Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 8 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. .. . 9 Az Európai Közösségek Bírósága döntései . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 10

Településfejlesztés, -üzemeltetés A TÉRPORT szakmai portál általános bemutatása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Az Országos Főépítészi Kollégium 2/2007. számú állásfoglalása a 9/1998. (IV.3) KTM rendelet – az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről – felülvizsgálatának koncepciójához . .. .. .. .. .. .. .. .. . A XII. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Tájékoztató az Országos Területrendezési Tervről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatok egyeztetési eljárása során beérkezett vélemények feldolgozásáról és közzétételéről . .. .. .. ..

11

14 16

51

Jelentések, tájékoztatók Az Európa Tanács határ menti és transznacionális együttműködéseket ösztönző adatbázisa . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Létrejött az első testvértelepülési kapcsolat Írország és Magyarország között . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik . .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

17 18 31 32 37 39 44

Események, képzések – előrejelzés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

56 56 57 63 65 68 70

Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

79 79 79 79 79 80

Figyelmébe ajánljuk! A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971, ÖTM 10-611, 10-560

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

49 50

Eseménynaptár, képzések

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Közösségi kezdeményezések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Tájékoztató a decentralizált önkormányzati fejlesztési pályázatok 2007. évi döntéseiről – a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Aktuális hírek

Turizmus és sport AZ ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának októberi hírlevele . .. .. .. .. Sport pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Válogatás az ÖTM Sport Szakállamtitkárságának szeptemberi és októberi hírleveleiből . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Elindult az OLLÉ Iskolaprogram . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

2007/10

XVII. évfolyam 10. szám

Fax: 469-2969, ÖTM 10-568 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

81

Jogszabályváltozások

 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az állami vagyonról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

A jogszabály lényege: Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről alkotta meg e törvényt. Hatálybalépés: 2007. szeptember 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 121. szám (2007. szeptember 17.)

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról A módosítás lényege: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete módosult. Hatálybalépés: 2007. szeptember 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 121. szám (2007. szeptember 17.)

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

A

jogszabály száma és címe: 232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A szabályozás 19. §-a kiegészült az (5) bekezdéssel, mely szerint a közszolgáltatást ellátó hulladékkezelő hulladékkezelési engedélyében a közszolgáltatás keretében kezelhető települési szilárd hulladék mennyisége nem korlátozható időszakokra. Módosul a hulladékkezelési engedély iránti kérelmek, illetve a hulladékkezelési engedélyek tartalmi követelménye. E rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet 1–3. §-a a kihirdetést követő második hónap első napján hatályát veszti. A rendelet hatálybalépése előtt a közszolgáltatást ellátó hulladékkezelők részére kiadott jogerős hulladékkezelési engedélyekben meghatározott éves mennyiségi korlátot a rendelet hatálybalépése után indult, illetőleg a folyamatban lévő hatósági eljárások során figyelmen kívül kell hagyni. Hatálybalépés: 2007. szeptember 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 116. szám (2007. szeptember 4.)

A közalkalmazottak jogállásáról

A

jogszabály száma és címe: 233/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet, a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet. A módosítás lényege: A jogszabály rendelkezik többek között arról, hogy mely esetekben nem kötelező pályázatot kiírni, mint például olyan munkakör betöltése esetén, amely tekintetében – 90 napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelen volt a pályázati felhívás; továbbá rendelkezik a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségekről. Hatálybalépés: 2007. szeptember 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 116. szám (2007. szeptember 4.)

XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


A

jogszabály száma és címe: 241/2007. (IX. 21.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A Kjt. 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítását követően:  közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. A Korm. rendelet a pályázati felhívás közzétételének szabályait, valamint azokat az eseteket tartalmazza, amelyekben a munkáltató nem köteles pályázatot kiírni. A Korm. rendeletben felsorolt esetekben azonban a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles a nyilvánosságot tájékoztatni;  az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe való határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A Korm. rendelet tartalmazza a gyakornoki idő kikötése szempontjából a munkáltató alaptevékenységi körébe tartozó munkakörök felsorolását. Hatálybalépés: 2007. szeptember 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 123. szám (2007. szeptember 21.)

A

jogszabály száma és címe: 26/2007. (IX. 15.) SZMM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő egyes kérdésekről szóló 1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: az 1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő egyes kérdésekről. A módosított jogszabály lényege: A rendelet szabályozást tartalmaz többek között a munkakör betöltéséhez szükséges pályázati feltételekre, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére és a gyakornoki időre. Hatálybalépés: 2007. szeptember 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 120. szám (2007. szeptember 15.)

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

A

jogszabály száma és címe: 245/2007. (IX. 25.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerződéskötési és eljárási kérdésekről szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A Korm. rendelet kiegészíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerződéskötési és eljárási kérdésekről szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendeletet a 3/B. §-sal, amely rendelkezik többek között az összevont szakellátás 2007. évi módosított előirányzatából az egészségügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott keretről. A rendelet kiegészíti továbbá a módosított rendelet mellékleteit a 4. számú melléklettel. Hatálybalépés: 2007. szeptember 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 126. szám (2007. szeptember 25.)

A tavaszi fagykárok miatt keletkezett veszteségek támogatásáról

A

jogszabály száma és címe: 96/2007. (IX. 7.) FVM rendelet a belterületi szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt keletkezett veszteségek csekély összegű támogatásáról A jogszabály lényege: Kizárólag a rendeletben (mellékletében) felsorolt termékeket előállító belterületi szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatti veszteségek enyhítésére agrár „de minimis” támogatás vehető igénybe. A rendelet szabályozza a támogatás igénybevételére jogosult termelők körét, a támogatás mértékét, a támogatás igénybevételének feltételeit. Hatálybalépés: 2007. szeptember 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 117. szám (2007. szeptember 7.)

A

jogszabály száma és címe: 97/2007. (IX. 19.) FVM rendelet a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt százszázalékos terméskiesést elszenvedett termelők egyszeri csekély összegű támogatásáról A jogszabály lényege: A rendelet feltételei szerint kizárólag a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt százszázalékos termésveszteséget elszenvedett termelők egyszeri megsegítésére agrár „de minimis” támogatás vehető igénybe. A rendelet szabályozza a támogatás igénybevételére jogosult termelők körét, a támogatás mértékét, a támogatás igénybevételének feltételeit. Hatálybalépés: 2007. szeptember 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 122. szám (2007. szeptember 19.) ÖTM Önkormányzati Tájékoztató



A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről

A

jogszabály száma és címe: 98/2007. (IX. 19.) FVM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja a tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése egyes támogatott célterületekhez kapcsolódó támogatott szolgáltatásokon keresztül. A rendelet szabályozza továbbá a támogatott célterületeket, a támogatás mértékét, igénybevételének feltételeit stb. Hatálybalépés: 2007. szeptember 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 122. szám (2007. szeptember 19.)

A birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról

A

jogszabály száma és címe: 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról

A jogszabály lényege: A rendelet alapján támogatás nyújtható birtok-összevonási célú termőföld megvásárlására. A támogatás mértéke az adásvételi szerződésben kikötött vételár húsz százaléka, de kérelmenként maximum hárommillió forint. A rendelet szabályozza továbbá a támogatás feltételeit, a támogatás igénybevételének kizártságát stb. Hatálybalépés: 2007. szeptember 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 122. szám (2007. szeptember 19.)

A „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 108/2007. (IX. 24) FVM rendelet a „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályairól A jogszabály lényege: A hitelprogram keretében hitelfelvételre jogosultak az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vett vagy a hitelkérelem benyújtásáig regisztrációs szám iránti kérelmet benyújtott kis- és középvállalkozások. Hatálybalépés: 2007. szeptember 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2007. szeptember 24.)

A termésbecslésről

A

jogszabály száma és címe: 109/2007. (IX. 28.) FVM rendelet a termésbecslésről

A jogszabály lényege: A rendelet a várható termés előzetes felmérése érdekében rendeli el a termésbecslést, meghatározott terményekre. A termésbecslés a mezőgazdasági hasznosítású földterülettel rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, költségvetési szerv (gazdálkodó szervezetek), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterülettel rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó (egyéni gazdálkodók) termelésre vonatkozó adatai alapján készül. A termésbecslést a gazdálkodó szervezet vezetője által kijelölt mezőgazdasági szakember, illetve az egyéni gazdálkodó földterületére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének falugazdász munkatársa végzi. Hatálybalépés: 2007. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 128. szám (2007. szeptember 28.)

A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról

A

jogszabály száma és címe: 82/2007. (IX. 22.) GKM rendelet a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: hatályát veszti a földgázárakkal, -díjakkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelet. A módosítás lényege: A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. A földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet 2. számú melléklete 1.6. pontjának c) alpontja e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. Hatálybalépés: 2007. október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 124. szám (2007. szeptember 22.)




Az operatív programokról

A

jogszabály száma és címe: 25/2007. (IX. 12.) MeHVM rendelet a Társadalmi megújulás operatív program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról szóló 25/2007. (IX.12.) MeHVM rendelet A jogszabály lényege: A rendelet a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) előirányzatának, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználásának, kezelésének és működtetésének rendjét szabályozza. Az operatív program célja a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálat növelése és minőségének javítása, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása, az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, a változásokhoz való alkalmazkodás segítése, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása és a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása. A támogatás 35 jogcímen használható fel. A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható támogatás, amely működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásnak minősül. A rendeletben meghatározott jogcímek alapján nyújtható támogatások típusai a következők: csekély összegű (de minimis) támogatás, képzési célú támogatás, foglalkoztatási célú támogatás, kis- és középvállalkozások részére kutatás-fejlesztési támogatás (kkv K+F támogatás), valamint kis- és középvállalkozások részére támogatás tanácsadásra (kkv támogatás, tanácsadás). Hatálybalépés: 2007. szeptember 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 118. szám (2007. szeptember 12.)

A

jogszabály száma és címe: 21/2007. (IX. 7.) ÖTM–SZMM együttes rendelet a Társadalmi megújulás operatív program 1., 2., 5. és 7. prioritásainak, a Társadalmi infrastruktúra operatív program 3. prioritásának, valamint a Közép-magyarországi operatív program 4. prioritásának végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről A módosított jogszabály: a Társadalmi megújulás operatív program és a Társadalmi infrastruktúra operatív program végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 5/2007. (II. 2.) MeHVM–SZMM együttes rendelet hatályát veszti. A módosítás lényege: Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mint a TÁMOP és TIOP felügyeletéért felelős miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaságot jelöli ki közreműködő szervezetként a TÁMOP és TIOP e rendeletben meghatározott prioritásainak végrehajtásában való közreműködésre. Hatálybalépés: 2007. szeptember 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 117. szám (2007. szeptember 7.)

A

jogszabály száma és címe: 22/2007. (IX. 7.) ÖTM–EüM együttes rendelet a Társadalmi megújulás operatív program 6. és 7. prioritásainak és a Társadalmi infrastruktúra operatív program 2. prioritásának, valamint a Közép-magyarországi operatív program 4. prioritásának végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről A módosítás lényege: Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mint a TÁMOP és TIOP felügyeletéért felelős miniszter és az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Strukturális Alapok Programirodát jelöli ki közreműködő szervezetként a TÁMOP és TIOP e rendeletben meghatározott prioritásainak végrehajtásában való közreműködésre. Hatálybalépés: 2007. szeptember 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 117. szám (2007. szeptember 7.)

A

jogszabály száma és címe: 23/2007.(IX. 15.) ÖTM–OKM–SZMM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté való kijelöléséről, valamint a 2004–2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési operatív program közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról szóló 22/2004. (VI. 8.) FMM–OM együttes rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 22/2004. (VI. 8.) FMM–OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté való kijelöléséről, valamint a 2004–2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési operatív program közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról. A módosított jogszabály lényege: A módosítás kiterjed a rendelet hatályára, a közreműködő szervezetek kijelölésére, és több pontosító rendelkezést tartalmaz. Hatálybalépés: 2007. szeptember 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 120. szám (2007. szeptember 15.)




A

jogszabály száma és címe: a 24/2007. (IX. 15.) ÖTM–SZMM együttes rendelet a Foglalkoztatási Hivatalnak a 2004– 2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési operatív program végrehajtása során ellátandó feladatairól és közreműködő szervezetté való kijelöléséről, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak a 2004–2006. évi EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtásába közreműködőként való bevonásáról szóló 9/2004. (IV. 7.) FMM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 9/2004. (IV. 7.) FMM rendelet a Foglalkoztatási Hivatalnak a 2004–2006. évi Humánerőforrásfejlesztési operatív program végrehajtása során ellátandó feladatairól és közreműködő szervezetté való kijelöléséről, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak a 2004–2006. évi EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtásába közreműködőként való bevonásáról. A módosított jogszabály lényege: A módosítás érinti a rendelet hatályát, pontosításokat tartalmaz a közreműködő szervezet elnevezésére vonatkozóan. Hatálybalépés: 2007. szeptember 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 120. szám (2007. szeptember 15.)

Közösségi jogszabályváltozások Általános csoportmentességi rendelettervezet

A

z Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007. szeptember 8-án megjelent az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet tervezetének második változata. Az EK Szerződés alapján ugyanis a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget. A tárgybeli rendelettervezet célja egyrészről az EK Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól mentesülő állami támogatások körének kibővítése például a környezetvédelmi támogatásokra, vagy akár a nagyvállalkozások részére nyújtott kutatás-fejlesztési támogatásokra. Másrészt a rendelettervezet összefoglalja és egyszerűsíti az öt jelenleg érvényes – kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott támogatásokra, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kutatásfejlesztési támogatásokra, foglalkoztatási támogatásokra, képzési támogatásokra, valamint regionális beruházási támogatásokra vonatkozó – csoportmentességi rendelet szabályait. Tehát az új szabályozás az alábbi – önkormányzatokat is érintő – támogatástípusokat mentesítené a bejelentési kötelezettség alól:  regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás,  kkv-knak nyújtott beruházási támogatás,  környezetvédelmi támogatás,  kkv-knak tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás,  kutatás-fejlesztési támogatás,  képzési támogatás;  hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás. Mindezek mellett természetesen ismerteti azon támogatások körét is, amelyek esetében kizárt a rendelet alkalmazása. Megadja továbbá az alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen fogalmak – mint például támogatás, támogatási program, egyedi ad hoc támogatás, kis-és középvállalkozás (kkv), támogatott területek, nagyberuházási projekt, hátrányos helyzetű munkavállaló – definícióját, valamint bevezeti a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmát (amely lényegében azonos a korábbi rendeletekben használatos fogyatékossággal élő munkavállaló fogalmával). A tervezet preambuluma kimondja, hogy a rendeletnek minden olyan támogatást és támogatási programot mentesítenie kell, amely megfelel a rendeletben meghatározott általános, valamint az egyes támogatástípusokra vonatkozó követelményeknek. (A hatékonyabb ellenőrizhetőség jegyében ilyen általános követelmény például, hogy a támogatási programoknak, a támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatásoknak és a program keretein kívül nyújtott ad hoc támogatásoknak kifejezett hivatkozást kell tartalmazniuk a rendeletre.) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatások esetében a rendelettervezet visszautal „A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításhoz nyújtott állami támogatásokról” szóló közösségi iránymutatásra. Megállapítja, hogy az ilyen támogatásokat az említett iránymutatás szerint kell vizsgálni, ugyanakkor meghatározza azt a kis-és középvállalkozói kört, amelyre a fenti engedmények nem alkalmazhatóak: azaz azok a kis- és középvállalkozások, amelyek kevesebb mint 3 éve működnek vállalkozásként, és amelyek üzleti terve az első 3 éves időszakra veszteséget tervez, ezen időszakokra nem tekinthetők nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Tekintve, hogy egy nagyobb összegű támogatás esetén nagyobb a verseny torzulásának kockázata, a bejelentési értékhatárok meghatározásánál figyelembe vették az érintett támogatás fajtáját és annak a versenyre gyakorolt valószínű hatását. Erre XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



való figyelemmel a tervezet – a 6. cikkében – valamennyi támogatás esetén fajtánként külön-külön állapít meg értékhatárt, amely értékhatárt meghaladó összegű támogatásokra továbbra is vonatkozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség, így ezeket a Bizottság továbbra is egyedi alapon vizsgálja. Az eddigiekhez képest merőben új alkalmazási terület a környezetvédelmi támogatások köre, amelyen belül a rendelettervezet hat különböző területet említ meg:  a közösségi szabályokat túlteljesítő környezetvédelemhez nyújtott beruházási támogatások köre,  a kkv-knak a jövőbeni közösségi szabályokhoz kellő időben való igazodáshoz nyújtott támogatások köre,  az energiatakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatások köre,  a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatások köre,  a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatások köre, valamint  az adókedvezmény formájában nyújtott környezetvédelmi támogatások köre. Az adókedvezmény formájában nyújtott környezetvédelmi támogatás, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás, a regionális támogatás vagy a kedvezményezettnek kockázati tőke formájában ad hoc alapon nyújtott támogatás jelentős hatást gyakorolhat az adott piacon tapasztalható versenyre, mivel a kedvezményezettet támogatja más vállalkozásokkal szemben. Mivel az ad hoc támogatást csak egyes vállalkozásoknak ítélik oda, feltehetően csak korlátozott mértékű pozitív hatást gyakorol az adott célterületre. Ezért az adókedvezmény formájában nyújtott környezetvédelmi támogatást adó támogatási programokat, a regionális támogatást vagy a kockázati tőke formájában nyújtott támogatást a rendelet mentesíti, míg az egyedi ad hoc támogatások esetében fenntartja a bejelentési kötelezettséget. A regionális támogatásokkal ellentétben – melyeket csak támogatott területeken lehet nyújtani – a kkv-knak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatásokat a támogatott és a nem támogatott területeken is oda lehet ítélni. Ily módon a tagállamok akár a regionális támogatásokra, akár a kkv-knak nyújtott beruházási támogatásokra vonatkozó feltételek betartásával biztosíthatnak beruházási támogatást a támogatott területeken. A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás tényezőjeként és gazdasági hajtóerőként működnek. Szűkös forrásaik miatt az információkhoz, különösen az új technológiákra és a lehetséges piacokra vonatkozó információkhoz korlátozott mértékben férnek hozzá. Ezért a kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében a rendelet a támogatások egyes fajtáit mentesíti, ha azokat kkv-k javára ítélik oda. Fontos azonban, hogy a kis- és középvállalkozások esetében – tekintettel a köztük lévő különbségekre – a rendelet eltérő támogatási intenzitást és eltérő többlettámogatási lehetőségeket határoz meg. A tervezet aktuális változata, a korábbival ellentétben, a támogatáshalmozódást – azonos elszámolható költségek esetén – csak a rendelet alapján mentesített, a de minimis támogatás vagy más közösségi finanszírozás esetében zárja ki, amennyiben az a legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez vezetne. Annak megállapításakor, hogy a tervezetben szereplő egyedi bejelentési értékhatárokat és a maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. Az új tervezet úgy rendelkezik, hogy a rendelet a hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra vonatkozik, feltéve, hogy a támogatás megfelel a tervezetben megállapított valamennyi feltételnek. A rendeletet 2013. december 31-éig tervezik hatályában fenntartani. Készítette: dr. Feke Anikó Sarolta, ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok működését érintő  jogszabályok véleményezése Az önkormányzatok részvétele az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásban Az Önkormányzati Tájékoztató előző számában megjelent tanulmány foglalkozott az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) kialakulásnak hátterével, az EGTC-re vonatkozó közösségi szabályozással (1082/2006/EK rendelet), és említést tett az Európában elsőként Magyarországon megalkotott törvényről. Jelen tájékoztató célja annak bemutatása, hogy a magyar szabályozás alapján az önkormányzatok miként vehetnek részt ezen újfajta közösségi szintű együttműködési csoportosulásokban. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. XCIX. törvényt 2007. június 25-én fogadta el az Országgyűlés, a törvény 2007. augusztus 1-jén lépett hatályba. A csoportosulás nonprofit gazdálkodó szervezetként jelenik meg a magyar jogrendben. A törvény az EGTC-ben részt vevő, magyar jog szerinti tagokat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésének a)–j) pontjában foglaltak szerint határozza meg. Ez az önkormányzatok vonatkozásában azt jelenti, hogy az EGTC tagja lehet: az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, valamint a regionális fejlesztési tanács. Helyi önkormányzat társulása akkor vehet részt az EGTC-ben, ha jogi személyiséggel rendelkezik. A törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetési szerve csoportosulásban való részvételéhez való hozzájárulás a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, valamint a helyi önkormányzat csoportosulásban való részvételéről szóló képviselő-testületi döntés a jogi személyiséggel rendelkező társulásra ruházható át. Az Alkotmány, az önkormányzati törvény és az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, a helyi önkormányzatok általános pénzügyi felelősségére vonatkozó elvekkel összhangban a törvény a korlátolt felelősség elvén nyugszik, ugyanis a csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A korlátolt felelősségre való utalást a csoportosulás nevében is meg kell jeleníteni (korlátolt felelősségű európai területi együttműködési csoportosulás). A csoportosulás tagjai részvételének jóváhagyását a Fővárosi Bíróságtól kell kérelmezni, amely nemperes eljárás keretében jár el, és kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Az eljárás lefolytatásához szükséges az együttműködési egyezményre és az alapszabályra tett, a tagok által aláírt javaslat benyújtása a bírósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevének és székhelyének, a csoportosulás nevének és székhelyének, valamint a csoportosulás célkitűzésének és feladatainak meghatározását. Az előbbieken felül az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati szerv tag esetében csatolni kell a képviselő-testület (közgyűlés) hozzájárulását, hogy az egyezményre és az alapszabályra vonatkozó javaslat szerinti csoportosulásban az adott szerv tagként részt vehet. Helyi önkormányzat esetében mellékelni kell továbbá a csoportosulásban való részvételről szóló képviselő-testületi döntést tartalmazó jegyzőkönyv kivonatát. A csoportosulás a Fővárosi Bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, az eljárásban a jogi képviselet kötelező. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez be kell nyújtani az egyezmény és az alapszabály eredeti példányát (amennyiben nem magyar nyelven készült, úgy annak magyar nyelvű fordítását), valamint a meghatározott jóváhagyások eredeti példányát és magyar nyelvű hiteles fordítását. A csoportosulás a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerősre emelkedését követően kezdheti meg. Tevékenységét illetően a csoportosulás program vagy projekt végrehajtására jöhet létre. Amennyiben programot hajt végre, úgy eljárhat lebonyolító szervezetként, illetve irányító hatóságként. Lebonyolító szervezet esetén minden szerv egy szervezetben jelenik meg, míg a második esetben az EGTC csak az irányító hatóságot terhelő feladatokat látja el. A projektvégrehajtás megvalósulhat egy strukturális alapból finanszírozott projektként vagy területi együttműködés keretében, ahol az EGTC egy közös projekt menedzsment szervezeteként (ún. vezető partner) jelenik meg, és szerepet kap egy projekt megpályázásában és lebonyolításában. Az EGTC mint projektvégrehajtó működhet ugyanakkor kizárólag hazai forrásból, közösségi pénzügyi támogatás nélkül is, mint önkormányzati projekttársaság (határ menti önkormányzatok, régiók, eurorégiók együttműködése) például útépítés, közintézmény üzemeltetése vagy közszolgáltatás nyújtása céljából. A 1082/2006/EK rendelettel az Európai Közösség célul tűzte ki, hogy a csoportosulások létrehozása előmozdítsa a határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést. A hazai szabályozás megteremtésével nyitott a lehetőség a magyar önkormányzatok számára, hogy részt vegyenek olyan programok és projektek végrehajtására létrejövő csoportosulásokban, melyek egy hosszú távú, hatékony, konkrét és kézzelfogható együttműködés lehetőségét biztosítják a Közösségen belül. Készítette: Dr. Domokos Katalin ÖTM, Önkormányzati Főosztály XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Jogértelmezés

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő  döntései A szociális törvény (Szoc. tv.) nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megvonásának a következményét kapcsolja ahhoz, ha a jogosult nem veszi át a segélyt az előírt helyen és időben. [66/D/2005. AB határozat] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az önkormányzat a határozatával az indítványozó részére, mint aktív korú nem foglalkoztatottnak, rendszeres szociális segélyt állapított meg. A segélyt nem vette fel, és emiatt a község polgármestere határozatával a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megszüntette. E határozat ellen az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyet a képviselő-testület elutasított. A képviselő-testület döntése ellen az indítványozó keresetet terjesztett elő a határozat hatályon kívül helyezése iránt. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a rendszeres szociális segélyt azért nem vette át, mert a kifizetésre előre meghirdetett helyszín a vegyesbolt-kocsma előtti közterület volt, ahol az utcán mindenki szeme láttára íratják alá a segélyezettekkel az átvételi bizonylatot és osztják ki a segély összegét. Az indítványozó szerint ez a fajta megoldás sérti a személyiségi jogait és az emberi méltóságát, ugyanis – megítélése szerint – ne mindenki szeme láttára kelljen köztudomású ténnyé tenni, hogy ő, illetve mások ilyen helyzetbe kerültek, s hogy munkalehetőség híján szociális segélyre szorulnak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megalapozott. A képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló – 2006. április 1. napjáig hatályban volt – rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján együttműködést nem vállalónak minősül a segélyezett, és a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki a kifizetés napján az önkormányzat hivatalos helyiségében nem jelenik meg, valamint a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok területén lakó jogosultnak, ha az előre meghirdetett helyszínen nem jelenik meg, akadályoztatásának okáról megfelelő igazolást bemutatni nem tud. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Szoc. tv.) – a bírósági ítélet időpontjában hatályos – 37/D. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szo ciális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles. A Szoc. tv. 37/D. §-ának (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel, vagy a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködés kötelezettségét írhatta elő meghatározott feltételek teljesülésével. A (7) bekezdés pedig azt is meghatározza, hogy a (6) bekezdés szerinti együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre való felkészülési programokon való részvétel. A (8) bekezdés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatot, hogy rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá az együttműködési programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit. Az együttműködési kötelezettséget tehát törvény, a Szoc. tv. írja elő, meghatározva azt is, hogy az együttműködés mely szervekkel és milyen tartalommal lehet kötelező. Ez a törvény meghatározott kérdések szabályozására hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, nem ad azonban felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a jogosultság megvonásának a következményét kapcsolja ahhoz, ha a jogosult nem veszi át a segélyt az előírt helyen és időben. Ez ugyanis nem tartozik a törvényben előírt együttműködési kötelezettség körébe. Az Ör. vonatkozó rendelkezése tehát ellentétes a Szoc. tv. 37/D. §ának (8) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság már a 280/B/1998. AB határozatában megállapította: „A helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a rendszeres szociális segélyek megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a segélyre vonatkozó szabályozási jogkörrel.” A megyei bíróság ítélete jogerős. A bíróság az Ör. akkor hatályos rendelkezését alkalmazni volt köteles. Az Alkotmánybíróság az eljárást kezdeményező különösen fontos érdekében – ami a megélhetését szolgáló rendszeres szociális segélyre való jogosultságának visszaállítása – kimondta, hogy az alkotmányellenes rendelkezés a megyei bíróság által befejezett ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabállyal összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális segélynek közterületen történő kifizetése sérti az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jogot, sérti az Alkotmány 59. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) 10. §-ában meghatározott kötelezettségek önkormányzati megsértését eredményezi, mindezeken felül a végrehajtás módja is feleljen meg az alkotmányos követelményeknek. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


10

Jogértelmezés



Az Európai Közösségek Bírósága döntései

Nem összeegyeztethetetlen a közösségi joggal a magyar iparűzési adó 2007. október 11. napján az Európai Közösségek Bírósága ítéletet hozott a Zala Megyei Bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmeinek tárgyában. Mindkét előterjesztés a csatlakozási okmány X. melléklete 4. fejezete 3. pontja a) alpontjának, másfelől a hatodik irányelv 33. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik, lévén az alapeljárások a helyi iparűzési adó és a hazánkban ezzel egyidejűleg létező hozzáadottérték-adó (általános forgalmi adó) kérdésköréhez kapcsolódnak, vagyis hogy forgalmi adó-e a helyi iparűzési adó (a továbbiakban: HIPA). A csatlakozási okmány 4. fejezet „Helyi adókedvezmények formájában nyújtott támogatások” című 3. pontjának a) alpontja előírja, hogy az EK Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-éig fenntarthatja az adóalap 2 százalékáig a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzésiadó-kedvezményeket. A hatodik irányelv 33. cikke kimondja, hogy az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, ezen irányelv rendelkezései nem gátolják a tagállamokat abban, hogy a biztosítási szerződésekkel, a fogadásokkal és szerencsejátékokkal kapcsolatos adókat, jövedéki adókat, illetékbélyegeket és még általánosabban: olyan adókat, illetékeket vagy terheket vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek nem forgalmi adó jellegűek. Az irányelv értelmében tehát a tagállamok csupán egy forgalmi adót működtethetnek egy időben, amit a közösségi jog részletekbe menően szabályoz. Magyarország tekintetében csak az általános forgalmi adó engedélyezett, a vállalkozások forgalma után más adó nem vethető ki. Mindezekre tekintettel előzetes döntéshozatal céljából a Zala Megyei Bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság is a következő két kérdést terjesztette a Bíróság elé: 1. A csatlakozási okmány X. mellékletének 4. fejezete 3. pontjának a) alpontja értelmezhető-e akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott a HIPA fenntartására; avagy a csatlakozási szerződés a HIPA-kedvezmények fenntartásának lehetőségével elismerte Magyarország (átmeneti) jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is? 2. Amennyiben az Európai Bíróság válasza az 1) pontban foglalt kérdésre nemleges, az irányelv 33. bekezdésének (1) cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az akadályozza az olyan adó fenntartását, amely olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a HIPA? A Bíróság a kérdések vizsgálata során határozatában kifejtette, hogy a hatodik irányelv 33. cikke értelmében annak eldöntésére, hogy valamely adó, illeték vagy teher forgalmi adó jellegű-e, különösen azt kell vizsgálni, hogy veszélyezteti-e a közös hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: HÉA) rendszer működését azáltal, hogy a termékek és szolgáltatások forgalmát, valamint a kereskedelmi ügyleteket a HÉA-ra jellemzőhöz hasonló módon terheli. Nem ellentétes a hatodik irányelv 33. cikkével az olyan adó fenntartása vagy bevezetése, amely nem rendelkezik a HÉA valamely alapvető jellemzőjével. A Bíróság ezért pontosította, hogy melyek a HÉA alapvető jellemzői. Négy ilyen jellemző létezik: 1. a HÉA olyan ügyletekre való általános alkalmazása, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik; 2. a HÉA összegének az adóalany által az értékesített termékek, illetve nyújtott szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása; 3. ezen adónak a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában való kivetése, ideértve a kiskereskedelmet is, függetlenül az előzetes ügyletek számától; 4. a termelési és forgalmazási folyamat korábbi szakaszaiban megfizetett összegeknek az adóalany által fizetendő HÉA-ból oly módon történő levonása, hogy az adott szakaszban ezen adó kizárólag az akkor hozzáadott értéket érintse, és a szóban forgó adó végül a fogyasztót terhelje. A HÉA második alapvető jellemzőjét illetően meg kell állapítani, hogy míg a HÉA ügyletenként kerül kivetésre a forgalomba hozatal szakaszában, és összege arányos az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás árával, addig a HIPA alapját nyilvánvalóan a termékek vagy szolgáltatások ügyfelek által megfizetett árától eltérő tényezők határozzák meg, ezért nem tekinthető olyan adónak, amely az értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árával arányos. A HIPA alapja nem a termelés vagy a forgalmazás valamely szakaszában hozzáadott értékre korlátozódik, hanem az adóalany teljes árbevételére kiterjed. A HÉA kizárólag a végső fogyasztót terheli, a HIPA esetében nem ez a helyzet. A fenti megfontolások összességére tekintettel úgy tűnik, hogy a HIPA jellemzőivel bíró adó oly módon különbözik a HÉAtól, hogy nem minősíthető a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdése szerinti forgalmi adó jellegű adónak. Következésképpen a fentiekben hivatkozott bíróságok által előterjesztett kérdésre a Bíróság azt a választ adta, hogy a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem akadályozza az olyan közteher fenntartását, amely olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a helyi iparűzési adó. E körülmények között a másik előterjesztett kérdés, amelyet a csatlakozási okmány X. melléklete 4. fejezete 3. pontjának a) alpontjával kapcsolatban tettek fel, tárgytalanná vált. Készítette: dr. Feke Anikó Sarolta, ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Településfejlesztés, -üzemeltetés



11

A TÉRPORT szakmai portál általános bemutatása

A TÉRPORT szakmai portált az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) üzemelteti. A TÉRPORT az előző cikksorozatban bemutatott Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) mindenki számára térítésmentesen elérhető internetes szolgáltatása. Az elsősorban területpolitikával foglalkozó TÉRPORT szakmai portálon belépve érhetők el a nyilvános alkalmazások, és teszik közzé a TeIR-ben lévő alapadatokat is. Az oldal elérhető közvetlenül a www.terport.hu címen, továbbá a VÁTI Kht. honlapján (www.vati.hu) és a TeIR (teir.vati.hu) felületén található „TÉRPORT” linkről.

1. kép. A TÉRPORT szakmai portál főoldala A TÉRPORT 2007 májusában az addig összegyűjtött szakmai anyagok megtartása mellett mind koncepciójában, mind struktúrájában, tartalomkezelő rendszerében és grafikai megjelenítésében is megújult.

A TÉRPORT célja, feladata A TÉRPORT feladatairól a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) pontja rendelkezik: A TeIR az 1. §-ban meghatározott céljának megvalósítása érdekében: (1) térítésmentesen mindenki számára elérhetővé teszi a területfejlesztési és területrendezési tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat – elemzések, értékelések, hírek, szakmai jogszabályok, irányelvek, módszertani segédletek, tervbemutatók, helyes gyakorlat példái, szakkifejezések glosszáriuma, EU-dokumentumok –, valamint a rendszer meta-adatbázisát és az alapadatokat az interneten, az alrendszerként működtetett szakmai portál (TÉRPORT) segítségével; (…) A TÉRPORT több témakört felölelő szakmai gyűjtőportál, amelynek célja, hogy a szakmai és laikus érdeklődők számára egyaránt széles körű, naprakész tájékoztatást nyújtson az alábbi témakörökben:  területfejlesztés,  településfejlesztés,  vidékfejlesztés,  területrendezés,  településrendezés,  lakás- és építésügy,  épített örökség védelme. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


12


Ezek a témakörök nagyrészt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárának felügyelete alá tartozó főbb szakterületeket ölelik fel. A portál célja, hogy szakterületenként és témakörönként ismertesse a jogszabályi hátteret, az intézményrendszert, az alapfogalmakat, a jelentősebb fejlesztési koncepciókat, fejlesztési programokat, területrendezési terveket, továbbá letölthető formában közzétegye a fontosabb szakmai dokumentumokat, tanulmányokat. Célja továbbá, hogy bemutassa a területfejlesztés irányítási-megvalósítási szintjeit (az országos, regionális, megyei, kiemelt térségi, kistérségi és települési szinteket) történelmi kialakulástól napjainkig és az ezekben bekövetkező változásokat. A portálon bemutatásra kerülnek ezeken kívül a szakterületekre vonatkozó jogszabályi változások, a kutatás-oktatás témakörei és a szakirodalom is.

A TÉRPORT tartalma A TÉRPORT új koncepciója szerint a témakörökről általános tájékoztatást nyújt, és eligazítást ad arról, hogy hol található az adott témáról bővebb információ. Ahol lehetőség van rá, megadja az intézmények, személyek elérhetőségét is. A portál az egyes témaköröket változatos információs termékek segítségével mutatja be:  Cikkek: az oldalon html formában közvetlenül megjelenő, rövid olvasmányok.  Letölthető dokumentumok: szabványos fájlformátumban (pdf, doc, xls) elérhető, széles körben használt, ingyenes segédprogramokkal megnyitható, rendszerint nagyobb kiterjedésű olvasmányok.  E-szolgáltatások: az üzemeltető által fejlesztett, webes felhasználói felületen egyszerűen kezelhető célprogramok alfanumerikus és térképi adatok lekérdezéséhez és megjelenítéséhez. A cikkekben, dokumentumokban a témát részletesebben ismertető más internetes oldalakra mutató linkek találhatók. Külön menüpontok tartalmazzák a szakmai könyvtárak, szakcikkek, kiadványok, online folyóiratok és tematikus weboldalak ajánlását. A portál szerkezeti kialakításánál fontos szempont volt, hogy áttekinthető, egyértelmű menürendszer tegye lehetővé a tartalomban való könnyű tájékozódást. A gyors, célirányos keresést segíti még a „Kereső” funkció, amely lehetőséget ad több szűrőfeltétel szerinti keresésre a cikkek, dokumentumok, linkek címében és tartalmában.

Kik és mire használhatják a TÉRPORT-ot? A portál tartalmának és menürendszerének összeállításánál az volt a cél, hogy a TÉRPORT által felölelt szakterületeken dolgozó szakemberek, valamint az ezekben a témakörökben kutató szakértők, egyetemi, főiskolai hallgatók, továbbá a laikus nagyközönség is egy áttekinthető rendszerben megtalálja a számára érdekes, szakmailag releváns, aktuális információkat. A portál segít eligazodni a szakterületek jogszabályi, intézményi, fogalmi rendszerében, összegyűjti, rendszerezi a fontosabb szakmai dokumentumokat, tanulmányokat, továbbá útmutatást ad arról, hogy hol találhat az érdeklődő az adott témakörben bővebb információt. A TÉRPORT szakmai portálon megtalálhatók a szakterületeket érintő fontosabb  alapfogalmak definíciói,  jogszabályok felsorolása,  jogszabályi változások követése, jogszabály-tervezetek ismertetése,  intézmények, szervezetek ismertetése (feladatkör, elérhetőség),  területi-igazgatási szintek általános és részletes bemutatása,  fejlesztési koncepciók, fejlesztési programok és területrendezési tervek ismertetése,  letölthető szakmai dokumentumok, tanulmányok, segédletek,  kutató-oktató intézmények, képzések ismertetése,  szakirodalom ismertetése (szakkönyvtárak, szakcikkek, szakmai folyóiratok és tematikus weboldalak ajánlásával),  hírek,  szakmai rendezvényekről, eseményekről szóló tájékoztatások, illetve az alábbi e-szolgáltatások:  a TeIR nyilvános alkalmazásai,  a Területfejlesztési glosszárium (fogalomtár),  az Országos Rendezési Tervkataszter adatbázisa,  a VÁTI Dokumentációs Központ könyvtári-tervtári közös katalógusa,  a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök országos névjegyzéke,  a külterületi nyomvonalas létesítmények adatbázisa,  megyei, kistérségi és települési honlap kereső.




13

A TÉRPORT megújulása óta is folyamatosan bővül tartalmában, szolgáltatásaiban is, és figyelemmel kíséri a szakterületeket érintő jogszabályi, szabályozási, intézményi változásokat, szakmai rendezvényeket, eseményeket, és próbálja felhívni ezekre az olvasóinak figyelmét is.

A TÉRPORT technikai háttere A TÉRPORT szakmai portál az AITIA Rt. WEBRA tartalomkezelő rendszerrel valósult meg. A php és mysql alapokon működő rendszerrel programozói ismeretek nélkül publikálhatók tartalmak a portál bármely részén egyszerűen, az egérkattintás sebességével. A távolról kezelhető és paraméterezhető egységes adminisztrációs felület biztonságos http-s csatornán keresztül üzemel, így az adatok biztonságban áramolnak. A menürendszer részletes bemutatását és a technikai ajánlásokat a TÉRPORT szakmai portálról szóló cikksorozat második cikke, a portálról elérhető alkalmazások ismertetését a harmadik cikk tartalmazza majd. A portál tartalmi szerkesztését a VÁTI Kht. Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatósága végzi, a szakmai tartalmat a TÉRPORT Szerkesztőbizottsága állítja össze, melyben minden területnek külön szakmai felelőse van, technikailag az oldalt jelenleg egy fő adminisztrálja. A Szerkesztőbizottság tagjairól és a hozzájuk tartozó témakörökről szóló tájékoztatás a láblécben lévő „Impresszum” menüpontból érhető el. Az olvasói észrevételek, kérdések továbbítására is lehetőség van a Szerkesztőbizottság felé a következő e-mail címen: [email protected]. Készítette: Selmeci Bojána informatikai munkatárs, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Információszolgáltatási Iroda, [email protected], 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32.



14


Az Országos Főépítészi Kollégium 2/2007. számú  állásfoglalása a 9/1998. (IV.3) KTM rendelet – az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről – felülvizsgálatának koncepciójához A főépítészi tevékenységet szabályozó rendelet az elmúlt közel tíz évben jól töltötte be szerepét, felülvizsgálatát elsősorban az időközben megváltozott jogszabályi környezettel való jogharmonizáció, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozás vonzatai teszik időszerűvé.  Az elmúlt közel tíz évben a rendelet gyakorlati alkalmazása során nem merültek fel érdemi problémák, lényeges módosításra indokot adó kifogások.  Jó néhány település megtalálta az adott hely feladataihoz legmegfelelőbb főépítészt, kinek szakmai tevékenysége kirajzolódik a település arculatán, sikereket eredményez az önkormányzatnak.  Az építésügyi törvény 2006. évi módosítása elsősorban az építéshatóságok helyzetének rendezésére irányult, továbbá az építési fegyelem érdekében az építésfelügyelet szervezetének létrehozására, a kivitelezés minőségének és ellenőrzésének javítására. Érdemben nem változtatott az önkormányzatok táji és épített környezettel kapcsolatos feladatain és felelősségén, a főépítészek kapcsolódó feladatkörén.  A főépítészi hálózat továbbfejlesztésének egyik feltétele a főépítészi rendeletben a főépítészi munkakör betöltése felté teleinek újragondolása, korszerűsítése, a megváltozott képzési adottságokhoz hangolása. Az Országos Főépítészi Kollégium kiemelten fontosnak tartja az alábbi szempontok érvényesítését a főépítészi rendelet felülvizsgálata során:  A vidéken különösen jellemző szakemberhiány miatt a főépítész szerződéses alkalmazási módját feltétlenül meg kell tartani. E formában a tervező építészek vállalják a főépítészi feladatok ellátását, míg köztisztviselőként kevésbé. Ez a megoldás az önkormányzatok lehetőségeivel is összhangban van. Az összeférhetetlenségi helyzeteket a gyakorlatban a helyi adottságokhoz igazodóan megnyugtatóan lehet rendezni.  Az önkormányzatok társulás keretében is alkalmazhatnak főépítészt, ennek formáját társult települési főépítészként szabályozni szükséges.  A közigazgatási reformmal összhangban, az Európai Unió tagjaként, a kistérségek fejlesztési programjainak kialakításához és megvalósításához is szükséges az állandó szakmai közreműködés, a kistérségi főépítész tevékenysége. (E feladatkör az önkormányzati szint feletti, inkább kapcsolódik az állami és regionális szabályozások keretébe.) Néhány kistérség alkalmaz főépítészt, ennek kedvező tapasztalatai is alátámasztják, hogy szükséges nevesítésük, eltérő feladataik meghatározása. Különösen fontos lenne ez hazánk számára a 2007 és 2013 közötti uniós felzárkóztatás időszakában.  Pontosítani szükséges a főépítészek tervtanácsokkal kapcsolatos szerepét, feladatait. A Kollégium ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszak építésügyi jogszabályainak változásai ugyan bővítették az önkormányzatok eszközeit a táji és épített környezetük alakításában, de ennek csak a törvényi, jogszabályi lehetőségei nyíltak meg. Az önkormányzatok a folyamatosan bővülő feladataik és az alulfinanszírozási tendenciák miatt valójában kevésbé tudnak élni e lehetőségekkel. A négyévenként változó önkormányzatok jelentős része még nem ismerte fel a településfejlesztés stratégiai jelentőségét, saját településpolitikájának fontosságát. Az épített környezet ügye, a harmonikus településfejlődés igénye a mindennapos teendők között és a növekvő forráshiány miatt még nem találta meg a valós szerepének megfelelő helyet. Általában hiányzik a hosszú távú gondolkodásmód, a település jövőképének meghatározása, ennek érdekében a közösség céltudatos tevékenysége, annak ellenére, hogy számos település mutat jó példát, egyesíti erőit környezetének építése, fejlődése érdekében. A magyar táji és épített környezet minőségi fejlődésében kulcsszerepe van az önkormányzatoknak, szakmai felkészültségük és együttműködésük alapvető fontosságú. A szakmai profizmus, egyértelmű településpolitikai akarat nélkül az egyre bővülő európai közösségben a régiók, a térségek és a városok versenyében esélytelenek maradnak településeink. A jogszabályi változások kibővítették az önkormányzatok azon településügyi feladatait, melynek ellátása főépítész alkalmazásához kötött. Sajnálatos jelenség, hogy a települések ennek az előírásnak gyakran nem tesznek eleget, vagy csak formálisan néhány hónapra, átmenetileg alkalmaznak főépítészt, például a településrendezési eszköz készítésének idejére. Az önkormányzatok saját rendeleteikkel szabályozhatják táji és épített környezetüket, de az egyedi építési tevékenység közvetlen véleményezésére nincs módjuk, még annyi sem, mint az ingatlanszomszédoknak. A szabályos, ámde „ronda”, körXVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



15

nyezetüktől idegen építmények továbbra is lehetségesek, változatlanul a jegyző felelőssége engedélyezésük. Az épületek mint művészeti alkotások véleményezése kétségtelenül tartalmaz szubjektív tényezőket is, nehezen kényszeríthető jogi normák közé. A hely szelleme, a környezetbe illeszkedés megítélése hasonlóképpen csak áttételesen írható le rendeleti előírásokkal. Az építészeti tervtanácsok mint szakmai grémiumok egyedi építési ügyekben hozott állásfoglalásai elősegíthetik az épített környezet minőségének alakítását, de javaslataik csak akkor hasznosulhatnak, ha az építéshatóság figyelembe is veszi azokat, de kérdéses, milyen lesz a jegyzői gyakorlat, különösképpen a kijelölt kistérségi központokban. Az önkormányzati tervtanácsok működtetésének csak a lehetősége adott. A tervtanácsokat szabályozó rendelet az önkormányzatok mellett az építészkamarának biztosít tervtanácsi működtetési lehetőséget. Sajnos e kettősség hátrányai szinte azonnal megmutatkoznak, illetve megmutatkoztak. Az önkormányzati alulfinanszírozottság miatt több, eddig működő tervtanács megszüntetése következett, illetve következhetett be, mondván, majd a kamara működtet. Csakhogy az építészkamarák jellemzően nem rendelkeznek ehhez megfelelő fedezettel, és így kérdéses, hogy mennyire lesznek képesek ezt megoldani. Az önkormányzati tervtanácsok előfeltétele lenne, hogy főépítészt is alkalmazzanak, hiszen a tervtanács elnöke a település főépítésze lehet. Kétséges azonban, hogy az önkormányzatoknak a „megszorítások” éveiben mennyire lesz módjuk és akaratuk az említett kettős szabályozásra is tekintettel e lehetőséggel élni. Ösztönözni kellene a településeket és/vagy társulásaikat az önkormányzati/kistérségi tervtanács működtetésére akár normatív támogatás, akár az ágazatért felelős minisztérium által kiírt pályázati támogatás biztosításával, melynek forrása az építésügyi célelőirányzat lehetne. A jogszabályokban biztosított lehetőségek ellenére a főépítészi hálózat sajnos nem bővült a települések épített környezettel kapcsolatban növekvő feladataival, felelősségével arányosan. Általános tapasztalat, hogy nem a főépítészi tevékenység szabályozása hiányzik, hanem maga a főépítész. A főépítészi hálózat továbbépítése jelenleg az önkormányzatok jó példák alapján bekövetkező szemléletváltozásától remélhető csak, de mint az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, e folyamat lassúnak mutatkozik a feladatok elvárható színvonalú teljesítéséhez. Érdemi változás az önkormányzatok közvetlen érdekeltté tételével és törvényi kötelezéssel képzelhető el, mely a közeljövőben célszerűen a régóta esedékes településügyi törvény megalkotásával lenne biztosítható. A rendszerváltás óta az építésügy, településügy irányítása gyakran változott. A területrendezés, a területfejlesztés, a településrendezés és a településfejlesztés irányítása a közigazgatási reform eredményeképpen egy szakállamtitkársághoz került. Szerencsés helyzet, hogy az önkormányzatok is ugyanezen minisztériumhoz tartoznak. Mielőbb fontos lenne a települések működésének törvényi szabályozása és ennek keretében a települési főépítész és főmérnök helyzetének meghatározása. Számos alkalommal felmerült már, hogy legalább a városok esetében kötelezővé kell tenni a főépítész és a főmérnök alkalmazását, de a várossá nyilvánítás feltételei közül is változatlanul hiányoznak. Az új szabályozás egyes önkormányzati feladatellátás feltételeként konkrétan és taxatíve jelölje meg a főépítész szakember önkormányzati foglalkoztatását. Az építéshatóságok szakmai szempontból indokolt központosításának velejárója, hogy számos településen egyáltalán nem lesz műszaki végzettségű szakember, aki segíthetné az önkormányzatokat a táji és épített környezettel kapcsolatos feladataik ellátásában, összhangban a térségi, a regionális és az EU-dokumentumokkal. Ez a körülmény is alátámasztja a törvény megalkotásának szükségességét. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsa határozatába foglalta az építészet specifikusságát, a nemzeti építészetpolitika kiemelt szerepét. Az Európai Építészek Szövetsége több alkalommal ajánlásokat adott a nemzeti építészetpolitikák számára, és ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az építészek feladataira és felelősségére. Az unió fejlettebb országainak ez irányú tevékenységét és tapasztalatait célszerű lenne hazánkban is hasznosítani. 2006 tavaszán az Országházban a felelős tárca nélküli miniszter és a szakmai szervezetek – közöttük az Országos Főépítészi Kollégium – aláírták a hazai építészetpolitika alapdokumentumát. Az ebben foglalt célok megvalósításához szükséges lenne létrehozni a Nemzeti Építészeti Tanácsot. A táji és épített környezet minőségének szakmailag megalapozott, számos érintett összehangolt együttműködésén alapuló javítása érdekében e folyamat továbbvitele fontos lenne, különleges jelentőséggel bírhatna a következő hét évben, az Európai Unió várható támogatási időszakában. A főépítészi hálózat kiterjesztése nagymértékben elősegíthetné a hazai építészetpolitika létrehozását és megvalósítását. Budapest, 2007. január 30.

Virányi István Marcali város főépítésze, a Kollégium elnöke Az állásfoglalást a Kollégium elnöke felkérésére készítette és a Kollégium 2007. január 30-ai ülésén elhangzottak és Karmazin József, Nyeste László, Philipp Frigyes, Sáros László DLA írásos véleményei alapján kiegészítette: Dr. Sersliné Kócsi Margit sk. Ferencváros (IX. ker.) főépítésze, a Kollégium tagja



16


 A XII. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai P

ápa Város Önkormányzata és az Országos Főépítészi Kollégium 2007. augusztus 22–24. között Pápán rendezte meg a XII. Országos Főépítészi Konferenciát. A tanácskozáson megjelentek a nyitó plenáris ülés előadásaihoz kapcsoló dóan három szekcióban vitatták meg a konferencia címadó témakörét, amely a „KAPCSOLATOK” volt. Az ÉN szekció azt a kérdést dolgozta fel, hogy mit gondol a település lakossága magáról, saját településéről, a TE szekció azt, hogy mit gondolnak a térségi települések a környezetükről és a környezet a központi településéről, a MI szekció pedig azt tárgyalta meg, hogy mi a vélemény az együttélésről. A résztvevők megállapították, hogy számos település, településcsoport szerencsésen találta meg az adottságainak megfelelő fejlesztési irányt és ért el figyelemre méltó, követendő eredményeket. A jó példák közös vonása, hogy e településeket vezetők határozott akarata egyenrangú szerepet kapott az összefogással és a közösségi egyetértéssel. A konferencia az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg 1. Elő kell segíteni és ösztönözni kell a gyakorlatorientált területi, kistérségi kutatásokat, megteremtve az alapját a korszerű területi, kistérségi szintű tervezésnek. A statisztikai kistérségi lehatárolás dinamikus felfogásban és hosszabb távon követni tudná a természetes települési kapcsolatok rendszerét, mely az eltérő érdekek érvényesítése helyett inkább a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés kiaknázása érdekében pályázati eszközökkel segítendő. A kistérségek határain fekvő szomszédos települések pályázati esélyegyenlőségét biztosítani kell. A település, a falu, a község, a nagyközség, a város és a kistérség fogalmát, szakmai tartalmi követelményeit össze kell hangolni a közigazgatási meghatározásokkal és célokkal. A várossá nyilvánítás feltételeit és eljárását újra kell szabályozni, hogy az elnevezéshez tényleges tartalom társuljon, és az megőrizze rangját. 2. A kistérségek központjaira vonatkozó szabályozásoknak és ezen településkategóriákra vonatkozó fejlesztési megoldásoknak figyelemmel kell lenni az eltérő adottságokra, a sajátosságokra, kiemelten a léptékbeli különbségekre. A kistérségi központ és a vele együtt élő települések közötti kommunikációban az őszinte párbeszédet kell megteremteni, és erősíteni kell szerepét a térség fejlődésének irányításában. 3. A közép- és kisvárosok komplexebb turisztikai vonzerő adottságai és térségük településeinek specifikus kínálata összehangolt fejlesztés révén, együttműködve, lényegesen növelheti versenyképességüket e területen. A térségközpont kezdeményező szerepe e partnerségben elvárható. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a térségek csak differenciáltan alkalmasak e gazdasági ág előnyeinek kiaknázására, és a turizmus feltételeinek a biztosítása csak a lakosság életkörülményeinek javításával együtt lehet cél. 4. Tovább kell hangsúlyozni a fejlesztési koncepciók, a településrendezési tervek szükségességét, az összehangolt és harmonikus fejlesztés és működés érdekében, ami feltételezi a megfelelő szakember-ellátottságot is. A kistérségekben e feladatok összehangolásában kistérségi vagy társult települési főépítész alkalmazását kell ösztönözni. 5. A kistelepülések számára a településrendezési eszközök kismértékű módosításánál megfelelő tervtanácsi szakmai ellenőrzés mellett meg kell teremteni az egyszerűsített terv és eljárás lehetőségét. 6. A települések tervezése, fejlesztése és működtetése során az értékvédelem mellett az épített környezet minőségét alapvetően befolyásoló közterületekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A közterületekre vonatkozó tervek jogszabályi hátterét meg kell teremteni, hogy a tér- és utcaépítések szempontjai jelentőségüknek megfelelően érvényesüljenek, az ágazati részletelőírások, illetve azok dokumentációja csökkentése mellett. Az infrastruktúra kiemelt szerepének megfelelően indokolt a jelentősebb védendő együttesekkel és területekkel rendelkező településeken a közlekedési infrastruktúra mérsékelt, átgondolt rehabilitációja, rekonstrukciója. Indokolt, hogy a közterületi közösségi funkciók sorában kapjon kellő figyelmet mind a szabályozás, mind az ösztönzés eszközein keresztül a fenntartható forgalom és az élhető település számára nélkülözhetetlen közforgalmú parkolók kialakításának az ügye. A települések kereskedelmi szolgáltató rendszerének, hálózatának a településszerkezeti és működési hatásait a városközponti funkciók megtarthatósága érdekében vizsgálni s legalább települési szinten piacgazdasági eszközökkel szabályozni indokolt. 7. A települések hagyományainak és sajátosságainak a megőrzését minden beavatkozásnál indokolt igazolni. A funkcionalista és normatív állapottervek, valamint az építési jog „egyenlősdije” helyett a differenciált értékvédelem és a hely egyediségét előtérbe helyező szabályozásra van szükség. A folyamatos változások keretei között megvalósult településközpont-átépítések példái ráirányították a figyelmet a nyitott települési terek kérdésében a hely szelleme erősítésének az igényére, a gyakorlat és a tervezési előírások hiányosságaira.




17

8. Szükséges a települési és a településközi társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a helyi és térségi civil és a szakmai szervezetek részvételének, illetve aktivitásának az ösztönzése. Mindennek a közös jövőkép érdekében a közös gondolkodás és cselekvés révén a szükséges eszközrendszer bővítése által kell bekövetkeznie. Pápa–Budapest, 2007. augusztus Országos Főépítészi Kollégium

Ahol élsz Hogy kreáljunk helyeket? Hagyjunk meg jó tereket! Ne tervezzünk firle-francot, játéktermet, komor bankot! Hagyjuk, hogy magától nőjön saját lelke előjöjjön. Maradjon meg ami szép, nevekedjen, ami ép, mert, ha igazi egy tér, az életünk belefér. (Gömöry János, 2007)

Tájékoztató az Országos Területrendezési Tervről és  a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatok egyeztetési eljárása során beérkezett vélemények feldolgozásáról és közzétételéről

A

z Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálatának szakmai egyeztetése során beérkezett észrevételekkel kapcsolatos egységes, szakmai álláspont kialakítása megtörtént. Az egyeztetési eljárás során beérkezett véleményekre tett állásfoglalások és tervezői válaszok megtekinthetőek a VÁTI Kht. honlapján (www.vati.hu), a Térségi tervezés menüpont alatt.



18

Turizmus és sport

AZ ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának októberi  hírlevele Pro Turismo-díjazottak

A

hagyományoknak megfelelően szeptember 27-én a Turizmus Világnapján az idén is kiosztották a legmagasabb szakmai elismerésnek tekinthető Pro Turismo-díjakat. A Pro Turismo-díjbizottság javaslata alapján ez évben is 12 szakembert részesített elismerésben Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a turizmus irányításában, tervezésében, illetve a nemzetközi szakmai kapcsolatok terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként.

Posztumusz kapta meg a díjat Kudar Lajos, aki közel 40 évet töltött az IBUSZ-nál, volt az Idegenforgalmi Tájékoztató Szolgálat (a Magyar Turizmus Zrt. elődje) igazgatója, éveket töltött külszolgálatban, és több útkönyvet is írt. Dr. Albel Andor, a Dél-alföldi Regionális Turisztikai Marketingiroda igazgatója a régió turizmusának fejlesztéséért, valamint a határ menti turisztikai kapcsolatok és a gyógyturizmus fejlesztése terén végzett tevékenységéért kapta meg a díjat. Bognár Gyula, az Avis Franchise igazgatója a gépkocsibérlés turizmusban való elterjesztéséért, Deák Judit idegenvezető és Drégely Ágnes, a MUISZ Beutaztató bizottságának vezetője magas színvonalú szakmai munkájáért részesült elismerésben. Pro Turismo-díjat kapott továbbá Hencsey Gusztáv, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének volt elnöke, dr. Horváth Gábor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, Kardos Endre, a Budapest–Közép-Duna-vidéki RMI igazgatója, dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele, dr. Somogyi Zoltán nagykövet, korábbi turisztikai szakállamtitkár, Szabó Pál, a Magyar Gasztronómia nagykövete, valamint Szalóki Jenő, a Zala Megyei Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!

Turisztikai pályázatok európai uniós társfinanszírozással

2

007. október 4-én jeletek meg az ország területén a turisztikai vonzerő fejlesztéseket támogató pályázatok, amelyek alapján 250 projekt részesülhet több mint 58 milliárd forint támogatásban az egészség-, az öko-, a kulturális és a borturizmus területén. November elején jelennek meg a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok, 26 milliárd forintos kerettel. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült mintegy 31 milliárd forint értékű uniós támogatásban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot, ebből most 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések. Az októberi, első pályázati csomagban zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és nonprofit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Külön kiírás jelent meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, strandok, fürdők megújítására, országos és nemzetközi rendezvények szervezésére. A novemberi szálláshely-fejlesztési csomag 30 projekt megvalósulását segíti uniós forrásból. Itt a főkedvezményezettek az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint a nem profitorientált szervezetek lesznek. A program harmadik elemét a 2008 első negyedévében megjelenő, az úgynevezett turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai menedzsment szervezetek létrehozását takarja, amelyek az adott terület turisztikai fejlesztését koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát. A pályázati kiírásokról további információ a www.nfu.hu címen olvasható.



Turizmus és sport

19

„Európai Virágos Városok és Falvak” versenye: Eger és Noszvaj sikere

E

ger városa aranyérmet szerzett az Európai Virágos Városok és Falvak (Entente Florale Europe) versenyében, amelyet ünnepélyes keretek között az angliai Harrogate városában megtartott díjkiosztó ünnepségen nyújtott át Eger polgármesterének, dr. Habis Lászlónak a nemzetközi zsűri elnöke, Monika Hetsch szeptember 21-én. Eger már másodízben vett részt ebben a minden kétséget kizáróan legnépszerűbb és legnagyobb civil támogatást magáénak mondható európai versenyben. Először 1992-ben indult, akkor Európa-díjat kapott. Eger másodszori részvételét a 2007. évi európai versenyben sokéves munka előzte meg. Falu kategóriában Noszvaj indult, szintén nem először, ugyancsak 1992-ben Egerrel együtt Európa-díjat nyert. Az idei felkészülést a zsűri bronzéremmel jutalmazta, kiemelve, hogy a sok tradícióval rendelkező falu valóságos virágoskert. A zsűri meggyőződése szerint a történelmi emlékek, a környező táj különös vonzerőt kölcsönöz e kis falunak, ami egyben jövőjének záloga is. Magyarország 1990-től vesz részt az Entente Florale Europe versenyben, s az utóbbi évek tapasztalatai alapján sikeres is abban. Az elmúlt hét évben 4 aranyérmet (Géderlak, Kaposvár, Nagyatád, Eger), 4 ezüstérmet (Paks, Balatonszárszó, Makó, Zalakaros) és négy bronzérmet (Ivánc, Ruzsa, Orfű, Noszvaj) szereztünk. A 12 európai országra (Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia) kiterjedő versenyben minden évben mintegy 25 ezer település indul, több mint ötvenmillió embert mozgósít, de a legjobbak közé csak 24 település juthat be (egy város és egy falu országonként). Az Entente Florale Europe verseny célja a környezetszépítés, a környezetvédelem, az ökológia, a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelő környezetformálás elősegítése, az élhetőbb települések megteremtésére való ösztönzés.

Sikeres volt az I. főszezon belföldi turisztikai kiállítás és szállásbörze

R

endhagyó időpontban és helyszínen új belföldi turisztikai kiállítás és szállásbörzét nyitott meg Ujhelyi István turizmusért is felelős államtitkár szeptember 14-én a Westend bevásárlóközpontban. A Millennium tetőkertben 2500 négyzetméteres területen kizárólag a belföldi turisztikai piac szereplői mutatták be kínálatukat 3 napon keresztül. A mintegy kétszáz szolgáltató szinte a teljes hazai idegenforgalmi palettát felvonultatta a bakancsos turizmustól a különböző kulturális és szórakoztató programokon és sportolási lehetőségeken keresztül a legváltozatosabb igényeket kielégítő szállás- és vendéglátóhelyekig. A hagyományteremtő szándékú rendezvényt a belföldi turizmus sikere hívta életre.

A Balatonra járunk nyaralni a legszívesebben

H

agyományteremtő céllal, először Balatonfüreden rendezte meg a Magyar Turizmus Zrt. balatoni irodája a Balatoni szezonzáró partnertalálkozót. Dr. Ujhelyi István, az önkormányzati és területfejlesztési tárca államtitkára a sajtótájékoztatón kifejtette: a balatoni turizmusban az elmúlt két évben megindult növekedés csak az első lépés egy tartós fejlődéshez. Figyelmeztetett arra, hogy most kell megfelelően élni a fejlesztési forrásokkal ahhoz, hogy a Balaton egész Európa meghatározó turisztikai desztinációja lehessen a jövőben. Az államtitkár méltatta a balatoniak politikán felülemelkedő, élenjáró összefogását a régióért. A Balatonnál megszállt hazai vendégek száma a három nyári hónap alatt idén emelkedett először 400 ezer fölé, ennek köszönhetően a belföldi vendégéjszakák száma is korábban nem tapasztalt nagyságot ért el, s így alig hatezer vendégéjszaka híján elérte a másfél milliós lélektani küszöböt. A Balatonnál a belföldi turizmus népszerűségét jól mutatja, hogy a regisztrált hazai vendégek száma egy évtized alatt bőven megduplázódott, míg a vendégéjszakák száma 80 százalékkal nőtt. A balatonfüredi rendezvény részeként kihirdették a Virágos Balatonért környezetszépítő verseny eredményét is, amely szerint az idei szezonban a legvirágosabb kereskedelmi szálláshelynek a hévízi Rogner Hotel, a legvirágosabb kempingnek a Balatontourist révfülöpi egysége, legvirágosabb kikötőnek a Tihanyi Vitorlás Iskola és a legvirágosabb strandnak a keszthelyi városi strand bizonyult.

Megtartotta szokásos, őszi külképviselői értekezletét a Magyar Turizmus Zrt.

A

z idei évben és jövőre, az első akciótervben 155 milliárd forint uniós forrás hívható le turizmusfejlesztésre – mondta dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Turizmus Zrt. külképviselői értekezletén. A sikerhez megfelelő számú és minőségű program kell. Az államtitkár kiemelte a turisztikai marketing nélkülözhetetlenségét is. Hozzátette: ha a támogatás nem hozza a várt eredményeket, akkor a következő akciótervben a kormány esetleg más területekre csoportosítja a forrásokat. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


20

Turizmus és sport

Statisztikai adatok és hírek a turizmus világából – válogatás a hónap turizmust érintő híreiből Mint ahogy sajtótájékoztató keretében beszámoltunk róla: 2007. október közepétől dr. Kovács Miklós szakállamtitkárként vezeti a Turisztikai Szakállamtitkárságot. Mányai Roland, aki korábban a szakállamtitkárság főosztályvezető-helyettese volt, a turisztikai nagyberuházásokért felelős miniszteri megbízott lett, és a jövőben ő vezeti majd a főosztályt is. *** Az idén szeptember 13–15. között Evxinogradban került megrendezésre a Közép-európai Kezdeményezések turizmusért felelős felső vezetőinek találkozója Az eseményen Magyarországot dr. Kovács Miklós mb. turisztikai szakállamtitkár képviselte. A Közép-európai Kezdeményezések nemzetközi regionális együttműködés 1989-ben közvetlenül a berlini fal ledöntése után alakult meg Ausztria, Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia részvételével négyoldalú együttműködésként azzal a céllal, hogy a tagországok a politika, a gazdaság, a tudomány, illetve a kultúra területein összehangolják fejlesztési elképzeléseiket. Az együttműködéshez Közép-Európa, valamint a Balkán térségéből további országok csatlakoztak, így 1990-ben Csehország, 1991-ben Lengyelország vált taggá. Az 1990-es évek közepére a taglétszám 16 tagországra nőtt, egyedülálló regionális együttműködésként egyesítve a Balkán és Kelet-Közép-Európa országait. A négyoldalú együttműködés 1992-ben nyerte el a KEK nevet. A KEK jelenleg komoly szervezeti háttérrel bír, munkacsoportok formájában rendszeresen ülésezik. Magyarország a Turisztikai Munkacsoport aktív és állandó tagja, melyen belül az ökoturizmusért felel. A 2004–2006-os akcióterv végrehajtása során hazánk 3 alkalommal szervezett tanulmányutat a tagállamok szakértői számára, amelyek nagy sikert arattak. Különösen szoros az együttműködés Horvátországgal. A legutóbbi felső szintű találkozó központi témája a desztináció menedzsment rendszer kiépítése volt a KEK különböző tagállamaiban. A megbízott szakállamtitkár előadásában röviden ismertette a turizmus hazai rendszerét, illetve tájékoztatást adott a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia prioritásairól. Dr. Kovács Miklós elmondta: a 2005-ben elkészült magyar stratégia egyik fontos prioritása egy hatékony turisztikai intézményrendszer létrehozása, mely a helyi, regionális és országos fejlesztési, illetve marketing-célkitűzések összehangolt megvalósítását szolgálja. Magyarország képviselőjeként kiemelte: a magyar kormányzat olyan intézményrendszer kialakításán fáradozik, mely keretet ad arra, hogy a helyi kihívásokra a helyi kezdeményezések támogatása révén, a helyi igényeknek megfelelően lehessen válaszolni.

Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Az Európai Unió Bizottsága szeptember közepén egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország vidékfejlesztési programot. Magyarország az uniós országok első harmadában van az elfogadott vidékfejlesztési tervek tekintetében. A magyar mezőgazdaság és vidék számára ezzel több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 milliárd euró a közösségi rész, a fennmaradó hányad magyar nemzeti kiegészítés. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken. A terv elfogadását követően sorra indulnak a vidékfejlesztési programok, összesen mintegy 60 pályázati jogcím lesz. *** A várakozások szerint 15 ezer vendéget és 60 ezer plusz vendégéjszakát hozhat az idén másodízben megrendezendő, a korábbinál jóval nagyobb szakmai összefogáson alapuló Budapest Winter Invasion kampány, mely 2007. december 1. és 2008. március 31. között várja a vendégeket. Azon felül, hogy az akció keretében a vendégek 3 éjszaka áráért 4 éjszakát kapnak a kampányban részt vevő 50, négy- és ötcsillagos szállodában, egyéb szolgáltatók, például városnéző programok, kulturális események szervezői, gyógyfürdők, éttermek, autókölcsönzők is csatlakoztak a kampányhoz, róluk előzetesen a magyarral együtt hétnyelvű www.budapestwinterinvasion.com honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. Forrás: MT Zrt. *** Október elejére elkészül a Magyar Turizmus Zrt. jövő évi előzetes marketingterve. Az előzetes anyagot ezt követően közel ötven turizmusban érintett szakmai szervezetnek és önkormányzatnak küldik át véleményezésre, melyre három hét áll rendelkezésre. A javaslatok figyelembevételével átdolgozott és a költégvetési számok ismeretében véglegesített marketingtervet az IT és az FB várhatóan november közepén fogadhatja el. Forrás: MT Zrt. ***



Turizmus és sport

21

A GfK Hungária és a Szonda Ipsos felmérésének adatai szerint a kor előrehaladtával az emberek egyre kevésbé folytatnak aktív életvitelt. Az ötven év felettiek körében egyelőre nő az otthonülők, illetve az elszigeteltek (44%) aránya. Az otthoni környezetbe illő tevékenységekre, így főként a tévénézésre fordított idő a korral együtt növekszik – a tévéfüggő férfiak és háziasszonyok aránya az 50 évesnél idősebbek körében 30 százalékot képvisel, a 65 évnél idősebbek között viszont már 41 százalékot. Szabadidejét az idős generáció tagjainak többsége ugyanakkor szereti ház körüli munkával tölteni: még a 75 év felettiek harmada is végez ilyen tevékenységet. Az ötven évnél idősebbek Magyarországon elsősorban az inflációtól és a magas áraktól tartanak, valamint attól, hogy megélhetésüket pénzük megfelelően fedezi-e. Akik szoktak üdülni, nem igazán bíznak az utazási irodákban – inkább maguk szervezik meg üdülésüket. Körükben jellemző a belföldi turizmus, de kedvelt utazási célország Horvátország, Görögország és a szomszédos Ausztria is. Míg a teljes népesség az üdülés napjait főként strandolással és napozással tölti, addig az 50 éves és annál idősebb generáció tagjai, bár szintén szívesen fürdőznek és napoznak, legnagyobb arányban mégis az úti célként választott várost fedezik fel. A 65 év fölötti korcsoport körében pedig kedvelt kikapcsolódási forma a gyógyfürdők látogatása. Forrás: Piac és Profit *** A PhoCusWright’s European Online Travel Overview harmadik kiadásának tanúsága szerint az európai szabadidős és üzleti utazások terén az online foglalások száma 2007-ben megközelíti a 25 százalékos részesedést a teljes utazási piacból, azt a szintet, amelyet az USA-ban 2004-ben ért el. A folyamat tempója hasonlítható a néhány évvel ezelőtti amerikaihoz, alakulása viszont határozottan különbözik attól. Európa egyéni utazási piaca, különösen az első öt – Nagy Britannia, Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország – országban folyamatos és jelentős online növekedést produkál, ám jelentősen különböző értékekkel. További információ: www.phocuswright.com. Forrás: ehotelier.com *** A nyaralási szokásokra nem volt jelentős hatása a költségvetési szigorításoknak: a felnőttek csaknem harmada idén is elment kikapcsolódni minimum egy hétre – derül ki a Marketing Centrum felméréséből. Az augusztus közepén megkérdezett 18 évesnél idősebb magyarok 22 százaléka már volt nyaralni legalább egy hétig, 8 százalékuk pedig tervezte a nyaralást. Ám a többség sem idén, sem tavaly nem nyaralt. Balaton-parti nyaralásra átlagosan 106 ezer forint ment el, a horvát tengerpartira 204 ezer, más tengerpartiakra 231 ezer forint. Az alsó jövedelmi negyed körében 4 százalék a nyaralók aránya, a felsőben viszont 62 százalék. Az életkorra és lakóhelyre fókuszálva: a fővárosiakkal szemben (44%) a kisebb vidéki városokban és kistelepüléseken élőknek mindössze 24 százaléka mehetett el legalább egy hétre a nyáron. A megyeszékhelyeken átlag 36 százalék a nyaralók aránya. *** Az elmúlt években a hideg étkezési utalvány használata csökkenést mutat: 2003-ban 2,1 millió fő, 2007-ben pedig 1,8 millió fő kapott ilyen juttatást. A meleg étkezési utalvány juttatásában ezzel szemben jelentős növekedés volt az elmúlt években: 2003-ban 300 ezer, 2007-ben pedig már 570 ezer fő volt az érintett létszám – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól végzett kutatásából. A versenyszféra munkáltatói 2007 elején dolgozóik 58 százalékát részesítették hideg és 18 százalékát meleg étkezési utalványban. A meleg étkezési utalvány jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el. A meleg ebéd fogyasztása munkanapokon is erős igényként fogalmazódik meg a lakosság körében. Ténylegesen a munkavállalók 65 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, közülük 32 százalék eszik a munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. Az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyek 75 százaléka 2003–2007 között döntött az étkezési utalvány elfogadásáról. Az érintett vendéglátók közel 80 százaléka szerint megéri jeg�gyel foglalkozni. 2002–2006 között az étkezési utalványok elfogadásában érdekelt vendéglátó-ipari szakágazatok alkalmazottainak száma 12,7 százalékkal emelkedett. *** Vízfüggönnyel köszöntötték Ferihegyen a Ryanair diszkont-légitársaság első, utasokat még nem szállító budapesti járatát szeptember 12-én. Október 28-ától a cég hét célpontba (Bréma, Bristol, Dublin, East Midlands-Nottingham, Frankfurt-Hahn, Glasgow-Prestwick és Liverpool) repül Budapestről, amelyeket jövő nyáron újabb városok is követhetnek. A Ryanair első megjelenésekor Madridot kivéve még egyetlen városban sem indított ennyi új járatot egyszerre. A budapesti start előtti hét hétben az itteni járatokra már hozzávetőleg 50 ezer foglalást regisztráltak, és 100 ezer ingyenjegyet osztanak szét az utasok között. A Ryanair várakozásai szerint a budapesti járatokon az első évben 420 ezer utast szállíthatnak majd, akik összesen 13 milliárd forintot költhetnek el hazánkban. A társaság az indulást követően jövőre 50 százalékos, az azt követő években pedig 20–25 százalékos forgalombővülésre számít. A Ryanair megjelenésével már 11 fapados légitársaság repül Ferihegyre, és részesedésük a reptér teljes forgalmában eléri a 27 százalékot. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


22

Turizmus és sport

Fontosabb statisztikai adatok Az erős augusztusi vendégforgalomnak köszönhetően igen kedvező kép rajzolható meg az idei főszezonról. Sorra születtek a rekordok: a belföldi turizmus dinamikus növekedésének, valamint a külföldi forgalom nyár végi élénkülésének köszönhetően, több szempontból minden idők legnagyobb forgalmat elkönyvelő nyári főszezonját tudhatjuk magunk mögött. A három nyári hónap során az ország kereskedelmi szálláshelyein még soha ennyi belföldi vendég, soha ennyi vendégéjszakát nem töltött el, mint idén, s a külföldi forgalom is jobban alakult, mint a tavalyi. Meglepően jó eredményt mutatnak a főszezon összesített vendégforgalmi mutatói Budapest vonatkozásában is: a főváros kereskedelmi szálláshelyein ugyanis mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek száma csúcsot ért el. A három nyári hónap alatt idén emelkedett először 400 ezer fölé az ország legnagyobb tavánál megszállt hazai vendégek száma, s az általuk eltöltött éjszakák száma kis híján elérte a másfélmilliós lélektani küszöböt. A Balatonnál a belföldi turizmus népszerűségét jól mutatja, hogy a regisztrált hazai vendégek száma egy évtized alatt bőven megduplázódott, míg a vendégéjszakák száma 80 százalékkal nőtt. A KSH vendégforgalmi adatokat 2007. nyár végéig tartalmazó friss jelentése szerint idén augusztus végéig a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek összesen 5 millió 110 ezer vendéget fogadtak, akik több mint 14,3 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, amely az évtized legjobb eredménye. A kereskedelmi szálláshelyek közül minden tíz elkönyvelt éjszaka közül hetet a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest enyhén növekedett. A magasabb kategóriájú házak forgalmát továbbra is az átlagosnál dinamikusabb gyarapodás jellemzi. A vendégek száma az előző év azonos időszakához képest a leglendületesebben ismét a wellness-szállodákban bővült, ahol a forgalomnövekedés megközelítette a 16 százalékot. A legalacsonyabb kategóriás szállodák, valamint a turista-, ifjúsági szállók, illetve üdülőházak kivételével, ös�szességében mindegyik kereskedelmi szállástípusnál az első nyolc hónapban gyarapodott a vendégéjszakák száma, amely elsősorban az igen erős augusztusi forgalomnak köszönhető (Lásd még a Mellékletben az 1–2. ábrát és az 1. táblázatot.) Augusztus hónapban valamennyi kiemelt vendégforgalmi mutató növekedést mutatott, s a nyár utolsó hónapjában fellendült a külföldi vendégforgalom is: az előző évinél közel 8 százalékkal több külföldi vendég 3 százalékkal több éjszakát töltött a magyar szálláshelyeken (lásd még a Mellékletben a 3/A táblázatot). *** A nyár utolsó hónapjában tapasztalt rendkívül élénk vendégforgalomnak köszönhetően az idei főszezonról rendelkezésre álló összesített adatok alapján igen pozitív kép vonható meg. A három nyári hónap során az ország kereskedelmi szálláshelyein még soha ennyi belföldi vendég, soha ennyi vendégéjszakát nem töltött el, mint idén, s a külföldi forgalom is jobban alakult, mint a tavalyi. Az 1,48 millió belföldi vendégnek köszönhetően az összes vendégszám is rekordszintet ért el, 2,73 milliós nominális értékkel. Ugyanez a tendencia mutatható ki, ha a vizsgálatot csak a szállodákra korlátozzuk. *** Meglepően jó eredményt mutatnak a főszezon összesített vendégforgalmi mutatói Budapest vonatkozásában is. A főváros kereskedelmi szálláshelyein ugyanis mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek száma csúcsot ért el, amelyet azonban nem követnek a vendégéjszakákról tanúskodó adatok. Ez azzal magyarázható, hogy a rövidebb tartózkodási idő miatt a vendégek számának növekedésével nem állt arányban az általuk eltöltött éjszakák számának változása. Ebből a szempontból a balatoni szálláshelyeken volt a legkedvezőbb a helyzet, ahol, mind a szállodák esetében, mind pedig az összes kereskedelmi egység vonatkozásában egyaránt kiemelkedő eredmény született a belföldi forgalmat illetően. A három nyári hónap alatt idén emelkedett először 400 ezer fölé az ország legnagyobb tavánál megszállt hazai vendégek száma, s ez elegendőnek bizonyult, hogy a belföldi vendégéjszakák száma is korábban nem tapasztalt nagyságot érjen el, s alig hatezer vendégéjszaka híján elérje a másfélmilliós lélektani küszöböt. A Balatonnál a belföldi turizmus népszerűségét jól mutatja, hogy a regisztrált hazai vendégek száma egy évtized alatt bőven megduplázódott, míg a vendégéjszakák száma 80 százalékkal nőtt. (Lásd még a Mellékletben az 1–2. táblázatot.) *** A belföldi vendégforgalmat 2007 január–augusztusában – a tavalyi adatokhoz hasonlóan – növekedés jellemezte: a vendégek száma több mint 2 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 3 százalékot meghaladóan emelkedett. A nominális adatok tekintetében rekord született: a belföldi éjszakák száma először lépte át a 7,2 milliós határt az év első nyolc hónapjában, s rögtön több mint 75 ezerrel meg is haladta azt. A belföldi turizmus kiemelkedő teljesítményének köszönhetően az összesített vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban most először kúszott 14 millió fölé. Az idei esztendő augusztusának végéig közel 2,8 millió belföldi vendég összesen 7 millió 275 ezer vendégéjszakát töltött el az ország kereskedelmi szálláshelyein. Ez esetben minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos házak esetében 16 százalékkal, az apartmanszállodák esetében pedig 18 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában



Turizmus és sport

23

elkönyvelt értéket. Az ötcsillagos házakban, valamint wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma 26, illetve 13 százalékos mértékben nőtt. (Lásd még a Mellékletben az 1–2. ábrát és az 1. táblázatot.) *** A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégforgalmat elemezve elmondható, hogy idén január és augusztus közötti időszakban közel 2,3 millió külföldi vendég 7 millió 42 ezer vendégéjszakát töltött el. Az erős augusztusnak köszönhetően a nyolc hónap egészére vetítve pozitív előjelűre (+1%) váltott a külföldi vendégek számának változása a tavalyi adatokhoz képest. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve közel 45 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 49 százalékot tett ki, így az arányok tekintetében is átvette a belföldi vendégforgalom a meghatározó szerepet. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évihez hasonlóan alakult; ezen belül csak az alacsony kategóriájú két csillagos egységekben regisztráltak komolyabb (-13%), tíz százalékot meghaladó visszaesést. A wellness-szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma azonban 23 százalékkal bővült. A panziók és a négycsillagos házak forgalma stagnált. Az ötcsillagos szállodák külföldi forgalma az előző év első nyolc hónapjában stagnált, amely tény arra enged következtetni, hogy a Budapest Winter Invasion (BWI) kampány nélkül e szállodai szegmens komolyabb csökkenést kényszerült volna elszenvedni. A végeredmények szerint 5500 vendéget és 25 500 plusz vendégéjszakát hozott a fővárosi hoteleknek a 2006. december 1-jétől 2007. március 31-éig tartott BWI kampány. Az összesített vendégforgalom januártól áprilisig bővült (januárban 3,2, februárban 7,0, márciusban 7,8, áprilisban 3,3%-kal), májusban, júniusban és júliusban 1,7, 5,6, illetve 1,9%-kal csökkent, augusztus pedig kiemelkedően jó volt. *** A belföldi vendégéjszakák száma az első öt hónapban növekedett, júniusban 5,1 százalékkal csökkent (amiben szerepet játszhat a pünkösdi hétvége időpontjának változása), júliusban pedig az előző évi szintnek megfelelően alakult. A külföldi vendégforgalom egyedül februárban és augusztusban mutatott 1,4 százalékos bővülést. *** A külföldi vendégéjszakák száma alapján elmondható, hogy a TOP 10 küldő ország közé minimum 238 ezer vendégéjszakával (Franciaország) lehetett az idei év első nyolc hónapjában „bekerülni.” A lista első három helyén az előző hónapokhoz képest ismét változás történt: Ausztria átvette a második helyett, helyet cserélve a skandináv relációval. Az Egyesült Királyságból érkezett vendégek által eltöltött 395 ezer éjszaka nem bizonyult elégnek a dobogós hely eléréséhez. Az igen dinamikusan bővülő román (+46%) reláció – 3 ezer éjszakával lemaradva – ezúttal nem került be az első 10 küldő ország közé. A folyamatosan csökkenő német vendégéjszakák ellenére a német vendégek részaránya a TOP 10 kategóriában még mindig igen jelentős: 39 százalékra tehető. (Lásd még a Mellékletben a 4. táblázatot és a 3. ábrát.) *** Az idei vendégforgalmat a rendelkezésre álló adatok alapján regionális megoszlásban vizsgálva elmondható: az összes vendégéjszakák alapján a régiók többségében nőtt a vendégforgalom. Dinamikus – 10 százalék feletti – növekedése miatt érdemel külön figyelmet a Tisza-tó (+14%). A belföldi vendégéjszakák vonatkozásában Nyugat- és Dél-Dunántúl kivételével mindenütt nőtt vagy stagnált a forgalom, míg a külföldi turisták által eltöltött éjszakák számában az említett Tiszta-tó, Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével minden más turisztikai régióból csökkenést jelentettek. (Lásd még a Mellékletben az 5. táblázatot.) *** 2007 első nyolc hónapjában az átlagos tartózkodási idő 2,8 éjszaka volt: a külföldi vendégek 3,0 éjszakát, a belföldi vendégek 2,6 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az idei esztendő augusztusának végéig a szállodák 48,5 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Szokás szerint a legmagasabb kihasználtságot most is a gyógyszállodákban (64%), az öt- (68%) és a négycsillagos házakban (56%) mérték. 2007. január–augusztus között a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei 92,4 milliárd forintot tettek ki, amely 4 százalékos nominális növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés dinamikája a tavalyival megegyezik, ami tendenciát sejtet. A szállásdíj-bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési üteme (–0,5%) a belföldihez (+14%) képest jelentősen elmarad. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 38,4 milliárd forint vendéglátásból és 30 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2007 augusztusának végéig összesen 160,8 milliárd forint bevétel keletkezett, amely alig 4 százalékkal több, mint az előző évben, miközben az ágaÖTM Önkormányzati Tájékoztató


24

Turizmus és sport

zat fogyasztói árindexe 8,5 százalékos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb bevétel – a szállásdíj-bevételek 90 százaléka – a szállodákban keletkezett. Az összes szállodai bevétel több mint felét a budapesti egységekben könyvelték el. *** 2007 január–augusztusában a munkáltatók 21,2 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket, amelyből 19,7 milliárdot a cégeken keresztül, míg a fennmaradó részt szociális támogatásként kapták az érintettek (Lásd még a Mellékletben a 4. ábrát.) *** Jó nyarat tudhat mag mögött Ferihegy: a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. szerint ugyanis mindhárom nyári hónapban túlszárnyalták az előző évek azonos időszakának utasforgalmát. A korábbi évek tendenciája nem változott az idén sem, most is az augusztus volt a legzsúfoltabb, ekkor csaknem egymillió utas fordult meg a Ferihegy két terminálján. A diszkontlégitársaságok forgalma is bővült mindhárom hónapban, számukra is az augusztus volt a legerősebb – ahogyan a korábbi években is –, a júniusi mintegy 200 ezres forgalom után júliusban már csaknem 230 ezer, s a nyár utolsó hónapjában pedig ennél is több utas fordult meg Ferihegy 1-en.

Melléklet: Kimutatás az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának októberi hírleveléhez – 2007. első 8 hónap

16 000,00 13 884 13 710

14 000,00 12 790 12 000,00

12 973

12 128

13 470

13 643

13 325

13 905

13 742

14 317

12 525 12 713

10 000,00

8 000,00

7 422

8 025

7 975

7 511

6 000,00 4 706

4 765

4 998

1995

1996

1997

5 014

1998

7 258

5 455

7 645

5 824

8 088

5 796

7 622 6 088

7 248 6 396

7 332 5 993

7 565 6 340

7 042 7 016 7 275 6 726

4 000,00

2 000,00

0,00 1999

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

2000

2001

2002

2003

2004

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

2005

2006

2007

összesen

1. ábra. A vendégforgalom alakulása a nyár végéig a kereskedelmi szálláshelyeken, 1995–2007



Turizmus és sport

25

9 000 000 8 000 000 7 000 000

1998 6 000 000

1999 2000

5 000 000

2001 2002

4 000 000

2003 2004

3 000 000

2005 2 000 000

2006 2007

1 000 000 0 belföldi

külföldi

összesen

Vendégek száma

belföldi

külföldi

összesen

Vendégéjszakák száma

2. ábra. A vendégforgalom alakulása a főszezonban az ország kereskedelmi szálláshelyein, 1998–2007 Forrás: KSH

1/A táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban az ország kereskedelmi szálláshelyein, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása az ország kereskedelmi szálláshelyein Év

A vendégek száma

A vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Összesen

Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

993 513

1 163 277

2 156 790

3 157 414

4 863 658

8 021 072

1999

1 082 861

1 122 575

2 205 436

3 456 376

4 703 719

8 160 095

2000

1 146 316

1 215 106

2 361 422

3 554 246

4 918 817

8 473 063

2001

1 159 730

1 256 667

2 416 397

3 543 212

5 108 924

8 652 136

2002

1 228 545

1 188 836

2 417 381

3 802 353

4 612 360

8 414 713

2003

1 311 002

1 163 613

2 474 615

3 984 280

4 412 937

8 397 217

2004

1 219 482

1 218 809

2 438 291

3 606 789

4 251 523

7 858 312

2005

1 297 483

1 234 320

2 531 803

3 858 265

4 239 693

8 097 958

2006

1 422 811

1 183 820

2 606 631

4 130 629

3 936 616

8 067 272

2007

1 488 570

1 244 308

2 732 878

4 325 872

3 950 434

8 276 306



26

Turizmus és sport

1/B táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban a főváros kereskedelmi szálláshelyein, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása a főváros kereskedelmi szálláshelyein Év

A vendégek száma


Belföldi

Külföldi

Összesen

Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

67 839

480 118

547 957

193 142

1 262 940

1 456 082

1999

70 535

437 841

508 376

197 043

1 161 858

1 358 901

2000

78 636

526 387

605 023

189 346

1 364 747

1 554 093

2001

78 891

559 454

638 345

186 791

1 471 992

1 658 783

2002

77 616

513 630

591 246

184 885

1 337 962

1 522 847

2003

82 641

521 430

604 071

207 815

1 397 935

1 605 750

2004

89 332

638 235

727 567

770 237

1 661 656

1 879 155

2005

94 647

667 366

762 013

248 493

1 711 321

1 959 814

2006

100 132

651 109

751 241

242 711

1 645 351

1 888 062

2007

100 649

677 822

778 471

218 700

1 660 732

1 879 432

1/C táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban a Balaton kereskedelmi szálláshelyein, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása a Balaton kereskedelmi szálláshelyein Év

A vendégek száma


Belföldi

Külföldi

Összesen

Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

194 703

252 154

446 857

826 470

1 796 304

2 622 774

1999

231 751

264 446

496 197

1 000 830

1 843 472

2 844 302

2000

239 112

273 435

512 547

925 685

1 860 695

2 786 380

2001

260 030

305 976

566 006

1 020 346

2 104 367

3 124 713

2002

279 117

299 420

578 537

1 138 054

1 927 681

3 065 735

2003

272 839

276 047

548 886

1 084 619

1 751 592

2 836 211

2004

277 833

242 455

520 288

1 184 509

1 516 232

2 581 439

2005

325 442

233 530

558 972

1 197 678

1 431 313

2 628 991

2006

390 211

206 734

596 945

1 362 464

1 247 470

2 609 934

2007

431 908

204 198

636 106

1 494 126

1 179 453

2 673 579 Forrás: KSH



Turizmus és sport

27

2/A táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban az ország szállodáiban, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása az ország szállodáiban Év

A vendégek száma


Belföldi

Külföldi

Összesen

Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

388 266

763 819

1 152 085

1 295 967

2 576 406

3 872 373

1999

441 082

738 208

1 179 290

1 469 137

2 483 666

3 952 803

2000

456 880

832 268

1 289 148

1 409 066

2 684 904

4 093 970

2001

452 078

856 673

1 308 751

1 386 063

2 825 061

4 211 124

2002

481 261

832 221

1 313 482

1 507 880

2 694 845

4 202 725

2003

510 053

808 376

1 318 429

1 577 369

2 596 966

4 174 335

2004

655 701

966 944

1 622 645

1 876 951

2 903 302

4 780 253

2005

615 388

945 726

1 561 114

1 846 566

2 855 577

4 702 243

2006

712 278

911 778

1 624 056

2 096 201

2 685 706

4 647 907

2007

749 505

949 164

1 698 669

2 193 921

2 672 164

4 866 085

2/B táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban a főváros szállodáiban, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása a főváros szállodáiban

A vendégek száma


Év Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

39 373

427 042

466 415

1999

45 186

409 263

2000

54 957

2001

Külföldi

Összesen

93 232

1 126 999

1 220 231

454 449

109 382

1 064 511

1 173 893

483 369

538 326

121 116

1 251 350

1 372 466

56 644

513 535

570 179

131 844

1 355 318

1 487 162

2002

58 971

479 407

538 378

135 587

1 250 860

1 386 447

2003

62 524

478 961

541 485

152 195

1 282 258

1 434 453

2004

69 526

598 887

668 413

166 466

1 562 996

1 729 462

2005

86 042

645 155

731 197

218 397

1 660 048

1 878 445

2006

78 933

604 725

683 658

186 810

1 535 797

1 722 607

2007

79 922

626 346

706 268

170 218

1 537 514

1 707 732


Belföldi


28

Turizmus és sport

2/C táblázat. A vendégforgalom alakulása a főszezonban a balatoni szállodákban, 1998-2007 A 2007-es főszezon alakulása a balatoni szállodákban Év

A vendégek száma


Belföldi

Külföldi

Összesen

Belföldi

Külföldi

Összesen

1998

99 938

112 988

212 926

434 562

658 166

1 092 728

1999

113 522

111 397

224 919

493 102

632 178

1 125 280

2000

117 734

121 556

239 290

437 798

642 411

1 080 209

2001

135 544

139 903

275 447

525 250

841 519

1 366 769

2002

141 001

148 203

289 204

566 044

844 794

1 410 838

2003

140 763

131 488

272 251

550 137

751 759

1 301 896

2004

141 500

122 351

263 851

539 244

679 784

1 219 028

2005

216 341

132 993

349 334

795 358

742 689

1 538 047

2006

233 846

107 416

341 262

822 031

620 033

1 442 064

2007

249 480

107 657

357 137

870 720

572 054

1 442 774 Forrás: KSH

3/A táblázat. A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007. augusztus Eltérés

2007. augusztus hónap

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

2006 = 100%

1 033,7

+5,9

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

490,6

+7,7 (!)

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

543,1

+4,3

Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éj)

3 249,8

+2,2

Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

1 573,9

+2,9

Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

1 675,9

+1,6

Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei (millió Ft, bruttó)

18 534,9

+4,1

Nemzetközi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)

11 335,4

+1,6

7 199,5

+8,3

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)



Turizmus és sport

29

3/B táblázat. A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007. I–VIII. hónap Eltérés

2007. I–VIII. hónap

2006 = 100%

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

5 110,9

+1,7

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

2 315,3

+1,1

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

2 795,6

+2,2

14 316,9

+0,6

Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

7 041,8

–1,8

Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

7 275,1

+3,0

Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei (millió Ft, bruttó)

92 447,1

+4,4

Nemzetközi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)

58 291,5

–0,5

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)

34 155,6

+13,9 (!)

Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éj)

Forrás: KSH

4. táblázat. A nemzetközi forgalom küldő országok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Ország


Eltérés (%)

(ezer éj)

2006. január–július. = 100%

1 853

–10

Ausztria

461

–3

Észak-európai országok (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország)

442

–2

Egyesült Királyság

395

–23

Olaszország

353

–6

Egyesült Államok

349

–5

Hollandia

281

–1

Spanyolország

268

+14

Lengyelország

248

+14

Franciaország

238

+4

5 352

–3

Németország

EU

Forrás: KSH



30

Turizmus és sport

Lengyelország 5%

Franciaország 5%

Németország 39%

Spanyolország 5% Hollandia 6% Egyesült Államok 7% Olaszország 7%

Ausztria 9%

Észak-európai országok 9%

Egyesült Királyság 8%

3. ábra. A TOP 10 küldő ország vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007. I–VII. hónap Forrás: KSH 5. táblázat. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2007. január–augusztus hónap

Turisztikai régiók

Belföldi

Eltérés (%) 2006. jan.–aug. = 100%

Eltérés (%)

Külföldi

2006. jan.–aug. = 100%

Összes vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%) 2006. jan.–júl. = 100%

2 038,6

+7,0

1 591,3

–4,4

3 629,9

+1,7

Észak-Alföld

930,8

+3,0

448,9

+7,1

1 379,7

+4,3

Észak-Magyarország

896,5

–0,7

153,7

–4,1

1 050,2

–1,2

Budapest-KDV

889,1

+0,5

3 605,9

–2,2

4 495,1

–1,7

Nyugat-Dunántúl

807,3

–1,9

628,5

+3,1

1 435,8

+0,7

Dél-Alföld

641,2

+2,9

186,4

+5,8

827,7

+3,6

Dél-Dunántúl

472,7

–3,3

150,5

–10

623,2

–4,9

Közép-Dunántúl

450,7

+10,3

220,0

–7,5

670,7

+3,7

Tisza-tó

148,2

+12,7

56,4

+16,7

204,6

+13,8

Balaton

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva

20 000 000 150 00 000 10 000 000 5 000 000 0

2006

2007 alapítványi

céges

4. ábra. Az üdülésicsekk-forgalom az év első nyolc hónapjában Forrás: MNÜA XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Turizmus és sport



31

Sport pályázati lehetőségek

A

sport kiemelkedően fontos társadalmi/szociális jelenség, mely nagyfokú gazdasági potenciállal is rendelkezik, az európai kultúra szerves része, és így az Európai Unió alapvető célkitűzéseihez (szolidaritás és jólét) is hozzájárul. Ennek alapján elmondható, hogy a 2007-ben elkészült bizottsági dokumentum, a sportról szóló Fehér Könyv mérföldkő volt a sport európai uniós történetében, ugyanis eddig (egy 2000-ben tett nyilatkozatot leszámítva) közösségi szinten nem szenteltek neki kiemelkedő figyelmet. A Fehér Könyv és a hozzákapcsolódó Pierre de Coubertin cselekvési terv a Bizottság által a sport területén meghatározott stratégiát tartalmazza, meghatározva a megvalósítandó vagy támogatott tevékenysé geket. A stratégiai célok között szerepel a sportolás társadalmi szerepének előtérbe helyezése a közegészségügy fejlesztése, az esélyegyenlőség és az önkéntesség/alulról szerveződés érdekében, illetve hangsúlyozza a sport pozitív gazdasági hatását, ezen belül elvárásként fogalmazza meg a finanszírozás biztosabb megalapozását köz- és magánforrásból egyaránt. E célok megvalósulására pénzügyi támogatást is nyújt: a már meglévő programok által támogatandó területek közé veszi fel a sportot mint új hivatkozási alapot, hangsúlyozva, hogy kiemelkedő szerepet fog kapni. Az önkormányzatok tehát sportcélú beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez a következő programokhoz kapcsolódó pályázatokon igényelhetnek támogatást:  7. kulturális és technológiai keretprogram (Seventh Framework Programme-FP7), http://cordis.europa.eu  A közegészségügyi program 2007–2013 (Public Health Programme), http://ec.europa.eu/health  Az ifjúság és polgárság programok (Youth Programme), http://ec.europa.eu/youth/index_en.html  Az élethosszig tartó tanulás programja (Lifelong Learning Programme), http://ec.europa.eu/dgs/education_culture  Európai Képesítési Keret (EQF – European Qualification Framework), http://ec.europa.eu/dgs/education_culture  Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditszámítási Rendszer (ECVET – Credit Systems for Vocational Education and Training), http://ec.europa.eu/dgs/education_culture Ezeken felül a Bizottság javasolja a tagállamok és a Bizottság közötti párbeszéd előmozdítása érdekében a szorosabb együttműködést miniszteri és sportigazgatói szinten a sportpolitika prioritásainak meghatározása céljából, illetve a végrehajtásról rendszeres jelentéstételt ír elő. Készítette: dr. Kincses Rita



32

Turizmus és sport

Válogatás az ÖTM Sport Szakállamtitkárságának  szeptemberi és októberi hírleveleiből Bajnai Gordon mutatta be a Nemzeti Sportstratégia értékeit

M

ég negyed év sem telt el azóta, hogy az Országgyűlés ötpárti konszenzussal elfogadta a Sport XXI Nemzeti Sportstratégia programját. Az eltelt 85 nap történéseit mutatta be és értékelte az a sajtótájékoztató, amelyet Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Elbert Gábor sport szakállamtitkár, valamint Györfi János, a szakállamtitkárság főosztályvezetője tartott csütörtökön az Európa Hajón. A prezentáción megjelentek a parlamenti pártok és az egyes tárcák képviselői, valamint a

Nemzeti Sportstratégia szakmai partnerei is.

Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy Magyarország messze a lakosság súlyát meghaladó eredményekre képes a sportban, ám a sportstratégia lényege, hogy ne csak az élsportra lehessünk büszkék, hanem az egészségünkre, életmódunkra is. A miniszter az elmúlt évek legjelentősebb sportbéli kezdeményezésének nevezte az immár öt sportág bevonásával működő, országos pályaépítési programot, az úgynevezett OLLÉT. Elbert Gábor sport szakállamtitkár elsősorban azt emelte ki, hogy vissza kell szerezni a sportolás és a sportoló rangját, tekintélyét. Györfi János már megvalósított elképzeléseket és a jövőbeni terveket mutatta be látványos prezentációjában.



Turizmus és sport

33

Elismerő oklevelek sikeres magyar sportolóknak

A

z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban Bajnai Gordon miniszter és Elbert Gábor sport szakállamtitkár ünnepélyes keretek között köszöntötte az idei év második harmadában kiemelkedő sikereket elért sportolókat és edzőiket. A legutóbbi hasonló ünnepség, vagyis május óta a magyar versenyzők világbajnokságokon 5 sportágban 13 arany-, 5 ezüstés 10 bronzérmet szereztek, míg az Európa-bajnokságokon 24 aranyérem volt a termés.

Bajnai Gordon a köszöntőjét azzal kezdte, hogy sikeres időszak van a magyar sport mögött, amit a megszerzett érmek száma is bizonyít. Hozzátette, Magyarországnak szüksége van hősökre, olyan sportemberekre, akik átlagon felüli teljesítménnyel érnek el kiemelkedő eredményeket. Ezt követően elismerő oklevelet kaptak a kajak-kenu, a karate, az öttusa, a rádióamatőr sportok, a sportlövészet, a szumó, a taekwondo, a teke, a triatlon, a duatlon és a vívás, valamint a fogyatékkal élő sportolók közül a cselgáncs, az erőemelés, a vívás és a sportlövészet képviselői. Miniszteri elismerő oklevélben részesültek a speciális olimpián sikeresen szerepelt labdarúgók is.

Miniszterelnöki egyeztetés a 660 millió forint plusz támogatásról

A

z olimpiai felkészülés hajrájára, valamint a sportegészségügy kiadásaira összesen 660 millió forintos pluszforrás áll rendelkezésre – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 21-én a Magyar Sport Házában.



34

Turizmus és sport

Tizennégy országos sportági szakszövetség (asztalitenisz, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kézilabda, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás és vízilabda) vezetője volt hivatalos arra a megbeszélésre, amelyet a miniszterelnök kérésére Elbert Gábor sport szakállamtitkár hívott össze. Az esemény célja az volt, hogy az elöljárók adjanak tájékoztatást a felkészülésről, valamint olyan extra igényeikről, amelyekre korábban nem gondolhattak. Az egyeztetésen jelen volt dr. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és dr. Kamuti Jenő főtitkár is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot Ujhelyi István államtitkár és a „házigazda” Elbert Gábor sport szakállamtitkár képviselte. Gyurcsány Ferenc a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a sport alapköltségvetése jövőre az inflációt meghaladó mértékben növekszik majd, és külön tartalékot képeznek az olimpián sikeresen szereplő sportolók jutalmazására. Leszögezte, hogy a most biztosított 660 millió forint körülbelül a kért pluszigények 85–90 százaléka, és ebből 300 millió forintot még az idén átutalnak. A miniszterelnök szót ejtett a mintegy három hónapja ötpárti egyetértéssel elfogadott Nemzeti Sportstratégiáról is, és ezzel összefüggésben jelezte: arra buzdította a sportszövetségek vezetőit, hogy teremtsenek teljesítményközpontú, átlátható rendszereket, dolgozzanak ki jó programokat, hogy az olimpia után, 2009-től intenzív fejlesztés indulhasson meg.

Konferencia a kistérségi szenior sportról

K

istérségi Szenior Sport – 2007 címmel szervezett programindító konferenciát az ÖTM Sport Szakállamtitkársága a Magyar Sport Házában. A meghívottak között, a stratégiai partnerek mellett ott voltak azon kistérségi szervezetek képviselői is, amelyek sikeres programtervezetet nyújtottak be az úgynevezett Kistérségi Szenior Sport – Aktív Életmód Program keretében meghirdetett felhívásra. A szeptember 24-ei határidőig 79 kistérségből összesen 240 tervezet érkezett, melyek közül 215 került kiválasztásra. A támogatási keretösszeg összesen 43 millió forint.

A konferenciát Elbert Gábor sport szakállamtitkár nyitotta meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény, valamint a tervezett programsorozat szerves és nélkülözhetetlen része a Nemzeti Sportstratégiának. Annál is inkább, mivel az egész kontinensen idősödnek a társadalmak, és a stratégia fő célja a sportoló nemzet minősítés megteremtése, a jól működő Szenior Program nélkül nem valósulhat meg. A szakállamtitkár megköszönte a jelenlévők aktivitását, hiszen – mint mondta – a hallgatóság azokból áll, akikre ebben a témában hosszútávon számítani lehet. Az előadások sorát Györfi János, a Sport Szakállamtitkárság főosztályvezetője nyitotta, külön kiemelve azt a tényt, hogy a siker elsősorban a helyi kisközösségeken múlik. Az egész napos konferencián előadást tartott – többek között – dr. Gabányi József igazgató főorvos (Magyar Gerontológia Társaság), Monspart Sarolta osztályvezető (Országos Egészségfejlesztési Intézet), Nagy Gábor főtitkár (Magyar Természetbarát Szövetség), dr. Hegyesiné Orsós Éva elnök (Életet az Éveknek Szövetség), Rétai Gábor (Sport Szakállamtitkárság – 10 000 Lépés Program). A szervezők számos kiadványt, módszertani és gyakorlati útmutatót adtak át a jelenlévőknek, akik egységesen állapították meg, hogy ez a rendezvény csupán a Szenior Program elindítója, a sikeres folytatás pedig elsősorban rajtuk múlik. XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Turizmus és sport

35

Legendák köszöntése

A

z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága – a nyári szünetet követően – ismét köszöntötte sportéletünk azon legendás egyéniségeit, akik az elmúlt hónapokban töltötték be kerekév fordulós születésnapjukat.

A Magyar Sport Házában megrendezett ünnepségen az olimpiai érmesek mellett ezúttal a világ- és Európa-bajnokságokon dobogós helyezést elért kiválóságokat, valamint a sportélet területén kiemelkedő tevékenységet folytató szakembereket is ajándékokkal lepte meg Elbert Gábor sport szakállamtitkár, aki a miniszter elismerő oklevelét is átnyújtotta az ünnepelteknek. A sport szakállamtitkár Vincze Györgyné Szabó Hedviget, Csőke Józsefet, Lőrinczi Gézát, valamint Sákovics Józsefet 80., Bilek Istvánt, Faragó Lajost, Kahlich Endrét, Kausz Istvánt 75., Berczik Zoltánt, Pigniczki Lászlót, Tatár Mihályt 70., Fülöp Sándort, Kovács Kálmánt 65., Csíkné Horváth Klárát, Erdős Sándort, Gellér Sándort, Klinga Lászlót, Melis Zoltánt, Réczi Lászlót, Szőke Pétert, Venczel Miklóst 60., Horváth Magdát, Megyeriné Pacsai Mártát, Megyesiné Vati Ágnest, Buday Tamást, Faragó Tamást, Nébald Rudolfot, Rácz Lajost 55., Hornyák Ferencet, Kovács Mihályt, Kuncz Lászlót, Mandzák Bertalant, Rasztóczky Jánost, Rózsa Andrást, Szabó Jánost, Varga Józsefet és Veres Attilát pedig 50. születésnapja alkalmából köszöntötte.

Októberre elkészül a kistérségeknek szánt segédanyag

A

Sport Szakállamtitkárság Hold utcai székházában tanácskozott az a munkacsoport, amely az úgynevezett Kistérségi Sportstratégia módszertani anyagának elkészítésén dolgozik. Györfi János főosztályvezető, a munkacsoport vezetője elmondta, hogy a Sport XXI Nemzeti Sportstratégia sikerességének fontos és nélkülözhetetlen eleme a kistérségekre való „lebontás”. Ehhez szükséges a Nemzeti Sportinformációs Rendszer ilyen irányú kialakítása és a Kistérségi Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztése is. A Sport XXI Nemzeti Sportstratégia filozófiáját támogatja az Európai Közösségek Bizottsága által kiadott Fehér Könyv a sportról című dokumentum (Brüs�szel, 2007. november 7.), amelynek iránymutatásai azonnal beépülnek a kistérségi sportstratégia metodikáiba is. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


36

Turizmus és sport

Az önkormányzatok világában szakértő tagokból álló munkacsoport október végére elkészíti és a kistérségekbe juttatja azt a segédanyagot, amely hatékonyan ad útmutatást a sport eszközrendszerével megvalósuló társadalomfejlesztő feladatok tervezéséhez.

Átadták Kiskunfélegyházán az új városi sportcsarnokot

B

ajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter adta át a PPP konstrukcióban felépült új kiskunfélegyházi sportcsarnokot. A megyénként egy multifunkcionális sportcsarnok vagy fedett uszoda felépülését célul kitűző ,,Sporttal a közösségekért” program keretében létrejött beruházás a kiskunfélegyházi önkormányzat irányításával valósult meg. A projekt révén 2000 férőhelyes sportcsarnok épült fel, 1000 fix és 700 mobil ülőhellyel, valamint 300 állóhellyel. A sportcsarnok hasznos alapterülete 6000 négyzetméter. A rugalmas hasznosítási lehetőség miatt három részre osztható küzdőtér mérete 52,80 × 32,60 méter.

November 28-áig lehet jelölteket állítani a Nemzet Sportolója címre

V

alamennyiünk megrendülésére a múlt hónap végén elhunyt Zsivótzky Gyula halálával egyben a Nemzet Sportolója cím egyik birtokosa is távozott. A megtisztelő cím adományázására először 2004. május 6-án, a Magyar Sport Napja alkalmából került sor. A Sporttörvény értelmében a kormány a Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó havi nettó 500 ezer forintos életjáradékot a magyar sport tizenkét, 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolójának adományozhatja. Fontos kritérium továbbá, hogy a jeles személyiség aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltsön be a magyar sportéletben. A Nemzet Sortolója cím jelenlegi birtokosai: Albert Flórián labdarúgó, Balczó András öttusázó, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Földi Imre súlyemelő, Gyarmati Dezső vízilabdázó, Hammerl László sportlövő, Kulcsár Győző párbajtörőző, Polyák Imre birkózó, Portisch Lajos sakkozó, Székely Éva úszó, Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező. A Nemzet Sportolója címről szóló kormányrendelet alapján a személyre vonatkozóan – jelölő szervezetként – javaslatot tehetnek az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos sportszövetségei, a sport területén működő társadalmi szervezetek, valamint bármely természetes személy. A kormányrendelet szerint egy jelölő szervezet több személyt is jelölhet. A javasolt személyek listáját alfabetikus sorrendben kell összeállítani. Szövetség csak saját sportágából jelölhet sportolót. A jelölő szervezetek és a cím birtokosai a rendelkezés értelmében a halálesettől számított 60 napon belül tehetnek javaslatot az ÖTM Sport Szakállamtitkára részére az új jelölt személyére. Ezután – 30 napon belül – a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, a Sportegyesületek Országos Szövetségével és a Magyar Sportújságírók Szövetségével mint bíráló szervezetekkel való egyeztetést követően, a cím elnyerésére javasolt sportoló nevét a szakállamtitkár kezdeményezésére az önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjeszti a kormány elé, amely határozattal dönt a jelöltről. A cím adományozására vonatkozó javaslatokat a jelölőlap kitöltésével 2007. november 28-áig kell megküldeni az ÖTM Sport Szakállamtitkárságára (1054 Budapest, Hold u. 1., a borítékon szükséges feltüntetni: „jelölés Nemzet Sportolója címre”). A jelölőlap a www.sportolonemzet.hu és a www.otm.gov.hu honlapokról tölthető le.

Elindult a Sportoló Nemzet honlap – www.sportolonemzet.hu

E

lindult a Sport Szakállamtitkárság új honlapja, amely a www.sportolonemzet.hu elérhetőségen található.

Az új forma mellett interaktívabbá is vált az oldal, ezért minden sportbaráttól szívesen veszünk híreket, észrevételeket, véleményeket, írásokat, fotókat. Lehetőség van továbbá maximum 2 perces terjedelmű verseny- és szabadidősport témákban készült felvételek megjelenítésére. A honlap kapcsolattartója Madaras Ádám [tel.: (06 1) 301-9342, (06 30) 250-8971, e-mail: [email protected]).



Turizmus és sport



37

Elindult az OLLÉ Iskolaprogram

A

z OLLÉ Sportszövetség szeptemberben mutatta be és indította el az OLLÉ Iskolaprogramot, mely a közoktatási intézményekben sportpálya létesítésére, sportudvarok létrehozására, és az arra épülő szolgáltatások megszervezésére irányul. A OLLÉ Iskolaprogram alapítói a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Kajak-kenu Szövetség. A program keretében többcélú sportolásra alkalmas gyermekpályák, valamint a fiatalok mozgásigényéhez és életkori sajátosságaihoz igazodó játékterek létesülnek. Az OLLÉ Iskolaprogram megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az iskolafelújítási program részeként, tanulónként 60 ezer forint kiegészítő forrással támogatja, amelyet az iskolafelújítási pályázaton nyertes közoktatási intézményfenntartók vehetnek igénybe a pályázatukban bemutatott sportudvar-fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A pályázat kialakításához, azaz a fejlesztési elképzelések megfogalmazásához az OLLÉ Sportrendszer Kht. a pályázat második fordulójában szakmai támogatást biztosít.

A pályalétesítés helyszínét a fenntartó határozza meg, de a pálya biztonságos körülmények között kell, hogy megteremtse a sportolási lehetőséget. A sportpályáknak párhuzamosan kell szolgálniuk a tanórai sportfoglalkozás és a tanórán kívüli sportolás, közösségi sportrendezvények és versenyek megvalósítását. A sportpályák beszerzése kétszintű rendszer keretében valósul meg. Központosított közbeszerzési eljárás keretében választja ki az OLLÉ Sportrendszer Kht. azokat a pályabeszállítókat, akik jogot szereznek a létesítendő online aukciós rendszerben árajánlat tételére. A fenntartó által megjelölt intézményi helyszínek szabványosított felmérése alapján a keretmegállapodásban részes ajánlattevők online aukciós rendszerben tesznek árajánlatot az adott projekt végrehajtására. A legkedvezőbb ajánlatot tevő és az adott fenntartó között jogviszony jön létre a pálya komplex telepítésére. A létesítendő sportpályák a sikeres átadás-átvétellel a fenntartó tulajdonában kerülnek. A fejlesztés – igazodva az iskolafelújítási program támogatási rendszeréhez – elsősorban a hátrányos helyzetű települések számára lesz elérhető. A program során gyermekpálya (megvilágított, kerítéssel védett, sportcélú borítással ellátott, mérete elÖTM Önkormányzati Tájékoztató


38

Turizmus és sport

sősorban 40 × 30 méter), valamint óvodai és kisiskolai játszópark (megvilágított, biztonsági borítással ellátott, 800–1200 négyzetméter alapterületű, részben játszótéri részben sporttéri funkciókat kiszolgáló felület) megvalósítására lehet pályázni. A pályázatokat szeptember 24-étől lehet benyújtani (www.nfu.hu), az első forduló eredményhirdetése 2008. január 2-án lesz. Várhatóan 2008 nyarától kezdődhetnek meg a pályaépítések. A program fővédnöke Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki megtisztelőnek tartotta a felkérést, és természetesen örömmel vállalta azt. Szerinte ez a program sok szempontból példaértékű, mivel mintát tud mutatni az országnak. Azt a mintát, hogy így is lehet, így is kellene. Ezzel a miniszter úr arra a mérhetetlen összefogásra utal, amely elmossa az ellentéteket, és közös erőfeszítésre, közös együttműködésre sarkall. Ebben a kezdeményezésben a gyerekek egészsége, az utánpótlás-nevelés, illetve a szabadidősport összekapcsolódik. A miniszter úr a programnak felkért két társvédnököt, akik szerinte megfelelően tudják szimbolizálni, és reprezentálni ezt az összefogást. Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának az elnöke, illetve dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyés püspök boldogan és megtisztelve vállalták a szerepüket. Dr. Kiss-Rigó László egy nagyon szép mondással jellemezte a programot, amellyel szinte mindent elmondott a fontosságáról, és ezzel kiemelte az egész összefogás lényegét: „Aki fát ültet, vagy iskolát, templomot épít, az a jövőnek dolgozik.” Egyben aláhúzta azt is, hogy aki sportpályát épít, az duplán, hatékonyabban építi a jövőt. Bánki Erik a püspök úr gondolatára reagálva elmondta, hogy ő a grundon nőtt fel, de ma üresek a grundok. A gyerekeknek alternatívát kell nyújtani, hogy ne a számítógép és a televízió előtt ücsörögjenek, hanem ők is, mi is tegyünk az egészségért, a mozgásért és azért, hogy sportoló nemzet maradjunk. Az elődök, a sportolóink ugyanis komoly nevet szereztek hazánknak, és ezt a hagyományt illik folytatni. Ehhez pedig olyan összefogásra van szükség, amelynek ez az összefogás a példája. További részletek a www.ollesport.hu oldalon olvashatók.



Pályázati lehetőségek

39

 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai DAOP-2007- 1.1.1./A Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek intézményei, létrehozott társulások, egyesületek, köztestületek, közhasznú szervezetek, stb. A támogatás célja (többek között): A pályázati kiírás alapvető célja a régióban működő ipari parkok, iparterületek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása. A forrás összege: 2881 millió forint Beadási határidő: 2008. január 18. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (06 62) 558-620, e-mail: [email protected]

DAOP-2007-/2.1.A/2F „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: állami szervezetek, nonprofit szervezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok. A támogatás célja (többek között): A támogatás fő célját a régió legfőbb vonzerejét jelentő termál- és gyógyvízkészletre alapozott gyógy- és egészségturisztikai fejlesztések jelentik. A gyógy- és termálfürdők szolgáltatásainak bővítése a nemzetközi versenyképesség megőrzése érdekében szükséges. A forrás összege: 5116 millió forint. Beadási határidő: 2008. február 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected]



40


Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: (06 62) 558-620; e-mail: [email protected]

ÉAOP-2007-3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok és azok által létrehozott társulások. A támogatás célja (többek között): Településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok, ipari parkok/ipari területek megközelíthetőségének javítása. Közszolgáltatások könnyebb és gyorsabb elérésének javítása a települések közötti hiányzó közúti szakaszok kiépítésével. A forrás összege: 2367 millió forint Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: [email protected]

ÉMOP-2007-2.1. 1Turisztikai attrakciók fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok. A támogatás célja (többek között): A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének jelentős növelése nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, attrakciók fejlesztésével, létrehozásával. Kapcsolódó szolgáltatások, rendezvények, programok biztosítása, építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire, hagyományaira. A turizmusból származó jövedelmek növelése. A forrás összege: 6524 millió forint Beadási határidő: 2008. február 1. A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (06 46) 563-300




41

KDOP-2007-2.1.1/C Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok. A támogatás célja (többek között): A támogatás célja az önállóan nem piacképes, nagyobb tömegek megmozgatására kevéssé alkalmas, de turisztikai vonzerővel bíró attrakciók bevezetése. Jelen pályázati kiírás ezen vonzerők összekapcsolását, egy adott földrajzi terület, turisztikai ágazat szegmenseinek összehangolt fejlesztéseit támogatja; egy-egy turisztikai térséget, illetőleg valamilyen tematikus utat helyezve előtérbe. A forrás összege: 2261 millió forint. Beadási határidő: 2008. február 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370

KEOP-2007-1.2.0. Szennyvízelvezetés és -tisztítás Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok, önkormányzatok társulásai stb. A támogatás célja (többek között): Alapvető cél a települési szennyvíztisztítás, új közműves szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerek kiépítése, a meglévő szennyvízcsatorna-rendszerek indokolt mértékű bővítése, illetve a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése. A forrás összege: 188 630 millió forint Beadási határidő: 2008. november 3. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1012 Budapest, Mészáros u. 58/a Tel.: (06 1) 224-9114, (06 1) 224-9135; e-mail: [email protected]



42


KMOP-2007-4.5.3. Önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok stb. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében meg kell teremteni, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületei jelentős részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. A forrás összege: 1954 millió forint Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Tel.: (06 1) 224-3100; honlap: www.vati.hu, www.pharereg.hu

NYDOP-2007-2.2.1/2F A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok, nonprofit szervezetek, gazdasági társaságok. A támogatás célja (többek között): A régióban meghatározó a gyógy- és termálvízkészletre épülő gyógyturisztikai és rekreációs célú szolgáltatások kínálata, az örökségvédelmi értékek sokasága, valamint a változatos természet, táji környezet. Ezen értékekre épülő turisztikai célú szolgáltatások, vonzerők fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a régió növelje a turizmusából származó bevételeit, a vendégéjszakák számát, illetve javítsa a turisztikai piacon való versenyhelyzetét. A forrás összege: 3380 millió forint Beadási határidő: 2008. február 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új u. 12. Tel.: (06 99) 512-910 XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



43

TÁMOP-2007-2.2.3 „TISZK rendszer továbbfejlesztése NEM a Közép-Magyarország régióban” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: szakképző iskola, iskolák fenntartója, helyi önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás stb. A támogatás célja (többek között): A szak- és felnőttképzés fejlesztésének átfogó célja a szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése, a forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára. Kiemelt cél, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minősége és tartalma. A forrás összege: 3193 millió forint Beadási határidő: 2008. január 7. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: [email protected] ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság 1146 Budapest, Hermina u. 17. Tel.: (06 1) 471-7676; e-mail: [email protected]



44


 Hazai pályázati lehetőségek Internetterminálok telepítésének támogatása közoktatási intézményekben Kiíró: EnterNet 2001 Kft. Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: közoktatási intézmény fenntartói: helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok, átalakulással vagy alapítással 2007. július 1-je után létrejött nonprofit gazdasági társaságok, illetve óvodai, alapfokú iskolai vagy középfokú iskolai feladatokat ellátó egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezetek. A támogatás célja (többek között): A támogatás célja, hogy lehetővé tegye az internethez való hozzáférést az eddig elzárt csoportok számára is; ezáltal lehetővé tegye a tanulóknak, az iskola dolgozóinak és a szülőknek az internet szabadidős célokra való használatát, a tanórán, munkaidőn kívül; megismertesse az internet adta lehetőségeket; hozzájáruljon az elektronikus írástudás terjesztéséhez, elősegítse a nyugat-európai normákhoz való felzárkózást e területen. A támogatás mértéke: a támogatás mértéke az összes elszámolható költség maximum 50 százaléka. A támogatás maximális összege 1 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 15. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/1e3792e8ec9f80ccc1257355003c15f1?OpenDocument A pályázattal kapcsolatos bővebb információ: www.enternet.hu/enternet/news.html

A kisebbségi koordinációs és intervenciós keret igénybevétele Kiíró: Miniszterelnöki Hivatal Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: Magyarországi kisebbségi oktatási, kulturális, tudományos intézmények, kisebbségi önkormányzatok, kisebbségi társadalmi szervezetek (kivéve: biztosító egyesületek, pártok, munkáltatói/munkavállalói érdekvédelmi szervek), Magyarországon honos kisebbségeket szolgáló kisebbségi intézményeket fenntartó vagy egyéb kisebbségi feladatokat ellátó (helyi) önkormányzatok, alapítványok, közhasznú társaságok, egyházi szervezetek. A támogatás célja (többek között): A „Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret” előirányzat elsősorban pénzügyi nehézségek miatt válságos helyzetbe jutott magyarországi kisebbségi nonprofit szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítására, másodsorban kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek eseti támogatására használható fel. A támogatás mértéke: a pályázatban igényelhető támogatási összeg felső határa nincs korlátozva, ugyanakkor a döntéshozó a támogatást a kértnél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. Beadási határidő: 2007. november 15. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/aeaeb270a55febfec12572f20044ad43?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a (06 1) 441-2210-es vagy a (06 1) 441-2211-es telefonszámon. XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



45

Önkormányzati/településszolgáltatói térinformatikai alaprendszer az e-közigazgatás megvalósításához Kiíró: Datakart Geodézia Kft. Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: települési vagy megyei önkormányzatok, önálló jogi személyiséggel bíró önkormányzati, együttműködési társulások, önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek (pl. településüzemeltetésben részt vevő szolgáltatók). A támogatás célja (többek között): A térképalapú településirányítás alapjainak megteremtése az e-közigazgatás megvalósítása érdekében az önkormányzatok, településszolgáltatók alap térinformatikai rendszerének kiépítésével. Beadási határidő: 2008. március 2. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/c381231065f9fe1fc1257346003535e1?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázattal kapcsolatban információt nyújt Simonyi Gábor a (06 1) 457-0451-es és a (06 30) 445-7895-ös telefonszámon munkanapokon 9 és 16 óra között vagy a [email protected] e-mail címen.

Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázati felhívás Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghirdeti a Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázatot „Társadalmi innovációk a jövőért” mottóval. A pályázatot meghirdetők célja, hogy mozgalommá szervezzék a Magyarországon már eddig megvalósult falumegújítási elképzeléséket, tevékenységeket. Az információk cseréjével tovább javítsák a falumegújításban részt vevő községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsák a falumegújítást az ebből még kimaradó falvakban. A második alkalommal meghirdetett „Magyarországi Falumegújítási Díj” versengést az a szándék vezérli, hogy a legkiválóbb és példamutató kezdeményezések, tevékenységek bemutatásán keresztül kirajzolódjon a fenntartható fejlődésen alapuló, a jövő kihívásainak megfelelni képes vidéki térségek, települések jövőképe. A pályázat az „Európai Falumegújítási Díj 2008” pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki. Ez egészül ki néhány magyarországi sajátossággal, amelyek megléte (települési tervezés, magas színvonalú közszolgáltatások) nem olyan természetes, mint a fejlett európai államokban. A verseny ez évi mottója, megegyezően az Európai Falumegújítási Díj 2008 kiírással, a „Társadalmi innovációk a jövőért”, amely során Magyarországon most azokra a falvakra és vidéki közösségekre kívánunk fókuszálni, amelyek a falusi társadalmak sokrétű változásaira időszerű, emberséges és megvalósítható beavatkozásokkal tudtak választ adni. Célunk, hogy kiemelkedő, példás kezdeményezések, akciók kerüljenek „rivaldafénybe“ és díjazásra. 1. A nyertes pályázó „A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért – 2007” elnevezésű elismerésben részesül, továbbá nevezést kap az „Európai Falumegújítási Díj – 2008” pályázatra, a meghirdetők fedezik az 550 eurós nevezési díjat. A győztes jogot szerez, hogy helyszíne lehessen a 2009. évi díjátadó ünnepségnek és falumegújítási konferenciának. Az I. helyezés nem megosztható. 2. Több pályázat is elnyerheti a második helyezést, amely során a pályázók a „Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért – 2007” elnevezésű elismerésben részesülnek. 3. A következő kategóriában díja: „Falumegújítás egy vagy több területén elért kiemelkedő teljesítményért – 2007”. 4. Minden pályázatot benyújtó elismerésben részesül. A díjak nem jelentenek közvetlen pénzbeli juttatást, hanem emléktárgyak, oklevelek kerülnek átadásra. A résztvevők az adott témában az FVM képzésein vehetnek részt, az első három kategória kitüntetettjei – eredményüknek megfelelő mértékben – előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében „A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások”, „A vidéki örökség megőrzése”, a „Falumegújítás és -fejlesztés” intézkedésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó „Képzés és tájékoztatás” intézkedésre vonatkozó kérelmek bírálata során. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


46


Pályázatot egy falu önkormányzata vagy falvak szövetsége nyújthatja be. Amennyiben az adott település önkormányzata nem kíván pályázni, a pályázatot civil szervezetek is benyújthatják. A teljes pályázati kiírás letölthető a két minisztérium honlapjáról, ugyanitt lehet majd megtekinteni – az értékelést követően – a nyertesek listáját, ami megjelenik az Önkormányzati Tájékoztatóban is. A pályázatokat a Regionális Közigazgatási Hivatalok állami főépítészeihez kell benyújtani legkésőbb 2007. november 16-áig. Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: egy falu önkormányzata vagy falvak szövetsége. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/6771c753d62771c5c125735d002d891b?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: Az ÖTM részéről: Madaras Attila, szakmai főtanácsadónál Tel.: (06 1) 441-7820; fax: (06 1) 441-7442 E-mail: [email protected]; honlap: www.bm.hu/index.html Az FVM részéről: dr. Bodnár Éva vidékfejlesztési referensnél Tel.: (06 1) 301-5950; fax: (06 1) 301-4630 E-mail: [email protected]; honlap:www.fvm.hu A MUT (Falutagozat) részéről: dr. Ónodi Gábor elnöknél Tel.: (06 28) 522-012; fax: (06 28) 415-383 E-mail: [email protected] Készítette: Madaras Attila ÖTM, Területrendezési és Településügyi Főosztály

Pályázati felhívás a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet értelmében, a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája céljainak végrehajtásából származó, 2007. évben megvalósítandó feladatokról szóló 1016/2007. (III. 20.) Korm. határozat II/B. fejezet 3. és 4. pontokban a közterületek rendjének fokozására megfogalmazott célok elérése érdekében pályázatot hirdet a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására. A pályázat célja: A pályázati program célkitűzéseiben kialakított szempontok között meg kell jeleníteni a lakosság élet- és vagyonvédelmének, biztonságának megteremtését, megszilárdítását szolgáló intézkedéseket. Törekedni kell a közterületen elkövetett jogsértések csökkentésével járó, az életminőséget javító közbiztonság elérésére. Konkrét cél a közterületek, a polgárok előtt nyitva álló egyéb területek biztonságának fokozása, a lakosság szubjektív biztonságérzetének erősítése. Így különösen: a közterületeken, tömegközlekedési eszközökön megnyilvánuló zseblopások, rablások, alkalmi lopások, garázda, zaklató magatartások, vagyontárgyak megrongálása elleni hatékony fellépés. A kidolgozott intézményes reakciókat helyi szinten kell végrehajtani, amelyek a szoros partneri együttműködésre, a közösség együttes felelősségvállalására épülnek. Pályázatot nyújthatnak be:  a települési önkormányzatok (vagy azok önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményei; többcélú kistérségi társulások);  a városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányságok (megyei, budapesti rendőr-főkapitányságok útján);  bűnmegelőzési tevékenységet alapító okirat alapján, valamint a gyakorlatban ténylegesen is folytató társadalmi szervezetek. XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



47

A pályázati anyag tartalmi kellékei:  az adott közigazgatási egység (település) közterületén elkövetett jogsértések komplex, a helyi sajátosságra épülő elemzése, a bűncselekmények, szabálysértések mennyiségi és minőségi alakulása 2002–2006. évre vonatkozóan (ERÜBS-adatok mellett felhasználhatók a helyi együttműködő szervek adatgyűjtései is);  a jogsértéseket elősegítő okok és körülmények vizsgálata (megjelenítésük szövegesen, ha rendelkezésre áll bűnözési térképen stb.);  a közigazgatási egységben a közterületek rendjének, biztonságának fenntartásában együttműködő szervek, szervezetek pontos tevékenységi köre, profilja;  amennyiben a főpályázó társadalmi szerv, az alapító okirat mellett a vezető tisztségviselő nyilatkozata is szükséges a végzett bűnmegelőzési tevékenységekről;  az együttműködő szervek, szervezetek a pályázat céljának elérése érdekében tervezett vállalásai, tevékenységei, valamint együttes nyilatkozatuk a vállalt részfeladatok végrehajtásáról;  a rövid, és/vagy középtávú (1–3 év) stratégia részletes leírása, az elérendő pontos cél meghatározása;  a program kommunikációs terve;  a program részletes költségvetési terve;  a kitöltött pályázati adatlap és az abban megjelölt mellékletek. A pályázat benyújtásával kapcsolatos egyéb feltételek, tudnivalók:  A pályázat benyújtója a programját kötelező jelleggel csak a másik két pályázati partner együttműködésében hajthatja végre. A kötelező együttműködés elmaradása automatikus elutasítást von maga után.  Pályázatot csak olyan pályázó nyújthat be, aki a pályázat céljainak megvalósítása érdekében partnereivel előzetesen együttműködési megállapodást kötött. A megállapodásnak részleteznie kell a főpályázó és az együttműködők közötti felelősség- és munkamegosztást, továbbá rendelkeznie kell a projekt forrásairól és a támogatás elosztásáról.  Az együttműködés további tagjai lehetnek még: − rendészeti és egyéb közigazgatási szervek, önkormányzati szervek (pl.: közterület-felügyelet, piac- és vásárfelügyelet, közterület fenntartó vállalat, önkormányzati, vagy azzal együttműködő gazdasági társaságok, oktatási és kulturális intézmények stb.) − civil szervezetek (pl.: polgárőrség, város- vagy természetvédő szervezet stb.) − gazdasági élet szereplői (gazdasági, turisztikai vállalkozások, pénzintézetek, üzletközpontok stb.) − helyi és/vagy körzeti (regionális) média.  A pályázat benyújtását követően hiánypótlásra nincs lehetőség!  A részletes költségvetésben szereplő tételek egyértelműen kapcsolódjanak a pályázati célokhoz, külön jelölve az önrész és az igényelt támogatás összegét.  Pályázatkezelő fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatnak csak egyes részeit támogatja (melyet a támogatási szerződésben pontosan meg kell határozni), és az annak megvalósításához szükséges összeget folyósítja pályázó részére.  Minden pályázó érvényesen csak egy pályázatot nyújthat be, és együttműködőként más szervezet által benyújtott pályázatban sem szerepelhet. A pályázat megvalósítási határideje: a támogatási szerződés aláírását követő egy naptári év. Bírálati szempontok: A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez az a pályázó, aki a kidolgozott programjának megvalósítása érdekében minél szélesebb körben von be együttműködő partnereket, és a pályázatban foglalt célok, módszerek a probléma komplex kezelését teszik lehetővé, illetve a társadalom nehezen aktivizálható rétegeit vonja be együttműködőként. További előnyként értékeli a bírálóbizottság, ha egy korábban bevezetett és igazolhatóan eredményesen működő, de forráshiányos program folytatását, kiterjesztését vagy a bűnmegelőzésben teljesen újszerű kezdeményezést, módszert kíván megvalósítani. Érvénytelen a pályázat:  ha nem az arra jogosult pályázó nyújtja be;  ha a pályázatot a megadott határidőn túl postázzák;  ha a kiírás alaki és tartalmi követelményeinek nem felel meg,  nem a kötelező együttműködésen keresztül valósul meg. A rendelkezésre álló keretösszeg: 85 millió forint, amelyet az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzeszközök felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlán rendelkezésre álló összeg terhére kell biztosítani. Pályázható összeg: minimum 1millió forint;, maximum 5 millió forint. A nyertes pályázatok száma: minimum 17 db; maximum 85 db.



48


A megkövetelt saját forrás mértéke: a projekt bruttó költségének 15 százaléka. Saját forrásként csak a pályázó számlával igazolt és/vagy elszámolt tényleges ráfordításai vehetők figyelembe. A saját forrást az együttműködő szervezetek közösen is biztosíthatják. A támogatás összegéből maximum 30 százalék fordítható tárgyi eszköz beszerzésére. A támogatás vissza nem térítendő pénzbeli támogatás, amelyet egy összegben, előfinanszírozás formájában folyósítanak. Pályázatkezelő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium; Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály, Megelőzési és Statisztikai Osztály. A pályázat benyújtásának módja és helye: A pályázatokat a pályázatkezelő által közzétett formanyomtatvány felhasználásával kell elkészíteni. A pályázatokat 3 példányban (1 eredeti és 2 másolati) kell eljuttatni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály Megelőzési és Statisztikai Osztályára. A pályázati adatlap és mellékletei letölthetők www. irm.hu honlapról. A pályázatok benyújtásának (postára adásának) határideje: 2007. november 16., 24.00 óra. Az elbírálás határideje: 2007. december 5. A nyertes pályázatot benyújtó féllel a döntést követően az IRM Rendészeti Szakállamtitkársága támogatási szerződést köt. A szerződés megkötésére a feleknek a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetősége. Amennyiben a pályázó mulasztásából vagy neki felróható okból a szerződés megkötésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti! A pályázat benyújtásának, érvényessége elbírálásának, a pályázók kiértesítésének, valamint a nyertes pályázókkal való szerződéskötésnek, továbbá a pályázati projekt megvalósításának, ellenőrzésének és elszámolásának feltételeit a 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet 8–12. §-a tartalmazza. A projekt végrehajtásának ellenőrzése: A pályázatkezelő jogosult a projekt végrehajtásának bármely fázisában előzetes bejelentés alapján annak ellenőrzésére. A pályázó köteles a projekt végrehajtását követő 30 napon belül részletes szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni és azt eljuttatni a pályázatkezelőhöz. A pályázatokat az alábbi címre kell megküldeni: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály Megelőzési és Statisztikai Osztály Postacím: 1363 Budapest, Pf. 54. Csak postai úton benyújtott pályázatok kerülnek elbírálásra! A borítékra kérjük ráírni: „KÖZTERÜLET PÁLYÁZAT”. További információk az alábbi telefonszámokon kérhetők: dr. Bényiné Cserepi Mária: (06 1) 441-1735, 12-212 dr. Diószegi Gábor: (06 1) 999-4843, 14-268




49

 Közösségi kezdeményezések A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése / TIOP- 3.3.1/07/1 Kiíró: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: a Magyar Köztársaság valamennyi minisztériuma, továbbá az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az ezek fenntartásában működő egyéb, közszolgáltatást nyújtó és ott ügyfélszolgálatot működtető intézmények, és amelyek épületein még nem végezték el a vonatkozó építészeti jogszabályok és a Segédlet szerinti fizikai, illetve információs és kommunikációs akadálymentesítést. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a komplex, azaz fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés – más kifejezéssel: egyenlő esélyű hozzáférés –, ezáltal a fogyatékos emberek életminőségének a javítása, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával a fogyatékossággal élő személyek nagyobb mértékben képessé válnak önállóan intézni ügyeiket, képesek lesznek dolgozni és adót fizetni, továbbá ez a törekvés az állam által biztosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést is elősegíti. A támogatás mértéke: a jelen kiírás keretében egy pályázatban egy épület átalakításához elnyerhető támogatás mértéke:  egyszintes épület esetén maximum 15 millió forint,  többszintes épület esetén maximum 30 millió forint. Beadási határidő: 2008. január 7. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/0a651be339726eb0c125734f002fc2f8?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatosan információkat az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján talál (www.nfu.hu), felvilágosítást pedig az NFÜ telefonos ügyfélszolgálata nyújt a (06 40) 638-638 kék számon.



50




Pályázati hírek

Október közepétől pályázhatnak az ipari parkok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai keretében októbertől ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak fejlesztésére is igényelhetnek támogatást a vállalkozások. Az elképzelések szerint a cél – a további működőtőke-beáramlás elősegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében – a régiókban működő ipari parkok és iparterületek szolgáltatásainak bővítése, minőségi fejlesztése, illetve ezen szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása, továbbá a régiók még kihasználatlan barnamezős területein a gazdasági célú funkcióváltás elősegítése. Ezek mellett a támogatásból sor kerülhet vállalkozói inkubátorházak kialakítására, azok szolgáltatásainak fejlesztésére és meglévő kapacitásainak bővítésére. A támogatásra pályázhat helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesület, köztestület, közhasznú szervezet, alapítvány, közalapítvány, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, amely az ipari parki fejlesztés esetén az ipari parki cím birtokosa és/vagy a terület tulajdonosa; a barnamezős és zöldmezős iparterület fejlesztése esetén az iparterület tulajdonosa; az inkubátorház esetén a meglévő vagy a tervezett inkubátorház tulajdonosa vagy üzemeltetője. A pályázatokat október 17-étől lehet benyújtani; a befogadás tervezett határideje 2008. január 18.



Jelentések, tájékoztatók

51

Tájékoztató a decentralizált önkormányzati fejlesztési  pályázatok 2007. évi döntéseiről – a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása

N

égyrészes cikksorozatunk első elemeként a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (HÖF TEKI) előirányzatot érintően a regionális fejlesztési tanácsok (tanácsok) 2007. évi döntéseit, valamint a pályázati eljárás tapasztalatait ismertettük. A második részben a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) előirányzat 2007. évi felhasználásáról kívánunk átfogó képet nyújtani. A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása jogcímen a 2007. évben harmadik alkalommal biztosított a központi költségvetés pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő támogatást a települési önkormányzatok számára. A 2005. évi költségvetési törvényben 10,0 milliárd forint, a 2006. évi költségvetési törvényben 8,0 milliárd forint összegű keretet különítettek el, ami 30 százalékkal volt túlléphető az előirányzat módosítása nélkül. A 2007. évi költségvetési törvény – a 2006. évivel megegyezően – 8,0 milliárd forintot biztosított erre a célra, azonban a következő évekre vonatkozóan már nem lehetett kötelezettséget vállalni. A kitűzött cél megvalósítása érdekében a tanácsok 2007. február 28-áig hirdették meg pályázatukat a költségvetési törvényben a régiók számára biztosított keretösszeg terhére a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendeletben (továbbiakban: felhasználási rendelet) foglaltak alapján. A benyújtott pályázatok támogatásáról a tanácsok május 31-éig hozhatták meg döntéseiket, melynek során teljes mértékben felhasználták a kiírásokban meghirdetett pályázati kereteiket. Bár az elvi lehetőség megvolt rá, második kör meghirdetésére nem került sor.

A TEUT előirányzat bemutatása A pályázati program elsődleges célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárdburkolat-felújításának támogatása, olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat – saját forrásból – megoldja. Az önkormányzatok részéről benyújtott pályázat minden esetben egy hálózati elem, esetlegesen több utcát magában foglaló, de megszakítás nélküli, egybefüggő betonút felújítására vonatkozhatott. A tanácsok az elbírálás során előnyben részesíthették azon pályázatokat, amelyekben főútvonalak, illetve tömegközlekedés által terhelt egyéb utak burkolatfelújítására igényeltek állami támogatást. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, belterületi utak szilárd burkolattal való ellátására szolgált, de szükség esetén a gyalogos-átkelőhely megvilágítását szolgáló lámpa kiépítésének költségeit is figyelembe lehetett venni. Ezen felül az elismerhető költségek legfeljebb 1,5 százalékáig a pályázat beadását megelőző egy évben kifizetett tervezési, építési díj és lebonyolítási díj is részét képezhette a pályázatnak. Az önkormányzatok elismerhető kiadásaik 50 százalékát, a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint besorolt, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések kiadásaik 58 százalékát, de legfeljebb a felújítás fajlagos költségei alapján számított összeg 50, illetve 58 százalékát igényelhették támogatásként. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, úgy az áfával növelt összegből kell számítani a támogatást. Ezen előirányzatnál – a HÖF TEKI előirányzathoz hasonlóan – szintén új elemként jelent meg a felhasználási szabályok között, hogy az előirányzat felhasználása során éven túli kötelezettségvállalásra nem volt lehetőség. A rendelkezésnek kettős hatása van: egyrészről pozitívan hat a jövő évi támogatási keretekre, hiszen így támogatási döntésekhez kötődő determinációk azt nem fogják terhelni, másrészt viszont a fejlesztések ütemezésénél jelent szigorúbb feltételeket. További változást jelent az előző évekhez képest, hogy az útfelújítás során használatos anyagok és technológiák figyelembevételével a fajlagos költségek soraiban szerepeltetett felújítási eljárások, az azokhoz tartozó mennyiségi egységek és egységárak felülvizsgálatára került sor, melynek során összevonásokkal csökkent az elismerhető fajlagos költségkategóriák száma. Az előző két év tapasztalata alapján megállapítottuk továbbá, hogy az igen rövid átfutási idejű útfelújításokat indokolatlan a továbbiakban két évre ütemezni, mert a kivitelezés az egybefüggő útszakaszon egy ütemben valósul meg.



52


A TEUT előirányzat 2007. évi döntéseinek értékelése A TEUT előirányzat 2007. évi kerete 8,0 milliárd forint volt, melyből közel 4,7 milliárd forintot tett ki az új induló pályázatok kiírására fordítható szabad keret. A többi forrás az előző évi kötelezettségvállalások finanszírozására szolgált. A TEUT előirányzat régiónkénti összegét az alábbi táblázat foglalja össze: 2007. évi költségvetési törvényben meghatározott összeg (E Ft)

2007. évben megítélt támogatás összege (E Ft)

Támogatásban részesült pályázatok beruházási, fejlesztési összköltsége (E Ft)

Dél-Alföld

710 900

352 494

869 914

Dél-Dunántúl

606 600

314 726

848 311

Észak-Alföld

680 100

357 231

751 847


645 500

314 079

752 611

Közép-Dunántúl

714 900

355 324

804 250

4 011 500

2 711 957

5 620 515

630 500

371 085

941 396

8 000 000

4 776 896

10 588 844

Régió

Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Összesen

2007. május 31-éig a hét tanács egy körben a benyújtott 1232 projektből 698 projektre ítélt meg támogatást mintegy 4,8 milliárd forint összegben. A támogatásban részesült projektek beruházási összköltsége több mint 10,5 milliárd forint, amely fejlesztéssel megvalósuló burkolatfelújítás pontosan 400 települést érint. A beérkezett pályázatokban a támogatási igény 1,7-szerese volt a megítélhető keretnek. Az odaítélt 4,8 milliárd forint támogatás – a többi decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási előirányzathoz képest – nagyobb beruházások megvalósításához járult hozzá. Ezt mutatja, hogy a támogatást elnyert pályázatok 50 százaléka 5 millió forintot meghaladó támogatásban részesült, 22 százalékuk pedig 10 millió forintnál is nagyobb támogatásban részesült. Megítélt TEUT támogatások összege régiónként 2007-ben (%) 7%

8%

7% 7%

7% 7%

57%

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


A támogatásban részesült pályázatok értékelése A TEUT keretéből megítélt egy pályázatra jutó támogatás átlagos összege országos szinten 6,8 millió forint volt. Közép-Magyarországon – elsősorban a fővárosi beruházásoknak köszönhetően – az országos átlagnál jóval magasabb volt ez az összeg (12,44 millió forint). Közép-Magyarország részesedése a decentralizált keretekből, így a megítélt támogatásból is 2007-ben XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október



53

kimagasló volt. Az összes támogatási összeg 57 százalékát ebben a régióban használhatták fel a támogatásban részesített 217 beruházásra. A megítélt támogatás további része közel egyenlő arányban (7–8%) oszlik már a többi régió között. A támogatás révén országosan 395,22 km út újulhat meg, ebből 143 km a Közép-magyarországi régióban. Az adatok alapján egy kilométer út felújítása országos átlagot tekintve 12 093 407 forintba került, a Közép-magyarországi régióban pedig 18 964 734 forintba, ami viszont további eltéréseket jelent a kivitelezés technológiájától függően.

A fővárosi kerületek beruházásai és a megítélt támogatások mértéke 2007-ben 250 000 000

200 000 000

150 000 000

100 000 000

50 000 000

k er ül

et

et

XI I.

pe da Bu

st pe da Bu

st

X

X

VI I.

k er ül

ke rü l

et

VI .

X st

Bu

da

pe

pe da Bu

et

V. k er ül X

st

X st pe da

Bu

da Bu

et

et

III X pe

st

st pe da Bu

A program teljes bekerülési költsége (Ft-ban)

IV . k er ül

ül er . k

er k II. X

X st pe da

Bu

ül

le rü ke I.

. k III V st

et

t

ül er

er . k pe da Bu

pe da Bu

et

et ül

et IX

st

st pe da Bu

Bu

da

pe

st

II

I.

k

er

ül

. k er ül

et

0

A támogatás összege (Ft-ban)

Külön kiemelhető a közép-magyarországi pályázat vonatkozásában, hogy a fővárosi kerületek összesen több mint 410 millió forint támogatást kaptak, a beruházások összértéke pedig meghaladta a 834 millió forintot. Budapest Főváros Önkormányzata nagyságrendileg több forrásból gazdálkodott, hiszen 2,017 milliárd forint támogatás mellett 4, 034 milliárd forint összértékű beruházást valósít meg a 2007. évi keret terhére. A program teljes bekerülési költsége (Ft)

A támogatás összege (Ft)

4 034 220 000

2 017 110 000

Budapest I. kerület

51 563 400

25 781 700

Budapest II. kerület

112 772 280

56 386 140

Budapest IX. kerület

21 477 440

10 564 920

Budapest VIII. kerület

62 685 200

30 642 600

Budapest XI. kerület

58 518 480

29 259 240

Budapest XII. kerület

32 631 600

16 315 800

Budapest XIII. kerület

83 520 120

38 571 950

Budapest XIV. kerület

2 793 840

1 396 920

Budapest XV. kerület

48 678 720

22 681 795

Budapest XVI. kerület

115 892 400

57 946 200

Budapest XVII. kerület

199 687 824

98 590 065

Budapest XXII. kerület

44 453 280

22 226 640

A kedvezményezett megnevezése

Budapest Főváros Önkormányzata



54


A támogatásban részesített pályázatok számát tekintve Közép-Magyarországot a három dunántúli régió követi közel azonos projektszámmal. A Dél-dunántúli régióban 106 beruházás valósul meg, melynek során hozzávetőleg 315 millió forint összegű támogatásból 44 km út valósul meg. Ez projektenként 2,9 millió forintos átlagos támogatási összeget jelent. Ezt követi a Nyugat-dunántúli régió 101 megvalósuló beruházással. Ebben a régióban 45 km út újul meg közel 1,0 milliárd forintos beruházási összköltséggel, melyből a támogatás 371 millió forint. Ehhez hasonlóan 44 km út valósul meg a Közép-dunántúli régióban 83 beruházás révén, a megítélt 355 millió forint összegű támogatásból. Itt az egy pályázatra jutó átlagos támogatási összeg szintén az országos átlag alatti 4,3 millió forintot tesz ki. Támogatásban részesített TEUT pályázatok száma, 2007

101

Nyugat-Dunántúl

83

Közép-Dunántúl

218

Közép-Magyarország

68


54

Észak-Alföld

106

Dél-Dunántúl

68

Dél-Alföld 0

50

100

150

200

250

A Dél-alföldi és Észak-magyarországi régióban egyenlő számban valósulnak meg beruházások (68 projekt), annyi különbséggel, hogy míg a Dél-alföldi régióban 5,2 millió forint támogatás jut egy pályázatra, addig az Észak-magyarországi régióban mindez 4,6 millió forint. Ez utóbbi régióban valósul meg 314 millió forintos támogatással a legkevesebb út, ami mindösszesen 34 km-t jelent. Ennek a hátrányos helyzetű kistérségek nagy számaiból adódó nagyobb intenzitással megítélt támogatásokra, valamint a kedvezőtlen domborzati és megközelíthetőségi viszonyokra vezethetők vissza. A hét régió közül az Észak-alföldi régióban valósul meg a legkevesebb projekt, 54 darab az összesen 357 millió forintos támogatási keretösszegből. Így átlagosan 6,6 millió forint támogatást ítéltek meg projektenként. A régióban megvalósuló út hossza 40 km-t tesz ki.

Pályázat keretében megvalósuló út hossza (km) ÉszakMagyarország; 34,1

KözépMagyarország; 143,0

Észak-Alföld; 40,3

Dél-Dunántúl; 43,7

Közép-Dunántúl; 44,2

Dél-Alföld; 44,6 Nyugat-Dunántúl; 45,4




55

A kistérségek közül a nagyobb településeken folyó belterületi útfelújításoknak köszönhető a főváros mellett a megyeszékhelyek, nagyvárosok kistérségei emelkednek ki. A leginkább támogatott kistérségek közt az előző évekhez hasonlóan első helyen a főváros áll, és az is változatlan az előző évekhez képest, hogy az első tíz helyen szinte kizárólag megyeszékhelyek kistérségei találhatók. Az ország 12 kistérségébe nem jutott ilyen célú támogatás, melyek közül 7 a két kiemelkedően hátrányos helyzetű régióban, az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régióban található. A támogatási döntések meghozatalát követően a támogatási szerződések előkészítését folyamatosan végzik a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságai. A 2007. szeptember végi állapotot tekintve a 2007. június 30-áig meghozott 698 döntés alapján kötendő támogatási szerződések közel 35 százalékát, azaz 246 szerződést írtak alá mindkét fél részéről, így ezek finanszírozásra alkalmasak. A további 452 szerződés előkészítése folyamatosan zajlik.

A TEUT előirányzat felhasználásának 2007. évi pályázati tapasztalatai Az előirányzat felhasználása során az elsődleges szempontnak az számított, hogy a fejlesztés a regionális programban szereplő célok megvalósulását szolgálja. A tavalyi évhez hasonlóan kiemelkedő fontosságú volt a tanácsok számára az a szempont, hogy a lehető legtöbb pályázat kapjon támogatást. Az előirányzat esetében az is fontos volt, hogy lehetőleg minden térségbe közel azonos támogatás jusson. A legkevésbé figyelembe vett szempont az volt, hogy a korábbi években kevésbé támogatott térségek kapjanak több támogatást. A 2007. évi szabályozás – figyelembe véve az előző két év tapasztalatát – megszüntette a következő évre vállalható kötelezettségek lehetőségét, valamint összevonásokkal csökkentette a fajlagos költségkategóriák számát, így a 15-féle felújítási munka bruttó fajlagos költsége helyébe 9-féle nettó fajlagos költség lépett. A nettósítás kiszűri az áfa mértékében bekövetkező esetleges változások hatását, mely a korábbi években gondot jelentett. Az új szabályozás hatására a fejlesztések várhatóan gyorsabban megvalósulnak, minden résztvevő számára egyszerűsödik a pénzügyi elszámolások áttekintése, hatékonyabbak és nyomon követhetőbbek a fejlesztések a több évre ütemezett támogatásokkal szemben. Az ország hét régiójában a pályázatok eredményeként a 2005. évi döntésekkel 1526 pályázat, a 2006. évi döntésekkel 1391 pályázat alapján vált lehetővé a támogatott belterületi útfelújítás. Az idei évben az előző évi kötelezettségvállalás, valamint a támogatás iránti igények növekedésének hatására jelentősen emelkedett a forráshiány miatt elutasított pályázatok aránya. Példakánt megemlíthető az Észak-magyarországi régió, ahol az ilyen címen elutasított pályázatok aránya megközelíti az összes benyújtott pályázat 60 százalékát. A forráshiány miatt elutasított pályázatok nagy száma is mutatja, hogy a támogatási keretek többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy az összesen igényelt forrás biztosítható legyen. A TEUT támogatási források hiányában a települések a továbbiakban hasonló, kisebb beruházásokat nem tudnának megvalósítani. Ennek egyik alapvető oka, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy önerőből valósítsák meg a szükséges útfelújításokat. Az uniós források ugyan elviekben adnak lehetőséget a településeknek ilyen típusú beruházások megvalósítására, azonban a források kerete véges, illetve a támogatási cél más célokkal együtt a prioritási sorrendben hátra sorolódhat. Így a támogatás hiányában az érintett térségek lemaradása tovább növekedhet. Összességében elmondható, hogy a támogatási rendszer működése a 2007. évben is sikeres volt, mely elősegítette az ország 400 településében az önkormányzati szilárd belterületi utak egy részének burkolattal való ellátását, amellyel évről évre javulhat a belterületi utak minősége. Készítette: Taffernerné Rácz Katalin, Bodor Gabriella, Búzásné Szőke Zsuzsanna ÖTM, Területfejlesztési Főosztály



56


 Az Európa Tanács határ menti és transznacionális együttműködéseket ösztönző adatbázisa

M

iután a helyi és regionális önkormányzatok részéről folyamatos igény jelentkezett európai szinten is a határon átnyúló együttműködések segítésére, az Európa Tanács létrehozta a MORE projektet, amely az önkormányzatok határon átnyúló együttműködéseinek adatbázisa. A projektet az olasz kormány támogatásával, az Olaszországban kidolgozott PORE kezdeményezés alapján alakították ki. Az Európa Tanács eddig is prioritásként kezelte az önkormányzatok határon átnyúló együttműködéseit, így például a határ menti együttműködések gyakorlatát bemutató kézikönyv készült (elérhető francia és angol nyelven a www.coe.int honlapon), valamint folyamatban van „A területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről” szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt európai keretegyezmény 3. kiegészítő jegyzőkönyvének elkészítése az euroregionális együttműködési csoportokról. A MORE projekt ugyanakkor konkrét partnerkapcsolatok kialakításának lehetőségét nyújtja az önkormányzatok részére. Az adatbázis felhasználó alapú, azaz a regisztráló önkormányzatok töltik fel az adatlapokat tartalommal, amely közvetlenül kerül az adatbázisba, az Európa Tanács nem koordinálja a regisztrálásokat. A MORE elnevezés egyébként a „Lehetőségek összeegyeztetése Európa régiói számára” kifejezés angol nyelvű változatának kezdőbetűiből állt össze (Matching Opportunities for Regions of Europe). Az adatbázisban számos paraméter alapján lehet keresni a partnerek között (partner típusa, ország, méret, kialakítandó együttműködés típusa, korábbi tapasztalatok, a partner szakterülete), továbbá bárki regisztrálhatja is magát, és ugyanezen ismérveket megjelenítheti az adatlapján. A regisztrációt követően tovább bővítheti az önkormányzat a lapját, részletesen kifejtve az egyes témaköröket (pl. korábbi együttműködések). Az adatlap jelenleg angol és francia nyelven működik, a használata ingyenes. Az adatbázis elérhető a www.more.coe.int honlapon. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória, ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

Létrejött az első testvértelepülési kapcsolat Írország és  Magyarország között

D

r. Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára szeptember 30-án köszöntő beszédet mondott Balatonfűzfő és Donegál város közötti testvérvárosi megállapodás aláírása alkalmából rendezett ünnepségen. Az esemény része volt az Önkormányzatok napja ünnepségsorozatnak, valamint Balatonfűzfő várossá avatásának 7. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségnek. A magyar és az ír város szerződéskötése alkalmából Balatonfűzfő önkormányzata nyilvános ünnepi testületi ülést is tartott. Az aláírással megszületett az első testvértelepülési kapcsolat Írország és Magyarország egy-egy városa között.



Aktuális hírek



K

57

Hazai hírek

ezdődhet az uniós pénzek nagyüzemi felhasználása

A

z utolsó operatív program, a társadalmi megújulásról szóló is megkapta szeptember 5-én az Európai Bizottság jóváhagyását, megnyitva az utat az Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes körű végrehajtása előtt. Az utolsó, szám szerint tizenötödik operatív program is megkapta a zöld jelzést pénteken Brüsszeltől, így minden adminisztratív akadály elhárult az elől, hogy Magyarország és a hazai régiók hozzákezdjenek a 2007 és 2013 közötti felzárkóztatási programok megvalósításához. „Az operatív programok elfogadását követően az illetékes nemzeti és regionális hatóságok megkezdhetik a politika végrehajtását és kiválaszthatják a konkrét projekteket a helyszíneken” – fogalmazott egy bizottsági közlemény. Hazánk folyó áron számítva 25 milliárd euró fejlesztési támogatáshoz jut a következő hét évben, és ezzel az unió kohéziós politikájának hatodik legnagyobb haszonélvezője lesz. Az Európai Bizottság, amely augusztus folyamán egy kivételével már az összes magyar operatív programot jóváhagyta, szeptember 7-én a tizenötödikre, a Társadalmi megújulás operatív programra (TÁMOP) is ráütötte a pecsétet. A TÁMOP – amelynek keretében hazánk körülbelül 3,5 milliárd euró uniós forrást használhat fel – a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség javításával, színvonalas oktatás nyújtásával és az oktatáshoz való hozzáférés mindenki számára való biztosítása révén a lakosság munkaerő-piaci részvételét, vagyis a foglalkoztatást kívánja növelni. Az Európai Szociális Alapból (ESZA-ból) támogatott fejlesztések emellett a felsőfokú oktatás színvonalának és megszervezésének javítását, a társadalmi befogadás, az egészségmegőrzés és az egészségügyi rendszerek humántényezőjének fejlesztését célozzák. „Magyarország az elsők között nyújtotta be programjait a Bizottsághoz 2006 decemberében. Üdvözlöm ezt a nagyszerű erőfeszítést. Először fordul elő, hogy Magyarország ilyen, a régiók számára testre szabott fejlesztési programokkal rendelkezik, amelyek hozzá fognak járulni az országban zajló jelentős reformokhoz” – jelentette ki Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos. Szociális politikáért felelős kollégája, a cseh Vladimír Spidla pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország egyike azon kevés tagállamnak, ahol minden operatív programot elfogadtak. „A stratégia növelni fogja a foglalkoztatást, javítani fogja a képességeket, előremozdítja majd a társadalmi befogadás ügyét, és javítani fogja a közigazgatás színvonalát – mondta Spidla, hozzátéve, hogy most ezen ambiciózus stratégia végrehajtása jelenti a kihívást Magyarország számára. „Meggyőződésem, hogy az a tény, hogy az Európai Bizottság az első tagállamok között hagyta jóvá a 2007 és 2013-as időszakra vonatkozó valamennyi operatív programunkat, a magyar lakosság közös sikere. Fejlesztési tervünk teljesítése országos feladat, ami azt jelenti, hogy ezek a programok lehetőséget és egyúttal komoly felelősséget jelentenek minden egyes magyar állampolgár számára” – közölte Bajnai Gordon, önkormányzati és településfejlesztési miniszter. A 15 operatív program közül 7 regionális, 8 pedig ágazati. A 15-ből két OP-t – a TÁMOP-ot és a 146,5 millió eurós költségvetésű Államreform operatív programot – az Európai Szociális Alapból, a másik tizenhármat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. Miként a Bizottság közleménye emlékeztet, az ERFA járul majd hozzá az Európai Területi Együttműködési Célterületen belül futó projektek finanszírozásához is. A területi együttműködés a konvergencia és a regionális versenyképesség erősítése mellett a harmadik célterülete az új regionális politikának. A Magyarország részvételével zajló területi együttműködési operatív programokat a következő hetekben hagyják jóvá. Ezek javarészt három területre összpontosítanak: a Szlovákiával, Ausztriával, Romániával és Szlovéniával folytatott határokon átnyúló együttműködésre, a Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa közötti nemzetközi együttműködésre és az EU valamennyi tagállama között zajló régiók közötti kooperációra.

A jóváhagyott operatív programokról A már jóváhagyott programok közül a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedését igyekszik megalapozni a kutatás-fejlesztési és innovációs képesség javítása, a vállalati kapacitások és az üzleti környezet fejlesztése, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése révén. A GOP keretében közel 3 milliárd eurót költhet az ország, amihez 15 százalékos nemzeti hozzájárulás társul. A keretből legnagyobb mértékben (33,7%-kal) a K+F és az innováció részesedik (990 millió forint). Alig valamivel (a teljes büdzsé 31,1%-ával) marad el tőle a vállalkozások komplex fejlesztése nevet viselő prioritás 910 millió forint). A modern üzleti környezet erősítésére 225 millió euró áll majd rendelkezésre (a teljes összeg 7,7%-a), a pénzügyi eszközökre pedig 703 millió euró, és végezetül: 105 millió eurót lehet majd technikai segítségnyújtásra fordítani. A Közlekedés operatív program (KÖZOP) keretében több mint 7 milliárd euró (7,3 milliárd euró) közösségi forrást fordíthat majd hazánk különböző beruházásokra. A közúti fejlesztések aránya a teljes KÖZOP-ból 43,5 százalék, a vasúté 26,7 százalék ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


58

Aktuális hírek

lesz, míg 1 százalék jut majd a vízi utak fejlesztésére. Az operatív programon belül összesen 6 prioritás lesz. Ezek: az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása (a teljes keret közel 20%-ával), az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása (27,7%, ill. több mint 2 milliárd euró), a térségi elérhetőség javítása (24,5%, ill. 1,8 milliárd euró), a közlekedési módok összekapcsolása (2,4%), a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése (25,1%, ill. 1,83 milliárd euró – a budapesti 4-es metró finanszírozása is ebbe a kategóriába tartozik) és technikai segítségnyújtás (1,3%). A Környezet és energia operatív program (KEOP) fejlesztései hazánk gazdasági versenyképességének javítását és társadalmi jólétének növelését kívánják megalapozni. A fejlesztésekre közel 5 milliárd euró uniós pénz áll majd rendelkezésre, amit nyolc tengelyre lehet majd felhasználni. Ezek: az egészséges tiszta települések (a keret 53,06%-a, ill. 2,6 milliárd euró), vizeink jó kezelése (28,7%, ill. 1,4 milliárd euró), természeti értékeink jó kezelése (2,75%, ill. 135 millió euró), a megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5,15%, ill. 253 millió), hatékony energiafelhasználás (3,14%, ill. 154 millió euró), fenntartható életmód és fogyasztás (1,58%, ill. 77 millió), projekt-előkészítés (4%, ill. 197 millió euró), technikai segítségnyújtás (1,61%, ill. 78 millió). Ebből az első, a második és az ötödik prioritásokhoz a kohéziós alap nyújt támogatást. A Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére fókuszál, és az oktatás és képzés, az egészségügyi ellátások, valamint a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infra struktúrájának fejlesztésére terjed ki. A program teljes költségvetése 2,29 milliárd euró a hét évre. A keretnek pontosan a fele az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére (például járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztésére), 27,8 százaléka az oktatási infrastruktúra fejlesztésére (például az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztésére), 18,5 százaléka a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésére, a fennmaradó hányad pedig technikai segítségnyújtásra szolgál. Az Elektronikus közigazgatás operatív program (EKOP) átfogó célja a közigazgatás teljesítményének javítása. Ezen belül két specifikus célt jelölt meg a kormány: azt, hogy javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, és hogy növekedjen a működési hatékonyság. Az operatív programra 421,7 millió eurót költhet Magyarország úgy, hogy ehhez még 15 százalékos magyar társfinanszírozás is járul. A programon belül négy prioritási tengely van. Ezek: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása (a teljes összeg 35,7%-a, ill. kb. 150 millió euró), a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (41,5%, ill. 175 millió euró), kiemelt fejlesztések (20,9%, ill. 88 millió euró) és technikai segítségnyújtás (1,9%, ill. 7,5 millió euró). Ami a régiókat illeti, Nyugat-Magyarország 463,8 millió eurót, Dél-Alföld 748,7 millió eurót, Észak-Magyarország 903,7 millió eurót, Közép-Dunántúl 507,9 millió eurót, Dél-Dunántúl 705,1 millió eurót, Észak-Alföld 975,1 millió eurót, Közép-Magyarország pedig 1,46 milliárd eurót fordíthat regionális operatív programja keretében uniós pénzekből fejlesztésekre. A fenti összegeken felül a hazai régiók közvetlenül vagy közvetve az ágazati operatív programokból is jelentős fejlesztési támogatásokhoz jutnak a következő hét évben. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 10.

Ú

jabb források a közoktatásnak

R

endkívül nagy volt az érdeklődés az első körben a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) közoktatási intézmények beruházásait támogató felhívása iránt – tájékoztatta lapunkat Csanádi Ágnes, a pályázatokat kezelő Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, a Váti Kht. vezérigazgatója. Összesen 165 pályázatot adtak be az igénylők a 2 milliárd forintos előirányzatra, 32 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ezért úgy döntöttek az illetékesek, hogy gyorsan meghirdetik a második fordulót is, további csaknem 3 milliárdos kerettel. A kiírók az első körben húsz-harminc projekt támogatásával számoltak. Gyaníthatóan álmukban sem gondolták, hogy majd 165 pályamunka közül kell kiválasztaniuk a nyerteseket. Az értékelés már javában zajlik, és a vezérigazgató október végéig ígéri a végeredményt. Szerinte azért húzódik el az értékelés folyamata, mert a jogosultsági vagy formai okokból elutasított hetven pályázat mindegyikénél éltek a fellebbezés lehetőségével a projektgazdák. A kérelmek elbírálását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi. A fellebbezés lehetőségét a 2007-től életbe lépett új pályázati eljárási rend biztosítja a pályázók számára. A Váti Kht. idei tapasztalatairól szólva Csanádi Ágnes elmondta, hogy ez a pályázat több tárca együttműködésére épült; előfordult azonban, hogy nem mindennel készültek el a kiírás időpontjára, és ez nem volt jó a pályázóknak. Pozitívumként említette a rendkívüli érdeklődést, ezért két nagy és több kisebb információs fórumot tartottak a régióban. Beszámolt arról is, hogy ezt a pályázatot már mindegyik régióban meghirdették, és ezekre szeptember 25-étől várják az ajánlatokat. Forrás: Világgazdaság, 2007. szeptember 17.



Aktuális hírek

59

B

eindul a kistérségi internet

A

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség októberben írja ki pályázatát a szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésére hazánk olyan hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben, ahol eddig üzleti alapon nem épült ki szélessávú hálózat. A programok megkezdése előtte azonban társadalmi egyeztetésre bocsátották a fejlesztéseket, az ügynökség szeptember 20-áig várta az észrevételeket. A Gazdaságfejlesztési operatív program keretében minden érintett kistérségben versenyeztetéssel, tehát nyílt pályáztatás alapján dönti el, ki legyen a szolgáltató. Lényeges információ, hogy az elnyerhető támogatás akár hetvenszázalékos is lehet. A beruházás nem egyedülálló, valamint segíthet abban, hogy nőjön az internetet használók aránya. Forrás: Origo, 2007. szeptember 13.

A

hátrányos településeket segíti a kormány

M

integy 180–200 milliárd forintot ad a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az uniós fejlesztési pénzekből. Bajnai Gordon pénteken Budapesten azt közölte: a célzott program mintegy egymillió embert érint, és azok a települések vehetnek részt benne, amelyek a KSH adatai szerint a legelmaradottabbak A tervek szerint további 14 kistérség számára felzárkóztató programot is indítanak, ez további félmillió állampolgár helyi esélyeit javítja majd. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 1994 óta lényegében nem történt „jelentős reform” az önkormányzati rendszerben. Utalt arra, hogy a rendszer megváltoztatásához, a törvény módosításához kétharmados országgyűlési támogatásra lenne szükség, ám ez egyelőre hiányzik. A szakminiszter az újságírókhoz fordulva elmondta: egyelőre nem kíván döntéseket bejelenteni, csak a változtatásokat igénylő pontokat kívánja ismertetni. Ez utóbbiak között említette például a körjegyzői rendszer átalakítását, ami szerint nem csak szomszédos települések tartozhatnának egy jegyzőséghez. Forrás: Origo, 2007. szeptember 28.

A

z életminőséget javítja az uniós pénz

E

lindul az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében uniós társfinanszírozással megvalósuló első életminőség-pályázati csomag – jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter. A most megjelenő tíz pályázati kiírás keretében összesen 342 milliárd forint pályázható 2008 végéig. A tervek szerint a program novemberben új pályázati kiírásokkal folytatódik; akkor az árvíz- és vízminőség-védelem, a hulladékgazdálkodás és a környezeti kármentesítés lesz a célpontban. A mostani csomag keretének több mint felét, 188 milliárd forintot az önkormányzatok településük szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetének fejlesztésére fordíthatják. Most először lehet olyan egyedi szennyvízkezelési kisberendezésekre is pályázni, amelyek a gazdaságosan nem csatornázható településeknek nyújtanak megoldást. A cél az, hogy 2015-ig nyolcvan százalékra bővüljön a csatornázottság és az összes elvezetett szennyvizet biológiai úton tisztítsák. Jelenleg majdnem 900 településen több mint kétmillió ember rossz minőségű csapvizet iszik Magyarországon, mivel arzénes, bóros, nitrites vagy ammóniumos a víz. E pályázati körben 56 milliárd, 2013-ig összesen 200 milliárd forint jut az önkormányzatoknak az ivóvízminőség javítására szánt programjaikra. Szintén az önkormányzatok és társulásaik számára hirdetik meg azt a programot, amely a felhagyott, bezárt hulladéklerakók kezelésére nyújt 59 milliárd forintos pályázati keretet, így lesz enyhíthető az a környezeti terhelés, amellyel a létesítmények gyakran súlyosan szennyezik a felszíni és felszín alatti vizeket.



60

Aktuális hírek

Több mint hatmilliárd forint jut a környezetvédelmi informatikai fejlesztésekre: digitalizálásra, adatbázis-fejlesztésre és az elektronikus ügyintézés biztosítására. Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységét, valamint a helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek támogatását célozza. Forrás: Napi Gazdaság, 2007. szeptember 17.

É

rtékalapú ingatlanadó: az önkormányzatok mást szeretnének

C

sak 2009-től vezetne be egységes, értékalapú ingatlanadót a Pénzügyminisztérium. Az adó mértéke lakások esetében maximum 0,5, egyéb ingatlanoknál, pedig 1,5 százalék lehet. Már szinte biztos, hogy csak 2009-től lesz értékalapú ingatlanadó – derül ki a Pénzügyminisztérium adótörvény-tervezetéből, amelyre még a kormánynak és a parlamentnek is rá kell bólintania. Az önkormányzatok már most is dönthetnének úgy, hogy nem a terület, hanem az értékalapú adóztatást választják az építmény- és a telekadónál. Ezzel a lehetőséggel azonban a 3200 önkormányzatból mindössze négy él jelenleg. A tervezet szerint 2009-től a jelenleg is létező építmény- és telekadó alapját és mértékét módosítják, s így vezetnék be az egységes ingatlanadót. Törvényben rögzítenék megyénként és azon belül településtípusonként – a fővárosban kerületenként – az egyes ingatlanfajták négyzetméterre vetített forgalmi értékhatárait. Ez lenne az úgynevezett országos értéktérkép, amelyet már most is tartalmaz a törvénytervezet. Az ingatlanadót bevezető helyi önkormányzatoknak a megszabott kereteken belül kellene elkészíteniük a helyi viszonyoknak megfelelő értékelési rendszert. Az adóalapot az ingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával számítanák ki. Az így kalkulált forgalmi értéket bizonyos fizikai jellemzők (például az épület kora, falazata, fűtési módja) befolyásolják majd. Az önkormányzatok a települési értékövezetek kialakításához az illetékügyekben eljáró állami adóhatóságtól is kérhetnek adatokat arról, hogy az adott településen vagy akár egy másik, hasonló adottságú helyen mennyiért cseréltek gazdát az ingatlanok. Az előterjesztés leszögezi: a konkrét eladási adatok adótitkot képeznek, így azokat csak az önkormányzati adóhatóság munkatársa ismerheti meg. A Pénzügyminisztérium szerint a törvényben rögzített értékelési rendszer kevésbé adhat okot a vitákra, ráadásul jóval költségkímélőbb, mint ha egyenként becsülnék fel az ingatlanokat. Forrás: Világgazdaság, 2007. szeptember 21.

K

arácsonyi ajándék lesz a schengeni csatlakozás

D

ecember 21–22-e lesz a schengeni csatlakozás dátuma a portugál elnökség október 3-i közleménye szerint. „Az új tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az összes technikai feltételnek eleget tegyenek. Minden új tagállamnak bizonyítania kellett, hogy megfelelően felkészült a csatlakozásra, a Tanács átfogó ellenőrzések és szemlék után értékeléseket adott ki” – mondta Carlos Moreira a portugál elnökség képviseletében. Csehországban korábban a brnói, Lettországban a rigai reptér felkészültsége nem volt megfelelő, Észtországban kikötői problémák voltak, Magyarország esetében rendezni kellett a horvát állampolgárok határátlépését. (A horvátok a schengeni csatlakozás után is személyi igazolvánnyal kelhetnek majd át a határon, ahogy eddig. Csupán annyi lesz a különbség, hogy a személyi mellé egy pótlapot is mellékelnek majd, amire a magyar – és a Horvátországgal szomszédos többi uniós tagállamban működő – hatóságok pecsételni fognak. Erre azért lesz szükség, mert a schengeni szabályok előírják, hogy a kívülről az övezetbe belépő országok állampolgárainak a határátlépés idejét rögzítő pecsétet kell elhelyezni az úti okmányaikban. Az unió tagjai közül Franciaország, Svédország és Finnország sokáig hangoztatott fenntartásokat a megoldással kapcsolatban, elsősorban azért, nehogy precedenst teremtsenek. Csehország, Szlovákia és Magyarország esetében a rendőri együttműködéssel kapcsolatosan lezárták a dossziét, ugyanakkor a portugál elnökség szerint a Schengeni Információs Rendszer működtetéséről (SISone4) még hátravan az értékelés. Észtország, Lengyelország és Szlovénia esetében minden dossziét lezártak a vízumkérdésekkel és a tengeri határőrizettel kapcsolatban, lezárás előtt van a légi határőrizet aktája, és az SIS-ről a végső értékelést készítik. Málta esetében az adatvédelem és a rendőri együttműködés aktáit lezárták, a vízum, a tengeri és légi határőrizet témája még nyitott. „A hiányosságokat orvosolják a tagállamok, ezek főként az informatikai rendszerre és a tájékoztatásra vonatkoznak, illetve néhány jogszabály kiegészítésével XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Aktuális hírek

61

kapcsolatosak, de minden lényegi feltétel adott a csatlakozáshoz” – mondta Moreira, aki a kibővített SIS1-gyel kapcsolatosan elmondta, hogy az értékelésre akkor kerülhet sor, ha a tagállamok közötti információcsere informatikai feltételei megvalósulnak. Jelenleg még tart a Tanácsban a tagországok felkészülésének értékelése, a munkacsoport az utolsó jelentéseket készíti. A következő ülésre október 25–26-án kerül sor, de Moreira elképzelhetőnek tartotta, hogy az időpontot előrehozzák. A schengeni csatlakozással együtt járó legfontosabb változások:  megszűnik a tagországok közötti belső határellenőrzés;  az SISone4all, majd 2008 után az SIS2 nagyobb biztonságot nyújt a bűnözőkkel szemben;  intenzívebbé válik a tagállamok közötti rendőri együttműködés;  megerősített mélységi ellenőrzések;  Magyarországnak schengeni vízumot kell kiadnia;  megszűnik a szomszédos nem EU-tag és tagjelölt országokból (Ukrajnából és Szerbiából) a könnyített beutazás;  schengeni és nem schengeni repülőtér-terminál lesz kialakítva Ferihegyen. Forrás: BruxInfo, 2007. október 4.

K

ettővel kevesebb magyar ülhet majd az EP-ben

A

jelenlegi 785-ről 750 főre csökkentené az Európai Parlament létszámát az a jelentés, amit a héten szavazott meg az EP alkotmányügyi bizottsága. Nagy többséggel fogadta el a Parlament alkotmányügyi bizottsága Alain Lamassoure és Adrian Severin képviselők jelentését október 2-án az EP jövőbeli összetételére vonatkozóan. A 25 fős szakbizottságból 17-en mondtak igent arra az elképzelésre, ami alapján a jelenlegi 785-ről 750 főre csökkenne az Európai Parlament létszáma a 2009-es választások után. Voltak ellenjavasatok is – például a német CDU a d’Hondt-formula alkalmazását propagálta, amellyel az arányosság elvének eleget tettek volna, de a csökkentésnek nem. Jens-Peter Bonde dán euroszkeptikus képviselőtől érkezett egy másik javaslat, azonban ez nem biztosította volna az arányosságot, a kis népességű tagállamoknak aránytalanul sok képviselőt, a népesebb országoknak aránytalanul keveset juttatott volna – de végül ezeket mind visszavonták. „Ez az elképzelés minden tagállam számára elfogadható, Nizzához képest senki sem veszít. A csökkenő arányosság az újraosztás fő elve, azaz minél népesebb egy tagállam, annál nagyobb az egy képviselőre eső polgárok száma” – hangsúlyozta Alain Lamassoure, a jelentés egyik szerzője a szavazást követő sajtótájékoztatón. „Két különböző folyamat zajlik párhuzamosan, az egyik a parlamenti helyek számának csökkentése, amely egy hatékonyabb és olcsóbb intézményt eredményez, a másik pedig a már csökkentett létszámú Parlamentben a helyek újraosztása a csökkenő arányosság elve szerint. Az igazságosságot és az egyenlőséget tartottuk szem előtt” – emelte ki Adrian Severin, aki Spanyolországot említette, amely alulképviselt volt eddig, de az újraosztással visszanyerheti politikai súlyát. A csökkenő arányosság elve a két képviselő szerint a további csatlakozások és demográfiai változások esetén is alkalmazható lenne. „Nincsen többé nagy és kis tagállam kategória, a lakosság számából indulunk ki, mint ahogy mindig is ez volt a kiindulópont egészen a Római Szerződéstől kezdve. Minden év januárjában a Tanács közzéteszi az unió hivatalos lapjában az egyes tagállamok lakosságának számát, ez az uniós politikák kiindulópontja. Ezzel a kettős állampolgárokat, a harmadik országokból, illetve az unió területéről érkező bevándorlókat is figyelembe vettük” – tette hozzá Lamassoure. Az alkotmányügyi bizottsági igen után a jelentés október 11-én a plenáris ülésen kerül napirendre, majd az EU–27-ek állam és kormányfői az október 18–19-i lisszaboni csúcson tárgyalják az EP jelentését. A tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges a javaslat elfogadásához. Az újraelosztás három főszabályt tart szem előtt: 750 főre csökkentenék a jelenlegi 785 fős parlamentet (ahogy azt már az alkotmányos szerződés is előirányozta), legfeljebb 96 képviselői hellyel rendelkezhetne egy ország – ez egyedül Németországot érintené, amely a mostani 99-ből három helyet veszítene, valamint a mostani minimális öt helyet hatra emelnék – ezzel Málta járna jól. (Magyarország a mostani 24 fő helyett 22-vel kellene, hogy beérje.) A legalsó és legfelső határ között pedig a csökkenő arányosság elve szerint kell elosztani a helyeket a tagállamok lakosságszámának megfelelően. Forrás: Brüsszel, 2007. október 4.



62

Aktuális hírek

T

ájékoztató a Jeremie-program indulásáról

E

gyforintnyi európai uniós támogatásból akár tíz forint vállalkozói tőke is lehet a mikro-, kis- és középvállalkozásokat finanszírozó Jeremie-program segítségével, miközben egy forint vissza nem térítendő támogatás csak egyszeri, egyforintnyi finanszírozást generál. A Világgazdaságnak nyilatkozva elöljáróban ezt hangsúlyozta Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára az Új Magyarország finanszírozási program néven elérhető új forráslehetőségről annak mostani startja kapcsán. A pénzügyi közvetítőknek szóló felhívás pénteki meghirdetése után legkorábban november végén kaphatják kézhez az első mikrohiteleket az azokat igénylő vállalkozók. Az Európai Unió a Jeremie-program elindításával maga is elismerte: sehova nem vezet és igencsak gazdaságtalan megoldás az, hogy a közösségi vállalkozásokat elsősorban vissza nem térítendő támogatással igyekeznek fejleszteni a tagországok. Amennyiben például Magyarországon a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) 2007–13-as, hozzávetőleg 700 milliárd forintos keretéből valamennyi létező vállalkozást egyenlő módon szeretnénk támogatáshoz juttatni, úgy durván egymillió forintot kaphatnának fejenként. Ugyan mit lehet ma ennyi pénzből csinálni? – kérdezett vissza az államtitkár. Az EU a strukturális alapjai egy részét 2007-től arra használja fel, hogy pénzügyi konstrukciók támogatásaként adja oda vállalkozóknak. Ennek köszönhetően a magyar keret többször, nagy tőkeáttétellel megforgatható hét év alatt. Az Új Magyarország finanszírozási programban elsőként induló mikrohitel-konstrukció elsősorban olyan vállalkozók számára jelent felzárkózási, versenyképességi és fenntarthatósági lehetőséget, akik ez idáig nem férhettek hozzá bankfinanszírozáshoz. Nem akarunk a bankrendszerből elérhető hitelek mellé alternatív forrást biztosítani, hiszen aki onnan kap pénzt, annak már nincs szüksége állami támogatásra – vélekedett Egyed Géza. A most megjelenő felhívás feltételeinek megfelelő pénzügyi közvetítők fogják a kedvezményezettek számára ezt a kölcsönt biztosítani. A program egyéves futamidővel 6 millió forintos forgóeszköz-finanszírozó, valamint ötéves futamidővel – óvatosságból jelenleg – ugyancsak 6 milliós, ám az első tapasztalatok alapján hamarosan 12 millió forintra emelkedő beruházási mikrohitelt kínál az érdeklődőknek. Egyrészt félszázalékos kamattal adunk refinanszírozást, másrészt a refinanszírozott összeg 80 százalékára nyújtunk kezességvállalást a hitelfelvevő részére, sőt a közvetítőnek elsőbbségi hozzáférése lesz a biztosítékok egy részéhez is – közölte az államtitkár. A közvetítőket tehát érdekeltté tették ennél a konstrukciónál, hogy ne kérjenek túlzott mértékű – a hitelösszeg 90 százalékánál nagyobb – biztosítékot, és a maximális kamatszintet is előírják. A tárca számításai szerint az elkövetkező egy évben legalább 10-15 pénzügyi közvetítő csatlakozik a mikrohitelprogramhoz, velük október második felében megkötheti a szerződést a programot működtető Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Az idén 500–1000 millió, jövőre pedig 25 milliárd forint hitel igénybevételével számolnak. Az 55 milliárdos refinanszírozási és a 24 milliárdos kezességvállalási keretből hét év alatt a becslések szerint 250–300 milliárd forint kihelyezés lehet, összesen 50–60 ezer vállalkozónak. Célunk és egyben a konstrukció sikerének a kritériuma is, hogy minél több kedvezményezett váljék stabil, bankképes vállalkozássá – jegyezte meg Egyed Géza. A program második nagyon fontos pillére a portfóliógarancia-eszköz kis- és középvállalkozások számára. Itt a kkv-k által igényelt hitelösszeg 80 százalékáig garanciát vállal az állam. Hitelgarancia céljára 70 milliárd forint áll rendelkezésre 2007–13 között. Ebből a hét év alatt az államtitkár szerint 1000–1500 milliárd forintnyi kkv-hitelt tudnak nyújtani a bővüléshez, összesen 15 ezer növekvő vállalkozásnak, olyanoknak, amelyek már a magyar gazdaság stabil szegmensének számítanak. S végül a program harmadik pillére kimondottan az innovatív, nagy high-tech kockázati tartalmú tevékenységet folytató vállalkozásoknak biztosít tőkét. Itt a kockázati tőkealap-kezelőkkel kötendő keretszerződés révén a Vállalkozásfinanszírozási Zrt. társfinanszírozóként kapcsolódik be vállalkozói fejlesztések megvalósításába. Ennél a 45 milliárd forintos keretű konstrukciónál az állam aszimmetrikusan pozitívan diszkriminál, s így további 45 milliárd forint magántőkét tud bevonni a vállalkozások fejlesztéseibe 2007–13 között. Forrás: Világgazdaság, 2007. október 4.



Aktuális hírek



63

Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik

Közép-Dunántúl Várpalota

V

árpalota városvezetése egy évvel ezelőtt a munkahelyteremtést, a helyi vállalkozókkal és civil szervezetekkel való szoros együttműködést, idegenforgalmi fejlesztéseket, a szolgáltatások színvonalának emelését, kulturális események és kapcsolatok terén szorosabb együttműködést és fejlesztéseket, valamint a városi sportélet fellendítését tűzte ki célul. Az elmúlt egy évben a munkahelyteremtésben fontos előrelépés, hogy a Pannónia Motorgyár összeszerelő üzeme Várpalotára települ, így kezdetben 30-40 munkahely létesül. A másik kiemelkedő eredmény ezen a területen egy új-zélandi vállalattal kötött megállapodás, amelynek révén 160 új munkahely létesül a városban. Előrelépés történt a helyi vállalkozók és az önkormányzat között: létrejött egy vállalkozói adatbank a várpalotai telephellyel rendelkező vállalkozókról. Együttműködési megállapodás született a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, mely szerint ez év utolsó negyedévében a vállalkozóknak anyagi segítséget nyújtó Széchenyi Vállalkozói Kártya igénylése elérhetővé válik Várpalotán. A mezőgazdaság terén szerkezetváltásnak tekinthető a Hegyközség megalapítása, csatlakozás a Balatonalmádi–Várpalota Hegyközséghez. Idegenforgalmi fejlesztések terén megemlítendő a szeptemberben megnyitott Felsővárosi Helytörténeti Múzeum, a tavasz óta működő Turisztikai Információs Pont, a kistérségi magánszállásadók összefogása és a kínálat közvetítése. A Thuri vár idegenforgalmi felhasználása, a bányászati gyűjtemény önkormányzati üzemeltetésbe adása is kiemelkedő fontosságú. Várpalota a hozzá kapcsolódó Mátyás-legendakörre épülve kívánja fejleszteni turisztikai attrakcióit. Az idei év hagyományteremtő kulturális rendezvénye volt a „Mátyás az igazságos” programsorozat, az országos Vadászati Kultúra Napja és a motoros találkozó. A város határában lévő Nagybivalyos tórendszer üdülőközponttá alakítása vállalkozói tőkéből fog megvalósulni, kiegészítve ökoparkkal, tanösvénnyel, stranddal. Az elmúlt egy évben Várpalota idegenforgalmi kínálatát országos és helyi utazás kiállításokon mutatta be. Önkormányzati kezdeményezésű szolgáltató központ valósul meg az Alsóinkám városrészben. Új szolgáltatás a tulajdoni lapok kiadása. A város élhetőbbé fejlesztése tekintetében új játszóterek épültek, muskátlik díszítik a belvárost, megvalósult a gyalogátkelőhelyek akadálymentesítése. Az elmúlt évben szorosabb együttműködés jött létre Várpalota testvérvárosaival, valamint új kapcsolatok születtek lengyel, horvát és francia településekkel. Tavasszal került sor az évente megrendezendő Civil Nap keretében a Civil Ház megnyitására, valamint e téren is születtek nemzetközi kapcsolatok. A városvezetés támogatja a hagyományos sportágakat és az újak megteremtésének népszerűsítésében is segítséget nyújt. Várpalotán nem került sor iskolák bezárására, sőt két új bölcsődei csoport indult. A fiatalok lakáshoz jutását a bérlakás-program megindításával segíti az önkormányzat. Készítette: Sárvári Miklósné önkormányzati és térségi koordinátor, Várpalotai kistérség, Makkné Fülöp Gabriella idegenforgalmi referens



64

Aktuális hírek

Veszprémi kistérség

A

Veszprémi kistérség a közép-dunántúli régió központi részén, a Bakony és a Balaton között helyezkedik el. A térség 20 településből áll, központja Veszprém, mely egyben megyeszékhely is, valamint a veszprémi agglomerációs térség központi települése is egyben. Veszprém város pozíciójánál, potenciáljánál és a helyi gazdaság regionális aspektusai, valamint az egyetemi tudásbázisban felhalmozott szellemi értékek jelentőségénél fogva Székesfehérvár mellett a régió gazdasági versenyképességi társpólusa. Így a közép-dunántúli régióban – eltérően a többi régiótól – a két társpólus alkotta fejlesztési tengely mentén fogalmazódott meg a gazdasági növekedést célzó stratégia. A stratégia célja, hogy a kulcsprojekten keresztül fejtse ki azt a gazdaságélénkítő hatást, amely a régió két társcentrumának közvetítésével kisugárzik az egész térségbe. A Veszprémi kistérség számos turisztikai vonzerővel várja vendégeit. A herendi porcelán világhírnek örvend, melynek megtekintését a herendi porcelánmúzeum teszi lehetővé. Európai hírű a veszprémi állatkert, Nagyvázsony vonzereje is jelentős, a település látnivalóit az őszi, tél eleji kulturális programok teszik színesebbé. Színes látnivalót kínálnak a kistérségünkbe látogatóknak Bándon az Essegvár romjai, Nemesvámoson Balácapuszta, Hárskúton a Márton napi rendezvények, Szentgálon Boka Gábor és a Szentgáli Alkalmi Színtársulat a Don Quijote előadása novemberben. Boka Gábor sikerének titka abban rejlik, hogy a közönséget bevonva az előadásba, humorral, könnyed játékkal hozza közelebb hozzánk a magyar- és világirodalom elbeszélő költeményeit. Mindezt a vásári komédiások szeretnivaló stílusában és az utcaszínházak ötletességével teszi. Forrás: www.veszprem.hu; www.del-bakony.hu Összegyűjtötte: Bánóné Kerékgyártó Krisztina önkormányzati és térségi koordinátor, Veszprémi kistérség

Közép-Dunántúl Újfejezet nyílt az ellátásban Móron

Ú

j létesítménnyel gyarapodott a móri városi kórház. Mintegy 35 millió forint – részben pályázati támogatás (17,1 millió forint) – ráfordításával alakították ki a kisváros kórházában az integrált sürgősségi fogadóhelyet. Az integrált sürgősségi fogadóhely révén megszűnik az a párhuzamosság, amely az alapellátó és a kórházi sürgősségi ellátás között korábban fennállt a móri városi kórházban. A 35 ezer lakosú kistérség sürgősségi betegellátása a fogadóhely révén egy helyre kerül, és kórházi hátterű sürgősségi ambuláns ellátást nyújt minden rászorulónak. Az Országos Mentőszolgálattal egyeztetve központi betegirányítást léptetnek életbe, és – a tervek szerint – a jövő év derekáig orvossal ellátott mentőt, úgynevezett esetkocsit telepítenek Mórra. A betegirányítás centralizálásának célja a hatékonyabb ügyeleti tevékenység és betegirányítás. Ezt az ügyeleti struktúrát a progresszív ellátás keretei között – súlyponti kórházzal szakmánként egyeztetve – kívánják működtetni. A két – belgyógyászati és sebészeti – ambulanciát, megfigyelőt és további kiszolgáló helyiségeket magában foglaló új létesítményhez 17,1 millió forint pályázati támogatás nyert a kórház, a fenntartó móri önkormányzat 14 millióval járult hozzá a létesítményhez és mintegy 3,5 millió forintot maga az intézmény fordított a beruházásra. Készítette: Csordásné Pindur Renáta önkormányzati és térségi koordinátor, Móri kistérség



Aktuális hírek

65

Nemzetközi hírek



Ú

j ötletek az innovációs források ötvözéséhez

A

z Európai Bizottság egy szeptember 8-án elfogadott dokumentumban útmutatást ad a tagállami és a regionális hatóságoknak, hogyan kapcsolják össze a felzárkóztatási programokat a kutatást és az innovációt támogató uniós programokkal. Az európai régiók három uniós finanszírozási forrást is igénybe vehetnek kutatási és innovációs potenciáljuk fejlesztéséhez: a kohéziós politikát (az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból), a Hetedik Kutatási Keretprogramot (FP7), azon belül is a Kutatási Potenciál és a Tudásrégiók cselekvési programokat, valamint a Versenyképességi és Innovációs Programot, ami vállalatokat és vállalkozói tevékenységet támogat. Mindhárom programnak különböző jogi alapja van az EU-szerződésben, eltérő területeket céloznak meg és végrehajtásuk módszere is más. Az Európai Bizottság egy olyan útmutatót kínál a tagállamoknak és régióiknak, amely megkönnyíti számukra a három eszköz szinergiáinak jobb kihasználását és a források ötvözését. Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos hétfőn emlékeztetett rá, hogy a 2007 és 2013 közötti kohéziós (felzárkóztatási) politikai programokban a régi tagállamoknak kötelezően, az új tagállamok pedig önkéntes alapon „előírták”, hogy a legszegényebb régióikban a felzárkóztatási támogatások 60, a fejlettebbeknél pedig 75 százalékát az úgynevezett lisszaboni versenyképességi és növekedést erősítő célokra fordítsák. Hübner szerint a benyújtott operatív programokban a tagállamok mintegy 80 milliárd eurós befektetést helyeztek kilátásba az innovációba. A Bizottság az év végéig egy gyakorlati útmutatót kíván közzétenni, amely segíteni fogja a kutatóintézeteket és a cégeket a számukra legmegfelelőbb finanszírozási források beazonosításában. Brüsszel a nemzeti és a regionális hatóságok közötti jobb információcserét is szorgalmazza annak megállapítására, hogy milyen szervezetek részesülnek támogatásból a kutatási keretprogramból, illetve a versenyképességi és innovációs programból, és ehhez nyújthassanak kiegészítő támogatást a regionális politikai alapokból. A kutatási és innovációs ráfordítások mértékét illetően az uniós tagállamok között rendkívül nagyok az eltérések: míg Románia és Ciprus GDP-jének alig 0,4 százalékát fordítja ezekre a célokra, addig Svédországban 3,9 százalékos a szint – mutatott rá a regionális politikáért felelős uniós biztos. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 10.

K

oordinátorok az energiaprojektek élén

P

rojektkoordinátorokat nevezett ki a Bizottság négy kiemelt energetikai projekt megvalósítására. A koordinátorok a Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű elektromos összeköttetésért, a Balti- és az Északi-tengerben található szélerőművek rendszerbe kapcsolásáért, a Nabucco földgázvezetékért és a Németországot Litvániával összekötő villamosenergia-vezetékért lesznek felelősek. Négy projektkoordinátort nevezett ki a Bizottság szeptember 12-én, akiknek az lesz a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék és előmozdítsák egy-egy kiemelt energetikai projekt megvalósítását. A négy évre kinevezett koordinátorok stratégiai támogatást nyújtanak és gyakorlati tanácsokat adnak, többek között az optimális megoldások érdekében egy asztalhoz ültetik a különböző országok érintettjeit és hozzájárulnak a projektek hatásainak értékeléséhez. „Az európai koordinátorok kinevezése jól jelzi a nagyszabású elsőbbségi energetikai projektek megvalósítása melletti elkötelezettségünket, és egyben arról is tanúskodik, hogy hogyan reagál a Bizottság az energiaellátás biztonsága fokozásának és a tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetések megerősítésének szükségességével kapcsolatos elvárásokra” – mondta Andris Piebalgs energiaügyi biztos. A koordinátorok közül Jozias Johannes van Aartsen – aki 1998-tól 2000-ig Hollandia külügyminisztere volt – mozdítja elő a Törökországot Románián, Bulgárián és Magyarországon át Ausztriával összekötő Nabucco földgázvezeték kiépítését. Ezen az új összeköttetésen keresztül Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről lehet majd földgázt szállítani Európába, ezáltal javul a tagállamok energiaellátásának biztonsága. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 13. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


66

Aktuális hírek

S

zéles sáv: az EU–15 megelőzte az USA-t

M

agyarország 25 EU-tagállam között a 18. helyen áll a száz főre jutó szélessávú internetkapcsolatok számát illetően – derül ki a Versengő Távközlés Európai Társulása (ECTA) félévenként közzétett felmérésének legfrissebb kiadásából. A régi nagy távközlési mamutcégek ellenlábasait tömörítő társulás elemzése szerint biztatóan felgyorsult a szélessávú penetráció emelkedése az EU-ban, és most először haladta meg az amerikai szintet. A szélessáv-penetráció az informatikai fejlettség egyik legfontosabb mutatószáma. Segítségével jól megállapítható, hogy egy-egy ország mennyire készült fel a digitális korszak kihívásaira, illetve mennyire képes kihasználni az azokból fakadó lehetőségeket. Egyes elemzők szerint a szélessáv-penetráció középtávon jelentősen befolyásolja egy ország GDP-növekedési lehetőségeit is. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 10.

A

magyar GNI 2,2 százalékát adta az EU

A

néhány évvel ezelőtti 15 milliárd euróról 2006-ra kevesebb, mint 2 milliárd euróra csökkent az az összeg, amelyet nem sikerült elkölteni az uniós költségvetésből – állapítja meg a tavalyi büdzsé végrehajtásáról készült éves jelentés. Magyarország 2006-ban 1,8 milliárd eurónyi kifizetést kapott az uniós kasszából. Soha nem sikerült még ekkora hatékonysággal felhasználni a költségvetési pénzeket, mint tavaly: a néhány évvel ezelőtti 15 milliárd euróról kevesebb, mint két milliárdra zsugorodott a bennragadt pénzek összege – húzza alá a 2006-os költségvetés teljesítéséről készült éves bizottsági jelentés. A nagyobb eredményesség a megbízhatóbb tervezésnek és a kiadások figyelemmel kísérésének köszönhető. Miközben abszolút mértékben nőtt az uniós büdzsé, a bruttó nemzeti jövedelem arányában az EU kevesebbet költött a közös kiadásokra 2006-ban (a GNI 0,93%-át), mint előző évben (akkor 0,97% volt). A tavalyi költségvetés 106,6 milliárd euró volt, ami folyó áron 1,7 százalékos növekedés volt 2005-höz képest. Magyarország szép summát kapott tavaly az EU-tól, az összeg elérte a bruttó nemzeti jövedelem 2,2–2,3 százalékát. Ennél csak hat országnál jött ki magasabb szám. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 27.

V

ontatottan halad a kohéziós alapok felhasználása

A

z Európai Unió költségvetési biztosa elégedetlen a 2004-ben csatlakozott új tagállamok pénzfelhasználás terén eddig mutatott teljesítményével. Magyarország a 2004 és 2006 között a strukturális alapból elérhető támogatások lehívásában 66 százalékkal az élmezőnyhöz tartozik az EU–10-ek között, a kohéziós alapok felhasználásában viszont 23 százalékkal csak utolsó előtti. Önmagukhoz és a régi tagállamokhoz képest sem tartja kielégítőnek a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam eddigi teljesítményét a felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) alapok felhasználásában Dalia Grybauskaite uniós költségvetési biztos, aki szeptember 22-én ismertette a sajtóval a 2006-os EU-büdzsé végrehajtásának mérlegét. A litván nemzetiségű biztos kritikája különösen a teljes 2004–2006-os keret közel egyharmadát (8,5 milliárd eurót) kitevő kohéziós támogatások gyatra felhasználásának szól: az EU–10-ek átlagosan mindössze 22 százalékát tudták csak lehívni 2007. szeptember legelejéig a papíron rendelkezésükre álló támogatásoknak. Magyarország a strukturális alapoknál 66 százalékos teljesítménnyel nem áll rosszul, de a 2004 és 2006 között elérhető kohéziós alapoknak eddig csak alig több mint az ötödét sikerült lehívni. A 2004-ben csatlakozott tíz új tag a Bizottság legfrissebb, szeptemberi kimutatása szerint együttesen 57 százalékát használta fel eddig a 2004 és 2006 között rendelkezésére álló strukturális alapoknak (összesen 15,5 milliárd euró). Magyarország 66 százalékos abszorpciós rátával az élmezőnyben van, csak Málta (69%) és Szlovénia (68%) volt képes nagyobb arányban lehívni uniós támogatásokat, míg Észtország ugyancsak 66 százalékos szintet ért el. A leggyengébb teljesítményt produkáló Ciprus XVII. évfolyam 10. szám • 2007. október


Aktuális hírek

67

ugyanakkor csak 41 százaléknál tart, és a csehek 46 százalékos teljesítménye is gyatrának nevezhető. Az EU–15-ök átlagában 75 százalékos a pénzfelhasználás, noha jóval hosszabb idősíkban, a 2000 és 2006 közötti pénzügyi időszakban. A tagállamoknak az n + 2-es szabály értelmében még két évük van a források lehívására, de amit 2008 végéig nem lesznek képesek felhasználni, azt a szabályok értelmében elveszítik. A strukturális akcióknál is riasztóbb azonban a Bizottság szerint a kohéziós források felhasználásának lassú tempója. A 10 új tagállam átlagban eddig a nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektekre rendelkezésre álló 8,5 milliárd eurós keretnek csak 22 százalékát használta fel. Lengyelország az abszolút utolsó 16 százalékkal, de Magyarország is mindössze 23 százalékos felhasználásnál tart, amivel az utolsó előtti a 10 új tagállam közül (az 1,114 milliárd euróból 258,4 millió eurót használtunk fel augusztus végéig). Málta ezzel szemben már 49 százalékos szintet ért el, noha szakértők szerint a kis országokkal nem igazán állja meg a helyét az összevetés, hiszen azok jóval kevesebb pénzből, jóval kevesebb projektet valósítanak meg. A hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező csehek ugyanakkor 30 százaléknál tartanak. Dalia Grybauskaite arra figyelmeztette az új tagállamokat, hogy a kohéziós források nem állnak az idők végezetéig a rendelkezésükre, és a pénzfelhasználás terén mutatott gyengébb teljesítmény a következő költségvetési tárgyalások idején érvet ad majd azoknak a nettó befizetőknek a kezébe, akik csökkenteni akarják a felzárkózásra fordított uniós transzfereket. Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 27.

V

árosi mobilitás: beleszóljon-e Brüsszel?

H

uszonöt kérdést fogalmaz meg a városi mobilitáshoz kapcsolódó szakpolitikai vitához az Európai Bizottság a témában szeptember 25-én közzétett zöld könyvében. A fő kérdés az, hogy belépjen-e az EU erre a szakterületre, amely eddig a tagállamok és a régiók kizárólagos felségterületének számított, és ha igen, miként. „A városi mobilitás új kultúrája felé” címet viselő bizottsági anyag nem javasol új eszközöket a városi tömegközlekedési és kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, hanem a meglévő erőforrások optimális kihasználása mellett teszi le a voksát. Olyan súlyos problémák lehetséges módozatait kutatja, mint a városi dugók felszámolása, a környezetszennyezés csökkentése, a közlekedésszervezés és -tervezés javítása, a közlekedés biztonságának fokozása és a közlekedési eszközökhöz való hozzáférés javítása. Mivel a városi mobilitás különböző célok eléréséhez (így például a városok gazdasági fejlődése, a városlakók életminőségének emelése, a környezet védelme stb.) egyaránt hivatott biztosítani a feltételeket, Brüsszel integrált megközelítést javasol. A zöld könyv megjelenésével egy időben új konzultációs szakasz indul, és a témával kapcsolatban elkezdődik az európai intézmények közötti eszmecsere. A polgárok és az érintettek 2008. március 15-éig oszthatják meg véleményüket a Bizottsággal. Ezt 2008 kora őszén a városi mobilitással kapcsolatos cselekvési terv követi. A cselekvési tervben szereplő minden egyes javasolt fellépés esetében feltüntetik a végrehajtásra kijelölt határidőt és a különböző szereplők felelősségi köreit, nem tévesztve szem elől a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. További információ a zöld könyvvel kapcsolatban a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/transport/clean/green_paper_

urban_transport/index_en.htm Forrás: BruxInfo, 2007. szeptember 27.



68




Események, képzések – előrejelzés

Felhívás – Pro Régió Díj adományozása A Felhívás közzétételétől javaslatot lehet tenni a Pro Régió Díjra. A díjra a terület- és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, illetve szervezeteket lehet javasolni. A Pro Régió Díj adományozásának időpontja: 2008. március 15. Az adományozás jelenlegi rendjét szabályozó 31/2005. (X. 21.) TNM rendelet 2. §-a szerint a díj adományozására bárki tehet javaslatot. Az elismerésre vonatkozó javaslatot az 1. sz. melléklet szerint kell összeállítani. A javaslat benyújtási határideje: 2007. december 15. A Pro Régió Díj adományozására vonatkozó javaslatot a Pro Régió Díj Bizottsághoz kell benyújtani. A Pro Régió Díj Bizottság elnöke: az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára; tagjai az elnök által a területfejlesztés és területrendezés elismert szaktekintélyei közül felkért személyek. A beérkezett javaslatok alapján a bizottság előterjesztést készít az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a Pro Régió Díj adományozására. A díjjal plakett, az adományozást igazoló oklevél és – személyek esetén a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa, szervezet esetén az illetményalap tizenkétszerese – pénzjutalom jár. Évente legfeljebb 10 díj odaítélésére kerül sor. A díjat ugyanaz a személy vagy szervezet 5 éven belül csak egyszer kaphatja meg, újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy vagy szervezet a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. A Pro Régió Díj eddigi kitüntetettjeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. A javaslatot a bizottság titkári teendőit ellátó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályára kell megküldeni [postacím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: (06 1) 441-7742]. 1. sz. melléklet ..................................................................................... ..................................................................................... a javaslattevő neve (megnevezése) és címe JAVASLAT PRO RÉGIÓ DÍJ, illetve elismerés adományozására A javasolt személy (szervezet) neve: ....................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... * Tudományos fokozata: .............................................................................................................................................................................................. * Születési helye, év, hó, nap: ..................................................................................................................................................................................... Munkahelye: .................................................................................................................................................................................................................... * Beosztása (foglalkozása): . ........................................................................................................................................................................................ Lakcíme (értesítési címe): ............................................................................................................................................................................................ Egyéb elérhetősége (telefon, e-mail):...................................................................................................................................................................... Eddigi kitüntetései (évszámmal): ............................................................................................................................................................................. A javaslat indokolása: ................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................... ........................., 200...... ..................... hó ..... nap. * természetes személy esetén kitöltendő


............................................ a javaslattevő aláírása



69

2. sz. melléklet Pro Régió Díj kitüntetettjei a díj alapításától

1992 Kiss István Dr. Körmendy Klára Dr. Perczel Károly (posztumusz) Csereháti Településszövetség 1993 Barna Gábor Dr. Beluszky Pál Molnár Gyula Ottlik Gábor Ormánság Alapítvány 1994 Dr. Csatári Bálint Faludi Erika Dr. Nemes Nagy József Sólymosi László Horváth Gábor Dr. Kerényi László Simon Károly 1995 Dr. Enyedi György Kemény Bertalan Dr. Tóth Albert Hegedüs Imre Zalakar Térségi Társulás 1996 Botos Gábor Dr. Héder Sándor Dr. Jákli Péter Dr. Matolcsi Lajos Dr. Torkos Veronika (posztumusz) 1997 Dr. Csemez Attila Dr. Illés Iván Rostonics László Szabó Péter Bányai Panoráma Egyesület 1998 Bihall Tamás Hans Beck (EU nagykövet) Dr. Horváth Gyula Markolt Endre Paksy Gábor


1999 Bihari Vilmos Körmendy János Schuchmann Péter Dr. Tóth József Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete – Debrecen 2000 Gadócziné dr. Fekete Éva Kocsán Lajosné Marót Éva Nógrádi Zoltán Somfai András Dr. Zala György 2001 Fazekas Péter Dr. Laposa József Márta István Felső-Bácskai Önkormányzat Szövetség Muramenti Nemzeti Területfejlesztési Tanács 2002 Dr. Tóth Zoltán Vajdovichné dr. Visy Erzsébet Szegedi Tud. Egyetem Gazd. és Társadalomföldrajzi Tanszéke Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék VÁTI Kht. Elemző-értékelő Iroda 2003 – 2004 Dr. Buday-Sántha Attila Faragó Péter Feigli Ferenc Kontra Gyula Dr. Kovács Katalin Dr. Krizsán József Dr. Rechnitzer János Dr. Tompai Géza Dr. Virág Rudolf

2005 Gyökös Zoltán Kovács Tibor Dr. Kőszegfalvi György Lakatos István Dr. Ormosy Viktor Pintye Ágnes Dr. Tímár Judit Balatoni Integrációs Kht. Pro Régió Kht. Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács 2006 Dr. Baja Ferenc Dr. Faragó László Heinrich Péter Szala Endre Dr. Szabó György Dr. Szaló Péter Szitnyai Jenő Varga László OTH régióigazgatói VÁTI Kht. 2007 Dr. Bartke István Dr. Csima Péter Dr. Debreczeni Ferenc Főző János Dr. Gerzanics Annamária Dr. Locsmándi Gábor Molnár Attila Dr. Nagy Sándor Pálné dr. Kovács Ilona Polgár Tibor


70


 Események, képzések – beszámolók Idősbarát Önkormányzat Díjak odaítélése Immár negyedik alkalommal ítélték oda az Idősbarát Önkormányzat Díjakat. A Parlament Felsőházi termében 2007. szeptember 27-én megtartott szakmai konferencián dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter és dr. Virág Rudolf, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közjogi és koordinációs szakállamtitkára adta át a két minisztérium által közösen meghirdetett pályázat nyerteseinek a díjat és a vele járó egymillió forint idősügyi támogatásról szóló dokumentumot. Ezt követően a pályázat nyertesei ismertették az önkormányzataik idősügyi tevékenységét bemutató pályaművek főbb elemeit. (A konferencián elhangzottak a www.modszertan2001.hu honlapon ismerhetők meg.) Az Idősbarát Önkormányzat Díj Bizottság javaslatára 2007-ben a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az alábbi önkormányzatoknak ítélte oda az Idősbarát Önkormányzat Díjat:  Abasár Község Önkormányzata  Budaörs Város Önkormányzata  Budapest VI. Kerület (Terézváros) Önkormányzata  Kunsziget Község Önkormányzata  Makó Város Önkormányzata  Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének különdíját kapta:  Kazár Község Önkormányzata

Főszerepben a gyermekek Másfél tucat általános iskolából több mint száz gyerek gyűlt össze október 8-án reggel az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központjában a „Rajtam is múlik a világ biztonsága” című diákkonferencián. A Katasztrófák Csökkentésének Világnapja rendezvénysorozatába illeszkedő találkozót az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára nyitotta meg. A fiatalkorú konferenciázók a „Rajtam is múlik a világ biztonsága” címmel még tavasszal meghirdetett pályázat résztvevői, nyertesei, ökoiskolák diákjai közül kerültek ki, és az ország minden tájáról érkeztek. A reggel még meglehetősen hideg nagysátorban elsőként Németh Klára, az OKF Civilkapcsolatok és Kommunikációs Főosztályának vezetője köszöntötte a gyerekeket, kísérőiket, valamint dr. Ujhelyi Istvánt, az ÖTM államtitkárát és Hoffmann Imre tű. dandártábornokot, az OKF főigazgató-helyettesét.




71

A főosztályvezető bevezető szavai után dr. Ujhelyi államtitkár nyitotta meg a konferenciát. A hely szelleméről szólva elmondta: abban a kiképzőközpontban zajlik a találkozó, ahol azok a felnőttek készülnek fel munkájukra, akik vigyáznak ránk, segítenek megelőzni a bajt, vagy ha az már bekövetkezett, a segítségünkre sietnek. Hozzátette: az összegyűlt gyerekek a pályázatra való készüléssel már sok-sok dolgot megtanultak a katasztrófákról és megelőzésükről, ezért másoknál tudatosabbak. Dr. Ujhelyi István emlékeztetett arra: a híradásokban mindenki láthatja, milyen gyakran kell embereknek víz, tűz, hurrikán, szökőár elől menekülniük, és gyakran csak tehetetlen szemlélői vagyunk az eseményeknek. Hangsúlyozta, hogy a természet elszabaduló erőinek hatásaira fel kell készülni, aminek fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az ENSZ világnapot is szentelt az ügynek. A konferencia a világnapi rendezvények közé illeszkedik, az előadásokból azt tudhatják meg a gyerekek, mit tehet az ő korosztályuk. Az államtitkár hozzátette: megnyugtató a gondolat, hogy van már olyan nemzedék, amely úgy nő fel, hogy felkészül az esetleges természeti katasztrófákra. Dr. Ujhelyi István államtitkár a www.katasztrofavedelem.hu kérdésére elmondta: a konferencián való részvételével is ki kívánta fejezni, hogy az ÖTM fontosnak tartja a témát. „Nem hiszem, hogy a diákok számára lenne annak jelentősége, hogy az államtitkár itt volt, de nem is baj, ezt nekik nem kell értékelni. De talán a szervezők, a pedagógusok felé jelzésértékű, hogy a minisztérium odafigyel egy ilyen programra, mert legalább annyira fontosnak tartjuk ennek a mozgalomnak, ennek a kezdeményezésnek a sikerét és folytatását a következő években, mint amilyen lelkesen szervezi az OKF ezt a programot.” Gyakorló édesapaként az államtitkár, bár gyermekei még meglehetősen kicsik, igyekszik felkészíteni őket a mindennapok valóságára. „A 7 meg az 5 éves rendszeresen ott van velem olyan rendezvényeken, ami a katasztrófavédelemmel kapcsolatos. Voltunk mi már együtt a tűzszimulációs konténer átadásán, voltunk kint tűzesetnél Csongrád megyében. Tehát azt gondolom, ha csak annyit látnak, annyit felfognak, hogy nemcsak a televízióban léteznek katasztrófák, ez nemcsak fikció, hanem a mindennapi életben ezekkel szembe kell nézni, és ha megtanulják tisztelni azt a szakmát, ami ennek a megelőzésével foglalkozik, és a bajban a segítségnyújtással érkezik, akkor szerintem már megtettem a dolgomat. Aztán, ha később a környezetismereti órákon ők arra is ráeszmélnek, hogy tehetnek is azért, hogy 10-20 év múlva ne legyen még súlyosabb az ember és a természet viszonya, akkor azt hiszem, a pedagógus is megtette, amit megtehet.” A megnyitót követően elsőként az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület képviselője az éghajlatváltozás okairól, hatásairól és az ezzel kapcsolatos tennivalókról beszélt az ifjú hallgatóságnak. A frappáns karikatúrákkal illusztrált előadásban szó esett az üvegházhatású gázokról, hatásaikról, elhangzott, hogy annyi fosszilis energiahordozót, amennyit ma egy év alatt elhasználunk, a természet ötszáz év alatt köt meg. Kardos Pétertől a gyerekek megtudhatták, hogy ők is sokat tehetnek a folyamat lassításáért, hiszen a közlekedési, erdő-, energia-, hulladékgazdálkodási szokások átalakításával jó eredményeket lehet elérni. Sőt, néhány egyszerű dologgal odahaza, a háztartásban is jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani, hiszen minek felkapcsolni a villanyt, ha kint süt a nap, jobb az energiatakarékos izzókat használni a régiekkel szemben, és a számítások azt mutatják, hogy egy évben körülbelül egy hónapnyi áramfogyasztást lehetne megspórolni csupán azzal, ha a „stand by” üzemmódra képes készülékeket valóban kikapcsoljuk. A konferencia második előadását Véber István meteorológus tartotta, aki az extrém időjárási eseményekről, Magyarországnak az elmúlt száz évben mutatott éghajlati tendenciáiról, a várható jövőképről, a veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének fő eszközeiről beszélt. A meteorológia és a tízórai szünet után a víztan következett, Tolnay-Knefély György, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke hazai példákon keresztül mutatta be a gyerekeknek az árvíz- és belvízvédelmet, valamint a vízminőség-kárelhárítás feladatát. A nap következő előadását az ÁNTSZ XIV. kerületi irodájának munkatársai megosztva tartották, fényképekkel illusztrált kis történeti kiállítást is hoztak magukkal. Beszéltek többek között a kórokozókról, a fertőzésekről, a járványokról, azok megelőÖTM Önkormányzati Tájékoztató


72


zéséről, a magyar járványügyi helyzetről, megkülönböztették a katasztrófák nyomán kialakult járványokat és azt a helyzetet, amikor maga a járvány jelenti a katasztrófát. Az Ökopannon Kht. képviselői a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás rejtelmeibe vezették be a gyerekeket. Az előadás végére már szinte mindenki kívülről fújta, hogy a kék színnel jelölt konténerbe a papír, a sárgába a műanyag, a fehérbe a fehér üveg, a zöldbe a színes üveg, a szürkébe pedig a fémhulladék való. Megtudtuk sok egyéb mellett, hogy egy polárpulóver előállításához 27 PET-palack (ebből készülnek az üdítős palackok) anyaga szükséges, és 670 alumínium üdítős doboz anyagából egy bicikli, 19 ezer konzerves dobozéból pedig egy autó állítható elő. Az előadás részeként a gyerekek egy rövidfilmet tekintettek meg egy képzeletbeli családról, akik nemcsak a hulladékot gyűjtik szelektíven, hanem már a bevásárlásnál is ügyelnek arra, olyan termékeket válasszanak, amire valóban szükségük van, és amelyekhez a lehető legkevesebb csomagolóanyag társul. A konferencia további része ebédig meglehetősen mozgalmassá változott, hiszen először a Bokodi Különleges Mentőcsoporttal ismerkedhettek meg a résztvevők, majd a Pannon Kutyás Kutató-Mentő Csapat tagjai tartottak bemutatót. A Bokodiak nemcsak beszéltek munkájukról, a gyerekek fel is próbálhatták a bányamentők felszereléseit, az abban való mozgást, bepillantást nyerhettek a mentőcsoport szerteágazó feladataiba. A Pannonosok a kutyákkal fegyelmező gyakorlatokat mutattak be, majd tanúi lehettünk, hogyan jeleznek a kutyák, ha eszméletlen embert találnak a romok között. A bemutatót követően a csapat négylábú tagjai az intenzív simogatást, a kétlábúak pedig a gyerekek és felnőttek záporozó kérdéseit tűrték jól. Az ebédszünetet követően a rendezvény konferencia jellegűből ünnepélyessé vált, hiszen Hoffmann Imre tű. dandártábornok előbb zárszavával bezárta a konferenciát, majd átadta a „Rajtam is múlik a világ biztonsága” című pályázat díjait. Zárszavában a tábornok úgy fogalmazott: a pályázattal igyekeztek feléleszteni a biztonság iránti érzetet, és annak tudatát, hogy a gyerekek is tehetnek saját és mások biztonsága érdekében. Hangsúlyozta: a megjelentek tudására már lehet alapozni, a pályázaton részt vevő iskolások már hatással lehetnek szűkebb közösségükre. A beszédet követően a tábornok átadta a pályázat díjait. Különdíjat nyert a Veresegyházi Napközi Otthonos Óvoda. A pályázat első díját a Gyönki Általános és Zeneiskola (Tolna megye) nyerte el. Második lett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródról a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a harmadik helyért járó díjat pedig megosztva kapta Bács-Kiskun megyéből a kunszállási Tóth Pál Általános Iskola, valamint a soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. A díjak kiosztása után a tiszakóródiak képviseletében Balla Evelin beszélt azokról az eseményekről, élményekről, amelyeket pályázatukban jelenítettek meg. Felidézte a tiszai árvíz érkezését, a kitelepítést, az állatok biztonságba helyezését, a homokzsákok rakodását, a megfeszített küzdelmet a folyóval, majd az apadást követő félelmet egy újabb árhullámtól. A beszámolót követően Németh Klára főosztályvezető mindenkinek megköszönte a részvételt, és ezzel véget ért a diákkonferencia.

Budapest, 2007. október 8.




73

A 2007. évi Palóczi Antal-díjak átadása az Építészet Világnapján 2007. október 1-jén, az Építészet Világnapja alkalmából ünnepélyes keretek között került sor a Palóczi Antal-díjak átadására az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium márványaulájában. Az eseményt a Pro Architektúra-díjak kiosztásával közös rendezvényben szervezte a minisztérium. A Palóczi Antal-díjat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter alapította 2005-ben, az első két díjat 2006-ban adták át. A díj újdonságot hozott az addig adományozott építészeti díjak körében (Ybl Miklós-díj, Pro Architectura-díj, Kós Károly-díj), mivel az alapvetően egyes építészeti alkotásokat, illetve épületeket tervezők elismerésén túl megteremtette az átfogóbb léptéket és szemléletet képviselő településtervezés méltó elismerését. A településrendezési feladatellátásban közreműködők munkájának minősége, eredményei a feladat jellegéből adódóan nehezebben mérhetőek, ezért a díjazott személynek vagy tervezőcsoportnak minimum 10 éves kimagasló színvonalú tevékenységet kell maga mögött tudnia, bizonyítania. A tevékenység területe lehet tervezési, kutatási, oktatási és főépítészi, jóllehet egy-egy kimagasló szakmai életút a felsorolt területek közül többet is érint. Idén Berczik András építőmérnök, közlekedésmérnök és Kiss Lajos építészmérnök, nyugalmazott területi főépítész részesültek a miniszteri elismerésben. A miniszter nevében dr. Ujhelyi István államtitkár és dr. Szaló Péter szakállamtitkár adták át a díjakat. Ünnepi beszédében dr. Ujhelyi István hangsúlyozta a tervezés felelősségét és jelentőségét, kitérve a 2007–13-as periódus fejlesztései lehetőségeire, amelyben az európai uniós források felhasználásának minőségi megalapozása a tervezők feladata a színvonalas terveken keresztül. Dr. Szaló Péter rövid köszöntésében kitért az építészet jelentős környezetformáló szerepére. Míg egyes művészeti ágak (festészet, zene stb.) elismerésre kevéssé érdemes alkotásai egy-egy szobában vagy fiókban rejteznek, addig az épületek, terek és települések folyamatosan kitettek a szemlélődésnek, állandó színterei az emberek életének. A tervezők tehetsége és szakmai elkötelezettsége így nap mint nap tükröződik a települések arculatán és az épített környezeti elemeken. Az ünnepség megható pillanata volt, amikor a szakállamtitkár – utalva arra, hogy a díj lehetőséget teremt életutak, életművek elismerésére – a díjazottak között külön köszöntötte egykori tanárát, Berczik Andrást. Berczik András a közeljövőben tölti be 83. évét, még mindig tevékeny a Városi Közlekedés című szaklap szerkesztőjeként. Alapképzettségét a jog- és államtudomány területén szerezte 1947-ben, több mint másfél évtizeddel később, 1963-ban egészítette ki az építőmérnöki oklevéllel. Első munkahelye meghatározta a szakterületi kötődését, mivel a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságnál (BSzKRt) helyezkedett el. Alapításától, 1949-től a Budapesti Városrendezési Intézetnél, majd jogutódjánál, a Budapesti Városépítő Tervező Vállalatnál (BUVÁTI) dolgozott, 1951-től szakosztályvezetőként, 1964-től a közlekedés- és közműtervezési osztály vezetőjeként. 1985 év végén ment nyugdíjba, összesen 36 éven keresztül szolgálva a szakterületet. Tervezői munkásságán belül kiemelt szerepet játszanak azok a – főként a BUVÁTI-ban eltöltött évtizedeiben Budapest, illetve a Budapesti Agglomeráció területén különféle rendezési tervekhez készült – közlekedési munkarészek, amelyek nemcsak a mindenkori legkorszerűbb szakmai ismeretek magas szintű ismeretét és alkalmazását tükrözik, hanem a várostervezésben olyannyira szükséges átfogó, az egyes szakágakat rendszerbe foglaló és harmonizáló szemléletet is mintaszerűen példázzák. Számos, a mai város térszerkezetét alakító munkája, javaslata született. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) különböző munkabizottságaiban részt vett – többek között – a budapesti metróhálózat, a városkörnyéki közlekedés fejlesztése, a MÁV villamos motorvonata koncepciójának kidolgozásában is. Több mint öt és fél évtizedes szakmai tevékenysége során számos cikket, tanulmányt tett közzé a Közlekedéstudományi Szemle, a Városépítés és a Városi Közlekedés hasábjain. Társszerzőként, illetve szerkesztőként közreműködött több kézikönyv és egyetemi tankönyv megírásában. A Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, a városépítési tanszéken 1974 és 1990 között másodállású adjunktusként rendszeresen oktatott nappali és szakmérnök-hallgatókat; három egyetemi jegyzete jelent meg. Több átfogó tanulmány társszerzője: az Óbuda évszázadai című kötet számára 1994-ben megírta Óbuda közlekedésének történetét a kezdetektől napjainkig, majd a Preisich-féle városépítés-történet IV. kötete számára a budapesti közlekedés fejlődésének történetét az 1945–1990 közötti időszakban. Aktív formálója a hivatalos és civil szakmai szervezeteknek. 1957–1961 között a Közlekedéstudományi Egyesületnek főtitkárhelyettese. A Magyar Urbanisztikai Társaságnak (MUT) alapító tagja, két választási időszakon keresztül elnökségi tagja és a nemzetközi kapcsolatokkal megbízott főtitkárhelyettese, ezzel összefüggésben az International New Towns Association végrehajtó bizottságának munkájában is részt vett. A Magyar Tudományos Akadémia településtudományi bizottságának tagja 1973–1990 között. A Városi Közlekedés című szaklapnak alapítása óta szerkesztőségi munkatársa, rovatvezetője, 1996 óta szerkesztője, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Munkája elismeréséül 1974-ben kap díjat a „szakmától” (a Magyar Urbanisztikai Társaság által 1968-ban alapított Hild Jánosdíjat), állami elismerésben most részesült.



74


Kiss Lajos vezető építésztervező, vezető településtervező, vezető területi tervező, tiszteletbeli egyetemi docens. Okleveles építészmérnök diplomáját 1969-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. Városépítési-városgazdasági szakmérnöki képesítését 1978-ban kapta. 1985-ben részt vett a MUT–BME Mérnöktovábbképző Intézet Urbanisztikai továbbképző tanfolyamán. Szakmai munkásságát 1969-ben tervezőként kezdte, majd szolnoki városi főmérnök. 1972-től kezdődően 15 évet töltött Szegeden a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál, épület- és településtervezéssel foglalkozott, végigjárva a szakmai hierarchia szinte valamennyi lépcsőfokát (tervező, csoportvezető, irányító tervező, osztályvezető-helyettes, műteremvezető, szakági főmérnök). Túlnyomórészt településrendezési terveket készített, elsősorban a dél-alföldi megyék városaira és községeire. Jelentősebb munkái: Csongrád, Hódmezővásárhely, Szentes, Békéscsaba, Szeged, Battonya, Kistelek, Kiszombor általános, részletes és összevont rendezési tervei. 1987 és 1992 között Szeged város főépítésze volt. Kezdetben osztályvezetőként a „klasszikus” építészeti-urbanisztikai feladatokat ellátó részleget irányította, majd 1991-ben irodavezetőként megszervezte a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodáját, ahol a városrendezés és városfejlesztés irányítása komplex módon, összehangoltan valósulhatott meg. Az elmúlt harminc évben közel ötven települési vizsgálatot és tervezést megalapozó tanulmányt, valamint programot készített, folyamatosan és eredményesen vett részt építészeti-városépítészeti tervpályázatokon. Idehaza mintegy húsz nyertes vagy díjazott pályamű szerzője volt, 1984-ben nemzetközi tervpályázaton nyert első díjat. Szakcikkei száma eléri a harmincat. Egyik társszerzője volt Csongrád megye monográfiájának. Számos tanulmányutat tett Nyugat-Európában, Ázsiában és az USA-ban. Az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan végzett egyetemi és főiskolai oktatást. Meghívott előadóként több szegedi és más intézményben működött közre. 2002-től a Szegedi Tudományegyetem tiszteletbeli egyetemi docense. Több éve vesz részt államvizsga-bizottságokban (Pécsi Tudományegyetem településmérnöki szak Pécs, 1995–2007, valamint Szegedi Tudományegyetem TTK gazdasági és társadalmi földrajzi tanszék, 2000–2007). Államigazgatási ismereteit a Magyar Közigazgatási Intézet regisztrált oktatójaként (is) hasznosítja. 1980–1992 között rendszeres előadója volt a szombathelyi SAVARIA Urbanisztikai Nyári Egyetemnek. A Dél-alföldi Területi Főépítészi Irodát vezette területi főépítészként annak megalakulásától, 1992 augusztusától 2007. január 15-éig. Területi főépítészként a régió három megyéjének építésügyi, terület- és településrendezési, valamint településfejlesztési folyamatainak irányításában és felügyeletében vett részt, elnökként vezette a Területi (regionális) Tervtanácsot. A Csongrád Megyei Építész Kamara tagja és alelnöke, a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozat tagja, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építéstudományi Egyesület tagja. A díjazottak szakmai tevékenységének ismertetéséhez a benyújtott ajánlásokat használtuk fel. Összeállította: Nagy Eszter ÖTM, Területrendezési és Településügyi Főosztály




75

A 2007. évi Pro Architectura-díjak átadása az Építészet Világnapján Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban rendezett ünnepségen dr. Ujhelyi István államtitkár és dr. Szaló Péter szakállamtitkár adta át a Pro Architectura-díjat öt épület tervezőinek. A díjazottak 2007-ben: Dr. Anthony Gall, Pintér Tamás János és Csaba Katalin Ágnes építészek (megosztva) az erdőbényei Béres Szőlőbirtok és Pincészet épületegyüttesének tervezéséért.

A tervezők nagyon magas építészeti színvonalon oldották meg az üzemi és a vendégforgalmi funkciók összhangját, a tájba illő, a hely szellemét jól kifejező épületet formáltak. Az épületegyüttes tömegformái, külső és belső részletei korszerű eszközökkel utalnak a történelmi borvidék nemes hagyományaira, erősítik a ház, a táji környezet és a település látványi kapcsolódását, harmóniáját: A komplexum a településről nézve megkapó látványt nyújt, ugyanígy megfordítva, a település is teljes szépségében bontakozik ki környezetével együtt a pincészet épületeiből nézve. Tokaj-hegyalja különleges szépségű szegletében megbúvó, nagy múltú Erdőbénye település jövőbeni fejlődése tekintetében ez a beruházás úttörő jelentőségű. Kalmár László és Zsuffa Zsolt (Zsuffa és Kalmár Építész Műterem) építészek (megosztva) a budaörsi Városháza épületének tervezéséért.

Az építészek a Polgármesteri Hivatal korábbi épületének felhasználásával, meglehetősen heterogén települési környezetben egy olyan új, karakteres építészeti hangsúlyt alkottak, amely a továbbiakban irányadó lehet a város gyorsütemű fejlődésében. Ma még ritkaságnak számít a korszerű, szinte minden humán igényt kielégítő közigazgatási rendeltetésű épület, amire a budaörsi Városháza kiemelkedő példa. Ezen belül ki kell emelni az akadálymentes használat feltételeit szolgáló építészeti-műszaki megoldásokat, amelyekért „Az év akadálymentes épülete ’2007” országos építészeti nívódíj-pályázat keretében a tervezők, az építtetők és a kivitelezők együttesen elismerést kaptak. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


76


Karácsony Tamás, Kern Orsolya és Klobusovszki Péter építészek (megosztva) a veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciójának és bővítésének tervezéséért.

A veszprémi várnegyedben álló műemlék épület rekonstrukciójának és bővítésének rendkívül összetett feladatát a tervezők példás szakértelemmel és igényességgel oldották meg. A meglévő épület és az új épületrészek egymáshoz illesztése funk cionális és építészeti szempontból is sikeres, ezen belül ki kell emelni a részletek gondos megtervezését, kialakítását. Az épület kiváló példa a műemlék épületek új célú hasznosítására, a különböző tematikát bemutató kiállítások elhelyezésére (kortárs és klasszikus képzőművészeti tárlatok, téglamúzeum), az együttes működtetés mellett is szükséges, kellő mértékű elkülönítésre.




77

Koller József és Csatai László (Koller és Társa Tervező Kft.) építészek (megosztva) a debreceni Ítélőtábla és Fellebbviteli Ügyészség épületkomplexumának tervezéséért.

A debreceni Ítélőtábla és Fellebbviteli Ügyészség épületkomplexuma a utóbbi években megvalósult középületek sorában országos szinten is kiemelkedő helyet foglal el. A rendeltetést jól kifejező fegyelmezett, egyben kellően tagolt tömeg és homlokzat mögött logikus és nagyvonalú, minden részletében átgondolt belső térelrendezés található. Az épület Debrecen központjának átalakulásban lévő részén helyezkedik el, és ebben a minőségében a területet felértékeli, szerepe egyértelműen meghatározó lesz a további beépítések karakterére, színvonalára. Pálfy Sándor, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor és Ivanics Éva (Építész Stúdió Kft.) építészek (megosztva) a szombathelyi „Arena Savaria” Városi Sportcsarnok épületének tervezéséért.



78


A sportcsarnokok igényes külső megjelenítése, tömeg- és homlokzatképzése bonyolult építészeti feladat, főként a nagy méretek miatt. Ezt a feladatot a tervezők – a belső térbeli elrendezéssel együtt – példamutatóan magas színvonalon oldották meg, különös tekintettel az olyan újszerű, eredeti megoldásokra, mint a megvilágítása a lelátókon át vagy a homlokzatok megfelelő arányú tagolása. A nemzetközi sportvetélkedők megrendezésére is alkalmas létesítmény hosszú időre biztosítja Szombathely sportéletének fejlődését, jelentős közéleti események lebonyolítását, és segíti a város külkapcsolatainak élénkítését.

Ebben az évben 16. alkalommal került sor a díjak átadására. A Pro Architectura-díj Bizottságnak 26, többségében kiemelkedő színvonalú pályaműből kellett a díjra javasoltakat kiválasztani, 12 épületet tekintett meg az ország legkülönbözőbb pontján. A pályázatra beérkezett építészeti alkotások szinte teljes keresztmetszetét adják az országban folyó építési tevékenységnek: a lakóépületektől a legkülönbözőbb középületeken át az ipari épületekig mindenféle rendeltetésű épület megjelenik. A Pro Architectura-díj építészeti nívódíj, amely egy jól sikerült új (vagy értéknövelő átépítéssel új minőségben megjelenő régi) épület építészeti tervezésének elismeréseként adható miniszteri kitüntetés. A díj több tervező társszerzői minőségben végzett alkotói együttműködése esetén megosztható. Az építészeti díjak hierarchiájában a Pro Architectura-díj az Ybl Miklós-díjat követi. (Lásd bővebben: www.epiteszforum.hu/node/7125) A Pro Architectura-díj azon építészek és alkotói műhelyek elismerése, akik képesek helytállni az építészi hivatásban és az építési piacon egyaránt. Állják a nemzetközi összehasonlítást. Minden nehézség ellenére kiemelkedő színvonalon alkotnak, és ha a realitások kompromisszumokra kényszerítik is őket, azt sohasem a minőség rovására kötik meg.



Elérhetőségek

 Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

79

Önkormányzati forródrót Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7710

Területfejlesztési Főosztály

441-7719

Területrendezési és Településügyi Főosztály

441-7740

Építésügyi és Építészeti Főosztály

441-7770

Országos Fejlesztési és Programiroda

441-7230

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


80

Elérhetőségek

 Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok) Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 1) 516-224, (06 1) 311-640 Fax: (06 1) 516-225 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter (06 30) 941-6730; [email protected] Kaddebó Krisztina (06 1) 485-6914; [email protected] Kiss Ágnes (06 1) 485-6945; [email protected] Kovács Bea (06 1) 485-6800/6287 m.; [email protected] Kovács Zsófia (06 1) 485-6800/6289 m.; [email protected] Kövesi György (06 1) 485-6800/6220 m.; [email protected] Tóth József (06 1) 485-6916; [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Bala-ton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected]

Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected]

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. :(06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 E-mail: [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6720 Szeged, Arany János u. 7.  6701 Szeged, Pf. 429. /fax/üzenet: (06 62) 555-350, (06 62) 555-351 E-mail: [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet terülte a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település



Figyelmébe ajánljuk!

A

81

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2007. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Recommend Documents