1

8 000

0

8 000

0

0

8 000

0

0

0

8 000

173

2 184 930

5 200

2 190 130

194 400

0

2 384 530

1 143 026

0

1 143 026

3 527 556

6

0

0

0

28 565

0

28 565

39 335

0

39 335

67 900

9

4 730

4 500

9 230

0

0

9 230

50 030

0

50 030

59 260

567

3 270 095

9 700

3 279 795

302 665

0

3 582 460

1 571 356

3 824 606

5 395 962

8 978 421

Herefélék mértékegység: kg Faj Baltacim Biborhere Lucerna | kékvirágú Vörösher Összesen

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

Engedmény Összesen

Átzárt OECD Belf- Összesen export Exp.

Belföldi alkalmatlan

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

1

0

0

0

1 750

0

1 750

0

0

0

1 750

47

4 000

0

4 000

0

0

4 000

428 500

0

428 500

432 500

108

386 750

0

386 750

22 900

0

409 650

270 610

0

270 610

680 260

8

1 500

0

1 500

0

0

1 500

32 627

0

32 627

34 127

164

392 250

0

392 250

24 650

0

416 900

731 737

0

731 737

1 148 637

92

Olajosok és iparinövények mértékegység: kg Faj Dohány Fehér mustár Kender | fajta Kender | hibridek Napraforgó | fajták

Tétel /db/

Belföldi alkalmas


93

0

0

72 165

0

72 165

0

0

0

3

0

0

0

2

0

0

Napraforgó | hibridek

577

1 218 7540

Napraforgó | anya vonal

16 5

Napraforgó | apa vonal Olajlen Olajretek Őszi káposztarepce Réparepce Szareptai mustár Tarlórépa Tavaszi káposztarepce Összesen

9

0

911 5


Belföldi alkalmatlan 0

OECD export

Egyéb export

0

0

0

0

0

72 165

0

0

0

0

0

0

1 300

2 960

1 221 714

295

395

10

0

Export összesen

Mindösszesen

744

744

744

8 451 372

0

8 451 372

8 523 537

2 740

0

2 740

2 740

0

960

0

960

960

0

1 300

250

0

250

1 550

57 521

1 133

1 278 102

2 644 155

222 865

2 867 020

4 145 122

690

70

0

760

5 082

0

5 082

5 842

10

0

0

10

330

385

715

725

9

1 200

0

1 200

3 500

0

4 700

13 857

0

13 857

18 557

675

61 380

500

61 880

6 250

0

68 130

6 008 332

17 810

6 026 142

6 094 271

540

1 431 843

0

1 431 843

1 219

0

1 433 062

2 651 641

136 450

2 788 091

4 221 153

41

0

0

0

0

0

0

384 500

0

384 500

384 500

1

0

0

0

0

0

0

5 860

0

5 860

5 860

1

0

0

0

0

0

0

5 150

0

5 150

5 150

5

0

0

0

0

0

0

42 300

0

42 300

42 300

2 800

2 785 6472

3 855

2 789 502

69 860

1 133

2 858 228

20 216 528

378 255 20 594 783

23 453 011

Gyep- és takarmányfüvek mértékegység: kg Faj

94

Angolperje Csomós ebír Évelő rozs Felemáslev. Csenkesz Hibridperje Hollandiperje Magas tarack búza Mézontófü Muhar Nádképű csenkesz Olaszperje Óriástippan Vörös csenkesz Összesen


Tétel /db/

0

83 200

0

Átzárt Belf- Összesen Exp. 0

83 200

OECD export

Egyéb export

15 000

Export összesen 0

15 000

Mindösszesen

11

83 200

98 000

1

3 000

0

3 000

0

0

3 000

0

0

0

3 000

1

0

4 200

4 200

0

0

4 200

0

0

0

4 200

2

10 000

0

10 100

0

0

10 100

0

0

0

10 100

2

0

0

0

0

0

0

16 100

0

16 100

16 100

1

0

0

0

0

0

0

9 975

0

9 975

9 975

10

47 500

0

47 500

20 500

0

68 000

0

0

0

68 000

112

24 018

0

24 018

0

0

24 018

982 345

0

982 345

1 006 362

3

3 100

0

3 100

0

0

3 100

0

0

0

3 100

2

9 000

0

9 000

0

0

9 000

4 480

0

4 480

13 480

12

0

0

0

0

0

0

131 995

0

131 995

131 995

1

1 425

0

1 425

0

0

1 425

0

0

0

1 425

86

76 640

0

76 640

0

0

76 640

0

0

580 425

657 065

167

257 982

4 200

262 182

20 500

0

282 682 1 159 895

0

1 740 320

2 022 802

Szudánifű és cirokfélék mértékegység: kg Faj Cirokfélék alapanyaga Hibrid silócirok Hibrid szemescirok Hibrid szudánifű Seprőcirok Összesen

Tétel /db/

Belföldi alkalmas




OECD export

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

6

6 280

0

6 280

225

0

6 505

50

0

50

6 555

56

108 120

0

108 120

8 600

0

116 720

279 789

0

279 789

396 509

3

20 936

0

20 936

0

0

20 936

0

0

0

20 936

9

64 664

0

64 664

0

0

64 664

0

0

0

64 664

5

5 460

0

5 460

0

0

5 460

3 810

0

3 810

9 270

79

205 460

0

205 460

8 825

0

214 285

283 649

0

283 649

497 934

95

Répafélék mértékegység: kg Faj


Tétel /db/


Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

Cukorrépa Takarmányrépa

7

0

0

0

0

0

0

0

87 000

87 000

87 000

2

10 000

0

10 000

0

0

10 000

3 000

0

3 000

13 000

Összesen

9

10 000

0

10 000

0

0

10 000

3 000

87 000

90 000

100 000

96

Zöldségfélék mértékegység: kg Faj

97

Csemegekukorica Étkezési paprika Fűszerpaprika Olajtök Paradicsom Pattogató kukorica Sárgarépa Spárgatök Spenót Sütőtök Téli sarjadékhagyma Uborka Vöröshagyma Összesen

Tétel /db/

Belföldi alkalmas 22

Engedmény

Összesen

0

0

0

46

394

0

55

9 763

0

52

1 200

0

1 200

2

0

0

0

2

10 569

0

10 569

1

550

0

1

0

7

0

1



0

0

394

0

9 763

2 358

OECD export

Egyéb export

Export

18 391

18 391

Mindösszesen

0

0

18 391

0

394

0

250

250

644

0

12 121

0

1 600

1 600

13 721

0

0

1 200

0

212 469 212 469

213 669

0

0

0

0

3 100

3 100

3 100

0

0

10 569

0

0

0

10 569

550

0

0

550

0

0

0

550

0

0

0

0

0

0

400

400

400

0

0

0

0

0

0

11 297

11 297

11 297

1 440

0

1 440

0

0

1 440

0

0

0

1 440

1

542

0

542

0

0

542

0

0

0

542

1

0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

11

4 526

0

4 526

0

0

4 526

0

825

825

5 351

202

28 984

0

28 984

2 358

0

31 342

0

248 332 248 332

279 673

Gyógy-, fűszer- és illóolajos növények mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi alkalmas

Engedmény

Összesen



OECD export

Egyéb export

Export

Mindösszesen

Mák Murvásmák

22

31 467

0

31 467

3 935

0

35 402

0

560

560

35 962

1

38

0

38

0

0

38

0

0

0

38

Összesen

23

31 505

0

31 505

3 935

0

35 440

0

560

560

36 000

98

Fásszárú növények mértékegység: kg Faj

Átzárt BelfExp.

Belföldi alBelföldi alEngedmény Összesen kalmatlan kalmas

Tétel /db/

Összesen

OECD export

Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

99

Cseresznye Kajszibarack Keserű mandula Körte Közönséges dió Mirabolán szilva Őszibarack Sajmeggy Vadkörte

10

69

0

69

0

0

69

0

697

697

766

6

0

0

0

0

0

0

0

1 561

1 561

1 561

Összesen

4

0

0

0

840

0

840

0

1 350

1 350

2 190

0

0

0

0

0

0

0

0

15

15

15

1

0

0

0

0

0

0

0

110

110

110

11

555

0

555

0

0

555

0

1 627

1 627

2 182

10

350

0

350

0

0

350

0

3 137

3 137

3 487

10

276

0

276

0

0

276

0

790

790

1 066

2

0

0

0

0

0

0

0

70

70

70

55

1 250

0

1 250

840

0

2 090

0

9 356

9 356

11 446

Fűkeverékek mértékegység: kg Faj

Tétel /db/

Belföldi alkalmas




Egyéb export

Export összesen

Mindösszesen

Fűkeverék

150

899 760

0

899 760

12 000

0

911 760

0

0

0

911 760

Összesen

150

899 760

0

899 760

12 000

0

911 760

0

0

0

911 760

100

3. sz. melléklet Vetőmagelőállító területek megyénkénti összesítője 2009.

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha] Őszi búza

3309

Felszorzott [ha]

3309

7138

Győr-MosonSopronKomáromEsztergom

Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott

Hajdú-BiharBorsod-AbaújZemplénSzabolcsSzatmár-Bereg

Jász-NagykunSzolnok

Alap

Alap

Felszorzott

[ha]

7468

5243

5448

4162

5710

[ha] 5720

Összesen

Felszorzott Alap Felszorzott Alap Felszorzott

[ha] 4166

Vas-Zala

6345

[ha] 6399 2050

[ha] 2073

33957

34583 3,5

Alakor búza

0

0

0

0

3,5

3,5

0

0

0

0

0

0

0

0

3,5

Tönke búza

0

0

0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

406

406

349

354

11

22

37

37

0

0

135

135

88

88

1026

1042

Hibrid rozs

0

0

0

0

0

0

62

186

0

0

0

0

26

78

88

264

Őszi rozs

3

3

56

66

289

350

81

95

125

185

18

18

79

81

651

798

Öszi árpa

569

574

1210

1239

882

885

628

630

347

347

795

799

269

281

4700

4755

Őszi zab

31

31

44

44

10

21

0

0

0

0

0

0

0

0

85

96

152

152

357

413

149

149

138

140

365

423

340

378

229

230

1730

1885

Tönköly búza

0

0

17

17

44

44

0

0

18

18

0

0

35

35

114

114

Tavaszi triticale

0

0

10

13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

13

60

60

23

25

9

9

0

0

5

5

91

94

113

113

301

306

Őszi durumbúza

101

Őszi triticale

Tavaszi búza Tavaszi durumbúza

5

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

20

20

25

25

Tavaszi árpa

211

211

382

382

633

639

1221

1221

786

786

400

404

663

692

4296

4335

Tavaszi zab

167

167

67

68

99

125

107

107

86

105

85

122

51

51

662

745

Rizs

0

0

16

31

0

0

0

0

0

0

97

193

0

0

113

224

Köles

0

0

21

21

0

0

0

0

37

37

16

16

24

24

98

98

Pohánka

0

0

0

0

42

84

36

72

44

88

0

0

1

2

123

246

Kukorica

3713

18567

10493

52466

989

4945

2104

10520

4893

24463

11360

56798

255

1276

33807

169035

Kukorica- pattogatnivaló

0

0

0

0

2,3

11,5

0

0

0

0

0

0

0

0

2,3

11,5

Burgonya

135

539

0

0

34

135

0

0

53

211

5

20

21

85

248

990

Szudánifű

0

0

25

50

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

25

50

Cukorrépa

0

0

42

84

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

42

84

Takarmányrépa

0

0

0

0

0

0

40

80

0

0

0

0

0

0

40

80

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha] Tarlórépa Mustár | Fehér

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen

Felszorzott Alap Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13

26

28

56

41

82

1833

3666

4291

8582

2958

5915

3902

7804

743

1487

3837

7673

429

857

17993

35984

30

60

Mustár/ Sareptai

0

0

0

0

30

60

0

0

0

0

0

0

0

0

Mák

0

0

3

7

1

1

0

0

59

118

0

0

0

0

63

126

1555

7777

1083

5414

145

724

76

380

385

1925

554

2769

23

115

3821

19104

Napraforgó | anya alapanyag

0,3

1,5

0,5

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,8

3,5

Napraforgó | apa/fajta

24

69

4

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

28

81

0

0

16

32

9

18

0

0

0

0

0

0

0

0

25

50

828

3415

373

1024

968

4326

198

720

342

1014

343

962

43

86

3095

11547

0

0

0

0

0

0

55

110

0

0

41

81

0

0

96

191

1699

3398

5320

10641

883

1766

648

1296

1063

2126

1961

3922

123

246

11697

23395

Kender

0

0

49

99

0

0

0

0

6

12

3

8

0

0

58

119

Dohány

0

0

0

0

0

0

0

0

0,1

0,1

0

0

0

0

0,1

0,1

Hibrid szemescirok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

30

0

0

6

30

Hibrid cirokfélék alapanyaga

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

11

0

0

5

11

Hibrid silócirok

0

0

13

67

0

0

0

0

0

0

8

40

0

0

21

107

Hibrid szudánifű

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

32

0

0

6

32

Mohar

0

0

5

10

0

0

0

0

0

0

10

20

2,5

5

17,5

35

Fénymag

0

0

26

52

0

0

0

0

5

10

10

21

0

0

41

83

55

164

85

255

0

0

123

369

31

93

96

289

9

27

399

1197

Napraforgó | hibrid

102

Olajlen Káposztarepce | Őszi Réparepce Olajretek

Borsó

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha] Borsó | zöldborsó

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

9

27

121

363

197

591

10

30

18

54

12

37

0

0

367

1102

1,3

3,9

0

0

0

0

0

0

11

33

0

0

0

0

12,3

36,9

1787

3574

267

534

0

0

35

70

0

0

18

36

135

270

2242

4484

Lóbab

0

0

14

27

0

0

0

0

24

48

0

0

0

0

38

75

Szegletes lednek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

21

0

0

10

21

Csillagfürt | fehérvirágú

0

0

0

0

0

0

0

0

34

68

0

0

19

38

53

106

Tavaszi bükköny

41

83

0

0

68

136

0

0

112

223

0

0

30

60

251

502

Szöszösbükköny

32

64

12

24

82

164

0

0

70

140

73

146

0

0

269

538

Pannonbükköny

0

0

0

0

42

83

0

0

61

122

143

286

0

0

246

491

4284

8569

Bab

| zöldbab

Szója

103

Lucerna

21

42

2406

4812

127

254

22

44

477

955

1231

2462

0

0

Vöröshere

0

0

57

114

98

195

23

46

37

74

103

207

120

240

438

876

Bíborhere

78

156

0

0

366

732

310

620

0

0

38

76

399

798

1191

2382

Baltacim

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

10

0

0

5

10

Szarvaskerep

0

0

0

0

0

0

0

0

3

6

0

0

0

0

3

6

94

187

362

725

370

741

3006

6012

90

180

556

1111

694

1388

5172

10344

0

0

61

121

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

61

121

Angol perje

80

159

31

63

0

0

0

0

14

28

30

60

216

432

379

742

Olasz perje

0

0

0

0

91

181

40

80

21

42

0

0

407

814

559

1117

Hollandi perje

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

215

430

215

430

Hibrid perje

0

0

0

0

49

97

0

0

0

0

0

0

78

156

127

253

Nádképű csenkesz

5

10

53

105

9

18

0

0

0

0

0

0

82

124

149

257

Mézontófű Magas tarack búza

Fajnév

BaranyaSomogy-Tolna

Békés-Csongrád

Fejér-Veszprém

Alap Felszorzott

Alap

Alap

[ha] Vörös csenkesz

Felszorzott [ha]


Felszorzott [ha]

Alap

Felszorzott [ha]



Alap

Alap

Felszorzott [ha]

Vas-Zala

Összesen


Alap

Felszorzott

[ha]

[ha]

75

150

60

119

127

253

0

0

0

0

0

0

684

1668

946

2190

Felemáslevelű csenkesz

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

30

15

30

Juhcsenkesz

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

45

90

45

90

Barázdált csenkesz

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,5

5

2,5

5

Fonákhere

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

222

222

222

222

Magyar rozsnok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

4

2

4

24

48

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

24

48

Évelő rozs

0

0

0

0

0

0

0

0

9

9

9

9

0

0

18

18

Novum búza

0

0

2,5

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,5

5

130

260

Óriás tippan

104

Répa repce

0

0

130

260

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Étkezési paprika

0

0

3

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

6

Fűszerpaprika

0

0

55

110

0

0

0

0

0

0

10

19

0

0

65

129

Cseresznyepaprika

0

0

2

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

4

Sütőtök

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14

28

0

0

14

28

Olajtök

0

0

32

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32

64

Vöröshagyma

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

5

0

0

2

5

17002

47018

35207

96435

15269

29744

17064

34835

16084

41155

28835

13191 137378

348147

408

1212

3230

6614

1856

5568

13

37

1627

4816

449

17410

48230

38437

103049

17125

35312

17077

34872

17711

45971

29284

Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

85772 7920 223

0

85995 7920

0

7583

18470

13191 144961

366617

4. sz. melléklet

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályok munkájának 2009. évi fontosabb mutatói

105

4.1.

Baranya megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 7634 Pécs Kodó dűlő 1. Illetékesség: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév

Szaporító terület 2008. 2009. alap

felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott

(ha) Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Öszi árpa Őszi zab Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab Bab | zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

alap

felszorzott

(ha)

3448,98 237,68 12,45 1373,00 34,70

3448,98 237,68 12,45 1373,00 34,70

3309,00 406,10 3,00 569,47 30,60

3309,00 406,10 3,00 573,72 30,60

347,91

347,91

152,16

152,16

6,70 73,08

6,70 73,08

60,00

60,00

-

-

4,50

4,50

467,52 242,66 -

467,52 242,66 -

211,03 167,40 -

211,03 167,40 -

-

-

-

-

3334,71 161,60 115,27 -

16673,55 646,40 345,81 -

3713,30 134,80 54,50 9,00 -

18566,60 539,20 163,50 27,00 -

1,80

5,40

1,30

3,90

1731,18 -

3462,36 -

1787,20 -

3574,44 -

-

-

-

-

4,50 21,12 51,14 -

9,00 42,24 102,28 -

41,49 32,00 21,12 78,00 94,00

82,98 64,00 42,24 156,00 187,00

-

-

-

-

63,08

126,16

79,70

159,40

Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

106

914,69 1019,71

1829,38 5098,55

1832,90 0,08 1555,40

3665,78 0,16 7776,80

6,75

33,75

0,30

1,50

0,45 400,02

1,35 1608,00

23,90 828,12

69,27 3414,60

-

-

-

-

486,88 -

973,76 -

1698,80 -

3397,62 -

-

-

-

-

-

-

-

-

5,00 75,00

10,00 150,00

5,00 75,00

10,00 150,00

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

19,00 14656,60

38,00 37400,70

24,00 17002,00

48,00 47018,00

487,70

1463,10

407,90

1211,80

15144,30

38863,80

17409,90

48229,80

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009.

Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Gyep- és takarmányfüvek Olajosok és ipari növények Herefélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Famag Burgonya

Minták száma (db) 513 91 129 189 2 19 7 141

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 1681 264 272 456 6 5 128

733 58 150 159 2 2 -

-

-

268 20

3812

1104

5204

Nedvességtartalom Magegészség Hatósági ellenőrzés Összesen:

98 1189

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 2414 322 422 615 8 7 1128

* + ezermagtömeg, magdarabszám, osztályozottság

107

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport

Fémzárolt mennyiség (kg)

Tételszám 2008.

2009.

665

Kukorica Nagymagvú hüvelyesek

Kalászosok

Herefélék

2008.

2009.

513

16 081 280

54

91

27

129

Minőség Alkalmas (kg)

Alkalmatlan (kg)

2008.

2009.

2008.

2009.

12 783 000

16 045 280

12 751 500

36 000

31 500

1 239 546

2 354 610

1 239 546

2 354 610

-

-

286 110

2 081 135

286 110

1 906 735

-

174 400

-

2

-

6 680

-

6 680

-

-

152

189

2 111 892

1 398 627

1 907 012

1 398 627

204 880

-

Gyep- és takarmányfüvek

-

-

-

-

-

-

-

-

Szudánifű és cirokfélék

-

-

-

-

-

-

-

-

Répafélék

-

2

-

10 000

-

10 000

-

-

Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények

-

-

-

-

-

-

-

-

-

19

-

190 000

-

190 000

-

-

7

7

2 032

1 478

2 032

1 478

-

-

Fűkeverékek

-

-

-

-

-

-

-

-

109

141

1 707 270

3 127 980

1 707 270

3 127 980

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1 014

1 093

21 428 130

21 953 510

21 187 250

21 747 610

240 880

205 900

Olajosok és ipari növények

Burgonya Egyéb Összesen:

108

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Baranya Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009. Törzsszám 140 141 142 159 162 164 168

Felügyelő Név

Ellenőrzések száma 2008. 2009.

Muzslay Kinga Milkovics Sára Mészégető Györgyné Kelemen Attila Sipos Péter Fehér István Joó Ferencné

Összesen:

109

19 50 46 42 40 2 33

6 15 20 20 25 2 10

232

98

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.2.

Békés megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba Hunyadi tér 4. Illetékesség: Békés megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott

(ha) Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Öszi árpa Őszi zab

8765 260 42 2119 28

9570 266 70 2130 42

7138 349 56 1210 44

7468 354 66 1239 44

Őszi triticale

322

348

357

413

Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza

20 13 154

20 21 154

17 10 23

17 13 25

-

-

-

-

1031 166 16 16 15

1031 166 18 33 15

382 67 16 21

382 68 31 21

-

-

-

-

8937 14 21 50 54 -

44754 28 21 149 158 -

10493 25 5 26 85 121 -

52466 50 10 52 255 363 -

-

-

-

-

203 -

406 -

267 14

534 27

-

-

-

-

115 29 11 2314 55 56 61

230 58 23 4202 109 112 122

12 2406 57 362 61

24 4812 114 725 121

Angol perje

5

10

31

63

Juhcsenkesz

-

-

-

-

Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab Bab | zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza

alap

felszorzott

(ha) Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Novum búza Répa repce Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

110

12 2070 1 737

35 4140 1 3683

42 4291 3 1083

84 8582 7 5414

2

7

0,5

2

2 14 761

6 27 2336

4 16 373

12 32 1024

40

80

-

-

65 2272 10 5 10

130 4544 20 16 50

5320 49 -

10641 99 -

7

18

-

-

70 89 65

350 178 131

13 53 60

67 105 119

-

-

-

-

13

26

-

-

8

16

-

-

1 47 1 33 31227

1 93 2 66 80212

3 55 2 32 2,5 130 35207

6 110 4 64 5 260 96435

2754

8314

3230

6614

33981

88526

38437

103049

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Olajosok és ipari növények Herefélék Zöldség

Minták száma (db) 1325 2560 242 1155 85 329

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 4180 6349 334 881 119 1129

1391 2305 118 526 57 339

1954 17

-

1954 17

14963

4736

19699

Nedvességtartalom Magegészség Összesen:

5696

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 5571 8654 452 1407 176 1468


111

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport


Tételszám 2008.

Alkalmatlan (kg)

2009.

2008.

Kalászosok

1 039

36 490 846

24 012 212

34 900 386

23 315 172

1 590 460

696 040

Kukorica

2 324

2 274

41 895 176

49 100 965

41 794 303

49 073 114

100 873

27 851

127

130

1 704 871

1 950 664

1 460 021

1 877 564

244 850

73.100

64

69

485 856

453 532

485 856

453 532

-

-

860

1 083

6 866 613

8 209 892

6 827 551

8 172 137

39 062

37 755

6

23

29 475

143 350

18 950

122 850

10 525

20 500

84

67

566 177

438 083

541 157

435 983

25 020

2 100

4

5

47 040

67 000

47 040

67 000

-

-

98

100

43 371

32 094

43 371

29 736

-

2 358

1

-

50

-

50

-

-

-

Fásszárú növények

-

-

-

-

-

-

-

-

Fűkeverékek

1

-

10 000

-

10 000

-

-

-

Burgonya

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

5 096

4 790

88 139 475

84 407 792

86 128 685

83 547 088

Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ.

Összesen:

2008.

Alkalmas (kg)

1 527


2009.

Minőség

112

2009.

2008.

2009.

2 010 790

860 704

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Békés Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009. Törzsszám 100 106 109 120 136 143 184 185 189 190 194 196 112

Felügyelő Név


Kamasz Béla Parlagi Gáspár Seprenyi István Maczák Mihály Szabó Imre Kovács Anna Szépe Ferenc Róka Istvánné Hankó György Hegyi Zoltánné Farkas János Vidó József Havrán Anikó Központtal közös

Összesen:

113

12 7 6 57 22 14 29 30 34 9 23 4 7

37 25 31 30 32 35 28 1 14 -

254

233

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.3.

Fejér megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 8000 Székesfehérvár Major utca 18. Illetékesség: Fejér megye, Veszprém megye, Budapest, Pest megye Dunántúli része 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott

(ha) Őszi búza Alakor búza Tönke búza Őszi durumbúza Őszi rozs Öszi árpa Őszi zab Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Homoki zab Rizs Köles

4999 157 1327

4999 157 1327

5243 3,5 3 11 289 882

5448 3,5 3 22 350 885

18

18

10

21

175 72 28

175 72 28

149 44 -

149 44 -

55

55

9

9

1053 189 -

1053 189 -

633 99 -

639 125 -

Pohánka

40

80

42

84

Kukorica

845 31 78

4225 243 234

989 2,3 34 197

4945 11,5 135 591

Bab | szárazbab

-

-

-

-

Bab | zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt

-

-

-

-

-

-

-

-

51 38 151 67 396 -

102 76 303 134 796 -

68 82 42 127 98 366 -

136 164 83 254 195 732 -

Mézontófű

217

434

370

741

Magas tarack búza Angol perje

125

250

-

-

Kukorica - Pattogatni való

Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó

alap

felszorzott

(ha) Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mustár | Sareptai Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

114

2406,00 0,01 198,00

4812,00 0,02 990,00

2958 30 1 145

5915 60 1 724

-

-

-

-

11,00 832,00

22,00 3899,00

9 968

18 4326

-

-

-

-

664,00 -

1328,00 -

883 -

1766 -

-

-

-

-

103,00 70,00 214,00

206,00 140,00 428,00

91

181

49 9 127

97 18 253

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

48,00 14660,00

95,00 26872,00

15269

29744

1446,00

4338,00

1856

5568

16106,00

31210,00

17125

35312

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Bükkönyök Gyep- és takarmányfüvek Olajosok és ipari növények Herefélék Zöldség Burgonya Famag

Minták száma (db) 795 307 93 27 20 658 57 23 9

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 1888 228 22 4 54 9 -

817 132 45 6 38 12 -

-

-

982 -

2205

1050

4237


1989

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 2705 360 67 10 92 21 -


115

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport

2008.

Minőség


Tételszám 2009.

2008.

Alkalmas (kg)

2009.

Alkalmatlan (kg)

2008.

2009.

2008.

2009.

Kalászosok

903

617

22 236 755

14 442 690

21 915 405

13 341 140

321 350

1101550

Kukorica

150

234

1 616 972

2 937 867

1 616 972

2 934 867

-

3000


119

58

2 536 119

1 107 288

2 482 119

1 087 448

54 000

19840

-

-

-

-

-

-

-

-

Herefélék Olajosok és ipari növények

766

550

6 940 693

4 696 833

6 913 312

4 677 466

27 381

19367


4

14

21 397

137 778

21 397

13 778

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Répafélék

-

-

-

-

-

-

-

-

Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ.

13

57

58 820

211 448

58 820

211 448

-

-

7

14

8 455

26 969

205

26 804

8 250

165


13

12

1 557

996

1 557

996

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

24

23

477 400

469 125

477 400

469 125

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1 999

1 571

33 898 168

24 030 994

33 487 187

22 887 072

410 981

1 143 922

Fűkeverékek Burgonya Egyéb Összesen:

116

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Fejér Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009. Törzsszám 145 145 148 175 176 178 180

Felügyelő Név


Ritter Zoltán Radics Tamás Huszár Zoltán Hajnovics Beáta Simon István Hollósy József Varga Péter

Összesen:

117

5 2 12 19 20 44

15 6 11 16 54

102

102

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.4.

Győr-Moson-Sopron megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 9021 Győr Aradi vértanúk útja 12. II. emelet Illetékesség: Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott

(ha) Őszi búza Őszi durumbúza Őszi rozs Öszi árpa Hibrid rozs Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab Bab | zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

alap

felszorzott

(ha)

4573 78 1 825 -

4573 78 1 825 -

4162 37 81 628 62

4166 37 95 630 186

106

106

138

140

10 45 1767 127 25

10 45 1767 127 25

1221 107 -

1221 107 -

40

40

36

72

1181 12 103 -

5907 48 309 -

2104 123 10 -

10520 369 30 -

-

-

-

-

10 -

20 -

35 -

70 -

-

-

-

-

101 7 87 192 1801

202 15 174 384 3602

22 23 310 3006

44 46 620 6012

-

-

-

-

16

32

-

-

Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Réparepce Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

118

25 2596 18 127

50 5192 37 635

40 3902 76

80 7804 380

-

-

-

-

232 111 20

767 223 100

198 55 648 -

720 110 1296 -

-

-

-

-

35 24 6

71 48 13

40 -

80 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

14301

25426

17064

34835

213

637

13

37

14514

26063

17077

34872

Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Olajosok és ipari növények Herefélék

Minták száma (db) 806 95 8 55 6

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 2872 390 32 420 24

758 97 27 108 20

-

-

581 -

3738

1010

5329


970

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 3630 487 59 528 44


119

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport


Tételszám 2008

Alkalmas (kg)

2008.

2009.

2009.

2008.

2009.

668

19 363 000

16 768 000

19 362 000

16 310 000

1 000

458 000

-

317

8 875 000

6 122 000

8 875 000

6 122 000

-

-


18

20

391 000

428 000

366 000

417 000

25 000

11 000

Herefélék

26

25

245 000

187 000

245 000

187 000

-

-

423

507

3 922 000

4 873 000

3 874 000

4 862 000

48 000

11 000

59

72

549 000

61 000

549 000

61 000

-

-


1

-

10 000

-

10 000

-

-

-

Répafélék

4

2

18 000

13 000

18 000

13 000

-

-


1

-

257

-

257

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Fűkeverékek

-

-

-

-

-

-

-

-

Burgonya

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

1 276

1611

33 373 257

29 052 000

33 299 257

28 572 000

74 000

480 000

Kukorica

Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek

Összesen:

120

2008.

Alkalmatlan (kg)

744

Kalászosok

2009.

Minőség

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Győr Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009.

Törzsszám 152 155 153 157 156

Felügyelő Név


Bozzay Zsolt Nagy László Oláh Éva Peszlen Gyula Szuromi Tamás

Összesen:

121

7 3 3 1 6

6 4 28 7 32

20

77

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.5.

Hajdú-Bihar megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 4031 Debrecen Széchenyi utca 62.

Illetékesség: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott


5981 274 540 -

5981 274 540 -

5710 125 347

5720 185 347

596

596

365

423

24

24

18

18

12

12

5

5

-

-

1030 220 2 23

1030 220 2 23

786 86

37

37

23

46

44

88

3397 65 3 24 38 10 4

16985 260 6 48 114 30 12

4893 53 5 31 18 -

24463 211 10 93 54 -

Bab | zöldbab

10

30

11

33

Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű

10

20

24

48

Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok

46

92

34

68

Réti perje

263 311 42 660 90 12 10

526 622 84 1320 180 24 20

112 70 61 477 37 3

223 140 122 955 74 6

90

180

Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab

Magas tarack búza Angol perje

alap

felszorzott

(ha)

786 105

-

-

-

-

48

96

14

28

Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

122

324 61 210

648 122 1050

743 59 385

1487 118 1925

-

1

-

-

5 80

15 309

342

1014

-

-

-

-

30 492 20

60 984 100

1063 6 0,1 -

2126 12 0,1 -

-

-

-

-

12 16 -

60 32 -

21 -

42 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32 15050

32 32630

9 16084

9 41155

1150

3441

1627

4816

16200

36071

17711

45971

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Olajosok és ipari növények Zöldség Burgonya

Minták száma (db) 717 114 440 73 69

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 1652 378 880 12 69

717 114 1320 146 -

-

-

-

2991

2297

5288


1413

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 2369 492 2200 158 69


123

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport


Tételszám

2008.

Alkalmatlan (kg)

2009.

855

607

21 111 750

14 278 810

20 688 370

14 093 450

423 380

185 360

Kukorica

51

63

717 967

937 048

717 967

901 593

-

35 455


53

48

675 686

677 018

499 936

677 018

175 750

-

Herefélék

2009.

Alkalmas (kg)

2008. Kalászosok

2008.

Minőség

2009.

2008.

2009.

5

3

23 175

3 600

23 175

3 600

-

-

39

-

332 527

-

332 527

-

-

-


3

-

13 650

-

10 000

-

3 650

-


1

-

10 000

-

-

-

10 000

-

Répafélék

-

-

-

-

-

-

-

-

Zöldségfélék Gyógy-, fűszer- és illóolajos növ. Fásszárú növények

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

10 841

6 520

8 104

2 750

2 737

3 770

-

-

-

-

-

-

-

Fűkeverékek

2

2

20 000

20 000

20 000

20 000

-

-

Burgonya

-

69

-

760919

-

760 919

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

1 011

957

22 915 596

16 683 915

22 300 079

16 459 330

615 517

224 585


Összesen:

124

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009.

Törzsszám 104 108 110 111 126

Felügyelő Név


Deli Ferenc Juhász Tamás Magyar Imre Keresztes Dénes Kollárcsik László

Összesen:

125

3 2 3 16 20

5 4 11 17 22

44

59

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.6.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 5000 Szolnok Dózsa György u. 15/a. Illetékesség: Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye, Pest megye (Duna-Tisza köze) 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott


6607,30 167,14 70,36 1401,70 13,50

6684,26 167,14 70,36 1457,19 40,50

6345,38 135,00 18,00 795,47 -

6398,55 135,00 18,00 799,45 -

Őszi triticale

442,09

519,47

339,7

378,05

Tönköly búza Tavaszi triticale Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs Köles

26,00 112,00 720,28 212,46 134,00 30,47

26,00 112,00 738,68 225,46 268,00 30,47

91,4 400,01 84,81 96,50 16,00

91,4 404,11 122,45 193,00 16,00

Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab Bab | zöldbab Szója Lóbab Szegletes lednek Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Baltacim Tarka koronafürt Mézontófű Magas tarack búza Angol perje

alap

felszorzott

(ha)

-

-

-

-

8311,30 8,00 89,57 76,97 20,78 -

41556,60 32,00 179,14 230,91 62,34 -

11359,67 5,00 10,00 10,26 96,31 12,32 -

56798,35 20,00 20,00 20,52 288,93 36,96 -

-

-

-

-

12,00 64,11 38,73 321,28 1102,00 104,24 30,00 158,32

24,00 128,22 77,46 642,56 2204,00 208,48 60,00 316,64

18,17 10,31 73,21 143,02 1231,05 103,35 38,00 5,00 555,53

36,34 20,62 146,42 286,04 2462,10 206,70 76,00 10,00 1111,06

7,00

14,00

-

-

26,34

52,68

30,00

60,00

Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Réparepce Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

126

2533,70 3,90 378,75

5067,46 7,80 1893,75

3836,68 553,73

7673,36 2768,65

-

-

-

-

110,80 1234,60 20,05 36,00

221,60 2469,16 51,70 180,00

343,00 40,63 13,00 1961,19 2,92 6,00

962,00 81,26 26,00 3922,38 7,84 30,00

2,11

6,62

4,94

11,08

9,00 35,39 85,96 20,70 7,95 43,74 17,00

45,00 176,95 171,92 41,40 15,90 87,48 34,00

7,97 6,40 -

39,85 32,00 -

-

-

-

-

53,02 8,90

106,04 8,90

11,50 3,60 24924,61

23,00 7,20 66744,00

8,90 9,60 14,40 2,40 28835,23

8,90 19,2 28,80 4,80 85772,17

399,77

1199,31

448,68

223,03

25325,00

67943,00

29283,91

85995,20

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica, cirok félék Nagymagvú hüvelyesek Bükkönyök Olajosok és ipari növények Herefélék Zöldség Burgonya

Minták száma (db) 847 945 21 9 100 50 73 3

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 1953 1250 36 36 40 135 34 -

976 945 55 23 200 163 180 -

-

-

581 8

3484

2542

6558


2048

Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 2929 2135 91 59 240 298 214 3


127

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport


Tételszám

Minőség Alkalmas (kg)

Alkalmatlan (kg)

2008.

2009.

2008.

2009.

2008.

2009.

976

673

24 297 928

15 903 850

23 596 503

15 813 890

701 425

89 960

1 060

658

15 536 870

8 793 236

15 495 309

8 657 030

41 561

136 206

123

109

1 127 608

1 016 901

1 068 898

917 146

58 710

99 755

22

38

113 510

91 047

108 335

81 642

5 175

9 405

179

262

1 189 777

2 185 357

1 135 402

2 176 157

54 375

9 200

7

6

38 020

17 215

19 020

8 965

19 000

8 250

16

14

78 715

59 984

71 439

53 126

7 276

6 858

-

-

-

-

-

-

-

-


43

42

97 049

35 493

97 049

35 493

-

-

-

7

-

64 660

-

64 660

-

-


20

33

1 416

7 795

1 416

7 795

-

-

Fűkeverékek

7

1

70 000

10 000

70 000

10 000

-

-

Burgonya

-

3

-

32 400

-

32 400

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

42 550 893

28 217 938

41 663 371

27 858 304

887 522

359 634

Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Herefélék Olajosok és ipari növények Gyep- és takarmányfüvek Szudánifű és cirokfélék Répafélék

Összesen:

2 453

1.846

128

2008.

2009.

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009. Törzsszám

Felügyelő Név


116 119 131 133 134 137

Vajda Csaba Somodi József Hajdú László Kacsándiné Tóth Anikó Gaál Dénes Erős István

Összesen:

129

75 46 6 71 16 52

68 56 6 65 11 56

266

262

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

4.7.

Vas megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 9700 Szombathely Gagarin út 2. Illetékesség: Vas megye, Zala megye 2008-2009. évi szaporító terület

Fajnév


felszorzott

alap

Fajnév

felszorzott


felszorzott

(ha) Őszi búza Őszi durumbúza Hibrid rozs Őszi rozs Öszi árpa

2487 28 70 474

2487 28 70 474

2050 88 26 79 269

2073 88 78 81 281

12

12

-

-

Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi triticale

364 -

364 -

229 35 -

230 35 -

Tavaszi búza

184

184

113

113

Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi zab Csupasz zab Homoki zab Rizs

980 155 -

980 155 -

20 663 51 -

20 692 51 -

18

-

24

24

1 133 45 4 9 -

2 665 180 8 27 -

1 255 21 2,5 -

2 1276 85 5 -

-

-

-

-

111 -

222 -

135 -

270 -

-

-

19

38

36 205 541 168

72 410 1089 335

30 120 399 694

60-

Őszi zab

Köles Pohánka Kukorica Burgonya Szudánifű Mohar Fénymag Borsó Borsó | zöldborsó Bab | szárazbab Bab/zöldbab Szója Lóbab Csillagfürt | fehérvirágú Csicseriborsó Tavaszi-bükköny Szöszös-bükköny Pannon-bükköny Lucerna Vöröshere Bíborhere Fehérhere Szarvaskerep Tarka koronafürt Mézontófű

alap

felszorzott

(ha)

-* 240 798 1388

Magas tarack búza

-

-

-

-

Angol perje Barázdált csenkesz

267 -

533 -

216 2,5

432 5

Cukorrépa Takarmányrépa Mustár | Fehér Mák Napraforgó | hibrid Napraforgó | anya alapa. Napraforgó | apa/fajta Olajlen Káposztarepce | Őszi Káposztarepce | Tavaszi Tarlórépa Olajretek Kender | Hibrid Seprűcirok Dohány Hibrid szemescirok Hibrid cirokfélék alapanyag Hibrid silócirok Hibrid szudánifű Olasz perje Hollandi perje Hibrid perje Réti csenkesz Nádképű csenkesz Vörös csenkesz Felemáslevelü csenkesz Juhcsenkesz Fonák here Magyar rozsnok Réti perje Tarackos tippan Óriás tippan Csomós ebír Évelő rozs Étkezési paprika Fűszerpaprika Cseresznyepaprika Sütőtök Olajtök Vöröshagyma Összesen Standard vetőmag előáll. Mindösszesen

130

269 74

538 370

429 23

857 115

-

-

-

-

47

94

43

86

-

-

-

-

61 -

122 -

28 123 -

56 246 -

-

-

-

-

680

1399

93

186

407 215 78

814 430 156

62 872

124 1743

82 684

164 1668

5

10

15

30

45 -

90 -

45 222 2

90 222 4

-

-

-

-

37 8537

78 13051

7920

13191

-

-

-

-

8537

13051

7920

13191

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Vetőmagvizsgálat 2009. Fajcsoport Kalászosok Kukorica Nagymagvú hüvelyesek Gyep- és takarmányfüvek, fűkeverékek Olajosok és ipari növények Herefélék Burgonya

Minták száma (db) 565 25 10

Vizsgálatok száma (db) Tisztaság* 928 25 4

565 25 6

209

1105

256

1361

31 42 3

21 62 3

14 33 -

35 95 3

-

-

78 -

2148

899

3125


Csíra

Vizsgálatok száma összesen (db) 1493 25 10

885


131

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Fémzárolási adatok 2008-2009.

Fajcsoport


Tételszám

507

363

10 774 000

7 293 100

10 534 000

7 128 900

240 000

164 200

Kukorica

-

-

-

-

-

-

-

-


7

24

80 000

510 700

53 000

510 700

27 000

-

Herefélék

40

40

346 000

350 620

346 000

350 620

-

-


16

25

115 000

256 500

114 000

256 500

1 000

-


81

42

881 000

369 820

881 000

369 820

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Répafélék

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

138

149

927 000

901 800

927 000

901 800

-

-

34

3

476 000

60 000

476 000

60 000

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

823

646

13 599 000

9 742 540

13 331 000

9 578 340

268 000

164 200

Burgonya Egyéb Összesen:

132

2008.

Alkalmatlan (kg)

2009.

Fűkeverékek

2009.

Alkalmas (kg)

2008. Kalászosok

2008.

Minőség

2009.

2008.

2009.

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

Vas Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Hatósági ellenőrzés 2008-2009. Törzsszám 170 181 182

Felügyelő Név


Dr. Berki Szilárd Bagó István Vörös István

Összesen:

133

23 2 19

20 1 17

44

38

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

5. sz. melléklet Publikációk Szerző

Füsti Molnár Gábor

Cím A vetőmag-minősítés rendszere Magyarországon A kalászos gabonák vetőmag-ellátottsága2009 A repce-vetőmagelőállítás helyzete és a 2009. évi kilátások A lucerna és a herefélék tavalyi vetőmagszaporítása és aktuális kilátások Pontosítás egy megjegyzés okán


A herefélék vetőmag-előállítása


Herefélék vetőmag-előállítása II.


Elővetemény és zöldtakarmány

Polgár Gábor Rényi László Rényi László Füsti Molnár Gábor

Keresztes Dénes Keresztes Dénes Benke Zoltán Benke Zoltán Csányi Mátyás

A hazai vetőburgonya- szaporítás elmúlt öt évének tapasztalatai, levonható következtetések A hazai vetőburgonya- szaporítás elmúlt öt évének tapasztalatai, levonható következtetések Kukorica vetőmag hamisítása A magyar hibridkukorica vetőmag-előállítás 50 éve A fémzárolt vetőmag és minősítése

134

Kiadvány Vetőmag 2009/1 Agrofórum 2009. 9. szám Agrofórum 2009. 7. szám Agronapló 2009. 10-11. szám Agrofórum 2009. 6. szám Magyar mezőgazdaság 2009. április 22. Magyar Mezőgazdaság 2009. április 29. Magyar Mezőgazdaság 2009. május 13. Burgonyatermesztés folyóirat 2009. 1. szám Agrofórum folyóirat 2009. február Agrárágazat 2009. március Agrofórum Extra 27. sz. 2009. január Őstermelő gazdálkodók lapja 2009. 1. sz. február-március

MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________________________________

6. sz. melléklet Előadások 2009. 01. 15.

2009. 01. 15.

2009. 02. 04.

2009.03. 18.

2009. 04. 16. 2009. 05. 22. 2009. 06. 03.

2009. 06. 19. 2009. 06. 26. 2009. 08. 12.

2009. 09. 25. 2009. 10. 06.

2009. 12. 07.

Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos növények Szekcióbizottsági Ülés, Budapest Őszi kalászos vetőmaghelyzet (Benke Zoltán) Burgonya Ágazati Fórum, Keszthely A hazai vetőburgonya- szaporítás elmúlt öt évének tapasztalatai, levonható következtetések. (Keresztes Dénes) MgSzH Központ, Tordas Kukorica koordinációs értekezlet Kukorica vetőmagelőállítások tapasztalatai 2008. (Benke Zoltán) Szarvasi Medicago Kft., Szarvas Aprómag termesztési tanácskozás A herefélék, olajretek, mustár 2008. évi vetőmag előállításának országos tapasztalatai (Füsti Molnár Gábor) DE ATC Agrártudományi Centrum, Debrecen A vetőmagszaporítások szántóföldi szemléje. (Juhász Tamás) Nyírségi Gazdanap, Nyírszőlős A biológiai alapok jelentősége a növénytermesztésben (Keresztes Dénes) GK KHT, Szeged Kalászos vetőmagelőállítás 2009 Kalászos fajtabemutató (Polgár Gábor) Burgonya bemutató és tanácskozás, Mórahalom A burgonyatermesztés biológiai alapjai (Keresztes Dénes) Országos burgonya fajtabemutató, Berzence A vetőburgonya szaporítás helyzete Magyarországon (Keresztes Dénes) Országos burgonya fajtabemutató, Nyírtelek A vetőburgonya szaporítás helyzete és a fajtahasználat kérdései Magyarországon (Keresztes Dénes) DE ATC Agrártudományi Centrum, Debrecen A vetőmagvak fémzárolása és minősítése. (Juhász Tamás) Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Takarmány Szekció Bizottsági Ülés, Budapest Lucerna és herefélék szaporításának adatai, tapasztalatai. (Füsti Molnár Gábor) DE ATC Agrártudományi Centrum, Debrecen A vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata és minősítése. (Juhász Tamás)

135

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ENGLISH SUMMARY (TABLES) OF 2009

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ______________________________________________________________________________________________

Table 1 Seed multiplication area in 2009 Code. Species 111 Wheat / winter 112 Durum wheat / winter 113 Rye / winter 114 Barley / winter 115 Barley / hybrid 116 Oat / winter 117 Triticale / winter 118 Spelt wheat 119 Triticale / spring 120 Triricum speltivum 121 Wheat / spring 122 Durum wheat / spring 123 Barley / spring 124 Oat / spring 128 Triticum dicoccum 129 Triticum monococcum 131 Rice 141 Common millet 142 Buckwheat 211 Maize 217 Popcorn 311 Potato 331 Sugar beet 335 Common beet 351 White mustard 353 India mustard 355 Poppy 411 Sunflower / hybrid 412 Sunflower / female 413 Sunflower / male, variety 421 Linseed 431 Rape / winter 432 Turnip rape 441 Field mustard 442 Fodder radish 451 Hemp 471 Broomcorn 481 Tobacco 511 Sorghum 512 Sorghum lines 521 Sorghum silage 531 Sudan grass / hybrid 532 Sudan grass 541 Foxtail millet 550 Canary grass 611 Pea 612 Green pea 617 French bean 622 Soya bean 623 Field bean 624 White pea 625 White lupine 640 Common vetch 641 Winter vetch 642 Hungarian vetch

Area inspected (ha)

Area approved (ha)

33 957.9 1 026.4 652.1 4 700.2 294.2 84.9 1 729.7 113.5 10.0 2.5 301.3 24.1 4 296.6 662.8 3.0 3.5 112.1 97.6 122.9 33 807.1 2.3 248.4 41.9 40.0 17 992.4 30.0 63.3 3 820.7 0.7 27.2 25.1 3 095.8 225.5 41.0 11 697.7 58.1 6.9 0.1 6.0 4.9 21.4 6.4 29.0 17.5 41.2 390.0 367.2 12.2 2 242.4 37.1 10.3 52.7 251.1 268.9 245.5

33 285.9 1 022.8 652.1 4 660.5 294.2 84.9 1 715.7 113.5 10.0 2.5 301.3 24.1 4 293.6 646.0 3.0 3.5 112.1 81.5 119.3 33 549.1 2.3 242.7 41.9 40.0 17 364.4 30.0 63.3 3 805.7 0.7 27.2 25.1 3 011.8 225.5 31.0 11 061.3 58.1 6.9 0.1 6.0 4.2 21.4 6.4 26.0 17.5 40.7 373.0 352.8 12.2 2 236.2 37.1 10.3 31.7 209.4 258.9 213.5

Area nonapproved (ha) 672.0 3.5 0.0 39.7 0.0 0.0 14.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 3.0 16.8 0.0 0.0 0.0 16.0 3.5 257.9 0.0 5.7 0.0 0.0 627.9 0.0 0.0 15.0 0.0 0.0 0.0 84.0 0.0 10.0 636.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.7 0.0 0.0 3.0 0.0 0.5 17.0 14.4 0.0 6.1 0.0 0.0 21.0 41.6 10.0 31.9

138

Area non approved % 1.9 0.3 0.0 0.8 0.0 0.0 0.8 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 2.5 0.0 0.0 0.0 16.3 2.8 0.7 0.0 2.3 0.0 0.0 3.4 0.0 0.0 0.3 0.0 0.0 0.0 2.7 0.0 24.3 5.4 0.0 0.0 0.0 0.0 14.2 0.0 0.0 10.3 0.0 1.2 4.3 3.9 0.0 0.2 0.0 0.0 39.8 16.5 3.7 12.9

Average yield (kgs/ha) 4 814.5 4 191.9 2 925.0 4 602.9 4 903.7 3 393.9 4 055.3 3 360.1 4 033.9 3 600.0 3 837.2 4 117.0 3 433.4 3 656.0 1 946.6 1 937.1 4 315.7 1 387.8 1 152.4 5 890.2 1 269.5 29 226.6 2 460.8 1 000.0 893.3 195.3 619.0 1 338.6 552.8 2 430.3 1 360.1 1 620.2 1 708.7 619.3 945.4 616.4 2 115.1 537.5 3 583.3 3 595.2 3 341.1 2 296.9 3 300.0 848.5 766.8 1 850.1 1 542.1 1 610.6 2 940.1 1 467.3 1 029.1 968.7 219.2 627.1 1 498.5

Number Number of of Fields Varieties 126 9 10 42 4 2 20 4 1 1 7 2 23 13 1 1 8 6 4 430 2 26 2 2 53 1 7 42 5 6 8 46 3 2 49 7 3 4 1 4 3 1 1 2 2 17 28 4 36 4 1 2 8 4 1

1 916 60 46 298 12 6 137 11 2 1 24 2 225 46 1 3 14 19 11 1 022 2 95 5 1 1 221 1 13 193 5 9 9 111 12 3 712 27 4 4 1 4 4 1 2 3 5 34 43 6 140 6 1 9 17 26 12

Average field size (ha) 17.7 17.1 14.2 15.8 24.5 14.1 12.6 10.3 5.0 2.5 12.5 12.0 19.1 14.4 3.0 1.1 8.0 5.1 11.2 33.1 1.1 2.6 8.3 40.0 14.7 30.0 4.9 19.8 0.1 3.0 2.7 27.9 18.8 13.6 16.4 2.1 1.7 0.0 6.0 1.2 5.3 6.4 14.5 5.8 8.2 11.5 8.5 2.0 16.0 6.1 10.3 5.8 14.8 10.3 20.5


Area inspected (ha)

Area approved (ha)

4 284.3 438.0 1 175.0 221.9 5.0 3.0 5 172.3 60.7 371.3 558.6 214.5 126.2 148.6 944.8 2.5 15.2 44.5 2.0 24.0 18.3 3.1 64.5 2.2 19.3 31.9 0.1 2.4

4 156.4 347.7 1 161.0 221.9 5.0 0.0 4 963.1 60.7 354.9 558.6 214.5 126.2 125.2 928.0 2.5 15.2 44.5 2.0 24.0 18.3 3.1 64.5 2.2 19.3 31.9 0.1 2.4

127.8 90.3 14.0 0.0 0.0 3.0 209.1 0.0 16.4 0.0 0.0 0.0 23.4 16.8 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

2.9 20.6 1.1 0.0 0.0 100.0 4.0 0.0 4.4 0.0 0.0 0.0 15.7 1.7 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

Total:

137 377.4

134 324.0

3 052.2

2.2

Standard: Total:

Code. Species 711 Alfalfa 721 Red clover 722 Crimson clover 727 Reversed clover 731 Sainfoin 741 Birdsfoot trefoil 791 Phacelia 810 Tall wheatgrass 811 Perennial ryegrass 812 Italian ryegrass 813 Westerworld ryegrass 814 Lolium x boucheanum 822 Tall fescue 823 Red fescue 824 Festuca rupicola 827 Variousleaf fescue 829 Sheeps fescue 841 Smooth brome 862 Redtop 887 Perennial rye 911 Pepper 912 Pepper for powder 913 Cherry pepper 922 Winter squash 923 Oilseed marrow 931 Cabbage 951 Onion

Area nonapproved (ha)

Area non approved %

Average yield (kgs/ha) 303.4 164.7 509.1 Fenntartó 372.0 441.6 Fenntartó 289.6 628.3 809.7 593.5 215.6 130.0 Fenntartó 309.2 0.4 Fenntartó 270.8 498.3 74.1 211.4 254.5 538.3 448.2 119.9 262.5

Number Number of of Fields Varieties 47 10 8 1 1 1 11 1 7 7 3 3 5 5 1 1 1 1 1 2 3 19 3 2 2 1 1

362 28 81 10 1 1 442 10 44 34 15 5 18 52 1 2 2 2 1 5 4 38 3 2 5 1 3

11.8 15.6 14.5 22.1 5.0 3.0 11.7 6.0 8.4 16.4 14.3 25.2 8.3 18.1 2.5 7.6 22.2 1.0 24.0 3.6 0.7 1.6 0.7 9.6 6.3 0.1 0.7

1 249

7 769

17.3

7 584.2

251

663

11.4

144 961.6

1 500

8 432

17.2

Table 2 Seed multiplication area 2000-2009 Year 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Average field size (ha)

Area inspected hectares 156 234 173 405 161 018 154 628 147 178 118 715 96 450* 109 747* 129 833* 144 962*

139

% 100.0 111.0 103.1 99.0 94.2 76.0 61.7 70.2 83.1 92.8


Table 3 The average field size and number of fields 2000-2009 Number of fields /pieces/ 7 569 8 373 8 175 8 452 8 461 6 993 5 738 6 795 7 881 7 769

Year 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Average field size /ha/ 20.64 20.70 19.70 18.29 17.30 16.97 15.70 16.15 16.40 17.30

Table 4 Number of certified lots of seed and potato seed, 2000-2009 Seed Year 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

pieces 28 807 26 191 28 619 27 300 23 022 14 324 13 691 14 158 14 856 13 276

Potato seed lot pieces 1 745 1 493 1 526 1 649 1 329 479 359 266 236 282

Total pieces 30 552 27 684 30 145 28 949 24 351 14 803* 14 050* 14 424* 15 092* 13 558*

Comparing with 2000 2000 = 100 % 100.0 90.6 98.7 94.8 79.7 48.5 46.0 47.2 49.4 44.4

* The maximum quantity of certifiable seedlot has changed, this is one of the reasons of the reduction of lots

Table 5 The tendency of certified seed quantities, 2000-2009 Seed Year 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

mto 372 020 340 253 348 383 318 855 333 560 232 227 223 777 248 325 266 392 228 782

Potato seed quantity mto 26 176 22 383 22 900 24 741 19 931 7 180 5 384 4 247 3 471 5 486

140

Total mto 398 196 362 636 371 283 343 596 353 491 239 407 229 161 252 572 269 863 234 268

Comparing with 2000 2000 = 100 % 100.0 91.1 93.2 86.3 88.8 60.1 57.5 63.4 67.8 58.8

Table 6 Summary of seed certification, 2005-2009 Group of species

141

Cereals Maize Vegetables Leguminouses Oil / ind. plants Herbs. spices Flowers. trees Clovers Grasses Beets Annual grass. sorghum Potato Total

2005 total 122 773 963 78 433 975 277 066 11 716 050 14 807 160 82 323 0 750 934 476 2 822 384 37 000 342 671 7 180 000 239 407 818

2006 export

total

4 349 190 112 917 041 40 879 836 84 846 880 179 230 296 108 5 422 256 11 372 594 12 601 032 10 668 175 31 950 82 159 0 750 2 025 609 826 299 141 1 136 035 2 827 360 47 275 91 924

Q u a n t i t y (m e t r i c t o n s) 2007 2008 export

total

export

total

2009 export

total

export

4 308 885 46 781 504 212 558 4 593 903 7 802 368 27 475 0 127 192 828 1 225 660 89 924

138 841 213 77 996 060 142 765 11 291 753 12 055 480 63 790 2 915 872 709 6 423 382 76 694

3 551 875 40 613 112 90 944 6 330 834 8 737 386 36 800 2 230 492 706 4 957 865 76 694

150 034 029 78 048 605 377 431 9 114 397 20 895 087 49 342 5 055 1 217 171 5 895 961 65 043

4 465 890 41 749 144 343 560 5 136 576 15 442 370 12 500 3 408 803 950 4 534 111 51 003

104 630 869 85 323 068 279 673 5 395 962 23 453 011 36 000 11 446 1 148 637 3 411 562 100 000

3 307 237 53 449 749 248 332 8 978 421 20 594 783 560 9 356 731 737 3 128 880 90 000

374 082

143 292

558 829

203 582

690 517

282 001

497 934

283 649

5 384 000 65 374 967 229 161 489

65 378 522

4 247 000 252 572 590

65 094 028

3 471 000 269 863 638

72 824 513

5 486 000

-

925 053

1 363 634

117 587

Table 7 Summary of seed certification, 2004-2009 Number of lots (pieces)

Group of species 2004

142

Cereals Maize Vegetables Leguminouses Oil / ind. plants Herbs, spices Flowers, trees Clovers Grasses Beets Annual grass, sorghum Potato Total

2006*

2007*

2008*

9 944 5 447 1 818 1 765 2 509 77 302 184 758 112

2005* 5 808 4 931 248 783 1 865 38 2 157 409 6

5 327 5 474 223 720 1 364 36 8 79 377 10

5 884 4 802 165 743 1 445 24 24 160 813 9

6 109 4 481 205 590 2 426 22 35 156 727 8

4 440 4 378 202 567 2 800 23 55 164 409 9

106

77

73

89

97

79

1 329 24 351

479 14 803

359 14 050

266 14 424

236 15 092

282 13 408

* The maximum quantity of certifiable seedlot has changed, this is one of the reasons of the reduction of lots

2009*

Table 8 Winter wheat seed multiplication, 1994-2009

Year

Area inspected (ha)

Number of varieties (pieces)

Number of fields (pieces)

Average yield

Yield

(kgs/ha)

(mto)

Quantity of certified seed (mto) Inland 125 447

Export 1 153

143

1995

53 371

60

2 084

5 043

243 726

Total 131 408

1996

54 865

64

2 077

4 171

217 012

141 275

130 847

1 823

1997

53 908

70

2 365

5 219

267 896

160 536

140 439

472

1998

56 155

74

2 604

5 250

278 587

143 119

128 593

1 097

1999

43 572

82

2 179

4 652

189 431

125 617

115 551

62

2000

54 058

87

2 855

4 961

255 372

186 799

182 553

659

2001

65 352

101

3 230

5 180

327 420

168 526

155 366

1 670

2002

54 488

100

2 899

4 515

240 360

161 544

153 224

1 331

2003

52 205

109

2 908

3 566

181 260

139 615

130 078

2 534

2004

50 409

107

3 018

6 057

297 767

157 524

151 491

1 551

2005

43 477

105

2 411

5 238

221 190

86 099

80 477

1 321

2006

29 799

108

1 771

4 991

140 424

81 594

77 344

1 914

2007

32 184

120

1 927

4 310

134 670

95 570

92 242

2 160

2008

36 862

133

2 152

5 771

204 738

100 127

95 443

2 106

2009

33 958

126

1 916

4 815

163 507

73 742

72 316

1 426

Table 9 Maize seed multiplication, 1995-2009

Year

Area inspected (ha)

Number of varieties (pieces)

Number of fields (pieces)

Average yield

Yield

(kgs/ha)

(mto)

Quantity of certified seed Total

(mto) Inland

Export

144

1995

32 699

289

849

2 516

82 283

88 553

29 525

59 028

1996

16 568

245

514

2 713

44 954

74 518

29 958

44 560

1997

19 262

238

511

2 903

54 392

84 379

32 804

51 545

1998

23 904

288

626

3 480

81 929

68 075

27 485

40 590

1999

25 912

309

731

3 952

96 007

79 262

29 171

50 090

2000

24 836

306

718

2 223

54 394

79 503

35 118

44 384

2001

29 017

369

842

3 793

10 741

54 820

22 348

32 471

2002

30 420

418

947

2 826

83 645

66 547

36 362

30 184

2003

27 126

384

915

2 613

70 296

74 822

31 353

43 469

2004

28 287

373

1 021

3 607

101 284

69 872

24 212

45 660

2005

25 597

390

1 023

3 907

99 257

78 434

37 554

40 880

2006

19 491

277

837

2 857

55 311

84 847

38 065

46 781

2007

22 851

330

786

2 142

47 075

77 996

37 224

40 613

2008

26 137

364

860

3 525

91 819

78 048

36 299

41 749

2009

33 807

432

1 022

5 890

199 123

85 323

31 873

53 450

Table 10 Potato seed multiplication, 1995-2009

Year

Area inspected

Approved area

mto/ha

Potato seed total mto

average mto/ha

Certified potato seed from actual yield total average mto mto/ha

Share of certified potato seed in potato seed %

145

ha

ha

1995 1996

3 357

3 275

97.6

23.56

53 329

16.28

27 363

8.35

51.3

3 039

3 019

99.3

25.61

51 560

17.08

17 900

5.93

34.7

1997

1 170

1 092

93.3

26.66

20 795

18.83

12 802

11.72

61.6

1998

1 895

1 777

93.8

26.27

33 219

18.69

18 207

10.24

54.8

1999

1 649

1 572

95.3

28.51

32 335

20.57

20 398

12.98

64.8

2000

1 398

1 354

96.9

23.64

22 246

16.43

16 668

12.31

74.9

2001

1 361

1 348

98.6

27.41

26 437

19.70

16 381

12.10

61.8

2002

1 169

1 159

99.2

26.04

23 461

20.23

16 636

14.36

70.9

2003

1 200

1 110

92.5

22.69

20 338

18.36

11 302

10.18

55.6

2004

1 188

1 162

97.8

29.68

30 396

26.16

8 180

7.04

26.9

2005

436

402

92.1

29.33

9 799

24.39

7 180

17.87

73.2

2006

406

376

92.7

26.89

9 366

24.90

5 301

14.09

56.6

2007

352

350

99.3

24.89

8 074

23.05

3 641

10.39

46.8

2008

351

342

97.3

27.37

7 809

22.80

5 584

15.88

71.5

2009

248

243

97.7

29.22

6 566

27.05

1 562*

* quantity of only the certification in autumn

%

Average of total yield

6.44*

23.8*

Table 11 Sunflower multiplication, 2009 Area inspected (ha)

Approved area (ha)

Nonapproved area (ha)

Yield

Average yield

(mto)

(kgs/ha)

2 430.3 1 338.6

Oil hybrids (42)

27 3 821

27 3 806

0 15

65.6 5 114.8

Total

3 848

3 833

15

5 180.4

Varieties (2)

146 Table 12 Seed multiplication of small-corn oilplants, 2009

Species Rape / winter White mustard India mustard Fodder radish Phacelia

Area inspected (ha) 3 095.8 17 992.4 30.0 11 697.7 5 172.3

Number of varieties (pieces) 46 53 1 49 11

Number of fields (pieces) 111 1 221 1 712 442

Average yield (kgs/ha) 1 620.2 893.3 195.3 945.4 441.6

Yield (mto) 5 015.8 16 072.6 5.8 11 059.0 2 284.0

Quantity of certified seed (mto) 4 221.1 8 523.5 5.8 6 094.2 1 006.3

Table 13 Leguminouses (protein plants) multiplication, 2005-2009

Species Soybean Field bean Pea White lupine Vetch - common - winter - hungarian Total

Inspected area (ha)

2005 2 741.8 53.9 655.1 173.4

2006 3 151.2 28.8 371.2 143.8

2007 2 703.3 22.1 513.4 56.6

2008 2 066.6 10.1 391.2 45.5

2009 2 242.4 37.1 390.0 52.7

68.5 230.9 133.3 4 078.9

262 434.5 173.1 4 604.4

305.1 283.8 373.4 4 274.5

595.2 414.7 412.6 3 940.4

251.1 268.9 245.5 4 253.2

147

Table 14 Alfalfa seed multiplication, 2000-2009

Year 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Area inspected (ha) 10 838.4 8 357.0 5 878.0 4 264.0 5 088.7 6 311.6 5 223.3 4 787.7 4 255.8 4 284.3

Number of varieties (pieces) 57 47 38 34 41 49 47 47 45 47

Number of fields (pieces) 467 392 304 277 350 458 369 346 350 362

Average yield

Yield

(kgs/ha) 324 286 230 229 305 113 113 300 348 303

(mto) 2 097 1 418 1 080 925 1 014 347 440 1 058 1 428 1 300

Total quantity of certified seed (mto) 1 528 1 798 1 167 867 588 336 134 531 730 680

Table 15 Red clover seed multiplication, 2000-2009

Year

148

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Area inspected (ha) 3 240 1 367 376 120 246 476 702 839 607 438

Number of varieties (pieces) 22 20 10 5 7 11 13 14 13 10

Number of fields (pieces) 154 66 28 11 18 32 41 44 39 28

Average yield (kgs/ha) 105 147 47 94 140 53 233 129 130 165

Yield (mto) 204.0 95.0 9.0 8.0 34.0 23.0 77.0 64.5 71.0 72.3

Quantity of certified seed (mto) 370.0 209.0 74.0 16.0 53.0 3.0 26.0 70.6 11.6 34.1

Table 16 Seed multiplication of other clovers, 2005-2009 Area inspected (ha)

Species 2005 Crimson clover Birdsfoot trefoil Crown vetch White clover Total

1 417 18 29 1 472

2006 464 8 4 476

2007 723 9 6 4 742

2008 1 215 11 1 226

2009 1 175 3 1 178

Approved area 2009 (ha) 1 161 0 1 161

Yield 2009 (mto) 591 0 591

Quantity of cert. seed 2009 (mto) 34 0 34

ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK ___________________________________________________________________________________________

Table 17 Multiplication of lawn and fodder grasses 2006-2009 Total area inspected (hectares)

Species

810 Tall wheatgrass 811 Perennial ryegrass 812 Italian ryegrass 813 Westerworld ryegrass 814 Lolium x boucheanum 822 Tall fescue 823 Red fescue 824 Festuca rupicola 827 Variousleaf fescue 829 Sheeps fescue 841 Smooth brome 862 Redtop Total

2006

2007

2008

2009

673.0 1 281.0 1 501.0 526.0 798.0 303.0 1 380.0 5.0 46.0 16.0 2.0 6 531.0

466.0 1 100.0 1 429.0 268.0 395.0 426.0 1 446.0 5.0 44.0 4.0 2.0 5 585.0

60.8 549.0 904.0 20.7 136.7 293.0 1 249.0 5.0 44.5 19.0 3 281.7

60.7 371.3 558.6 214.5 126.2 148.6 944.8 2.5 15.2 44.5 2.0 24.0 2 513.3

Area of national varieties inspected in 2009 (ha) fodder lawn grasses grasses 60.7 257.5 2.0 24.0 344.2

Table 18 The tendency of certified grass seed quantities, 2009.

Species

Tall wheatgrass Perennial ryegrass Italian ryegrass Westerwold ryegrass Lolium x boucheanum Tall fescue Red fescue Variousleaf fescue Redtop Orchardgrass Perennial rye Total

Certified seed (mto)

68 98 132 10 16 13 77 10 1 3 4 432

149

Quantity certified seed of national lawn varieties (mto)

33 13 61 10 117

Quantity certified seed of national fodder varieties (mto)

68 16 1 4 89

371.3 90.9 672.3 1 134.5


Table 19 The tendency of leguminous vegetable multiplications, 2005-2009

Area inspected

Average area of 2005-2009 (ha)

Species Green pea French bean Field bean Total

2005 (ha)

237.4 15.5 13.7 266.5

2006 (ha) 214.7 6.5 8.0 229.2

157.0 38.9 9.7 205.6

2007 (ha) 286.1 8.5 10.0 304.6

2008 (ha) 161.8 11.3 3.7 176.8

2009 (ha) 367.2 12.2 37.1 416.5

Table 20 Seed multiplication of other vegetables, 2005-2009 Denomination

2005

Area inspected (ha) Nr. of varieties (pcs) Nr. of fields (pieces) Average field size (ha)

2006

203 40 97 2

2007

128 32 62 2

2008

101 26 47 2

2009

96 23 47 2

123 31 56 3

Table 21 Summary of post control tests, 2008-2009 2008 (pieces)

Tests / Years Number of post control plots

2009 (pieces)

Deviations 2008=100 %

5 781

6 254

108.2

5

31

620.0

129

81

62.8

Nr. of tests brought over to the next year

1 247

1 069

85.7

Total

7 162

7 435

103.8

Number of non-evaluable plots Nr. of bud-cutting slip’s tests for seed potato

Table 22 Genetical purity tests, 2005-2009 Species

Maize Sunflower Pepper Barley. wheat Others (gr.peas. vetch) GMO Elisa tests Citology Total

2005 (pieces)

658 17 32 1 45 32 752 23 33 528

2006 (pieces)

339 28 73 2 52 15 140 15 634

150

2007 (pieces) 417 15 35 1 96 20 314 20 938

2008 (pieces) 285 25 112 6 3 53 15 216 15 700

2009 (pieces)

446 29 177 3 6 23 11 742 12 428


Table 23 The tendency of official supervisions, 1994-2009

Years

Number of supervisions (pieces)

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

633 837 596 608 696 854 748 882 1 078 982 840 1 046 1 246 877 979 895

151

B E S Z Á M O L Ó. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyeleti Szakterület munkájáról Készült: Budapest, 2010

Recommend Documents