I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT Á Á ÁLTAL FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE É Í É A HIVATAL MŰKÖDÉSÉBE -BEVEZETŐ BEVEZETŐ--
¾
Az önkormányzattal közvetlen információáramlásban lévő intézmények Somogyvár esetében a következők:
¾
Általános iskola Óvoda Körjegyzőség
¾ ¾
¾Speciális ¾S iáli h helyzetű l ű a körjegyzőség, kö j ő é hiszen hi az tulajdonképpen ők maguk. ¾Van egy intézet, amely már nem a hivatalhoz, gy tartozik. hanem a megyéhez ¾Nem közvetlen és szoros a kapcsolat vele. Csak a közigazgatás vagy az önkormányzatiság kis területeinél kerülnek kapcsolatba vele. Nehéz itt összehozni ö h i egy-egy rendezvényt d é t úgy, ú hogy h ők jól szerepeljenek.
A kapcsolattartás eszköze főleg a telefon, illetve a személyes kapcsolattartás. A polgármesteri hivatal dolgozói általában ott helyben ebédelnek. Néha akadozik az információáramlás információáramlás, ami főleg személyes konfliktusoknak tudható be (önkormányzati szinten: leginkább helyi rendezvényekkel kapcsolatban vannak konfliktusos helyzetek).
¾
¾
¾
Előfordul szabálysértés az említett intézetben (lopás). S k állami Sok áll i gondozott d gyermekk gyámja á j helyi h l i pedagógus, ezért a feljelentés a polgármesteri h hivatalhoz lh érkezik k kb be. Ilyenkor l k természetesen ffell kell velük venni a kapcsolatot és a lehető legmegnyugtatóbban elrendezni az ügyet. Mivel v nem először vvolt már ilyen, y , megvannak gv erre a tudatos csatornák.
¾
¾
¾
Körjegyzőség: Kö j ő é magukról k ól beszélnek, b él k mertt nehéz hé szétválasztani. Egy épület az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal, és nem lehet a munkát sem szétválasztani, pont ebből lesznek a problémák – túl sok feladat. Itt annyira szoros a kapcsolat kapcsolat, hogy nem lehet információáramlás hiányáról beszélni, sőt néha túl sok is. is
¾ ¾
¾
Általános iskola: kiélezi a helyzetét a normatívaelvonás, nem egyszerű a szituáció. Az önkormányzat egyre nehezebben tudja pótolni a hiányzó összegeket. Valami módszert kell találni az ellenőrzésre mert van, ellenőrzésre, van amit házon belül meg lehetne oldani, de rögtön a hivatalba rohan az adott illetékes Az is előfordul, illetékes. előfordul hogy be kellene jönnie, jönnie de nem jön. Ez kényes terület, terület sok az elégedetlen megjegyzés. megjegyzés
¾ ¾
¾
Az iskolával néha nehéz a kapcsolattartás. p Itt a kommunikáció nem az igazi (személyes konfliktusok miatt). miatt) Már évek óta probléma az információáramlás hiánya, ami konfliktusokat szülhet, ülh t illetve ill t a dolgozók d l ók számára á á is i nagy energiafelhasználás és emberpróbáló, amikor a munkatársak k á k próbálják óbálják h helyrehozni l h ia kommunikációt. A forrás alacsonysága is rontja a morált és a kapcsolatot. p
¾
¾
Elsősorban mindig a polgármesteri hivatal munkatársainak a feladata az, hogy kezdeményezzék a kapcsolatfelvételt és fenntartsák a kommunikációt, kommunikációt még akkor is, ha az adott intézmény személyes ellenségeskedésből ll nsé sk désből vagy egyéb éb okból kból kifolyólag kif l ól akadályokat gördít a dolog ellen. Ez pluszmunka a hivatal számára, jobb lenne, ha kiépített, biztos csatornák lennének.
¾
¾
Az iinformációáramlás A f á ióá lá gyakran k tteljesen lj ad dh hoc alapú, nincs kiépített útja, sztenderd, robusztus eszközei. k i Amígg ezek nem épülnek p ki, addigg teljesen j nyilvánvaló, hogy mindennaposak lesznek a konfliktusok,, amígg hagyják, gyj , hogy gy a személyes y ellentét bomlassza a rendet, addig nagyon nehéz lesz rendet tenni és sikeresen együttműködni. együttműködni
¾
¾
Fő törekvésnek a szinergikus működésnek kell lenni, azaz személyességet a kommunikációba csak akkor kk szabad b d bevinni, b i i ha h az az együttműködés ütt űködé érdekét szolgálja. Tudatosítani kell a munkatársakban, hogy a vitáik, illetve a kommunikáció negligálása g g nem csak a másik szervezet számára rossz, hanem magukat is kellemetlen helyzetbe y hozzák vele,, ha nem is azonnal, de hosszú távon biztosan.
I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT Ö Á ÁLTAL Á FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE É Í É A HIVATAL MŰKÖDÉSÉBE
TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész Célok meghatározása Helyzetelemzés Következtetések II. Tanácsadó rész Stratégiai tanácsok Taktikai tanácsok Informatikai megoldások
11. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.
Az önkormányzatok kiadásai az államháztartás 2526%-át 26% át foglalják le.
2.
Ebből legnagyobb mértékben az önkormányzatok működési űködé i köl é i költségeit fi finanszírozzák, í ák amely l intézményekből hozzávetőleg 13ezer található a szektorban
3.
Az Állami Számvevőszék a következő kijelentést j tette:
4.
„A helyi gazdálkodási feszültségek fokozódásában szerepet játszott a feladatellátás módjának önkormányzatok általi gazdaságtalan szervezése is.”
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 5.
A tárgyalt szféra jelentőségét az is mutatja, hogy az ö k önkormányzati á ti munkáját káját a lkaosság lk á főké t a főként intézményi működés alapján ítéli meg.
6.
Tehát érdemes itt felülbírálni a meglévő szervezeti gy a szolgáltatások g színvonalában kereteket, ugyanis látványos eredmények érhetők el, valamint anyagi szempontból jelentős megtakarításokat eredményezhet.
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 7.
Az önkormányzatok és intézményeik közti viszony tényleges megértéséhez nem lehet csupán a köztük lévő információáramlást megvizsgálni, hanem az intézmények, y , p polgármesteri g hivatalok és az önkormányzatok háromszögében megmutatkozó viszonyrendszer egésze áttekintést igényel.
8.
A bürokratikus terhek óriási mértéke az intézményekre há l A valódi hárul. lódi feladat f l d az, hogy h az önkormányzatok ö k á k ne növeljék ezeket a terheket, hanem segítsenek megfeleni…..
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 9.
Az eredményes, magas színvonalú és költséghatékony szolgáltatást és feladatellátást célul kitűző reformok az intézményi szektorból származó információkra támaszkodva vihetők végig. végig
10.
Egyrészt kényszer mindez, mivel a helyi közszolgáltatásokat igénybevevők elvárási szintje folyamatosan emelkedik, másrészt kihívás, hiszen mindezt egy csökkenő központi finanszírozási j háttérrel kell teljesíteni.
1.1.2 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK 1.
Milyen feladatok kapcsán lépnek egymással érintkezésbe az önkormányzat, a hivatal és a felügyelt intézmény, és ezt milyen csatornákon keresztül teszik?
2.
H Hogyan l h lehetne mindezt i d racionalizálni? i li ál i?
3.
Fejleszteni a javaslattétel kultúráját, avagy: Hogyan lehetne jobban figyelembe venni az intézményi j jelzéseket?
4.
Milyen informatikai megoldásokat ismerünk, amelyekkel korszerűsíteni lehetne a kapcsolattartást?
11. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés y
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
Intézményeivel kapcsolatban az önkormányzatnak irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkörei vannak. A részben önálló intézmények és a hivatal között az együttműködés területei a következő területeken valósulnak meg:
¾
Megtervezni az éves költségvetést
¾
Módosítani az éves költségvetési g előirányzatokat y
¾
Előirányzatok felhasználása, kötelezettség vállalás, utalványozás
¾
Karbantartási felújítási tevékenységet ellátni Karbantartási,
¾
Munkaügyi nyilvántartást vezetni és kezelni
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Pénzügyek
kezelése
¾Szabályozás,
szabályzatkészítés
¾Könyvvezetés ¾Analitikus
nyilvántartások
¾Selejtezés-leltározás S l j é l lá á ¾Beszámoló Beszámoló-készítés készítés ¾Egyéb
adatok szolgáltatása
¾Adóbevallás
elkészítése
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
A hivatallal való viszony nagyobb mértékben a pénzügyi területekre koncentrálódik.
¾
Napi szintű kapcsolat figyelhető meg továbbá a szakmai kérdésekben is: a polgármesterrel, polgármesterrel a jegyzővel, jegyzővel az adott szakterület hivatali vezetőivel és ügyintézőivel.
¾
Szükség szerint hívják össze az intézmények vezetői a különböző aktuális témák kapcsán.
¾
A hatékonyság és az eredményesség méréséből hiányzik a szisztematikusság. szisztematikusság
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Az
intézményeket használatba vevők elégedettségét sem szisztematikus méréssekkel ellenőrzik. ¾A
gyakori problémák egyik forrása az, hogy a nem önálló intézményeknek előbb el kell számolniuk a korábban felvett összeggel, és csak azután vehetnek fel akár csak 50 ezer forintot is. is ¾Aktuális
p pénzügyi gy helyzetükről y nem up-to-date p információkkal rendelkeznek, pedig hasznos lenne, ha tisztában lennének a bérek és az élelmezési keretek pontos állásával.
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Feladat
még a körjegyzőséget „valódi” körjegyzőséggé fejleszteni, ugyanis a két hivatal működésében még felfedezhetők párhuzamosságok. ¾Segítséget
jelenthetne, ha rendszeresn tartanának közös értekezleteket
¾A
feladatok és a határidők nem arányosak
¾Olyan
dokumentumokat is kérnek, akár többször is, amelyekkel már rendelkezik a hivatal. hivatal
1.2. HELYZETELEMZÉS A kapcsolattartás k l á módjai: ódj i ¾
papír alapú levelezés
¾
e-mail
¾
faxüzenet
¾
telefonhívás
¾
kézbesítővel küldött üzenet
¾
személyes találkozás
¾
Mivel a település kicsi, az egyes telephelyek, irodák közti távolság sem nagy, gyakori a személyes találkozás
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
A számlák hordása az adminisztrátorok feladata
¾
a Magyar Közlöny netes változatából rá vonatkozó részt mindenki megkapja a hivatal jóvoltából
¾
Telefon
¾
A flotta mobil csomag használata, amit a hivatali és y vezetők, valamint a meghatározó g intézményi beosztásban dolgozók kapnak, könnyebbé teszi a kommunikációt
1.2. HELYZETELEMZÉS A
képviselő-testülettel és a bizottságokkal g kapcsolata p az intézményeknek y megvalósuló
¾
Költségvetés megtervezése és elfogadása
¾
Ré vennii a testületi Részt ül i és é bizottsági bi á i üléseken ülé k
¾
Kapcsolatot tartani a polgármesterrel
¾
Kapcsolatot tartani a képviselőkkel
¾
Beszámoló tartása a testület előtt
¾
Beszámoló tartása a bizottság előtt
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
Több p pedagógus g g található a testületben,, valamint a bizottságokban is több külsős tag intézményi alkalmazott
¾
Csak abban az esetben hívják meg az i é é intézményvezetőket ők testületi ül i és/vagy é/ bi bizottsági á i ülésekre, ha a napirendi pontok egyike rájuk vonatkozik
¾
Az előterjesztéseket nem rendszeresen kapják meg
1.2. HELYZETELEMZÉS Milyen utat tesz meg egy, az intézményektől érkező javaslat? Ezt az utat a felvetés típusa dönti el Attól függően, milyen szintű intézkedést igényel ügyintézői irodavezetői (osztályvezetői) bizottsági képviselő-testületi
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Ez
utóbbi feltétele az írásbeli előterjesztés j
¾A
pénzügyi irodavezetővel kell az előterjesztés anyagi aspektusait megbeszélni- így ő kulcsfontosságú személy ¾A
szakmai szempontú megítélés végett az irodavezetők elé viszik az ügyeket
1.2. HELYZETELEMZÉS Nem formális utak: ¾Az
intézményvezetők lobbit folytatnak a polgármesternél, p g , alpolgármesternél, p g , irodavezetőknél és képviselőknél ¾A
hivatali apparátus szempontjából előremutatóbb lenne, ha először szakmai véleményezés történne, csak azután kerülne sor a politikai szféra állásfoglalására
1.2. HELYZETELEMZÉS Belső ellenőrzés Létezik ütemterv belső ellenőrzésre ¾ A munkaterv alapján nagyjából háromévente egyszer kerül sor az intézményekre ¾
1.2. HELYZETELEMZÉS Jelenlegi informatikai helyzet A hivatalon belüli gépek egy hálózat részei Az információkat net-könyvtárakban archiválják, és különböző hozzáférési szinteket adnak meg Minden intézménynél y van számítógép g p és internetkapcsolat, de sok helyütt már elavult a géppark. Többféle szoftver áll a hivatali alkalmazottak rendelkezésére.
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
Ú szerver kellene Új
¾
Túl magas g nyomtatási y költségg figyelhető gy megg sok intézménynél
¾
Mindenhol telepített a MÁK IMI rendszere
¾
Hiányzik, hogy minden intézménynek saját honlapja legyen
¾
Sok dolgozó g nem használja j a városi végződést, g , annak ellenére sem, hogy van külön mail-szerver
¾
Hálózatba Háló tb kellene k ll köt i az egyes intézményeket kötni i té é k t és é a hivatalt.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 1.
Az intézményvezetők adatszolgáltatási és bürokratikus j marad a teendők túlzottan lekötik,, kevés idejük szakmai feladatokra.
2 2.
Az ilyen teendők nagy részét jogszabályok írják elő. elő
3.
Egy mai intézményvezető hozzáértése széleskörű kell hogy legyen: a jogtól a pénzügyekig, a munkaügyektől, a tervezésig terjedjen.
4.
Az intézményvezetők túl sok kérdésben kérik ki a hivatal véleményét, véleményét mintha átengednék az apró ügyekben is a döntést.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Az önállóan gazdálkodó intézmények autonómiája is csupán á látszatnak lá k tűnik ű ik ennekk fényében. fé éb JJellemzően semmilyen y p pénzügyi gy vonzattal jjáró újj ötlet nem vethető fel év közben. Mindent a szűkös költségvetés határoz meg. Egy éven át már csak ennek a szigorú végrehajtása folyik. A év Az é közbeni kö b i kezdeményezések k d é é k emiatt i tt egyre ritkulnak. itk l k
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A figyelem elterelődik a gazdaságossági, eredményességi, hatékonysági vizsgálatokról. Hiányzik a szolgáltatások igénybevevőinek monitorozása is. A szabályozás bál á szerint i a belső b l ő ellenőrzés ll ő é dolga, d l h hogy „(…)a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálja”. Elmondható azonban, hogy a felsoroltak közül az utólsó két tételre már nem jjut kapacitás, p , így gy kérdéses,, elvárható-e,, hogy gy stratégiai g problémákat fedjen fel.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Mivell az intézmények Mi i é é k és é a hivatal hi l nem egy hálózaton háló működik, sok informatikai lehetőség marad kihasználatlanul. „„Az önkormányzati y szektorban világosan g kirajzolódik j egy gy jelentős intézménycsoport képe, melyet a passzivitás, a sodródás a puszta túlélő alkalmazkodás jellemez. sodródás, jellemez A jelenség mögött meghúzódó alapvető ok: az önkormányzati intézményfenntartás szakmai-értékelő szakmai értékelő oldalának krónikus gyengesége.” (Setényi János: Az ö k önkormányzat á szerepe az intézményi i é é i kudarc k d elhárításában)
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Annak ellenére, ellenére hogy a következőkben idézett kijelentést az Állami Számvevőszék a szociális szférára vonatkoztatta, k elmondhatók l dh ók a benne b f l l k az foglaltak intézmények összességére is: „A szociális ellátórendszer és ezen belül az intézményi j irányait y magában g foglaló g hosszú ellátások fejlesztési távú koncepció, azt megalapozó hatástanulmány nem készülnek Nincs információ, készülnek. információ felmérés, felmérés számítás arra vonatkozóan, hogy mi lenne az ellátások kívánatos szintje és ez milyen eszközökkel, szintje, eszközökkel intézkedésekkel forrásokkal valósítható meg.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Nem készülnek számítások az ellátottság különböző szintjeinek eléréséhez szükséges anyagi erőforrásokra, azok elérésének alternatíváira. alternatíváira
2 Tanácsadói rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Stratégiai javaslatok 1 1.
„A A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, rejlik hanem a régiektől való megszabadulásban.” John M Maynard d Keynes K kö közgazdász dá
2.
Ténylegesen mindne szempontból megfelel a jelenlegi helyzet?
3 3.
Az önkormányzatok többsége úgy gondolja, gondolja hogy jelenlegi kapcsolatrendszere és intézményi szerkezete optimális. optimális
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK 4.
Az adminisztrációs terhekben való segítséghez pedig éppen a rendszert kell elsőként átértékelni és átalakítani.
5 5.
Úgy tűnhet, tűnhet hogy valamennyi intézményük részben önálló kategóriába sorolásával a felügyelet növelése volt a cél. cél
6.
Célszerű lenne megvizsgálni, hogy az összevonásokkal járó létszámcsökkentés ténylegesen megtakarításokhoz vezetett-e?
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Hiszen nem csupán az egyes intézményeknél foglalkozik egy vagy több személy is a pénzügyekkel, hanem a hivatali pénzügyi osztály épp ugyanannyival nőtt. nőtt Érdemes lenne megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat feladatokat bízzon civilekre is- ezt eddig nem tette. Felülvizsgálatot érdemel, hogy a meglévő szervezeti forma biztosítja-e a megfelelő működést- ezt pedig az intézményvezetőkkel, az ott dolgozókkal, és külső szakértőkkel z kértőkk l kell k ll megtenni. t i
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Ha szükséges, új és saját bevételi forrást kellene találni, de mindenképp nagyobb autonómiát és rugalmasabb pénzügyi mozgást igénylenek az intézmények. Mindenképp élni kéne az informatikai opciók teljes skálájával, hiszen a gyorsabb és egyszerűbb adatáramlás hivatal és felügyelt intézmény között ennek függvénye. Az intézményvezetők által javasolt apróbb változtatásokat is hasznos lenne megvalósítani, hiszen ezek akár a jelenlegi keretek közt is javulást eredményezhetnek.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Az önkormányzat működéséről és aktuális ügyeiről valamennyi intézetvezető és meghatározó pozícióban dolgozó személy jól informált kellene legyen, hogy önmagát pozícionálni tudja az egészhez képest. képest A 2008. évi CV. törvényt az önkormányzatok, amelyet „az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a g ggazdálkodás modernizálásának költségvetési
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK megalapozása céljából a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról alkotott az O á űlé ” ebben Országgyűlés”bb ma már á nem a lehetőséget l h őé látják, hanem a terheket. Azonban az indoklás is megmutatja: „…támogatja támogatja a közfeladat közfeladat-ellátás ellátás különféle formái közötti választást” „…meg kell k ll szüntetnii a költségvetési k l i szervekk szervezetii jogi uniformizáltságát, és megfelelő szervezeti formaválasztékot kell nyújtani a gyakorlat számára”
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK „mára á az is i nyilvánvalóvá il á ló á vált, ál hogy h a költségvetési köl é éi szerveknél általában nem célszerű megtiltani a gazdálkodó szervezet alapítását, vagy az abban való részesedésszerzést, hiszen feladataik egy részénél, vagy azt „folytató”, támogató funkcióknál ez lehet az p ellátási mód optimális „A
versenyszférához legközelebb álló vállalkozó közintézeti típus megalkotásának jelentősége éppen abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiá ó kompromisszum hiányzó k i születik ül ik a tekintetben, ki b hogy h
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK e szervek képesek legyenek a piaci koordináció, piaci mechanizmusok, h i k módszerek ód kh hasznos elemeivel l i l él élni,i a piacon a lehető legteljesebb értékű részvevőként működni, ugyanakkor kk a kö közpénz pé védelme éd l a költ költségvetési é té i szervekre k érvényes szabályokkal továbbra is biztosítva legyen.” Ez k a törvényadta Ezek tör é dt lehetőségek l h tő é k megfontolásra m f t lá r méltók!
2 Tanácsadó rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾
Tanácsoljuk, hogy az önkormányzat végeztesse el azokat a vizsgálatokat, amelyek a 2008 CV. törvényben megemlítésre kerülnek:
¾
a) a hatásvizsgálatot alapul véve áttekinti és bemutatja, mégpedig a döntéshozatalhoz megfelelő módon a közfeladat-ellátás irénti igény létezését, valamint annak más á megoldási ldá i és é szervezeti ti módokkal ód kk l szembeni b i előnyét.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾b)
az a) pontban szereplő tételeken belül átgondolja a szervezeti célszerűséget: a működés és a gazdálkodás formájának harmóniáját a tevékenység jellegével és a forrásstruktúrával, forrásstruktúrával ¾c))
az a)) p pontban foglaltakon g belül diagnosztizálja g j a szerv közfeladatainak elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy személyek közötti versenyhelyzetet, és annak előre látható következményeit a gazdaságos hatékony, gazdaságos, hatékony eredményes, eredményes valamint megfelelő garanciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾d)
érvényesíti az alábbi követelményeket: a szakmai, mennyiségi, minőségi szempontúakat, valamint a szerv egészére és szervezeti egységeire vonatkozó méretgazdaságossági elvárásokat, továbbá a működés és ggazdálkodás ggazdaságosságára, g g , hatékonyságára y g vonatkozókat.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾
Ajánlott, hogy az intézményi költségvetésbe kalkuláljanak olyan összegeket, amelyek az év közben támadt ötletekre lennének szánva, ezzel is motiválva az intézményeket, hogy az év során jó ötletekkel álljanak elő.
¾
Praktikus lenne, ha a pályázatírói erőforrásokat bővítenék, és annak munkáját j az intézmények y is használhatnák.
¾
Néhány településen már meghonosodott a gyakorlatban, hogy a havi bizottsági ülések zárópontjaként meghallgatják az intézményvezetők beszámolóját, amelyben az aktuális ügyekről ad számot. számot
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾Ajánlott,
hogy az intézményi költségvetésbe kalkuláljanak olyan g , amelyek y az év közben támadt ötletekre lennének szánva,, összegeket, ezzel is motiválva az intézményeket, hogy az év során jó ötletekkel álljanak elő. ¾Praktikus
lenne, ha a pályázatírói erőforrásokat bővítenék, és annak munkáját az intézmények is használhatnák. használhatnák ¾Néhány
településen már meghonosodott a gyakorlatban, hogy a h i bizottsági havi bi á i ülések ülé k zárópontjaként áó j ké meghallgatják h ll ják az intézményvezetők beszámolóját, amelyben az aktuális ügyekről ad számot á .
2 Tanácsadó rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Csak az informatikai fejlesztések révén nyílik lehetőség a helyi önkormányzati feladatok hatékony megoldására. megoldására A szolgáltató típusú helyi közigazgatás, önkormányzat megteremtése, t té az önkormányzati ö k á ti szervekk belső b l ő működési űködé i hatékonyságának fokozása, a költségek optimalizálása megköveteli a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált önkormányzati információs rendszert, valamint a korszerű, megbízható, költség-hatékony infokommunikációs infrastruktúrát.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾
elkészíteni egy gy olyan y katalogizált g és mindenki számára elérhető adattárat, amelyet egy belső inf rm tik i hálózaton informatikai hálóz t n érhető érh tő el,l és amely m l folyamatosan bővül és frissül.
¾
A dolgozók igényeit szem előtt tartva kellene folyamatosan fejleszteni az Intranetet. Intranetet
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾Az
intézmények csatlakoztatása a hivatal hálózatához nagy ugrást á jelentene. j l Ennekk egyik ik módja ódj az, hogy h fi ik i fizikai összeköttetést biztosítanak, a másik módja az úgynevezett VPN rendszer alkalmazása. Így az intézmények hozzáférnének a hivatali adatbázisokhoz és fordítva. ¾Egy,
az intézményekhez is eljutó belső „hírlevél” ki l kí á kialakítása
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾A
hivatali levelezés ne ingyenes levelezőrendszereken k keresztül tül történjen, tö té j ezért é t egységesíteni é ít i kellene k ll azt. t ¾Az
intézmények y ösztönzése olyan y saját j elkészítésre, ami a városi portálon is megjelenik ¾hasznos
honlap p
és kedvező árú szoftverek vásárlása az intézmények részére is, hogy legalább iktatóprogram legyen mindegyikben.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾A
hivatall és hi é az intézmény i é é dolgozói d l ói körében kö éb isertté i é tennii azokat az ingyenes programokat, amelyek egyszerűbbé teszik a kommunikációt, de befektetés nélkül használhatók – MSN, Messenger, Skype.
