Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. .. .

7

Települések jelképei, örökségkultúrája a közoktatásban, a kormányzati portálokon és az Európai Unióban . .. .. .. .. .. .. .. .. . „Készülj fel!” – egy honlap mindennapi biztonságunk érdekében . .. .. A Régiók Bizottsága munkájának legújabb irányvonala . .. .. .. .. .. .. ..

35 36 37

Aktuális hírek

Területfejlesztés és építésügy Tájékoztató a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok felhasználásának 2008. évi szabályozásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 9 Felhívás a tervtanácsok működéséről való tájékoztatás kérésére . .. .. . 12 A Településüzemeltetési Tanács működésének megújítása . .. .. .. .. .. . 12 Hírek az URBACT II. városfejlesztési program állásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. . 13

Turizmus és sport

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

38 44

Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

50 54

Elérhetőségek

Tájékoztató a Magyar Turizmus Minőségi Díjról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Közép-Európa Rali turisztikai hatásaival ismerkedhettek a Turizmus és Profit konferencia résztvevői . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Zamárdi megújult futballpályát kapott . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Elismerő oklevelet kaptak a sportolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Díjak a sikeres diáksportért . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

14 15 16 17 18 19

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati „Kis hasznos” . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

21 27 30 32

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

57 57 57 57 57 58

Figyelmébe ajánljuk! A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

2008/3

XVIII. évfolyam 3. szám

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

59


 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az egészségbiztosítási pénztárakról

A

jogszabály száma és címe: 2008. évi I. törvény az egészségbiztosítási pénztárakról

A jogszabály lényege: A kötelező egészségbiztosítás külön törvényben meghatározottak szerint kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személyre. A kötelező egészségbiztosítási rendszer országosan egységes. Az egészségbiztosítási pénztári rendszer minden biztosítottra azonos feltételek mellett vonatkozik. Az e törvény alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal, bármilyen megkülönböztetés nélkül illetik meg a biztosítottakat. Egészségbiztosítási szolgáltatást csak az e törvényben foglaltak szerint létrehozott és érvényes működési engedéllyel rendelkező egészségbiztosítási pénztár végezhet, főtevékenységként pedig csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat, amely az e törvényben nevesített feladatokat foglalja magában. Hatálybalépés: 2008. február 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 25. szám (2008. február 18.)

A kormánynak a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggő jogorvoslati eljárás során való képviseletéről

A

jogszabály száma és címe: 20/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a kormánynak a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggő jogorvoslati eljárás során való képviseletéről A jogszabály lényege: Amennyiben a Magyar Köztársaság kormánya közigazgatási hatósági ügyben jár el, úgy az esetleges jogorvoslatokkal kapcsolatos intézkedések megtétele, valamint a peres eljárás során a kormányt a hatósági ügy tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter képviseli. Az eljárás során a kormányt képviselő miniszter meghatalmazottjaként az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személy is eljárhat. Hatálybalépés: 2008. február 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.)

A Kistérségi Koordinációs Hálózatról

A

jogszabály száma és címe: 23/2008. (II. 10.) Korm. rendelet a Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: Módosítást tartalmaz a rendelet hatályára és az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan. Bejelentési kötelezettség terheli a hálózat munkatársát, amennyiben közeli hozzátartozója fejlesztési források elnyerése érdekében pályázó szervezettel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, köteles kezdeményezni e körülménynek az NFÜ honlapján való közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, az érintett személy köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni a honlapon való közzétételt. Hatálybalépés: 2008. február 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 21. szám (2008. február 10.)

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról

A

jogszabály száma és címe: 28/2008. (II. 15.) Korm. rendelet a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról A jogszabály lényege: A rendelet hatálya az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (3) bekezdés d) pontja szerinti, a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásokra terjed ki. Támogatás pályázat alapján, valamint pályázaton kívüli támogatás keretében adható. A pályázattal elnyerhető támogatásra a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználásának szabályairól szóló 28/2007. (VI. 15.) OKM rendelet szabályait kell alkalmazni. A Magyar Köztársaság költségvetéséből központi költségvetési támogatást a következő célokra lehet nyújtani: XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, digitalizálására, valamint hazai és határon túli terjesztésére, hozzáférhetővé tételére; b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon való részvételre; d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre; e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra; f) kulturális vidékfejlesztésre; g) kulturális jellegű civil és nonprofit szervezetek támogatására; h) határon túli magyar kultúra támogatására; i) nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatására. Pályázaton kívüli visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő támogatás csak akkor nyújtható, ha a) a támogatandó cél a kultúra fejlesztésében stratégiai jelentőségű; b) kulturális hatása országos, illetőleg nemzetközi; c) a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, illetőleg jelentős hátrány hárítható el; vagy d) a támogatandó cél másképp nem érhető el, vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívüli támogatás iránti kérelmet megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztani, és meg kell jelölni a támogatási igény nagyságát, amelynek odaítéléséről az oktatási és kulturális miniszter dönt. A támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát. Hatálybalépés: 2008. február 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 23. szám (2008. február 15.)

Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről

A

jogszabály száma és címe: 30/2008. (II. 19.) Korm. rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: E rendelet a miniszter felelősségi körébe utalta a közigazgatás-fejlesztéséért való felelősséget. Továbbá a miniszter feladatköre kiegészül a 2011-es európai uniós elnökségre való kormányzati felkészülésben való közreműködéssel. Előkészíti a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége körében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter közreműködésével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabályt. Hatálybalépés: 2008. február 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.)

A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjához kapcsolódó egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 42/2008. (II. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjához kapcsolódó egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A módosított jogszabály: 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól, valamint a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról. A jogszabály lényege: A módosítások a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók akkreditácójára, a minősítési rendszer változásaira, továbbá a védett szervezeti szerződés kötésre vonatkozó szabályokra térnek ki. Hatálybalépés: 2008. március 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2008. február 29.)


XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március


Az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól A jogszabály lényege: A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából való minősítése, illetve az állományok brucellózismentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (Hivatal) látnak el. A rendelet szabályozza – többek között – a brucellózis megelőzésére vonatkozó szabályokat, továbbá az állattartó kötelezettségeit, a magánállatorvos, a jogosult állatorvos, a hatósági állatorvos, a hatósági főállatorvos, a Hivatal, az országos főállatorvos, valamint az állategészségügyi laboratóriumok feladatait. A rendelet meghatározza továbbá a juhok brucella ovis fertőzöttsége esetén, illetve a kutya brucella canis fertőzöttsége esetén követendő eljárást is. Hatálybalépés: 2008. február 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 22. szám (2008. február 14.)

A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerekről

A

jogszabály száma és címe: 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet előírásait a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott, a Magyar Köztársaság területén előállított, illetve forgalomba hozott, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonságainak elismerésére és ellenőrzésére kell alkalmazni. A rendelet szabályozza a követendő eljárást – többek között – a következő esetekben: a bejegyzési kérelem benyújtása és vizsgálata, a termékleírás módosítása, a Magyarország által továbbított kérelem az Európai Közösség más tagállamától, illetve harmadik országból érkezett kifogás, az Európai Közösség más tagállama, illetve harmadik ország által továbbított kérelemmel szemben benyújtott kifogás, a termékek ellenőrzése. Hatálybalépés: 2008. március 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 23. szám (2008. február 15.)

A nyers tej vizsgálatáról

A

jogszabály száma és címe: 16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM együttes rendelet a nyers tej vizsgálatáról A jogszabály lényege: A rendelet szabályozza valamennyi állatfaj nyers tejének forgalomba hozatala esetén a laboratóriumi vizsgálati és ellenőrzési eljárásokra vonatkozó előírásokat. Hatálya kiterjed a nyers tejet termelő és felvásárló természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, viszont a rendeletet nem kell alkalmazni a magánháztartásban saját fogyasztás céljára előállított nyers tej termelése és a közvetlen értékesítést végző, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó nyers tej termelése során. A rendelet szabályozza – többek között –, hogy a termelő, illetve a felvásárló önellenőrzési rendszer keretén belül rendszeresen, legalább havonta két alkalommal akkreditált laboratóriumban köteles a nyers tejet megvizsgáltatni és minősíttetni. A rendelet meghatározza továbbá a laboratórium, a hatósági állatorvos, valamint a hatósági főállatorvos feladatait is. Hatálybalépés: 2008. február 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 23. szám (2008. február 15.)

A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról

A

jogszabály száma és címe: 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról A jogszabály lényege: A rendelet szerint a zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez a rendeletben meghatározott termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként való elismerés szükséges, amelyet elismerés iránti kérelemre a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ad ki a rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, illetve gazdasági társaság részére. A rendelet meghatározza – többek között – az elismerési terv benyújtásának feltételeire, az elismerés iránti kérelemre, a termelői szervezetek társulására, az egyesülésre, az eljárási szabályokra, az elismerési terv végrehajtására, a működési alapra, a működési programra, a válságmegelőzés és -kezelés érdekében a piacról való árukivonásra és a be nem takarítási intézkedés alkalmazására, az adatszolgáltatásra, a finanszírozásra, valamint az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2008. február 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.)




A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről

A

jogszabály száma és címe: 21/2008. (II. 26.) FVM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet szabályozza – többek között – a támogatás célját, amely a tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése egyes támogatott célterületekhez kapcsolódó támogatott szolgáltatásokon keresztül. A rendelet meghatározza továbbá a következőket: a támogatás mértéke, a támogatás kedvezményezettje, a támogatási kérelem benyújtásának feltétele, annak elbírálása, kifizetése, ellenőrzése, nyilvántartása. Hatálybalépés: 2008. február 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 31. szám (2008. február 26.)

A kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról

A

jogszabály száma és címe: 4/2008. (II. 29.) HM rendelet a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira, önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő katonára, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett katonára terjed ki, továbbá e rendeletet kell megfelelően alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény alapján hősi halottá nyilvánított ösztöndíjas hallgatókra is. Hatálybalépés: 2008. március 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2008. február 29.)

A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról

A

jogszabály száma és címe: 4/2008. (II. 7.) IRM rendelet a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosításáról A módosítás lényege: A módosítás többek között érinti az IM rendelet 10. §-át, amelyet kiegészít a 10/A. §-al. Ez alapján a díjmegállapodás érvényesítése hiányában a munkadíjat, költségátalányt és készkiadást az a bíróság, illetőleg végrehajtó állapítja meg, amelynek, illetőleg akinek az eljárása során az ügyvédi díj felmerült. Az ügyvéd részére e szerint megállapított összeget bele kell foglalni a végrehajtható okiratba, a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvbe, a végrehajtási eljárás során hozott határozatba, illetőleg az annak során készített okiratba. Hatálybalépés: 2008. február 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.)

A természetvédelmi kezelési tervek készítésének szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A módosított jogszabály: a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet, amely a hatályát veszti. A jogszabály lényege: A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és – amennyiben indokolt – e rendelet előírásai szerint módosítani kell. A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése során az igazgatóság a települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén a helyi jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét szakmai szempontok szerint véleményezi. Hatálybalépés: 2008. február 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 18. szám (2008. február 5.)




A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról

A

jogszabály száma és címe: 3/2008. (II. 19.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: A szakmai támogatásban (a továbbiakban: támogatás) azon helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek működési engedéllyel rendelkező múzeumokat tartanak fenn. A támogatást nagyszabású – 10 millió forintnál nagyobb forrásigényű – állandó kiállítás előkészítéséhez, létrehozásához, teljes körű felújításához, illetve korszerűsítéséhez, beleértve a roma kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven előállított katalógusok, illetve kiállítási vezetők, ismertetők megjelentetését (könyv, CD, DVD formában), továbbá az állandó kiállításokhoz kapcsolódó műtárgy- és biztonságvédelmi fejlesztéshez, illetve a regionális jelentőségű szabadtéri néprajzi gyűjtemények komplex szakmai megújításához lehet igényelni. A helyi önkormányzat a támogatás iránti kérelmét 2008. március 31-éig juttathatja el a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság megvizsgálja a támogatási igényeket, és a nem megfelelő, hiányos igény esetében legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a támogatás igénylőjét, majd legkésőbb 2008. április 15-éig véleményével együtt továbbítja az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt dokumentumokat. Hatálybalépés: 2008. február 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.)

A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatásokról

A

jogszabály száma és címe: 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről A jogszabály lényege: Kiegészítő támogatás a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához, a kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzéséhez, a nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokhoz, a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatokhoz, az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz igényelhető. A támogatási igények benyújtásának határideje (postára adás és elektronikus igénylés dátuma): 2008. március 20. A határidő elmulasztása jogvesztő. A helyi önkormányzatok az igényeket a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságainak illetékes megyei/fővárosi szervezeti egységeihez nyújthatják be. A miniszter 2008. június 30-áig dönt a támogatások odaítéléséről. A döntés eredményéről minden igénylőt levélben értesítenek, illetve azt a minisztérium honlapján közzé teszik. Hatálybalépés: 2008. február 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.)

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A

jogszabály száma és címe: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A jogszabály lényege: A létesítmények, építmények létesítésére – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve a módosítást is –, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a robbanó- és robbantóanyagok kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, tűzvédelmi műszaki követelményeket a rendelet mellékletében foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 90. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2008. február 22.)

Az ikerintézményi program és projektjei lebonyolításának részletes szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 10/2008. (II. 26.) ÖTM rendelet az ikerintézményi program és projektjei lebonyolításának részletes szabályairól A jogszabály lényege: Az ikerintézmény program az Európai Unió intézményfejlesztési programja, melynek célja a közösségi vívmányok átvételének, alkalmazásának elősegítése a kedvezményezett államok közigazgatási rendszerének fejlesztésén keresztül. E rendelet hatálya az ikerintézményi programban pályázóként részt vevő magyarországi szervekre és természetes személyekre terjed ki. Hatálybalépés: 2008. március 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 31. szám (2008. február 26.)



Jogértelmezés

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő  döntései A törvényalkotó az eskü szövegének hatályon kívül helyezésével olyan helyzetet teremtett, hogy vitássá tehető az eskü letétele, ezzel pedig jogbizonytalanság keletkezik abban, hogy a helyi önkormányzati képviselő gyakorolhatja-e képviselői jogait, illetőleg megszűnt-e a polgármesternek ez a tisztsége [167/E/2007. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés nem szabályozta törvényben a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek esküjének a szövegét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2008. június 30. napjáig tegyen eleget. A helyi önkormányzatokról szóló, 1990. szeptember 30-án hatályba lépett 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) nem rendelkezett a helyi önkormányzati képviselők esküjéről; a polgármesterekről az Ötv. 32. §-a szólt, magában foglalva az eskü szövegének meghatározását. Az Ötv.-nek az 1994. évi LXIII. törvénnyel való módosításának következménye, hogy az Ötv. egyrészt újként az önkormányzati képviselőt is kötelezte eskü letételére az Ötv. 32. §-a szerint, másrészt ezzel egyidejűleg kihagyta az eskü szövegét a 32. §-ból, s az eskü szövegét másutt sem helyezte el a törvényben. Az eskütétel hagyományosan a választást lezáró ünnepélyes aktus, az eskü letételének elmulasztása viszont súlyos jogkövetkezményekkel jár: a helyi önkormányzati képviselő esetén azzal, hogy az eskü letételéig nem gyakorolhatja képviselői jogait, a polgármester esetén pedig e tisztség elvesztését vonja maga után a törvény erejénél fogva. A kialakult helyzet jogbizonytalanságot teremt, ezzel sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését, sértheti továbbá az Alkotmány 44. §-ának (1) és (2) bekezdését is. A választópolgárok ugyanis a helyi önkormányzás gyakorlására megválasztják az önkormányzati képviselőket, megválasztják a polgármestert, az eskü hiányában viszont az önkormányzati képviselők nem gyakorolhatják jogaikat, a polgármesternek pedig e tisztsége megszűnik. Ennek következtében sérülhet a választópolgárok közösségének a helyi önkormányzáshoz való joga. A törvényalkotó az eskü szövegének hatályon kívül helyezésével olyan helyzetet teremtett, hogy vitássá tehető az eskü letétele, ezzel pedig jogbizonytalanság keletkezik abban, hogy a helyi önkormányzati képviselő gyakorolhatja-e képviselői jogait, illetőleg megszűnik-e a polgármesternek ez a tisztsége. Az Ötv. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő az Ötv. 32. §-a szerint köteles esküt tenni, a 32. §-ban viszont – a módosítás következtében – nem szerepel az eskü, így sem a polgármester, sem az önkormányzati képviselő esküjének a szövegét törvény nem állapítja meg. Mindezek következtében jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre; ennek megállapításával az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést jogalkotói feladatának a teljesítésére.

Kifogást nem tevő véleményezőnek csak azt az érdekeltet lehet tekinteni, aki a véleményezési eljárás (és nem csak az egyeztető tárgyalás) során írásbeli véleményt nem terjesztett elő, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt. A főépítész részére nyitva álló 30 napos határidő csak a véleményezési eljárás lefolytatása után kezdődik meg, azt követően, hogy az egyeztető tárgyalásról, az előterjesztett véleményekről és indoklásukról az iratokat a főépítésznek megküldték, mégpedig a véglegesített vagy annak szánt tervezetek vonatkozásában [17/H/2007. AB határozat] Az indítványozó szerint a képviselő-testület településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör1.) módosításáról szóló rendelete (a továbbiakban: Ör2.) megalkotása során nem tartották be az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. §-ának (2)–(6) bekezdéseiben meghatározott eljárási szabályokat. A polgármester a képviselő-testületet nem tájékoztatta a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: KÖTEVIFE) – mint a véleményezési eljárásban kötelezően részt vevő államigazgatási szerv – és a területi főépítész módosításokkal kapcsolatos egyet nem értő véleményéről. A képviselő-testület álláspontja szerint a rendelet elfogadására az eljárási szabályok betartása mellett került sor, hiszen a tervezetet mind a KÖTEVIFE-nek, mind a területi főépítésznek megküldték. A KÖTEVIFE által előterjesztett kifogásokat nem találták megalapozottnak, míg a területi főépítész csak arra hívta fel a figyelmüket, hogy az Ét. 9. §-ában foglalt eljárási szabályoknak megfelelően, egyeztetési tárgyalás lefolytatásával alkossák meg a rendeletet. Mivel ezen az egyeztetési tárgyaláson sem a KÖTEVIFE, sem pedig a főépítész nem jelent meg, így őket az Ét. 9. §-ának (5) bekezdése értelmében kifogást nem emelő ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


Jogértelmezés

véleményezőknek tekintették. A képviselő-testület kifogásolta továbbá, hogy a főépítész nemleges véleménye csak a törvényben az erre nyitva álló 30 napos határidő letelte után jutott el hozzájuk. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Ét. 9. §-ának (7) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el, és az Ét. 9. §-ának (9) bekezdése előírja, hogy az Ét. 9. §-ában szabályozott eljárási rendet érvényesíteni kell a rendezési tervek módosításánál is. Az Ét. 9. §-ának (4) bekezdése szerint az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt, azok indokolásával együtt. Az Ör1. módosítására mind a KÖTEVIFE, mind a területi főépítészi vélemény ismertetésének hiányában került sor. Téves erre vonatkozóan a polgármester álláspontja, amely szerint: ha az egyeztető tárgyaláson sem a KÖTEVIFE, sem a területi főépítész nem jelenik meg, és a tárgyalás időpontjáig nem mentik ki távolmaradásukat, akkor őket az Ét. 9. §-ának (5) bekezdése alapján kifogást nem tevő véleményezőknek kell tekinteni. Kifogást nem tevő véleményezőnek csak azt az érdekeltet lehet tekinteni, aki a véleményezési eljárás (és nem csak az egyeztető tárgyalás) során írásbeli véleményt nem terjesztett elő, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek konjunktív feltételek, amelyeknek együttesen kell fennállniuk és teljesülniük ahhoz, hogy a véleményezési eljárás adott szereplőjét kifogást nem tevő véleményezőnek tekinthessen a szabályozást előkészítő önkormányzat. Az egyeztető tárgyalásnak nemcsak az a szerepe, hogy azon a település polgármestere megkísérelje az esetleges eltérő vélemények tisztázását, hanem e tárgyalás és annak jegyzőkönyve a véleményezési eljárás következő – és egyben záró – szakaszának, a miniszteri, illetve területi főépítészi véleményezésnek az előkészítő, megalapozó anyaga. Az Ét. 9. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a véleményezési eljárás után a településrendezési eszközök vonatkozásában elfogadásuk előtt a korábban beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és indoklásukkal együtt lehetőséget kell adni a területi (állami) főépítésznek (nagyobb települések esetén a miniszternek) a véleménye 30 napon (miniszter esetén 90 napon) belüli előterjesztésére. Az Ét. ezen rendelkezéséből megállapítható, hogy a főépítész részére nyitva álló 30 napos határidő csak a véleményezési eljárás lefolytatása után kezdődik meg, jelen esetben azt követően, hogy az egyeztető tárgyalásról, az előterjesztett véleményekről és indoklásukról az iratokat a főépítésznek megküldték, az immáron véglegesített vagy annak szánt tervezetek vonatkozásában. A képviselő-testület úgy tárgyalta az Ör1. módosítását és fogadta el az Ör2.-t, hogy nem vette figyelembe a főépítész egyet nem értő véleményét. A képviselő-testülettel nem ismertették a véleményt azzal az indoklással, hogy a főépítész véleménye a 30 napos határidőn túl érkezett be. Ez az álláspont azonban téves, mert a területi főépítész (illetve a miniszter) számára a véleményezési határidő csak akkor nyílik meg, ha őt a szabályozási terv vagy építési szabályzat teljes – a véleményezési eljárás eredményeként kialakított – dokumentációjának, valamennyi addig beérkezett, de el nem fogadott véleménynek és az el nem fogadás indokainak, továbbá az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvének megküldésével a saját véleménye kialakítására felkérik. Ilyen – teljes körű – felkérés hiányában a 30 napos határidő el sem kezdődik. A tervek elfogadásának ezen felül törvényi előfeltétele, hogy a – törvény által megszabott határidőn belül érkezett – területi főépítészi véleményt ismertessék a testülettel. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület az Ét. szabályainak megsértésével, azaz törvénysértő módon fogadta el az Ör1.-nek az Ör2. általi módosításával beiktatott szövegrészeit, mind a KÖTEVIFE, mind a területi főépítész állásfoglalásának vonatkozásában, és ezáltal eljárása során olyan garanciális jellegű eljárási szabályokat hagyott figyelmen kívül, amelyek – betartásuk esetén – érdemben befolyásolhatták volna a rendeletben foglalt építési előírások tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért az Ör2.-vel módosított Ör1. egészét alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

Tájékoztató a decentralizált helyi önkormányzati  fejlesztési támogatási programok felhasználásának 2008. évi szabályozásáról

A

költségvetési törvényben kapott felhatalmazás eredményeként fogadta el a kormány a 47/2008. (III. 5.) Korm. rendeletet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól. A nemzeti önkormányzati és területfejlesztési támogatási rendszereknek továbbra is meghatározó szerepük van a helyi önkormányzati fejlesztések megvalósításában, a legelmaradottabb kistérségek felzárkóztatásában, e térségek versenyképességének fokozásában és a gazdasági-társadalmi kohézió erősítésében. A hazai forrásokból biztosított támogatások így nem az Európai Unió támogatásainak közvetlen társfinanszírozását, hanem egy attól elkülönített támogatási rendszert képeznek, és olyan fejlesztési projekteket támogatnak, amelyek európai uniós finanszírozásban nem részesülhetnek, részben a közösségi források korlátozottsága, részben az azok által támogatható céloktól való eltérés miatt. A fejlesztési célú költségvetési források decentralizálásának és forráskoordinációjának programja a 2005. évtől kezdődően erőteljesebb hangsúlyt kapott a költségvetésben. A program megvalósulása érdekében a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény a 2008. évre vonatkozóan is külön mellékletben határozza meg a decentralizált támogatási programok előirányzatainak kereteit. A kormányrendeletben szabályozott önkormányzati fejlesztési források hozzájárulnak a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásához, az ezen térségekben lévő települési önkormányzatok és társulásaik fejlesztési törekvéseinek megvalósulásához. A források régiók közötti felosztása követi az egyes térségek felzárkóztatási igényeit, amely révén azok a régiók, melyek jelentősebb társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek, nagyobb összegű fejlesztési támogatást fordíthatnak a települések projektjeinek támogatására. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések csökkentik az esélyegyenlőségekben meglévő különbségeket. A termelő és a humán infrastruktúra-fejlesztések megvalósulása kedvezőbb gazdasági környezetet teremtenek a gazdaság szereplői számára, ami a magánbefektetőket ezekben a térségekben további fejlesztések megvalósítására ösztönözi. A 2008. évi költségvetési törvény 66. §-ának (3) bekezdése felhatalmazást ad a kormány részére a törvény 16. számú mellékletében meghatározott decentralizált fejlesztési programok támogatási keret felhasználásának általános és programspecifikus szabályainak megalkotására. A költségvetési törvényben kapott felhatalmazás eredményeként fogadta el a kormány a 47/2008. (III. 5.) kormányrendeletet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására (a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása – HÖF TEKI, önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül – HÖF CÉDE), a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására (LEKI), a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására (TEUT), valamint a vis maior tartalék forrásaira. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása előirányzat összege 10 870 millió forint. Ebből a keretből a decentralizált vis maior feladatok ellátására 800 millió forintot különítettek el, a felhasználásról pedig a regionális fejlesztési tanácsok hoznak döntést a benyújtott igények alapján. A vis maior feladatokra biztosított kerettel csökkentett elő irányzat összege így 10 070 millió forint, ami egyrészt a 2008. évre áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésére nyújt fedezetet, másrészt a szabad források terhére a regionális fejlesztési tanácsok pályázati felhívást tesznek közzé. A LEKI előirányzat összege 5800 millió forint, a TEUT előirányzat összege pedig 8000 millió forint. A rendelkezésre álló keretek teljes egészében a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozó pályázati rendszerek keretében új induló fejlesztések támogatását teszik lehetővé. A vis maior tartalék összege 360 millió forint, melynek felhasználásáról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt. A szabályozás hatálya alá tartozó támogatási programok kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és egyéb önkormányzati társulások. Figyelembe véve az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatait és észrevételeit, illetve a költségvetési törvény előírásait, a korábbi rendelkezésekhez képest a 2008. évi kormányrendelet szabályozásaival az alábbi legfontosabb változások léptek érvénybe. Az Európai Unió által a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó támogatási források terhére az ágazati és a regionális fejlesztési operatív programokhoz kapcsolódó pályázati konstrukciók jelentős része megnyílt a pályázók részére. A pályázati felhívások kritériumrendszerei alapján meghatározhatók azok a területek, amelyek az uniós források terhére támogatásra nem tarthatnak igényt, továbbá körvonalazódnak azok a támogatási célok, amelyek esetében további hazai források felhasználása is indokolt.



10


Annak érdekében, hogy az európai uniós források, illetve a hazai költségvetési támogatási források egymás hatását kiegészítő, egymás hatásait szinergikusan felerősítő jellege érvényre juthasson, továbbá ne alakuljanak ki egymással versenyző támogatási programok, elkerülhetetlené vált a decentralizált önkormányzati támogatási programok korábbi években alkalmazott célrendszerének felülvizsgálata. Ennek keretében a fő törekvés az volt, hogy a tisztán hazai költségvetési támogatásokból finanszírozott decentralizált programok által elsődlegesen az európai uniós források terhére kiírt pályázati konstrukciók által nem támogatható, úgynevezett „komplementer területek” kapjanak támogatást. A regionális fejlesztési tanácsok által kiírásra kerülő pályázati felhívásokban a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy az adott régió településeinek, önkormányzatainak fejlesztési igényeihez leginkább igazodó támogatási célokat írják ki, kiválasztva ezeket a felhasználási szabályokban rögzített széles körű célrendszerből. A túlzott célrendszeri koncentráció elkerülésére a felhasználási szabályok előírják, hogy előirányzatonként – kivéve a TEUT előirányzatot – minimálisan 3 cél, illetve ahol a cél alcélokra bomlik, ott alcél kiírása kötelező. Az előbbiekben bemutatott elvek mentén egyes támogatási programok célrendszere az alábbiak szerint alakul: A HÖF CÉDE előirányzat esetében támogatható célok: a) épített és természeti környezet védelme, fejlesztése; b) a helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítását eredményező fejlesztések; c) céltámogatással megvalósuló fejlesztések; d) a csapadékvizek által okozott terhelések csökkentése szűrőmezők, vízminőség-védelmi tározók, hordalékfogó műtárgyak építése által.

A HÖF TEKI előirányzat esetében támogatható célok: a) b) c) d)

közterületek akadálymentesítésére a ROP városi rangú településeinek akcióterületein kívül, illetve községekben; nem műemlék jellegű közfürdők korszerűsítése; helyi közterületek és közbiztonság fejlesztése; településrendezési eszközök, valamint települési környezetvédelmi programok és tervek, területrendezési tervek, a közös egyszerűsített településszerkezeti tervek készítése; e) a közvilágítás energiatakarékos megoldása; f) a tájjellegű hagyományokat és kulturális örökséget jelentő épületek és műemlékek megőrzése, bemutathatóvá tétele, a közösség szempontjából értékes funkciókkal való megtöltése; g) településfejlesztéssel összefüggő, a régió pályázati felhívásában meghatározott fejlesztési célok, amelyek igazolható módon európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek. A megjelölt célok a településen élők életminőségének javításához, a települések biztonságosabb és gazdaságosabb működéséhez, a helyi értékekek megőrzéséhez, illetve a településrendezéssel és fejlesztéssel összefüggő önkormányzati szabályozások, koncepciók kidolgozásához, illetve már konkrét fejlesztések megvalósításához kíván támogatási lehetőséget biztosítani. A LEKI előirányzat esetében támogatható célok: a) a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen megvalósuló humán infrastruktúra, illetve vonalas létesítmények fejlesztése, kivéve a belterületi szilárd burkolatú közutak felújítását; b) a közműves ivóvíz-ellátás fejlesztése, a meglévő létesítmények rekonstrukciója az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében nem szereplő, illetve ivóvízminőségjavítási fejlesztésre nem kötelezett települések esetében; c) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtése, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztések; d) helyi piacok, vásárcsarnokok fejlesztése, bővítése; e) teleházak kialakítását szolgáló fejlesztések; f) helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő, az európai uniós forrásokból támogatásban nem részesülhető, a tanács pályázati felhívásában meghatározott célok. A megjelölt célok alapvetően két alapvető törekvés köré csoportosulnak. Egyrészt a leghátrányosabb kistérségekben az alapvető ellátások, szolgáltatások biztosítása is problémát okoz, ezért ezekben a térségekben e célok támogatására kiemelten fontos összpontosítani annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a leszakadás megállítása, illetve lassítása megvalósuljon. Másrészt a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a kötelező önkormányzati feladatellátás javításán túl a helyi gazdaságélénkítés jelenti a leginkább fejlesztendő területet, hogy az önkormányzatok gazdaságélénkítő jelleggel, aktív közreműködéssel járulhassanak hozzá a vállalkozások letelepedésének és helyben maradásának támogatásához. A TEUT előirányzat célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi – kapacitást nem növelő – szilárd burkolatú közutak felújításának támogatása. Az előirányzat esetében a támogatás igénylésének alapja, illetve az eljárás meneXVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március



11

te a pályázati rendszer gyakorlati tapasztalatai alapján kiegészült. A korábbi évek működése rávilágított arra, hogy a fajlagos költségek térségenként, településenként, fejlesztésenként eltérő összegűek, és nem foglalhatók össze országos szinten a felhasználási szabályokban rögzített összegekben. Ennek érdekében az elmúlt években is működött rendszer helyébe új szabályok lépnek. Az új szabályozás értelmében a pályázók a pályázatokat részletes, tételes műszaki tartalmat bemutató árajánlat birtokában nyújtják be, a támogatási szerződést pedig munkanemekre és költségelemekre vonatkozó kiviteli, illetve vállalkozói szerződés birtokában lehet csak megkötni. Az elszámolás során a kiviteli, illetve vállalkozói szerződésekkel összhangban kiállított részletes számlák 50, illetve 58 százalékát lehet lehívni, természetesen a megítélt támogatás összegéig és mértékéig. A támogatási mértéken felüli (többlet-) költségeket a kedvezményezettnek kell biztosítania. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhető a fajlagos költségek tekintetében tapasztalható eltérések miatt kialakuló problematika. Új elem továbbá, hogy támogatható a közúti burkolattal egy szintben lévő, egy szerkezeti elemet képező kerékpárutak felújítása, valamint a vízelvezető rendszer felújítása is. Elszámolhatók továbbá a tervezési, engedélyezési és lebonyolítási, valamint műszaki ellenőri költségek is, azonban az ezen a jogcímen elszámolt ráfordítások nem haladhatják meg az elszámolható költségek 5 százalékát. A decentralizált fejlesztési programok egyes előirányzatai támogatotti körének meghatározása a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet, és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeleten alapul. Az előbbi hatályát vesztette a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet érvénybe lépésével, ezért e jogszabály rendelkezéseit beépítették a rendelet szabályai közé, illetve kiegészítő rendelkezéseket emeltek be az ezen jogszabály alapján meglévő, átmenetileg kedvezményezett, illetve a regionális szempontból kedvezményezett kistérségekben megvalósuló fejlesztésekre. A LEKI és a TEUT előirányzat esetében a fejlesztések folytonosságának biztosítása érdekében az előirányzatok felhasználásának határideje meghosszabbodott a tárgyévet követő év végéig, figyelembe véve a korábbi években már így működő HÖF TEKI és HÖF CÉDE előirányzatokhoz kapcsolódó felhasználási gyakorlatot. A jogszabályban rögzíti azokat a követelmények, amelyeket a pályázatok értékelése és elbírálása során a tanácsoknak érvényre kell juttatni. Ilyen prioritást élvező szempontként említhetőek az alábbiak: a) települések összefogásával megvalósuló fejlesztések; b) a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő fejlesztések; c) európai uniós támogatásban részesülő fejlesztések hatását erősítő és kiegészítő fejlesztések; d) a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség területfejlesztési programjába, a településfejlesztési koncepciókba illeszkedő fejlesztési pályázat támogatása; e) a területi szegregációt csökkentő vagy megszüntető intézkedések kidolgozásához és értékeléséhez ún. antiszegregációs szempontrendszert kell kidolgozni, amelynek a regionális operatív program Funkcióbővítő és Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció című pályázatokhoz készült kézikönyv útmutatásait kell követnie. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői segítséget nyújtanak a szempontrendszer kidolgozásához. A LEKI előirányzat 2006. és 2007. évi tapasztalatai alapján elmondható: a pályázatok projektcsomagokban való benyújtása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és annak értelmezése számos esetben nehézkes volt, zavart okozott. Ezért az ennek támogatására vonatkozó kötelező erejű rendelkezések a 2008-as évben megszűnnek. Ehelyett a pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek a több település összefogásával megvalósuló fejlesztések. A kormányrendelet az eddigieken felül pontosítja a támogatási szerződések megkötésének, a pályázati felhívás megjelentetésének, illetve ismételt megjelentetésének eljárási szabályait, és bővíti az alkalmazandó szankciók körét a támogatások jogszabályba vagy támogatási szerződésbe ütköző felhasználása esetére. A szabályozás a támogatások felhasználásának ellenőrzési folyamatát is pontosítja, amelynek eredményeként egyaránt biztosított a megvalósítás során a közbenső, a megvalósítást követő utó-, illetve a kötelezettségek fennállásának időtartama alatti, illetve azt követő záró ellenőrzések lefolytatása. A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet e jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette, így az abban foglalt pályázati nyilvántartási szabályok beépültek az új rendeletbe. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatásra vonatkozó pályázati felhívásaikat április 15-éig teszik közzé, melyre az önkormányzatoknak, illetve társulásoknak a pályázatokat május 15-éig lehet benyújtani. A regionális fejlesztési tanácsok a benyújtott pályázatok támogatásáról július 15-éig döntenek, és amennyiben a regionális fejlesztési tanácsok a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasítanak el forrás hiányában pályázatot, és nem használják fel teljes mértékben a pályázati keretet, új pályázatot írhatnak ki. Az új pályázat benyújtásának határideje augusztus 15-e, a beérkezett pályázatokról a regionális fejlesztési tanácsok szeptember 30-áig hoznak döntést. Készítette: Keller Zsuzsanna és Búzásné Szőke Zsuzsanna, ÖTM Területfejlesztési Főosztály



12


Felhívás a tervtanácsok működéséről való tájékoztatás  kérésére

A

z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya feltérképezi, hogy az ország területén hol működnek tervtanácsok, és ezek hány napirendet tárgyaltak az elmúlt évben. A tervtanácsok működését és feladatait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet szabályozza. A tavalyihoz hasonlóan idén is szeretnénk a helyi önkormányzatok társulásban működtetett építészeti-műszaki tervtanácsait, valamint a területi szakmai kamarák által működtetett helyi építészeti-műszaki tervtanácsokat pályázati úton támogatni. Kérem, a tájékoztatást az alábbi címre küldjék: Bánóné Nyékhelyi Mária vezető főtanácsos Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. Tel.: (06 1) 441 7776, mobil: (06 30) 743-7412 E-mail: [email protected] Honlap: www.otm.gov.hu

 A Településüzemeltetési Tanács működésének megújítása

M

egújul a Településüzemeltetési Tanács működése.

Az 1997-ben alakult Településüzemeltetési Tanács a 2008. február 26-i ülésén úgy döntött, hogy a jövőben is folytatni kívánja működését – az eddigiekhez hasonlóan – szakmai konzultatív fórum jelleggel a településüzemeltetés önkormányzati, közszolgáltatói és lakossági érdekeinek egyeztetése, összehangolása és képviselete, a településüzemeltetési feladatok eredményesebb megoldása érdekében. Véleményezési, ajánlási, javaslattételi eszközökkel elő kívánja segíteni a településüzemeltetést érintő szakpolitikai döntések, szabályozások minél jobb előkészítését, megalapozását. A további működéséről, a működést szabályozó megállapodásról a tanács 23 tagja – a 7 önkormányzati szövetség, a 12 közszolgáltatói országos szakmai szövetség, a 2 érintett szakszervezet, egy civil szervezet és a kormányoldalt képviselő ÖTM – döntött egyetértőleg. A működés kereteit és tartalmát szabályozó dokumentum, a Megállapodás aláírására a közeljövőben ünnepélyes keretek között kerül sor.






13

Hírek az URBACT II. városfejlesztési program állásáról

A

z Európai Unió URBACT II. városfejlesztési programjának 2007 decemberében közzétett első ajánlattételi felhívása lezárult. A megadott határidőig több mint 70 tematikus hálózat és 20 munkacsoport felállítására érkeztek pályázatok, melyek teljes körű ismerete nélkül is elmondható, hogy több magyar város csatlakozott egy-egy tematikus hálózathoz vagy munkacsoporthoz, sőt vannak olyan kezdeményezések, ahol magyar város mint vezető partner kezdeményezi hálózat felállítását. Az előírások szerint a felhívásra 5–5 város (egy vezető partner és négy partner) együtt közös szándéknyilatkozatot nyújthatott be, melyben meghatározzák a célokat, az ezek elérése érdekében tervezett lépéseket és a szükséges pénzügyi kondíciókkal kapcsolatos terveiket. Az adott pályázat pozitív elbírálása esetén a tematikus hálózatokban a résztvevő városok számát minimum 8, maximum 12 városra kell bővíteni, a munkacsoportokban kevesebb résztvevő is elegendő, és nemcsak városok, hanem regionális és országos intézmények, szervezetek, egyetemek is kapcsolódhatnak a projekthez. A 2008. február 15-én lezárult ajánlati felhívásra 91 tematikus hálózatra és 30 munkacsoportra érkezett szándéknyilatkozat. Az előírásoknak megfelelő pályázatok előzetes értékelését egy erre felállított szakértői csoport végzi, de a pályázatok kiválasztásában a végső döntést az URBACT Monitoring Bizottság hozza meg a 2008. április 18-i ülésén. Az URBACT II. programban meghatározottak szerint a 2007–2013 közötti időszak első felében 23 tematikus hálózat és 7 munkacsoport támogatható. A támogatható projektek kiválasztása után lehetőség lesz arra, hogy a nem befogadott pályázatokból „kiesett” városok a pozitívan elbírált pályázatokhoz csatlakozzanak, vagy a még pályázatot nem benyújtó városok és más intézmények valamely pályázathoz partnerként jelentkezzenek. További információ a www.urbact.eu honlapon érhető el, illetve Pikler Katalin vezető főtanácsos asszony nyújt segítséget ([email protected]).



14

Turizmus és sport



Tájékoztató a Magyar Turizmus Minőségi Díjról

2

001-ben a Magyar Turizmus Rt. keretein belül egy teljesen új, minden szolgáltatási folyamatra kiterjedő minőségi rendszer elindítása vette kezdetét, majd 2006-ban sor került – az Európában is alkalmazott elméleti és gyakorlati minősítési ismeretek felhasználásával – a Magyar Turizmus Minőségi Díj program kidolgozására. A Magyar Turizmus Minőségi Díj program koordinálását 2004-ben az Országos Idegenforgalmi Bizottság vette át, és szakmai szervezetek közreműködésével fejlesztette a mai, jelenleg véglegesnek tekinthető szintre. A Magyar Turizmus Minőségi Díj a bizalom kifejezése: azt jelenti, hogy a turisztikai vállalkozás a kategórián belül teljesíti, illetve túlteljesíti a minőségi követelményeket. A díj megszerzése önkéntes alapú, az érvényessége 3 naptári év, ami meghosszabbítható. A Magyar Turizmus Minőségi Díj program nemzetközi elismerését jelzi, hogy 2007-ben a HOTREC – az EU-tagországok szállodai vendéglátó szövetségeinek szakmai szervezete – akkreditálta a programot, így a díj az európai kritériumoknak való megfelelést igazoló 2Q jel használatára is jogosultságot ad. A program a hazai turisztikai szolgáltatások minőségének egységes és objektív értékelésére szolgáló minősítési rendszer. A magyar turizmus állami irányítása által többéves munkával kifejlesztett program célja – a turizmus hosszú távú stratégiájának megfelelően – a versenyképesség javítása, a piaci pozíciók megtartása, illetve erősítése a világ turisztikai piacán. A program keretében már 47 szálloda és 12 étterem bizonyult érdemesnek a díj elnyerésére. A pályázatot az Országos Idegenforgalmi Bizottság minden évben egyszer hirdeti meg. A pályázó a szállodai vagy éttermi önértékelési lista elkészítése során folyamatos segítséget kap. A pályázat benyújtását követően 2 fős értékelő bizottság a helyszínen titkosan ellenőrzi a pályázatban leírtak valódiságát, melynek során a szakemberek a szállodákat, éttermeket vizsgálják a bejelentkezéstől a távozásig, minden apró részletre kitérve, majd a tapasztalataikról részletesen beszámolnak a vezetőségnek. A helyszíni ellenőrzés alapján a díj megadására az egyes értékelő bizottságok tesznek javaslatot, de odaítéléséről egy szélesebb szakmai grémium dönt. A díjat ünnepélyes keretek között minden évben az Utazás Kiállításon adják át. Az idén a tavalyi év nyerteseinek – szállodák és éttermek – kihirdetésére és a 2008. évi pályázat kiírási témájának ismertetésére sajtótájékoztató keretében került sor, amelyen dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is részt vett. A sajtótájékoztatón az államtitkár a minőségi szolgáltatások jelentőségének növekedéséről, a minőségbiztosítás fontosságáról a turizmusban, valamint az ezekkel összefüggő állami feladatokról beszélt. A további tervek feladatai közé pedig az eddigi díjazottak kiemelt promóciójának kidolgozása, a díj ismertségének és elismertségének növelése a hazai és külföldi vendégek körében, valamint az újabb turisztikai szolgáltatások minősítési rendszerének kialakítása tartozik. Összeállította: Simon Zsanett, ÖTM Államtitkári Titkárság



Turizmus és sport

15

A Közép-Európa Rali turisztikai hatásaival  ismerkedhettek a Turizmus és Profit konferencia résztvevői

D

r. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára előadást tartott a Turizmus és Profit 2008 konferencián „A Dakar Series Közép-Európa Rali magyarországi futamához kötődő idegenforgalmi lehetőségek, valamint a turizmus fejlesztését szolgáló kormányzati stratégia és az ehhez kapcsolódó európai uniós források” címmel. A Turizmus és Profit konferencia résztvevői elsőként hallhattak információkat a kormányzat részéről, illetve a rali szervezőitől az első közép-európai terepralihoz kötődő magyar idegenforgalmi lehetőségekről. Az államtitkár előadásában elmondta, hogy a magyar látogatók valószínűsíthetően nem növelik meg az összes fogyasztásukat a Dakar Series közép-európai futamának hatására, csupán átrendezik fogyasztói kosarukat, így nem generálnak többletkiadásokat. Ennek következtében a turisztikai hatás csak a verseny miatt Magyarországra látogató külföldiek költését foglalja magában. A külföldi látogatók eltérő költési jellemzőik szerint alapvetően két csoportra oszlanak majd: nézőkre és résztvevőkre. Dr. Ujhelyi István szakértők becsléseire hivatkozva azt mondta, hogy a Dakar Series CER futamának magyar napjaira összesen 100 ezer látogató érkezhet, közülük 40 ezer körüli lehet a külföldi néző. A KSH statisztikai adatait alapul véve átlagosan 1,6, illetve 2,7 napi tartózkodási időt feltételezve a külföldi látogatók költése 1219, illetve 1891 millió forint között alakul, amelynek összes adótartalma 254 millió, illetve 379 millió forint között várható. Az állami adóbevételeken felül további eredmény a magyarországi vállalatok, vállalkozások számára a nettó 965, illetve 1512 millió forint többlet üzleti lehetőség, bevétel biztosítása. Az államtitkár rámutatott, hogy csupán a többletturizmusból fakadó 254, illetve 379 millió forint adóbevételi hatás bőven fedezi a hozzájárulásként fizetendő 52 millió forintos állami kiadást. Hozzátette: „a feltételezések ismeretében kijelenthető, hogy a Dakar Series Central European Rally megrendezése jelentős többletbevételi forrást generál a Magyar Államnak”. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



16

Turizmus és sport



A Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál „Pislog, mint miskolczi kocsonyában a béka!”

I

mmáron nyolcadik alkalommal adott otthont február 22–24. között az Észak-magyarországi régió, ezen belül is Miskolc és térsége a „Vendégségben Miskolcon” programsorozat (1999) kiemelkedő rendezvényének, a Miskolci Tél – Kocsonyafesztiválnak, amely mára egy egyedülálló, kiemelkedő látogatottságú és elismertségű országos rendezvénnyé nőtte ki magát. Az 1999-ben elindított program közvetve jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a város egyik esélyese lett az „Európa kulturális fővárosa 2010” címnek. A miskolci hagyományok felkutatásával, és ennek eredményeként egy régi kocsonyalegenda felelevenítésével, a „Vendégségben Miskolcon” program éves zárásaként 2001-ben rendezték meg az első Miskolci Kocsonyabált, majd 2002-ben a következő bál társrendezvényeként az első Miskolci Kocsonyaünnepet. 2003-ban került sor a Kocsonyagálával kibővített Kocsonyafesztiválra, 2004-től pedig a Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál megrendezésére. A legenda szerint egy béka egykoron Potyka Kata vendéglőjében belefagyott egy tál kocsonyába, nagy riadalmat keltve ezzel az éppen kocsonyát falatozó Tót atyafiban. Az egyszeri béka ezzel a cselekedetével keltette életre a híres „miskolci kocsonyát”, majd magát a rendezvényt.

A Kocsonyafesztivál célja, hogy a kül- és belföldi vendégek a téli szezonban is ellátogassanak a városba, és Miskolcban egy vendégszerető, gasztronómiai, kulturális és turisztikai értékekben gazdag régióközpontot ismerjenek meg. Miután 2008-ban 41 ezer négyzetmétert felölelő terület adja a rendezvény helyszínét, elmondható, hogy a Miskolci Kocsonyafesztivál az egyik legnagyobb országos, többnapos, szabadtéri, multikulturális téli fesztivál. Az idei esemény különlegességeit bemutató, miskolci tanulmányúttal egybekötött nagyszabású sajtótájékoztató meghívott vendége és egyben résztvevője volt dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is. Összeállította: Simon Zsanett, ÖTM Államtitkári Titkárság XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március


Turizmus és sport



17

Zamárdi megújult futballpályát kapott

A

z OLLÉ programban kivitelezett első focipályát Zamárdiban adta át ünnepélyes keretek között dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A 2006 decemberében indult OLLÉ program révén Somogy megyében több mint 10 új sportpálya jöhet létre. Az államtitkár abban bízik, hogy „a sportolni vágyó fiatalok, idősebb baráti társaságok közösségi teret találnak maguknak az ország minél több településén”. Az OLLÉ programban megvalósuló Somogy megyei fejlesztéssel elsőként a nagy múltú Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben váltotta fel az aszfaltos iskolaudvart egy – a FIFA által is minősített – harmadik generációs, műfűvel, világítással és kerítéssel ellátott futsal méretű pálya. A pálya átadására szervezett ünnepségen részt vett Kisteleki István, az MLSZ elnöke, Várhidi Péter szövetségi kapitány, Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere, valamint Dobribán Géza veterán Európa-, világ- és olimpiai bajnok atléta, Zamárdi díszpolgára. Az ünnepélyes szalagátvágást a helyi iskolai labdarúgócsapatok, majd pedig az OLLÉ Csapat és a Színészválogatott mérkőzése követte. A barátságos mérkőzés kezdőrúgását Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja végezte el. Az OLLÉ programot a Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezte, amelyet a kormány azért karolt fel, hogy országos méretű programmá segítse. Egy kormányrendelet és a Magyar Fejlesztési Bank államilag támogatott hitelkonstrukciója több 100 új pálya létrejöttéhez járulhat hozzá. Az OLLÉ Pálya Program 2008-ban is folytatódik, így azok az önkormányzatok, amelyek a tömegsport és/vagy az utánpótlásnevelés lehetőségeit korszerű infrastruktúrával szeretnék támogatni, idén is csatlakozhatnak. Az OLLÉ Pálya Program a műfüves pályák megvalósításának tapasztalatait visszacsatolja a FIFA/UEFA minőségbiztosítási rendszerébe. Az épülő pályatípusok tervezett ára: Pályatípus

Ár, millió Ft

Nagypálya

~102

Futsalpálya

~19,2–21,7

Grund-iskola

~11,6

Edzőpálya

~31–34

Mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a kulturált sportolás lehetőségeiben jelentős javulást kíván elérni, ezért útjára indítja az OLLÉ Öltöző Programot is. Ennek segítségével az önkormányzati tulajdonban lévő labdarúgópályák öltözőépületeit korszerű, büféhelyiséggel ellátott, az OLLÉ Programiroda által kínált típusöltözők válthatják fel. Az OLLÉ Öltőző Programmal kapcsolatos lebonyolítási, szervezési feladatokat az OLLÉ Programiroda Kht. végzi, csökkentve ezzel az önkormányzati terheket. A zamárdi pályaavatást követően – az OLLÉ program keretében – idén további pályák épülnek majd országszerte. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



18

Turizmus és sport



Elismerő oklevelet kaptak a sportolók

D

r. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke és Elbert Gábor, az ÖTM sport szakállamtitkára az ÖTM márványaulájában köszöntötte a 2007. év utolsó harmadában (október, november, december hónapban) rendezett világ- és Európa-bajnokságokon, illetve az augusztusi, bangkoki Universiadén sikeresen szerepelt magyar sportolókat, valamint edzőiket és sportvezetőiket. Dr. Ujhelyi István köszöntőjében kiemelte: „A sportolók az egyes viadalokon nemcsak versenyzők, bajnokok, hanem Magyarország diplomatái is, akik hazánkat képviselve elviszik a magyarság jó hírét a világba. Az alig egy éve, ötpárti konszenzussal elfogadott Nemzeti Sportstratégiában is megfogalmazott cél, hogy Magyarország a jövőben sportnemzet, s emellett sportoló nemzet is legyen. Lehetőség szerint tehát minél több lakos sportoljon, mozogjon. A legjobb példát ehhez élversenyzőink adhatják. Eredményeikkel, mintául állítható kitartásukkal, a sport iránti elkötelezettségükkel, magatartásukkal példát mutathatnak a felnövekvő nemzedéknek is.” Az elmúlt év eredményeinek méltatása során külön szó esett a férfi kardválogatott, illetve Kulcsár Krisztián párbajtőröző világbajnoki diadaláról, a szumósport első magyar vb-aranyáról (melyet Bárdosi Sándor szerzett), Bodrogi László kerékpársportban elért világbajnoki második helyéről és Szövetes Veronikáról, aki a magyar karatesport első felnőtt világbajnoki címét szerezte. Kiemelt hangsúlyt kaptak a debreceni rövidpályás úszó Eb magyar hősei, illetve a siketek sportjában 15 évesen, felnőtt Eb-aranyat szerző Biatovszki Mira sportlövő is. Elbert Gábor sport szakállamtitkár pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy a versenyzők sikereihez a szurkolók is hozzájárulnak. Biztatásukkal erőt adnak a nehéz pillanatokban, miként tették azt például itthon, az elmúlt hétvégén a kardozók budapesti Világkupa-versenyén, avagy külföldön, Vilniusban az IDSF latin-amerikai táncok világbajnokságán, ahol Magyarország első vbcímét szerezte versenytáncban Maurizio Vescovo és Törökgyörgy Melinda. Az ünnepségen miniszteri elismerő oklevelet vehettek át az autósport, a búvársport, az evezés, az iaido, a jet-ski, a judo, a karate, a kerékpár, a kick-boksz, a kutyaszánhajtás és canicross, a motorcsónak, a motorsport, az ökölvívás, a rádióamatőr, a szumó, a táncsport, a tájkerékpár, a triatlon, az úszás, a vívás és a wakeboard jeles képviselői. A fogyatékkal élő sportolók közül a sportlövészet terén eredményes versenyző részesült elismerésben. Emellett a rendezvényen miniszteri elismerő oklevelet kaptak az Universiadén sikeresen szerepelt sportlövők, vívók, tornászok és vízilabdázók is. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



Turizmus és sport

19

Díjak a sikeres diáksportért

 D

r. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára díjakat adott át közoktatási intézményeknek és testnevelő tanároknak kiemelkedő sportszakmai munkásságukért. A Magyar Diáksport Szövetség által szervezett eseményen az iskolai és diáksport területén, a 2006/2007. tanévben végzett kiemelkedő teljesítményeket díjazták. Az elismeréseket a diákolimpiák sportági országos döntőin I–VIII. helyezést elért oktatási létesítmények igazgatói és vezető testnevelői veszik át. A díjakat 13 sportágban, 6 korcsoportban, fiú és leány kategóriában osztják ki. Külön elismerésben részesülnek a 200 fő tanulólétszám alatti úgynevezett kis iskolák. A 2006/2007. tanévben elért eredmények alapján elismerésben részesülő oktatási intézmények I–IV. korcsoport Hely

Megye

Iskola

Település

1

Békés

2. sz. Általános Iskola

2

Borsod-Abaúj-Zemplén

Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Tiszaújváros Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Kulcsár Albert

3

Fejér

Vasvári Pál Általános Iskola

Dunaújváros

Pribékné Kazi Erika

4

Komárom-Esztergom

Dózsa György Általános Iskola

Tatabánya

Henyecz László

5

Jász-Nagykun-Szolnok

Széchenyi körúti Általános Iskola, Sportiskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény

Szolnok

Szügyi Dezső

6

Hajdú-Bihar

Bocskai István Általános Iskola

Debrecen

Kátai Károly

7

Komárom-Esztergom

Kőkúti Általános Iskola

Tata

Kőhalmi Zoltán

8

Budapest

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

Budapest II.

Makovecz Éva

9

Békés

Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola

Mezőberény

Öreg István

Vas

Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Szombathely

Dr. Lenner Tibor

Csongrád

Arany János Általános Iskola

Szeged

Kissné Gera Ágnes

12

Vas

Derkovits Gyula Általános Iskola

Szombathely

Dr. Kovács Péterné

13

Budapest

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola

Budapest XIII.

Sági Judit

14

Szabolcs-Szatmár-Bereg Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola

Nyíregyháza

Andó Károly

15

Hajdú-Bihar

Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen

Pappné Gyulai Katalin

16

Bács-Kiskun

III. Béla Gimnázium

Baja

Polgár László

10


Békéscsaba

Igazgató

Szeleczki Erzsébet


20

Turizmus és sport

V–VI. korcsoport Hely

Megye

1

Somogy

2

Iskola

Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola

Település

Igazgató

Kaposvár

Gulyás Mihály

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vasvári Pál Gimnázium

Nyíregyháza

Horváth Judit

3

Csongrád

Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola

Szeged

Eitler József

4

Pest

Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium

Vác

Fábián Gábor

5

Bács-Kiskun

Bolyai János Gimnázium

Kecskemét

Dr. Főzőné Tímár Éva

6

Békés

Rózsa Ferenc Gimnázium

Békéscsaba

Komáromi István

7


Diósgyőri Gimnázium

Miskolc

Péter Barnabás

8

Tolna

Garay János Gimnázium

Szekszárd

Lemle Béláné

9

Győr-Moson-Sopron

Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ (Bercsényi Miklós Középiskola)

Győr

Németh Zsolt

Kis iskola, I–IV. korcsoport Hely

Megye

Iskola

Település

Igazgató

1


Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Arany János Ált. Isk.)

Mezőnagymihály Bogárdi Ferencné

2

Baranya

Általános Iskola

Hetvehely

Pásztory Csongor

3

Vas

Ikervári Általános Művelődési Központ Zichy Antónia Általános Iskola

Ikervár

Kissné Tarr Judit

Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



Pályázati lehetőségek

21

 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai TIOP-1.1.1/07/1. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti nappali szakrendszerű nevelési-oktatási intézmények fenntartói (önkormányzatok – települési, megyei, kerületi, fővárosi; egyházak, nonprofit szervezetek – beleértve a helyi önkormányzatok intézményi társulásait is). A támogatás célja (többek között): A közoktatási intézmények (kivéve óvodák) számítógép-állományának korszerűsítése a pedagógiai, mérési-értékelési, valamint adminisztrációs feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében (az iskolai munkaállomások számának növelése – 10 tanuló/PC). A sajátos nevelési igényű tanulók – különösen a gyengén látók, a hallássérültek, a mozgássérültek, a tanulási nehézséggel küzdők – integrált oktatását segítő speciális IKT-eszközök biztosítása. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 24,2 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Tel.: (06 1) 301-3200

ÁROP-2007-1.A.1. Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és a szervezetfejlesztés érdekében Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi közigazgatási szervek, a központi közigazgatási szervek területi szervei, helyi önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások, igazságszolgáltatási szervek, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek stb. A támogatás célja (többek között): Az egyfordulós nyílt pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázati kiírás célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. A támogatás mértéke: a támogatás minimumösszege 5 millió forint, maximumösszege: 80 millió forint. Beadási határidő: 2008. december 31.



22


Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Tel.: (06 1) 224-3100; honlap: www.vati.hu, www.pharereg.hu

DAOP-2007-5.2.1/B. Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A támogatás célja (többek között): A település- és térségfejlesztés érdekében a regionális jellegű vízfolyások, tavak, holtágak, mellékágak esetében kiemelt jelentőségű a vízkárelhárítás biztonságának növelése, valamint a „jó állapot” elérése, fenntartása, a hatékony vízgazdálkodás, összhangban az EU Víz Keretirányelvével. A vízkárérzékeny területek csökkentése, a belvízi biztonság növelése mellett fontos a belvizekkel történő gazdálkodás keretében a vízrendszerek szükség szerinti kapacitásfejlesztése, rekonstrukciója, a vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” vagy „jó ökológiai potenciál” elérése érdekében, ugyancsak az EU Víz Keretirányelvvel összhangban. A megvalósítás során a célok maradéktalan elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges az ÚMVP-ből és a DAOP-ból támogatott fejlesztések összehangolása. A támogatás mértéke: a támogatás legmagasabb összege: 1,5 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. június 2. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: (06 72) 513-760; e-mail: [email protected]

DDOP-2007-3.1.3.B. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulás stb. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja, hogy a régió kistérségeiben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai. A problémák megoldása érdekében szükség van az egészségügyi ellátások kistérségi alapon való optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközeinek beszerzésére. Átfogó célok:  az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése;  a szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően;




23

 a definitív és lakosságközeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása, melyet az egymásra épülő és egymást kiegészítő szolgáltatások/tevékenységek integrációjával érünk el. A támogatás mértéke: a forrás összege 1,8 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Tel.: (06 1) 224-3100; honlap: www.vati.hu, www.pharereg.hu

ÉAOP-2007-5.1.1/D. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: az Észak-alföldi régió városi rangú települési önkormányzatai kivéve a megyei jogú városok önkormányzatai. A támogatás célja (többek között): A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhető városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetőségek kihasználása érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 4 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: [email protected]



24


ÉMOP-2007-4.1.1 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, az alap- és a járóbeteg-szakellátás korszerűsítése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú önkormányzati társulások, egyházak, nonprofit szervezetek stb. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja, hogy a régió kistérségeiben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai. Az alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása:  az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése;  a végleges és minőségi ellátás biztosítása korszerű és hatékony feltételrendszerek (épület, gép-eszköz, IT) és együttműködések kialakításával, ellátásszervezéssel;  a lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási – háziorvosi, fogorvosi – szolgálatok „szolgáltatói szerepének” megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 4,016 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Tel.: (06 1) 224-3100; honlap: www.vati.hu, www.pharereg.hu

KDOP-2007-3.2.1. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok. A támogatás célja (többek között): a leromlott, „gettósodó” városrészek felemelése. A támogatás mértéke: a támogatás maximumösszege 1,5 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. május 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370 XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március



25

KEOP-2.1.2. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai. A támogatás célja (többek között): A konstrukció alapvető célkitűzése, hogy azokon a településeken vagy településrészeken, ahol nincs kiépített árvízvédelemi vonal, vagy nem kellő (előírt) biztonságú a védelmük, az önkormányzati kezelésű művek legsürgősebb árvízvédelmi fejlesztési munkái megvalósuljanak, és a védvonalak kiépüljenek az előírt biztonságot nyújtó mértékben. A védművek egyes szakaszain szilárd burkolat létesül a költséghatékonyabb védekezés, valamint a műtárgyak jobb megközelíthetősége érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 400 millió forint. Beadási határidő: 2008. november 3. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Fejlesztési Igazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/c. Tel.: (06 1) 224-2500, fax.: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]; honlap: www.fi.kvvm.hu

KMOP-2007-5.2.2/B. Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a helyi önkormányzatok innovatív településrehabilitációs akcióinak ösztönzése, részleteiben: új gazdasági, közösségi funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése; kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása; kiskereskedelmi funkciók erősítése; vonzó városi környezet kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat; kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a kistérségi társulások feladataival. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 5,984 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Pro Régió Ügynökség, Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17.; tel.: (06 1) 471-8955 ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


26


NYDOP-2007-3.1.1/A. Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: A megyei jogú városok kivételével az összes városi jogállású település önkormányzata, valamint a nem városi rangú települések önkormányzatai közül azok, amelyek teljesítik az alábbi feltételeket:  lakosságszámuk 5000 fő feletti, és  a népsűrűségük eléri a 100 fő/km2-t. A támogatás célja (többek között): Az akcióterületek által érintett településrészek komplex, integrált fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése. Új – településrészi, települési vagy kistérségi – gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a városközponti, alközponti területek fejlesztése, vagy a leromlott, illetve leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, a helyi identitás erősítése. Vonzó és élhető városi környezet kialakítása a feltárt gazdasági, kulturális és közösségi lehetőségek kihasználása érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 3,7 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új u. 12. Tel.: (06 99) 512-910






27

Hazai pályázati lehetőségek

A Helyi Építészeti Örökség 2008. évi Építészeti Nívódíj pályázata

Pályázati felhívás Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya – az 1997. évi LXXVIII. törvény 50. §-ának (1) bekezdés e) és h) pontjában és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján – az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából építészeti nívódíj pályázatot hirdet. A nívódíjat megvalósult alkotások nyerhetik el. A pályázat nyilvános. A nívódíjra pályázni lehet az ország területén lévő önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, melyek jelentős építészeti értéket képviselnek, és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósult meg.

A pályázati célja Az építészeti nívódíj pályázat célja, hogy segítségével feltárjuk, értékeljük és közzétegyük a helyi védelemben részesített értékes történeti emlékek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítményeket. További célja a pályázatnak, hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, képzőművészeti alkotás stb. szakszerű megőrzéséhez.

Pályázati feltételek Pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki a felújítás megvalósításában felelős építészként, vagy táj- és kertépítész tervezőként, illetve restaurátorként, generálkivitelezőként, vagy tulajdonosként (önkormányzat és civil szervezet is lehet) közreműködött, és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázatra 2008. január 1. előtt igazoltan megvalósult alkotásokkal, épületek esetében e dátum előtti jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező pályaművekkel lehet jelentkezni. Nem lehet pályázni, ha a tervezéssel kapcsolatban szerzői jogi, etikai vita vagy építésrendészeti eljárás áll fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia kell. Díjazásban az építtetők, tervezők és kivitelezők részesülnek. A pályázatokhoz ajánlott csatolni az állami főépítész értékelő véleményét, amely a pályázat mellékletét képezi. Nem pályázhatnak az országos műemléki védettséget élvező épületek, objektumok. A pályázathoz mellékelni kell a pályázók nyilatkozatát arról, hogy valamennyien hozzájárulnak a pályázaton való részvételhez, és – a Bíráló Bizottság ilyen igénye esetén – lehetővé teszik az épület megtekintését. Nyilatkozniuk kell továbbá a pályázóknak arról is, hogy díjazás vagy elismerés esetén hozzájárulnak a nyertes pályamű terveinek és fényképeinek közzétételéhez. A pályázók pályázatuk benyújtásával elfogadják a Pályázati felhívásban foglalt feltételeket, és alávetik magukat a Bíráló Bizottság döntésének. A pályázati felhívást az Építésügyi Szemle, az Önkormányzati Tájékoztató és az Építész Közlöny is közzéteszi, de hozzáférhető a www.otm.gov.hu és a www.vati.hu honlapon is, letölthető formában. A pályázati kiírás és jelentkezési lap (adatlap) 2008. február 27-étől díjmentesen szerezhető be a VÁTI Kht.-nál (VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság). Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. További információ kérhető Bódyné Máthé Ildikótól: tel.: (06 1) 279-2610 vagy e-mailen: [email protected]



28


A pályázatok benyújtása 1. A pályázatot a mellékelt, pontosan kitöltött adatlap felhasználásával, a felhívásban ajánlott és kötelező dokumentumok csatolásával, A/4 formátumú csomagolásban az alábbi címre kell benyújtani: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Információszolgáltatási Iroda, Bódyné Máthé Ildikó részére 2. A pályázatok benyújtásának határideje: 2008. április 2. A pályázatot postán kell benyújtani, benyújtásának időpontja a postabélyegző kelte. Egy postai csomagban csak egy pályázat nyújtható be. 3. A beküldött pályázati anyagok hiánypótlására nincs lehetőség.

A pályázati anyag tartalma A pályázati anyag a megértéshez és a bemutatáshoz szükséges mennyiségű és léptékű dokumentumokból áll. Fontos, hogy a felújítás előtti és az azt követő állapot jól dokumentált legyen, tehát szükségesek a felmérési és a tervezett állapot terveit, vizsgálati, diagnosztikai anyagait, fényképeit, a helyreállítás szakszerűségét, hitelességét rögzítő dokumentumokat benyújtani a pályázathoz. (Épületek esetében az építési engedélyezési terv szintű megjelenítés ajánlott.) Kötelezően benyújtandó munkarészek:  kitöltött adatlap,  az építészeti örökség helyi védelmét biztosító jogszabály jegyző által hitelesített másolata,  a 2008. január 1. előtti használatbavételi engedélyről szóló határozat,  az eredeti és a megvalósult állapotot ábrázoló tervek és fotók (digitális fotókat CD-mellékleten9,  térkép, helyszínrajz a területről Ajánlott:  az állami főépítész értékelő véleménye.

A pályázatok elbírálása A pályázatokat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Építésügyi és Építészeti Főosztálya vezetője által felkért bizottság bírálja el, amely a benyújtási határidőt követő 90 napon belül hozza meg döntését. A Bíráló Bizottság tagjai: az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztálya, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Hivatala, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművész Szövetség, valamint az Önkormányzatok Szövetsége delegált képviselői. A döntésről a pályázók a döntést követő 20 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A benyújtott pályázati anyag díjazására a legmagasabb pályadíj 1,5 millió forint, a legalacsonyabb díja 300 ezer forint. A díjak átadására és a díjazásban vagy elismerésben részesített épületek bemutatására ünnepélyes keretek között kerül sor. 2008. február 27. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településrendezési Főosztály Építészeti és Építésgazdasági Osztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 1903 Budapest, Pf. 314. www.otm.gov.hu




29

ADATLAP A Helyi Építészeti Örökség 2008. évi Építészeti Nívódíj pályázatához Az épület adatai: Címe (irányítószámmal, megye, település, utca, házszám, helyrajzi szám): . ...................................................................................................... Funkciója: .................................................................................................................................................................................................................................... A használatbavételi engedély kelte: . ................................................................................... Száma:.............................................................................. Az épület tulajdonosa/kezelője: ......................................................................................................................................................................................... A felújítás rövid leírása: .......................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................................................................... A pályázat témafelelőse (kapcsolattartó személy) Neve: ................................................................................................................................. Telefonszáma: ........................................................................... Értesítési címe, e-mail címe: ................................................................................................................................................................................................. Az építtető Neve: ................................................................................................................................... Telefonszáma: ........................................................................... Értesítési címe: .................................................................................................................. E-mail címe: ............................................................................ A tulajdonos Neve: .................................................................................................................................. Telefonszáma: ........................................................................... Értesítési címe: .................................................................................................................. E-mail címe: ............................................................................ A tervező Neve: .................................................................................................................................. Telefonszáma: .......................................................................... . Értesítési címe: .................................................................................................................. E-mail címe: ........................................................................... . A kivitelező Neve: .................................................................................................................................. Telefonszáma: ........................................................................... . Értesítési címe: .................................................................................................................. E-mail címe: ............................................................................ Nyilatkozatok Alulírottak hozzájárulunk az épület pályázaton való részvételéhez, megtekintését előre megbeszélt időpontban lehetővé tes�szük. Vállaljuk, hogy a pályázók neve, a tervek és képek a nyomtatott és elektronikus sajtóban területi korlátozás nélkül megjelenjenek. Kijelentjük, hogy a pályamunka harmadik személynek korábban szerzett jogait nem sérti és a megvalósítás során építésrendészeti eljárásra nem került sor. A pályázati kiírás feltételeit magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Megjegyzés: Az adatokat és nyilatkozatokat az építtetőnek, a tulajdonosnak, a tervezőnek és a kivitelezőnek minden esetben ki kell töltenie. ………………………., 2008. …………………………

…………….....………………………. az építtető aláírása

……….....………………………… a tulajdonos aláírása

……………………….....……………. a tervező aláírása

…….....…………………………… a kivitelező aláírása



30




Pályázati „Kis hasznos”

Tájékoztató az „Új Magyarország Lakásfelújítási Program” pályázatairól Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket a 2008. február 1-jén meghirdetett „panel”, „termofor kémény” és „ÖKO-program” pályázatok főbb jellemzőiről, illetve a feltételek változásairól. A programok új, illetve módosított feltételek szerinti meghirdetéséhez szükség volt a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítására; erre a 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján nyílt lehetőség. Az „Új Magyarország Lakásfelújítási Program” egyesíti a kormány valamennyi energiatakarékos lakásfelújítást támogató pályázatát. Ennek első lépcsője a február 1-jén megjelent, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által meghirdetett 3 pályázat, közismertebb nevükön: a panelpályázat, a kéménypályázat és az ÖKO-pályázat. A pályázatok részletes feltételeiről az Útmutatókban, illetve a mellékletekben leírtakból tájékozódhatnak, melyek a www.otm.gov.hu és a www.emi.hu honlapokról tölthetők le. A hagyományos technológiájú épületekre, családi házakra, valamint a technológiától függetlenül más épületekre (pl. panel) az egyéni pályázatok benyújtását lehetővé tevő kiírásokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fogja meghirdetni a közeljövőben. A tervek szerint 2008. I. negyedévében megjelenő pályázatok tartalmáról bővebben a www.gkm.gov.hu honlapon olvashatnak.

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatására kiírt pályázat új elemei A műszaki tartalom változtatásai A Pályázati útmutató tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egésze meg kell, hogy feleljen a 2006. szeptember 1-jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energetikai elvárást jelent. A műszaki tartalom fő jellemzői, felvetései  Az épületek felújításának eddigi fő elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak.  Minden pályázó számára kötelezően előírjuk az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését.  Megszüntettük a külső környezeti felújítás támogatását, erre többek között a regionális operatív program (ROP) keretében uniós támogatás segítségével van lehetőség.  A fűtés szabályozása és mérése – legalább épület szintű – megléte vagy kialakítása a hőszigetelés, illetve a nyílászáró-csere feltétele.  Kiemelt elem a szellőzők felülvizsgálata, tisztítása, amit a szellőzőrendszerek felújítása esetén kötelező elvégezni a megfelelő légcsere, illetve az épületek tűzvédelme miatt.  Előírjuk az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan; ezt építőmérnöknek kell végeznie.  A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások, ezek az épületek melegvízszolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat be kell beépíteni.

A pályázat finanszírozásának változásai  Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Negatív önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja.  Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciójának folytatása a pályázat sikerének fontos eleme, az egyeztetések eredményeként az MFB Zrt. kidolgozta, és február 15-én jelenteti meg az új pályázatra vonatkozó Panel Plusz hitelkonstrukciót.  Lehetőséget adunk, most már nevesítve, az úgynevezett „harmadik feles” finanszírozási rendszerek belépésére (bár ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették). XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március



31

Ez azt jelenti, hogy a finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán – a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva – beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO vállalatok stb.).  A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő.

A pályázati feltételek változásai  A pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározásával, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítésével áttekinthetőbb lett a pályázat folyamata. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Az önkormányzat – vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára – vagyonkezelő, távhő-szolgáltató – delegálhatja, – támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, ez lehet anyagi, vagy közreműködői támogatás (pl. közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.), – támogatásának formáit, mértékét és feltételeit – saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni.  Egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. mellékletének 23. pontja értelmében a legalább egy teljes homlokzatfelületet érintő felújítás bejelentéskötelezett a helyi építéshatóság felé, ezt jelezzük a pályázók felé. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászáró-csere, hőszigetelések, szellőzőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakembereivel való egyeztetések eredményeként született.  A projektek monitoringrendszerének erősítése, a megvalósulás után a tényleges energiamegtakarítás 5 évig való figyelemmel kisérése.

A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása (ÖKO-program) A FŐTÁV Zrt. által kidolgozott ÖKO-program alapján előkészített országos hatáskörű pályázat az egyedi szabályozás és mérés lehetőségének kialakításával a lakossági fűtési energia megtakarítást ösztönzi, 35 százalékos vissza nem térítendő támogatás nyújtásával. Önálló új pályázatot először írnak ki építési technológiától függetlenül a távfűtésű lakóépületek számára. Az olyan távfűtésű épületek fenntartóinak, amelyek a szabályozhatóvá-mérhetővé tételen kívül egyéb hőszigetelési vagy gépészeti felújításra is pályáznának, lehetőségük van a szabályozhatóvá-mérhetővé tételt a panelpályázat keretében is elvégeztetni.

Az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatása A pályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetett pályázat a 2006. évi pályázat műszaki-pénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a „panelpályázathoz” hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó az épület tulajdonosa (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal.

Szakmai és társadalmi egyeztetések Mindhárom pályázat előkészítése során széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéseket folytattunk minisztériumon belül a Építésügyi és Építészeti Főosztállyal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, tárcaközi bizottság keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium munkatársaival. A szakmai szervezetek közül kiemelkedő segítséget nyújtott többek között az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht, az MFB Zrt., a FŐTÁV Zrt., a Magyar Építőanyag Ipari Szövetség, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Városkutatás Kft., a társadalmi szervezetek közül a LOSZ, PANEL Érdekképviseleti Egyesület, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége (MIGSZ). Budapest, 2008. február 4. Készítette: Kozlovszky Zsuzsanna ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


32




Pályázati hírek

Az önkormányzatok számára elérhető informatikai fejlesztésre vonatkozó pályázati lehetőségek Összefoglaló anyagot készített az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) önkormányzatokat érintő informatikai fejlesztési konstrukcióiról a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központja. A dokumentum keretében az alábbi operatív programok kapcsolódó konstrukciói tekinthetők át:  Társadalmi infrastruktúra operatív program,  Társadalmi megújulás operatív program,  Környezet és energia operatív program,  regionális operatív programok. A dokumentumban összesen 55 konstrukció szerepel. Az összefoglaló részletesen ismerteti az adott konstrukció céljait, a pályázók körét, továbbá tájékoztat a pályázható összeg nagyságáról és a támogatás mértékéről, az egész konstrukció kapcsán rendelkezésre álló támogatási keret összegéről, illetve a konstrukcióhoz tartozó határidőkről. A dokumentum áttekinthető szerkezetével segítséget nyújthat az önkormányzatok számára a tervezett informatikai fejlesztéseikhez legmegfelelőbb támogatási konstrukció megtalálásában. A pályázatok keretében elnyerhető támogatás mértéke 25 százaléktól 100 százalékig terjed, ami fejlesztési lehetőséget biztosít az önerő előteremtésével küzdő önkormányzatok számára is. A teljesség igénye nélkül néhány példa a konstrukciók keretében támogatandó célokról:  az IKT-készségek fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra, illetve a kompetenciafejlesztést támogató, IKT alapú infrastruktúra megteremtése a közoktatási intézményekben;  árvízvédelmi fővonalak infrastrukturális fejlesztésének keretében hírközlési-informatikai fejlesztések;  városi területekre fókuszálva olyan fejlesztések támogatása, melyek hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének javulásához, és elősegítik a régióba irányuló működőtőke-befektetések volumenének jelentős arányú növelését;  a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, a helyi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásával és tevékenységük támogatásával;  az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális hátterének tekintetében egy fenntartható módon és megfelelő színvonalon működő intézményrendszer kialakulásának támogatása, elősegítve ezzel a területen meglévő különbségek csökkenését. Forrás: Elektronikuskormányzat-központ További információ: www.ekk.gov.hu/ekk/hirek/UMFTOSSZEFOGLALO20080207 Készítette: dr. Feke Anikó Sarolta, ÖTM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály,




33

Utazás 2008 – megnyílt a regionális turisztikai pályázatok első köre Dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az Utazás 2008 Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Vásár megnyitóján meghirdette a turisztikai rendezvények, valamint a marketingeszközök támogatására szolgáló regionális turisztikai pályázatokat. A pályázatok keretösszegét a 2008. évi turisztikai célelőirányzatból biztosítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

A Turisztikai Célelőirányzat 2008. évi keretéből 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. A Balatoni, valamint a Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régió 190–190 millió forintos, a további 7 turisztikai régió pedig 160–160 millió forintos pályázati kerettel rendelkezik. A pályázatok átfogó célja a turizmus szezonális ingadozásának csökkentése, az egy turistára jutó bevétel emelése és a turizmusból származó hazai bevételek növelése. A regionális turisztikai pályázatok jelentősége, hogy lehetőséget biztosítanak olyan fejlesztések támogatására, amelyek a térség turizmusa számára fontosak, ugyanakkor volumenükben nem elegendőek ahhoz, hogy a regionális operatív programok pályázatai között szerepeljenek. A pályázatok meghirdetésére két lépésben kerül sor: 1. 2008. február 28-án a rendezvények és a marketingeszközök támogatására 18 pályázati felhívás jelenik meg összesen 1263 millió forint keretösszeggel. Ebből a rendezvények támogatására elkülönített keret 790 millió forint, míg a marketingeszközök támogatására 473 millió forint jut.  Pályázati felhívások meghirdetése: február 28. (csütörtök)  Útmutatók, formanyomtatványok megjelenése: március 7. (péntek)  Pályázatok beadásának kezdete: március 10. (hétfő)  Pályázatok beadásának határideje: április 15. (kedd)  A közzététel helye: – az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának honlapja (www.otm.gov.hu, illetve www.mth.gov.hu), – a Magyar Turizmus Zrt. honlapja (www.itthon.hu), – a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatóságainak honlapjai. 2. 2008 áprilisától a turisztikai termékek fejlesztésére lehet majd pályázni. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



34


Transznacionális együttműködési programok első pályázati felhívása A 2007–2013 közötti Európai Területi Együttműködés (ETE) programok egyik típusa, a transznacionális együttműködés esetében Magyarország két program tagja: a Délkelet-európai programnak, amely 8 EU-tagot és 8 unión kívüli országot foglal magában, és a Közép-európai programnak 8 EU-tag és egy unión kívüli résztvevővel. A transznacionális együttműködési programok esetében az egyes makrotérségeken belül négy prioritás keretében működhetnek együtt a leendő projektpartnerek: az innováció, a városfejlesztés, a környezetvédelem és a megközelíthetőség témákban. A programok évente ismétlődő pályázati felhívások keretében támogatják transznacionális projektek megvalósulását. A transznacionális projektek célja, hogy a programtér országai közösen keressenek az ország-csoport egésze vagy nagyja számára fontos problémákra megoldásokat. Az együttműködéseknek tehát olyan kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek esetében a közös munka hozzáadott értékkel bír ahhoz képest, mintha az adott ügyet a részt vevő országok külön-külön, nemzeti szinten kívánnák megoldani. Minthogy a projektek célja a megoldások közös keresése, de nem a „megoldás” megvalósítása, a projektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. Az előbbiekből adódóan a program támogatja, hogy a közös munka későbbi – már nem e programból finanszírozott – beruházásokat ösztönözzön. E cél elérése érdekében az együttműködéseknek (figyelembe véve az elszámolható költségtípusok által meghatározott korlátokat) minél inkább törekedni kell a projekteredmények konkrétságára, további területfejlesztési akciókat, konkrét beruházásokat előkészítő jellegére. A projektek munkanyelve az angol. A Közép-európai transznacionális program (Central Europe programme – CE) első pályázati felhívása 2008. március 3-án jelent meg a program hivatalos honlapján (www.central2013.eu), melyen a pályázathoz szükséges minden információ elérhető. A Délkelet-európai transznacionális együttműködési program (South-East Europe programme – SEE) első pályázati felhívása várhatóan április közepén jelenik meg a március közepétől aktívvá váló www.southeast-europe.net honlapon. (Addig is az erre vonatkozó hírek, illetve a SEE operatív program a www.cadses.net honlapon, a „New programmes 2007–2013” menüpont alatt érhetők el.) A Délkelet-európai program nyitókonferenciájára 2008. március 27–28-án Budapesten kerül sor. A konferencia fő célja a program céljainak és sajátosságainak bemutatása; az első pályázati kör elindítása; a tervezett pályáztatási folyamat bemutatása; a projektfejlesztés és a partnerkeresés támogatása. Az eseményre a www.congress.hu/see oldalon lehet regisztrálni. További tájékoztatás kérhető a programok hazai információs pontjától: Hegyesi Béla (VÁTI) Tel.: (06 1) 224 3274 E-mail: [email protected]




35

Települések jelképei, örökségkultúrája  a közoktatásban, a kormányzati portálokon és az Európai Unióban

A

helyi önkormányzatok megélénkülő jelképalkotó és -használó kedve már az 1990-es évek közepén arra ösztönözte az önkormányzati szövetségeket, hogy tudományos szakemberek bevonásával életre hívják a Címerszakértő és Nyilvántartó Irodát. A címernyilvántartás szükségességére a szövetségeken kívül az akkori Belügymisztérium és a közigazgatási hivatalok is rendszeresen felhívták az önkormányzatok figyelmét. 2007-re a közhiteles elektronikus (e-) címer- és jelképtár folyamatosan frissítve, vezetve szerepel a kormányzati honlapokon (kb. 2500 jelkép), és hivatalos tananyaggá vált az oktatási portál, a „Sulinet” legnagyobb egységes adatbázisaként. A címernyilvántartás jelentőségét növeli, hogy a Nemzeti alaptanterv lényegi eleme az érzelmi és identitásalapú oktatás megerősítése; ezt a szerepet tölthetik be a közösségi jelképek és leírásaik. Az utóbbi évtizedekben a jelképek mellett településtörténeti kiadványok is nagy számban születtek, ezért kézenfekvő, hogy ezekből is oktatási anyag váljon. Az önkormányzati szövetségeknek és a szakminisztériumoknak az az álláspontja, hogy a helyi közösségek történeti, természeti, gazdasági, kulturális értékeit multimédiás (szöveg, kép, videó, hanganyag) tananyaggá tenni nemzeti érdek. Az „Intelligens Iskola” program 2008-ban indult; ennek révén az oktatás résztvevőinek technikai ellátottsága érzékelhetően megnő, az elektronikus eszközök használata viszont komoly e-tartalmakat igényel. A teljes humán tantárgycsoport elsősorban azt a települések által szolgáltatott gazdag anyagot fogja használni, amelyet „Örökség – Kultúra” Oktatási E-Könyvtár címmel a tudományos iroda szerkesztősége dolgoz fel IKT alapú eszközrendszerként. A program értékét megsokszorozza, hogy a teljes, folyamatosan bővülő tartalom nemcsak az internet révén, hanem különleges megoldással offline módon 5000 iskola és közkönyvtár belső rendszerén is elérhető lesz, 2009-ben pedig minden európai uniós ország megkapja „Teach Hungary!” címen. Kérjük, hogy minden önkormányzat minél előbb vegye fel a kapcsolatot a „Örökség – Kultúra” Oktatási E-Könyvtár Szerkesztőségével a címere egyeztetése, illetve a település bemutatóanyagának átadása céljából. Elérhetőségeink: Önkormányzati Címernyilvántartó Iroda „Örökség – Kultúra” Oktatási E-Könyvtár Szerkesztősége, MTA Szakreferens Irodája 6723 Szeged, Csaba u. 16/b Tel./fax: (06 62) 422-392 E-mail: [email protected] Honlap: www.sulinet.hu/oroksegtar www.bm.hu/web/portal.nsf/html/cimertar.html www.nemzetijelkepek.hu www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok/nemzetijelkepek.html



36


„Készülj fel!” – egy honlap mindennapi biztonságunk  érdekében

Keresse fel Ön is a www.lakossag.katasztrofavedelem.hu honlapot, ahonnan az általános veszélyhelyzeti tudnivalókon kívül letölthetők mind a közigazgatási vezetők katasztrófavédelmi felkészítését segítő, mind pedig a közoktatási szereplők részére készült anyagok. Kérdéseit, észrevételeit a [email protected] címre várjuk! Forrás: OKF, Önkormányzati Kapcsolatok és Helyreállítási Főosztály






37

A Régiók Bizottsága munkájának legújabb irányvonala

A

z EU-jogszabályok közel kétharmadát a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai hajtják végre. A Régiók Bizottságát 1994-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a helyi önkormányzatok képviselői kifejthessék véleményüket e jogszabályok tartalmáról. A Régiók Bizottsága 344 tagú. A Bizottság évente öt alkalommal tart plenáris ülést, melyek során a javasolt jogszabályok tárgyában született (vélemények néven ismert) jelentésekről szavaznak. 2008. február 6-án, Brüsszelben tartott plenáris ülésén Luc Van den Brande volt flamand miniszterelnököt választotta meg elnökéül az EU Régiók Bizottsága, az a politikai testület, amely az európai döntéshozatali folyamatban felszólalási lehetőséget biztosít a helyi és regionális önkormányzatok képviselőinek. Megválasztását követően Luc Van den Brande felvázolta a következő két évre szóló elképzeléseit és prioritásait. Felszólalásának legfőbb témája a partnerség volt. Hangsúlyozta, hogy az EU-intézményeknek szorosabban együtt kell működniük a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal. Hét elsőrendű fontosságú területet emelt ki, melyek esetében a Régiók Bizottsága kiemelt szerephez juthat, úgymint:  az európai költségvetés reformja,  energiapolitika és éghajlatváltozás,  lisszaboni célkitűzések,  kohéziós politika és az európai területi együttműködési csoportosulás,  kulturális sokféleség,  szomszédsági politika, valamint  a többszintű kormányzás és szubszidiaritás. A Régiók Bizottsága növekedési és munkahely-teremtési partnerségről szóló új jelentése kiemeli a helyi és regionális önkormányzatoknak a lisszaboni célok elérésében betölthető szerepét. A bizottságnak messzemenőkig ki kell használnia a lisszaboni szerződésből adódó, a szubszidiaritás vizsgálatával kapcsolatos lehetőségeket, értékelnie kell a tervezett jogszabályoknak az önkormányzatokra gyakorolt hatását, valamint meg kell határoznia az ehhez kapcsolódó pénzügyi és személyi költségeket és adminisztrációs többletterheket. Az elnök megerősítette, hogy a Régiók Bizottsága a jövőben azon fog munkálkodni, hogy a kohéziós politika, főként az új európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) előnyeire irányítsa a figyelmet. Az EGTC témájában június 19-én intézményközi konferenciára kerül sor, melynek célja a határokon átnyúló, transznacionális és regionális projektek irányításának népszerűsítése. A Régiók Bizottsága jövőre ünnepli létrehozásának 15. évfordulóját. Luc Van den Brande ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy ez kiváló alkalom a bizottság célkitűzéseinek és legfőbb feladatainak átgondolására. Készítette: dr. Feke Anikó Sarolta, ÖTM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



38

Aktuális hírek

Hazai hírek



M

agyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciája

E

urópában egyedül álló módon először rendezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium olyan konferenciát Magyarországon, ahol a Kínából érkező gazdasági és önkormányzati szakemberek egyidejűleg ismerkedhettek meg Magyarország régióival, terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, közigazgatási rendszerével, turizmusával és sportéletével. A Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciáját a Kínai Magyar Évadhoz kapcsolódóan az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2008. február 18–22. között tartotta Budapesten. Az átfogó város- és gazdaságtalálkozóra a kínai fél 16 tartományból mintegy 100 fős delegációt küldött. A konferencián jelen voltak Kína legjelentősebb városainak, gazdasági motorjainak felelős vezetői, üzletemberei, hogy eszmecserét folytathassanak a magyar gazdaság szereplőivel, döntéshozóival. Itthonról 14 város, illetve megye regisztráltatta magát: polgármesterek, régiós és megyei tisztségviselők, üzletemberek, utazási irodák. A szakmai fórum elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymás országát, tájékozódjanak az ágazati lehetőségekről, ezáltal lendületet adjanak a gazdasági együttműködésnek és a testvérvárosi kapcsolatoknak. A Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciára regisztrált meghívottak – a találkozó keretében – átfogó tájékoztatást kaptak Magyarországról és Kínáról, a hazai és a távol-keleti állam régióiról, közigazgatásáról, gazdaságáról. Tematikus workshopok keretében a résztvevők megbeszélést folytattak a lakás- és építésügy, a területfejlesztés, a turizmus, a sport témaköréről, illetve a gazdasági és befektetési lehetőségekről is. A konferencia utolsó két napján a kínai delegációk ellátogattak magyar testvérvárosaikba, ahol megismerkedtek a települések vezetőivel, az ottani gazdasági élet szereplőivel. A testvérváros látogatások során érdemi megállapodások is születtek. Tatabányán memorandumot írt alá a kínai Csinan (Jinan) város alpolgármestere és Bencsik János polgármester, melyben a két település közötti együttműködés lehetőségeit fektették le. A Csang Cö (Zhang Ze) alpolgármester asszony vezette küldöttség arról állapodott meg Tatabánya önkormányzatával, hogy közös, egymással megosztható erőforrásokat kutatnak fel a helyi kultúrák és gazdaságok kölcsönös fejlődése érdekében. Csinan város a Kína keleti partján található Santung (Shandong) tartomány központja, lakossága 2,1 millió fő. A település iparában jelentős helyet foglal el a személyautó-, a kamion- és a motorgyártás, valamint az elektronikai, a petrolkémiai és a gyógyszeripari tevékenység. Főbb mezőgazdasági termékei a gyapot, az olaj, a hús, a tej, a tojás, a zöldség és a gyümölcs. A Kínai Magyar Évadot, melynek keretében a Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciája is megvalósult, 2007 szeptemberében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitotta meg Pekingben. A nagyszabású rendezvénysorozat nyolc hónapon át zajlik kilenc kínai nagyvárosban, javarészt olyanokban, ahol eddig még nem volt érdemi magyar üzleti-kulturális jelenlét. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság

H

atáron átnyúló EU-s programok

H

amarosan indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Magyarországon – mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a 2008. február 27-i sajtóbeszélgetésen. Utalt arra, hogy az Európai Unió már jóváhagyta az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében a magyar–osztrák, a magyar–szlovák, a magyar–szlovén, a magyar–román operatív programokat, jóváhagyásra várnak a magyar–horvát, a magyar–szerb, a magyar–ukrán–szlovák–román operatív programok. Elhangzott: Magyarország számára a 2007–2013 közötti uniós tervezési ciklusban a határon átnyúló közös programokra mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Magyarország további 54 milliárd forintot használhat fel a 16 ország részvételével megvalósuló Dél-kelet-európai Együttműködés keretében. Bajnai Gordon elmondta: a határon átnyúló európai uniós programok új távlatokat nyitnak a szomszédsági kapcsolatban. A miniszter nemzetközi elismerésként értékelte, hogy a magyar–osztrák és a magyar–szlovén program kivételével Magyarország adja a programok irányító hatóságát. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a programokat indító konferenciákon mutatják be az érintett térség képviselői számára. Várhatóan az év második negyedévében írják ki az elfogadott operatív programokban a pályázatokat. XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március


Aktuális hírek

39

Minden program támogatható tevékenysége a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a környezetvédelem, a helyi érdekeltségű közlekedés, a kultúra fejlesztése. A tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy minden programnak határon átnyúló hatással kell rendelkeznie. A programban résztvevők konzorciumot hoznak létre, amelynek vezetőjével támogatási szerződést köt az irányító hatóság. Forrás: MTI

P

éntektől elérhetők a sztárpályázatok

P

énteken hirdetik meg az idei első gazdaságfejlesztési pályázatokat. Az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programja (GOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) keretében megjelenő hét kiírás a társadalmi egyeztetés során tett észrevételek hatására több esetben kedvezőbb feltételeket tartalmaz majd a tavalyi felhívásoknál. A GOP mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését támogató pályázatában az éves nettó árbevételnél a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a projekt befejezését közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább három-, a hátrányos helyzetű térségekben átlagosan legalább négy- és a nem hátrányos helyzetű kistérségekben átlagosan legalább ötszázalékos növekményt várnak el. Ugyanez a feltétel a KMOP tükörkiírásánál legalább hatszázalékos. Az éves árbevétel-növekmény abszolút értékének a várható új feltételek szerint nem hátrányos kistérségben megvalósuló projektnél meg kell egyeznie az elnyert támogatás teljes összegével, a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pedig a 80 százalékával. A Közép-Magyarország régióban ugyanakkor az elnyert támogatás 1,8-szeresét kell elérnie az árbevétel-növekménynek. A hátrányos kistérségek számára fontos változás az is, hogy a GOP 2.1.1.B kódjelű kiírásánál az értékeléskor az elérhető százon felül plusz 5 pontra számíthatnak. A Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokra kiírt pályázatok közül eddig mindig (tavaly is) a gazdaságfejlesztési felhívások voltak a legnépszerűbbek, és mindig túljegyezték a rendelkezésre álló keretet. A péntektől elérhető idei kiírásokra együttesen csaknem 28 milliárd forint az előirányzott keret. Ebből minimum 920, maximum legalább háromezer projekt támogatására nyílhat lehetőség. A GOP pályázatai közül és a KMOP-nél legnagyobb a keret a B jelű, a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztését támogató kiírásoknál: az előbbinél 9,4, az utóbbinál 1,8 milliárd forint. A legtöbb nyertes az idén is az A jelű, egyszerű technológiai fejlesztéseket szolgáló gazdaságfejlesztési kiírásoknál várható, a becslések szerint legalább 800– 2000. Forrás: Világgazdaság, 2008. február 13.

U

niós pályázat segíti a magyarok, szlovákok és romák együttélését

M

agyarok, szlovákok és romák együttélését segítő európai uniós pályázatot nyert a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a révkomáromi Selye János Egyetem. A program résztvevői felmérték az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák településeinek etnikai viszonyait, és egy kétnyelvű elektronikus tankönyv is megszületett az interetnikus kapcsolatok fejlesztéséért. A kutatási eredményeket zárótanulmányban foglalják össze. „Az Ister-Granum Eurorégióban vizsgáltuk az ott élő civil társadalom, az ott működő intézmények és önkormányzatok oktatási, kulturális és multietnikus jellegét. Elkészült egy multietnikus internetes portál is, ahol az érdeklődők különböző interaktív módon megismerhetik az eurorégió, illetve általában az interetnikus és multietnikus kapcsolatok jellegét” – mondta Kovács András projektfelelős. Forrás: www.dunatv.hu, 2008. február 25.



40

Aktuális hírek

Ü

nneplő nyertesek, újabb pályázat

T

izennégy óvoda és iskola korszerűsítése és bővítése kezdődhet meg az Európai Unió összesen 2,4 milliárd forintos támogatásával a központi régióban. A Közép-Magyarország operatív program (KMOP) 4.6.1-es kódszámú pályázatának első nyertes településeit képviselő polgármesterek csütörtökön vehették át a támogatási szerződés megkötését tanúsító oklevelet Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztertől. Akkora volt az érdeklődés a központi régióban a közoktatási intézmények beruházásait támogató lehetőség iránt, hogy sebtiben és jóval nagyobb – csaknem 8 milliárd forintos kerettel – újra meghirdették a kiírást; a benyújtott pályázatok értékelése most zajlik. Magyarország hét régiójában óvoda- és iskola-felújításra 2013-ig összesen csaknem 132 milliárd forintot irányoztak elő az Új Magyarország fejlesztési tervben – közölte a budapesti nyertes Tamási Áron Általános Iskolában és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumban tartott ünnepségen a miniszter. A nyertesek részéről a vendéglátó iskola igazgatója, Hajnal Gabriella és Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere ismertette nyertes projektjüket. Az újszilvásiak az első nemzeti fejlesztési terv keretéből is kaptak – több mint 100 millió forintos – támogatást az óvoda- és iskolafelújítás első ütemére, a most elnyert 39,7 millió forintot elsősorban eszköz- és bútorbeszerzésre kívánják fordítani. A vendéglátó Tamási Áron iskola komplex felújítást és fejlesztést valósít 2009 tavaszára az elnyert 247 millió forintos támogatás segítségével, az esélyegyenlőség, az energiahatékonyság, a környezettudatosság és az egészségre nevelés jegyében. Már mindegyik régióban elérhető egy újabb, a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztését szolgáló pályázat – jelentette be Bajnai Gordon. Erre a családi napköziktől és bölcsődéktől kezdve a hajléktalanszállásokon és pszichiátriai ellátókon át az időseket ellátó otthonokig minden szociális intézmény pályázhat az összesen 15,6 milliárd forintos keret erejéig. Forrás: Világgazdaság, 2008. február 28.

H

ivatalos a magyar pályázat az EITI székhelyére

A

versenyképességi tanács hétfői ülésén a magyar gazdasági miniszter hivatalosan is bejelentette Budapest pályázatát az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) befogadására. Az európai kutatás zászlóshajójának szánt hálózat központja maximum 60 embernek ad majd munkát. A közelmúltban született kormánydöntést követően Kákosy Csaba magyar gazdasági miniszter a hétfői versenyképességi tanács ülésén arról tájékoztatta kollégáit, hogy Budapest versenybe száll az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) vendégül látásáért, amelyre Bécs és a lengyelországi Wroclaw is pályázik. Kákosy szerint a tudományos élet hagyományai, a fővárosban és környékén működő nyolc egyetem és a kormány kutatás- és innovációfejlesztés melletti elkötelezettsége jó ajánlólevél ahhoz, hogy Budapest nyerje meg a versenyfutást. A miniszter hozzátette: a magyar főváros esélyeit javítja az is, hogy új tagállamról van szó, és hazánk – Ausztriától és Lengyelországtól eltérően – még nem ad otthont egyetlen uniós ügynökségnek és szervezetnek sem. Kákosy fontosnak nevezte most egy olyan személy megtalálását, aki a különböző tagállamok tudományos köreiben lobbizna a magyar pályázat támogatásáért. Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézet mintájára létrehozandó Európai Innovációs és Technológiai Intézet az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalati szféra, vagyis a „tudás háromszögének” összefogásával próbál majd hozzájárulni az uniós és a tagállami innovációs képesség javításához. Az EITI a tervek szerint szakmai felügyeletet gyakorol, és segítséget nyújt majd azoknak a tudományos és innovációs társulásoknak (angol nyelvű rövidítésük KICs), amelyekben felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és vállalatok dolgoznak majd együtt fejlesztési projekteken. Kezdetben két-három tudományos és innovációs társulás jön létre, amelyek az alternatív energiával, az éghajlatváltozással és az új generációs információs-kommunikációs technológiákkal foglalkoznak majd. Az a cél, hogy Európa olyan kutatási területeken aknázza ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ahol világviszonylatban az élen jár. Forrás: BruxInfo, 2008. február 28.



Aktuális hírek

41

S

értő-Radics István az RB RELEX szakbizottságának élén

S

értő-Radics Istvánt, a magyarországi Uszka városának polgármesterét, a „Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért” (ALDE) párt tagját választották a Régiók Bizottsága „Külkapcsolatok és decentralizált együttműködés” (RELEX) szakbizottsága elnökévé. E tisztséget, amelyben Uno Aldegrent, Skåne regionális önkormányzata elnökét (SE/ PES) váltja fel, az elkövetkező két évben fogja betölteni. Ezentúl Sértő-Radics István feladata lesz a szakbizottság munkájának irányítása. Az új elnök ismeri a témakör ügyiratait, mivel 2006-tól kezdve ő látta el az első alelnök teendőit. Előadója volt például a „Helyi és regionális kormányzás Ukrajnában, az EU és Ukrajna közötti együttműködés fejlesztése” című saját kezdeményezésű véleménynek, amelyet 2007 októberében fogadott el a Régiók Bizottsága (RB) közgyűlése. Első, elnöki minőségben tett felszólalásában Sértő-Radics István méltatta a leköszönő elnök munkáját, kiemelve annak hozzájárulását általában az ügyek, és azon belül különösen a Nyugat-Balkán stabilizációjával, a szomszédsági politikával és az Oroszországgal való stratégiai partnerséggel kapcsolatos témák terén elért előrehaladásában. „Az RB fontos szerepet kell, hogy betöltsön az unió harmadik országokkal folytatott kapcsolataiban: amellett, hogy a régióközi együttműködés kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés vagy a társadalmi kohézió szempontjából, az interregionális kapcsolatok országok közötti kapcsolatokat is jelenthetnek” – jelentette ki. Feladata teljesítésében az első alelnöknek választott Ian Micallef, Gzira polgármestere és az Európai Néppárt tagja (MT/EPP), valamint – második alelnökként – Paul O’Donoghue, Kerry megyei önkormányzatának tagja és az „Unió a Nemzetek Európájáért – Európai Szövetség” csoport elnöke (IE/UEN–EA) segíti majd őt. A február 25-i ülés célja – e kinevezéseken kívül – az volt, hogy előkészítse a szakbizottság által az RB áprilisi plenáris ülése kapcsán végzendő jövőbeli munkát. A RELEX szakbizottság tagjainak így alkalmuk nyílt az eszmecserére a 2007. évi bővítési csomaggal összefüggő kérdésekben. Két véleménytervezetet vitattak meg azok elfogadását megelőzően: az elsőnek, amely a tagjelölt országokra vonatkozott, Alin Nica, Dudeştii Noi község polgármestere (RO/ALDE) volt az előadója; a másodiknak, a potenciális tagjelölt országokról szólónak pedig Martin Heatley, Warwickshire megyei önkormányzatának tagja (UK/EPP). Mindkét egyéb, feltáró jelleggel a napirendre tűzött vita az Európai Bizottság egy-egy közleményét érintette: az egyik az európai szomszédsági politikára vonatkozik, az ezt tárgyaló véleménytervezetet Bihary Gábor, a Budapesti Közgyűlés tagja (HU/PES) mutatta be. A másik az „Európai eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért” című, 2007–2010-re szóló stratégiai dokumentummal kapcsolatos. Az ezzel összefüggő véleménytervezetet Heini Utunen-Ziv, Jyväskylän települési önkormányzatának tagja (FI/ALDE) ismertette. A RELEX szakbizottság általánosságban a bővítéssel, a szomszédsági politikával, a decentralizált együttműködéssel, az északi dimenzió aspektusaival, az euromediterrán folyamattal és a Balkánnal kapcsolatos kérdésekben illetékes. A szakbizottsági munka célja az előadó által ismertetett véleménytervezet javítása, lehetővé téve számára azt, hogy valamennyi szakbizottsági tag véleményét figyelembe vegye. A Régiók Bizottsága az az európai intézmény, amelynek feladata, hogy hangot adjon a helyi és regionális önkormányzatoknak a közösségi döntéshozatali folyamatban. Az RB elnöke jelenleg Luc Van den Brande. Forrás: BruxInfo, 2008. február 26.

M

agyarország is elismeri a független Koszovót

M

agyarország el kívánja ismerni Koszovó függetlenségét, a külügyminiszter ezt javasolja majd a kormánynak – jelentette be Göncz Kinga a hétfői uniós külügyminiszteri tanácsülést követően, amelyen az EU-27-nek végül sikerült közös nyilatkozatban reagálniuk a vasárnapi fejleményekre. Magyarország el fogja ismerni Koszovó függetlenségét. A külügyminiszter az elismeréshez szükséges lépések megtételét javasolja majd a kormánynak, és ezzel párhuzamosan a köztársasági elnöknél kezdeményezni fogja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szerbiától való elszakadását kikiáltó új állammal. Ezt Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője jelentette be percekkel azt követően, hogy az uniós külügyminiszterek több mint hat órán tartó tárgyalás után megállapodtak egy, a koszovói függetlenség bejelentésére reagáló közös nyilatkozat szövegében. A magyar elismerés körülbelül egy-két hetet vesz majd igénybe. A „közös platform” elfogadása után – amely elfogadásának puszta ténye még a tartalmánál is fontosabb – több tagállam is sietve közölte, hogy el szándékozik ismerni a koszovói albán államot. Franciaország és Nagy-Britannia elsőként elismerte a független Koszovót, miközben a tagországok egy nagyobb csoportja bejelentette, hogy a következő napokban ugyanezt szándékozik tenni. Bulgária, Csehország és Hollandia a koszovói albánok által tett ígéretek teljesülésétől tette függővé ugyanezt, míg Görögország és Szlovákia egyelőre kivár, és további megfontolások tárgyává teszi a lépést. Tulajdonképpen csak három tagállam, Ciprus, Spanyolország és Románia közölte kerek perec, hogy nem kívánja elismerni Koszovó függetlenségét. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


42

Aktuális hírek

„Örülök, hogy megőriztük az EU egységét, az unió túlélte az egység próbáját” – közölte megkönnyebbülten sajtóértekezletén Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszter, az EU soros elnöke. A közös nyilatkozat elfogadása elemzők szerint azt jelenti, hogy az EU-nak sikerült elkerülnie egy szakadást, ami az egész közös kül- és biztonságpolitika hitelét veszélyeztette. Ez sokáig egyáltalán nem tűnt kézenfekvőnek, miután Ciprus hosszú időn keresztül hallani sem akart semmilyen közös álláspontról. A patthelyzetet végül egy spanyol javaslat oldotta fel, amely bár számos ponton gyengítette az elnökség által előterjesztett szövegtervezetet, nem említve például explicite Koszovó esetében az európai perspektívát, továbbá megerősítette az EU elkötelezettségét a területi integritás és az állami szuverenitás mellett. A közös platform mindenesetre jó keretet kínál azoknak az EU-országoknak, amelyek el kívánják ismerni Koszovót, miként azoknak is arcmentő megoldást kínál, amelyek ezt elutasítják. Forrás: BruxInfo, 2008. február 18.

A

z utazási irodák nem tájékoztatnak automatikusan

A

z utazási vállalkozásoknak, irodáknak nincs automatikus adatszolgáltatási kötelezettsége az adóhatóság számára – hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. A tárca ezzel a közléssel cáfolni kívánja azokat a téves sajtóhíreket, amelyek szerint a hazai utazási vállalkozásoknak automatikusan tájékozatniuk kellene az APEH-et arról, kik vásároltak nagy értékű utazásokat. A hatályos jogszabályok azt sem teszik lehetővé, hogy az adóhatóság úgynevezett készletező adatgyűjtést végezzen. Az APEH-nek nincs módja arra, hogy az utazási irodáktól, utazásközvetítő vállalkozásoktól előzetesen, a későbbi vagyonosodási vizsgálatok céljára listát kérjen az utasokról. Az adóhivatalnak arra van lehetősége, hogy a már folyamatban lévő vagyonosodási vizsgálat esetén a vizsgált magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózóktól – így az utazási vállalkozásoktól is – adatokat, információkat kérjen. Az adóhatóság az ilyen jellegű információkat a hazai és a külföldi cégektől egyaránt beszerezheti. Vagyis a hivatal így nemcsak a belföldön befizetett utakról kaphat tájékoztatást, hanem lehetősége van arra is, hogy – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján – beszerezze az adatokat a külföldi befizetésekről is, és azokat hasznosítsa vagyonosodási vizsgálat során. Forrás: Világgazdaság, 2008. február 29.

V

iharkárok enyhítése

A

zonnali segítség a hétvégi viharban legnagyobb kárt elszenvedett településeknek – a márciusi első hétvégén orkánerejű, jégesővel és heves zivatarral kísért szélvihar jelentős károkat okozott szinte az egész országban mind az önkormányzati, mind a magántulajdonban. Az első becslések szerint az önkormányzati vagyontárgyakban keletkezett kár értéke eléri a 350–400 millió forintot. Az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk megtérítésére – a korábbi évekhez hasonlóan – a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési jogkörébe tartozó vis maior keretek szolgálnak. A támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a tanács elnökének előzetes döntésével, utólagos elszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a regionális keretek kimerülnek, a további jogos igények a vis maior tartalékból fedezhetők. A vihar nemcsak önkormányzati, állami és más tulajdonban levő ingatlanban, ingóságban tett kárt, hanem számos magántulajdonban lévő vagyontárgy is megrongálódott. A biztosított magántulajdonban keletkezett károk helyreállítása érdekében a nap folyamán Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a hazai biztosítótársaságoktól soron kívüli ügyintézést, az állampolgároktól pedig, hatékony együttműködést kért. Indokolt esetekben, amikor az előre nem várt természeti csapás egy település nagyobb részét érinti – egyedi mérlegelés alapján – a lakossági tulajdonban keletkezett károk enyhítéséhez is hozzájárul az állam. Az elmúlt években erre több példa is volt (például 2005-ben, a Szolnok megye nagy részét letaroló vihar esetében). A 2008. március 1–2-i rendkívüli időjárás két településen – Dévaványán és Nagyszentjánoson – kiemelkedően súlyos károkat okozott. A két érintett önkormányzat – a károk nagyságrendje miatt – nem képes olyan támogatást adni az ott élőknek, amelyből helyreállíthatják a lakhatási feltételeiket. Mindkét településen több mint 200–200 lakóingatlanban keletkezett kár. Bajnai Gordon miniszter bejelentette, hogy a károk enyhítése érdekében Dévaványa és Nagyszentjános összesen 28 millió forint támogatásban részesül. A támogatást az önkormányzatok osztják szét, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A támogatás feltételeiről, az elszámolás módjáról az érintett önkormányzatok már tájékoztatást kaptak. Forrás: ÖTM Sajtó és Kommunikációs Főosztály, 2008. március 3. XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március


Aktuális hírek

43

L

akossági fórum Kaposváron az Új Magyarország Lakásfelújítási Programról

D

r. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lakossági fórumot tartott Kaposváron az Új Magyarország Lakásfelújítási Programról. A rendezvényen multimédiás kisfilm mutatta be a Panelprogramban megpályázható felújításokat és az azokkal elérhető energiamegtakarítási lehetőségeket. A program iránt érdeklődő közös képviselők, kivitelezők, pályázatírók választ kaphattak a lakóközösségeket leginkább foglalkoztató kérdésekre. A fórumon részt vett Csider László, az ÖTM Lakásügyi Titkárságának vezetője is. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság

A

z Európa Tanács főtitkárának gratulációja az Európai Táj Egyezmény nemzeti jogrendünkbe illesztése alkalmából

2

008. február 1-jén hatályba lépett a törvény, amely nemzeti jogrendünkbe illeszti a az Európai Táj Egyezményt.

Az Európa Tanács főtitkára, Gabriella Battaini-Dragoni levélben gratulált Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszternek abból az alkalomból, hogy 2008. február 1-jén hazánkban hatályba lépett az Európai Táj Egyezmény nemzeti jogrendünkbe illesztéséről, annak kötelező hatálya elismeréséről szóló 2007. évi CXI. törvény. A főtitkár asszony kiemelte, hogy nagyra értékeli a tájpolitika terén tett előrelépést, amellyel Magyarország is jelentősen hozzájárul az európai táj védelme, kezelése és tervezése terén tett közös erőfeszítésekhez. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttműködve. Az egyezménnyel kapcsolatos eseményekről, hírekről bővebb információ található a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által működtetett honlapon, a www.termeszetvedelem.hu/tajvedelem/tajegyezmeny címen.



44

Aktuális hírek

Nemzetközi hírek



A

környezetvédők számára az „intelligens autó” nem megoldás

A

z „intelligens autóról” szóló első bizottsági közleményről tartott meghallgatást az Európai Parlament. A téma raportőre Gurmai Zita magyar szocialista EP-képviselő volt. A környezetvédők szerint azonban egy ilyen program csak kitolja egy nem fenntartható közlekedési rendszer élettartamát, miközben radikálisan csökkenti az emberiség életterét, pozitív hatása pedig eltörpül a hátrányok mellett. „Az »intelligens autó« kezdeményezés zászlóshajó szerepet tölt be az i2010-kezdeményezésen belül, amely az Európai Bizottságnak az információs társadalommal és a médiával összefüggő stratégiai politikai kerete. Célja azon pozitív hatások előmozdítása, amelyeket az információs és kommunikációs technológia gyakorolhat a gazdaságra, a társadalomra és az életminőségre, beleértve a közlekedés területét is” – írja a jelentésben Gurmai Zita, amelyet február 26-án tűzött napirendjére a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság. A Bizottság az intelligens járműrendszerek három pillérét támogatja: az e-biztonsági fórumot, a kutatást és fejlesztést, valamint a felhasználók tájékoztatását. A jelentés szerint az intelligens autóknak intelligens infrastruktúrákra is szükségük van, az „intelligens utakat” azonban még nem hozták létre. Ezért hangsúlyozza, hogy megfelelően figyelembe kell venni azokat a korlátokat, amelyek a gépjárműipar működését megszabják. „Egy új autót nem lehet egyik napról a másikra megtervezni, legyártani és letesztelni. Éppen ezért még időbe telik, mire a járművekbe beépülnek az intelligens rendszerek és alkalmazások.” Gurmai a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy néppárti társjelentéstevője, Dieter-Lebrecht Koch elsősorban a rendszerek árát kritizálta, amely a képviselőnő szerint a módosítások kapcsán is biztos fel fog merülni, annak ellenére, hogy a szöveg hangsúlyozza: fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek megfizethetők legyenek és mihamarabb széles körben rendelkezésre álljanak. Forrás: BruxInfo, 2008. március 3.

M

egnyithatja munkaerőpiacát Belgium is

A

belga belügyminisztérium azt fontolgatja, hogy feloldja a 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat, és megnyitja előttük munkaerőpiacát. Az „új” tagállamok polgárai jelenleg csak munkavállalási engedély birtokában dolgozhatnak Belgiumban, amit csak hosszas procedúra árán szerezhetnek meg (kivételt csak néhány szakma művelői élveznek, közéjük tartoznak például az építészek, a számítástechnikai szakemberek, a fordítók, a mérnökök, az ápolók). Patrick Dewael belga belügyminiszter tervei szerint azonban a 2004-ben csatlakozott országok polgárai május elsejétől szabadon vállalhatnának munkát Belgiumban, a román és a bolgár munkavállalók előtt pedig 2009. január elsejétől nyílna meg a belga munkaerőpiac. Nagy-Britannia, Írország és Svédország kivételével a régi EU-15-ök valamilyen formában még mindig korlátozzák a később csatlakozottak munkavállalását. A munkaerő-piaci korlátozások egyébként legfeljebb hét évig maradhatnak érvényben. A román és a bolgár munkavállalók előtt csak tíz tagállam (Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország) nyitotta meg teljes mértékben a munkaerőpiacát. A brüsszeli székhelyű European Citizen Action Service (ECAS) elnevezésű szervezet minapi jelentésében arra szólította fel a tagállamokat, hogy oldják fel a munkaerő-piaci korlátozásokat, mivel azok diszkriminatívak, emellett jobbára politikai célokból használják őket, gazdaságilag pedig nem igazán indokoltak – derül ki az EUobserver összeállításából. Forrás: BruxInfo, 2008. február 22.



Aktuális hírek

A

45

fejlesztési alapokból 9 milliárd euró jut az új energiacélokra

A

2007 és 2013 közötti keretköltségvetésből közel 9 milliárd eurót kívánnak fordítani az Európai Unió tagállamai az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások arányának növelésére. Danuta Hübner biztos szerint a regionális politika számottevő befektetéseket generálhat a zöldenergia-szektorban. A 27 uniós tagállam által a 2007 és 2013 közötti kohéziós politika végrehajtására benyújtott 450 operatív program hét év alatt összesen 9 milliárd euró befektetést irányoz elő az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások arányának növelésére – közölte szerdán Danuta Hübner, az EU regionális politikájáért felelős uniós biztos. Elemzők szerint az uniós forrásokból finanszírozott 9 milliárd eurós beruházás meglehetősen szerény mind a felzárkóztatási (kohéziós) politikára 2007 és 2013 között rendelkezésre álló teljes költségvetési kerethez képest, mind pedig a január 23-án előterjesztett átfogó energiacsomag igen ambiciózus célkitűzéseihez viszonyítva. Danuta Hübner egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy az összeg uniós szinten kevésnek tűnhet, ám véleménye szerint regionális szinten már egyáltalán nem tekinthető elenyészőnek egy ilyen hozzájárulás. „A regionális politika jelentős beruházásokat generálhat az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén” – vélekedett a lengyel nemzetiségű biztos, aki szerint a 2007 és 2013 között az EU költségvetéséből kutatásra és fejlesztésre rendelkezésre álló közel 64 milliárd euró jelentős része is a két említett energiapolitikai területen tárgyiasulhat. A tagállamok a 9 milliárd euróból 4,8 milliárd eurót (a teljes keret 54%-át) a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztésére, 4,2 milliárd eurót (a teljes keret 36%-át) pedig az energiahatékonyság javítását célzó projektekre fordítják majd. Hübner szerint ez az EU legszegényebb régióiban ötször, a leggazdagabb térségekben pedig hétszer nagyobb befektetést jelent, mint a 2000 és 2006 közötti időszakban. A Bizottság kimutatása szerint Magyarország 2007 és 2013 között összesen 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tart igényt a megújuló energiaforrások fejlesztésére és az energiahatékonyság javítására. Ennek a keretnek 43,5 százalékát (ös�szesen 156,2 millió eurót) az energiahatékonyság javítására, az energiatermelést és az energiagazdálkodást célzó projektekre fordíthatja majd az ország. A fennmaradó rész a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez kíván hozzájárulni. A legnagyobb hányadot (113,7 millió eurót, vagy a teljes megújuló keret 31,6 százalékát) a biomassza-termelés hasítja majd ki. A vízi energiára, a geotermikus hőből nyert energiára és egyéb célokra a teljes keret 9,89 százalékát (35,51 millió eurót) fordítják majd. A napenergia majdnem 8 százalékkal (28,69 millió euró), a szélenergia pedig közel 7 százalékkal (25 millió euró) részesedik a teljes uniós támogatásból, ami természetesen még kiegészül az ugyanezekre a célokra a nemzeti költségvetésből folyósítandó forrásokkal. Forrás: BruxInfo, 2008. február 21.

F

eketelistára tennék a támogatásokkal visszaélőket

M

ég a 2009-es EP-választások előtt üzembe kellene helyezni azt az adatbázist, melyben bárki utánanézhetne az uniós támogatások kedvezményezettjeiről szóló adatoknak – vélekedik most elfogadott jelentésében az Európai Parlament. A közösségi pénzforrásban részesülőkről szóló adatoknak egyszerűen hozzáférhetőnek, megbízhatónak és további kutatásra, összehasonlításra és értékelésre alkalmasnak kell lenniük – szögezi le saját kezdeményezésű jelentésében az Európai Parlament, melyet José Javier Pomés Ruiz (néppárti, spanyol) jegyzett, és amellyel a Bizottság „európai átláthatósági kezdeményezésről” szóló Zöld Könyvére reagál az EP. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Bizottságnak „megfelelő módon” rendelkezésre kell bocsátania a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó adatokat, „amennyiben a költségvetést centralizált alapon és közvetlenül szervezeti egységei által hajtják végre”, valamint a pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan azon jogalanyok által szolgáltatott információkat, „amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták”. Az Európai Parlament rámutat arra is, hogy a támogatások kedvezményezettjeiről (http://ec.europa.eu/grants/beneficiaries_en.htm) és a közbeszerzési szerződések kedvezményezettjeiről (http://ec.europa.eu/public_contracts/beneficiaries_en.htm) az interneten is fellelhetők adatok. A szöveg arról is szól, hogy a http://ec.europa.eu/agriculture/funding/index_en.htm oldalról elérhető több tagállam (köztük Magyarország – a szerk.) adatbázisa is a közös agrárpolitikai kifizetésekről, azonban – vélik a képviselők – „az információk olyan sokfélék, elszórtak és változó minőségűek, hogy azokat alig lehet megtalálni”. Az EP – a kedden elfogadott jelentés megfogalmazása szerint – kitart amellett, hogy „a Bizottságnak fel kell vállalnia a felelősséget a teljes körű és megbízható adatok biztosításáért”, így garantálnia kell, hogy a tagállami hatóságok rendelkezésre bocsássák a kért információkat. Az EP szerint a kedvezményezettek adatait tartalmazó honlapokat úgy kell megszervezni, hogy ne csak az egyéni kedvezményezettekre vonatkozó információkat lehessen beszerezni, hanem egyedi kritériumok alapján kereséseket is lehessen végezni. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


46

Aktuális hírek

A Bizottságnak emellett – hangsúlyozzák a képviselők – politikai felelősséget is kell vállalnia ezen információk közzétételéért. „Nem elegendő pusztán az információk közzététele, hanem azokat észszerűen kell elrendezni, osztályozni és ismertetni ahhoz, hogy gyakorlati értékűek legyenek” – folytatódik a szöveg. A képviselők ezzel összefüggésben arra kérik a Bizottságot, hogy a 2009-es európai parlamenti választások előtt vezessen be „az uniós támogatások minden kedvezményezettjére és a visszafizetésre kötelező határozatokra vonatkozó, teljesen működőképes információs rendszert”. Az EP közzétenné a biztosokkal kapcsolatot fenntartó egyéni lobbisták nevét és az unió mellett működő szakértői csoportok nyilvántartását is. A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy „támogassa a nemzeti megbízhatósági nyilatkozat tagállamok általi kiadását, amely lehetővé tenné a Bizottságnak a teljes politikai felelősség felvállalását az EU pénzügyi igazgatásának egészéért”. Az Európai Parlament arra kéri a Bizottságot: fontolja meg, miként lehetne létrehozni „a valósnak bizonyult csalási esetek és a mögöttük álló szervezetek nyilvános feketelistáját megszégyenítési céllal, illetve a nagyközönségnek a közösség csalásellenes törekvéseinek eredményeiről való tájékoztatása érdekében”. A jelentés emlékeztet arra is, hogy az Európai Számvevőszék 2006. évi éves jelentésének főbb megállapításai szerint a megfelelőségi hibák voltak a strukturális politikák területén a rendellenességek fő okai (például a pályázati eljárás hiányzott, vagy érvénytelen volt). A képviselők emellett úgy vélik, hogy – a személyes adatok védelméről szóló közösségi szabályoknak megfelelően – létre kell hozni a kizárt jelöltek és pályázók adatbázisát, és azt valamennyi intézménynek és ügynökségnek közösen kell kezelnie. Forrás: BruxInfo, 2008. február 21.

B

rüsszeli útmutató a PPP-projektekhez

T

agállami kormányok és különböző szintű igazgatási szervezetek felkérésének tett eleget az Európai Bizottság, amikor Charlie McCreevy illetékes biztos részletes útmutatást tett közzé az intézményes köz- és magánszféra partnerségi (IPPP-) projektek menedzselésére. Az ajánlás megfogalmazására brüsszeli indoklás szerint azért volt szükség, mert az adott együttműködési forma működtetésében jogi bizonytalanságok bukkantak fel. Az IPPP-t (Institutionalised Public Private Partnership) a mostani ajánlásai céljára úgy definiálta a Bizottság, mint a közületi szektor és magánvállalkozások együttműködését közszolgálati létesítmények megvalósítására és azok működtetésére. Az IPPP keretében a magánszektor részint a megfelelő tőkét, részint a szükséges know-how-t bocsátja az állam rendelkezésre valamilyen infrastrukturális fejlesztéshez. Az Európai Bizottság szerint az együttműködésre lépő felek közül mind a közületi-igazgatási oldalon, mind a potenciális magánvállalati résztvevők körében nagyfokú bizonytalanság tapasztalható. Az alkalmazandó jogszabályok értelmezésében meglévő homályos pontok miatt ezért gyakoriak voltak a visszalépések, mert nem látszott, miként lehet maradéktalanul eleget tenni az átláthatóság és a verseny egyidejű követelményének a – gyakorta nagyobb horderejű – projektek kivitelezésénél. Az adott követelmények – az érintettek visszatérő panaszai szerint – különösen nehezen érvényesíthetők akkor, ha hosszabb időre szóló partnerségi kapcsolatot kell kialakítani, amelynek futamideje alatt gyakran változhatnak a politikai, a jogi és a műszaki feltételek. A Bizottság a mostani közleményében rámutat, hogy egyrészt a hatályos közbeszerzési direktívát kell alkalmazni, ahol pedig egyéb kérdések is felmerülnek, ott az uniós alapszerződésből levezethető elveket kell irányadónak tekinteni. Ezek alapján az is eldönthető – állítja a Bizottság –, hogy nem kell két versenykiírást közzétenni, például egyet a partner kiválasztására, egy továbbit pedig az adott közbeszerzési vagy koncessziós megállapodás megkötésére. Ezt a kitételt azonban úgy kell értelmezni, hogy az eredeti megállapodás vagy projekt meghosszabbítása esetén vagy ezek keretein kívüli, újabb szerződésekre ismét versenytárgyalást kell kiírni. Forrás: Világgazdaság, 2008. február 19.

B

úcsút int a papíralapú vámügyintézésnek az EU

A

z Európai Parlament kedden második olvasatban elfogadta a korszerűsített közösségi vámkódexről szóló rendeletet, amely csökkenti a vámeljárások számát, és a papíralapú vámkezelésről áttér az elektronikusra. Az új vámkódex, amelyre kedden második olvasatban bólintott rá az EP, a tervek szerint alaposan lecsökkenti a vámeljárások számát, és nagyban megkönnyíti majd az egyes áruk mozgásának nyomon követhetőségét. A vámkódex – melyet jelenleg érvényes formájában 1994-ben fogadtak el – egységes jogi keretet nyújt a vámuniós rendelkezések végrehajtására: valamennyi közösségi vámszabályozást egyetlen szövegbe gyúrja, és keretet biztosít a közösségi import- és exporteljárásoknak. (A vámkódex modernizálására és az elektronikus vámintézésre való teljes áttérésre vonatkozó javaslatot még 2005. november 30-án hagyta jóvá az Európai Bizottság.) XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március


Aktuális hírek

47

Az új szabályozás egyik legfőbb célkitűzése, hogy úgynevezett papírmentes környezetet teremtsen, azaz bevezesse az elektronikus vámügyintézést. Így mostantól csak elektronikus úton lehet majd benyújtani a vámnyilatkozatokat (papíron csak kivételesen lehetne nyilatkozatot tenni). A célok között szerepel még a vámgarancia-rendszer további harmonizálása. A vámkódex bevezetné az úgynevezett központosított vámkezelés koncepcióját is, ami lényegében azt jelenti, hogy amikor egy engedélyezett gazdasági szereplő a telephelyéül szolgáló vámhivatalban beadja a vámnyilatkozatát az egyablakos ügyintézési rendszer keretében, a szóban forgó hivatal végzi el a beterjesztett dokumentumok kockázatelemzését. Az új szabályozás bevezeti a single window és a one-stop-shop rendszert. Bár magyarul mindkettőt általában egyablakos rendszernek fordítják, de ebben az esetben az előbbi arra utal, hogy az engedélyezett gazdasági szereplők egy elektronikus beléptetési pontnál tudják továbbítani a hatóságok által kért adatokat (még akkor is, ha azok több hatósághoz, ügynökséghez fognak befutni). A one-stop-shop pedig ebben az esetben a vám- és egyéb (például állategészségügyi és környezetvédelmi) ellenőrzések összehangolását jelenti, tehát az adott árut az összes hatóság egy időben és egy helyen nézi át, pénzt és időt spórolva meg ezzel. (Ezeket a rendszereket egyébként fokozatosan, várhatóan 2013-tól helyezik üzembe.) Az elektronikus rendszer bevezetésétől és az eljárások egyszerűsítésétől az EU azt várja, hogy az uniós vállalatok könnyebben tudnak majd megbirkózni a vámügyekből fakadó esetleges kihívásokkal. Így várható, hogy a határokon többet már nem kell várakozni a bonyolult szabályozás és a papíralapú eljárások miatt, ami pedig eddig sok bosszúságot és kárt okozott például a nyers termékeket szállító cégeknek. Kovács László adóügyi biztos, aki a Bizottság részéről szólalt fel az Európai Parlament plenáris vitájában, elmondta, hogy a vámunió nem csupán a közösségi együttműködés első lépcsője, hanem a belső piac, így a fogyasztók biztonságának védőbástyája is, valamint az EU saját bevételeinek egyik fontos forrása. Úgy vélte, hogy az elektronikus vámrendszer bevezetésével együtt a korszerűsített vámkódex része a Bizottság azon átfogó reformjának, melynek célja egy új elektronikus alapú vámeljárási rendszer megteremtése. Az adóügyi biztos kiemelte, hogy az újítások révén a vámeljárások olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, és különösen nagy súlyt helyeznek majd az európai polgárok biztonságára. „Az uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében a terrorcselekmények megelőzésének, és a termékhamisítás elleni küzdelemnek is kiemelt eszköze az egyre jobban működő vámunió” – tette hozzá. Forrás: BruxInfo, 2008. február 21.

Á

tláthatóbbá tennék az állami befektetési alapokat

A

z átláthatóság, a kiszámíthatóság és az elszámoltathatóság elvein nyugvó közös uniós megközelítés elfogadására tett javaslatot az Európai Bizottság az EU gazdaságában mindinkább jelenlévő külföldi, állami befolyás alatt álló befektetési alapok kezelésére. Charlie McCreevy belső piaci biztos szerint a külföldi állami tulajdonú befektetési alapok már harminc éve jelen vannak az európai gazdaságban. Az utóbbi években tapasztalható nagy földrajzi sokféleségük és az uniós cégekbe történt tőkekihelyezésük növekvő aránya azonban most már indokolttá teszi, hogy jobban szabályozzák a tevékenységüket. Az Európai Bizottság ugyanakkor egyelőre nem lát okot a befektetési alapok kötelező jogszabállyal való szabályozására. Brüsszel ehelyett közös uniós megközelítést javasol az EU állam- és kormányfőinek elfogadásra március 13–14-én, ami az EU hozzájárulása lenne a befektetési alapokról szóló globális vitához. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos szerint a kínai, orosz és közel-keleti államok által birtokolt befektetési alapok értékét világszerte 2,5 ezer milliárd dollárra becsülik, ami a világ összes tőketartaléka felének felel meg. Az általuk eszközölt befektetések mértéke ugyanakkor a következő 10 évben a jelenlegi négyszeresére nőhet. Bár ezek a külföldi alapok jól jönnek olyan nehéz időkben, mint a mostani pénzügyi válság is, az Európai Bizottság szerint gondot okoz, hogy időnként nem átlátható a tevékenységük. Az Európai Unió ezért azon lesz, hogy ezek az alapok átláthatóan működjenek. A Bizottság mostani javaslata öt alapelv leszögezését ajánlja az állam- és kormányfők figyelmébe. Ezek szerint az Európai Tanácsnak: 1. el kellene köteleznie magát a nyitott befektetési környezet mellett az EU-ban és a világ más részein is, beleértve azokat az országokat is, ahol állami alapokat működtetnek; 2. támogatásáról kellene biztosítania a témában a nemzetközi szervezetekben (így a Valutaalap és az OECD berkeiben) folyó munkát; 3. fel kellene használnia az uniós és tagállami szinten már most is rendelkezésre álló eszközöket; 4. fel kellene hívnia a figyelmet a közösségi alapszerződésből adódó kötelezettségekre és a nemzetközi kötelezettségekre (utóbbiak például a Kereskedelmi Világszervezet keretében jelentkeznek); 5. ki kellene állnia az arányosság és az átláthatóság elvei mellett. Forrás: BruxInfo, 2008. február 28.



48

Aktuális hírek

A

z új területi kihívásokhoz igazítanák a kohéziós politikát

C

sak közép- vagy hosszú távra várható az új tagállamok gazdasági felzárkózása – áll az Európai Parlament múlt héten elfogadott jelentésében. A képviselők szerint sikeres a kohéziós politika, de továbbra is jelentősek a régiók közötti különbségek. Az Európai Bizottság „gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentése” apropóján készített saját kezdeményezésű jelentést Ambroise Guellec (néppárti, francia). Ezt február 22-én kézfelemeléssel fogadta el az Európai Parlament. A jelentés megjegyzi, hogy a régiók versenyképessége nagyban függ a termelékenységtől, a piacokhoz való hozzáféréstől és a munkaerő képzettségi szintjétől, valamint az olyan intézményi tényezőktől, melyek megkönnyítik az együttműködést és a vállalkozást, valamint fokozzák a közigazgatás hatékonyságát is. Az Európai Parlament osztja a Bizottság azon nézetét, amely szerint a kohéziós politikának ösztönző hatása van a lisszaboni stratégiára azáltal, hogy „a közberuházásokat azon projektek felé irányítja, amelyek egy dinamikus, a növekedést előidéző és az innovációnak kedvező gazdasági háló létrehozását támogatják”. A szöveg üdvözli, hogy a régi kohéziós országok – Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország – „rendkívül sikeresen zárkóztak fel, jelentős növekedést könyvelve el a 2000–2006-os időszakban”, azonban emlékeztet arra, hogy „növekedésük ellenére a régióik közötti különbségek jelentősek, és továbbra is vannak mélyen gyökerező szerkezeti problémák”. A jelentés szerint „még túl korai lenne értékelni a kohéziós politika eredményeit az új tagállamokban”, amelyek gazdasági konvergenciáját „csak közép- vagy hosszú távra lehet előirányozni”. A képviselők „aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az országok közötti konvergencia gyakran elrejti a régiók közötti és az egyes régiókon belüli eltérések növekedését”. Forrás: BruxInfo, 2008. február 25.

E

gységesek lesznek a képviselői fizetések az EP-ben

A

z európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló új szabályozás a 2009-es EP-választások után lép hatályba. A statútum egységesítené a képviselők fizetését, és áttekinthetőbbé tenné a juttatási rendszert. Az EP-képviselők új statútuma a 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választások után lép majd hatályba. A reform egyik legfőbb célja, hogy egységesítse a képviselők fizetését, és tiszta helyzetet teremtsen a visszatérítések terén is. Eddig ugyanis az EP tagjai a nemzeti képviselők fizetésével megfelelő összegű javadalmazásban részesültek: így fordulhatott elő, hogy míg egyes kelet-európai képviselők 700 eurót, addig olasz kollégáik közel 12 ezer eurót vihettek haza havonta. Az új statútum azonban megszüntetné ezeket a különbségeket, s egységesen havi (bruttó) 7412 euró fizetést állapít meg (az adózás utáni összeg 5607 euró lenne). Újítás lesz az is, hogy a tébéköltségeket a képviselők és az Európai Parlament együtt fizetik, egyharmad-kétharmad arányban. Mindemellett a nyugdíjjárulék más nyugdíjakkal összevonható lesz a 63. életévet követően. Az egyik legfigyelemreméltóbb változás, hogy az utazási költségeket az eddigiektől eltérően nem egy első osztályú repülőjegy, hanem a ténylegesen felmerülő kiadások alapján térítik vissza (amit dokumentumokkal kell igazolni) – véget vetve ezzel a visszaéléseknek A reformmal foglalkozó munkacsoport, amelynek létrehozásáról még 2005-ben született döntés, egy sor konzultációt folytat jelenleg is az ügyben az EP képviselőcsoportjaival. A munkacsoport felállításának célja nem volt más, mint hogy gondoskodjék a statútum végrehajtásához szükséges rendelkezésekről és felkészítse a képviselőket a változásokra. Az Európai Parlament elnökéből és a 14 alelnökből álló „Büro” hivatalosan várhatóan március 10-én adja áldását az új szabályozásra. Az új statútum már jó ideje napirenden van: az új szabályozásról szóló, évek óta tartó vita 2004 elején jutott holtpontra, amikor az EP pozitív szavazása után a Tanácsban elbukott a jogszabályjavaslat. Egy évre rá a Tanács akkori luxemburgi elnöksége újraélesztette a politikailag igen érzékeny kérdést, benyújtva gyakorlatilag ugyanazt a javaslatot. Az Európai Parlament végül 2005 júniusában szavazta meg a képviselők jogállásáról szóló jelentést. Az új szabályozás 2009-ben, az új EP megalakulásakor lép életbe. Forrás: BruxInfo, 2008. február 14.



Aktuális hírek

49

L

iechtenstein csatlakozhat a schengeni övezethez

A

EU-27-ek támogatják Liechtenstein csatlakozását a schengeni övezethez, dacára annak, hogy a hercegség és egyes tagállamok kapcsolatát alaposan beárnyékolta a közelmúltban kipattant adócsalási botrány. Liechtenstein és az EU képviselői csütörtökön aláírták Brüsszelben azt a jegyzőkönyvet, mely lehetővé teszi a hercegség csatlakozását a schengeni övezethez és a Dublin/Eurodac vívmányokhoz. (Ez utóbbi célja, hogy megadják a tagállamok egyikében benyújtott, menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat.) A jegyzőkönyvet még a schengeni zóna többi tagállamának is ratifikálnia kell, de egyelőre úgy néz ki, hogy Liechtenstein hivatalosan – Svájccal együtt – novemberben lesz a határok nélküli övezet tagja. Liechtenstein miniszterelnöke, Otmar Hasler az aláírási ceremónián ígéretet tett arra, hogy országa adóügyekben „méltányos megállapodást” kíván kötni Európával. A február elején kipattant adóbotrány miatt, amikor is kiderült, hogy német adóhatóságok elől – adóelkerülés végett – éveken keresztül vagyonokat (egyes források szerint 4 milliárd eurót) menekítettek ki liechtensteini alapítványokba, a hercegség és egyes tagállamok viszonya meglehetősen feszültté vált. A 35 ezer lakosú miniállam először nem kívánt változtatni bankpolitikáján, ám a jelenleg is tartó nyomozás alatt ennek érdekében óriási nyomás nehezedett rá több állam, így az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Svédország, Görögország és Spanyolország részéről. Wolfgang Schäuble német szakminiszter a bel- és igazságügyi miniszterek március elsejei brüsszeli találkozóján egyenesen úgy fogalmazott, hogy az adóparadicsomok „nem összeegyeztethetők az európai integrációval”. A német belügyminiszter világossá tette azt is: Berlin csak akkor ratifikálja a Liechtenstein schengeni csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, ha a hercegség vezetése a nagyobb transzparenciáról szóló ígéreteit tettekre váltja. A liechtensteini adóbotrány várhatóan a pénzügyminiszterek március második hetében esedékes ülésén is szóba kerül. Forrás: BruxInfo, 2008. március 3.



50

Eseménynaptár, képzések



Aktuális események, képzések

„Készülj fel!” – tanfolyam pedagógusok részére 2008 áprilisában újra elindul az akkreditált katasztrófavédelmi pedagógus-továbbképzés. 2008. április 16–19. között (szerda–szombat) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szervezésében újra lehetőségük lesz az érdeklődő óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, nevelőknek a kötelező továbbképzések rendszerébe illesztett tanfolyamon elsajátítani a legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket. A résztvevők megismerkednek a katasztrófavédelem rendszerével, a veszély- és katasztrófatípusokkal, a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokkal, a lakosságfelkészítés, -tájékoztatás, riasztás eszközeivel, módszereivel, a veszélyhelyzeti kommunikáció és magatartás szabályaival és az egyéni védőeszközök használatával. Megismerik a tűzoltóság múltját, jelenét, a tűzmegelőzési és hatósági előírásokat, a tűz jellemzőit, a tűzoltás lehetőségeit. A biztonságos életmódra való felkészítést más témakörök bevonásával igyekszünk teljes körűvé tenni: környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, elsősegély-nyújtási és pánikelkerülési, illetve kezelési ismeretek, baleset-megelőzési tudnivalók, a tudatos fogyasztóvá és energia-felhasználóvá válás ismérvei, a rendőrség és a honvédség szerepvállalása az ifjúság katasztrófavédelmi felkészítésében. A gyakorlati bemutatókon a résztvevők megismerik a riasztási jeleket, a védőeszközök használatát, a kimenekítési csomag összeállításának szempontjait és a tűzriadó-terv készítésének szabályait, sőt a kézi tűzoltó készülékek használatát is. A veszélyhelyzeti ismeretek témakörének a pedagógiai munkájukba való beépítését segítik azok a gyakorlati útmutatók, amelyek a veszélyhelyzeti nevelő-oktató program megvalósulását mutatják be tanórai keretek között, valamint a tanórán kívüli tevékenységek, programok lebonyolítása során. Új témakörök: a katasztrófavédelmi témakör pályázati lehetőségei, a pályázati adatbank és a minisztériumi pályázatkövető bemutatása. Mindezen felül tanfolyamunkon az intézményi tűz-, munka- illetve balesetvédelmi felelősök aktuális információkra tehetnek szert. A tanfolyamra 2008. április 16-ig lehet jelentkezni az OKF címén: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.; fax: (06 1) 469-4105. A továbbképzés záróteszttel és a teljesített 40 óra igazolását jelentő tanúsítvány átvételével fejeződik be. A jelentkezési lap letölthető a www.lakossag.katved.hu/közoktatás oldalról, ahol további információk is találhatók. Forrás: OKF Önkormányzati Kapcsolatok és Helyreállítási Főosztály

Összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) – országos konferencia A Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával 2008. április 3-án (csütörtök) Összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) címmel országos konferenciát szervez, amelyre Önt és munkatársait tisztelettel hívja és várja. Tisztelettel kérjük Önöket, hogy a területükön lévő érintett szervezetekhez és gazdálkodókhoz a meghívót eljuttatni szíveskedjenek.

A rendezvény helye: Szent István Egyetem Rektori Díszterem 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

A rendezvény célja: felkészülés az SPS rendszer 2009-ben történő átállására. Olyan információkat kívánunk átadni, amelyek révén a szakemberek megismerik a támogatási jogosultságok kiosztásával, a támogatás igénybevételével kapcsolatos legfontosabb közösségi és a tervezett nemzeti szabályozásokat.




51

Program 9.00–10.00 óra

Regisztráció

10.00–11.00 óra

Plenáris ülés Elnök: dr. Tibay György egyetemi tanácsos, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet

Az SPS (összevont gazdaságtámogatási rendszer) bevezetésének előnyei, indokai, lehetőségei a rendszer bevezetésének indokai, a rendszer bevezetésének aktualitása, egyszerű adminisztráció és egyszerű igénylés, a magyar agráriumot az SPS stabilizálja. Dr. Nyújtó Ferenc főosztályvezető, FVM Stratégiai Főosztály    

11.00–11.20 óra

Konzultáció

11.20–12.20 óra

A magyar SPS modell bemutatása és a kapcsolódó EU-s jogszabályi környezet a magyar regionális hibrid modell lényege, a támogatási jogosultságok megállapítása, a nemzeti tartalék működése, megfontolások a támogatási jogosultságok forgalmazási szabályozásában. Szentirmay Zoltán főosztályvetető-helyettes, FVM Stratégiai Főosztály    

12.20–12.40 óra

Konzultáció

12.40–13.40 óra

Az SPS bevezetése, hazai tervezett jogszabályváltozások  üzemi gazdálkodás,  földtulajdon, földhasználat,  vagyonértékű jogok forgalmazása. Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes, FVM Jogi Főosztály

13.40–14.00 óra

Konzultáció INFORMÁCIÓK

Jelentkezés: a mellékelt lap kitöltésével és a SZIE GTK Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet részére való visszaküldésével (cím: Dr. Tibay György, 1142 Budapest, 70. Pf. 92); fax (06 1) 321-1620. Kérjük, hogy a lehetőségükhöz képest a jelentkezésüket a megadott határidőre, a faxszámunkra szíveskedjenek megküldeni. A jelentkezési lapok beérkezése után a részvételi díj befizetéséhez számlát vagy csekket küldünk. Jelentkezési határidő: 2008. március 28. (péntek) Részvételi díj: 5000 Ft/fő + áfa További információ: Dr. Tibay György, SZIE GTK VATI 1143 Budapest, Ida u. 2. Tel.: (06 1) 462-2030, (06 30) 949-6822



52


JELENTKEZÉSI LAP az

Összevont gazdaságtámogatási rendszer SPS című országos konferenciára

Visszaküldési határidő: 2008. március 28. (beérkezőleg) Cím: Dr. Tibay György SZIE GTK Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet 1142. Budapest, 70. Pf. 92 Telefax: (06 1) 321-1620 Név: .......................................................................................................................................................................................................................................... Munkahely megnevezése: ............................................................................................................................................................................................... Helység irányítószámmal: ................................................................................................................................................................................................ Utca, házszám: . .................................................................................................................................................................................................................... Telefon, fax: ...........................................................................................................................................................................................................................

Részvételi díj: 5000 Ft/fő+ áfa A részvételidíj befizetéséhez számlát, csekket kérek (jelőlje meg, hogy melyik változatot kéri)

………………………………. dátum

……………………………................….

P.H

aláírás

Tisztelettel kérjük Önöket arra, hogy – a konferencia sikere érdekében – a területükön gazdálkodó szervezetek és szakemberek figyelmét a rendezvényre a részvételük érdekében felhívni szíveskedjenek. Fáradozásukat megköszönve, megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Tibay György




53

Felhívás kihívásra

A

Magyar Szabadidősport Szövetség felhívással fordul Magyarország lakosaihoz, települési önkormányzataihoz, hogy 2008. május 21-én vegyenek részt a 18. McDonald’s Kihívás Napja nemzetközi sportjátékban. A játék Kanadából indult, rövid idő alatt meghonosodott Európában, és nagyon népszerű lett – hazánkban 1991 óta rendezik meg. A program a világ talán legnagyobb egy napon zajló lakossági sporteseményévé vált. A hazai országos verseny koordinációját, irányítását a szabadidősport világszervezete, a Trim and Fitness International Sport for All Association felhatalmazása alapján a Magyar Szabadidősport Szövetség, míg a települési rendezvények szervezését és lebonyolítását a versenykiírás alapján helyi partnereink– általában az önkormányzatok – végzik. E programban eddig 1565 falu és város – a magyar települések 49 százaléka vett részt. Az esemény folyamatosan részét képezte a sportfőhatóság „Mozdulj Magyarország!” rendezvénysorozatának. A vetélkedés lényege, hogy a benevezett településeken zajlik a verseny, a résztvevőknek nem kell utazniuk, ez adja népszerűségét. A hét kategóriában meghirdetett versenyben az a település győz, amelyikben a település lélekszámához képest a legtöbben és a legtöbbször sportoltak. A valódi cél az, hogy minél többen töltsék együtt, vidáman sportolva idejüket, továbbá kedvet kíván teremteni a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz – ezért támogatják olimpikonjaink, sportkiválóságaink is személyes részvételükkel ezt az országos eseményt. A magyarországi települések nagy részén előre tervezik a minden évben május utolsó szerdáján megrendezésre kerülő Kihívás Napját. A résztvevők száma évente megközelíti az egymillió főt, így ez az egyik legjelentősebb hazai szabadidősport-rendezvény (www.kihivasnapja.hu). Tavaly a versenyben részt vett falvak és városok lakói egyetlen nap alatt több mint 6 millió negyedórás testmozgást végeztek. 1991-től eddig minden Kihívás Napján részt vett Gyöngyöshalász, Szentes, Zagyvarékas és Budapest III. kerülete. Az idei, 18. McDonald’s Kihívás Napja 2008. május 21-én 0 órától 21 óráig tart. A játékban írásbeli nevezést követően lehet részt venni, melyet a települési önkormányzat vezetője és az önkormányzat által támogatott szervező közösség adhat be. A nevezési lap, a versenykiírás és a játékkal kapcsolatos információk megtalálhatóak a www.kihivasnapja.hu honlapon. További információ: Magyar Szabadidősport Szövetség 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. Tel.: (06 1) 460-6815, (06 1) 460-6816; fax: (06 1) 460-6817 Email: [email protected] Honlap: www.masport.hu Figyelem! A Kihívás Napja sportjáték nevezési határidejét a Szervező bizottság 2008. április 10-ig meghosszabbította.



54




Események, képzések – beszámolók

A katasztrófavédelem kettős ünnepe

S

okak számára marad emlékezetes a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban (Budapest) 2008. február 15-én megtartott kettős ünnepség: a tűzoltótiszt-avató és a tűzoltó gépjárművek átadása. Most 41 sikeresen diplomázott fiatal – 34 tűzoltó, 7 polgári védelmi szakember – vette át első tiszti kinevezését Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztertől. A tárca vezetője 24 új gépjárműfecskendőt és 6 darab, 42 méter működési magasságú emelőkosaras gépjárművet adott át 24 tűzoltóság részére mintegy 3,1 milliárd forint értékben. Az ünnepi rendezvényen Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Ujhelyi István, az ÖTM államtitkára, dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója, dr. Hoffmann Imre tű. dandártábornok, az OKF hatósági főigazgató-helyettese, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, Kivágó Tamás pv. dandártábornok, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza megyei jogú város polgármestere és Trunkó Barnabás, a MABISZ elnöke foglalt helyet az elnökségnek kialakított emelvényen. Az ünnepség levezető elnöke Kristóf István tű. ezredes, az OKF Műszaki Főosztályának vezetője volt.

A magasból mentő szemléje

Az átadandó szerek katonás sora, az egyenruhások alakzata és sok más külsőség is utalt arra, hogy az elkövetkezőkhöz hasonlót nem gyakran lát az elsődlegesen kiállítócsarnokként ismert komplexum publikuma és munkaközössége. A jelentést követően Bajnai Gordon köszöntötte az esemény résztvevőit, majd az OKF Központi Tűzoltózenekarának előadásában elhangzott a Himnusz, és a miniszter átadta a tiszti kinevezéseket. Az ünnepeltek az alakzatból kilépve vették át a tárca vezetőjétől a számukra oly fontos és emlékezetes kinevezési okmányt. A tiszti fogadalomtételhez a Tűzoltózenekar szolgáltatta a zenei aláfestést. Az ünnepség második részében a miniszter és az OKF főigazgatója átadták az új tulajdonoshoz kerülő szerek indítókulcsait és emléklapjait az érintett polgármesterek, illetve tűzoltóparancsnokok részére.  „42 méteres” Brontó Skylift magasból mentő gépjárművet kapott a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs, Szombathely hivatásos önkormányzati tűzoltósága.  Középkategóriás IVECO MAGIRUS gépjárműfecskendővel lett gazdagabb Szigetszentmiklós Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, Vásárosnamény Önkéntes Köztestületi Tűzoltósága, Újfehértó Önkéntes Köztestületi Tűzoltósága. XVIII. évfolyam 3. szám • 2008. március



55

 Négy darab félnehéz kategóriájú RENAULT Sammutin gépjárműfecskendőt kapott a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, egyet-egyet Cegléd, Dunaújváros, Gödöllő, Győr, Kapuvár, Kecskemét , Nyíregyháza, Siklós önkormányzati hivatásos tűzoltósága és Abádszalók, Balatonfüred Hajdúböszörmény, Kunszentmiklós, Oroszlány, Ráckeve, Sümeg, Tiszavasvári, Zalaszentgrót önkéntes köztestületi tűzoltósága.

Az átadott szerek

Az átadások után Bajnai Gordon miniszter tartotta meg ünnepi beszédét. A tárca vezetője most is nagy elismeréssel és tisztelettel beszélt a tűzoltók munkájáról, helyátállásáról, társadalmi elismertségéről. Miniszter úr úgy fogalmazott, hogy a nemrég közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint Magyarországon a tűzoltó hivatás a legelismertebb. Úgy tűnik, a magyar társadalom – ha nem is tudja a részleteket, de – érzi, hogy van, aki vigyáz rá, van, aki nap, mint nap ott van, és tesz azért, hogy életünk biztonságosabb legyen, értékeink ne menjenek veszendőbe. Miniszter úr felhívta a figyelmet arra a tényre, milyen kevesen tudják, hogy a tűzoltók tavaly mintegy 60 ezer esetben vonultak, több mint 20 ezer alkalommal tűzesethez, a többiben pedig műszaki mentéshez vagy más hasonló jellegű baleset, katasztrófa elhárítása okán, valamint hogy csak tavaly 3300 ember testi épségét, sok esetben életét mentették meg a tűzoltók. A tisztavatás sok tűzoltó életében a legfontosabb mérföldkő: ehhez most 41-en jutottak el. Legtöbben közülük a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán kaptak diplomát. Miniszter úr ezt az alkalmat is kihasználva megköszönte az egyetem oktatóinak, vezetőinek azt az együttműködést, amit magyar katasztrófavédelemmel, tűzoltósággal folytatnak. Úgy fogalmazott: „nagy szükségünk van arra, hogy tűzoltóink, polgári védelmi szakembereink képzettsége, hozzáértése a gyakorlatban hasznosítható legyen, talán minden másnál fontosabb, hogy a gyakorlatban azonnal kamatoztatható – bevethető – tudást szerezzenek a szakemberek”. De mit sem ér az emberi felkészültség, hősiesség, ha nincs meg hozzá az eszköz, amivel a legsúlyosabb helyzeteket is kezelni lehet. Miniszter úr beszédében hangsúlyozta, hogy a most átadott eszközök révén az érintett térségekben tovább csökken a vonulási idő, még nagyobb eséllyel lehet felvenni a küzdelmet a fenyegető veszélyekkel szemben. Ennek érdekében idén kerül sor további 13 magasból mentő jármű beszerzésére, valamint 2010-ig – 12 milliárd forint értékben – a tűzoltóságok műszaki eszköztárának modernizálására. A miniszter végül jó munkát, jó egészséget kívánt az érintetteknek A gépjárműveket átvevő polgármesterek, önkormányzatok nevében Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere mondott köszönetet a szakmai vezetésnek, hogy új korszerű eszközökkel javul a biztonság az érintett településeken, illetve köszöntötte a most felavatott fiatal tűzoltó tiszteket. Beszédében szerepelt egy érdekes, s gondolom, sokak számára meglepő adat is: a nyíregyházi tűzoltók vonulásainak száma majd minden évben mintegy kétezret tesz ki. Ezzel „a mindig első” főváros után rendre a „dobogós, második vagy harmadik” helyen vannak, függetlenül attól, hogy több Nyíregyházánál nagyobb város is van az országban. Az átvevő tűzoltóparancsnokok nevében Hullámos László tű. alezredes, Győr tűzoltóparancsnoka köszönte meg az eszközöket. A Szózatot követően Bajnai Gordon, dr. Ujhelyi István, dr. Tatár Attila egy magasból mentő kosarából nézte meg a főváros panorámáját, majd megtekintették az új gazdára talált szereket, a gépjárművek speciális berendezését, felszerelését, beszélgettek a járművek előtt sorakozó tűzoltókkal, polgármesterekkel, illetve a kamerák előtt válaszoltak az újságírók, tévériporterek kérdéseire. A SYMA csarnok III. emeletén tartott állófogadáson dr. Tatár Attila tű. altábornagy mondott pohárköszöntőt. Budapest, 2008. február 15. Forrás: a Katasztrófavédelem szerkesztősége ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


56


Konferencia a Polgári Védelmi Világnapján

D

r. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára március elsején megnyitotta a Polgári Védelmi Világnap alkalmából rendezett „A polgári védelmi mozgalom dinamizálása” elnevezésű konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők – a minisztérium, az önkormányzatok, a katasztrófavédelem országos és területi szerveinek vezetői, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, társhatóságok és társadalmi szervezetek képviselői – áttekintsék a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés lakosságot érintő szakmai feladatait. Az államtitkár köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári védelem célja ma is az, ami megalakításakor volt: az emberi élet védelme. Dr. Ujhelyi István megköszönte a magyar katasztrófavédelem érintett szereplőinek az áldozatos munkát, és átadta az INSARAG (Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport) minősítő oklevelét Benkovics Zoltán polgári védelmi dandártábornoknak, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetőjének. Az oklevél azt igazolja, hogy a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet önkéntesei – a világon harmadikként – úgynevezett nehéz kategóriájú városi kutató- és mentőcsoportként vehetnek részt a különböző bel- és külföldi katasztrófák következményeinek felszámolási munkálataiban. Az INSARAG az ENSZ égisze alatt működő, több mint 80 ország és katasztrófareagáló szervezet globális hálózata. Ebben az esztendőben az INSARAG Afrika–Európa–Közel-Kelet regionális csoportjának alelnöki tisztét hazánk tölti be – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság eddigi eredményeinek elismeréseként. Az elmúlt években bekövetkezett jelentős számú katasztrófa miatt fokozott figyelem kíséri a hazai és nemzetközi katasztrófavédelem mindennapi tevékenységét. Az egyes országok a civil mentőszervezetek bevonásával oldják meg a nemzeti szintű katasztrófák következményeinek felszámolását. Az önkéntesek szerepe napjainkra mindenütt felértékelődött, a feladatok ellátáshoz azonban elengedhetetlenül szükséges az a szervező, tájékoztató és felkészítő munka, amelyet hazánkban a Magyar Polgári Védelmi Szövetség végez. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – összhangban a Magyar Kormány programjával és a minisztérium stratégiájával – az önkéntes mentőszervezetek felkészülésének egységesítését és tevékenységük koordinálását tűzte ki célul. A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult. A szervezet a 20. évfordulón határozott a Polgári Védelem Világnapjának megrendezéséről. Magyarországon az idén 18. alkalommal ünnepelték az eseményt. A Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet mintegy 40 tagországot foglal magában. Az említett napon valamennyi tagországban megemlékeznek a polgári védelemről. Összeállította: Rákli Veronika, ÖTM Államtitkári Titkárság



Elérhetőségek

 Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

57

Önkormányzati forródrót Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7710

Területfejlesztési Főosztály

441-7719

Területrendezési és Településügyi Főosztály

441-7740

Építésügyi és Építészeti Főosztály

441-7770

Országos Fejlesztési és Programiroda

441-7230

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


58

Elérhetőségek

 Állami főépítészek

ADATVÁLTOZÁS: Új helyre költözött a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Szegeden, a táblázat az új elérhetőséget tartalmazza.

Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 1) 516-224, (06 1) 311-640 Fax: (06 1) 516-225 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter (06 30) 941-6730; [email protected] Kaddebó Krisztina (06 1) 485-6914; [email protected] Kiss Ágnes (06 1) 485-6945; [email protected] Kovács Bea (06 1) 485-6800/6287 m.; [email protected] Kovács Zsófia (06 1) 485-6800/6289 m.; [email protected] Kövesi György (06 1) 485-6800/6220 m.; [email protected] Tóth József (06 1) 485-6916; [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected]

Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected]

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 E-mail: [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695, fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.



Figyelmébe ajánljuk!

A

59

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2008. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Recommend Documents