Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

Pályázati lehetőségek

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

4

Tájékoztató az Országos Területfejlesztési Tanács 2008. január 29-i üléséről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Tájékoztató a decentralizált önkormányzati fejlesztési pályázatok 2007. évi döntéseiről – a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) . .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás a „Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdései” című vitaanyag véleményezésére . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Az önkormányzatok, helyi közösségek szerepe a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiában . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Az Országos Főépítészi Kollégium 6/2007. számú állásfoglalása az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésről . .. .. .. .. .. .. .. .

25 26 31 32 35 36

51 58 60

Aktuális hírek 62 67

Eseménynaptár, képzések Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Turizmus és sport Turizmus – hírek röviden . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Magyarország a Dakar Series első versenyhelyszíne – Közép-Európa Rali 2008. április 19–26. . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Sikeres magyar versenyzők köszöntése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából . .. .. .. .. .. .. .. ..

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Településfejlesztés, -üzemeltetés

73

Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

75 75 75 75 75 76

Figyelmébe ajánljuk! A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

39 41 42

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

2008/2

XVIII. évfolyam 2. szám

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

77


 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A

jogszabály száma és címe: 6/2008. (I. 22.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosult rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Változnak az érettségi vizsga jelentkezési lapja benyújtásának egyes feltételei. Hatálybalépés: 2008. február 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 9. szám (2008. január 17.)

Egyes építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet az egyes építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A módosított jogszabály: 238/2005.(X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírság megállapításának részletes szabályairól, 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól A jogszabály lényege: A módosítás az építésfelügyeleti hatósági eljárás tapasztalatainak, valamint az időközben módosított jogszabályi környezetnek megfelelően olyan építésfelügyeleti szankciórendszert határoz meg, melynek elsődleges feladata a szabálytalan kivitelezés visszaszorítása. Hatálybalépés: 2008. február 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 13. szám (2008. január 26.)

A szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól

A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok elleni védekezésre terjed ki. Az egyes állatállományok vonatkozásában közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok körét az Európai Bizottság rendeletben határozza meg. A szalmonellózis elleni védekezés megszervezése az állategészségügyi hatóság feladata. Az országos főállatorvos országos illetékességgel irányítja és felügyeli a szalmonellózis elleni védekezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását. Hatálybalépés: 2008. február 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2008. január 4.)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 2/2008. (I. 11.) ÖTM–PM együttes rendelet a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, úgymint: az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.), az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Hatálybalépés: 2008. január 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 4. szám (2008. január 11.)

XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


A választási eljárásról

A

jogszabály száma és címe: 5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazáson történő végrehajtásáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza a választási irodáknak és a közreműködő közigazgatási szerveknek az országos népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatait. Továbbá e rendelet részletezi – többek között – a helyi választási irodáknak a népszavazás napját megelőző, követő, illetve a népszavazás napján ellátandó feladatait. Hatálybalépés: 2008. február 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 9. szám (2008. január 22.)

Start-számla, kincstári letéti Start-számla

A

jogszabály száma és címe: 1/2008. (I. 17.) PM rendelet a Start-számlával, kincstári letéti Start-számlával rendelkező gyermek magasabb összegű állami támogatásra való jogosultságának igazolásáról A jogszabály lényege: A rendelet tartalmazza a gyermekek számára megállapított magasabb összegű állami támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentum formai követelményeire vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 7. szám (2008. január 17.)

A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2008. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról

A

jogszabály száma és címe: 2/2008. (I. 30.) PM–ÖTM együttes rendelet a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat a 2008. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról A jogszabály lényege: A rendelet 1. számú mellékleteként szerepel a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok számára a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklete alapján megállapított normatív hozzájárulások helyi önkormányzatonként és jogcímenkénti részletezése, valamint szintén e rendelet mellékleteiben található meg a normatív, kötött felhasználású támogatások részletezése helyi önkormányzatonként és jogcímenként. Hatálybalépés: 2008. február 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 14. szám (2008. január 30.)



Jogértelmezés Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok működését érintő  jogszabályok véleményezése

Összefoglaló az önkormányzatok 2007. évi költségvetési és 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeleteinek törvényességi ellenőrzési tapasztalatairól I. Bevezetés

Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás szerves részét képezi. Szerkezetileg elkülönül az állami költségvetéstől, azonban ahhoz az állami támogatásokkal és a költségvetési kapcsolatok révén szorosan kötődik. A legfontosabb keretszabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) tartalmazza. A költségvetés készítése és annak elfogadása szinte egész évet átfogó, folyamatos tevékenységet igényel. Annak ellenére, hogy az önkormányzatok költségvetése egy évre szól, készítése során hosszabb időszakot kell áttekinteni. Ezt kellett az önkormányzatoknak az idei évi költségvetésük elfogadásakor is szem előtt tartani. Az önkormányzatok költségvetésének megalkotását, a kiadások és bevételek tervezését meghatározta az államháztartás helyzete, amely valamennyi szereplőtől – így a helyi önkormányzatoktól is – feszes, takarékos gazdálkodást követel meg. Ez érzékelhető volt a 2007. évi költségvetés tervezése során. A helyi önkormányzatok költségvetésüket és zárszámadásukat rendeletben állapítják meg. A közigazgatási hivatal, mint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó szerv, többek között azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzatok működése, döntései, valamint döntéshozatali eljárása megfelelnek-e a jogszabályoknak. A helyi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási döntéseinek törvényességi ellenőrzésére irányuló munka megkön�nyítése érdekében a közigazgatási hivatalok rendelkezésére bocsátottunk egy szempontrendszert, valamint egy összesítő táblázatot. Az önkormányzati működés gazdálkodási szempontból való átfogó ellenőrzésének célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során. A törvényességi ellenőrzés a költségvetési és zárszámadási rendeletek felülvizsgálata mellett kiterjedt a rendeletalkotást megelőző időszakra, az előzetes véleményeztetési-egyeztetési eljárások vizsgálatára is, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások költségvetési és zárszámadási határozataira. Jelen összefoglaló a regionális közigazgatási hivatalok által adott tájékoztatáson és adatokon, azok értelmezésén, illetve az azokból levonható következtetéseken alapul. A költségvetési és zárszámadási rendeleteket, illetve határozatokat érintő részletes adatokat külön mellékletben szereplő táblázatok tartalmazzák. A közigazgatási hivatalok ellenőrzési tapasztalataiból megállapítható, hogy az ország valamennyi (3194) önkormányzata megalkotta a költségvetési rendeletét. A helyi önkormányzatok a költségvetésüket minden esetben rendeletben fogadták el. Az elkészült költségvetési rendeletek 90,5 százalékát a testületek határidőben alkották meg, s csupán a rendeletek 9,5 százalékát fogadták el február 15-ét követően. A költségvetési rendeletek 51,3 százalékával kapcsolatban tettek a közigazgatási hivatalok törvényességi észrevételt, s 48,7 százalék volt azon rendeletek aránya, amelyeket a törvényességi észrevételek nem érintettek. A helyi önkormányzatok a 2006. évre vonatkozó zárszámadásukat nem minden esetben fogadták el, a 3194 önkormányzatból 3177 önkormányzat (99,5%) alkotott zárszámadási rendeletet. A meghozott rendeletek 92 százaléka határidőben született, s a rendeletek 8 százalékát fogadták el április 30-át követően. A helyi önkormányzatok költségvetési rendeleteihez képest a zárszámadási rendeleteknél kisebb arányú volt a törvénysértések száma. A törvényességi észrevétellel érintett zárszámadási rendeletek aránya 33,5 százalék, s a rendeletek 66,5 százalékában nem tettek törvényességi észrevételt a közigazgatási hivatalok. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönítetten épül be. A kisebbségi önkormányzatok költségvetésüket és zárszámadásukat határozatban állapítják meg. A 2064 helyi kisebbségi önkormányzatból – melyben szerepelnek a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok is – 2011 helyi kisebbségi önkormányzat (97,4%) hozott a 2007. évre költségvetési határozatot. Az elfogadott határozatok 92,6 százalékát határidőben hozták meg – figyelembe véve a helyi önkormányzatok számára előírt és a helyi önkormányzat, valamint a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó megállapodásában foglalt határidő teljesítését –, a költségvetési határozatok 7,4 százaléka született határidőn túl. A határozatok jellemzően megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, ugyanis a költségvetési határozatok 13 százalékával kapcsolatban tettek a közigazgatási hivatalok törvényességi észrevételt, s 87 százalék volt azon határozatok aránya, amelyeket a törvényességi észrevételek nem érintettek.



Jogértelmezés

A helyi kisebbségi önkormányzatok nem minden esetben fogadták el a 2006. évre vonatkozó zárszámadásukat, ugyanis 1782 kisebbségi önkormányzat (86,9%) hozott zárszámadási határozatot. Az elfogadott határozatok 89,8 százalékát határidőben alkották meg, s a határozatok 10,2 százalékát fogadták el határidőt követően. A törvényességi észrevétellel érintett zárszámadási határozatok aránya 20 százalék, s a határozatok 80 százaléka esetén nem tettek törvényességi észrevételt a közigazgatási hivatalok. Az egyes régiók helyi önkormányzatainak költségvetési rendeletalkotását tekintve megállapítható, hogy költségvetési rendeleteket a legmagasabb arányban (98,3%) a Nyugat-dunántúli régió önkormányzatai alkották meg határidőben, míg a határidőn túl elfogadott rendeletek aránya a Dél-alföldi régió önkormányzataiban volt a legmagasabb (21%). A zárszámadási rendeletek határidőben történő elfogadása a Dél-alföldi és az Észak-magyarországi régió önkormányzataiban volt a legmagasabb arányú (95%-os), határidőn túl pedig a Közép-dunántúli régió önkormányzatai fogadták el a legnagyobb arányban (13,4%) a zárszámadásukat. A Dél-alföldi régió kisebbségi önkormányzatainak 96,7 százaléka határidőben hozta meg a költségvetési határozatát, a legmagasabb arányú, 13,7 százalékos határidőn túli határozathozatal az Észak-alföldi régió kisebbségi önkormányzatainál fordult elő, míg a Dél-dunántúli régió kisebbségi önkormányzatainak 7 százaléka egyáltalán nem alkotott költségvetési határozatot. Az Észak-alföldi régió kisebbségi önkormányzatai hozták meg legnagyobb arányban (98%) határidőben a zárszámadási határozatukat, és a legnagyobb arányú (28,5%) határidőn túl hozott zárszámadási határozat a Közép-dunántúli régióban volt. A költségvetési és a zárszámadási rendeletek vonatkozásában a legtöbb törvényességi észrevételt (2776 db, illetve 1485 db) az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal tette, mely a költségvetési rendeletek 92,3 százalékát, valamint a zárszámadási rendeletek 83,8 százalékát érintette. A régión belül is kimagasló volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a költségvetési és a zárszámadási rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma (2130 db, illetve 1167 db); ez a megye minden önkormányzatának költségvetési rendeletét, valamint a zárszámadási rendeletek 99 százalékát érintette. A legkevesebb törvényességi észrevételt (127 db) a költségvetési rendeleteket illetően a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, míg a zárszámadási rendeletekre vonatkozóan (1 db észrevételt) a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal tette. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozataira szintén az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal tette a legtöbb törvényességi észrevételt (69 db), míg a zárszámadási határozatokra vonatkozó törvényességi észrevételek száma (135 db) a Dél-alföldi régióban volt a legmagasabb. A költségvetési és a zárszámadási határozatokat tekintve a legkevesebb törvényességi észrevételt (8 db, illetve 22 db) a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal tette. A nagy számban előforduló törvénysértések elsősorban mulasztásban nyilvánultak meg, és jórészt nem magához a költségvetési rendelethez, hanem az azt megelőző előkészítő eljáráshoz, illetve az előterjesztéshez kapcsolódtak. A feltárt törvénysértések leginkább az egyeztetési szabályok megszegéséből adódtak. Jellemző törvénysértés volt a költségvetés és zárszámadás egyes részelemeinek figyelmen kívül hagyása, a jogszabályszerkesztésre vonatkozó szabályok be nem tartása, valamint a kisebbségi költségvetési határozatok késedelmes elkészítése és azoknak az önkormányzati költségvetési rendeletbe való késedelmes beépítése. A költségvetési és zárszámadási rendeletekkel kapcsolatos valamennyi előírás ellenőrzését nagymértékben megnehezítette az, hogy sok esetben a jegyzőkönyveket és a szükséges dokumentumokat nem, vagy nem teljes körűen, és jóval határidőn túl küldték meg a közigazgatási hivatalok részére. Így a hivatalok ezekben az esetekben a törvénysértést csak jelezni tudták, de a mulasztást már nem lehetett minden esetben orvosolni. A közigazgatási hivatalok – amellett, hogy a kibocsátott szempontrendszer egyes vizsgálati szempontjai alapján összefoglalták a költségvetés és zárszámadás készítésével kapcsolatban felmerült tapasztalatokat – tájékoztatást adtak arról is, hogy milyen egyéb törvényességi problémák merültek fel a célellenőrzés során. Hibaként állapították meg például, hogy a költségvetési rendelet szabályozást tartalmaz a képviselők tiszteletdíjára, de az nincs összhangban a tiszteletdíjat szabályozó helyi rendelettel, továbbá a költségvetési rendeletben szabályozták a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését, valamint a közalkalmazottak garantált illetményére vonatkozó szabályokat. A költségvetési rendelet törvénysértően tartalmazta például az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti díját, ami ellentétes a lakástörvényben foglaltakkal, amely szerint ezt határozattal kell megállapítania a testületnek. A költségvetési rendeletek vonatkozásában megállapítható tehát, hogy minden második költségvetési rendelet jogszabálysértést tartalmaz, annak ellenére, hogy a jogszabálysértések megelőzése, megszüntetése érdekében a közigazgatási hivatalok előzetesen felhívták az önkormányzatok figyelmét a költségvetési rendelet megalkotásával kapcsolatos határidőkre, valamint ismertették a rendeletalkotási eljárás folyamatát és azt, hogy mit kell tartalmazni a költségvetési rendeleteknek. Figyelemmel arra, hogy országos szinten a közigazgatási hivatalok 6544 törvényességi észrevételt tettek, megállapítható, hogy átlagosan minden törvénysértő költségvetési rendeletre 4 törvényességi észrevétel jut. A költségvetési és zárszámadási rendeletek elkészítését segítették a közigazgatási hivatalok különböző rendezvényei, továbbképzései, kiadványai, a Magyar Államkincstárral való jó együttműködés, a rendeletek felülvizsgálatára szerkesztett szempontrendszer alkalmazása; ezt a gyakorlatot a továbbiakban is folytatni szükséges.



Jogértelmezés

Mindezek ellenére továbbra is magas a törvénysértő rendeletek aránya, ezért fontos, hogy összetett intézkedésekkel tovább ösztönözzük a helytelen gyakorlat megváltoztatását, külön figyelmet fordítsunk azon településekre, melyek visszatérően törvénysértést követnek el. A jegyzők többsége például tisztában van a rendelet elfogadását megelőző eljárás kiemelkedő szerepével, mégsem szentelnek neki elég figyelmet, hogy az egyeztetéseket hiánytalanul lefolytassák és maradéktalanul dokumentálják. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek az elmúlt évek törvényességi észrevételeinek megfelelően kijavították a rendeletüket, azonban 2007-ben ugyanazt a hibás rendeletet fogadták el, mint amire korábban a közigazgatási hivatal észrevételt tett. Ez legtöbbször abból adódott, hogy a jegyző az előző évi minta alapján készítette a rendelettervezetet, a szöveges részben csak a számokat javította, azonban az egyéb rendelkezéseket nem vezette át. Ezért fontos, hogy a közigazgatási hivatalok készítsenek összefoglalót, amelyben felhívják az önkormányzatok figyelmét a hibákra, hiányosságokra, valamint arra, hogy mely dokumentumok milyen határidőben való megküldése szükséges az ellenőrzés lefolytatásához.

II. A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának tapasztalatai 1. A költségvetés előkészítése, elfogadása 1.1. A helyi önkormányzati működés egyik meghatározó dokumentuma a gazdasági program, mely több évre, de legalább egy választási ciklusra nézve tartalmazza az önkormányzat gazdálkodást érintő főbb fejlesztési elképzeléseit, célkitűzéseit. A gazdasági program szorosan kapcsolódik a költségvetéshez, annak zsinórmértékéül szolgál. A helyi önkormányzatoknak a megalakulásuktól számított fél éven belül kell megalkotniuk, vagy ez időn belül felül kell vizsgálniuk gazdasági programjukat. A közigazgatási hivatalok vizsgálati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy egy régió kivételével az önkormányzatok többsége határidőben elfogadta, illetve felülvizsgálta a gazdasági programját (a Dél-dunántúli régióban ez az arány 83,2%, az Észak-alföldi régióban 80%, a Közép-magyarországi régióban 79,7%, a Dél-alföldi régióban 70,8%, a Nyugat-dunántúli régióban 70,5%, a Közép-dunántúli régióban 60,8 %). Egyedül az Észak-magyarországi régióból jelezték azt, hogy az ellenőrzött önkormányzatok csupán 48 százaléka tett eleget a gazdasági programkészítés törvényi kötelezettségének, s e régióban a városi önkormányzatok 12,5 százalékának nincs elfogadott gazdasági programja. A gazdasági program tartalmára nincs kötelező előírás, önkormányzati típusonként eltérő lehet. Jellemző, hogy a kisebb települések a gazdasági programokban a működőképesség fenntartását, a pénzügyi egyensúly biztosítását helyezték a középpontba, s csak visszafogott fejlesztési elképzeléseket fogalmaztak meg. Átfogó, minden részletre kiterjedő programot általában csak a városok és néhány községi önkormányzat alkotott. A gazdasági program elkészítésének szükségességére egyes közigazgatási hivatalok még a 2006. évben, a választásokhoz és az azt követő alakuló ülésekhez kapcsolódóan több fórumon hívták fel az önkormányzatok figyelmét. 1.2. A helyi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatukban (SzMSz) rögzítik a költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó szabályokat. Az SzMSz-ek például a kétfordulós tárgyalásra, az egyeztetési eljárásra, a költségvetés előterjesztésére és annak elfogadási rendjére tartalmazhatnak rendelkezéseket. A költségvetési rendelet megalkotása során be kell tartani az önkormányzat SzMSz-ében foglalt előírásokat. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egy régió kivételével szinte valamennyi SzMSz tartalmazza az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályait, annak ellenőrzését, a költségvetési, zárszámadási rendeletalkotás tartalmának és tárgyalásának főbb szabályait. A költségvetésről szóló rendeletek megalkotásához a legtöbb esetben írásos előterjesztést, kétfordulós tárgyalást írnak elő. Az Észak-magyarországi régióban a helyi önkormányzatok költségvetési tárgyú rendeleteik megalkotásáról jellemzően nem rendelkeztek az SzMSz-ekben, az ilyen típusú szabályozási mód főleg a városokra jellemző. Az önkormányzatok a költségvetési rendeletek megalkotása során figyelemmel voltak az SzMSz rendeletalkotási eljárást szabályozó szakaszaira. Az SzMSz előírásainak betartása az önkormányzatok körében jellemzően teljesült. A jogszabályi előírások be nem tartása körében egy esetben merült fel, hogy a képviselő-testület zárt ülésen alkotta meg költségvetési rendeletét. Az érintett közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt tett, a rendelet nyilvános kihirdetésére sor került. 1.3. Az önkormányzat költségvetésének elkészítésében fontos szerepe van a költségvetési koncepció megalkotásának. A koncepció elfogadása nem rendelet formájában, hanem határozattal történik. A testület ebben a költségvetés készítésének további tartalmi és eljárási feladatairól határoz. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig terjeszti a képviselő-testület elé. A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében a költségvetési koncepciót legkésőbb december 15-éig kell benyújtani a képviselő-testületnek. A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét az SzMSz-ben foglaltak szerint kikéri, és a települési kisebbségi önkormányzatnak a koncepciótervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. A képviselő-testület a koncepciót megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

munkálatairól. A költségvetési koncepciónak a települési kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről a kisebbségi önkormányzat elnökét tájékoztatni kell. Tekintettel arra, hogy a 2006. évben a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választására került sor, ezért a költségvetési koncepciót 2006-ban legkésőbb december 15-éig kellett benyújtani a képviselő-testület részére. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a költségvetési koncepciót az önkormányzatok döntő többsége határidőben elfogadta, s csupán néhány napos csúszásra került sor. Azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok egyáltalán nem döntöttek a költségvetési koncepcióról (pl. a Fővárosi Önkormányzat, Pest megye két települése és Békés megye egy települése, valamint az Észak-magyarországi régió önkormányzatainak 1%-a esetében), a közigazgatási hivatalok törvényességi észrevételt tettek. A koncepció kialakításakor csupán elvétve nem kérték ki a bizottságok, illetve a kisebbségi önkormányzatok véleményét. Gyakori hiba volt, hogy amikor a bizottságok, kisebbségek véleményezték a koncepciót, a véleményeket nem csatolták a képviselő-testületi ülésre készített előterjesztéshez, hanem a bizottság elnöke vagy a kisebbségi önkormányzat elnöke a testületi ülésen szóban ismertette azokat. Az elfogadott költségvetési koncepciók hiányossága volt továbbá az, hogy csak szövegesen tartalmazták a költségvetés fő céljait és feladatait, vagy csak a központi költségvetési prognózisok adataira terjedtek ki. Számszakilag nem mutatták be az önkormányzatok várható bevételi-kiadási keretszámait, a tárgyévi költségvetés előzetes mérlegét, valamint az azokat megalapozó helyi intézkedéseket. Gondot okozott, hogy egyes önkormányzatok tartalmát tekintve formális döntést hoztak a költségvetési koncepcióról. Ezek a határozatok leginkább a jegyző részére tartalmaztak előírást – a rendelettervezet előkészítése során tartsa szem előtt a takarékos gazdálkodás megvalósítását, valamint a meglévő intézmények biztonságos működtetését –, s ritkán rögzítettek konkrét, a költségvetési rendelet tartalmát és a jövő évi költségvetés tervezését megalapozó döntéseket. A képviselő-testületek döntő többsége határozatot hozott a költségvetés-készítés további munkálatairól, valamint tájékoztatták a kisebbségi önkormányzat elnökét a költségvetési koncepciónak a települési kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről. 1.4. A jegyző feladata a költségvetési rendelet tervezetének elkészítése is. Ennek során – a koncepcióhoz hasonlóan – szükséges a jogszabályban rögzített kötelező véleményeztetési, egyeztetési eljárásokat lefolytatni az alábbiak szerint:  A jegyző a költségvetési rendelet tervezetét a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti.  A helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat költségvetésére – a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után – a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a települési kisebbségi önkormányzat elnökével.  Az önkormányzat döntése előtt az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményeztetni kell a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés tervezetét.  A fenntartó az intézmény költségvetésének meghatározásával, módosításával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét; a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén a települési (területi) kisebbségi önkormányzat véleményét.  A pénzügyi bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot. A vizsgálati tapasztalatok alapján az alábbiak állapíthatóak meg:  A költségvetési rendelettervezetnek a költségvetési szervek vezetőivel való egyeztetésére az esetek többségében sor került, azonban a kisebb települések jegyzői ritkán készítenek írásos feljegyzést az egyeztetésről, így annak megtörténtét nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani.  Az előzetes egyeztetéseket jellemzően a kisebbségi önkormányzatokkal is megtették. Előfordult, hogy a kisebbségi önkormányzat csak hosszas vita és egyeztetés után adta egyetértését a helyi önkormányzat költségvetéséhez. A tapasztalatok szerint az egyeztetés lefolytatására kifejezett megbízást a képviselő-testületek nem adnak, „szokásjog” alapján a jegyző vagy a polgármester egyeztet a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével. A nagyobb településeken és váro sokban külön kisebbségi referens foglalkozik a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyekkel, az egyeztetés is az ő feladata.  Szakszervezetekkel való egyeztetésre általában csak a nagyobb községekben, illetve egyes városokban került sor. Az önkormányzatok egy része ezen egyeztetések indokoltságát megkérdőjelezi, életszerűtlennek tartja (pl. Észak-magyarországi régió), mert álláspontjuk szerint annak nincs érdemi hatása a költségvetés megalkotására.  A véleményezési eljárást illetően a legnagyobb arányú mulasztásos törvénysértés az intézményt fenntartó önkormányzatok intézményi költségvetésének meghatározásával, módosításával kapcsolatban az intézmény alkalmazotti közössége, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményének beszerzése kapcsán merült fel. Tapasztalat, hogy ezek az előírások a gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesülnek, még a több intézménnyel rendelkező települések önkormányzatai is csak elvétve kérnek véleményt a különböző érdek-képviseleti szervektől (pl. a Dél-alföldi régióban a



Jogértelmezés

mulasztás aránya eléri az 50%-ot is). Természetesen adódik ellenpélda is, ugyanis az Észak-magyarországi régióból azt jelezték, hogy a vizsgált önkormányzatok mindössze 5,5 százaléka nem szerezte be az érintett szervek véleményét.  Megfogalmazódott, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tárgykörök között szükséges-e az intézmény költségvetésének meghatározásával kapcsolatos egyeztetési kötelezettség fenntartása, hiszen az érintett közösségeknek érdemi hatása nincs a költségvetés alakulására, az egyeztetés pedig komoly nehézséget és időbeli elhúzódást jelenthet a gyakorlatban (pl. Dél-alföldi régió).  Azoknál az önkormányzatoknál, ahol pénzügyi bizottság működik, a bizottság ülésén a tagok a rendelettervezetet megtárgyalták, véleményüket kialakították. A véleményeztetési, egyeztetési eljárásokkal kapcsolatban a feltárt hiányosságokat a közigazgatási hivatalok a jegyzők részére jelezték, akik a mulasztás okaként többnyire a rendelettervezet elkészülte és a rendeletet elfogadó testületi ülés között rendelkezésre álló idő rövidségét jelölték meg. A közigazgatási hivatalok tapasztalatai azt mutatják, hogy a költségvetési rendelet elfogadását tartalmazó jegyzőkönyvekből hiányoztak a véleményeztetési eljárás lefolytatásáról szóló tájékoztatások. A szükséges információról a hivatalok a testületi ülésről készült jegyzőkönyv felterjesztésétől eltérő időben megküldött bizottsági jegyzőkönyvek, érdekegyeztető fórumról készült jegyzőkönyvek alapján, ezek hiányában pedig a jegyző szóbeli tájékoztatása útján szereztek tudomást. 1.5. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek. Amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:  az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat-felhasználási tervét,  a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. Be kell mutatni továbbá a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg. Tekintettel arra, hogy a 2007. évi költségvetésről szóló törvény kihirdetésére még a 2006. évben sor került, így a költségvetési rendelettervezet benyújtásának határideje a 2007. évben a polgármesterek számára február 15-e volt. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a helyi önkormányzatok milyen arányban alkották meg ésfogadták el határidőben a költségvetési rendeleteiket.

9 ,5 %

9 0 ,5 %

határidőben megalkotott költségvetési rendeletek

határidőn túl megalkotott költségvetési rendeletek

1. ábra. A helyi önkormányzatok 2007. évi költségvetési rendeleteinek megalkotása A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a polgármesterek döntő többségében a törvényi határidőn belül nyújtották be a képviselő-testületeknek a rendelettervezeteket. A február 15-i határidőt követő előterjesztésének aránya például a Dél-alföldi régióban 21 százalék, az Észak-magyarországi régióban 14 százalék. A közigazgatási hivatalok szerint a határidőcsúszás többnyire nem volt jelentős, csupán néhány napos. A február 15-e utáni rendeletalkotást az előírt előzetes véleményeztetési-egyeztetési eljárások elhúzódása, a rendelkezésre álló szűkös pénzügyi források felhasználása, elosztása körül kialakult heves viták, a hibásan előkészített előterjesztések, azok kijavításának szükségessége, a kis létszámú apparátusok nagy munkaleterheltsége, valamint a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének késedelme váltotta ki. XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

A rendelettervezet egyes elemeinek meghatározása, az előírt mellékletek, szöveges indokolások mind azt szolgálják, hogy az önkormányzati képviselők az önkormányzat gazdasági helyzetének teljes körű ismerete mellett hozzanak olyan lényeges, az önkormányzat jövőjét befolyásoló döntést, mint a költségvetés elfogadása, külön bemutatva a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait is. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási hivatalok az alábbi jellemző hiányosságokat tapasztalták:  hiányzott a szöveges indokolással ellátott tájékoztató, mérleg az önkormányzat összes bevételéről;  a kisebbségi önkormányzat mérlegétől nem különült el az önkormányzat költségvetési mérlege;  elmaradt az önkormányzat több évre kiható gazdasági döntéseinek, folyamatban lévő beruházásainak szöveges bemutatása évenkénti bontásban és összesítve;  nem tartalmazta az előterjesztés az önkormányzati közvetett támogatások mérlegeit, azok szöveges indokolásait;  az önkormányzatok nem mutatták be tájékoztatásul a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. A közigazgatási hivatalok jelzése szerint az előző költségvetési rendeletek célvizsgálatának tapasztalatait, hiányosságait megosztották a jegyzőkkel, ennek ellenére gyakorlatilag ugyanazok a hibák, hiányosságok jelentek meg a 2007. évi költségvetések tervezésekor is. A 2. ábra szemlélteti a helyi önkormányzatok költségvetési rendeleteit érintő törvényességi észrevételek megoszlásának arányát:

4 8 ,7 %

érintett költségvetési rendeletek

5 1 ,3 %

nem érintett költségvetési rendeletek

2. ábra. A helyi önkormányzatok költségvetési rendeleteit érintő törvényességi észrevételek 1.6. A költségvetési rendelet tartalmára vonatkozóan az Áht. és a végrehajtási rendeletei tartalmaznak előírásokat. Ennek megfelelően a költségvetési rendelettervezetnek tartalmaznia kell az önkormányzat és az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit forrásonként; a működési, fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; a felújítási előirányzatokat célonként; a felhalmozási kiadásokat feladatonként; az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalékot; az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban; a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen, egyensúlyban; a települési kisebbségi önkormányzatok költségvetését elkülönítetten is; az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemtervet; elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeni juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, a felhalmozások előirányzatait, melyeket a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, a települési kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szervezetire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell; valamint a megállapodásban meghatározott (gesztor) önkormányzatnak a 1997. évi CXXXV. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 43. §-a alapján létrejött társulások költségvetését. A költségvetési rendelet tartalmi elemeit illetően hiányosságok kisebb számban fordultak elő. Régiónként általában a jogszabályban előírt egyes tartalmi elemek elmaradása 10–20 százalék között mozog. A költségvetési rendeletek tartalmának meghatározását segítette, hogy a közigazgatási hivatalok mintarendeletek és költségvetési tárgyú rendeletek elfogadásával, módosításával kapcsolatos tájékozató anyagot is eljuttattak a jegyzők részére. A költségvetési rendeletek szerkezetét illetően az alábbi tipikus törvénysértések emelhetők ki:  elmaradt a polgármesteri hivatal költségvetésének feladatonkénti, valamint ezen belül külön tételben az általános és céltartalékok előirányzatainak bemutatása; ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


10

Jogértelmezés

 hiányzott a felújítási előirányzatok célonkénti és a felhalmozási kiadások feladatonkénti meghatározása;  nem mutatták be az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;  nem vagy nem teljes körűen részletezték kiemelt előirányzatonként az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveik kiadásait, vagy azok önkormányzati szintű összegzése maradt el;  nem tartalmazta a rendelet az előirányzat-felhasználási ütemtervet;  a rendelet nem elkülönítetten, illetőleg egyáltalán nem tartalmazta az EU-s támogatással megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait;  hiányzott a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű tájékoztató jellegű bemutatása;  a rendelet nem megfelelően tartalmazta a települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatában foglaltakat;  az önkormányzat rendelete nem tartalmazott címrendet, illetőleg azt hiányosan állapították meg. 1.7. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére – a közfeladat átadásához kapcsolódva – 2007. január 1-jétől vagyonkezelői jogot létesíthet. 2007. január 1-jét megelőzően az önkormányzat a közfeladat ellátását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyonát csak üzemeltetésre adhatta át. A vagyonkezelői jog létesítésének alapvető feltételeit az Ötv. tartalmazza. A vagyonkezelői jog létesítéséhez azonban szükséges az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe venni, amelyek a vagyonkezelésbe adás részletes eljárási szabályait, a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit, a vagyonnal való gazdálkodás, elszámolás, adatszolgáltatás szabályait, a vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vagyonkezelésbe vett vagyon, valamint annak használatából, működtetéséből származó bevételek, illetve költségek és ráfordítások elkülönített nyilvántartására, a vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználására, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre stb. vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. A helyi önkormányzat rendeletben rögzíti továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait. Ha az önkormányzat költségvetési rendeletében vagyonkezelői jogot létesít, ellenőrizni kell annak Ötv., illetve Áht.-nek való megfelelését. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy vagyonkezelői jog létesítéséről költségvetési rendeletben az önkormányzatok jellemzően nem rendelkeztek. Vagyonkezelői jog létesítése inkább a vagyonrendeletek egyidejű módosításával fordult elő. Az önkormányzatok célszerűbbnek tartják a vagyontárgyak körének vagyonrendeletben történő meghatározását, ugyanis a költségvetési rendelet költségvetési évre szól, s azt minden évben újból el kell fogadni. A közigazgatási hivatalok tapasztalatai megoszlanak azon a téren, hogy milyen arányban volt szükséges törvényességi észrevételt tenni a vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó, az önkormányzati rendeletekben előírt szabályozásokra. A Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióban a hivatalok egy-egy esetben tapasztaltak törvénysértést, ezzel szemben az Észak-magyarországi régióból azt jelezték, hogy a hivatalnak két alkalommal is a közbeszerzési tanács döntőbizottságához kellett fordulnia azért, mert az önkormányzatok a vagyonkezelői jog létesítése során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyták. A Dél-dunántúli és az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jelezte, hogy szakmai napok, illetőleg képzési programok keretében tájékoztatták a polgármestereket a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokról, illetve a vagyonkezelői jog alapításában rejlő lehetőségekről. 1.8. Még a legkörültekintőbb költségvetés-készítés esetén is előfordul, hogy valamely, a képviselő-testület által ténylegesen jóváhagyott feladat az előirányzottnál többe kerül, illetve nem tervezett feladatot kell megvalósítani. Ilyen esetekben szükség van a költségvetési rendelet módosítására. Az Áht. lehetővé tette, hogy a testület az általa meghatározott keretek között az átcsoportosítás jogát, beleértve a tartalékkal való rendelkezést is, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. Átruházás esetén a tényleges előirányzat-módosítást meghatározott körben a bizottságok, illetve a polgármester gyakorolja, de a költségvetési rendeletet jogilag továbbra is csak a képviselő-testület módosíthatja utólag. Az előbbiek szerint tehát a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet, illetve az átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék-előirányzatok. A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. Általánosságban megállapítható, hogy a költségvetési előirányzatok évközi módosítását a központi költségvetési támogatások, a saját bevételekben bekövetkezett változások, az előző évi pénzmaradvány igénybevétele, a tartalékok felhasználása, valamint a kiadási jogcímek közötti átcsoportosítások indokolták. A vizsgálati tapasztalatok arra utalnak, hogy a képviselő-testületek ritkán élnek az előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítási jog polgármesterre vagy bizottságra való átruházásával. Amennyiben mégis átruházzák átcsoportosítási jogosítványukat, azt általában a polgármester részére teszik meg. Ebben az esetben a rendeletben rögzítik a polgármester kép-



Jogértelmezés

11

viselő-testület előtti beszámolási kötelezettségét. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról rendszerint negyedévente számol be a polgármester a testület előtt. Súlyos törvénysértésnek minősíthető, hogy egy esetben a képviselő-testület az Áht. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a jegyzőre ruházta át az átcsoportosítási jogát. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy több település egyáltalán nem képez tartalékot. Egyes rendeletekben szerepel annak rögzítése, hogy az önkormányzatnak nincs lehetősége tartalék képzésére. Abban az esetben, amikor a képviselő-testületek éltek a tartalék feletti rendelkezési jog átruházásával, hatáskörüket rendszerint a polgármesterre, s csupán néhány esetben a bizottságra ruházták át. Azon települések közül, amelyek nem vagy hibásan rendelkeztek a tartalékról, kevés volt, aki tévedésből mulasztott volna, jellemző volt inkább, hogy a települések tudatosan nem képeztek tartalékot. Néhány esetben előfordult, hogy a céltartalék képzése esetén elmulasztották megjelölni, hogy milyen célokra képzik a tartalékot, valamint az is, hogy általában rendelkeztek tartalékról, de nem különítették el általános és céltartalékra. A tartalékképzés kapcsán tapasztalt anomáliák egyik oka, hogy az önkormányzatok döntő többsége igénybe veszi az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára nyitva álló forrást. Az ÖNHIKI mértékének kiszámításakor azonban az önkormányzat rendeletében feltüntetett tartalék összegét negatív előjellel veszik figyelembe, azaz a tartalék mértékével csökken az igénybe vehető ÖNHIKI összege. Ennek elkerülése érdekében tapasztalták a tartalékképzés tudatos elhagyását, illetve nulla forintban való meghatározását a rendeletekben. A tartalékképzés elmulasztása nem fogadható el, ezzel összefüggésben szükséges a jogszabályi rendelkezések összhangjának megteremtése is. 1.9. A körjegyzőség költségvetését – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetését – a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt – együttes testületi ülésen döntenek. A körjegyzőségek költségvetési döntéshozatali eljárásával kapcsolatosan megállapítható, hogy többségében a szabályok betartásával fogadták el a költségvetési határozatokat, és azokat beépítették a székhely önkormányzat költségvetési rendeletébe. 1.10. A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat – külön kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat megállapodásban rögzíti. A helyi önkormányzatnak és a települési kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi és a kisebbségi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetők legyenek, a kisebbségi önkormányzat költségvetése beépíthető legyen a helyi önkormányzat költségvetésébe. Az érintett önkormányzatok e megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben eddig az időpontig módosíthatják. A helyi önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok együttműködési megállapodásával kapcsolatosan megállapítható, hogy azok többsége minta alapján készült, ezért hasonló tartalmúak, és nagyobb súlyú jogszabálysértéseket nem tartalmaznak. Az önkormányzatok többsége határidőben megkötötte az együttműködési megállapodást, illetve a meglévő megállapodások évenkénti felülvizsgálatát és módosítását elvégezte. Az együttműködési megállapodásokban az alábbi tipikus jogszabálysértések jelölhetők meg:  az Áht.-ben foglaltaktól eltérően rögzítették, hogy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult eljárni;  a megállapodást aláírás nélkül nyújtották be, a képviselő-testületi határozatot tartalmazó záradék nélkül;  nem szabályozták az ellenjegyzési jogosultságot;  a kisebbségi önkormányzat a megállapodás megkötését feltételhez kötötte, vagyis csak abban az esetben fogadja azt el, ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete is elfogadja az általa elkészített – más témájú, nem a költségvetési szabályokra vonatkozó – megállapodástervezetet;  nem rögzítették azt, hogy az adott kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal;  nem szerepelt a megállapodásban a jegyző felkérése a költségvetési, előirányzat-módosítási és zárszámadási határozattervezetek előkészítésére;  nem tartalmazták a megállapodások az éves költségvetés tervezésének feladatait;  nem rögzítették a költségvetési és a zárszámadási határozat benyújtási határidejét;  nem tartalmazták a megállapodások a költségvetésről szóló határozat települési önkormányzat részére történő átadásának határidejét. 1.11. A települési kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése, a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


12

Jogértelmezés

A települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának a települési kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen az alábbi szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat: működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, valamint a költségvetési létszámkeretet. A települési kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatában az általa jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítási jogát a bizottságaira és a települési kisebbségi önkormányzat elnökére átruházhatja. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozata általában egyszerű szerkezetben készül, többségük tartalmilag megfelel a jogszabályi előírásoknak, hiányosságok inkább a határozatok szerkezetére vonatkozó jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyásában, valamint a kisebbségi költségvetési határozatok késedelmes elkészítésében és az önkormányzati költségvetési rendeletbe való beépítésével kapcsolatosan mutatkoznak. A 3. ábra azt mutatja, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok milyen arányban alkották meg költségvetési határozataikat, a 4. ábrán pedig az látható, hogy a határozatokat milyen arányban fogadták el határidőben.

2 ,6 %

alkottak költségvetési határozatot nem alkottak költségvetési határozatot

9 7 ,4 %

3. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok alkottak-e költségvetési határozatot

7 ,4 %

9 2 ,6 %

határidőben megalkotott költségvetési határozatok határidőn túl megalkotott költségvetési határozatok

4. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok határidőben alkották-e meg költségvetési határozatukat

A költségvetési határozatokban a kiadási oldalon általában csak a dologi jellegű kiadások, valamint a személyi jellegű kiadások és a munkaadókat terhelő járulékok találhatók. A költségvetési határozatok szerkezetileg az alábbi hiányosságokat mutatták:  hiányzott a személyi jellegű kiadásról, a munkaadókat terhelő járulékról, a költségvetési létszámkeretről való rendelkezés, illetve egyes esetekben csak a dologi jellegű kiadásokról rendelkeztek;  a határozatok nem az előírt címrend szerint épültek fel, hanem az egyes konkrét kiadások tételes felsorolását tartalmazták;  csak a bevételi és kiadási főszámot rögzítették, annak részletezése nélkül;  a határozatok a költségvetés elfogadásának tényét tartalmazták, de a tényleges tartalmi elemeket nem;  problémát jelentett a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának beépítése a költségvetési rendeletbe. A jogszabálysértések ezen a téren többfélék voltak:  teljesen elmaradt a kisebbségi költségvetés beépítése a rendeletbe,  a kisebbségi önkormányzat határozathozatala hiányában építették be kisebbségi költségvetést a rendeletbe,  a rendeletbe a kisebbségi határozattól eltérő kisebbségi költségvetést építettek be, XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

13

 a költségvetési rendelet elfogadása után hozott költségvetési határozatot a kisebbségi önkormányzat,  egy fővárosi kerületi önkormányzat költségvetési rendeletének a hatálya kiterjedt a kerületi kisebbségi önkormányzatokra is. Az 5. ábra szemlélteti a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatait érintő törvényességi észrevételek megoszlásának arányát.

13%

87%

érintett költségvetési határozatok nem érintett költségvetési határozatok

5. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatait érintő törvényességi észrevételek A települési kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatában az általa jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítási jogát – a fővárosi szintű kisebbségi önkormányzatok kivételével – nem ruházta át egy esetben sem. 1.12. Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre szól, a képviselő-testület nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet hozhat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletnek meg kell határoznia a felhatalmazás időtartamát is. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. Az e felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról sem hozott rendeletet, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, ekkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Erről a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. A közigazgatási hivatalok tapasztalatai megoszlanak az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotásának előfordulási gyakoriságáról. Egyes megyékben a települések nagyobb része élt a rendeletalkotási felhatalmazással, például Csongrád megyében a települések 72 százaléka, Békés megyében az önkormányzatok 58 százaléka alkotott átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet, azonban régiós összesítésben – Bács-Kiskun megye településeinek 4,1 százalékos rendeletalkotására tekintettel – ez az arány 35 százalékot tesz ki. A többi régióban igen alacsony az aránya azon önkormányzatoknak, amelyek átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet alkottak (pl. a Közép-magyarországi régióban ez az arány 8,9%, a Közép-dunántúli régióban 5,6%, az Észak-magyarországi régióban 3,4%, a Dél-dunántúli régióban 1,8%). Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az önkormányzatok a gyakorlatban inkább azt a megoldást alkalmazták, hogy nem alkotnak az átmeneti gazdálkodásról rendeletet, azonban a polgármester az előző évi kiadási előirányzatok időarányos mértékén belül teljesíti a kiadásokat. A rendeletekkel kapcsolatos törvényességi probléma jellemzően nem alakult ki. Az esetenként tapasztalt jogszabálysértések abból adódtak, hogy a képviselő-testületek az átmeneti időszakról semmilyen formában nem rendelkeztek, azaz nem alkottak átmeneti gazdálkodásról rendeletet, és a polgármester sem számolt be az átmeneti gazdálkodás körében tett intézkedésekről a képviselő-testület előtt. További előfordult jogszabálysértés volt, hogy amennyiben az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkottak, a rendelet nem tartalmazta a felhatalmazás időtartamát.

1.13. Ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik, akkor a polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé. A vizsgálati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a helyi önkormányzatoknál pótköltségvetési rendelettervezet előterjesztésére egyetlen önkormányzat esetében sem került sor.



14

Jogértelmezés

2. A költségvetés végrehajtása Ha év közben az Országgyűlés, a kormány, illetve valamelyik költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez való megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-ei hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításával. Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg III. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan (november 30-ig) tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat – beleértve a települési kisebbségi önkormányzat – költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. Általánosságban megállapítható, hogy a költségvetési rendeletek rendelkeznek a költségvetési többlet felhasználásának, valamint a költségvetési hiány fedezésének módjáról. Utóbbi jellemzően hitelfelvételt és pályázati támogatás igénylését jelenti. A hitelműveletekkel kapcsolatos döntési hatáskört az önkormányzatok többsége szintén szabályozza. A rendeletek tartalmazzák továbbá, hogy az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős, valamint meghatározzák a költségvetési rendeletek a költségvetési szervek kötelezettségeit a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban. A rendeletek többsége előírja azt is, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. Jelentős jogszabálysértést csak az előirányzatok módosításával kapcsolatosan lehetett tapasztalni. A tipikus hibák az alábbiak voltak:  a költségvetési rendeletet – annak indokoltsága ellenére – egyes önkormányzatok egyetlen alkalommal sem módosították, és ilyen tartalmú előterjesztést sem készítettek;  a rendeletek nem a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosításokat, csak az aktuális módosító tételeket tüntették fel, vagyis nem szerepeltek bennük az eredeti előirányzatok és a korábban már végrehajtott módosítások, valamint nem jelölték meg, hogy melyik bevételi és kiadási előirányzatot érintette a módosítás;  a rendeletmódosítások határidejére vonatkozó központi előírásokat az önkormányzatok nem tartották be;  az önkormányzatok a jogszabályi előírásokat megsértve, visszamenőleges hatállyal pótelőirányzatokat engedélyeztek a többletbevételek terhére, továbbá a bevételi és kiadási előirányzatokon belül olyan átcsoportosításokat hajtottak végre, amelyeket még a tárgyévben, az előirányzatok felhasználását megelőzően kellett volna végrehajtaniuk;  a módosítások előtt még olyan arányban sem végezték el az előzetes egyeztetési feladatokat, mint az alaprendelet elfogadásakor, pedig nem egy esetben intézményeket is érintő zárolásokról, átcsoportosításokról döntöttek;  egy-egy pályázat benyújtásához a szükséges önrész fedezetének biztosítása érdekében módosították a költségvetési rendeletet, azonban sikertelen pályázat esetén elmaradt a visszamódosítás. 3. A többcélú kistérségi társulások költségvetése A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulás költségvetésére, gazdálkodására az Áht., valamint az Ámr. szabályait kell alkalmazni. Ennek megfelelően vizsgálni kellett, hogy a munkaszervezet vezetője készített-e költségvetési koncepciót, és azt a tanács elnöke határidőre beterjesztette-e a tanács elé, az elnök határidőben nyújtotta-e be a tanács elé a költségvetési határozattervezetet, a költségvetési határozat tartalmában és szerkezetében megfelel-e az Áht., valamint az Ámr. rendelkezéseinek, valamint hogy az elnök a koncepcióhoz kapcsolódóan nyújtott-e tájékoztatást a gazdálkodás háromnegyed éves helyzetéről. A többcélú kistérségi társulás költségvetési döntéshozatali eljárásával kapcsolatosan általánosságban megállapítható, hogy a társulások elnökei a munkaszervezet vezetője által készített költségvetési koncepciót többségében határidőben beterjesztették a társulási tanácsok elé. A koncepcióval egyidejűleg megtörtént a tanács elnökei által a gazdálkodás háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatás is. Az elnökök határidőben benyújtották továbbá a tanács elé a költségvetési határozattervezet is. A többcélú kistérségi társulások működése a kezdeti nehézségek után rugalmas, jogszerű, a társulás költségvetési döntéshozatali eljárása, a költségvetés tartalma és szerkezete megfelel az Áht. és az Ámr. rendelkezéseinek. Köszönhető ez annak, hogy a társulások többsége felismerte annak fontosságát, hogy pénzügyeiket csak szakmailag jól felkészült, hozzáértő munkatársak alkalmazásával képesek megfelelő szinten biztosítani. A költségvetési koncepciót, illetve a költségvetési határozattervezetet illetően az alábbi hiányosságokat lehetett tapasztalni:  késve nyújtották be azokat;  nem voltak kellőképpen részletezettek; XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

15

 az előző évi gazdálkodás háromnegyed éves helyzetéről nem volt tájékoztatás, illetve ez nem állapítható meg a beérkezett jegyzőkönyvekből;  a költségvetési határozat nem tartalmazta a társulás költségvetési szerveire, illetve a költségvetésben szereplő nem intézményi kiadásokra és bevételekre vonatkozó címrendet, valamint az előbbiek nem alkottak önálló címeket sem;  a költségvetési határozat a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat nem az Áht. által előírt rend szerinti megbontásban tartalmazta;  a költségvetési határozatban nem szerepelt a tárgyévet követő két évben várható bevételeket és kiadásokat bemutató melléklet.

III. A zárszámadással kapcsolatos tapasztalatok

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásról) rendeletet alkot. A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást költségvetési évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni. A zárszámadáskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását; 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. A települési kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a testület elé. A települési kisebbségi önkormányzat zárszámadási határozatát az elnök a helyi önkormányzat zárszámadási rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére. A törvényességi ellenőrzési tapasztalatok alapján a települési és települési kisebbségi önkormányzatok, továbbá a többcélú kistérségi társulások a zárszámadási rendeletalkotási (határozathozatali) kötelezettségüknek a vizsgált időszakban alapvetően jó színvonalon tettek eleget. Megjegyzendő, hogy a zárszámadási rendeletek megalkotásakor jóval kevesebb előírást kellett figyelembe venni, mint a költségvetési rendeletek esetében, ezért arányaiban sokkal kevesebb törvénysértés fordult elő. Ezzel összefüggésben a jövőben is nélkülözhetetlen a helyi és a települési kisebbségi önkormányzatok segítése a zárszámadással összefüggő jogszabályok alkalmazásában, értelmezésében. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az önkormányzatok egységes jogértelmezés és jogalkalmazás révén mind tartalmi, mind formai szempontból egységes zárszámadási rendeleteket alkossanak. A 6. ábra azt mutatja, hogy a helyi önkormányzatok milyen arányban alkottak zárszámadási rendeletet, a 7. ábra pedig azt, hogy e rendeleteket milyen arányban alkották meg határidőben.

0,5%

99,5%

alkottak zárszámadási rendeletet nem alkottak zárszámadási rendeletet

6. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok alkottak-e zárszámadási rendeletet



16

Jogértelmezés

határidőben megalkotott zárszámadási rendeletek

8%

határidőn túl megalkotott zárszámadási rendeletek

92%

7. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok határidőben alkották-e meg zárszámadási rendeletüket A jogsértések zöme a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztésében, a zárszámadás egyes részelemeinek alkalmankénti figyelmen kívül hagyásában valósult meg, valamint megállapítható, hogy a zárszámadási rendeletet az elfogadott költségvetéssel nem összehasonlító módon készítették el. A 8. ábra szemlélteti a helyi önkormányzatok zárszámadási rendeleteit érintő törvényességi észrevételek megoszlásának arányát.

6 6 ,5 %

érintett zárszámadási rendeletek

3 3 ,5 %

nem érintett zárszámadási rendeletek

8. ábra. A helyi önkormányzatok zárszámadási rendeleteit érintő törvényességi észrevételek A zárszámadási rendeletek szerkezetére, tartalmára, részletezettségére utaló jellemző hibaként jelentek meg, hogy az önkormányzatok zárszámadásai nem tartalmazták:  a működési, fenntartási előirányzatok önkormányzati szintű teljesítését, ezen belül az egyes kiemelt előirányzatok és a tényleges létszámok bemutatása is elmaradt;  a működési, fenntartási előirányzatok költségvetési szervenkénti teljesítését;  a részben önállóan gazdálkodó intézmények előirányzatainak, az intézményenkénti tényleges létszámoknak a bemutatását;  az intézmények kiadásainak teljesítését feladatonként, a felújítási előirányzatok teljesítését célonként és a felhalmozási kiadásokat feladatonként;  a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen;  az adósságállományt az előírt bontásban;  a költségvetési hiány finanszírozásának módjára és a költségvetési többlet felhasználására vonatkozó rendelkezéseket;  a könyvvizsgálói záradékot egyes könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok körében (itt pozitívumként megjegyzendő, hogy több olyan önkormányzat is mellékelt könyvvizsgálói jelentést, amely egyébként nem könyvvizsgálatra kötelezett);  elkülönítetten a kisebbségi önkormányzat zárszámadását vagy annak valamennyi kötelező elemét;  a címrendet, illetve a címrend nem a valóságnak megfelelően készült. Az önkormányzatok a zárszámadási rendelettervezet előterjesztéséhez nem csatolták a mérlegeket és kimutatásokat, és ezek tartalmi követelményeit az önkormányzatok egy része nem határozta meg rendeletben. A zárszámadások előterjesztésekor tipikus hiba, hogy elmaradt:  a helyi önkormányzat összevont mérlegének és a vagyoni állapotot tükröző kimutatásnak az elkészítése,  a többéves kihatással járó döntések számszerűsített, évenkénti bontásban történő bemutatása és indokolása,  a közvetett támogatások (adókedvezmények, adóelengedések) bemutatása és szöveges indokolása.



Jogértelmezés

17

A zárszámadási rendeletekben súlyos formai törvénysértések is fellelhetők:  nem írták alá a rendeletet, vagy azt nem a polgármester és a jegyző írta alá, illetve hiányzott a kihirdetési záradék;  a rendeletet a kihirdetés napján léptették hatályba;  a felhatalmazó jogszabályhely hiányzott, vagy az nem volt pontos;  eltérés volt a rendelet szövege és a táblázat között;  olyan mellékletekre utalt a rendelet, amelyeket nem csatoltak.

A települési kisebbségi önkormányzatok zárszámadásával kapcsolatosan általánosságban megállapítható, hogy azokat többségében a határidő betartásával, határozattal hagyták jóvá. A 9–10. ábrák szemléltetik, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok milyen arányban, illetve hogy határidőben fogadták-e el a zárszámadási határozataikat.

1 3 ,1 % alkottak zárszámadási határozatot nem alkottak zárszámadási határozatot

8 6 ,9 %

9. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok alkottak-e zárszámadási határozatot

1 0 ,2 %

határidőben alkotott zárszámadási határozatok határidőn túl alkotott zárszámadási határozatok

8 9 ,8 %

10. ábra. A helyi kisebbségi önkormányzatok határidőben alkották-e meg zárszámadási határozatukat A zárszámadási határozatok jellemzően az Áht. szabályai alapján, az elfogadott költségvetéssel összehasonlító módon készültek. Erre vonatkozó hiányosságokat megállapított azonban a Közép-dunántúli, az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatás Hivatal. A 11. ábra szemlélteti a helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatait érintő törvényességi észrevételek megoszlásának arányát.

20%

érintett zárszámadási határozatok nem érintett zárszámadási határozatok

80% 11. ábra. A helyi önkormányzatok zárszámadási határozatait érintő törvényességi észrevételek ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


18

Jogértelmezés

A kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatával kapcsolatosan jellemző hiba volt, hogy a pénzmaradvány kimutatása nem volt megfelelő, valamint a bemutatandó mérlegek és kimutatások hiányoztak. A többcélú kistérségi társulások zárszámadásával összefüggésben kijelenthető, hogy a társulások zárszámadási határozataikat törvényes határidőn belül elfogadták, szerkezetük a költségvetéssel összehasonlító módon lett összeállítva. A társulások többségében a tanácsok jóváhagyták a pénzmaradványokat, és csatolták a vagyonkimutatást. Hiányosság volt, hogy a zárszámadási határozatok nem tartalmazták az előírt mellékletek közül valamennyit. A körjegyzőségek zárszámadásai kapcsán tipikus hiányosságként merült fel, hogy azok nem épültek be a székhely települések zárszámadási rendeleteibe.

Melléklet A helyi önkormányzatok költségvetési rendeleteinek száma és aránya megyénként (2006–2007) A határidőben megalkotott költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

Megye

A helyi önkormányzatok száma

A 2007. évi költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Főváros – fővárosi kerületek Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas

120 302 76 359 1 23 61 109 183 83 122 79 77 132 188 246 230 110 217

1191 (100%) 302 (100%) 76 (100%) 359 (100%) 1 (100%) 23 (100%) 61 (100%) 109 (100%) 183 (100%) 83 (100%) 122 (100%) 79 (100%) 77 (100%) 132 (100%) 188 (100%) 246 (10%) 230 (100%) 110 (100%) 217 (100%)

87 (73%) 284 (94%) 62 (82%) 309 (86,1%) – 19 (83%) 54 (89%) 90 (82,6%) 183 (100%) 83 (100%) 111 (91%) 78 (99%) 65 (85%) 107 (81,1%) 166 (88%) 219 (89%) 204 (89%) 109 (99%) 207 (95,4%)

32 (27%) 18 (6%) 14 (18%) 50 (13,9%) 1 (100%)2 4 (17%) 7 (11%) 19 (17,4%) – – 11 (9%) 1 (1%) 12 (15%) 25 (18,9%) 22 (12%) 27 (11%) 26 (11%) 1 (1%) 10 (4,6%)

Veszprém Zala ÖSSZESEN

218 258

218 (100%) 258 (100%) 3193 (100%)

195 (89,4%) 257 (99,6%) 2889 (90,5%)

23 (10,6%) 1 (0,4%) 304 (9,5%)

3194

Az önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak költségvetési rendeletet

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

1

Bugac-Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun megye) társult képviselő-testületek, ezért közös költségvetéssel rendelkeznek, így 100% az arány (Dél-alföldi régió). 2 A forrásmegosztást szabályozó 2006. évi CXXXIII. törvényt 2006. december 27-én hirdették ki, a fővárosi önkormányzatnak kevés idő állt rendelkezésére a forrásmegosztási rendelet és a költségvetés előkészítésére. A költségvetési rendeletet 2007. március 1. napján elfogadta a Közgyűlés (Közép-magyarországi régió). XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

19

A helyi önkormányzatok költségvetési rendeleteinek száma és aránya régiónként (2006–2007)


Régió

Közép-magyarországi Észak-magyarországi Észak-alföldi Közép-dunántúli Nyugat-dunántúli Dél-dunántúli Dél-alföldi ÖSSZESEN

A 2007. évi költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőben megalkotott költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

Az önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak költségvetési rendeletet

212 613 392 404 658 658 257

212 (100 %) 613 (100%) 392 (100%) 404 (100%) 658 (100%) 658 (100%) 2563 (100%)

185 (87%) 527 (86%) 365 (93,1%) 350 (86,6%) 647 (98,3%) 612 (93%) 203 (79%)

27 (13%) 86 (14%) 27 (6,9%) 54 (13,4%) 11 (1,7%) 46 (7%) 53 (21%)

– – – – – – –

3194

3193 (100%)

2889 (90,5%)

304 (9,5%)

–

A helyi önkormányzatok zárszámadási rendeleteinek száma és aránya megyénként (2006–2007) A 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőben megalkotott zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

Az önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak zárszámadási rendeletet

Megye


Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Főváros – fővárosi kerületek Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

120 302 76 359 1 23 61 109 183 83 122 79 77 132 188 246 230 110 217 218 258

1194 (100%) 301 (99,6%) 76 (100%) 359 (100%) 1 (100%) 23 (100%) 61 (100%) 108 (99,1%) 183 (100%) 83 (100%) 122 (100%) 78 (99%) 77 (100%) 130 (100%)5 186 (99%) 246 (100%) 230 (10 %) 101 (92%) 217 (100%) 218 (100%) 258 (100%)

111 (93%) 278 (92%) 75 (99%) 345 (96,1%) 1 (100%) 22 (96%) 59 (97%) 98 (90,7%) 170 (92,9%) 80 (96%) 113 (92,6%) 71 (91%) 66 (86%) 123 (95%) 165 (88%) 244 (99%) 218 (95%) 90 (89%) 173 (79,7%) 185 (84,9%) 235 (91,1%)

9 (7%) 23 (7%) 1 (1%) 14 (3,9%) – 1 (4%) 2 (3%) 10 (9,3%) 13 (7,1%) 3 (4%) 9 (7,4%) 7 (9%) 11 (14%) 7 (5%) 21 (11%) 2 (1%) 12 (5 %) 11 (11%) 44 (20,3%) 33 (15,1%) 23 (8,9%)

– 1 (0,4%) – – – – – 1 (0,9%) – – – 1 (1%) – – 2 (1%) – – 9 (8%) – – –

3194

3177 (99,5%)

2922 (92%)

256 (8%)

14 (0,5%)

ÖSSZESEN

3

Bugac-Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun megye) társult képviselő-testületek, ezért közös költségvetéssel rendelkeznek, így 100% az arány (Dél-alföldi régió). 4 Bugac-Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun megye) társult képviselő-testületek, ezért közös zárszámadással rendelkeznek, így 100% az arány (Dél-alföldi régió). 5 Két olyan település van, amely újonnan jött létre, és ezért nem alkotott még 2006. évre vonatkozóan zárszámadási rendeletet (Ipolyszög, Somoskőújfalu).



20

Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok zárszámadási rendeleteinek száma és aránya régiónként (2006–2007)

Régió



A 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőben megalkotott zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

Az önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak zárszámadási rendeletet

212 613 392 404 658 658 257

210 (99%) 611 (100%) 391(99,7%) 403 (99,8%) 658 (100%) 648 (98,5%) 2566 (100%)

188 (89,5%) 581 (95%) 369(94,3%) 349 (86,6%) 578 (87,8%) 612 (94,5%) 245 (95%)

22 (10,5%) 30 (5%) 22 (5,7%) 54 (13,4%) 80 (12,2%) 36 (5,5%) 12 (5%)

2 (1%) – 1 (0,3%) 1 (0,2%) – 10 (1,5%) –

3194

3177 (99,5%)

2922 (92%)

256 (8%)

14 (0,5%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatainak száma és aránya megyénként (2006–2007) A határidőben A 2007. évi megalkotott költségvetési költségvetési határozatok száma határozatok száma (db) és aránya (%) (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak költségvetési határozatot

Megye

A helyi kisebbségi önkormányzatok száma7


87 272 72 208 11 202 37 51 52 67 70 42 59 105 185 95 135 94 52 92 76

84 (97%) 242 (89%) 66 (92%) 208 (100%) 11 (100%) 200 (99%) 37 (100%) 50 (98%) 52 (100 %) 67 (100%) 70 (100%) 40 (95%) 59 (100 %) 105 (100%) 176 (95%) 95 (100%) 135 (100 %) 94 (100%) 52 (100 %) 92 (100 %) 76 (100 %)

82 (94%) 231 (95,5%) 63 (95,5%) 198 (95%) 11 (100%) 191 (95,5%) 36 (97%) 46 (92 %) 52 (100 %) 65 (97%) 66 (94,3%) 30 (75%) 52 (88 %) 100 (95%) 146 (83%) 93 (97%) 114 (84 %) 91 (97%) 51 (98,1 %) 80 (87 %) 64 (84,2 %)

2 (2%) 11 (4,5%) 3 (4,5%) 10 (5%) – 9 (4,5%) 1 (3%) 4 (8 %) – 2 (3%) 4 (5,7%) 10 (25%) 7 (12 %) 5 (5%) 30 (17%) 2 (3%) 21 (16 %) 3 (3%) 1 (1,9 %) 12 (13 %) 12 (15,8 %)

3 (3%) 30 (11%) 6 (8%) – – 2 (1%) – 1 (2%) – – – 2 (5%) – – 9 (5%) – – – – – –

2064

2011 (97,4%)

1862 (92,6%)

149 (7,4%)

53 (2,6%)

ÖSSZESEN 6

Bugac-Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun megye) társult képviselő-testületek, ezért közös zárszámadással rendelkeznek, így 100% az arány (Dél-alföldi régió). 7 A települési kisebbségi önkormányzatokra vonatkoztatva töltöttük ki a táblázatot. A Dél-alföldi régióban 7 területi kisebbségi önkormányzat működik, illetve az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat törvényességi ellenőrzését a DARKH Békéscsabai Kirendeltsége végzi. Bács-Kiskun megyében 3, Békés megyében 3, Csongrád megyében 1 területi kisebbségi önkormányzat működik. A Békés megyében működő 3 területi kisebbségi önkormányzat egyike sem alkotta meg határidőben költségvetését, a régió többi 4 területi kisebbségi önkormányzata határidőben elfogadta költségvetését. XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

21

A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatainak száma és aránya, régiónként (2006–2007)

Régió


A helyi kisebbségi önkormányzatok száma

A 2007. évi költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A határidőben megalkotott költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak költségvetési határozatot

398 383 244 202 180 461 196

387 (97 %) 383 (100%) 242 (99,2%) 201 (99,5%) 180 (100%) 431 (93%) 187 (95%)

348 (87 %) 364 (95%) 209 (86,3%) 178 (88,6%) 167 (92,8%) 415 (96,2%) 181 (96,7%)

39 (10 %) 19 (5%) 33 (13,7%) 23 (11,4%) 13 (7,2%) 16 (3,8%) 6 (3,3%)

11 (3%) – 2(0,8%) 1 (0,5%) – 30 (7%) 9 (5%)

2064

2011 (97,4%)

1862 (92,6%)

149 (7,4%)

53 (2,6%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatainak száma és aránya megyénként (2006–2007) A 2006. évre vonatkozó zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

A határidőben megalkotott zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

A határidőn túl megalkotott zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok száma (db) és aránya (%), amelyek nem alkottak zárszámadási határozatot

Megye



87 272 72 208 11 202 37 49 49 67 70 42 56 105 185 95 135 94 49 90 74

77 (89%) 189 (69,5%) 53 (74%) 208 (100%) 11 (100%) 193 (96%) 33 (89%) 48 (98%) 47 (96%) 66 (98,5%) 54 (77%) 39 (93%) 55 (98 %) 76 (100%) 142 (77%) 81 (85%) 134 (99,03%) 63 (67%) 49 (100%) 90 (100%) 74 (100%)

64 (83,1%) 170 (89,9%) 51 (96,2%) 208 (100%) 11 (100%) 168 (87%) 32 (97%) 43 (89,6%) 42 (89,4%) 64 (97%) 51 (94%) 39 (100%) 38 (69%) 67 (86%) 120 (84,5%) 65 (80%) 131 (97%) 60 (95%) 48 (98%) 57 (63,3%) 71 (95,9%)

13 (16,9%) 19 (10,9%) 2 (0,8%) – – 25 (13 %) 1 (3%) 5 (10,4%) 5 (10,6%) 2 (3%) 3 (6%) – 17 (31%) 9 (14%) 22 (15,5%) 16 (20%) 3 (3 %) 3 (5%) 1 (2%) 33 (36,7%) 3 (4,1%)

10 (11%) 83 (30,5%) 19 (26%) – – 9 (4%) 4 (11%) 1 (2%) 2 (4%) 1 (1,5%) 16 (23%) 3 (7%) 1 (2%) – 43 (23%)9 14 (15%) 1 (0,07%) 31 (33%) – – –

2049

1782 (86,9%)

1600 (89,8%)

182 (10,2%)

238 (13,1%)

ÖSSZESEN

8

A helyi kisebbségi önkormányzatok számában azért mutatkozik eltérés a költségvetési határozatokat összesítő táblázathoz képest, mert nem tartalmazzák a megyei és országos kisebbségi önkormánzatok számát, tekintettel arra, hogy nekik még nem kellett zárszámadási rendeletet alkotni. 9 Ebből 5 megyei kisebbségi önkormányzat 2007 márciusában alakult, ezért nincs zárszámadási határozatuk.



22

Jogértelmezés

A helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatainak száma és aránya régiónként (2006–2007)

Régió



A 2006. évre vonatkozó zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

A helyi kisebbségi A határidőben meg- A határidőn túl megönkormányzatok alkotott zárszámalkotott zárszámszáma (db) és aránya adási határozatok adási határozatok (%), amelyek nem száma (db) és száma (db) és alkottak zárszámaránya (%) aránya (%) adási határozatot

398 383 244 195 172 461 196

346 (87%) 338 (88,2%) 239(98%) 193 (99%) 170 (98,8%) 333 (72%) 163 (83%)

299 (86,4%) 326 (96,4%) 234 (98%) 138 (71,5%) 161 (94,7%) 295 (88,5%) 147 (90,2%)

47 (13,5%) 12 (3,6%) 5(2%) 55 (28,5%) 9 (5,3%) 38 (11,5%) 16 (9,8%)

52 (13 %) 16 (4,1%)11 5(2%) 2 (1%) 2 (1,2%) 128 (28%) 33 (17%)

2049

1782 (86,9%)

1600 (89,8%)

182(10,2%)

238 (13,1%)

A helyi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteire tett törvényességi észrevételek száma és aránya megyénként (2006–2007)

Megye

A 2007. évi költségvetési rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi A törvényességi észrevételek észrevételek által érintett által nem érinköltségvetési tett költségverendeletek tési rendeletek száma (db) és száma (db) és aránya (%) aránya (%)

A 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi A törvényességi észrevételek észrevételek áláltal érintett tal nem érintett zárszámadási zárszámadási rendeletek rendeletek száma (db) és száma (db) és aránya (%) aránya (%)


331 383 612 280 1 25 126 66 124 508 267 138 50 197 348 255 2130 298 310 11 84

113 (95%) 160 (53%) 76 (100%) 127 (35,4%) 1 (100%) 11 (48%) 52 (85%) 53 (48,6%) 71 (38,8%) 79 (95%) 84 (68,8%) 53 (67%) 33 (42,9%) 58 (44%) 115 (61%)12 54 (22%) 230 (100%) 107 (98%) 85 (39,2%) 11 (5 %) 66 (25,6%)

6 (5%) 142 (47%) – 232 (64,6%) – 12 (52%) 9 (15%) 56 (51,4%) 112 (61,2%) 4 (5%) 38 (31,2%) 26 (33%) 44 (57,1%) 74 (56%) 73 (39%) 192 (88%) – 3 (2%) 132 (60,8%) 207 (95%) 192 (74,4%)

146 28 157 239 – – 162 48 115 253 103 65 58 110 1 3 1167 18 97 18 117

102 (86%) 28 (9,3%) 76 (100%) 99 (27,6%) – – 38 (62%) 31 (28,7%) 66 (36,1%) 67 (80%) 47 (38,5%) 33 (42%) 37 (48%) 41 (31%) 1 (0,5%) 1 (0,4%) 228 (99%) 9 (9%) 56 (25,8%) 17 (7,8%) 90 (34,9%)

17 (14%) 274 (90,7%) – 260 (72,4%) 1 (100%) 23 (100%) 23 (38%) 77 (71,3%) 117 (63,9%) 16 (20%) 75 (61,5%) 45 (58%) 40 (52%) 89 (69%) 187 (99,5%) 245 (99,6%) 2 (1%) 92 (91%) 161 (74,2%) 201 (92,2%) 168 (65,1%)

ÖSSZESEN

6544

1639 (51,3%)

1554 (48,7%)

2905

1067 (33,5%)

2113 (66,5%)

10 A helyi kisebbségi önkormányzatok számában azért mutatkozik eltérés a költségvetési határozatokat összesítő táblázathoz ké-

pest, mert nem tartalmazzák a megyei és országos kisebbségi önkormányzatok számát, tekintettel arra, hogy nekik még nem kellett zárszámadási rendeletet alkotni. 11 A helyi kisebbségi önkormányzatok számától (383 db) való eltérés oka, hogy több kisebbségi önkormányzat csak 2007. évben alakult, ezért nincs 2006. évre vonatkozó zárszámadási határozata (338 + 16 db). 12 Két esetben jelzést tettünk körjegyző felé, de az észrevétel mind a 3, a körjegyzőséget alkotó települést érintette (Közép-magyarországi régió). XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Jogértelmezés

23

A helyi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteire tett törvényességi észrevételek száma és aránya régiónként (2006–2007)

Megye

A 2007. évi költségvetési rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi észrevételek által érintett költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

A törvényességi észrevételek által nem érintett költségvetési rendeletek száma (db) és aránya (%)

A 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi észrevételek által érintett zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

A törvényességi észrevételek által nem érintett zárszámadási rendeletek száma (db) és aránya (%)

Közép-magyarországi Észak-magyarországi Észak-alföldi Közép-dunántúli Nyugat-dunántúli Dél-dunántúli Dél-alföldi

374 744 2776 127 518 936 1069

127 (60%) 269 (42,2%) 362(92,3%) 97 (24%) 222 (33,7%) 321 (49%) 241 (94%)

85 (40%) 344 (57,8%) 30 (7,7%) 307 (76%) 436 (66,3%) 337 (51%) 15 (6%)

1 452 1485 124 329 49 465

1 (0,5%) 187 (30,5%) 328 (83,8%) 85 (21%) 212 (32,2%) 38 (6%) 216 (84%)

211 (99,5%) 426 (69,5%) 63 (16,2%) 318 (79%) 446 (67,8%) 610 (94%) 40 (16%)

ÖSSZESEN

6544

1639 (51,3%)

1554 (48,7%)

2905

1067 (33,5%)

2114 (66,5%)

A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási határozataira tett törvényességi észrevételek száma és aránya megyénként (2006–2007) A törvényességi A 2006. évre A törvényességi A 2007. évi A törvényességi A törvényességi észrevételek vonatkozó észrevételek költségvetési észrevételek észrevételek által nem zárszámadási által nem határozatokra által érintett által érintett érintett határozatokra érintett Megye tett költségvetési zárszámadási költségvetési tett zárszámadási törvényességi határozatok határozatok határozatok törvényességi határozatok észrevételek száma (db) és száma (db) és száma (db) és észrevételek száma (db) és száma (db) aránya (%) aránya (%) aránya (%) száma (db) aránya (%)

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Főváros – fővárosi kerületek Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala ÖSSZESEN

5 50 62 19 – 2 5 4 2 15 18 8 18 16 9 3

5 (6%) 50 (18%) 49 (68%) 19 (9,1%) – 2 (1 %) 4 (11%) 4 (8%) 2 (3,8 %) 13 (20%) 17 (13,9%) 7 (17,5%) 15 (25%) 8 (8%) 9 (5%) 3 (3%)

82 (94%) 222 (82%) 23 (32%) 189 (90,9%) 11 (100%) 200 (99%) 33 (89%) 46 (92%) 50 (96,2%) 54 (80%) 53 (86,1%) 33 (82,5%) 44 (74%) 97 (92%) 176 (95%) 92 (97%)

73

41 (30%)

7 2 – 4 322

48

38 17 10 10 16 5 27 6 37 9

48 (55%) – 42 (58%) 15 (7,2%) – – 28 (76%) 17 (35,4%) 10 (21,3%) 10 (15%) 16 (13,1%) 4 (10,2%) 26 (46%) 6 (6%) 37 (20%) 9 (12%)

39 (45%) 189 (100%) 30 (42%) 193 (92,8%) 11 (100%) 202 (100%) 9 (24%) 31 (64,6%) 37 (78,7%) 56 (85%) 54(86,8%) 35 (89,8%) 30 (53%) 70 (94%) 148 (80%) 72 (88%)

94 (70%)

67

32 (23,7%)

102 (76,3%)

7 (7%) 2 (3,8%) – 4 (5,3%)

87 (93%) 50 (96,2%) 92 (100%) 72 (94,7%)

34 1 15 11

34 (54%) 1 (2%) 15 (16,7%) 11 (14,9%)

29 (46%) 48 (98%) 75 (83,3%) 63 (85,1%)

261 (13%)

1800 (87%)

415

361 (20%)

1523 (80%)

– 49 15 – –

13 A települési kisebbségi önkormányzatok adatait tartalmazza a táblázat. A Dél-alföldi régióban működő 7 területi kisebbségi önkor-

mányzat költségvetési határozatai tekintetében a 3 Békés megyében működő területi kisebbségi önkormányzat felé éltünk észrevétellel. Az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat esetében pedig mind a költségvetés, mind a zárszámadás miatt szóbeli észrevétel megtételére került sor.



24

Jogértelmezés

A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási határozataira tett törvényességi észrevételek száma és aránya régiónként (2006–2007)

Megye


A 2007. évi költségvetési határozatokra tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi észrevételek által érintett költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A törvényességi észrevételek által nem érintett költségvetési határozatok száma (db) és aránya (%)

A 2006. évre vonatkozó zárszámadási határozatokra tett törvényességi észrevételek száma (db)

A törvényességi észrevételek által érintett zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

A törvényességi észrevételek által nem érintett zárszámadási határozatok száma (db) és aránya (%)

11 53 96 22 8 60 72

11 (3 %) 44 (11,4%) 61 (25%) 19 (9,4%) 8 (4,4%) 60 (13%) 58 (30%)

387 (97%) 339 (102%) 181 (75%) 182 (90,6%) 172 (95,6%) 401 (87%) 138 (70%)

37 37 82 59 22 43 135

37 (9 %) 37 (9,6%) 46 (19,2%) 58 (30,1%) 22 (12,9%) 43 (13%) 118 (60%)

361 (91%) 346 (90,4%) 193 (80,8%) 135 (69,9%) 148 (87,1%) 290 (87%) 78 (40%)

322

261 (13%)

1800(87%)

415

361 (20%)

1552 (80%)




25

Tájékoztató az Országos Területfejlesztési Tanács 2008.  január 29-i üléséről

A

z Országos Területfejlesztési Tanács idei első ülése 2008. január 29-én került megrendezésre a Duna Palotában. A tanácsülésen Bajnai Gordon miniszter úr mint a tanács elnöke és az 1. napirendi pont előadója tájékoztatta a tanács tagjait a tárca 2008. évi stratégiai célkitűzéseiről. Miniszter úr elmondta, hogy e célok meghatározásakor a szakállamtitkárok értékelésére támaszkodott, a továbbiakban pedig részletesen ismertette a Területfejlesztési és Építésügyi, Önkormányzati és Lakásügyi, Turisztikai és Sport Szakállamtitkárságok, valamint az NFÜ kiemelt feladatait. A 2. napirendi pont keretében dr. Szaló Péter szakállamtitkár úr a tanács titkáraként az Országos Területfejlesztési Tanács 2008. első félévi munkatervéről szóló előterjesztést a tanács elé bocsátotta azzal, hogy a munkatervet a tanács tagjai már korábban megismerték. A tanács az ülésen elhangzott módosításokkal, kiegészítésekkel együtt a munkatervet elfogadta. A januári ülésen a 3. és 4. napirendi pontot a tanács, figyelemmel az érintett jogszabályok hasonló szabályozási tárgyára, összevontan tárgyalta. A 3. napirendi pont alatt felvett Szóbeli tájékoztató az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról, továbbá a 4. napirendi pontként szereplő Szóbeli tájékoztató a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról a Területrendezési és Településfejlesztési Főosztály részéről dr. Tompai Géza főosztályvezető adott tájékoztatást, különös tekintettel a készülő tervezetek hatálybalépésének várható időpontjára, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet változó területi hatályára. Hangsúlyozta, hogy a BKÜ Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Terv kiegészítését jelenti. Tájékoztatója során érintette a rendezési szempontból jelentős súlyú térségek, az ún. pólustérségek kérdéseit is. A tanács tagjai által feltett, a jogszabálytervezetek normaszövegére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nehéz kifejezni azt a célt, amely a települések kompakt fejlődését szolgálja. A vitatott részletszabályokat illetően – sport- és sétarepülés, strandok beépíthetősége, a vízpart rehabilitációs területek tulajdonviszonyai – további felvilágosítást adott. Főosztályvezető úr beszámolóját az Országos Területfejlesztési Tanács egyhangúan elfogadta. A tanácsülés 5. napirendi pontjában Búzásné Szőke Zsuzsanna, a Területfejlesztési Főosztály főosztályvezető-helyettese ismertette a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatairól, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet módosításának előterjesztését. Az előterjesztés a helyi önkormányzatok által igénybe vehető forrásokat, a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatot (TRFC), a cél jellegű decentralizált támogatásokat (CÉDE), a leghátrányosabb helyzetű kistérségek részére nyújtott támogatásokat (LEKI), valamint a belterületi utak burkolatfelújítását (TEUT) célozták. Elmondta, hogy az egyes támogatási formák keretében elszámolható költségek köréről a tervezés jelenlegi szakaszában is vita van, bizonyos kérdésekben a főosztály más tárcákkal is egyeztet. Az előterjesztés várhatóan február végére kerülhet a kormány elé. A tanács egyhangúan támogatta az előterjesztés Kormány elé vitelét.

Készítette: dr. Bán Dávid, Országos Fejlesztési és Programiroda



26


Tájékoztató a decentralizált önkormányzati fejlesztési  pályázatok 2007. évi döntéseiről – a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI)

A

decentralizált önkormányzati fejlesztési pályázatok 2007. évi döntéseiről szóló cikksorozatunkban bemutattuk a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (HÖF TEKI), illetve a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) előirányzatokat. A harmadik részében a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása területi kötöttség nélkül (HÖF CÉDE) 2007. évi felhasználásáról, valamint a pályázati eljárás tapasztalatairól nyújtottunk tájékoztatást. Cikksorozatunk mostani, egyben utolsó részében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatását szolgáló előirányzatot (LEKI) mutatjuk be.

A LEKI előirányzat és pályázati rendszer részletes bemutatása A LEKI előirányzat elkülönült forrásként 2006-tól szolgálja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását. A pályázatokkal kapcsolatos döntéseket 2006-ban a megyei területfejlesztési tanácsok hozhatták meg. Míg 2006-ban 9 milliárd forint állt rendelkezésre a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására, addig az előirányzat összege 2007-ben 5,8 milliárd forint volt. A forrás a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozó pályázati rendszer keretében új induló fejlesztések támogatását tette lehetővé. A támogatás régiónkénti összegét a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 16. számú melléklete tartalmazta (1. ábra).

1875,2 MFt 249,7 MFt 28,0 MFt

752,2 MFt 724,9 MFt

1. ábra: Az egyes régiók számára 2007-ben rendelkezésre álló LEKI támogatási keretösszeg A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: felhasználási rendelet) szabályai szerint a tanácsok pályázati felhívásaikat 2007. február 28-áig tették közzé, melyre az önkormányzatok a pályázataikat 2007. április 15éig nyújthatták be.




27

A regionális fejlesztési tanácsok között a támogatást a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló – a döntések időpontjában még hatályos – 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztották el. Az előirányzat terhére pályázatot azok az önkormányzati társulások is benyújthattak, amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségeken belül akarták megvalósítani, és a fejlesztés a kistérség fejlődését szolgálta. A benyújtott pályázatok támogatásáról a tanácsok 2007. május 31-éig hozták meg döntéseiket. A jogszabály lehetőséget adott rá: ha a tanácsok a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasítottak el forrás hiányában pályázatot, és nem is használták fel teljes mértékben a pályázati kereteiket, új pályázatot írhattak ki. Új pályázati kiírásra azonban mindössze a Dél-alföldi régióban került sor. A LEKI előirányzat vonatkozásában az egyes önkormányzatoknak legalább 5 százalékos saját forrással kellett rendelkezniük. A felhasználási rendelet szerint az előirányzatból igénybe vehető támogatás aránya az elismerhető költségek 80 százaléka lehetett. A felhasználási rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint támogatási cél alapján többlettámogatás igénybevételére is volt mód. Példaként említhető, hogy többlettámogatást kaphatott a társulás keretében megvalósuló fejlesztés, illetve a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetek termelőinfrastruktúrájának kiépítésére pályázó önkormányzat. A költségvetési törvényben biztosított 5,8 milliárd forint összegű támogatási keret a leghátrányosabb kistérségekben több mint 7,7 milliárd forint összértékű beruházást generált. Ez azt jelenti, hogy országos viszonylatban a támogatás mértéke megközelítőleg 75 százalékos intenzitású volt. A támogatásban részesített beruházások összköltsége és a megítélt támogatások összege régiónként a 2. ábrán látható.

3 500 000 000 3 000 000 000

a támogatás összköltsége (Ft)

27 998 354

36 756 640

NyugatDunántúl

1 874 923 000

2 712 503 000

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

0

Dél-Alföld

500 000 000

2 419 700 000

1 000 000 000

3 191 610 848

1 500 000 000

911 427 000 724 900 000

2 000 000 000

752 058 000

868 548 000

2 500 000 000

a támogatás összesen (Ft)

2. ábra: A LEKI támogatásban részesített beruházások összköltsége és a megítélt támogatások összege, 2007 Jól látható, hogy a rendelkezésre álló forrás nagysága, illetve a támogatások által létrehozott beruházások összköltsége egyértelműen a két leghátrányosabb helyzetű régióban a legmagasabb. A már említett 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szerint az észak-alföldi régióban összesen 15, az észak-magyarországi régióban pedig 16 kistérség tartozott a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A dél-alföldi régióban ebbe a kategóriába 7 kistérség tartozott. A Dunántúl tekintetében kedvezőbbnek mondható a helyzet annak ellenére, hogy a dél-dunántúli régióban 8 kistérség került a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé, azonban a nyugat-dunántúli régióban mindössze egyetlen kistérség esett e kategóriába. A közép-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régióban nem voltak a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek, így ezek a régiók nem részesültek a LEKI előirányzatból decentralizált forrásokkal. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


28


A LEKI tekintetében több pályázati cél is megfogalmazódott, melyek kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben felmerülő problémák megoldását próbálták elősegíteni. Így a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kialakított támogatási célok 2007-ben az alábbiak voltak: a) a helyi önkormányzatok alapfeladat-ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen termelő infrastrukturális fejlesztések; b) a kistérségben élők életminőségének javítása érdekében humán infrastrukturális fejlesztések; c) a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében: ca) a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben a termelő infrastrukturális beruházások, cb) az önkormányzati tulajdonú középületek akadálymentesítését szolgáló beruházások, cc) az automata lélegeztetővel ellátott életmentő készülék beszerzését szolgáló beruházások, cd) a falugondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházások, ce) a tanyagondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházások, cf) a közösségi terek kialakítását szolgáló fejlesztések; valamint d) innovációs központ vagy ipari terület kialakítását szolgáló beruházások támogatása. Az egyes pályázati célok tekintetében a régiónként megítélt támogatások összege az 1. táblázatban látható. 1. táblázat: Az egyes pályázati célok tekintetében megítélt támogatások összege, 2007 (millió Ft) Pályázati cél/Régió

a) b)

Dél-Alföld

ca) cb) cc) cd) ce) cf)

d) Összesen:

443,7 194,5 0,0 80,7 0,0 3,5 7,5 22,2 0,0 752,1

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

548,7 77,6 0,0 16,6 0,0 16,3 10,1 41,5 14,0 724,9

1 458,3 791,6 3,0 40,1 0,0 27,2 44,9 54,7 0,0 2 419,7

ÉszakMagyar-ország

1 256,7 390,5 62,9 15,3 45,5 62,8 0,0 41,1 0,0 1 874,9

Nyugat-Dunántúl

4,8 13,8 0,0 0,0 0,0 4,0 0,0 5,4 0,0 28,0

Összesen

3 712,3 1 468,0 65,9 152,7 45,5 89,3 62,5 164,8 14,0 5 775,1

A táblázatból kitűnik, hogy a források elosztásában országos és régiós szinten egyaránt a termelő infrastruktúra fejlesztését segítő támogatási cél volt a legnépszerűbb. Igen jelentős mértékű támogatást fordítottak a humán infrastruktúra fejlesztésére. Látható, hogy a „c) a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében” cél egyes alkategóriái országos szinten erőteljes szórást mutatnak a területi adottságok függvényében. Például a tanyagondnoki hálózat fejlesztésére az észak-alföldi régióban, falugondnoki hálózat fejlesztésére pedig az észak-magyarországi régióban fordították a legtöbbet. Életmentő készülék beszerzésére szintén az észak-magyarországi régióban volt a legnagyobb igény, míg akadálymentesítésre a dél-alföldi régióban pályáztak a legtöbben. Ha a beérkezett és támogatott pályázatok számát vizsgáljuk, az előirányzat terhére az öt régióban együttesen benyújtott 1016 pályázatból összesen 675 pályázat kapott támogatást. A termelő infrastruktúra fejlesztése támogatási cél keretében országos szinten benyújtott 627 pályázatból összesen 412 részesült támogatásban, ami az ezen a jogcímen benyújtott összes pályázatnak több mint 61 százalékát teszi ki. Jól látható tehát, hogy pályázatot benyújtó önkormányzatok a legnagyobb érdeklődést 2006-hoz hasonlóan ezen támogatási cél iránt mutatták. A pályázati cél keretében az önkormányzatok vissza nem térítendő támogatásban részesültek a gáz-, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztése mellett a közlekedési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények létrehozásához. Jelentős pályázati igényként jelent meg az önkormányzatoknál a humán infrastruktúra fejlesztése is; ennek keretében az oktatás, a művelődés és az egészségügy mellett a szociális ellátás területén ítéltek meg támogatást. Erre a célra összesen 197 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül 130-at támogattak. A legkevesebb pályázatot, összesen egy darabot az „innovációs központ, ipari parkok kialakítását szolgáló beruházások” támogatási cél keretében támogattak. Az egyes régiókban a támogatott projektek száma a korábban részletezett támogatási célonként a 2. táblázat szerint alakult.




29

2. táblázat: A LEKI előirányzat terhére 2007-ben támogatott projektek száma (db) és megoszlása (%) régiónként Pályázati cél / Régió

a) b)

ca) cb) cc) cd) ce) cf)

d) Összesen:

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

183 30 0 10 0 5 2 16 1 247

72 37 1 6 0 5 7 2 0 130

51 22 0 12 0 1 1 5 0 92

ÉszakMagyar-ország

Nyugat-Dunántúl

125 34 7 5 4 12 0 7 0 194

Összesen

%

433 130 8 33 4 24 10 32 1 675

64,15 19,26 1,19 4,89 0,59 3,56 1,48 4,74 0,15 100,00

2 7 0 0 0 1 0 2 0 12

Vizsgálható továbbá, hogy régiónként egy projektre vetítve átlagosan mekkora összegű támogatást ítéltek meg. A 3. ábrán látható, hogy az egy projekthez megítélt legnagyobb összegű támogatás az észak-alföldi régiót jellemzi. Ez arra vezethető vissza, hogy ebben a régióban kevesebb számú pályázat keretében nagyobb léptékű fejlesztéseket támogatott a tanács. Ennek ellenpéldájaként említhető a dél-dunántúli régió, ahol a legnagyobb számban részesültek projektek támogatásban, így az egy pályázathoz megítélt támogatás összege alig haladja meg a 2,9 millió forintot.

8 174 543

Dél-Alföld

2 934 818

Dél-Dunántúl

20 000 000

18 000 000

16 000 000

14 000 000

12 000 000

10 000 000

6 000 000

2 333 196

4 000 000

Nyugat-Dunántúl

2 000 000

9 664 552

0

ÉszakMagyarország

8 000 000

18 613 077

Észak-Alföld

3. ábra: Az egy projektre jutó átlagos támogatás mértéke, 2007 (Ft) Az országos átlagot tekintve egy projektre átlagosan 8 591 969 forint támogatás jutott. A dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban az országos átlaghoz közeli mértékű támogatást ítéltek meg. Az észak-alföldi régióban egy-egy projektre az országos átlaghoz viszonyítva kétszeres összegű támogatás mellett döntött a tanács. A két dunántúli régió esetében az országos átlag felét sem teszi ki az egy projektre jutó átlagos támogatás összege.



30


A LEKI előirányzatból támogatott jelentősebb projektek A 3. táblázat az egyes régiók két-két legjelentősebb támogatást elnyert pályázatait mutatja be. 3. táblázat: A LEKI előirányzat terhére 2007-ben megítélt legjelentősebb támogatások régiónként (millió Ft) Régió

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld ÉszakMagyarország Nyugat-Dunántúl

Kedvezményezett (támogatott) megnevezése

Jánoshalma Sarkad Dalmand Község Önkormányzata Tab Város Önkormányzata Balmazújváros Város Önkormányzata Levelek Nagyközség Önkormányzata Szécsény Község Önkormányzata Mezőzombor Kisrákos Község Önkormányzata Kondorfa Község Önkormányzata

A támogatás tárgya

Sportcsarnok, konyha-étterem és kazánház tetőfelújítása Általános Iskola akadálymentesítése Dalmand község belterületén ivóvízhálózat kialakítása GAMESZ telephelyen tetőfelújítás, öltözők és irodahelyiségek kialakítása

A program teljes bekerülési költsége

A támogatás összege

69,89

25,50

21,05

20,00

17,64

10,00

7,19

3,98

Műfüves sportpálya kialakítása

122,96

69,31

Gárdonyi Géza Általános Iskola 8 tantermes épületének felújítása

151,75

136,57

Vezetékes gázhálózat kiépítése Bencúrfalván

60,10

30,00

A Kinizsi Pál út és a Damjanich út megépítése Művelődési ház felújítása, bővítése, akadálymentesítése

40,89

29,20

4,76

3,10

5,54

4,00

Falugondnoki gépjármű beszerzése

A LEKI előirányzat felhasználásával kapcsolatos tapasztalatok A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása program tapasztalatait összefoglalva elmondható, hogy a meghirdetett pályázat iránt a korábbi évhez hasonlóan igen jelentős volt az érdeklődés. A támogatási célok kellően részletezettek voltak, ugyanakkor elegendő mértékben általánosak is ahhoz, hogy az érintett önkormányzatok meg tudják fogalmazni a fejlesztési elgondolásaikat. A tanácsok kedvezőnek tartották, hogy az előirányzat egy évre ütemezett, mely során a fejlesztések gyorsabban megvalósulnak, egyszerűsödnek, nyomon követhetőbbek a több évre ütemezett támogatásokkal szemben. A forráshiány miatt elutasított pályázatok száma mutatja, hogy a leghátrányosabb kistérségek önkormányzatai jelentős problémákkal küzdenek, és rendkívül nehéz a kötelező és egyéb feladatellátásukkal összefüggő fejlesztési tevékenységeket finanszírozni. Egyértelműen nehézséget okoz az önkormányzati tulajdonú közintézmények fenntartása, állagmegóvása. Pozitív eredményként értékelhető, hogy a települések a termelő és humán infrastruktúra-fejlesztései mellett igyekeznek a lakosság életminőségét javítani az akadálymentesítéssel, illetve a közterületek fejlesztésével. Ezzel szemben elmondható, hogy a jogalkotói szándék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a gazdaságfejlesztést szolgáló beruházások igen csekély számban képviseltetik magukat a támogatott beruházások között.

2008-ra vonatkozó tervek, elképzelések 2008-ban a hazai támogatási rendszer keretében folytatódik az önkormányzatok támogatása decentralizált fejlesztési források révén. A regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe a leghátrányosabb kistérségek támogatásának érdekében ismét 5,8 milliárd forint kerül. 2008-ban a támogatási célok párhuzamosságának kiszűrése a decentralizált önkormányzati pályázatok esetén is elkerülhetetlen annak érdekében, hogy a hazai és az uniós források egymás kiegészítéseként érvényesüljenek. A korábbi évekhez képest néhány jelentősebb módosítás várható a 2008. évi felhasználási rendelet megalkotása során, így például a projektcsomagok támogatását eltörlik, figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait. A felhasználási rendeletet várhatóan 2008 februárjában nyújtják be a kormányhoz, így a pályázati felhívások megjelentetése március közepén várható. A rendelkezésre álló források révén lehetőség nyílik arra, hogy az egyéb előirányzatok keretében elérhető forrásokhoz képest a LEKI többletként nyújtson segítséget a területi különbségek csökkentéséhez, és hozzájáruljon a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők életminőségének javításához. Készítette: Bodor Gabriella és Búzásné Szőke Zsuzsanna, ÖTM, Területfejlesztési Főosztály XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február



31

Felhívás a „Magyarország jelentős vízgazdálkodási  kérdései” című vitaanyag véleményezésére A Víz Keretirányelvhez (VKI) igazodó magyar vízpolitika célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának megteremtése. A kitűzött cél elérése érdekében elsődleges fontosságú a szakmai szervezetek mellett a lakosság és annak különböző csoportjait képviselő társadalmi szervezetek széles körű bevonása. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2007. december 22-én nyilvánosságra hozott „Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdései” című anyag társadalmi vitája megkezdődött. A 43 oldalas, közérthetően megfogalmazott vitaanyag megtekinthető a www.euvki.hu, valamint a www.vizeink.hu honlapokon. A vitaanyag tartalma:  A hazai adottságok és meghatározó folyamatok (országos szint) A hazai vízgazdálkodás nagy kihívásai  A Duna A Duna rövid természetföldrajzi jellemzése A Duna hazai, közvetlen vízgyűjtőjének jelentős vízgazdálkodási kérdései  A Tisza A Tisza rövid természetföldrajzi jellemzése A Tisza hazai, közvetlen vízgyűjtőjének jelentős vízgazdálkodási kérdései  A Dráva A Dráva rövid természetföldrajzi jellemzése A Dráva hazai, közvetlen vízgyűjtőjének jelentős vízgazdálkodási kérdései  A Balaton A Balaton és vízgyűjtőjének rövid természetföldrajzi jellemzése A Balaton és vízgyűjtőjének jelentős vízgazdálkodási kérdései A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatában a jelentős vízgazdálkodási kérdések megvitatására hat hónapos konzultációs időszak áll rendelkezésre. Az észrevételeket 2008. június 22-éig lehet küldeni a dokumentum 4. oldalán található információk alapján az alábbiak szerint:  országos jelentőségű kérdés esetén a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság elektronikus címére: [email protected]  helyi jelentőségű vitapont esetén pedig a területileg illetékes szervezet elektronikus címére. Véleményével Ön is elősegíti a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását. Készítette: Klingné Ábrahám Judit ÖTM, Területfejlesztési Főosztály a VKI Tárcaközi Bizottság tagja



32


Az önkormányzatok, helyi közösségek szerepe  a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiában Nemzetközi áttekintés A Kárpát-medence – földrajzi adottságai miatt – a globális éghajlatváltozásnak fokozottan kitett térség. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérsékleti és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, az egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt. Az ENSZ egyik tudóscsoportja megállapította, hogy a klímaváltozásnak az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. A klímaváltozás hatására a már ismert területi egyenlőtlenségek (nyugat–keleti lejtő, városias térségek egyenlőtlenségei, falu-város ellentmondásai, nagy társadalmi különbségek, a területek gazdasági differenciáltsága) is fokozódhatnak. Elkerülhetetlen ezért a területhasználat erősebb kontrollja, a településnövekedés átgondolása a fenntartható településfejlődés előtérbe állításával. A Környezet és Fejlődés Világbizottság már 20 évvel ezelőtt a földi környezetet és a társadalmakat veszélyeztető legsúlyosabb problémák között tartotta számon az éghajlat kedvezőtlen változását és annak kockázatait. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint napjaink jelentik az utolsó pillanatot annak elkerüléséhez, hogy a Föld éghajlatában visszafordíthatatlan változások következzenek be. A tudományos kutatások során megállapították, hogy a földi átlaghőmérséklet 2 ºC-kal való megemelkedése már jelentős mértékű negatív hatású ökológiai és társadalmi-gazdasági következményekkel jár, ezért az e fölötti hőmérséklet-emelkedést mindenképpen el kell kerülni, és el kell kezdeni a globális üvegházhatású gázkibocsátások csökkentését. A globálisan várható kétfokos hőmérséklet-emelkedéshez ezért meg kell tanulnunk alkalmazkodni az élet minden területén. Mindezen kockázatokat felismerve 1992-ben aláírták az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét, amelyhez valamennyi ENSZ-tagállam csatlakozott. A keretegyezmény kinyilvánította ugyan, hogy az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt cselekedni kell, de az egyes országoknak nem adott jogilag kötelező érvényű irányadó számokat és határidőket. Ennek következménye, hogy 1997-ben, kizárólag a fejlett országokra, illetve a piacgazdaságra áttérő, úgynevezett átmeneti gazdaságú közép-és kelet-európai országokra vonatkozóan aláírták a Kiotói Jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében az iparosodott államok és az „átmeneti gazdaságú” országok – ezúttal már jogilag kötelező érvénnyel – vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest kibocsátásukat a 2008–2012 közötti időszakban átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik. Sajnos a fejlődő országok saját jólétük kialakításának veszélyeztetése miatt semmilyen jogilag kötelező korlátozást nem fogadtak el. A kelet-közép-európai országok eltérhettek ettől a viszonyítási szinttől, ezért Magyarország bázisperiódusa az 1985–1987 közötti kibocsátások átlaga. Hazánk a bázisévhez viszonyítva 6 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt. Az Európai Unió igen következetes a Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségeinek teljesítésében, ezért az EU-15-ök részéről a Kiotói Jegyzőkönyvben előírtakkal szemben 8 százalékos kibocsátáscsökkentésre tett ígéretet. Az Európai Unió ezt a célt az energiahatékonyság növelésével, energiatakarékossági intézkedésekkel, valamint a megújuló természeti erőforrások növekvő felhasználási arányával kívánja megvalósítani. A Kiotói Jegyzőkönyv csak 2012-ig tartalmaz konkrét kibocsátásszabályozási feladatokat, ezért jelenleg is folynak a tárgyalások a 2012 utáni kibocsátáscsökkentés mértékéről. A kiotói vállalások teljesítése érdekében 2005 januárjától az unió mind a 25 tagállamára nézve kötelező jelleggel beindította a kibocsátási jogok kereskedelmét (uniós emissziós kereskedelmi rendszer), amelynek keretében mintegy 12 ezer, EU-tagállamban működő ipari létesítmény kereskedhet szabadon a szén-dioxid kibocsátására jogosító engedélyekkel, amely engedélyek egyúttal a korlátozást is magukban foglalják.

Üvegházhatású gázok: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC-k), kén-hexafluorid (SF6).




33

Hazai feladatok az éghajlatváltozás tükrében Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény írja elő, hogy Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát (NÉS) kell készíteni. A stratégia magában foglalja az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat és az ezek végrehajtásához szükséges eszközöket. A stratégiát az Országgyűlésnek határozattal kell elfogadnia. Az elkészült tervezetet, valamint a NÉS úgynevezett stratégiai környezeti vizsgálatát a kormány tanácsadó szerve, az Országos Környezetvédelmi Tanács megvitatta. Már előzetesen sor került a civil partnerekkel folytatott társadalmi egyeztetésre is. A Környezetvédelmi Minisztérium honlapján keresztül ez év nyarán a tervezettel kapcsolatban észrevételeket lehetett tenni. Az Éghajlat-változási Stratégiát először a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A kormány a stratégiát annak elfogadását követő két év elteltével, azt követően ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatról szóló előterjesztést az Országgyűlés részére kell benyújtani elfogadásra. A NÉS végrehajtását a kétévente kidolgozásra kerülő és a kormány által elfogadott Nemzeti Éghajlat-változási Programok fogják megvalósítani. A NÉS alapján kidolgozandó éghajlat-változási programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:  az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése és növekedésének megelőzése érdekében meghatározott intézkedéseket, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait,  az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás szükséges lépéseit, finanszírozási forrásait,  az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását,  a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A kormánynak az Országgyűlés előtt évente be kell számolnia a program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. A NÉS tehát egy olyan ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, amely minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint, és meghatározza Magyarország középtávú klímapolitikájának irányát. Az éghajlatváltozás kockázatának korlátozását alapvetően az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehet elérni, ezért a kibocsátásokat tényleges mérsékelni kell az energetikában, közlekedésben, az ipar, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. A stratégia jellegzetessége, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban integrálódik a hazai fejlesztéspolitikába, szemléletet formál, prioritásokat jelöl meg, valamint meghatározza a kormány szerepét és felelősségét a végrehajtásban, a folyamatok értékelésében és ellenőrzésében. Az Európai Bizottság által 2007 júniusában elfogadott, az unió éghajlat-politikáját meghatározó Zöld könyv alapján a klímaváltozással kapcsolatos beavatkozásokat tehát nem önállóan kell tervezni és végrehajtani, hanem az integráció elvének megfelelően szerves egységben a közösségi forrású tervezésekkel és fejlesztésekkel, azaz az alkalmazkodási politikát be kell építeni a fejlesztéspolitikába.

Finanszírozás

A NÉS-nek nem feladata a költségek hozzárendelése, csak a finanszírozási lehetőségek felvázolása. A költségvetési forrásokat a NÉS végrehajtásának érdekében a kétéves klímaváltozási programokhoz vagy a hosszabb távú tevékenységekhez kell hozzárendelni. A tervezett költségvetési források mellett az állam a nemzetközi vagy uniós emissziós kereskedelmi rendszerből származó bevételeket is kibocsátásmérséklési és alkalmazkodási célokra fordítja. Emellett már hatályos az a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) működését szabályozó kormányrendelet, amely lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország az első kiotói vállalási időszakban, vagyis 2008–2012 között meglevő kibocsátási kvótáit magasabb áron tudja értékesíteni, mint ahogy azt egyébként tehetné. A ZBR ugyanis garantálja, hogy a bevételek a vásárló ország számára átlátható és ellenőrizhető módon kizárólag kibocsátáscsökkentő („zöld”) programokat, beruházásokat finanszíroznak.

A Zöld könyv (Green Paper) az Európai Bizottság által kiadott dokumentum (nem feltétlenül könyv). Célja egy-egy terület legfontosabb megoldandó kérdéseinek azonosítása és az érdekeltek (közösségi és tagállami adminisztrációk, civil szervezetek, érdekérvényesítő csoportok) bevonása a probléma megvitatásába. A konzultáció után alakítja ki a Bizottság az álláspontját, és teszi meg előterjesztését a jogszabályalkotásra. 323/2007. (XII. 11.)Korm. rendelet A Zöld Beruházási Rendszerből (ZBR) származó bevételek elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, meglévő épületek energiahatékonyságának növelését célzó programokat, beruházásokat fognak finanszírozni.



34


A NÉS végrehajtásában részt vevő szereplők

A klímapolitikában meghatározott célok elérésére a társadalom különböző szereplői részére eltérő eszközök állnak rendelkezésre, de fontos, hogy az egyes érintettek egymással összefogva segítsék elő a stratégiában rögzített célok megvalósítását. Az állami szervek feladata a megfelelő jogi-gazdasági szabályozórendszer kialakítása, a támogatási rendszerek felülvizsgálata, átalakítása, a megfelelő hitelkonstrukciók kidolgozása, valamint a piaci verseny elősegítése az éghajlatvédelmi szempontból fontos területeken. A lakosság a fogyasztási szokásainak megváltoztatásával, életmódváltással, klímabarát közlekedési eszközök megválasztásával járulhat hozzá a kedvezőtlen éghajlat-változási tényezők csökkentéséhez. A helyi közösségek, az önkormányzatok számára fontos a példamutatás, az információk, a tapasztalatok cseréje. A régiók törvényi felhatalmazással készített területfejlesztési stratégiájukba, programjukba építhetik be a szükséges beavatkozásokat. Az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez szükség van az üzleti világ energiatakarékosságára, környezettudatosságára, de a média segítségére és támogatására is.

Önkormányzatok, helyi közösségek szerepe a NÉS-ben

Addig, amíg a klímavédelemben a kibocsátáscsökkentési törekvések csakis globális összefogás esetén vezethetnek eredményre, az alkalmazkodási lépések helyi és regionális szinten önállóan is sikeresek lehetnek. A 2007 márciusában az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága által közreadott „Küzdelem a klímaváltozással” című jelentés ajánlásként fogalmazta meg, hogy a hatásvizsgálati és alkalmazkodási kérdések tipikusan helyben megoldandó feladatok, azaz sok közös vonás lehet egy-egy térség és gazdasági szektor tennivalói között. A megoldások helyi szintű kidolgozása hatékonyabb lehet, mintha az állam központosított módon próbálna minden lehetőséget előre szabályozni. Magyarország területi adottsága és állapota igen differenciált. A vizsgálatok alapján nyugat–keleti irányú szárazosodás, a hőmérséklet-emelkedésben pedig észak–déli tendencia figyelhető meg. Következésképpen a régiók, kistérségek érzékenysége, sérülékenysége, így kockázata is eltérő, és ezt az alkalmazkodási lépésekben, megoldásokban mérlegelni kell. A régiókra, kistérségekre vagy természetes tájakra, településekre olyan felkészülési programokat célszerű kidolgozni, amelyek tükrözik az érintett terület sajátosságait. Igen fontos tehát, hogy minél több régió és település készítsen az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét helyi elképzeléseket, intézkedéseket. A településeken fontos az olyan, az önkormányzatok és a lakosság felkészülését szolgáló forgatókönyvek kidolgozása, ahol általános keretfeltétel a fenntartható település megvalósítására való törekvés. Ezeknek a stratégiáknak azután meg kell jelenniük a helyi településrendezési tervekben, a hozzájuk kapcsolódó eszközökben, a környezetvédelmi programokban és ezzel párhuzamosan a jogilag kötelező erejű építési szabályzatokban is, akár településrendezési eszközökkel, építési tilalmakkal (pl. a települések átszellőzésének biztosítása, az ismételten árvizek által sújtott települések veszélyeztetett részeinek elhagyása, szabad vízfelületek, rehabilitált patakmedrek és ivókutak kialakítása, városi hőszigetek létrejöttének megelőzése, távfűtés elterjesztése a városi és vidéki településeken, hőszivattyúk alkalmazása, árvíz-, aszály-, belvízkezelés, vízminőség-védelem, csatornázási, szennyvíztisztítási feladatok stb.). Az elvégzendő feladatok a vízgazdálkodástól a humán szféráig számos területet érintenek ugyanúgy, ahogy maguk a problémák is számos tényező egymásra hatásából keletkeztek. Az emberi tevékenység a mikro-, majd a mezo- és makroklíma befolyásolásával jutott el a globális klíma megváltoztatásáig, tehát a kármérséklésnek, a kárfelszámolásnak és a helyreállításnak is helyi szinten kell elkezdődnie, építve az önkormányzatok, régiók szerepvállalására, fokozott teret hagyva a helyi döntéseknek, erősítve a kistérségek szerepét.

Összegzés Összefoglalásként elmondható: ahhoz, hogy a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiában lefektetett feladatok elvégezhetők legyenek, kiemelten fontos a helyi közösségek megnyerése olyan megoldásokhoz, amelyek költségkímélő hatásuk mellett csökkentik az energiafelhasználást, védik, óvják a környezetet, és egy jobb, egészségesebb életminőséget tesznek lehetővé. Párbeszédet kell kezdeményezni a vállalkozásokkal, partneri viszonyt kell létrehozni az üzleti szféra és az éghajlat-változási stratégiában érintett kormányzati szervek, a régiók és önkormányzatok között, velük együtt, közösen munkálkodva egy új „zöld” és/vagy „fenntarthatósági társadalmi szerződés” megalkotásán, szükség esetén minden módszertani segítséget is biztosítva a stratégiák összeállításához. A feladatok végrehajtásában érvényesülnie kell a decentralizációnak, a regionalizmus elvének, azaz a klímaváltozáshoz kapcsolódó intézkedések megvalósításának, a munka- és hatáskör megosztásának a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, vagyis minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Összeállította: Cs. Pavisa Anna dr. szakmai tanácsadó ÖTM, Területfejlesztési Főosztály

Forrás: az MTA-KvVM által összeállított VAHAVA-tanulmány (2006).




35

Az Országos Főépítészi Kollégium 6/2007. számú  állásfoglalása az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésről

A

z Oktatási és Kulturális Minisztérium az önkormányzati főépítész szakirányú továbbképzés időtartamát négy félévben maximalizálta, így az eredetileg elképzelt egy hónapos kihelyezett gyakorlatot törölni kell a tantervből. A képzést követően minden hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni, amelynek témája a közösen kiválasztott önkormányzat főépítészi iroda gyakorlatához illesztendő kell legyen. A kidolgozandó témát a hallgatónak az adott főépítészi irodától kell beszereznie, megkapnia és azt a tanszékkel jóváhagyatni. A munka során a hallgatóknak folyamatosan konzultálniuk kell az önkormányzatokkal (ha nincs főépítész, a polgármesterrel/alpolgármesterrel) is az egyes munkafázisok részeként, és erről igazolást kell kérniük. Ezzel a megoldással pótolni lehet az eredetileg tervezett, kihelyezett gyakorlatot, és a négy félévbe is belefér az oktatás. A szakdolgozatot legkorábban a képzést követő félév elteltével lehet védésre benyújtani, és a záróvizsgát a képzés befejezését követő három éven belül lehet letenni. Javaslatok a konzulens főépítész kiválasztásához:  gyakorló főépítész saját „hazájával” kapcsolatban készítendő szakdolgozata esetén a magasabb „szintű” főépítész legyen a konzulens főépítész;  főépítészt nem alkalmazó önkormányzat esetén a magasabb „szintű” főépítész legyen a konzulens főépítész;  főépítészi irodán dolgozó személy esetén az első bekezdés szerint azzal, hogy a konzulens főépítésznek az érintett „hazai” főépítész véleményét ki kell kérnie;  (még) nem főépítészként készítendő szakdolgozat esetén a „hazai” főépítész legyen a konzulens főépítész, ennek hiányában az első két bekezdésben foglaltak szerinti főépítész legyen a konzulens főépítész;  gyakorló főépítész, valamint a főépítészi irodán dolgozó személy nem saját „hazájával” kapcsolatban készítendő szakdolgozata esetén a magasabb „szintű” főépítész legyen a konzulens főépítész a „hazai” főépítész véleményének kikérésével;  a főváros vonatkozásában készítendő szakdolgozat esetén az érintett kerületi főépítész(ek) legyen(ek) a konzulens főépítész(ek) a fővárosi főépítész bevonásával;  térségi feladatválasztás esetén a megyei főépítész, illetve ha nincs megyei főépítész, akkor az állami főépítész legyen a konzulens főépítész;  nagyobb térségi feladat, illetőleg megyehatáron átnyúló feladat esetén az illetékes állami főépítész legyen a konzulens főépítész. Egyéb javaslatok:  javasolt a konzulens főépítész aktív bevonása a munkába (mentor) javadalmazással;  minden esetben a konzulens főépítésznek is opponálnia kell a szakdolgozatot;  a szakdolgozat egy példányát az illetékes önkormányzatnak át kell adni;  az Országos Főépítési Kollégium kapjon írásos tájékoztatót a BME Urbanisztika Tanszékétől a szakmérnöki képzés értékeléséről az első évfolyam befejezését követően, segítendő a tervezett közös megbeszélést, a további feladatok meghatározását. Az Országos Főépítészi Kollégium a továbbiakban is megad minden segítséget a BME Urbanisztika Tanszék részére a képzéshez. Az állásfoglalás a Kollégium 2007. december 11-i ülésén elhangzottak figyelembevételével került véglegesítésre.

Philipp Frigyes Vác város főépítésze a Kollégium elnöke



36

Turizmus és sport



Turizmus – hírek röviden

Elkezdődött a Reneszánsz Év 2008

A

Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából tervezett rendezvénysorozat január 22-én indult, és egy évvel később ugyanezen a napon ér véget. Országosan mintegy 66 múzeum és kiállítóhely, 20 intézmény, 25 egyesület és szervezet jelezte részvételét. A programokról részletesen tájékozódni lehet www.reneszanszev.hu honlapon.

2008 a Vizek Éve is

A

Magyar Turizmus Zrt. a 2006-os Nagy Ízutazás és a 2007-es Zöldturizmus Éve sikerére alapozva 2008-ban is folytatja tematikus évad koncepcióját a magyar lakosság felé irányuló kommunikációban, és a vizet állítja belföldi marketingtevékenységének fókuszába. A víz kiválasztását indokolja az egészségtudatosság növekedése, valamint az, hogy a különböző motivációjú belföldi utazások között a vízparti üdülésnek és az egészségturizmusnak kiemelt szerep jut: a belföldi főutazások leggyakoribb motivációja (39,7%) a vízparti üdülés. A Magyar Turizmus Zrt. 2008-ban egész évben kiemelt hangsúlyt fektet a szálláshelyek hét közbeni forgalmának növelésére irányuló akciók szervezésére. A Vizek Évében két nyári hónap kivételével (július és augusztus) egész évben tart majd az aktuális régióban a 3 = 4 akció, amelynek keretében a csatlakozott szálláshelyeken a negyedik éjszakát ajándékba kapják az akcióban meghatározott időszak alatt (hétfőtől csütörtökig) szállást foglaló vendégek. A szálláshelyek mellett a 3 = 4 kedvezmény fürdőbelépők vásárlásakor is igénybe vehető. A kampányév során január és június, majd szeptember és december között minden hónapban egy-egy turisztikai régió mutatkozik be, és várja szállásdíjkedvezményekkel a vendégeket, júliusban és augusztusban pedig az ország népszerű élővizeire irányítja a belföldi utazóközönség figyelmét a Magyar Turizmus Zrt. A tematikus kampány keretében 2008 egyes hónapjaiban az alábbi régiók kerülnek a középpontba: Egészségturizmus tematika Január Nyugat-Dunántúl Február Észak-Alföld Március Dél-Alföld Április Közép-Dunántúl Élővizek tematika Május Június Július Augusztus

Balaton Tisza-tó Élővizek országszerte Élővizek országszerte

Egészségturizmus tematika Szeptember Észak-Magyarország Október Dél-Dunántúl November Balaton December Budapest-Közép-Dunavidék A Magyar Turizmus Zrt. valamennyi marketingeszközét a kampányév szolgálatába állítja. Kiemelt szerep jut a nemzeti turisztikai marketingszervezet által a kampányévre egyedi arculattal elkészített www.vizekeve.hu honlapnak, ahol egész évben valamennyi, a Vizek Éve programjaival és akcióival, valamint az ország egészségturisztikai kínálatával kapcsolatos tudnivaló megtalálható.



Turizmus és sport

37

Kiépül a Mária Út, a Via Maria

M

ariazelltől Magyarországon át Csíksomlyóig 2009-re létrejön a Mária Út, a Mária-tisztelet összefüggő zarándokúthálózata. Vas megyéből több település máris bekapcsolódott a zarándokút kialakításába, Kőszeg az elsők között. A több nagy nemzetközi zarándokút körül a Mária Út az első olyan kezdeményezés, amely keresztülszeli Magyarországot, és útvonalváltozataival együtt egységes úthálózatot alkot. Az útvonal a Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket, emlékeket köti össze, a teljes hossza mintegy 1400 kilométer. A főútvonal Magyarország északi részén, öt régiót érintve halad végig, magában foglalja Budapest mellett például Máriapócsot is. Létrehozását a Mária Út Közhasznú Egyesület 2006-ban kezdte el szorgalmazni. Az egyesület célja, hogy a szervezet által biztosítandó szakmai ismeret garantálja az útvonal egységes megjelenítését, a projekthez kapcsolódó pályázatírást. A 2009-ig tartó időszakban a Mária Út alapinfrastruktúrája jön létre. A projekt során megvalósuló fejlesztések magukban foglalják a zarándokút gyalogos, kerékpáros és autós útvonalának feltérképezését, bejárását, dokumentálását, kialakítását (útjelzés, útvonali műtárgyak), a kegyhelyek, hagyományok felkutatását és fejlesztését, valamint a szálláshelyek akkreditációját, fejlesztését, továbbá a Mária Út turisztikai szolgáltatáscsomagjának kialakítását, a zarándokút promócióját. A hét elején Kőszeg képviselői döntöttek arról, hogy támogatják a Mária Út létrehozását, Vas megye önkormányzata több településsel is részt vállal az út létrehozásában.

Miskolc és Gyula mellett idén Tokaj nyerte el a Kultúra Magyar Városa címet

T

okaj város polgármestere nagy jelentőséget tulajdonít a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésének, hiszen az utóbbi években nemcsak színvonalas kulturális rendezvényeket sikerült Tokajba hozni, kiváló művészek részvételével, hanem a város és a tágabban vett környék művészetpártoló közönségét is sikerült mozgósítani. Tokajban az elmúlt esztendőkben sikerült egy kulturális beruházási dömpinget is elindítani. Sikerrel működik a Zsinagóga, más nevén a Kulturális és Konferencia Központ. A Városi Könyvtár a klasszikus könyvtári funkciók mellett olyan rendezvényeket szervez, amelyek képesek a város lakosságának minden rétegét megszólítani. Épül a város körüli nagyrégió számára a Paulay Ede Városi Színház, amely befogadó színházként működik majd. A város a kiemelt uniós projektekből 2,2 milliárd forintos összberuházással megépítheti a 2400 fő befogadóképességű Fesztiválkatlant, ami a tervek szerint két év múlva valósul meg a Patkó bányában. (www.tokaj.hu)

Új látogatási útvonalak a fertődi Esterházy-kastélyban

A

fertődi Esterházy-kastélyban, még restaurálásra váró melléképületeket is bevonva, kiállítják azokat a kastélyból való felszerelési és más műtárgyakat, amelyeket az elmúlt évek során sikerült összegyűjteni a környező településekről és Budapestről. A fejlesztési terveket is megtekintheti a nagyközönség. Idén 1,7 milliárd forintos projektként nemcsak a külső homlokzat felújítása folytatódik a franciapark felé eső részen, hanem a belső restaurálások is elkezdődnek – így például a Sala Terrena, a lépcsőház és a zeneterem renoválása is –, egyes helyeken üvegfolyosókat építenek, hogy a látogatók közvetlen közelről láthassák, miként újítják fel a kastélyt, hogyan dolgoznak a restaurátorok. Tavaly a felújítások ellenére is 154 ezer látogató kereste fel a nevezetes épületet, mintegy tízezerrel többen, mint 2006-ban. Idén áprilistól a kastélyban kap helyet a fertődi Tourinform-iroda.

Utazás Kiállítás

A

z idén a megszokottnál korábban, február 28. és március 2. között jelentkező Utazás Kiállítás kínálatában még több szakmai program, számos újdonság és úti cél, valamint színes kísérő esemény szerepel a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Ismét rekordszámú ország képviselteti magát a gazdag belföldi kínálat mellett, összesen közel 20 ezer négyzetméteren. Az idei díszvendég Szlovénia lesz, a hangsúlyos téma pedig a hazai vízi világ, és először kap kiemelt megjelenési lehetőséget úti cél – ezúttal Vietnam – „ígéretes desztinációként”. A külföldi kiállítók és turisztikai lehetőségek ezúttal is az A pavilonban, a belföldiek pedig két helyen, a B és D pavilonban fogadják az érdeklődőket, de előreláthatóan jövőre már az idén őszre elkészülő új G pavilonban lesz a magyarországi kínálat. Az Utazás Kiállítással egy időben rendezik meg a Culinary Expo és Gasztro Show-t, a II. Leader Expót, valamint a Karát nemzetközi ékszerkiállítást.



38

Turizmus és sport

Fontos tudnivalók a szállodák osztályba sorolásához

A

KSH Pécsi Igazgatósága felhívással fordul az érintettekhez, hogy kereskedelmi szálláshelyeikről hiteles adatokat közöljenek, amikor eleget tesznek adatszolgáltatási kötelezettségüknek. 2004. január 1-jétől a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló a 110/1997.(VI. 25.) Korm. rendelet ágyvagy szobaszámban nem korlátozza a magánszálláshelyek működését. Így előfordulhat – a múltban legalábbis megtörténhetett, és napjainkban fokozott annak az esélye –, hogy egy-egy kereskedelmi szálláshely különböző megfontolásokból töröltetni kívánja magát a kereskedelmi szálláshelyek közül, egyben magánszálláshely üzemeltetését jelenti be ugyanarra az objektumra. Úgy tűnhet, hogy tömegesen „szűnnek meg” kereskedelmi szálláshelyek, ezért a rendelkezésre álló szálláskapacitás és a vendégforgalom csökken. Ez azonban csak látszat, ami a rendszeres statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából fakad. Mindenképpen az a célunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai és tájékoztatói – „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma”, „Szállodai mutatószámok” (lásd: www.ksh.hu, illetve www.szamokbanutazunk.hu) – hiteles adatokat közöljenek. Kérjük az érintetteket, hogy fokozott körültekintéssel járjanak el, és az önkormányzatok számára a napokban aktuális, a szálláshelyek nyilvántartásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségük (OSAP 1965, 1761, 2076) teljesítésénél ezt a körülményt vegyék figyelembe. Amennyiben az átminősítések az Önök területén jellemzővé válnának, vagy tömegesen fordulnának elő, kérem, értesítsék a KSH Pécsi Igazgatóságán Hering Tamást vagy Németh Zoltánt az alábbi telefonszámon vagy e-mailen: tamas.hering@ ksh.hu, tel.: (06 72) 533-346; [email protected], tel.: (06 72) 533-397. Segítő közreműködését előre is köszönjük!



Turizmus és sport

39

Magyarország a Dakar Series első versenyhelyszíne  – Közép-Európa Rali 2008. április 19–26.

M

agyarország megnyerte annak a lehetőségét, hogy az idei év egyik legnagyobb nemzetközi érdeklődésre számot tartó sport- és médiaeseménye hazánkban legyen. Magyarország számára ez mind turizmus és országmarketing, mind sportszakmai szempontból kiemelt jelentőségű program.

Dakar Series – a „Dakar Sorozat” 2008 januárjában a Dakar Rali történetében először terrorfenyegetések miatt felelős döntés meghozatala után a licenctulajdonos szervező cég, az A.S.O. törölte a versenyt. A szervezők átgondolva a Dakar eddigi struktúráját, új ralisorozat elindítását jelentették be, amelyet Dakar Series-nek neveztek el. Ennek a sorozatnak első versenyhelyszínéül Magyarországot választották.

A Közép-Európa Rali A Dakar Series Central European Rally (CER), vagyis a Közép-Európa Rali Budapestről indul, és négy magyarországi, valamint három romániai (erdélyi) szakasz után Balatonfüreden fejeződik be. A gyorsasági szakaszok csak olyan honvédségi katonai lőtereken lesznek, amelyek rendszerint hasonló rendezvények színterei. Az ún. összekötő szakaszokon a versenyben részt vevő gépjárművek a KRESZ-szabályok betartásával közlekednek, melyeket a szervezők külön traffipaxok telepítésével is ellenőriznek. A Dakar Ralihoz hasonlóan a Közép-Európa Ralin is három járműkategóriában lehet indulni (motorkerékpár vagy quad, autó és kamion), illetve két versenykategóriában: professzionálisban vagy amatőrben. Az A.S.O.-hoz eddig beérkezett jelentkezések alapján várhatóan mintegy 250 versenyző (100 autó, 100 motor, 20 kamion) indul el a Dakar pótlásaként rendezett 2008. tavaszi versenyen, amelyről előreláthatólag 150 újságíró tudósít majd a világ minden pontjára.



40

Turizmus és sport

A Közép-Európa Rali 2008 programja Dátum

2008. április 17. 2008. április 18. 2008. április 19. 2008. április 20. 2008. április 21. 2008. április 22. 2008. április 23. 2008. április 24. 2008. április 25 2008. április 26. 2008. április 27.

Program

Bemutatkozó fesztivál Szegeden A magyar versenygépek műszaki átvétele Budapesten A külföldi versenygépek műszaki átvétele Budapesten Budapest–Nagybánya szakasz Nagybánya–Szováta szakasz Szovátai szakasz Szováta–Debrecen szakasz Debrecen–Veszprém szakasz Veszprémi szakasz Veszprém–Balatonfüred szakasz, díjkiosztó, gálaest Hazautazás

Látványos showműsor Gyorsasági szakasz a táborfalvai lőtéren

2 gyorsasági szakasz a táborfalvai lőtéren 2 gyorsasági szakasz a jutaspusztai lőtéren Gyorsasági szakasz a jutaspusztai lőtéren

A Közép-Európa Rali rendezési költségei A 2008. évi Közép-Európa Rali egy teljesen új kezdeményezés, amely megalapozhatja a Dakar Series sorozat sikerét. Az A.S.O. ezért idén különösen nagy terhet vállal a versenyből. A Magyar Turizmus Zrt. 200 ezer eurós (2007. januári árfolyamon kb. 52 millió forint) támogatása mellett az A.S.O. további 800 ezer eurós költséget vállal magára. A verseny szervezéséért és technikai lebonyolításáért, a szerződő partnerek felé való helytállásáért minden felelősséget az A.S.O. vállalt. A magyar állam tehát kivételesen kedvező feltételekkel állapodott meg az esemény befogadásáról.

A Közép-Európa Rali turisztikai hatása Csupán a többletturizmusból fakadó adóbevételi hatás bőven fedezi a hozzájárulásként fizetendő 52 millió forintos állami kiadást, sőt a feltételezések ismeretében kijelenthető, hogy a Dakar Series Central European Rally megrendezése jelentős többletbevételi forrást generál a magyar államnak.



Turizmus és sport

41

A Közép-Európa Rali és a természet A gyorsasági szakaszok csak olyan honvédségi katonai lőtereken lesznek, amelyek rendszerint hasonló rendezvények színterei, csak a már meglévő utakat használhatják a versenyzők. Az ún. összekötő szakaszokon a versenyben részt vevő gépjárművek a KRESZ-szabályok betartásával közlekednek, melyeket a szervezők külön traffipaxok telepítésével is ellenőriznek. A szervező francia cég különösen nagy figyelmet fordít a pályák környezetének helyreállítására is. A verseny után tereprendezést végeznek, és eltakarítják a nézők után esetlegesen keletkező hulladékot.

A Közép-Európa Rali médiamegjelenései A 2008-as versenylemondást követően a közép-európai futam megrendezésének hírét minden bizonnyal kiemelt figyelem fogja követni. Várhatóan a Dakar Series közép-európai futama hasonló publicitást kap, mint eddig a Dakar Rali. Az Eurosport élőben közvetíti az eseményt, valamint az A.S.O. három nemzetközi hírszolgáltatóval is leszerződött, és 300 ezer eurós költségvetéssel készül a saját műsorkészítésre. A Dakar Series-ről szóló hírek révén Magyarország kiemelt figyelmet fog kapni a nemzetközi médiában.

 Sikeres magyar versenyzők köszöntése A

Parlamentben fogadta Mandur László, az Országgyűlés elnöke Cseh Lászlót és Gyurta Dánielt, a hazai rövidpályás Európa-bajnokság két magyar aranyérmesét. A rendezvényen jelen voltak a hazai úszósport képviselői és vezetői. A kormányt dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára képviselte. Az államtitkár köszönetet mondott a csodálatos percekért, amelyekkel magyar úszóink a rajongóikat megajándékozta. A rendezvényen sor került Szakadár Lászlónak, az Európai Úszóliga (LEN) igazgatójának kitüntetésére is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy valamennyi pozitív esemény mérce mindazoknak, akik ezután rendeznek majd Eb-t. Az elmúlt évek három nagy eseményének – ifjúsági Eb, felnőtt Eb és a rövidpályás Eb – sikere garancia lehet arra, hogy úszóink az olimpia évében is sok örömet szereznek majd nekünk.



42

Turizmus és sport

Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből  – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap közös pályázatot hirdetett a 2008. évben megvalósuló nemzetközi, országos turisztikai vonzerővel bíró kulturális rendezvények, programsorozatok/fesztiválok támo-

gatására.

2008-ban a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 400 millió forint. Azok a rendezvények kaphatnak támogatást, amelyek belföldön valósulnak meg, magas kulturális értéket képviselnek, hozzájárulnak a pozitív országkép kialakításához. További fontos szempont, hogy a rendezvény a 2008-as naptári évben záruljon, a rendezvény gerincét alkotó programok, azok helye és ideje a kiírás időpontjában ismertek legyenek, költségvetésük pedig elérje az 50 millió forintot. További elvárás, hogy a rendezvény széles tömegek számára kínáljon vonzó programot, a közönség létszáma elérje a 10 ezer főt. Sikeres pályázat esetén az elnyerhető legmagasabb támogatás 20 millió forint, ugyanakkor a támogatás összege nem lehet magasabb a rendezvény összköltségének 20 százaléknál. A pontos feltételek a pályázati felhívásban találhatók meg. A pályázati felhívás a www.nka.hu és a www.otm.gov.hu honlapon érhető el. A pályázat beadási határideje 2008. február 19. *** Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára fogadta a Kínai Turisztikai Hivatal (CNTA), valamint a Kínai Államtanács vezetőiből álló ötfős delegációt. A magas rangú kínai küldöttség 2008. január 29-én – egy hat országot érintő európai tanulmányút részeként – érkezett hazánkba. A küldöttség látogatásának célja a magyar turizmuspolitika, valamint a turizmussal kapcsolatos jogszabályok megismerése volt. Zhang Jianzhong, a CNTA Politikai és Jogi főosztályának vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban dinamikusabbá vált turisztikaiforgalom-növekedés szükségessé teszi Kína számára az irányítási és jogi környezet újragondolását, a megváltozott körülményeket figyelembe vevő eszközök kidolgozását. Hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban Magyarország válhat az egyik legnépszerűbb turisztikai desztinációvá a kínai turisták számára Kelet-Közép-Európában. Kovács Miklós ismertette a magyar–kínai turisztikai kapcsolatok legfontosabb pilléreit. A kétszámjegyű növekedési tendenciát tükröző turistaforgalmi adatok mellett megemlítette a kínai turistacsoportok magyarországi beutazását szabályozó ún. ADS (approved destination status – jóváhagyott célországi státusz) megállapodás gördülékeny végrehajtását. Kitért a 2007–2010-es időszak legfontosabb kínai vonatkozású eseményeire (Magyar Évad Kínában, Magyar–kínai önkormányzati és testvérvárosi konferencia Budapesten, pekingi nyári olimpiai játékok, 2010-es sanghaji világkiállítás). A kínai delegáció rendkívül tartalmasnak értékelte a turisztikai szakterület jogszabályi hátterével kapcsolatos információkat. Magyar részről az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága együttműködést javasolt a Kínai Turisztikai Hivatal számára a nemzetközi turisztikai jogalkotási, jogalkalmazási kérdések terén, amelyhez jó alapot szolgáltat az Idegenforgalmi és Utazási Jogászok Nemzetközi Fórumának (IFTTA) ez évi közgyűlése, amelyet Sanghajban rendeznek meg az ősszel. *** Több mint 300 kiállító, 40 ország tour-operátor csoportjai és mintegy 170 újságíró részvételével zajlott január 28–29-én az actb (austrian & central european travel business) a bécsi vásárközpontban. A rendezvényen immár második éve vesz részt kiállítóként a négy közép-európai ország: Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. A vásáron a Turisztikai Szakállamtitkárságot dr. Kovács Miklós szakállamtitkár és Kovács Balázs vezető-tanácsos képviselte. Kovács szakállamtitkár úr hosszabb beszélgetést folytatott dr. Petra Stolbával, az Österreich Werbung ügyvezetőjével, valamint Marjan Hribar szlovén szakállamtitkárral. A megbeszéléseken a két szakállamtitkár emlékeztette osztrák vendéglátónkat az actb eredeti koncepciójára, miszerint a vásárt 2010-től rotációs jelleggel a közép-európai országokban rendezik. *** 2008-ban a Hotelplan svájci utazásszervező Budapestet választotta katalógusbemutatója helyszínéül. A túraszervező 100 munkatársa január 23-án és 24-én két turnusban érkezett hazánkba. Január 23-án a katalógusbemutató és tanulmányút résztvevőinek rendezett vacsorán Mányai Roland, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője és miniszteri biztosa, dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója ünnepélyesen köszöntötte a svájci utazási szakembereket, valamint a Hotelplan vezetőivel megegyeztek arról, hogy a közeljövőben egy újabb találkozó alkalmával egyeztetnek XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Turizmus és sport

43

a jövőbeni együttműködési lehetőségekről egészségturizmus témában. A Hotelplan kínálatában a magyarországi úti célok között eddig csak Budapest szerepelt, azonban 2008-ban a hazai egészségturisztikai kínálat is kiemelt figyelmet kap a svájci utaztató részéről. *** Kovács Balázs, a turisztikai szakállamtitkárság vezető tanácsosa tavasztól az MT Zrt. bécsi külképviselőjeként folytatja munkáját. Az új feladatkörre való felkészülés március 1-jétől kezdődik. Elérhetősége addig változatlan. *** Idén tizennyolc szálloda és három étterem nyerte a 2007-es Magyar Turizmus Minőségi Díjat. A díj megalapítása óta, az elmúlt három évben 76 szolgáltató pályázott, 59 szálloda közül 47 nyert, 17 étteremből pedig 12 képviselője vehette át a díjat. 2007-ben a HOTREC – az EU-tagországok szállodai és vendéglátó szövetségeinek szakmai szervezete – akkreditálta a programot. Így a díj az európai kritériumoknak való megfelelést igazoló 2Q jel használatára is jogosultságot ad. A Magyar Turizmus Zrt. keretein belül 2001-ben indult el az a munka, amely egy teljesen új, minden szolgáltatási folyamatra kiterjedő minősítési rendszer kialakítását célozta meg. A program koordinálását 2004-ben az OIB vette át és fejlesztette a mai, jelenleg véglegesnek tekinthető szintre. A díj 2005-ben egy próbaprojekttel indult, amelyben 6 szálloda és 9 étterem vállalta a megmérettetést. A próbaprogram lebonyolítása után az OIB 2006 januárjában hirdette meg a programot, ekkor 23 szálloda és 5 étterem nyert. A pályázatot minden évben egyszer írják ki, a jelentkezés határideje február 28., a pályázatokat minden év május 31-éig lehet benyújtani. A díj ünnepélyes átadására minden évben az Utazás Kiállításon kerül sor. Bővebb információ az Országos Idegenforgalmi Bizottság honlapján található: www.oib.gov.hu. *** Várakozáson felül jó turisztikai év volt a 2007-es. Új rekorddal, csaknem 900 millió nemzetközi turistaérkezéssel büszkélkedhet a 2007-es esztendő. A turizmus fejlődése a folyamatosan növekvő világgazdaságnak köszönhető. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (United Nations World Tourism Organisation – UNWTO) legfrissebb „turisztikai barométere” szerint a nemzetközi turistaérkezések száma 2006-hoz képest 6 százalékkal, 898 millióra emelkedett tavaly. A világ valamennyi térségében a hosszú távú átlagnál magasabb növekedést tapasztaltak tavaly, a sort a Közép-Kelet (+8%) vezeti, utána Ázsia és a Csendes-óceáni térség (+10%), Afrika (+8%), Amerika (+5%) és Európa (+4%) következik. További információ: www.unwto.org/index.php. *** A budapesti Kempinski Hotel Corvinus a második legjobb európai szálloda a német Business Traveller szaklap szerint. A tekintélyes német szaklap minden évben megkérdezi olvasóit, hogy mely szolgáltatóknak ítélik oda a legjobbaknak járó díjakat. Nem ez az első alkalom a 15 éves budapesti Kempinski történetében, hogy a szaklap olvasói beválasztják a legjobbak közé. Már 1995-ben a szálloda nyitása utáni harmadik évben dobogós lett az európai üzleti szállodák között, és azóta szinte minden évben a három első között van. *** A turisztikai szakma berkeiben napjainkban szinte az a legégetőbb kérdés, hogy milyen járművet válasszunk utazásainkhoz. A német Környezetvédelmi Minisztérium tudományos vizsgálatai szerint a busz a leginkább környezetbarát jármű, hiszen ha korszerű busszal utazunk, akkor jut fejenként a legkevesebb szén-monoxid a levegőbe – kilométerenként 32 gramm. A vonat esetében ez az érték 52, a gépkocsi esetében 144, a repülőgép esetében pedig 369 gramm. Különösen az utóbbi magas érték miatt sokan eltanácsolnak a repüléstől. (MT Zrt. München) *** Juan Carlos spanyol király nyitotta meg a világ egyik legnagyobb turisztikai seregszemléjét Madridban, a FITUR vásárt. „A turizmus az emberek közti megértés hajtóereje. Olyan hatékony eszköz, amellyel küzdeni lehet a nyomor megszüntetéséért, továbbá támogatni a polgárok törvényes törekvéseit és javítani jólétüket” – fogalmazott nyitóbeszédében Juan Carlos. Francesco Frangialli, az Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO) főtitkára elmondta: adatokkal igazolható a turizmus jelentősége a fejlődő országok számára. Az Afrikai Turisztikai Szövetség (African Travel and Tourism Association) első embere, Nigel Vere Nicoll példával támasztotta alá mindezt: „Minden 10, Afrikába látogató turista egy munkahelyet teremt, és ez az egy állás 10 ember táplálásáról gondoskodik.” A 28. FITUR Madridban 170 ország 13 300 idegenforgalmi vállalkozásának képviselőjét látja vendégül idén, akik becslések szerint 250 ezer (150 ezer szakmai) látogatónak kínálják szolgáltatásaikat a vasárnap záruló eseményen. Az ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


44

Turizmus és sport

Ázsia–Óceánia térségéből, az amerikai kontinensről és Afrikából érkezett kiállítók számának 18, 17 és 14 százalékos növekedése ékesen bizonyítja a FITUR erősödő nemzetközi jelentőségét és súlyát. (Sydney Morning Herald / AFP – www.ehotelier.com)

Fontosabb statisztikai adatok A dinamikusan bővülő belföldi turizmus, valamint a Budapest Winter Invasion kampány hatására az elmúlt év végére felfutó beutazó forgalom eredőjeként minden idők legjobb összforgalmi eredményét produkálta a hazai turisztikai ágazat 2007-ben. Az elmúlt év egészére vonatkozó vendégforgalmi adatokat tartalmazó friss KSH-jelentés szerint 2007-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek összesen 7 millió 370 ezer vendéget fogadtak, akik közel 19,9 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, amely minden idők legjobb összforgalmi eredménye: mintegy 207 ezer vendégéjszakával meghaladta az ebből a szempontból az évtized második legjobb eredményét produkáló 2006-os év számait. A kereskedelmi szálláshelyek közül minden tíz elkönyvelt éjszaka közül hetet a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest 2 százalékkal növekedett. A magasabb kategóriájú házak forgalmát továbbra is az átlagosnál dinamikusabb gyarapodás jellemzi. A vendégek száma az előző év azonos időszakához képest a leglendületesebben ismét a wellness-szállodákban bővült, ahol a forgalomnövekedés megközelítette a 14 százalékot. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az elmúlt esztendő végéig a szállodák 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Szokás szerint a legmagasabb kihasználtságot most is a gyógyszállodákban (64%), az öt- (68%) és a négycsillagos házakban (57%) mérték. A turistaszállók az üdülőházak és a kétcsillagos házak kivételével összességében valamennyi szálláskategóriában gyarapodott a forgalom. (Lásd még a Mellékletben az 1. ábrát és a 1. táblázatot.) *** A forgalombővülés szempontjából az elmúlt év páratlanul sikere hónapja volt a november és a december: valamennyi kiemelt vendégforgalmi mutató igen dinamikus (4–14%-os) növekedést mutatott. Az év végi hajrázásnak köszönhetően decemberben az előző évinél 14 százalékkal több külföldi vendég 8 százalékkal több éjszakát töltött a magyar szálláshelyeken. Ez esetben figyelembe kell venni a tavalyi alacsony bázist, valamint a Budapest Winter Invasion kampány kedvező hatását. Az elmúlt év utolsó hónapjában a belföldi vendégforgalom összességében a korábbihoz hasonlóan alakult, ugyanakkor az ötcsillagos szállodák 22 százalékkal több hazai vendégéjszakát jelentettek a KSH felé, mint 2006 decemberében. (Lásd még a Mellékletben az 1a táblázatot). *** A belföldi vendégforgalmat 2007. január–decemberi időszak alatt – a 2006-os adatokhoz hasonlóan – növekedés jellemezte: a vendégek száma 2,3 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 2,1 százalék körüli mértékben emelkedett. A nominális adatok tekintetében ugyancsak rekord született: a vizsgált időszakban a belföldi éjszakák száma először lépte át a 9,8 milliós határt, s rögtön több mint 10 ezerrel meg is haladta azt. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma országosan 239 ezer híján beérte a külföldi forgalom teljesítményét, míg a hazai vendégek száma több mint félmillióval felülmúlta a határon túlról érkező vendégek számát. A belföldi turizmus kiemelkedő teljesítményének köszönhetően az összesített vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban most először közelítette meg a 19,9 milliót. Az előző esztendő decemberének végéig több mint 3,96 millió belföldi vendég összesen 9 millió 809 ezer vendégéjszakát töltött el az ország kereskedelmi szálláshelyein. Ez esetben minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A belföldi vendégéjszakák száma az öt- és négycsillagos házak esetében 33, illetve 20 százalékkal, az apartmanszállodák esetében pedig 32 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elkönyvelt értéket. Az év egészében a wellness-szállodákban a hazai vendégéjszakák száma 17 százalékos mértékben nőtt. *** A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégforgalmát elemezve elmondható, hogy tavaly január és december közötti időszakban közel 3,4 millió külföldi vendég 10 millió 46 ezer vendégéjszakát töltött el. Az erős augusztusnak, a közepesen erős szeptemberi-, és a kiemelkedően jó év végi hónapoknak köszönhetően a tizenkét hónap egészére vetítve pozitív előjelű (+3,0) a külföldi vendégek számának változása a tavalyi adatokhoz képest. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve közel 46 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 51 százalékot tett ki. A tendencia alapján az arányok tekintetében a belföldi vendégforgalom fokozatosan átveszi a meghatározó szerepet. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma a 2006-os évhez hasonlóan alakult; ezen belül csak az alacsony kategóriájú egy- és két csillagos egységekben regisztráltak komolyabb, huszonöt százalék körüli visszaesést. A wellness-szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma azonban 6 százalékot meghaladóan bővült. Összességében a kereskedelmi szálláshelyek külföldről érkező XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Turizmus és sport

45

forgalma stagnált, amely tény arra enged következtetni, hogy a Budapest Winter Invasion (BWI) kampány nélkül e szállodai szegmens komolyabb csökkenést kényszerült volna elszenvedni. Az összesített vendégéjszakák száma januártól áprilisig bővült (januárban 3,2, februárban 7,0, márciusban 7,8, áprilisban 3,3%-kal), májusban, júniusban és júliusban 1,7, 5,6, illetve 1,9 százalékkal csökkent, augusztusban 2,2 százalékkal növekedett, majd szeptemberben ismét csökkent, októberben, novemberben és decemberben pedig ismét gyarapodott. A belföldi vendégéjszakák száma az első öt hónapban növekedett, júniusban 5,1 százalékkal csökkent (amiben szerepet játszhat a pünkösdi hétvége időpontjának változása), júliusban az előző évi szintnek megfelelően alakult, augusztusban kissé növekedett, szeptemberben viszont 7,2 százalékkal visszaesett 2006 szeptemberéhez viszonyítva. Októberben azonban az említett kedvező okok miatt 1,5 százalékkal növekedett, novemberben pedig szárnyalt, decemberben stagnált. A külföldi vendégforgalom februárban, augusztusban és az utána következő hónapokban mutatott bővülést. *** A külföldi vendégéjszakák száma alapján elmondható, hogy a TOP 10 küldő ország közé minimum 343 ezer vendégéjszakával (Franciaország) lehetett az elmúlt évben „bekerülni.” A lista első három helyén az előző hónaphoz képest nem történt változás. Németország esetében 155 ezer vendégéjszaka „hiányzott” a tavalyi forgalom megismétléséhez. 2007. január-decemberében abszolút értékben Románia, Spanyolország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Belgium, Franciaország és Finnország mutatta a legjelentősebb (10 ezer feletti) vendégéjszaka-szám növekedést. Abszolút értékben a legnagyobb csökkenést a német, a brit és az osztrák piac esetében regisztrálták. A folyamatosan csökkenő német vendégéjszakák ellenére, részarányuk a TOP 10 kategóriában még mindig igen jelentős: 36 százalékra tehető. (Lásd a Mellékletben a 2. táblázatot és a 3. ábrát.) *** Az év elején csökkenést, majd novemberben már 20,7 százalékos növekedést mutató brit piacon, a vendégéjszakák számát tekintve, 24,1 százalékos növekedést tapasztaltunk decemberben. Nagy-Britanniában az új légi járatok nyitása, a légi kapacitás csaknem 40 százalékos bővülése és a Budapest Winter Invasion kampányra koncentráló erőteljes marketingtevékenység hozta meg gyümölcsét. A novemberben pozitívumot mutató német vendégéjszakák száma 2007 decemberében ugyan kismértékben, 1,8 százalékkal csökkent, a vendégek száma azonban erről a küldő piacunkról is nőtt. Az MT Zrt. magyarázata szerint mindkét piacunkon új légi járatok nyitása és erőteljes marketingtevékenység keltette fel az érdeklődést Magyarország iránt. Németországban a Ryanair brémai járatindítását a nagyvárosokban folytatott koncentrált Budapest Winter Invasion kampány, a sajtóban megjelent hirdetések és a study tourok nyomán született számos cikk támogatta. Nagy-Britannia és Magyarország között a négy új légikikötő (Glasgow, Bristol, Liverpool és East-Midlands) bekapcsolásával, továbbá a Malév és a Wizzair kapacitásbővülésével az átlagos napi légi kapacitás csaknem 40 százalékkal emelkedett. *** A tavalyi vendégforgalmat a rendelkezésre álló előzetes adatok alapján regionális megoszlásban vizsgálva elmondható: az összes vendégéjszakák alapján a régiók 80 százalékában nőtt a vendégforgalom. Dinamikus – 5 százalék feletti – növekedése miatt érdemel külön figyelmet a Tisza-tó (+7,9%). A belföldi vendégéjszakák vonatkozásában Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország kivételével mindenütt nőtt vagy stagnált a forgalom, míg a külföldi turisták által eltöltött éjszakák számában a régiók felében csökkent vagy stagnált a forgalom. A hazai turisták körében idén is a Balaton volt a legnépszerűbb belföldi cél: a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (2,5 millió) az elmúlt évtizedben mért legmagasabb érték. Az összes belföldi vendégéjszaka regionális megoszlást tekintve a Balaton 25 százalékkal részesedik a tortából. A külföldi forgalom területi koncentrációját jól szemlélteti, hogy Budapest és Balaton együttes részesedése 74 százalékos. (Lásd még a Mellékletben a 3. ábrát a 3. táblázatot.) *** 2007-ben az átlagos tartózkodási idő 2,7 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,90 éjszakát, a belföldi vendégek 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az elmúlt esztendő végéig a szállodák 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Szokás szerint a legmagasabb kihasználtságot most is a gyógyszállodákban (64%), az öt- (68%) és a négycsillagos házakban (57%) mérték. 2007. január–december között a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei 138,6 milliárd forintot tettek ki, amely 5 százalékos nominális növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés dinamikája a tavalyival megegyezik, ami tendenciát sejtet. A szállásdíj-bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési üteme (+1,8%) a belföldihez (+12%) képest jelentősen elmarad. A belföldi forgalom a szállásdíjak esetében 5 százalékos reálnövekedést generált. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 59 milliárd forint vendéglátásból és 45 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2007 végéig összesen 243,6 milliárd forint bevétel keletkezett, amely alig 4 százalékkal ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


46

Turizmus és sport

több, mint az előző évben, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 8 százalékos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb bevétel, – a szállásdíj-bevételek 90 százaléka – a szállodákban keletkezett. Az összes szállodai bevétel több mint felét a budapesti egységekben könyvelték el. *** A 2007. december 31-én regisztrált kereskedelmi szálláshelyek száma 3645, a működő egységeké 1849 volt. A kereskedelmi szálláshelyek 63 577 szobával és 155 635 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 62,6 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (44 ezer) a háromcsillagos házakban található. A férőhelyek további jelentős hányadát (34, illetve 26 ezer férőhelyet) a négycsillagos házak és a panziók adták. *** 2007-ben közel 30 milliárd forintnyi üdülési csekket értékesített a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, csaknem 3,5 milliárddal többet, mint a megelőző évben. Mindezzel 1,7 millió személy pihenéséhez, üdüléséhez, rekreációjához járultak hozzá. 2007ben a magyar lakosság 25 milliárd forint értékben váltott be üdülési csekket. Ezen belül a kereskedelmi szálláshelyek 16,6 milliárd forint értékben, a magánszálláshelyek 2,2 milliárd forint értékben fogadtak el utalványt. *** A Budapest Airport (BA) összesen 8 597 137 utast szolgált ki 2007-ben, négy százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tavalyi év utolsó hónapjában 561 355 utas fordult meg Ferihegyen, ami 7,8 százalékos növekedést jelent 2006 decemberéhez képest. *** A hagyományos légitársaságok utasainak száma 5,2 millióra emelkedett, vagyis 5 százalékkal nőtt 2006-hoz képest. A diszkont légitársaságok 2,2 millió utast szállítottak, 0,4 százalékkal többet, mint egy éve. Tavaly a gépmozgások száma 2,1 százalékkal csökkent 2006-hoz képest. A növekvő utasszám és a kevesebb gépmozgás közötti ellentmondás oka az, hogy a légitársaságok jobb helykihasználtsággal és nagyobb repülőgépekkel üzemeltek. Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírlevele az Interneten is olvashatók! www.otm.gov.hu és www.mth.gov.hu



Turizmus és sport

47

Melléklet – kimutatás az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának februári hírleveléhez, 2007 (12 hónap) 19 335

20 000

18 369 18 648 18 450 18 611 18 429

18 000 16 000

19 652 19 859

16 340

17 142 17 446 16 915 17 327

14 000 12 000 10 000

9 998

10 676 10 656

10 137

8 000 6 000

6 342

6 466

6 791

9 943

7 384

6 778

10 514

7 855

10 894

7 754

10 361

8 089

10 040 8 571

10 343

8 086

10 646

10 049 10 046 9 810 9 606

8 689

4 000 2 000 0 1995

1996

1997

1998

1999

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

2006

2007

összesen Forrás: KSH

1. ábra. A vendégforgalom alakulása az első tizenegy hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken, 1995–2007 1a táblázat. A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben

442,8

Eltérés 2006. XII. = 100% +5,5

195,4 247,4

+14,0 -0,5

2007. december Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei (millió Ft, bruttó) Nemzetközi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft) Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)


1 022,3

+3,9

475,6 546,7

+8,1 +0,5

8 008,9

+11,2

4 650,8 3 358,1

+13,9 +7,5


48

Turizmus és sport

1b táblázat. A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben 2007. I–XII. hónap Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei (millió Ft, bruttó) Nemzetközi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft) Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)

7 370,5

Eltérés 2006. I–XII. = 100% +2,6

3 409,3 3 961,2

+3,0 +2,3

19 858,6

+1,1

10 049,1 9 809,5

0,0 +2,1

138 565,2

+5,1

89 321,3 49 243,9

+1,8 +11,8 (!) Forrás: KSH

2. táblázat. A nemzetközi forgalom küldő országok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben Ország Németország Ausztria Észak-európai országok (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország) Egyesült Királyság Egyesült Államok Olaszország Spanyolország Hollandia Románia Franciaország TOP 10 EU Külföldi összesen Mindösszesen

Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 2 586 699 618 613 528 493 390 339 350 343 6 959 7 531 10 049 19 859

Eltérés (%) 2006. I–XII. = 100%

–8 –2 –1 –16 –3 –5 +14

–1 +43 +6

0 –1 0 +1 Forrás: KSH



Turizmus és sport

Hollandia 5%

Románia 5%

Franciaország 5%

Spanyolország 6%

49

Németország 36%

Olaszország 7% Egyesült Államok 8%

Egyesült Királyság 9%

Észak-európai országok 9%

Ausztria 10%

Forrás: KSH 2. ábra. A TOP 10 küldő ország vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben

3. táblázat. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2007-ben

Turisztikai régiók

Belföldi vendégéjszakák (ezer)

Balaton Budapest-KDV Észak-Alföld Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó

2 516,1 1 363,4 1 265,4 1 206,0 1 166,6 857,3 655,3 597,9 181,5

Eltérés (%) 2006. I.–XII. = 100%

Külföldi vendégéjszakák (ezer)

Eltérés (%) 2006. I.–XII. = 100%

+6,3

1 984,7 5 487,9 596,5 207,5 918,2 261,1 214,4 308,2 70,6

-3,7 +0,9 +3,6 -3,2 +3,6 +3,9 -10,2 -2,8

+2,6 +1,1 -1,2 0,0 +0,7 -2,6 +3,4 +7,7

+8,4

Összes vendégéjszaka (ezer) 4 500,8 6 851,3 1 861,9 1 413,6 2 084,8 1 118,4 869,7 906,1 252,1

Eltérés (%) 2006. I.–XII. = 100%

+1,7 +1,3 +1,9 -1,5 +1,6 +1,4 -4,6 +1,2 +7,9

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva



50

Turizmus és sport

Közép-Dunántúl 5%

Dél-Dunántúl 4%

Tisza-tó 1% Balaton 23%

Dél-Alföld 6% Nyugat-Dunántúl 10%

ÉszakMagyarország 7%

Budapest-KDV 35%

Észak-Alföld 9%

3a ábra. A kereskedelmi szálláshelyek összvendégforgalmának aránya 2007-ben

Dél-Dunántúl 2%

Közép-Dunántúl 3%

Tisza-tó 1%

Dél-Alföld 3% Balaton 20%

NyugatDunántúl 9%

ÉszakMagyarország 2%

Budapest-KDV 54% Észak-Alföld 6%

3b ábra. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi forgalmának aránya 2007-ben

Dél-Dunántúl 7%

KözépDunántúl 6%

Tisza-tó 2% Balaton 25%

Dél-Alföld 9%

NyugatDunántúl 12%

Budapest-KDV 14% ÉszakMagyarország 12%

Észak-Alföld 13%

3c ábra. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmának aránya 2007-ben Forrás: KSH




51

 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai DAOP-2007-2.1.1/B.C.D.E.F. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a központi költségvetési szervek és intézményeik – önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. A támogatás célja (többek között): A Dél-alföldi régió számos olyan turisztikai attrakcióval, termékkel rendelkezik, amely népszerű a turisták körében. A kedvező adottságok jobb kihasználásával kívánjuk elérni, hogy a régió ismertsége, népszerűsége nagyobb legyen, ezáltal több turista keresse föl a térséget kihasználva a meglévő szálláshelyek kapacitását. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás 8608 millió forint. Beadási határidő: 2008. március 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (06 62) 558-620; e-mail: [email protected]

DAOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok, melyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek, egyházak, nonprofit szervezetek A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja, hogy a régió kistérségeiben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai.  „A” komponens: – alapellátás fejlesztése (az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése; – a végleges és minőségi ellátás biztosítása korszerű és hatékony feltételrendszerek (épület, gép-eszköz, IT) és együttműködések kialakításával, ellátásszervezéssel; – lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási – háziorvosi – szolgálatok „szolgáltatói szerepének” megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása.)



52


 „B” komponens: – kistérségi önálló járóbeteg-szakrendelők fejlesztése (az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése; – a szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően; – a definitív és lakosságközeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása, melyet az egymásra épülő és egymást kiegészítő szolgáltatások/tevékenységek integrációjával érünk el. A támogatás mértéke: a támogatás maximum összege 540 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Tel.: (06 1) 224-3100

DAOP-2007-5.2.1/A. Belterületi csapadék- és belvízelvezetés Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások. A támogatás célja (többek között): A pályázati kiírás célja a régió településeit veszélyeztető helyi vízkár és belvizek okozta káresemények kockázatának mérséklése, a további környezeti káresemények megelőzése a belterületi csapadékvíz-elvezető árokrendszer kiépítésével, a településen áthaladó vízfolyások, belvízelvezető csatornák rekonstrukciójával, építésével; tározók és záportározók építésével, a külterületről érkező vizek övárkokkal való felfogásával, összehangolt fejlesztéseken keresztül. A létrejövő rendszerek biztonságos üzemeltetése – a rendszerszemlélet figyelembevételével – a teljes vízgyűjtő területen. A megvalósítás során a célok maradéktalan elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges az ÚMVP-ből és a DAOP-ból támogatott fejlesztések összehangolása. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló összeg 670 millió forint. Beadási határidő: 2008. június 2. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (06 62) 558-620; e-mail: [email protected]




53

DDOP-2007-5.1.3./C. A közlekedés biztonságát javító fejlesztések az országos közúthálózat települések belterületét érinti átkelési szakaszain Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai. A támogatás célja (többek között): Az országos közúthálózat települési átkelési szakaszain a közlekedésbiztonság fokozása, ezáltal a régió közlekedésbiztonsági helyzetének folyamatos javítása. A forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások megvalósítása. A támogatás mértéke: a támogatás maximális összege 110 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 2. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: (06 72) 513-760; e-mail: [email protected]

DDOP-2007-4.1.1/A. Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok (kizárólag az 1990. évi LXV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzatok, kivéve a megyei jogú városok önkormányzatai). A támogatás célja (többek között): A komponens olyan projektek megvalósítását támogatja, amelyek célja a településközpontok gazdasági, társadalmi, szabadidős, kulturális, környezeti, turisztikai, vonzáskörzeti központi funkcióinak erősítése, bővítése, valamint – különösen a kisvárosokban – a hiányzó városközpontok kialakítása és a fenti funkciókkal való ellátása. A komponens továbbá olyan projektek megvalósítását támogatja, amelyek célja a város által kijelölt akcióterületen belül a városi barnamezős területek funkcióváltással történő megújítása, amelynek során a felújított és döntően közösségi (és csak kisebb részben funkcióváltással gazdasági) használatban volt területek újra bekapcsolódnak a város életébe, fejlődésébe. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 3312 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: (06 72) 513-760; e-mail: [email protected] ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


54


DDOP-2007-5.1.4. A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások. A támogatás célja (többek között): Fő cél a régió 2000 lakosegyenérték alatti kistelepülései lakosságának és intézményeinek korszerű szennyvízkezeléssel való ellátásának javítása. A konstrukció további célja, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások, kapacitások valósuljanak meg, és hogy a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló összeg 3722 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 24. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: (06 72) 513-760; e-mail: [email protected]

ÉAOP-2007-5.1.1/E. Helyi településfejlesztési akciók Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: az Észak-alföldi régió 10 ezer fő állandó népesség alatti városi jogállású települései, valamint az 5000 fő állandó népesség feletti nem városi jogállású települései.

A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a régió települései által kínált életminőség javítása, a településkép vonzerejének növelése.

A támogatás mértéke: a támogatás minimumösszege 5 millió forint, maximumösszege 50 millió forint. Beadási határidő: 2008. március 28. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400, e-mail: [email protected]

Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: [email protected]




55

ÉAOP-2007-5.1.2/C. Települések korszerűtlen hulladéklerakóinak rekultivációja Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások. A támogatás célja (többek között): Alapvető cél a régió településein bezárt vagy felhagyott települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetők (pl. dögtér, dögkút, állati hulladékkezelő üzemi lerakója) és földmedrű folyékonyhulladék-fogadóhelyek rekultivációjával a környezetszennyezés csökkentése. A támogatás mértéke: a támogatás maximális összege 500 millió forint. Beadási határidő: 2008. március 3. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: [email protected]

ÉMOP-2007-3.1.2. Funkcióbővítő településrehabilitáció Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: városi önkormányzatok, kivéve megyei jogú városok, a megvalósítás földrajzi helye szerinti legalább 5000 fő állandó lakosságszámú és 100 fő/km2 fölötti népsűrűségű települések önkormányzatai. A támogatás célja (többek között): Új és meglévő városi-közösségi és gazdasági funkciók támogatása, megerősítése az Északmagyarországi régió közép- és nagyvárosaiban, a városi vonzerő növelése a városi és városrész központi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével a tőkebefektetések ösztönzése és a magasan képzett lakosság megtartása érdekében. A térségszervező, kistérségek központi funkcióival rendelkező kisvárosok (elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben) települési attraktivitásának fokozása, nívós településközpontok kialakítása, vállalkozások üzleti infrastrukturális feltételeinek javítása a magánberuházások és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló keretösszeg 4426 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (06 46) 563-300



56


KDOP-2007-3.1.1/A,B. Település-(al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok. A támogatás célja (többek között): A támogatás, illetve az Akcióterv vonatkozó konstrukciójának általános célja a régió település-(al)központjainak gazdasági és közösségi célú megújítása, valamint a térségi szerepét betölteni nem alkalmas, funkcióhiányos városok esetén városközpont kialakítása a fizikai beavatkozások mellett az egyedi problémák kezelésével, a feltárt gazdasági, turisztikai, kulturális lehetőségek kihasználása érdekében. A támogatás mértéke: a támogatás maximumösszege 1500 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 25. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370

KEOP-3.3.0. Az erdeiiskola-hálózat infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi költségvetési szerv és intézménye (pl. nemzeti park igazgatóság), helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye, állami erdőgazdasági zrt.-k, alapítványok (beleértve a közalapítványokat), egyesületek, egyházak és egyházi intézmények stb. A támogatás célja (többek között): az erdei iskolák infrastrukturális fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdeiiskola-szolgáltatás színvonalának emelése a cél. A főbb célok elsősorban a természetvédelem fontos stratégiai kérdésének, a környezeti nevelésnek a támogatása, illetve a minősített erdei iskolai szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása a hatékonyabb környezeti nevelés érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló összeg 1 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/c. Tel.: (06 1) 224-2500, fax.: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]




57

NYDOP-2007-3.1.1/D. Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a megyei jogú városok kivételével az összes városi jogállású település önkormányzata, valamint a nem városi rangú települések önkormányzatai közül azok, amelyek teljesítik az alábbi feltételeket:  lakosságszámuk 5000 fő feletti, és  a népsűrűségük eléri a 100 fő/ km2-t. A támogatás célja (többek között):  új gazdasági, közösségi funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése;  kulturális, turisztikai értékek feltárása, kiskereskedelmi funkciók erősítése  vonzó környezet kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat  kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a kistérségi társulások feladataival  zöldfelületek kialakítása, rehabilitációja. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló összeg 350 millió forint. Beadási határidő: 2008. április 11. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új u. 12. Tel.: (06 99) 512-910



58




Hazai pályázati lehetőségek

Szolidaritás – pályázat több gyermeket nevelő munkavállalók részére Kiíró: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Forrás: www.udulesicsekk.hu A pályázók köre: azon belföldi illetőségű munkavállaló, aki 2008-ban, a pályázat beadását megelőző hónapban teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkezett, és akinek a pályázat beadását megelőző havi bruttó keresete nem haladja meg a 100 ezer forint összeget, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelme nem volt, továbbá aki kettő vagy több 18 év alatti gyermeket nevel saját háztartásában. A rendelkezésre álló keretösszeg: 500 millió forint. A támogatás mértéke: a kérelmező felnőtt részére az alapítvány 40 ezer forint összegű üdülési csekket biztosít 20 ezer forint önrész megfizetése mellett. A kérelmezővel együtt igénylő 18 év alatti gyermek részére az alapítvány személyenként 25 ezer forint összegű üdülési csekket biztosít 5000 forint önrész megfizetése mellett. Beadási határidő: 2008. április 15. Pályázati csomag: www.mnua.hu/pdf/2008_szolidaritas.pdf A pályázatról érdeklődni lehet: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1593 Budapest, Pf.: 757. Tel.:(06 1) 248-2150; fax: (06 1) 319-7511 E-mail: [email protected]

Ezüst nyár – pályázat nyugdíjasok részére Kiíró: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Forrás: www.udulesicsekk.hu A pályázók köre: azon belföldi illetőségű öregségi nyugellátásban részesülő, 62. életévét betöltött személy, akinek havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a 75 ezer forintot, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelme nincs. A rendelkezésre álló keretösszeg: 700 millió forint. A támogatás mértéke: az alapítvány által kibocsátott 40 ezer forint értékű, névre szóló üdülési csekk megítélése havi 60 ezer forint teljes ellátási összegig 15 ezer forint önrészt, havi 60–75 ezer forint teljes ellátási összegig pedig 20 ezer forint önrészt feltételez. Beadási határidő: 2008. április 15. Pályázati csomag: www.mnua.hu/pdf/2008_ezustnyar.pdf A pályázatról érdeklődni lehet: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1593 Budapest, Pf.: 757. Tel.: (06 1) 248-2150; fax: (06 1) 319-7511 [email protected]




59

Esély a pihenésre – pályázat fogyatékossággal élő személyek számára Kiíró: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Forrás: www.udulesicsekk.hu A pályázók köre: azon belföldi illetőségű, 18. életévét betöltött személy, aki mozgásszervi, látás, hallás, értelmi és/vagy halmozott fogyatékossággal él, és havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 75 ezer forintot. A fogyatékossággal élő személyek – esetleges – kiegészítő tevékenységből származó jövedelme, illetve a foglalkoztató intézményben elszámolt nettó havi kereset nem kizáró ok, amennyiben a járadék/támogatás és a jövedelem együttes összege sem haladja meg a nettó 75 ezer forint összegű értékhatárt. A rendelkezésre álló keretösszeg: 250 millió forint. A pályázaton egy fő önállóan, vagy egy fő + egy kísérő (18. életévét betöltött személy) együttesen pályázhat. A támogatás mértéke: A fogyatékossággal élő személy esetében az alapítvány 40 ezer forint összegű üdülési csekket biztosít, a pályázó megállapított havi teljes jövedelme alapján differenciált önrész megfizetése mellett. A kísérő személy részére 20 ezer forint összegben biztosítanak üdülési csekket 10 ezer forint önrész megfizetése esetén. (A fogyatékossággal élő kísérő nélkül, azaz önállóan is pályázhat.) Beadási határidő: 2008. április 15. Pályázati csomag: www.mnua.hu/pdf/2008_esely.pdf A pályázatról érdeklődni lehet: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1593 Budapest, Pf.: 757. Tel.:(06 1) 248-2150; fax: (06 1) 319-7511 E-mail: [email protected]

Vakációs program – pályázat szakiskolás tanulók számára Kiíró: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Forrás: www.udulesicsekk.hu A pályázók köre: szakiskola, valamint szakiskolai tanulók érdekében tevékenykedő civil szervezet. A pályázat során kedvezményezettek a szakiskola nappali tagozatos tanulói. A rendelkezésre álló keretösszeg: 50 millió forint. A támogatás mértéke: az alapítvány a támogatást névre szóló üdülési csekk formájában nyújtja, 25 ezer forint értékű névre szóló üdülési csekket biztosít 5000 forint önrész megfizetése esetén. A pályázat nyertes intézményének/civil szervezetnek gondoskodnia kell az előírt önrész (saját hozzájárulás) beszedéséről és annak befizetéséről az alapítvány bankszámlájára a megjelölt határideig. Beadási határidő: 2008. április 15. Pályázati csomag: www.mnua.hu/pdf/2008_vakacio.pdf A pályázatról érdeklődni lehet: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1593 Budapest, Pf.: 757. Tel.:(06 1) 248-2150; fax: (06 1) 319-7511 E-mail: [email protected] ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


60




Pályázati hírek

Pályázhatók az Új Magyarország Lakásfelújítási Program elemei 2008. február 1-jén indul az Új Magyarország Lakásfelújítási Program az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázatokkal, amelynek beadási határideje 2008. szeptember 30., illetve október 31. A pályázat legfontosabb elemeit dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette az Újpesti Tűzőrség épületében. A programban az épületek tűzvédelme a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap. Ezentúl a pályázathoz kötelezően be kell kérni a tűzoltóságok szakvéleményét, ha a felújításkor az épületen belül és kívül utólagos hőszigetelést, a gépészeti rendszerek felújítását, a fűtött és fűtetlen terek elválasztását szolgáló nyílászárók beépítését végzik el. Finanszírozott elemként jelenik meg a szellőzőrendszerek tisztítása. Ugyancsak fontos változás, hogy az épületek felújítása során csak tűzvédelmi szempontból is minősített anyagok és technológiák használhatóak. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a kivitelezés teljes folyamatát ellenőrizhetik. Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai lakáspolitika egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzése a korszerű lakásállomány kialakítása és megőrzése. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében a hagyományos panelrekonstrukción kívül támogatható a távfűtött lakások fűtési rendszerének felújítása, egyedi szabályozása, mérése (Ökoprogram), a lakások energetikai korszerűsítése (Nemzeti Energiatakarékossági Program), a megújuló energiafelhasználás növelése és az egycsatornás gyűjtőkémények felújítása. Ez utóbbira az idén 200 millió forint áll rendelkezésre. Ez az összeg kb. 3000 lakás kéményeinek felújítását teszi lehetővé. A pályázaton olyan, legalább 8 lakásos társasházak vehetnek részt, amelyek 1985 előtt épültek. A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a „panelprogramra”, 2008-tól kezdve azonban minden esztendőben 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. A 2001-ben indult program keretében eddig 190 ezer lakás felújításának támogatásáról született döntés. Az eddig lakásonként felhasználható állami támogatási összege 100 ezer forinttal nő, így 500 ezer forintra emelkedik, és megváltozik a rekonstrukció finanszírozási struktúrája is. Míg korábban a költségek egy-egy harmadát az állam, az önkormányzat és a lakástulajdonos állta, a jövőben az önkormányzat részét a tulajdonosok kiválthatják, amennyiben a település nem tud csatlakozni a „panelprogramhoz”. A filmvetítéssel és bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón részt vett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője is. Dr. Tatár Attila elmondta, hogy tűzoltóságokhoz évente kb. 70 ezer riasztás érkezik. Ebből 32 ezer esetben tűzhöz, 880 esetben pedig középmagas-magas házakban keletkezett tűzhöz hívnak segítséget. Ez utóbbiaknál jóval nagyobb a kockázat, hiszen egyszerre több lakás is veszélybe kerülhet egy esetleges paneltűz során. A főigazgató szerint fontos előrelépés – mind a megelőzés, mind a közvetlen veszélyelhárítás szempontjából –, hogy a tűzoltóságok figyelemmel kísérhetik a lakásfelújítások menetét. Dr. Erdős Antal, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság általános parancsnokhelyettese filmekkel illusztrálta a panelházakban kialakuló leggyakoribb tűzeseteket, és az amatőr oltás során elkövethető hibákat. Bubla Gyula, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta: akkor hárul el véglegesen a veszély, ha az egycsatornás gyűjtőkéményeket lebontják, és helyükre új, modern berendezéseket építenek, illetve a meglévő kéményen mesterséges elszívást biztosító speciális „kéményfej-ventillátort” szerelnek fel. A Panelprogram és az Egycsatornás gyűjtőkémények felújításának pályázatait 2008. szeptember 30-ig lehet benyújtani. A korábban beérkezett pályázatokat határidő előtt is elbírálják, hogy az épületeken a felújításokat a fűtési idény megkezdése előtt el lehessen végezni. A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatásának, vagyis az Ökoprogramnak a pályázatai 2008. április 15-étől nyújthatók be. A pályázatok feldolgozása ezt követően kezdődik meg. Az Ökoprogram pályázatainak leadási határideje: 2008. október 31. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program legfontosabb információi – összefoglalva, kérdés-felelet formában, valamint hang- és képanyaggal kiegészítve – megtalálhatóak, illetve letölthetőek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjáról (www.otm.gov.hu). XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február



61

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatairól Örvendetes módon gyarapodnak azon civil szervezetek, melyek tevékenysége révén a települési önkormányzatok területén élő szociálisan rászorultak megtapasztalhatják a társadalmi szolidaritás megnyilvánulását. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány – mint a kormány és a hat szakszervezeti konföderáció által létrehozott civil szervezet – évről évre nagy figyelmet fordít a szociálisan rászorulók üdülésének támogatására. Az alapítvány a kedvezményes üdülési csekk forgalmazásának eredményét a szociálisan rászorultak megsegítésére fordítja. Az idei évben – a tavalyit kismértékben meghaladóan – közel 60 ezer alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjas, több gyermeket nevelő munkavállaló, fogyatékossággal élő személy és szakiskolai diák részesülhet pályázatokon keresztül mintegy 2,7 milliárd forint összegű támogatásban. A települési önkormányzatok ügyfélszolgálati irodái hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rászorultak a pályázati lehetőségeket megismerhessék, és operatív segítséget kaphassanak. Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány aktuális, február hónapban megnyílt négy új pályázata elérhető a www.udulesicsekk.hu weboldalon, illetve megtekinthető folyóiratunk Pályázati hírek – Hazai pályázati lehetőségek rovatában.



62

Aktuális hírek

Hazai hírek



E

urópai Területi Együttműködés (ETE) Ausztria és Magyarország között – projektnyitó konferencia

Ö

sszesen 101 millió eurós forrásból valósulhatnak meg a 2013-ig tartó időszakban Magyarország és Ausztria határon átnyúló együttműködési programjai – jelentette be közös sajtótájékoztatóján dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke Oslipban. Az Európai Unió által támogatott Európai Területi Együttműködés keretében Ausztria és Magyarország gazdasági, kulturális, társadalmi és környezetvédelmi kapcsolatainak elmélyítését, és ezáltal a térség versenyképességének erősítését szolgálja a 2007–2013-ra időzített együttműködési program. Magáról a hétéves időszak értékeléséről és a közös tervekről a következőket mondta el az államtitkár: a határon átnyúló program közel négymillió ember közös gondolkodásához és munkájához ad pénzügyi keretet a két állam területén. A fő cél, hogy biztosítva legyen a fenntartható fejlődés programja, amelynek révén javulhat az itt élők életminősége. Ehhez szervesen hozzátartozik „a kulturális együttműködés, a környezet megóvása és azok a gazdasági programok, amelyek az elmúlt évtizedekben vagy évszázadokban kialakult regionális egyenlőtlenségeket igyekeznek kiegyensúlyozni”. A kiforrott stratégia, a közös célkitűzés és a megvalósítást szolgáló stabil intézményrendszer elengedhetetlen a két ország európai területi együttműködésének sikeréhez. A program finanszírozásáról elmondható továbbá, hogy a magyar állam 34,5 millió euróval járul hozzá az említett 101 milliós költségvetéshez, 48 millió eurót pedig Ausztria áll. A maradék összeg pedig a magyar–osztrák pályázók önrészéből származik majd. Magyarország és Ausztria között régóta széles körű az együttműködés, hangzott el Hans Niessl beszédében. A nyugat-magyarországi megyék, vagyis Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala, továbbá Burgenland, Alsó-Ausztria déli része, illetve Kelet-Stájerország a határon átnyúló program célterületei. A tartományfőnök megemlítette, hogy ebben a határtérségben az elmúlt években a turizmus, a kultúra vagy a gazdaság területén számtalan fontos közös program valósulhatott meg. A jövőben ez a térség „nemcsak együtt fog fejlődni, de össze is nő” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a régióban az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés a környezetvédelem szem előtt tartásával folytatható. Kiemelte továbbá a tervek közül a Pannon vízbázis védelmét szolgáló tervezetet, a két országbeli települések közti utak építését, a természetvédelmi területeket, és a kultúra területét érintve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Ausztriában a 2009-es év Haydn éve lesz, amelynek programsorozatába Magyarországot is bevonják. Mindez egyfajta egyetértést sugall az államtitkár záró szavaira: „a konfliktusainkat pedig gyorsan le kell zárni”.

M

agyar elsőség az uniós pénzfelhasználásban

M

ind az EU regionális politikai biztosa, mind a magyar területfejlesztési miniszter jó esélyt lát arra, hogy hazánk a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló strukturális alapokat majdnem maradéktalanul felhasználja a 2008. végi határidőig. Magyarország a pénzfelhasználás tekintetében az első helyen áll az új tagállamok között – közölte Danuta Hübner. Magyarország az új tagállamok közül az első, az EU egészét tekintve pedig a harmadik helyen áll az előző pénzügyi időszakból (ez hazánk esetében a 2004 és 2006 közötti periódus) rendelkezésre álló strukturális alapok felhasználásában – közölte csütörtökön a Bajnai Gordon területfejlesztési miniszterrel tartott találkozót követően Danuta Hübner, a regionális politikát felügyelő uniós biztos. Hübner reményének adott hangot, hogy az év végi záráskor, amikor lejár a 2006-os pénzek lehívására adott plusz két év, Magyarország közel áll majd ahhoz, hogy a strukturális támogatásokat az utolsó fillérig is elköltse. Miként azt utóbb a magyar tárgyalópartner is megerősítette, hazánk a tavalyi év végéig az első – 2004 és 2006-ra vonatkozó – Nemzeti fejlesztési terv (NFT) pénzügyi keretének körülbelül 87 százalékát már kifizette a nyertes pályázóknak, így a zárásig hátralevő egy évben már csak 13 százalék elköltéséről kell gondoskodnia. Mindez azért is fontos, mert 2008-ban már nagy tömegben esedékes a 2007 és 2013 közötti pénzügyi perspektívából rendelkezésre álló, nagyságrendekkel tetemesebb pénzek kifizetése, aminek menedzselése komoly gondot okozhat az ebben még viszonylag járatlan új tagállamoknak. Bajnai Gordon elmondta, hogy a kormány a rendelkezésre álló keretnél szándékosan több pénzt kötött le egyrészt az árfolyam-



Aktuális hírek

63

ingadozással, másrészt pedig azzal számolva, hogy esetleg lesznek olyan projektek is, amelyekre nem sikerül majd minden támogatást lehívni. A területfejlesztési miniszter a 2004 és 2006-os kohéziós alapok felhasználásában is szeretné megközelíteni a 100 százalékos eredményességet. Bár az úgynevezett nagyprojektek esetében 2007 végén csak körülbelül 47 százalékos volt a felhasználási arány, az uniós források elköltésére 2010 végéig még van lehetőség. Bajnai emellett abból is erőt merít, hogy 2007 eleje óta, amikor még csak 25 százalékon álltunk, látványosan felgyorsult a pénzfelhasználás. A miniszter szerint a 2007-től rendelkezésre álló források felhasználásában sem tört meg a lendület: tavaly 185 pályázatot írtak ki, amiből negyvenet lezártak, és 2800 esetben nyertest is hirdettek, továbbá a pénzek kifizetése is megkezdődött. Tavaly összesen 330 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezetteknek, és a miniszter becslése szerint az idei kifizetések mértéke nemcsak jóval meghaladja majd ezt az összeget, de már makrogazdasági szinten is érezhető lesz. Bajnai Gordon egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a szabálytalanságok és esetleges csalások kiszűrésére az EU-ban alkalmazottnál is lényegesen szigorúbb ellenőrzési normákat vezetett be a kormány. A miniszter úgy vélte, hogy Magyarországon sem nagyobb az anomáliák száma a pénzek elköltése körül, mint uniós szinten, ahol a teljes pénzügyi keret 1,5 százalékára becsülik a szabálytalanságok és hozzávetőleg fél százalékára a csalási ügyek számát. Forrás: BruxInfo, 2008. január 14.

T

izenkilenc pályázati kiírás jelenik meg a GOP keretében az idén

V

árhatóan februárban jelennek meg az idei első gazdaságfejlesztési pályázatok. A Világgazdaság úgy értesült, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztés operatív programja (GOP) keretében összesen 19 kiírásra és a kétéves (2007–2008-ra szóló) akciótervben meghatározott forrásból több mint 110 milliárd forint támogatásra számíthatnak a pályázni szándékozók ebben az esztendőben. A pályázatok nagyrészt a már tavaly megismert célokat – a kutatás-fejlesztést, innovációt, a vállalkozások komplex fejlesztését, a modern üzleti környezet elősegítését és a nem bankképes vállalkozások pénzügyi menedzselését – szolgálják, de új kiírás is lesz, például környezetvédelmi szempontú technológiai korszerűsítésre. Lapunk információi szerint egyidejűleg kedvezőbb feltételekre is számíthatnak a pályázók. Tavaly a hasonló kiírásoknál nagy izgalmat váltottak ki az árbevétel-növekmény kötelező vállalására vonatkozó kikötések, főleg a magyar gazdaságnak a konvergenciaprogram által előrevetített lelassulása következtében. Az új kiírások és a várható könnyítések részleteiről egyelőre nem kaptunk információt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csupán annyit közölt, hogy a GOP irányító hatósága a tavalyi tapasztalatokat felhasználva jelenleg is dolgozik a 2008-as gazdaságfejlesztési pályázatokon, s ezek várhatóan az akcióterv felülvizsgálatával véglegesülnek. Az Új Magyarország fejlesztési terv akcióterveinek a felülvizsgálatáról a tervek szerint január utolsó hetében dönt a kormány, a pályázatokról és azok menetrendjéről az NFÜ azt követően kíván tájékoztatni. A GOP-on kívül a regionális operatív programokban is lesznek gazdaságfejlesztési pályázatok. A hét régió közül például DélDunántúlon 6,255 milliárd forintos kerettel 5, Közép-Magyarországon 20 milliárd forintos kerettel 12 kiírás várható az idén. Forrás: Világgazdaság, 2008. január 8.

H

atáron átívelő szolgáltatások

E

gyelőre sem a különösebb előnyeit, sem a hátrányait nem érzik a schengeni csatlakozásnak a schengeni belső határok övezetében található települések, ahol tavaly december 21-e óta már nincs ellenőrzés. Az első napok eufóriája megszűnt, most már nagyon kevesen utaznak külföldre csak azért, hogy megtapasztalják a kontroll nélküli érzést. Ugyanakkor felgyorsulhatnak azok a tárgyalások, amelyek a határok két oldalán lévő városok, falvak gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak bővítésével járhatnak, emellett cégalapítási láz veheti kezdetét, különösen Szlovákiában, és növekedhet a bevásárló- és szolgáltatási turizmus. Komárom azt tervezi, hogy Révkomárommal együtt szervezi meg a betegellátást, a katasztrófavédelmet, a kommunális szolgáltatásokat, és különleges lehetőségek vannak az idegenforgalom fejlesztésében, különösen a Monostori erőd látogatottsága nőhet. S mint Zatykó János polgármester a Világgazdaságnak elmondta, rövidesen közös buszjáratot üzemeltetnek, és összeÖTM Önkormányzati Tájékoztató


64

Aktuális hírek

hangolják a vasúti közlekedést is; a városvezető a gépkocsiforgalom jelentős növekedését is tapasztalta. S azt is reméli, hogy többen járnak át hozzájuk dolgozni – az ipari parkban jelenleg négyezren vannak –, hiszen szakképzett munkaerőből továbbra is súlyos hiánnyal küszködnek. Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere is együttműködést remél az egészségügy, a szennyvíz-, a hulladékgazdálkodás területén, amellett azonban konkrét, bár egyszeri előnyöket is vár. Az önkormányzat ugyanis azt kéri az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól, hogy Salgótarjánból hozzájuk helyezzék át a megyei rendőr-főkapitányságot. Balassagyarmaton ugyanis felszabadult a megszűnt határőrség hatalmas épülete, amely kiváló helye lenne a megyei és városi rendőrségnek. Így mindkét városban üressé válna egy-egy ingatlan, s ezeket el lehetne adni. Ráadásul ez azért is logikus lépés lenne, mert Balassagyarmaton található a megyei bíróság és ügyészség. Sopron először a turisztikában keres osztrák partnereket. De már dolgoznak az ipari és kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésén is. Forrás: Világgazdaság, 2008. január 9.

76

millió forintnyi LEADER-támogatás a ráckevei kistérségnek

A

Kis-Duna-menti LEADER Plusz Akciócsoportot tizenhét, közigazgatásilag szomszédos település alkotja, az érintett települések a ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a közép-magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magában. Az akciócsoport tizenhét önkormányzatból, tizenhét civil szervezetből és húsz vállalkozásból áll. Ehhez csatlakozott a kistérség összes önkormányzata, amelyek megfelelnek a kiírás feltételeinek – mondja Farkas József, a gesztor munkaszervezet Szaktudás Kiadó Ház Zrt. vezetője. A helyi Bíráló és Monitoring Bizottságunk tagjait úgy választották ki, hogy a közszféra, a civil és vállalkozói szféra közel arányosan képviseltesse magát – magyarázza Farkas József. Az akciócsoportból a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságnak 18 szavazatra jogosult tagja van. A partnerségben részt vesznek művészeti, kulturális, sport-, környezetvédelmi, településfejlesztési céllal alakult egyesületek, több település polgárőr szervezete és egy egyházi szervezet is. A vidékfejlesztési tervezés során a tagok a gesztorszervezet – a Szaktudás Kiadó Ház – irányítása mellett folyamatos elektronikus kommunikációs kapcsolatban álltak egymással. A térség vidékfejlesztési programjának megvalósítása során elsősorban a déli kisebb települések érdemelnek kitüntetett szerepet. E települések küszködnek leginkább társadalmi és gazdasági problémákkal, és ezek a települések rendelkeznek vidékfejlesztési szempontból olyan kiemelkedő adottságokkal, amelyekre építve nemcsak a saját státusuk, de a kistérség helyzete is javítható. A terv célcsoportjának kiemelt szereplői a térségben élő iskolások, fiatalok, akiken keresztül a leghatékonyabban megváltoztatható a térségi attitűd. A térség számára vidékfejlesztési szempontból két kitörési pontot állapítottak meg: természetközeli, helyi értékeken alapuló turizmus, valamint a biokertészeti termékek és bioélelmiszerek. Ezek által növekedhet a munkahelyek száma, illetve megtarthatók a jelenlegi munkahelyek is. A ráckevei térség LEADER programjára 52 pályázat érkezett, közülük 35 nyertest hirdettek, és 17 pályázóval a kifizetés, elszámolás már meg is történt. A pályázatok összértéke 76 millió forintot tett ki. A ráckevei térség jövőbeli tervei szerint a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központja kívánnak lenni, és ezért próbálják a kistérség önszerveződési potenciáljának kihasználásával megalapozni a vidékfejlesztés helyi struktúráit, erősíteni a közösségek közötti kohéziót, kialakítani a kiegészítő jövedelemszerzés fenntartható kereteit. A vidékfejlesztési célok elérése érdekében a következő rövid időszakban kiemelt beavatkozási területeként, prioritásaként három szegmenst tartottak fontosnak: a kulturális, szabadidő- és vízi turizmus, másrészt a természet- és környezetvédelem, valamint a humán potenciál fejlesztését. A prioritások kijelölése esetén arra törekedtünk, hogy olyan beavatkozási kulcsterületeket azonosítsunk, amelyekben már a következő két és fél évben is jelentős eredményeket tudnak elérni, és megalapozzák a hosszú távú célok elérését – tette hozzá Farkas József. Forrás: Napi Gazdaság, 2007. december 27.



Aktuális hírek

65

I

ngyenes uniós jogsegély

I

ngyenes jogi tanácsadó szolgáltatást indított magánszemélyek számára az Európai Bizottság magyarországi képviselete. A kezdeményezés célja nem csak az, hogy tájékoztatást nyújtson a hozzá forduló állampolgároknak minden olyan ügyben, amely az EU közösségi jogára, illetve annak alkalmazására vonatkozik. Ezenfelül ingyenes tanácsokat is adnak az érdeklődőknek, milyen közösségi jogszabály melyik cikkére hivatkozzanak, vagy hogy érdemes-e perre menniük, ha úgy érzik, jogsérelem érte őket. (Jogi képviseletet azonban már csak külön díjazás fejében láthatnak el, tehát ügyvédként bíróság előtt ingyen már nem járhatnak el senki javára.) Az Eurojus névre keresztelt kezdeményezést más tagállamokban is meghirdették, hazánkban hivatalosan február 4-én indult. A szolgáltatás csapatának tagjai ügyvédek, az európai jog elméleti és gyakorlati szakemberei. Azt ígérik, hogy a beérkező kérdésekre 15 munkanapon belül minden esetben választ adnak. Nem ez az egyetlen lehetséges út azonban, ha valakinek gondja támad a közösségi joggal. Az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium Solvit néven egy olyan online problémamegoldó hálózatot is üzemeltet, amelyben a tagállamok közösen dolgoznak a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémák pragmatikus megoldásán. Elérhetőségek: Eurojus 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15. (Európa Ház) Tel.: (06 1) 220-4579 (hétfőtől csütörtökig, 9–16 óra között) E-mail: [email protected] Solvit 1027 Budapest, Bem rakpart 47. (Külügyminisztérium) Tel.: (06 1) 458-3532 E-mail: [email protected] Forrás: Világgazdaság, 2008. február 7.



66

Aktuális hírek

T

A

öbb pénz a nyerőknek

z idén 53,5 százalékkal több pénzt kaphatnak a nyertes pályázók a 2004–2006-os I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) és a 2007–2013-as Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében, mint tavaly. Erre az évre 661 milliárd forint a kifizetési előirányzat az európai uniós forrásokból és a hazai hozzájárulásból álló támogatási keretből, szemben a tavalyi 430 milliárddal. A most záruló, a strukturális alapokra épülő I. NFT esetében különösen tanácsos ügyelni az elszámolásokra. Forrásvesztés nélkül itt kizárólag 2008. december 31-éig van lehetőség a kivitelezők kifizetésére, a projektgazdák jellemzően ezt követően juthatnak hozzá a teljes összeghez. A költségvetés az I. NFT-ben 100 milliárd kifizetését irányozta elő 2008-ra. A 2004–2006-os kohéziós alapnál (ez nem része az I. NFT-nek!) a határidő projektenként változó. Ezeknél legkésőbb 2010. december 31-éig kell lezárni az elszámolást. Itt 2008-ra 168 milliárd forint a költségvetési kifizetési előirányzat. Az ÚMFT-nél (az új uniós rendszerben együtt szerepelnek a strukturális és a kohéziós alapok) az idén látványosan fölgyorsulhatnak a kifizetések, és csaknem negyvenszeresére nőhet az átutalások összege a múlt évihez képest: erre a célra 393 milliárd forintos előirányzat szerepel a 2008-as költségvetésben. Ami a 2007-es évet illeti, az I. NFT-re, a kohéziós alapra és az ÚMFT-re összesen 430 milliárd forintot irányoztak elő, s ebből az előzetes adatok szerint 312 milliárd forintot kifizettek. Az I. NFT-nél az előirányzatnál többet (211,243 milliárd forintot), a kohéziós alapnál kevesebbet (90,521), az ÚMFT-nél szintén kevesebbet (10,634 milliárdot) utaltak át a projektgazdák számláira. Forrás: Világgazdaság, 2008. január 28.

J

avuló feltételeket ígérnek az NFÜ-nél

A

növekedés mellett a felzárkózást és az esélyteremtést szolgálják a hónap közepén kiírandó idei első gazdaságfejlesztési fejlesztési pályázatok, a tavalyinál kedvezőbb feltételekkel. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a teljes beruházási érték 50 százalékáig számíthatnak támogatásra a projektgazdák – mondta a részletekről Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter. A hátrányos helyzetű kistérségekben 40, a normál fejlettségűekben 30, Budapesten pedig 25 százalékos a várható támogatási intenzitás. Az infláció fölött 3–6 százalékos árbevétel-növekedési feltételt szabnak a kiírásokban a tavalyi 4–8 százalék helyett, és a korábbi három év helyett két esztendőn át várják el ennek teljesítését. Ez utóbbit visszamenőleg a tavaly pályázóknál is érvényesítik. A 2007–2013-as időszak első évében, tavaly 35 milliárd, az idén pedig 25 milliárd forint támogatásra számíthatnak az Új Magyarország fejlesztési terv gazdaságfejlesztési operatív programjának és a közép-magyarországi öt operatív programbeli két tükörpályázatának nyertesei. A tavaly jóváhagyott kiemelt projektek közül 120–150-nel az első fél évben s legalább 85 százalékukkal még az idén szeretnék megkötni a támogatási szerződést. Bajnai Gordon elismerte, a vártnál lassabban halad előre ez a folyamat, de kitartott a mellett, hogy „nincs baj, jó célokról helyesen döntött a kormány 2007-ben”. Határozott intézkedéseket helyezett kilátásba a folyamat meggyorsítása érdekében. Forrás: Világgazdaság, 2008. február 5.



Aktuális hírek

67

Nemzetközi hírek



A

z innovációs akadályokat számolná fel a Európai Bizottság

H

at területen bontaná le az innováció fejlődése útjában álló akadályokat a hét elején bemutatott kezdeményezésében az Európai Bizottság. A testület reményei szerint javaslata az érintett ágazatok forgalmának erőteljes növekedését, és munkahelyek tízezreit teremtheti meg Európában. Az innovatív termékekben és szolgáltatásokban rejlő piaci lehetőségek jobb kiaknázása lebegett az Európai Bizottság szeme előtt, amikor a hét elején nyilvánosságra hozott javaslatában világossá tette: első körben hat fontos piacon törölné el az innováció útjában álló akadályokat. A testület szerint az e-egészségügy, a technikai textilek, a fenntartható építkezés, az újrahasznosítás, a bioalapú termékek és a megújuló energiák mind-mind olyan piacot képviselnek, melyek magas gazdasági és társadalmi értékkel bírnak. Emellett éves forgalmuk meghaladja a 120 milliárd eurót, s az EU területén 1,9 millió embernek adnak munkát. A Bizottság abban bízik, hogy mostani kezdeményezésével 2020-ra az ágazatok éves forgalma 300 milliárd euró fölé emelkedhet, az ezzel kapcsolatos álláshelyek száma pedig meghaladhatja a 3 milliót. Ezen piacok felemelkedését a testület elsősorban a jogszabályi környezet javításával, a közbeszerzési eljárások bátorításával és az egymással kompatibilis szabványok fejlesztésével kívánja elérni. Az érintett hat terület a következő:  E-egészségügy: a betegek, az orvosi szolgáltatások és a kifizető intézmények részére készülő IT-megoldások kevesebb pénzből jobb ellátást nyújthatnak. A szabványosítás, a rendszerek hitelesítése és a nagyszabású demonstrációs projektek segítséget nyújthatnak a kontinens elöregedéséből fakadó problémák leküzdésében.  Fenntartható építkezés: az EU teljes energiafogyasztásának 42 százalékáért az épületek felelnek, s ugyancsak az épületek felelősek az üvegházhatású kibocsátások 35 százalékáért is, az úgynevezett fenntartható megoldások ezért is fontosak. A javasolt intézkedések között szerepel az innovatív megoldások kifejlesztése és az adminisztratív akadályok lebontása.  Technikai textilek (védőruházat és -felszerelések (PPE) számára): a PPE piaca becslések szerint jelenleg nagyjából 10 milliárd eurós, és nagysága a következő években 50 százalékkal is növekedhet. A PPE fokozott fejlesztése hatással lehet a textilágazat egyéb szegmenseire is.  A bioalapú termékek innovatív használata: habár Európa vezető helyet foglal el ezen a piacon, ám a terméktulajdonságokkal kapcsolatos bizonytalanságok és a gyenge piaci transzparencia visszafogja a fejlődést. Ennek leküzdését a kommunikáció, a szabványosítás, a címkézés és a hitelesítések segíthetik.  Újrahasznosítás: az ágazat forgalma eléri a 24 milliárd eurót, és körülbelül félmillió embert foglalkoztat. Az innováció bátorításával, hatékonyabb eljárások és fejlettebb technológiák bevezetésével lehetőség nyílna a hatékonyság erőteljesebb fejlesztésére.  Megújuló energiaforrások: a megújuló források fejlesztését a magas költségek, az alacsony kereslet, a piac széttöredezettsége, az adminisztratív és piaci akadályok gátolják. Egy rugalmas, piacorientált keretrendszernek biztosítania kellene, hogy az energiakereslet 20 százalékát a megújuló energiaforrásokból fedezzék. Az ágazat szempontjából kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fokozott fejlesztése, valamint a tervezési és hitelesítési folyamatokat nehezítő akadályok lebontása. A kezdeményezés része az EU azon stratégiájának, mely az európai innováció támogatását elősegítendő a rendelkezésre álló politikai eszközök koherens használatot tűzi ki célul. Forrás: BruxInfo, 2008. január 10.



68

Aktuális hírek

K

ora ősszel lesz javaslat a társasági adóalap harmonizálására

A

z Európai Bizottság a nyári szünetet követően kívánja előterjeszteni jogszabályi javaslatát a társasági adóalap harmonizálására – közölte csütörtökön Kovács László adó- és vámügyi biztos. Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a közös konszolidált társasági adóalapra (CCCTB) vonatkozó hatástanulmányokat, mielőtt a nyári szünetet követően előrukkolna a hivatalos jogszabályi javaslattal – közölte csütörtökön az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett beszélgetésen Kovács László adóügyi biztos. Kovács ezúttal is megismételte, hogy a Bizottságnak a társasági adóalap egységes kiszámításával – amit az egyszerre több országban üzleti tevékenységet folytató vállalatok nagy megkönnyebbüléssel fogadnának – nem az adóráták harmonizálása a célja, ahogy ettől az ötlettől ódzkodó néhány tagállamban gyanítják. „A társasági adóalap harmonizálása nem trójai faló, az adóráták harmonizálására nincs szándék és nem is lesz” – hangsúlyozta a biztos, aki azokat az egységes adókulcsot bevezetett új tagállamokat is igyekezett megnyugtatni, amelyek attól tartanak, hogy a leendő adóalap szűkebb lesz, mint amit ma alkalmaznak. Kovács elmondta, hogy a Bizottság a lehető legszélesebb és legegyszerűbb társasági adóalapban gondolkozik, amelynek logikája nagyon hasonlít az átalányadóéhoz. A magyar nemzetiségű biztos kész arra, hogy amennyiben ésszerű határidőn belül nem sikerül valamennyi tagállam hozzájárulását megszerezni a tanácsban (adóügyekben egyhangú döntésekre van szükség), akkor, ha minden más eszköz kimerült, kész a tagállamok egy részének részvételével megerősített együttműködést javasolni a területen, nyitva hagyva a kaput más tagországok későbbi csatlakozása előtt. „Ez, ha nem is a legjobb, de a második legjobb forgatókönyv lenne” – tette hozzá az adóügyi biztos, aki kényes küldetésében számít a július elsején hivatalba lépő francia soros elnökség támogatására. Franciaország mellett Németország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria és a Benelux államok is határozottan támogatják a társasági adóalap kiszámítási módjának harmonizálását, Nagy-Britannia, Írország, Szlovákia, Litvánia és néhány más tagállam ugyanakkor ellenségesen viszonyul hozzá. Magyarország a konkrét javaslat megjelenését követően dönt majd hozzáállásáról. Forrás: BruxInfo, 2008. január 17.

T

öbb és nagyobb támogatás a „zöld” beruházásoknak

A

Bizottság a január 23-án közzétett átfogó klímavédelmi csomag részeként elfogadta a környezetvédelemmel kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatásokat. A 2001-es iránymutatásokkal összehasonlítva az újak kiszélesítik a támogatható projektek körét, továbbá megnövelik a támogatásintenzitás mértékét. Az új iránymutatások egyik fontos eleme, hogy immár a klímavédelmi beruházások esetében is lehetővé teszi állami támogatások nyújtását a magánszféra számára. A támogatási összeg alapja azonban nem a teljes beruházási költség, hanem az a pótlólagos beruházási összeg, amely a kívánatos környezetvédelmi színvonal eléréséhez szükséges. Összehasonlítási alapként szolgálhat például valamilyen, a kötelező normáknak megfelelő berendezés, kötelező szabványok hiányában pedig egy kevésbé környezetbarát termelési eljárás. Emellett támogathatóvá tennék a kapacitásbővítő és a termelékenységnövelő beruházásokat. Az új környezetvédelmi iránymutatás fő változásai a 2001-es iránymutatáshoz viszonyítva a következők: 1. Az iránymutatás több új rendelkezést is tartalmaz, mint pl. a szabványok korai bevezetésére nyújtott támogatás, környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás, távfűtésre nyújtott támogatás, hulladékgazdálkodásra nyújtott támogatás, továbbá a kibocsátáskereskedelmi rendszerekhez kapcsolódó támogatás. 2. A támogatási intenzitásokat számottevően megemelték. Nagyvállalatok esetében az intenzitási értékek 30-40%-ról 50-60%-ra emelkedtek, míg kisvállalkozások esetében 50-60%-ról 70-80%-ra. Abban az esetben továbbá, ha a közösségi szabványok alkalmazási hatékonyságát fokozó beruházások vagy a környezetvédelem színvonalának hiányzó normák melletti emelésére irányuló beruházások ökoinnovációt is magukban foglalnak, további 10% többlettámogatás is adható. Bevezették annak lehetőségét, hogy versenyeztetést követően 100%-os támogatás is biztosítható legyen. A 2001-es iránymutatással ellentétben nem létezik már többlettámogatás a támogatott térségek esetében, illetve a valamely közösség egészének igényeit szolgáló, megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények esetében. 3. Az adócsökkentések esetében az iránymutatás fenntartja a hosszú távú és feltételekhez nem kötött környezetvédelmi adóeltéréseket, amennyiben az érintett vállalatok a csökkentés érvényesítését követően legalább a közösségi minimumszintet megfizetik. Hosszú távú eltérés lehetséges akkor is, ha a vállalatok nem fizetik meg a közösségi minimumszintet, ilyenkor azonban a tagállamnak bizonyítania kell, hogy ezek az eltérések szükségesek és arányosak. Az akár a teljes mentességet is elérő nagy összegű csökkentések kedvezményezettjei egyes esetekben a nagy szennyezők. A Bizottság XVIII. évfolyam 2. szám • 2008. február


Aktuális hírek

69

álláspontja szerint bizonyos feltételek mellett az ilyen eltérések indokoltak lehetnek, a tagállamoknak azonban ezek szükségességét indokolniuk kell. 4. Az iránymutatás szokványos, illetve részletes értékelésről tesz említést. A vállalkozások számára egyénileg juttatott nagy összegű támogatások részletes értékelési módszerét azért vezették be, hogy lehetővé tegyék a verseny és a kereskedelem torzítására leginkább alkalmas egyéni esetek mélyrehatóbb vizsgálatát. Az adómentességi és -csökkentési rendszereket csak az adott rendszer egészét tekintve vizsgálják, azaz a vállalkozásokat egyénileg nem vonják részletes értékelés alá. A Bizottság szerint az állami támogatások egyes esetekben hatékony eszköznek bizonyulhatnak a piaci kudarcok korrigálásához, a versenyképesség javításához és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Az EU legfőbb javaslattevő szerve ezért látja szükségesnek az új, klímavédelmi szempontokat is magában foglaló energiapolitika részévé tenni az állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások átalakítását, s ennek szellemében terjesztette elő ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetét január 23-án, az átfogó klímavédelmi csomag részeként. Forrás: BruxInfo, 2008. január 24.

B

anki átutalások határok nélkül

J

anuár 28-ától életbe lép az egységes feltételek melletti, határok nélküli banki átutalások rendszere Európa 31 országában. Január 28-ától kezdve az euróövezeten belül bárki ugyanolyan feltételek mellett utalhat át pénzösszegeket, mint országon belül. Ezzel megvalósul a kis összegű eurófizetések egységes övezetének (Single Euro Payment Area, SEPA) első – és talán legfontosabb – eleme. Az előkészületek azonban még nem kellően előrehaladottak a pénzintézetek körében, ezért a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) azok felgyorsítására szólítja fel a bankokat és egyéb pénzintézeteket. Elsősorban a bankkártyák, fizetési kártyák terén meglévő standardok használatának általánossá tételéről van szó. Az Ecofin a SEPA-ra való gyors és zökkenőmentes átmenetre szólítja fel az érdekelteket, hogy az átmeneti időszak (amikor az átutalások nemzeti feldolgozási szabályai és a SEPA-szabályok párhuzamosan működnek) minél kisebb extra költségeket okozzon. Az illetékes hatóságokat arra buzdítják a pénzügyminiszterek, hogy katalizátorként lépjenek fel ebben a folyamatban, és gyorsan alakítsanak ki olyan új fizetési eszközöket, amelyek kompatibilisek a SEPA-val. Az Ecofin arra kéri fel a tagállamokat és a nemzeti központi bankokat, hogy folytassák a SEPA megvalósulásának nyomon követését, a Bizottságot és az Európai Központi Bankot pedig arra, hogy éves jelentésben foglalkozzon a nemzeti fizetési rendszerek SEPA-ra való átállásáról. Ennek a jelentésnek külön is foglalkoznia kell az új fizetési eszközök árazásával, illetve a fizetési szolgáltatások piacán meglévő verseny erősödésével. A pénzintézeteknek elsősorban a fizetési szolgáltatásokról szóló, 2007/64/EK irányelv előírásait kell meghonosítaniuk. Ez a 2009. november 1-jén hatályba lépő direktíva többek között arról rendelkezik, hogy ugyanazon bankkártyával lehessen fizetni az EU egész területén, s hogy bankoktól független, alternatív cégek, például mobiltelefon-társaságok is lebonyolíthassanak készpénzmentes fizetési forgalmat (erősítve ezáltal a versenyt). A fizetési tranzakciók lebonyolítására főszabályként egynapos határidőt engedélyeznek a szolgáltatóknak (D + 1-es szabály). Ez érvényes akkor, ha az ügyletet euróban kell lebonyolítani, ha az ügylet belföldi átutalást takar valamely olyan tagállam valutájában, amely nem tagja az eurózónának, vagy ha olyan átutalásról van szó, amelyet egyetlen konverzióval meg lehet oldani az euró és valamely olyan tagállam valutája között, amely nem tagja az eurózónának. Általános szabályként is kimondták azonban, hogy határon átnyúló tranzakciók időigénye a fizetési térségen belül nem lehet hosszabb, költsége pedig nem lehet magasabb, mint az országon belüli átutalásoké. Forrás: BruxInfo, 2008. január 21.



70

Aktuális hírek

K

límabajnok városok szövetsége

A

z Európai Bizottság kedden útjára indította a Polgármesterek Szövetségét.

A szövetségbe belépő városok hivatalosan elkötelezik magukat, hogy 2020-ig több mint húsz százalékkal csökkentik széndioxid-kibocsátásukat. Közel száz európai város, köztük 15 főváros biztosította a szövetséget előzetes támogatásáról. Andris Piebalgs energiaügyi biztos „kiválósági kritériumok” megfogalmazásával készül támogatni, hogy a részt vevő városok és régiók között elterjedjenek a fenntartható energiával kapcsolatok legjobb gyakorlatok.

Forrás: Világgazdaság, 2008. január 30.

M

egszavazta az Európai Parlament a postai liberalizációt

A

postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló, a tagállamokat képviselő Európai Tanács (EP) által támogatott jogszabálytervezetet változtatás nélkül hagyta jóvá az EP csütörtökön. A Tanács korábban elfogadta az EP első olvasatban megszavazott főbb változtatásait. Eszerint 2011-től, az új tagállamokban pedig 2013-tól kell megnyitni a postákat a verseny előtt. Az EU-ban a postai szolgáltatásokat jelenleg az 1997-es postai irányelv szabályozza. Az Európai Bizottság 2006 októberében nyújtotta be az ennek módosításáról szóló javaslatát, amely szerint 2009-től kezdve szűnt volna meg a nemzeti posták monopóliuma az 50 grammnál könnyebb küldeményeknél (az ennél nehezebbekre már korábban megszűnt a kizárólagosság). Az Európai Parlament első olvasatban tavaly júliusban fogadta el a jogszabályt. A képviselők akkor több ponton módosították a szöveget. A legfontosabb változtatás a liberalizáció határidejének kitolása 2010 legvégére. A 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, valamint a „bonyolult topográfiájú”, illetve „kis lakosságú” országok (mint például Görögország vagy Luxemburg) kérhetik a határidő további két évvel, vagyis 2012. december 31-ére való meghosszabbítását. Az EU-országoknak tehát gyakorlatilag 2011-től, a halasztást kapóknak – köztük Magyarországnak – pedig 2013-tól kell mindenképpen megnyitniuk a verseny előtt a postai szolgáltatási piacukat. Az EP a piacnyitáson túl – a jelentéstevő, Markus Ferber (néppárti, német) összefoglalása szerint – a következő területeken ért el jelentős módosításokat a bizottság tervezetéhez képest: A piac torzulásának és a tisztességtelen versenynek az elkerülése érdekében a piacaikat megnyitó tagállamok számára – a kölcsönösség jegyében – lehetőséget biztosítanak arra, hogy elutasítsák olyan üzemeltetők engedélyezését, amelyeket még mindig nemzeti monopólium véd egy másik tagállamban. Továbbra is minden EU-polgár számára biztosítani kell legalább heti egy kézbesítést, illetve a küldemények legalább heti öt napon történő felvételét. Emellett az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség teljesítése érdekében meg kell tartani a jól működő, elegendő hozzáférési pontot biztosító postai hálózatokat a vidéki, távoli vagy ritkán lakott területeken.  A tagállamoknak a társadalmi megfontolásokat, így a postai dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítását is figyelembe kell venniük a szolgáltatók engedélyezése során.  Ha egy tagállam úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség számára nettó költséggel jár, finanszírozási tervet kell készítenie, és értesítenie kell a Bizottságot, amely iránymutatást készít a költségek kiszámításához. Mivel a tagállamokat képviselő Európai Tanács 2007 novemberében kialakított közös álláspontja kisebb változtatásokkal gyakorlatilag helyben hagyta az EP első olvasatban megszavazott szövegét, a jelentéstevő most a tanácsi változat módosítás nélküli elfogadását javasolta. Az EP végül így is tett, s ezzel a jogalkotási folyamat lezártnak tekinthető.

Forrás: BruxInfo, 2008. január 31.



Aktuális hírek

71

Ú

j lehetőségeket kínál az európai vállalkozásoknak az Európai Bizottság

E

gész Európát átszövő, nagyszabású hálózatot hozott létre az Európai Bizottság, melynek célja, hogy üzleti tanácsadással segítse a hozzá forduló vállalkozásokat. Több mint 500 kapcsolódási ponttal és közel 4 ezer szakemberrel a most útjára indított Vállalkozások Európai Hálózata (EEN) a legnagyobb olyan hálózat a kontinensen, mely – egyablakos rendszerben – kész a benne résztvevők tapasztalatait átadni, és szolgáltatásokat nyújtani az üzleti szféra szereplői számára. A hálózat nyitott bármely vállalat előtt, függetlenül annak méretétől és tevékenységétől, igaz, a valódi célközönség mégiscsak a kis- és közepes vállalkozások lennének. A hálózatban kutatóintézetek, egyetemek, technológiai központok, fejlesztési ügynökségek képviseltetik magukat, akik a tanácsadás mellett egyebek között abban segítenek, hogy a vállalkozások számára üzleti partnereket találjanak, főként, ha azt nem a saját országukban, hanem egy másik tagállamban keresnék. A hálózat a következő területeken nyújthat segítséget: az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása; innováció és új termékek fejlesztésének elősegítése; határokon átnyúló együttműködés támogatása; az EU-támogatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. A vállalkozásoktól származó visszajelzéseket a Bizottság arra használja majd, hogy kezdeményezéseit, javaslatait hozzáigazítsa a kkv-k igényeihez. A hálózat tagjait (országonkénti lebontásban) az alábbi linken lehet megtalálni: www.enterprise-europenetwork.ec.europa.eu/network_en.htm Forrás: BruxInfo, 2008. február 7.

T

ámogatják a nem közúti teheráru-forgalmat

K

özvetlen támogatást kínál az Európai Bizottság azon magán-áruszállító cégeknek, amelyek csökkentik a közúti teherszállítás arányát működésükben. Erre idén 59 millió eurónyi keret áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé második felhívását a Marco Polo II. teheráru-szállítási programjának megújítására és átdolgozására. Ennek keretében azokat a projekteket részesítenék direkt támogatásban, amelyek a környezetet kevéssé terhelő, nem közúton történő szállításra állítják át teherforgalmuk egy részét vagy egészét. A Marco Polo II. program alapvető célja, hogy segítse a nagy kockázatú átállást az áruszállításban részt vevő cégeknél, rövid távú tengeri, folyami vagy vasúti szállításra. A program hátterében azon megfontolás húzódik meg, hogy az aszfalt alapú teheráru-szállítást végző teherautók és kamionok jelentős hányadáért felelősek a szén-dioxid-kibocsátásnak, a legtöbb – és legsúlyosabb – közúti baleset okozói, óriási súlyuk nyomán a gépkocsiknál sokkal jobban rongálják az aszfaltot, s az autónál sokkal nagyobb zajterhelést rónak a környezetre. A pályázókat maximum hat éven át támogatja a program, noha csak olyan vállalatok nyerhetnek pénzeket, melyek bizonyítottan képesek megállni a saját lábukon is a források megszűnése után is. A támogatás teljes költségvetése 2008-ban 59 millió euróra nő, a tavalyi 57 millió euróról. Forrás: BruxInfo2008. február 7.



72

Aktuális hírek

F

elesleges a román és a bolgár munkaerő kizárása

N

incs ok a román és a bolgár munkaerő tömeges beáramlásától való félelemre – szögezi le egyértelműen az Európai Polgári Akciószolgálat (European Citizen Action Service, ECAS) jelentése. A nonprofit szervezet szerint a szabad munkaerő-áramlás elé állított korlátok a belpolitika játékszerei. Nem nőtt számottevően az EU-tagállamokban dolgozó román és bolgár állampolgárok száma a két ország 2007. januári EU-csatlakozása után a korábbi szinthez képest – állapítja meg az elemzés. Mint ismert, a 25 tagország közül csupán tíz számolta fel a román és a bolgár munkaerő beáramlásának minden jogi akadályát a tavalyi évtől kezdve (Svédország, Finnország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, a három balti állam és Ciprus), a többiek valamiféle korlátozást tartanak fenn ma is. Magyarország 2007 januárjától csak 219 hiányszakmában engedélyezte a román állampolgárok szabad munkavállalását, majd 2008 januárjától valamennyi szakképzett munkavállaló előtt eltörölte a korlátozásokat. (A romániai polgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma egyébként idehaza még csökkent is 2007-ben 2006-hoz képest.) Az ECAS szerint az EU-ban dolgozni akaró románok és bolgárok túlnyomó többsége már az uniós csatlakozás előtt elhagyta szülőföldjét. Bulgáriából már a kilencvenes években 700 ezren vándoroltak ki a jobb megélhetés reményében, ami elképesztően magas arány a jelenlegi 7,5 milliós össznépességhez képest. A főbb célországok között kezdetben Németország és az Egyesült Államok is szerepelt, de később Olaszország, Spanyolország és Görögország került az élre. Romániából még nagyobb arányban, 2,5 millióan mentek külföldre a magasabb bérek miatt, s fő célországaik nekik is az EU régi déli tagállamai lettek. A korlátozások EU-csatlakozás utáni fenntartása a mobilitás eltúlzott előrejelzésén alapult – véli Tony Venables, az ECAS igazgatója. Szerinte a számok egyértelműen megmutatják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a tömeges kiáramlás folytatódásáról szóló rémisztgetések. A civil szervezet ezért arra szólítja fel a munkaerőpiacát teljesen még meg nem nyitott 15 tagállamot, hogy oldja fel a még meglévő korlátozásokat. Annál is inkább, mert azok „sokkal inkább politikai eszközként szolgálnak, mintsem gazdasági megfontolásokon alapulnak”. Az Európai Bizottság a tagság első két évének eltelte után fogja értékelni a román és a bolgár munkaerővel szembeni korlátozások hatásait. A közösségi jog érvényesülésének őreként is ismert testület 2006 első felében elmarasztaló véleményt fogalmazott meg azon tagállamokkal szemben, amelyek korlátozásokat tartottak fenn a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam – köztük Magyarország – polgárainak esetében. Mint ismert, a korlátozások gazdasági hátrányainak kimutatását követően a legtöbb tagállam teljesen megnyitotta munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt. Forrás: BruxInfo, 2008. január 17.



Eseménynaptár, képzések



73

Események, képzések – beszámolók

Megemlékezések a Polgári Védelem Világnapján

M

inden évben március elsején ünnepeljük a Polgári Védelem Világnapját, megemlékezve a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet 1972-es megalakulásáról. A világ több tucat országát tömörítő kezdeményezés célja a polgári védelem fontosságának beépítése a köztudatba, a felkészülés, a megelőzés és az egyéni védekezési eszközök fontosságának hangsúlyozása, valamint tiszteletadás a katasztrófákkal harcoló szervek személyi állománya és az áldozatos munkával elért eredmények előtt. A polgári védelmi (PV) szervezeteket azért hozták létre, hogy megvédjék az állampolgárokat a katonai támadások, valamint a természeti és civilizációs katasztrófák hatásaitól, hiszen a PV felkészülés terén viszonylag kis ráfordítással meggyorsítható a krízist követő helyreállítás, ezáltal az éhezés, a fagy és a betegségek által okozott halálesetek milliói előzhetőek meg. Az első világháború során az első hátországi célok elleni bombatámadások hatására kezdték a hadviselő felek kormányai megszervezni a hátországban élő lakosság aktív és passzív védelmét – a légvédelmet és a légoltalmat. Magyarországon a magyar királyi honvédelmi miniszter 1917 áprilisában intézkedett a „légjármű elhárító szolgálat létrehozására” az ország azon részein, amelyek nem tartoztak a hadra kelt sereghez. A korabeli rendelet a feladatot polgári szervekre, a polgármesterre bízta, és intézkedett a napjainkban is alkalmazott lakosságvédelmi módszerek szervezésére, megvalósítására. A világégés után, a húszas-harmincas években a jövő háborújára gondolva, minden jelentős európai országban légoltalmi szervezeteket hoztak létre. Magyarországon 1935-ben fogadták el a hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabályokat, majd 1937-ben megalapították a Légoltalmi Ligát mint társadalmi szervezetet. A légoltalom feladataként jelölték meg óvóhelyek, vezetési pontok létesítését, egyéni védőeszközök, egészségügyi, műszaki, tűzoltó felszerelések beszerzését, a légoltalmi szolgálat tagjainak kiképzését, a lakosság felkészítését és riasztását. A bekövetkező újabb világégés során Magyarországot az első légitámadások 1941-ben érték, a legpusztítóbb csapásokat a háború utolsó szakaszában kellett elszenvednünk, de a légoltalom eredményes működése lényegesen csökkentette a lehetséges áldozatok számát. A háború utolsó hónapjaiban az ország hadszíntérré vált, ezzel együtt a légoltalom is széthullott. A magyar légoltalom háború utáni újjászervezésére 1950-ben került sor a Belügyminisztérium alárendeltségében. A szervezet már az ötvenes évek közepétől részt vett a természeti csapások elleni küzdelemben is. 1956-ban, az októberi forradalom és szabadságharc idején a légoltalom állománya ismét fontos szerepet kapott. A tűzszerészek megint éjjel-nappal járták a területet, gyűjtötték a fel nem robbant lőszereket, a légoltalom felelős vezetői a lakosságot kérték, hogy jelentsék a veszélyesen megrongálódott épületeket. A forradalom leverése után a légoltalom megkezdte a megsérült közművek, a közlekedés helyreállítását, illetve a szétlőtt épületek, lakóházak bontását, helyreállítását. Az évtized végére a légoltalomban központi helyre került a nukleáris fegyverek elleni védelem. A hatvanas évek elején a légoltalom egészét a honvédelmi miniszterhez irányították, 1964-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével a légoltalom átalakult az egész országot átfogó polgári védelmi rendszerré. A hidegháború alatt a PV úgy szerepelt a köztudatban, mint a nukleáris fegyverekkel végrehajtott támadások elleni védelem és a csapást követő helyreállítás. Magyarországon az elemi csapások, a természeti és ipari katasztrófák elleni küzdelem az 1980-as évek közepétől mind nagyobb hangsúlyt kapott a polgári védelemben. Hazánk 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmények I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvében szereplő tételeket, amelyek kimondják a PV humanitárius jellegét, határozottan elkülönítve a katonai erőktől. 1990-ben a PV irányítása a honvédelmi minisztertől a belügyminiszter alárendeltségébe került. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény a PV feladatává tette a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést. A katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény az ezredforduló színvonalára emelte az élet- és a vagyonbiztonságot, a PV így a katasztrófavédelem rendszerének integráns része lett. Ma háborús körülményekkel nem kell számolnunk, de egy földrengés, árvíz, járvány vagy ipari baleset bármikor előfordulhat. A katasztrófavédelem szervezete a megalakulása óta eltelt évek során bebizonyította, hogy a védelmi szervezetre szükség van, mint ahogy az eltelt évtizedekben szükség volt a civilek védelmét ellátó szervezetre. A Polgári Védelem Világnapja alkalmából megemlékezéseket tartanak országszerte. Sok helyen a települések védelmi napot szerveznek, ahol bemutatkozik a területileg illetékes polgári védelmi kirendeltség, és a társ- és együttműködő szervek. A hagyományoknak megfelelően a polgári védelemért felelős központi szerv, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakmai szövetségek és érdekképviseletek vezetőivel közösen koszorúzást tart a légoltalom és a polgári védelem hősi halottai tiszteletére 1993-ben felavatott emléktáblánál. Február 25-én nyílik meg a Polgári Védelmi Kiállítás, amely egészen március 4-éig látogatható. A megemlékezés keretében február 27-én kerül megrendezésre „a katasztrófavédelem és az informatika kapcsolata” című konferencia, melynek központi témája az árvizek elleni védekezés. A hagyományos PV Bált február 29-én tartják a Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében, a műsorban operett-, musical- és nosztalgiaválogatás, a Dolly Roll együttes és az Alpha Band zenekar műsora szerepel. Március elsején, szombaton nyílik a Sziklakórház állandó kiállítása a budai Várban. Március 5-én a partnerszervezetek részvételével kispályás labdarúgó-bajnokságot tartanak a Budapest XXII. kerület, Promontor úti BMTE Sportcsarnokban. Összeállította: Angelov Romanov Éva, OKF Hivatal ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


74

Eseménynaptár, képzések

Külügyi Egyeztető Fórum a TÖOSZ szervezésében Külügyi Egyeztető Fórumot szervezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2008. január 23-án.

A TÖOSZ a magyar önkormányzati érdekek összehangolása és hatékony érvényesítése céljából 2008. január 23-án szakmai tanácskozást szervezett az országot képviselő, önkormányzati érdekeltségű európai szervezetekben (Régiók Bizottsága, Európa Tanács, Európai Települések és Régiók Tanácsa) tevékenykedő önkormányzati küldöttek, a Külügyminisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az országos önkormányzati szövetségek részvételével. A rendezvényen Göncz Kinga külügyminiszter is tájékoztatást adott Magyarország külügyi stratégiájáról. Ilyen típusú tanácskozás megszervezésére először került sor. A konferencia módot adott a nemzeti delegációk tevékenységének bemutatására, a munkájukat érintő sikerek, nehézségek és ezek megoldására tett javaslatok ismertetésére. A résztvevők által sikeresnek minősített rendezvényen megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti külügyi koordinációt biztosító Külügyi Egyeztető Fórumot a tanácskozás tapasztalatai alapján intézményesíteni kell. Az együttműködésbe be kell vonni az Országgyűlés EU Bizottságát és az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága magyar képviselőit is. A jövőben a különböző kormányzati szervek az eddigieknél több és koordináltabb szakmai támogatást adjanak az önkormányzatok által a különböző európai intézményekbe delegált képviselők munkájához. Készítette: dr. Forgács Ildikó ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



Elérhetőségek

 Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

75

Önkormányzati forródrót Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7710

Területfejlesztési Főosztály

441-7719

Területrendezési és Településügyi Főosztály

441-7740

Építésügyi és Építészeti Főosztály

441-7770

Országos Fejlesztési és Programiroda

441-7230

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


76

Elérhetőségek

 Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 1) 516-224, (06 1) 311-640 Fax: (06 1) 516-225 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter (06 30) 941-6730; [email protected] Kaddebó Krisztina (06 1) 485-6914; [email protected] Kiss Ágnes (06 1) 485-6945; [email protected] Kovács Bea (06 1) 485-6800/6287 m.; [email protected] Kovács Zsófia (06 1) 485-6800/6289 m.; [email protected] Kövesi György (06 1) 485-6800/6220 m.; [email protected] Tóth József (06 1) 485-6916; [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected]

Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected]

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 E-mail: [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település



Figyelmébe ajánljuk!

2008 A Z Ö N K O R M Á N Y Z AT I ÖK ÉVE CSÔD

?

77

KONFERENCIA

2008. április 3. csütörtök GELLÉRT SZÁLLÓ Budapest XI. kerület, Szent Gellért tér 1.

Nézôpontok és lehetôségek Célunk, hogy a téma rövid ismertetését követôen a résztvevôk lényegre törô szakmai eszmecseréje és vitája, a gyakorlati ismereteik kölcsönös átadását segítse elô. A konferencia témája: Az önkormányzatok rövid- és hosszú lejáratú hitelfelvétele 2007-ben is rohamosan növekedett. A hagyományos bankhiteleket részben kiváltották, részben kiegészítették a kötvények, melyek nem feltétlenül csak fejlesztési célokat szolgáltak. A mûködési kiadásaikat nehezen fizetô önkormányzatok száma folyamatosan nô, 2007-ben, néhány esetben már formálisan is elindultak az adósságrendezési eljárások, csatlakozva az 1996. óta eddigi 23-hoz. Mekkora az eladósodottság? Milyen a fizetési fegyelem? Mi történt eddig az önkormányzati adósságrendezési eljárások területén Hogyan védekezzen egy pénzintézet, illetve egy kisvállalkozás, ha AZ ÖNKORMÁNYZAT NEM FIZET? Milyen jogi lépésekkel számolhat, mit tehet a visszás helyzet elkerülése, megelôzése érdekében? A konferencia célközönsége:

Médiatámogatók:

Szervezôk:

A konferencia megszólítja az önkormányzatok polgármestereit, pénzügyi vezetôit, valamint a bankok, pénzintézetek önkormányzati üzletágában dolgozó szakembereit. A konferencia mindenképpen számít az önkormányzatokkal szerzôdéses viszonyban álló, az önkormányzatoknak beszállítást végzô vagy másként szolgáltató vállalkozások érdeklôdésére. A résztvevôk fontos, hasznos és naprakész információkhoz juthatnak az önkormányzatok hitelképességével, fizetôképességével és fizetési hajlandóságával kapcsolatban. Célunk, hogy a hallgatóság ne csak egyszólamú elôadásokon, hanem vitafórumokon, akár kérdésekkel megjelenve vehessen részt a vizsgált problémák megtárgyalásában. Az érintettek jogainak érvényesítésével kapcsolatban szakértôk véleményét ismerhetik meg.

Ü Z L E T, G A Z D A S Á G , TÁ R S A D A L O M

MEGHÍVÓ A szervezôk nevében az IGE Kft. fogadja a jelentkezéseket:

1119 Budapest, Fehérvári út 83. Tel: 06-1-428-05-51 • E-mail: [email protected] A programmal kapcsolatos kérdésekkel a Helyi Obszervatóriumhoz is fordulhat: 06-1-375-8048



78


A konferencia elôzetes programja 8:30-9:30 Érkezés, regisztráció, kávé I. rész 9:30–11:00 Eladósodottság és fizetésképtelenség az önkormányzati szektorban: Mi ez, mi is történt? Moderátor: Dr. Szegvári Péter, címzetes egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Elôadás: Dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelôs szakállamtitkára: „Az önkormányzati eladósodás kockázatai és megelôzésének módjai.” Elôadás: Dr. Sepsey Tamás, fôigazgató helyettes, Önkormányzati és Területi Ellenôrzési Igazgatóság, Állami Számvevôszék (ÁSZ): „Mekkora az önkormányzatok eladósodottsága és valós fizetésképtelensége: ellenôrzési tapasztalatok.” Korreferátumok: Dr. Bujdosó Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára; Dr. Printz János, okl. könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara költségvetési tagozatának elnöke: „Mit lát(hat)unk elôre? Kockázatfelmérés egy könyvvizsgáló szemszögébôl.” 11:00-11.30 Kávészünet II. rész 11:30–13:00 Ahogy a hitelezôk látják – Kerekasztal beszélgetés a vezetô, önkormányzatoknak hitelezô bankok képviselôivel. Moderátor: Jókay Károly, IGE Tanácsadó Kft. 13:00-14:00 Ebéd III. rész 14:00-16:00 Hogyan látják az érintettek? Vitafórum az önkormányzati szövetségek részvételével Moderátor: Kovács Róbert, LRMI Local and Regional Monitoring Institute Non-profit Kft. (Helyi Obszervatórium) Elôadás: Bocskay Katalin, Vectigális Zrt. (Veszprém): „Mi is történik, ha az önkormányzat nem fizet – egy csôdgondnok tapasztalatai.” Elôadás: Dr. Zongor Gábor, az önkormányzati szövetségek nevében: „Az önkormányzatok eladósodása – önkormányzati perspektívából.” Kerekasztal: A hét önkormányzati érdekszövetség képviselôje. 16:00 Zárszó

További információ és regisztráció: www.onkormanyzaticsod.hu • www.ige.hu • www.localmonitoring.eu A kitöltött jelentkezési lapot kérjük, faxolja vissza a (06-1) 428-05-53-as számra, vagy küldje vissza e-mailben ([email protected]). Fizetés: számla ellenében átutalással. A jelentkezés lemondását a jelentkezés határidejéig, 2008. március 28-ig tudjuk elfogadni. Részvételi díj: 49.000 Ft + áfa (önkormányzatoknak, közigazgatási szerveknek 33.000 Ft + áfa). Az ár magában foglalja a kávészünetek, a svédasztalos ebéd és a konferencia-anyagok költségét.

✁

2008 – Az önkormányzati csôdök éve? 30

30

KONFERENCIA, 2008. április 3. (csütörtök), 8 -16 Danubius Hotel Gellért (Budapest XI., Szent Gellért tér 1.) Intézmény/cég neve: .......................................................................................................... ........................ címe: ......................................................................................................................... .................................. Résztvevôk neve

Beosztása

Telefon

E-mail

....................................................................... ................................. ................ ....... ............................... ....................................................................... ................................. ................ ....... ...............................

PH Dátum:………………………………


Aláírás: ………………………………. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


A

79

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2008. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Recommend Documents