A kórházak függetlensége lenne a megoldás az adóssághalmozás ellen (hanganyaggal)

Sajtószemle

2015. augusztus 13.

Mno.hu (HírTv)

Újabb adósságrendezésre lehet szükség (videóval) 50 százalékkal nőtt a kórházak adóssága, szeptemberre elérheti a 60 milliárd forintot – a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetségének elnöke szerint. Rácz Jenő, aki korábban a kórházszövetséget is vezette, azt mondta: a megoldást az életmentő eszközök áfájának 5 százalékra való csökkentése jelentené, akárcsak a gyógyszerek esetében. „Addig, amíg a finanszírozás nem követi igazából a költségeket, addig ezek a tartozások mindig újratermelődnek.” Ezt Nagy Péter, a János Kórház orvos-igazgatója mondta egy hete a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A kormány a nyár elején ugyan 60 milliárd forintot átvállalt a kórházak adósságából, de a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége szerint jelenleg még így is 40 milliárd forinttal tartoznak az egészségügyi intézmények. Az illetékes helyettes államtitkár szerint addig korai számokat emlegetni, amíg nincs meg a 60 milliárdos rendezés egyenlege. De azt ő sem tagadja, hogy az adósság újratermelődhet mindaddig, amíg a költségvetés nem minden beavatkozás árát téríti meg maradéktalanul a kórházaknak. „Ez egyik pillanatról a másikra nem megy. És az, hogy 2015-ben is van az intézményrendszernek további olyan működési feladata, amelynek a fedezete nem száz százalékban áll rendelkezésre… Mire gondolok?! Arra, hogy egyik napról a másikra ezt a hiányt ledolgozni nem lehet, de azt is el kell mondani, hogy az a tendencia, amely korábban észlelhető volt eladósodás szempontjából, csökkent” – mondta Mészáros János, az EMMI helyettes államtitkára. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese úgy véli, még idén szükség lesz egy második adósságátvállalásra is. „A kifizetések még folyamatban vannak. Tehát ha le fog zárulni a konszolidáció, akkor az adósságállomány legjelentősebb részét rendezte az ágazat. És ezt követően pedig államtitkár urat fogom idézni: a fennmaradó rész rendezése az év végéig a kasszamaradványból várható” – mondta Szentes Tamás. A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy az adósságnövekedés megoldása az lehetne, ha a kormány 5 százalékra csökkentené az áfát az életmentő eszközök, illetve a gyógyszerek esetében. A videó a linkre kattintva tekinthető meg http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/ujabb-adossagrendezesre-lehet-szukseg-1299656 Klubrádió.hu

A kórházak függetlensége lenne a megoldás az adóssághalmozás ellen (hanganyaggal) A kórházak részleges privatizációját tartaná célravezetőnek a Klubrádiónak nyilatkozó közgazdász ahhoz, hogy konszolidálni lehessen a kórházi adósságállományt, amely a legfrissebb adatok szerint mintegy 60 milliárdos. Mihályi Péter úgy látja, nem kell nagy reform ezen a téren. Az intézmények és vezetőik önállóságát kellene visszaadni és pár kórházat magánkézbe kellene adni. Mint mondta, ebből elég lenne néhány az országban, hogy a többi intézményt lehessen hozzá mérni. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=190132 MTI.hu

Másfél

év

múlva

indulhat

az elektronikus egészségügyi

rendszer

Budapest, 2015. augusztus 12., szerda (MTI) - Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba. A nemzeti egészségügyi informatikai (e-egészségügyi) rendszer projektjének nyitó konferenciája előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón Sas Tibor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai vezetője elmondta, hogy a témakörben három uniós program fut, amelyeknek az összértéke tízmilliárd forint. A rendszer lényege, hogy a betegek orvosi dokumentumai (leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések, stb.), ha a páciens ehhez hozzájárul, akkor bárhol, bármikor elérhetők a kezelőorvosok számára, és mindenki lekérdezheti saját betegdokumentációit az ügyfélkapun keresztül - ismertette. A szakember elmondta, hogy a rendszer sarkalatos kérdése az adatvédelem: a beteg megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. A digitális önrendelkezés során meghatározhatja, hogy ki, mikor, milyen esetekben láthatja orvosi dokumentációit. Ezeket jogszabályban fogják meghatározni, a betegek pedig az ügyfélkapun belépve rendelkezhetnek majd adataikról. Fontos eleme lesz a rendszernek az úgynevezett e-recept, amely felválthatja a papír alapú vényeket, amelyeket azonban az új rendszerben is megtartanak - tette hozzá. Szabó Bálint, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szakmai vezetője elmondta: október végére lezárul az informatikai fejlesztés, majd egy tesztidőszak következik a bevont intézményekkel, háziorvosokkal. Hozzátette: erre az időre már a jogszabályi környezetnek is rendelkezésre kell állnia. A tervek szerint 2016 második félévétől szabad csatlakozást biztosítanak az intézményeknek, 2017 első negyedévétől azonban minden egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz használni az e-egészségügyi rendszert. eski.hu

OECD: az egészségügyi kiadások lassan növekednek Az OECD elemzése szerint több európai országban továbbra is csökkenés figyelhető meg az egészségügyi kiadások terén, miközben az Európán kívüli országokban 2010 óta növekednek az egészségügyi kiadások. Számos európai országban tovább csökkentek az egészségügyi kiadások 2013-ban, így például Görögországban, Olaszországban és Portugáliában – derül ki az OECD elemzése alapján. A legtöbb EU-tagországban az egy főre jutó egészségügyi reálkiadások mértéke a 2009-es szint alatt volt ebben az évben. Ezzel ellentétben az Európán kívüli országokban az egészségügyi kiadások 2010 óta évente mintegy 2,5 százalékkal emelkednek. Az egészségügyi kiadások növekedése általában a gazdasági növekedéssel párhuzamosan alakult, így az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya 2012-höz viszonyítva stabil maradt. A válságot megelőző időszakban ugyanakkor az egészségügyi kiadások növekedésének üteme jelentősen H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–2–

meghaladta a gazdaság többi szektorának növekedési ütemét. 2013-ban az egészségügyi kiadások (leszámítva a beruházásokat) GDP-n belüli részaránya 8,9 százalék volt, legalacsonyabb Törökországban (5,1 százalék), legmagasabb az Egyesült Államokban (16,4 százalék). Magyarországon az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részaránya 2013-ban 7,4 százalék volt, ami kissé a 2012-es szint (7,5 százalék) alatt van, a 2009-es szintnek felel meg. Az Európai Unión kívül az egészségügyi kiadások átlagos növekedési üteme 2013-ban 2,6 százalék volt, melyet az Ázsiában és Dél-Amerikában tapasztalható erőteljes növekedés támasztott alá. Chilében és Dél-Koreában az egészségügyi kiadások növekedése 5 százalék fölött volt 2013-ban, az egy főre jutó kiadások szintje pedig mindkét országban közel 25 százalékkal növekedett reálértéken 2009 óta. Kanadában az egészségügyi kiadások folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, habár a növekedés üteme elmarad a gazdasági növekedés ütemétől. Az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások 2013-ban 1,5 százalékkal növekedtek, ami kevesebb, mint a 2009 előtt tapasztalható átlagos éves növekedés üteme. A Medicare és Medicaid központok legutóbbi előrejelzései gyorsabb növekedést jeleztek előre 2014-re, mivel több amerikai polgár fér hozzá egészségbiztosításhoz. Az előzetes növekedési adatok egy tucat OECD-országra vonatkozóan mérsékelt növekedést jeleznek előre az egészségügyi kiadásokban 2014-re, de a növekedés szintje továbbra is elmarad a válság előtti szinttől. Az egészségügyi kiadások háromnegyede továbbra is állami forrásokból származik az OECDországokban, de néhány országban a költségmegszorító intézkedések a magánkiadások arányának növekedéséhez vezettek, a magán egészségbiztosítás vagy a háztartások által fizetett közvetlen kifizetések növekedése révén. Görögországban és Portugáliában a magánkiadások aránya mintegy 4 százalékponttal emelkedett 2009 óta, ami a legnagyobb növekedés az OECD-országok körében, így 2013-ban mindkét országban az összes egészségügyi kiadás mintegy harmada származott magán forrásokból. http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=3259 index.hu

A halálhoz hozzá lehet szokni, a halálhír közléséhez nem Nincs olyan eset, amikor egy halálhír kellemes érzéseket vált ki abból, akinek mondják. Ugyanez a helyzet az orvosokkal is, akik egy körkérdés szerint még a műhiba lehetőségénél is jobban szoronganak attól, hogy valakivel halálhírt kell közölni. Ideális esetben a hozzátartozóknak személyesen, nyugodt körülmények között, őszintén és empatikusan, a lehetséges gyászterápiákat felajánlva kellene értesíteni arról, hogy a szerettük meghalt. Igazán jó megoldás nincsen, hiszen valaki meghalt, de ezért aztán még fontosabb, hogy a kórház és orvos mindent megtegyen, amit lehet, hogy a rettenetes élményt ne tegye még rettenetesebbé. „Hajnal háromkor hívtak, anyámnál aludtam éppen, megkérdezték, hogy Elek András rokona vagyoke. Mondom, igen, a fia. Jó, mert akkor nekem elmondhatja, hogy Bandi bácsi meghalt, lehet jönni. Mondom, mi van? Egy sajnálom nem fért bele? „Jó, akkor sajnálom. Viszhall.” Nem orvos volt, hanem egy ápoló, de soha nem fogom elfelejteni, pedig 12 éve történt.” „Rutin ultrahang vizsgálatra mentem boldog, ikrekkel várandós, reménybeli szülőként. Gyászoló páciensként jöttem ki a vizsgálóból. Az ikrek előzmények és tünetek nélkül haldokoltak a méhemben egy olyan ritka betegség miatt, amiről még csak nem is hallottam. Két nappal később kellett világra hoznom a két kisfiút, akiket soha nem láttam felnőni. Aztán hazamentem.”

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–3–

Nincs "jó" megoldás Gyakorlatilag nincs olyan eset, amikor a halálhír jó érzéseket vált ki abból az emberből, akinek közlik, és a közlésnek számtalan módja lehet. A fentiek közül a második esetet tíz évvel ezelőtti élményeiről a Guardianben írta le Ranjana Srivastava, aki onkológusként dolgozik. „Egy tapasztalt szülészorvos végezte az ultrahang-vizsgálatot. Minden rendben ment, a munkámról cseverésztünk, amikor egyszer csak összehúzta a szemöldökét, aztán vágott egy grimaszt, aztán ideoda húzta az ultrahang fejét, majd kirontott a vizsgálóból, mielőtt egy szót is szólhattam volna. Ezután az irodájába hívott, hellyel kínált. És ugye nem sok terhes nőt hívnak be, aki rutin ultrahangra érkezik. „Sajnos rossz hírt kell közölnöm” – mondta, és egy pillanatra azt hittem, hogy előtör belőlem az orvos és szofisztikált kérdéseket teszek fel, hogy teszteljem, de mint a többi pácienst, engem is szétfeszített a töménytelen kérdés, de némává fagyasztott a sokk. „Meg fognak halni?” – kérdeztem. Az orvos a valóságnak megfelelően, teljesen őszintén arról tájékoztatta Srivastavát, hogy az egyik babának van egy kis, de rendkívül csekély mértékű esélye. És hogy sokkal valószínűbb, hogy mindketten meghalnak. „A szülész a kikezdhetetlen igazságot mondta, és ezzel mintha sebészi úton távolította volna el belőlem a bizonytalanságot, és adta át azt a tudást, amire szükségem volt az előttem álló nehézségekhez.” Az Orvosi kommunikáció című, medikusoknak szóló tankönyvben (ezt használják a Semmelweis Egyetemen) szintén azt írják, hogy egyszerűen és közérthetően kell elmondani a hírt, és semmilyen körülmények között nem szabad a valóságtól eltérőt állítani. Az orvosoknak azt tanítják, hogy a meghalt kifejezést kell használni, sőt, azokban a kórházakban, ahol van protokoll a halálhír közlésére, ott is a meghalt kifejezés (olykor többszöri) használatára szólítják fel az orvost. Mert a különféle szóképek, az „elment tőlünk”, az „eltávozott”, az „elaludt”, nagyon gyakran félreértést szülnek, és olyan kérdéseket vonnak maga után, hogy az illető hova ment vagy mikor ébred fel. Dr. Zelena András idéz egy párbeszédet a halálhír közléséről, a Kharón című folyóiratban megjelent cikkében, ami így zajlott: „Asszonyom! Sajnálattal kell közölnöm: a férje elszenderült. - Rendben doktor úr, értem, de mikor ébred föl?” A dr. Pilling János által szerkesztett Orvosi kommunikáció kötet szerint az orvosnak jó volna kerülnie a „tudom, mit érez szófordulatot” is, mert „más érzéseit pontosan nem ismerhetjük, a veszteség nem velünk történt, így ez a kijelentés csak ellenérzéseket kelt. Hasonlóképp kerülendő a „higgye el, jobb ez így” vigasztalás, mert még súlyos betegség esetén sem minősíthetjük egy családtag halálát jónak”. Az a legjobb, ha az orvos személyesen közli a halálhírt, de erre a gyakorlatban nagyon ritkán van mód, inkább telefonon teszi ezt. Sőt, pár éve nagy port kavart az az ügy, amikor a miskolci kórházban elhunyt koraszülött csecsemők hozzátartozóit sms-ben értesítették. És a legtöbb hazai kórházban még mindig él az a gyakorlat, hogy egyenszövegű táviratban értesítik a rokonokat. Heti 15 halálhír Egy nagy budapesti kórház intenzív osztályán dolgozó szakorvos, Anna, hetente átlagosan tíz-tizenöt alkalommal közöl halálhírt a náluk elhunyt betegek hozzátartozóival. Fél éve ő is átélte a hozzátartozói helyzetet, amikor nagymamája egy másik kórház intenzív osztályán feküdt. „Alig álltak szóba velem az orvosok, lesütötték a szemüket, volt, aki elsírta magát. Borzasztóan kiakasztott a sírásuk, én fogom elveszteni a nagymamámat, nem ők. Lehetséges csodáról beszéltek, aztán végül hamar rájöttem magamtól, hogy itt már nincs tovább, meg fog halni, de nem közöltek semmit egyenesen, pedig tudták, hogy én is intenzíves orvos vagyok.”


–4–

A jogszabályok szerint ma már kizárólag orvos közölhet halálhírt, de ezen felül, abban a kórházban, ahol Anna dolgozik, nincs előírt protokoll a halálhírek közlésére, ő leggyakrabban telefonon értesíti a rokonokat. „Ha egy 17 éves lány hal meg a kezedben, akkor rá életed végéig emlékezni fogsz. Névvel, arccal, rokonokkal együtt. Van olyan kollégám, aki a halálhírt úgy is képes közölni, ha mások körülötte vannak, de én mindig elvonulok a saját telefonommal egy csendes helyre. Nem akarom, hogy a vonal másik végén lévő ember azt érezze, hogy nekem ez nem fontos. Bemutatkozom, megmondom, hogy az intenzív osztályról telefonálok, és várok egy kicsit, hogy a hozzátartozó képes legyen felkészülni. Ezután kifejezem sajnálatomat és elmondom, hogy meghalt. Ilyenkor van lehetősége kérdezni, leggyakrabban attól félnek, hogy a rokonuknak nagy fájdalmaik voltak.” Az orvosoknak fel kell mérnie, hogy a hozzátartozó mennyit szeretne tudni a halál körülményeiről. "Annyi információt érdemes átadni, amennyit a hír fogadója fel tud dolgozni" - fogalmaz Pilling János pszichiáter könyvében. "Ezt pedig leggyakrabban a kérdéseik jelezhetik." És az orvosnak ki segít? Bár havonta több tucat betege halálát követi végig, Anna kórházában nincs semmilyen szervezett szupervízió, pszichológiai segítség sem. „Annyi van, hogy meg szoktam kérni a főnökömet, hogy pár havonta, amikor már nagyon felgyülemlett minden, tegyen ki pár napra az intenzívről a műtőbe.” "A halál látványához idővel hozzá lehet szokni, de ahhoz, hogy a hozzátartozókkal közöljük szerettük elvesztését, nem" - mondja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Náluk sincs hivatalos protokoll, „minden helyzet más és más, csak irányvonalak segítik a hatékony kommunikációt” – mondta a szóvivő, és azt emelte ki, hogy mivel a hozzátartozók sokkos állapotban vannak, és okokat, magyarázatokat, felelőst keresnek, a mentősök célja az is, hogy a hozzátartozót megnyugtassák. Az orvosokat tanulmányaik során nem készítik fel a halállal való szembesülésre, legalábbis erre jutott dr. Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem docense, aki azt vizsgálta, hogy miként állnak a halálhoz, haldokláshoz, gyászhoz az orvosok, medikusok és az egészségügyi szakdolgozók. „Emiatt az egészségügyben dolgozók sokszor nem tudják a haldoklással kapcsolatos problémákat megfelelően kezelni – ennek egyik jeleként például elkerülik a haldokló betegekkel való kommunikációt. A felkészületlenség a halálfélelmet erősíti bennük, amely mind betegeik, mind hozzátartozóik, mind saját halálukkal kapcsolatban igen erősen megnyilvánul” – fogalmaz Hegedűs. Ennek egyik oka lehet, hogy nagyon keveset, a teljes orvosképzésben mindössze 34 tanórát, vagyis az összes óraszám 0,5 százalékában foglalkoznak ezekkel a témákkal. A kutató egy orvostanhallgató évfolyam tagjait megkérdezte, mitől félnek legjobban leendő munkájukat illetően és az első helyen a rossz hírek közlése szerepelt, még a lehetséges műhibákat is megelőzte. És ha az orvos tudatában van a megfelelő kommunikációs stratégiának a halálhír közlésére, akkor sem biztos, hogy van elég ideje a hozzátartozóra. Egy belgyógyász rezidens orvos számolt be a következőről: a reggeli referáláson tudta meg, hogy az éjjel hány haláleset történt. A dokumentációjáért sietett, de korán reggel a folyosón síró hozzátartozókba botlott, akik a kórteremben üres ágyat látva rokonuk állapota felől érdeklődtek. A doktor információ híján egyáltalán nem tudott érdemi választ adni a felmerült kérdésekre. Ha van a témában tapasztalata, és megosztaná velünk, akkor írjon nekünk. http://index.hu/belfold/2015/08/12/a_halalhoz_hozza_lehet_szokni_a_halalhir_kozlesehez_nem/


–5–

Napi.hu

Hibázott a törvénygyár - elbocsátások jöhetnek Magyarországon Ellátási gondok mellett elbocsátásokhoz is vezethet az az új jogszabály, amely szerint társadalombiztosítási (tb) támogatással csak olyan gyógyászati segédeszköz (gyse) forgalmazható, melyet a forgalmazó az eszköz forgalomba hozójától szerzett be. A törvény kizárja a láncból a nagykereskedőket, akik ezért már nem szerződnek a hazai gyse gyártó kkv-kal. Mivel a gyártók logisztikai háttér nélkül nem tudják teríteni az árut, kénytelenek lesznek leépíteni felesleges kapacitásaikat. Az egészségügyi salátatörvény részeként június 9-én elfogadott rendelkezés kizárja a gyógyászati segédeszköz ellátási láncból azokat a viszonteladókat (nagykereskedőket), amelyek a forgalomba hozóktól vásárolják, és a forgalmazóknak adják tovább a segédeszközöket. Ilyenek különösen a gyógyszertárak részére elsősorban kötszereket és inkontinencia termékeket szállító gyógyszernagykereskedelmi cégek, de a magyar piacon van néhány kifejezetten gyógyászati segédeszköz nagykereskedelemre szakosodott vállalkozás is, amelyek elsősorban a vidéki, kisebb forgalmazókat látják el eszközökkel. Mint arról lapunk már beszámolt, a nagykereskedők kizárásánál a jogszabályalkotó nem vette figyelembe, hogy bár a gyógyszertárak elméletben nem csak gyógyszer-nagykereskedőtől, hanem közvetlenül az importőrtől is vásárolhatnak, logisztikai infrastruktúra hiányában, a járulékos plusz költségek miatt túllépnének a tb támogatott áron, vagyis jellemzően mégis csak a nagykereken keresztül szerzik be a gyógyászati segédeszközöket. A vidéki kis gyse boltok nem is tudnak szerződni közvetlenül a forgalomba hozóval, és amúgy sem rendelkeznek raktározási, logisztikai, szállítási kapacitásokkal, mellesleg egyre kevesebb is van belőlük. A magyar kkv-k járnak rosszul A patikák és a kisboltok mellett a gyógyászati segédeszközöket gyártó magyar kkv-k is pórul jártak az új jogszabállyal. A nagykereskedők ugyanis emiatt már nem kötnek szerződést a gyártókkal a lekötött kontingensre, hiszen az új szabályozás következtében ők kimaradnak majd a folyamatból. A kis magyar gyártó cégeknek nincs logisztikai bázisa, azért szerződnek a nagykereskedővel, aki megfelelő infrastruktúra birtokában naponta kétszer is szállít a gyógyszertárakba, kis vidéki gyse boltokba. Egy kisebb forgalmazó, vagy gyártó akkor sem képes ezt produkálni, ha autója, vagy saját üzlete is van, mert hiányzik az a profi logisztikai rendszer, aminek a kiépítése milliárdokba kerül - válaszolta lapunk kérdésére Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Lekötés híján a tőkeszegény hazai kkv-k nem fognak felesleges kapacitásokat finanszírozni, ezét a támogatott termékekkel foglalkozó állományt gyorsan leépíthetik - véli Rásky. Nincs idő az őszi módosításra várni A szövetség jelezte az egészségügyi államtitkárságnak, milyen veszélyekkel jár a nagykereskedők kihagyása az ellátási láncból, ami vélhetően technikai hibaként csúszott a jogalkotásba. Információik szerint a jogszabályt várhatóan felül is vizsgálják az őszi szezonban, csakhogy a gyártók nem érnek rá addig várni - mondja a főtitkár. Ha szeptemberben megkötik a szerződést, épp négy hónap múlva szállíthatnák a termékeket a nagykernek, amikortól már hatályba lép az új törvény, miszerint nagykereskedőtől nem szerezhet be a gyógyszertár, illetve a gyse bolt. Ezért érthető, hogy a nagykereskedők ódzkodnak a megrendeléstől, csakhogy így feleslegessé válnak az adott gyártókapacitások.


–6–

A helyzet maga a 22-es csapdája - fogalmaz Rásky. Világos, hogy a rendelkezés módosításra szorul, de parlamenti szünet alatt ez nem lehetséges, mire viszont ősszel lefut a változtatás, már késő lesz a vállalkozásoknak. Egy majdani, esetleges törvénymódosítás reményében nem vállalnak ilyen rizikót a nagykereskedő cégek. Egyedüli megoldás az lehet, véli a főtitkár, ha az államigazgatásban valamilyen módon deklarálnák, hogy a nagykereskedők továbbra is részei lesznek az ellátásnak, egy elfogadott, s ezzel egyelőre egyértelműen ellentétesen rendelkező törvény dacára. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hibazott_a_torvenygyar_elbocsatasok_johetnek_magyarorszago n.601675.html Napigazdaság.hu

Rehabilitációs részleget avattak a nyíregyházi kórházban Csaknem félmilliárd forintért épült rehabilitációs részleget avattak fel a nyíregyházi Jósa András kórházban szerdán. Szilassy Géza, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András kórházának osztályvezető főorvosa, a nyíregyházi közgyűlés Fidesz-KDNP-s tagja az MTI-nek elmondta: a beruházás a Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése az észak-alföldi régióban elnevezésű projekt keretében valósult meg. A régió három megyéje, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs hat betegellátó intézménye együttesen 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást kapott a fejlesztéshez. A Nyírség két kórháza, a nyíregyházi és a nagykállói együtt 1,7 milliárd forintot fordíthatott a rehabilitációs betegellátás korszerűsítésére. A Jósa András kórházban 472 millió forintból kétszintes épületet alakítottak ki, valamint felújították a régi tömböt is. A nyíregyházi rehabilitációs részleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának kétharmadát látja el, 300-400 ezer mozgásszervi és 170-200 ezer kardiológiai beteg ambuláns és kórházi kezeléséről gondoskodik. Két- és négyágyas kórtermeket alakítottak ki külön-külön vizesblokkokkal, modern segélyhívó rendszerrel. Létrehoztak egy 1200 négyzetméteres központi rehabilitációs egységet is masszázshelyiséggel, gyógytornateremmel, fizikoterápiás részleggel. A létesítményt Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője, Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere és Adorján Gusztáv, a Jósa András kórház orvos-főigazgatója adta át. http://www.napigazdasag.hu/cikk/53222/


–7–

A kórházak függetlensége lenne a megoldás az adóssághalmozás ellen (hanganyaggal)

Recommend Documents