AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE

AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE Barbócz Magdolna DE-NK Magatartástudományi Intézet 2014. Szeptember 30.

FEJLŐDÉS-LÉLEKTAN Az ember élete folyamán bekövetkező tipikus változások leírása  Ezen tipikus változások megjelenésének magyarázata  A fejlődés során bekövetkező jelenségek és esetleges rendellenességek előrejelzése 

    

A fejlődés egész életen át jelen van. Interaktív tényezők idézik elő. Életciklusokon keresztül nyilvánul meg. Kumulatív jellegű, a korábbi hatások a későbbi fejlődést befolyásolják Kontextuális és kulturális jellegű.

ÖRÖKLÉS VS. KÖRNYEZET 18. sz. John Locke- tiszta lap (tabula rasa)  20. sz. behavioristák, Watson és Skinner, környezethangsúlyú felfogás, korai neveléssel bármilyen felnőtt lehet a gyermekből.  „Ha adtok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket, s olyan környezetben nevelhetem fel őket, amilyenben én akarom, bármelyikőjükbőlfüggetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, foglalkozásától s fajától – garantáltan olyan szakembert nevelek, amilyet akarok: orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt vagy akár koldust, tolvajt is.” 

BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /I. 

ÉRÉS: Genetikailag meghatározott tulajdonságok – érés formájában fejeződnek ki.  Alapvetően endogén meghatározottságú a fejlődés, fő oka az érés.  A környezet szerepe a fejlődés alapfolyamatainak kialakításában másodlagos.  Gesell: A környezet határozza meg a viselkedés sok mozzanatának 

BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /II. 

KÖRNYEZETI TANULÁS: Watson, Skinner, Bandura  A fejlődési változások fő okai exogének  A fejlődés fő mechanizmusa a tanulás, amely során az élőlény viselkedése a tapasztalat által módosul. 

BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /III. 

UNIVERZÁLIS-KONSTRUKTIVISTA MEGKÖZELÍTÉS Piaget  Az öröklés és a környezet egyenlő és kölcsönös szerepet játszó forrásai a fejlődésnek.  Hangsúlyozza a gyermek,mint a saját fejlődésében aktív szerepet játszó, intuitív tudós szerepét, aki ezen aktív közreműködés révén magasabb szintű tudást konstruál az érés és a környezeti körülmények által szolgáltatott elemekből.  Ez a konstruktív folyamat pedig alapvetően azonos minden embercsoportban. 

BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /IV. 

KULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉS A biológiai és tapasztalati tényezők befolyását hangsúlyozzák a fejlődésre nézve,  Ugyanaz a biológiai vagy környezeti tényező különböző következménnyel lehet a fejlődésre nézve attól a sajátos kulturális és történelmi háttértől függően, amellyel adott esetben kölcsönhatásba kerül. 

MOZGÁSFEJLŐDÉS Minden gyermek ugyanazokon a szakaszokon megy keresztül  A fejlődés ritmusa egyedi  A gyakorlás, ingergazdag környezet facilitálja a fejlődést  Pl. csecsemő lépegetőreflexe (elemi járás) 

A KÖRNYEZET HATÁSA A környezet meghatározza a készségek elsajátításának sebességét,  De végső szintjét nem! 

A FEJLŐDÉS SZAKASZAI Egy adott időszak jellemző viselkedése minőségileg eltér a korábbi vagy későbbi szakaszokra jellemző viselkedésektől  A szakaszok megegyeznek, a sorrend meghatározott  A környezeti tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják ezek elérésének időpontját  Nem teljesíthet egy későbbi szakaszt, ha egy korábbi szakaszt nem teljesített. 

KRITIKUS PERIÓDUSOK 

Konrad Lorenz Etológiai kutatások  Viselkedés biológiai alapjai  Kritikus fejlődési periódusok jelenlétét bizonyította egyes állatfajok esetében  Imprinting 

Bizonyos eseményeknek be kell következni, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.  Pszichés fejlődés- szenzitív periódusok, optimális időszakok. 



Nyelvi fejlődés.

AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI 

19. század William James Zűrzavart észlelnek csupán a világból  ‘60-as évekig uralkodó nézet 



Hogyan vizsgálhatóak?  

Hogyan reagál a megváltozott környezetre? Habituáció

LÁTÁS Látásélessége gyenge  7-8 hónapos korára látása a felnőttéhez közelít  Az éles kontraszt vonzza tekintetüket  A bonyolult mintákat kedvelik 

Veleszületett arcpreferencia?  3 hós- anya arca 

HALLÁS Zajra oldalra fordítják fejüket  3-4 hós, szemével is keresi a zaj forrását  Különbséget tesznek hangok között 

REFLEXEK 

Specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, automatikus, akaratlan válaszok      

Pislogási reflex Szopó- és nyelőreflex Fogóreflex Moro-reflex Elemi járás Kereső reflex

KOGNITÍV FEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN Jean Piaget megfigyelései  Korábban: érés központú és biológiai kp-ú nézőpont  Piaget a képességek és környezet közötti kapcsolatra helyezte a hangsúlyt. 

PIAGET SZAKASZELMÉLETE A gyermek mint aktív résztvevő  „érdeklődő tudós, aki kísérleteket hajt végre a környező világban”  Ezekből Sémákat hoz létre  Új tárggyal való találkozáskor ezekbe próbálja beilleszteni az új tapasztalatot (asszimiláció)  Ha a régi séma erre nem alkalmas, módosítja azt (akkomodáció) 

KOGNITÍV FEJLŐDÉS 4 FŐ SZAKASZA 

Szenzomotoros szakasz          

Első két év Cselekvés és következmény közötti kapcsolat Önmagát elkülöníti a világtól Tárgyállandóság felfedezése (10 hónapos) 1. alszakasz: reflexsémák gyakorlása 2. alszakasz: elsődleges cirkuláris reakciók 3. alszakasz: másodlagos cirkuláris reakciók 4. alszakasz: a másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (tárgyállandóság) 5. alszakasz: harmadlagos c. r. 6. alszakasz: a szimbolikus reprezentáció kezdetei

TÁRGYÁLLANDÓSÁG Reprezentációs képesség  A tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket  Abbahagyja a játék keresését, amikor az egy ernyő mögé kerül  Nem rendelkeznek a tárgy reprezentációjával  Piaget szerint ez csak 8 hós korban alakul ki (eldugott tárgyak keresése) 



Kritikák:  Saját elvárásaik félrevezetőek  A kísérletek módosítása más eredményt szül  A nézési idő nem szolgáltat információt a gyermek gondolkozásáról



5. alszakasz harmadlagos cirkuláris reakciók 



Kísérleteznek, hogy minél többet tudjanak a világról

6. alszakasz, reprezentációk, 18-24 hó Cselekvéseiket korábbi tapasztalataik reprezentációi alapján kezdik el végrehajtani  Jelen nem lévő tárgyak elképzelése  Mintha-játékok  Események utánzása jóval azok lezajlása után 



Műveletek előtti szakasz 2-6 év    



Maguk számára a világot szimbólumok, képzeleti képek, szavak és gesztusok segítségével képezik le. A tárgyaknak és eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk. Saját nézőpontjukat még nem képesek megkülönböztetni. Egocentrizmus Látványra hagyatkoznak-konzerváció



Konkrét műveleti szakasz 6-12 év Iskoláskor, mentális műveletekre képesek  A tárgyakat fejben összerakják, szétválasztják, sorba rendezik, alakítják. 



Formális műveleti szakasz 12-19 év Serdülőkor  Elsajátítja azt a képességet, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon  Elvont eszmék  Gondolkodás folyamatai iránti érdeklődés 

ERKÖLCSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE Prekonvencionális szint

I.

A megítélést a külső tekintély és a cselekvés közvetlen következményei (jutalom/büntetés) befolyásolják 1. Heteronóm erkölcsiség. önmagáért való engedelmesség, egocentrikus módon veszik át a társadalmi nézőpontot 2.Individualizmus akkor kell követni a szabályokat, ha azok valaki azonnali érdekeit szolgálják. a cselekvés indítéka a saját szükséglet 

II.

Konvencionális szint 3. Kölcsönös személyközi elvárások A cselekvés célja: jónak bizonyulni saját magunk és mások szemében

4. szociális rendszer és lelkiismeret A törvény alól nem lehet kivételt tenni. III.

Posztkonvencionális vagy elvi szint 5. Társadalmi egyezség, hasznosság Az egyén felismeri, hogy a törvény ember által alkotott, tehát nem abszolút érvényű. A szabályok fontosak, de megváltoztathatóak

6. Általános etikai elvek szintje Az általános erkölcsi elvek fontosabbak mint az aktuálisan érvényben lévő törvények.

KOHLBERG 



Erkölcsi szakaszai minőségileg különböznek. A morális fejlődésben az egyének többsége nem jut el a posztkonvencionális szintre.