AZ OLI1v1PIAI JATEKOK r TORTE1~TE

rn

T(i'"I\ Iff 0cn A 'T'A' 1-).i. ~T u c;rrT'iD· J..--.0.LY.i.l__..,Gu l ()K'T' ~..-..L ..L~ ..... 1.. 1.. \.._..'! _.L~..._· .,....,

1

'

J5l1GCliJest

"'.-:,., :':'· ·~'!:::

J .,.

r

r

AZ OLI1v1PIAI JATEKOK r

TORTE1~TE - jegyzet -

tantargy: Spmt- es oli1npiatortenet el6ad6 : Dobor Dezso

Budapest, 2003. november

Az olimpiai jatekok eredete utan kutakodva egeszen az 6sid6k mitoszokkal teli vilagaba kell visszaruccannunk, a g6r6g istenek vilagaba. A mitol6gia szerint Zeusz elhagyvan lak6helyet, az Olumposz legmagasabb csucsat, a Peloponneszosz-felszigeten lev6 Olumpiaban kuzdi:itt meg isteni atyjaval, Kronosszal a vilag feletti uralomert, es gyi:izelme emlekere versenyjatekokat rendezett. Apoll6n, a ki:ilteszet es a zene istene az istenek hirviv6jet, Hermeszt futasban, a hadisten Areszt pedig i:iki:ilvivasban gy6zte le. Egy masik valtozat szerint a kisazsiai h6s, Pelopsz az eliszi Pisza kiralyanak, Oinomaosz szepseges leanyanak, Hippodameianak a kezere ah itozott. Kocsiversenyen kellett legyoznie a kiralyt, aki leanyanak minden addigi kerojet hatba szu rta a verseny saran. Pelopsz azonban viasszal kicserelte a kiraly kocsijanak rogziti:iszegeit , igy az verseny ki:izben szetesett, a megbokrosodott lovak pedig halalra gazoltak a gonosz kiralyt. Gyi:izelme szinhelyen Zeusz tiszteletere Pelopsz verseny ~ ~et rendezett. A legnepszerubb monda szerint a jatekok alapit6ja a legnagyobb gi:irog hi:is, Heraklesz (Herkules) volt , ak i csecsemi:ikoraban ket kigy6t puszta kezzel megfojtott, gyermekkoraban pedig .megolt egy oroszrant Tizenket pr6baja saran az eliszi Augeiasz istall6jat egy nap alatt kitisztitotta, megsem kapta meg az elore megbeszelt bert. Heraklesz haragra gyult, seregevel elfoglalta. Eliszt, meg61te Augeiaszt, es gyi:izelme megunneplesekent oltart allitott fel az istenek tiszteletere. Kimert es bekeritett egy fut6palyat, versenyt futott testvereivel, es elrendelte , hogy negyevenkent (negyen voltak testverek) versenyekkel tisztelegjenek Zeusz eli:itt. Heraklesz birk6zasban es a pankrationban is olimpiai gyi:izelmet aratott. Az 6kori g6r6gi:ik rendkivOI fon tosnak tartottak a testi es szellemi kepessegek osszhangjat. Nevelesi eszmejOk. az un. kalokagathia szolgaltatta az 6kori olimpiai jatekok eletre keltesenek alapjat. A ti:irteneszek a mai napig vitatkoznak azon, hogy vajon melyik evben rendeztek meg a legelsi:i jatekokat. Euszebiosz, korai kereszteny ir6 es t6rtenesz (260 - 340) az i .e. 1196., illetve az i.e . 884. es 824 . evet emlegeti. Szinte bizonyos, hogy az i.e. 776-ban megrendezett olimpia nem az elsi:i volt, mivel azonban Euszebiosz ettol az evti:il kezdve jegyezte lei a bajnokok neve!, a ti:irtenelem ehhez az evszamhoz kapcsolja a jatekok kezdetet, es az 6gori:ig idoszamitas is ebben az eszteridi:iben veszi kezdetet. Az elsi:i olimpiai bajnok , kinek a nevet megjegyezte a t6rtenelem, Koroibosz volt. A Peloponneszosz-felsziget eszaknyugati reszen elter016 Elisz tartomanyban. Olumpiaban, annak is az Altisz nevu szent ligeteben zajlottak a versenyek. Az Altisz hossza 200 meter, szelessege 175 meter lehetett. ki:ifal es eli:isi:iveny -

-

-

Az olimpiai jatekok tortenete (1.)

i:ivezte. A ligetet szebbnel szebb epuletek es letesitmenyek, meditemin novenyek diszitettek. Itt emel~: edett a Stadion, a kocsiversenyek kivetelevel valamennyi verseny szinhelye, a GOmnaszion, a fut6k es pentatlonoz6k gyakorl6helye, a Heraion, a Zeusz felesegenek, Hera istenasszony tiszteletere emelt temploill, a Hippodromosz, a kocsiversenyek tere, a Palaisztra, az ugr6k, birk6z6k es i:ik61viv6k

i:issze erejuket, igy a jatekok egyetlen napig tartottak. Kesi:ibb egyre tobb sportagban rendeztek viadalokat. A 14. olimpian (i.e 724-ben) vezettek be a diauloszt, a ketti:is stadionfutast, a 15. olimpian a dolikhoszt (hosszutavfutas), a 18. ol impian a pentatlont (az 6kori 6ttusaz6k futasban, tavolugrasban , diszkoszvetesben es gerelyvetesben es birk6zasban vetelkedtek) es a birk6zast. A 23. jatekokon az

A feltart oli.impiai stadion (kil~pitett nez6ter nem volt, a nez6k a domboldalonfoglaltak helyet, a kepen lathat6 negyzet pedig a biroi tribi.in) gyakorl6helye , es nern utols6sorban Zeusz temploma, Olumpia legnagyobb es leghiresebb epOiete. A templom szentelyeben volt a vilag het csodajanak egyike, Zeusz f6is ten 9 meter magas 016szobra, Pheictiasz remekmuve. Ruhazata es haja aranyb61, testenek fedetlen reszei elefantcsont lemezekb61, a tr6n ebenfab61 es dragak6vekkel kirakott cectrusfab61 keszolt (akarcsak az egesz Altisz, a Zeusz-szobor is eltUnt az i:sz. 522-es puszti!6 foldrenges saran). Olumpia sohasem volt varas, csak nehany pap es hivatalnok lakott ott, negyevenkent viszont a szent liget megtelt elettel. Hirni:iki:ik utjan ertesitettek a varosokat a jatekok kezdetenek pontos idejeri:il (altalaban Zeusz-Onnepen, a nyari napfordul6t kovet6 elsi:i holdtolte napjan kezdi:idi:itt a versenges). Az Altisz terOietere fegyverrel szigoru an tiles volt belepni, a jatekok ideje alatt pedig gi:ir6ghonszerte honolt a szent beke, az un. ekekheiria. A versenyz6k kezdetben mind6ssze egyetlen versenyszamban, stadionfutasban (192 m) mertek

i:ikolvivass~l. a 25. jatekokon kocsiversenyekkel, a 33. olimpian a pankrationnal (a birk6zas es bk6ivivas elegye, melyben minden letez6 durva fog as engedelyezett volt, meg a fojtogatas is), a 37. olimpian if)usagi versenyekkel ( 18 eves korhatarig), a 96. olimpian (i.e. 396-ban) pedig a trombitasok es kikialt6k versenyevel gazdagodott a musor. OIOmpiaban minden szabad szuletesu , fectdhetetlen multu gorog polgar pr6b3ra tehette kepessegeit (mar aki megengedhette maganak az utazas es ott-tart6zkodas nem kis koltsegeit), n6k viszont meg nezi:ikent sem tehettek be labukat a szent ligetbe. A resztvevi:ik k6telesek voltak a jatekok eli:itt 10 h6nappal edzesbe kezdeni, az utols6 honap saran pedig mar Eliszben. k6zi:is ,edzi:itaborok" -ban kellett gyakorolniuk. A versenybirak az eliszi polgarok k6z01 kerOitek ki, es i:ik is 10 h6napon at ismerkedtek a szabalyokkal. A versenyek saran a koran rajtol6kat es egyeb vetseget elki:ivet6 versenyzi:iket vesszi:izessel buntettek. az edz6k korbaccsal i:iszt6)<eltek tanitvanyaikat jobb tel-

jesitmenyre. A birak di:intese szent es serthetetlen volt . A gyi:iztesek fejere a versenyek utan, altalaban az otodik nap estejen, Zeusz templomaban ctiszes i.innepseg kereteben olajagkoszorut helyeztek, es gyi:izelmi lakomat tartottak, ahol a lantosok es kolt6k a bajnokokat dicsi:iitettek. A bajnokoknak szobrot emeltek, szuli:ivaro sukban h6skent koszi:inti:ittek oket, es eletok vegeig minden f61di jot biztositottak szamukra. Ageosz a 113. olimpian , i.e. 328-ban gy6zi:itt dolikhoszban, hosszutavfutasban. Diadalanak hiret meg aznap maga adta tudtara az Olumpiat61 100 km-re levo szulovarosanak. Arrakhion az 52. es 53. olimpian biztosan gy6z6tt a pankrationban, es a kovetkezb jatekokon is eselyesnek szamitott. lsmeretlen nevu ellenfele azonban ekkor fojtogatni kezdte, es vegul a . ki.izd6teren Ieite halala!. A verseny birak azonba·n 6! tekintettek gybztesnek, es harmadszor is megkoszoruztak, ezuttal halala ulan Diagorasz a 79. olimpian 6k61vivasban lett bajnok. ld6skoraban elkiserte fiait OIOmpiaba Egyik az 6k61vivasban. masik a pankra' tionban diadalmaskodoit . A fiuk 6r6mi.ikben vallukra kaptak aiyjukat, es k6ri.ilhordoztak a stadionban. Az agg Diagorasz nem elte tul a nagy i:ir6m6L egykori diadalanak helyszinen halt meg. Diognetosz a 73. olimpian akkora Otest mert ellenfelere i:iki:ilvivasban , hogy · az nyomban szornyethalt Az elisziek emiatt megvetettek es kiuztek Oli.impiab61 Milan a 62. olimpiat61 kezdve 6tszbr nyert birk6zasban . Erejer61 es etvagyar6 1 legendakat meseltek. egyszer allit61ag egy egesz bika husat elfogyasztotta. Herod6rosz a trombita l6versenyt nyerte meg a 113-122. olimpiakon. Amikor trombitalt. nehez volt a ki:izelebe menni , ugy felkavarta maga k6n.il a levegi:it. A jatekok azonban fokozatosan elvesz,itettek regr fenyuket a goro g tarsadalom politikai-gazdasagi hanyatlasaval egyutt Az i. sz. 379-395 kozott uralkod6 Th eodosius r6mai csaszar egy rend elettel betiltotta a keresztenyseget veszelyezteti:i, pogany szokasoka t apol6 jatekokat. Hasonl6 i:issznepi sportjateko k megrendezesere nem kevesebb mint 1500 evig kellett varni, mig a francia Pierre de Coubertin bar6 fel nem ujitotta az olimp izmus eszmejet es eletre nem keltette 1896-ban az ujkori olimprai jatekokat.

Miutan i. sz 393-ban Theodosius ujkereszteny r6mai csaszar betiltotta a pogany szokasokat apol6 jatekokat Olumpiaban, evszazadokon at hatterbe szorult az olimpizmus eszmeje. 1516-ban a svajci Badenben .,olimpiai testgyakorlat-bemutat6" -t tartottak az 6kori jatekok mintajara. A XVII. szazad elejet61 Angliaban a kiraly engedelyevel English Olympic Games elnevezesii versenysorozatot rendeztek. megszakitasokkal, mintegy szaz even at. 1859-t61 kezdve Evangelosz Zappasz kezdemenyezesere Athenben az 6kori el6d6k altai ihletett szellemi es miiveszeti versenyeket rendeztek, az ujkori g6r6g nemzeti olimpiai jatekokat . A gy6ztes fejere a goriig kiraly olajfakoszorut helyezett. Az Olumpiaban fellelhet6 regeszeti kincsek, Zeusz templomanak es a stadion feltarasanak esemenyei fellelkesitettek egyes eur6pai koroket. amelyek egyre hangsulyozottabban kezdtek fogialkozni a jatekok felujitasanak gondolataval.

Az olimpiai jatE~kok QOG tortenete (.2.) . \J ~·

maga a goriig kiraly es a tr6n6r6kQ5 alit a szervez6bizottsag elere . Egy gazdag giirdg keresked6nek, Georgiosz Averoffnak az adomanyaib61 ujjaepiilt az 6kori Heredes Atticus-stadion. A marvanylep 7 cs6s, ovalis alaku stadion lelat6in 60 000 ember tolongott. Mindoszsze 13 orszag 300 sportol6ja erkezett Athenbe, hogy kilenc sportagban megmerk6zzenek egymassal. Az uszast nyilt tengeren, a Zea6b61ben rendeztek. ·A 18 eves magyar, HAJ6S ALFRED el6sz6r 100 m-en diadalmaskodott , majd masfel 6raval ke s6bb rajthoz alit 1200

Az ujkori olimpiak else esemenye, a 100 m-es sikfutas selejtezoje A francia Pierre de Coubertin 1883-ban huszevesen Angliaba utazott. ahol megismerkedett az angolszasz sportelettel, nevelesi rendszerrei. Hazaerkezesekor felhivta a figyelmet a sportnak az ifjusagra gyakorolt kivetelesen j6tekony hatasara. 1892-ben a parizsi Sorbonne egyetemen tartott el6adasat ezekkel a szavakkal fejezte be: .. Vigyunk kOifiildre evez6s6ket, viv6kat, fut6kat, es fme, szabad forgalmat inditunk meg, melynek segitsegevel a ven Europa verkeringesebe belevisszOk a beke gondolatat. Ez batorit fel engem arra, hogy a mai id6k k6vetelmenyeinek megfelel6en atalakitva javasolhassam az olimpiai jatekok felujitasanak gondolatat" 1894-ben megalakult a Nemzetkdzl Olimpiai Bizottsag, es elhataroztak, hogy 1896-ban Athenban, 1900-ban Parizsban, a kes6bbiek saran pedig mindig mas-mas orszagban rendezik meg a negyevenkenti versenyeket.

A g6r6g kormany nem fogadta nagy lelkesedessel a rendezes otletet, az ores allamkasszara hivatkozva Coubertin nagy elkeseredesere a lemondast fontolgattak. A kormany azonban megbukott, es

m-en is. Mivel a Ienger alig volt 10 fokos, egy centi vastagon faggyuval kente be a teste! , es fgy vetet-

te magat a rajthelyOI szolgal6 kis haj6r61 a dermeszt6 vizbe. Ujabb gyozelmet aratott, es az els6 olimpia egyik Mseve n6tte ki magat. Az els6 ujkori olimpiai bajnok az amerikai JAMES CONNOLLY lett. aki harmasugrasban nyert. A hiis-

korra jellemz6 m6don az amerikai . ROBERT GARRETT eleteben el6 sz6r fogott disz .~oszt a kezebe, s csak azert vettek ra a versenyzes re, hogy nemzetkdzi jellege legyen a szamnak. az 6korig visszanyul6 multtal rendelkez6 gor6g6k6n kivOI ugyanis nem volt erdekl6d6 orszag a diszkoszvetes iran!. Garrett a hazaiak megdobbenesere gy6zelmet aratott, s a dob6szamok annyira megtetszettek neki, hogy ut61agosan a sulyliikesbe is benevezett, s nyert meg egy aranyermet Uobban mondva ezOstot, hiszen Athenban

a bajnok meg ezOstermet, a masodik helyezett pedig bronzermet kapott). A legemlekezetesebb esemeny a maratoni futas volt. mely nem szerepelt az 6kori jatekok musoran. de Michel Breel francia akademi-

kus javaslatara felvettek az olimpiai programba. (I.e. 490-ben a marathoni csataban a g6r6giik perzsak felett aratott gy6zelmenek hiret egy hirviv6 futva ville 42 km-en at Athenig , ahol csak annyit tudott kimondani: .,Gy6ztonkl', majd hoitan iisszeesett). A t6rterielmi multt61 felbuzdulva a gorog kozonseg hazai gy6zelmet kiivetelt. A 42 kmes ut utan az alacsony es szikar giirog , SZPIRIDON LUISZ (foglalkozasara nezve kecskepasztor) kanyarodott be a stadionba. A kozonseg 6rjiingott. kalapok repOI tek az egbe, amikor pedig Luisz athaladt a celvonalon, sok szaz galamb roppent fel, es takarta el a napot. 6r6mujjongas vihara razk6dtatta meg a leveg6t. A g6r6g kiralyi csalad a protokollr61 megfeledkezve lerohant a stadionba, es 61elgette G6r6gorszag uj h6set.

A masodik olimpia a vilagkiallitas arnyekaban zajlott (ekkor epult az Eiffel-torony), a rendez6k csak annak kiegeszit6 reszenek tekintettek. A versenykiirasb61 el is hagytak az olimpia sz6t. csak nemzetk6zi versenyeket hirdettek. Olimpi~ ai plakat is csak ut61ag keszult, az ermeket csak evek mullan kuldtek el a gy6zteseknek, es sok resztvev6 csak evekkel kes6bb tudta meg, hogy abban az evben, Parizsban olimpian vett reszt. Minden id6k legrosszabbul megszerveze.tt olimpiaja majust61. okt6berig tartott. Atletikaban az amerikai RAY EWRY. a gumiember emelkedett ki a mez6nyb61. aki helyb61 magas-. tavol- es harmasugrasban aratott gyiizelmeket. Coubertin a hazai sze.-vez6i blamazs ulan nem kis aggodalommal tekintett az olimplzmus jiiv6je ele.

A harmadik olimpia ugyanolyan rosszul volt megszervezve, mint az el6z6, es szinten a vilagkiallitas arnyekaban zajlott. Mind6ssze 11 orszag vet! rajta reszt (az utazas igen k61tseges volt), igy szinte amerikai haziversenyt rendeztek . A 625 sporto16 kozul 533 amerikai volt, a 75 lehetseges aranyeremb61 pedig 60-at nyertek a hazigazdak. RAY EWRY az ugr6szamokban ujabb harem diadalt aratott. A vilagkiallitas reklamozasa celjab61 mintegy 400 versenyre ragasztottak ra az olimpiai jelzot, ebb61 legt6bbnek semmi k6ze nem volt a sporthoz. A hivatalos szamokban csak feher sportolcik vehettek reszt, a tobbiek szamara un. etnograt szamokat rendeztek (a 100 m-es etnogr
'. .~ ,

Az 6kori es az else modern 'olimpiai jatekok (1896) hazigazdai , a g6rog6k szerettek volna, ha minden ujabb ko ri olimpiat Athenben rendezik meg. A NOB azonbanragaszkodott hozza, hogy minden negyedik evben : mas"mas orszagban gyOijenek ossze a vilag' sportol6i, igy 1900-ban Parizs, 1904-ben· St. Louis (USA) volt . az olimpia ,helyszine. 1906-ban , a jatekok felujitasanak 10. evfordul6jara Attien un. id6k6zi olimpiai jatekokat szervezett, melyet a NOB so-' · ha nem ismert el hivatalosnak. Husz orszag 884 sportol6ja vett reszt a sportesemenyen, mely a parizsi es a St. Louis-i jatekokkal ellentetben·kival6an szervezett rendezveny volt, es nagy 16kest adott az olimpiai m6zgalom fejliidesenek.

Ez volt az els6 olimpia, mely szervezesben, 1vilagversenyre mereteiben , kuls6segeiben hasonl itott. (22 orszag 20?9 sportol6ja reszvetelevel) . Eloszor vehettek reszt niik a jatekokon , teniszben , ijaszatban es mOk.orcsolyabari lephettek palyara. Az · else noi olimpiai bajnok GWENDOLINE-EASTLAKE SMITH volt, aki teniszben aratott diadalt. RAY EWRY ujabb ket aranyermet nyert (helyb61 val6 tavol- es magasugrasban), s ha a parizsi es St. Lciuis-i gy6zel ~ meit, valamint az 1906-os ket ner:n hivatalos aranyermet is sz~mitasba vesszuk, a ,;Gumiember" az olimpiak tortenetenek legsikeresebb sportol6ja 10 aranyeremmel! A maratoni futas alkalmavai fordult el6 at oiimpiak torteneienek egyik legeinlekezetesebb esemenye. Egy szikar, alacsony olasz fut6, DORANDO PIETRI fordull be els6kent a stadionba. Alig vanszorgott, maga volt az el6 fajdalom. Nehany szaz meter~ rei a eel el6tt osszeesett. Az ·emberek korulvettek, mellkasar dorzsoltek, talpra allitottak, S az olasz. groteszk, tantorgassal to.vabbgyalogolt a eel fele. Alig volt jartanyi ereje, megsem a~t~ fel, tovabb kOzdtitt. Ekkor megjelent Oldozoje, ' <)Z amerikai Hayes. A kozonseg leirha ta tlan buzditasa ellenere Pietri ismet tisszeesett. Ekkor neh~ny palyamunkas a h6na. ala nyu It, es besegic tette a celba. A h6s olaszt azonban k01s6 segitseg igenybevetele miatt diszkvalifikaltak. Masnap , a pennsy\vaniai ersek sz6szeken a kovetkezoket mondta: ,,Az olimpiai.jatekokon nem ·a gyozelem, hanem a reszvetel a fOntos, mint ahogyan az eletben sem az ·a legfontosabb, hogy h6ditsunk, hanem hogy j61 kOzdjOnk.'

mar

rajthoz~ allni,' allit61ag ugyanis ·. amerikai' v~r­ seriykorutja 'saran pemzt fogadott el felh!!pese ert. MILDRED ,BABE" DIDRICKSON sokOfdalusagat gerelyvetesben, 80 m gatoh es ma~as­ ugrasban aratott gyiizeltneivel . bizonyitotta : (igaz , ez ut6bbi verse~yszamban szabalytalannak iteltek a madlopra hasonllt6 uj stilusat, es diszkvalifikaltak) . Kes6bb tagja' lettaz amerikai kosarlabda-valogatottnak, minden idiik legjobb niii golfoz6jakent pedig 17 nagy tornat nyert.

A berlini olimpia szerliei6inek f6 celja a . nemet fels6bbrend0seg bizonyitasa volt. Mindenott horogkeresztes i:aszl6k lobogtak, a nemet Amig az 6korban az olimpiai jatekok ·erdeke-· k6z6nseg pedig · ben szent beke honolt, es megszuntek a habo- . sokszor nem turuskodasok, az ujabb korban forditva torten!: dott urra lenni a h
.az

!&~~~;~:fJ~~~~,1~!~~~~4:~it~)x; \.2J~'::m!Jkj·~~i

..·

A legnagyobb varakozas ismet PAAVO Stockholmban . . NURMI fellepeset eloz-. epOit a kozepkori lovagi varak stilusaban. Ez te meg ,. hiszen a repO volt az els6 olimpia, melyen mind az tit vilagresz Iti finn Amerikai ver~ sportol6i reszt vettek. A jatekok hiis.e egy amerisenykti~ljan 140 nap kai, indian szarmazasu fiatalember, JIM THORalatt 55 versenyen PE (indian neven· Wa Tho Huck, a~az Csillog6 40-szer javitott vilagOsveny) volt, csucsot. A 10 000 maki tit- es liz- . es lavon m~g gyiiztitt. pr6baban: is de tulhajszoltsaga midiadalmaskoatt a rovidebb szamokdott. V. · Guszban mar nem tudott tav sved kiraly nyerni. Kilenc aranya fejere helyez. es hcirom ezOstermete a gy6zelmi ve l minden idok legsikoszorut, es ezt keresebb ferfiolimpimodta: ,Uram, konja. JOHNNY WEISSOn minden id6k MOLLER 100-on es a legkival6bb at.valt6 tagjakent megletaja!" Thorpe Johnny WeissmOIIer vedte bajnoki cimeit. zavaraban nem eppen a protokollnak megfe.le16 valaszt ad. Elosztir epitettek a szervez6k olimpiai falut: ta: ;,Kosz, kiegy ovalis mez6n 800 fahcizban szallasoltak el raly!". 0 az a ferfisportol6kat , a holgyek pedig hotelban lakha\tak. PAAVO NURMI-I marne~ engedtek Jim Thorpe egyetlep olim-

·_~Jr~~tfl~i1:~~~~~~g§§?~·~q~~,~$I,"~rn,:;r::;

Rossz szervezessel, a krizis jegyeben zajlott le a masodik vilaghaboru utani olimpia , s a ha.boru vesztesei (Nemetorszag es Japan) ezuttal sem kaptak meghivast. Egy 30 eves ketgyermekes holland csaladanya.' FANNY BLANKE~S ­ KOEN vall az -olimpia legnagyobb sztarjava. Azert nyert ;, mindtissze" negy aranyermet (100 es 200-en , 80 m gaton es a 4x1 00-as valt6 tag- . jakent), mert ·a szabalyok ertelmeben cs.ak negy · szamban indulhatott, pedig magas- es . tavolugrasban is vilagcsucstart6 volt. MICHELIN OSTERMEYER tartalekkent erkezett Londonba, hiszen csak kedvtelesbol sportolt, , f6allasban· ugyanis zongoramuveszn6 volt. Az olimpia elott ket 'h6nappal \atoll ,•. o· - .-...... eleteben el6Fanny 8\ankers-Koen .

szor diszkoszt, ennek ellenere aranyermet nyert, s ha mar lendO ietben volt, megnyerte a sulylokest is , magasugrasban hozzacsapott meg egy bronzot, majd pedig Beethoven-koncertet adott az olimpiai faluban.

1952,. HELSINKI A fi nn fovaros rendezhette az elsa olimpiat, mely minden tekintetben melto volt az olimpiai eszmehez. a nepek kozotti beke es baratsag szellemehez. Eloszor vettek reszt a szovjet sportolok , s meghivast kaptak Ja pan es az NSZK spo rtoloi is. Az olimpia els6 szamu hose a csehszlov ak EMIL ZAT OPEK volt, aki Londonban a 10 000 m-en szerzett bajnoki cime melle szerzett meg harom arany ermet: 5000, 10 000 m-en es mara toni futasban is elsa kent ert ce lba. Futas kozben maga volt az eta fajdatom, altalaban mar a fel tav utan ugy nezett ki, mint aki egy meternyit sem birja tovabb, de azert tovabb gyoto rte magat a eel fe te, nem is aka rmil yen tempoban. Ugyan azon a napon , 1952. julius 24-en, amikor Zatope k 5000 m-e n aratott diadalt, aranye remnek orOihetett felesege, Dana (lngerova) Zapotkova is, aki gerelyhajitasban lett olimpiai baj nok .

1956, MELBOURNE Az ausztra l allatve<)elmi torveny min den allat szamara feleves kara nte nt irt eta , igy gondok vo ltak a lovas szamok megrendezesevel. A NOB kivete lese n engedelyezte, hogy Stockholm lassa vende gOI a lovassportok versenyz6it. PAPP LASZLO amat6r palyafutasiylak csucspontjakent zsin6rban harmadik olimpiajan diadalmaskodott okolvivasba n, s - a szocialista orszagok sportoloi kozOI els6k enr - elszeg6dctt profinak. A sved kajakkira ly GERT FREDR!CKSSON az el6z6 ket olimpia n aratott gyiizelmei utan Melbourne -ben mindket egyeni szamb an , 1000 es 10 000 m-en is magabiztos gyiizelmet aratott, s aranyermeit halmozta. Egy 17 eves, kina i szarmazasu ausztral flatalember, John tan Wing levelben fo rdu lt a NOB-hoz: ,Legyen az ol impiai zar60nnepseg kevesbe merev, min t a megnyito. Javaslom . hogy a k01onboz6 orszagbeli sportolok keveredj enek egymassal, s karoltve jarjak karOl a csodalatos olimpiai stad iont. Ne gondo ljunk a haborukra. felejtsOk el az el!enteteket, mintha egy nemzet lenne a vi lag." A melbournei knkettstadion 103 ezres nez6kozonsege vastapssal ju ta lma zt a az btletet veghezviv6, bnfeledten bevonulo sportolokat.

1960, ROMA A rom ai olimpiar61 lathattak eloszo r a vilag 21 orszaga nak tevenez6i rends zeres kozvetitest. ABEBE BIKILA, egy teljesen ismeretlen eti6p maratoni futo (egyebkent Hai le Szelas szie etiop csaszar szemelyes testiire ) az also solel b6r0 afrikai sportol6 . aki olimpiai bajnoksagot nyert. Mezitlab csattogott vegig Roma utcain , es els6kent erkezelt a Diadalivnel lev6 celba. WILMA RUDOLPH, a Fekete Gazella ha rom aranyermet nyert , 100 es 200m-en, valamint a 4x 1 00-as va lt6 tag jakent. A szovjet tornasz n6 , LARISZA LATINYINA negy evvel azelott szerzett negy aranyahoz ujabb harem bajnoki cimei csapott. KNUD JENSEN dan ke rekparos ho ltan fordult le kerekparjar61, a vilag pedig dobbenten kapta fel a fejet. · am ikor kiderOit , hogy ha lala! doppingsze r okozta.

des et , meiy sze rint nemzeti sportjukba n, a cselgancsban verheletlenek. Az ausztra l uszon6, DAWN FRASER zsinorb an harmadik olimpiajan nyer aranyermet (tav aly az evszazad legjobb uszonojeve valasztottak). A !ornaversenyek helyszinen uj csillag tOnl fel: a csehszlovak VERA CASLAVSKA harom aranyermet tornazott bssze. Azert j utott LARISZA LATINYINA-nak is meg kett6 gy6zelem , amive l - osszese n 9 arannyal es 18 olimpiai eremmei- minden idok legsikeresebb olimpikonja!

19.68;MEX!KOVAROS Az amerikai BOB BEAM ON 890 cm-es szenzaci6s vilagcsucsot ugrolt tavolugrasban (23 even at nem tudtak megd onten i) , ami reszben a 2240 m tengerszint' fe letti ma gassa gon fekv6 olim piai stadion ritka levegoje nek is koszon he tii. RICHARD FOSBURY fo rradalmasitotta a ma-gas ugrast uj technikajaval, az un. floppal , mely saran halon fekve, homor itva ugrolt at a lee felett ara nye rmet era 224 cm-es magassagon. VERA CASLAVS KA ujabb neg y elsoseg et szerzett tornaban. Az amerika i AL OERTER diszkoszvetesben zsi n6rban negyedik olimpian allhatott a dobog o legma ga sabb fo ka ra.

1972,MUNCHEN ,.A rettegesek olimpiaja". Palesztin terroristak be to rte k az olimp iai faluba , es tuszu l ejte ttek az izraeii sportolokat. A tuszdrama vegkifejlelenel a !Uzharc saran kilenc izraeli sportolo Ieite halala!. A jatekok az onba n folytat6dtak. MARK SPITZ vilagcsucsot allitott fel, hi szen egyetlen olimpian het aranyermet nyert usza sba n. Mind a het aranyerm et vilagcsuccsa l nyerte, ez !alan a vilagcsucsok vilagcsucsa. A szovjet vagtazo, VA LER IJ BORZOV volt a leggyorsabb 100 es 200 m-en is , elso feher sporto i6kenl araiott a legrovidebb vagtaszamba n diada lt. A finn LASSE VIR EN 5000 es 10 000 m-en aratolt gyo zelmeivel a Nurmi-era finn fu tosike reit idezte. A nemet ULRIKE MEY FAHRT 17 evese n nyerte a n6i magasugrast , s ezzel minden id6k legfiatala bb olimpiai ba jnok atletaja lett.

1976, MONTREAL A roman NADIA KOMAN ECI amu latb a ejtette a vilagot a torn aversenyek en aratott produk cioival. Harom aranyermet nyert, s az olimpiak so ran el6s zo r kapaa maxima lis, 10-es oszta ly-

zatot. LASSE VIREN megvedte a hosszutavokon aratolt gyozelmeit. KLAUS DIBlASI zsinorban harmadik aranyermet nyerte mOugrasban .

Az USA vezetesevel 16 orszag bojkottalta az olimpiat. igy f61eg a szocialista orszagok spo rto16i arattak. A szovjet ALEKSZANDR GYITATY IN csucsot jelentii nyolc ermet, k6zii.ik harom ara nyat lornazott ossze. A kubai TEOF ILIO STEVEN SON zsinorban harmadik aranyermet nyerte okolvivasban (Pa pp Laszl6val csak 6k ketten a haromszoros olimpiai baj nokok oko lv ivasban )

;t9?4; 40§ANGE~ES A Szovjetunio es kovetoi bosszubojkottot fogadlak, es nem utaztak el Amerikaba (kozti.ik Magyaro rszag sporto l6i sem, Jugoszlav ia, Romania es Kina sportol6i viszont reszt vettek a jatekokon). CARL LE WIS megismetelte Jesse Qwens 19 36-o s, mindeddig egyedi.ilall6 teljes itmenyet, es negy aranyeremmel gazd agodott 100 es 200 m-en, 4x100-on es tavolugrasban . ULRIKE MEYFAH RT 12 evvel elso bajnoki cime ulan ismet learatta a babe rokat magasugrasban. A tornacsarnokban ket uj szta r szuletett: a roman KA TAR INA SZABO negy az amerik ai MARY-LOU RATTON pedig ket aranyeremmel terhetett haza.

.1988; SZOUL A boj kott-era es a hideghaboru befejeztevel rekordszamu orszag (160) sportoloi utaztak el Dei-Koreaba. FL ORENC E GR IFFITH-JOYNER harom aranyermet nyert vagtas zam okban , s6gorn6je, JACKI E JOYNER KERSEE tiztusaban es tavolugrasban nem talalt legy6z6re. Az NDK-beli usz on6 , KRIST INE OTIO nyakat hat. az amerikai MAn BIOND I-et pedig at aranyerem ekesitelte hazafele . NAIM SZO LEJ MANO GLU, a nem egesz 150 em magas es 52 kilos .. Zsebherkules " sajat sulyanak a haromszorosat emelle a feje fo le. Egy este saran 6 vi lag- es 9 olimpia i csucsot javitott. A kanadai vagtazo , BEN JOHNSON doppingbolranya razta meg az atletikat.

1992,BARcELONA: Az elsa szamu sztar VITA LIJ SCSERBO lett vo lna , aki nem ke vesebb mint hat arany-E:rmet szedett ossze lornaban, am az amerika i kosarasok . a Dream Team mindenki mas ragyogasat elnyomt<:ik: JORDAN. MAGIC . BIRD , EWI NG. ROBINSON. MALONE es tarsaik kosarlabdavarazsan amu lt az egesz (sport)vilag.

1996, ATLANTA Rekordszamu . 197 orszag sporto loi vettek reszt a Cenlenariumi Ol impiai Jatekokon. A NOB ddntese , mely szerint 100 evvel az olimpizmus felujitasa ulan nem Athen rendezhette a jalekokat, valoszinuleg orokke j6vatehetetlen baki ma rad. CARL LEWIS 36 evesen megnyerte 9. olimpiai ara nyermet, zs inorban negyedik olimpiajan nyerte meg a tavolugrast, es ezzel beallitotta AI Oerter csucsat. STEV EN REDGRAV E evezesben zsinorban negyedik, NAIM SZULEJMANOGLU sulyemelesben es ALEKSZANDR KARELJIN birkozasban zsinorban harma dik olimpiai bajnoki cimOket nyertek. KERRY STRUG szakadt bokaszalaggal vegezte el az ugrast, es aranyeremhez juttatta az amerikai noi tornaszcsapatot.

1964,. TOKIO ABEBE BIKILA megvedte ma raton i futasban nyert aranyermet , am ezuttal mar fut6cip6ben teljesitette a tavot. Egy holland arias, ANTON GEESINK szertefoszlalta a japanok meggy6z6-

2000. SYDNEi'

Nadia Komaneci

A Sydney O!impian minden eddigine! tobb, 199 nem zet, 10 G51 sporlolbp a lit rajthoz 300 versenyszamban. BIRGIT FISCHER ket aranyermet nyert a kajakversenyeken, ezzel i1 az e lsO sportolOnO,

at enn et tudo!1 nyenli. STEVEN REDGRA VE is gyozott, 6 az cgyctlcn cvczos, aki 5 egymast kovct6 olimpi an aranyermes lett.

alcj 20 even

Csapa!sportllgakhan a 1eg H)!6nyesehh gy6zelmet a ~L~GY AR V !7,II ,ARDA VA T,OGAT OTT aiatta.

,

AZ OLIMPIAK MAGYAR SZEMMEL Az olimpizmus felujitasanak szinte elso pillanatat61 ott van Pierre de Coubertin oldalan magyar baratja, dr. Kemeny Ferenc is. Kemeny Ferenc Nagybecskereken szuletett, matematika-fizika, francia, valamint nemet nyelv es irodalom szakos tanar; a pedag6gia megreformalasat tervezgette, es tobbek kozott nagy ugybuzgalommal fogl alkozott a testneveles kerdeseivel is. Coubertinnel val6 beszelgetesei soran sz6 esett kozottuk az antik vilag negyevenkenti jatekainak felujitasar61, es egyutt almodoztak a megval6sulasar61. Az 1894-ben megalakult Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag egyik alelnoki tisztet Kemeny Ferenc toltotte be. A vilagon otbdikkent alakult meg 1895-ben a Magyar Olimpiai Bizottsag, a magyar sportol6k pedig mar az elso, 1896os atheni jatekokon jelen voltak. Az elso vilaghaboru utan, 1920-ban szervezett antwerpen i jatekokra Nemetorszag szovetsegeseikent azonban nem kaptak megh ivast. az 1984-es Los Angeles-i jatekokat pedig sok mas Szovjetuni6hoz hO orszaggal egyetembe n bojkottaltak. A 21 olimpiai szereples soran a magyar olimpikonok nem keves ebb mint 141 aranyermet nyertek, s ezzel a remek teljesitmennye l Magyarorszag az orszagok orokranglistajan az elokelo 9. helyen all. A legsikeresebb olimpiai sportaq a vivas 33 baj noki cimmel, ezt az uszas 23. a birk6zas 18, a lorna 14 , a kajak-kenu 14. az okolvivas 10, az atletika 9, az ott usa 8, a 16veszet 6, a vizilabda 6, a labdarugas 3 stb. aranyeremmel koveti. GEREVICH ALADAR nemcsak minden idok legeredmenyesebb magyar olimpikon-

A hat olimpian mindannyiszor tagja volt a. kardcsapatnak. mely minden alkalommal olimpiai bajnoksagot nyert. R6maban (1960) otvenevesen is aranye rmet tudott nyerni' Gerevich vivasat brilians technikai tudas jell emezte, allit61ag ugy bant a ka rddal , mint hegedumOvesz a von6java l. A magyar kardcsapatok zsin6rban hetszer voltak legyozhetetlene k 1928 es 1960 kozott. A magyar olimpikonok orokrangsoran Gerevich utan ket masik viv6kiva l6sag: KOVACS PAL es KARPATI RUDOLF kovetkezik 6-6 aranyeremmel. KULCSAR GY6Z6 es FUCHS JEN6 4-4, BERCZELLY TIBOR, KABOS ENDRE, RAJCSANYI LASZLO es FENYVESI CSABA 3-3 aranyeremmel gazdagodtak. 1896-ban Athenben uszasban szuletett a magyar sport elso olim piai aranya. Egy 18 eves fiatalember, HAJOS ALFRED elobb megnyerte a 100 m-es gyorsuszast.

Egerszegi lubickol a vizben ... (Atlantaban i:iti:idik aranyermenek megnyerese utan)

Haj6s Alfred, az else magyar olimpiai bajnok 1896-ban

Gerevich Aladar (balra), a legeredmenyesebb magyar olimpikon ja es a vilag legsikeresebb viv6ja, hanem olimpiai csucstart6 is: a vilagon egyetlen sportol6 sem tudott hat egymast koveto olimpian ermet szerezni, mikent az Gerevichnek sikerult 1932 es 1960 kozott!

HALMAY ZOLTAN 1904-ben St. Louisban 50 es 100 yard on aratott gy6zelmet un. magyar stilusban uszva (csak karjaiv al huzott. labai pedig mozdulatlanul .. lebegtek" utana). Mellesleg orszagos gyorskorcsolya-bajnok es remek jegko rongoz6 is volt.

A nyolcvanas evekben DARNYI TAMAS negy, EGE RSZEGI KRISZTINA Cit aranyermet nyert. A nemzet Egerkeje 14 evesen el6bb Szoulban ra vert a medvehatu NDK-beli usz6nokre, majd Barcelonaban es Atlantaban mar kiralyn6kent ujabb aranyakat zsebelt be. 6 az egyetlen usz6no a vilagon, aki Cit egyeni olimpiai aranyat nyert palyafutasa saran. A bi rk6z6k elso aranyermet az 1908-as olimpian WEISZ RICHARD nyerte. Erejer61 le gendakat meseltek; nemcsak birk6zasban, hanem sulyemelesben is sokszoros magyar bajnok volt. KOZMA IS TV AN 1964-ben es 1968-ban lett nehezsulyu olimpiai bajnok. Elsa olimpiai aranya utan csapattarsai a levegobe akartak dobalni. Letettek errol a szandekukr61. Kozma kereken ket meter magas es 150 ki los 6rias volt, akit mindenki csak Picinek becezett. lfjusag i va logatott kosaraskent kezdte, majd megis a birk6zast valasztotta. Ellen feleit puszta erejevel rendre tusba tiporta. Ahhoz kepest, hogy szivbeteg volt es csak a fel veseje mukodott, remek sportteljesitmeny1 nyujtott (31 evesen aut6bale setbe n vesztette eletet). Tornaban KELETI AGNES Cit arany-, harom ezust- es ket bronzermet nyert mindossze ket olimpian, az 1952-es es az

majd nehany 6raval kesobb 1200 m-en is rajthoz alit. A versenyt a Zea-obol 11 fokos (!) vizeben rendeztek, ezert Haj6s j6 vastagon bekente testet faggyuval, igy vedekezve a dermeszt6 hideg ellen. A .. magyar delfin" ujabb gy6zelmet aratottl A szazad elsa eveiben ezenkivul ketszer nyert labdarug6kent magya r bajnokA legeredmenyesebb magyar olimpikonok sagot, sot a valogatottban is szerepelt. sportag sikerevek arany ezust bronz sportol6 1924-ben epiteszGerevich Alad ar vivas 1932-60 7 1 1 2 mernokkent aztan vi vas 1936-60 6 0 2 Kovacs Pal 1 stadiontervevel nyert vivas 1948-60 3 Karpati Rudolf 6 0 0 szellemi ol im piai torn a 1952-56 5 4 Keleti Agnes 3 2 ezustermet (az elsa uszas 1988-96 5 5 Egerszegi Krisztina 1 1 dijat nem iteltek 6 Kulcsar Gy6z6 vi vas 1964-76 4 0 2 oda). 6 tervezte a uszas 1988-92 4 0 7 Darnyi Tamas 0 Nemzeti Sportuszovi vas 1908-12 4 8 Fuchs Jen6 0 0 dat a Margitszige3 9 Ba lcz6 Andras ottusa 1960-72 2 0 ten, mely rna mar az 10 Gyarmati Dezs6 vizilabda 1952-64 3 1 1 6 nevet viseli.

1956-os jatekokon -, s ezzel 6 a legsikeresebb n6i olimpikonunk. 1932-ben ket aranyermet nyert PELLE IS1VAN, aki a masodik vilaghaboru utan a tengerentulra ki:ilti:izi:itt, es artistakent jarta a vilagot. 1976-ban es . 1980-ban 161engesben MAYAR ZOLTAN utasitotta maga mi:ige a vilagot. Az altala kitalalt uj elemek (Magyarvandor, ors6, szi:ikken6 vandor) altai vilaghirnevre lett szert. PAPP LASZLO volt az ujabb kori olimpiakon az elsa i:iki:ilviv6, aki harom egymas utani olimpian aranyermet szerzett (1948-56). A korabeli nemzetkazi sajt6 szerint csoda volt, hogy ellenfeleinek alia nem tort i:issze a dinamiti:iklu magyar szuntelen bombai alatt. Technikai tudasat es agresszivitasat a profiringben is kamatoztatta, ahol profi Eur6pa-bajnoki titulusig vitte. Az elsa olimpiai aranyat atletikaban BAUER RUDOLF nyerte diszkoszvetesben 1900-ban, Parizsban. A fordulassal t6rten6 ,modern" diszkoszve tesi stilus kitala16ja atletikan kivu! a labdarugasban, a tornaban, az evezesben es az uszasban is kival6 sporto16 volt. CSAK JBOLYA magasugrasban sze rezte meg a magyar nai atletika elsa aranyermet Berlinben 1936-ban. Legsikeresebb szam az evszazad saran a ka lapacsvetes volt, melyben NEMETH IMRE (1948), CSERMAK JOZSEF (1952), ZSIVOTZKY GYULA (1968) es KISS BALAZS (1996) is gyaze lm et aratott. Nemeth lmre fia, NEMETH MIKLOS

1976-ban gerelyvetesben folytatta a csalad aranyeremszerza hagyomanyait. BALCZO ANDRAS, a vilag Jegeredmenyesebb attusaz6ja harom aranyermet nyert olimpiakon (1960-72). Eredmenyeit tehetsegen kivu! kiveteles akaraterejenek es kitartasanak kaszi:inheti. Naponta Mrom-negy alkalommal edzett, es tudomanyos szintre fejlesztette a felkeszulest. Az ot sportag kazul legkevesbe a vivast szerette , de annyit gyakorolta, hogy parbajtarben az ,igazi" viv6k mezanyeben is orszagos bajnoksagot nyert. Egyetlen egyeni olimpiai aranyat 1972-ben 34 evesen szerezte meg . Az evek saran az attusacsapat negy diadalt aratott, egyeniben pedig Balcz6n kivu! NEMETH FERENC (1960), TOROK FERENC (1964) es MARTINEK JANOS (1988) allhattak a dobog6 legmagasabb fokara . A Joveszetben szerzett hat magyar arany kozul TAKACS KARO LY nevehez f0z6dnek a Jeglegendasabb gyazelmek. Mar valogatott cellava volt, amikor 1938-ban egy hadgyakorlat saran kezigranat roncso lta szet a jobb kezet. Fe! ev alatt megtanult bal kezzel !ani, es felkuzdi:itte magat a vilagelvona lba! 1948-ban Londonban a gyorstuzel6 pisztoly versenyszamaban falenyesen nyert. Ti:ikeletesen ki tudta zarni a ku lvilagot, es maximalisan asszpontositott. Amikor utols6 li:iveset leadta, elavette zsebebal elare megirt gy6zelm i beszedet: ,Jelentem hazamnak, hogy teljesitettem

f'!J:-fl!fl;'f!;,1,j~'!,'ii'i:!Mt.'f,i.~llfi;.: ~i~·"i!_.~:

. katelessegem, es sikerUit megnyernem az olimpiai bajnoksagot". Negy ev mulva Helsinkiben egyetl.en karrel e16zte meg riva- ~~ =t - . :,i '~J f -~: Jisait. lsmet el6vette gy6- :1 ~ ·IK9t:; .J zelmi beszedet, melyben ·~ :t Qr\1\ 1 kitert csapattarsa, Kun J. i >(Y ~ Szilard masodik helyezesere is, noha 6 meg le sem adta utols6, minden! eldant6 laveset! Vizilabdaban Magyarorszag vilagcsucsot jelent6 het olimpiai aranyat nyert, 1932 es 1964 kozatt a lehetseges hetb61 at alkalommal diadalmaskodott. KARPATI GYORGY es GYARMATI DEZSO haromszor volt tagja gy6ztes csapatnak (1956, 1956, 1964 ). HALASSY OLIVER 1932-ben es 1936-ban ,csak" ket aranyermet vehetett at, teljesitmenye megis kuli:inleges. Gyerekkoraban villamosbaleset kavetkezteben bal labfejet elvesztette, hatalmas akaraterejenek kaszonhet6en azonban koranak egyik legkieme lked6bb sportol6java valt: uszasban 36-szoros, vizilabdaban tizszeres magyar bajnok lett. A muveszeti versenyek kateg6riajaban 1928-ban dr. MEZO FERENC-e! aranyeremmel jutalmaztak Az olimpiai jatekok tartenete cimu irodalmi munkajaert. HAJOS ALFRED es LAUBER DEZSO 1924-ben ezustermesek lettek stadiontervukkel (az els6 dijat nem osztottak ki).

~ ;--'~i~\ 1

i~ ~ =~

\.t;~~~ ... '

A magyar olimpiai bajnokok: 1896 (2): Hajos Alfred (100 es 1200 m-es gyorsuszas). 1900 ( I): Bauer Rudo lf (diszkoszvetes), 1904 (2): Halmay Zoltan (50 es 100 yard gyorstiszas), 1908 (3): Fuchs Jeno (kardvivas), Weisz Ri chard (birkozas), kardcsapat, 1912 (3): Fuchs Jeno (kardvivas), Prokopp Sandor (loveszet: hadipuska- 300 m). kardcsapat, 192-1 (2): H:tbsy Gyula (agyaggalambloves), Posta Sandor (kardvivas), 1928 (5): Keresztes Lajos (birkozas), Kocsis Antal (okolvivas), dr. Mao Ferenc (mcivesuti versenyek: irodalom). Terstyanszky Odon (kardvivas), kardcsapal 1932 (6): Enekes Istvan (oko lvivas), Pelle Istvan (torna: muszabadgyakorlat es lolen ges). Pill er Gyorgy (kardvivas), kardcsapal vizilabdacsapat, 1936 (10): Cs ik Ferenc ( 100m gyorsuszas), Elek Ilona (torv ivas), Harangi Imre (okolvivas), Kabos Endre (kardvivas), Csak Ibolya (magasugni.s), Karpati Karoly (birk6zas), Lorincz Marton (bi.rkozas), Zombori Odon (birk6zas), kardcsapat, vizilabdacsapat, 1948 (10): Bobis Gyu la (birk6zas), Csik Tibor (okolvivas), Elek Ilona (torvivas), Gerevich A!adar (kardvivas), Gyarmati Olga (tavolugras), Nemeth Imre (kalapacsvetes), Papp Laszlo (oko lvivas), Pataki Ferenc (torna: miiszabadgyakorlat), Takacs Karoly (pisztoly - 50 m), kardcsapat, 1952 (16): Csennak J6zsef (kal apacsvetes), Gyenge Va!bria (400 m gyorsiiSzas), Hodos Imre (birkozas), Keleti ,<\gnes (lorna: miiszabadgyakorlat), Korond i ivlargit (felemaskorl at), Kovac s Pal (kardvivas), Papp Lasz lo (oko lvivas), Szekc!v Eva (200 m mell tiszas), Szi lvasv Miklos (birkozas), Szoke Katalin (100 m gyorsuszas), Takacs Karoly (pisztoly - 25 m), 4xl00 m gyorsvalto (tiszas), kardcsapat, labdarugocsapat, ottusacsapat, vizil abdacsa-pat, 1956 (9): Karpati Rudolf (kardvivas), Keleti Agnes (lorna: fe!emaskorlat, gerenda, muszabadgyakorlat), Papp Laszlo (okolvivas), Fabian Laszlo-Uranyi Janos (kajak kettes- 1000 m), kardcsapat, noi k
1964 ( 10): Harnmerl Laszlo (loveszet: kisobii sportpuska- 50 m), Kozma Istvan (birk6zas), Pezsa Tibor (kardvivas), Polyak lmre (birkozas), Torok ferenc (ottusa), Rejto Ildiko (torvivas), labdarugocsapat, parbajtorcsap at, n6i torcsapat, vizi!abdacsapat, 1968 (10): Hesz lvfihaly (kajak- 1000 m), Kozma Istvan (birk6zas), Kulcsar Gy6z6 (parbajt6r), Nemeth Angela (gerelyhaj itas), Tatai Tibor (kenu - 1000 m), Varga Janos (birkozas ), Zsivotzky Gyula (kalapacsvetes ), labdarugocsapat, ottusacsapat, parbajt6rcsapat, 1972 (6 ): Bakzo Andras (ottusa), Fenyvesi Csaba (p
,,

1936 -ban Berlinben a lovasharmastusa saran egy nemet versenyz6 , KONRAD VON WANG ENHEIM (szakmajara nezve kato natiszt . ig y egyenruhaban lovagolt) lovaval ielbukott. es eltorte a kulcscsontjat. Ha nem er celba, a nemet csapatot kizarjak a versenyb61. Oriasi fajdalmai ellenere felallt. visszault lovara, es a k6vetkez6 32 akadalyt hibatlanul teljesitette! A kovetkez6 napon az ugroszamot felkotott karral kezdte. lsmet bukott. lava raesett , es szinte atgurult rajta Jsmet ielallt, es ujabb hibatlan folytatassa l aranyeremhez juttatta a nemet csapatot. 1968-ban a maratoni futas utan mar az erematadas unnepelyes pillanatai is lezajlottak, amikor nehany oraval a gy6ztes utan egy sotet b6ru tanzaniai, JOHN STEVEN AQUARI erkezett be az uresed6 stadionba. Ket helyen bekotozott , serult \abba\ , kin lodva, santika\va .. futott", alig haladt, de nem adta fel: teljesitette a tavotl Amikor megkerdeztek tole, miert nem adta fel a versenyt, ezt valaszolta: .. Nem azert kuldott e! a hazam 5000 merfoldnyire , hogy el kezdjem a ve rsen yt, hanem hogy befejezzem." 1976-ban Melbourne-ben a japan es a szovjet tornacsapat fej fej melletti szoros kOzdelmet vivolt a csapatverseny saran . A talajgyakorlat vegzesekor a japan SUN FUDZSIMOTO hasra esett, minek kovetkezteben e!torte a terdkalacsat. Minthogy nem volt helyettese, kimytelen volt a gyurO gyako rlatot is elva,llaln i. Foldet ereskor Ovoltve ugyan az iszonyu fajda lomt61 , de talpon maradt. Es Japan megnyerte az olimpiai bajnoksagot.

Olim piai temak

ermet tornazott ossze. parhuzamos korlaton es 16ugrasban olimpiai bajnok lett. Talan a masik ket szamaban is aranyermet nyer, ha egyik laba nem fab61 lett volna ... 1920-ban Antwe rper.be n a francia JOS EPH GUILLEMOT 5000 m-en aratott gy6zelmet, meghozza ugy , hogy a finn csodafut6t, Paavo Nurmi! ml!lta felul. Guillernct tudeje j61 birta a terhelest, noha nehany evvel azel6tt. az els6 vilaghaboruban. a harcteren harci gazt lelegzett be, es csunyan !eegette legz6szerveit. TAKACS KARO LY jobokezeskent valogatctt pisztolylovo volt egeszen 1938-ig , mignem egy harci gyakorlat saran egy kezigranat felrobbant a kezeben, es szetroncsolta jobb kezfejet. Felgyogyulasa utan fel ev alatt megtanult ba l kezzel loni , es a vilag Jegjobbjai koze kuzdotte fel magat. 1948-ban es 1952-ben ket olimpiai diadalt aratott. Los Angelesbe n (198 4) az uj-zelandi NERO LI FAIRHALL ijaszatban csak a 35. helyen ve9.zett. nevet megis feljegyezte a sporttortenelem. 0 volt ugyanis az els6 mozgasserult, kerekesszekes sporto16 , aki ., igazi" olimpiara. az egeszseges sportol6k koze kval ifi kalta magat.

"\\ Az-olimpia mint uzl~t A jatekok penzelesenek gondja nem uj kele-

!0. Mar az 1896-os olimpian egy gor6g uzlet-

Florence Griffith-Joyner, kinek vagtateljesitmenyet a ferfiak is megirigyelhetnek Hasonlo h6stettet hajtott vegre az atlantai olimpian KERRY STRUGG. Ezuttal az orosz es az amerikai n6i csapat vivott szoros verse nyt a gy6ze \eme rt. Strugg els6 \6ugrasa saran reszleges bokaszalag-szakadast szenvedett. Ha feladja . az oroszok nyernek . \\yen serulessel meg gyalogolni is alig lehet, de bokajat kotessel rogzitettek, es vallalta az ugrast. Ugysz61van tel labbal ert foldet, megis kiszakadtak a bokasza Jagjai, es csakn em osszeesett a fajdalomt61. A csapat azonban megszerezte az aranyermet. Amerika h6sn6jet pedig az edz6 , Karolyi Bela 6\ben vitte fel a dobog6 legmagasabb fokara. A magyar HALASSY OLIVER a vizilabdacsapat tagjakent 1928-36 kozott ket arany es egy ezusteremmel gazdagodott. Teljesitmer.yeben az a kulonos, hogy mivel 11 eves koraban villamosbaleset saran elveszitette egyik labfejet, szinte fel !abba\ uszkalt a medenceben! 1904-ben az amerikai GEORGE EYSER 4

ember, GEORGIOSZ AVER OFF egymilli6 drachmanyi (I) tamogatasaval ujitottak fel az 6kori Atticus He rodes-stadiont, az els6 ujabb kori jatekok szinhelyet. Az EASTMAN-KODAK ceg paratlan medon mar az elsa olimpian szponzorkent te'Jekenykedett (a Kodak. a legregibb olimpiai szponzor az6ta is tamogat6ja az olimpiai mozgalomnak). 1928-ban masodik szponzorkent a COCA-COLA COMPANY csatlakozott hozza. Az 1924-es jatekokig engedelyezettek voltak a reklamok a stadionokban es a ku lonboz6 olimpiai helyszineken. Az olimpiai emlekermek, belyegek es hason\6 erofeszitesek ellenere az 1984-es Los Angeles-i volt az els6 olimpia, amely nem volt veszteseges. Az amerika iak meg az olimpiai faklyavives szakaszait is eladtak: az olimpia i langgal a .. vev6" nem is kis pe nzert. 3000 dollarert fut hatott nehany szaz metert. 1988-ban a NOB ,.program"-ot hozott letre az olimpiak penzelesenek megoidasa erdekeben. Kilenc multinacionalis vallalatnak 100 mil!i6 dollarert adta el a calgaryi es a szouli jatekok egesz vila gra kiterjedo kereskedelm i jogait. 1992-ben Albertville es Barcelona penzelesere 175 milli6 , Lillehammer es Atlanta tamogatasara pedig 300 milli6 gyult ossze . Az olimpiai mozgalom legnagyobb szponzorai: Eastman-Kodak (1896-161!). The Coca Cola Company (1928-!61). IBM (1960 -16 1), Time/ Sports Illustrated (1980-t61 ). Matsushita/Panasonic (1987 -!61). VISA (1988-161). Bausch & Lomb (1989-!61) , Xerox, UPS (1 994-!61) es a John Hancock Mutual Life Insurance (1996 -!61) .

>Pol_itikamerites·Olirripizinus?rr, : A Nemzetkdzi Olimpia Bizottsag megalakulasat61 kezdve politikamentesen szeretett volna tevekenykedni , a politikat azonban kezdett61 fogva nem sikerult kirekeszteni az olimpiakr61.

Amig az 6kori jatekok miatt rhegszunt a gorog torzsek habo ruskodasa, es szent beke honolt arra az id6re, az ujkorban eppen forditva , a haboruk miatt maradtak el az ol impiai ja tekok 1916ban Berlinben, 1940-ben Toki6ban, 1944-ben pedig Londonban lett volna olimpia, de az els6, illetve masodik vilaghaboru miatt meghiusultak. 1920-ban a rendez6k nem hivtak meg az els6 vilaghaboruban veszte s orszagokat. Nemeto rsz agot es szovetsegeseit, koztuk Magyarorszagot sem. 1936-ban Berlinb en HITLER a Harmadik Birodalom propagalasara es a nacik erejenek demonstralasara hasznalta fel az olimpiat Mindenfele horogkeresztes zaszl6k lobog tak,- a nemet faj felsobbrendusege es Jegy6zhetetlensege azonban sokszor megkerd6jelez6dott. A sotet b6ru amerikai atleta , Jesse· Owens negy aranyermet nyert Hitler · minden olimp iai bajnokkal kezet fogott diszpaholyaban , amikor azonban Owenset vezettek elebe vagy elfordult. vagy sietve tavozott a stadionbol. A masodik vilageges utani 1948. evi londoni olimpiara Nemetorszag es Japan nem kapott meghivast. 1956-ban a Szovjetuni6 bevonu lt Magyarorszagra . l=ranciaorszag , Nagy-Britannia es lzrae\ pedig elfoglaltak Egyiptomot. Orszagok egesz sora tagadta meg az olimpiai reszvetelt , mert elleneztek az agresszor orszagok szerepleset (erdekes. hogy Magyarorszag sportol6i viszont e\utaztak Melbourne-be ). Evtizedekig tartott a huzavona, hogy az NSZK es az NDK , illetve Hitler , udvozli " a bevonul6 Eszak- es Delsportol6kat az 1936-os Korea egyseges ber li n! olimpia megnyit60n- csapatta l vagy nepsegen sajat zasz lajuk alatt vegyenek reszt az olimpiakon. Del-Afrika! rasszista politikaja miatt zartak ki az olimpiai mozgalomb61 , s csak 32 ev elteltevel , 1990-ben vehetett reszt ujb61 az olimpian. Az 1968-as mexik6varosi olimpian ket szines b6ru amerikai , Tommie Smith es John Carlos mezitlab Jeptek fel a dobog6ra, hogy ekkepp koveteljek azUSA-ban a negerek egyenjogusagat. Az amerikai himnusz alatt okolbe szoritott fekete kesztyus jobb kezuket fejuk tole emeltek, fejuket pedig lehajtottak . es nem neztek a felfele kusz6 amerikai zasz\6!. 1972-ben Munchenben arab terrorist ak betortek az olimpiai faluba , es tuszul ejtettek az izrael i sportol6kat~ A tuszdramaban kilenc izraeli sportol6 es ket nemet biztonsagi ember Ieite halalat. A teljes izraeli csapat hazautazott, akarcsak a bosszutol retteg6 arab sporto16k is. Az 1976-os montrea li olimpian az afrikai orszagok koveteltek Uj-Zeland eltilta sat . mivel az uj-zelandi rogbivalogatott a rasszista De iAfrikaban tu rnezott. Mivel kovetelesuknek nem adtak helyt , a 22 afrikai orszag sporto l6i haz autaztak. 1980-ban a Szovjetuni6 behatolt Afganisztanba , s mivel az olimp iai szabalyzat szerint agresszor orszag nem vehet reszt olimpian, hat meg hogy hazigazdakent jatekokat rendezzen . az USA kovetelte az olimpiai helyszin megvaltoztatasat. A NOB nem vonta meg Moszkvat61 a rendezes jcgat, igy a szovjet f6varosba 60 orszag nem kuldte el sportol6it. 1984-ben Los Angelesben kovetkezhetett a ., bosszubojkott" . A kifogas szerint az USA penzs6var rendezese nem fert meg az olimpiai eszmeve\ , igy a Szov-

jetuni6 es kovetai (koztuk Magyarorszag ) nem utaztak el Amerikaba. 1988-ban Eszak-Korea es meg ot orszag bojkoitalta a S<:auli olimpiat. Atlantaban vegre veget ert a bojkottok korszaka, es 197 orszag zaszlajat lobogtatta a szel.

A media 1896-ban 11 ujsagir6 tud6sitott az elsa ujabb kori olimpiar61 . Az atlantai j<'l!ekokra (1996 ) mar 15 000 tud 6sit6 erkezeit , azaz egy sportol6ra masfel uj sagir6 jutottl1936-ban Berlinben volt az elsa tv -k azve tites , asszesen harom kameraval 138 6ran yi kiserleti adast kiserhe ttek fi gy elemmel a berlini elofizetok. 1948-ban mar felmilli6 londoni es karnyekbe!i tevenezo iathatta a versenyeke t el c ben (a BB C 300 0 do!larnak m egfele!o bss zeget f;<:eteit a kc zveti t .~si jogokert) A r6ma i olim pi- 1936-ban Leni Riefenstahl ar61 (1960) su · OlyfTlpia cimmel dokumen tumfilmet forgatott garoz ta K az el so nemz etkozi kbzv etit est, 18 eur6pai orszag, valamint az Kanada es Japan lathatott USA. kep eket az atkarikas kuzdelmekrol. Mivel muholdak meg nem leteztek , az 6ceanon tulra fald i atj ats z6a llomasok assze hango lt munkajaval tovab bitottak a kepe t, ami abban a ko rban kivet eles technikai bravurnak szamitott, meg akkor is . ha az , ela" kep nehany 6ras kesessel erke zett meg . A tok i6i ol impiar61 (1964) mar muholdak reven az egesz vil ag lathato tt kazvetiteseket. A mexik6i olimpiar61 (1968) volt az el so szines kazvetites . A CBS 1960-ban 50 000 dollart fizetett a r6m ai jatek ok kazvetitesi jogaert. 1984-ben 287 milli 6, 19 88-ban 403 milli6, 1992-ben 836 milli6, 199 6-ban pedig 895 milli6 dollarba kerult a kazvetit es joga . Sydney-ben rekordasszegert, 1,318 milliard dollarert (!) lehetetett megvasarolni . A vilag 193 orszagaban mintegy 3,9 milliard tevenezone k lesz alkalma figyelemmel kisernie a Syd ney-ben zaj l6 esemenyeket. Amikor az els a uj abb kori , atheni olimpia (1896) rendez ai fe lkertek a mozg6film fe ltala l6it, a LUMIERE fivereke t, hogy arakitsek meg a ja te kok nehany erdekesebb pillanatat, ok azt valaszoltak, hogy az olimpia es alta laban a sport nem erdemes arra , hogy filmszalagot pazaroljanak ra. A berlini olimpia (1936) idejen Hitler megbizasab61 LEN! RIEFENSTAHL Olympia cimmel filmet forgatott, mely a naci poiitika eszkazekent a nemet faj felsabbrenduseget hirdette , am csodalatos felveteleket keszitett az ut6kor szam ara. Hugh Hudson torokszorit6 filmje (198 2), a T UZSZEKEREK (CHARIOTS OF FIR E) cim u , ket atleta , a sk6t lelkesz Eric Lidell es a zsid6 sz arm azas u Harold Abrahams sp ortpalyafutasa t kiserte vegig . Lidell az 1924-es pari zs i o lim pi an 200 m-en olimpiai csuccsal gyozatt, Abrahams pedig 100 m-en aratott dia· dal t, 200 m-en pedig hatodik lett.

~ ,doppil']g A , dop", a del-afrikai bennszulatt torzsek koffein - es alkoholtartalmu varazsitala a kitartas no vele sere sz olgalt. Az olimpj ak elso doppingol 6ja az amerikai TH OMAS HICKS volt , aki 1904-ben maratoni fu tas kozben mar-mar asszeesett, amikor meg-

ivott egy sztrichnint, brandy! es tojasfeherjet tartalmaz6 csodaitalt. Ujult eravel folyiatta a versenyt, es olimpiai bajnok lett A gond akkor kezdodatt , amikor a mindenaron val6 siker erdekeben a sporto16k laborat6riumi, egeszsegre artalmas teljesitmenyfokoz6 szereket kezdtek fogyasztani. /;, vilag akkor kapta fel a fejet , amikor az 1960-as r6mai olimpian a dan KNUT ENEMARK JENSEN verseny kazben holtan fordult le kerekparjar61 (kideruit, doppingszer hatasa alatt vo lt). Az 1968-as mex ik6varosi olimpian szerveztek meg az else doppingellen orzest. Az els6 , dopping olas" mia tt kizart sportol 6 a sved attusaz6 , Hans-G un nar Li ljen vall volt , aki minddssze leguriiott nehany kors 6 sort a laveszet e16tt, hogy megnyugtassa idegeit, a svedeket megis megfosztottak a bronzeremt61. Akkor szabadult el igazan a pokol, amikor az '50-es evekben az amerikai John Zieg:er kifejlesztette a navekedesserkento anabolikus szteroidokat. Az elso olimpikon, akit szteroidhasznalat miatt !iltottak el a versenyzes tol , egy mongol cselgancsoz6na. Bukhaava Biuda vo lt 1972-ben. A hetvenes-nyo lcvanas evekben az NDK-beli , a kilencvenes evekben pedig a kinai sportol6k szin te intezmenysz eruen doppingoltak. Ai. eddigi leghiresebb vetke s a szouli olim pian lebuk6 kana dai BEN JOHN SON vo lt. 1968-ban es 1972-b en me g mind assze 1-1 ' 1976-ban mar 11 sportol6 akadt fenn a rostan. 1980-ban , Moszkvaban erdekesm 6d egy sporto16 sem bukott le, de Los Angeles ben· mar ismet 12-en, Szaulban 11-en, Barcelonaban 5-en, Atlantaban pedig tizen ta laltattak vetkesnek tiltott szerek fogyasztasaban .

Furcsa sportok es versenyszamok J6 nehany olimpian keresztol a musort nem a NOB , hanem a ret1dezo orszag ha tarozta meg. lly m6don furcsa sporta gak es versenyszamo k egesz sora bovitette az atkarikas jatekok programjat. Atletikaban pe ldaul mezei futasban, helyb61 magas-, tavol-, es harmasugrasban. ketkezes gerely- es diszkoszvetesben, ketkezes sulylakesben, nehezsulydobasban, egykaros es ketkaros sulyemelesben, su lyz6gyakorlatokban is megmerkoztek az atletak. Tornaban rendeztek tuggeszkedo es katelhuz6-versenyeket, uszasban 60 m buvaruszast , 200 m-es akadalyuszast (kifeszitett hord6kon kellett atmaszni), fejesugrast tavolba. A multbeli olimpiai viv6szamok kazatt felleihetjOk a botvivast, 16veszetben pedig hadipuskava l, revolverrel, John Carlos es Tommie parbajpisztolySmith .tiltako~na~ .az USA lyal vet!ek celba rassz 1sta polltlkaJa ellen a lotablat , de 1968-ban Mexik6varosban lattek el6 ga!ambokra, ijaztak ragz ite tt es mozg6 madarcelokra, Szerepelt az olimpiak musoran nehany az6ta teljesen elfeledett labdajatek is: a lovasp616, a ragbi, a lacrosse, a jeu de paume (a tenisz elodje), a rakett (lalla! szemben jatszott l:itos labdajatek). Szintugy rendeztek motorcs6nakazasban is olimpiai kuzdelmet , sot nyari olimpiak musoran szerepelt a mukorcsolyazas , a jegkorong es az alpinizmus is ! A szazad elejen muveszeti versenyek is szerepe ltek az ol impiak musoran . lrodalomban

(lirai , dramai es epikai muvek kateg 6riajaban ), szobraszatban (ermek , veretek , dombormuvek , szobrok), festeszetben (festmenyek, rezkarcok. metszetek, grafika), zeneben (enekhangra, zenekarra, k6rusra irt muvek) es epiteszetben (varosepiteszet, sportletesitmenyek) a legjobb palyaz6 muveket ugyanolyan olimpiai ermekkel jutalmaztak, mint a sportol6kat.

Nok az olimpian Az 6kori olimpiako n az c!Um piai szen t lige tbe, ahol a garag ifjak Zeusz tiszteletere vetel kedtek eg ymassal, nok meg csak be sem tehettek a ia bukat. A ja tekokon meg nez6kent sem ve hette k reszt. s e tarveny megszegoit halal!al bOntettek. Az egyetlen kivetel Demeter szuz papn oje volt. Az evszazadok soran azonban akadt egy aszszony, aki megis megszegte a szabalyt. KALLI PATEIRA. edesapja, harom batyja, unokaaccse , sot fia· is olimpiai bajnok volt. Ferje ha lala utan atvette fia edzesenek iranyitasat. es ferfinak altozve edzokent be lepett a szent liget teru letere . Fia gyoze lmekor az on ban izga!maban led obta mag ar6i alruhaja t, es kiderul t asszonyi mivolta. Csalad ja sikere ire val6 teki ntettel meg uszta a halalbOn tetest . am etto l az ese tt6i kezc ve az edz6knek is meg kellett mu tatko zniui\ mez telenOL 18 96-ban , a mode rn olimpizm us ke zdetekor sem volt sokkal r6zsasabb a helyzet A n6 k mar megtiszt elhettek jelenletukke! a versen yek et, am rajthoz allasr61 meg sz6 sem lehetett. A th enben ugyan egy MALPOMENE nevu halgy - sz inten ferfinak altozve - rajthoz alit, es 4 6ra 30 perc alatt lefut otta a maratoni tavot (1) . am am int ki derUit a csalas , disz kva li fikaitak. 190 0-b an harom nem niv atalos versenysz amba n, teni.szbe n, golfb an es vi to rlazasba n merhettek as sz e erej Ok et (az elso noi olimpiai ba jnok CH ARLOTTE COOPER volt ten iszben) . 1908-ban szerepelhettek a halg yek eloszar hivatalosan , az els6 hivata los noi olimp iai bajnoki titulust pedig a brit GWENDOLINE EASTLAKE-SMITH nyerte Pierre de Coubertin bar6, az olimpizmus atyja, egesz eleteben a n6k olimpiai szereplese ellen kOzdatt. Allit61ag gunyosan ezt mondta: ,Mar hogyne szerepelhetnenek a nok a jatekokon? Elvegre a bajnokok koszoruit is valakiknek el keli kesziteniOk ... " Szerencsere azonban a halgyek fokozatosan minden sportagban eljutottak az attaresig. 1912-tol uszasban , 1928-t61 atletikaban es tornaban is rajthoz allhattak . lgaz , az 1928-as 800 m-es sikfutas soran a hOigye k eranlet es edzettseg hijan alig vanszorogtak celba , es garcsbe ran dul6, eltorz ult arcuk alaposan megkerdoje lezte az atletikaban val6 javabeli palyara lepes Oket. 1936-ban Berlinben vitorlazasban a ferfiakkal koedukalt mezonyben ermes lett az elso holgy, a sved Dagmar Salen. 1964-ben a raplabdaval, az elsa noi csapatjatekkal bovult a program. 1968-ban , Mexik6varosban ENRIQUETA BASILIO volt az elso no , aki fellobbanthatta az olimpiai langot. 19 80-ban a finn Pirjo Haggman es a venezuelai Flor lsa vaFonseca lettek az elso nai NOB-tag sp ortd iplomata k. 1976-ig ce lloveszetben , 1988-ban vito rla ·zasban a nok kazasen versen yeztek a ferfiak ka l, az6ta csak lova glasban maradt meg a koedukal t szerep les (1988 -ban a ne met Nicol e Uph off aranyermet nyert' ). 1988-ban va lt te lj esse az olimpiai emancipaci6, amikor ket , kizar61ag noi sportag is musorra kerult: a ritmikus sportgimnasztika es a muuszas. Atlanta ban mar 21 sportag 97 versenyszamaban 3032 halgy szerepelt.

I\

IVII\ooiVIII

VIIIII}.JIO

\IVVVJ

I IV

Ill

~OlO.:J

dontoje vasarnapra esett. A melyen vallasos amerikai FORREST SMITHSON nem . volt ~ajland6 vasarnap versenyezni, amikor az Ur is pihen. Aztan megis rajthoz alit. BGnbocsanatert esedezve, jobb kezeben a Bibliat szorongatva, futotta vegig a tavot 15 masodperc alatt, es olimpiai aranyermet nyert. Az amerikai RICHARD NORRIS WILLIAMS 1924-ben, Parizsban testverevel Hazellel karoltve megnyerte a tenisz ferti paras ddntojet. Mig eljutott az olimpiai bajnoki cfmig , igencsak hosszu utat tett meg. 1912-ben, 18 evesen tulelte a Titanic katasztr6fajat. 6rakig a jeges vfzben uszkalt, s kozben kimentett 11 embert! A Carpathia ment6haj6 fedelzeten amputalni akartak elfagyott Ia bait, az orvos azonban el volt foglalva, fgy a beavatkozas elmaradt. Szerencsere. Williams hetszeres Davis-kupa-, ketszeres amerikai es ketszeres wimbledoni teniszbajnokka valt! Talan egesz sikeres eletutjat a genek utjan .brbkolte, Okqpjat ugyanis Benjamin Franklinnek hfvtak .. . Az amerikai JIM THORPE (egyebkent indian , neve Fenyes Osveny) 1912-ben Stockholmban otpr6baban es tfzpr6baban is gy6zott. Amikor V ~ ,Gusztav sved kiraly fejere helyezte a gy6zelmi koszorut, ezt mondta: ,Uram, On minden idok legnagyobb atletaja!". Thorpe zavaraban nem eppen a protokollnak megfeleloen valaszolt: .. Kosz, kiraly!". Egyebkent ut61ag kiderftettek r61a, hogy ket dollart elfogadott egy profi baseballszereplesert, fgy profizmus miatt elvettek aranyermet, s csak halala utan, evtizedekkel kesobb rehabilitaltak. Arnerikaban az olimpia utan profi baseballoskent es amerikai focistakent kereste kenyeret. 0 az egyetlen olimpiai bajnok, akir61 varost neveztek el: Pennsylvania allambeli. szOiovarosa felvette a Jim-Thorpe-Town nevet. ·

Amikor 1896-ban felkertek a mozg6filmfeltalal6it, a LUMIERE fivereket, hogy orokftsek meg az elsa olimpia nehany esemenyet, azt valaszoltak, hogy az olimpiara es Malaban a sportra nem erdemes filmszalagot pazarolni. . ·

~~ ·

() , ·

·

· ·

y11m.p•a• . temak ·

napot KesiK a JUIIanus-naptar a Gergelynaptarhoz viszonyftva ...

~

Az amerikai PATRICIA McCORMICK ·az 1952-es helsinki olimpian mGugrasban ket aranyat zsebelt be: deszka-·es toronyugrasban is legyozhetetlennek bizonyult. Negy ev mulva, Melbourne-ben mindket bajnoki cfmet megvedte, fgy 6 lett a mGugras tortenetenek egyetlen duplan duplaz6ja. Hogy mi ebben a tovabbi kOI6nlegesseg? Melbourne elott 5 h6nappal adott eletet Timothy nevG kisfianak! Masodik olimpiaja utan negy evvel szoletett Kelly lanya, aki 1984-ben mGugrasban olimpiai ezostot, 1988-ban pedig bronzermet szerzett.

A leghfresebb Tarzan , JOHNNY WEISSMULLER 1924-ben Parizsban harom aranyermet nyert (100 es 400 m gyorsuszas, 4x200 m gyorsvalt6 ), a vfzilabdacsapat tagjakent pedig bronzermes lett. 1928-ban, Amszterdamban ismetelt 100-on, a 4x200-as valt6val megnyerte otodik titulusat is. Filmes karrierjet akkor alapozta meg , amikor egy chicag6i haj6baleset saran kimentett mintegy tucatnyi fuldokl6t, es hostettenek orszagos visszhangja lett. Tarzankent 13 filmet forgatott . 1938-ban a Tarzan bosszuja cfmG filmben ket masik olimpiai bajnok jatszotta a f6szerepet, GLENN MORRIS (1936-os tfztusabajnok) es ELEANOR HOLM (1932-ben a 100 m-es hatuszas gyoztese).

JOHN KELLY 19207ban ketto , 1924-ben egy aranyermet nyert evezesben. Fia , ifjabb John Kelly 1956-ban ,.csak" bronzeremig vitte. Lanya nem nyert olimpiai e!Tf.let, meg is 6 lett a csalad leghiresebb tagja. Ot ugyanis tOrtenetesen Grace Kellynek hivtak ..

.

Az 1960-as r6mai olim pian egy teljesen

ismeretlen sotet borG fertiu nyerte meg a maraton i futast, s valt az olimpiak tertenetenek elso sotet borG afrikai bajnokava ABEBE BIKILA mezftlab csattogott vegig R6ma utcain , s futott be elsakent a Diadalfvnel leva celba. Bikila - aki egyebkent foglalkozasara nezve Haile Szelasszie eti6p csaszar szemelyes testore volt - negy ev mulva megismetelte sikeret, Abebe Bikila mezftlab de ezuttal mar csattogott vegig R6ma fut6cip6ben . utcain, es aranyermet nyert maratoni futasban A Los Angeles-i ol impi an (1932) az indiai DHYAN CHAND sem tor6dott sokat korszerG sportfelszere les beszerzesevel. India gyeplabda-valogatottja 8: 1-re multa feiOI a dontbben Nemetorszagot, s a nyolcb61 Chand hat g61t szerzett - mezitla b jatszva.

A brit Williams Dod 1908-ban London ban az fjaszat osszetett. versenyeben aranyermes lett, huga, CHARLOTTE DOD ugyanezen az olimpian a n6i osszetett versenyben ,csak" ezOsteremmel gazdagodott. Charlotte mentsegere legyen mondva, hogy az fjaszatot mintegy mellekesen mGvelte, ,f6allasban· otsz6r6s wimbledoni teniszbajnokno, golfbajnok, remekgyephoki- es krikettjatekos volt. Charlotte Dodhoz hasonl6an MILDRED ,.BABE" DIDRICKSON is sokoldalu volt: az 1932-es olimpian gyozott magasugrasban, gerelyvetesben es 80 m gaton (vilagcsucscsal), kesobb pedig tagja lett a kosarlabdavalogatottnak, golfoz6kent pedig 17 nagy tornat nyert. Az 1908-as olimpia loveszversenyer61 az orosz loveszek elkestek, meghozza nem is keveset: 12 napot. Amikor befutottak Londonba, felvilagosftottak oket, hogy epp ennyi

... ·.· ·.·.·. •·· •. ..

·.· ·

L.

1

1908-ban a brit CHARLES ES FRANc CES RIVETT-CARNAC volt az elso hazas- ' par, aki olimpiai bajnoki cimet nyert, megh6zza vitorlazasban, a 7 m-es haj6osztaly versenyeben. Meg erdekesebb , hogy Helsinkiben (1952) egyetlen nap leforgasa alatt mindbssze nehany 6ra kOionbseggel nyert aranyermet a csehszlovak EMIL ZATOPEK 5000 m-en, es felesege , DANA (INGROVA) ZATOPKOVA gerelyhajftasban. A del-koreai SOHN KEE-CHUNG az 1936-os berlini olimpian nyertes lett maratoni futasban . Mivel azonban Japan bekebelezte a koreai allamot, a fut6 Japan szfneiben volt kenytelen versenyezni. Amikor a gyozelmi dobog6 legfelso fokan alit, csillapithatatlan zokogasba kezdett. Nem oromeben ...

kori olimpiai bajnok 1896-ban, Athenban, az amerikai JAMES BRANDON CONNOLLY volt harmasugrasban. Az elsa nai bajnok az angol GWENDOLINE EASTLAKE-SMITH, aki 1908-ban teniszben volt a legjobb. Ot orszag, Franciaorszag, Ausztralia, Gi:irogorszag, Nagy-Britannia es Svajc mind a 24 nyari olimpiai jatekokon jelen volt, igaz Svajc 1912-ben csak az olimpia stockholmi lovasszama1ra utazott el, Melbourne-be nem. Az olimpiak tortenete saran a legtobb ermet LARISZA LATINYINA tornaszna nyerte, 1956 es 1964 kozott 18 eremmel tuntettek ki! A ferfiak ki:izul NYIKOLAJ ANDRIJANOV, szinten szovjet tornasz volt a legeredmenyesebb 15 ermet szerzett 1972 es 1980 kozott. Az brbkranglista a kovetkeza: 18 Latiny~na. 15 - Andrijanov, 13 - Borisz Sahlin (szovjet, lorna), Takasi Ono (japan torna). Edouardo Mangiarotti (oiasz , vivas), 12 - Paavo Nurmi (finn, ailetika), Szavao Kato (japan, lorna), 11 - Mark Spitz (amerikai, uszas), Matt Biondi (amerikai, uszas), Vera Csaszlavszka (csehszlovak, lorna), Carl Osburn (amerikai, lbveszet) es Viktor Csukarin (szovjel. tor'na). Az egye:len olimpian nyert legtobb olimpial erem rekordjat ALEKSZ.il..NDAR GYJTATYIN szovjet tornasz tartJa: 1980-ban Moszkvaban nyolc ermet zsebelt be. Az egyetlen ol1mpian nyert legtbbb aranyerem csucsa az amer1kai csodausz6, MARK SPITZ nevehez fuzi:idik , aki 1972-ben Munchenben hetszer allhatott a dobog6 legmagasabb fokara 1 Mindbssze bten tudtak harom egymast koveto olimpian harom vagy tobb ermet nyerni a Japan Szavao Kato tornaban ( 1968- 76), a szovjet Nyikolaj Andrijanov tornaban ( 1972- 80), a finn Paavo Nurmi hoszszutavfutasban (1920-28), a szovjet tornaszno, Larisza Latinyina (1956-64) es az olasz vivo. Edoardo Mangiarotti ( 1948-56). *

Az olimpiak tbrtenetenek legidasebb ermese a sved OSCAR SWAH N, aki 1920-ban 72 evesen es 279 naposan nyert ezustermet celli:iveszetben (fut6szarvas, kett6s loves csapat). A legfiataiabb ermes a gorog DIMITROSZ LOUNDRASZ, aki 10 evesen es 215 naposa n a korlat csapatversenyben allhatott fel a dobog6ra. A legid6sebb olimpiai bajnok szinten a sved OSCAR SWAH N, aki az 1912-es stockholmi olimpian 64 evesen es 257 napasan aratott diadalt loveszetben. A legfiatalabb olimpiai bajnok egy het-t iz eves ismeretlen kisfiu, akit az 1900-as parizsi olimpian a holland kormanyos kettes valasztott ki a parton alldogal6k kozul, es ultetett alkalmi ,kormanycs"-kent haJ6jaba. A gyi:izelem utan azonban a fiu eltUnt a tomegben, es nevet nem Jegyezte fel a tbrtenelem. A legfiatalabb ismert bajnok az USA-bell MARJORIE GESTRING, aki 1936-ban 13 evesen es 267 naposan muugrasban gyozedeimeskedett. Az eddigi 24 olimpia saran az USA szerzett legtobb aranyermet, 848-at. Egyetlen olimpian szinten az USA szerezte a legtobb aranyermet, 1984-ben Los Angelesben 83at. Egy olimpian az ermek legnagyobb szazalekat ismet csak azUSA sportol6i zsebeltek be, 1904-ben St. Louisban 75 arany eremb61 60-at (80%), igaz, a reszt vevo 625 sportol6b61 533 amerik~i volt. A leghosszabb olimpiai gyazelmi sorozat csucsa harom versenyszamhoz kotadik. 1952 es 1980 kozott a szovjet nai tornacsapat nyolcszor nyert zsin6rban, akarcsak az amerikai nyolcparevezas ( 1920-56) es az amerikai 4x 100-as valt6 atletikaban ( 1920-56). Az amerikai kosarlabda-valogatott ( 1936- 1968) es a magyar kardcsapat (1928-1960) het olimpian keresztul bizonyult legyazhetetlennek.

Oscar Swahn , az olimpiak tiirtenetenek Jegid6sebb bajnoka, 64 evesen aratott gy6zelmet fut6vadlaveszetben Az ausztral DANIEL CARROLL ket aranyermet nyert 1908-ban es 1920-b an rogbiben, az erdekesseg viszont az . hogy elsa alkalommal az ausztral. masodszor pedig mar az USA valogatottjat erositette. Latiiur Rehman 1948-ban az indiai gyephokicsapattal aranyermet. 1956-ban a pakisztan1va! ezustermet nyert. A cselgancsoz6 Angelo Par1si fran01a es brit. a Vltorlaz6 Hans Fogh pedig dan es kanadai szinekben nyert ermeket. Egyedu!all6 az amerikai EDDIE EAGAN 1920-ban okolvivasban, 1932csucsa is, ben pedig negyesbobban lett bajr.Ok a te!i olimpianl Tettet csaknem leutanozta az NDK-beli Christa Rothberger, forditott sorrendben. Elaszor 1984-ben, a teli olimpian nyert aranyat 500 m gyorskorcsolyazasban. majd 1988-ban, a szouli nyari jatekokon az m-es kerekparversenyben volt 1000 gyazelemkozelben, de vegul csak ezusteremmel gazdagodott.

a

Ket sportol6 volt kepes egyazon egyeni versenyszamot zsin6rban negy olimpian megnyerni Az amerikai AL OERTER 1956 es 1964 kbzbtt diadalmaskodott diszkoszvetesben, CARL LEWIS pedig 1984 es 1996 kbzott volt legyazheteilen tavolugrasban . .

*

Az osztrak HUBERT ROUDASCHL tartja a leg tbbb olimpiai reszvetel rekordjat: 1964 es 1996 kozott kilenc olimpian szerepeltl A hblgyeknel a viv6 KERSTIN PALM 1964 es 1988 kbzott het alkalommal kepviselte Svedorszag szineit. A leghos::;zabb idobeli olimpiai palyafu tassa l negy sportol6 buszkelkedhet. akiknek elsa es utols6 olimpiai szereplesuk kozott kereken negyven ev tell el: a dan Ivan· Ossier (vivas. 1908-48), a norveg Magnus Konow (vitorlazas, 1908-48), a dan Paul Evstri:im (vitorlazas, 1948-1988), es a bahamai Durward Knowles (v1torlaz6, 1948-88). A magyar GEREVICH ALADAR nyert legtbbb olimpian ermet. 1932 es 1960 ki:izi:itt hat egymas utani olimpian allhqtott dobog6ra

Larisza Latinyina, az olimpiak tortenetenek legeredmenyesebb sportoloja

millenniumr61, Oily, a neveta jegmadar pedig az olimpiar61 kapta a nevet. Az 1908-as londoni olimpia maratoni versenyenek befut6ja, az olimpiak tort€;netenek egyik legemlekezetesebb momentuma. Az olasz DORANDO PIETRI ert els6kent celk6zelbe, de a kimerultsegt61 nehany szaz meterre a celvonal el6tt osszeesett. A rendezok talpra allitottak, a kis olasz pedig groteszk mozdulatokkal tovabb gyalogolt a eel fele Maga volt az elo fajdalom. A stadion leirhatatlan buzditasa ellenere husz meterre a celvonal elatt ismet osszeesett. Ekkor feltOn! a mogotte uld6z6je, az amerikai Hayes. A rendezok az olasz h6na ala nyultak, es betamogattak a celba. Az aranyermet azonban Hayesnek adtak at, minekutan Pietrit segitseg igenybevetele miatt megfosztottak bajnoki cimet61. Pietri h6sies kuzdelme, vegs6 erejenek osszegyujtese szolgaltatta az olimpiai elv alapjat. Masnap az ocean tuloldalan a pennsylvaniai ersek, ETHELBERT TALBOT a Szt. Pal-szekesegyhaz sz6szeken szentbeszedebe belefoglalta Pietri hostettet: ,Az olimpiai jatekokon nem a gyozelem a legfontosabb dolog, hanem a reszvetel, mikent az elet ertelme sem a h6ditas, hanem az, hogy kuzdjunk es j61 harC(oljunk." Talbot ersek szavaib61 alkotta meg COUBERTIN bar6, az olimpiai mozgalom atyja az olimpia elvet: ,Az olimpian nem a gyozelem, hanem a reszvetel a fontos." Coubertin szavaira evtizedeken at nem figyelt senki, az 1932-es Los Aneles-i olimpian viszont az olimpiai elv szovege megJelent az eredmenyjelzo tablan, az 1936beli berlini jatekok megnyit6unnepsegen pedig a hangsz6r6kb61 hangzott el Coubertin hangjan, es bevonult a koztudatba.

1936, Berlin: Fritz Schilgen; 1948, London: John Mark; 1952, Helsinki: Paavo Nurmi; 1956, Melbourne: Ron Clark (19 eves ifjusagi vilagcsucstart6, az ifju Ausztralia jelkepe); 1960, R6ma: Giancarlo Peris, 1964; Tokio: Josinori Szakai (nem sportol6 volt, hanem az elsa gyerek, aki a hirosimai atomtamadas utan szuletett); 1968, Mexik6varos: Enriqueta Basilio (az elsa no langgyujt6); 1972, Munchen: Gunther Zahn; 1976, Montreal: Stephane Prefontaine es Sandra Henderson; 1980, Moszkva: Szergej Bjelov; 1984, Los Angeies: Rafer Johnson; 1988, Szoul: Csung-szun Man, Kim-bon Tak es Szun-Mi Csung (egy tanit6, egy maratoni fut6 es egy f6iskolas, akik a dinamikusan fej16d6 Del-Korea! jelkepeztek); 1992, Barcelona: Antonio Rebollo (mozgasserult ijasz); 1996, Atlanta: Mohammad Ali.

,Citius, altius, fortius", azaz ,Gyorsabban, magasabbra, er6sebben!" - hirdeti az olimpiai motto. HENRI MARTIN DIDSoN atya, a parizsi Acueil kozepiskola vezetaje vesette a fenti mondatot az iskolaja tornatermenek fa lara, hogy a tanul6kat JObb sportteljesitmenyre 6szt6n6zze. Coubertin bar6nak Dideon atya iskolaJaban jarva annyira megtetszett a latin mondat, hogy k61cs6nvette , es az olimpizmus szerves reszeve tette.

A:Z olimpiai Az olimpiai zaszl6t minden val6szinuseg szerint Coubertin otlotte ki 1914 tajan. A zaszl6n feher alapon at egymasba fon6d6 karika lathat6, melyek a kontinensek osszetartozasat szimbolizaljak. Eur6pat a piros, Azsiat a sarga, Afrika! a fekete, Amerikat a kek, Ausztraliat es Oceania! a zold szin jelkepezi Coubertin azert valasztotta ezt a hat szint, mert a vilag minden orszaganak zaszlaja kirakhat6 belaluk. Az otkarikas lobog6 az 1920-as antwerpeni jatekokon debutalt, es az6ta minden megnyit6unnepsegen felvontak az arbocra, a jatekok befejeztevel pedig a varos polgarmestere unnepelyesen atadta a k6vetkez6 olimpiat rendez6 varos polgarmesterenek.

Az 6kori jatekokon Olumpiaban Zeusz oltaran egesz ida alatt szent tOz lobogott. Innen meritette az 1928-as amszterdami olimpia szervezobizottsaga az otletet, hogy az olimpiai stadionban langot gyujtsanak. Negy ev mulva Los Ang~esben folytat6dott a hagyomany 1936-ban a berlini olimpia szervezainek fanoke, CARL DIEM tovabbfejlesztette az otletet: a Iango! az 6kori helyszinen , Olumpiaban, Hera templomanak romjai kozott gyujtottak meg a nap sugarainak es egy gyujtotukornek a segitsegevel. Het orszagon at, 3000 fut6 k6zremuk6desevel 12 nap alatt erkezett meg a lang Berlinbe. Az eddigi olimpiakon a kovetkeza sporto16knak jutott a megtiszteltetes, hogy utols6 faklyavivakent fellobbantsak az olimpiai langot:

\j

~

Coubertin bar6 1906-ban az Olimpiai Magazin hasabjain kozolte, hogy szukseg lenne egy unnepelyes olimpiai fogadalomra, melynek soran a resztveva sportol6k neveben a hazigazdak egy kivalasztott sporto16ja, az olimpiai zaszl6 sarkat fogva, becsuletes versenyzest igerne. A megval6sitasra 1920-ban Antwerpenben kerult sor, amikor egy belga viv6, Victor Boin mondta el az esku szoveget: ,lge~uk, hogy az o!impiai Ja!ekok resztvevoikent megtartjuk annak szabalyait, s igaz sportemberhez melt6n a sport nagysagaert es csapatunk dicsosegeert kuzdunk".

A himuszt 1896-ban, a modern olimpiak felujitasanak eveben szerezte SZPIROSZ SZAMARASZ g6r6g zeneszerzo Coubertin bar6 felkeresere (a szovegkonyvet Kosztisz Palamasz irta). Elaszor az atheni jatekok megnyit6jan hangzott el, majd 1906-ban az atheni idokozi, nem hivatalos jatekokon A k6vetkez6 olimpiakon feledesbe meruit, s csak 1958-ban kialtottak ki hivatalos olimpiai himnussza. Az 1960-as r6mai jatekok megnyit6unnepsegen csendult fel el6sz6r, az6ta pedig minden olimpia megnyit6unnepsegenek az az egyik legszebb pillanata, amikor a himnusz dallamara felkuszik az otkarikas olimpiai lobog6 a zaszl6rudra.

Erdekes m6don 1896-ban Athenben az olimpiai bajnok ezustermet, a masodik helyezett pedig bronzermet kapott. 1928-!61 kezdve az ermek egyik oldalan egy olasz muvesznek, GIUSEPPE CASIOLI-nak Athenet, a gy6zelem istennajet, illetve az atheni Akropoliszt abrazol6 alkotasa lathat6. Az

I

I

Hodori, Kobi es lzzy Az 1932-es Los Angeles-i olimpian pattan! ki a szervez6k fejeb61 az otlet, hogy a jatekokat meg inkabb nepszerusiteni kellene, es minden olimpiaval kapcsolatos kiadvanyra , termekre rabiggyesztettek Smoky kutyat, az olimpia nem hivatalos jelkepet. A kovetkezo kabalaallatkara az 1968-as mexik6varosi olimpiaig kellett varni. Ezt az olimpiat egy nevtelen v6r6s jaguar nepszerusitette. Az elsa hivatalos kabalat Waldinak hivtak. A dakszlikutya a muncheni olimpia jelkepe volt 1972-ben. 1976-ban Amik, a h6d lopta be magat a montreali latogat6k szivebe, 1980-ban Misa, a maci, 1984-ben Sam, a sas, 1988-ban Hodori es Hosuni, egy himes egy n6stenytigris, 1992-ben Kobi, a kutya jelkepeztek az olimpiakat. 1996-ban nem egy allat, hanem egy szamit6gep altai krealt figura volt a kabala, nev szerint lzzy (teljes neven Whatizit), azaz lze. Sydney-ben harom jellegzetes ausztral allatka multa felul a biztos befut6nak !Uno Slinky Billy!, a koala! es Skippy!, a kengurut. Syd, a kacsacs6ru eml6s Sydney-rol, Millie, a hangyaszsun a

Az olimpiai erem egyik oldala Athene istennovel es az Akropolisszal erem masik oldala valtoz6, altalaban a rendezo orszag jelkepe szerepel rajta. Az aranyerem legalabb 6 em atmeroju, es 3 mm vastag, 925/1000 tisztasagu ezustbol keszul, legalabb 6 grammnyi aranybevonattal. Az ermeken kivul minden versenyszam elsa nyolc helyezettje olimpiai diplomat es emlekplakettet is kap.

AZ OLIMPIAI JATEKOK KABALAI 1. Waldi - ~Iiinchen, 1972. 2. Amik- ~Iontreal, 1976. 3. Misa- Moszkva, 1980. 4. Sam - Los Angeles, 1984. 5. Hodori es Hosuni - Szoul, 1988. 6. Kobi - Barcelona, 1992. 7. Izzy- Atlanta, 1996. 8. Syd, Oily es Millie- Sydney, 2000.

1.

2.. ~, 4.

s: G.

7.

8.

~~

,;r~ ., ~

··~

t";~d,~ 1~~ k il

"\

~ ·.r"~~ § .

'fi

i"

J 1

,.,.

n..

~ '~.v

'1r;>.J

Ek"\ #.<1! ~~.;'ll ~.:3

f11 .~~~ ~ Ji~ f\ j ·LJ I'\ I

·.~ ~ p

~ :f(ill· ··

if:~~~ ~

.t:

- egy pillantassal

l

osszesen b

olimpiai helyszin

0

1896, Athen I. 1900, Parizs ,II. 1904, St. Louis Ill. 1908, London IV. 19'2. Stocxholm V. 1916. Benin VI. VII. 1920, Antwerpen VI II. 1924, Parizs IX. 1928, Amszterdam X. 1932. Los Angeles XI. 1936, Benin XII. 1940, Toki6 (Helsinki) XIII. 1944, London XIV . 1948, London XV. 1952, Helsinki XVI. 1956, Melbourne XV I. 1956 , Stocxholm XV II. 1960, R6ma XVIII. 1964, Tokio XIX. 1968, Mexik6varos XX. 1972, Munchen XXI. 1976. Montreal XXII. 1980, Moszkva XXIII. 1984, Los Angeles XXIV. 1988, Szoul XXV. 1992, Barcelona XXVI 1996, Atlanta XXVI 2000, Sydney osszesen

13 21 21 22 28

285 1077 554 2034 2504

8(43) 9(56) 9(73) 22 (109) 15( 107)

29 44 46 38 49

2591 3075 2971 1331 3980

21 (1 58) 19(131) 16(122) 17(126) 21 (144)

58 69 67 29 29 94 112 122 92 81 141 159 169 197 200

4062 5867 3178 164 5396 5536 6626 7894 6189 5923 7055 8465 9367 10332 10200

19(150) 18 (149) 17 (145) 1 (6) 18 (149) 20(163) 19(172) 22 (195) 22(198) 22(203) 22(221) 23(237) 27(257) 26(271) 28(297)

I

8

1

2

1:

2

2

63 11 7

12

4 1 3 3 3 2 elmaradt nem xapott meghivast 86 2 4 4 109 5 5 0 54 6 5 5 215 1o 1 5 elma radt elmaradt 128 1o 5 13 189 16 10 16 108 9 10 7 3 0 0 0 180 6 8 7 182 10 7 5 167 10 10 12 16 232 6 13 177 4 5 13 261 7 10 15 nem vett reszt 188 11 6 6 217 11 12 7 212 7 190 8

I I

r- resztvev6 sportol6k szama, s - sportagak (v ersenyszamok) szama , o - resztvev6 orszagok szama Fomis: a - arany, e - ezust, b - bronz he rcszt~ny i JOzscf: hls o ill11 p! a tOrh~ n~ L Gondolat. Bp.. 1988 . 1:,:1.< , ,.,, .~! .: 'i;.'h

~~, o.~ ·. · · ·,·.-,.·1: .... ...

-

··-- - ·-· --- -___,

· _: ~ -:-

-

~ ll:in'd
0()0

Q99

•._/

-~·

-=,

'?~·r'~~t2i/)" '-- / '•.. (_ _~~ ....- ·-...- ' ) _,- -..., 1

.

~:.:,.:,

;. !' ;:~ ~·

i.

• •:;~ . :.

S E0 UL19 8 8

)

,

OLtmPIAI LEeE.nDAK

RAY EWRY (USA) 1900 es 1908 kozott nyolc aranyermet nyert helybol magas-, tavol- es harmasugrasban (ketszer diadalt aratott 1906-ban az atheni idokozi, nem l:]ivatalos olimpian is, igy 10 arannyal minden idok legeredmenyesebb olimpikonjanak is tekintheto).

PAAVO NURMI (Finnorszag), a csodafut6 1920 es 1928 kozott kilenc olimpiai bajnoki titulust szerzett 10 000 m-en, mezei futas egyeniben es csapatban. Egy amerikai versenykorutjan 140 nap alatt 55 verseny saran 40-szer javitott vilagcsucsot. 28 eves volt, amikor szobrot allitottak neki hazajaban.

Az olimpiak tortenetenek legsikeresebb sporto16i sikerevek arany ezust bronz sportol6 (orszag, sportag) 5 4 1956-1964 9 1 Larisza Latinyina (szovjet, torna) 0 3 1920-1928 9 2 Paavo Nurmi (finn, atletika) 1 1 1968-1972 9 3 Mark Spitz (amerikai , uszas) 1 0 1984-1996 9 4 Carl Lewis (amerikai , atletika) 1 1984-1992 2 5 Matt Biondi (amerikai, uszas) 8 1 1968-1976 8 2 6 Szavao Kato Qapan , torna) 1 1 8 7 Jenny Thompson (amerikai, uszas) 1992-2000 0 0 1900-1908 8 8 Ray Ewry (amerikai, atletika)· 3 7 5 9 Nyikolaj Andrijanov (szovjet, torna) 1972-1980 2 7 4 1956-1964 10 Borisz Sahlin (szovjet, torna) 4 0 1964-1968 7 11 Vera Caslavska (csehszl. . torna) 1 3 1952-1956 12 Viktor Csukarin (szovjet, toma) 7 2 1932-1960 7 1 13 Gerevich Aladar (magyar, vivas) 1906-ban , a "nemhivatalos " atheni olimpian is nyert 2 aranyermet

LARISZA LATINYINA az olimpiak tortenetenek legsikeresebb sporto16ja 9 arany, 5 ezust es 4 bronzermet (osszesen 18 ermet!) erdemelt ki 1956 es 1964 kozott. A szovjet tornaszno egyeni osszetettben, csapatban, 16ugrasban es talajon szerezte legfenyesebb ermeit.

VER<\ LA:>LA Y:>KA csehszlovak tornaszno a Toki6ba.n es Mexik6varosban rendezett olimpian felmutatott, 7 arany- es 4 ezustermet er6 tornaszteljesitmenyevel minden id6k masodik legeredmenyesebb n6i olimpikonja.

NADIA KOMANECI Montrealban (1976) es Moszk· MATTHEW BIONDI amerikai usz6 nyolc aranyermet vaban ( 1980) ot arany-, harom ezust es egy bronz- nyert 1984 es 1992 kozott. ermet zsebelt be.

CARL LEWIS kitenc aranyermet szerzett 1984 es 1996 kozott 1oo es 200 m-en, a 4x1 OO-as valt6 tagjakent es tavolugrasban.

OLIJVIPIAI LEGENDAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Alekszejev, Vaszilij 41. Hahn, Archibald Andrijanov, Nyikolaj 42. Ivanov, Vjacseszlav Au ita, Szaid 43. J aszusiro J amasita Ashford, Evelyn 44. Johnson, Earvin ,Magic" Balas, Jolanda 45. Johnson, Rafer Beamon, Bob 46. Jordan, Michael Bikila, Abebe 47. Joyner-Kersee, Jackie Biondi, Matthew 48. Juantorena, .Alberto Blankers-Koen, Francina 49. Kahanomoku, Paoa , Duke" 10 Brumel, Valerij 50. Kareljin, Alekszandr 11 . Bubka, Szergej 51. Keino , ~ip 12. Caslavska, Vera 52 Keleti Agnes 13 Christie, Linford 53. Kelly, John 14 Clay, Cassius 54. Klimke, Rainer 15. Coe, Sebastian 55. Koch, ]\/[arita 16. Comaneci, Nadia 56. Kolehmainen,. Hannes 17. Conolly, James Brendan 57 Korbut, Olga 18. Cukahara, Micuo 58. Kraenzlein, Alvi n 19. Cuthbert, Betty 59. Kuc, v1agyimir 20. Csukarin, Viktor 60. Latinyina, Larisza 21. Darnyi Tamas 61. Lenglen, Suzanne 22. Dibiasi, Klaus 62 Leonard, , Sugar" Ray 63. Lewis, Carl 23. Didrickson, ~1ildred 24. Egerszegi Krisztina 64. Li Ning 25 Elliot, Herb 65. Mangiarotti, Edoardo 26. Evstrbm, Paul 66. Matthias, Robert 27 Ender, Kornelia 67. Mathes. Roland 28. Evans, Janet 68. McCormick, Patricia 29. Ewry, Raymond 69. Meagher, Mary T. 30 Ferreira de Silva, Adhemar 70. Meyfahrt, Ulrike 31 Foreman, George 71 Moses, Edwin 32 Fosbury, Dick 72. Nadi, Nedo 73. N urmi, Paavo 33. Fraser, Daw·n 74. Oerter, Alfred 34. Gert Fredricksson 75. Otto, Kristin 35. Geesink, Anton 76. Owens, Jesse 36. Gerevich A1adar 77. Papp Laszlo 37. Gould, Shane 78. Pietri, Dorando 3 8. Griffith Joyner, Florence 79. Ratton, Mary-Lou 39. Gross, Michael 80. Ritola, Ville 40 _ Gyitatyin, Alekszandr '•

81. Rudolph, Wilma 82. Sahlin, Borisz 83. Scserbo, Vitalij 84. Snell, Peter 85. Spitz, Mark 86. Stevenson, Teofilio 87. Suleymanoglu, N airn 88. Swahn, Oscar 89. Sze'vvinska, Irina 90. Szalnyikov, Vlagyimir 91. Szanyejev, Viktor 92. Szavao Kato 93 . Szon Ki-Csung 94. Szpiridon, Luisz 95. Thompson, Jenny 96. Thompson, Daley 97. Thorpe, Jim 98. Viren, Lasse 99. Weissmuller, Johnny 100. Zatopek, Emil

FORRASJEGYZEK:

1. Keresztenyi J6zsef: Kis olimpiatbrtenet, Gondolat, Budapest, 1988. 2. Keresztenyi J6zsef: Az olimpiak tbrtenete Oh.impiat61 fvloszkvaig, Gondolat, Budapest, 1988. 3. I vanics Tibor-Bende Istvan: Athen- Atlanta - Az olimpiai jatekok magyar ermesei 18961996, Gratisz Plusz, Budapest, 1996. 4. Kahlich-Gy. Papp-Suber: Olimpiai jatekok, Sport, Budapest, 1977. 5. Kozak-"'Rody (szerk.): Olimpiai aJmanach- Sydney 2000. , Tarsoly, Budapest, 2000. 6. Dr. Mezo Ferenc: Az Olympiai jatekok tortenete- Az 1928. evi amsterdami olympiai jatekok irodalmi versenyen gyoztes munka, Orszagos Testnevelesi Tanacs, Budapest, 1929. 7. Dr. Mezo Ferenc: Az ujkori olimpia, Sport, Budapest, 1956. 8. Olympic Gold- A 100 Year History ofthe Summer Olympic Games, S.E.A. MultimediaDiscovery Channel Multimedia CD-ROM