Az OLAF évi eredményeinek összefoglalója

Az OLAF 2011. évi eredményeinek összefoglalója

Az OLAF 2011. évi eredményeinek összefoglalója és néhány példa az általunk vizsgált ügyekre EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL

1

A csalásbejelentő rendszer (FNS) egy internetalapú eszköz azok számára, akik potenciális csalásokról kívánnak bejelentést tenni. http://ec.europa.eu/anti_fraud/investigations/report-fraud/ index_hu.htm

A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható szám (*):

00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem biztosítanak hozzáférést a 00 800 kezdetű hívószámokhoz, vagy kiszámlázhatják ezeket a hívásokat.


Az OLAF 2011. évi eredményeinek összefoglalója és néhány példa az általunk vizsgált ügyekre 2011. január 1. – december 31.

EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL

3

Felelősségi nyilatkozat: Az OLAF éves jelentése esettanulmányokat csupán szemléltető jelleggel tartalmaz. Az a tény, hogy az OLAF ilyen esettanulmányokat mutat be, nem befolyásolja a bírósági eljárások végkifejletét; továbbá azt sem jelenti, hogy egyes személyek bármiféle jogsértésben bűnösek lennének.


Összefoglaló A 2011. év a változások éve volt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF számára. Egy belső jelentés rávilágított számos olyan területre, amelyeken a hivatal működése hatékonyabbá tehető. Ennek eredményeként döntéseket hoztak a hivatal szervezését érintő változtatásokról és új vizsgálati eljárások egész soráról. A változtatások 2012. február 1-jén léptek hatályba.

A 2011-ben lezárt ügyek több mint felében az OLAF ajánlásokat tett az uniós intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek és az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó intézkedésekre. Az OLAF elsősorban igazságügyi fellépéseket és pénzösszegek visszafizettetését javasolta.

2011-ben az OLAF-hoz 1046 bejelentés érkezett, ennek háromnegyede magánforrásokból származott. Minden ötödik lezárt kiválasztási eljárás vizsgálati vagy koordinációs ügyet eredményezett. Az elindított 178 ügyből 144 esetben végeztek vizsgálatot.

Az OLAF vizsgálati és koordinációs ügyei eredményeként 2001-ben 691,4 millió EUR összeget fizettettek vissza. A tagállamok bíróságai 2011-ben összesen 511 év börtönbüntetést szabtak ki az OLAF következtetései és ajánlásai alapján. Az OLAF kulcsszerepet játszik az EU keleti határai mentén zajló cigarettacsempészet elleni bizottsági erőfeszítésekben. Az OLAF ebből a célból rendelkezésre bocsátotta vizsgálati, politikai és technikai segítségnyújtási eszközeit.

2011 végén az OLAF-nak 463 folyamatban levő vizsgálati és koordinációs ügye volt. Az év folyamán az OLAF 208 ügyet zárt le.

Az OLAF koordinálja a Bizottság 2011 júniusában elfogadott csalás elleni stratégiájának végrehajtását.

Vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében a hivatal a régi ügyek lezárására koncentrált és 2011-ben kevesebb új eljárást indított a korábbi évekhez képest. Ennek eredményeként javult a befejezési arány és emelkedett a vizsgálati és koordinációs ügyek átlagos időtartama.

2011-ben 23,5 millió EUR állt az OLAF rendelkezésére, hogy pénzügyileg támogassa az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás és korrupció elleni küzdelmet, a partnerekkel folytatott együttműködés javítását, a közbeszerzési eljárásokat érintő korrupciós károk mérését, és az euróbankjegyek és -érmék fokozottabb védelmét.

Az ügyek száma 2011-ben

175 ajánlás

VIZSGÁL AT OK

208 lezárt ügy VIZSGÁLATI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKASZ

463 folyamatban levő ügy 178 új ügy

KIVÁLASZTÁSI SZAKASZ

743 megszüntetett ügy 671 folyamatban levő kiválasztás 1046 bejelentés

5


Tartalom Összefoglaló

5

1. Legfontosabb tények és számok

9

2. Információforrások: a magánszférából származó bejelentések száma nőtt, a közszférából származóké csökkent

11

Információforrás szerinti eloszlás

11

Az OLAF által vizsgált területek szerinti eloszlás

11

3. Példák az általunk vizsgált ügyekre

12

3.1. Az OLAF megvédi az EU kiadásait a csalás ellen

12

3.2. Az OLAF megvédi az EU bevételeit

13

3.3. Az OLAF küzd a csalás, a korrupció és a kötelességszegések ellen valamennyi uniós intézményben és szervben

16

4. A Bizottság csalás elleni stratégiája (CAFS)

17

5. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme büntetőjogi eszközök révén – Európai Ügyészség

18

6. Az OLAF küzdelme a cigarettacsempészet ellen az EU keleti határa mentén

19

7. Az OLAF fellép az euró hamisítása ellen

20

„Az Európai Unión belüli jelenlegi nehézségek nem oldhatók meg pusztán gazdasági vagy pénzügyi eszközökkel. Hogy elnyerjük polgáraink bizalmát, az Uniónak bizonyítania kell, hogy pénzügyi érdekei védve vannak a csalás és a korrupció ellen. Ez az OLAF feladata.” Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója

7


1. Legfontosabb tények és számok Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatköre háromrétű: az Európai Unió (EU) pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb illegális tevékenységek kivizsgálása révén, az uniós intézmények és szervek tagjainak és alkalmazottainak szakmai feladatai teljesítéséhez kapcsolódó súlyos szabálysértések felderítése és kivizsgálása, amely fegyelmi vagy büntetőeljárást vonhat maga után, az Európai Bizottság támogatása a csalás megelőzésére és felderítésére irányuló politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

OLAF: Legfontosabb tények és számok (2011) Főigazgató: Giovanni Kessler Létrehozás éve: 1999 Alkalmazottak száma: 437 Költségvetés: 58,2 millió EUR Programok: 23,5 millió EUR Bejelentések száma: 1 046 Összes ügy 2011. december 31-én: Vizsgálatok: 328 Koordinációs ügyek: 135 Ügyek a kiválasztási szakaszban: 671 Ügyek a nyomonkövetési szakaszban: 407 A lezárt ügyek száma összesen: 208 Ajánlások száma: Igazságügyi: 73 Fegyelmi: 16 Pénzügyi: 63 Közigazgatási: 23 A vizsgálatok átlagos időtartama: 29,1 hónap Teljes behajtott összeg: 691,4 millió EUR Bírósági ítéletek (nemzeti bíróságok): 511 év börtönbüntetés; 154,7 millió EUR bírság

9


Az OLAF csalásokat vizsgál ki, segíti az uniós szerveket és a nemzeti hatóságokat a csalás ellen folytatott küzdelmükben és közreműködik a csalás elleni uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásában. Az OLAF az Európai Bizottság része, azonban vizsgálati feladatkörét tekintve független. Az Unió csalás elleni fellépésének a Lisszaboni Szerződés 325. cikke biztosítja a jogalapot. Az OLAF alapvető szerepét és adminisztratív vizsgálatai elvégzéséhez szükséges feladatkörét alapvetően az 1073/1999/EK rendelet határozza meg. Az uniós intézmények tagjait és alkalmazottait érintő vizsgálatokra az OLAF-ot az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás is felhatalmazza. Az OLAF jogában áll vizsgálatokat lefolytatni, ideértve a közigazgatási vizsgálatai keretében elvégzendő helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Az OLAF – teljes függetlenséget élvezve – vizsgálatokat végez bármely uniós intézményben vagy szervben, valamint a tagállamokban és a nem uniós országokban.

10

Az OLAF emellett segíti a nemzeti hatóságok által elvégzett vizsgálatokat az információ és a kapcsolattartók összegyűjtésének és cseréjének előmozdítása révén. Az OLAF segítséget nyújthat a tagállam illetékes hatóságainak az EU pénzügyi érdekeit sértő ügyekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozásban. A Bizottság részeként az OLAF közreműködik az Európai Unió csalás elleni szakpolitikáinak kidolgozásában, nyomon követésében és végrehajtásában, emellett meghozza a szükséges kezdeményezéseket annak biztosításához, hogy a csalás elleni intézkedések szisztematikusan a vonatkozó jogszabályok részét képezzék. Az OLAF vizsgálatai alapvetően az EU valamennyi kiadására, valamint a költségvetési bevételek egy részére irányulnak. Az OLAF ennek során elsősorban a „tradicionális saját forrásokra” összpontosít, ideértve a vámokat.


2. Információforrások: a magánszférából származó bejelentések száma nőtt, a közszférából származóké csökkent 1a. ábra: A bejelentések eloszlása információforrás szerint

Információforrás szerinti eloszlás Az OLAF-hoz 2011-ben 1046 bejelentés érkezett hatósági és magánforrásoktól. A tavalyi évhez képest jelentős növekedés figyelhető meg a magánszemélyektől és a magánszférából érkezett bejelentéseket illetően. Ezt a növekedést elsősorban az magyarázza, hogy megkétszereződött az internetalapú csalásbejelentő rendszeren (FNS) keresztül beérkezett bejelentések száma – az összes beérkező információ kb. egyötöde jelenleg az FNS-en keresztül érkezik.

800 700 600 500 400 300

Magánszféra Közszféra

200 100 0

2007

2008

2009

2010

2011

1b. ábra: A bejelentések eloszlása hatósági információforrások szerint 400 350 300

Az OLAF által vizsgált területek szerinti eloszlás

250

Uniós intézmények és szervek

200

Tagállami hatóságok

150 100

A bejelentések kétharmada az uniós költségvetés kiadásaival (külső segély, strukturális alapok, közvetlen kiadások és mezőgazdaság), a legtöbb bejelentés a strukturális alapokkal kapcsolatos.

50 0

2007

2008

2009

2010

2011

2. ábra: A bejelentések eloszlása vizsgált területek szerint

Mezőgazdasági Központosított alapok kiadások

Vámcsalás

Uniós alkalmazottak

Külső segély

Strukturális Dohánycsempészet és hamisított alapok áruk

11

Példák az általunk vizsgált ügyekre

3. Példák az általunk vizsgált ügyekre 3.1. Az OLAF megvédi az EU kiadásait a csalás ellen A. esettanulmány: A nyertes konzorcium hamis információkat közölt a szakismereteiről és tapasztalatáról egy nagyértékű uniós tenderben

Az OLAF ajánlásai Következésképpen az OLAF azt javasolta a Regionális Politikai Főigazgatóságnak, hogy a projekthez nyújtott 34 millió EUR összegű uniós finanszírozást fel kell függeszteni és a már kifizetett 7 millió EUR-t vissza kell fizettetni. A Főigazgatóság ezen ajánlások szerint intézkedik. Az OLAF megküldte az ügyiratot a bolgár igazságügyi hatóságoknak is, melyek bűnügyi nyomozást indítottak.

Következtetések és további lépések Az uniós finanszírozású nagyértékű projektek esetében a tagállamoknak szigorúan kell eljárniuk azon igazoló dokumentumok ellenőrzése során, amelyek célja igazolni az adott ágazatban szerzett tapasztalatokat és szakismereteket. Csak így várható, hogy az uniós adófizetők pénzükért a legjobb minőséget kapják. Ez különösen érvényes azokra az esetekre, amikor a dokumentáció nem uniós országokból érkezik és specializált ágazatokat érint. Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságához (DG REGIO) információ érkezett arról, hogy feltételezhetően szabálytalanságokat követtek el egy uniós finanszírozású (Kohéziós Alap), bulgáriai erőműépítési projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárás során. A Főigazgatóság továbbította ezeket az információkat az OLAF-nak. A projekthez nyújtott uniós finanszírozás 34 millió EUR volt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) erre a projektre 25 millió EUR kölcsönt nyújtott.

B. esettanulmány: Szakértői önéletrajzokkal való visszaélés egy uniós finanszírozású afrikai projektben

A legfontosabb vád az volt, hogy a tenderben nyertes konzorcium hamis adatokat közölt a szóban forgó speciális ágazattal kapcsolatos szakismereteiről és tapasztalatáról. Az uniós finanszírozást illetően a projektre már több mint 7 millió EUR összegű előleget fizettek ki.

Az OLAF megállapításai AZ OLAF-nak ebben az ügyben több tagállamban kellett vizsgálatokat végeznie. A vizsgálatok során megállapította, hogy a nyertes konzorcium által benyújtott nyertes ajánlatban helytelen és félrevezető információkat tüntettek fel a konzorcium tapasztalatát és szakismeretét illetően.

12

Az OLAF azt követően indította el vizsgálatát, hogy értesítést kapott egy afrikai országban működő EU-küldöttségtől, miszerint feltételezhetően szabálytalanságokra került sor egy közbeszerzési eljárás során. Az információ egy uniós székhelyű vállalatnak ítélt szolgáltatási szerződésre vonatkozott, a vállalat feladata az uniós költségvetésből finanszírozott útépítések irányítását és felügyeletét ellátó szakértők kiválasztása volt.


Az OLAF megállapításai Az OLAF ellenőrzéseket hajtott végre és megállapította, hogy az uniós székhelyű vállalat módszeresen úgy változtatta meg szakértőinek önéletrajzát, hogy azok megfeleljenek a bírálati szempontoknak. Az OLAF azt is megállapította, hogy az ellenőrzések hiányosak voltak. Gyakori volt a szakértők fluktuációja, képzettségüket és kompetenciáikat – szemben az előírásokkal – nem ellenőrizték. Általában véve elmulasztották biztosítani a folyamatosságot. Miután az OLAF megvizsgálta a szóban forgó európai vállalat három más afrikai országban kötött szerződéseit, ugyanazokra a szabálytalanságokra derült fény, ideértve azt is, hogy a magasan szakképzett szakértőket utolsó pillanatban képzetlen személyekkel váltották fel.

Az OLAF ajánlásai Az OLAF javasolta az összegek visszafizettetését, a szerződésösszeg max. 10 %-ában kártérítések és pénzbírságok formájában, összesen 3 millió EUR összegben. Az OLAF javasolta továbbá a vállalkozó uniós finanszírozásból való, meghatározott időre szóló kizárását is.

alapján kiderült, hogy a szerződés keretében állítólagosan megtartott rendezvényre valójában nem került sor, és a szóban forgó rendezvénnyel kapcsolatban benyújtott összes dokumentumot minden bizonnyal meghamisították. Az ugyanezzel a projekttel kapcsolatban benyújtott számlák többsége szintén hamis volt. A nyomozók megállapították, hogy a nem kormányzati szervezet projektért felelős alkalmazottai elhagyták Albániát, és jelenleg Kanadában élnek. Az OLAF megalapozottan feltételezhette, hogy az ugyanazon nem kormányzati szervezetnek odaítélt két-három egyéb projekt esetében is hamis dokumentumokat és/ vagy számlákat nyújtottak be.

Az OLAF ajánlásai Az OLAF megállapításai alapján a Bizottság elrendelte a visszafizettetést. A főszerződést illetően a visszafizettetendő összeg a több mint 70 000 EURnyi teljes uniós finanszírozást teszi ki. A többi szerződés tekintetében a visszafizettetési felszólítások jelenleg kidolgozás alatt állnak, a nemzeti igazságügyi hatóságok pedig megindították az eljárásokat.

Következtetések és további lépések Megállapítások és további lépések Az OLAF azt javasolta továbbá, hogy az uniós finanszírozású projektekben jártas szakértők nyilvántartására hozzanak létre adatbázisokat, és azt is, hogy hasonló esetekben kötelező legyen a pénzügyi szankciók kivetése.

C. esettanulmány: Uniós támogatás csalárd felhasználása egy albániai nem kormányzati szervezet által Az Európai Bizottság albániai küldöttsége és a Bizottság Bővítési Főigazgatósága arról értesítette az OLAF-ot, hogy feltételezhetően csalás történt két albániai nem kormányzati szervezetnek odaítélt külső segély vonatkozásában. Az OLAF 2011 szeptemberében indította el vizsgálatát, melyet ugyanabban a hónapban végzett el Albániában.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi oktatási vagy más rendezvények szervezését igénylő projektek a csalás kockázatát hordozzák. A projektenkénti uniós finanszírozás szintje viszonylag alacsony, így alacsony annak valószínűsége is, hogy a projekteket megvizsgálják. Ez az eset azt is bizonyítja, hogy ugyanaz a kedvezményezett könnyen elkövethet ilyen csalást uniós támogatásban részesülő hasonló projektekben. Az EU-küldöttségeknek javítaniuk kell a nyomonkövetési és vizsgálati eljárásaikat. Jelenleg csak a számlák másolatát kell benyújtani az EU-küldöttségekhez, ami jelentősen megnöveli a csalás kockázatát, mivel könnyen hamisíthatók.

3.2. Az OLAF megvédi az EU bevételeit D. esettanulmány: Csalárd dízelimport – Indián keresztül szállított amerikai biodízel

Az OLAF megállapításai Számos meghallgatásra került sor és több vállalatot is felkerestek. A látogatás eredményei teljes mértékben megerősítették a csalás gyanúját az albániai nem kormányzati szervezetnek odaítélt fő támogatási szerződéssel kapcsolatban. Pontosabban, a nyomozók megállapították, hogy a szerződés keretében tendereljárást kellett volna szervezni, amire sohasem került sor, és az EU küldöttségéhez benyújtott dokumentumokat meghamisították. A bizonyítékok

13


Az OLAF megállapította, hogy az amerikai származású biodízelre kivetett uniós dömpingellenes vám 2009. évi hatályba lépése óta jelentős mennyiségben szállítottak amerikai biodízelt az Egyesült Államokból egy indiai vállalatnak. Ezt követően ugyanez az indiai vállalat hasonló biodízel-mennyiségeket szállított az EU-ba, melyet a behozatalkor vagy preferenciális vagy nem preferenciális indiai származásúnak tüntettek fel. Ezért nem fizettek importvámokat. Gyanítható volt, hogy az indiai vállalat által az EU-ba exportált biodízel amerikai származású volt, és importvámot kellett volna fizetni. Az OLAF úgy döntött, hogy külső vizsgálatot indít ebben az ügyben. A vizsgálat során információt és segítséget kért és kapott a belga, spanyol, svájci, indiai és amerikai illetékes hatóságoktól.

Az OLAF megállapításai 2011 decemberében az OLAF nyomozókat küldött Indiába, munkájukat velük együttműködve a helyi nemzeti hatóságok segítették. Az OLAF-hoz döntő bizonyítékok érkeztek a nemzeti hatóságoktól és azon gazdasági szereplőktől, amelyek a gyanúsított vállalattal szemben nem voltak közvetlenül érintettek az ügyben, mint pl. raktározással foglalkozó és inspekciós feladatokat elvégző vállalatok. Az OLAF vizsgálata során megállapította, hogy az indiai vállalat biodízelt importált az Egyesült Államokból, melyet átmenetileg egy raktárban tárolt, majd ezt követően az EU-ba exportált. Az indiai vállalat, mely szintén biodízel-gyártó, minimális mennyiségben indiai származású biodízelt kevert az amerikai eredetű biodízelhez, ezt követően félrevezette az indiai hatóságokat a termék származásával és összetételével kapcsolatban abból a célból, hogy csalárd módon preferenciális indiai származást igazoló bizonyítványokat szerezzen. Az ilyen bizonyítványokkal importált biodízel után nem kellett importvámokat fizetni az EU-ba történő behozatalkor. Az egyik szállítmány esetében az indiai vállalat az amerikai biodízelt a gyárába szállította és azt állította, hogy ezt a biodízelt újból feldolgozták annak érdekében, hogy javítsák a termék tulajdonságait és megfeleljen az uniós szabványoknak. Az OLAF ugyanakkor megállapította, hogy az Egyesült Államokból Indiába exportált biodízel már megfelelt ezeknek a szabványoknak. Sőt, az EU-ba történő behozatalra jogszabály nem írta elő ezeket a szabványokat. Ezért az indiai vállalat által állítólagosan elvégzett művelet, mely ténylegesen nem eredményezett új terméket, gazdaságilag nem volt indokolt. Következésképpen, még ha az indiai vállalat el is végezte volna a feldolgozást, ahogy azt állította, a biodízel megtartotta volna a nem preferenciális amerikai származását.

14

Az OLAF ajánlásai Az importőr tagállamokat, nevezetesen Belgiumot és Spanyolországot, ellátták a több mint 32 millió EUR összegű, meg nem fizetett importvámok behajtásához szükséges bizonyítékokkal.

Következtetések és további lépések Ez az ügy rámutat arra, hogy mennyire fontos a nemzetközi együttműködés a partnerhatóságokkal, ideértve azokat az országokat is, amelyek ugyan közvetlenül nem érintettek, de az OLAF számára értékes információkat tudnak nyújtani. Az ügy rámutat a csalásban közvetlenül nem érintett gazdasági szereplőktől származó bizonyítékok összegyűjtésének fontosságára is.

E. esettanulmány: Identitáslopás – Műanyagzacskók csalárd behozatala Kínából 2010-ben az OLAF-hoz panasz érkezett egy kínai műanyagzacskó-gyártó uniós székhelyű anyavállalatától, mely szerint más kínai exportőrök jogellenesen használják a vállalat nevét, hogy indokolatlanul a szóban forgó vállalat legális termékeinek EU-ba történő behozatalakor fizetendő, jelentősen csökkentett dömpingellenes vámokat fizethessék. Az OLAF úgy döntött, hogy vizsgálatot indít ebben az ügyben. A vizsgálat során információt és segítséget kért és kapott Kína, valamint az uniós tagállamok (elsősorban Dánia, Németország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság) illetékes hatóságaitól.

Az OLAF megállapításai 2011 áprilisában az OLAF nyomozókat küldött Kínába, együttműködve a kínai hatóságokkal, valamint Németország és az Egyesült Királyság vámtisztviselőivel, akik segítették a nyomozók munkáját. Az OLAF-hoz döntő bizonyítékok érkeztek az említett nemzeti hatóságoktól és a panaszos vállalattól, melyek alátámasztották, hogy Kínából jóval nagyobb mennyiségben importáltak műanyagzacskókat a panaszos vállalat nevében annál, mint ami a vállalat könyveiben szerepel. Több mint 2000 tonnányi, 3 millió EUR-t meghaladó értékű műanyagzacskót importáltak szabálytalanul az EU-ba. Ennek során indokolatlanul azokat a csökkentett dömpingellenes vámokat fizették, amelyek arra a vállalatra alkalmazandók, amelynek nevével visszaéltek. Emellett az említett szállítmányokat gyakran hamisított, kínai származást feltüntető bizonyítványok kísérték. Ez a csalás közvetlenül több mint 1 millió EUR-nyi hiányt eredményezett az EU saját forrásaiban.


Az OLAF ajánlásai Az importőr uniós tagállamokat (Dánia, Németország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság) ellátták a meg nem fizetett importvámok behajtásához szükséges bizonyítékokkal. Kínában folyamatban vannak a nyomonkövető intézkedések.

Következtetések és további lépések Ez az ügy rámutat arra, hogy mennyire fontos a nemzetközi együttműködés nemcsak az illetékes nemzeti hatóságokkal, hanem a gazdasági szereplőkkel is. A gazdasági szereplők néha az ilyen típusú csalás áldozataivá válnak, és együttműködésük nélkül nem lenne lehetséges a sikeres kivizsgálás.

F. esettanulmány: Nemzetközi bűnszervezet általi cigarettacsempészet Oroszországból

bűnözésről. A vizsgálat kettős célt követett: az első cél az említett tagállamok bűnüldöző hatóságai által elvégzett nyomozás koordinálása, segítése és támogatása, a második cél a csempészett cigaretták lefoglalása, a bűnszervezet tagjainak letartóztatása és vagyonuk befagyasztása volt. Az OLAF által 2010 májusában Németországban megrendezett első operatív találkozót követően a közös műveletek eredményeként eddig kb. 70 millió db cigarettát foglaltak le Németországban, Litvániában, Lengyelországban és Belaruszban. Ez a csempészett mennyiség a tagállamokat és az EU-t az adók és vámok tekintetében kb. 6,5 millió EUR-val károsította meg. Emellett 35 személy ellen emeltek vádat, közülük tízen – ideértve a főszervezőket is – letartóztatásban maradnak Litvániában. Lengyelországban 30 gyanúsított ellen emeltek vádat cigarettacsempészet miatt. Az ügyet bonyolítja a németországi, litvániai és lengyelországi bűnszervezetek közötti „üzleti kapcsolatok” rugalmassága, nevezetesen a feketepiaci kereslet és cigarettaárak változásai. Az OLAF kulcsszerepet töltött be az érintett tagállamok képviselőivel lefolytatott koordinációs találkozók levezetésében. Továbbá, az OLAF-on keresztül történt a releváns információk és dokumentumok cseréje a nyelvi problémák, valamint a különböző jogrendszerek közötti együttműködéssel járó nehézségek áthidalása érdekében.

Az OLAF ajánlásai

2010 márciusában az OLAF levelet kapott a bielefeldi (Németország) államügyészségtől, melyben az OLAF segítségét kérték a hannoveri Vámügyi Nyomozóhivatal folyamatban levő vizsgálatához, valamint további, Németországban, Litvániában és Lengyelországban lefolytatandó vizsgálati intézkedések koordinálásához. Ez a vizsgálat egy nemzetközi bűnszervezet illegális tevékenységeire irányul, mely cigarettát csempész Oroszországból (Kalinyingrád) és Ukrajnából Belaruszon és Litvánián keresztül a lengyel és német feketepiacokra. A bűnszervezet több szállítócéget és zárt teherautókat vett igénybe, egyszerre 4–6 millió db cigarettát képes szállítani, jelentősen megkárosítva az EU és a tagállamok költségvetéseit.

Az OLAF megállapításai

A vizsgálatok folyamatban vannak, mivel az OLAF továbbra is elősegíti a bizonyítékok cseréjét az érintett országok között és további letartóztatások várhatók. A csempészek büntetésének mértéke különbözni fog attól függően, hogy a gyanúsítottat melyik tagállamban fogták el.

Következtetések és további lépések Ez az ügy rávilágít arra, hogy a szervezett bűnözői csoportok milyen jelentős veszteségeket okozhatnak az EU költségvetésének, és egyben azt is jelzi, hogy az OLAF-ra jelentős szerep hárul a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. A bűnszervezetekre jellemző működés alapos vizsgálata, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti, szupranacionális szinten folytatott koordináció és együttműködés megszervezése döntő fontosságú a cigarettacsempészet elleni hatékony fellépés tekintetében.

Ezt a vizsgálatot 2010 májusában indították, miután az OLAF és az érintett tagállamok bűnüldöző hatóságai összegyűjtötték a bizonyítékokat a gyanús cigarettacsempészetről, a pénzmosásról és a szervezett

15


3.3. Az OLAF küzd a csalás, a korrupció és a kötelességszegések ellen valamennyi uniós intézményben és szervben G. esettanulmány: Megvesztegetett uniós tisztviselő

a bíróságokon. Az OLAF a bűnügyi nyomozás elindítását követően is segítette az igazságügyi hatóságokat. Az információ egy második bűnügyi nyomozáshoz vezetett, melyet egy másik joghatóság indított el.

H. esettanulmány: Egy uniós tisztviselő kiszivárogtatta a felvételi teszt válaszait egy uniós ügynökségben dolgozó barátjának

Az OLAF-hoz bejelentés érkezett, mely alapján gyanítható, hogy egy uniós tisztviselő szabálytalanságokat követett el azáltal, hogy megvesztegetési pénzt követelt. A szóban forgó uniós tisztviselő projektmenedzserként dolgozott az Európai Bizottság egyik küldöttségén. Feladata a vállalkozók kiválasztása és a projekt végrehajtása volt.

Az OLAF megállapításai Az OLAF nyomozói azonnal hozzáférhettek a releváns információkhoz. Az OLAF elemzői megvizsgálták a nyomozói által szerzett számítógépes adatokat. Ezt követően az információt továbbították az illetékes igazságügyi hatóságokhoz. Ugyanezek a hatóságok igénybe vették az OLAF szakismeretét a bűnügyi nyomozás keretében lefolytatott kutatásokhoz és a megállapítások értékeléséhez. Az OLAF megállapításai rámutattak arra, hogy az uniós tisztviselő feltételezhetően nem helyénvaló kapcsolatokat tartott fenn a projektek résztvevőivel, és lehetővé tette a résztvevők számára, hogy a kiválasztási folyamat alatt nem helyénvaló kapcsolatokat létesítsenek. Az évek alatt az érintett személy feltételezhetően megvesztegetési pénzt követelt és kapott. Ennek eredményeként néhány résztvevő előnyben részesült.

Az OLAF ajánlásai Az OLAF megállapításai alapján bűnügyi nyomozás indult az uniós tisztviselő és a projekt résztvevői ellen. Ezzel párhuzamosan az OLAF javasolta, hogy óvintézkedésként függesszék fel állásából a tisztviselőt. Az OLAF azt is javasolta, hogy a projekt résztvevőinek adatai kerüljenek be a Bizottság korai előrejelző rendszerébe, biztosítandó, hogy a jövőben ne vehessenek részt semmilyen európai projektben.

16

Az OLAF vizsgálatot indított az egyik EU-ügynökség felvételi eljárásában feltételezhetően elkövetett szabálytalanságokkal kapcsolatban. A vizsgálat alatt világossá vált, hogy információt szivárogtattak ki, ugyanis az egyik pályázó válaszai majdnem megegyeztek a mintaválaszokkal. Gyanítható volt, hogy egy tisztviselő illetéktelenül információkat szivárogtatott ki egy kívülálló személynek, aki részt vett a versenyvizsgán.

Az OLAF megállapításai Az OLAF a számítógépek igazságügyi elemzése révén megállapította, hogy egy magas rangú tisztviselő egy magán levélcímről megküldte a felvételi teszt kérdéseit és válaszait egy pályázó számára, aki a barátja volt. Ezzel megszegte kötelezettségeit az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok tekintetében és bizalmas információkat hozott nyilvánosságra.

Az OLAF ajánlásai Az OLAF ajánlása alapján az ügynökség vezetősége fegyelmi eljárás megindításáról határozott, melynek eredményeként a magas rangú tisztviselő lemondott.

Következtetések és további lépések

Következtetések és további lépések

Ez az ügy jelzi, hogy fontos az OLAF számára azonnali hozzáférést biztosítani a releváns helységekhez és információkhoz, lehetővé téve az OLAF számára a gyanús elemek megvizsgálását és az adatok elmentését, hogy azokat az igazságügyi hatóságok megengedett bizonyítékként használhassák

Ez az eset jól példázza az OLAF által a szakmai szabályok uniós tisztviselők általi megsértésének bizonyítása céljából elvégzett igazságügyi elemzés hatékonyságát. Az ügynökséggel való együttműködés zökkenőmentes volt és lehetővé tette az OLAF számára, hogy alapos vizsgálatot folytasson le, amely alapján fegyelmi intézkedéseket javasolt.


4. A Bizottság csalás elleni stratégiája (CAFS) Preventív megbízatása részeként az OLAF kulcsszerepet játszik az átfogó csalás elleni politikák kidolgozásában. A 2011 júniusában elfogadott új bizottsági stratégia célja a következők javítása: a csalás megelőzése és felderítése, a csalások kivizsgálásának feltételei, behajtás és elrettentés. A stratégia elsősorban a Bizottság szolgálataira irányul és minden egyes szakpolitikai területen lehetővé teszi ágazati stratégiák kidolgozását.

Folyamatban van a stratégiához kapcsolódó intézkedések végrehajtása. Már számos konkrét eredmény született, ideértve a következőket: csalás elleni rendelkezések belefoglalása/ megerősítése a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló jogalkotási javaslatokban, cselekvési terv elfogadása az EU keleti határán történő cigaretta- és alkoholcsempészet elleni küzdelem céljából, Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózat (FPDNet) létrehozása a Bizottságon belül,

A stratégia a következő prioritásokat emeli ki: megfelelő csalás elleni rendelkezések belefoglalása az új többéves pénzügyi keretbe illeszkedő kiadási programokról szóló bizottsági javaslatokba; a bizottsági szolgálatok szintjére vonatkozó csalás elleni stratégiák kidolgozása és végrehajtása az OLAF segítségével; a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata a követelmények egyszerűsítése és a tagállamokban a közbeszerzési csalások veszélyének csökkentése érdekében.

az OLAF intranet oldalán a Bizottság szolgálatai által elérhető, kifejezetten csalásmegelőzésről szóló rész létrehozása, a strukturális intézkedések területét érintő csalásmegelőzésről szóló ad hoc találkozó a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (Cocolaf) keretében, melynek célja egy ágazati alcsoport létrehozásának előkészítése, strukturális intézkedésekre vonatkozó esettanulmányokat tartalmazó könyv kiadása és terjesztése.

17


5. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme büntetőjogi eszközök révén – Európai Ügyészség Az EU-tagállamokban a bűnügyi nyomozók, az ügyészek és a bírók saját nemzeti szabályaikat alkalmazzák annak eldöntésére, hogy beavatkozzanak-e, és ha igen, hogyan, az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Következésképpen az Unió területén tagállamonként jelentősen eltérő – 14 %-tól 80 %-ig terjedő – az elítélések aránya az EU költségvetésének sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben. Az OLAF tapasztalata, melyet statisztikai és analitikus bizonyítékok támasztanak alá, azt mutatja, hogy nem elegendő az elrettentés az uniós költségvetéssel való bűnös visszaélésekkel szemben. A tagállamok büntetőjogát korlátozott mértékben harmonizálták az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménnyel (PIFegyezmény). Ugyanakkor számos hiányosságot még pótolni kell. A szakemberek emellett rámutattak a kölcsönös jogsegély korlátaira, vagyis arra, hogy a határon átnyúló ügyek esetében néha problematikus a bizonyítékok felhasználása és megfigyelhető az a tendencia, hogy a vádemelések a hazai ügyekre korlátozódnak és figyelmen kívül hagyják az európai dimenziót. A Lisszaboni Szerződés megerősítette az EU hatáskörét az EU pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. Amennyiben ez idevágó büntetőjogi szempontokat érint, az OLAF együttműködik a Jogérvényesülési Főigazgatósággal. 2011 májusában a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy fokozni kívánja intézkedéseit három olyan területen, melyeken az EU pénzügyi érdekeinek védelme céljából javítani kell a jogi keretet. Az EU pénzügyi érdekeit sértő súlyos bűncselekmények (mint pl. a csalás), valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelmét érintő más bűncselekmények (mint pl. sikkasztás vagy

18

hatalommal való visszaélés) meghatározása Uniószerte eltérő. Ezeket a fogalmakat közelíteni kell egymáshoz egy új, az EU pénzügyi érdekeinek büntető anyagi jogi eszközök révén történő védelméről szóló kezdeményezéssel. A Bizottság jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkére épülő irányelvről szóló javaslat elkészítésén dolgozik, melynek elfogadását 2012-re tervezik. A Bizottság a tervek szerint javaslatot terjeszt elő az EU pénzügyi érdekei védelmének eljárási keretéről, melynek célja megkönnyíteni az ügyészek és a bírók számára a csalók elleni küzdelmet az EU-ban. Ez várhatóan javítani fogja az együttműködést és az információcserét az összes illetékes szereplő között, ideértve a rendőrséget, a vám-, az adó- és az igazságügyi hatóságokat, és biztosítani fogja az ilyen együttműködésből származó bizonyítékok elfogadhatóságát. Intézményi keretet kell létrehozni az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. Ennek során valamennyi illetékes uniós struktúrára vonatkozó koherens megközelítést kell kialakítani, ideértve a már meglévő szervek – az Eurojust és az OLAF – megerősítését, mely tartalmazza a specializált Európai Ügyészség létrehozását. Az EUMSZ 86. cikkének megfelelően ezek a struktúrák hatáskörrel rendelkeznének az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente jelentést nyújt be az EU pénzügyi érdekeinek védelméről az EUMSZ 325. cikke szerint. A 2011. évi jelentést a Bizottság a tervek szerint 2012 júliusában fogadja el.


6. Az OLAF küzdelme a cigarettacsempészet ellen az EU keleti határa mentén A magas adókulcs alá eső áruk csempészete elterjedt bűnügyi jelenség a keleti határon. A csempészet az EU és tagállamai költségvetése számára jelentős bevételkieséseket okoz. Bár nehéz pontos statisztikákat szerezni, a cigarettacsempészet okozta, vámbevételeket érintő közvetlen veszteségek az EU-ban a becslések szerint évente több mint 10 milliárd EUR-t tesznek ki. A cigarettacsempészetet majdnem kizárólag a bűnszervezetek uralják, melyek jelentős pénzügyi nyereségre tesznek szert illegális tevékenységeikből. Tevékenységeik károsítják a közegészséget is, mivel a csempészet növelheti a dohánytermékek fogyasztását, különösen az olyan sebezhető csoportok, mint a fiatalok körében. Az OLAF a rendelkezésére álló összes eszközzel küzd a cigarettacsempészet ellen. Az utóbbi években nagy számban zártak le koordinációs ügyeket és több vizsgálatot, emellett a tagállamok hatóságainak technikai segítségnyújtást biztosítottak, ideértve a berendezések társfinanszírozását. Az OLAF bilaterális és nemzetközi tárgyalásokat indított cigarettagyártókkal és nemzetközi partnerekkel. A nagymértékű dohánycsempészetnek számos tényező kedvez. Az operatív információk regionális illetékes hatóságok közötti cseréje nem mindig elégséges, és a korrupció gyakori problémát jelent a keleti határon, amit a csempészek gyakran kihasználnak illegális tevékenységeik leplezésére. A nem elégséges finanszírozás miatt hiányosságok vannak az infrastruktúra és a berendezések tekintetében a keleti határokon.

Ezen összetett probléma megoldása érdekében a Bizottság 2011 júniusában cselekvési tervet tett közzé az EU keleti határain történő cigaretta- és alkoholcsempészet elleni küzdelemről. E cselekvési terv végrehajtása az OLAF egyik fő prioritása volt 2011-ben és 2012-ben továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés lesz. Míg a cselekvési terv egy különösen problematikus földrajzi területre koncentrál, az OLAF globális szinten járul hozzá a Bizottság cigarettacsempészet elleni erőfeszítéseihez. E tekintetben az OLAF koordinálta az EU álláspontját és képviselte az EU-t a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvről folytatott tárgyalásokon (az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzásellenőrzési keretegyezménye (FCTC) keretében). A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény feleinek 2007. évi konferenciáján kormányközi egyeztető testületet hoztak létre, melynek feladata egy jegyzőkönyvtervezet megtárgyalása volt. A 2007ben megkezdődött tárgyalásokban több mint 170 fél vett részt. A kormányközi egyeztető testület 2012. áprilisi ötödik ülésén a felek megegyeztek a jegyzőkönyvtervezetről. A jegyzőkönyvtervezetet a WHO Dohányzásellenőrzési Keretegyezménye feleinek 2012. novemberi konferenciája elé terjesztik majd megvitatás és elfogadás céljából.

19


7. Az OLAF fellép az euró hamisítása ellen 2011-ben 606 000 hamisított euróbankjegyet vontak ki a forgalomból, ami kevesebb az előző évi 751 000 és a 2009. évi 860 000 hamisított euróbankjegynél. Ugyanebben az évben 157 500 hamis euróérmét fedeztek fel, ami immáron négy egymást követő évben 200 000 alatti darabszám, és az előző évhez képest 15 %-os csökkenést jelent. Az euróbankjegyek és -érmék védelme tekintetében az OLAF a Bizottság nevében a következő három területen folytatta tevékenységeit: képzés és technikai segítségnyújtás, a hamisított euróérmék technikai elemzése, és jogalkotási kezdeményezések előkészítése. A képzések lefolytatásához és a segítségnyújtáshoz szoros intézményi együttműködésre és koordinációra van szükség a tagállamok illetékes hatóságaival, valamint az Europollal, az Interpollal és az Európai Központi Bankkal (EKB). 2011-ben az euróbankjegyek és -érmék hamisítással szembeni védelme érdekében 15 projekt valósult meg, ideértve az Europol és az EKB együttműködésében a Periklész-program keretében a tagállamok vagy az OLAF által megszervezett konferenciákat és szemináriumokat is.

20

Az OLAF-on belül működő Európai Műszaki és Tudományos Központ (ETSC) technikai „helyszíni” segítséget nyújtott a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett négy vizsgálathoz technikai jelentések elkészítésével és a különböző vizsgálatok közötti lehetséges technikai kapcsolatok kialakításával. 2011. december 19-én a Bizottság elfogadta a következő többéves pénzügyi kerethez az új Periklész-programról (Periklész 2020) szóló javaslatot, melyet benyújtott az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az OLAF 2011. évi eredményeinek összefoglalója és néhány példa az általunk vizsgált ügyekre 2011. január 1. – december 31.

Az OLAF évi eredményeinek összefoglalója

Recommend Documents