Az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és DÖK-segítői feladatok beszámításának kérdései 1.1*
Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget!
Előszó A 326-os rendelet egyik legérdekesebb változása az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és DÖKsegítői feladatok beszámítása a nevelésseloktatással lekötött munkaidőbe. Sok kérdést kapok ezzel kapcsolatban, ezeket, és a szerintem adható válaszokat összegeztem az alábbi ppt-ben. A válaszaimról annyit, hogy természetesen ezek a saját értelmezéseim, egyrészt lehet másnak más a véleménye, másrészt nem vagyok hatóság, nem kötelező elfogadni, amit írtam. Annyit azért még hozzátennék, hogy egyeztettem róluk...
Háttér A 326/2013. Korm. rendelet 17.§ (1a) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.” A hivatkozott három tevékenység az (1) bekezdés szerint: • a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása (1 óra) • osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység (2 óra) • munkaközösség-vezetés (2 óra) Az (1) bekezdés hivatkozott pontjaiból derül ki a beszámítandó óraszám.
1. Nevezhető-e ez órakedvezménynek, vagy munkaidő-kedvezménynek? • Nem. • Sokan máris így nevezik, de ez téves, sőt félrevezető megnevezés. A kedvezmény ugyanis mindenképpen valamilyen csökkentést jelent, ez azonban nem feltétlenül az. Ha valakinek például 23 órája van a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, akkor még mindig fennmarad neki ebben a sávban 3 óra, vagyis ha osztályfőnök lesz, akkor annyi történik, hogy papíron nem 23 hanem 25 órája lesz. Kedvezményről tehát nem beszélhetünk.
2. Van-e lehetőség nem beszámítani, vagy kevesebb órában beszámítani ezeket a tevékenységeket? • Nincs. • A rendelet egyértelműen, és a jog nyelvében nagyon szigorú, választást nem hagyó kötelezettséget jelentő kijelentő módban fogalmaz: „számít be”. • Nem „beszámítható” sőt még csak nem is „beszámítandó”, hanem beszámít, vagyis a munkáltatótól függetlenül, a rendelet erejénél fogva megtörténik, a munkáltató igazából nem is végrehajtja a jogszabályt, hanem elkönyveli a következményét. • Értelemszerűen lemondani sem lehet róla. • Egyértelműek az óraszámok is, vagyis nincs lehetőség pl. csak egy óra osztályfőnöki tevékenység beszámítására.
3. Van-e lehetőség arra, hogy ne a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, hanem a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében számolják el? • Nincs. • Egyrészt erre is vonatkozik az előbb említett kategorikus kijelentés, miszerint beszámít, mégpedig „a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe”. • Másrészt az (1) bekezdés felsorolja a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető (hető!) feladatokat, és a 4, 12, 15. pontokból egyértelműen kiderül, hogy a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében a három feladatnak csak az 1-2-2 órát meghaladó időtartama rendelhető el.
4. Igényt tarthat-e bárki az (1a) bekezdés alapján óraszámának csökkentésére? • Nem. (Bizonyos feltételek esetén igen.) • Ahogy az 1. kérdésnél írtam, nem kedvezményről van szó. Tehát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határának eléréséig nincs szó csökkentésről. • Ugyanakkor ha valakinek az óraszáma és a beszámított tevékenység óraszáma együttesen meghaladja a felső határt, az óraszámát értelemszerűen csökkenteni kell. A beszámított tevékenység nem csökkenhet. (Pl. ha valakinek 25 órája van, és mellette osztályfőnök, akkor az óraszámát eggyel csökkenteni kell.)
5. Lehetséges-e, hogy a beszámítás miatt valakinek 22-nél kevesebb órája legyen? • Nem. • Logikusnak tűnik ez a megoldás, hiszen a kötött munkaidő nevelésseloktatással lekötött része nem csak a 22 és 26 közötti órákat jelenti, hanem az 1-26 közötti órákat, így elképzelhetőnek tűnik olyan megoldás, hogy valakinek 20 óra és a két órában beszámító osztályfőnöki tevékenység adja ki a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimumát. • Ugyanakkor az Nkt. 62.§ (6) bekezdése szerint: „A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (…) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.” A rendeletnél magasabb szintű jogszabály írja tehát elő, hogy milyen feladatok szerepelhetnek ebben a munkaidősávban, vagyis más jellegű feladat nem. Így a rendelet látszólag ellentmond a törvénynek. A törvény ugyanakkor megengedő is, abban az értelemben, hogy intervallumot határoz meg, így ha annak minimuma teljesül, akkor teljesül a törvényi előírás. Ezért írhatja a rendelet, hogy a három feladat a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe beszámít. Ha azonban ezt a beszámítást a törvényi minimum alatt tesszük meg, a törvényt megsértjük. • Tehát legalább 22 órának mindenképpen meg kell lennie.
6. Tekinthető-e az osztályfőnöki óra az egyik osztályfőnöki tevékenységként beszámított órának? • Nem. • A rendelet a beszámítandó feladatokat a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető feladatok közül emeli ki. Vagyis egyértelműen olyan osztályfőnöki tevékenységről van szó, ami nem tanítási órán vagy foglalkozáson történik. • Van olyan érv is, miszerint az osztályfőnöki óra tekinthető úgy, hogy nem óra, hanem osztályfőnöki tevékenység, ezért lehet a kettő közül az egyik. Ez az értelmezés feloldaná az előző érvet. CSAKHOGY! Az osztályfőnöki óra az iskolák tantervében szerepel, tehát nem lehet nem tanítási órának tekinteni. Szerepel a gyerekek órarendjében is, tehát emiatt sem lehet nem tanítási óra. És végül ha nem volna tanítási óra, akkor nem kötelezhetnénk a gyerekeket a részvételre. Vagyis ez az értelmezés abszurdum…
7. Vonatkozik-e a beszámítás vezetőkre, magasabb vezetőkre? • Nem. • Semmi nem zárja ki, hogy a három feladat valamelyikét vezető beosztású pedagógus végezze. • A vezetőknek ugyanakkor az Nkt. 69.§ (5) bekezdése és az 5. melléklet szerint nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, hanem kötelező óraszáma van. Ennél fogva nincs mibe beszámítani a három feladatot.
8. Vonatkozik-e az osztályfőnöki tevékenység beszámítása művészeti iskolában vagy kollégiumban csoportvezetőre? • Igen. • A rendelet nem osztályfőnökről, hanem osztályfőnöki tevékenységről beszél. Így az osztályfőnöki pótlék analógiájára ez a beszámítás is kiterjed kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoportvezetői feladatot ellátó pedagógusokra. • Értelemszerűen a rájuk vonatkozó óraszámból kell kiindulni.
9. Tovább csökkenti-e a munkaidőkedvezménnyel rendelkező mesterpedagógus óraszámát a beszámítás? • Igen, de korlátozással. • A 326-os rendelet 17/A.§ (1) bekezdésének hatálya alá eső mesterpedagógusok esetében a rendelet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt csökkenti (tehát valóban munkaidő- vagy órakedvezmény), 17.§ (1a) bekezdés szerint pedig nem a 26 órába, hanem általában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe számít be a feladat. Vagyis esetükben a 18 órába. • Ugyanakkor figyelni kell a 17/A.§ (13) bekezdésére is, miszerint az érintettek neveléssel-oktatással lekötött munkaideje „nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra.” Vagyis 22 75%-a, ami 16,5, kerekítve 17 óra. Tehát esetükben csak egy órát kell (és lehet) beszámítani. • Sokan érvelnek azzal, hogy a 17/A.§ (13) bekezdés csak ennek a §-nak az első 12 bekezdésére hivatkozik, ezért nem igaz a fenti levezetés. CSAKHOGY a (13) bekezdésnek ebben az esetben semmi értelme. Vagyis igazából elrontották a hivatkozást, és a (13) bekezdés az előző 12 bekezdés mellett a 17.§-ra is vonatkozik. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja, hogy már társadalmi egyeztetésen van az a módosítás, ami ezt a hibát javítja.
10. Tovább csökkenti-e a gyakornok óraszámát a beszámítás? • Igen. • Nem valószínű, hogy Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus ilyen feladatokat kapjon, de nem tiltja semmi, tehát elvileg lehetséges. • Az Nkt. 62.§ (11) bekezdése szerint a gyakornok nevelésseloktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a (tanító és tanár) lehet, vagyis 20 óra. Tehát a jogszabály ismét a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt csökkenti, vagyis ebbe kell beszámítani a három feladatot. A mesterhez hasonló korlátozó rendelkezés ez esetben nincs. • Az 5. kérdésnél felmerülő probléma itt nem áll fenn, mivel a 22 órát itt már maga az Nkt. felülírja. • Ugyanez vonatkozik minden más fix óraszámú, de neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel rendelkező pedagógusra is.
11. Hogyan kell számolni a részmunkaidősök esetében? • Értelemszerűen. • Szintén nem valószínű, hogy részmunkaidős kapjon ilyen feladatokat, de ezt sem tiltja semmi. • Ahogy a kötött vagy neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük és minden egyéb feladatuk arányosan csökken, úgy kell arányosan csökkenteni ezt a beszámított órát is.
12. Összeadódik-e a beszámítás az egyéb munkaidő-kedvezményekkel? • Valójában nincs minek összeadódnia. • A beszámítás, ahogy az első kérdésnél írta, nem munkaidő-kedvezmény, nem csökkenti a nevelésseloktatással lekötött munkaidőt, tehát nincs mivel összeadni. • A munkaidő-kedvezményeket a jogszabályoknak megfelelően kell érvényesíteni. Ez pl. a közalkalmazotti tanács esetében nem is jelent állandó, tantárgyfelosztásban tervezendő kedvezményt, hanem havi szinten érvényesíthető, tevékenységhez kötött kedvezmény. • Vagyis két teljesen különböző dologról van szó, amivel külön-külön kell foglalkozni.
