BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR KONTROLLING-ELLENŐRZÉS INTÉZETI TANSZÉK
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
BLUMNÉ BÁN ERIKA ADJUNKTUS ELEMZÉS-ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA ÉS RENDSZERE
2. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ LAP
AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST TORZÍTÓ TÉNYEZŐK ÉS KISZŰRÉSÜK Összetétel-változás (arányeltolódás) alapvetően azt jelenti, hogy a vizsgált jelenség belső szerkezete, összetétele, arányai időben megváltozik, eltér egymástól. Alkalmazása időbeli (bázis-tárgy) összehasonlításnál terv-tény összehasonlításnál Egy egyszerű statisztikai módszerrel, a megoszlási viszonyszámok segítségével könnyen szemléltethető az összetétel-változás: Valamely vállalkozás termelését átszámítottuk vezértípusba, így az adatok összegezhetőek, és bázis-tárgy viszonylatban összehasonlíthatóak lettek:
Termékek
3 dkg-os 6 dkg-os 9 dkg-os Összesen:
Termelés vezértípusban (db) Bázisév Tárgyév 2 500 3 000 8 000 9 000 9 000 6 000 19 500 18 000
Állapítsuk meg, hogy hogyan változott a termelés összetétele bázisról tárgy évre!
Termék 3 dkg-os 6 dkg-os 9 dkg-os Összesen:
Termelés vezértípusban (db) Bázis év Tárgyév 2 500 3 000 8 000 9 000 9 000 6 000 19 500 18 000
Vm % Bázis év
Tárgyév
2
Szöveges értékelés:
Amennyiben természetes mértékegységben a termelési adatok nem összesíthetőek, gyakran alkalmazzuk az értékben történő mérést: Egy ipari vállalkozás következő adatait ismeri: Termék Bázis évi Tárgy évi termelés (db) termelés (db)
X S C P
50 000 5 700 42 000 500
52 000 5 500 45 000 1 100
Eladási ár a bázis évben (Ft/db) 25 000 2 000 14 000 170 000
Közvetlen önköltség a tárgy évben (Ft/db) 8 000 1 700 9 000 84 000
A) Igazolja számszerűen, hogy hogyan változott a termelés belső szerkezete! Szöveges értékelést a termékek jövedelmezősége, azaz egyedi fedezeti hányada alapján adjon az összetétel változásról! A fajlagos közvetlen önköltség bázisról tárgy évre egy termék esetében sem változott. /Kéttizedes jegy pontossággal számoljon!/ B) Hogyan változott az átlagos fedezeti hányad a termelés belső szerkezetének megváltozása miatt?
MEGOLDÁS A) A szerkezet-változás a termelési érték segítségével vizsgálható megoszlási viszonyszámok segítségével: Bázis év (EFt) Termék ∑q0p0
Vm0%
X S C P ∑q0p0
100,00
….........
Melyik a legnagyobb arányban termelt termék a bázis évben: Tárgy évben a termelési értéket torzítja az árváltozás hatása, amit a változatlan árakon történő számítás segítségével tudunk kiszűrni: Tárgy év (EFt) Termék Vm1% ∑q1p0 X S C P ∑q1p0
100,00
3 Bázisról tárgy évre a termékek részaránya a következőképpen változott: X terméké ………………... S terméké……………….... C terméké………………… P terméké………………… A feladat meghatározása szerint számunkra most a termelés összetételének a megváltozása abból a szempontból vizsgálandó, hogy az alacsonyabb, vagy a magasabb jövedelmezőségű (fajlagos fedezeti hányadú) termékek részaránya növekedett-e meg: Termék
X S C P
Bázis évi egységár (Ft/db) 25 000 2 000 14 000 170 000
Bázis évi közvetlen önköltség (Ft/db) 8 000 1 700 9 000 84 000
Fajlagos fedezeti összeg (Ft/db)
Fajlagos fedezeti hányad (%)
Szöveges értékelés:
Akár természetes mértékegységben, akár értékben vizsgáljuk az arányeltolódást, annak csak az iránya jelenik meg. Ez így önmagában még nem lesz informatív! De miért is fontos ez? Mert az arányeltolódásnak a vizsgált gazdasági jelenségre (esetünkben például a jövedelmezőségre) kimutatható hatása van. Az egyes termékek, szolgáltatások ugyanis eltérő jellemzőkkel rendelkeznek (esetünkben eltérő a jövedelmezőségük). Azt keressük, hogy vállalkozási szinten hogyan változott a gazdasági jelenség (a jövedelmezőség) az összetétel-változás következtében. Az összetételhatás kimutatására, illetve kiszűrésére használatos módszer az egymásra vetítés. Egymásra vetítés lényege (standardizálás) a viszonyítandó és viszonyítási alapul választott időszak adatából – mindkét adatot felhasználva – egy harmadikat kell képezni fiktív kifejezés bázisszintű tárgy tervszintű tény
4 A vizsgált mutatók lehetnek: a) abszolút (volumen) jellegű mutatók (szorzatszerűen írhatóak fel, két tényező szorzataként, melyből az egyik egy volumenjellegű tényező) NAGYON FONTOS: A módszer az árbevétel, illetve termelési érték vizsgálatánál nem alkalmazható! Mutatószám
Bázis (terv) év
Közvetlen anyagköltség Közvetlen költség Fedezeti összeg Normaóra szükséglet
q a q ö q f q n
Volumenarányos bázis (terv)
Bázis (terv) szintű tárgy
Tárgy év
q a q ö q f q n
q a q ö q f q n
0
0
Iq × q 0 a 0
0
0
Iq × q 0 ö0
0
0
Iq ×
0
f0
0
0
Iq
0
n0
Volumen (mennyiség) változás hatása
q × q
1
0
1
0
1
0
1
0
Összetétel változásának hatása
1
1
1
1
1
1
1
1
Fajlagos (egyedi) tényező változásának hatása
b) hányados jellegű mutatók (a volumenjellegűből képezhető, osztás útján, osztótényező maga a volumenjellegű tényező – például a termelés mennyisége, vagy annak értékben kifejezett nagysága) Mutatószám Közvetlen anyaghányad Közvetlen költséghányad Fedezeti hányad
Termelékenység*
Munkaigényesség*
Bázis (terv) év
q q q q q q q q q q
0
a0
0
p0
0
ö0
0
p0
0
f0
0
p0
0
p0
0
n0
0
n0
0
p0
Bázis (terv) szintű tény
q a q p q ö q p q f q p q p q n q n q p
Összetétel változásának hatása
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
Tény év
q a q p q ö q p q f q p q p q n q n q p 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
0
Fajlagos (egyedi) tényező változásának hatása
A termelékenység és a munkaigényesség mutatója esetén változatlan árakkal számolunk az összehasonlíthatóság érdekében (árváltozás hatásának kiszűrése!). *
5
A módszer alkalmazásával elvégezhető az előző feladat b) része:
B) Hogyan változott az átlagos fedezeti hányad a termelés belső szerkezetének megváltozása miatt? ∑q0f0 =
∑q1f0 =
q q
0
f0
0 p0
q f q p 1
0
1
0
=
=
Változás:
Szöveges értékelés:
