Az önkormányzatok és a területfejlesztés esélyeiről

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

Az önkormányzatok és a területfejlesztés esélyeiről Lamperth után Bajnai A 2007. esztendő első félévének végén az önkormányzatok egyre nagyobb része nézi és keresi a saját fejlesztési lehetőségeit az ágazati és operatív programokban és a hozzájuk kapcsolódó akciótervtervezetekben. Ebben a fejlesztési helyzetkeresésben került sor a miniszterelnök bejelentésére, mely szerint részlegesen átalakítja a kormányát és Lamperth Mónika helyett Bajnai Gordon az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Joggal feltehető a kérdés, A döntés nem csupán hogy jó-e ez az integráció?

személycserét, hanem tartalmi változást is jelent azáltal, hogy a területfejlesztés intézményrendszerének irányítása mellé az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz (ÖTM-hez) kerül a fejlesztéspolitika és tervezés intézményrendszere is. Magyarán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alá kerül, vagyis Bajnai Gordon eddigi tevékenysége egyesül Lamperth Mónika korábbi munkájával. Az eddig sem súlytalan érdekkörű ÖTM jelentős mértékben megerősödött, legalábbis a feladatok és hatáskörök, valamint a források feletti rendelkezés tekintetében.

Meggyőződésem szerint igen, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés más-más kormányzati szereplő alá rendelése nem szolgálta a rendszer működőképességét, sőt kifejezetten a hatékonyság ellen hatott. Gondoljunk csak a gyakran látványos Baráth Etele–Nagy Sándor–Kolber István párharcokra. Mint közismert a területfejlesztés és fejlesztéspolitika nem sorolható egyetlen ágazati minisztérium hatáskörébe sem, ennek a tevékenységnek alapvetően ágazatközinek kellene lennie. A június 15-én bejelentett változás ugyan nem emeli ki a fejlesztés ügyét a minisztériumi struktúrából, hanem a megvalósítandó integrációt

az önkormányzati érdekkörrel párosítja. A gazdaság szereplői értelemszerűen ezt az integrációt azonnal támadták, mondván ezzel a vállalkozások fejlesztése helyett az infrastruktúra- és intézményfejlesztés kerül előtérbe. Úgy vélem, ezek a félelmek nem megalapozottak, ugyanis az elkövetkezendő csaknem hét esztendő európai uniós fejlesztési forrásainak felosztása az operatív programok között megtörtént, és az önkormányzati részesedés lényegesen kisebb, mint amiben az önkormányzatok reménykedtek. A legutóbbi, június 5-ei Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórum ülésén Lamperth Mónika adott átfogó tájékoztatást az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeiről. Az ottani bemutatóból kitűnik, hogy az önkormányzatok vélhetően a Regionális Operatív Programok 70 százalékát, az ágazati operatív programok 26 százalékát és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak csupán 12 százalékát fogják felhasználni, vagyis a teljes hétéves uniós pályázati pénznek mindösszesen 32 százalékában pályázhatnak majd az önkormányzatok.

Szakmai és pártpolitikai szempontok ütközése „Azt szeretném, ha a fejlesztések kérdése a kinevezésem után sem lenne párt-

politikai ügy” – nyilatkozta Bajnai Gordon a miniszterelnöki bejelentés után a Magyar Távirati Irodának. Az új ÖTM miniszter valóban nem tekinthető pártpolitikusnak, ami egyáltalán nem baj az általa irányítandó feladatok szempontjából. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról, hogy a területfejlesztés jelenlegi intézményrendszere totálisan átpolitizált, vagyis a fejlesztések kérdése már a kinevezése előtt pártpolitikai üggyé vált. Hiába marad szakmai kérdés a fejlesztéspolitika irányítása, ha a konkrét döntéshozatali mechanizmusban a direkt pártszempontok megmaradnak. Emlékezzünk csak a 2006. október elsejei önkormányzati választást követően kialakított új összetételű regionális fejlesztési tanácsokra, amelyekben az elnöki tisztséget mindenütt a miniszter képviselőjeként, helyi pártpolitikus tölti be. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzati választásokat – két megye (Somogy és Heves) kivételével – az ellenzék nyerte meg, ezért a kormány a korábbi gyakorlat helyett –, mely szerint rotációs alapon többnyire a régiót alkotó megyék közgyűlési elnökei töltötték be a regionális fejlesztési tanácsok elnöki tisztségét – miniszteri képviselőkkel, pontosabban kormánypárti helyi politikusokkal láttatja el a régióelnöki pozíciót. Ezzel a módszerrel a partnerség elve helyett a pártpolitikai befolyás gya-

2007. június–július ÖN • KOR • KÉP

9

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA korlatát erősítette meg a kormányzat. Fejlesztéspolitikai szempontból elképesztően veszélyes, hogy a tanácsot alkotó politikai szereplők százalékos arányban megállapodnak, hogy a reménybeli fejlesztési forrásból mennyi jut kormánypárti és mennyi ellenzéki pályázónak. Ezzel a módszerrel azt üzeni a politika a potenciális pályázóknak, hogy mielőbb tessék

pártszempontból igazodni. Vajon ebben a pártpolitika által átitatott mutyizós rendszerben mi lesz a pályázatok szakmai tartalmával, a fejlesztések megvalósíthatóságával, a térségi és regionális szempontokkal?

A pártok uralmának veszélye A magyar rendszerben a területfejlesztés alapegysége a kistérség. A kistérségi lehatárolás alapvetően – a valóság folyamatira épülő – szakmai kérdés, volt. Igaz, hogy 2004-et megelőzően a kistérségi lehatárolás alapja nem volt jogforrás (KSH elnöki utasítás), viszont szakmai-

10

lag korrekt volt. Most magas színtű jogszabály, törvény dönt a lehatárolásról, ugyanakkor a szakmai szempontokat felül írhatja a pártpolitika. Ez történt június 18-án, amikoris a kormány javaslatával és a jelenlévő kormánytagok nemleges szavazatával szemben a szocialista frakció egyszerűen megszűntette – az amúgy működő – sarkadi kistérséget. A kistérség

településeit két szocialista parlamenti képviselő egyéni választókerületébe„integrálták”. Mindezt úgy, hogy az érintett 11 település önkormányzatát nem kérdezték meg, akarnak-e kistérséget váltani, akarják-e a meglévő kistérségük és a benne működő többcélú kistérségi társulásuk felszámolását. Az Országgyűlés mindezen vélemények ismerete nélkül, döntően pártszempontok alapján döntött. A megszüntetési kezdeményezés további indoka lehet, hogy az amúgy leghátrányosabb sarkadi kistérséget alkotó hátrányos helyzetű települések „átirányításával” pályáza-

ÖN • KOR • KÉP 2007. június–július

ti szempontból „javulnak” a gyulai és a szeghalmi kistérség esélyei. Úgy gondolom, hogy a friss példa jól mutatja a fennálló veszélyeket.

Bajnai Gordon esélye Az új miniszter, aki tisztában van az uniós források korrekt felhasználásának szükségességével és a felelőtlen fejlesztések veszélyével, jelentős mértékben tud lendíteni a területfejlesztés ügyén, amennyiben mindent megtesz a jelenleg intézményesített pártpolitikai szempontok háttérbe szorítása érdekében. Természetesen nem könynyű a helyzete, ugyanis agyonpolitizált világunkban kellene visszaállítania az 1996–1999 között működött rendszert, amelyben a partnerség, a decentralizáció, a szubszidiaritás és programozás elve korrekt módon megvalósult, és pártpolitikai szempontoknál fontosabbak voltak a területi dimenziók. A káros pártnyomulással szemben csak a megfelelő, adott esetben az ellenzéki helyi politikusoknak tett gesztusokkal lehet megfelelően védekezni. Tudom nehéz elképzelni, hogy a kormányzó pártok átadják a regionális fejlesztési tanácsok vezetését a választott ellenzéki politikusoknak, mégis úgy gondolom, hogy fontosabb a partnerség építése és alkalmazása, mint a pillanatnyi politikai előny kiaknázása. Arról se feledkezzünk meg, hogy a jelenlegi összetétele következtében a regionális fejlesztési tanácsok-

ban a kormányzati túlsúlynak köszönhetően a kormánypárti többség többnyire biztosítható. A valóságos fejlesztéspolitikai szempontok tényleges partnerség nélkül nem tudnak érvényesülni. Ezért is lenne szükség a jelenlegi területfejlesztési döntéshozatali mechanizmus átalakítására, továbbá a területfejlesztési törvény módosítására a decentralizáció valósággá tétele érdekében.

Az önkormányzatok helyzete Miközben mindenki igyekszik a fejlesztésekre koncentrálni, az önkormányzatok napi működése egyre nehezebb. Feszített az önkormányzatok túlnyomó többségének gazdálkodása, nincsenek, vagy alig lelhetőek fel tartalékok. Az önkormányzati szféra hitelképessége romlik, a kistérségekben megvalósított strukturális átalakulásokból származó megtakarítások nem fedezik a hiányt. A helyzet tele van bizonytalansággal. Ezért is fokozottan kíváncsi „csupán”3175 települési és 19 megyei önkormányzat Bajnai Gordon önkormányzati arcára. Kérdés, hogy az új miniszter mit tud tenni a fejlesztési folyamatok korrekt vezénylésén túl az önkormányzatok túlélése érdekében. Csak remélhetjük, hogy nem csupán az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, hanem az önkormányzatok is felértékelődnek és megerősödnek az elkövetkezendőkben. Sólyom Z.

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

START Új pályázatok indultak júliusban

Húsz új uniós pályázati kiírás jelent meg júliusban, amelyek a gazdaságfejlesztést és a területi kiegyenlítést segítik. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint mindkét célnak eleget kíván tenni az a kiírás, amelynek keretében összesen 3,3 milliárd forintot nyerhetnek el a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások komplex technológiai beruházásai. A támogatás mértéke a költségek 30 százaléka lehet, feltétel, hogy a támogatott beruházás teremtsen munkalehetőséget a térségben, és járuljon hozzá annak felzárkózásához. Ugyanilyen fontos prioritás a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe történő bekapcsolódás, ezért az EU átlagos fejlettségét el nem érő régiókban 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre nemzetközi szolgáltató központok létrehozására, illetve fejlesztésére. A keretösszeg több regionális központ létrehozásához lehet elég, a támogatás mértéke itt szintén 30 százalékos. A gazdaságfejlesztési program júliusi pályázati kiírásai 1,6 milliárd forinttal támogatják a vállalati folyamatmenedzsment hatékonyságának növelését szolgáló informatikai fejlesztéseket. E-kereskedelemre és egyéb e-szolgáltatások bevezetésére 1,3 milliárd forint uniós forrást igényelhetnek gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági kamarák és egyéb vállalkozási érdekképviseletek. Mindkét pályázat esetében 3 és 20 millió forint közötti támogatás igényelhető, és a költségek legfeljebb 50 százaléka támogatható. A hazai kis- és középvállalkozások csak nehezen tud-

nak megfelelni az unió és a nemzetközi standardok minőségi követelményeinek, ezért 1 milliárd forintos keret nyílt meg, hogy támogassa a minőség-, a környezet és az

egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését. Az ismertetett öt konstrukciót úgynevezett tükörpályázat formájában meghirdették Magyarország legfejlettebb

Fáki László, Szigethalom polgármestere: a Közép-magyarországi Régióban közoktatási intézmények beruházásának támogatására írtak ki pályázatot, amelyen az önkormányzat mindenképpen indulni kíván. A főváros közelében lévő Szigethalom lakossága folyamatosan gyarapodott az elmúlt évtizedben, egyrészt a Budapestről kiköltözők, másrészt az ország más részeiről ide települők növelték a létszámot. Ezért az oktatási intézményekbe is egyre többen jelentkeztek, más településekkel ellentétben itt nem csökkent, hanem nőtt a gyerekek száma. Az önkormányzat épp befejezte egy új óvoda építését, amelyhez korábban címzett támogatást kapott. A regionális operatív program keretében kiírt

régiójában, Közép-Magyarországon is, mintegy 5 milliárdos vissza nem térítendő forrást biztosítva a vállalkozóknak a 2007/2008-as kétéves periódusra.

Kiírások önkormányzatoknak Országszerte folytatódik a kerékpárút-hálózat fejlesztési program. A júliusi pályázati körben az Észak-alföldi, a Nyugat-dunántúli, a Középmagyarországi és a Középdunántúli Régiókból lehet pályázni erre a célra. A konstrukciók a régiók kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítására és bővítésére irányulnak, új és meglévő elemek hálózatba szervezésével. Ezen kívül lehetővé teszik a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítését is, például biztonságos fedett tárolók, kölcsönzők és szervizek létesítését. A fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása és az önkormányza-

pályázaton most egy iskola felújításához szeretnének támogatást elnyerni. A polgármester elmondta: a kiírás szerint maximum 250 millió forintot lehet kapni, és minimum 10 százalékos önerőt kell biztosítani. Így meg tudnák oldani annak az iskolának a felújítását, amelynek statikai problémáit már három éve szeretnék elhárítani. Az önkormányzat emellett a városközpontrehabilitációt támogató pályázati kiírást várja. A barnamezős területek felújításának keretében a régi laktanyának adnának új funkciót: középkori skanzent alakítanának itt ki, amely a IX–XI. századi Európát mutatná be. A tervek között szerepel belterületi utak felújítása és akadálymentesítés is, az ezekre kiírandó pályázatokon Szigethalom szintén indulni szeretne.


13

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Dicső László, Alsómocsolád polgármestere: a Dél-dunántúli Régióban olyan kerékpárút-hálózat fejlesztésére jelent meg pályázat, amely a munkába járást könnyíti meg. Mivel Alsómocsolád olyan távolságra fekszik a nagyobb településektől, hogy nincs realitása a kerékpáros munkába járásnak, így erre a kiírásra nem jelentkeznek. Az önkormányzat elsősorban út-, illetve turisztikai fejlesztések megvalósítását tervezi, ezeket a pályázatokat várja.A rossz állapotú bekötőutat szeretnék rendbetenni, bővíteni a most is működő erdei iskolát és a közeli halastavakat bekapcsolni az idegenforgalomba. Dicső László elmondta: a településen összesen 350-en élnek, és egy ilyen kicsi telepü-

ti felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében újabb akadálymentesítési beruházásokra nyílik lehetőség, ezúttal a Dél-Alföldön, KözépMagyarországon és a DélDunántúlon. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések, valamint a főváros külső városrészei sok esetben nem rendelkeznek megfelelő kapacitású és minőségű úthálózattal. Ezért indokolt a települési belterületi földutak szilárd burkolattal való ellátása és a kiegészítő infrastruktúra kiépítése. A közúthálózat fejlesztése, az átmenő forgalom enyhítése, a levegő- és zajszennyezés csökkenése hozzájárul az érintett települések lakói életminőségének javulásához is. Az érintett Középmagyarországi Régió önkormányzatai jelentős beruházásokra kapnak lehetőséget a regionális operatív program keretéből.

14

lésnek mindenképpen gondot jelent a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése. A belügyi, illetve az önkormányzati és területfejlesztési tárca önerőalapjából az uniós fejlesztések megvalósításához szükséges önrészhez korábban 80 százalékos támogatást lehetett kapni, de várható, hogy ez a jövőben 50 százalékra csökken. Ez tovább nehezíti a kis önkormányzatok helyzetét. A polgármester szerint a kistelepülések számára inkább az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében lesznek lehetőségek, például a falugondnoki szolgálat fejlesztésére vagy a multifunkcionális terek kialakítására. Alsómocsolád a sásdi kistérséghez tartozik. A 27 települést összefogó kistérség már elkészítette akcióprogramját. Az együttműködés körvonalazódik, de döntés még nincs arról, milyen fejlesztéseket valósítanának meg közösen.

Észak-Alföld más természetű problémákkal küzd: a településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok hiányával. A közszolgáltatások könynyebb és gyorsabb eléréséhez szükséges a települések közötti hiányzó közúti szakaszok kiépítése. Ennek megvalósításához nyújthat segítséget az önkormányzatoknak a júliusi pályázati kiírás.


Hét régió, öt téma Ahogy azt már az Ön-KorKép májusi számában jeleztük, az önkormányzatok számára a 2007–2013-as regionális operatív programok első pályázati kiírásai májusban jelentek meg. A hét régióban öt témára lehet jelentkezni: akadálymentesítésre, kerékpárutak, illetve belterületi utak építésére, valamint ipari parkok és közoktatási intézmények fejlesztésére.

Sipos Jánosné, Rózsaszentmárton polgármestere: az önkormányzat az állati hulladék gyűjtésének és ártalmatlanításának komplex megoldását tervezi, erre várhatóan a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében írnak majd ki pályázatot.A beruházást 28 település végezné együtt: a településeken rekultiválnák az állati hulladéklerakókat (a dögkutakat) és Hatvanban készülne egy, a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak mindenben megfelelő központi lerakó.Emellett a térségi kerékpárúthálózat kiépítésére kiírandó pályázaton indulnának, ha a

A pályázati felhívások öszszesen 27 milliárd forinttal támogatják a beruházások megvalósítását. Utólagos akadálymentesítésre négy régióban, NyugatDunántúlon, Észak-Alföldön, Közép-Dunántúlon és ÉszakMagyarországon jelent meg kiírás. A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok és társulásaik, valamint egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok és egyéb jogi személyiségű non-proﬁt szervezetek által nyújtott ﬁzikai és infokommunikációs akadálymentesítésre nyerhető el támogatás. A Nyugat-Dunántúlon 0,73 milliárd forint, az Észak-Alföldön 1,84 milliárd forint, a KözépDunántúlon 0,42 milliárd forint, Észak-Magyarországon pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtásának határideje augusztus 31-e. A kerékpárút-hálózat fejlesztésére jelenleg Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon van

település megfelel a feltételeknek. Szintén érdeklődnek a faluközpont megújítását célzó kiírás iránt. A település korábban már nyert el uniós támogatást, ebből ivóvízminőség-javító beruházást végeztek három másik településsel közösen, a rózsaszentmártoni rész már elkészült. Az Észak-magyarországi Régióban már kiírt pályázatokon akadálymentesítésre és ipari parkok fejlesztésére lehet uniós forrásokat elnyerni. A polgármester elmondta: az akadálymentesítést nagyrészt már megoldották, ezért ezen a pályázaton most nem indulnak. Ipari parkok létesítését egyáltalán nem tervezik, mert Rózsaszentmárton szeretné megőrizni a természeti környezet jelenlegi állapotát. Egy budapesti cégnek van telephelye a községben, amit a távlati tervek szerint bővítenének, és ez teremtene új munkahelyeket.

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Bodorkós Ferenc, Gencsapáti polgármestere: a település tervei alapján fontos cél a helyi iparterület fejlesztése, esetleg ipari park kialakítása, ami önkormányzati vagy régiós fejlesztés lenne. Szintén célul tűzték ki az oktatási intézmények fejlesztését, a turizmus fejlesztését, és szeretnének az útfelújításokra, illetve a kerékpárutak kialakítására kiírandó pályázatokon indulni. A Nyugat-dunántúli Régióban jelenleg akadálymentesítésre van kiírva pályázat. Az önkormányzat ezen indulni szeretne, de nem most, hanem várhatóan szeptemberben. A helyi intézmények akadálymentesítésének terve előkészítés alatt van.

lehetőség. A program az aktív turizmust támogató és a települések elérését segítő kerékpárutak építéséhez, túraútvonalak kijelöléséhez, információs táblák, kerékpártárolók elhelyezéséhez járul hozzá. A keret a Dél-dunántúli Régióban 1,2 milliárd forint, a Dél-alföldi Régióban pedig 3,1 milliárd. A beadási határidő szintén augusztus 31. A belterületi utak fejlesztésére a Közép-dunántúli Régióban jelent meg kiírás. A pályázat keretében önkormányzati tulajdonú belterületi utak felújítása, közterületi elemek korszerűsítése és a burkolat megerősítéséhez kapcsolódó tevékenységek, például kiviteli terv készítése valósulhat meg. Az igénybe vehető támogatás összesen 1,8 milliárd forint, a beadási határidő augusztus 31.

Újdonság: kétfordulós pályázat Ipari parkok és területek fejlesztésére két régióban van lehetőség. Az uniós program az Északalföldi Régióban ipari par-

A polgármester szerint a pályázatokat jó kondíciókkal írják ki, de előírt arányú saját forrást mindenképpen biztosítani kell a beruházásoknál. Az önerő előteremtése egy kisebb település számára nem könnyű. Az önkormányzat ezért tartja különösen fontosnak az iparterület fejlesztését. Ha megfelelő cégek költöznének ide, akkor az itt keletkező bevételek forrást biztosíthatnának az önkormányzatnak a további beruházások megvalósításához. Bodorkós Ferenc elmondta: várakozásaik szerint, ha nem is az idén, de mindenképpen a közeljövőben elindulhat a fejlesztés, ami lehetőséget teremt majd a településnek arra, hogy olyan bevételekre tegyen szert, amelyet a később kiírandó uniós pályázatoknál önrészként használhatnak.

kok és területek, az Északmagyarországi Régióban pedig ipari parkok magas szintű infrastruktúrával, magas színvonalú szolgáltatásokkal történő ellátását támogatja. Pályázni lehet többek között a gázés elektromos szolgáltatás kiépítésére, épületek átalakítására, korszerűsítésére, üzemcsarnok építésére. A támogatási keret az Észak-

alföldi Régióban 7,9 milliárd forint, az Észak-magyarországi Régióban 3 milliárd forint. Újdonság a kétfordulós pályázati eljárás. Ennél a kiírásnál az első fordulóban a projektötlet ismertetése történik meg augusztus 31éig. Ezt követi a használható ötletek kiválasztása, majd a négy–hat hónapos projektkidolgozás, és ezután a végleges döntés. Ezzel jelentő-

sen csökkenthető a felesleges idő- és pénzráfordítás, csak annak kell részletesen kidolgoznia projektjét, aki az első fordulón túljutott. Közoktatási intézmények beruházásának támogatására a Közép-magyarországi Régióban lehet pályázni. A támogatás célja a neveléshez és az oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése, valamint a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A pályázat lehetőséget nyújt többek között a közoktatási intézmények felújítására, energiatakarékossá tételére, bútorok, készségfejlesztő eszközök, informatikai eszközök beszerzésére. A keret mintegy 5 milliárd forint. A pályázat két szakaszban folyik, a benyújtás határideje az első szakaszban július 16., a második ütem pedig szeptember 17. és november 19. között van.

Budapest toronymagasan vezet Május végén, illetve június elején megjelentek az elsőként kiírt uniós pályázatok eredményei. Az év elején először a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, a Közép-Magyarországi Operatív Program, majd a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében írtak ki pályázatokat elsősorban kis- és középvállalkozások számára. Az összesített toplista alapján Budapest áll az élen. A 705 sikeres pályázatból több mint 150 a fővárosból érkezett, és az elosztott 3,1 milliárd forintból csaknem 880 milliót a budapesti nyertesek vittek el. A második legtöbb, 27 nyertes pályázattal Sze-

A Pillars Tanácsadó Kft. által készített, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatait összefoglaló elemzésből azonban az is kiderül, hogy a fejlesztési pénzek elosztása követi a korábbi trendet: minél fejlettebb egy kistérség, az onnan pályázók annál nagyobb arányban képesek a források lehívására.

ged dicsekedhet, majd 24-24 pályázattal Kaposvár és Miskolc követi. Az elnyert uniós támogatást tekintve viszont Kecskemét a második legsikeresebb város, több mint 100 millió forinttal, a harmadik pedig Szeged, 95 millió forintot meghaladó összeggel.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) kiírásaira a Közép-magyarországi Régió kivételével mindenhonnan lehetett pályázni. Június 8ig 253 jelentkező kapott öszszesen 833 millió forintot. Az elemzés szerint a területi különbségek legszemlé-


15

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Összesített toplista (GOP, KMOP,TÁMOP) Helyezés Nyertes pályázatok száma 1. Budapest 156 2. Szeged 27 3. Kaposvár, Miskolc 24 Elnyert támogatás összege Helyezés (millió forintban) 1. Budapest 874,5 2. Kecskemét 103,2 3. Szeged 95,4 Forrás: Pillars Kft. (NFÜ adatai alapján) Gazdaságfejlesztési Operatív Program Helyezés Nyertes pályázatok száma 1. Szeged 18 2. Miskolc 13 3. Győr 12 Elnyert támogatás összege Helyezés (millió forintban) 1. Szeged 67,6 2. Győr 49,3 3. Miskolc

36,9

Forrás: Pillars Kft. (NFÜ adatai alapján) Közép-Magyarországi Operatív Program Helyezés Nyertes pályázatok száma 1. Budapest 62 2. Budaörs 5 3. Cegléd 4 Elnyert támogatás összege Helyezés (millió forintban) 1. Budapest 208,5 2. Budaörs 18,6 3. Cegléd 14 Forrás: Pillars Kft. (NFÜ adatai alapján) Társadalmi Megújulás Operatív program Helyezés Nyertes pályázatok száma 1. Budapest 94 2. Kaposvár 22 3. Eger 14 Elnyert támogatás összege Helyezés (millió forintban) 1. Budapest 666 2. Kecskemét 79,1 3. Eger 69,4 Forrás: Pillars Kft. (NFÜ adatai alapján)

letesebben a megyei jogú városokra vonatkozó adatok összehasonlítása alapján mutathatók be. A lista első helyére Szeged került, 18 sikeres pályázattal és 67,6 millió forintnyi támogatással. A Győr által elnyert for-

16

rások megközelítik az 50 millió forintot, a nyertes pályázatok sorrendjében azonban a harmadik, 12 pályázattal. A miskolciaknak 13 nyertes pályázata van, ezek alapján öszszesen 37 millió forint uniós forráshoz jutnak. A sikeres pályázatok száma alapján a negyedik helyen Pécs áll, de ott a nyertesek csak 21 millió forintot költhetnek fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatások nagyságának listáján csak a kilencedik helyre kerülhettek. Debrecen, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Szombathely a középmezőnybe került, egyenként 9-9 sikeres pályázattal, ezek összértéke 25 és 36 millió forint között mozog. Az utolsó helyen minden szempontból Salgótarján áll, itt mindössze 1 pályázó tudott elnyerni 3,7 millió forintot. A sereghajtók közé tartozik Veszprém, Kaposvár, Hódmezővásárhely és Dunaújváros, ahol egyenként 2-2 sikeres pályázat volt, és mindegyik helyen 10 millió forint alatti támogatáshoz tudtak hozzájutni a nyertesek. Ez az eredmény azért is meglepő, mert nem a városok valós gazdasági erejét és pályázati potenciálját tükrözi.

Központi régió: Budapest az élen A Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretéből június 8-ig 124 pályázó nyert el együttesen 419 millió forintot. A sikeres pályázatok fele – összesen 62 – budapesti kis- és középvál-


lalkozásoktól érkezett. A másik fele a régió városai, illetve települései között oszlik meg, nem feltétlenül a valós fejlesztési igényeket tükrözve. A főváros nemcsak a pályázatok számát, hanem az elnyert támogatás összegét tekintve is az első, több mint 208 millió forinttal. A második, öt sikeres pályázattal és 18,6 millió forinttal Budaörs. A harmadik helyen Cegléd áll, négy pályázattal és 14 millió forintnyi elnyert forrással. Vácnak, Gödöllőnek és Dunaharasztinak egyenként 33 nyertes pályázata volt. Közülük az elnyert támogatások listáján Dunaharaszti a negyedik, 13 millió forinttal, Gödöllő pedig a hatodik, 7,7 millióval. A központi régió megyei jogú városa Érd, amely azonban minden szempontból gyengén végzett. Mindöszsze egy sikeres pályázata volt, amellyel 4,6 millió forintot tudott elnyerni.

Gyengén szereplő nagyvárosok ATársadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kiírásaira érkező pályázatok közül május 24-ig 327 volt sikeres, ezeknek összesen 1,9 milliárd forintot ítéltek oda. A TÁMOP a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá, a pályázók munkavállalóik továbbképzéséhez nyerhettek el uniós forrásokat. A fővárosiak mind a sikeres pályázatok számát, mind az elnyert támogatás nagyságát tekintve az élen állnak: 94 pályázattal összesen

666 millió forinthoz jutottak. Az elemzés szerint azonban a megyei jogú városok küzdelmében rendkívül meglepő eredmények születtek. Szembetűnően gyenge Pécs aktivitása: az ország ötödik legnagyobb városában csupán három sikeres pályázó volt, s az elnyert 18,4 millió forinttal Baranya megye székhelye mindössze a tizenhetedik a megyei jogú városok listáján. A fejlesztési pólusok közül Debrecen és Székesfehérvár is csak öt-öt nyertes pályázatot mondhat magáénak, és ezzel a tizedik helyen állnak. Az elnyert támogatások nagyságát tekintve Debrecen a 43,4 millió forinttal a hetedik, Székesfehérvár pedig a 26,3 millióval a tizenegyedik. Még meglepőbb, hogy 23 megyei jogú város közül háromban – Érden, Salgótarjánban és Tatabányán – egyetlen sikeres pályázó sem volt. Dunaújvárosban is csak egyetlen pályázat nyert el 10,7 millió forintot. A megyei jogú városok közül kiemelkedően teljesített viszont Kaposvár, amely 22 pályázattal a második, és Eger, amely 14 pályázattal a harmadik helyre került. Ezután következik Veszprém és Kecskemét, 12, illetve 11 sikeres pályázattal. Az elnyert támogatások nagyságát tekintve 79 millió forinttal Kecskemét a második, Eger pedig a harmadik 69 millióval. Kaposvár 56 millióval végzett a negyedik helyen, az ötödik pedig Miskolc, 55 millió forintnyi elnyert uniós forrással. Á. K.

Az önkormányzatok és a területfejlesztés esélyeiről

Recommend Documents