Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

16824

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 97. szám

II. Törvények

2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről* Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2016. évi a) bevételi főösszegét 15 800 364,6 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 561 999,1 millió forintban, c) hiányát 761 634,5 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke 3. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 898,5 milliárd forint. (2) 2016. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 25 803,9 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 35 188,0 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2016. december 31-ére tervezett mértéke 73,3%. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2015. év utolsó napján várható 74,3%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. §

(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2016. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. * A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésnapján fogadta el.


16825

(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére, c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére, e) a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I. pont 2. alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Ágazati életpályák alcímen – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2016. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. §

(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2016. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2016. évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

16826


b)

6. §

11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2016. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését. (7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2016. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben. (8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon. (9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet. (10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2016. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2016. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni. (11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2016. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (4) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2016. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,0%-át. (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott


7. §

8. §

16827

jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. (5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2016. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton. (3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel a) 50%-ával az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport előirányzatát, b) 50%-ával az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.

16828


(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) és (3) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 9. §

(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 220,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2016. december 20-áig kell teljesíteni. (8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 10. §

(1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 3808,7 millió forintot utal át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 7. Társadalmi Megújulás Operatív Program – Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást az első negyedévben kell teljesíteni. (2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatályba lépése előtt keletkezett, 2016. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2016. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2016. évben a központi költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.


16829

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 11. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 12. §

13. §

(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között és b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–18. jogcímére csoportosíthat át. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. (3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

16830


(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Alapellátás megújításának II. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1–3. és a 13. jogcímére, kiemelten az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím javára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 15. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 8100,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 18. §

(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére. (3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés


16831

és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 19. §

20. §

(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak. (2) Az (1) bekezdés b) pontja és a 35. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi határozatban jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatából legfeljebb 40 000,0 millió forint az EDP jelentés 2016. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,0%-át. (4) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatának a (3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2016. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,0%-át. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2016. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2016. évre várható EDP-hiány és c) a 2016. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben, XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben, XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben, valamint a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezetben, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben, LXV. Bethlen Gábor Alap fejezetben, LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezetben, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezetben, LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejezetben lévő fejezeti stabilitási tartalék előirányzatokat 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni. (7) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt – a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a (6) bekezdésben meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról. (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

16832

21. §

22. §


(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. (3) A 10. mellékletben meghatározott előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is megadhatja. Az egyetértés megadása során figyelemmel kell lenni a 19. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére. (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára. (4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára. (7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.


16833

23. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2016. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2016. évet terhelő kiadásait is. 24. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére fejezeten belül címekhez és más fejezetek javára átcsoportosíthat. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 25. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. 26. §

(1) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím és a 20. cím, 8. alcím, 1. Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok jogcímcsoport javára, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára. (2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat. 28. §

(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat. (2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. (3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevételt. Amennyiben e három játékadó 2016. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím,

16834


5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését. (4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését. (5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni. (7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat. (8) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között átcsoportosíthat. (9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a feladatellátásban 2016-ban bekövetkező változásokkal összefüggésben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása cím között átcsoportosíthatnak.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok 29. §

(1) A teljes, 43 731,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A teljes, 38 423,9 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből indult és a 2007–2013-as programozási időszakban finanszírozott programok esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

30. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és


16835

a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a vonatkozó közösségi szabályok szerinti célokra használhatók fel. 31. §

32. §

(1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyamkülönbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel. (2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel. (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) Az ETE Program keretében a 2014–2020-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014–2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014–2020-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra együttesen 300 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 33. §

(1) A szociális hozzájárulási adó 2016-ban megfizetett összegének 79,43%-a az Ny. Alapot, 20,57%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. (2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti. (4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2016. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget

16836


határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA 13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 34. §

35. §

(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és 9. melléklet I. pontja szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1–6. alpontjai, a II–IV. pontok, az V. pont 4–5. alpontjai és a VI. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak. (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2015. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2015. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2016. évi címrendbe történő felvételéről és a 2015. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról. (2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

36. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet, a 3. melléklet és a 9. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 37. §

38. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.


16837

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 39. §

(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2–5. és 7. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet I. pont 2. alpontja és a 9. melléklet alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik. (3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik, b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1–3. alpontjai, III. pont 3–5. alpontjai és a 9. melléklet szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni. (5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli. (6) A kincstár az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt meghaladja. (7) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben azon helyi önkormányzatnak 2016. évre befizetési kötelezettséget írhat elő, melynek mint kedvezményezettnek a 2007–2013 közötti programozási időszak operatív programjaiból finanszírozott projektje a projektgazdának felróható okból 2015. december 31-éig késedelmet szenvedett és emiatt forrásvesztés vagy központi költségvetési többletteher keletkezik. A befizetési kötelezettség legfeljebb a helyi önkormányzat hibájából felmerülő forrásvesztéssel vagy központi költségvetési többletteherrel megegyező összeg lehet, de nem veszélyeztetheti a helyi önkormányzat által biztosított közfeladat ellátását. (8) A kincstár a (7) bekezdésben 2016. évre meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során havonként egyenlő részletekben levonja a megfizetendő összeget. (9) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (6) és (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2016. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti

16838


befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 40. §

41. §

(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és – a b) pont kivételével – nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontja, valamint az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint és az 5. alpontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint, b) átlagbér alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója számára a 7. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint, c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint, d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 7. melléklet III. pontja szerint, e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan ea) tankönyvtámogatást és eb) átlagbér alapú támogatást állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja szerint, f ) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 2. melléklet III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett, továbbá a 7. melléklet V. pontja szerinti támogatást állapít meg. (2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat. (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont b)–k) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,


16839

c)

a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg, d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra jogosult. (2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a. (3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. (5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik. (6) A nem állami szociális fenntartót a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők béréhez kiegészítő támogatás illeti meg. (7) A települési önkormányzatot, annak társulását, valamint az (1) bekezdés szerinti nem állami szociális fenntartót a) a támogató szolgáltatás, b) a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, c) a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, e) a Biztos Kezdet Gyerekház, f ) az utcai szociális munka, g) a krízisközpont és a félutas ház, h) a titkos menedékház szolgáltatások után a 9. melléklet szerinti támogatás illeti meg. (8) A (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót a 9. melléklet szerinti támogatás 30%-a illeti meg. (9) A (7) bekezdés szerinti egyházi fenntartót, a (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatásai után kiegészítő támogatás a 2016. évi központi költségvetés végrehajtása során az állami, illetve önkormányzati fenntartók (7) bekezdés a)–c) pont szerinti szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése alapján illeti meg.

42. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe: a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult, b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül, c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel. 43. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2016. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2017. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

16840


17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása 44. §

(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban. (2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

(1) A Kormány a 2016. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. (3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget. (1) A 2016. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 100 000,0 millió forintot. (2) A Kormány a 2016. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett. (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 900 000,0 millió forint. (2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 800 000,0 millió forint. (3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 2 000 000,0 millió forint. (4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg. (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 200 000,0 millió forint. (2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 350 000,0 millió forint. (3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 600 000,0 millió forint. (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi


50. §

16841

XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) kockázati tőkealap, c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot. (7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része. (8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók. (9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni. (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot. (7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

16842


51. §

(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. (2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. (3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. (4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

52. §

53. §

54. §

(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 6500,0 millió forintot. (2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot. (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – az 54. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. (2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető. (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) mint az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. jogutódja által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát. (3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000 millió forintot. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív Program terhére kell teljesíteni. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.


16843

VII. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke 55. § A 2016 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. 56. § 57. §

58. §

(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2016. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg. (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2016. évben 38 650 forint. (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. § a szerinti rendvédelmi illetményalap 2016. évben 38 650 forint. (3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2016. január 1-jétől 40 140 forint. (4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–f ) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2016. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot. (5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámlahozzájárulás mértéke a 2016. évben legfeljebb 1000 forint. (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2016. évre a 6. melléklet tartalmazza, b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2016. évben 20 000 forint. (2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2016. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

59. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint. 60. §

(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2016. január 1-jétől 437 300 forint. (3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év. (5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 40. § (1) bekezdés d) és f ) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

16844


61. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2016. évben 391 600 forint. (2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2016. évben 391 600 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2016. évben 5000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2016. évben 5000 forint.

62. §

63. §

(1) A Gyvt. a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 5800 forint, b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 8400 forint, c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2016. évben 15 000 forint/hó. (2) A Szoctv. a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2016. évben esetenként 20 000 forint, b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2016. évben 29 500 forint. (3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2016. évben született. (4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2016. évben 453 000 forint/fő/év. (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2016. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani. (3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől – 2016. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

64. § A Szoctv. a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2016. évben 12 000 forint, b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2016. évben 6000 forint. 65. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok 66. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint. 67. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2016. évben magyar filmalkotás esetén 329,6 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,8 millió forint. 68. §

(1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint, b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,


69. §

70. §

16845

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint, b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint, d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint. (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 134 000 euró, b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 207 000 euró, c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró. (2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró. (3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró. (4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. (1) A 69. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró, b) építési beruházásra 5 186 000 euró, c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró. (2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt. (3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 69. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

16846


20. Egyes koncessziós díjak 71. §

(1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2016. tárgyévre a következő: a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 668,4 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 389,9 millió forint, b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 557,1 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 55,8 millió forint. (2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a 2016. tárgyévre a következő: a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén 105,9 millió forint, b) két játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén 211,8 millió forint.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. Felhatalmazó rendelkezések 72. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, b) a 41. § (6) bekezdés és a 2. melléklet III. pont 7. alpontja szerinti támogatás igénylési feltételeinek, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait, c) a 7. melléklet I. pont 3. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat. (3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

22. Hatályba léptető rendelkezések 73. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2019. december 31-én hatályát veszti. (2) Az 1–72. §, az 1–2. melléklet, a 3. melléklet I–VI. pontja, a 3. melléklet VII. pont 1–4. alpontja és a 4–10. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

16847


1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez

1. melléklet a 2015. évi C. törvényhez

millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. szám csop. szám csop. előir. név csop. név csop. szám szám szám név név

I. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2016. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

I. ORSZÁGGYŰLÉS 1

Országgyűlés Hivatala

1

Országgyűlés hivatali szervei

1

700,0

21 860,5

5,0

783,6

Működési költségvetés

1 2 3 4 5 2

11 062,0

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

2 656,7

Dologi kiadások

4 397,9

Ellátottak pénzbeli juttatásai

91,5

Egyéb működési célú kiadások

40,0

Felhalmozási költségvetés

6 7 2

Beruházások

2 430,7

Felújítások

1 881,7

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

1


1 2 3 2

Személyi juttatások

428,5

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

121,5

Dologi kiadások

164,3


6 7

Beruházások

60,0

Felújítások

14,3

Országgyűlési Őrség

3 1

2 584,9


1 2 4

2 053,7


531,2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

3 4

73,0

73,0

80,0

80,0

Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

450,0

450,0

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

2

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

8 1 2 3 13

Fejezeti tartalék 1 - 4. cím összesen:

5

26 756,0

705,0

26 051,0

1 959,9

140,0

1 959,9

140,0

Közbeszerzési Hatóság

1

Közbeszerzési Hatóság

1


1 2 3 2


788,7


193,6

Dologi kiadások

845,8


6

271,8

Beruházások 5. cím összesen:

8

Pártok támogatása

1

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

2 099,9

16848



1 2 3 4 5 6 7 8 9


876,6

Magyar Szocialista Párt

427,0

Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt

475,8

Lehet Más a Politika

173,7

Kereszténydemokrata Néppárt

152,7

Együtt - A Korszakváltók Pártja

133,6

Demokratikus Koalíció

132,0

Párbeszéd Magyarországért Párt

106,7

Bevétel

Támogatás

70,8

Pártalapítványok támogatása

1 2 3 4 5 8 9 10 11

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

529,7

Táncsics Mihály Alapítvány

234,2

Gyarapodó Magyarországért Alapítvány

266,2

Ökopolisz Alapítvány

67,6

Barankovics István Alapítvány

53,8

Együtt Magyarországért Alapítvány

41,3

Megújuló Magyarországért Alapítvány

23,6

Liberális Magyarországért Alapítvány

4,3 40,2

Új Köztársaságért Alapítvány 8 - 9. cím összesen:

10

3 809,8

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

1

69 861,0

Közszolgálati hozzájárulás 10. cím összesen:

21

69 861,0

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1

573,5

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1


1 2 3 2

359,8


97,1 101,6

Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés

6 7

11,5

Beruházások

3,5

Felújítások 21. cím összesen:

22

573,5

573,5

Egyenlő Bánásmód Hatóság

1

Egyenlő Bánásmód Hatóság

1

1,0

333,2

1,0

333,2


1 2 3 5 2

148,0


39,7 138,8

Dologi kiadások

0,3

Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés

6

7,4


23

Kiadás

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

Magyar Liberális Párt

9

2016. évi előirányzat

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

334,2

16849



1



Támogatás

7 750,0

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

1

Bevétel


1 2 3 5 2


3 497,4


1 006,3 982,4

Dologi kiadások

2 046,1


6

217,8


24

7 750,0

7 750,0

Nemzeti Választási Iroda

1

1 262,4

Nemzeti Választási Iroda

1


1 2 3 2


659,6


176,3

Dologi kiadások

376,5


6 2

50,0

Beruházások Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 2

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása A választási rendszerek működtetése 24. cím összesen:

25

458,0

458,0

1 500,0

1 500,0

3 220,4

3 220,4

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

1

808,0

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

1


1 2 3 2

359,7


96,3 331,0


6

21,0

Beruházások 25. cím összesen: I. fejezet összesen:

808,0 115 212,8

808,0 10 415,9

31 126,1

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1

1 422,4

Köztársasági Elnöki Hivatal

1


1 2 3 2

748,6


205,7

Dologi kiadások

411,5


6 7 8 2


Beruházások Felújítások

3,0

Egyéb felhalmozási célú kiadások

2,0


2

51,6

Célelőirányzatok

16850



1 2 3

II . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Állami kitüntetések Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai


Bevétel

Támogatás

436,7

436,7

73,0

73,0

355,0

355,0

26,3

26,3

2 313,4

2 313,4

Államfői Protokoll kiadásai

1

Államfői Protokoll kiadásai

4

Fejezeti tartalék II. fejezet összesen:

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1

1 761,6

Alkotmánybíróság

1


1 2 3 4 2


1 079,3


307,6

Dologi kiadások

289,6


37,1


6 2

48,0


2

Fejezeti tartalék III. fejezet összesen:

35,5

35,5

1 797,1

1 797,1

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA 1

1 284,4

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1


1 2 3 5 2


825,6


225,9

Dologi kiadások

208,4


1,5


6 2

23,0


2

Fejezeti tartalék IV. fejezet összesen:

22,8

22,8

1 307,2

1 307,2

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1

Állami Számvevőszék

1

20,0

8 547,8

20,0

8 547,8


1 2 3 5 2


5 672,0


1 532,0 963,9

Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

2,0


6 7

361,9

Beruházások

36,0

Felújítások V. fejezet összesen:

VI. BÍRÓSÁGOK

8 567,8

16851



1

VI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bíróságok

1

Bevétel

Támogatás

2 066,0

78 164,0

192,0

2 715,0


1 2 3 2


51 429,2


13 041,2

Dologi kiadások

15 180,6


6 7 2

Beruházások

313,0

Felújítások

266,0

Kúria

1


1 2 3 2


2 088,8


524,5

Dologi kiadások

289,7


6 3

4,0


1

Beruházás

1 2 3

Budapest Környéki Törvényszék épület rekonstrukciója

1 005,1

1 005,1

Igazságszolgáltatás beruházásai

7 083,0

7 083,0

Igazságszolgáltatás működtetése

1 561,9

1 561,9

VI. fejezet összesen:

92 787,0

2 258,0

90 529,0

102,0

39 453,8

VIII. ÜGYÉSZSÉG 1

Ügyészségek

1


1 2 3 5 2

26 074,6


7 169,3

Dologi kiadások

3 368,6


6,8


6 7 8 3


Beruházások

2 836,5

Felújítások

30,0


70,0


4 6

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata Fejezeti tartalék VIII. fejezet összesen:

30,0

30,0

296,1

296,1

39 881,9

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI 1 1 2 3 4 2

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

154 094,9 179 795,1 187 719,7 31 015,3 107 374,7

102,0

39 779,9

16852



3

IX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása IX. fejezet összesen:


Bevétel

Támogatás

2 042,0

662 041,7

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1

664,2

Igazságügyi Minisztérium igazgatása

1 1 2 3 4 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások

3 149,2 794,7 1 326,3


6,0


4,0


6 2

Beruházások

31,5 4 110,1

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

1


1 2 3 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

1 387,6 376,4 1 864,7 258,2


6 7 3


204,2 19,0

Igazságügyi Hivatal

1

596,1

1 102,1

1 500,0

1 223,0


1 2 3 2


834,1


229,8

Dologi kiadások

611,9


6 9

Beruházások

22,4

Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek

1


1 2 3 2


1 293,0


357,8

Dologi kiadások

897,9


6 20

4 647,5


Beruházások

174,3


2

Célelőirányzatok

1 2 3 4 5 10

IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása IM társadalom- és szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása

490,3

490,3

500,0

500,0

90,0

90,0

Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabályelőkészítésben

163,5

163,5

85,0

85,0

25,0

25,0

2016. évi Fédération Internationale pour le Droit Européen kongresszus előkészítésének támogatása Igazságügyi regionális együttműködés 2016

16853



17

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás Jogi segítségnyújtás

18 19

Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

20 27 28

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

Kiadás

Bevétel

Támogatás

120,0

120,0

249,0

249,0

40,0

40,0

100,0

100,0

30,0

30,0

500,0

500,0

Fejezeti általános tartalék

108,0

108,0

Fejezeti stabilitási tartalék

89,8

89,8

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése

25 26


X. fejezet összesen:

16 433,6

6 870,4

9 563,2

4 400,9

15 654,9

190,6

12 672,2

XI. MINISZTERELNÖKSÉG 1

Miniszterelnökség

1


1 2 3 4 5 2


9 021,5


2 586,1

Dologi kiadások

7 524,9


40,6


32,2


6 7 8 2

Beruházások

595,3

Felújítások

233,7


21,5

Információs Hivatal

1


1 2 3 2


4 377,3


1 100,8

Dologi kiadások

5 560,3


6 7 8 3

Beruházások

1 605,2

Felújítások

107,3


111,9 1 300,0

Nemzetstratégiai Kutató Intézet

1


1 2 3 6


689,6


213,5

Dologi kiadások

396,9 340,0

Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum

1


1 2 3 2


207,3


56,2

Dologi kiadások

71,5


6 7

Beruházások

5,0 10,2

Nemzeti Örökség Intézete

1


1


192,4

317,6

16854



2 3 2

XI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



55,6

Dologi kiadások

73,3

Bevétel


6 8

Beruházások

6,5 260,0

VERITAS Történetkutató Intézet

1


1 2 3 9


192,4


55,6

Dologi kiadások

12,0 160,0

Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont

1

791,4


1 2 3 2


262,2 71,6 530,1


6 10

Beruházások

87,5 182,8

Magyar Nyelvstratégiai Intézet

1


1 2 3 2


105,7


28,5

Dologi kiadások

28,6


6 12

Beruházások

20,0

Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok

1

43 976,5

122 037,4

77,5

1 353,4

3 100,0

4 344,2


1 2 3 5 2


108 715,5


29 613,7

Dologi kiadások

25 751,0


1 087,4


6 7 8 13

Beruházások

637,3

Felújítások

200,5


8,5

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

1


1 2 3 2


1 000,4


160,7

Dologi kiadások

236,5


6 7 14


33,2 0,1

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

1


1 2 3 4 2

Támogatás


3 615,5


1 044,3

Dologi kiadások

2 290,4

Ellátottak pénzbeli juttatásai Felhalmozási költségvetés

171,6

16855



6 15


Beruházások


1 2 3 2


667,5

3 732,9

1 506,0 403,2 1 645,1


6 7 17

Beruházások

153,7

Felújítások

692,4 434,7

Nemzeti Kommunikációs Hivatal

1


1 2 3 2


218,3 59,3 137,1


6 30

Támogatás

322,4

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Működési költségvetés

1

Bevétel

Beruházások

20,0


1

Célelőirányzatok

1 2 3 6 7

Kormányfői protokoll Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok Konzultációk kiadásai

9 10 17 18 19 30 32 37 38 39 42 1 2 43 44 45 46

500,0

1 090,0

1 090,0

600,0

600,0

74,2

74,2

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával kapcsolatos kiadások Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány támogatása "Az Élet Menete" Alapítvány támogatása

600,0

600,0

100,0

100,0

70,0

70,0

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért

300,0

300,0

58,0

58,0

220,0

220,0

150,0

150,0

Batthyány Lajos Alapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Bocuse d’Or szakácsverseny 2016. évi európai döntője

200,0

200,0

614,8

614,8

Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás

263,3

263,3

Építésügyi, építészeti és területrendezési feladatok

589,0

589,0

Dokumentációs Központ fenntartása és fejlesztése/az elektronikus Területrendezési és Építésügyi Nyilvántartás Müködtetése Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működésének támogatása Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány szakmai feladatainak támogatása Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok

148,5

148,5

260,0

260,0

1 440,0

1 440,0

Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások

8

500,0

Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatása Ludovika Campus

40,3

40,3

140,0

140,0

70,0

70,0

12 515,0

12 515,0

16856



47


Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása

48 50 55 57

Határontúli műemlék-felújítási program Területrendezési feladatok Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása

58 59 60

70,0

Támogatás 70,0

49,5

49,5

200,0

200,0

49,5

49,5

1 647,5

1 647,5 3,7 30,0

Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása

740,0

740,0

200,0

200,0

Kormányablak program megvalósítása

385,9

EU utazási költségtérítések

479,7

A Magyar Foundation of North America támogatása

612,4

612,4

Építésügyi bontási feladatok

148,5

148,5

11,9

11,9

Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása

1 000,0

1 000,0

Nemzeti Hauszmann Terv

3 400,0

3 400,0

AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatása Fejezeti általános tartalék

385,9 479,5

0,2

150,0

150,0

3 424,0

3 424,0

5 496,4

5 496,4

Határon túli magyarok programjainak támogatása

1

Nemzetpolitikai tevékenység támogatása

5 6

Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 30. cím összesen:

31

10,0

10,0

1 741,2

1 741,2

255 898,0

53 062,7

202 835,3

7,1

996,7

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

1

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

1


1 2 3 2

2


653,0


172,3

Dologi kiadások

169,6


6 8

Beruházások

4,8


4,1


1

10,2

Fejezeti stabilitási tartalék 31. cím összesen:

32 33 34

1 014,0 100 000,0

Rendkívüli kormányzati intézkedések

70 000,0

Országvédelmi Alap Céltartalékok

1 2 3

Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja

20 000,0 6 000,0

Különféle kifizetések

135 425,5

Ágazati életpályák 32 - 34. cím összesen:

35

Bevétel

3,7

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

2 3

Kiadás

30,0

Közép-kelet európai regionális együttműködés

63 66 69 70 72 73 74 75 76


Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások

331 425,5

10,2 7,1

1 006,9

16857



2



Bevétel

Támogatás

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások

1

A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése

1 2

Az MFB Zrt. működésének támogatása

2

Az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások Az MFB Zrt. rábízott vagyonához kapcsolódó tanácsadói, értékbecslői, jogi képviseleti kiadások

2

XI. fejezet összesen:

113 075,0 400,0

300,0

702 112,5

53 069,8

203 842,2

147,6

6 084,4

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1

Földművelésügyi Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 2


4 096,5


1 155,9

Dologi kiadások

941,8


6 8 2

Beruházások

10,0


27,8 20 792,6

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

1


1 2 3 5 2


6 010,5


1 690,3

Dologi kiadások

5 527,6


300,0


6 7 3


6 514,2 750,0

Földmérési és Távérzékelési Intézet

1

2 055,0

98,2

231,7

213,5

50,0

14 646,3


1 2 3 5 2


1 310,6


351,3

Dologi kiadások

489,3


1,5


6 4

Beruházások

0,5

Állami Ménesgazdaság

1


1 2 3 5 2


104,5 33,3 277,1 0,3


6 5

Beruházások

30,0

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

1


1 2


6 931,8


2 019,3

16858



3 5 2

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Dologi kiadások

3 766,6


1 909,0

Bevétel

Támogatás


6 6

Beruházások

69,6

Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei

1

4 614,2

17 382,2

106,0

430,9

1 933,3

3 121,6

177,0

615,6

1 115,0

502,1

4 136,1

2 868,5


1 2 3 4 2


14 284,6


3 623,2

Dologi kiadások

3 928,8


105,3


6 7 8 7

Beruházások

41,3

Felújítások

12,6


0,6

Közművelődési intézmények

1


1 2 3 2


347,9


95,1

Dologi kiadások

93,4


6 8

Beruházások

0,5

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

1


1 2 3 5 2


2 426,9 662,4 1 798,3 0,9


6 10

Beruházások

166,4

Génmegőrzési Intézmények

1


1 2 3 2


387,8 96,2 248,6


6 12

Beruházások

60,0

Országos Meteorológiai Szolgálat

1


1 2 3 2


789,1


227,1

Dologi kiadások

543,5


6 8 14

Beruházások Egyéb felhalmozási célú kiadások

54,4 3,0

Nemzeti park igazgatóságok

1


1 2


3 390,7 890,3

16859



3 5 2




Bevétel

2 394,7 86,7


6 7 8 15

Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások

219,8 17,0 5,4 355,0

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

1

2 138,9


1 2 3 5 2


1 439,9


404,6

Dologi kiadások

533,7


2,5


6 17

Beruházások

113,2 2 449,8

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

1


1 2 3 2


1 325,2


369,0

Dologi kiadások

625,2


6 18

Beruházások

130,4

Herman Ottó Intézet

1

312,8

561,5

105,0

927,8


1 2 3 5 2


591,7


152,3

Dologi kiadások

123,3


1,0


6 19

Beruházások

6,0

Agrárgazdasági Kutató Intézet

1


1 2 3 2


462,6


139,0

Dologi kiadások

431,1


6 20

Támogatás

Beruházások

0,1


1

Beruházás

21 2

Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése

2 760,0

2 760,0

1 200,0

1 200,0

Környezetvédelmi célelőirányzatok

9 10 11 14 21 3 2

Természetvédelmi kártalanítás Természetvédelmi pályázatok támogatása Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások Agrár célelőirányzatok Agrárkutatás támogatása

207,9

207,9

12 750,0

12 750,0

81,0

81,0

54,0

54,0

141,4

141,4

16860



4 5 6


Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása Tanyafejlesztési Program Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása

8 10 13 16

Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása Állami génmegőrzési feladatok támogatása

19 20 25 31 33

Kiadás

Bevétel

Támogatás

100,0

100,0

1 225,0

1 225,0

500,0

500,0

107,5

107,5

46,1

46,1

2 650,0

2 650,0

12,6

12,6

91,8

91,8

550,0

550,0

Nemzetközi szervezetek tagsági díjai

1 405,3

1 405,3

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak támogatása Lovas rendezvények támogatása

2 852,0

2 852,0

185,0

185,0

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

4


Uniós programok kiegészítő támogatása

6 7 8 9

682,5

682,5

Igyál tejet program

2 600,0

2 600,0

Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

4 212,8

4 212,8

536,5

536,5

1 726,0

1 726,0

Méhészeti Nemzeti Program

Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása Iskolagyümölcs program

11 5

Nemzeti támogatások

3 4 5 6

6 7

960,0 1 125,0

76,2

76,2

Erdőfelújítás

131,4

131,4

Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás

176,3

176,3

A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása Vadgazdálkodás támogatása Nemzeti Erdőprogram

3 4 7 8 9 10 11

960,0 1 125,0

Állattenyésztési feladatok

Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelemtámogatások Állami halgazdálkodási feladatok támogatása

21,4

21,4

75 471,0

75 471,0

514,0 8 600,0

Nemzeti agrár kárenyhítés

514,0 4 300,0

4 300,0

30,0

30,0

1 000,0

1 000,0

Uniós programok árfolyam-különbözete

200,0

200,0

Egyéb EU által nem térített kiadások

500,0

500,0

Állami ménesbirtokok szakmai feladatainak támogatása

750,0

750,0

Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása

500,0

500,0

100,0

100,0

Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása Állat, növény- és GMO-kártalanítás Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1 2 8

Állami tulajdonú társaságok szakmai feladatainak támogatása

1 2 13 14 18

Peres ügyek Fejezeti általános tartalék Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21

130,4

130,4

1 666,9

1 666,9

216 802,6


2


1

Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése

550,0

40 431,3

176 371,3

16861




XII. fejezet összesen:


217 352,6

Bevétel

40 431,3

Támogatás

176 371,3

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1

Honvédelmi Minisztérium

1

4 794,9

Honvédelmi Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 4 2


3 432,9


932,8

Dologi kiadások

391,0


11,7


6 8 2


21,0 5,5

Egyéb HM szervezetek

1

3 839,5

84 255,4

5 245,7

61 693,6

477,3

82 506,3

150,0

13 576,8


1 2 3 4 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

5 198,0 1 319,5 74 228,3 349,5


6 7 8 2

Beruházások

4 025,8

Felújítások

1 395,4


1 578,4

Magyar Honvédség

1

Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei

1


1 2 3 4 5 2

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások

25 092,9 6 610,2 24 094,5 100,8 6,0


6 7 8 2

Beruházások

9 616,9

Felújítások

1 268,0


150,0

MH ÖHP és alárendelt szervezetei

1


1 2 3 4 2


60 142,0


15 513,3

Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

6 893,0 297,4


6 3

Beruházások

137,9

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

1


1 2


7 814,4


2 002,0

16862



3 4 2

XIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Bevétel

Támogatás

3 810,0 21,4


6 6

Beruházások

79,0 22 235,5

MH Egészségügyi Központ

1

5 813,1


1 2 3 4 2


15 304,3


4 202,6

Dologi kiadások

8 254,8


71,9


6 7

Beruházások

215,0 272,1

Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium

1


1 2 3 4 8


207,0 64,4

Dologi kiadások

0,1


0,6


2

Ágazati célelőirányzatok

1 3 6 19 5 25 39

NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához

100,0

100,0

45,0

45,0

134,0

134,0

1 435,0

1 435,0

2 290,5

2 290,5

50,0

50,0

63,0

63,0

3 066,6

3 066,6

3 982,8

3 982,8

368,0

368,0

2 661,9

2 661,9

Alapítványok, közalapítványok támogatása

1 2

Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések

3 40 1 2

Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz Fejezeti stabilitási tartalék

3

XIII. fejezet összesen:

299 057,0

31 948,0

267 109,0

25,5

5 281,1

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1

Belügyminisztérium igazgatása

1


1 2 3


3 392,0


827,7

Dologi kiadások

903,2

16863



5 2

XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Bevétel

Támogatás

149,0


6 2

Beruházások

34,7 6 105,8

Nemzeti Védelmi Szolgálat

1


1 2 3 2


3 460,3


907,8

Dologi kiadások

591,7


6 7 4

Beruházások

495,1

Felújítások

650,9

Terrorelhárítási Központ

1

123,0

12 102,2

2 715,6

55 379,6

22,2

661,7

5 301,6

250 324,6

47,4

7 671,6


1 2 3 2


7 218,8


1 971,2

Dologi kiadások

1 826,8


6 7 5

Beruházások

908,4

Felújítások

300,0

Büntetés-végrehajtás

1


1 2 3 4 5 2


28 276,7 6 389,2 17 414,5


2,7


2,0


6 7 8 6

Beruházások

5 739,4

Felújítások

157,7


113,0

Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság

1


1 2 3 7


448,0


114,9

Dologi kiadások

121,0

Rendőrség

1


1 2 3 5 2


166 303,2


44 187,1

Dologi kiadások

37 439,5


811,2


6 7 8 8

Beruházások

6 328,5

Felújítások

451,7


105,0

Alkotmányvédelmi Hivatal

1


1


5 331,2

16864



2 3 5 2


Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások


Bevétel

1 450,7 810,4 0,3


6 8 9


106,4 20,0 220,6

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

1

17 677,7


1 2 3 5 2


10 153,8


2 640,3

Dologi kiadások

2 354,9


0,4


6 8 10


2 705,0 43,9 416,8

Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

1


1 2 3 2


82,9 24,0 290,3


6 12

Beruházások

19,6

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

1

2 633,2

53 706,3

104,4

8 640,7

414,5

634,3


1 2 3 5 2


37 349,1


9 274,1

Dologi kiadások

5 366,7


18,4


6 7 8 13


3 706,5 606,7 18,0

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

1


1 2 3 4 5 2


3 469,2 927,6 3 456,4


110,1


568,8


6 15

Beruházások

213,0

BM Nemzetközi Oktatási Központ

1


1 2 3 5 2

Támogatás

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés

330,7 93,0 596,7 15,4

16865



6 7 17



Beruházások

5,0

Felújítások

8,0

Vízügyi Igazgatóságok

1

Támogatás

2 940,7

23 636,3

10 423,6

23 171,3


1 2 3 2


10 325,0 2 809,2 12 636,3


6 18

Beruházások

806,5

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Működési költségvetés

1 1 2 3 2


3 721,3 930,3 25 831,1


6 7 20

Bevétel


3 025,6 86,6


1

Ágazati célfeladatok

2 27

Energia-racionalizálás Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás

50 56 57

1 194,8

410,0

784,8

260,0

260,0 21 501,1

7,5

7,5

7,5

7,5

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása

20,5

20,5

Ivóvíz-minőség javító program

41,1

41,1

107,1

107,1

Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére

2

100,3

21 501,1

Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások

58 59 60 61

100,3

Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása

2

Társadalmi önszerveződések támogatása

3 5 11 9

1 050,0

1 050,0

Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása

600,0

600,0

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása

172,0

172,0

Országos Polgárőr Szövetség

Szolidaritási programok

1 2 3 4 6 10 11 18 19

Európai Menekültügyi Alap

35,0

34,9

0,1

Integrációs Alap

48,9

48,8

0,1

Visszatérési Alap

65,1

65,0

0,1

459,6

459,5

Külső Határok Alap Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása Duna Művész Együttesek támogatása Magyar Rendvédelmi Kar A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása Belügyi Alapok

20 1 2

0,1

91,2

91,2

1 963,0

1 963,0

300,0

300,0

50,0

50,0

700,0

700,0

Belső Biztonsági Alap

6 248,8

948,2

5 300,6

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

2 023,0

371,9

1 651,1

16866



3


Belügyi Alapok technikai költségkerete

21

Kiadás 95,0

Bevétel 80,0

4 930,1

Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21


K-600 hírrendszer működtetésére XIV. fejezet összesen:

532 453,9

Támogatás 15,0 4 930,1

27 490,9

504 963,0

27 490,9

504 963,0

9 371,8

9 423,6

1 700,0

356,4

5 817,9

10 429,4

786,4

525,1

11 651,3

15 277,7

55,0 532 508,9

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 1

Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 5 2


11 729,9


3 330,7

Dologi kiadások

3 263,6


32,3


6 7 8 3


397,8 2,8 38,3

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

1


1 2 3 5 2


1 133,5


302,4

Dologi kiadások

501,5


2,0


6 7 5

Beruházások

70,0

Felújítások

47,0

Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

1


1 2 3 5 2


2 568,1 739,0 10 840,1 5,0


6 7 6


665,1 1 430,0

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

1


1 2 3 2


596,4


120,7

Dologi kiadások

449,7


6 8

Beruházások

144,7

Magyar Államkincstár

1


1 2


14 517,8 4 407,0

16867



3 5 2

XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Támogatás

5 124,2 3,5


6 7 8 16


2 471,0 383,7 21,8 1 219,2

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

1

719,8


1 2 3 2


1 024,9


297,1

Dologi kiadások

444,5


6 25

Bevétel

Beruházások

172,5


2

Ágazati célelőirányzatok

5

Kárrendezési célelőirányzat

1 2 3 7 8 10 3

Járadék kifizetés Tőkésítésre kifizetés Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetéséhez Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása Szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos kiadások

310,0

310,0

3 550,0

3 550,0

40,0

40,0

10,0

10,0

272,3

272,3

1 000,0

1 000,0

846,9

846,9

5 375,0

5 375,0

470,6

470,6

5 540,7

5 540,7

151,0

151,0

Turisztikai feladatok

2 3 4

Agrármarketing célelőirányzat Turisztikai célelőirányzat Területfejlesztési feladatok

1 5

Területfejlesztéssel összefüggő feladatok Belgazdasági feladatok

1 3 4 5 6 7 7

Gazdasági Zöldítési Rendszer Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működési támogatása Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok

4,2

4,2

69,8

69,8

MKIK támogatása

50,0

50,0

15 000,0

15 000,0

Nemzetgazdasági támogatások Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

1 2 3 4 7 8

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok Szervezetátalakítási alap Nemzetgazdasági programok Fejezeti általános tartalék

30,0

30,0

551,5

551,5

493,3

493,3

31,7

31,7

300,0

300,0

Európai Területi Együttműködés (2014-2020)

1 2 3 4 10

Függő kár kifizetés

Duna Transznacionális Együttműködési Program

669,7

Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2020

191,1

191,1

INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program

98,6

98,6

INTERACT III Interregionális Együttműködési Program

11,3

11,3

641,5

641,5


309,9

359,8

16868



XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

XV. fejezet összesen:


102 987,8

Bevétel

Támogatás

30 856,5

72 131,3

2 951,1

124 408,4

23,8

8 188,2

270,8

2 220,4

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL 1

Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása

1


1 2 3 4 5 2


70 993,2


19 142,8

Dologi kiadások

35 079,2

Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások

1,8 59,8


6 7 8 2


337,9 1 500,0 244,8

Bűnügyi Főigazgatóság

1


1 2 3 2


5 269,6


1 386,3

Dologi kiadások

1 396,0


6 7 3


150,1 10,0

Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

1


1 2 3 5 2


1 294,0


359,4

Dologi kiadások

744,0


0,1


6 7 4

Beruházások

63,7

Felújítások

30,0


1

Fejezeti stabilitási tartalék XVI. fejezet összesen:

1 375,5 139 438,2

1 375,5 3 245,7

136 192,5

12 235,5

6 895,3

913,3

2 200,1

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása

1


1 2 3 2


7 351,2


1 984,6

Dologi kiadások

9 634,0


6 8 3


150,0 11,0

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

1


1


445,5

16869



2 3 5 2

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások


Bevétel

Támogatás

115,0 2 550,9 0,7


6 4

Beruházások

1,3 2 690,9

Országos Atomenergia Hivatal

1

1 735,9


1 2 3 5 2


1 372,4 371,0 1 882,5 658,3


6 5

Beruházások

142,6 2 467,7

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

1


1 2 3 5 2


738,4


211,6

Dologi kiadások

604,1


909,3


6 7

Beruházások

4,3 31 098,4

Nemzeti Közlekedési Hatóság

1


1 2 3 4 5 2


3 036,7 772,2 5 228,1 0,3 21 306,0


6 7 8 8

Beruházások

695,1

Felújítások

50,0


10,0 819,0

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

1

2 757,7


1 2 3 5 2


1 013,4 266,3 2 011,0 191,6


6 8 10


90,4 4,0 488,3

Közlekedésbiztonsági Szervezet

1


1 2 3 2


263,4 72,8 133,6


6

Beruházások

18,5

16870



11



Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

1

Támogatás

10,0

430,6

395,0

606,4

18,8

1 041,2

2 500,0

5 952,9


1 2 3 2


319,0


80,6

Dologi kiadások

32,6


6 14

Beruházások

8,4

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

1


1 2 3 5 2


585,7


158,0

Dologi kiadások

250,2


3,7


6 15

Beruházások

3,8

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

1


1 2 3 2


563,8


152,3

Dologi kiadások

293,9


6 7 16

Beruházások

40,0

Felújítások

10,0

Nemzeti Sportközpontok

1


1 2 3 2


2 136,3 599,2 4 308,2


6 7 20

Bevétel


1 371,2 38,0


31

Kiemelt célú beruházások támogatása

12 13 14 32

7 457,5

Győr-Gönyű kikötőfejlesztés

200,0

200,0

Debreceni regionális repülőtér működésének támogatása

400,0

400,0

399,2

399,2

Közlekedési ágazati programok

1 2 3 4 6 11 12 13 27 28 33

7 457,5

Közútfejlesztési feladatok végrehajtása

A közösségi közlekedés összehangolása Közúthálózat fenntartás és működtetés

60 167,2

Útdíj rendszerek működtetése

18 314,3

18 314,3

3 507,7

3 507,7

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása Belvízi hajózási alapprogram

1 181,0

0,1

0,1

Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok

1 898,6

1 700,0

Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok

180,0

180,0

Zajtérképezés EU tagállami feladatai Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek Kiemelt közúti projektek Hazai fejlesztési programok

49,1 61 800,0 160 000,0

58 986,2

198,6 49,1

28 200,0

33 600,0 160 000,0

16871



2 3 4 6 20 34

3 35

36

37

38 1 2 3 10 12 14 15 17 39

12 022,1

12 022,1

Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat

1 245,4

1 245,4

Hazai fejlesztési programok célelőirányzat

160,0

160,0

Balaton fejlesztési feladatok támogatása

220,0

220,0

1 003,6

1 003,6

Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció

978,6

978,6

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) végrehajtásához kapcsolódó feladatok Űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok

127,9

127,9

2 358,6

2 358,6

Hungaroring Sport Zrt. támogatása

Intézményi kezességi díjtámogatások

Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer Bányanyitási feladatok kiadásai

623,3

623,3

5 540,7

5 540,7

100,0

100,0

Autópálya rendelkezésre állási díj Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez

110 490,2

110 490,2

11 251,2

Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához

11 251,2

646,3

646,3

Épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő feladatok ellátása Egyéb feladatok

116,0

116,0

Nemzetközi tagdíjak

219,3

219,3

55,2

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

55,2

3 400,2

3 400,2

Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. működtetése A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése

396,0

396,0

440,8

440,8

Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása

330,0

330,0

61,3

61,3

1 038,5

1 038,5

2 940,0

2 940,0

Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete

83,2

83,2

Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása

Kormányzati szakpolitikai feladatok

Bányabezárás Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

1 16 17 22 23 24 25

Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése

35 888,5

35 888,5

Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása

4 263,0

4 263,0

Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása

2 646,0

2 646,0

Tornaterem-építési program

2 970,0

2 970,0

Tanuszoda-fejlesztési program

2 970,0

2 970,0

2 970,0

2 970,0

289,3

289,3

387,6

387,6

581,0

581,0

5 100,0

5 100,0

Nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása A geszti Arany János Általános Iskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem A fertődi Porpáczy Aladár Középiskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja működési támogatása Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21

Támogatás

Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása

3

46

Bevétel

PPP-programok

1 6 7

45

Kiadás

Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok

1 4 5

44

Kiemelt előirányzat neve

Infokommunikációs ágazati programok

1 2

40 43

XVII . F E J E Z E T


Vállalkozások folyó támogatása

603 544,5

84 409,6

519 134,9

16872



1



Bevétel

Támogatás

Egyedi támogatások, ellentételezések

3

Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése

5 6 7

Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése Vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása

8 9

Autóbusszal végzett személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása Peres ügyek

25

21 - 25. cím összesen:

26

225,0 74 137,7 154 400,0 41 048,7 2 263,8 2 263,8 1 500,0 275 839,0


1

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek

1

1 300,0

Osztalékbevétel XVII. fejezet összesen:

879 383,5

85 709,6

519 134,9

265,3

7 660,1

7 087,7

48 962,3

2,0

188,0

790,5

5 073,5

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 1

Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása

1


1 2 3 4 5 2


4 888,7


1 354,1

Dologi kiadások

1 419,8


49,3 6,0


6 8 2


151,5 56,0

Külképviseletek igazgatása

1


1 2 3 2


26 442,2 7 079,5 19 943,4


6 7 8 3

Beruházások

2 172,3

Felújítások

300,0


112,6

Külügyi és Külgazdasági Intézet

1


1 2 3 2


104,0


29,1

Dologi kiadások

46,9


6 4

Beruházások

10,0

Balassi Intézet

1


1 2


3 039,2 558,7

16873



3 4 5 2

XVIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Támogatás

1 958,1

Dologi kiadások

220,0


2,0


6 5

86,0

Beruházások

80,0

Nemzeti Befektetési Ügynökség

1

2 820,0


1 2 3 2

1 141,4


321,7 1 346,9


6 7 8 7

Bevétel

Beruházások

55,1

Felújítások

14,9


20,0


1

Célelőirányzatok

1 2 3 5 6 2 1 3 3 1 2 3 4 1 2 5 6 5 8

10 366,1

10 366,1

Kötött segélyhitelezés

579,3

579,3

Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat

450,0

450,0

5 500,0

5 500,0

780,0

780,0

110,0

110,0

40,0

40,0

Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások

7 460,0

7 460,0

Európai uniós befizetések

4 900,0

4 900,0

115,0

115,0

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés

13,7

13,7

Humanitárius segélyezés

10,0

10,0

Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában Nemzetközi Alapokhoz való hozzájárulások

40,0

40,0

2 551,3

2 551,3

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása Európai Területi Társulások támogatása Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet támogatása Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések

Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulás Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés

Peres ügyek Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 7. cím összesen:

8

9,9

9,9

932,9

932,9

106 787,6

8 225,5

98 562,1

8 225,5

98 562,1

Vállalkozások folyó támogatása

1

Normatív támogatások

1 9

Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése

30 000,0


2


1

Eximbank Zrt. tőkeemelése XVIII. fejezet összesen:

20 000,0 156 787,6

16874



XIX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Támogatás

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK 2


4

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

1 2 7

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

12 222,8

Közlekedés Operatív Program

34 930,0

Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap Társadalmi Megújulás Operatív Program

8 14 19 20 21 22

34 930,0 3 808,7

95 667,3

95 667,3

58 505,8

58 505,8

105 820,1

105 820,1

Államreform Operatív Program

1 535,2

1 535,2

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

3 510,2

3 510,2

Végrehajtás Operatív Program

6 885,7

6 885,7

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program

5

3 808,7

12 222,8

Területi Együttműködés

1

Európai Területi Együttműködés

1 2 3 4 5 6 7 10 6

ETE HU-SK

6 186,1

5 839,5

346,6

ETE HU-RO

1 254,6

1 031,0

223,6

ETE HU-SER

247,5

229,5

18,0

ETE HU-CRO

631,5

558,6

72,9

ETE SEES

263,3

50,5

212,8

ETE AU-HU

19,2

19,2

ETE SLO-HU

11,9

11,9

ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program

716,2

685,3

30,9

7 180,0

6 679,0

501,0

9 000,0

7 650,0

1 350,0

Egyéb uniós előirányzatok

3 6

Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 20092014 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok

7 1 2 8 11 8 9

EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft uniós feladatainak támogatása Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék

337,5

337,5

1 000,0

1 000,0

30 831,8

30 831,8

15 000,0

15 000,0

4 776,4

4 776,4

2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok

1 2 3 4 5 6 7 8

Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

294 541,1

13 878,9

32 333,4

22 633,4

9 700,0

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

106 000,0

95 400,0

10 600,0

Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

202 835,6

148 070,0

54 765,6

Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)

12 999,5

120 365,5

107 366,0

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

52 866,5

44 936,5

7 930,0

Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)

45 275,0

20 740,0

24 535,0

3 431,2

2 916,5

514,7

Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)

10

308 420,0

Európai Területi Együttműködés (2014-2020)

6

ETE határmenti programok 2014-2020

1 2 3

SKHU ETE program

3 717,4

ROHU ETE program

4 114,1

HU-SER IPA program

5 683,6

3 717,4 4 114,1 3 580,2

2 103,4

16875



XIX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

HU-CRO ETE program

4 5 6 7

Kiadás 2 031,4

Bevétel 940,7

Támogatás 1 090,7

AU-HU ETE program

507,6

507,6

SI-HU ETE program

181,7

181,7

8,0

8,0

ENI programok

11


Vidékfejlesztési és halászati programok

3

Halászati Operatív Program

1

Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)

2 3

Technikai segítségnyújtás (V. tengely)

12

402,1

264,6

137,5

394,8

329,9

64,9

37,1

31,0

6,1 16 335,5

Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020

1 2 3

108 903,3

92 567,8

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

1 622,4

1 216,8

Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása

1 125,0

1 125,0

100,0

100,0

100,0

100,0

526,3

526,3

Vidékfejlesztési Program

13 14

Uniós Programok ÁFA fedezete

405,6

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1

Uniós programok árfolyam-különbözete

16

Fejezeti stabilitási tartalék XIX. fejezet összesen:

1 401 323,8

862 066,6

539 257,2

6 186,0

10 601,9

23 617,7

83 315,2

166,0

2 472,8

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1

Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása

1


1 2 3 5 2


9 588,3


2 601,3

Dologi kiadások

3 731,2


816,0


6 2

Beruházások

51,1

Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer

3

Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei Működési költségvetés

1 1 2 3 4 5 2


65 770,8


15 938,1

Dologi kiadások

22 013,6


2 996,3 42,9


6 7 4


161,2 10,0

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

1


1 2 3 2


1 563,0


399,1

Dologi kiadások

564,0


6

Beruházások

110,4

16876



7 5

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Felújítások


Támogatás

2,3

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

1

Bevétel

111,4

678,6

1 585,5

2 628,7

282 735,3

153 075,0

1 750,0

4 472,3

3 950,0

1 646,6

2 554,5

310,6


1 2 3 2


475,2


132,7

Dologi kiadások

180,6


6 4

Beruházások

1,5

Egyéb kulturális intézmények

1


1 2 3 5 2


2 026,3 576,0 1 292,6 134,3


6 7 8 5

Beruházások

179,2

Felújítások

4,6


1,2

Egyetemek, főiskolák

1


1 2 3 4 5 2


177 708,9 49 099,0 149 331,3 23 799,3 1 917,5


6 7 8 6


25 018,2 8 864,9 71,2

Egyéb oktatási intézmények

1

Oktatási Hivatal

1


1 2 3 2 2

Dologi kiadások

741,9 2 776,6

Beruházások

8,0

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1


1 2 3 2


2 415,5 678,6 2 092,5


6 7

1


2 695,8


6

7


Beruházások Felújítások Egészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatokat ellátó intézmények Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

406,0 4,0

16877



1



Bevétel

Támogatás


1 2 3 2


1 161,7 272,9 1 407,8


6 2

Beruházások

22,7 679,4

Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

1

8 117,2


1 2 3 2


6 776,7


1 305,1

Dologi kiadások

686,7


6 8

Beruházások

28,1 789,3

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Működési költségvetés

1 1 2 3 2


509,5


126,7

Dologi kiadások

117,5


6 7 9


30,6 5,0

Türr István Képző és Kutató Intézet

1

6 450,0

1 240,0

544,5

2 776,3

508 974,1

1 195,6


1 2 3 2


2 388,3 574,0 3 277,7


6 7 10


450,0 1 000,0

Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei

1

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

1


1 2 3 2


2 386,5


567,8

Dologi kiadások

266,5


6 2

Beruházások

100,0

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei

1


1 2 3 4 5 2


222 312,4 59 904,6 220 731,5 56,7 590,6


6 7

Beruházások

5 277,3

Felújítások

1 247,7

16878



8 11




Támogatás

48,9

Közgyűjtemények

1

Bevétel

3 220,8

18 395,3

6 252,0

11 672,1

32 727,7

3 119,7

10,8

594,3

2 949,6

12 587,5

12 130,5

1 643,3


1 2 3 5 2


7 997,5


2 167,5

Dologi kiadások

5 189,0


6,1


6 7 12


6 119,6 136,4

Művészeti intézmények

1


1 2 3 5 2


7 604,8


2 034,5

Dologi kiadások

7 410,9


0,5


6 7 14

Beruházások

773,4

Felújítások

100,0

Országos Mentőszolgálat

1


1 2 3 2


20 023,3


5 593,6

Dologi kiadások

7 980,5


6 15

Beruházások

2 250,0

Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ

1


1 2 3 2


250,0 67,5 227,6


6 16

Beruházások

60,0

Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei, valamint egyéb népegészségügyi intézetek Működési költségvetés

1 1 2 3 5 2


4 023,6 1 062,6 10 013,6 285,8


6 7 17


116,2 35,3

Országos Vérellátó Szolgálat

1


1 2 3


4 234,6


1 073,9

Dologi kiadások

7 915,3

16879



2



Támogatás


6 7 18


480,0 70,0

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1

12 000,0

549 264,9

26,0

1 126,5


1 2 3 4 19


404 484,7


109 167,5


45 612,7 2 000,0

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

1


1 2 3 20

Bevétel


716,3


190,2

Dologi kiadások

246,0


2

Normatív finanszírozás

2 3 4 5

17 034,7

17 034,7

166 016,4

166 016,4

Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás

3 792,1

3 792,1

Köznevelési szerződések

4 000,0

4 000,0

Felsőoktatás speciális feladatai

438,6

438,6

Lakitelek Népfőiskola támogatása

300,0

300,0

12 044,1

12 044,1

5 211,7

5 211,7

Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás

3

Felsőoktatási feladatok támogatása

1 2 3 4 5 6

Kiválósági támogatások Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok

4

40,0

40,0

5 340,0

5 340,0

Köznevelési feladatok támogatása

4 5 8 11 12

86,7

86,7

2 752,7

2 752,7

Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása

440,0

440,0

Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása

400,0

400,0

4 405,8

4 405,8

1 000,0

1 000,0

451,4

451,4

Köznevelés speciális feladatainak támogatása Nemzeti Tehetség Program

Erzsébet program támogatása

5

Egyéb feladatok támogatása

1 18

I. világháborús centenáriumi megemlékezések Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása

1 2 3 4 19

74,4

74,4

2 000,0

2 000,0

236,6

236,6

34,8

34,8

Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok

170,8

170,8

Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok

320,7

320,7

4,0

4,0

Határon túli kulturális feladatok támogatása Határtalanul! program támogatása Határon túli köznevelési feladatok támogatása Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai

8 1 2 5

Kétoldalú munkatervi feladatok

2 10

Határon túli felsőoktatási feladatok támogatása

Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok

16880



2 9


Kulturális szakdiplomáciai feladatok


Bevétel

Támogatás

5,4

5,4

12,3

12,3

EU-tagsággal kapcsolatos feladatok

6

EU-tagságból eredő együttműködések

2 11

EU-tagságból eredő kulturális együttműködések Kulturális feladatok és szervezetek támogatása

1 2 3 5

69,8

69,8

A KOGART támogatása

200,0

200,0

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása

228,8

228,8

Kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása Zeneakadémia működésének kiegészítő támogatása

250,0

250,0

500,0

500,0

262,1

262,1

176,8

176,8

Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása

1 257,9

1 257,9

Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok (működési és művészeti pályázatok) Közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak

1 331,3

1 331,3

79,2

79,2

Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése

1 579,9

1 579,9

A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének támogatása Egyéb színházi támogatások

1 950,0

1 950,0

55,8

55,8

Filmszakmai támogatások

18 12

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra

7 1 2 13

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra támogatása Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja Közművelődési szakmai feladatok Művészeti tevékenységek

4 5 9 10 11 12 13

A 100 Tagú Cigányzenekar támogatása

14 15

A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok

30,0

30,0

351,5

351,5

28,7

28,7

3,0

3,0

Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok

3

Ifjúságpolitikai feladatok támogatása

2 3 4 5 16

Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok Báthory István Magyar-Litván Együttműködési Alap Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. támogatása

65,0

65,0

300,0

300,0

42,5

42,5

35,3

35,3

Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása

1 3 6 7 9 17

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai feladatok támogatása Család- és ifjúságügyi fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása Családpolitikai Programok

654,0

654,0

Családpolitikai célú pályázatok

83,0

83,0

Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok

18,0

18,0

Egyes szociális pénzbeli támogatások

1 6 7 18 19

1 540,0

1 540,0

Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása

891,0

891,0

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése

690,0

690,0

113,9

113,9

79 415,0

79 415,0

Gyermekvédelmi Lakás Alap

Szociális célú humánszolgáltatások

1

Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása

16881



4


Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok Család, esélyteremtési és önkéntes házak, továbbá egyéb esélyteremtési programok támogatása Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció támogatása Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása

7 8 9 10 20 3 6 8 12 13

Autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatása Egészségügyi ágazati előirányzatok

22 2 3 6 13 19 20

6 1 2 4 7 8 10

Támogatás

4 775,1

4 775,1

523,6

523,6

3 229,0

3 229,0

5,0

5,0

200,0

200,0

157,2

157,2

112,6

112,6

535,0

535,0

446,4

446,4

190,0

190,0

201,6 2 092,0

Nem központi fenntartású Egészségfejlesztési Irodák támogatása

957,6

957,6

Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása

700,0

700,0

Patika hitelprogram kamattámogatása

370,0

370,0

Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása

6 999,0

6 999,0

Új budapesti kórház előkészítése

1 000,0

1 000,0

300,0

300,0

Versenysport támogatása

1 307,7

1 307,7

Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása

7 000,0

7 000,0

3 162,3

3 162,3

2 679,2

2 679,2

187,7

187,7

Egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatása Sporttevékenység támogatása

4 5

Bevétel

201,6

Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások

23

Kiadás

2 092,0

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok

24 25 26

7 9 23 24 25 28

XX . F E J E Z E T


Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai

5 510,2

5 510,2

1 994,7

1 994,7

Fogyatékosok sportjának támogatása

447,0

447,0

Nem olimpiai sportágak szakmai támogatása

376,0

376,0

Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése

2 140,2

2 140,2

Sportegészségügyi ellátás támogatása

265,4

265,4

Szabadidősport támogatása

477,4

477,4

Diák- és hallgatói sport támogatása

410,7

410,7

Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások

22,0

22,0

Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei

32,7

32,7

Utánpótlás-nevelési feladatok

16882



29


Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása

30 24


Bevétel

Támogatás

10 979,4

10 979,4

1 700,0

1 700,0

Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

11

Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása

2 3 12 18 36 1 2 25 15 19 26

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések Magyar Sport Háza támogatása

111,1

111,1

3 200,0

3 200,0

266,2

266,2

A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása

4 020,6

4 020,6

4 488,1

4 488,1

1 888,6

1 888,6

MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása

2 280,0

2 280,0

Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése

3 230,0

3 230,0

184,3

184,3

Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek, fenntartásának támogatása Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása Kiemelt sportegyesületek vagyonkezelésében lévő állami sportlétesítmények üzemeltetésének támogatása Felújítások központi támogatása, egyéb fejlesztési támogatások

Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok

1 2 14 19 2

Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért

30,8

30,8

300,0

300,0

1 296,8

1 296,8

44,0

44,0

44,0

44,0

7 989,9

7 989,9

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú NKft. támogatása Pro Rekreatione Közhasznú NKft. támogatása

249,7

249,7

133,3

133,3

Gazdasági társaságok által ellátott köznevelési feladatok támogatása Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

608,5

608,5

97,3

97,3

450,0

450,0

Autizmus Alapítvány Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása Kulturális alapítványok, közalapítványok

10 12 27 28

Egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása Trianon Múzeum Alapítvány (Várpalotai Trianon Múzeum) támogatása Nemzeti Pedagógus Kar működtetésének támogatása Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása

2 3

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása

1 2 4 30 23

Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

2 3 4 5 6 24

Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek, egyesületek támogatása Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása Magyar Írószövetség támogatása

30,0

30,0

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatása

22,0

22,0

Rákóczi Szövetség támogatása

50,0

50,0

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek

1 2 3

100,1

100,1

Magyar Rákellenes Liga támogatása

30,0

30,0

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

51,3

51,3

Magyar Vöröskereszt támogatása

16883



4 5 6 7 25



Bevétel

Támogatás

Magyar ILCO Szövetség támogatása

30,0

30,0

Magyar Gyermekonkológiai Hálózat

20,0

20,0

Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona

20,0

20,0

Rákbetegek Országos Szövetsége

20,0

20,0

Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei; közösségi, szolidaritási és esélyteremtési programok támogatása Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

149,5

149,5

143,3

143,3

181,8

181,8

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

176,4

176,4

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

181,8

181,8

Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége Autisták Országos Szövetsége

21,0

21,0

55,1

55,1

Siketvakok Országos Egyesülete

22,0

22,0

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása

56,4

56,4

Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

5 6 7 8 9 10 11 12 13 21 23 24 25 26 27 26 2 27 1 35 39 46

610,5

610,5

Dévény Anna Alapítvány

39,6

39,6

Kézenfogva Alapítvány

10,0

10,0

Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

10,0

10,0

5,0

5,0

5,0

5,0

372,2

372,2

Afázia Egyesület Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek Magyar Olimpiai Bizottság Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek és közösségi programok támogatása Esélyteremtési és önkéntes programok, feladatok támogatása Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása Megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját elősegítő programok Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Kincstári díj és pénzügyi tranzakciós illeték

47 48 50

85,0 2,0

85,0 2,0

2 129,0

2 129,0

180,0

180,0

34 313,5

34 313,5

26,3

26,3

4 000,0

4 000,0

22,0

22,0

Kulturális szakmai feladatok támogatása

1 3 7 8 9

Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis Emlékpont Központ támogatása

12 834,4

12 834,4

A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezése és kialakítása

3 500,0

3 500,0

A Budai Vigadó felújításának támogatása

2 478,5

2 478,5

Fejezeti általános tartalék

1 020,5

1 020,5

Nemzeti Együttműködési Alap

4 896,4

4 896,4

2 891,5

2 891,5

3 100,0

3 100,0

Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása

51 54 55

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

1 1 2 1

Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények, közművelődési intézmények, kulturális programok) Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása Hittanoktatás támogatása

16884



3

4

56 57

Kiadás

Bevétel

Támogatás

8 844,0

8 844,0

17 580,0

17 580,0

1 930,0

1 930,0

420,0

420,0

1 400,0

1 400,0

Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások

1

12 13 14 21 22


Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék

4 5

7 9 10 11

XX . F E J E Z E T


Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások

650,0

650,0

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése

2 623,0

2 623,0

A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása

2 400,0

2 400,0

121,2

121,2

Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása

300,0

300,0

1 720,0

1 720,0

200,0

200,0

Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása

Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése Egyházi személyek eszközellátásának támogatása Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatása Nemzetiségi támogatások

550,0

550,0

1 459,4

1 459,4

55,2

55,2

Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 58 1 2 3 4 5 6 7 8

Bolgár Országos Önkormányzat és Média

62,9

62,9

Országos Horvát Önkormányzat és Média

178,0

178,0

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média

256,9

256,9

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média

107,5

107,5

Országos Roma Önkormányzat és Média

361,2

361,2

Országos Lengyel Önkormányzat és Média

72,0

72,0

Országos Örmény Önkormányzat és Média

52,5

52,5

Országos Szlovák Önkormányzat és Média

151,0

151,0

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média

80,0

80,0

Szerb Országos Önkormányzat és Média

100,7

100,7

Országos Ruszin Önkormányzat és Média

59,6

59,6

Ukrán Országos Önkormányzat és Média

62,2

62,2

50,8

50,8

19,5

19,5

104,4

104,4

178,0

178,0

40,8

40,8

165,9

165,9

30,8

30,8

27,0

27,0

Országos Szlovén Önkormányzat és Média

Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

16885



9 10 11 12 13 59 4 5 6 7 10 60 63


Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Társadalmi felzárkózást segítő programok Roma kultúra támogatása Társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő programok, szakkollégiumok Felzárkózás-politika koordinációja Roma ösztöndíj programok Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre Fejezeti stabilitási tartalék 1 - 20. cím összesen:

21


159,5

58,4

58,4

69,2

69,2

13,5

13,5

14,5

14,5

52,3

52,3

436,5

436,5

29,7

29,7

1 048,9

1 048,9

79,2

79,2

882,4

882,4

13 797,9

13 797,9

2 324 509,7

914 134,0 1 410 375,7

Családi támogatások

1 2 3 4 5 6 7 8 2

Családi pótlék Anyasági támogatás

319 720,5 5 047,0

Gyermekgondozási segély

63 564,3

Gyermeknevelési támogatás

12 429,7

Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése

1 303,9

Életkezdési támogatás

5 189,9

Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások

6 078,9

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

1 630,8

Korhatár alatti ellátások

1 2 3

Szolgálati járandóság

79 502,6

Korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék

33 415,2

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások

1 2 3 4 5 6 7 8 4

Átmeneti bányászjáradék, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése Mezőgazdasági járadék

9 241,9 2 223,1

Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka

34 419,4

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések

13 387,5

Házastársi pótlék Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás) Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése Járási szociális feladatok ellátása

2 895,4 42,0 331,3 70 587,4

Különféle jogcímen adott térítések

1 2 4

Közgyógyellátás

Támogatás

159,5

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

1

Bevétel

15 889,7

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás

5 400,0

Folyósított ellátások utáni térítés

1 747,5

16886




21. cím összesen:

22 26 27

Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása


28

Támogatás

684 048,0 3 137,0 250,0 1,0

Gyógyszertári tulajdoni hányad értékesítéséből származó bevétel 22 - 27. cím összesen:

Bevétel

3 387,0

1,0


1

Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek

1

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek Ingatlanvagyon értékesítéséből befolyó bevételek

1 2

2,0 2,0

Egyéb vagyonnal kapcsolatos bevételek

2


1

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

1 2

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába tartozó társaságok tőkeemelése Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába tartozó társaságokhoz kapcsolódó egyéb kiadások

3

XX. fejezet összesen:

1,0 1,0 1,0

3 011 947,7

914 139,0 1 410 375,7

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 1

Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

1

49,6

2 108,5

29,2

137,8


1 2 3 5 2


1 064,2


295,4

Dologi kiadások

638,5


33,0


6 2

Beruházások

127,0


1 2

OECD ROK Fejezeti tartalék XXX. fejezet összesen:

167,0 45,8 2 370,9

45,8 78,8

2 292,1

899,9

11 695,6

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1

Központi Statisztikai Hivatal

1


1 2 3 5 2


7 531,0


2 029,4

Dologi kiadások

2 354,8


20,3


6 7 8

Beruházások

607,0

Felújítások

20,0


33,0

16887



4

XXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


KSH Könyvtár

1

Bevétel

Támogatás

5,0

185,2

37,7

123,5


1 2 3 5


125,4


33,0

Dologi kiadások

31,8

KSH Népességtudományi Kutató Intézet

1


1 2 3 6


104,2


28,2

Dologi kiadások

28,8


1

Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság támogatása Fejezeti stabilitási tartalék

2

XXXI. fejezet összesen:

483,4

483,4

126,1

126,1

13 556,4

942,6

12 613,8

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1

7 084,3

Magyar Tudományos Akadémia

1


1 2 3 4 2


5 595,7


1 448,5


5,1 35,0

MTA Titkárság Igazgatása

1

39,2

1 572,1

218,9

534,7

16 033,8

14 294,3


1 2 3 5 2


968,6


243,0

Dologi kiadások

356,7


3,0


6 8 3

Beruházások

25,0


15,0

MTA Könyvtár és Információs Központ

1

MTA Könyvtár és Információs Központ

1


1 2 3 5 2


401,8


102,4

Dologi kiadások

228,4


3,0


6 4

Beruházások

18,0

MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek

1


1 2 3 5 2


15 482,5


4 196,5

Dologi kiadások

8 833,8


117,0

16888



6 7 8 5

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve



Támogatás

1 576,2 103,6 18,5

MTA Támogatott Kutatóhelyek

1

Bevétel

1 394,0

2 691,6

796,9

701,2

253,2

207,2

64,1

149,7

1,5

19,7


1 2 3 2


2 551,8


655,0

Dologi kiadások

707,2


6 6

Beruházások

171,6

MTA egyéb intézmények

1

MTA Létesítménygazdálkodási Központ

1


1 2 3 2

376,7


101,4

Dologi kiadások

976,7


6 2

Beruházások

43,3

MTA Jóléti intézmények

1


1 2 3 2


203,6 65,5 190,3


6 3

Beruházások

1,0

MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága

1


1 2 3 4


111,7


30,2

Dologi kiadások

71,9

Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

1


1 2 3 7



9,1


2,4

Dologi kiadások

9,7


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

80,9

80,9

56,6

56,6

178,4

178,4

Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

1 076,9

1 076,9

Infrastruktúra fejlesztés

1 742,0

1 742,0

Lendület Program

3 638,1

3 638,1

Fiatal kutatók pályázatos támogatása

898,3

898,3

Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak

170,0

170,0

Posztdoktori pályázatok támogatása

845,0

845,0

Szakmai feladatok teljesítése

428,4

428,4

Kiválósági központok támogatása

300,0

300,0

16889



12

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Központi kezelésű felújítások XXXIII. fejezet összesen:


Bevétel

723,8 56 194,8

Támogatás 723,8

18 801,6

37 393,2

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA 1

MMA Titkársága

1

1 550,3

MMA Titkárság Igazgatása

1


1 2 3 2


588,7


166,1

Dologi kiadások

659,5


6 2

Beruházások

136,0 2 501,7

MMA köztestületi feladatok

1


1 2 3 3


1 814,0


341,2

Dologi kiadások

346,5 174,4

MMA Kutatóintézet

1


1 2 3 2


95,3


27,2

Dologi kiadások

31,9


6 4

Beruházások

20,0


1 2 3 6 7 8 11 12

Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása

105,0

105,0

Magyar Művészetek Háza programok

188,0

188,0

Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak

15,0

15,0

Kutatási tevékenység támogatása

55,0

55,0

200,0

200,0

Pályázati alapok

13,0

13,0

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása

610,0

610,0

Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet épületének felújítása és kialakítása Nemzeti Szalon programjai

143,2

143,2

Pesti Vigadó művészeti programok

13 14

MMA végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukciója XXXIV. fejezet összesen:

80,0

80,0

1 000,0

1 000,0

6 635,6

6 635,6

XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL 1

2 586,4

NKFI Hivatal

1


1 2 3 5 2


1 861,3 498,3 1 876,8 14,1


6

Beruházások

65,0

1 729,1

16890



2

XXXV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Támogatás


1 3

Nemzetközi tagdíjak Fejezeti stabilitási tartalék XXXV. fejezet összesen:

2 662,2

498,9

39,7 7 017,4

39,7 3 085,3

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

1

Devizahitelek kamatelszámolásai

1 2 4 7 9 14 2

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai

2 494,2 162,0 11 769,0

Egyéb devizahitelek kamatkiadásai

3 095,9

Belföldi devizahitelek kamata

2

19 871,2

EB/IMF hitelek kamatelszámolásai

1 560,0

Devizakötvények kamatelszámolásai

1

Külföld felé

1 5 6 2 1

1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai

235 831,1

Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények kamatkiadásai A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

110,9

Forinthitelek kamatelszámolásai

2

Egyéb hitelek kamatelszámolásai

18 19 20 21 2

EBB forint hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata Az önkormányzatoktól átvállalt forint hitelek kamatkiadásai

28 425,5 395,0 43,2 2 847,8

Államkötvények kamatelszámolása

1

Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai

1

Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása

668 234,9

1 2

Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai

62,5

2

4 3 1 2 4

Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Kincstárjegyek kamatelszámolásai

2 027,7

Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása

21 492,0

Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása

49 603,5 13 499,9

Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai

1

Jutalékok és egyéb költségek

1

Deviza elszámolások

1 2

Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai Forint elszámolások Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások

59 130,9

68,4

Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai

3

2

1 242,8 43,4

Devizaszámla kamatelszámolásai

3 275,1 25 433,9 1 700,0

2 163,3

3 932,1

16891



3

XLI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Adósságkezelés költségei XLI. fejezet összesen:


Bevétel

1 127,7 1 079 631,5

73 917,0

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 1

Vállalkozások költségvetési befizetései

1 3 4 5 6 7 8 9

Társasági adó Hitelintézeti járadék

400 500,0 6 300,0

Pénzügyi szervezetek különadója

79 200,0

Cégautóadó

27 700,0

Egyszerűsített vállalkozói adó

75 200,0

Bányajáradék

31 500,0

Játékadó

41 200,0

Ökoadó

1 2 10 11 12 14 15 16 18 2

Energiaadó Környezetterhelési díj

16 700,0 5 300,0

Egyéb befizetések

26 000,0

Energiaellátók jövedelemadója

41 300,0

Rehabilitációs hozzájárulás

65 500,0

Kisadózók tételes adója

70 100,0

Kisvállalati adó

13 800,0

Közműadó

52 200,0

Reklámadó

10 900,0

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

1 2 3 4 5 6

Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó

3

3 351 850,0 952 200,0 20 700,0 56 000,0 200 900,0 30 000,0

Lakosság költségvetési befizetései

1 2 4 5 6

Személyi jövedelemadó Egyéb lakossági adók Lakossági illetékek Gépjárműadó Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója Egyéb költségvetési bevételek

4 1

1 658 400,0 2 000,0 121 700,0 45 500,0 900,0

Vegyes bevételek

8 9 2

Egyéb vegyes bevételek

4 366,0

Kezesség-visszatérülés

3 474,0

Központosított bevételek

1 2 3 4 5 6

Bírságbevételek

27 542,5

Termékdíjak

63 389,0

Egyéb központosított bevételek Megtett úttal arányos útdíj Hulladéklerakási járulékból származó bevétel Időalapú útdíj (HD)

17 491,8 140 500,0 8 000,0 47 000,0

Támogatás

16892



5

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

Költségvetési befizetések

1 3

25 559,9

Központi költségvetési szervek

8 004,0

Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése

4 7

17 000,0

Egyéb uniós bevételek

2 3 4

10 600,0

Vámbeszedési költség megtérítése

168,3

Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése Uniós támogatások utólagos megtérülése

4 5

4 557,5

Kohéziós Alap

500,0

Strukturális Alapok

8

Tőke követelések visszatérülése

1 2

35,9

Kormányhitelek visszatérülése

207,0

Alárendelt kölcsöntőke kötvény visszatérülése

28 29

Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása

1 272,0

Lakástámogatások

1

Egyéb lakástámogatások

31 32

Szociálpolitikai menetdíj támogatás

104 000,0 104 000,0

Egyéb költségvetési kiadások

1

Vegyes kiadások

4 5 7

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások Szanálással kapcsolatos kiadások

33

1,0

Védelmi felkészítés előirányzatai

1 2 11 12 19 21 22 25 26 27

3 200,0

Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai

497,0

Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása Egyéb vegyes kiadások

1 200,0

1% SZJA közcélú felhasználása

8 100,0

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések

4 302,4 35,0 1,0

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés

1 700,0

Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások

2 000,0

Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás Fuvarozók kamattámogatása

5,0 40,0

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése

3 4 5 7 10 13 14 15 16

Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség

500,0 6 500,0 15 447,8 1 700,0 150,0 10,0 2 500,0 383,3 30,0

Támogatás

16893



17

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Takarékbetétek visszafizetéséért vállalt állami kezességből eredő fizetési kötelezettség Gyűjtőszámla hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség E-útdíj fizetési célú hitelprogramhoz vállalat kezességekből eredő fizetési kötelezettség Kormányzati rendkívüli kiadások

19 20 34 2


Bevétel

300,0 10,0 100,0

Pénzbeli kárpótlás

1 2 3 35

Pénzbeli kárpótlás

1 297,3

Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás

2 364,6

Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

59,6

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz

2

Egészségbiztosítási Alap támogatása

4 9 36

Járulék címen átadott pénzeszköz Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás

374 464,0 35 103,6

Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai Nemzetközi tagdíjak

1 1 2 3 4 7 8 2

IBRD alaptőkeemelés IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása CEB tagdíj Bruegel tagdíj

910,3 1 381,5 3,7 30,3

NBB alaptőke hozzájárulás

3 042,0

AIIB alaptőke hozzájárulás

5 526,0

Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

1 2 3 4 3

IDA alaptőke-hozzájárulás IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz EU Szomszédsági Beruházási Eszköz Egyéb kiadások

37

1 526,0 45,0 38,0 101,3 40,0

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

1 2 3 4

ÁFA alapú hozzájárulás

37 730,2

GNI alapú hozzájárulás

238 615,9

Brit korrekció Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés Egyéb

5 41 42

Követeléskezelés költségei

21 153,0 2 402,0 14 947,9 1,7

Alapok támogatása

1

Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatása

1 2 2 3 4 5 6

Költségvetési támogatás Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás NFAnak Bethlen Gábor Alap támogatása Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap támogatása Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja támogatása XLII. fejezet összesen:

95 000,0 105 769,9 11 807,5 4 724,4 5,3 7 686,0 1,0 1 223 762,5 7 781 945,9

Támogatás

16894



XLIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1 2 3

12 500,0

Ingatlan értékesítésből származó bevételek

70,0

Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek

1 2 4 2 1

21 998,8

Egyéb kibocsátási egységek értékesítési bevétele Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítési bevétele

82,9

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési bevétele Hasznosítási bevételek

19,0

Bérleti díjak

3 4 2 3 4

554,4

Egyéb bérleti díj

2 451,0

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérleti díja Vagyonkezelői díj

2 533,0 31 107,0

Osztalékbevételek Koncessziós díjak

1 2 3 4 3

4 233,8

Szerencsejáték koncessziós díj

229,5

Infrastruktúra koncessziókból származó díj

2 500,0

Bányakoncessziós díj

940,0

Dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díja Egyéb bevételek

1 2

133 000,0

Egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek

5 900,0

Vegyes bevételek

2

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

1

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás

1 2 4 5 6 2 4

7 8 9 2 2

15 500,0

A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai Budapesti konferencia-központ megvalósítása

27 272,7

A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósítása Egyéb eszközök vásárlása

1 389,9

11 700,0

1 800,0

1 500,0

Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások

1 3 5

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások és ingatlan beruházások Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai

Részesedésvásárlás, tőkeemelés, pótbefizetés

11 000,0

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításával kapcsolatos kiadások Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása

1 000,0

Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások

1 500,0

A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos kiadások Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

650,0 4 650,0 450,0

Támogatás

16895



1 2 3 3 4

XLIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás

4 500,0

Ingatlanok őrzése

2 500,0

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által kezelt ingatlanok fenntartása, karbantartása Egyéb vagyonkezelési kiadások

Bevétel

1 300,0 1 500,0

Állami tulajdonú társaságok támogatása

1 2 3

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő kiadások Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések

1 2 3 5

Kezesi felelősségből eredő kifizetések Konszernfelelősség alapján történő kifizetések Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások

6 7 8

Egyéb szerződéses kötelezettségek

16 200,0 5 100,0

2,0 2,0 2,0 5 500,0 850,0 7,0

Egyéb jogszabályból eredő kiadások

1 4

Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása

1 450,0

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

1

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

1 2 2 3

Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek kiadásai Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások Eljárási költségek

500,0 1 500,0 40,0

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása

1 4 5 7

Az MNV Zrt. működésének támogatása Átváltoztatható kötvény kamatfizetése

9 407,2

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése

1 500,0

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésének támogatása és tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások Fejezeti tartalék

5 6 8

7 200,0

Tulajdonosi kölcsönök elszámolása ÁFA elszámolás XLIII. fejezet összesen:

1 900,0 8 500,0 875,1 1 000,0 149 747,9

218 119,4

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1

Ingatlan értékesítéséből származó bevételek

1 3 2

Termőföld értékesítésből származó bevételek Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek

1 450,0 10,0

Hasznosítási bevételek

1 3

Haszonbérleti díj Egyéb bevételek

2

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások

1

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan vásárlás

10 000,0 300,0

Támogatás

16896



1 2


Termőföld vásárlás

Kiadás

Bevétel

2 500,0

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

1 2

Életjáradék termőföldért

3 3

9 900,0

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

1

Hasznosítási kötelezettség kiadásai Egyéb vagyonkezelési kiadások

517,0 1 760,0

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

1 2 3 4 5 4

XLIV . F E J E Z E T


Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

800,0

Eljárási költségek, díjak

450,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés

750,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése Bírósági döntésből eredő kiadások Fejezeti tartalék XLIV. fejezet összesen:

1 308,7 33,0 950,0 18 968,7

11 760,0

LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP 1 2

Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása Befizetés a központi költségvetésbe

3 4 6 7 19 20 23

44 525,0 6 069,7 17 000,0

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

2 576,4

Kutatási témapályázatok támogatása

8 037,7


624,5 70 600,0

Innovációs járulék Egyéb bevételek

1 165,6

Költségvetési támogatás

7 686,0

LXII. fejezet összesen:

78 833,3

79 451,6

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 1

Aktív támogatások

1 2 4

Foglalkoztatási és képzési támogatások Szakképzési és felnőttképzési támogatások

16 172,0 13 819,0

Passzív kiadások

1 5 6 8 14

Álláskeresési ellátások

47 000,0

Bérgarancia kifizetések

4 950,0

Működtetési célú kifizetések Start-munkaprogram

3 283,4 340 000,0

EU-s elő- és társfinanszírozás

1 3 4 15 25 26

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása Fejezeti stabilitási tartalék Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése

54,5 3 808,7 54 700,0 389,5 51 700,0

Egyéb bevétel

1 2

Területi egyéb bevétel

1 000,0

Központi egyéb bevétel

1 000,0

Támogatás

16897



3 31 33 35

LXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


800,0

Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel

56 996,1

Szakképzési hozzájárulás

1 000,0

Bérgarancia támogatás törlesztése

36 39

Bevétel

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada Költségvetési támogatás

150 476,4

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás

105 769,9

LXIII. fejezet összesen:

95 000,0

484 177,1

463 742,4

LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS ALAPJA 1 3

1,0

Költségvetési támogatás Működési kiadások LXIV. fejezet összesen:

1,0 1,0

1,0

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP 2

Költségvetési támogatás

3 4

11 807,5

Eseti támogatás Alapból nyújtott támogatások

1 3 5 6 5 6

Oktatás-nevelési támogatás Magyarság Háza program támogatása

4 820,0 216,0

Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása

4 126,3

Egyéb támogatások

1 721,1

Alapkezelő működési költségei

810,0


114,1

LXV. fejezet összesen:

11 807,5

11 807,5

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 1 1 2 2 3 4

Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) beruházási munkái és biztonságnövelő programja Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

2 875,4 849,5 400,0 2 140,0

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

1 5

Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása Alapkezelőnek működési célra

6 7 10 15


33,9 5 559,3 1 171,6 143,9 134,4

Nukleáris létesítmények befizetései

1 16 18

Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása

21 294,1

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése

6,7

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

4 724,4

Költségvetési támogatás LXVI. fejezet összesen:

13 308,0

26 025,2

Támogatás

16898



LXVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP 1

Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének támogatása Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon való részvétel támogatása Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel támogatása Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása

2 3 4 5 6 7 8 9 10 13 14 22 24 26 27

2 900,0 1 600,0 1 791,0 710,0 7,0

Épített örökség, építőművészet támogatása

600,0

Kultúrateremtő, -közvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységek támogatása Szakmai díjazáshoz való hozzájárulás

808,5 30,0

Nemzetközi tagdíjak

15,0

Működési kiadások

965,0

Kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatása Fejezeti stabilitási tartalék

237,4 93,5 250,0

Egyéb bevételek

9 900,0

Játékadó NKA-t megillető része Kulturális adó

100,0

Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések

600,0

LXVII. fejezet összesen:

9 757,4

10 850,0

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP 1 3 6 7 8

4,9

Rendszeres befizetés

5,3

Költségvetési támogatás Működési kiadások

9,0

Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése

1,0


0,1

LXVIII. fejezet összesen:

10,1

10,2

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1

Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Biztosítotti nyugdíjjárulék

2 1 3

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék

2 014 716,1

1 015 817,9

Egyéb járulékok és hozzájárulások

2 5 5 7

Megállapodás alapján fizetők járulékai Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher Késedelmi pótlék, bírság

1 115,6 11 875,8 11 265,9

Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

3 2

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

1

Nyugellátások

1

Öregségi nyugdíj

2 540,0

Támogatás

16899



1 2

LXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás

2 473 190,2

Korhatár felettiek öregségi nyugdíja

195 496,4

Nők korhatár alatti nyugellátása

3


Hozzátartozói nyugellátás

1 2

34 402,4

Árvaellátás

338 093,8

Özvegyi nyugellátás

4

Egyösszegű méltányossági kifizetések

2

500,0

Egyszeri segély

4

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások

2 3 3

Postaköltség

4 597,4

Egyéb kiadások

1 993,7

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás 1 - 3. cím összesen:

5

1,0

1,0

3 048 274,9 3 057 332,3

Nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv

1

1 955,0

9 057,4

1 955,0

9 057,4

3 059 287,3 3 059 287,3

9 057,4

Központi hivatali szerv

1


1 2 3 5 2


5 652,4


1 577,7

Dologi kiadások

3 594,0 7,2


6

181,1

Beruházások 5. cím összesen: LXXI. fejezet összesen:

11 012,4

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti egészségbiztosítási járulék

2 3

521 849,1 677 394,7

Egyéb járulékok és hozzájárulások

1 2 4 5 4 5 6

Egészségügyi szolgáltatási járulék Megállapodás alapján fizetők járulékai Munkáltatói táppénz hozzájárulás Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék, bírság

28 772,4 307,2 19 235,4 150,0 164 190,1 5 079,1

Költségvetési hozzájárulások

2 6 10 7

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás Járulék címen átvett pénzeszköz Tervezett pénzeszköz-átvétel

5 400,0 374 464,0 35 103,6

Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

1 2

Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

525,0

Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések

5 200,0

16900



3 7

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bevétel 1 320,8

Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései

1 2 8 1 2 11

7 000,0

Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése

51 000,0

2 180,0

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

2,0

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése

1 2 12 13 14 2

150,0

Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

300,0

Baleseti adó

25 354,0

Népegészségügyi termékadó

26 772,6

Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

11 500,0

Egészségbiztosítási ellátások kiadásai

2

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

1 2

Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély

45 916,2

Táppénz

1 2 3 3

Táppénz

65 166,9

Gyermekápolási táppénz

3 552,7

Baleseti táppénz

8 221,9

Betegséggel kapcsolatos segélyek

4 4 5 6 7

Egyszeri segély Kártérítési járadék Baleseti járadék

3

450,0 808,5 8 331,2

Gyermekgondozási díj

116 304,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások

323 152,0

Természetbeni ellátások

1

Gyógyító-megelőző ellátás

1 2 3 5 8 9 11 13 15 17 18 21 22 2 3 4

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

107 047,5

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

22 448,2

Fogászati ellátás

25 946,8

Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás Művesekezelés Otthoni szakápolás Működési költségelőleg

6 196,9 23 171,1 4 596,8 2 000,0

Célelőirányzatok

83 856,4

Mentés

29 471,2

Laboratóriumi ellátás

21 304,7

Összevont szakellátás

633 919,0

Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék

12 401,3

Alapellátás megújításának II. üteme

10 000,0

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása Anyatej-ellátás

4 200,0 200,0

Gyógyszertámogatás

1

Gyógyszertámogatás kiadásai

231 400,0

Támogatás

16901



2 4 5

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás

15 700,0

Gyógyszertámogatási céltartalék

58 000,0

Bevétel

Támogatás

Gyógyászati segédeszköz támogatás

1 2 3

7 000,0

Kötszertámogatás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása

48 000,0

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

6 7

5 419,6

Utazási költségtérítés Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett ellátások kiadásai Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül

1 2 3 4 5

234,0

Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése

100,0

Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások Természetbeni ellátások céltartaléka

4

10 673,0

Sürgősségi ellátás EGT-n kívül Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások

8

200,0

224,0 2 140,0 3 800,0

Egészségbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

1 2 3 5

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés

1 477,2

Postaköltség

2 946,4 762,0

Egyéb kiadások

7 8 3

10,0

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése Gyógyszertárak juttatása

3 600,0

Gyógyszertárak szolgáltatási díja

4 500,0

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás 1 - 3. cím összesen:

5

12,0

15,0

1 954 861,5 1 963 265,0

Egészségbiztosítási költségvetési szervek

1

424,6

8 403,5

424,6

8 403,5

1 963 689,6 1 963 689,6

8 403,5

Központi hivatali szerv

1


1 2 3 5 2


5 033,0


1 269,2

Dologi kiadások

2 150,9 175,0


6

200,0

Beruházások 5. cím összesen: LXXII. fejezet összesen:

8 828,1

16902



2. melléklet a 2015. évi …… törvényhez

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA 1. A települési önkormányzatok működésének támogatása a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 580 000 forint/fő

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év közben változik a közös hivatali struktúra, azt az érintett székhely önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg: SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve ahol: SZAL = számított alaplétszám, ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni, a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa, b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa, c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma, d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg: EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve ahol: EHL = elismert hivatali létszám,

a

korrekciós

tényezők

16903


SZAL = számított alaplétszám, Ka = a Kiegészítő szabályok 3. ba) alpontja szerinti korrekciós tényező, Kb = a Kiegészítő szabályok 3. bb) alpontja szerinti korrekciós tényező, Kc = a Kiegészítő szabályok 3. bc) alpontja szerinti korrekciós tényező. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után, az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban. ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

22 300 forint/hektár

A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlannyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott, 2014. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni. bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő 415 000 Ft/km lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 400 000 Ft/km közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 320 000 Ft/km település

16904


A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2014. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergiaellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével. bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 „Köztemető-fenntartás, és –működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint. Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP adatszolgáltatás alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az OSAP adatszolgáltatásban nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, melyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Megyei jogú város, 40 000 fő 70 Ft/m2 lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 104 Ft/m2 közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 69 Ft/m2 település A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni. bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és 045170 „Parkoló,

16905


garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: Főváros, fővárosi kerületek, megyei 470 000 Ft/km jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város 10 001-40 000 fő lakosságszám 295 000 Ft/km közötti település 10 001 fő lakosságszám alatti 227 000 Ft/km település A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni. c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 700 forint/fő, de a) az 1 000 fő lakosságszám és az alatti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint, b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot, településenként legalább 6 000 000 forint, c) egyéb településenként legalább 3 500 000 forint.

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes – az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített – feladatok ellátására. E mellékletben az adóerő-képesség a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza. d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2015. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján. e) Üdülőhelyi feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

1,55 forint/idegenforgalmi adóforint

16906


A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2014. évi tény adatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás. f) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás kiegészítő támogatása A központi költségvetés kiegészítő támogatást nyújt a bb)-bd) pontok szerinti feladatokra abban az esetben, ha a 2014. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési önkormányzatok országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített összegét meghaladja. A kiegészítő támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha az előirányzat e törvény szerinti összege azt lehetővé teszi az a)-e) pontok szerinti támogatások megállapítását követően. Fajlagos összegeit úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a kiegészítő támogatás folyósításával se lépje túl a törvényi előirányzatot. E feltételek teljesülése esetén a kiegészítő támogatás fajlagos összegeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg. 2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása ELŐIRÁNYZAT:

76,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján, b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik. 3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása ELŐIRÁNYZAT:

2 000,0 millió forint

Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához. 4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

87,0 millió forint 2 forint/ki- és belépési adatok


16907

Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2014. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy alkalommal, január hónapban kerül sor. 5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja. Megyei önkormányzatok Baranya Megyei Önkormányzat Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Békés Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Fejér Megyei Önkormányzat Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nógrád Megyei Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Tolna Megyei Önkormányzat Vas Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat Zala Megyei Önkormányzat Összesen:

millió forint Támogatás 247,0 279,4 239,9 318,1 254,4 255,4 261,2 283,0 226,8 245,9 227,6 201,2 452,1 229,2 286,8 208,3 214,6 238,6 221,8 4 891,3

6. A 2015. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2015. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására. A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg. A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.

16908


II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása ELŐIRÁNYZAT: ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

148 539,8 millió forint ÉS

4 308 000 forint/számított létszám/év

ÉS ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK PÓTLÓLAGOS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVRE:

35 000 forint/számított létszám/3 hónap

ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐ MUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

1 800 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladat ellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladat ellátási hely a fenntartótól eltérő településen van. Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban történik. a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2015/2016. és 2016/2017. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik. Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,


16909

- akik 2015. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, - akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe, - akik 2016. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint - akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe. Nem igényelhető támogatás - a 2015/2016. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2015. augusztus 31-éig betöltötték, - a 2016/2017. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2016. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket 2015. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2015. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés-korú, második életévüket 2016. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2016. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2016. szeptember 1jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2015/2016. nevelési évben bölcsődéskorúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2016. december 31-éig betölti harmadik életévét. b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik: 2015/2016. nevelési évre:

16910


Psz = (L / Cs) * Feh + V + Op1 1 1 1 k1 2016/2017. nevelési évre: Psz = (L /Cs) * Feh + V + Op2 2 2 2 k2 ahol: Psz ; Psz = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évre számított óvodapedagógusok 1 2 létszáma, egy tizedesre kerekítve, L ; L = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont 1 2 szerinti összes gyermeklétszám, Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerint meghatározott csoport átlaglétszám, Feh ; Feh = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz 1 2 - a Nkt.-ben az átlagos csoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési foglalkoztatási időkeret (órában), és - a Nkt.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötött munkaideje alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípusegyütthatóval, V V = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2015/2016., illetve k1; k2 2016/2017. nevelési évben (két tizedesre kerekítve). Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2015/2016., illetve a 2016/2017. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve). A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma – beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítőket is – a Nkt. 2. melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb - 2016. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma, - 2016. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma, egy tizedesre kerekítve. Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik. Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján – ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik. A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

16911


c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának összege A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra: 2015/2016. nevelési évre: Tp = Psz * ÁBp * 8/12 1 1 Ts = S * ÁBs * 8/12 + PS * ÁBp * 8/12 1 1 1 2016/2017. nevelési évre: Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12 Ts = S * ÁBs * 4/12 + PS * ÁBp * 4/12 2 2 2 ahol: Tp1;Tp2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú támogatása, Ts , Ts = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő 1 2 munkáját közvetlenül segítők átlagbér alapú támogatása, S1; S2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők b) alpont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét, PS ; PS = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel 1 2 rendelkező, az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma, ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege, ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege. A 2015/2016. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési év átlagbér alapú támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 2. Óvodaműködtetési támogatás ELŐIRÁNYZAT:


a) Óvodaműködtetési alaptámogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszám után.

16912


A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni. b) Kiegészítő támogatás az óvodaműködtetési feladatokhoz Amennyiben a Kiegészítő szabályok 2. a) pontja szerinti igénylést követően az előirányzat az a) pont szerinti jogcímre nem kerül teljes egészében felhasználásra, úgy az önkormányzatokat az óvodaműködtetési feladatokhoz – az előirányzatból fennmaradó összeg erejéig – kiegészítő támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatás fajlagos összegeit az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg. A 2015/2016. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési évre jutó támogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

501,7 millió forint 181 000 forint/fő/év

A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 221gyel. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás ELŐIRÁNYZAT:


A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a Nkt. 74.§-76.§ alapján vállalt működtetési feladataik ellátására, a hozzájárulás megfizetésére. A

16913


támogatás összege megegyezik a 2015. évben az önkormányzatnak megállapított támogatással, kivéve, -

-

ha az önkormányzat valamely intézmény működtetését 2016. évben egyáltalán nem végzi és hozzájárulást sem fizet, úgy egész évben nem jár számára az érintett intézményre jutó arányos támogatás, ha az önkormányzat 2016 szeptemberétől nem végzi valamely intézmény működtetését, illetve ettől a hónaptól hozzájárulást sem fizet, úgy az érintett intézményre jutó arányos támogatásra ettől a hónaptól időarányosan nem jogosult.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. 5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz ELŐIRÁNYZAT:


ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK - PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: -

MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK - PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: -

MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:


1 402 910 forint/fő/év


1 543 640 forint/fő/év

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64.§-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2015. december 31-éig a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2016. január 1-je és 2016. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint: - a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg,

16914


-

a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg.

A minősítést elnyert pedagógusok fenntartónkénti adatait a Köznevelési Információs Rendszer adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor. A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

GYERMEKJÓLÉTI

ÉS

1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) aa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére járó lakásfenntartási támogatásra, ab) 55/A. § alapján járó – adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 90%-ának, b) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg igénylésére szolgál. Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A támogatás

16915


- 20%-a az önkormányzatok által a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 2. melléklet III.1. pont ca) alpontja alapján benyújtott igénylésben szereplő, 2015. január és február havi ellátotti létszám, - 20%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak 2015. január, április és július havi létszáma, - 20%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma, - 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége szerint (forint) alsó határ

felső határ

0 18 001 24 001

18 000 24 000 32 000

1. 2. 3.

Elismert százalék 100 50 25

Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT:


a) Család- és gyermekjóléti szolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG:


A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a Szoctv.-ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően családés gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását biztosítja. Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy – közös hivatalhoz tartozó település esetén – a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott − önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és − közös hivatalonként

16916


külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult. E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla. aa) Számított szakmai létszám meghatározása Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. aaa) Számított alaplétszám meghatározása: ALsz = − járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000, − fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, − egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő ahol: ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma. aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása: Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása: Közös hivatalt alkotó települések száma 5-8 település 8 település felett

KLsz (fő) L/10 000, de legalább 0,5 fő 2 * (L/10 000), de legalább 1 fő

ahol: KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1.

16917


ab) A támogatás meghatározása: T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ ahol: T = az alaptámogatás összege, FÖ = a támogatás fajlagos összege. b) Család- és gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG:


A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladat-ellátást. ba) A számított szakmai létszám meghatározása A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. baa) Számított alaplétszám meghatározása: JALsz = − járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, − kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000, ahol: JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma, TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma. bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el. Járás besorolása Kedvezményezett járás Fejlesztendő járás Komplex programmal fejlesztendő járás

JKLsz (fő) Lj < 20 000 20 000 <= Lj <= 35 000 0,5 1 1 2 1,5 3

Lj > 35 000 1 + [(Lj-35 000)/35 000] 2 + [(Lj-35 000)/35 000] 3 + [(Lj-35 000)/35 000]

16918


ahol: JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%ot: 1,5, minden más esetben: 1. A támogatás meghatározása: JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz] * JFÖ ahol: JAT = az alaptámogatás összege, JFÖ = a támogatás fajlagos összege. c) Szociális étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG:

55 360 forint/fő

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is. A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben részesülők után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. d) Házi segítségnyújtás FAJLAGOS ÖSSZEG:

145 000 forint/fő

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja.

16919


Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. Amennyiben a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető. e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 500 000 forint/szolgálat

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. f) Időskorúak nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

109 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető. g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

500 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az

16920


ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

310 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

206 100 forint/számított férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető. A számított férőhelyek számának meghatározása:

16921


Fh = L/252 Ahol: Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve, L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át. Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. j) Gyermekek napközbeni ellátása ja) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

494 100 forint/fő

A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődébe, valamint a Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a bölcsőde intézményegységbe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében ellátott: - fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a, - hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az ellátottak számának meghatározása: - tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal, - elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. jb) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG:

268 200 forint/fő

16922


A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. Általános iskolába járó gyermek és az Nkt. 27. § (7) bekezdése szerinti magántanulók után a támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető. A Nkt. 8. § (2) bekezdése és a Nkt. 8.§ (5) bekezdése szerinti esetek kivételével az óvodáskorú gyermek után a támogatás csak az óvoda nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó: - ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát, továbbá - azon óvodáskorú és általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel. Amennyiben a családi napközi ellátás és gyermekfelügyeletről – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei FAJLAGOS ÖSSZEG:

468 350 forint/férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal. Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. 4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása

16923


ELŐIRÁNYZAT:


A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Szoctv. és Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett - időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását, - a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve - a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézmények egyes kiadásaihoz. a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:


A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint számított segítői létszám után illeti meg. Az átlagbér alapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható. aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása: - tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, - elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása

16924


Gsz = L/4 ahol: Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám. ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása: Tsz = Gsz * ÁBsz ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege. b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) – Szt ahol: Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás, Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege. Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszterek) 2016. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. 5. Gyermekétkeztetés támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a

16925


továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés), valamint a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetésének egyes kiadásaihoz. a) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:


A központi költségvetés a Kjt., a Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja. aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.m) alpontja figyelembe vételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe. ab) A számított dolgozói létszám meghatározása A számított dolgozói létszám a – kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő ha L értéke 1-100 közötti: Dsz = (L/25+Lk/25)*F ha L értéke 101-500 közötti: Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F ha L értéke 501-1 000 közötti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F ha L értéke 1 001-1 500 közötti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F ha L értéke 1 500 feletti: Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

16926


ahol: Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve, L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám, Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám, F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke 1 feladatellátási hely esetén: 1,0 2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2 6 feladatellátási hely felett: 1,3 ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása Tsz = Dsz * ÁBd ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege. b) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T <= Kgy – Szt ahol: Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított ac) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege), Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2016. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. c) A rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének támogatása A támogatás a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását szolgálja.

16927


A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2016. január 5-éig állapítják meg. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, 12 havi egyenlő részletben történik. 6. Szociális ágazati pótlék ELŐIRÁNYZAT:


A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez. A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez. A helyi önkormányzat a támogatást – éven belüli elszámolási kötelezettséggel – negyedévente igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az államháztartásért felelős miniszter által – a szociális ügyekért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – kiadott útmutató rögzíti. A 2015. évi költségvetési törvény alapján benyújtott, 2015. IV. negyedévi elszámolás adatai alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2016. I. negyedévében fizetendő – 2015. december, valamint 2016. január-február hónapokra járó – ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek folyósítása 2016. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak szerint történik:

No. 1. 2. 3.

Megnevezés a II. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és az előleg elszámolása a III. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a II. negyedév elszámolása a IV. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a III. negyedév elszámolása

A támogatási kérelem és elszámolás határideje 2016. március 11. 2016. június 10. 2016. szeptember 9.

A támogatás folyósításának időpontja 2016. április 1. 2016. június 30. 2016. szeptember 30.

16928

4.


a IV. negyedév elszámolása

2016. december 8.

amennyiben a IV. negyedévi tényleges kifizetések a 3. pont szerint igényelt támogatást meghaladják, a különbözet tekintetében 2016. december 20.

A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő. 7. Kiegészítő támogatás kisgyermeknevelők béréhez ELŐIRÁNYZAT:

a

bölcsődében

foglalkoztatott,

felsőfokú

végzettségű


A támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz. IV. A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSA

ÖNKORMÁNYZATOK

KULTURÁLIS

FELADATAINAK

1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg. a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg. A támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához. (A megyei könyvtár biztosítja egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.) A

16929


fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

705,7 millió forint 400 forint/fő

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához. d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

8 721,0 millió forint 1 140 forint/fő de településenként legalább 1 200 000 forint

A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek. e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:

985,0 millió forint

A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához. Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2016. január 15-éig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével: − a 2010-2014. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása, − leltározott gyűjtemény nagysága, − szakmai besorolás, − muzeális intézmények száma, − az önkormányzat területi elhelyezkedése. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város

16930


Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek. A támogatás folyósítása egy összegben, 2016. február hónapban történik. f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához. g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása ELŐIRÁNYZAT: FAJLAGOS ÖSSZEG:

679,4 millió forint 400 forint/fő

A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához. h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása ELŐIRÁNYZAT:


A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2015. október 15-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint: ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

668 300 Ft/település

hb) 1 001 – 1 500 fő lakosságszám közötti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 060 760 Ft/település

hc) 1 501 – 5 000 fő lakosságszám közötti település FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 002 460 Ft/település

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása február 1-jéig egy összegben történik. i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása ELŐIRÁNYZAT:



16931

A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2015. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2015. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani. A 2015. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra: T = Ki*(Ei/∑K) ahol: T = az önkormányzatot megillető támogatás összege Ki= a 2015. évi önkormányzati hozzájárulás összege Ei = az előirányzat összege ∑K= a Ki országosan összesített összege. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása 2016. április hónapban egy összegben történik. 2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti

16932


Bizottságok – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett – javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat. a) Színházművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: aa) 2 493,8 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek, ab) 7 092,2 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását. b) Táncművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: ba) 57,0 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek, bb) 125,9 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását. c) Zeneművészeti szervezetek támogatása ELŐIRÁNYZAT:


Az előirányzaton belül: ca) 1 668,4 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok, cb) 151,3 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű énekkarok támogatását. V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd), I.1.e) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2014. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint: No. 1. 2. 3. 4.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) alsó határ felső határ

Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában

Kiegészítés a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában

1

5000

0

25

5 001 8 501 10 001

8 500 10 000 12 000

0 10 20

15 0 0

16933


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

12 001 15 001 18 001 24 001 36 001 42 001 60 001 100 001

15 000 18 000 24 000 36 000 42 000 60 000 100 000

40 60 85 95 100 105 110 120

0 0 0 0 0 0 0 0

Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-12. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb. A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2016. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy főre jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni. Kiegészítő szabályok: 1. Általános szabályok a) Az e melléklet szerinti támogatások 2016. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2015. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait kell figyelembe venni. c) Az I.1.c), III.2., III.5.b) és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a következők szerint történik: A 2014. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2014. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési adó megegyezik az adatot szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóalapja – a legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú községi, nagyközségi önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával. d) A II., III.3., III.4. és III.5. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott társulások útján ellátott feladatok után is igényelhetők.

16934


e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2016. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1–I.4. pontok, II.1-II.3. és II.5. pontok, III.2–III.5. pontok, IV. 1. c)-d) és f)-h) alpontok szerinti, 2016. január 31-éig az e melléklet IV.1.e) pont szerinti, valamint 2016. március 31-éig az e melléklet IV.1.i) pont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét. f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait. 2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend: a) Támogatások meghatározása

1.

Adatszolgáltatás időpontja az Ávr. szerint

2.

az Ávr. szerint

3.

az Ávr. szerint

4.

az Ávr. szerint

5.

az Ávr. szerint

No.

Támogatás Adatszolgáltatás alapja jogcíme I.2. a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján II.1. gyermeklétszám a 2015/2016. és II.2. nevelési évi nyitó (október 1jei) tényleges, a 2015. december 31-ei állapotra becsült adatok, a 2016/2017. nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, valamint a segítők létszáma a becsült adatok alapján II.3. e tábla 2. pont szerinti gyermeklétszámából a 2015/2016. nevelési évben ténylegesen utaztatott gyermekek, továbbá 2016/2017. nevelési évben az utaztatott gyermekek becsült száma III.3. éves becsült ellátotti adatok III.4.

Adatszolgáltatás célja a lakossági díjak csökkentését célzó támogatás megalapozása a felmért gyermeklétszám, vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve segítők létszáma alapján a 2016. évi bértámogatás és óvodaműködtetési támogatás megalapozása

utaztatott gyermekek támogatásának megalapozása

a III.3. szerinti jogcímek támogatásának megalapozása a bértámogatás 2016. évi szakmai dolgozók megállapításához az ellátottak bértámogatása és az éves becsült száma; az intézmény-üzemeltetési

16935


6.

az Ávr. szerint

III.5.

7.

az Ávr. szerint

IV.1.h)

8.

2016. február 26.

IV.1.i)

intézmény-üzemeltetési támogatáshoz a 2015. évi igénylés, valamint az időarányos teljesítés és a 2016. évi paraméterek figyelembevételével 2016. évre becsült adatok a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai; a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetése támogatásának megállapításához szükséges adatok 2015. október 15-ei tényadatok

támogatás megalapozása

a dolgozók bértámogatása, az intézményi gyermekétkeztetési üzemeltetési támogatás és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetése támogatásának megalapozása

a megyei könyvtárral megállapodást kötő önkormányzatok számának felmérése a megyei jogú városok adatszolgáltatása alapján Az önkormányzat által 2015. A települési évben saját bevételei terhére önkormányzatok könyvtári könyvtári célú érdekeltségnövelő állománygyarapításra fordított támogatásának összeg megalapozása

b) Támogatások évközi módosítása No.

Adatszolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

16936

1.

2.


a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint a szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok módosíthatók; a III.4. és III.5. a)-b) jogcímeknél a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.5.c) jogcímnél az ellátotti adatok módosíthatók 2016. október 1. I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött II.2., háztartási szennyvíz becsült II.3., II.5., évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások III.3., III.4.a), száma, a vezetői órakedvezmény miatti III.5. pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint szociális és gyermekétkeztetési jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2016. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.5.c) jogcímnél az ellátotti adatok módosíthatók 2016. május 15.

I.2., II.1., II.2., II.3., II.5., III.3., III.4., III.5.

I.2. esetében 2016. szeptember; II.1., II.2., II.3., II.5., III.3., III.4.a),és III.5.a) esetében 2016. július; III.4.b) és III.5.b) esetében 2016. augusztus

2016. december

c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele No.

Adat-szolgáltatás Támogatás időpontja jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

16937


1.

2.

2016. május 15.

2016. október 1.

II.1., II.2., 2016. szeptember 1-jével II.3., II.5., történő fenntartóváltozás III.5. a)-b) jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése III.3., III.4. 2016. július 1-jével történő fenntartó-változás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok megjelölésével

2016. szeptember

II.5., III.3., 2016. december 1-jével III.4.a), történő fenntartóváltozás III.5.a) jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése

2016. december

2016. július; III.4. esetében 2016. augusztus

A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásátvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott. A települési önkormányzatok, a települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi önkormányzatok, a központi költségvetési szervek, valamint a nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt

16938


átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról. Az ellátottak arányában kell megosztani: - a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok, - a III.5.b) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén. Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át - óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti, - III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti, - intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania. Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át - III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti, - intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2016. május 15-éig igényelheti meg, arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja. 3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) A I.1.a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni: Lakosságszám alsó és felső határa

No. a A. A.l. A.2. A.3. B. B.l. B.2. B.3. B.4. B.5. C. C.1. C.2. C.3.

Elismert köztisztviselői létszám minimum maximum c d

b Községek 2 000-3 000 3 001-5 000 5 001-11 000

6 8 14

8 14 23

10 19 26 40 58

19 26 40 58 85

76 135 200

135 200 282

Városok 1 105-5 000 5 001-10 000 10 001-20 000 20 001-34 900 34 901-42 200 Megyei jogú városok 34 040-60 000 60 001-100 000 100 001-205 000

16939


D. D.1. D.2. D.3.

Fővárosi kerületek 22 281-60 000 60 001-100 000 100 001-134 400

64 112 131

112 131 157

b) A I.1.a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők: ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján: Megnevezés

Fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma

ba.1)

3 000 fő alatt

ba.2)

3 000-5 000 fő között

ba.3)

5 000 fő felett

Fenntartó önkormányzatok száma

Korrekciós tényező

2-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat 3-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat 3-5 önkormányzat 6-7 önkormányzat 8-9 önkormányzat 10 vagy több önkormányzat

0,13 0,15 0,17 0,19 0,12 0,14 0,16 0,18 0,06 0,08 0,10 0,12

bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2015. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot): bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04, bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07, bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04. c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba. d) Amennyiben az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP adatszolgáltatás – 2016. június 30-áig történő – javítása alapján az I.1. bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik. e) Az I.1.b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak a FÖMI adatbázis I.1.ba) alpont szerinti és az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2015. évben megalakult önkormányzattal.

16940


f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok: fa) Az I.1.a)-f) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, település-üzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel. Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el. fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. fc) Az I.3., I.5. és I.6. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használható fel. fd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások figyelembevételével történik. aa) Nevelési-szervezési paraméterek: Foglalkozás-szervezés 1 gyermekek nevelése a napi 8 órát nem éri el gyermekek nevelése a napi 8 órát eléri vagy meghaladja

Gyermekek heti foglalkoztatási időkerete 2 30,5 61,0

Óvodapedagógus Intézménytípuskötött munkaidő együttható 4 5 20 32 0,85

Csoport átlaglétszám 3

20

32

0,85


16941

A gyermekeket aszerint kell a megfelelő csoportban figyelembe venni, hogy a gyermek havonta átlagosan hány órát tartózkodik az óvodában. ab) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása 2015/2016. nevelési évre:

2016/2017. nevelési évre:

ahol: Vk1; Vk2 = a 2015/2016., illetve a 2016/2017. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet, V ; V = a Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb 1 2 - 2016. év első 8 hónapjában a 2015/2016. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott, - 2016. év utolsó 4 hónapjában a 2016/2017. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült vezetői létszám. Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik. V ; V = a V és V vezetői létszámra – a Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező i1 i2 1 2 nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege. b) A Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1.-II.3. jogcímek szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani. c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A II.1.-II.3. és II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását

16942


biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik. b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a) és a III.5.a) alpont szerinti jogcím, amely esetében nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást. c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek -

az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha -

a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma = a c)-d) és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, = a jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő, az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe. f) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a Kiegészítő szabályok 2.c) alpontja szerint – pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.


16943

g) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban. Amennyiben a III.3. és III.4. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg: -

nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át, - bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át. i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok: ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III.3. c)-d) és f)-k) pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a g) alpont szerinti időszakos jelentést. ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül. ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető. id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában, idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában, idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában, idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában

16944


is részesül. ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül. if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig)-il) alpontokban meghatározott kivételekkel. ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban is részesül. ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. im) Családi gyermekfelügyelet esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban, hetes bölcsődei ellátásban vagy családi napközi ellátásban is részesül. in) Családi napközi esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban vagy hetes bölcsődei ellátásban is részesül. io) Bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen hetes bölcsődei ellátásban is részesül. ip) Hetes bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában nyújtott átmeneti gondozásban, vagy helyettes szülői ellátásban is részesül. iq) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a

16945


Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az ir) alpontban foglalt kivételekkel. ir) Bölcsődei ellátás és családi napközi ellátás esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül. is) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén. j) A III.3.ja) alpont esetében ja) a bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben; jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe; jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás – III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel; jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell. k) A III.4.a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) alpontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik: Megnevezés Intézményvezető/Szakmai vezető Segítő: - időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott

Finanszírozás szempontjából elismert létszám 1 fő 4 ellátottra 1 fő

16946


-

ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével)

l) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézmény-üzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni. m) A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2016. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 221 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 201 nappal, iskolai étkeztetés esetén 186 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe. A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal. A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:


16947

na) a III.1. jogcím szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás a III.1. jogcím szerinti ellátások önrészére, a III.3. és III.5. jogcímek szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a „Közfoglalkoztatási mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások” kormányzati funkciókon, valamint az oc) és oe) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nc) a III.3.a)-k) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás”, „Család- és gyermekjóléti központ”, a „Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”, az „Idősek, demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek napközbeni ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, nd) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a) és III.4.b) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása”, „Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása”, „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe, ne) a III.5. jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.a)-c) alpontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” és „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe. nf) a III.6. jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2016. évi január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékra és annak közterheire használhatja fel.

16948


6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) A IV.1.a) és b) alpontok szerinti támogatások jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a fenntartó települési önkormányzat költségvetési rendeletében saját bevételei terhére kiegészítő hozzájárulást biztosítson a múzeumi, illetve a városi könyvtári feladatok ellátásához. A támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 68. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. b) A IV.1. d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2017. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti. c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett: ca) A IV.1.a) és IV.1.e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. cb) A IV.1.b) alpont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell fordítani, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is. cc) A IV.1.c) és IV.1.g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. cd) A IV.1.d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cda)

a támogatás szempontjából kizárólag a cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cdb)

a támogatás legalább 10%-át közművelődési intézmény, közösségi színtér működtetésére kell felhasználni,


16949

cdc)

a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzatnak a támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell felhasználnia,

cdd)

az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15 %-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

ce) A IV.1.f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cea)

a támogatás szempontjából kizárólag a ca), cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ceb)

Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,

cec)

a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át módszertani szakirányítási feladat ellátására kell fordítani.

cf) A IV.1.h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cfa)

a támogatás szempontjából kizárólag a cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cfb)

a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési önkormányzat által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás alapján igénybe vett, a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokra lehet felhasználni,

cfc)

ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei könyvtár gondoskodik.

cg) A IV.1.i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok: cga)

a támogatás szempontjából kizárólag az cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cgb)

a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.

ch) A IV.2.a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. ci) A IV.2.b) és IV.2.c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

16950



3. melléklet a 2015. évi …. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai I. Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai 1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Előirányzat:


Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 2. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Előirányzat:


A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2015. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2015. és 2016. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez. A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból - ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a társulás határozatát - adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Támogatásra csak az az önkormányzat jogosult, amely saját forrásból a jogszabályban meghatározott juttatásokat nem képes teljesíteni. A pályázat benyújtása három ütemben történik: I. ütem 2016. április 8., II. ütem 2016. július 8. és III. ütem 2016. szeptember 23. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A 2016. évben megítélt vissza nem térítendő támogatás folyósítása:

16951


a) az önkormányzat által 2016. évben teljesítendő jogszabályi kötelezettség kifizetéséhez az I. ütemben a 2016. július, a II. ütemben a 2016. október, a III. ütemben a 2016. december havi nettó finanszírozás keretében, előfinanszírozás formájában, egy összegben, b) a 2017. évre áthúzódó fizetési kötelezettség esetén 2017. évben, teljesítésarányosan, felhasználása a folyósítás évében december 31-éig történik. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá - a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint - a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrására. 3. Átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a települési önkormányzatoknál felmerülő konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezésekhez kapcsolódó üzemeltetési költségek támogatására. Az előirányzat terhére támogatást igényelhet a települési önkormányzat a 2016. évben felmerült, a) a honvédelemért felelős miniszter által biztosított konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezések (a továbbiakban: szűrőberendezés) települési önkormányzatot terhelő, az üzemeltetési engedély kiadásának napjától számított üzemeltetési költségeinek, továbbá b) a szűrőberendezés rendszerből való kivonásához szükséges engedélymódosítás költségeinek támogatására, ha a település lakosságának átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje 2017. január 31. 4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása Előirányzat:


Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2016. évi működésének támogatására fordítható. A támogatás nem haladhatja meg az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

16952


A közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – mint támogatók – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést kötnek. 5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból támogatást – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés). A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg. A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is. A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő környezetvédelmi súlyszámok a következők: Dízel autóbusz

Gázüzemű autóbusz (LPG és CNG)

Trolibusz

Elektromos és dízelelektromos hajtású autóbusz, villamos

1,00

1,75

1,75

2,90

A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább. A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása Előirányzat: a)


Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása

16953


Előirányzat:


Az előirányzat a települési önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feladatai ellátása feltételeinek javítását szolgálja. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók személyi juttatásaira, továbbképzésére, az önkormányzat által alkalmazott könyvelő programokra fordítható. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. b) Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása Előirányzat: 50,0 millió forint A központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében – támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordítható. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. 7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2016. évi váratlan kiadásai támogatására bevételeik figyelembevételével. A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, legkésőbb 2016. november 30áig dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg, b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a. II. Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatásai 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása Előirányzat:


16954


A központi költségvetés a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott hányadát támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítja. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik. 2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Előirányzat:


A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására pályázati úton igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az előirányzatból. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Előirányzat:


a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása Előirányzat: 2 000,0 millió forint Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.


16955

A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására. Az igényelhető támogatás maximális mértéke: − fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 100,0 millió forint, − megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint, − 10 000 fő lakosságszám feletti városok esetében 30,0 millió forint, − 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 15,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. d) Szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását szolgáló önkormányzati intézmények fejlesztése, felújítása Előirányzat:


Az előirányzatból a 2. melléklet III. 4. pont szerinti támogatásban részesülő települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását biztosító, önkormányzati tulajdonú intézménye fejlesztésére, felújítására. A támogatás a szolgáltatói nyilvántartásba ideiglenes hatállyal bejegyzett intézmények olyan fejlesztését, felújítását szolgálja, amelynek célja a határozatlan idejű bejegyzéshez jogszabályban előírt tárgyi feltételek biztosítása. Határozatlan idejű bejegyzéssel rendelkező intézmények fejlesztése, felújítása kizárólag akkor támogatható, ha valamennyi, ideiglenes hatállyal bejegyzett intézménnyel kapcsolatos igény támogatását követően az előirányzat arra lehetőséget biztosít. Támogatás olyan fejlesztésre, felújításra nem nyújtható, amely férőhelybővítéssel jár együtt. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. Az a)-d) alpontokra vonatkozó közös szabályok: Egy önkormányzat az a) és b) alpontok szerinti célok közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot. Nem nyújtható az a)-d) alpont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az a)-b) és d) alpontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti

16956


további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az a)-b) alpontok esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a d) alpont esetén az államháztartásért felelős miniszter engedélyével történhet. Az a)-d) alpont szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 4. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új önkormányzati óvoda létrehozására, új egységes óvoda-bölcsődei csoport kialakítására, fejlesztésére, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. Azok a pályázók, melyek a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 3. melléklet II.5. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása jogcímen 2015. évben benyújtott, a pályázati feltételeknek megfelelő, de forráshiány miatt támogatásban nem részesült pályázattal rendelkeznek, azonos paraméterű és műszaki tartalmú pályázat benyújtása nélkül jogosultak a 2015. évi támogatási igényük megerősítésére. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 5. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása Előirányzat:


a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet jogosulatlan igénybevételnek minősül. A támogatás


16957

aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az ab) alpont hatálya alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után, ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani. Ha igény hiányában az ab) alpont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az aa) alpont szerinti célra kell felhasználni. A vállalt önrészt − a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint − a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér esetében háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni. Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2016. évben vállalt önrészek összesített összegének 1,5%-át. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. b) Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek az általuk fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak támogatására. c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program) Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez. A b)-c) pontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.

16958


A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e. A b)-c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. 6. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Előirányzat:


A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik. 7. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló − új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására, − az önkormányzat tulajdonában álló konyhák kapacitásbővítésére, fejlesztésére,

és

kiszolgáló

létesítmények

valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. 8. Adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása Előirányzat:


Az előirányzatból a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. §-a szerinti, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72-74/A. §-ai, és a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 67-68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő


16959

a) a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására, b) vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására, c) köztemető felújítására, ravatalozó építésére illetve felújítására, temetőközlekedési utak építésére, felújítására, d) olyan épület felújítására, fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére, amely da) igazgatási tevékenységet, db) óvodai nevelést, dc) kulturális tevékenységet vagy dd) szociális vagy egészségügyi feladatellátást szolgál, e) településrendezési tervek készítésére, valamint f) munkahely-teremtési programok megvalósítására. A támogatás összege - 100 fő alatti lakosságszámú település esetében legfeljebb 1 500 000 forint, - 100-300 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 2 950 000 forint, - 301-500 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 6 500 000 forint, - 501-1 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 10 000 000 forint, - 1 001-2 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 20 000 000 forint, - 2 001-3 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 44 000 000 forint, - 3 001-5 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 112 000 000 forint, - 5 001-10 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 181 000 000 forint, - 10 000 fő feletti lakosságszámú település esetében legfeljebb 200 000 000 forint. Az önkormányzat által a 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 10.a) pontja szerinti és a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet II.10. pontja szerinti előirányzatból elnyert támogatások összege és az e jogcímen igényelhető támogatás együttes összege nem haladhatja meg a lakosságszám szerinti támogatás kétszeresét. A támogatás összegének meghatározása a 2013. január 1-jei lakosságszám alapján történik. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. A támogatás felhasználási határideje 2018. december 31. 9. Az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása  Előirányzat: 500,0 millió forint  Az előirányzat Budapest Főváros Önkormányzata területén lévő egy és két számjegyű országos főközlekedési utak karbantartásának támogatására szolgál. A vissza nem térítendő támogatás 50%-ának a folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részlet 2016.

16960


évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-éig el nem számolt előleget is – 2017. december 31. A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter – mint támogató – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével a támogatás részletszabályairól Budapest Főváros Önkormányzatával támogatási szerződést köt. III. Önkormányzatok rendkívüli támogatása Előirányzat:


1. A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – tárcaközi bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2016. december 20-áig együttesen dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel, b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a, c) vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje 2016. december 31. 2. Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára. a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

16961


b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint lehet. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik. IV. Egyedi önkormányzati támogatások Előirányzat:


Az előirányzat szolgál a következő költségvetési támogatások 2016. évi ütemének forrásául: a) legfeljebb 150,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros III. Kerület, ÓbudaBékásmegyer Önkormányzatát a békásmegyeri vásárcsarnok rekonstrukciójához, b) legfeljebb 620,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatot a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás megvalósításához, c) legfeljebb 700,0 millió forint illeti meg Csurgó Város Önkormányzatát a Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljára, d) legfeljebb 5 000,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros Önkormányzatát a Pannon Park beruházási projekt 2016. évi munkálatainak megvalósítására, e) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát – a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft.-n keresztül – a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához, f) legfeljebb 605,8 millió forint illeti meg Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásához, g) legfeljebb 400,0 millió forint illeti meg Mezőkövesd Város Önkormányzatát a mezőkövesdi tanuszoda beruházás megvalósításához, h) legfeljebb 300,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatot a pesthidegkúti uszoda beruházás megvalósításához. A támogatások felhasználásának részletes szabályairól – mint támogató – az érintett önkormányzattal - az a)-c) és h) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, - a d)-e) pontok szerinti támogatások esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben, - az f)-g) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az a)-c) pontok szerinti támogatásokra vonatkozó szerződések csak abban az esetben köthetők meg, ha az érintett önkormányzat a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában

16962


szereplő költségvetési támogatást – ideértve az V.4. pont alapján 2016-ban lehívott összeget is – teljes egészében felhasználta, és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámolt. Ebben az esetben, illetve a d), g) és h) pontok szerinti támogatásoknál: - a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és - a további részletek 2016. évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A fenti szabályok alapján megköthető a szerződés azzal az önkormányzattal is, amely a számára a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontja alapján járó költségvetési támogatásra nem kötött szerződést. Az a)-d), g) és h) pontok szerinti támogatások felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-éig el nem számolt előleget is – 2017. december 31. Az e)-f) pontok szerinti támogatások teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje 2016. december 31. V. Önkormányzati elszámolások Előirányzat: 1.


Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege, b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege, c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő, ügyleti és késedelmi kamat összege, d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege, e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 83.§ (6a) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege, g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcímének 2015. december 31-ei pozitív egyenlegének összege, h) a helyi önkormányzatok által e törvény 39. § (7) és (8) bekezdései alapján megfizetett összegek.


16963

2. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege. 3. Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege, b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege, c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi, ügyleti és kiegészítő kamat összege, d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83.§ (6a) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege. 4. Az előirányzat szolgál a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében 2015. évben csak az előleg kifizetése történt meg. E támogatások 2016. évi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a 2015. évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje 2017. december 31. 5. Az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása által megvalósítandó európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az előirányzat 1-5. pontok szerinti célokra fel nem használt összegének felhasználására, átcsoportosítására kizárólag az államháztartásért felelős miniszter engedélyével kerülhet sor. VI. Vis maior támogatás Előirányzat:


A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti. VII. Kiegészítő szabályok:

16964


1. A pályázatot a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, b) az I.2., I.3. és II.8. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, c) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, d) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével, e) az I.7., II.3. a), II.3. b), II.3. c) és III. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen, f) a II.3. d) és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, g) a II.4. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével, h) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki. 2. Az Áht. szerinti támogató a) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter, b) az I.6., II.3. d), II.4. és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter, c) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter. 3. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait. 4. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó. 5. A 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 10.a) pontja szerinti és a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet II.10. pontja szerinti jogcímeken kapott támogatások felhasználási határideje 2018. december 31.

16965



4. melléklet a 2015. évi .... törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

D A B C 1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport) Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport) Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport) Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (20. cím, 2. alcím, 28. jogcímcsoport) XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (34. cím, 1. alcím) Különféle kifizetések (34. cím, 2. alcím) Ágazati életpályák (34. cím, 3. alcím) XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport) XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport, 3. jogcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére (20. cím, 1. alcím, 61. jogcímcsoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) Peres ügyek (25. cím) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport) XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport) GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport) Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport) Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport) XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím)

16966


A 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

B

C

D Lakástámogatások (29. cím) Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport) Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím) Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) Követeléskezelés költségei (41. cím) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport) Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport) Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport) LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím) Bérgarancia kifizetések (5. cím) LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP fejezetben Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím) LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) Vagyongazdálkodás (3. cím) LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)


A

D Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport) Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) 87 Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) 88 Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) 89 Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím) 90 Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím) 91 Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím) 92 Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím) 93 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) 94 Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) 95 Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím) 96 Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím) 97 Vagyongazdálkodás (3. cím) 98 2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: 99 VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben 100 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) 101 XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben 102 Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) 103 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben 104 Peres ügyek (20. cím, 13. alcím) 105 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben 106 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) 107 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben 108 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) 109 XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben 110 Nemzetgazdasági támogatások (25. cím, 5. alcím, 7. jogcímcsoport) 111 XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben 112 Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport) 113 A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) 114 Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) 115 Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport) 116 XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben 117 Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) 118 Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) 119 Peres ügyek (7. cím, 5. alcím) 120 Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) 121 XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben 122 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) 123 Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) 85 86

B

C

16967

16968


A 124 125 126 127 128 129 3.

130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 4. 152 153 154 5. 155 156 157 6. 158 159

B

C

D Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport) LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben Start-munkaprogram (8. cím) Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (25. cím, 8. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 32. alcím, 27. jogcímcsoport) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) 2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím) Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (2. cím, 10. alcím) Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím) Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport) Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím) A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat: XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Magyar Államkincstár (8. cím) A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím)


Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra adatok euróban

Megnevezés Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Vidékfejlesztési Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Operatív Programok összesen

Indikatív EU forráskeret a teljes időszakban 7 733 969 530 463 703 439 3 389 963 001 3 331 808 225 3 217 105 883 2 612 789 000 794 773 905 93 882 921 3 455 336 493 39 096 293



25 132 428 690

Belső Biztonsági Alap Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

61 493 119 24 113 477

Belügyi Alapok összesen

85 606 596

A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.

16969

16970



A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2016. évben

Fizetési

Fizetési osztályok A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

69 000

77 000

78 000

79 000

89 000

122 000

127 000

129 500

142 000

154 500

2.

1,0175

1,0175

1,0200

1,0250

1,0275

1,0350

1,0350

1,0500

1,0450

1,0600

3.

1,0350

1,0350

1,0400

1,0500

1,0550

1,0725

1,0725

1,1000

1,1025

1,1350

4.

1,0525

1,0525

1,0650

1,0750

1,0900

1,1100

1,1100

1,1500

1,1675

1,2100

5.

1,0700

1,0700

1,0900

1,1000

1,1250

1,1475

1,1475

1,2000

1,2425

1,2850

6.

1,0875

1,0875

1,1125

1,1250

1,1600

1,1850

1,1850

1,2600

1,3175

1,3600

7.

1,1075

1,1075

1,1375

1,1525

1,1975

1,2225

1,2225

1,3350

1,3925

1,4200

8.

1,1275

1,1400

1,1625

1,1875

1,2350

1,2650

1,2725

1,4100

1,4675

1,4825

9.

1,1500

1,1725

1,1950

1,2250

1,2725

1,3075

1,3325

1,4850

1,5275

1,5450

10.

1,1725

1,2075

1,2300

1,2625

1,3100

1,3675

1,3950

1,5600

1,5875

1,6075

11.

1,1950

1,2425

1,2675

1,3000

1,3475

1,4275

1,4575

1,6250

1,6475

1,6700

12.

1,2175

1,2775

1,3050

1,3375

1,3775

1,4875

1,5200

1,6900

1,7075

1,7325

13.

1,2400

1,3125

1,3425

1,3750

1,4075

1,5475

1,5825

1,7550

1,7775

1,8025

14.

1,2625

1,3500

1,3800

1,4125

1,4425

1,6075

1,6450

1,8200

1,8475

1,8725


fokozatok

16971



7. melléklet a 2015. évi…. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS 1. Az átlagbér alapú támogatás alapja a) Az e törvény 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék. b) Az e törvény 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék. 2. Az átlagbér alapú támogatás megállapítása Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbér alapú támogatást a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 3-5. alpontok, b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra 3. alpont, 4. alpont a), c)-d), f) pontjai szerint kell megállapítani. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

16972


foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógusmunkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át. 3. A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes összegének meghatározása a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege aa) általános iskolára 4 459 400 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 37 300 forint/számított létszám/3 hónap, ab) gimnáziumra 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ac) szakiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ad) speciális szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára) 4 615 100 forint/számított létszám/év,

szakiskolára,

előkészítő

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ae) szakközépiskolára, létszám/év,

nem

szakképzési

évfolyamon

4 615 100 forint/számított

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, af) szakközépiskolára szakképzési évfolyamon 4 615 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, ag) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap, ah) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap, ai) művészeti szakközépiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év,

16973


pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, aj) kollégiumra 4 523 100 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 39 000 forint/számított létszám/3 hónap, ak) pedagógiai szakszolgálati intézményre 4 302 400 forint/számított létszám/év, pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 200 forint/számított létszám/3 hónap, al) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai 4 615 100 forint/számított létszám/év,

nevelési-oktatási

intézményre

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap, am) köznevelési intézményben működő 4 615 100 forint/számított létszám/év,

utazó

gyógypedagógusi

hálózatra

pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap. b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az a) pont szerint kell figyelembe venni. c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az a)-b) és d) pontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén. d) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)-e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén – 2016/2017-es tanévben 2016. október 1-jén – pedagógusmunkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege – Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és = középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év, – Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és = középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év. da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg.

16974


db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2015. évben szerezték meg. 4. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni. b) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra akkor jogosult, ha ba) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak, bb) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez. c) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni. d) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe. e) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha a köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.


f) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik. 5. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak és a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként: a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus, b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus, c) szakiskolában – beleértve a Köznevelési Hídprogramokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus, d) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus, e) szakközépiskolában, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus, f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus, g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus, h) művészeti szakközépiskola ha) párhuzamos oktatásában részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, hb) szakképzési évfolyamán az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus, hc) szakképzési évfolyamán legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus, i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus, j) pedagógiai szakszolgálati intézménynél ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus, jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

16975

16976


je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) 1 2-10 11-20 21-50 51-100 100 felett

B Pedagóguslétszám (fő) 1 2 4 5 6 10

jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) 1-100 101-500 501-1000 1001-2000 2000 felett

B Pedagóguslétszám (fő) 2 5 7 9 12

k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus, kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulóként 1 fő pedagógus, kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulóként 1 fő pedagógus, kd) speciális szakiskolája és előkészítő szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus, ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulóként 1 fő pedagógus, l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus, m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus, n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbér alapú támogatás. Ha az a)-e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.


A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két tizedesre történik. II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év. 2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén a gyermeket egy főként, b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – az I. pont 4. alpont a) pontban leírtak szerint, c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 4. alpont c) pontban leírtak szerint kell figyelembe venni. 3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbér alapú támogatásnál megadott tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni. 4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe. 5. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani. 6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatás nem igényelhető. III. A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ SZERVEZETEK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartó a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű általános iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó általános iskola (a továbbiakban együtt: általános iskola) aa) negyedik évfolyamán 2016. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év, ab) első-harmadik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2016. október 1-jei létszáma meghaladja a 2015/2016-ös tanév első-harmadik évfolyamára beiratkozott tanulók 2015. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év, b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és a külön jogszabályban

16977

16978


meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2016. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év összegű tankönyvtámogatásra jogosult. 2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni. 3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. IV. A BEVETT EGYHÁZ ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS 1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. 2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló, b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló, c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló. A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. 3. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik. 4. A támogatás összege a) január-szeptember hónapokra 344 000 forint/hónap, b) október-december hónapokra 355 400 forint/hónap, amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg. V. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év. VI. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK 1. Az átlagbér alapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése


kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel. 2. A fenntartó az I. és III. pontban meghatározott támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa. 3. A 2. alpontban meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg. 4. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra. 6. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. 7. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. 8. Nem igényelhető támogatás – függetlenül attól, hogy a fenntartó és a köznevelési intézmény részt vesz az állami feladatellátásban vagy sem – az olyan tanuló után, aki a) tandíjfizetésre kötelezett, b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul, c) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját,

16979

16980


e) akinek szünetel a tanulói jogviszonya, f) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel. 9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, aki tandíj fizetés mellett veszi igénybe az óvodai ellátást, vagy akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. 10. A tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját, b) a nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban a gyermek szülőjének, gondviselőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme alapján vesz részt és c) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás nemzetiségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők figyelembe, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a nemzetiségi nyelvet, d) az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el. 11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha a 10. alpont a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek és nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként. 12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét. 13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbér alapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő. 14. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet


figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás. 15. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni. A 40. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti támogatást célhoz kötötten kell felhasználni. 16. Elszámolási szabályok: a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor. b) Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és az e törvény 40. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermekés tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a köznevelési ágazatban realizált bevételekkel és bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét. 17. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén alkalmazni kell az I. pont 3. alpont c) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 2-3., 6-7., 12., 15-16. alpontban foglaltakat. 18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén az óvodás gyermekek létszámának meghatározásakor alkalmazni kell az e törvény 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat, kivéve az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltakat. Ha a gyógypedagógiai óvodában a gyermek napi ellátásának ideje a) eléri a kilenc órát, akkor 1 főként, b) ha eléri a 7 órát, de nem éri el a 9 órát, akkor 0,75-ös c) ha nem éri el a 7 órát, akkor 0,6-os szorzóval kell figyelembe venni. 19. Az I. pont 3. alpont d) pont, valamint az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a 40. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint támogatásban részesülő fenntartók számára havi

16981

16982


ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást. 20. Az I. pont 3. alpont d) pont és az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításánál – a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni. 21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 3. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. 22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az I. pont 3. alpont a) és b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege megegyezik a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott finanszírozott létszámmal.

16983




A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja. I.

Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel. A támogatás éves összegének meghatározása a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása

A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani. b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása Gsz = L1/4 ahol: Gsz = 2016. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve, L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám. c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása T = Gsz*Ksz1*2 606 040 ahol:

16984


Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként. d) A nevelőszülői ellátás támogatása T = (Nsz*Nszad ) + (Gsz*Ksz1*2 606 040) ahol:

tervezésnél: Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 366 nap elszámolásnál: Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok számával, legfeljebb 366 nap ahol: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal

1

C

D

E

Főtípus

Típus

Altípus

Szorzó szám (Ksz1)

Kiegészítő rendelkezések

idősek otthona (átlagos ellátás)

1,00

idősek otthona (demens ellátás)

1,18

ápolást, gondozást igénylő ellátás

3

B

Szociális [ Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével].

2

A

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn. A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter

16985


idősek otthona (emelt szintű ellátás)

0,19

5

pszichiátriai betegek otthona

1,22

6

szenvedélybetegek otthona

1,22

7

fogyatékos személyek otthona

1,22

8

hajléktalanok otthona

1,00

9

pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

1,22

szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

1,22

fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

1,22

hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

1,00

13

fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

14

fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

1,27

pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona

0,96

időskorúak gondozóháza

1,00

fogyatékos személyek gondozóháza

1,11

pszichiátriai betegek átmeneti otthona

1,11

10

11

12

lakóotthonok

15

rehabilitációs intézmény

4

16

18

19

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

17

szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn.

16986


20

21 támogatott lakhatás

22

23

24

27

1,11

támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

1,35

támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

0,96

támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére

0,96

nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás

1,31

nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,57

nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,63

otthont nyújtó ellátás

26

Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]

25

szenvedélybetegek átmeneti otthona

nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,63

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási szükségletűnek. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A nevelőszülénél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar

16987


ellátás

28

gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás

1,33

29

lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás

1,33

30

különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,50

31

különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás

1,50

32

szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás

1,50

33

speciális gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

34

speciális lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

35

szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás

1,55

36

gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

37

lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

1,55

állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe. A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.

A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe.

A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye

16988


ellátás

és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe. 1,55

39

különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

1,55

40

speciális gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

41

speciális lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális

1,55

42

szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

1,55

43

Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás

1,31

44

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban biztosított utógondozói ellátás

1,10

45

46

utógondozói ellátás

38

különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított

1,10

1,10

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után.

16989


utógondozói ellátás

47

Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás

48

Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen

Gyermek védelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]

50

51

II.

gyermekek átmeneti gondozása

49

1,15

0,88

helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás

1,00

gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás

1,00

családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás

1,00

Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal felnőtt után.

A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása

A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 1 470 840 Ft/év/foglalkoztatott

A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

16990


a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

munkakörben

Gypl = L2/4 * Ksz2 ahol: Gypl = az I. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagógus létszám, L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám, Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként Intézménytípus nevelőszülői hálózat gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás utógondozó otthon

Szorzószám (Ksz2)

b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása

0,09 0,58 0,75 1,42 0,68

munkakörben

T = Gypl * 1 470 840

B) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c) – e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év, ab) mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év, b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év, bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.


A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg. Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg. Kiegészítő szabályok: 1) A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni. 2) A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

III.

Kiegészítő szabályok 1. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot. 2. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. 3. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni. 4. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. 5. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve és

16991

16992


6. 7.

8.

9.

IV.

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak: a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult, b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 4. pont szerinti időszakos jelentést. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén. Szociális ágazati pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez, ha a fenntartó a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint támogatásban részesül, vagy b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy c) családsegítő szolgáltatás és/vagy gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2016-ra érvényes – a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti – ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.


16993

A támogatás éves összegének meghatározása T= Plsz * Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti pótlék összege fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként *12*1,27, de legfeljebb a kifizetett ágazati pótlék és annak a szociális hozzájárulási adója, ahol Plsz= az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként. Az ágazati pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni. Kiegészítő rendelkezések: 1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. 2. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez. 3. A támogatás kizárólag a 2016. évben ágazati pótlékra kifizetett, továbbá annak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. V.

A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetése

A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.

16994




A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás I. A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás fenntartóját, az általa fenntartott szolgáltatásra tekintettel, a szolgáltatás működési, fenntartási költségeihez - különösen az alkalmazottak személyi juttatásaihoz, a működtetés dologi költségeihez és az ezekhez kapcsolódó közterhekhez, valamint felhalmozási kiadásokhoz – költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás meghatározása: T=AT+ (Fe*Tt) ahol: AT= alaptámogatás 1.) támogató szolgáltatás: 3 000 000 Ft/év/szolgálat 2.) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat 3.) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat Fe = feladategység 1.) támogató szolgáltatás esetén a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer, 2.) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott, 3.) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban – különösen játék – vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott. Tt = teljesítménytámogatás 1.) támogató szolgáltatás: 1 800 Ft/feladategység 2.) pszichiátriai és szenvedélybetegek betegek részére nyújtott közösségi alapellátás: 150 000 Ft/feladategység


Igénylésnél: a feladatmutatók tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladatmutató. Elszámolásnál: a teljesített feladatmutató, de legfeljebb a befogadott feladatmutató. Kiegészítő rendelkezések: 1. A támogatást az a fenntartó veheti igénybe, amely az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen be van jegyezve. 2. Halmozott fogyatékosság: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklet I. Rész M) pontja szerinti fogyatékosság, továbbá ha az ellátottnak az R. 1. számú melléklet I. Rész K) pont 1. alpontja, 2. alpontja, vagy az I. Rész L)- II. Rész N) pontjában foglalt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van; 3. Autizmus: a Fot. 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint az R. 1. számú melléklet II. Rész N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság; 4. Kötelezően teljesítendő feladatmutató: támogató szolgáltatás esetén évi 3000 feladategység, közösségi alapellátások esetén éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része; 5. A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát, b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 30 százalékát, c) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladatmutató, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó ca) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével -, cb) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely kivételével – vagy cc) gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 6. és a 7. pontban meghatározott kivételekkel. 6. A támogató szolgáltatás szállítási szolgáltatásával és a szállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó személyi segítéssel teljesített feladatmutató meghatározása során figyelembe kell venni az azzal az ellátottal teljesített feladatmutatót, aki ugyanazon a napon a) gyermekjóléti alapellátásban, b) fogyatékos személyek gondozóházában, időskorúak gondozóházában, idősek otthonában, fogyatékos személyek otthonában, fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy

16995

16996


fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában bentlakásos szociális intézményi ellátásban, c) támogatott lakhatásban, d) otthont nyújtó ellátásban vagy e) utógondozói ellátásban, utógondozásban is részesül. 7. Közösségi alapellátás esetén figyelembe kell venni az azzal az ellátottal teljesített feladatmutatót, aki ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül. 8. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladatmutatót annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette. 9. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutató nem vehető figyelembe a teljesített feladatmutató meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladatmutató legfeljebb 50%-a lehet. 10. Az I. pont szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti nyilvántartásba vétele, valamint jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadásaátvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó. 11. Ha támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások esetén a) a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi alaptámogatás arányos részét, b) az igényelt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi teljesítménytámogatás arányos részét vissza kell fizetni. 12. A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel. Ha a támogatás egy részét nem a szolgáltató működési kiadásaira fordították, a jogellenesen felhasznált támogatást vissza kell fizetni. 13. 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a hozzájuk tartozó


feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. 14. Az I. pont szerinti támogatások 2016. december 31-ig használhatók fel. 15. Önkormányzati fenntartókra vonatkozó speciális szabályok a) b) c)

Az önkormányzatok a támogatást a 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2. pontja alapján igénylik és módosítják, amely során az Áht. 57. §-át és az Ávr. 103-105. §-ait kell alkalmazni. Ahol az I. pont a támogatás vagy annak időarányos része visszafizetéséről szól, ott az önkormányzati fenntartók esetén a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatásokra vonatkozó, az Ávr. 113. §-ában rögzített szabályok alapján kell eljárni. A támogatások elszámolása során kizárólag a 41.§ (7) bekezdés a-c) pontjai szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

16. A nem állami szociális fenntartóra vonatkozó speciális szabályok: a) A nem állami szociális fenntartó a támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. b) A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot. II. Ha a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásnak, az utcai szociális munkának, a Biztos Kezdet Gyerekháznak, a krízisközpontnak és a félutas háznak a fenntartója e szolgáltatásokra jogszabály alapján finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház fenntartója támogatási szerződéssel rendelkezik, a támogatás összege teljes évi jogosultság esetén: 1.) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: 7 500 000 Ft/év/szolgálat, 2.) utcai szociális munka: 6 500 000 Ft/év/szolgálat, 3.) krízisközpont krízisközpont: 6 000 000 Ft/év/szolgálat, félutasház: 4 000 000 Ft/év/félutas ház, 4.) titkos menedékház: 16 000 000 Ft/év/szolgálat, 5.) Biztos Kezdet Gyerekház: 6 245 115 Ft/év/Gyerekház.

16997

16998




Beruházási Alap millió forintban

KIADÁS: IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai (2. cím: 3. melléklet IV./d) pont a Pannon Park beruházási projekt 2016. évi munkálatainak költségvetési támogatása) XI. MINISZTERELNÖKSÉG Ludovika Campus (30. cím, 1. alcím, 46. jogcímcsoport) Határontúli műemlék-felújítási program (30. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) Nemzeti Hauszmann Terv (30. cím, 1. alcím, 75. jogcímcsoport) XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése (20. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése (20. cím, 39. alcím, 1. jogcímcsoport) Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete (20. cím, 39. alcím, 16. jogcímcsoport) Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása (20. cím, 39. alcím, 17. jogcímcsoport)

133 730,2 5 000,0

12 515,0 200,0 3 400,0 2 760,0 2 940,0 83,2 35 888,5

Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 22. jogcímcsoport)

4 263,0

Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 23. jogcímcsoport)

2 646,0

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok (20. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása (20. cím, 24. alcím, 18. jogcímcsoport) Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása (20. cím, 24. alcím, 36. jogcímcsoport, 1. jogcím) MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása (20. cím, 25. alcím, 15. jogcímcsoport) Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése (20. cím, 25. alcím, 19. jogcímcsoport) Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis (20. cím, 50. alcím, 1. jogcímcsoport) Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása (20. cím, 50. alcím, 7. jogcímcsoport)

5 340,0 4 020,6 4 488,1 2 280,0 3 230,0 4 000,0 12 834,4

A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezése és kialakítása (20. cím, 50. alcím, 8. jogcímcsoport)

3 500,0

A Budai Vigadó felújításának támogatása (20. cím, 50. alcím, 9. jogcímcsoport)

2 478,5

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 10. jogcímcsoport) A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 11. jogcímcsoport)

2 623,0

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím) Budapesti konferencia-központ megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. jogcím)

2 400,0

11 700,0 1 800,0


A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím) Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport) A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 9. jogcímcsoport) BEVÉTEL:

16999

1 389,9 1 500,0 450,0 133 730,2

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyes értékesítési és hasznosítási bevételei

133 730,2

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

Recommend Documents