Uniós fellépés a csalás és. a korrupció ellen. OLAF Betekintés az Európai Csalás Elleni Hivatal munkájába

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

OLAF – Betekintés az Európai Csalás Elleni Hivatal munkájába

Uniós fellépés a csalás és a korrupció ellen Az eur ó p ai p o l gár o k és javaik véd elme ér d ekéb en az E ur ó p ai U n ió kö t el es fel l ép ni a c s al ás és a ko r r up c ió el l en. Az OLAF-nak, vagyis az Eur ó p ai C s alás E l l en i H ivat al nak d ö n t ő s zer ep jut ab b an , ho gy s iker ko r o n ázza ezt a k üzd el m et .

TARTALOM Miért van szükségünk jól működő csalás elleni politikára?  . . .  3

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár.

Hogyan közelíti meg az EU a kérdést?  . . . . . . . . . . . . . . . .  5 Milyen eszközökkel lép fel az Európai Unió a csalás ellen?  . . . .  8 Kitekintés – Mit a tartogat a jövő a csalás elleni küzdelemben…  . . . . .  15 További információk  . . . . . . . . . . . .  16

A rendelkezésre álló tájékoztatókat a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni:

http://europa.eu/pol/index_hu.htm

Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítés Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatás és szociális ügyek Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerügyi politika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetési politika Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika

Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Uniós fellépés a csalás és a korrupció ellen Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: 2014. március Címlapfotó és fotó a 2. oldalon © iStockphoto.com/ Sagadogo 16 o. — 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-24332-5 doi:10.2775/64373 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 © Európai Unió, 2014 Sokszorosítás engedélyezve. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

E L L E N

3

Miért van szükségünk jól működő csalás elleni politikára? A korrupció és a csalás súlyos gazdasági és társadalmi károkat okoz. A világ számos országa szenved a mélyen gyökerező korrupciótól, amely gátolja a gazdasági fejlődést, aláássa a demokrácia működését, valamint károsítja a társadalmi igazságosságot és a jogállamiságot. A jelenség az uniós tagállamokban sem ismeretlen: bár a korrupció jellege és mértéke országonként különböző, valamilyen formában mindegyik tagállamot érinti. Egyfelől milliárdokba kerül az adófizetőknek, másfelől sok esetben elősegíti a bűnszervezetek működését Európa-szerte. A becslések szerint a korrupció önmagában évi 120 milliárd eurós terhet ró az EU gazdaságára – ez alig kevesebb, mint az Unió teljes éves költségvetése. Belátható tehát, hogy a korrupció elleni küzdelem versenyképesebbé teszi az EU-t a világgazdaság színterén. Az egyes nemzeteknek önállóan kell küzdeniük a korrupció és a csalás ellen. Az EU tagállamai többnyire rendelkeznek a megelőzéshez és a fellépéshez szükséges jogi eszközökkel és intézményekkel. Mivel az uniós alapok 80%-át a tagországok kezelik, az uniós költségvetést érintő csalási és korrupciós ügyek kivizsgálásáért és a vádemelésért is ők felelősek. Az EU ugyanakkor saját csalás elleni hivatala, az OLAF révén támogatja a tagállamokban folyó vizsgálatokat. Mindezen kívül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a korrupció a polgárok demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett hitét is rombolja.

Közvélemény és közbizalom

© iStockphoto/Muharrem Öner

A korrupcióról készített 2013-as Eurobarométer-felmérés 2014 februárjában közzétett eredményei szerint az EU

A közvélemény szemében: tényleg elkerülhetetlen a korrupció?

lakosságának több mint fele érzi úgy, hogy az utóbbi években erősödött a korrupció. A legóvatosabb becslések szerint is a korrupció legalább évi 120 milliárd eurós költséget teremt az EU-tagállamok számára, amint azt az Európai Bizottság a 2011 júniusában elfogadott korrupcióellenes csomagjában is kiemelte. Ebbe az összegbe a tagországokban előforduló korrupció valamennyi formája beletartozik, így az uniós költségvetést érintő bűncselekmények is. Az EU számára tehát a korrupció – mivel hatása nemcsak az államháztartásra, de a közbizalomra nézve is káros – a legsúlyosabb problémák egyike.

A 28 tagállamban elvégzett Eurobarométer-felmérés az alábbi eredményt hozta: –– a lakosság 76%-a gondolja úgy, hogy hazájában a korrupció elterjedt jelenség, és 56% szerint a probléma az utóbbi három évben tovább súlyosbodott; –– 67%-uk szerint hiányzik a kellő átláthatóság, és a politikai pártok finanszírozásának felügyelete nem megfelelő; –– az európai lakosság kétharmada úgy vélekedik, hogy a korrupció szorosan hozzátartozik a hazájában uralkodó üzleti kultúrához; –– a válaszadók 70%-a ugyanakkor fenntartja, hogy mindennapi életét nem érinti közvetlenül a korrupció.

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

Egyértelműen jelezzük a polgároknak, hogy nem tűrjük a csalást és a korrupciót Az Európai Bizottság 2011-ben korrupcióellenes jogszabálycsomagot fogadott el, amelyben felvázolta az EU korrupcióellenes politikáját, és életre keltett egy olyan uniós ellenőrzési módszert, amellyel a tagállamok erőfeszítései rendszeresen értékelhetők. 2014 februárjában látott napvilágot az első uniós antikorrupciós jelentés, amely ismerteti az egyes tagállamok helyzetét: azt, hogy melyik országban milyen korrupcióellenes intézkedések vannak érvényben, melyek működnek jól, illetve mit és hogyan lehetne javítani. Bár az utóbbi években a tagállamok számos kezdeményezést útjára indítottak, az eredmények vegyesek, így még kiterjedtebb fellépésre van szükség a korrupció megelőzése és büntetése érdekében. A jövőben az antikorrupciós jelentések kétévente jelennek majd meg. Az Európai Bizottság időközben több intézkedést is javasolt a jogszabályi keret megerősítésére, így például a közbeszerzési szabályok reformját (2011-es javaslat), a bűncselekményből származó vagyon elkobzását (2012-es javaslat), valamint a korrupciós esetek körének kiterjesztését a hivatalosan köztisztviselőnek nem minősülő, de az uniós források kezelésében érintett személyek megvesztegetésére (2012-es javaslat).

4

Az OLAF létrejötte Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 1999-es megalakulásakor a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb szabálytalanságok kivizsgálását kapta feladatául. A vizsgálatok indítását, lebonyolítását és lezárását, valamint az OLAF-hoz be- és a tőle kiáramló információ kezelését a hivatalt létrehozó rendelet szabályozza.

Példák az OLAF által folytatott vizsgálatokra

Az EU 150 milliárd eurós éves költségvetésének legnagyobb részét az uniós polgárok és közösségek életminőségének javítására fordítja. A csalás azonban az Unióban sem ismeretlen.

Szakmai kötelezettségszegés esetei: – pályázati eljárások szabálytalanságai; – összeférhetetlenség; – tesztkérdések és megoldókulcsok kiszivárogtatása.

Az uniós költségvetés felhasználása igen széles körű – a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásoktól kezdve a kutatások támogatásán át a jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásáig számtalan tevékenység beletartozik. Az EU-nak ugyanakkor behozatali vámokból és jövedéki adókból is származik bevétele. A közpénzek felhasználásától függetlenül azonban a csalás veszélye mindig fennáll. Az Európai Csalás Elleni Hivatalt (az OLAF-ot) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok kivizsgálására hívták életre. Ez a feladat különösen fontos olyan időkben, amikor minden euró számít.

© iStockphoto/Alexandru Sava

Az EU szigorúan lesújt a csalásra – a megtakarítás és a nagyobb hatékonyság jegyében

Csalás esetei: – a projektfinanszírozásra fordítandó európai uniós pénzalapok szabálytalan felhasználása olyan területeken, mint a külső segélyek, a mezőgazdaság vagy a környezetvédelem; – importőrök által elkövetett vám- és adócsalás; – bűnszervezetek általi cigarettacsempészet; – építési projektre igénybe vehető támogatás elsikkasztása; – nem létező mezőgazdasági termékek (pl. ténylegesen el nem készült gyümölcslé vagy el nem ültetett fák) után igénybe vett támogatás.

Bölcs pénzgazdálkodás a növekedés szolgálatában

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

5

E L L E N

Hogyan közelíti meg az EU a kérdést? Fokozott küzdelem a csalással szemben Az Európai Bizottság 1999-ben hirdette meg a csalással és korrupcióval szembeni zéró tolerancia politikáját. Ennek jegyében jött létre az OLAF, hogy valamennyi fronton küzdelmet folytasson a csalás ellen, és tájékoztassa a nyilvánosságot a csalás következményeiről. Az Európai Bizottság számára kiemelten fontos, hogy az uniós intézmények munkatársai tisztában legyenek azzal, miként kell eljárniuk, ha csalást feltételeznek. Emellett a könyvvizsgálók és más alkalmazottak képzésére is nagy figyelmet fordítanak. A figyelemfelhívó tevékenységek köre széles, ezek részben a lakosságot, részben az uniós tisztségviselőket célozzák. – Az Európai Csalás Elleni Hivatal azon munkálkodik, hogy a lakosság minél inkább tisztában legyen azzal, milyen hatást gyakorol a hamisítás és a csempészet az uniós gazdaságra. Így például útmutatást ad a hamis euróérmék felismeréséhez, nyomozós kvízjátékot szervez, és külön tájékoztatót készít a csempészetről gyermekek számára. – A Bizottság rendszeresen tájékoztatja projektvezetőit, pénzügyi szakembereit, könyvvizsgálóit és a világ különböző részein található küldöttségeinek dolgozóit a potenciális csalás veszélyéről és arról, hogy mit kell tenniük, ha szabálytalanság gyanúja merül fel. – A képzések keretében a tisztségviselők megoszthatják egymással tapasztalataikat, és lehetőséget kapnak arra, hogy lépést tartsanak a legfrissebb tudományos kutatásokkal. Az eddigi tanfolyamok a következő témákat ölelték fel: csalás megelőzése és felismerése könyvvizsgálók részére, csalás és korrupció elleni képzés az új küldöttségvezetőknek, valamint a világ különböző részein dolgozó tisztségviselők oktatása arra, hogyan kell alkalmazni a korai előrejelző rendszereket.

– A csalás elleni weboldal (http://ec.europa.eu/ anti_fraud/index_hu.htm) részletes útmutatóval segíti a partnerszervezeteket saját stratégiájuk kialakításában. Ehhez többek között bevált módszereket, a leggyakoribb csalási módszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és képzési programokat is kínál.

A korai előrejelző rendszer A korai előrejelző rendszer a csalás elleni küzdelem fontos eszköze. Olyan adatbázisról van szó, amely az EU pénzügyi érdekeire potenciális veszélyt jelentő személyek és vállalatok nevét tartalmazza. Az adatbázis segítségével ellenőrizni lehet, hogy a pályázati felhívásokra jelentkező személyeket és vállalatokat gyanúsítják-e csalással: amennyiben szerepelnek a listán, a szóban forgó közigazgatási szerv zárolhatja vagy felfüggesztheti a nevükhöz fűződő szerződéseket és kifizetéseket.

Az OLAF és az uniós országok együttműködése a finanszírozási források védelmében Az uniós költségvetés 85%-át a tagállamok kezelik (ez az úgynevezett megosztott irányítás), így végső soron ők felelnek a csalások megelőzéséért. Az OLAF feladata pedig többek között az, hogy összehangolja az együttműködést két vagy több ország nemzeti hatóságai között.

AZ EU 2013-AS KÖLTSÉGVETÉSE – ÁTTEKINTÉS

2013-as költségvetési bevétel

Héa-alapú források, 11,3%

Vámok és cukorilletékek, 14,1%

2013-as költségvetési kiadások (kötelezettségvállalási előirányzatok, milliárd euró) Egyéb bevételi források, 1,2%

GNI-alapú forrás, 73,4%

Az EU mint globális szereplő 9,6 milliárd €, 6,4% Igazgatás 8,4 milliárd €, 5,6%

Fenntartható növekedés 70,6 milliárd €, 46,8%

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 2,1 milliárd €, 1,4% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat, 10,6 milliárd €, 10,7%

Természeti erőforrások: piaci vonatkozású kiadások és közvetlen támogatások, 44 milliárd €, 29,1%

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott és a csatlakozni kívánó országok nemzeti csalásmegelőzési kapcsolattartó pontokat jelöltek ki, hogy: – összehangolják az uniós pénzek védelmét szolgáló jogszabályokat és tevékenységeket, illetve az ezzel foglalkozó szervek munkáját; – kapcsolatot teremtsenek a nemzeti hatóságok és az OLAF között, támogassák az OLAF és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést; – értesítsék az Európai Bizottságot a napvilágra kerülő csalásokról és szabálytalanságokról. Ezek a nemzeti hivatalok a csalás következményeire és a büntetésekre is felhívják a figyelmet, emellett gondoskodnak arról, hogy az országban elegendő számú, hozzáértő csalásmegelőző munkatárs tevékenykedjen. Azokban az országokban, amelyek 2004 előtt csatlakoztak az Unióhoz, szintén külön rendszer működik az említett feladatok kezelésére, de nem központosított szervezet formájában.

Az európai intézmények közös küzdelme a csalás ellen A korrupció és a csalás visszaszorítása érdekében végzett munka csak akkor lehet hatékony, ha azt együttműködés és összehangolt erőfeszítések jellemzik. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel arra vonatkozóan, hogy az érintett uniós intézmények a lehető leghatékonyabb működés érdekében hogyan egyeztetik össze tevékenységeiket. – Az Európai Bizottsághoz tartozó Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) független szerv, amely az egyes országokat és az uniós szervezeteket segíti a csalások kivizsgálásában, és közreműködik a csalás elleni jogszabályok és stratégiák kialakításában. – Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága felügyeli az uniós költségvetés felhasználását. Az OLAF-fal szoros együttműködésben gondosan vizsgálja a csalás és más szabálytalanságok ellen hozott jogszabályokat. Az OLAF folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a tevékenységeiről, azonban a folyamatban lévő vizsgálatokról nem ad ki információt. – Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az uniós pénzügyeket, és segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés felhasználásának felügyeletében. E célból nemcsak a pénzgazdálkodásról, hanem más tevékenységekről is jelentéseket és véleményeket készít. A Számvevőszék megvizsgálja, hogy szabályszerű volt-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, végrehajtása és kezelése. Így gondoskodik arról, hogy teljesüljön a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve. A Számvevőszék jelzi az OLAF felé, ha csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

6

A csalás és korrupció elleni fellépés mint jogi kötelezettség Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke előírja, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak küzdeniük kell a csalás és minden egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység ellen. A csalás megelőzése és felderítése ilyenformán az Európai Bizottság egészére kiterjedő általános kötelezettség, mivel a munkatársak napi munkája érinti a források felhasználását. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozása a tagállamok felelősségi körébe tartozik, így nekik kell ügyelniük arra, hogy az országban működő programok maradéktalanul megfeleljenek a rendeletekben foglalt követelményeknek. Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény kimondja, hogy mind a kiadásokat, mind a bevételeket érintő csalásokat az összes uniós országban „hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal” kell sújtani. A kiszabható büntetések között – súlyos esetekben – a legalább egyévig tartó szabadságvesztésnek is szerepelnie kell. A Bizottság 2012-ben javasolta az ilyen bűncselekményekért kiszabható büntetési tételek súlyosbítását. Az EU pénzügyi érdekeit védő uniós szabályok szigorítása érdekében új irányelvtervezet született, amelynek célja az, hogy összehangolja a bűncselekmények meghatározását, a minimálisan és maximálisan kiszabható szankciókat és az időbeli korlátozásokat, mivel ezek még mindig különböznek az EU egyes tagállamaiban. Erről a jogalkotási javaslatról jelenleg is folynak a tárgyalások az Európai Unió Tanácsában és az Európai Parlamentben.

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

E L L E N

7

Az Europol az EU belső biztonságának védelmét célzó megbízatása keretében szintén részt vesz a csalás elleni küzdelemben. A szervezet operatív tevékenységeiről szóló 12 pontos megbízatás szerint a pénzhamisítással és hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás elleni fellépés is a feladatai közé tartozik. Az euróhamisítás évi több millió eurót emészt fel az EU költségvetéséből, a héacsalás pedig évente nagyjából 60 milliárd euróba kerül az uniós tagállamoknak az Europol becslése szerint. Az Europol működteti az „eltűnő kereskedő” útján elkövetett, Közösségen belüli csalással foglalkozó elemzési projektet is, amely a szervezett bűnözői csoportokhoz köthető héacsalásokat vizsgálja. Erről a jelenségről uniós szinten egyedül ez az adatbázis kínál bűnügyi információt. Az OLAF és az Europol 2004-ben együttműködési megállapodást írt alá, így a két szervezet együtt léphet fel a csalás, a korrupció és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő, nemzetközi szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmény és jogellenes tevékenység ellen. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a két szerv technikai és stratégiai információkat cseréljen egymással, valamint a közös illetékességi területeken együttműködjön a fenyegetettség értékelése és a kockázatelemzés terén, azonban a személyes adatok cseréjét kizárja.

OLAF: pénzügyi érdekeink őre Az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja a csalás megelőzését. Ennek megfelelően az OLAF-ot azért hívta életre, hogy biztosítsa: az adófizetők pénzének felhasználása mindenki javát szolgálja. A hivatalnak három fő célja, hogy: – a csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek kivizsgálása révén védje az Európai Unió pénzügyi érdekeit; – felderítse és kivizsgálja az uniós intézmények és szervek tagjainak és személyzetének szakmai kötelezettségeivel kapcsolatos súlyos ügyeket, amelyek fegyelmi vagy büntetőeljárást vonhatnak maguk után; – támogassa az Európai Bizottságot a csalás felderítésére és megelőzésére irányuló politika kidolgozásában és végrehajtásában.

© iStockphoto/Mattjeacock

Europol: az Európai Unió bűnüldöző szerve

Összefogás a legjobb eredmény elérése érdekében

Bár az OLAF jogi hatáskörébe nem tartozik bele, hogy maga emeljen vádat a jogsértőkkel szemben, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek segítséget nyújt a szabálytalanságok felgöngyölítésében és kivizsgálásában. Független szerv lévén bármely uniós szervezetnél vagy tagállamban, valamint azokban az Unión kívüli országokban is vizsgálódhat, ahol uniós pénzeket használnak fel. Segíti az információk összegyűjtését és cseréjét, közreműködik a csalás elleni politika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy ezt módszeresen törvénybe is foglalják.

A legfontosabb tények és számadatok az OLAF-ról (2012-es adatok) Személyzet: 435 fő Igazgatási költségvetés: 57,4 millió euró Beérkező információ: 1264 tétel Lezáratlan ügyek száma összesen: 718 –– Vizsgálati ügyek: 431 –– Koordinációs ügyek: 287 Lezárt ügyek száma összesen: 465 Kiadott ajánlások száma: 199 Behajtásra javasolt összeg: 284 millió euró A vizsgálatok átlagos hossza: 22,6 hónap

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

8

Milyen eszközökkel lép fel az Európai Unió a csalás ellen?

Miközben a nagy nyilvánosság és az uniós intézmények, illetve a világ más pontjain működő küldöttségek alkalmazottai a figyelemfelhívó és képzési programokon keresztül értesülnek a csalás elleni tevékenységekről, maga az OLAF két fő program keretében foglalkozik a csalással: a pénzügyi szabálytalanságok elleni küzdelmet szolgáló Hercule programban és az euróhamisítás ellen fellépő Periklész programban.

© European Union

Az Európai Bizottság csalás elleni programjai

Az országok közötti információcsere döntő szerepet játszik a csalás elleni küzdelemben

HERCULE PROGRAM: AZ EURÓPAI POLGÁROK PÉNZÉNEK VÉDELMÉBEN A 2004-ben indított Hercule program az uniós pénzügyekre kiható csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek – például a cigarettacsempészet és a hamisítás – elleni fellépést szolgálja. A 2004–2006-ban 11,8 millió eurós költségvetéssel lebonyolított Hercule I, majd a 2007–2013-ban 98,5 millió eurós költségvetéssel zajló Hercule II programnak köszönhetően az OLAF a következőket érte el: – csalás elleni képzést és segítségnyújtást tudott biztosítani az európai ügyvédi kamarák, bírói testületek és más gyakorló jogi szakemberek részére. A képzések keretében a bűnüldöző szervek több mint 5300 munkatársa bővíthette ismereteit a számítógépes igazságügyi szakértői tevékenységről és a speciális berendezések használatáról; – technikai segítségnyújtást és informatikai támogatást adott a nemzeti hatóságoknak; – a tagállamok nemzeti és regionális hatóságainak jelentős számban nyújtott támogatást csúcstechnológiás műszaki berendezések (röntgenberendezések, adatbázisok és informatikai nyomozati eszközök) beszerzéséhez, hogy ezzel segítse a bűnüldöző hatóságok operatív kapacitásának megerősítését. Az OLAF által átadott szaktudásnak és a pénzügyi támogatásnak köszönhetően a nemzeti hatóságok között javult az együttműködés és bővült az információcsere. Ennek eredményeként nagy mennyiségben foglaltak le cigarettákat, dohányt és más csempészett árucikkeket. Az elmaradt behozatali vámból, hozzáadottérték-adóból és jövedéki adóból is komoly összegeket sikerült behajtani. Emellett több olyan embert őrizetbe vettek és elítéltek, akik részt vettek csempészetben vagy más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő tevékenységben.

A Hercule I és a Hercule II program látványos sikere nyomán 2014 februárjában rendelet született az új, 2014–2020 közötti időszakra szóló Hercule III program elindításáról, mégpedig nagyobb, 105 millió eurós költségvetéssel. E keretösszeg legalább 70%-át olyan tevékenységekre fogják költeni, amelyek során a tagállami szolgálatok, például a vámszervek vagy a rendőrség közvetlen technikai segítséget kapnak napi munkájukhoz. Ezenkívül támogatás igényelhető például speciális digitális igazságügyi szakértői képzésre vagy a cigaretta- és dohánycsempészet felderítését segítő keresőkutyák beszerzésére és kiképzésére. A támogatások a teljes költség legfeljebb 80%-át fedezhetik. PERIKLÉSZ PROGRAM: AZ EURÓBANKJEGYEK ÉS -ÉRMÉK VÉDELME A HAMISÍTÁSSAL SZEMBEN Lehet, hogy az ember akkor találkozik először hamis euróval, amikor vásárolni szeretne egy automatából, de az nem fogadja el a hamis érmét. Az ilyesmit talán nem is kezeljük nagy problémaként, magasabb szinten azonban jóval súlyosabb kérdésről van szó. Az Európai Központi Bank (EKB) összegyűjtött adatai szerint az euró 2002-es bevezetése óta Európában összesen több mint 500 millió euróra tehető az euróhamisítás okozta pénzügyi kár.

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

Az EKB közelmúltban kiadott féléves jelentése szerint 2011 második felében 310 ezer hamis euróbankjegyet vontak ki a forgalomból körülbelül 15 millió euró összértékben, a 2012 első felére eső pénzügyi kár pedig mintegy 13 millió euró volt. Kolumbiától Bulgáriáig számtalan helyen találtak és számoltak fel hamis bankjegyeket gyártó nyomdákat. A 2007–2013-as időszakban 7 millió eurós költségvetéssel rendelkező Periklész program a hamisítás elleni küzdelem terén az illetékes nemzeti hatóságoknak nyújtott képzésre és segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. A program összefogja a rendőröket és a vámtiszteket, a nemzeti központi bankok és pénzverdék képviselőit, a jogi szakembereket, például ügyvédeket és bírókat, valamint a területhez kötődő más szakmai csoportokat úgy az állami, mint a magánszektorból. Ezzel biztosítja, hogy a hatóságok mindig egy lépéssel a hamisítók előtt járjanak.

© European Union

A Periklész program keretében sikerült szorosabb együttműködést kialakítani abban a három régióban – Délkelet- és Északkelet-Európában, illetve Dél-Amerikában –, ahol a leginkább szükség van az euróhamisítással szembeni védekezésre.

Euróérme szakértői vizsgálata speciális berendezéssel

E L L E N

9

A csalás megelőzését támogató jogszabályok Számos olyan jogszabály létezik, amely körvonalazza az OLAF fő szerepét és adminisztratív vizsgálatok végzésére vonatkozó hatáskörét. Az 515/97/EK tanácsi rendelet ismerteti a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás jogi keretét, valamint a hatóságok és a Bizottság által folytatott együttműködést, melynek célja, hogy a vámra, a mezőgazdaságra és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogszabályokat helyesen alkalmazzák. A kölcsönös segítségnyújtás fő eszköze az OLAF kezelésében működő Csalás Elleni Információs Rendszer. Ez az egyedülálló és biztonságos infrastruktúra több mint 1200 illetékes tagállami szolgálat, harmadik országbeli partner, nemzetközi szervezet, bizottsági szolgálat és egyéb uniós intézmény közel 10 ezer regisztrált végfelhasználója számára elérhető. A Csalás Elleni Információs Rendszer több adatbázishoz és információcsere-rendszerhez is hozzáférést biztosít a vámcsalás elleni fellépés céljából. A Csalás Elleni Információs Rendszer különösen fontos eleme a váminformációs rendszer (VIR) és a vámügyirat-azonosítási adatbázis (FIDE). A VIR voltaképpen egy adatbázis, melyben a jogszabályok megsértésével összefüggésbe hozható árukra, készpénzre, közlekedési eszközökre, vállalkozásokra és személyekre vonatkozó információkat tárolják. A FIDE a személyek és vállalkozások ellen indított, folyamatban lévő és lezárt vizsgálatok ügyiratszámait tartalmazza, ezzel segítve elő a vizsgálatok lefolytatásában végzett együttműködést (kölcsönös segítségnyújtást).

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

10

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

ÍGY VIZSGÁLJA AZ OLAF A HOZZÁ BEÉRKEZŐ INFORMÁCIÓT

ÜGY ELUTASÍTVA Vizsgálat

KIVÁLASZTÁSI SZAKASZ

A főigazgató döntése

Kapott információk: • közszektorból (EU-intézmények, tagállamok részéről) • magánszektorból (a lakosság, magánszervezetek, visszaélést jelentő személyek részéről)

A vizsgálati, kiválasztási és felülvizsgálati csoport véleményezi, hogy az OLAF megnyissa-e, vagy pedig utasítsa-e el a kérdéses ügyet attól függően, hogy az információ: • az OLAF hatáskörébe tartozik-e

A főigazgató megnyitja/ elutasítja az ügyet

1. A vizsgálati tevékenységek körébe tartoznak többek között: • a személyes beszélgetések • a telephely ellenőrzése • a helyszíni ellenőrzések • az igazságügyi informatikai vizsgálatok • a vizsgálati kiküldetések nem uniós országokba 2. A vizsgálatok törvényességének ellenőrzése, következtetések A tagállamok csalás elleni tevékenységeinek összehangolása

VIZSGÁLATI SZAKASZ

• elegendő-e a vizsgálat megindításához • összhangban áll-e az OLAF vizsgálati politikájának prioritásaival

NINCS AJÁNLÁS A főigazgató ajánlása

REPORT

Az ajánlások végrehajtásának nyomon követése:

Ajánlások:

• bűnügyi nyomozások

• fegyelmi

• büntetőeljárás lefolytatása és ítélet meghozatala

• pénzügyi

• az érintett pénzösszegek visszanyerése • fegyelmi intézkedések

NYOMONKÖVETÉSI SZAKASZ

Mit jelent a „közös vámügyi művelet”? A közös vámügyi művelet a tagállamok és harmadik országok vámhatóságainak határozott időre szóló, összehangolt, célirányos operatív intézkedése a határokon átnyúló tiltott kereskedelem megakadályozására.

• bírósági

• igazgatási A zárójelentés továbbítása az érintett uniós intézmények, szervek és hivatalok vagy tagállamok számára

A főigazgató ajánlást tesz a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

Hogyan zajlanak a vizsgálatok?

11

E L L E N

AZ OLAF MEGÁLLAPÍTÁSAIT KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK

AZ ÜGYEK NYOMON KÖVETÉSE AZ ELSŐTŐL AZ UTOLSÓ LÉPÉSIG Az OLAF 2011-ben 1046 olyan információt kapott, amely nyomozati szempontból potenciális jelentőséggel bírt. Az új internetes csalásbejelentő rendszernek köszönhetően minden korábbinál több magánszektorbeli forrásból érkezett bejelentés.

HOGYAN DÖNTI EL AZ OLAF, HOGY MIT ÉRDEMES NYOMON KÖVETNI? Az OLAF annak alapján dönt a vizsgálatok és koordinációs ügyek indításáról, hogy a kapott információ a hatáskörébe tartozik-e, elegendő adat áll-e rendelkezésre egy vizsgálat vagy koordinációs ügy indításához, illetve, hogy az információ a vizsgálati elsőbbséget szabályozó politika hatálya alá esik-e.

MI TÖRTÉNIK AZ ÜGYEK LEZÁRÁSAKOR? Amikor az OLAF lezárja egy ügy vizsgálatát, a záró jelentés alapján bírósági, fegyelmi, pénzügyi vagy igazgatási intézkedést javasolhat. A javasolt intézkedést vagy az uniós hatóságok, vagy a tagállami hatóságok hajtják végre.

AZ OLAF JAVASLATAI A 2011-BEN ZÁRULT ÜGYEKBEN A 2011-ben tett összes ajánlás: 175

Amikor az OLAF lezár egy ügyet, igazgatási, fegyelmi, pénzügyi és/vagy bírósági intézkedéseket javasolhat. Az ügy jellegétől függ, hogy a tagállamok vagy az érintett uniós hatóságok mennyi idő alatt tudják végrehajtani ezeket az ajánlásokat: jogi kereset vagy pénzbehajtás esetén hosszabb időre lehet szükség. Ez a helyzet főként akkor áll elő, ha nagyszabású csalás történik, vagy a bűnszervezetek például tervezett csőddel, illetve csúcsminőségű hamis igazoló okmányok használatával rejtik el a vagyonukat.

A CSALÓK BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁSA Az OLAF ajánlásai nyomán 2011-ben indult tagállami eljárásokban sok hónapnyi szabadságvesztést szabtak ki, és a még bírósági ítéletre váró ügyek száma is magas. Nem minden OLAF-ügyben születik bírósági ítélet. 2011-ben az esetek több mint felében a tárgyalás előtt ejtették a vádat, a fennmaradó ügyeket tekintve pedig a vádlottakat 42%-ban elítélték, 7%-ban felmentették. A jogi keresetek kimenetele országonként nagyon eltérően alakult. Az Európai Ügyészség felállításáról szóló 2013-as bizottsági javaslat egyik fő célja éppen ezért a tagállamok közötti különbségek csökkentése volt. Az ügyészség a tervek szerint az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények kivizsgálásában és a vádemelésben lesz majd illetékes.

A PÉNZEK VISSZASZERZÉSE

23 13% 16 9%

Az OLAF létrejötte óta 3500 vizsgálatot folytatott le. A pénzek visszaszerzését azonban nem maga a hivatal végzi: a behajtás az uniós intézmények és a tagállamok feladata.

Bírósági ajánlás Pénzügyi ajánlás Fegyelmi ajánlás Igazgatási ajánlás

73 42%

63 36%

AZ OLAF VIZSGÁLATAI NYOMÁN INDULT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN MINDEN KORÁBBI ÉVNÉL TÖBB SZABADSÁGVESZTÉST SZABTAK KI 2011-BEN

Bírósági ítéletek

2007

2008

2009 ÜGYEK SZÁMA

ÉRTÉK

ÜGYEK SZÁMA

2011

ÜGYEK SZÁMA

ÉRTÉK

ÜGYEK SZÁMA

Felfüggesztett szabadságvesztésbüntetés (hónap)

13

246

12

452

9

339

18

1249

35

840

Szabadságvesztésbüntetés (hónap)

9

326

15

955

15

1240

23

1503

59

6137

13

1,8

16

175,3

12

17,3

23

1467,7

42

154,7

Pénzbírság (millió euró)

ÉRTÉK

2010 ÉRTÉK

ÜGYEK SZÁMA

ÉRTÉK

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

Néhány az OLAF eredményei közül

Kozmetikázott önéletrajzokkal bukott le Egy bulgáriai gyárépítési projekt az EU-tól 34 millió eurónyi, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól pedig további 25 millió eurónyi támogatásban részesült volna. Mindebből 7 millió eurót előzetesen már folyósítottak is, azonban a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságtól kapott információk nyomán az OLAF riadót fújt. A pályázatot elnyerő csoporttal kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy valótlan adatokat adtak meg az alkalmazottak képesítéséről és szakirányú tapasztalatáról. Az OLAF közbelép A több tagállamban folyó nyomozás kiderítette, hogy a nyertes csoport által összeállított pályázat valóban félrevezető volt, hamis képet adva a tapasztalatokról és képesítésekről. Az OLAF a 34 millió eurós kifizetés törlését és a 7 millió eurós előleg visszaigénylését javasolta. A főigazgatóság az ajánlásoknak megfelelően fog eljárni, az OLAF pedig a bolgár igazságügyi hatóságokhoz is továbbította az ügyet.

12

Kenőpénzzel bukott le A Bizottság egyik küldöttségének projektvezetőként dolgozó tisztviselőjével kapcsolatban felmerült az a gyanú, hogy csúszópénzeket követel, és a feltételezés az OLAF-hoz is eljutott. A helyi nyomozók hozzáfértek a számítógépes nyilvántartáshoz, átvizsgálták az adatokat, és továbbították őket az illetékes jogi hatóságokhoz. Ez utóbbiak az OLAF szakértelmére támaszkodva végeztek vizsgálatokat, és értékelték azok eredményeit. Pénzt fogadott el kedvező bánásmódért cserébe Az OLAF beszerezte a szükséges információkat, és a vizsgálatok alapján arra jutott, hogy a tisztviselő az évek során feltehetően személyes kapcsolatot alakított ki a projektek résztvevőivel, így azok a kiválasztási eljárásban visszaélhettek összeköttetéseikkel. Ennek következtében néhány résztvevő kedvezőbb bánásmódban részesült. Felfüggesztés A tisztviselővel és a résztvevőkkel szemben is bűnügyi nyomozás indult. Az OLAF azt javasolta, hogy megelőző intézkedésként a tisztviselőt távolítsák el a pozíciójából, a projekt résztvevőit pedig vegyék fel a Bizottság korai előrejelző rendszerébe, hogy a továbbiakban ne vehessenek részt projektekben.

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

E L L E N

13

Három földrészre kiterjedő vizsgálatok

© iStockphoto/Bill Oxford

A bioüzemanyag behozatala preferenciális származás esetén kedvezőbb lehet

Megkerülték a biodízel behozatali vámját Az Indiából az EU-ba importált biodízel vámmentes. Az OLAF a szóban forgó esetben azt állapította meg, hogy az érintett indiai cég által exportált biodízel üzemanyag eredetileg az USA-ból származott, ám azt Indián keresztül behozva, az indiai termékre érvényes preferenciális származást kihasználva elkerülték a behozatali vámot.

Az OLAF vizsgálatai Indiában, az USA-ban, Spanyolországban, Belgiumban, Svájcban és Franciaországban zajlottak, mindig az adott ország hatóságainak közreműködésével. A bizonyítékokat a tárolást és ellenőrzést végző cégektől, valamint a nemzeti hatóságoktól és más gazdasági szereplőktől gyűjtötték. 32 millió euró forgott kockán A vizsgálat arra derített fényt, hogy az indiai vállalat biodízelt importált az USA-ból, azt ideiglenesen raktárakban tárolta, ahol kis mennyiségű indiai származású biodízelt adott hozzá, majd preferenciális indiai származásról szóló bizonyítvánnyal szállította tovább az EU-ba. A vállalat az amerikai üzemanyagot egy esetben az indiai gyárába szállította, és állítása szerint itt újra feldolgozta, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak. Az OLAF nyomozói megállapították, hogy az amerikai üzemanyag eleve megfelelt a követelményeknek, ezért az állítólagos újrafeldolgozás felesleges volt.

2009 óta, amikor is hatályba lépett az USA-ból származó biodízelre vonatkozó dömpingellenes vám, egy amerikai cég jelentős mennyiségben szállított biodízelt ehhez az indiai vállalathoz. Az indiai vállalat hasonló mennyiségeket szállított az EU-ba.

Az OLAF bemutatta a szükséges bizonyítékokat, amelyek alapján Belgium, Spanyolország és a behozatalban érintett más uniós tagállamok vissza tudták igényelni a be nem fizetett vámokat. A teljes összeg elérte a 32 millió eurót.

A tesztkérdések megoldásait kiadta a barátjának Egy másik, szintén uniós tisztviselőt érintő esetben az OLAF egy vizsga lebonyolításával kapcsolatban indított vizsgálatot. Kiderült, hogy az érintett tisztviselő kiadta a válaszokat az egyik jelentkezőnek.

A számítógépes igazságügyi szakértő színre lép A számítógépes nyilvántartások igazságügyi szakértői vizsgálata igazolta, hogy a magas rangú tisztviselő elküldte az egyik barátjának a kérdéseket és a mintaválaszokat. A fegyelmi eljárás elindítása után a tisztviselő lemondott.

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

14

1,2 millió szál csempészett cigarettát foglaltak le a „Barrel” műveletben

A csempészet – amely szinte kizárólag a szervezett bűnözői csoportok területe – a 2011-ben indított „Barrel” művelettel került az OLAF látókörének középpontjába. A művelet következtében 1,2 millió szál csempészett cigarettát foglaltak le és semmisítettek meg. A dohánycsempészet elleni fellépés továbbra is kiemelt helyen szerepel a hatóság feladatainak listáján.

A csempészek kihasználják a regionális réseket Az EU keleti határán a hatóságok gyakran nem folytatnak megfelelő szintű információcserét a műveletekről, nem ritka a korrupció, és a forráshiány miatt sokszor az infrastruktúra és a berendezések is elavultak vagy alkalmatlanok. Mindez közrejátszik abban, hogy a csempészek a maguk javára tudják fordítani a hiányosságokat.

© iStockphoto/SimmiSimons

Az EU-nak a becslések szerint évi 10 milliárd eurónyi veszteséget okoz a cigarettacsempészet. Ez a behozatali vámból befolyó uniós bevételre is közvetlen hatással van.

Az összetett programokban történhetnek visszaélések

Összefogás a szervezett bűnözés ellen Az OLAF minden rendelkezésre álló eszközzel aktívan fellép a dohánycsempészet ellen. Ennek jegyében vizsgálatokat indít, összehangolja az eseteket és technikai segítséget is nyújt a tagállami hatóságoknak, például a berendezések társfinanszírozásával és más támogatással. A „Barrel” művelet, amely az OLAF és a lengyel vámigazgatási szerv közös szervezésében jött létre, a vasúti forgalmat vette célba az EU keleti határán. A műveletben Norvégia, Svájc, Horvátország és Törökország mellett huszonnégy uniós tagállam vett részt.

U N I Ó S

F E L L É P É S

A

C S A L Á S

É S

A

K O R R U P C I Ó

E L L E N

15

Kitekintés – Mit a tartogat a jövő a csalás elleni küzdelemben… …az Európai Bizottságnál?

A Pluto és a Csalás Elleni Információs Rendszer: a technológia erejével a csalás elleni küzdelemben

Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el új csalás elleni stratégiáját, ezzel aktualizálta és korszerűsítette az uniós költségvetést károsító csalások kezelését. A stratégia elsődlegesen az uniós költségvetésnek arra a 20%-ára vonatkozik, amely a Bizottság közvetlen kezelésében áll. Általános célja, hogy növelje a felderítési arányt, erősítse a megelőzést és javítsa a vizsgálati feltételeket. A csalások megelőzésével és felderítésével kapcsolatos új intézkedések 2013 vége óta vannak érvényben, a vizsgálatokkal, a behajtással, az információkhoz való hozzáféréssel és a közbeszerzés szervezésével kapcsolatos további rendelkezések pedig legkésőbb 2014 végén lépnek életbe. A stratégia értelmében az OLAF nagyobb szerephez jut mint tanácsadó szerv és mint az Európai Bizottság segítője a csalás elleni küzdelemben. Munkája során nagy hangsúlyt fektet az új technológiákra. Az egyik új projekt pedig, a Pluto – az elemzési eszközökkel és csalásindikátorokra vonatkozó adatokkal dolgozó ellenőrzési és vizsgálati rendszer – máris bebizonyította, hogy a bizottsági szolgálatok és az OLAF közös módszerei javíthatják a könyvvizsgálatot és az ellenőrzést.

A hatékony elemzési eszközöket és csalásindikátorokat alkalmazó információszerzési projektek – mint például a Pluto – jó példát szolgáltatnak arra, hogy az információtechnológia (IT) segítségével le lehet buktatni a csalókat. Az illetékesek ugyanis a legfrissebb informatikai módszerekkel gyorsabban észlelhetik a szabálytalanságokat, ezért ezt felismerve egyetlen közös technikai platformon keresztül biztosítják a vámtisztek és a többi nemzeti hatóság közötti biztonságos adatcserét. A Csalás Elleni Információs Rendszer időt takarít meg azzal, hogy a feltételezett illegális áru- vagy pénzmozgásokról készített hatósági elemzéseket az összes részt vevő bűnüldöző szerv láthatja. Mivel senkinek nem kell még egyszer bevinnie az adatokat, és az ismeretek megosztása is hatékonyabb, a hatóságoknak kevesebb időt kell a gyanús esetek kiszűrésébe fektetniük. Felszabaduló idejüket a bizonyítékok felderítésére fordíthatják, ezáltal még több elkövetőt vihetnek bíróság elé.

© European Union

Vonatok ellenőrzésére szolgáló átvilágító berendezés a lengyel–ukrán határon

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

16

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

Az OLAF minden eddiginél fontosabb szerepet játszik a vizsgálatokban, a támogatásban, a hatóságok és bűnüldözők közötti kommunikáció elősegítésében, valamint a technikai segítségnyújtásban.

© European Union

Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler vázolja a jövő irányvonalait

…az OLAF-nál? A csalók új technikákat dolgoznak ki, a szervezett bűnözés pedig készpénzre váltja ezeket. Az Európai Bizottság ennek megfelelően új programokat vezet be és új területeknek biztosít elsőbbséget. Mindeközben a technológia is megállíthatatlanul fejlődik, ami a bűnüldözést és a csalás ellen küzdő szerveket szintén újabb és újabb kihívások elé állítja.

A szervezet az Európai Bizottság csalás elleni stratégiájának hatékonyabb támogatása érdekében életre hívta az összes szolgálatot és ügynökséget összefogó Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózatot, amely többek között a csalás kockázatának kezeléséhez nyújt támogatást és tanácsadást. A Bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó javaslatát, és erről az Európai Unió Tanácsában jelenleg is folynak tárgyalások. Ha megalakul az Európai Ügyészség, az OLAF-nak az uniós csalások és az uniós pénzügyi érdekeket sértő egyéb bűncselekmények kivizsgálására szóló jelenlegi feladatköre az új szervezet hatáskörébe kerül át. Az OLAF tovább folytatja majd az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok ügyében végzett adminisztratív vizsgálatokat, amennyiben nem merül fel bűncselekmény gyanúja. Ugyanígy a hatáskörébe tartozik majd az uniós munkatársak és intézményi tagok súlyos munkahelyi kötelességszegéseinek kivizsgálása, amennyiben azok nem érintik az EU pénzügyi érdekeit. A fejleményekért érdemes figyelemmel kísérni az OLAF weboldalát (http://ec.europa.eu/anti_fraud/index_hu.htm).

További információk Ha a kiadványban található információk felkeltették érdeklődését, bővebben az alábbi webhelyeken tájékozódhat:

XX XX XX XX XX XX XX XX XX

Csalás bejelentése: http://ec.europa.eu/anti_fraud/investigations/report-fraud/index_hu.htm Az OLAF honlapja: http://ec.europa.eu/anti_fraud/index_hu.htm Éves jelentés: http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/reports-olaf/2012/olaf_report_2012_en.pdf Sikertörténetek: http://ec.europa.eu/anti_fraud/investigations/success-stories/index_en.htm Az Európai Bizottság csalás elleni stratégiája: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0376:FIN:EN:PDF Tények és számadatok a csalásról: http://ec.europa.eu/anti_fraud/investigations/fraud-in-figures/index_en.htm Pénzügyi érdekeink védelme: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0293:FIN:HU:PDF Hercule program: http://ec.europa.eu/anti_fraud/about-us/funding/index_en.htm Az EU korrupcióellenes jelentése: http://ec.europa.eu/anti-corruption-report

ISBN 978-92-79-24332-5 doi:10.2775/64373

NA-70-12-026-HU-C

K Ö Z É R T H E T Ő E N