Az új személyi jövedelemadó-szabályokkal kapcsolatban az ügyvédeket érintő legfontosabb változások összefoglalása: A tevékenységre jellemző kereset és a tevékenység piaci értéke
A jogszabály változtatás mögötti jogalkotói szakmai megfontolás: Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó hozzászokott ahhoz, hogy meghatározott minimumban jelölje meg azt, amit vállalkozói kivétként (egyéni vállalkozónál), illetve személyes közreműködés díjaként (társas vállalkozásnál) kivesz a vállalkozásból. Ennek összegét a járulékalap minimumokhoz igazították (minimálbér, illetve annak kétszerese). Próbálkozások: kétkulcsos adó az osztalékra, amely azonban nem vezetett célra. Új elv: A tevékenységnek betudható jövedelem viseljen a tevékenységnek betudható közterhet – e célt szolgálja a bevezetett tevékenységre jellemző kereset fogalma (ugyanazt jelenti, mint a tevékenység szokásos piaci értéke). Fogalom meghatározások: 1. A tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. (Szja. tv. 3. § 86. pont) 2. Szokásos piaci érték meghatározása személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenység esetében a szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó hagyományos módszereken (összehasonlító módszer, stb.) túl az alábbi módszerek valamelyikével is történhet (Szja. tv. 3.§ 9. e) pont): - az az ellenérték, amely - a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve - a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné; vagy - a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és az előző pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, vagy - a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az első pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, működési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszűnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.).
Az Szja. új szabályozásának lényege [Szja. tv. 16. § (5)-(9) bekezdés, 25. § (5)-(9) bekezdés, illetve 41. §]: Annak az egyéni vállalkozónak, aki az adóévben a tevékenységére jellemző keresetnek („TEJEKE”nek) megfelelő vállalkozói kivétet („fizetést”) nem vett fel (és költségként nem számolt el), a felvett vállalkozói kivétet a TEJEKE összegére ki kell egészítenie (kivét-kiegészítés). Az összevont adóalapba tartozó kivét-kiegészítést az adóévi vállalkozói osztalékalap terhére, legfeljebb annak mértékéig kell megállapítani. Azon társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak, aki az adóévben a TEJEKE-nek megfelelő személyes közreműködői díjat („fizetést”) nem vett fel (és költségként nem számolt el) az év végén a felvett személyes közreműködői díjat a TEJEKE összegére ki kell egészítenie, de csak abban az esetben, ha az adóévben (a korábbi adóévek eredményének terhére) osztalékjövedelmet vett fel. Nincs szó tehát elvárt mértékről, olyan jövedelemről van szó, amit osztalékalapként az adóév végén felvesz a vállalkozó vagy osztalékként az adóévben felvett a társas vállalkozás tagja, nem pedig egy fiktív jövedelemről! A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közreműködőnek, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásban állapítja meg azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe. Az EVA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és társas vállalkozókra az Szja. kivétkiegészítésre és személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. Az új szabályok alkalmazása ügyvédekre: Adózási szempontból az egyéni ügyvéd egyéni vállalkozónak, míg az ügyvédi iroda társas vállalkozásnak tekintendő. Az Szja tv. szempontjából ügyvédi irodánál az egyes ügyvédekre a személyes közreműködés kategóriája vonatkozik. Egyéni ügyvédnél a vállalkozói kivétet, míg ügyvédi irodánál a személyes közreműködés díját kell alapul venni. Kivét, személyes közreműködői díj: az az összeg, amit az ügyvéd ténylegesen fel is vett. Ez után fizeti magánszemélyként az Szja-t a progresszív adótábla szerint (17% -32%, „szuperbruttó” alapon) és az egyéni járulékokat (utóbbiakat legalább a minimálbér összege után), vállalkozásként pedig a 27%-os TB-t (szintén legalább a minimálbér összege után). Ha az ügyvéd nem vett fel a TEJEKE-nek megfelelő kivétet (személyes közreműködői díjat), akkor esetében a TEJEKE-t elérő mértékig meg kell állapítani a vállalkozói kivét-kiegészítést, illetve személyes közreműködői díj-kiegészítést. Ez viszont hangsúlyozottan csak akkor kötelező, ha az egyéni vállalkozóként adózó ügyvéd esetében az adóév végén van pozitív osztalékalap, vagy ha az ügyvédi iroda esetében volt osztalék-kifizetés az adóév során. Abban az esetben, ha nincs pozitív osztalékalap vagy nem volt osztalék-kifizetés, akkor nincs kivét-kiegészítés, díj-kiegészítés sem. Ugyanakkor ebben az esetben, az ügyvédi irodáknál a 27%-os EHO fizetési kötelezettség keletkezik a megelőző évről készült (első alkalommal tehát a 2009-es üzleti évről készült) beszámolóban kimutatott eredménynek azon része után, amelyet a számviteli
szabályok szerint osztalékként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a TEJEKE és személyes közreműködés díjának különbözete után. Ha ebből az összegből később osztalék-kifizetésre kerül sor, akkor azután már nem kell – sem 27%-os, sem 14%-os – EHO-t fizetni (a járulékfizetésre vonatkozó szabályokat részletesen lásd alább). Az ügyvédnek továbbra is lehetősége van arra, hogy minimálbér után fizesse a járulékot (ha a kivétje vagy a közreműködői díja a minimálbért nem haladja meg), de ez azért nem ajánlott, mert, ha a TEJEKE ezt meghaladja, és a járulékalappal nem fizettek be annyi járulékot, ami a TEJEKE-nek megfelelő lett volna, a megfizetett járulékon felül a kivét-kiegészítésre, díj-kiegészítésre jutó részre 27 % EHO-t kell fizetni. A veszteség ebben az esetben, hogy az EHO, szemben a TB járulékkal nem jogosít ellátásra. Költség: a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj. Minél nagyobb a kivét, illetve a közreműködői díj annál nagyobb a költség, így csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó-alap, illetve a társasági adóalap, és kisebb a nyereség is (amely után az adófizetési kötelezettség keletkezik). A kivét-kiegészítés és díj-kiegészítés viszont költségként nem számolható el, hiszen azok utóbb az osztalékalapból, illetve az osztalékból kerülnek átsorolással megállapításra, ezért a jogalkotó a kivét- és a díj-kiegészítés összegéhez egy a magánszemély (ügyvéd) fizetendő személyi jövedelemadóját csökkentő korrekciós tételt kapcsol, mely a költségként történő elszámolást hivatott szimulálni. Egyéni vállalkozók a bevallásukban rendezik az ügyet (adóévet követő év február 25-ig), az ügyvédi irodánál a személyes közreműködői díj megállapításául szolgáló tényeket február 15-ig kell az adóhatóságnak bejelenteni – a kidolgozásra van még 11 hónap. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy járulékfizetés szempontjából már 2010 februárjában (12.-éig) el kell dönteni, mennyi kereset után célszerű fizetni a járulékot: ki kell találni, hogy mennyiben jelöljük meg a járulékalapot – a fentiek alapján a minimálbér alapján nem szerencsés, mert utána a kiegészítés során meg kell fizetni a 27%-os EHO-t, ami viszont nem jogosít ellátásra – nagyjából meg kell tudni közelíteni a tevékenységre jellemző kereset mértékét. Ha ez nem sikerül, de a szándék az, hogy az ügyvéd a TEJEKÉ-hez közeli kivétet, közreműködői díjat vegyen ki az adóévben, még mindig megteheti, hogy decemberben nagyobb összeget vesz fel „fizetésként” (a járulékokról részletesebben lásd alább). A TEJEKE meghatározására az APEH nem nyújt listát. Kereseti statisztika: nem használható a területi és időbeli differenciáltság miatt. Ezért kimaradt a törvényből. A hangsúly a szokásos piaci értékre tolódott (ugyanaz a kategória mint a TEJEKE): Segédszabályok: Szja tv. 3. § 9.: 1. Hasonló munkakörben tevékenykedők, szakmai végzettséggel, gyakorlattal rendelkezők keresete, amelynél figyelembe kell venni a magánszemély személyes körülményeit is (képzettség, egészségi állapot stb.); 2. elért bevételből a költségek levonásával megállapított összeg a kivét (személyes közreműködő díja) figyelembe vétele nélkül, a szokásos haszonnal csökkentve, figyelembe véve a magánszemély 1. pontban definiált körülményeit is; 3. hasonló módszer, mint a második esetben, csak itt a szokásos vállalkozói hasznot a bevétel 20 %-ának kell tekinteni. Tehát a TEJEKE a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és a tevékenység folytatása körülményeinek figyelembevételével megállapított járandóság. Ezen módszer szerint kapott
eredmény is korrigálható a magánszemély 1. pontban definiált körülményeinek figyelembe vételével. Szokásos haszon: bele kell számítani az egyéni kockázatot és befektetést, de nincs egzakt szabály rá. Saját sikeres tevékenység során elért hírnevet: figyelembe kell venni a TEJEKE meghatározásánál Kérdésként felmerült, hogy az ügyvédség esetében az első módszer alkalmazható-e a TEJEKE összegének meghatározására. Azaz, hogy meghatározható-e a TEJEKE összege az alkalmazott jogtanácsosok munkabérének alapulvételével. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a kérdésre reagálva kifejtette, hogy figyelembe véve azt a körülményt, mely szerint az ügyvéd törvény erejénél fogva munkaviszonyban nem állhat, továbbá azt, hogy ellentétben más szakmákkal, az ügyvéd tevékenységi köre és az általa vállalt kockázatok jelentős mértékben eltérnek az alkalmazott jogtanácsosok tevékenységi körétől és viselt kockázataitól, az első módszer alkalmazása kizárt. Nyilvántartásban vezetni kell a TEJEKE megállapításainál figyelembe vett tényeket és körülményeket! A nyilvántartást a pénzügyminisztérium munkatárásnak véleménye szerint 13 alkalommal kell elkészíteni egy adóévben. Minden hónap végén egyet és egy összesítő nyilvántartást az adóév végéről december 31-ét követően. Ha az APEH ellenőrzést rendel el, az APEH feladata, hogy bizonyítsa, hogy a megállapított kivét, személyes közreműködési díj, kiegészítés nem megfelelő mértékű. Célzott adatszolgáltatást kér az APEH a kereset megállapítására – az előadó szerint ez nem érinti az ügyvédi titoktartást. Kérdések: 1. Mi történik, ha a megelőző adóév végén volt osztalékként kifizethető nyereség társas vállalkozásnál (ügyvédi irodánál), de nem ad személyes közreműködői díjat magának, mert fél, hogy az ügyfélkörben változás áll be, és tartalékot kell képeznie a megélhetés, és az iroda fenntartása szempontjából: Válasz: nem kell díj-kiegészítést megállapítani, hiszen osztalékfizetés nem történt, így nincs osztalékjövedelem, ami díj-kiegészítéssé minősíthető át. Ez azt jelenti, hogy az adott évi Szja fizetési kötelezettségben nem áll be változás. Ugyanakkor a felosztható, de fel nem osztott osztalék, legfeljebb azonban a TEJEKE összege után 27 % EHO-t kell fizetni. A fel nem osztott osztalék azon része, melyre az EHO-t ilyenformán megfizették a jövőben sem 27%-os (pl. díjkiegészítés vagy fel nem osztott osztalék után fizetendő), sem 14%-os (pl. felosztott osztalék után fizetendő) EHO alapját nem fogja képezni. 2. A 2. módszer szerinti számítást hogyan kell elvégezni? Havonta kalkulálja, hogy mekkora összeg után kellene fizetni a járulékot, és év végén megállapítja, hogy mennyi lett volna a szokásos haszon levonásával a szokásos piaci érték, de csak év végén kell a kiegészítést megállapítani, ha szükséges. 3. Összehasonlítható piac hogyan állapítható meg az ügyvédeknél? Nem kell az 1. módszert választani (a BÜK elnöke szerint nem is alkalmazható), de a 2. módszernél is lehet mérlegelni a személyes adottságokat és körülményeket. Az EVA szerint adózó cégekre nem vonatkoznak az Szja. szabályai, de a járulékot a TEJEKE alapján kell, hogy megfizessék. Igaz esetükben EHO fizetési kötelezettség nem keletkezik akkor sem, ha alacsonyabb összeg után fizetnek. 4. Felvetés: Szja szabályokkal akarják megoldani a tb- és nyugdíjproblémákat.
Ha az adott hónapban nincs bevétel, akkor a minimálbér után fizesse az TB-t, dokumentálja, ha ezután keletkezik bevétele, azt később kell figyelembe venni, és megfelelően befizetni utána a járulékokat.
II. Előadás Horváthné Szabó Beáta (PWC igazgató) és Réczei Géza (PWC adótanácsadó) Gyakorlati kérdések – az adózás rendje, Szja., Tao.
Ügyvédi tevékenység és értékének értelmezése: a statisztikai átlag nem megoldás Főtevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazása: -
szokásos piaci érték – nem az ügyvédségre általában kell megállapítani, hanem az adott ügyvédnek az adott hónapban elért tevékenységének az ellenértékét.
Mivel nem munkaviszonyban végzik az ügyvédek a tevékenységüket (mert nem tehetik), a törvény nem mond ki elvárt keresetet, mert lehet, hogy adott időszakban a tevékenységnek nem volt piaca (pl. nyáron), így bevétele sem. December 31-én viszont meg kell állapítani a tevékenységének tényleges éves értékét. Nyilvántartási kötelezettség: „BABA” naplót kell vezetni – Bármilyen, az Adózásba Beszámítható Aktivitás: az egyénnek mekkora a bevétele – ez a nyilvántartás az adózással összefüggő iratnak minősül, és ezért azt az elévülési időig (5 év) meg kell őrizni. A nyilvántartásról nincs konkrét előírás: időnyilvántartás - munkaidő alátámasztása – bizonyítás miatt fontos, hogy az ügyvéd elkerülje a becslést, és áttevődjön az APEH-ra az ellenkező tények bizonyítása! Ha ugyanis az APEH ellenőrzést rendel el és a nyilvántartást az ügyvéd be tudja mutatni, az APEH feladata bizonyítani, hogy az abban megállapított TEJEKE nem megfelelő mértékű vagy, hogy a nyilvántartás, tartalmát tekintve, nem alkalmas a TEJEKE és így az adó és járulék összegének meghatározására. Ha nincs nyilvántartás, akkor az APEH automatikusan a becslés módszeréhez folyamodhat, amely az Art. 108.§ (9) bekezdése alapján a bizonyítási teher megfordulásához vezet. Azaz az APEH által megbecsült TEJEKE összegétől csak akkor lehet eltérni, ha az adózó (ügyvéd) az eltérést hitelt érdemlően bizonyítani tudja. Gyakorlati tanácsok: Az APEH mindig az eltéréseket figyeli a bevallásokban az ellenőrzéseknél. Ezért ha az egyén eddig a minimál bér kétszerese után fizette a járulékot, és utána azt vallja be, hogy az adott hónapban nem volt bevétele, mindent dokumentálnia kell, és az év végén figyelnie kell arra, hogy az esetleges különbözetek havi átlagban rendezésre kerüljenek, és a bevallott járulékalapok havi átlagban megfeleljenek a TEJEKE-nek, különben az APEH az ellentmondások miatt ellenőrzést indíthat. Személyes közreműködés és szakmai hírnév: Hogyan alakul a tevékenység értéke egy olyan irodában, ahol valaki a kapcsolatokat szerzi a hírnév alapján, a másik viszont végzi az érdemi munkát? Az érdemi munkát végzőnél bele kell számolni a
másik tag jó hírnevével szerzett jövedelmet a tevékenysége ellenértékébe? Ebben az esetben fel kell jegyezni ennek a tényét, és ez szokásos haszonként levonható. Lehetőleg mindent adminisztrálni kell, amit az ügyvéd relevánsnak ítél meg (erre a törvényben konkrét eligazítás nincs), ennek a nyilvántartásnak csak az ügyvédi titoktartás a korlátja.
Ki jár jobban az új szabályozással? Kalkuláció: -
éves bevétel: 20.000.000,- Ft éves költségek: 1.000.000,- Ft (biztosítási díj, kamarai díj stb.) éves vállalkozói kivét: tavalyi minimálbér kétszerese (1.716.000,- Ft) havi TEJEKE: 200.000,-
Összességében megállapítható, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező iroda jobban jár a 2010-es adószabályokkal. A magasabb jövedelmű irodáknál (pl.: TEJEKE: 600.000,-) viszont az átminősítéssel – csökken a nettó jövedelem. Mivel a jövedelem az átminősítés miatt magasabb kulcs szerint adózik, megállapítható, hogy minél magasabb a TEJEKE, annál alacsonyabb lesz az ügyvéd által haza vihető nettó jövedelem.
Kérdések és felvetések az előadókhoz: -
2009. évi jövedelem 2010-ben osztalékként történő kifizetése esetén melyik törvény szerint kell leadózni? A korábbi szabályok szerint kell kiszámolni az osztalék adóját. 2010 végén azt kell megvizsgálni, hogy a 2010-ben pénzforgalmilag kifizetett jövedelem (közreműködői díj) megfelel-e a TEJEKE-nek. Ha nem, akkor a tárgyévben megszerzett, és kifizetett jövedelmet (osztalékot) át kell minősíteni a személyes közreműködés ellenértékének (kiegészítésként). Ha nincs osztalék-kifizetés 2010-ben, akkor a 2009-es eredményből fel nem osztott, de felosztható osztalék, legfeljebb azonban a TEJEKE (és az esetleges díj-kiegészítés összegének különbözete) után a 27 %-os EHO-t meg kell fizetni.
-
Mi a szokásos haszon, amit le kell vonni a bevételből? Befektetés, kockázat kalkulálása, vagy elfogadja a 3. számítási módszert, hogy a nyereség 20 %-a a szokásos haszon. Saját hírnév alapján, saját maga által elért eredményt bele kell számítani a TEJEKE-be.
-
Felvetés: Jogbizonytalanságot okoz és ezért alkotmányjogilag aggályos, hogy nincs pontosan definiálva a szokásos haszon – szubjektív, mérlegelést igénylő kérdés. Pénzügyminisztérium munkatársának válasza: Válassza a 3. számítási módszert!
-
Felvetés: Összemossa az új szabályozás a cégjellegű bevételt (tőkejövedelmet) a bérjellegű jövedelemmel. Az adóalap megállapításához szükséges adatok feljegyzése és naplózása újabb adminisztrációs teher.
III. Előadás Futó Gábor ügyvéd Járulékok
Egyéni vállalkozónak minősülő ügyvédek esetén: 1. A tevékenységet kezdő ügyvédeknél (kamarai bejegyzést követő naptól az adott év dec. 31ig): Rájuk nem vonatkozik az első évben a TEJEKE – a járulékukat a minimálbér alapján fizetik. 2. Nem tevékenységet kezdő ügyvédeknél: 2.1 Szja tv. hatálya alá tartozó (egyéni vállalkozó) főfoglalkozású ügyvédeknél: A járulékot a vállalkozói kivét, de legalább a havi átlagban TEJEKE-nek megfelelő kereset után kell megfizetniük. Ha viszont a tényleges járulékalapot képező jövedelmük nem éri el a TEJEKE-t, akkor az Art. alapján számot adhat a kisebb jövedelemről, de legalább a minimálbér szerinti összeg után kell fizetni a járulékot. A változás tehát látszólag annyi, hogy a minimumjárulék alap összegét (kétszeres minimálbér) kicserélték a TEJEKE fogalmával. Valójában azonban az, hogy ha a járulékalap nem éri el a TEJEKE összegét a kivét-kiegészítés összege után (ha keletkezik ilyen) 27% EHO-t kell fizetni. 2.2 EVA hatálya alá tartozó főfoglalkozású ügyvédeknél: Nem vonatkoznak rájuk a kivét-kiegészítés szabályai (nem állnak az Szja tv. hatálya alatt)!!! Esetükben az APEH csak azt mondhatja, hogy a bejelentett jövedelm alacsonyabb, mint a ténylegesen elért. Ezért könyvelni kell havonta a bevételt és a kiadást is, mintha nem is lenne EVA adóalany – ok: ha vizsgálat van, akkor bizonyítani tudja, hogy mekkorák voltak a költségei.
Társas vállalkozásnak minősülő ügyvédek: A járulékalap a kiosztott járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagban a TEJEKE-nek megfelelő kereset, ha viszont a tényleges járulékalapot képező jövedelem nem éri el a TEJEKE-t, akkor az Art. alapján számot lehet adni a kisebb jövedelemről. A változás tehát látszólag annyi, hogy a minimumjárulék alap összegét (kétszeres minimálbér) kicserélték a TEJEKE fogalmával. A lényeges változás azonban az, hogy ha a TEJEKE összegénél alacsonyabb összegben vesznek fel közreműködőí díjat, akkor adott esetben a teljes különbözet után EHO 27 %-t kell fizetniük. Ha valakinek személyes közreműködői díj-kiegészítést kell megállapítani (az adóévben kifizetett osztalékból átsorolással), akkor a díj-kiegészítés összege után 27 %-os EHO-t kell fizetni – ez adójellegű kötelezettség, ellátásra nem jogosít!! Ha a személyes közreműködői díj és a díj-kiegészítés összege még együttesen sem éri el a TEJEKE összegét, akkor a díj-kiegészítés után fizetendő 27%-os EHO-n túl a társas vállalkozás (ügyvédi iroda) a TEJEKÉ-hez még hiányzó összeg után, de legfeljebb a fel nem osztott osztalék után 27%-os EHO-t
fizet. Fel nem osztott osztaléknak minősül az az összeg, amelyet az adóévet megelőző évek eredményének terhére az adóévben a számviteli törvény szabályai szerint ki lehetett volna fizetni a tagnak, de nem került kifizetésre (pl. 2010 dec. 31-én a 2009-es adóévről készült beszámolóban kimutatott fel nem osztott eredmény összege veendő figyelembe). A fel nem osztott osztalék azon része, melyre 27%-os EHO-t egyszer már fizetett a társaság a jövőben sem 27%-os (díj-kiegészítést vagy fel nem osztott osztalékot terhelő), sem 14%-os (kifizetett osztalékot terhelő) EHO-t nem kell fizetni. Jogalkotó üzenete: „Addig ne képezz osztalékot, amíg fel nem veszed a TEJEKE-t, ami után befizeted a járulékokat!” EVA alany társas vállalkozásra (ügyvédi irodára) az új járulékszabályok nem vonatkoznak! Feljegyzést kell készíteni a bevétellel és költségekkel kapcsolatban! A határidőre nincs törvényi előírás, de értelemszerűen 2010. február 11. 24.00 óráig meg kell tenni, hiszen a TB járulék 2010. február 12-én utalandó. Ügyvéd: őrzi a feljegyzést 5 évig [Szja 16. § (5)-(8) bekezdések]. Ügyédi iroda: feljegyzést készít, és átadja az ügyvédi iroda tagjának, és az adóévet követő év február 15. napjáig adatot szolgáltat az adóhatóságnak [25. § (5)-(7) bekezdések] Szja 3. § 9. pont – számítási módszerek közül a legbiztonságosabb: tiszta jövedelem 80 %-ában meghatározott TEJEKE, mivel még nincs igazi egzakt módszer a kiszámítására.
