Az Országgyűlés. Költségvetési és pénzügyi bizottságának. ajánlása

Országgyűlés Hivatala Irományszám :

T1

4 1 QZa

1t

2004 SZEPT 16.

Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának

ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslat

általános vitájához Tisztelt Országgyűlés!

Az

Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága (továbbiakban Költségvetési bizottság) - mint első helyen kijelölt bizottság -, Alkotmány- és jgazságügyi bizottsága, Egészségügyi bizottsága, Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, Európai integrációs ügyek bizottsága, Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága, Gazdasági bizottsága, Honvédelmi bizottsága, Idegenforgalmi bizottsága, Ifjúsági és sport bizottsága, Informatikai és távközlési bizottsága, Környezetvédelmi bizottsága, Kulturális és sajtó bizottsága, Külügyi bizottsága, Mezőgazdasági bizottsága, Nemzetbiztonsági bizottsága, Oktatási és tudományos bizottsága, Önkormányzati bizottsága, Rendészeti bizottsága, Számvevőszéki bizottsága, Szociális és családügyi bizottsága, a Társadalmi szervezetek bizottsága, valamint Területfejlesztési bizottsága megvitatta a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, T/11020. számon beterjesztett törvényjavaslatot . A Költségvetési bizottság a Házszabály 120 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bizottságok véleményét (kisebbségi véleményét) ezen ajánlás mellékleteként az Országgyűlés elé terjeszti . A bizottságok véleményének összefoglalója szóban hangzik el, előadója : Kékesi Tibor (MSZP), kisebbségi vélemények előadója : Domokos László alelnök (Fidesz)

Varga ihály gvetési bizottság elnöke

2

Az Országgyűlés bizottságainak véleményei (tartalomjegyzék)

Oldal száma

Alkotmány- és igazságügyi bizottság

4

Egészségügyi bizottság

6

Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság

7

Európai integrációs ügyek bizottsága Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság

10

Gazdasági bizottság

12

Honvédelmi bizottság

14

Idegenforgalmi bizottság

15

Ifjúsági és sport bizottság

16

Informatikai és távközlési bizottság

17

Költségvetési és pénzügyi bizottság

18

Környezetvédelmi bizottság

20

Kulturális és sajtó bizottság

21

Külügyi bizottság

22

Mezőgazdasági bizottság

23

Nemzetbiztonsági bizottság

25

Oktatási és tudományos bizottság

27

Önkormányzati bizottság

29

Rendészeti bizottság

31

Számvevőszéki bizottság

32

Szociális és családügyi bizottság

33

Társadalmi szervezetek bizottsága

34

Területfejlesztési bizottság

35

3

Az Országgyűlés bizottságainak kisebbségi véleményei (tartalomjegyzék)

Oldal száma

Alkotmány- és igazságügyi bizottság

36

Egészségügyi bizottság

37

Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság

nincs

Európai integrációs ügyek bizottsága

39

Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság

40

Gazdasági bizottság

42

Honvédelmi bizottság

nincs

Idegenforgalmi bizottság

43

Ifjúsági és sport bizottság

44

Informatikai és távközlési bizottság

45

Költségvetési és pénzügyi bizottság

47

Környezetvédelmi bizottság

50

Kulturális és sajtó bizottság

51

Külügyi bizottság

53

Mezőgazdasági bizottság

54

Nemzetbiztonsági bizottság

56

Oktatási és tudományos bizottság

57

Önkormányzati bizottság

59

Rendészeti bizottság

62

Számvevőszéki bizottság

64

Szociális és családügyi bizottság

66

Társadalmi szervezetek bizottsága

nincs

Területfejlesztési bizottság

72

Magyar Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága

Bizottsági ajánlás általános vitához

Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága 2004. szeptember 13-i ülésén a törvényjavaslatot, valamint a kapcsolódó Állami Számvevőszéki jelentést - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120. § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta .

Bizottsági vélemény : Hozzászólás a bizottság kompetenciájába tartozó szervezetek költségvetésének végrehajtása tekintetében hangzott el, számos vonatkozásban összevetve az előző évi mutatókkal az idei számokat. Elemzés tárgyát ennek megfelelően a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosainak Hivatala, az Állami Számvevőszék, az Ügyészség és kiemelten a bíróságok költségvetésének végrehajtása, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beszámolója képezte . Az előző évben valamennyi, a bizottság kompetenciájába tartozó szervnek nőtt a központi támogatása a megelőző évhez képest. Bizonyos szerveknek kiemelten, így a Köztársasági Elnökség esetében mintegy 60 százalékkal, az Állampolgári Jogok Biztosainak Hivatalánál mintegy 46 százalékkal, az Állami Számvevőszék esetében 34 százalékkal, az Ügyészség esetében is mintegy 20 százalékkal . Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beszámolója szerint a 2003-as támogatás a 2002-eshez képest 37,6 százalékkal növekedett . A személyi juttatásokra kifizetett összeg is jelentős mértékben emelkedett : 25 százalékkal haladta meg az előző évet, melyben nagy

jelentősége volt az illetményalap két ütemben végrehajtott 50 százalékos növekedésének. A nem rendszeres személyi juttatások esetében az elmúlt évben még nagyobb volt a növekedés : több mint 100 százalék . A dologi kiadásoknál az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala körültekintő gazdálkodással próbálta meg mérsékelni e kiadások növekedését, ennek ellenére elmondható, hogy a korábbi 5,5 milliárdról mintegy 7,5 milliárdra növekedtek a dologi kiadások . Említést érdemel, hogy ez volt az első év, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács új módon készíthette el, illetve terjeszthette be költségvetési tervezetét az Országgyűlés elé : azt nem módosíthatta a kormány és az Országgyűlés is viszonylag csekély mértékben módosította az OIT által elkészített előterjesztést . A központi beruházások keretében megvalósuló jelentősebb épületrekonstrukciók: a Békés megyei Cégbíróság és Munkaügyi Bíróság elhelyezése, a Békéscsabai Városi Bíróság épületrekonstrukciója, a Szentendrei Városi Bíróság kialakítása, a Tolna Megyei Bíróság épületrekonstrukciójának előkészítése, illetve a Szegedi ítélőtábla épületének elkészítése .

Budapest, 2004 . szeptember 13 .

1,~I W4 Dr. Vastagh Pál a bizottság elnöke

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG

Bizottsági ajánlás általános vitához Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága a 2004 . szeptember 15-i ülésén a törvényjavaslatot a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120. " (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta (szavazati arány : 12 igen, 7 nem). Bizottsági vélemény : A bizottság többsége kiemeli, hogy a benyújtott törvényjavaslat és a jó színvonalú ÁSZ jelentés alapos szakmai és politikai vitát tett lehetővé . A bizottság többsége tudomásul vette, hogy a Társadalombiztosítási Alapok 2003. évi hiánya meghaladja a tervezettet, teszi ezt annak tudatában, hogy az összeget az egészségügyben dolgozók béremelésére fordították, a nyugdíjemelésre és az 52 . és 53 . heti nyugdíjak kifizetésére, továbbá előre nem tervezhető kiadások merültek fel . Nyugtázta, hogy számos területen történtek fontos előrelépések (EU tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése, járványügyi helyzet javítása, ÁNTSZ laborok fejlesztése Phare pénzek felhasználásával, egyes beruházások befejezése, a gépjárműbeszerzés, mentőállomás felújítás és a népegészségügyi program feladatai), melyekben a következő évben további pozitív elmozdulás várható . Örömmel nyugtázta, hogy a gyógyszerkassza és a gyógyászati segédeszköz támogatása előirányzatát a 2003 . évi költségvetésben a kormányzat megnövelte . A kormány által kötött gyógyszerár-megállapodás tovább biztonságot teremt a betegek számára . A többség egyetértett abban, hogy az egészségügyi rendszer gondjainak megoldásához több tárca összefogására, a kormányzat egészének együttműködése szükséges . A tárgyalt dokumentumok adatai, szövegei is alátámasztják, hogy a sürgősségi betegellátás és a rehabilitáció fejlesztése kiemelt szakmai feladat . A bizottság többsége megelégedettséggel nyugtázta, hogy a társadalombiztosítási alrendszerek finanszírozási problémái ellenére az egészségügyi ellátások nyújtása továbbra is zavartalan és megfelelő színvonalú, ezért a bizottság többsége a zárszámadást elfogadja és általános vitára alkalmasnak találja. Budapest, 2004. szeptember 15 .

Dr. Schvarcz Tibor elnök

Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága

Bizottsági ajánlás

Bizottsági ajánlás általános vitához Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ajánlása

a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (l li, On, 8t) Bizottsági vélemény: A bizottság meghallgatta és tudomásul vette az Előterjesztő és az ÁSZ jelenlévő képviselőinek a zárszámadással kapcsolatban tett észrevételeit, illetve rövid tájékoztatóját . Az ÁSZ képviselője a bizottság feladat- és hatáskörét leginkább érintő Miniszterelnökség Fejezetnél végzett ún . financial audit típusú ellenőrzés tapasztalataira hívta fel a figyelmet, melyre vonatkozó megállapításaik mind forrásoldalról, mind pedig felhasználási oldalról a Függelékben találhatók . A Pénzügyminisztérium képviselője az előzetesen írásban kiosztott, az egyházi és kisebbségi tételeket érintő táblázathoz képest csak néhány rövid észrevételt tett . Megállapította, hogy az egyházi, illetve nemzetiségi és etnikai területen a bázisévhez képest nőtt a támogatás, mind a folyó működéseknél, mind a fejlesztési, beruházási

8

támogatásoknál . Külön felhívta a figyelmet a humán normatíváknál és a közoktatás, valamint a szociális területen nyújtott támogatásoknál bekövetkezett nagyobb mértékű növekedésre. A bizottsági tagok részéről kérdés hangzott el az Előterjesztőhöz egyes egyházi tételek (hitoktatók, alapintézményi támogatás, egyházban tevékenykedők javadalmazása) növekedésével kapcsolatban . Konkrét kérdés hangzott el a kis településeken élő egyházi vezetők, papok, lelkészek számára juttatandó összeg szabályozására és elosztási elveire vonatkozóan . A bizottság tudomásul vette az Előterjesztő képviselőjének a kérdésre adott válaszát, és elhatározta, hogy további részletes tájékoztatót kér az egyházügyi államtitkártól . A bizottságban külön kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg .


Donáth László a bizottság alelnöke

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ÜGYEK BIZOTTSÁGA


Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek bizottsága a 2004 . szeptemberl3 .-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95. § (1) bekezdése és 120. § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta, (11 igen - 9 nem - 0 tartózkodás) Bizottsági vélemény : A többségi vélemény képviselői az előirányzott európai uniós források felhasználásáról és a zárszámadás integrációt érintő kérdéseiről a Kormány képviselőjének előterjesztését elfogadták és a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatták

Eörsi Mátyás Budapest, 2004. szeptember 15.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága


Az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1 1020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a 2004 . szeptember 13-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - 12 igen, 10 nem, 0 tartózkodás szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta .

Bizottsági vélemény :

Az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága többségi véleménye szerint a törvényjavaslat általános vitára alkalmas . A Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetés végrehajtásának az ellenőrzése során is látható, hogy az egyik fő prioritás a magyar gazdaság tartós növekedésének, valamint versenyképességének elősegítése és megerősítése volt. Ezen célok elérését és minél hatékonyabb megvalósítását szolgálták a gazdasági egyensúly megtartására tett központi intézkedések . A költségvetés szigorú és állandó nyomon követése a vállalkozások támogatására irányult . A bevezetett intézkedések és azok szigorú figyelemmel kísérése eredményezte a jelenleg újra tapasztalható gazdasági növekedést, ami mára egy tartós folyamattá vált, és nem tekinthető eseti jellegűnek . A hazai GDP növekedése jóval meghaladja a hazánknál

gazdaságilag fejlettebb országokét, ami a vállalkozások fejlődését vonja maga után . A gazdasági intézkedések bevezetése eredményeként ma folyamatosan bővülő az exporttermelés is. A 4,7%-on teljesülő éves infláció alacsonyabb az előre tervezettnél .

A törvény előírásainak megfelelően alakultak a szociális juttatások kifizetései, több szociális intézkedés is bevezetésre került, ezek közül ki lehet emelni többek között az alábbiakat : -

bevezetésre került az 53 . nyugdíj arányos része,

- emelkedett az özvegyi nyugdíj mértéke is .

A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a Munkaerőpiaci Alap 3,9 milliárd többlettel gazdálkodott . A befizetések 62,5%-át a munkáltatói, 21,4%-át a munkavállalói befizetések, 19,5-át pedig a szakképzési hozzájárulások tették ki . A munkanélküli járadékok kifizetései, valamint a munkanélküliek létszámának alakulása a tervezetteknek megfelelően alakult . A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó fejezeti felhasználások a tervezetteknek megfelelően megbízhatóan és valós képet mutatva teljesültek .

Az előre eltervezett kiadások növeléstét jelentették többek között a Legfelsőbb Bíróság által megítélt elmaradt GYES kifizetések .

A 2003 .

évi költségvetésének fő prioritása a

fenntartható

versenyképesség javítása volt, amit az előre elvártak alapján teljesít .

stabil növekedés

és

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA

gIdnWs á~taláPxn,4 .vzrvhs~z~

Az Orsvá3, ~íílés Gozdasdgl bizouságátiak

1

aj u Afeigpor Kö~,társaság 2003. éví ka1tségvetábiek végrchajt4s60 SAM i T111020, számú ffirvénjjuvolatIluz l

lk

. Tisztelt Ortitidggyíi`lc .1 y

rlx OmóggAles Ctudosógi 2004- szeptember Ls 120. § (2) bckezd6se alapján iorvényjavaOalot - a Házszabály 95 . § (1) P1C6,vitatia es azi - a Hauzapaly 95. 4 (2) peke~yaesenen foglaltaknak megvizsgálva - dUAIOS püdra tancia . (15 igon szavazat, 12 lleM

1

8 iz o

t 1

sd ",' 1 v é i o

/,ri é it y '

A Gazdasági Bizottság a Ma~yar Köztársaság 2003, évi végrehztjtásáról szóló T111020, s z , törvéuyjjvzjsktt njcgvitatása sarán me Napidat ;. °.; hqy a bcv~trlck nagyjából tzIjcsűjwk az clőíráiryzzLtok szcrílit, s a jövcdclcj»adól)aii keletkezett kiesést, a z egyéb bevétele .k pátoltítk- . A vkUiál zapobb .,i kiadások .jelentkeztek a csatádi «uno~,atásoknk'J, a ltx .káshitplezé'sllól, -tázaaAgatasri l, :. tahinúni a gyógysurtímogatásobá1 4 a tiyugdíjkia&isQ)loál, Folinoffilt az is, hogy , a- .* korábbi ~*yakorlartal szembeji végre egy olyan töt-véllYjRv,~slwól van 57,6, axMyk4n. um20-?5 torvLo.y inódosítísá tW.41.ható, ltaneaiy csak egyé .

Bizottság'$ vita során i -o .cglxa)JgaUa az Állami Számvevőszék cluv .kovis, Beszámolóját kövemen a bizottság* tagjai félilivtákk a figyelmet oz A

gazdsilkodás fogyeliuezetleinségére, a subályozouság nem kellő voltára, aanak ellenére, hogy ez a fegyelem agyra iiikább javul . Továbbra is kritikus egyes fej~zcti : kezelésű eléirányz-
IVIAGYAR ORSZMGOVOLÉS cAzD ,xsÁcX .GiZOTCsAC.A

A vita során a bizottság tagjai me,9)c,"cztck, hogy nagyobb ffgycleme yan s7,ül<ség mind a koltsé.gvetés tervezésekor, mind pedig a zárszámadás vídia sorfa amiak éi~dckében,, hogy elkerüljük hazánk hitelvesztését a neíiizetközi porondon . Igu., hogy a 2 1) %4-os tr~Wpés a kiadási oldalpa nem éri el az Alit .-módosít,&s kővctkc~t< $Cn i'elállított 50 %-os határt, nem niehQtüiik el azonban szó nélkül a szániok mellett, s amennyiben a helyzet ine~qja, akkor el kell gondolkodni a Szái -nvevbszék

iavaslatKSny ii pátköltsél,,votés kérdéséit vagy . akár az ríllanlházt,
N.

1

1

1

1

1

1

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI BIZOTTSÁGA


Az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága a 2004 . szeptember 7.-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . . (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - egyhangúan általános vitára alkalmasnak tartotta . Bizottsági vélemény : A bizottsági vitában a képviselők köszönetet mondtak a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék munkatársainak magas színvonalú munkájáért. A törvényjavaslat XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezete nagyon részletes, mindenre kiterjedő információt tartalmaz . A szöveges információkat részletes táblázatok egészítik ki. Az indokolásból a 2003 . évi feladatok teljesítése és a 2002 . évhez viszonyított változás jól nyomon követhető. (A bizottsági tagok részletes véleményüket, álláspora jukat a plenáris ülésen fejtik ki .) Ellenzéki képviselők a létszám és bérgazdálkodással kapcsolatos aggályaikat fogalmazták meg. A reálkeresetek nem kielégítő mértékben növekedtek 2003-ban és véleményük szerint ez veszélyezteti a hivatásos haderőre való áttérést . Összességében a költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad . Budapest, 2004. szeptember 7.

7 !

Keleti Györgg4 elnök

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Idegenforgalmi Bizottság Bizottsági ajánlás általános vitához Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának ajánlása

A Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz (T/11020 . szám) valamint, Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (T/11020/1 . szám)jelentéshez Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága a 2004. szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot a Házszabály 95 . , ' (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - 11 igen, 10 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Bizottsági vélemény : A bizottság örömmel hallgatta, hogy a Turisztikai Célelőirányzat az Állami Számvevőszék jelentésének önálló minősítésben tiszta minősítést kapott . A bizottsági többség álláspontja szerint a 2003 . évre tekintve elmondhatjuk, hogy a 2002-es évben elfogadott Kormányprogram célkitűzéseit az adott évben időarányosan teljesíteni tudtuk . Többen úgy vélték, hogy a 2003 . évi Turisztikai Célelőirányzat összegéhez képest aránytalanul nagy összeg pályázatkezelésre fordított 2,6 Mrd forint . Örömmel láttuk, hogy a Magyar Köztársaság költségvetésének 2003 . évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban, a Turisztikai Célelőirányzaton kívül más pontoknál is találkoztunk a turizmussal közvetlen összefüggésben lévő terültek támogatásával, finanszírozásával (többek közöt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum támogatása) . Mindezeket figyelemben véve a javaslatokat a bizottság többséget képviselő tagjai általános vitára alkalmasnak ítélték


(, . Dr. Tompa Sándor alelnök


Az Országgyűlés Ifjúsági és Sport Bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Ifjúsági és Sport bizottsága a 2004 . Szeptember 15-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . ' (1) bekezdése és 120. ' (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (11 igen-10 nem ) Bizottsági vélemény : Az Országgyűlés Ifjúsági és Sport bizottsága a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasan találta . A bizottság többsége megállapította, hogy nagyon sokat javult a gazdálkodásfegyelem a Gyermek,- Ifjúsági és Sportminisztériumban és annak háttérintézményeiben . Rengeteg olyan költség racionalizáció történt, ami révén jobban hasznosulhatnak az adófizetők forintjai . A vita során a Bizottság többségében az a vélemény kristályosodott ki, hogy azok a problémák, amik a Sportfolió Kht . és a GYISM kapcsán a pénzösszegek átcsoportosítása és felhasználása során felmerültek nagyrészt az előző kormányzat által hozott, megalapozatlan és pénzügyileg nem alátámasztott döntések sorozatának következménye . Elsősorban a Budapest Sportarénára, az előző kormányzat utolsó napjaiban hozott költségvetési fedezet nélküli miniszteri döntésekre valamint a Sportfolió Kht . kapcsán felmerült kérdésekre kell gondolni . Szeretnénk, ha az eddigieknél fegyelmezettebben menne a háttérintézményeknél a gazdálkodás, valamint hogy a Sportfolió Kht . adósságrendezése megtörténjen .

Budapest, 2004. szeptember 15 .

Zuschlag János MSZP

Magyar Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottság


Az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az OrszággyúZés Informatikai és távközlési bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (6 igen, 4 nem, 1 tartózkodás)

Bizottsági vélemény A Bizottság többségi véleményt képviselő tagjai a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találták . Az Állami Számvevőszék nem emelt ki az IHM költségvetési beszámolójából egyetlen komoly hiányosságot sem, bár megfogalmazott bizonyos fenntartásokat . Ezen elvárásokkal kapcsolatban az Informatikai és Távközlési Bizottság többségi alapon minisztériumi intézkedéseket és az álláspont megfogalmazását várja - annak alapján azt értékelni fogja . Látható azonban, hogy az Állami Számvevőszék fenntartásai az induló szituáció könyvviteli értékelésének megítéléséből adódnak elsősorban . A Bizottság tagjainak többsége a beszámolót elfogadja, az Állami Számvevőszék megjegyzéseit, elvárásait, illetve felhívását a szükséges intézkedések meghozatalára támogatja .


Magyar Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága

Bizottsági ajánlás általános vitához'

Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága 2004 . szeptember 15-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95. .S' (1) bekezdése és 120. § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95 .,E (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (szavazati arány : (S igen, (o nem, o tartózkodás ) Bizottsági vélemény : A kettősségjellemezte a 2003 . évi gazdasági fölyamatokat . Míg az első félévre a 2001-óta a belső fogyasztásra alapozó GDP növekedés lassan kifulladó hatása nyomta rá a bélyegét, addig a második ,félévet a gazdaságpolitikai váltás, az ismét export- és beruházás vezérelt fejlődésre való átállás jellemezte . Ez különösen az utolsó negyedév látványosan javuló adatainak köszönhetően 2,9%-os GDP növekedést, ami 2,5%-kal haladja meg az uniós átlagot 6,4%-os ipari termelés bővülést 9,1 %-os export növekedést és 3,1 %-os beruházási többletet eredményezett. Az infláció a tervezett mérték alatt tel jesúlt, éves szinten 4,7%-ra csökkent, a foglalkoztatottság 1,3%-kal nőtt. Sajnos a folyó fizetési mérleg és a kóltség~vetési hiány is a tervezettet meghaladó módon alakult, a deficit pénzforgalmi szemléletben 5,9%-ra emelkedett, de ez is 3,5%-kal alacsonyabb a bázisidőszak hasonló adatánál.

1

A bevételek jól teljesültek, kiemelést érdemel az EVA 194%-os aránya, az illetékek 21 md-os többlete, valamint a pénzintézetek társasági adóbevételének 38%-os túlteljesítése. A kiadások számos területen meghaladták az előirányzott mértéket, így említeni kell az előző évhez képest 21 %-kal bővülő lakástámogatásokat, vagy a kismamák előző ciklusban elmaradt jövedelempótlékának rendezését 34md Ft értékben, de 8%-kal, 86,5md Ft-tal nőttek az adósságszolgálattal összefüggő kamatkiadások is . Szomorú tény, hogy ez részben az MNB kamatpolitikájának, részben a korábbi kormányzat költségvetésen kívül elköltött közpénzeinek is betudható módon közel 50%-át tette ki a központi költségvetés többlethiányának . Ennek hatására emelkedett 2%-kal a GDP arányos államadósság, ám ennek ellenére sikerült a maastrichti határ alatt tartani mértékét . Az állam takarékosabb lett, működési költségeit 6%-kal csökkentette, miközben a jóléti funkciók határozottan bővültek. Az oktatás területén 15-30%-os, az egézségügyben 19%os forrásnövekedés regisztrálható, a nyugd jak emelkedése 10,6% az özvegyi nyugd jaké további 25%. Az Állami Számvevőszék a 2003 . évi zárszámadáshoz is csatolta több régóta meglévő problémával kapcsolatos észrevételét . Kiemelendő az Áht. és Kvtv . gyakori módosításával összefüggő felvetés, illetve a hiány túllépés esetén a főösszeg 2,5%-ában javasolják meghatározni a pótköltségvetés benyújtási kötelezettség határát, mely támogatható elgondolás . Vizsgálatuk szerint nem javult a beszámolási fegyelem, egyes területeken(fejezeti kezelésű előirányzatok) 43%-os a korlátozott záradékok aránya, de az önkormányzati szférában is 23%-os a kifogásolt beszámolók mértéke. A központi költségvetési szervek eladósodottsága 15%-kal csökkent, ám a meglévő tartozásállomány 60%-a az egézségügyi intézményeknél koncentrálódik. Felhívják a figyelmet a diákhitelek terén a kezességvállalások megduplázódására, a köztisztségviselői lakástámogatások esetén azok megháromszorozódására . Kimutatásra került, hogy a felhalmozási kiadások évek óta SOmc- as maradvánnyal zárják az esztendőt. Összeségében 2003 . év a gazdaságpolitikai,fordulat éve volt, annak minden előnyével és nehézségével. Az eredmények immár tartósan igazolják a váltás szükségességét, bizonyítják sikerességét. Mindazonáltal javítani kell a költségvetési tervezés szinvonalát és az elszámolás fegyelmét .


2

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA


Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95.' (1) bekezdése és 120 . , ' (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (11 igen, 4 nem, 4 tartózkodás)


A bizottság többsége szerint a törvényjavaslat kiegyensúlyozottan tartalmazza a 2003 . évi költségvetési év legfontosabb értékelési szempontjait, ezért a bizottság többsége azt általános vitára alkalmasnak ítélte .

Dr. Turi-Kovács Béla elnök Budapest, 2004. szeptember 14.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS ÉS SAJTÓ BIZOTTSÁGA

Bizottsági-ajánlás általános vitához Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . ' (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta (11 igen 10 nem) . Bizottsági vélemény : A bizottság meghallgatta a Kormány képviseletében a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesének összefoglaló tájékoztatását, és a bizottság feladatkörét különösen érintő fejezetek indokolását. Ugyancsak meghallgatta az Állami Számvevőszék képviselőjének tájékoztatását, és megismerte az Állami Számvevőszék elnökének levelét, amelyben a nemzeti kulturális örökség miniszterét tájékoztatta a tárcát érintő számviteli jellegű észrevételekről . Ezekkel a számviteli jellegű kérdésekkel a bizottság az általános vita keretében nem foglalkozott . A bizottság többségének (kormánypárti képviselők) álláspontja szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló leginkább arra alkalmas, hogy a jövőre vonatkozó tanulságokra hívja fel a figyelmet, amelyeket az elkövetkező költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni. A bizottsági vita kitért a kulturális költségvetés végrehajtásának számos részletére. A kormánypártok adottnak tekintve a költségvetési korlátokat, tudomásul vették, hogy a kultúrára fordítható források bővítésének nem voltfedezete a tárgyalt időszakban, így számosjogos igény sem volt kielégíthető. Mindezek alapján a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta . Az ellenzéki képviselők a vitában megfogalmazott álláspora jukat kisebbségi véleményként írásban nyújtják be . Budapest, 2004. szeptember 14. 2

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA


Az Országgyűlés külügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés külügyi bizottsága a 2004 . szeptember 7-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . ' (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta. (11 IGEN, 8 NEM szavazattal)

Bizottsági vélemény : a bizottság illetékességébe tartozó fejezetek az Állami Számvevőszék jelentése szerint sem vetnek fel komolyabb kifogásokat .

Budapest, 2004. szeptember 7.

-z~-

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA

Bizottsági a'ánlás általános vitához

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága a 2004 . szeptember 8-i ülésén a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslatot - a Házszabály 95. § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § ( 2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . ( 13 igen 6 nem szavazattal 2 tartózkodás mellett) Bizottsági vélemény : Többségi vélemény A 2003 . évben a mezőgazdaságot több negatív külső hatás érte . Volt egy soha nem látott aszály, az állattenyésztési ágazatokat Európai túltermelési válság nyomasztotta, illetve elérkeztünk az Unió kapujába, ami sok feladatot hárított a tárcára . Sajnos az is tény, hogy alapvetően az aszály miatt a 2003 . évet az ágazat szereplői veszteséggel zárták, de ennek ellenére az agrárium több mint 300 milliárd forint külkereskedelmi aktívumot ért el . Ha megnézzük a számokat, és az ÁSZ jelentést elmondható, hogy a minisztérium gazdálkodása 2003 . évben alapvetően kiegyensúlyozott volt, ezt támasztja alá az a tény, hogy az ÁSZ jelentés érdemi működési és elszámolási hiányosságot nem talált a helyszíni ellenőrzés kapcsán . Ez azért örvendetes, mert a korábbi években felsorolni is nehéz volt a feltárt gazdálkodási hiányosságokat. Megállapítható, hogy az eltervezett támogatáspolitikai célkitűzések teljesültek, és sikerült az EU támogatások igénybevételéhez szükséges intézményrendszer kialakítása .

zk-

MAGYAR ORSZÁGGYLTLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA

Ennek érdekében a minisztérium több átcsoportosítást hajtott végre, mind az MVH, mind a határállomások létrehozása érdekében . Az agrártámogatások előirányzata 216 MD forint helyett 219 MD forintban realizálódott, és örvendetes, hogy a jövőt megalapozó agrár-beruházási támogatások, amelyek 55,5 MD forintot tettek ki, mintegy 200 MD forint beruházás megvalósítását segítették elő . Ebben már nem kis része volt a SAPARD támogatásoknak, amelyek első ízben juttatták EU forrásokhoz a termelőket . A tárca segítette az elemi kárt szenvedett gazdálkodókat, részben 10 MD forint támogatással, részben államilag garantált kedvezményes hitelkonstrukcióval . Itt állapítható meg, hogy a mezőgazdasági termelők hiteleihez nyújtott hitelgaranciák igénybevétele minimális volt, tehát a gazdálkodók általában jó adósnak bizonyultak . A hitelek összetétele is átalakult, a hitelkonszolidációk eredményeképp az ágazatban jelenleg az EU-hoz hasonlóan döntően a közép és hosszúlejáratú hitelek a jellemzőek . Ahogy már jeleztük a korábbi években elhanyagolt EU intézményfejlesztés felgyorsult, ennek eredményei a 2004-es évben már láthatók, hisz a gazdálkodók a korábbiaknál lényegesen nagyobb területalapú támogatásban részesülnek, ezt részben előlegként már felvették, illetve előrehozottan már október hó folyamán hozzájuthatnak . A tárca a 2003 . évben alkalmazta először azt a támogatási rendszert, amely már alapvetően az Uniós szisztémát tartalmazta . Ennek köszönhetően felgyorsult a termelői szervezetek létrehozása, amelyek EU források igénybevételéhez alapvetően szükségesek, és olyan támogatási formák alakultak ki, amelyek korábban nem voltak, de már a jövőhöz való alkalmazkodást segítették . E mellett sikerült az állattenyésztésben lévő, alapvetően túltermelésből adódó piaci zavarokat is kezelni, de ehhez 8 MD forint bevonása vált szükségessé .


Pásztohy András alelnök

Nemzetbiztonsági Bizottság

Bizottsági ajanlás általános vi óhoz

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a 2004 . szeptember 16-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta, és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (8 igen, 3 nem szavazat)


A benyújtott törvényjavaslat és mellékletei, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelően bemutatott részletes beszámolók alapján megállapítható, hogy a szolgálatok beszámolói a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az előírt tartalommal, a számszaki előírásokat betartva készültek el . A szolgálatok 2003 . évi tényleges kiadásai valamivel több, mint 30 milliárd forintot tesznek ki, ami a 2002 . évi tényleges kiadásoknál 1,8 %-al kevesebb . Ennek magyarázatát egyrészt az adja, hogy 2002-ben befejeződött egy nagy fejlesztés, ami 2003-ban már csak működési kiadásokban jelentkezett, másrészt az, hogy év közben a támogatások 2,5 %-át kitevő központi előirányzat-csökkentés valósult meg . E két tényező a kiadások szerkezetét is átrajzolta : az intézményi beruházási kiadások aránya a 2002 . évi 12,8 %-ról 8,3 %-ra csökkent a működési kiadások arányának erőteljes növekedése (79,5 %-ról 88,1 %-ra) mellett . Ez az arányeltolódás biztosította azt, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működőképessége 2003-ban stabil maradt, likviditási problémák nem léptek fel . A 2003 . évi költségvetés teljesítésénél valamivel több, mint egy milliárd forint előirányzat maradvány keletkezett, ami az előző évivel összehasonlítva jelentős csökkenést (7,2 %-ról 3,2 %-ra) mutat. Az előirányzat maradvány szinte teljes egészében az intézményi beruházási kiadásokon keletkezett és teljes egészében szerződéssel lekötött .

A szolgálatok beszámolóit az Állami Számvevőszék is ellenőrizte, és jelentésében megállapította, hogy a szolgálatok beszámolóikat az elfogadott alapelvek és politikák következetes alkalmazásával készítették el ; a beszámolók megfelelnek a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek ; valamint a beszámolók által bemutatott kép megfelel a szolgálatokról szerzett ismereteknek . A fentiek alapján a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk .


1.

óth Károly a bizottság alelnöke

Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság


Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95. § (1) bekezdése és 120 . ' (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára 11 igen, S nem, 1 tartózkodás szavazattal alkalmasnak tartotta. Bizottsági vélemény : A 2003 . évi költségvetésben az államháztartás oktatási tevékenységre vonatkozó kiadásai örvendetes, összességében 20 % növekedést mutatnak az előző évihez viszonyítva . Ezen belül a közoktatásra 27-28 %-kal, a felsőoktatásra mintegy 15 %-kal fordított többet az állam . A kiadások növekményének többségét a megemelt közalkalmazotti bérek okozták, mégis jó irányú ez a változás, hiszen kifejezi, hogy a kormányprogramnak megfelelően az oktatási intézmények magasabb színvonalú működését segítette a 2003 . évi költségvetés. Az oktatási intézményeket érinti a fenntartó önkormányzatok helyzete . A beszámolóból kiderül, hogy a 2002 . évi közalkalmazotti bérek fedezetéhez a „felül nyitott" előirányzatból mintegy 7 milliárd forintot kellett felhasználni - az ellenzék által „jósolt" 100-150 milliárd helyett .

Az ÁSZjelentés tartalmaz az OM gazdálkodásával kapcsolatos észrevételeket. Nyilvánvalóan időközben megszülettek azok az intézkedések, amelyek a hiányosságok kiküszöbölését megoldják. Összességében a zárszámadási törvényt és az ÁSZjelentést általános vitára alkalmasnak tartjuk.

A legfontosabb területeket érintő adatok az alábbiak : 1. Az Oktatási Minisztérium főköltségvetési adatai Az OM fejezet 2003. évi bevételi, kiadási és költségvetési támogatási előirányzatait az táblázat tartalmazza: millió forint 2003. évi Kormányzati 2003 . évi 2002 . évi és fejezeti 2003. évi törvényi Fejezet jezet eredeti teljesítés módosított hatáskörű teljesítés előirányzat előirányzat módosítás Kiadások 415 225,20 415 547,60 415 547,60 486 070,30 482 203,70 Bevételek 163 688,40 144 387,60 144 387,60 167 885,20 168 197,90 Maradványfelhasználás 43 975,30 43 547,70 45 625,50 Támogatások 252 828,20 272 860,00 272 860,00 274 259,60 316 801,80 Keletkezett maradvány 42 602,10 44 364,60 Létszámkeret 54 931,00 55 228,00 54 931,00

alábbi

2003 tény/ 2002 tény %) 1,16 1,03 0,99 1,25 1,04 1,01

2. Az államháztartás 2003 . évi oktatási tevékenységek konszolidált kiadásai, amelyek halmozódást már nem tartalmaznak millió forint 2003 tény/ Funkció 2002. évi teljesítés 2003. évi terv 2003. évi teljesítés 2002 tény (%) Iskolai előkészítés és 294 440,5 387 724,7 370 386,1 125,8% alapfokú oktatás Középfokú oktatás 127 948,8 129,4% 98866,1 111 913,4 Felsőfokú oktatás 262 960,9 272 145,8 301 996,4 114,8% Egyéb oktatás 238 885,1 244 533,2 270 102,2 113,1% Összesen 895152,6 1016 317,1 1070 433,5 119,6%

A Magyar Országgyűlés Önkormányzati bizottsága


Az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Önkormányzati bizottsága a 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. ' (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta (12 igen és 4 nem szavazattal) . Bizottsági többségi vélemény :

Az Önkormányzati Bizottság elé terjesztett törvényjavaslatból és az ahhoz kapcsolódó Állami Számvevőszéki jelentésből kitűnik, hogy az önkormányzatok jelentős mértékű közszolgáltatási feladataik ellátásában 2003 . évben takarékosan, jól gazdálkodtak, kevesebb működőképességének önkormányzatnak kellett kiegészítő támogatást igényelni fenntartásához . Az előző évhez viszonyítva a tervezés megalapozottabb volt, lényegesen kisebb mértékben tért el a teljesítés az előirányzathoz képest. A 2003 . évi zárszámadási törvényben megállapított legfontosabb tény az, hogy az önkormányzatok 2003-ban mintegy 2600 milliárd forinttal gazdálkodtak, és ez 280 milliárd forinttal, vagyis 12 %-kal több, mint 2002-ben volt . Az önkormányzatok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az év végén elszámoltak támogatásaikról, az ezzel kapcsolatos előirányzataikról, ennek megfelelőn saját elszámolásaik szerint mintegy 3,3 milliárd visszafizetési összeget állapítottak meg . Az ÁSZ számos megállapítást tett az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatosan, aminek eredményeképpen nyilván fegyelmezettebbé és átláthatóbbá válhat a gazdálkodás egésze . Megállapították még, hogy az ún . lényegességi küszöbön belül - ami a számvevőszéki szabályok szerint 2 százalék - ez az elszámolás megbízható és valós képet mutat . A feladatok és források közötti jelentős különbség továbbra is fennáll, ugyanakkor már látszik a finanszírozási korrekcióknak némi pozitív hatása, hogy valamivel igazságosabb, működőképesebb legyen a rendszer .

Továbbra is gond, hogy az önkormányzatok feladata és a rendelkezésre álló forrás nincs összhangban . Feladataik megoldásához működési hitelek felvételére kényszerülnek az önkormányzatok . A Számvevőszéki jelentés szerint az eddigi jelzései egy részét figyelembe vették, emellett több, az előző években is felvetett problémára ismételten felhívja a figyelmet . A vitában felszólalók megerősítették, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból és az ahhoz kapcsolódó Állami Számvevőszéki jelentésből a tapasztalatokat le kell vonni és a következő években azt hasznosítani szükséges . A 2003 . évi zárszámadás ismét megerősíti, hogy az önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszerén változtatni kell .


MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA

Bizottságiajánlás' általános vitához

Az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Rendészeti bizottsága a 2004 . szeptember 15-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta . (12 igen, 8 nem)


A Kormány által benyújtott törvényjavaslat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ad számot a 2003 . évi költségvetés teljesítéséről . Részletesen bemutatja a végrehajtás feltételrendszerében, a belső és nemzetközi gazdasági és társadalmi körülményekben bekövetkezett változásokat, azok által determinált, kikényszerített intézkedéseket . Ebből megállapítható, hogy a Kormány hatáskörében hozott döntések szükségesek és elégségesek voltak ahhoz, hogy az állami feladatok végrehajthatók, finanszírozhatók legyenek . A törvény keretében kért felhatalmazások, módosítások megfelelőek ahhoz, hogy az egyes területeken jelentkező feszültségek kezelhetőek, a pénzügyi egyensúly továbbra is fenntartható legyen . A bizottság kompetenciájába tartozó rendészeti szervekre is érvényes az általános értékelés .


D

Itán

a bi ttság elnöke

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS SZÁMVEVŐSZÉKI BIZOTTSÁGA


Az Országgyűlés Számvevőszéki bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Számvevőszéki bizottsága a 2004. szeptember 13-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . ' (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. ' (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta (7 igen szavazattal 6 nem ellenében).

Bizottsági vélemény : A törvényjavaslatnak vannak vitathatatlan érdemei, mert az Ász megállapításait nem lehet kétségbe vonni, azt hogy a zárszámadási törvényjavaslat folyamatosan fejlődik, például formai megjelenését tekintve áttekinthetőbb, új táblázatokat tartalmaz . Nem jár együtt tömeges törvénymódosításokkal, összehasonlítva az előző évek során tapasztalt 25-30 törvénymódosítással . Ilyen tekintetben jelentős javulás tapasztalható . Az Állami Számvevőszék visszatérő javaslatát az Áht . pótköltségvetés készítésére vonatkozó rendelkezésének módosítását komolyan át kell gondolni és azt rendbe kellene tenni, mert ez mindannyiunk számára közös gondot jelent . Az ellenzék által kifogásoltak, - nevezetesen az, hogy állandóan új és új, rövid érvényességű adatokat tudott meg a hiány mértékét illetően, - valóban súlyos dolog . Ehhez hozzájárul azonban az a tény, - ami a kormány felelősségét nem csökkenti, - hogy az ellenzék sem viselkedik felelősen . Felelőtlen dolog ugyanis kétségbe vonni, hogy a gazdaság fejlődik . A makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy a GDP, a beruházás, az ipari termelés, az export, a külkereskedelmi adatok és a többi, fejlődik, növekszik .


MAGYAR ORSZÁGGYŰLES Szociális és családügyi bizottsága

Az Országgyűlés Szociális és családügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Szociális és családügyi bizottsága a 2004 . szeptember 15-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95. § (1) bekezdése és 120. § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - általános vitára alkalmasnak tartotta (Igen : 12, Nem: 10, Tartózkodás: 0, szavazati arány)

Bizottsági vélemény : Az államháztartás kiadásai közül továbbra is a legjelentősebb a jóléti funkciókra szánt összeg . A GDP százalékában kifejezve 0,8%-kal nőttek ezen kiadások . Az újraelosztás mértéke 46,9%, ami 2,4%-os növekedést jelent az előirányzathoz képest . A családi támogatások 8,4%-kos túlteljesítést mutatnak, ami többek között a Legfelsőbb Bíróság döntése miatt van, miszerint az új típusú GYES mellett is megilleti a kismamákat a jövedelempótlék. Ebben az évben először került kifizetésre az 53 . heti nyugdíj is, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egyéni nyugdíjak reálértéke 8,0 növekedett . Megtörtént az özvegyi nyugdíjak 20%-ról 25%-ra való emelése is, ami 2,6 milliárddal növelte az Alap kiadásait . A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra előirányzott 123 .300 millió Ft majdnem teljesen felhasználásra került (99 % -ban teljesült) . A létszámváltozások miatt rokkantsági járadék esetében túlteljesítés történt, míg a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka, valamint a politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések címen rendelkezésre álló forrás esetében alulteljesítés volt kimutatatható . Budapest, 2004. szeptember 15. Korózs Lajos alelnök

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Társadalmi szervezetek bizottsága


Az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának ajánlása A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020 . számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága 2004 . szeptember 15-ei ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és a 120 . § (2) bekezdése alapján megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően vizsgálva 6 igen és 5 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta .

Bizottsági vélemény: A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, ugyanakkor a Pénzügyminisztériumtól további részletes kigyűjtést kért a civil szervezeteknek nyújtott állami támogatásokról.


ogarasiné Deák Valéria a bizottság elnöke

Magyar Országgyűlés Területfejlesztési bizottsága Bizottsági a anlás általános vitaihoz Az Országgyűlés Területfejlesztési bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Területfejlesztési bizottsága, mint kijelölt bizottság, 2004 . szeptember 14-i ülésén a törvényjavaslatot - a Házszabály 95 . § (1) bekezdése és 120 . § (2) bekezdése alapján - megvitatta és azt - a Házszabály 95 . § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva - 11 igen szavazattal, 10 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta . Bizottsági vélemény : A 2003 . évi költségvetés végrehajtása során bebizonyosodott, hogy számos olyan prognózis, amelyre tervezés épült, nem igazolódott . A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatása megmutatkozott a GDP növekedési ütemének csökkenésében, tovább folytatódott a költségvetési hiány, valamint a külkereskedelmi mérleg romlása . Ennek következtében vált szükségessé az első félév után egy korrekció, melynek eredményei az év második felében már megmutatkoztak, mind a felhalmozási kiadások növekedése, mind a GDP bővülés tekintetében . A területfejlesztési folyamatokat illetően megállapítható, hogy a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére irányuló erőfeszítések első kedvező jelei már megmutatkoztak . A területfejlesztés közvetlen forrásai új eszközökkel bővültek, ezzel párhuzamosan növekedett az eszközrendszer széttagoltsága és a szabályozási környezet is összetettebbé vált . Ez ismételten felveti a forráskoordináció újragondolását, hatékonyabbá tételét . Összességében megállapítható, hogy a területfejlesztési célokra fordítható pénzeszközök jelentősen bővültek, s ennek pozitív hatása a területfejlesztési folyamatokra mérhetővé válik Budapest, 2004. szeptember 14 .

S

'G

a bizottság elnöke

~

r(/Ilh ~

Magyar Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A Házszabály szerint az általános vita során a bizottságok eljárási kérdések vizsgálatára hivatottak . A költségvetés, illetve végrehajtásának tárgyalása azonban tartalmi kérdések elemzése nélkül lehetetlennek mutatkozik . Ezt a költségvetést az ellenzék nem szavazta meg, annak végrehajtását sem tartja elfogadhatónak . Külön kifogásolja azt, hogy a végrehajtás a kincstári vagyonelemeket az államháztartási törvény előírásaival nem megfeleltethető bontásban, illetve más csoportosításban tünteti fel . Az államháztartási törvény 109/A §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a 1098 §-a tételesen felsorolja azokat az elemeket, amelyeket szerepeltetni kell . Ez évek óta nem szerepelt, ami nem mentesít az alól, hogy továbbra se szerepeljen, vagy csak más sorrendben, tehát nem a törvény előírásaink megfelelő bontásban.


a bizottság alelnöke

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. ' (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő : Az Állami Számvevőszék által feltárt számtalan kisebb (informatikai, ellenőrzési, szervezési stb .) hiányosságon kívül a zárszámadási törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a Kormány komoly tervezési hibákat vétett. Az eredeti előirányzatok és a teljesítés között több esetben jelentős - és kellően meg nem indokolt - eltérés tapasztalható. Az ESzCsM fejezetnél a bevételek teljesítése 90,6%-os volt, a ténylegesen realizált működési bevételeknél pedig ez mindössze 78,4%-os . Az ÁSZ külön kiemelte, hogy jelentős lemaradás tapasztalható a fejezeti kezelésű előirányzatoknál . Az eltérések fokozottan jelentkezek az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében . Az Alap költségvetését eleve hiánnyal tervezték . A kiadási és a bevételi előirányzatot év közben módosították, a hiány azonban végül 309,9 Mrd Ft lett - 30,3 milliárd Ft-tal, azaz 11%-al magasabb, mint a módosított előirányzattal! Az Áht . szerint, ha az alapok bevételei tartósan nem fedezik a kiadásokat, a kormánynak az egyensúly helyreállítására javaslatot kell tennie az Országgyűlés felé . Komoly gondot jelent, hogy a Tbj . szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek szolgáltatásának fedezése nem megoldott, mert az EHO az ellentételezés töredékére sem nyújt fedezetet . A gyógyszerkassza eredeti előirányzata (216,9 Mrd Ft) és a tényleges kiadás (251,8 Mrd Ft) között 34,9 Mrd Ft-os, 16%-os eltérés van. Az ÁSZ már a tervezés során jelezte, hogy az előirányzat tervezése megalapozatlan és nem lesz tartható . A szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszerek ingyenességére az ígéretek ellenére sem volt fedezet . 2003-ban a lakosság gyógyszerkiadása 20 százalékkal emelkedett. Figyelembe véve, hogy a gyógyszerfogyasztók körét döntő többségben nyugdíjasok alkotják, ők az éves nyugdíjemelés többszörösét kényszerültek gyógyszerre költeni .

Komoly eltérések tapasztalhatók és a táppénzkiadásoknál : a teljesítési összeg 98,9 Mrd Ft, ez még a módosított előirányzathoz képest is 15,6 %-os eltérést jelent. A gyógyászati segédeszközök esetében az eltérés 3 Mrd Ft . A fentiek miatt zárszámadásról szóló törvényjavaslatot általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Budapest, 2004 . szeptember 15 .

Dr. Gógl Árpád s .k. Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ÜGYEK BIZOTTSÁGA Kisebbségi

vélemény

a Magyar Köztársaság 2003 . évi költség vetésének végrehajlásáról szóló T/11020. szántú törvén}javaslathoz Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának a Magyar Köztársaság 2003, évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. SS (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő.A FII)ESZ Európai Integrációs Ügyek Bizottságának tagjai a 2003 . évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot elsősorban az uniós pénzek magyarországi lehívási vagy legalábbis lekötési aránya, a magyar abszorbciós képesség szempontjából vizsgálták . A FIDESZ részérői a másik alapvető ok, amely miatt a zárszámadást általános vitára alkalmatlannak ítélte az a 2003 . évben a közbeszédet meghatározó, és a hivatalban lévő kormányzat által nem tisztázott, uniós összefüggésű kormányzati visszaélések, jogsértések voltak. Az

ÁSZ jelentése általánosságban kimondja, hogy az EU források 2003 . évi felhasználását

befolyásolta az eljárások (közbeszerzés, pályázatírás időigénye), és ennek következményeként a megállapodások előkészítésének, a szerződések megkötésének elhúzódása (BM, ESZCSM, PM, FMM, KSH) . A jelentés rámutat arra is, hogy a PHARE programokat megvalósító fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladat részben . vagy egészben 2004 . évre történő halasztása miatt magas az előirányzat-maradvány (FVM, IM, ESZCSM, PM, FMM) . A dokumentum kifogásolja továbbá, hogy a fejezetek információ hiánnyal, nyilvántartási, értelmezési problémákkal küzdenek (minthogy a feladatfinanszírozás szabályai szerint működő PHARE és az egyéb EU forrásból megvalósuló projektek jóváhagyása, lebonyolítása nem a fejezet döntésétől függ) . Az

ÁSZ jelentés szinte

valamennyi fejezeténél vissza-visszatérő kifogás, hogy a PHARE programok csúszása, elmaradása bevételi elmaradáshoz vezetett. Bizottsági beszámolójában a kormány képviselője is elismerte, hogy az uniós pénzekre vonatkozó pályázatok kiírása, azok elbírálása, kifizetése 2003-ban jelentős késedelmet, elmaradást szenvedett .

Több ízben is törvénybe ütköző módon, a saját maga által megalkotott szervezeti és működési kereteket is áthágva végezte tevékenységét az Európai Uniós Kommunikációs Közpot (EUKK) állapította meg az Állami Számvevőszék a közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentésében. Megsértette a közbeszerzési törvényt a MM, mert nem biztosított egyenlő feltételeket tolmácsolási pályázatán - állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság . A Közbeszerzési Döntőbizottság egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Miníszterelnöki Hivatal miniszteri kabinetjét Medgyessy Péter tolmácsának botrányt kavaró megbízása miatt . Budapest, 2004 . szeptember 15 .

Dr . Hörcsik Richard

ItIllh

Á

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77 . § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő :

A MPA beszámolójából kiderül, hogy 3,74 milliárd Ft értékben jogalap nélkül felvett támogatások szerepelnek a mérlegben, amellyel kapcsolatos behajtási tevékenység gyakorlatilag eredménytelen. Ez az összeg az alap 1,7 %-a . Milyen időszak alatt halmozódott fel, milyen intézkedéseket tettek csökkentésére? Célszerűnek látszik annak vizsgálata, hogy a támogatások kihelyezésének vannak-e tipikus hibái?

A Munkaerőpiaci Alapon (MPA) belüli források felhasználását vizsgálva megállapítható, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközökre fordított kiadások nagysága és részaránya is visszaesett. A foglalkoztatási alaprész kiadási előirányzata 7,5%-kal teljesült kevesebbre, így aktív eszközökkel az előző évinél kisebb létszámot tudtak a foglalkoztatásba bevonni . A fejlesztési és képzési alaprész szakképzési célú kifizetései a tervezett 18 milliárd Ft helyett 15,3 milliárd Ft-ra teljesültek . Az egyes előirányzatok között 11

alkalommal hajtottak végre átcsoportosításokat,

együttesen 9 milliárd Ft értékben, ebből a 4 milliárd Ft kibontása nem történt meg, nem látszódnak, hogy milyenjogcímre mennyit költöttek . A távmunka és részmunkaidős programok támogatása terén 1372 un . távmunkahely jött létre, nem tudni mennyiért, a részmunkaidős foglalkoztatás terén érdemi eredmény nem mutatható fel . A beruházás ösztönzés stratégiai cél és eszközrendszerének felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat felhatalmazta a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy bizalomerősítő nyilatkozatot írjon alá az egyedi, befektetői és kormányzati szándékot rögzítendő közös célokról. A szerződéskötés körülményeinek vizsgálata során a kifizetés kormányzati

megerősítését tanúsító dokumentumot nem talált az Állami Számvevőszék, a tárgyban kormányhatározat nem született . Jelenleg is több, hasonló támogatási szerződés előkészítése van folyamatban, ami milliárdos nagyságú kötelezettséget ró az MPA-ra . A magyar állam vagyonáról nem áll rendelkezésre állami szintű, egységes, hiteles vagyoni nyilvántartás . Megdöbbentő, hogy az állami feladatellátás konkrét célmeghatározás és egzakt mérőszámok hiányában nem mérhető megbízhatóan . Megdöbbentő felelőtlenség, hogy a tárcák költségvetési pénzeszközöket úgy adnak át a tárcák bankszámláira, hogy a források töredékére van csak akkor szükség, így alakulhatott ki az autópálya építési-botrány és a Kulcsár-ügy is . A Sportfólió Kht. bankszámláján 2003 . első félévében 7 milliárd Ft áll rendelkezésre, ez a társaság év végén, 6,64 milliárd Ft bankszámlapénzzel rendelkezett, és 350 millió Ft kamatjövedelmet ért el . A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Regionális Holding Rt . kockázati tőkealapra év végén átadott 3,1 milliárd Ft-ból nem történt pénzügyi felhasználás .

A többségi véleményt Gúr Nándor (MSZP), a kisebbségi véleményt dr . Rákos Tibor (Fidesz) fogalmazta meg .


ernáth Ildikó alelnök

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő: Bizottsági vélemény aTll l 020 s -u előterjesztés általános vitára való tilkalmasságáról és a T/l 1020/1 sz-u ASZ jelentés elfogadáséról . A Bizottság együttes vitában mindkét elcőter_jesztést megtárgyalta aT/l 1020-ast 15-12 arányban általános vitára . alkalmasnak találta, aT/11020/1-es ÁSZ jelentést egyhangúlag elfogadta . Kiemelésre érdemes, hogy az eredeti trv . javaslathoz képest SA rendszerben is bemutatja az államháitarlás hiányát. A központi kOltségvetds hiánya növekedett, és az SA szerint a GDP 58,1 százalékát érte el az adósságállomány . Általános- aa kormánypárt oldaláról is elfogadott vélemény-, hogy a költségvetéstől való 50 %os eltérési lehetőség nem kedvezett a törvény fegyelmezett végigviteléliez . Ivanics István szerint ez a szabály errodálja az ország költségvetése iránti bizalittat, nevetségessé teszi a parlament ellenőrző szerepét és neni utolsó sorban országunk hitelvesztéséi is eredményen, . már eredrxrényexte . Fentiekhez járul a Pénzügyminiszter minden határon túli ellenőrzési, a . ill személyes adatokat is szabadon kezelő jogosítványai és az APTH felülbírálási IehettSsége . Mindezek fetryehnezellensééeket, lazaságot, indokolatlan h'ilköltekezést és általonos rendetlenséget okoztak Az ASZ jelentés sajnos alaposan és meggyőzően alátámtxsztja fenti megállapításainkat . Az ÁSZ szóbeli kiegészítéséből álljen itt csak egy rövid idézet : az elszámolások és a pénztígyi fegyelem helyzete nem javult az elmúlt években .'Sajnos a legkedvezőtlenebb helyzet változatlanul azoknál a fejezeti kezelésű előirányzatokanál mutatkozik, amelyekből az autópályák vannak finanszírozva vagy más, nagy ellátó rendszerek ügyei . A vitában elhangzott - a GB-bon nem ritka józan kormánypárti vélemény - Szalay Gábor részéről a ktívetkexő :Fn azt mondom, kormánypárti képviselőként persze nem volt nagyon lélekemelő végighallgatni mij.idazt, amit az ÁSZ részéről hallottunk, de azt hiszem okosabb lenne a megfogalmazott kritikákon jobban elgondolkodni, mint azt esetleg az előző évben tettük , és Annak megfelelően intézkednünk, mert nehezen tagadható, hogy nem erősen megalapozattak ezek az észrevételek, amelyeket hallottunk .

Bp. 2004.09 . 1 6 .

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Idegenforgalmi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11020. szám) általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. ' (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő: 1 . Az idegenforgalmi szempontból legfontosabb Turisztikai Célelőirányzat (TC) költségvetésben betervezett támogatási előirányzatának összege évközben többször módosult (csökkent) amelynek következtében a pályázati kiírások megjelenése késett valamint a korábbi évek gyakorlatától jelentős mértékben eltért . Külön ki kell emelni a megítélt támogatások kifizetésének elhúzódását, így előfordult az is, hogy 2002 évi felhasználású támogatási összegeket 2004ben fizette ki. 2 . 2003-ban a TC-ből 15987,1 millió Ft pályázati támogatás került kifizetésre, amely pályázatok lebonyolítására 2641,3 millió Ft került felhasználásra . Ezt a tételt a kormánypárti képviselők is kifogásolták és annak egy részét pályázatok finanszírozására tartották célszerűnek átcsoportosítani . 3 . A költségvetés szerinti gazdálkodást kérdőjelezi meg az a gyakorlat (ami már egy évvel korábban is előfordult), hogy számos feladat, program előirányzatát évközben szinte teljes mértékben elvonták, teljesítés alig történt, például az idegenforgalom szempontjából kiemelkedő fontosságú Balaton térségében .


Lasztovicza Jenő elnök

MAGYAR ORSZÁGGYfJLÉS IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/I102U . számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő.A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a 2003 . évi költségvetés végrehajtása során számtalan szakmai és államigazgatási hibát vétett, amelyeknek következményeként hátrányos helyzetbe hozta a gyermek és ifjúsági korosztályt, valamint a korosztályért tevékenykedő szervezeteket, csoportokat, a magyar sport szereplőit és a kábítószer elleni harcban részt vállalókat. A GYISM felelőtlenül és sok esetben céljaival ellentétes használta fel a rábízott állami forrásokat, visszaélt az adófizetők pénzével, működése során veszteséget okozott, megkárosította az állampolgárokat . A legszembetűnőbb példa erre, hogy 2003-ban a GYISM közel 30 milliárd forinttal gazdálkodhatott, azonban ebből az összegből 2003 decemberéig csak 1,4 milliárd forintot jutattak el azon szervezetekhez, csoportokhoz, aki valós ifjúsági és sport és drogellenes tevékenységet látnak el . A Minisztérium vezetése alkalmatlanságát mutatta be és erről tanúskodik a törvényjavaslat, hogy a minisztériumi forrásokra pályázók az esetek túlnyomó többségében csak több hónapos késésekkel jutattak megnyert támogatásukhoz . A GYISM 2003 . évi működés azt eredményezte, hogy az Állami Számvevőszék több tucat esetben marasztalta el a Minisztériumot, azonban ezeknek az elmarasztalások rendre következmények nélkül maradtak. A Minisztérium és háttérintézmények munkáját a folyam ' " jellemezte, állandósultak a vezetőváltások, aminek következtében említésre méltó szakmai munka nem folyt a tárcánál, továbbá óriási pénzeket emésztettek fel a személyi juttatások. Elfogadhatatlan, hogy Gyuresány Ferenc kommunikációs akcióinak érdekében az adófizetők pénzéből folyamatosan támogattak egy olyan gazdasági társaságot (Ifjúsági és Sportkommunikációs Kft .), amely csak veszteséget termel és Gyurcsány Ferenc pr csapatának elbújtatására szolgál. A GYISM költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során tett megállapítások megerősítik azt a véleményt, hogy a Minisztérium 2003 . évi tevékenysége nem az ifjúsági és sport területek fejlesztését szolgálta, csupán egy személyes ambícióktól fűtött miniszter ugródeszkájaként funkcionált .


Magyar Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottság

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló

T/11020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő: A Bizottság ellenzéki képviselőinek minden korábbi aggálya és az informatikai terület megosztottságát bíráló véleménye rendre megalapozottnak bizonyul, és ezt támasztja alá a zárszámadás, illetve az ÁSZjelentés is. Az eredeti támogatási előirányzat is, amely a 2003-as költségvetésben szerepelt, megkurtításra került, így az nominálisan is kevesebb, mint annak idején az Informatikai Kormánybiztosság által kezelt támogatási összeg volt . Ebben a tényben az információs társadalom jelenlegi helye is egyértelműen tükröződik. A zárszámadásban nehezen nyomon követhetőek az informatikára költött források . Azok több fej ezetbe megosztva és szétaprózva jelennek meg . A Bizottság főként az informatikai tárca fejezetét vizsgálta, de ha az egyéb informatikai feladatokra fordított pénzek felhasználását próbáljuk meg nyomon követni, akkor nehéz helyzetben vagyunk . Csak a X . fejezetben további 6 külön jogcímen pántlikázva találhatóak meg a Baja-féle államtitkárság által kezelt előirányzatok. Ezeknek a felhasználása szakmai és költséghatékonysági szempontból még kevésbé kísérhető figyelemmel, ahogyan ezt már korábban is, számos konkrét esetben szóvá tettük . Ráadásul párhuzamosságok is fellelhetők ebben, és az átláthatóság is jelentős mértékben sérül . Erre legjobb példa az egységes kormányzati gerinchálózat kezelése . A 2002 szeptemberében alapított, az informatikai tárca 100%-os tulajdonában álló IT Kht .-val kapcsolatos megállapítások szintén a korábbi aggályokat és félelmeket igazolják és támasztják alá . Az informatikai minisztérium és a közhasznú tevékenységet végző kht . között nincsen pontos feladat-meghatározás, nincsenek költségnormatívák . Nem tudható meg, hogy mi mennyibe kerül, milyen feladatot kell az adott forrásokért ellátni . Ahogyan azt az Állami Számvevőszék megállapította, a kht .-nak kialakult egy adott létszáma, kialakult egy adott költségszintje, amit semmilyen normatíva nem alapoz meg, és a tárca és a kht . között egy formai számlázási rendszerrel jött létre . Ennél a kht.-nál történt meg az az eset, hogy az ott dolgozók tárcafeladatot látnak el, és a kht. alkalmazottaiként veszik fel a fizetésüket . Négy fő esetében a tárca munkatársai is elismerték ezt a megállapítást . Az ÁSZ jelentés is rávilágít, hogy a kht .-nak folyósított 1,5 milliárd forint valójában nem a szakfeladatok ellátását fedezi, hanem azt a kht . működésére költik . A számvevőszéki jelentés is igazolja, hogy egy nem kifejezetten e célból folytatott vizsgálat is felderített ilyen természetű összefüggéseket, amikre nyugodtan azt lehet mondani, hogy véletlenül

sodorta felszínre a vizsgálat menete . Elmondható tehát, hogy e tekintetben is abszolút megalapozottnak bizonyultak aggodalmaink. Mindenféleképpen érdemes lenne megvizsgálni általában véve is a hasonló kht .-k működését. Megérne egy alaposabb célvizsgálatot, hogy milyen viszonylatok alakulnak ki a kht . illetve a tárca között, és hogy ezek a bizonyos költségelszámolások milyen sémák szerint, mit lefedve és mit elfedve történnek meg . Összességében tehát elgondolkodtató az, hogy egy ilyen - deklarált céljaiban, és valódi társadalmi hatásai és fontossága szempontjából is - jelentős terület, mint az informatika, az információs társadalom kérdésköre, rendezetlen, megosztott működési alapokon nyugszik . Mindenképpen szükséges lenne, hogy e tekintetben kerüljenek újragondolásra a dolgok, de ez nyilvánvalóan a kormányzat feladata . A kormánynak éreznie kell, hogy ez a helyzet hosszú távon nem tartható fenn anélkül, hogy ne járatódna le az információs társadalom ügye .


Márfai alelnök

Magyar Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. ' (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő. A bizottság kisebbségben maradt képviselői a zárszámadást nem tarják általános vitára alkalmasnak, elsősorban az Állami Számvevőszék által is megfogalmazott törvényességi kételyek, a valódisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Az elmúlt évi költségvetés hiánya, tervezési pontatlanságai, az elszámolásokkal kapcsolatban megfogalmazott kételyek tovább erősítik azt a képet, hogy a kormány sodródott az eseményekkel ahelyett, hogy irányítója lett volna annak . Ezen túlmenően az alábbi észrevételeket tettük meg . A zárszámadási törvényjavaslat 2003 . évi központi költségvetési mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel haladják meg a törvényi módosított előirányzatokat . A kiadási főösszeg (5 670 639,4 M Ft) 297 011,2 M Ft-tal, a bevételi főösszeg (4 938 219,9 M Ft) 133 563,4 M Ft-tal és a hiány (732 419,5 M Ft) 163 447,8 M Ft-tal, 28,7%-kal magasabb összegben teljesült a törvényi módosított előirányzathoz képest . A 2002 . évre vonatkozóan különösen, de a 2003 . évre is érvényes, hogy az adott év vége előtt - 2002-ben 2 nappal, 2003-ban közel 1 hónappal - hatályba lépő törvénymódosítás (amely 2003-ban a hiány összegét változatlanul hagyta) nem tükrözte a költségvetés valós pozícióját, így a tényleges hiány a 2003 . évben az előirányzatot 28,7%-kal meghaladva teljesült, a 2002 . évi hiány 20,7%-kal volt magasabb a 2002 . december 29-én hatályba lépett módosított összegnél . Figyelemre méltó továbbá, hogy az államháztartási törvény pótköltségvetési törvényjavaslat készítési előírásának 2002 . július 27-én hatályba lépett módosításában meghatározott arány (5%) jelentős összeggel eltérő hiány kialakulását teszi lehetővé . A hivatkozott szabályozás a 2003 . év vonatkozásában azt jelentette,

hogy a költségvetésben rögzített hiánytól 50%-Ot meghaladó összegű eltérésre (azaz 1247,2 Mrd Ft összegű hiány elérésére) lett volna lehetőség pótköltségvetés benyújtása nélkül . A jelzett számadatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás garantáltan mentesíti a kormányt a pótköltségvetés készítési kötelezettség alól. A 2003. évi tervszámok kialakítása nem volt kellő összhangban a reálfolyamatokkal, ily módon a finanszírozási igénnyel sem. A pénzügyminiszter jóváhagyásával a finanszírozási tervet a 2003. évben négy alkalommal módosították . A finanszírozási terv pénzügyminiszteri jóváhagyása egy esetben öt hónappal a módosítás után történt . A finanszírozás ez idő alatt nem az aktuális finanszírozási terv alapján folyt. A központi költségvetés összes bevételének 8o%-át kitevő - az APEH és a VP illetékességébe tartozó - adók és vámok esetében egyes adónemeknél (áfa 112,6 Mrd Ft-os többlet, szja 61,8 Mrd Ft-os elmaradás) jelentős eltérések mutatkoztak az eredeti előirányzathoz képest. Az ÁSZ a 2003. évi költségvetésről szóló véleményében jelezte az egyes előirányzat tervezetek (vám- és importbefizetések, egyéb befizetések, fogyasztási és jövedéki adó) megvalósulásának kockázatait, illetve egyes adónemek (társasági adó, pénzintézeti társasági adó, bányajáradék) megalapozottságát, valamint az EVA esetében a nagyfokú bizonytalanságot . Az ASZ által jelzettek a felsorolt adónemek esetében - az eredeti törvényi előirányzathoz viszonyított teljesítés tükrében - kis eltéréssel helytállónak bizonyultak. A PM a zárszámadási törvényjavaslat indokolásában a költségvetés adó- és vámhátralékokra vonatkozó követelésállományáról nem számolt be . A központi költségvetés egyes közvetlen kiadásainál jelentős túllépés (96 Mrd Ft) mutatkozott az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatoknál, amely hozzájárult a költségvetési hiány előirányzatot meghaladó növekedéséhez . A jelzett előirányzatoknál a lakástámogatások 55 Mrd Ft-tal, a GYES 31 Mrd Ft-tal, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását elősegítő normatív termelési támogatások lo Mrd Ft-tal magasabb összegben teljesültek a tervezettnél . Évek óta jelentkező probléma, hogy a mezőgazdasági termelők részéról felmerülő támogatási igények összege meghaladja a rendelkezésre álló előirányzatot . A forráshiány következtében évről-évre növekvő összegű determináció keletkezik, amely tovább növeli a következő évi támogatási igényt . A 2003 . évi mintegy 30 Mrd Ft összegű áthúzódással szemben a determináció összege 2004. évre már 51 Mrd Ft volt. Ezek a determinációk az adott évi költségvetési nehézségeket tovább növelik . A 2003. évi hiány túllépésének jelentős tényezője továbbá - az előzőekben említett 96 Mrd Ft előirányzat-túllépés mellett - az adósságszolgálattal kapcsolatos folyó kiadások tervezettet 87 Mrd Ft-tal meghaladó összege is. A többletkiadást a tervezettnél nagyobb összegű adósságállomány és hiány; a 363 Mrd Ft hitelátvállalás utáni nem tervezett kamatteher ; a 2003 . évi, óvatosságot nélkülözően tervezett kamatpálya, amelyet a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatról készített véleményünkben jeleztünk ; valamint a forint intervenciós sávja középárfolyamának eltolása okozta .

A Postabank Rt . privatizációjának elszámolása sajátos volt, mivel a bevétel 2003-ban jelent meg, a kiadásokból pedig mintegy 78 Mrd Ft csak 2004-ben jelentkezett. A fejezetek többségénél közhasznú társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, közalapítványok és alapítványok is közreműködtek a szakmai feladatok ellátásában . A gazdasági társaságok és a tárcák között létrejött szerződések többségénél elmondható, hogy nem dolgoznak ki a finanszírozott feladatokra költségnormákat, nem található szoros korreláció a feladatok és az azokra elszámolt költségek (állami támogatás) között. A 2002 . évi zárszámadásnál jeleztük, hogy igen kockázatosnak tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a tárcák költségvetési pénzeszközt adnak át gazdasági társaságok bankszámláira, miközben a folyamatos feladatellátáshoz csak e források töredékére van szükség . A társaságok a szabad pénzeszközök lekötése révén jelentős kamatbevételt realizálnak . A jelenlegi ellenőrzésünk során ismételten megállapítottuk, hogy az előző évben említett esetekben ezt a gyakorlatot nem szüntették meg, a feleslegesen átadott forrásokat nem vonták el . A Sportfólió Kht . bankszámláján 200,3. I. félévben 7 Mrd Ft állt rendelkezésre . A társaság az év végén 6,647 Mrd Ft bankszámlapénzzel rendelkezett és 350 M Ft kamatjövedelmet ért el . A Kht. vesztesége 2003. évben már 2,9 Mrd Ft volt, egy év alatt a veszteség 1,9 Mrd Ft-tal növekedett . A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámoló jelentések 43%-át korlátozó véleménnyel láttuk el, a pénzügyi és vagyoni helyzetet bemutató mérlegek nem valós adatainak kimutatása a céltól eltérő felhasználások miatt .


MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A kisebbségi álláspont szerint az Állami Számvevőszék által megfogalmazott konkrét és erőteljes kritika a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tevékenységével kapcsolatban a javaslatban nem jelenik meg .

Dr. Turi-Kovács Béla elnök

Budapest, 2004. szeptemberl4 .

Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77 . § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A törvényjavaslatot általános vitára nem tartják alkalmasnak a következők miatt :

A 2003 . évi költségvetés megtörte azt az évek óta tartó folyamatot, hogy kétszámjegyű emelkedés tapasztalható a kulturális támogatások területén . Hiányos a zárszámadás, mert több problémáról nem beszél őszintén . Például a miniszteri keretből történő támogatások megváltoztatásáról (a nemzeti intézmények pályázatai) . A 2003 . évi költségvetés benyújtásakor óriási csinnadrattával bejelentették, hogy a színházak támogatása 60%-kal, a zenekaroké 50%-kal emelkedik . Ám hiába emelték meg a színházak, zenekarok állami támogatását , ha a plusz támogatásokat a megemelt bérekre kellett fordítani, mert a megyei önkormányzatok nem kapták meg a megemelt bérek fedezetét . Ráadásul a megyék az intézményeken spórolják meg a . hiányzó költségvetési támogatásokat. Így a 60%, illetve 50% körüli támogatás valójában csak 10-15%, attól függően, hogy hány közalkalmazottat foglalkoztat az adott intézmény . A megmaradt 10-15%-os emelésből 2004-re már semmi nem marad, sőt a tavalyihoz képest is csökkenni fog a színházak, zenekarok támogatása, mert az áfa törvény módosítása miatt nem igényelhetnek vissza áfát ezek az intézmények az állami támogatásból kapott pénzek után . Így 2,5-3 milliárddal csökken a színházak és más állami, illetve önkormányzati kulturális intézmények költségvetési támogatása. Nemzeti Örökség Program, múzeumi rekonstrukció Sajnos folytatódik a szocialista kormány gyakorlata a múzeumi felújítások és a műemlékek rekonstrukciójának területén .

A 2002-ben kulturális beruházásokra 23 milliárd 825 millió forintot fordított a polgári kormány. 2003-ban a szocialista kormány 9 milliárd 105 millió forintot, vagyis majdnem 60%-kal csökkent a támogatás . 2004-ben további drasztikus csökkenés következett be . A Nemzeti Örökség Program támogatása idén megint 60%-kal csökken . A múzeumi rekonstrukciók támogatása 43, 5%-kal, a kulturális tevékenység beruházása 15%-kal, a közgyűjtemények modernizációjára szánt összeg 17%-kal csökken. 2003-ban leginkább az egyházi műemlékek felújítására szánt keretet csökkentették, a 2002-es 3 milliárd forint helyett csak 500 millió forintot fordíthatnak erre a célra .


alász Ján os

-S3 --

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés külügyi bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. ' (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A bizottság kisebbségi véleménye szerint a Külügyminisztérium közbeszerzéseinél tapasztalható aránytalanságok, illetve a 2003-as évre esedékes oktatási, nevelési támogatások kifizetésének késlekedése miatt a törvényjavaslat általános vitára nem alkalmas.


-

S4-


Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020 . számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő .A 2003 . évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot olvasva szembetűnő, hogy néhány helyen ellentmondás figyelhető meg a törvényjavaslat általános része és az FVM fejezetében foglaltak között. Az ellentmondások - csak utalás szintjén - a következők : az egyik egy számszaki eltérés az elemi kárt szenvedett gazdáknak kifizetett támogatások elszámolásakor . A másik két ellentmondást inkább csúsztatásnak nevezhetnénk . Az agrárgazdasági támogatások elszámolásából ugyanis az tűnik ki, hogy a termelés 57%-át végző egyéni vállalkozók és magánszemélyek a kiemelt termékek felvásárlásához nyújtott dotációból mindössze 10%-al, a piacra jutási támogatásból pedig mindössze 7%-al részesültek. E

véleményünk

szerint

nehezen

osszeegyeztethető

a

szocialista

kormányprogramban vállaltakkal . A másik csúsztatás a SAPARD-program keretében kifizetett összegekre vonatkozik . A javaslat általános részében azt olvashatjuk, hogy a módosított előirányzat (22,9 milliárd forint) mindössze 5,8%-a került felhasználásra, azaz mintegy 1,5 milliárd forint . A mezőgazdasági fejezetben ez már egy kicsit másképp van tálalva,

ugyanis itt

összemossák a SAPARD-program keretében

igénybe vehető

támogatásokat az agrárberuházásokra igénybe vehető többi támogatással, ami együtt egy 55,5 milliárdos nagyságrendet tesz ki, és nyilván egy sokkal impozánsabb szám . Évek óta jelentkező probléma, hogy a mezőgazdasági termelők részéről felmerülő támogatási igények összege meghaladja a rendelkezésre álló előirányzatot . A forráshiány következtében évről-évre növekvő összegű determináció keletkezik, amely tovább növeli a következő évi támogatási igényt . A 2003 . évi mintegy 30 milliárd összegű áthúzódással szemben a determináció összege 2004 . évre már 51 milliárd volt. Ezek a determinációk az adott évi költségvetési nehézségeket tovább növelik .

SS~-


Az Állami Számvevőszék jelentése szintén figyelmet érdemel . A korábbi évek kedvező gyakorlatában - miszerint folyamatosan felszámolják a Minisztériumokban az általa feltárt hiányosságokat - az idei évben törést érzékelt . Ez a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztériumra is vonatkozik . Az Állami Számvevőszék úgynevezett figyelemfelhívó levelében - melyet Földművelődési Minisztérium Gazdasági Hivatala részére fogalmazott meg - mind a számviteli rend, mind pedig a gazdálkodás területén számtalan hiányosságot tapasztalt . Miután az intézmény szabályozottsága nem biztosítja a leltározási tevékenység teljes körű végrehajtását, a vagyonkimutatás megbízhatóságáról - az ÁSZ képviselőjét idézve - „nem tudunk hiteles képet mutatni". Ez azt jelenti, hogy sem a képviselők, sem pedig a választópolgárok nem lehetnek az információk teljes birtokában . A tárca felelőssége egy másik eset kapcsán még egyértelműbb . A Miniszter úr adta ki ugyanis azon utasítást - melyben meghatározta a minisztériumi kezelők feladatkörét, egymás közötti kapcsolatrendszerét -, mely megteremtette a szokásjogon alapuló gazdálkodási-jogkör lehetőségét . Az ÁSZ ezt a gyakorlatot is figyelemfelhívó megjegyzéssel látta el . Megint csak szó szerint idézet az ÁSZ képviselőjétől: „ez a szabályozás 2003-ban nem volt megfelelőnek tekinthető" . A tárca mulasztása, az, hogy nem dolgozta ki a minisztériumi kezelésű előirányzatok egységes minimumrendszerét, kritikusnak mondható a jelenlegi helyzetben .

Szükség lett

volna rá, hisz e nélkül nem lehet egyértelműen megítélni, az adott előirányzat valóban azt a célt szolgálja-e, amelyre eredetileg felhasználták . Az Európai Unió tagjaként - mely Közösségben az uniós pénzek megszerzése és elköltése komoly szabályozás mentén történik ez a magatartás súlyos veszélyeket hordoz . Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék harmadik és egyben utolsó nagyobb figyelmeztetése erre a területre vonatkozott . „Javaslatot" tett az ÁSZ arra is, hogy vizsgálja felül a támogatási rendszert, és egyúttal tegye lehetővé az ezzel kapcsolatos felelősségi és ellenőrzési rendszer működtetését is . Mindezek figyelembevételével nem tartjuk elfogadhatónak a többségi véleményt .

l%ff

Lengyel 7tán Budapest, 2004 . szeptember 13 .

Nemzetbiztonsági Bizottság

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetéséről szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz Általában: Az ellenzéki képviselők véleménye szerint az a tény, hogy a 2003. évi költségvetés hiánya jelentősen meghaladja a tervezett mértéket, és ez már önmagában is a beterjesztett javaslat elutasítását indokolja. Ugyanakkor megállapítható, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a kiadási előirányzatot nem lépték túl, az elfogadott költségvetési törvény keretei között gazdálkodtak . Sőt! Az Országgyűlés által elfogadott kiadási és támogatási előirányzatot a kormány év közben, az u.n. „Draskovics-csomag" következtében, fejezeti szinten 700 millió Ft-tal csökkentette. A zárolt, majd elvont összeg teljes egészében a felhalmozási (fejlesztési) előirányzatokat érintette . A szolgálatok költségvetéséről : A 2003 . évi költségvetési törvényben, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok fejezetben bérfejlesztési előirányzat nem állt rendelkezésre. Év közben, a céltartalékból egyszeri kifizetésre juttatott forrás a bérek előző évi szinten tartására sem volt elegendő . A beszámoló alapján a nevezett szolgálatoknál a 2003 . évben a reálkeresetek csökkenése állapítható meg. (A beszámoló a Nemzetbiztonsági Hivatal esetében számszerűsíti is amikor megállapítja, hogy : „az átlagkeresetek a 2002. évhez viszonyítva 3,4 %-os csökkenést mutattak." Az Információs Hivatal esetében rögzíti, hogy : „az infláció meghatározott mértékének figyelembevételével a reálkeresetek csökkenése kimutatható . " A Nemzetbiztonsági szakszolgálat esetében erre vonatkozó információt a beszámoló nem tartalmaz .) A 2133/2003 . Korra. határozat alapján az NbH-tól 189,7 millió, az IH-tól 188,4 millió, az NbSz-tól pedig 322,8 millió került előbb zárolásra, majd később teljes elvonásra . Ez mind a három szolgálatnál a fejlesztési kiadásokat érintette. A 2003. évben a szolgálatok nem rendelkeztek kormányzati beruházási forrással, továbbá az intézményi források sem biztosították a szükséges fejlesztések fedezetét . Az ellenzéki képviselők ezt már a költségvetés elfogadásakor kifogásolták. Az elfogadhatatlan helyzetet növelte, az u .n. „Draskovics-csomag" további elvonása, amikor a szolgálatok fejlesztési forrásait összesen 700,9 millió Ft-tal csökkentette. A fentiek alapján az ellenzéki képviselők azt a véleményt alakították ki, hogy a 2003. évi költségvetési beszámoló nem fogadható el, mert : • • •

költségvetés hiánya jelentősen meghaladja a tervezett mértéket, 2003. évben a szolgálatoknál reálkereset csökkenés állapítható meg, a „Draskovics-csomag" a szolgálatok fejlesztési forrásait 700,9 millió Ft-tal csökkentette.

Budapest, 2004 . szeptember 14 . r. Kovér Laszló bizottság elnöke

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. ' (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

Az Oktatási Minisztérium költségvetését az ÁSZ elfogadta, nem fogadta viszont el két intézményének költségvetését: az OM Alapkezelő Igazgatóságét és az OM Kutatásfejlesztési és Kutatáshasznosítási Irodáét. Hathatós intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a két intézmény eleget tegyen a jogszabályi előírásoknak, ezeket azonban egyelőre nem látjuk. Az ÁSZ másikfontos megállapítása a felsőoktatás eladósodását, és annak súlypontját konstatálja : „A felsőoktatás jelentős eladósodása - az összes kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv tartozásállományának több mint 60%-a - is az orvostudományi centrumokkal rendelkező egyetemeken következett be . " Illetve : A köztartozás mérséklődése következtében az egyéb - szállítói és szolgáltatói tartozásállomány megnőtt, aránya 90-95%. Ez az adósság azonban az érintett egészségügyi és felsőoktatási intézményeknél további tartozást indukálhat a késedelmi kamatok miatt. A felsőoktatás nem pusztán saját költségvetésének megkurtítását szenvedte el 2003ban, hanem egyéb felsőoktatási forrásokhoz sem fért hozzá a korábbi mértékben (plL a felsőoktatás fejlesztése, felsőoktatási kutatás .) A felsőoktatás eladósodása a PPP konstrukcióban történő kollégiumépítésekkel és 2004-től a 20 éves időtartamra való eladósodás jogi lehetőségének megteremtésével tovább nő. Ez az államháztartás látható hiányai mellett a rejtett hiányt növelheti, az ÁSZ mindeddig eredménytelenül szorgalmazta a költségvetési éven túl nyúló kormányzati kötelezettségvállalások kimutatását. Mindezek a következő évi tervezést is bizonytalan alapokra helyezik,

hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségvetést érintő törvények - és módosítások ne tükrözzék a költségvetés valós pozícióját . Ezt a problémát az ÁSZ is észrevételezi . Az ÁSZ megállapította hogy a 2003 . évi tervszámok kialakítása nem volt kellő összhangban a reálfolyamatokkal, ily módon a finanszírozási igényekkel sem . Megállapítottuk, hogy OM fejezet költségvetésében a tervszámok és a teljesítés között az összefüggés oly mértékben laza, hogy az már a szakmai célok komolyságát, a feladatok teljesülését is kérdésessé teszi . Egyben a parlament megcsúfolása is, amely a költségvetés vitája során olykor egy-egy millió minél jobb felhasználásáról vitatkozik, miközben a Kormány, illetve a tárcavezetés számtalan esetben egy-egy soron felére, kétszeresére változtatja a teljesítés során az összegeket, vagy egyszerűen lehúzza, netán átcsoportosíja előre látható, de nem tervezett feladatokra. Tízmilliárdok vándorolnak így teljesen törvényesen, ám sokszor a szakmai érdekek sérelmére . Mindezek a tervezés, végrehajtás szabályozásának szigorítását tennék szükségessé . Nem véletlen, hogy az ÁSZ felhívja a figyelmet a pótköltségvetés-készítési előírások fellazításának következményeire, arra, hogy a rögzített hiánytól való akár 50%-os eltérés esetén is a Kormány még mentesült volna a pótköltségvetés-készítési kötelezettség alól. Az önkormányzatok, és az általuk fenntartott közoktatási intézmények eladósodása tovább nőtt, sok helyen - különböző mértékben - egyes kötelező feladatok finanszírozása is lehetetlenné vált. A 2003-as költségvetés kapcsán az ÁSZ által kimutatott több tízmilliárdos önkormányzati forráshiányt aligha volt képes ellensúlyozni a néhány milliárdos „bérhiki" . Az erre fanyalodó önkormányzatoknál a „ bérhiki " azt eredményezte, hogy más feladatoktól, kiadásoktól kellett átcsoportosítani pénzt (infrastrukturális fejlesztések, növekvő közműd jak stb .). A „ bérhiki "-vel mindössze eladósodásuk indoka változott meg : ezúttal más helyen keletkeztek lyukak a költségvetésükön . Az önkormányzatok növekvő eladósodása, vagyonuk felélése pedig már 2003-ban is oda vezetett, hogy a leginkább szorongatott helyzetben lévők bezárták, összevonták intézményeiket. Sokszor azonban az oktatási feladatok átszervezését csak úgy tudták megoldani, hogy eközben a szükséges feltételek hiányoztak, a tanulók érdekei sérültek, sőt az alacsony tanulási hajlandóságot mutató társadalmi csoportokban még a tankötelezettség teljesítése is veszélybe kerülhet . A Kormány adós a körzetesítésből eredő hátrányokat felszámoló intézkedésekkel : a tanulók utazásának ingyenessége, a közlekedés javítása, az iskolabusz-program jelentős kiszélesítése stb.) Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Budapest, 2004. szeptember 16.

rR Jánosi György s. k. elnök

A Magyar Országgyűlés Önkormányzati bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik .elő

. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony és a kormánypárti képviselők Dr határozott ígérete ellenére sem került 2003-ban a Parlament elé egy átfogó államháztartási reform, amelyben megfelelő módon és prioritások alapján szabályozva lenne a költségvetési források felhasználása . A 2003 . évben kialakított tervszámok nem tükröztek összhangot sem a közigazgatás reálfolyamataival, sem a finanszírozási igényekkel . 2003 . év vége előtt 1 hónappal bekövetkező módosítás sem tárta elénk a költségvetés valós pozícióját . A költségvetés Belügyminisztériumi fejezetében egyes közvetlen kiadásoknál jelentős túllépés volt tapasztalható . Egyetértve az ÁSZ megállapításával, az önkormányzati forrásszabályozás és a támogatások rendszere a 2003 . évben alapvetően nem változott meg . Az a korábbi javaslat, amely kormányhatározatokban is testet öltött, mely szerint át kell tekinteni az önkormányzati feladat-és hatásköröket, és ehhez képest kell a finanszírozás egész rendszerét kialakítani, még mindig nem valósult meg . A normatív hozzájárulás nem nyújtott fedezetet a bér- és szociálpolitikai intézkedések teljes körére . 2003-ban a legnagyobb kihívást az önkormányzatok számára - az intézmények fenntartását megelőzve - a 2002 . évi bérfejlesztés 2003 . évben történő finanszírozása jelentette, amelyhez a 2003 . évi költségvetés sem biztosított fedezetet . Jelentős probléma, hogy az állam által biztosított támogatások nem fedezik az önkormányzatokra kirótt feladatok pénzügyi hátterét .

Az nem megfelelő állapot, hogy az összes települési önkormányzat mintegy harmada, 22 milliárd forint (ÖNHIKI, bérhiki) többletköltséget kell kapjon ahhoz, hogy egyáltalán működőképes legyen . Az állami támogatások és hozzájárulások aránya a folyó működési kiadásoknak mindössze 39,3 %-át fedezte . A BM fejezetében a számviteli rendszer adatainak megbízhatatlansága miatt az ellenőrzés nem tudta megállapítani, hogy a 2003 . évi intézményi beszámoló megfelel-e a számviteli törvénynek . A problémákat már az ÁSZ a 2003 . évi első féléves beszámolójában is észlelte . Hiányoznak a leltárak, de a hiányosság megállapítása ellenére sem történt hatékony intézkedés . A bizonylatok kezelése során nem tartották be a kormányrendeletben foglaltakat, és a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló okmányok is hiányoztak . A könyvviteli mérlegben kimutatásra került eszközök állománya a Belügyminisztérium esetében a jogszabályi előírásoktól eltér . Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a fejezeten belül az építésügyi célelőirányzat év végi követelés-állományában kimutattak nem jogerős határozaton alapuló követelést és 2003 . év végén a leltárban lévő 1996 . évi peres követelés felülvizsgálata sem történt meg, annak ellenére, hogy azt már az előző évben is behajthatatlannak minősítették. A Belügyminisztérium költségvetési fejezetében megállapítható volt, hogy az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek mérlegsoron olyan kötelezettségeket mutattak ki, amelyeknél a nyertes pályázóval a szerződést még nem kötötték meg . A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok hozzájárulása igénylésének tájékoztatójának elkészítését az idevonatkozó Kvtv. március 31-ében határozta meg, ezzel szemben a Belügyminisztérium késedelmesen, csak május 5-én jelentette meg . Az állami támogatású bérlakás programnál a beszámolók nem felelnek meg a számviteli törvény valódiság és lényegesség elveinek, figyelembe véve az utólagos felülvizsgálat eredményét, 567 millió forint értékű kötelezettségállomány nem tekinthető valóságosnak . Az engedélyezett céltól eltérő felhasználásra javasoltak 440 millió forintot, a felhasználás meg is történt az európai integrációs feladatok előirányzatból, amely szintén aggályosnak tekinthető, hiszen ebből az összegből költségvetésen kívüli szervezeteket is támogattak. A kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcímcsoport esetében a támogatás egy részének céltól eltérő felhasználására adott engedélyt a tárcaközi bizottság, amely jogos aggályokat vethet fel . A gyermek és ifjúsági feladatokkal kapcsolatos jogcímcsoport esetében a maradvány összeget a GyISM pályázati kiírás nélkül, egyedi döntések alapján használta fel . Komoly problémát jelentett továbbá, hogy a címzett és céltámogatásokat a TEKI és a Céljellegű decentralizált támogatásokat az önkormányzatok csak részben tudták felhasználni . Ennek oka, hogy a kormányrendelet, illetve az ágazati miniszteri rendelet még júniusban is hiányzott, mely tartalmazta, hogy milyen prioritási sorrendben tudja kiírni Ezért nem tudtak a megyei területfejlesztési tanács ezeket a pályázatokat .

szerződéseket kötni, így az idevonatkozó döntések és a támogatási szerződéskötések 2003 . évben jelentősen elhúzódtak . További problémát jelentett, hogy az önkormányzatok komoly hányadának nem állt rendelkezésre a támogatás igénybevételéhez szükséges önerő sem . Ebből következik, hogy a TEKI esetében 2003 . december 31-ig 65,9 %-ban a CÉDE esetében pedig 69,6 %-ban került felhasználásra . A vis major tartalék rendkívül kevés volt, a tervezett összeg gyakorlatilag már május végére teljesen kimerült, amely hiányos tervezésre vezethető vissza . Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási kérelménél a Pénzügyminisztérium szigorította a feltételeket, ezért állt meg az önhiki-s önkormányzatok számának növekedése . Más felől a BM által osztható „Lamperth forintokból" akár négyszer is lehet működési vagy adott esetben felhalmozási támogatáshoz jutni, hiányos szabályozás alapján . A jelen szabályozás szerint 2 .3 millíárd forinttal a mindenkori belügyminiszter önmaga rendelkezik, a saját képére formálhatja ezeknek az igényeknek a teljesítését, így a szubjektivitásnak nagyobb szerepe van mint az objektív döntésnek . A felhalmozási célú támogatások kapcsán megállapítható, hogy ezek több minisztériumnál, illetve decentralizált alapoknál találhatóak, ez önmagában még nem lenne probléma, de sajnos a forráskoordináció még mindig katasztrofális . Egymáshoz vannak kötve a támogatások a pályázati rendszerben, az önkormányzatoknak komoly gondot jelent a különböző pályázati időpontok kiszámítása . Sok esetben a pályázatokhoz való hozzájutási lehetőség késik, így ezek határidejének betartása szinte lehetetlenné válik. Ezek miatt a rendívül komoly szabálytalanságok és hiányosságok miatt a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt nem tartjuk általános vitára alkalmasnak . Budapest, 2004 . szeptember 14 .

i r. Kovács Zoltán a bizottság elnöke


Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetéséneki végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Rendészeti b izottságának a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11020) általános vitára nem alkalmas . Az Állami Számvevőszék jelentése a 2003 . évi költésvetés végrehajtásánál rögzíti : a zárszámadási törvényjavaslat 2003 . évi központi költségvetési mérlegének fő összegeit és a kiadások jelentős összeggel haladják meg a törvényi módosított előirányzatokat . A 2003-ban az év vége előtt közel egy hónappal hatályba lépő törvénymódosítás nem tükrözte a költségvetés valós pozícióját . „ A 2003 . évi koncepciótlan, elképzelés nélküli kormányzati döntések gazdasági válságot teremtettek, a sodródó gazdaságpolitika eredménye : súlyos megszorítások. A kormány a törvényi kötelezettsége - pótköltségvetés beterjesztése - helyett a zárszámadási törvénnyel próbálja leplezni a romló gazdasági egyensúlyt, az előirányzatot 28 .7 %-kal meghaladó tényleges hiányt . A Belügyminisztérium fejezetén belül az ORFK és háttérintézményeinél a felhasználás - 3509,6 eFt ., a Határőrség Országos Parancsnokságánál 1070,5 eFt. , a rend- és közbiztonsági beruházások esetében - 3617,3 eFt, míg a Központi Adatfeldolgozásnál +2775,3 eFt, mint a már módosított előirányzat . Mindezen tények indokolták volna - jogszabályi kötelezettségén túl is pótköltségvetés benyújtását.

-- 63-


A 2003 . évi költségvetés nem megalapozott alapokon nyugvó, sodródó, bizonytalan . A bizonytalanságát erősíti, hogy az eredeti, továbbá a módosított előirányzat között is jelentős eltérés következett be . Éppen e zért a b enyújtott törvényjavaslat véleményünk s zerint általános vitára nem alkalmas .


i r. Dorkota LaJ s a Rendészeti b tsag alelnöke

-- C<4Kisebbségi

vélemény

a Magyar Köztársaság 2003. évi kőltsébwetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú főrvényjavaslatlzoz

Az Országgyűlés Számvevőszéki bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő:

A 2003 . évi zárszámadás kapcsán a magyar költségvetésnek és a gazdaságnak alapvető problémái jönnek elő : Ez a törvény eredetileg 4,5 százalékos hiánnyal indult, ebből lett 5,9, más módszertan szerint 6,1 . Ráadásul azzal az eljárással, hogy a Pénzügyminisztérium 3-4 havonta emlegette ezt a szintet, azután év végén volt egy nagy ugrás, ebbe formálisan belebukott egy pénzügyminiszter. Feltételezhető, hogy a következő év története ugyanez lesz . Elfogad a Ház egy költségvetést 3,8 százalékkal és rögtőn januárban kiderül, hogy ez tarthatatlan . A kérdés csak az, hogy túllépi-e az 5 százalékot . A rendszerváltás óta először fordult elő Magyarországon, hogy lényegében azonnal megbukjon egy költségvetés . A Magyar Köztársaságnak nagyon sokba kerül ez a dolog! Természetes, hogy egy Bank ilyen adósnak csak kamatfelárral hajlandó hitelezni . A lényeg az, hogy Magyarországon különösen az utolsó két évben - teljesen fellazult a költségvetési gazdálkodás . Bármely elemző mondhatja azt, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság, talán még költségvetési válság sincs, bár jelentős költségvetési bajok vannak . Viszont, hogy a mostani kormány elvesztette szavahihetőségét ezen a területen, az egészen biztos_ Ennek ára van, ez a kamatfelár . A hiány voltaképpen nem is olyan nagy . Lengyelországban a hiány 6 százalék körüli, a cseheknél 10 százalék körüli . Sokkal célszerűbb lenne a magasabb hiányt előre megmondani, ne akarjon a kormány a következő évben 4,1-et, vagy 4,5-öt mondani, amiből 5 fölötti lesz, mert úgy fognak járni, mint Medgyessy Péter. Itt rögtőn előjön egy nagy baj, ami már rengetegszer előjött, ez a magyar Áht-nak a hihetetlen engedékenysége . Ez kerül ilyen sokba, meg ezért tud a kormány ilyen sokáig hazudozni . Teljesen egyértelmű, hogyha az Áht. olyan volna, mint eredetileg volt, hogy pótköltségvetést kellene ilyenkor benyújtani, akkor nem lehetne ilyen sokáig mindenféle technikával megoldani ezt a dolgot. Így se lehet végig hazudozni, mert jön a zárszámadás és jön az 5,9, mint ami most volt a 4,5 helyett. Elemi közérdek lenne az országban, hogy az Áht olyan legyen, ami alapján nem lehet ilyen könnyen hazudozni . Némi kritika illeti meg a Számvevőszéket is . A Számvevőszék mindig szóvá teszi ezeket a dolgokat, de most már a helyzet súlyosabb, mint megelőzően volt. Ez egy folyamatos felpuhulási folyamat volt, ami tulajdonképpen az Áht . megszületése óta tart, kezdetben lassú lépcsőkkel ment, azután meredek lett és most már szinte túl vagyunk minden határon . Ez hihetetlen veszélyes helyzetbe hozhatja a magyar gazdaságot . Hihetetlen nagy a kockázata, hogy valutaválság lesz ebben az országban. Mindannyian tudjuk, hagy rengeteg spekuláns van a világban és alig van már olyan valuta, ami ellen lehet spekulálni . Az eurö létrejöttével csökkent a valuták száma, sok valutát, a dél-keleti valutát : egy részét szorosan a dollárhoz kötik, nem lehet rájuk spekulálni, így a forint is célpont lehet . Amit most csinál a kormány, például a77a1, hogy a költségvetés részletes tervezése előtt jelentős adócsökkentéssel áll elő, mind-mind felhívás táncra, arra, hogy néhány száz, vagy több százmillió dollárral, vagy euróval piszkáljuk meg a magyar forintot és bármikor bekövetkezhet egy zuhanásszerű esés . Fgy olyan esés, amit ki tudja, hogyan lehet megállítani . A múltkorit iszonyú szerencsével sikerült megállítani. Nagyon drágán, mert a kamatfelár nagyrészt abból származik.

Előfordulhat, hogy a folyamat nem is magyar hibából indul be, előfordulhat, hogy a térségben valaki valahol hibázik és az egész térség negatív megítélésbe megy át . De az is előfordulhat, többszőr volt már ilyen, hogy Oroszországban, vagy akár Dél-Amerikában történik valami. Hihetetlenül veszélyes játékot csinál ezzel az ország . Most aktuálisan ez a kormány, de más kormányok is csináltak ilyesmit . Nagyon nagy árat fizethetünk ezért, ha elkezd zuhanni a forint. Változtatni kellene ezen a módszeren, mert rövid távon lehet a77al nyerni, hogy átverjük a közvéleményt, az elemzőket, de ma már nincs olyan ember, aki egyetlen szavát is elhinné a kormánynak az ilyen szituációkban . Az első lépésnek kellene lennie az Áht. nagyon erőteljes szigorításának, amit már joggal lehet ellenőrizni . Sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, hogy olyan jelentős túllépések voltak, ami miatt nem elfogadható a zárszámadás . Hogyha nem megy ebbe az irányba az ország, ott fog táncolni még sokáig a jégnek a tetején, ami bármikor beszakadhat . Az a megállapítás sem mond semmit, hogy javul a gazdaság, mert mihez képest . A visegrádi országokhoz képest nálunk a legkisebb a növekedés, Lengyelországban 6 százalék. Szlovákiában több, mint 5 szálalék. Szép a 4,1 s7á7alék, de nem rendkívüli ebben a térségben . Több ország van, ami ennél jobbat produkált . De ez sem jelent semmit, ha egyensúlytalanságok vannak és hitelezők akiknek több s7á7milliárd forintnyi új forrást kell idehozni Magyarországra, hogy finanszírozható legyen a fizetési mérleg nagy hiánya. Ha bármilyen okból nem hajlandók ezt finanszírozni, pillanatok alatt összedőlhet minden . Hiába van minderre törvényi felhatalmazás, az egész dolog életveszélyes . Ezt kellene alaposan megfontolni a törvényjavaslat vitája során .


MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Szociális és családügyi bizottsága

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003. költségvetésének végrehajtásáról szóló T111020. számú törvényjavaslathoz

A. 1.

A központi költségvetés hiánya: 732,4 . Mrd Ft Ez 28,7 %-kal magasabb a módosított előirányzatnál

2. A központi költségvetés bruttó adóssága 14,8 %-kal magasabb a 2002 . évinél . 3.

GDP arányos adósság 2002

2003

55,1 %

57%

B. Szociális ágazat - társadalombiztosítás ESZCSM FEJEZETKEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK (teljesítés) 2003

2002

69,2 Mrd Ft 50,9 Mrd Ft Megjegyzés : A szaktárca az egvik legrosszabb érdekérvényesítőként jelentős veszteséget könyvelhetett el . ! 2.

Állami szociális intézetek 2003 (eredeti ei) 1,4 Mrd Ft

2003 (teljesítés) 2 Mrd Ft

Megjegyzés : A kormányzat nyilvánvaló alultervezésre kényszerítette a tárcát. Az intézmények a pénzügyi túlteljesítés ellenére is forráshiány miatt csak egyik napról a másikra működhettek.

3.

A Gyermek - és Ifjúságvédelem intézetei 2003

(eredeti ei)

3,3 Mrd Ft

2003 (teljesítés) 3,6 Mrd Ft

Megjegyzés : Alultervezés mellett túlteljesítés, mégis forráshiányos működés .

4.

Egyes kiemelt egészség- és szociálpolitikai feladatok 2003

(eredeti ei)

7,9 Mrd Ft

2003 (teljesítés) 4,4 Mrd Ft

Megjegyzés : A legna •yobb veszteségek (költségvetési elvonás)a szakmai fejlesztéseket érték.

5.

Szociális kistérségi felzárkóztatás 2003

(eredet ei)

200 M Ft

2003 (teljesítés) 158 M Ft

Megjegyzés : 22, 5 %-os veszteség a vidék szociális védelmi rendszereinek megerősítését célzó programokból .

6.

Üdülés szociális célú támogatása 2002 (teljesítés)

2003 (teljesítés)

494 M Ft

388 M Ft

Megjegyzés: 22 %-kal csökkent a támogatás a polgári kormányzat idejéhez képest .

7.

Mozgáskorlátozottak támogatása 2002

(teljesítés)

4 Mrd Ft


Megjegyzés : Mivel a 2003 . évi terv előirányzat csak 2,6 Mrd Ft volt, nyilvánvaló alultervezés történt . 8.

A Gyermekvédelmi törvényben előírt feladatok 2003 (eredeti ei.)

2003 (teljesítés)

1000 M Ft

800 M Ft

Megjegyzés : A Gyermekvédelmi törvény által előírt fejlesztési feladatok kb . 20%-os veszteséRizel teljesültek .

Szociális válságkezelő programok

9. 2002

2003 (teljesítés)

(teljesítés .)

921 M Ft

141 M Ft

Megjegyzés : A szocialista kormány eltörölte válságot, mint az osztályharcot . (Kb . 80-%-os veszteség)

Szak- és alapellátások fejlesztése

10. 2002

(teljesítés .)


1067 M Ft

Megjegyzés: Az országépítéssel együtt a szociális ellátórendszer fejlesztése is leállt . (Közel 80 %-os veszteség)

Szociális oktatás, képzés, kutatás

11 . 2002

(teljesítés .)

80MFt Megjegyzés : Kb . 44 %-os elvonás történt .

12

2003 (teljesítés) 46MFt

Falugondnoki hálózat fejlesztés 2002 (teljesítés .) 516 M Ft


Megjegyzés : A 600 lélek alatti kistelepüléseket súitó drasztikus elvonás történt . (A tényleges kifizetések mértéke azonban kb . 300 M Ft-ra tehető, de a költségeket fősoron már nem tervezték, hanem áttértek kézi vezérlésre .) 13.

Családpolitikai programok

2002 (teljesítés .)

2003 (teljesítés)

1234 M Ft

218 M Ft

Megjegyzés : A családokat és közösségeiket segítő, a polgári kormányzat idején indított programokat teljesen törölték . A 2003 . évi teljesítések csak az áthúzódó kifizetésekből adódtak . 14 .

Állami gondoskodásból kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatása 2002 (teljesítés .)

2003 (teljesítés)

100 M Ft

0

Ft

Megjegyzés : A „gyermekbarát" kormány lelkületét szépen példázza ez a 100 %-os elvonás .

15.

Fogyatékosügyi program támogatása 2002

2003 (teljesítés)

(teljesítés .)

848 M Ft 268 Ft Megjegyzés : A 2033 . évi teljesítés valójában az előző évről áthúzódó kifizetéseket jllent . Valójában a tárca 2002-ben 1075 M Ft-ot tervezett erre a célra . Ebből származik a 268 Ft áthúzódó hatás . 2003-ban fősoron már nem is terveztek ezen a jogcímen költségeket. Belső tervezésből azonban kítűnik, hot 2002-höz képest minte-- 35 %-kal csökkentett módon (kb . 700 M Ft-tal finanszírozták a program véizrehajtását .)!

16.

Idősügyi Tanács programja 2002 (teljesítés .)

2003 (teljesítés)

31,5 M Ft

10,5 Ft

Megjegyzés : Kétharmados mínusz az időseknek! Nesze nektek szavazóbázis!

qV

17.

Szociális intézmények rekonstrukciója 2002 (teljesítés .)

2003 (teljesítés)

701 M Ft

440 M Ft

Megjegyzés : Ennek a programnak a finanszírozását gyakorlatilag teljesen leállították! A 2003-as kifizetések mind csak az előző évről áthúzódó támogatások voltak . Tudni érdemes, hogy a hazai bentlakásos intézmények kb . 65 %-a alkalmatlan méltó emberi tartózkodásra! A polgári kormány elkezdte a hátrányok ledolgozását ezen a téren is, de a szocialisták szívesen mennek Európába ezzel az elfogadhatatlan és sokszor embertelen teherrel . Igaz a terhet nem is ők, hanem idős emberek tízezrei viselik!

18.

Megjegyzés :

Egyházi Szociális intézmények rekonstrukciója 2002 (terv .)

2003 (terv

300 M Ft

0 Ft

2003-ban ezt a programot is lenullázták!

C.

Társadalombiztosítás 1 . ATBalapfainak együttes hiánya 349 Mrd Ft volt 2003-ban . Ez 26 %-kal több a tervezettnél, és 3,5-ször nagyobb, mint 2002-ben ! 2. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya ebből „csak" 39 Mrd Ft 3 . A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek közel 18-%-át a központi költségvetés állja, ami rendkívül magas arány és megkívánja az egész rendszer újragondolását! 4. 2003-ban a nyugdíjak összességében 13,1 %-kal emelkedtek . Ez 8 %-os reálérték iavulást eredményezett . 5 . Méltányossági nyugdíjban a kérelmezőknek csak a 37 %-a részesült rendkívül alacsony, átlagosan 2288, . Ft összegben .

D. Családi támogatások 1 . Befagyasztották a GYED összegének felső határát! Mindezt annak ellenére, hogy a GYED egyre kedvezőbben fogadott és igénybevett keresetarányos ellátás . Ezt támasztja alá, hogy a tervezettnél (44 Mrd Ft) közel 600 millió Fttal nagyobb volt a kiadás . 2. Az ugyancsak keresetarányos TES-t (Terhességi Gyermekágyi Segély) is mintegy 9 %-kal többen vették igénybe, mint egy évvel korábban . Az előirányzat túllépés közel25 %-os volt . 3 . A családi pótlék előirányzata 15 %-kal növekedett a 13 . havi ellátás bevezetése és a megemelt havi összegek miatt . 4. A gyermekek utáni adókedvezmény összegét is befagyasztották, azaz elindult annak értékvesztése .

Záró megjegyzések 1 . A szociális és gyermekvédelmi ágazat szempontjából a 2003 . év a visszafejlődés éve volt. 2 . A fejlesztések vagy radikálisan csökkentek, vagy teljesen leálltak . 3 . A családpolitikai rendszerek ellentmondásosan fejlődtek . A „kevesebb előzetes erőfeszítést" igénylő ellátások esetén növekedés volt tapasztalható,( családi pótlék, anyasági segély, apák fizetett szülési szabadsága), de a munkaelőélethez kötött ellátások elsorvasztása ismét elkezdődött . 4 . A társadalombiztosítás a teljes eladósodás, illetve a költségvetés teher átvállalása irányába „halad"


-

-+L-

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁGA

Kisebbségi vélemény a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslathoz

Az Országgyűlés Területfejlesztési bizottságának a Magyar Köztársaság 2003 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/11020 . számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során kisebbségben maradt tagjai - a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján - az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik elő .A szocialista kormány gazdaságpolitikájának koncepciótlansága eredményezte azt, hogy a prioritásokban szereplő (elmaradott kistérségek felzárkóztatása, vállalkozási övezetek felzárkóztatása, településfejlesztés), amelyek önmagukban támogatandó elképzelések, nem kaptak megfelelő támogatottságot a 2003-as költségvetésben . Bizonyos előirányzatok pozitív változásai nem ellensúlyozták a költségvetésben mutatkozó negatívumokat (csökkenő önkormányzati önerőképesség) . A gazdasági környezet negatív változásai az utolsó negyedévben kormányzati megszorító intézkedésekhez vezettek, amelyek a területfejlesztés ágazatát sem hagyták érintetlenül . Mindezen tényezők számszerűen kimutathatók a zárszámadási törvénytervezetből .


Búsi Lajos bizottsági tag Fidesz

Az Országgyűlés. Költségvetési és pénzügyi bizottságának. ajánlása

Recommend Documents