Az Országgy lés 2007-ben a krónikus betegek,

y l o h i psp {
j p  ê lw ps l wz p
i h u

l“Œˆ“–Œ„ê>–ꐘ‘Ž„Ž>“ˆ––>Š¾†–HŽŽˆ‘>–ê „êRê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê—H•™>‘œê—QŽ•>…ˆ‘ o’•™5—‹ê
Š‘ˆ– z’…„—‹ˆœŒêt„•Ž˜–’™–ŽœêrI•‹5±êllnêkŒ„Š‘’–—ŒŽ„¾l“Œˆ“–Œ„êjˆ‘—•˜ hê –ˆ•Lê >•—>ŽˆŒê „ê ¢ªª§­ê >™Œê sp}¾ˆ–ê •ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê 5•„‡>Ž•Iê –IIê —H•™>‘œ—±ê „ˆœê ˆŠœê Rê ˆ5—5–Œê ‰’•„ê …ˆ™ˆˆ—>–>—ê ˆˆ‘—Œ­ê hê ˜‘Ž„Ž>“ˆ––>Š¾†–HŽŽˆ‘>–>‘ˆŽê ‰ˆ>•>–ˆê Œ–ê ˆŠ™5—’ŒŽ±ê „ê >•—>Žˆ>–ê ŽH“’‘—5…„ê „ê ˆŠ„•„‡—êŽ>“ˆ––>ŠˆŽêŽˆ•Q‘ˆŽ­êhê—H•™>‘œê†>„±ê‹’ŠœêŽ’“ˆ›ê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ꉒœ„„—’‘ꎈ•ˆ–—Qê™Œ––„™ˆˆ––ˆê „’Ž„—ê„ê…ˆ—ˆŠˆŽˆ—ê„ꐘ‘Ž„Ꙍ5Š5…„±ê„ŽŒŽê•ˆ‹„…ŒŒ—5‹„—IŽ±ê5—Ž>“ˆ‹ˆ—LŽ­êhê—H•™>‘œêˆŠœQ——TŽH‡>–—ꌊ>‘œˆê„ê v•–5Š’–ê yˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê >–ê z„Ž>•—LŒê p‘—>ˆ—ˆŽê „ê ˜‘Ž„QŠœŒê ŽH“’‘—’Žê >–ê „ê uœ˜Š‡B‰’œI–B—Iêp‘—>ˆ—ê ŽHH——­ê hê –ˆ>œˆŽê–55•„ꕈ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê—ˆ•™êŽ>–Q±ê>–ꕈ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê5•„‡>Ž…„‘ê•>–ˆ–Q‘ˆŽ­êhꖝˆ•LꎕŒ—ŒŽ˜–„‘ê>•—>ŽˆŒê „ê—H•™>‘œ‘ˆŽê„êˆ“Œˆ“–Œ5–’Ž„—ê>•Œ‘—Lê‹5—•5‘œ’–ê™’‘„—Ž’5–„Œ—ꌖ­ r˜†––„™„Ž®ê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê“•’Š•„±ê5•„‡>Ž±êˆŠ„•„‡—êŽ>“ˆ––>ŠˆŽ l“Œˆ“–œê„‘‡êš’•ŽŒ‘Šê„…ŒŒ—œ±ê•ˆ‰ˆ†—ˆ‡ê…œê—‹ˆê‘ˆšê‹˜‘Š„•Œ„‘ꕈ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘ꏄš {‹ˆê„˜—‹’•ê„‘„œ–ˆ–ê—‹ˆê‘ˆšê„šê¢ªª§½sp}ꄅ’˜—ꕈ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘êš‹Œ†‹ê†‹„‘Šˆ–ê—‹ˆêˆ„•Œˆ•ê“•„†—Œ†ˆê’‰ê“ˆ‘–Œ’‘Œ‘Šê …œêŒ‘—•’‡˜†Œ‘Šê„ꑈšê•ˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘꓈•Œ’‡êšŒ—‹ê•ˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘ꄏ’š„‘†ˆê‰’•ê—‹’–ˆêš‹’ꆄ‘ꅈꌑ–—•˜†—ˆ‡ê‰’•ê„ꑈšê ˆ“’œˆ‘—ê šŒ—‹ê —‹ˆŒ•ê •ˆ‡˜†ˆ‡ê „…ŒŒ—Œˆ–­ê {‹ˆê ˆ™„˜„—Œ’‘ê ’‰ê —‹ˆê š’•ŽŒ‘Šê „…ŒŒ—Œˆ–ê ‹„–ê †‹„‘Šˆ‡±ê †’‘†ˆ‘—•„—Œ‘Šê —’ê —‹ˆê“•ˆ–ˆ•™ˆ‡ê„…ŒŒ—Œˆ–ꌑ–—ˆ„‡ê’‰êˆ„–˜•Œ‘Šê’‘œê—‹ˆê’––ˆ–­ê{„•Šˆ—ꒉꗋˆê„šêŒ–ꗒꕈ—˜•‘ê—‹ˆê“„—Œˆ‘—–ê—’ê—‹ˆêš’•‡ê ’‰ê š’•Žê …œê „ê •ˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘ê „‘‡ê •ˆ—•„Œ‘Œ‘Šê “•’†ˆ‡˜•ˆ­ê {‹Œ–ê •ˆ”˜Œ•ˆ–ê †’¾’“ˆ•„—Œ’‘ê „’‘Šê —‹ˆê wˆ‘–Œ’‘ê p‘–˜•„‘†ˆê t„‘„Šˆˆ‘—±ê—‹ˆêu„—Œ’‘„êp‘–—Œ—˜—ˆê‰’•êh––ˆ––ˆ‘—ê„‘‡êyˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘ê„‘‡ê—‹ˆês„…’˜•êjˆ‘—ˆ•–ꉒ•ê~’•Ž‰’•†ˆ­êhê “„‘Ꚍê…ˆê„‡ˆê—„Œ’•ˆ‡ê“ˆ•–’‘„œê—’ê—‹ˆê“„—Œˆ‘—êš‹’ꚌêŠˆ—ê—•„Œ‘Œ‘Š±êŠ˜Œ‡„‘†ˆê„‘‡ê•ˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘ꄏ’š„‘†ˆê ‡˜•Œ‘Šê—‹ˆê“•’†ˆ‡˜•ˆ­ê{‹ˆê„˜—‹’•ê•„Œ–ˆ–ê–’ˆê“•„†—Œ†„ê’…ˆ†—Œ’‘–ꌑꕈŠ„•‡ê’‰ê—‹ˆê‘ˆšê„šê†’‘†ˆ•‘Œ‘Šê“ˆ’“ˆê Œ™Œ‘ŠêšŒ—‹êˆ“Œˆ“–œ­ rˆœêš’•‡–®ê“•’Š•„ê’‰ê•ˆ‹„…ŒŒ—„—Œ’‘±ê„’š„‘†ˆ±ê•ˆ„Œ‘Œ‘Šê†„“„…ŒŒ—Œˆ– yˆ‹„…ŒŒ—5†ŒIꢪª©²ê¡©Â¢Ã®ê©¥À©©­ sˆ™ˆˆ>–Œê†B®êky­êovy}
{oê
nulz±ê©§ªªêz’…„—‹ˆœ±êt„•Ž˜–’™–Žœê˜­ê¡¾£­±êˆ¾„Œ®ê‹„Š‘ˆ–¤§Í‹’—„Œ­†’

A

z Országgy"lés 2007-ben a krónikus betegek, egészségkárosodottak reintegrációjának segítésére új törvényt alkotott – a 2007. évi LXXXIV. törvényt – a rehabilitációs járadékról. A törvény beterjesztése el)tt széleskör" egyeztetés indult az Országos Érdekegyeztet) Tanács, a Szociálpolitikai Tanács, a Fogyatékosok Országos Szövetsége között. A törvény lényege, hogy az olyan egészségkárosodást szenvedett személyek, akiknél az össz-szervezeti egészségkárosodás mellett megfelel) mérték" és

fejleszthet) képesség maradt fenn, komplex rehabilitációs útra kerülnek, és a rehabilitáció id)tartamára jövedelemarányos keresetpótlásban részesülnek. A megváltozott munkaképesség" személyek így két alapvet) csoportba oszthatók: ð
rehabilitálásra alkalmas (rehabilitációs járadékot kap), ð
rehabilitálásra alkalmatlan (rokkantnyugdíjban részesül)k). A törvény célja, hogy a megváltozott munkaképességgel bíró emberek számára kialakítson egy olyan

o’•™5—‹ê
Š‘ˆ–®êl“Œˆ“–Œ„ê>–ꐘ‘Ž„Ž>“ˆ––>Š¾†–HŽŽˆ‘>–ꄝêRê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê—H•™>‘œê—QŽ•>…ˆ‘ê

95

komplex rendszert, amely foglalkoztatás-központú, segítse és szorgalmazza a reintegrációt. A megmaradt és fejleszthet) képességekre alapozva visszavezet a munka világába, és közben megbízható megélhetést biztosít. A törvénynek többszörös haszna lehet: ð
csökkenti a társadalmi egyenl)tlenségeket, ð
a megmaradt képességeket aktivizálja, ð
nemzetgazdasági értéket teremt a passzív ellátás csökkentésével, ð
a rehabilitált személyek foglalkoztatására ösztönzést ad a munkahelyeknek, ð
munkahelyteremt) hatás, ð
morális értékként szerepel a megváltozott munkaképesség" személyek önértékelésének javításával, hasznosságtudatának er)sítésével, ð
a törvény ellátó- és szolgáltatóegységeket hoz létre, ami társadalmi er)k mozgósításával járhat, ð
a jó eséllyel rehabilitálhatóknak megélhet)ségi lehet)séget ad a rehabilitációs folyama alatt is, ð
új szakért)i gárdát épít fel, akik társadalombiztosítási, munkaer)-piaci, szolgáltatói, egészségügyi szakért)i háttérrel bírnak, ð
ötvözi és komplexszé teszi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a foglalkoztatási intézmények, a munkaképesség-csökkenést megállapító orvosok és a rehabilitációs szakért)k munkáját, ð
ezeket integrálva olyan rendszer alakul ki, amely felméri a munkaer)piaci lehet)ségeket, és adaptálja a rehabilitálandó személyek elvárásaihoz, ð
gazdaság-átalakító hatása lehet a rehabilitáltakat foglalkoztató munkahelyek kiszélesített támogatásával.

A rehabilitációs járadék A rehabilitációs járadék bevezetése 2008. január 1-jével indul, els)ként az új rokkantosításért folyamodók között. 2011-re tervezik a szakért)k, hogy a rendszer már kiterjed a már rokkantosítottak körére is. Akir)l megállapítják, hogy eléri az össz-egészségkárosodás 80%-át, illetve a végleges rokkantságot, azoknak nem kell belépni a rehabilitációs rendszerbe. A régi rendszerben )k az I-II. csoportú rokkantak voltak, ma a 80%-ban össz-egészségkárosodottak. Ezek a betegek továbbra is rokkantnyugdíjban részesülnek. Az új rendszerben azok, akik fiatalok, 52 év alattiak, munkaképesség-csökkenésük 50–79% közötti, a megmaradt képességeik alapján, vagy azok fejlesztésével visszavezethet)k a munkaer)piacra, rehabilitációs járadékban részesülhetnek. Ez a csoport jelentette a régi rendszerben a III. csoportú rokkantakat. A megmaradt képességek felmérésére egységes uniós normáknak megfelel) min)sítést vezetnek be. 96

Az Országos Orvosszakért)i Intézetek átalakulnak Országos Rehabilitációs és Szakért)i Intézetté. A regionális munkaügyi központok napi két szakért)t delegálnak a bizottságokba, akik aktívan részt vesznek a bizottsági döntésekben. Ezek olyan foglalkoztatási szakért)k, akik munkavállalási tanácsadási végzettséggel rendelkeznek, és a térség munkaer)-piaci helyzetét jól ismerik.5 A komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével egy foglalkoztatási, szociális és orvosokból álló szakért)i bizottságot hoznak létre, akik együtt javasolnak rehabilitációs tervet, amelyet a személyi képességekre, a megmaradt és fejleszthet) funkciókra alapoznak. Ez a rehabilitációs terv tartalmazza az egészségügyi, fejlesztési, átképzési, begyakorló foglalkoztatás programját, védett munkakörben vagy a szabad munkaer)piacon. A program megvalósulása alatt a rehabilitálandó személy járadékot kap, amely az útkeresés alatt biztosítja a megélhetését. Az érintettek legfeljebb 3 évig kaphatják a rehabilitációs járadékot. A rendszer kiépülését követ) évben a szakemberek kb. 25000 megváltozott munkaképesség" személy bevonásával számolnak, ami évente 5–6000-rel növeli a rehabilitációs folyamatban részt vev)k számát. Jelenleg hazánkban megközelít)leg 800=000 rokkantnyugdíjas van, a hazai összlakosság 8%-a, a keres)képesek 20%-a. Ezen kívül 200=000 ember rendszeres szociális járadékban részesül. Nagy jelent)ség" lenne, ha az egymillió passzívan eltartott, csökkent munkaképesség" személyb)l bizonyos százalékot vissza lehetne vezetni a munka világába. Rehabilitációs járadékra az jogosult, ð
akinél az össz-egészségkárosodás mértéke 50–79%-os, ð
rehabilitációs folyamat nélkül munkavégzésre nem képes, ð
rendelkezik a megfelel) szolgálati id)vel, ð
nem kap egyéb ellátást. A rehabilitációs járadék a III. csoport rokkantnyugdíj 120%-ával megegyez) összeg", amib)l járulékot kell fizetni. A nettó kereset nem több, mint az ellátás kiszámításának alapjául szolgáló átlagkereset 90%-a, de el kell érnie a mindenkori minimálbért. A hároméves rehabilitációs id)szak nyugdíjbiztosítási szempontból szolgálati id)nek, adózás szempontjából nyugdíjnak min)sül. A rehabilitálandó személy a bizottsági felmérés után rehabilitációs tervet kap, írásbeli szerz)dést köt a munkaügyi központ rehabilitációs kirendeltségével, a megállapodás alapján teljesíti a tervben foglaltakat. A megállapodások tartalmazzák: ð
a rehabilitálandó elfogadja a képzés, átképzés, begyakoroltatás lehet)ségét, yˆ‹„…ŒŒ—5†ŒIꢪª©²ê¡©Â¢Ã®ê©¥À©©­

ð
elfogadja a számára felajánlott munkahelyet, de vállalja az önálló munkahelykeresést is, ð
kapcsolatot tart a munkaügyi központ rehabilitációs kirendeltségével. Ebben a szerz)désben meghatározzák azokat a lépéseket, amelyek el)segítik a komplex rehabilitáció megvalósulását, a munkahely megtalálását. Ez a megállapodás pontos id)beni elemeket tartalmaz, amit a rehabilitálandó személynek követnie kell.5 Milyen segítséget kapnak a járadékban részesül)k? ð
képzések, átképzések, munkabegyakoroltatás támogatása, ð
munkaer)-piaci információk, szolgáltatások, ð
alkalmassági vizsgálatok, ð
utazás-, szállástámogatás. A rehabilitálandó személyeket foglalkoztató állami vállalatok vagy magáncégek, vállalkozások, civil szervezetek, egyesületek akkreditáció révén megkaphatják a fogyatékosok vagy a rehabilitálandó, munkaképességüket vesztett emberek után járó állami támogatást. Régebben csak kiemelt rehabilitációs intézetek vehették igénybe a támogatást, a 2007-es törvénnyel kib)vítették a lehet)séget, bármelyik munkaer)-piaci szervezet megkaphatja a támogatást, amennyiben nem költségvetési szerv, vagyis nem önkormányzati fenntartású. Vas megyében több civil szervezet, vállalkozó is igénybe vette a támogatást, a Regionális Szociális Forrásközpont munkatársai szerint évente 150 embert tudnak elhelyezni. A megváltozott munkaképesség", illetve fogyatékos személyek foglalkoztatását felvállaló munkahelyek 60–100%-os bér-, utaztatástámogatást, a segít)személyzet alkalmazásának támogatását kaphatják. Ezzel azok a munkahelyek, ahol kényszer" leépítés volt, munkaer)t tudnak pótolni, így sokkal több vállalkozó, munkahely lesz érdekelt a rehabilitálandó személyek, illetve a fogyatékosok foglalkoztatásában.

Hogyan kapcsolódik az új törvény az epilepsziás betegek rehabilitálásához? Az epilepsziás betegek munkaképesség-csökkenésének megállapítása: A Magyar Epilepszia Liga 2007-ben kidolgozott módszertani ajánlásában a munkaképesség-csökkenés felmérését súlyossági csoportok szerint ajánlottuk.

I. Súlyos csoport Azok az epilepsziabetegek tartoznak ide, akiknél a rohamfrekvencia nagy, a rohamok megjelenési formája súlyos, vagy pszichopatológiai tünetek társulnak az epilepsziához és a betegség okozta életmin)ség-romlásuk súlyos.

Ebbe a csoportba tartoznak: ð
progrediáló neurológiai tünetek mellett jelentkez) tüneti rohamok (stroke, tumor, degeneratív kórformák), ð
súlyos neurológiai deficit tünettel, fejl)dési rendellenességgel, súlyos mentális retardációval társuló rohamok, ð
terápiarezisztens epilepsziaszindrómák, ð
az epilepsziával összefüggésbe hozható súlyos pszichopatológiai tünetek jelenléte. A régi szakért)i megítélés alapján ezek a betegek 67–100% közötti egészségkárosodást szenvedtek, az új megítélés az össz-egészségkárosodás mértékét 80%ban határozhatná meg.

II. Mérsékelten súlyos csoport Ezeknél a betegeknél az epilepszia az életmin)séget befolyásolja, rontja, de nem súlyos fokban: ð
egyensúlyban tartható szimplex vagy komplex parciális rohamok, ð
egyensúlyban tartható idiopathiás generalizált epilepsziaszindrómák, ð
epilepsziaszindrómák mérsékelt pszichopatológiai tünetekkel, ð
egyensúlyban tartható epilepsziaszindrómák más betegséggel társulva. Ezeknél a betegeknél a régi törvénykezés alapján 40–67% közötti munkaképesség-csökkenés megítélése jogosult, az új elbírálás alapján az 50–79% össz-egészségkárosodottak csoportjába tartozhatnak, vagyis életkoruktól függ)en a rehabilitálásra alkalmas csoportba, akik rehabilitációs járulékra jogosultak.

III. Enyhe súlyosságú csoport Ebben a csoportban a betegséggel összefügg) életmin)ség-változás enyhe: ð
tudatzavar hiánya, enyhe elemi parciális rohamok, ð
tartós tünetmentesség gyógyszerszedés mellett, ð
csak provokáló tényez)k mellett jelentkez) rohamok, ð
speciális rohamformák, oligoepilepszia, alváshoz kötött rohamok.1 Ez a betegcsoport a régi megítélés szerint a 40% alatti munkaképesség-csökkent csoportba tartozik, a mai megítélés alapján eredeti vagy rehabilitált munkakör betöltésére alkalmasak. A mérsékelt és enyhe súlyosságú csoportba tartozók visszavezetése a munka világába feltétlen fontos lenne, ugyanakkor a betegek által bevallott diagnózis azonnal kizárja )ket a munkavállalás lehet)ségéb)l.

o’•™5—‹ê
Š‘ˆ–®êl“Œˆ“–Œ„ê>–ꐘ‘Ž„Ž>“ˆ––>Š¾†–HŽŽˆ‘>–ꄝêRê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê—H•™>‘œê—QŽ•>…ˆ‘ê

97

¡­ê—5…5„—­êp•5‘œˆ™ˆŽê„ꉘ‘Ž†ŒIŽ>“ˆ––>Š±ê‰’Šœ„—>Ž’––5Šê>–ê„ꐈŠ™5—’’——ꐘ‘Ž„Ž>“ˆ––>Šê™>ˆ>‘œˆ>–>‹ˆ hêH––¾–ˆ•™ˆˆ—Œê ˆŠ>––>ŠŽ5•’–’‡5–ê>•—>Žˆ yˆ‘‡–ˆ•ˆ–ˆ‘ꙄŠœê•ˆ‘‡–ˆ•—ˆˆ‘Qêˆˆ‘—ŽˆLꕒ‹„’Ž±êˆœˆŽê‘ˆêŽ’•5—’5Žê„ê‘„“Œê —ˆ™>Žˆ‘œ–>Šˆ—±ê‡ˆê™ˆ–>œ‹ˆœˆ—ˆŽˆ—ꍈˆ‘—ˆ‘ˆŽê…Œ’‘œ’–ê—ˆ™>Žˆ‘œ–>ŠˆŽê–’•5‘ y’‹„’Ž±êˆœˆŽê…Œ’‘œ’–ê—ˆ™>Žˆ‘œ–>Šˆ—ꎒ•5—’‘„Ž zRœ’–±êŠœ„Ž’•Œê•’‹„’Ž±êˆœˆŽêˆˆ‘—L–ˆ‘ꎒ•5—’5Žê„ê‘„“Œê—ˆ™>Žˆ‘œ–>Šˆ—±ê„ê…ˆ—ˆŠê‰ˆQŠœˆˆ—ˆ—±ê ™>‡ˆˆ—ꌊ>‘œˆ zRœ’–±êŠœ„Ž’•Œ±ê‘ˆ‹ˆˆ‘ê…ˆ‰’œ5–’‹„—Iꕒ‹„’Ž±êˆœˆŽê—ˆˆ–ˆ‘ꎒ•5—’5Žê„ê‘„“Œê—ˆ™>Žˆ‘œ–>Šˆ—

Az Országos Rehabilitációs és Szakért)i Intézetek tankönyve az eddig felsorolt csoportosítással szemben az 1. táblázat megítélését adja irányadónak.5

Az epilepsziás károsodás értékelése az ORSZI véleménye alapján Az epileptológiai szakismeretek és a gondozás alapján ez a megítélés nem elfogadható, mivel az els) két csoport a rehabilitálható csoportba kell hogy tartozzon, vagyis 50–79% össz-egészségkárosodást jelent, és jogos a rokkantjáradék megítélése, és a rehabilitációs folyamat elindítása. A harmadik és negyedik csoport klinikai leírása alapján a betegek 80%-os össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedtek, ezért rokkantnyugdíjban kell részesülniük. Az ORSZI jelen irányelvei csak a rohamokat veszi figyelembe, illetve azt, hogy a rohamok mennyire korlátozzák a napi tevékenységet. Az epilepsziabetegség sokkal összetettebb megítélést igényel, a rohams"r"ség mellett a rohamok súlyossága, a rohamokat és a betegséget kísér) pszichopatológiai tünetek ismerete, felmérése nélkül a megítélés nem objektív. A sérülési kockázat felmérésénél külön jelent)sége lehet a rohamot el)jelz) tüneteknek, illetve a rohamot követ) ködös állapot intenzitásának, hosszának. Az epilepsziabetegséget nagyon gyakran kíséri a hangulati élet zavara, a memóriafunkciók negatív változása, és körülbelül a betegek 10%-ánál demencia. A betegek állapotának felmérésére csak a rohamokat figyelembe venni nem elég – a betegség tüneteit teljes komplexitásában kell értékelni. Az epilepsziabetegség vonatkozásában az új 2007es rehabilitációs járadék törvénye csak akkor jelent el)relépést, ha a betegeket gondozó képzett epileptológus véleményét is figyelembe vev) szakért)i vélemény születik, a rehabilitálhatóság véleményezésénél a beteget általában hosszú évekig kezel), a betegséget jól ismer) orvos véleményét is beépítik a döntésbe. A beteg szindrómájának ismeretében a gondozó orvos segíthet annak eldöntésében, hogy a betegség prognózisa milyen irányú, várható-e tünetmentes98

¡¤Ü ¡¥À¢©Ü £ªÀ¤©Ü ¥ªÀ§ªÜ

ség, mik azok a faktorok, melyek rohamszaporodást idézhetnek el). Az évekig tartó rohamkövetés alapján véleményt mondhat a sérülési kockázatról, a sérülési kockázat mértékér)l, a várható pszichés tünetekr)l, a gyógyszerelés ismeretében ajánlatot tehet bizonyos munkavégzések kerülésére. A beteget és a betegségzajlást ismer) orvos segíthet abban is, hogy a rehabilitált munkakörben milyen feltételek legyenek. A különböz) szindrómáknál más a megítélése a monoton munkakörülménynek, a villogó fények jelenlétének, a m"szakváltásoknak, az er)s zajnak stb. A társadalmi reintegrálódás legkritikusabb pontja a munkavállalás. Az epilepsziával él)k eddig sem jutottak képzettségüknek, munkaképességüknek megfelel) munkakörbe a társadalmi és orvosi defenzivitás miatt. Ma, a világgazdasági válság idején a leépítések miatt )k az els)k az elbocsátásokban, és utolsók a rehabilitálásban. Ugyanakkor a betegség megítélése, az ORSZI útmutatója alapján mind az életmin)ség romlásának, mind az össz-szervezeti károsodás mértékének megítélésében irreálisan alacsony. Amennyiben ez lesz a mértékadó, akkor a betegeink nem kerülnek rehabilitálásra, és a súlyos csoportok nem kapnak rokkantnyugdíjat sem. Az új gyógyszerek, a m"téti lehet)ségek ma az epilepsziabetegséget az egyensúlyba hozható betegségek közé emelte, a betegek nagy része rehabilitálható. 1992-ben Coelho javaslata alapján fogadták el az Amerikai Egészségkárosodottak Törvényét (Americans with disabilities Act).6 Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994-ben kimondta, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos törvények és eljárások nem tartalmazhatnak megkülönböztetést az egészségkárosodottakkal szemben, és nem lehet a foglalkoztatásukat akadályozni.4 Az ENSZ nyilatkozata óta 15 év telt el, de az epilepsziával él)k munkavállalási esélyei mit sem változtak, a szakmai szervezetek és az epilepsziával él)k civil szervezeteinek összefogása szükséges, hogy az új rehabilitációs törvény az epilepsziások javára is váljon. yˆ‹„…ŒŒ—5†ŒIꢪª©²ê¡©Â¢Ã®ê©¥À©©­

pyvkhsvt ¡­ê hêt„Šœ„•êl“Œˆ“–Œ„êsŒŠ„ꄍ5‘5–„­ê¢ªª¦­ ¢­ê luzê lŠ>––>ŠQŠœŒê }Œ5Š–ˆ•™ˆˆ—®ê hê ‰˜‘Ž†ŒIŽ>“ˆ––>Š±ê „ê ‰’Šœ„—>Ž’––5Šê >–ê „ê ˆŠ>––>Šê ‘ˆˆ—ŽHŒê v–—5œ’5–„­ê ~ovêi˜‡„“ˆ–—±ê¢ªª£­ £­ê q˜‹5–ê mê –ˆ•Žˆ–—Lîê p•5‘œˆ™ˆŽ­ê hê ‰˜‘Ž†ŒIŽ>“ˆ––>Š±ê „ê ‰’Šœ„—>Ž’––5Šê >–ê „ê ˆŠ™5—’’——ê ˜‘Ž„Ž>“ˆ––>Šê ™>ˆ>‘œˆ>–>‹ˆ­êi˜‡„“ˆ–—±ê¢ªª¤²ê¢©£­

¤­ê o„5–ê w±ê zŒ—Ž˜ê }®ê hê ˆ“Œˆ“–Œ5™„ê >LŽê •ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI5‘„Žê „Ž—˜5Œ–êŽ>•‡>–ˆŒ­êyˆ‹„…ŒŒ—5†ŒIê¡©©§ê}pp®ê¡¡¥¾¡¡©­ ¥­ê vyzp­êq’Š–„…5œ’Žê¢ªª§­ ê ¦­ê {•’›ˆê q®ê l“Œˆ“–œê „‘‡ê ˆ“’œˆ‘—®ê —‹ˆê hˆ•Œ†„‘–ê šŒ—‹ê ‡Œ–„…ŒŒ—Œˆ–ê „†—ê „‘‡ê Œ—–ê “•’—ˆ†—Œ’‘–ê „Š„Œ‘–—ê ˆ“’œˆ‘—ê ‡Œ–†•ŒŒ‘„—Œ’‘­êtˆ‡ês„šê¡©©§²ê¡¦®ê£§¥¾£¨¤­

o’•™5—‹ê
Š‘ˆ–®êl“Œˆ“–Œ„ê>–ꐘ‘Ž„Ž>“ˆ––>Š¾†–HŽŽˆ‘>–ꄝêRê•ˆ‹„…ŒŒ—5†ŒI–ê—H•™>‘œê—QŽ•>…ˆ‘ê

99