Az Orbán-kormány a szegények ellen

Az Orbán-kormány a szegények ellen

Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig

A Á

dósságkezelési szolgáltatás megszüntetése: A kormány 2015-től törli a szociális törvény kötelező segélyei közül az adósságkezelési szolgáltatást.

lláskeresési járadék folyósítási időtartamának csökkentése: Európában egyedülállóan rövid, 9 helyett 3 hónapos időtartam, amely a szakértők szerint nem elegendő új állás megtalálásához.

B C C D E

evezették a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötését: A legszegényebb gyerekeket hátrányosan érintő döntés.

saládi pótlék munkához kötése: A Fidesz őszi frakcióüléseinek egyikén tárgyalta a tervet, amely újra a leginkább rászoruló családok gyerekeit hozná nehéz helyzetbe.

saládpolitika felszámolása: Általános családpolitika helyett a kormány megkülönböztet problémás családokat, ők kerültek a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár alá, és nem-problémás családokat, őket a család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár kezeli.

eviánsként kezelik a szegényeket: Pintér Sándor például így indokolta a közmunkaprogram bevezetését: "Nem szabad hagyni, hogy a lustaság, a restség, az ellenszolgáltatás nélküli juttatások elcsökevényesítsék a munkaképes, egészséges polgárainkat."

ltörölt munkanélküli segély: Orbán Viktor őszi nyilatkozata szerint 2018-ig teljesen eltörölné a kormány a munkanélküli segélyt.

2


F F F G H I J

elnőttképzés felszámolása: A felnőttképzés államosításával és lenyúlásával olyan aktív munkaerőpiaci eszközt einstandolt a kormány, ami segítené a foglalkoztatottság növelését.

elsőoktatási mobilitás csökkentése: A felsőoktatási keretszámok rendszere csökkenti az általános felsőoktatási mobilitást.

oglalkoztatást helyettesítő támogatások megszüntetése: A kormány a következő négy év alatt évente negyedével tervezi csökkenteni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat.

ömbös Gyula programjának másolása: A Fidesz közmunkaprogramjának inspirálója Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve - maga az elnevezés is azonos volt eredetileg.

ajléktalan-törvény: A szabálysértési törvény módosításával szabálysértésnek minősül az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig lehetőségük van arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű otttartózkodás.

ndexálás elmaradása: 2008 óta nem emelték a családi pótlékot és a GYES-t, így ezek reálértéke 20-25 százalékkal csökkent.

ómódúak támogatása: A társadalmi újraelosztásból, azaz az adóból fizetett társadalmi transzferekből több jut a társadalom felső 30 %-ának, mint a legalsó 30-nak.

3


K L M M M N Ó P

özfoglalkoztatási minimálbér: A közfoglalkoztatottak minimálbére alacsonyabb a minimálbérnél, ami sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.

akásfenntartási támogatás megszüntetése: 2015-től kikerül a kötelező segélyek köréből a lakásfenntartási támogatás.

éltányossági ápolási díj megszüntetése: 2015-től megszűnik a méltányossági ápolási díj.

éltányossági közgyógyellátás megszüntetése: 2015-től megszűnik a méltányossági közgyógyellátás.

unkanélküli adatok kozmetikázása: A KSH a közmunkásokat az államilag foglalkoztatottak közé számítja, szemben az európai gyakorlattal, ahol a munkanélküliek között szerepelnek, ezzel kozmetikázva a statisztikákat.

egyedik módosítás: Az Alaptörvény negyedik módosítása kimondja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét.

vodáztatási támogatás megszűnése: 2015. szeptember 1-től megszűnik az óvodáztatási támogatás.

asszív táppénz megszüntetése: A 2011-es döntés értelmében nem mehetnek táppénzre azok, akik a biztosítási jogviszony vége után váltak keresőképtelenné.

4


R R S S T U V Z

endszeres szociális segély megszüntetése: Jövő évtől megszűnik a rendszeres szociális segély.

okkantsági nyugdíj megszüntetése: A Fidesz megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, a rokkantsági ellátás után pedig nem jár öregségi nyugdíj.

zegregáció: A Köznevelési törvény módosítása alapján a kormány rendeletben határozhatja meg a szegregált oktatás tilalma alóli kivételeket.

zociális biztonsághoz való jog elvétele: A korábbi alkotmány alapvető jogként ismerte a szociális biztonságot. Az új Alaptörvény ennek helyébe az "állami törekvést" helyezte.

ankötelezettség korhatárának leszállítása: A Fidesz 18 évről 16 évre csökkentette a tankötelezettséget.

niós gyakorlatokkal való szembefordulás: A Fidesz kormány szociálpolitikai lépései szembe mennek az EU-s szociális modellekkel és ajánlásokkal.

iselkedési teszt a segélyek mérlegelésekor: A szociális törvény alapján az önkormányzat szubjektívan mérlegelheti, hogy a rászoruló pl. lakókörnyezete tisztasága alapján - megérdemli-e a segélyt.

avaros törvényhozás: A szociálpolitika témájú törvények elfogadási módja rendszerint nélkülözi a társadalmi, szakmai egyeztetéseket, hatástanulmányokat.

5

Tények és tévhitek – 1. „Azért, mert szegény vagyok, jogaim még ugyanúgy vannak.”

A szegény embereknek nem csak a lehetőségeik, a jogaik is sérültek az elmúlt években. 

Míg a korábbi alkotmány alapvető jogként ismerte el a szociális biztonságot, az új alaptörvény ezt a jogot törölte, helyébe az „állami törekvés” kifejezés került.



Az alaptörvény preambuluma az egyéni szabadság helyébe a kollektív felelősséget helyezi: „képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.” – ez a munkaalapú társadalom doktrínája.



Az alaptörvény XIX. cikke felsorolja a támogatásra jogosultak körét, ahova csak az „önhibájukon kívül” munkanélküliek fértek be.



Az alaptörvény negyedik módosítása kimondja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét.



Az „önhibájukból” és „önhibájukon kívül” munkanélküliek megkülönböztetése megbélyegző, szakmailag megalapozatlan és diszkriminatív.



Hasonlóképp: a családpolitika kormányzati kettéválasztása, ahol a leszakadó családok a „társadalmi felzárkóztatásért felelős” államtitkárhoz kerültek, a többi család pedig a „család- és ifjúságügyek” alá, azt a filozófiát fejezik ki, hogy a kormány különbséget tesz „jó” és „rossz” családok között.



A szociális törvény alapján az önkormányzat szubjektíven mérlegelheti, hogy a rászoruló – például lakókörnyezete alapján – megérdemli-e a segélyt.



A közmunka szabályozása a kényszerre épül: A felajánlott közmunkát, függetlenül az iskolai végzettségtől, el kell fogadni. Az elutasítás súlyos következményekkel jár: a támogatás egy éves megvonásával, a munkaügyi nyilvántartásból való 60 napos kizárással.



A minimálbérnél alacsonyabb közfoglalkoztatási bér sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.

6

Tények és tévhitek – 2. „A közmunka kiutat jelent az állástalanságból.”

A közmunkaprogram drága, pazarló és értelmetlen. 

A kutatások szerint minél tovább vesz részt az egyén a közmunkaprogramban, annál inkább csökken az esélye, hogy munkát találjon a munkaerő-piacon.



Az MTA vonatkozó tanulmánya szerint a 2012-2013-as évben a közmunkások mindössze 13 %-a tudott elhelyezkedni a valódi munkaerő-piacon.



Az elérhető közmunka nem ösztönzi a résztvevőket, hogy kijussanak a valódi munkaerő-piacra.



A közmunka az esetek döntő többségében nem nyújt a munkaerő-piacon használható tudást.



A közmunkásoknak a munka mellett nincs is lehetőségük álláskeresésre, amiben az önkormányzatok is gyakran akadályozzák őket, mert nem érdekeltek az olcsó munkaerő elvesztésében.



A közmunkaprogram nem ad pozitív jövőképet az állástalanoknak.



A minimálbér alatti foglalkoztatás ráadásul anomáliákhoz minimálbéreseknek való felmondáshoz, a bérnövekedés visszatartásához.



A KSH együttműködésével a közmunkaprogram torzítja a statisztikákat, hiszen a munkanélküli résztvevőket az állami foglalkoztatottak közé számítják.



A közmunka nem csak az érintetteknek árt: a valódi munkaerő-piacról való leszakadás alacsony gazdasági növekedést okoz.

7

vezet:

Tények és tévhitek – 3. „A szegénység ugyan nagy, de csökken, mert a Fidesz sokat költ rá.”

A Fidesz célja a jóléti állam leépítése – ezzel milliókat taszít a reménytelenségbe. 

2013-ban kétszer annyian mondták azt, hogy nem tudnak fizetni hónap végén, mint 2008-ban.



Öt év alatt 6 %-kal lettek többen, akiket szegénység és kirekesztés fenyeget.



2008-ban az Eurostat szerint a magyarok 18 %-a volt súlyos anyagi nélkülöző, 2013ban 26,8 %.



A szegények száma a 2007-es 2,92 millióról 3,3 millióra nőtt.



6 éve nem nő a GYES és a családi pótlék, értéke elinflálódik, nincs valódi szegénységcsökkentő hatása.



2011-ben Magyarország GDP-jének mindössze 0,8 %-át költötte munkanélküli ellátásokra. Ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken.



2012-ben a Fidesz megszüntette az álláskeresési segélyt; az álláskeresési járadék folyósításának ideje 9 hónapról 3-ra csökkent. A járadékban részesülők száma 2010 és 2012 között 115 ezer főről 59 ezer főre csökkent.



2010-hez képest 2015-re felére csökken azoknak a szociális támogatásoknak az összege, amellyel az állam a munkanélküliségeket segíti.



Orbán Viktor idén ősszel bejelentette, hogy 2018-ig teljesen eltörölné a munkanélküli segélyeket.



2015-től megszűnik a rendszeres szociális segély.



2015-től a kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.



2015. szeptember elsejétől megszűnik az óvodáztatási támogatás.



Kikerül a szociális törvényből a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az önkormányzati segély.



Szociológusok előrejelzése szerint jövőre a szegénység nőni fog, többek között a családi pótlék kifizetésének feltételekhez kötése miatt.

8

Tények és tévhitek – 4. „A szegénységet a válság okozza, mindenhol hasonló a helyzet Európában.”

A magyarországi szegénységet nem a válság hatásai, hanem a kormány döntései növelik. 

Európában egyedül áll Magyarország azzal, hogy a kormány semmilyen szociálpolitikai erőfeszítést nem tett a válság hatásainak csökkentésére a legrászorultabbak körében.



Európa az aktív munkaerő-piaci eszközöket – átképzést és felnőttképzést – erősítette, Magyarországon a gyakorlat ezek felszámolása.



Európában nőttek a segélyek, legalább reálértéken. Nálunk a segélyek csökkennek, megszűnnek.



Az OECD-országok között nincs más ország rajtunk kívül, amelyik a munkanélküli és szociális ellátások 6 %-os csökkentésével reagált volna.



Az EU-átlaghoz képest a magyar foglalkoztatási ráta még a közfoglalkoztatással együtt is alacsony. Az Eurostat adatai szerint 2013 második negyedévében a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 5, a 20-64 éveseké 5 %-kal alacsonyabb az EUátlagnál. Míg a magyar 15-24 évesek 19 %-a, az európaiak 32 %-a dolgozik.



Magyarország GDP-jének az EU-átlag (1,8 %) felét (0,8 %) költötte 2011-ben munkanélküliségi ellátásokra.



Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya 27 %. Az EU-s átlag 10 % alatt van. Összehasonlításképp, ez a szám a cseheknél 6 %, a szlovákoknál 10 %, a lengyeleknél 12 %.



Az álláskeresési járadék folyósításának ideje, 3 hónap, Európában a legrövidebb.



A 7 év alatti gyerekek szegénységét illetően Románia és Bulgária is jobban teljesít Magyarországnál.



A szegénységgel fenyegetettek népességhez viszonyított aránya Európán belül csak Görögországban nőtt jobban, mint Magyarországon.



A munkanélküliséggel sújtott háztartások aránya Magyarországon 12,6 %, az EUátlag 10,7 %. Ez a szám a lengyeleknél 7,2 %, a szlovákoknál 7,6 %, a cseheknél 6,9 %, a románoknál 6,4 %.



2007 és 2013 között Magyarországon volt a legnagyobb arányú a növekedés a megfelelő élelmezést nehezen biztosító gyerekes családok körében.

9

Tények és tévhitek – 4. „A liberalizmus nem foglalkozik a szegényekkel.”

A liberálisok célja egy olyan társadalom, ahol a szabadságra és egyenlőségre való törekvés egyszerre van jelen. 

A liberálisok szerint a kormánynak nem lehetnek életmód, világnézet alapú preferenciái, amelyek alapján egyes csoportok támogatását előnyben részesíti. A világnézeti semlegesség hívei vagyunk.



A beszedett adóforintokat a liberálisok szerint a nélkülözők és rászorulók támogatására kell fordítani, nem pedig az egyébként is jobb helyzetben lévő társadalmi csoportokéra.



A liberálisok meggyőződése szerint a társadalmi újraelosztás legfontosabb célja az egyenlőtlenségek csökkentése.



A liberálisok szerint a nélkülözők közti önkényes különbségtétel „önhibájukból” és „önhibájukon kívül” rászorulók között megbélyegző és értelmetlen. A jelenkori magyar tömeges munkanélküliségért elsősorban az egyénen kívül álló körülmények felelősek.



A liberálisok véleménye, hogy aktív munkaerő-piaci eszközökre van szükség a munkanélküliség csökkentésére.



A liberálisok álláspontja, hogy az alkotmánynak ki kell mondania a szociális biztonsághoz való jogot.

10

Szegénység a NER-ben: Adatok

11


12


13


14


15


16


17


18

Források, további olvasnivalók, linkek



https://drive.google.com/file/d/0BypYLcPOXd_HY2RvZGx3ZlBvenc/view



http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b331.pdf



http://www.parlament.hu/documents/126660/133966/MTA+KRTK+KTI+A+munkaer %C5%91piac+perem%C3%A9n+l%C3%A9v%C5%91k+%C3%A9s+a+k%C3%B6lts%C3%A9gve t%C3%A9s+jav%C3%ADtott.pdf/



http://www.mkt.hu/vgy2014/Molnar_Gyorgy.pdf



http://www.168ora.hu/itthon/egyre-no-szegenyseg-magyarorszagon-132198.html



http://szegeny.nolblog.hu/



http://www.atv.hu/videok/video-20141122-a-lakossag-tobb-mint-harmadatfenyegeti-szegenyseg



http://esp.sagepub.com/content/early/2014/09/10/0958928714545446.refs



http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/11/05/jovore-sem-tunik-el-a-dolgozoi-szegenyseg/



http://buksza.postr.hu/felmillio-magyar-elszegenyedett



http://ec.europa.eu/eurostat/help/new-eurostat-website



http://www.mfor.hu/cikkek/Csak_egy_orszagban_nott_jobban_a_szegenyseg__m int_itthon.html



http://hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/ferge-kormany-gyakorlatilaghaborut-folytat-szegenyek-ellen/



http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/mennyire-lett-kifosztva-a-tarsadalom



http://beszelo.c3.hu/blog/mink-andras/a-lehetetlen-megkisertese



http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator12m.pdf

19

Az Orbán-kormány a szegények ellen

Recommend Documents