Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

2006/12

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

A szerkesztő rovata Karácsonyi üdvözlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. évfolyam 12. szám

Pályázati lehetőségek 2

Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 3

A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 31 Nemzetközi pályázatok . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 33 Pályázati hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

Jelentések, tájékoztatók

Jogértelmezés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmezése . .. .. .. .. .. . 6 A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . . . . . . . . . . . 10

Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Aktuális hírek Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Településfejlesztés, -üzemeltetés A TeIR „Területi elemzések” alkalmazásának lehetőségei Önkormányzatok számára (3. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Összefogás a Homokháton . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 17 A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) 2006. évi felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Turisztika és sport Turizmusfejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és a formálódó regionális operatív programokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A sport kapcsolódási lehetőségei a regionális operatív programokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A magyar versenysport idei sikerembereit köszöntötte dr. Lamperth Mónika . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 28 Az átdolgozott Nemzeti Sportstratégiáról beszélt a miniszter . .. .. . 28 Európai miniszteri értekezlet a túlsúly ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Uniós pénzhez juthat a magyar sport is . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 29

38 39

Eseménynaptár, képzések Eseménynaptár . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 44

Figyelmébe ajánljuk! Kiadványajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Elérhetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 47 Forródrót-elérhetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 47 Felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 48

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

36 37

Kiadja a Duna Palota és Kiadó Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971, 441-1000/10-611,10-560 Fax: 469-2969, BM 10-568 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

A szerkesztő rovata

 Karácsonyi üdvözlet Az év vége általában mindenhol a számvetés ideje, visszatekintés az elmúlt esztendőre. Az önkormányzatok valamennyi munkatársa, a polgármesterek, jegyzők, köztisztviselők és a választott önkormányzati képviselők is sok feladattal és egyben lehetőséggel találták magukat szemben idén. Komoly erőpróbát jelentett a tavaszi országgyűlési és az őszi önkormányzati választások megszervezése, lebonyolításában való közreműködés. Szintén sok energiát emésztett fel az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó helyi, kistérségi fejlesztési programok összeállítása, a 2007–2013 között rendelkezésre álló uniós források lehívására való felkészülés. Reméljük, hogy az idei év tapasztalatai a következő évben megkönnyítik a helyi önkormányzatok munkáját, ehhez az Önkormányzati Tájékoztató szerkesztősége a maga eszközeivel továbbra is segítséget kíván nyújtani. Végezetül, ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket, sikeres, boldog új esztendőt és további jó együttműködést. (A szerkesztők)

XVI. évfolyam 11. szám • 2006. november

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató

Jogszabályváltozások

 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről

A

jogszabály száma és címe: 2006. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről

A jogszabály lényege: A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéseiből és az állam ezzel azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére szolgál. A törvény alapján elemi kárnak minősül a szántó, valamint a szőlő és a gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön az aszály, az árvíz, a belvíz és a fagykár. Elemi csapás a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30százalékos hozamérték-csökkenést okozó elemi kár. Kárenyhítő juttatást az erre irányuló szerződést kötő mezőgazdasági termelő igényelhet. Kárenyhítési szerződés megkötésére azon mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették. A törvény 4. §-a rögzíti, hogy mely esetben jogosult a szerződő fél kárenyhítő juttatásra. Amennyiben a szerződő fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált elemi kár miatt jogosulttá vált juttatásra, úgy részére a tárgyévet követő év március 1-jéig kell kifizetni:  az őt e címen megillető összeget, ha kárenyhítő juttatásra vált jogosulttá; vagy  a különbözetet, ha a 11. § (2) bekezdésének e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegű kárenyhítő juttatás illetné meg. A törvény alapján a szerződő fél az elemi kárt köteles bejelenteni, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó felülvizsgált igényt az elemi kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásaira, megállapítására és kifizetésére a törvény 6–9. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2006. november 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2006. november 10.)

A nyugellátások és baleseti járadékok emeléséről

A

jogszabály száma és címe: 224/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a nyugellátások és baleseti járadékok emeléséről

A jogszabály lényege: 2007. január 1-jétől 4 százalékkal kell emelni a kormányrendelet hatálya alá tartozó ellátási formákat, amelyeket 2007. január 1-je előtt állapítottak meg. Amennyiben egy személy részére több jogcímen folyósítanak ellátást, azokat külön-külön kell emelni. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2006. november 20.)

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről

A

jogszabály száma és címe: 225/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről

A jogszabály lényege: 2007. január 1-jétől 4 százalékkal kell emelni a kormányrendelet hatálya alá tartozó ellátási formákat, amelyeket 2007. január 1-je előtt állapítottak meg. Amennyiben egy személy részére több jogcímen folyósítanak ellátást, azokat külön-külön kell emelni. A rendelet egyes ellátási formáknál konkrétan meghatározza az emelés során kalkulált havi járadékok mértékét. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám, (2006. november 20.)




A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról

A

jogszabály száma és címe: 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról

A jogszabály lényege: A szociálisan rászorultak gázfogyasztásával, földgázalapú hőfelhasználásával, valamint távhőfelhasználásával kapcsolatos kiadások mérséklése érdekében alkotott rendeletet a kormány. Energiatámogatásra a rendelet alapján az a fogyasztó jogosult, akinek az egy fogyasztási egységre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ös�szegének három és félszeresét. A rendelet a fogyasztási egységet is meghatározza a háztartáson belüli arányszámok alapján, melyek eltérőek például a magasabb összegű családi pótlékban részesülők számára, valamint az egyedülálló szülők esetében. A támogatást csak a lakás céljára használt ingatlan esetében lehet igénybe venni és csak a szabályosan vételezett fogyasztásnál. A rendelet konkrét forintösszegben meghatározza a gáz és a távhő esetében is az egy MJ-ra eső támogatásokat. A felhasznált hőmennyiséget a szolgáltató havonta állapítja meg. A támogatásra jogosultságot a fogyasztó kérelmére a Magyar Államkincstár területi igazgatósága egyszerűsített határozattal állapítja meg. Hatálybalépés: 2006. november 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 142. szám (2006. november 22.)

A decentralizált források felhasználásáról

A

jogszabály címe és száma: 211/2006. (X. 20.) Korm. rendelet az EU Költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítéséhez szükséges decentralizált források felhasználásáról

A jogszabály lényege: Az előirányzat célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak megvalósulását szolgáló projektek előkészítése. Hatálybalépés: 2006. október 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2006. október 20.)

Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer

A

jogszabály címe és száma: 214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról

A jogszabály lényege: A hitelesített környezeti nyilatkozattal rendelkező természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer nyilvántartásába vétele Hatálybalépés: 2006. november 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 133. szám (2006. október 31.)

A termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról

A

jogszabály száma és címe: 76/2006. (X. 20.) FVM rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 55/2006. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról

A jogszabály lényege: A módosítás során a rendelet 3. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint változott: A díjfizetési kötelezettséget postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalási megbízással kell teljesíteni a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) e rendelet melléklete szerinti számlaszámára. A díj leróható a polgármesteri hivatal jegyzője vagy a körjegyzője előtt is az ajánlat benyújtásával egyidejűleg. Azonosító adatként az átutaláskor vagy a készpénz befizetésekor meg kell jelölni a díjfizetésre kötelezett nevét, a termőföld fekvése szerinti település nevét és a helyrajzi számot. Hatálybalépés: 2006. október 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2006. október 20.)




A nevelési-oktatási intézmények működéséről

A

jogszabály száma és címe: 11/2006. (XI. 10.) OKM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról A módosítás lényege: Az oktatási és kulturális miniszter novemberi rendeletével meghirdette a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programját. Ebben részt vehet az a kollégium, középiskola és szakiskola, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget, illetve államilag elismert szakképesítést szerezhessenek. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet új 39/H. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján a pályázó intézménynek a pályázatához csatolnia kell a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát. Az új 39/I. §-ban a miniszter a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját hirdeti meg. A programban részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. A pályázó intézménynek ehhez a pályázathoz is csatolnia kell a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát. Mindkét pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján fogja a miniszter meghirdetni. Hatálybalépés: 2006. november 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2006. november 10.)

Prémiumévek program

A

jogszabály címe és száma: 28/2006. (XI. 6.) PM rendelet a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról

A módosított jogszabály: a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet A módosítás lényege: A munkáltatók által benyújtott költségvetési megtérítési igénybejelentéseket a felügyeleti szerv összesíti és továbbítja a Pénzügyminisztérium felé. Emellett a tárgyév negyedik negyedévére vonatkozó igényekkel kapcsolatos rendelkezések is szabályozásra kerültek. Hatálybalépés: 2006. december 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 135. szám (2006. november 6.)



Jogértelmezés

 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmezése A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 25. számú módszertani állásfoglalás a határidőn túl benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatos eljárásról

A Ket. Szakértői Bizottsághoz eljuttatott felvetések szerint a gyors és egyszerű eljárásvitel alapelvével ellentétes, szövevényes és bonyolult eljárássorozat kialakulásához vezet a Ket. 104. §-ának (2) bekezdése, valamint a 30. §, a 98. § (3) bekezdése, továbbá a 109. § (2) és (3) bekezdései szabályainak együttes alkalmazása. Az eljárást tovább bonyolíthatja, ha a fellebbező igazolási kérelmet is csatol. Kérdésként merült fel, hogy a Ket. 104. §-ának (2) bekezdése alapján hozott döntés másodfokú hatóság által hozott elsőfokú döntésnek minősül-e, és ellene lehetőség van-e a bírósági felülvizsgálatra, vagy sem. Elsődlegesen fontos leszögezni, hogy a Ket. alapelveit a Ket. tételes rendelkezéseivel szemben, azok ellenében nem lehet érvényre juttatni. A Ket. 104. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határidőn túl benyújtott fellebbezést – ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő –, továbbá a nem a jogosulttól származó fellebbezést az egyébként elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az eljárás rendjére vonatkozóan a Ket. 104. §-ának (2) bekezdése ad iránymutatást. E szerint a benyújtott fellebbezést a másodfokú hatóságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ez a döntés a másodfokú hatóság által hozott elsőfokú végzés lesz. Elsőfokú a végzés azért, mert ebben a kérdésben korábban még egyetlen hatóság sem döntött. A Ket. 98. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel az így hozott végzés önálló fellebbezéssel támadható. Az ilyen fellebbezéseket az a közigazgatási hatóság bírálja el, mely a végzést hozó hatóság felügyeleti szerve. A részletezett szabályoknak megfelelően hozott elutasító végzés ellen további jogorvoslati lehetőség a bírósági felülvizsgálat. A Ket. 109. §-ának (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó fellebbezés esetén a megtámadott alaphatározattal szembeni fellebbezési jogot nem merítették ki. Ezzel szemben, ha az érintett a Ket. 104. §-ának (2) bekezdése alapján hozott végzés ellen élt fellebbezési jogával, akkor a fellebbezési jog kimerítésének jogi feltétele fennáll. A bírósági felülvizsgálat lehetőségénél ez utóbbi esetben kell vizsgálni a Ket. 109. §-a (3) bekezdésében foglaltak meglétét. Mindezek alapján nincs törvényi akadálya a felügyeleti szerv által hozott döntés bírósági felülvizsgálatának. Természetesen az ilyen ügyekben is előfordulhat egyéb (pl. igazolási vagy kézbesítési vélelem megdöntése iránti) kérelem benyújtása. Kétségtelen, hogy ezek az eljárási cselekmények esetenként az eljárás jelentős elhúzódásához vezetnek, kizárni azonban az ügyfeleket megillető ezen jogosultságokat a Ket. tételes rendelkezéseire figyelemmel nem lehet.

A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 26. számú módszertani állásfoglalás a jogorvoslat alakulásáról a birtokvédelmi végrehajtási ügyekben Birtokvédelmi ügyekben jogértelmezési kérdésként merült fel, hogy a végrehajtási szakban hozott végzések (pl. eljárási bírságot kiszabó, pénzegyenértéket megállapító, költségviselésre kötelező, végrehajtási kifogást elbíráló) ellen hogyan alakul a jogorvoslat lehetősége. A Ket. 109. § (2) bekezdése nem tesz különbséget az alapeljárásban és a végrehajtási eljárásban hozott végzések között, ezáltal kérdéses a fellebbezési jog biztosításának lehetősége. A birtokvédelmi ügyekben hozott jegyzői határozatok ellen ugyanis államigazgatási úton jogorvoslat nincs, ezáltal az ügyben hozott végzések is csak a bíróság előtt támadhatók. A közigazgatási úton való jogorvoslat hiányában kérdéses az is, hogy a hozott döntések kijavítására, kicserélésére, vagy kiegészítésére van-e lehetősége az eljáró hatóságnak. Egyes nézetek szerint erre csak akkor kerülhetne sor, ha a felsorolt lehetőségeket nem a Ket. jogorvoslatokról szóló fejezete tartalmazná. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 191. §-ának (1) bekezdése értelmében: akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A Ptk. 191. §-ának (4) bekezdése szerint a jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. A Ket. szabályai a birtokvédelmi eljárásban is alkalmazandóak.



Jogértelmezés

A Ket. 109. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Ez a rendelkezés nem tesz különbséget az alapeljárásban és a végrehajtási eljárásában hozott végzés között. A két végzésfajta közötti különbségre a Ket. 126. §-a utal. Ennek értelmében a Ket. rendelkezéseit a végrehajtásról szóló fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A hivatkozott törvényhelyek alapján tehát a birtokvédelmi eljárás során hozott közigazgatási végzés elleni általános jogorvoslat a bírósági felülvizsgálat. Kivétel ez alól a végrehajtási eljárásban hozott azon végzés, amely ellen a Ket. e fejezetében (a VIII. fejezetben) található külön szabályok szerint fellebbezésnek van helye. Ilyen – fellebbezhető – végzésekre utal a Ket. 142. §-ának (2) bekezdése is. Kétségtelen, hogy a Ket. a jogorvoslatokról szóló VII. fejezetében szabályozza a döntés kijavításának, kicserélésének és kiegészítésének lehetőségeit. A birtokvédelmi tárgykörben hozott döntések ellen – főszabályként – közigazgatási úton nincs jogorvoslati lehetőség, ami azonban nem zárja ki a Ket. 122–123. §-ainak alkalmazását ezekben az eljárásokban sem. Ebben a tekintetben a fejezetcím és a tételes törvényszöveg között nincs kizáró összefüggés.

A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 27. számú módszertani állásfoglalás a Ket. 112. §-a (6) bekezdésének értelmezéséről az újrafelvételi eljárásban hozható határozat tekintetében A különböző jogi eljárásokra vonatkozó törvények általában lehetővé teszik a jogerős határozattal lezárt ügy újbóli vizsgálatát, amen�nyiben az ügyfélnek csupán később jutott tudomására valamely, a határozat meghozatala előtt már meglévő, de az eljárásban még el nem bírált és az ügy eldöntése szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték. A közigazgatási eljárás tekintetében azonban sem az Ket., sem pedig az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (Áe.) nem rendelkezett az újrafelvételi eljárásról. Ennek az volt a magyarázata, hogy több évtizeden át a közigazgatási szervezeten belüli jogorvoslati rendszer kétfokozatú volt: az elsőfokú határozat ellen fellebbezést, míg a másodfokú határozat ellen panaszt (későbbi elnevezése szerint: felülvizsgálati kérelmet) lehetett benyújtani. Mivel e jogorvoslati kérelem előterjesztésére tág időhatárok között volt lehetőség, szükségtelennek mutatkozott az újrafelvételi eljárásnak mint önálló jogorvoslati fajtának az intézményesítése. Ehhez képest alapvetően megváltozott a helyzet, amikor – az érdemi határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztése mellett – sor került a felülvizsgálati kérelemnek a jogorvoslati rendszerből való kiiktatására. Ekkor ugyanis a törvényszerkesztők egy alkotmánybírósági határozat nyomán egy feladatra: a közigazgatási határozatok bírósági kontrolljának csaknem általánossá tételére összpontosítottak, s elkerülte a figyelmüket, hogy a felülvizsgálati kérelem jogintézménynek megszüntetése folytán rés keletkezik az Áe. jogorvoslati rendszerén. Az akkor elkövetett jogalkotási hiba kijavítására a Ket. megalkotásakor került sor. A Ket. az újrafelvételi eljárást – új jogintézményként – önálló jogorvoslati fajtaként beiktatta a jogorvoslati rendszerbe. Mivel a kifejtettek miatt ennek a közigazgatási eljárásjogban általános érvényű szabályozási előzménye nem volt, továbbá a nemzeti jogrendszer egységének lehetőség szerinti érvényre juttatása érdekében kézenfekvőnek látszott – a két eljárásfajta közötti különbségek figyelembevétele mellett – átvenni a polgári perrendtartásnak a perújításra vonatkozó szabályozási modelljét. Ennek megfelelően az újrafelvételi kérelem nem minősül valamiféle „szuperjogorvoslatnak”, amelyet a jogerős határozatot hozó közigazgatási szerv felettes szervének kell elbírálnia. A Ket. 112. §-ának (4) bekezdése egyértelműen kimondta: az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el. Ez a kategorikus szabály nem csupán arra az esetre vonatkozik, amikor az elsőfokú határozat emelkedett jogerőre, hanem akkor is irányadó, ha az ügyben másodfokú vagy – felügyeleti eljárás keretében, illetőleg ügyészi óvás nyomán – harmadfokú, az ügy érdemére vonatkozó közigazgatási határozat is született. A hivatkozott rendelkezés alkalmazásának egyetlen korlátja van: csak akkor alkalmazható, ha az eljárás közigazgatási ügyszakban zárult le. Amennyiben ugyanis a bíróság hozott érdemi határozatot, a Pp.-nek a perújításra vonatkozó szabályai az irányadók. [Ezt a Ket. 112. §-a (2) bekezdésének b) pontja is alátámasztja.] A 112. § (4) bekezdéséhez képest a (6) bekezdés szövege pontatlan és félreérthető. E bekezdés szerint ugyanis „az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatát módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat”. Ez a szöveg olyan látszatot kelt, mintha a felsorolt jogok az első fokon eljárt hatóságot csupán a saját határozata tekintetében illetnék meg. Valójában azonban a (4) és a (6) bekezdés látszólagos ütközése a jogszabály-értelmezés keretei között – a (4) bekezdésben foglalt szabály elsődlegességének érvényre juttatása mellett – feloldható. A helyes jogszabály-értelmezés szerint ugyanis a (6) bekezdésben foglalt jogkör az újrafelvételi kérelmet elbíráló hatóságot nem „a jogerős határozata”, hanem „a jogerős határozat” tekintetében illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy az ügyet érdemben lezáró határozatot az első, a másod- vagy a harmadfokon eljáró közigazgatási szerv hozta. Az utóbbinak csupán terminológiai szempontból van jelentősége: amíg ugyanis az első fokon eljárt szerv a saját határozatát „módosíthatja vagy visszavonhatja”, addig a felsőbb szintű hatóság határozatát „megváltoztatja vagy megsemmisítheti”. (A pontatlan szövegezés azonban a Ket. átfogó módosítása keretében korrekcióra szorul.) Könnyen elképzelhető, hogy egyes, az Áe. rendelkezésein felnőtt köztisztviselők a kifejtetteket afféle „szentségtörésnek” vélik, abból az alapállásból kiindulva: hogyan jön ahhoz az ügyben első fokon eljárt szerv, hogy a másod- vagy harmadfokon eljárt hatóság döntését megváltoztassa vagy megsemmisítse. Nos, ez kétségtelenül szokatlan, de ez az újrafelvételi (perújítási) típusú eljárások sajátossága. A bírósági szervezetben is az a tipikus, hogy a magasabb szintű bíróság vizsgálja felül az alacsonyabb szintű bíróság döntéseit, s nem fordítva. A Pp. azonban a perújítás esetében eltér ettől, s helyesen teszi. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


Jogértelmezés

A tárgyalt eseten ugyanis nem törvényességi vagy szakmai kérdés eldöntéséről van szó, hanem azt kell megvizsgálni:  az új bizonyíték (tény, adat) valóban csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott az ügyfél tudomására;  az valóban megvolt (fennállott-e) a határozat meghozatala előtt;  a szóban forgó bizonyítékot a döntést hozó hatóság valóban nem vette figyelembe (mivel előfordulhatott, hogy arról más forrásból tudomása volt);  a bizonyíték lényeges az ügy elbírálása szempontjából; s végül  annak ismerete az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna? Ez csupa olyan kérdés, amelyet az ügyben jogerős határozatot hozó szerv a döntéshozatal előtt nem vizsgált, mert – ha helytálló az újrafelvételi kérelem – nem volt róla tudomása. Egyébként pedig – s ez nem lényegtelen szempont – a 112. § (6) bekezdése szerint a hivatkozott bekezdés alapján hozott döntés ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. Így tehát az esetleges másodfokú határozatot hozó szerv eljárásjogi szempontból kerülhet olyan helyzetbe, hogy módjában áll felülvizsgálni az újrafelvételi kérelem alapján hozott határozatot.

A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 28. számú módszertani állásfoglalás az ügyfél iratbetekintési jogáról a helyszíni ellenőrzés során lefoglalt iratok, más tárgyi bizonyítékok esetén A Ket. Szakértői Bizottságához érkezett problémafelvetés szerint a Ket. 68. §-a és a 92. § (2) bekezdésének második mondata között nincs összhang: nem egyértelmű a helyszíni ellenőrzés alkalmával lefoglalt ügyféli iratbetekintési jog terjedelme. Továbbá kérdésként vetődött fel, hogy a hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat minden esetben az ügyfélnek kell-e visszaadni, függetlenül attól, hogy kitől foglalták le, s mi a teendő, ha a hatóság a visszaadás előtt tudomást szerez arról, miszerint jogtalanul birtokolta a bizonyítékot az a személy, akitől azt lefoglalták. A Ket. 92. §-a (2) bekezdésének első mondata kimondja, hogy a hatóság a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja, míg a második mondat szerint az ügyfél a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít. A 93. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha azokra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség. A probléma felvetője szerint a fenti két jogszabályhely előírása között nincs összhang, hiszen az első értelmében az ügyfél csak a nála lefoglalt iratokba tekinthet be, míg a második minden lefoglalt iratot, tehát olyan iratokat is neki rendel kiadni, s tesz ezáltal az ügyfél számára megismerhetővé, amelyet nem nála foglaltak le, amelyekbe a 92. § (2) bekezdés második mondata alapján még iratbetekintési joga sincs, nemhogy birtokolhatná azokat, akár átmenetileg is. A Ket. 87. §-a értelmében e törvény rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre a VI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Ket. 68. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A Ket. 68. §-ában az eljárás irataiba való betekintési jog általános szabályai szerepelnek, amelyhez képest a 92. § (2) bekezdése azon ügyfélre vonatkozó betekintési jogot rögzíti, akinél a helyszíni ellenőrzés megvalósul. A helyszíni ellenőrzés során lefoglalt iratokba való betekintési jog egyrészt azért illeti meg az ügyfelet, hogy pontosan tudja, mit foglaltak le, másrészt szüksége lehet az iratok lemásolására például amiatt, hogy a tevékenységét zavartalanul folytathassa. Az iratbetekintésre vonatkozó általános és speciális szabályok között a következő okokból nincs ellentét:  A lefoglalt iratok nem a maguk összességében minősülnek „az eljárás során keletkezett iratnak”, hanem azok között számos olyan irat, bejegyzés, feljegyzés lehet, amelyről csak az iratanyag részletes átvizsgálása során derül ki, hogy kapcsolatban áll-e a konkrét üggyel, vagy sem. A lefoglalás indoka esetenként pontosan az, hogy az eljáró hatóság a saját hivatali helyiségében, nyugodt körülmények között tudja az iratok közül azokat kiválogatni, amelyek a meghozandó döntés szempontjából bizonyítékul szolgálhatnak. A lefoglalt iratok összességébe tehát a hatóságon kívül kizárólag az az ügyfél tekinthet be, akinél az iratanyagot lefoglalták, hiszen az esetleges ellenérdekű ügyfélre nem tartoznának a konkrét ügy elbírálása szempontjából nem releváns adatok és iratok.  Azokról az iratokról és bejegyzésekről, amelyek a hatósági eljárás során bizonyítékul szolgálhatnak, a helyszíni ellenőrzést végző hatóság – akár sor kerül lefoglalásra, akár nem – másolatot készít, és azokat az ügyiratokhoz csatolja. Erre egyrészt az esetleges jogorvoslati eljárás szempontjából van szükség, másrészt pedig pontosan azért, hogy érvényre juthasson az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési joga, akinek ekként – a 68. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal – lehetősége nyílik az említett iratanyag tartalmának megismerésére. A hatósági ellenőrzést az ügyfélnél folytatják le, s ennek során az ügyfél birtokában lévő iratokat, egyéb tárgyi bizonyítékokat foglalja le a hatóság (azaz mindig az eljárás alá vont ügyféltől). Éppen ezért értelmezhetetlen, hogy a hatóság mástól foglaljon le, illetve másnak adjon vissza lefoglalt bizonyítékot. A közigazgatási szerv az eljárása során nem jogosult vizsgálni, hogy az irat, illetve a tárgyi bizonyíték jogszerűen van-e valakinek a birtokában. Természetesen, ha a bárminemű visszásságot észlel, akkor hivatalból köteles megkeresni az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szervet, s egyúttal átadja a lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat a megkeresett szervnek. XVI. évfolyam 11. szám • 2006. november


Jogértelmezés

 A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése

A helyi önkormányzati választásokat követően a többcélú kistérségi társulások elnökének és elnökhelyettesének személyében bekövetkezett változások miatt kialakuló helyettesítés rendje A többcélú kistérségi társulás működése, a társulási tanács feladat- és hatásköreinek gyakorlása, valamint a társulási tanács tisztségviselőinek feladatellátása az önkormányzati választásokat követően – főszabály szerint – folytonos. A társulás szervezetének, működési rendjének kialakítása a helyi sajátosságokra figyelemmel történik. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (Kttv.) 5. §-ának (3) bekezdése szerint a társulási tanács az alakuló ülésén titkos szavazással a tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, és meghatározza a helyettesítés rendjét. Előfordulhat, hogy az elnök és az elnökhelyettes tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, ezért szükséges, hogy a szervezeti és működési szabályzat rendelkezzen a helyettesítési feladatok ellátásról – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 31. §-ában foglaltakhoz hasonlóan. Ebben az esetben az önkormányzati választásokat követően a társulási tanács elnökének és elnökhelyettesének személyében bekövetkezett változás miatt a társulási tanács következő üléséig a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy jogosult a társulás nevében eljárni. Az azonban szükséges, hogy ezt a személyt az önkormányzati választásokon ismét polgármesternek válasszák meg, ugyanis a Kttv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. Előfordulhat az is, hogy az önkormányzati választásokat megelőzően a társulási tanács az ügyviteli feladatok ellátására megbízást ad meghatározott személy részére (pl. amennyiben a társulás tagjai úgy döntenek, hogy a társulási tanács tisztségviselőinek mandátumát az önkormányzati választási ciklus időtartamára határozzák meg). Ebben az esetben a megbízott jogosult az átmeneti időszakban a társulás nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni, valamint összehívni a társulási tanács ülését, és azt vezetni az elnök megválasztásáig. Ez a szabály azonban úgyszintén csak akkor alkalmazható, ha a megbízott személyt az önkormányzati választásokon ismét polgármesternek választották meg, figyelemmel a Kttv. 5. §-ának (2) bekezdésére. A Kttv. 5. §-ának (2) bekezdése az alakuló ülés megtartását a többcélú kistérségi társulás megalakulása esetére írja elő. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati általános választásokat követően nincs szó a társulás megszűnéséről, ezért ebben az esetben alakuló ülésre sincs szükség, de értelemszerűen alkalmazni lehet ezeket a szabályokat. Végső soron, amennyiben nincs sem a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítési feladatokat ellátó személy, sem az átmeneti időszakra az ügyviteli feladatok ellátására megbízott személy, akkor az alakuló ülés szabályainak figyelembevételét tartjuk jogszabályszerűnek, amely szerint a székhelytelepülés polgármestere hívja össze és vezeti az elnök megválasztásáig a társulási tanács ülését, s látja el az ügyviteli teendőket. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra ÖTM, Önkormányzati Főosztály

A rovatban megjelenő jogértelmezések szakmai vélemények, és mint ilyenek, az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmasak, kötelező erővel nem bírnak. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


10

Jogértelmezés

 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései

A Vhr. támadott szabálya az Öotv. koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette egy adott önkormányzat előzetes döntését. [63/2006 (XI.23.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó-, ingatlanvagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja alkotmányellenes, és ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette. Az indítványozó előadta, hogy a felfüggesztett eljárás felperesének megbízási szerződését a házi gyermekorvosi körzet szerint illetékes önkormányzat 2001. szeptember 30. napjával felmondta, és ezért a felperes a működtetési jog alapján nem gyakorolta a tevékenységét. Az illetékes Megyei Orvosi Kamara 2002. október 15-i határozatával az adott házi gyermekorvosi körzetbe egy másik orvosnak engedélyezett működtetési jogot. A felperes keresetlevelében ennek a kamarai határozatnak a hatályon kívül helyezését kérelmezte arra hivatkozva, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (Öotv.) nem teszi lehetővé működtetési jog engedélyezését a háziorvosi körzet betöltetlensége címén abban esetben, ha az ott működő orvos működtetési joga nem szűnt meg. Az indítványozó szerint a felperes által hatályon kívül helyezni kért határozat alapja a Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja, amely a háziorvosi körzet betöltetlenségéről szól. A Vhr. támadott szabálya olyan rendelkezést tartalmaz, amelyre az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján nem volt felhatalmazás. A támadott szabály lehetőséget biztosított a Magyar Orvosi Kamarának, hogy másik orvos részére adjon ki újabb működtetési jogot, és ezzel a működtetési jog első jogosultja számára lehetetlenné tette a működtetési joggal való rendelkezést. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Öotv. 7. §-ának (3) bekezdése az a) pontban felhatalmazást adott a kormánynak többek között arra, hogy meghatározza „a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit”. A Vhr. 4. §-ának (3) bekezdése a támadott d) pontban azt írja elő, hogy a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez egyéb iratokon kívül mellékelni kell „tartósan betöltetlen vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén: az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről”. Az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a működtetési jog a Magyar Orvosi Kamara által adott olyan önálló orvosi tevékenység végzésére vonatkozó jog, amely orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettség keretében háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos nyújtotta egészségügyi ellátást jelent. A 2. § (1) bekezdése szerint az önálló orvosi tevékenységet a működtetési jog megadása után a háziorvos az önkormányzat rendeletében meghatározott körzetben csak személyesen folytathatja. A Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja a működtetési jog megszerzésének feltételévé teszi, hogy a kérelmező mellékelje az illetékes önkormányzat képviselő-testületének határozatát a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve ha újonnan létesített háziorvosi körzetről van szó, akkor az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról. Ez a rendelkezés eltér az Öotv.nek a szabályozási módjától, amely nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel. Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a kormánynak adott felhatalmazás nem terjedt ki arra, hogy a törvény szabályozási módjától eltérjen. A Vhr. támadott szabálya az Öotv. koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette egy adott önkormányzat előzetes döntését. Az Öotv. szabályozásától való ilyen eltérés a felhatalmazás keretein való túllépést jelent, és ezért sérti a jogállamiság elvét. Ezért az Alkotmánybíróság a Vhr. 4. § (3) bekezdése d) pontjának alkotmányellenességét megállapította, és ezt a rendelkezést megsemmisítette.

A helyi önkormányzat az általa nyújtott gyermekétkeztetési támogatás meghatározásánál köteles figyelemmel lenni a törvényben foglaltakra, s a törvényi szinten már elrendelt normatív térítési díjkedvezményre. A helyi önkormányzat ugyanakkor nem köteles arra, hogy a törvényalkotó által támogatottakat ismételt kedvezményben részesítse. [898/D/2003. AB határozat] Az indítványozó a megyei bíróság közigazgatási határozatának felülvizsgálata iránt indított perrel összefüggésben alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben indítványozta a közgyűlés pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendeletében (Ör.) a 19. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását. Az Ör. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja az indítványozó nézete szerint olyan alapon zár ki a térítési díjtámogatásból egyes családokat az élethelyzetükre tekintet nélkül, hogy hány gyermeket nevelnek. Álláspontja szerint a támadott szabályozás lehetőséget ad XVI. évfolyam 11. szám • 2006. november


Jogértelmezés

11

szubjektív jogalkalmazói döntésekre, kiszámíthatatlan a családi és az egyéni egzisztenciális döntésekre nézve, így azok tervezhetetlenné válnak, ezáltal sérül a jogbiztonság elve. Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panasz nem megalapozott. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyből megállapítható, hogy a kereseti kérelem étkezési térítési támogatási jogosultság megállapítására irányult. Az Ör. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint térítési díjhozzájárulásban részesíthető az a gyermek, illetőleg nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgató, aki normatív térítési díjkedvezményben nem részesül, feltéve, ha családja a térítési díj megfizetésére önhibáján kívül képtelen, a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét és a család a megélhetését biztosító vagyonnal nem rendelkezik. A jogerős ítélet szerint az indítványozó három kiskorú gyermeke normatív térítési díjkedvezményben részesült, az Ör. pedig a normatív kedvezményben részesülők további támogatását nem teszi lehetővé. A kifogásolt rendelkezésnek az „aki normatív térítési díjkedvezményben nem részesül” fordulata egy továbbutaló szabály, e fordulat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) vonatkozó rendelkezéseire hívja fel a figyelmet. Az Alkotmánybíróság a 11/2006. (III. 11.) AB határozatban már foglalkozott az ún. „exhortatív, figyelemfelhívó” normák alkotmányosságának kérdésével, és az alábbiakat állapította meg: „A »ha törvény másként nem rendelkezik« fordulatnak az itt vizsgált esetben továbbá exhortatív, figyelemfelhívó szerepe is van. Alkalmazásával a törvényhozó emlékeztetni kívánja a jogalkalmazót – és a jogkereső közönséget – arra, hogy lehetségesek a törvényben foglalt szabályt kiegészítő, vele együtt szükség esetén alkalmazandó szabályok. (…) Ilyen figyelemfelhívó-emlékeztető jogszabályi fordulatok alkalmazása – célszerűségi kérdés lévén – a törvényhozó döntésén múlik, használatuk alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható.” Az Ör. 19. §-ának (1) bekezdése – mint a Gyvt.-nél alacsonyabb szintű jogforrás – foglal magában továbbutalást a gyermekétkeztetés térítési díjához kapcsolódó, törvényben meghatározott kedvezmény feltételrendszerére. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja nem sérti a jogbiztonság és normavilágosság elveit, ezért ebben az összefüggésben az indítványt elutasította. Az indítványozó szerint az Ör. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvébe is ütközik. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt fordulat – „aki normatív térítési díjkedvezményben nem részesül” – a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése által meghatározott négy személyi kört zár ki az egyéni rászorultságon alapuló személyi térítési díjkedvezményhez a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokból: a) azokat, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, amelynek feltételeit a Gyvt. 19. §-a határozza meg, és akik esetében a rászorultságukat a törvény deklarálja; b) a három- vagy többgyermekes családok gyermekeit; c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket; d) a kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülő gyermekeket. A Gyvt. 148. §-a alapján az is megállapítható ugyanakkor, hogy a fenti személyi kör az intézményi térítési díj vonatkozásában normatív kedvezményben részesül. A helyi önkormányzat az általa nyújtott gyermekétkeztetési támogatás meghatározásánál köteles figyelemmel lenni a törvényben foglaltakra, s a törvényi szinten már elrendelt normatív térítési díjkedvezményre. A helyi önkormányzat ugyanakkor nem köteles arra, hogy a törvényalkotó által támogatottakat ismételt kedvezményben részesítse. A helyi önkormányzat tárgyilagos mérlegelés szerint döntött úgy, hogy nem ad gyermekétkeztetési támogatást azoknak, akik normatív kedvezmény formájában mindezt már megkapták. Így az utóbbiak nincsenek kizárva a gyermekétkeztetési támogatásból, csak a kedvezményt nem a helyi önkormányzattól, hanem a törvény alapján kapják meg. Ezzel a szabályozással tehát a helyi önkormányzat – figyelemmel a törvényi szabályozásra is – éppen egyenlő feltételeket teremtett. Az Alkotmánybíróság vizsgálata alapján megállapította, hogy a helyi jogalkotó a törvény felhatalmazását nem lépte túl, és a kifogásolt szabályozás nem valósít meg alkotmányellenes megkülönböztetést. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra ÖTM, Önkormányzati Főosztály



12

Településfejlesztés, -üzemeltetés

 A TeIR „Területi elemzések” alkalmazásának lehetőségei Önkormányzatok számára (3. rész)

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság által fejlesztett és üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) települési önkormányzatok számára nyújtott lehetőségeiről beszámoló cikksorozat első részében a rendszer általános bemutatására, a másodikban a „Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek” nevű modul ismertetésére került sor. A cikksorozat harmadik részében a gyorsan előállítható területi információk körénél maradva, a „Területi elemzések” menü alkalmazását vizsgáljuk meg.

1. kép. A „Területi elemzések” elérhetősége a TeIR-ben

Amennyiben komplex statisztikai elemzésekre van szükség úgy, hogy az ezekkel kapcsolatos különböző paraméterek összeállítására nincsen idő vagy lehetőség, akkor az előre definiált statisztikai mutatókat különböző területi szinten rendelkezésre bocsátó „Területi elemzések” kínál hatékony megoldást. Az alkalmazás segítségével a területi elemzéssel foglalkozó szakemberek által képzett mutatókból országos, regionális, megyei és kistérségi területi elemzések készíthetőek.




13

2. kép. A „Területi elemzések” alkalmazás

A különböző elemzések kapcsán előállított kartogramok és diagramok kiadványokba, pályázatokba helyezve tartalmas elemként gazdagíthatják azokat. Kiragadva az önkormányzatok működéséből néhány gyakori szituációt, megvizsgáljuk, hogy milyen támogatást nyújthat a „Területi elemzések” alkalmazás a turisztikai vagy a társadalmi szolgáltatások vonatkozású pályázat elkészítése során. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy Nógrád megyei falu vagy község a turizmust ösztönző, a szálláshelyek férőhelyeinek számát, illetve a szolgáltatások bővítését is magában foglaló fejlesztés forrásaihoz szeretne hozzájutni, ehhez kapcsolódó pályázat készül. Különösen hangsúlyozni kívánják a külföldi vendégek részvételnek ösztönzését. Akár kulcsszavas kereséssel, akár a főbb témakörök szerint szelektálva a „Területi elemzések” alkalmazásban néhány másodperc alatt leszűrhetők a releváns mutatók. Ha a „100 000 lakosra jutó külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken”, illetve a „10 000 főre jutó vendéglátóhelyek” mutató használatával kartogramot generálunk, akkor a legfrissebb 2005. évi adatokkal jól ábrázolható, hogy Nógrád megye az előbbi szempontból kedvezőtlen helyen, az utóbbi szempontból pedig a középmezőnyben helyezkedik el.

3. kép. A 100 000 lakosra jutó, külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken hazánk megyéiben



14


4. kép. A 100 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma hazánk megyéiben

Figyelemre méltó tendenciát tükröz a „100 000 lakosra jutó külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken” mutató hosszabb időszakra vizsgálva. A városok tekintetében egyértelmű csökkenés mutatható ki, csak a községek helyzete javult valamelyest. Szécsény kistérség esetén a községek külföldi vendéglátásában elfoglalt szerepének növekedése még inkább szembetűnő.

5. kép. A 100 000 lakosra jutó, külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Nógrád megyében

6. kép. A 100 000 lakosra jutó, külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Szécsényi kistérségben




15

Amennyiben az alkalmazás segítségével kistérségi szinten összevetjük az egy lakosra jutó belföldi jövedelmet a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek számával, akkor látható, hogy összehasonlításban a többi kistérséggel szemben a Szécsényi kistérségben az egy lakosra jutó belföldi jövedelem alacsony, a vendéglátóhelyek számát tekintve viszont az élmezőnybe tartozik. Csupán néhány kartogram és diagram gyors letöltését mutattuk be az alkalmazás segítségével, de már ezek is meggyőző részét képezhetik egy összetettebb pályázatnak: például előrevetíthettük Szécsény kistérség községeinek a külföldi vendégellátásban betöltendő jövőbeli szerepét, vagy kimutathattuk, hogy a vendéglátóhelyek számszerű növekedésével szemben azok szolgáltatásainak színvonalát érdemes bővíteni. Áttérve a „Területi elemzések” alkalmazás „társadalmi szolgáltatások” kategóriájú mutatóira, vegyük alapul Nógrád megye Bátonyterenyei kistérségét, ahol mind az egy lakosra jutó belföldi jövedelem, mind pedig a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma mutató a legalacsonyabb értéket mutatja. Számtalan egyéb adaton kívül ezek is igazolják, hogy a megye leginkább hátrányos helyzetű kistérségéről lehet szó.

7. kép. A 100 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma Nógrád megye kistérségeiben

8. kép. Az egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelem Nógrád megye kistérségeiben

A több mint hatvan előre összeállított mutató közül az egészségügyi és szociális ellátás, továbbá az oktatás alkategóriákban lehet az elemzések szempontjából lényegesek közül a legmegfelelőbbet kiválasztani. Megfigyelhető, hogy a gazdaságilag legelmaradottabb kistérség e mutatók szerint is kedvezőtlen képet fest. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


16


A különböző mutatók itt is közvetlenül diagramok vagy kartogramok formájában érhetők el.

9. kép. A szociális alapellátás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők 1000 lakosra jutó száma

10. kép. A önkormányzatok által nyújtott rendszeres szociális segély 100 lakosra jutó összege

Nyilvánvalóan az összefüggések hiteles feltárása mélyebb elemzést kíván, de egy-egy kiragadott, statisztikai adatokkal alátámasztott, igen rövid idő alatt előállítható kartogram vagy diagram is jelentősen hozzájárulhat egy-egy pályázat vagy kiadvány színvonalához. A cikksorozat következő részében a mélyebb felhasználó ismereteket megkövetelő, jóval összetettebb működésű és elemzési lehetőségeket kínáló alkalmazással, az „Interaktív elemzővel” folytatjuk a TeIR bemutatását. Juhász Géza Péter, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Informatikai és Információszolgáltatási Igazgatóság Területi Információszolgáltatási Osztály 1111 Budapest, Budafoki út 59. ([email protected])




17

 Összefogás a Homokháton A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Homokháti Programcentruma és kiterjedt partneri hálózata több mint öt éve dolgozik – a Homokháti speciális célprogram keretében – a Hátság kedvezőtlen adottságaiból adódó hátrányok mérséklésén. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által támogatott célprogram 2006. évi fejlesztési területeit, tartalmi elemeit az alábbi ábrával szemléltetjük. A célprogram ez évi szakaszában számos új kezdeményezés indult el, valósult meg, és az érdekazonosság mentén való együttműködések szép eredményt hoztak. Ezek sorából néhányat kiemelünk:

Homokháti tanyák úton a piacra

Barangolás tanyákon

Térségi értéktár

Térségi tudástár

Biotermék ajánló, virtuális piac és PR anyag

Homokháti „kapuház”

Helyi vállalkozók, gazdálkodók képzése

Forrás szolgálat kialakítása a térségben

Túraútvonalak tematikus térképe

 Virtuális szervező és szolgáltató hálózat kialakításának segítése falusi-tanyai vendéglátás bázisán A projekt keretében célul tűztük ki egy olyan virtuális hálózat kialakítását, mely a falusi-tanyai vendéglátásra alapozottan képes mozgósítani és megjeleníteni az idegenforgalmi szolgáltatások területén működő vagy aktivizálható célcsoportokat, beleértve a beszállító kézműveseket és gazdálkodókat is. Projektünk menedzsmentfeladatait a Kiskun Vidékfejlesztési Társulás (Kiskunfélegyháza) látta el, széles körű partneri együttműködéssel önkormányzatok, kistérségi menedzserek, civil szervezetek tevőleges részvételével.

A közös munka eredményeként létrejött – az országosan egyedülálló – www.homokhatsag.hu internetes portál. A honlap Homokhát 100 települése 180 magánszálláshelyéről, 60 tanyai gazdaságáról, 60 kézműves műhelyéről, 320 rendezvényéről, 120 turisztikai látnivalójáról ad naprakész információkat. Az információkat térképek (GPS-pontok), gazdag fotóanyag teszi teljessé. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


18


 Tanyai gazdaságok direkt értékesítési tevékenységének előmozdítása a „Kamra-túra” piaci bevezetésével

A Programcentrum és partnerei – Bács Agrárház Kht., Törteli Gazdák Vendégváró Egyesülete, Homokháti Mangalicatartók Egyesülete (Ásotthalom), Kiskunsági Hagyományőrző Kézműves és Turisztikai Egyesület (Kerekegyháza) – a projekt keretében nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy az évek során a program mentén kialakult gazdálkodói kört szorosabb együttműködésre bírva elindítsa a hálózatosodás útján. Feladatunk a tanyai-falusi gazdaudvarokon saját termékeiket kínáló gazdák hálózatának kialakítása, a gazdaudvarok kínálatának a www.kamra-tura.hu internetes honlapon való megjelenítése. A hálózat tagjai számos segítséget kaptak, hogy a fogyasztói igényeknek és a jogszabályi előírásoknak megfeleljenek. Többek között kiadtunk a Homokháti Füzetek XII. elemeként egy, a legfontosabb előírásokat tartalmazó ismeretterjesztő anyagot, „kontakt napokat” szerveztünk, tanfolyamot indítottunk, és a hálózat tagjai részt vehettek egy burgerlandi tanulmányúton is.

Húsz gazdaságban referenciajelleggel kialakítottunk egy egyszerűsített minőségbiztosítási rendszert.




19

Az előbbi két projektünk párhuzamos indítása tudatos döntés eredménye: a cél tájegységünk idegenforgalmi és termékkínálatának együttes megjelenítése:

„Válasszon programot! Válasszon terméket!”  Több települést érintő kezdeményezések integrálása a Homokhát célprogramba A projekt keretében három-három homokháti településcsoport (Törtel–Kocsér–Kőröstetétlen, Bugac–Fülöpjakab–Jakabszállás, Mórahalom–Ásotthalom–Öttömös) önkormányzati, civil és vállalkozói részvétellel, műhelymunka keretében, mentori segítséggel kidolgoztak egy-egy integrált fejlesztési csomagot/projektfüzért. A projektfüzérekből egy-egy kiválasztott kis projekt meg is valósult.

A mórahalmi csapat:  elkészítette a „Homokhát kincsei” logót és az arculati kézikönyvet;  összeállította az Öttömösi zöldség-gyümölcs tárház tervdokumentációját.



20


A bugaci csoport:  elkészítette és közreadta a „Barangolás tanyákon” című, magyar és német nyelvű idegenforgalmi kínáló reklámanyagot (nyelvenként 3000 példányban). A törteliek összefogásuk eredményeként:  elkészítették és közreadták a „Drót” című kiadványt magyar nyelven 2500 példányban, valamint az azt összegző angol nyelvű szórólapot 1500 példányban. Napjainkra elmondhatjuk: megvalósult az a törekvésünk, hogy tevékenységünk eredményei a Homokhát valamennyi településén tetten érhetők legyenek. Az összehangolt együttműködések eredményeként a Homokhát 100 településének mindegyike részt vett legalább egy projektben, és a települések több mint fele kettő vagy annál több projekt részese volt (a megvalósult projektek számát településenként lásd a térképen).

Homokhátsági települések, 2006 1 2-3 4-5 6-7

Tápiószentmárton

Tápiószõlõs

Pilis

Újszilvás

Nyáregyháza Albertirsa Ceglédbercel

Újhartyán

Dánszentmiklós Cegléd Abony

Hernád

Dabas

Mikebuda Pus ztavacs

Örkény Csemõ

Törtel

Kõrös tetétlen

Nyárs apát

Táborfalva

Felsõlajos

Tatárs zentgyörgy

Jászkarajenõ Lajos mizs e Ladánybene

Nagykõrös

Kocsér

Kunbaracs Kunadacs Tiszakécske Szentkirály

Kerekegyháza

Fülöpháza

Lakitelek

Kecskemét

Nyárlõrinc

Ballós zög Ágas egyháza

Város föld Helvécia

Izs ák

Tiszaalpár Kuns zállás Soltszentimre

Fülöpjakab

Jakabs zállás Orgovány Csengõd

Kis kunfélegyháza Páhi Bugacpus ztaháza

Akasztó

Tabdi

Gátér

Bugac Kas kantyú

Felgyõ

Bócsa

Móricgát

Kis kõrös

Petõfis zállás Tömörkény

Pálmonos tora

Szank

Csanytelek

Jászszentlászló

Soltvadkert Pus ztaszer Tázlár

Kecel

Csengele

Baks

Pirtó

Kis telek

Ópus ztas zer

Harkakötöny Kömpöc Imrehegy

Kis kunmajsa Kis kunhalas Csólyospálos

Csás zártöltés

Balás tya Zsana Forráskút Kéles halom

Kunfehértó

Üllés Zsombó

Pus ztamérges Balotaszállás

Bordány

Ruzs a Zákánys zék Öttömös Domas zék

Mórahalom Ás otthalom

É Készítette: a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, 2006

1: 400 000

A programot gesztoráló Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara eredményként tartja számon, hogy a működtető menedzsment és a partneri kör kiterjedt tapasztalatokra és gyakorlatra tett szert, ami jól kamatoztatható hasonló nagyságrendű programok megvalósítása során. A Homokhátság gazdálkodói, a különböző célterületeken tevékenykedők széles körben alakítottak ki együttműködéseket, jelentős előrelépést tettek a hálózatosodás területén. A célprogram a gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket közvetített a gazdálkodók számára, a minőségi termékek előállítása, az alternatív jövedelemszerzés területén. A tájegység programban közreműködő szereplői tájékozódhattak a vidékfejlesztés, a közösségi marketing terén, és ismereteket szerezhettek az alkalmazható módszerekről és a lehetséges eszköztárról egyaránt. A program betölti inkubációs szerepét: számos új kezdeményezést indított el, amelyek kisebb közösségi befektetésekkel, „utógondozással” önállóan is életképesek. Összeállította: Nagy Lászlóné programmenedzser, Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara




21

 A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) 2006. évi felhasználása

A 2006. évi költségvetési törvényben szereplő decentralizált támogatási előirányzatok közé tartozott a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC). A célelőirányzat rendeltetései:  a társadalmi, gazdasági és jelentős térbeli esélyegyenlőtlenségek mérséklése;  az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;  a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése. A regionális fejlesztési tanácsok pályázati rendszerben egyrészt a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési programok keretének, másrészt a decentralizált szakmai fejlesztési programok keretének szabadon felhasználható forrásai terhére nyújthattak támogatást 2006-ban. A pályázati felhívásokat és a pályázatokat elbíráló értékelő szempontrendszert a regionális fejlesztési tanácsok 2006. január 15-ig tehették közzé. A pályázatokat február 15-ig lehetett benyújtani, míg a döntéshozatalra március 31-ig kerülhetett sor. Amennyiben február 15-ig nem érkezett be a regionális fejlesztési tanácsokhoz a biztosított keret összegét elérő pályázat, és a március 31-i döntési határidőig forráshiány miatt a regionális fejlesztési tanács nem utasított el pályázatot, úgy a regionális fejlesztési tanácsok jogosultak voltak a pályázati felhívások ismételt megjelentetésére. Az ismételten megjelentetett pályázati felhívások esetén a pályázatokat április 30-ig nyújthatták be a pályázók, amelyekről a regionális fejlesztési tanácsok június 30-ig hozhattak döntést. A regionális fejlesztési tanácsok 2006. január 15-ig 11 pályázatot írtak ki 17,8 milliárd forint értékben, ami a 2007-re és 2008-ra vállalható kötelezettségvállalási lehetőségeket is magában foglalta. A második körben már csak két pályázati kiírást kellett megismételni. A felzárkóztatás elősegítésére a decentralizált területfejlesztési programok kerete terhére pályázatot kizárólag a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett és átmenetileg kedvezményezett kistérségekben, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben meghatározott településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújthattak be a pályázók. A decentralizált szakmai programok terhére a kedvezményezett kistérségeken és településeken kívül a területfejlesztés szempontjából nem kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések támogatására is lehetett pályázni, elősegítve a horizontálisan jelentkező igényeknek megfelelő decentralizált döntéseket. A regionális fejlesztési tanácsokhoz 2006. évben 2209 darab pályázat érkezett, amellyel 52,5 milliárd forint támogatást igényeltek 96,9 milliárd forint beruházás megvalósításához. A regionális fejlesztési tanácsok döntései alapján összesen 991 darab pályázat nyert támogatást, így 44,4 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg 18,3 milliárd forint értékű támogatásból. A rendelkezésre álló forrást (17,8 milliárd forint) növelte az évközbeni lemondásból és egyéb okból felszabadult pénzösszeg, így kerülhetett sor összesen 18,3 milliárd forint támogatás kiosztására. Az 1. ábra (lásd a következő oldalon) szerint a regionális fejlesztési tanácsok által 2006. évben megítélt támogatások elsősorban az ország kevésbé fejlett régióinak kistérségeibe összpontosultak, ami az egyes régiókban rendelkezésre álló források differenciált nagyságának köszönhető. Ezek alapján megállapítható, hogy a célelőirányzat rendeltetése megvalósulni látszik, hiszen több támogatásban részesülnek a kedvezményezet térségben lévő települések, így csökkenthető a társadalmi és gazdasági esélyegyenlőtlenség.

Decentralizált területfejlesztési program A decentralizált területfejlesztési programokon belül a 2005. évihez képest kevesebb célra lehetett pályázni. Ezek a következők voltak:  munkahelyteremtő beruházások;  önkormányzati fejlesztések, ezen belül a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztések, termelő infrastruktúra fejlesztése,  humán infrastruktúra fejlesztése – beleértve az automata lélegeztetővel ellátott életmentő készülékek beszerzését – különös tekintettel a gazdaságfejlesztéssel összefüggő beruházásokra;  turisztikai beruházások;  turisztikai vonzerővel bíró rendezvény.



22


R egionális T R F C -ből megítélt támogatás, 2006

J el m agyar áz at millió Ft 200 - 3973 80,1 - 200 40,1 - 80 20,1 - 40 0 ,1 - 20 0

1. ábra

2006-ban 743 pályázat 12,2 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek segítségével 38,1 milliárd forint beruházás valósulhat meg. A támogatásban részesített pályázatok célok közötti megoszlását (2. ábra) megvizsgálva megállapítható, hogy a megítélt támogatások több mint fele az infrastruktúra-fejlesztést szolgálja. A nyertes pályázatok közül 39,8 százalék humáninfrastruktúra-fejlesztést, míg 12,6 százalék termelőinfrastruktúra-fejlesztést kíván megvalósítani.

39,7

23,0 13,0

12,6

10,8

Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények

Turisztikai beruházások

Humán infrastruktúra fejlesztések

Termelő infrastruktúra fejlesztések

0,9

Kistérségi elérhetőséget javító fejlesztések

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 -

Munkahelyteremtés

megoszlás (%)

Támogatott pályázatok célok közötti megoszlása (%)

célok 2. ábra

A megítélt támogatások célok szerinti összegét bemutató diagram (3. ábra, lásd a következő oldalon) is azt támasztja alá, hogy az infrastrukturális beruházások részesültek a legtöbb támogatásban. A turisztikai célok összességében a támogatásban részesített pályázatok 33,8 százalékát teszik ki, ez mégis csak az összes megítélt támogatás 7,2 százaléka, ami 879,7 millió forint támogatást jelent. Ez azt mutatja, hogy a pályázók többnyire kisebb fejlesztésekhez kaptak támogatást, az egy pályázatra eső átlagos támogatás összege csak 3,4 millió forint volt.




Megítélt támogatások összege célok szerint 7 000,0

23

(millió Ft )

6 276,3

6 000,0 millió Ft

5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0

2 797,0

2 063,3

1 000,0

611,1

240,7

268,6 Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények

Turisztikai beruházások

Humán infrastruktúra fejlesztések

Termelő infrastruktúra fejlesztések

Kistérségi elérhetőséget javító fejlesztések

Munkahelyteremtés

-

célok

3. ábra

A térségi együttműködésre példaként említhető, hogy az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2006. évben pályázatot hirdetett decentralizált területfejlesztési program terhére 82,1 millió forint értékben. Az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács külön-külön 28,8 millió forintot, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pedig 24,5 millió forintot irányzott elő a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településeken megvalósuló projektekre. A döntés során 34 darab pályázat 82,035 millió forint támogatásban részesült, így 134,067 millió forint értékű beruházás valósulhat meg.

Decentralizált szakmai fejlesztési programok A decentralizált szakmai fejlesztési programokból a regionális fejlesztési tanácsok az alábbi jogcímeken nyújthattak támogatást:  idegenforgalmi fejlesztések;  autópálya-építést segítő közmunkaprogramok támogatása;  nemzeti park közmunkaprogramok támogatása;  köztisztviselők és pedagógusok internet-hozzáférésének támogatása;  háromszoros esélyteremtés – a szociális ellátórendszer fejlesztése program támogatása;  belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése  kerékpárutak fejlesztése;  a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, amely új elemként jelent meg ebben az évben. A 2006. évben felhasználható keret 3,0 milliárd forint volt, továbbá a 2006. évi költségvetési törvény alapján a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére 2007. és 2008. évekre további 3,5 milliárd forint kötelezettséget lehetett vállalni. Mivel a felhasználható keretet csökkenti az előző években vállalt kötelezettségvállalások összege, így bizonyos jogcímek esetén a regionális fejlesztési tanácsok a költségvetési törvényben adott felhatalmazás alapján miniszteri engedéllyel átcsoportosítást hajtottak végre a jogcímek között a hatékonyabb felhasználhatóság érdekében. A regionális fejlesztési tanácsok összesen 248 darab pályázatot részesítettek támogatásban, így 6,3 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg kb. 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. A 4. ábrából jól látszik, hogy a legtöbb pályázat az idegenforgalmi fejlesztések program keretében kapott támogatást, ami annak is tulajdonítható, hogy erre a jogcímre hat régió írt ki pályázatot, míg az autópálya-építést segítő közmunkaprogramok támogatására, a kerékpárutak fejlesztésére egy-egy régió, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése programra pedig kettő. Az 5. ábrából kiderül, hogy a legnagyobb támogatási összeget (5,5 milliárd forint) a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése programra benyújtott pályázatok kapták, ami az összes kiosztott támogatás 92 százaléka. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program célja a Vásárhelyi-terv árapasztó tározóinak építési üteméhez igazodóan az érintett településeken szükségessé váló infrastrukturális és környezetvédelmi intézkedések megvalósításának elősegítése. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében a cigánd-tiszakarádi árvízi tározóhoz Cigánd, Pácin, Nagyrozvágy, Ricse, a tiszaroffi árvízi tározóhoz pedig Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabő településeken megvalósuló fejlesztések részesülhettek támogatásban.



24


Támogatott pályázatok megoszlása a szakmai programok között

(%)

120,0

(%)

80,0

megoszlás

100,0

60,0

95,6

40,0 20,0 0,4

2,0

2,0

autópálya közmunkaprogram

kerékpárutak fejlesztése

Vásárhelyi -terv továbbfejlesztése

0,0 idegenforgalmi fejlesztés

szakmai programok

4. ábra

Megítélt támogatások összege szakmai programonként 6 000,0

(millió Ft ) 5 492,1

5 000,0

millió Ft

4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0

345,5

86,4

63,8

idegenforgalmi fejlesztés

autópálya közmunkaprogram

kerékpárutak fejlesztése

Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése

szakmai programok 5. ábra

Összességében az is megállapítható, hogy ugyan a támogatott pályázatok 95,6 százaléka az idegenforgalmi fejlesztésre beadott pályázatok közül kerül ki, mégis csak 345,5 millió forint támogatásban részesülnek, ami azt jelenti, hogy az egy nyertes pályázatra jutó átlagos támogatás 1,46 millió forint. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program esetén ugyanakkor a támogatott pályázatokon belüli részarány csak 2 százalék, mégis a megítélt támogatás majdnem 5,5 milliárd forint, vagyis az egy nyertes pályázatra jutó átlagos támogatás 1,1 milliárd forint. Ez az eltérés azonban a programok eltérő felhasználási célrendszeréből ered. Összeállította: Tóthné Nagyváradi Tímea ÖTM, Területfejlesztési Főosztály



Turisztika és sport

25

 Turizmusfejlesztési lehetőségek az

Új Magyarország Fejlesztési Tervben és a formálódó regionális operatív programokban

A turizmus és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A kormány 2006. október 25-i ülésén elfogadta a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési időszakra irányadó stratégiai jellegű fejlesztési tervet: az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), amelyet második Nemzeti Fejlesztési Tervnek (II. NFT) is szoktak nevezni. Az ÚMFT a 2004–2007 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Tervhez (I. NFT) képest részletesebben bemutatja a különböző fejlesztési területek, vagyis a különböző operatív programok kapcsolatát. Így az is jól látható, hogy a különféle területek fejlesztései milyen módon járulnak hozzá a turizmus fejlesztéséhez (pl. közlekedés az elérhetőség érdekében; természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések megalapozására; informatikai vagy menedzsmentfejlesztések megvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is).

A turizmus és a regionális operatív programok Turisztikai fejlesztések 2007–2013 között elsősorban a regionális operatív programokban (ROP), azok pénzügyi forrásaiból lesznek támogathatók. Minden régió számára fontosak a turisztikai fejlesztések, és az egyes régiók által tervezett turisztikai prioritások komplex megközelítésűek. Bár a részletes tartalom régiónként valamelyest eltérő, mindegyik operatív program (OP) sokféle fejlesztést tartalmaz a különféle turisztikai vonzerőn (természeti, kulturális stb.) alapuló attrakciók kialakításától kezdve, a szolgáltatások fejlesztésén, a desztinációme nedzsmenttel kapcsolatos intézkedéseken és a szükséges képzéseken át a marketing támogatásáig. A rendelkezésre álló EU-s források végleges felosztása még nem történt meg, de a ROP-ok társadalmi vitára került változataiból látszik, hogy a régiók a fejlesztésre rendelkezésre álló források legalább 18 százalékát (20 és 30 százalék között általában) turizmusra fogják fordítani. A régiók eltérő nagyságú pénzügyi kereteit figyelembe véve ez az összeg – régiónként, 7 évre – hozzávetőlegesen 30 milliárd forinttól közel 70 milliárd forintig változhat, a régió fejlettségi szintjétől függően, ami összességében, a hazai központi társfinanszírozással együtt minimum 270 milliárd forintot jelent. Ez az adat még nem tartalmazza a Közép-magyarországi régióban turizmusra fordítható forrásokat, mert a turizmus ebben az egy OP-ben nem önálló prioritás, és az OP csak prioritásszintig osztotta fel a forrásokat. A ROP-okban a turisztikai fejlesztések a következő prioritásokban és intézkedésekben jelennek meg: Régió Nyugat-Dunántúl

Prioritás Turizmusfejlesztés – a Pannon örökség megújítása

Közép-Dunántúl

Regionális turizmusfejlesztés

Dél-Dunántúl

A turisztikai potenciál erősítése a régióban

Közép-Magyarország A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése Észak-Magyarország A turisztikai potenciál erősítése

Észak-Alföld

A turisztikai potenciál erősítése


Beavatkozási területek – A Pannon Termál program kiszélesítése – Pannon Kulturális Út – Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése – Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése – Helyi, térségi desztinációmenedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése – A turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztése – A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése – A turisztikai magterületeken húzó turisztikai termékek fejlesztése és komplex térségi turisztikai termékcsaládok kialakítása – Turisztikai szolgáltatások kínálatának és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése és bővítése – Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program fejlesztéseinek megvalósítása – Hatékony marketingstratégiát megvalósító desztinációmenedzsment szervezet kialakítása – A turisztikai versenyképesség fejlesztése – Térségi turisztikai vonzerők, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése. – A kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése – Helyi, térségi desztinációmenedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése – Regionális klaszterközpont létrehozása és tevékenységének támogatása – Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés – A turizmus fogadási feltételeinek javítása – A turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása


26


Régió Dél-Alföld

Prioritás Turisztikai célú fejlesztések

Beavatkozási területek – „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése – Kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus – Aktív turizmus – Vonzerőkhöz kapcsolódóan a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése

Egyéb támogatási lehetőségek Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP). A GOP horizontálisan, tehát általánosan, ágazatok meghatározása nélkül kezeli a vállalkozások támogatását, így a turizmus területén tevékenykedő vállalkozások is pályázhatnak támogatásért. Erre „A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítéséért” prioritás alatt lesz lehetőség az alábbi két intézkedés keretein belül:  Vállalkozások technológiai korszerűsítése  Vállalati szervezetfejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése Európai Területi Együttműködés. A korábbi Interreg programokhoz hasonló, határon átnyúló fejlesztési programok indulnak majd várhatóan 2007-től az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében, amelyek külön-külön operatív programok formájában fognak megjelenni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv keretében (a korábbi Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz hasonlóan) lesz mód falusi és agroturisztikai fejlesztések megvalósítására. Egyelőre még a lehatárolás a ROP-ok és a vidékfejlesztési stratégia között nem véglegesen tisztázott. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). A KEOP helyzetelemzése tartalmaz egy részt kastélykertekre: „Hazánk kiemelkedő értékei a gyűjteményes növénykertek és a történeti kertek, amelyek az ember és természet viszonyának élő múzeumai. Kiemelt figyelmet érdemelnek a kastélyparkok, amelyek közül előzetes felmérés szerint 31 kiemelkedő jelentőségű kert áll országos vagy helyi természeti védelem alatt.” A program a „Természeti értékeink jó kezelése” prioritási tengely alatt tartalmazza az alábbi intézkedést: „Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése”, melynek keretében támogatható „gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése, helyreállítása”. Ez előrevetít komplex kulturális turisztikaivonzerő-fejlesztéseket (kastély + kastélypark).  Áttételesen az alábbi OP-ok intézkedései is elősegíthetik a turisztikai fejlesztéseket:  Társadalmi infrastruktúra Operatív Program  Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritáson belül a versenyképességi pólusok beruházásai is elősegíthetik a turizmus fejlődését: „A hazai egészségügyi szakellátás csúcsán álló egyetemek infrastruktúra-fejlesztése elősegíti a gyógyászati tényezőktől független egészségturizmus fejlesztését is.”  Társadalmi megújulás Operatív Program Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése, például egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai).




27

 A sport kapcsolódási lehetőségei a regionális operatív programokhoz

Hetedik alkalommal találkoztak november 24-én Magyarország sportszakemberei azon a nemzetközi sportkonferencián, amelyet a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztálya szervez minden év őszén az „Unió és a Sport” témakörében. Az Újvárosházán megtartott rendezvény 2006-ban „A sport kapcsolódási lehetőségei a regionális operatív programokhoz” témát járta körül. Mivel a finanszírozási nehézségekkel küzdő hazai sport egyik kitörési útja az lehet, ha sikerül bekerülnie az uniós forrásokból finanszírozott regionális operatív programokba, ezért soha nem látott érdeklődés előzte meg az idei tanácskozást. Összesen több mint 200 szakembert érdekelt a területi sportági szak- és sportszövetségek helyzete, jövőképe. Meghívott külföldi előadók hasznos tapasztalataikat és véleményüket osztották meg a hazai sportszakemberekkel. Nagy kihívás a sport számára, hogy bekerüljön az említett uniós programokba. Mivel az EU irányelvei szerint a sport önállóan nem támogatható, ezért a sportban dolgozó szakembereknek kreatívaknak és felkészülteknek kell lenniük ahhoz, hogy megtalálják az utat az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaihoz. Ehhez jól megírt pályázatokra van szükség, amelynek érdekében ajánlatos pályazatírók, tanácsadók segítségét is igénybe venni – röviden így foglalható össze a konferencia mondanivalója. A tanácskozáson a sportvezetés, illetve a fejlesztéspolitika terén több ismert szakember tartott előadást. Györfi János, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Stratégiai és Nevelési Osztályának vezetője ismertette az Intelligens Sportrégió Ideáját, illetve az állam regionális sportágazati elképzeléseit. Előadásában fontosnak nevezte, hogy a területiség elve legyen benne az állami sportirányítás gondolkodásában, amelyben figyelembe kell venni az egyes régiók természeti, kulturális és egyéb adottságait. Kiemelt feladatként jelölte meg, hogy a régiókon belül jöjjön létre egy hálózati struktúra, amelyhez nagy segítséget nyújthat a Nemzeti Sportinformatikai Rendszer létrehozása, amely 2008-tól működhet. Beszámolt arról, hogy az idei év elején megalakultak a regionális sportfejlesztési bizottságok (RSB). Ezek feladata, hogy a helyi és a központi érdekek egyeztetésével dolgozzák ki a régiók sportfejlesztési stratégiáját és továbbítsák azokat a regionális fejlesztési ügynökségekhez. Szükségesnek mondta az RSB-k továbbfejlesztését, továbbá, hogy a kistérségi önkormányzati társulások feladatkörében legyen benne a sport is. Célként jelölte meg továbbá, hogy a sportot be kell vonni az esélyegyenlőségi programokba, fejleszteni kell a szabadidősport-gazdaságot, növelni kell a sportban dolgozók létszámát, és fontos elemnek tartja, hogy a sport az életminőség megújításának karakteres eszköze legyen. A első Nemzeti Fejlesztési Tervből kimaradt a sport, ezért rendkívül fontos, hogy az egészségmegőrző, rekreációs, oktatási, kulturális és esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódva az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe már be tudjon kerülni. Az egyik kapcsolódási forma a sporttevékenységekre is használható multifunkciós létesítmények építése lehet, de lényeges, hogy ezeket jó kihasználtsággal és gazdaságosan működtessék. Magyar Bálint, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke arról beszélt, hogy hazánkban hat évvel kevesebb az átlagéletkor, mint a már régóta uniós országokban, az egészséges állapotban leélt évek számában pedig még több, kilenc esztendő a lemaradásunk. Célként azt jelölte meg, hogy hazánkban sokan, jó egészségben éljenek. A testnevelés oktatásában a sokszínűség elvét tartotta fontosnak, annak érdekében, hogy a gyermekeknek kellemes élményeik maradjanak a testnevelés órákról, és ezek alapján maguk választhassák ki, hogy melyik sportágat szeretnék csinálni. A felnőttoktatásban a fitnesztermekben dolgozó szakemberek képzésének elindítását szorgalmazta. Magyar Bálint szerint olyan hálózati projektekre van szükség, mint az egész országra kiterjedő kerékpárúthálózat, és fontosnak jelölte meg, hogy az ország kapcsolódjon be a nemzetközi vízi turizmusba. Michael Trinker, az Osztrák Sportszövetség európai uniós képviselője előadásában azt hangsúlyozta, hogy a sportnak más ágazatokkal – például turizmus, egészségügy – szövetkezve kell megpróbálnia „feljutni” a fedélzetre. Konkrétan megvalósult példákat is említett, így azt, hogy Athén az olimpia megrendezése kapcsán jutott az EU Strukturális Alapból 2 milliárd euróhoz és ebből tudta fejleszteni a város közlekedését. Az egykori NDK területén fekvő Cottbusban a labdarúgó-stadion szociális létesítményként juthatott fejlesztési támogatáshoz, miután lengyel nemzetiségeik számára rendeznek benne rendszeres kulturális eseményeket, találkozókat. Stájeroszág úgy jutott uniós fejlesztési pénzhez, hogy kerékpárbarát régióként „pozícionálta” magát. De elmondása szerint arra is volt példa, hogy babaúszás-oktatásra és korcsolyaaréna üzemeltetésére is nyertek pályázati pénzt az EU-ban. Dag Lindström, a Svéd Nemzeti Sport Bizottság tagja, a Stockholmi Sportszövetség Sportlétesítmény Bizottságának elnöke példaként azt mesélte el, hogy hazájában a bevándorlók beilleszkedésében segített sokat a sport. Szabó Imre, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke olyan szabadidősportos vagy az aktív turizmust fejlesztő programokat javasolt, amelyek növelik egy-egy régió turisztikai vonzerejét. A Közép-Magyarországi Régióból példaként a Dunakanyar vagy a Soroksári-Duna-ág fejlesztését nevezte meg.



28


 A magyar versenysport idei sikerembereit köszöntötte dr. Lamperth Mónika

Dr. Lamperth Mónika szerint szolgálatot teljesítenek a magyar sport legjobbjai, akik eredményeikkel szolgálják a magyar nemzetet, erősítik a nemzeti érzést, s példaképpé válnak sok-sok fiatal számára. A sportügyekért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter erről azon a november 28-i fogadáson beszélt, amelyen köszöntötte a 2006. évi világversenyeken sikeresen szerepelt sportolókat és edzőiket. „Szükség van a példaképekre azért is, mert sikeres versenyzőink motiválják a gyerekeket a sportra, arra, hogy tőrt vagy éppen labdát vegyenek a kezükbe” – fogalmazott dr. Lamperth Mónika, aki arra kérte az élversenyzőket, hogy ezután is tegyenek meg mindent a sikerekért, „hogy továbbra is sportnemzetként éljünk a világ tudatában”. Az ünnepségen – amelyen a miniszter társaságában megjelent Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Elbert Gábor sport szakállamtitkár, valamint dr. Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára is – a sportolók nevében a wakeboardos Európa-bajnok Horváth Kinga mondott beszédet.

Az átdolgozott Nemzeti Sportstratégiáról beszélt a miniszter Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának november 14-i ülésén a sport és a turizmus állami irányítási és szervezeti rendszeréről és fejlesztési elképzeléseiről hallgatták meg dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési minisztert. A tárcavezető hangsúlyozta: közvetlenebb és eredményesebb munkát tesz lehetővé az, hogy a sport a kormányon belül, az ÖTMben miniszteri szintű képviseletet kapott, és ezzel a lehetőséggel élni kell. Lamperth Mónika elmondta: a kormány által az előző ciklusban elfogadott Nemzeti Sportstratégiát a Parlament idő hiányában tavasszal már nem tudta napirendre tűzni. A sportpolitika hosszú távú céljait megfogalmazó dokumentumot azóta a végrehajtást tekintve néhány helyen korrigálták, de az megőrizte alapvető célkitűzését, miszerint hazánk, sportnemzet státuszát megőrizve, egészséges, sportoló nemzetté is váljon. Ennek érdekében a társadalom szélesebb rétegeit kívánják bevonni a sportba, hogy a testedzés a hétköznapok természetes része és a szabadidő eltöltésének tartalmas formája legyen. Az átdolgozott sportstratégia széles társadalmi vitájára már nem kerül sor, de a fontosabb civil szervezetekkel és a Nemzeti Sporttanáccsal azért újra megvitatják. A szabadidő-sportolók körében tervezik egy fittségi felmérési rendszer beindítását, és a sporttudomány kutatási eredményeit is az eddigieknél jobban kívánják a gyakorlatban hasznosítani. A sportfinanszírozási rendszerben a kormány nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a program finanszírozására. A hatékonyabb működés érdekében 2007. január 1-jétől átalakítják a sport költségvetési háttérintézményeit: a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet (NUPI), valamint a Testnevelési és Sportmúzeumot integrálják a Nemzeti Sportközpontok szervezeti kereteibe, és az új szervezet neve Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) lesz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a sport önállóan nem kaphat támogatást, csak az egészséges életmódot, a rekreációs tevékenységet szolgáló, az oktatást fejlesztő programokhoz kapcsolódóan, illetve a közösségfejlesztési komplex programokban. A szabadidősport területén újdonság, hogy az üdülési csekket 2007-től már szabadidősport-szolgáltatásokra is fel lehet használni. Ezt közel 600 ezer ember mintegy 18 milliárd forint értékben veheti igénybe. Célként tűzték ki a sportolás ás az aktív turizmus összekapcsolását is, abban a formában, hogy az emberek a szabadságuk alatt minél többet sportoljanak, hiszen egy felmérés szerint jelenleg hazánk népességének mindössze 16 százaléka sportol, ám az élettanilag minimális, heti 2 × 30 percet már csak 9 százalék mozog.




29

 Európai miniszteri értekezlet a túlsúly ellen Európában minden harmadik felnőtt és minden ötödik gyermek túlsúlyos. Az említettek egyharmada ráadásul elhízott, és a számuk egyre növekszik. Az elhízás rontja az emberek az életminőségét, és csökkenti az életkort. A túlsúly hatására évente egymilliónyian halnak meg, és ez rendkívül komolyan veszélyezteti a népesség növekedését. Mivel még egyetlen országban sem találtak megfelelő megoldást, ezért átfogó intézkedés vált szükségessé, a döntéshozók bevonásával. Ennek szellemében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája november 15. és 17. között első alkalommal tartott a túlsúly elleni harcról szóló európai miniszteri értekezletet a törökországi Isztambulban. Az eszmecserén ott volt Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára is. A szekcióüléseken előadások hangzottak el azokról a veszélyekről, amelyeket a népesség rossz egészségi állapota okozhat, megvizsgálták a kérdés társadalmi és gazdasági aspektusait, szóba került az elhízott gyermekek helyzete és azok kiközösítésének problémája. A résztvevők megvitatták, hogy milyen országos és nemzetközi irányelveket és módszereket alkalmaznak a túlsúly elleni küzdelemben, és hogy milyen szerepük van a kormányoknak ebben a tevékenységben. Végül a részt vevő 52 ország képviselői közösen aláírták a túlsúly elleni küzdelem európai chartáját, amelyben lefektették, hogy milyen politikai irányvonal és stratégiai szemlélet vezethet eredményre a túlsúly elleni harcban.

Uniós pénzhez juthat a magyar sport is A sport és a turisztika helye az Új Magyarország Fejlesztési Tervben – ez volt a fő napirendi téma az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának ülésén. Az Európai Unió kohéziós politikáját megjelenítő közösségi stratégiai irányelvek alapján a sport önmagában nem támogatható, de rekreációs, egészségügyi intézkedésekhez – például rekreációs és szabadidőközpontok létesítéséhez –, illetve turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan támogatást kaphat. A sport kérdésköre az alábbiak szerint jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Tervben: „Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük a felsőoktatási innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferencia-központokat, valamint a közösségi célokat szolgáló tereket – például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket.” A sportlétesítményekkel kapcsolatos támogatások a Társadalmi infrastruktúra Operatív Programban kaphatnak helyet. Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében, 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Ezt az összeget az egyes operatív programokban tizenöt százalékos önerő – hazai kormányzati társfinanszírozás vagy magántőke – egészíti ki. Ezzel együtt 265 forint/eurós áron az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében fejlesztésre 6875,27 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. A kormány a különböző ágazati operatív programokat a tervek szerint decemberben nyújtja be az EUnak, és 2007 januárjában kezdődhet meg a pályáztatás.



30

Pályázati lehetőségek

 A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai „Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (3.1.)” Kiíró: AVOP Irányító Hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) Forrás: www.fvm.hu A támogatás célja: az agrártevékenységek diverzifikációja (új tevékenységek bevezetése új mezőgazdasági termék előállítása révén, feldolgozó kisüzemek kialakítása); a minőségi mezőgazdasági termékek marketingje; az idegenforgalom fejlesztése (falusi magánszálláshelyek bővítése, falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztése); kézműipari tevékenységek fejlesztése (eszközfejlesztés, bemutató üzemek kialakítása). A pályázatban partnerként vehetnek részt az önkormányzatok. A pályázók köre: társadalmi szervezetek, egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások. A támogatás mértéke: max. 30 millió forint. Beadási határidő: 2006. december 31. Pályázati csomag: www.fvm.hu/main.php?folderID=853&articleID=8105&ctag=articlelist&iid=1 A pályázatról érdeklődni lehet: (06 1) 374-3603

„A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2.)” Kiíró: AVOP Irányító Hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) Forrás: www.fvm.hu A támogatás célja többek között: öntöző és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése; termőföld termőképességének megőrzése; mezőgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése; munkahelyteremtés és -megőrzés. A pályázók köre: vízi társulatok, önkormányzatok, egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek. A támogatás mértéke: max. 80 millió forint. Beadási határidő: 2006. december 31. Pályázati csomag: www.fvm.hu/doc/upload/200512/3.2_mezogazdasagi_infr_0512.pdf A pályázatról érdeklődni lehet: (06 1) 374-3603




31

 Hazai pályázati lehetőségek „A roma közösséget érintő, veszélyeztető szociális és lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatása” Kiíró: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.pafi.hu A támogatás célja többek között: a roma közösségeket érintő, veszélyeztető szociális és lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatása. A pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. A támogatás mértéke: max. 1 millió forint. Beadási határidő: folyamatos. Pályázati csomag: www.macika.hu

„P26/1 A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés” Kiíró: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Forrás: www.szmm.gov.hu A támogatás célja többek között: a fogyatékos emberek életminőségének javítása, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben előírt feladatok teljesítésének elősegítése oly módon, hogy az önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő épületek egyenlő esélyű hozzáférése biztosított legyen. A pályázók köre: a program keretében támogatást igényelhet minden olyan (állami, önkormányzati, egyházi, nonprofit, gazdasági) szervezet, amely olyan okmányirodát vagy szociális, gyermekvédelmi alap- vagy szakellátást nyújtó szolgáltatást működtet, melynek épületén még nem - vagy csak részben - végezték el a vonatkozó építészeti jogszabályok szerinti fizikai, illetve az információs és kommunikációs akadálymentesítést Beadási határidő: 2007. január 4. Pályázati csomag: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=10055&articleID=30865&ctag=articlelist&iid=1



32


„A 26/2003. (V. 16.) ESZCSM–GYISM együttes rendeletben foglaltak alapján végzendő megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzésére” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Forrás: www.mobilitas.hu A támogatás célja többek között: a pályázat célja azon büntetőeljárás alá vont kábítószer-élvező személy részére (a továbbiakban: érintett személy), aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. §-a (1) bekezdése alapján a büntetőeljárás során vállalja, hogy legalább hat hónapig folyamatos megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, a megelőző-felvilágosító szolgáltatás, illetve annak szakmai feltételeinek biztosítása. A pályázók köre: olyan belföldi székhelyű  társadalmi szervezetek (kivéve pártok és szakszervezetek);  köztestületek;  alapítványok;  közalapítványok;  szociális és egészségügyi intézmények;  helyi önkormányzatok fenntartásában működő egyéb intézmények;  minisztériumi felügyelet alatt működő egyéb szakintézmények;  gazdasági társaságok;  egyházi fenntartású intézmények; amelyek alapító okiratában, működési szabályzatában stb. deklarált módon jelennek meg a pályázati kiírásban szereplő szakmai feltételek, célkitűzések. A támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeli támogatás. Beadási határidő: 2006. december 31-ig folyamatos. Pályázati csomag: www.mobilitas.hu/?m=2&m_op=view&id=655 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (1145 Budapest, Amerikai út 96.), Dr. Koós Tamás: (06 1) 273-4298, e-mail: [email protected], Dr. Jambrik Ágnes: (06 1) 273-4217, e-mail: [email protected]




33

 Nemzetközi pályázatok „Pályázati felhívás – önálló projektekre és pályázati alapokra az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Forrás: www.nfh.hu A támogatási területek többek között: környezetvédelem (zajcsökkentés, környezettudatos nevelés); fenntartható fejlődés; az európai örökség megőrzése; oktatás; egészségügy (szenvedélybetegségek elleni küzdelem); határon átnyúló együttműködés; bel- és igazságügyi együttműködés. A pályázók köre: állami, magán vagy nem kormányzati szervezet, amely a köz érdekében tevékenykedik (nemzeti, regionális, helyi hatóságok; oktatási intézmények stb.). A támogatás mértéke: 250 ezer–3 000 ezer euró (önálló projektek), illetve 10–250 ezer euró (pályázati alapok). Beadási határidő: 2008. március 31. az önálló projektek esetén. Pályázati csomag: www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=8906639570&l=&p=’doc/Tov_tam/EGTBev.htm’ A pályázatról érdeklődni lehet: [email protected]

Partnerkeresési felhívások Ravenna önkormányzata néprajzos társszervezőt keres Az olaszországi Ravenna önkormányzata társszervezőket keres European Folk Community (Az európai folklór közös pontjai) című projektjéhez. A cél az osztrák, magyar, lengyel és olasz népzene és néptánc közös részeinek megtalálása, valamint a folklór közös történetének újjáépítése a néprajzi kutatásokon keresztül. A tervek szerint 2007. és 2009. között zajló projekthez az EU Kultúra keretprogramjában szeretnének támogatást kapni. Bővebb információ: Raffaella Rosetti Municipality of Ravenna, European Policies Office 20 via Raul Gardini 48100 Ravenna, Italia Honlap: [email protected] Tel.: (+39) 0544-482845 Fax: (+39) 0544-482844



34


Olasz város önkormányzata társszervezőként csatlakozna Arezzo (Olaszország) önkormányzata társszervezőként vagy partnerként csatlakozna az EU Kultúra programban induló projekthez. (KultúrPont) Bővebb információ: Rodolfo Ademollo Comune di Arezzo P.zza Libertá 1. 52100 Arezzo, Italia Honlap: www.comune.arezzo.it E-mail: [email protected] Tel.: (+39) 575-377910

Kanári-szigeteki önkormányzat partnerkeresése Santa Cruz de Tenerife (Spanyolország, Kanári-szigetek) Önkormányzata az EU Kultúra programjában pályázik; projektjében kikötővárosok részvételével atlanti-óceáni kulturális hidat hozna létre Európa, Afrika és Latin-Amerika között. Kulturális örökséggel foglalkozó társszervezőket keres, különösen a következő városokból: London, Bristol, Southampton, Liverpool, Bordeaux, Havre, Marseilles, Saint Nazaire, Hamburg, Cristiania, Amsterdam, Rotterdam, Cádiz, Sevilla, Valencia, Barcelona, Funchal, Lisszabon, Setúbal, Genova és Velence. (KultúrPont) Bővebb információ: Ibaya Pérez Sanz City Hall of Santa Cruz de Tenerife – Development Society Imeldo Serís 83 38003 Santa Cruz de Tenerife, Spain Honlap: www.sociedad-desarrollo.com E-mail: [email protected], [email protected] Tel.: (+34) 922-533353 Fax: (+34) 922-532302

Olasz város önkormányzata ifjúsági cseréhez partnerként csatlakozna Az olaszországi San Salvo Önkormányzata az EU Kultúra programjában ifjúsági cserét megvalósító projekthez társszervezőként vagy partnerként csatlakozna. (KultúrPont) Bővebb információ: Valeriano Moretti Municipality of San Salvo Piazza Papa Giovanni XXIII 1. San Salvo 66050, Chieti, Abruzzo, Italia Honlap: www.comune.sansalvo.ch.it E-mail: [email protected] Tel: (+39) 0873-343340 Fax: (+39) 0873-343340




35

 Pályázati hírek Közigazgatás-menedzsment képzés a Ludwigsburgi Főiskolán A Ludwigsburgi Főiskola és a Kehli Egyetem (Németország) 2001 óta működteti az Európai közigazgatás-menedzsment című kiegészítő képzést. A programra a közigazgatás-tudományok átlagon felüli eredményeket elért végzőseit veszik fel, a résztvevők ösztöndíjra is pályázhatnak. Jelentkezési határidő: 2007. június 30. Bővebb információ: M. Matjeka Ludwigsburgi Főiskola 36 Reuteallee 71634 Ludwigsburg Németország Honlap: www.fh-ludwigsburg.de E-mail: [email protected] Tel.: (+49 07) 141-140-516.

Döntés a lakáspályázatokról Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006. november 7-én meghozott döntése alapján a 2006. évben meghirdetett lakáspályázatok keretében már 151 pályázat részesül támogatásban. Ennek alapján „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása” (kódszám: LKFT-2006-LA-2) közkedveltebb elnevezéssel „panelprogram” keretében már 149 pályázat nyert el közel 1 milliárd forint összegű állami támogatást, melynek felhasználásával több mint 7000 lakás energiatakarékos korszerűsítése indulhat el a jövőben. Az állam a program keretében, mintegy öt év alatt, eddig 2713 pályázat közel 21 milliárd forint összegű támogatásával közel 125 ezer lakás energiatakarékos felújításához járult hozzá. E döntés alkalmával támogatásban részesült még „Az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására” (kódszám: LKFT-2006-LA-7) vonatkozó 2 db. pályázat is, melynek keretében több mint 5 millió forint összegű állami támogatás igénybevételével 72 lakást érintően 18 db termofor kémény felújítása valósulhat meg. A program elindulásától kezdve így 274 pályázat alapján mintegy 425 millió forint összegű támogatást ítéltek meg, amely közel 7250 lakás esetében teszi lehetővé a termofor kémények felújítását. A nyertesek névsora innen letölthető: www.bm.hu/web/portal.nsf/aktualis/1E24303F33637D88C1257233003F4E72



36


 Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatója Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! Kérem, engedje meg, hogy első kézből tájékoztassam az Országos Mentőszolgálat nagy jelentőségű fejlesztési koncepciójáról, a hívásfogadó rendszer megújításáról. Azért tartjuk kiemelten fontosnak megosztani lépéseinket Önnel, mint a település első számú vezetőjével, mert intézményünk tevékenysége az állampolgárok életbiztonságával összefüggő alapvető szolgáltatást jelent. Az Országos Mentőszolgálat számára idén végre lehetőség nyílt arra, hogy a mentésirányítás területén tapasztalható több évtizedes lemaradását legalább részben bepótolja. 2007. januárjától a segélyhívásokat az ország 26 pontján kialakított korszerű hívásfogadó központban fogadjuk, a mentést ezekről a helyekről irányítjuk. Az 1950–60-as években még példaértékűnek tartott mentésirányítási rendszerünk az 1990-es évek végére teljesen elavult: sem technikai, sem módszertani szempontból nem felel meg a mai kor követelményeinek. 2003-ban elindult egy komplex fejlesztési program, ami a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítását és a betegellátás színvonalának emelését célozta meg. Ennek keretében kerül sor új mentőjárművek beszerzésére, a mentőállomás-hálózat bővítésére, a mentőállomások korszerűsítésére, illetve a légi mentés fejlesztésére is. Most teremtődött meg a feltétele annak, hogy a mentésirányítási rendszert is modernizáljuk, hiszen az elmúlt évtized robbanásszerű informatikai fejlődése bennünket is új kihívások elé állított. Eddig közel száz mentőállomáson fogadták kollégáink a bejelentéseket, amelyek többségén sem a személyi, sem a technikai feltételek nem voltak megfelelőek. Gyors, szakszerű, összehangolt feladatokat is megoldani képes rendszerre van tehát szükség, ezért 26 korszerű hívásfogadó központ váltja fel a korábbi elavult, nehezen átlátható és irányítható rendszert. Az alapos, nemzetközi példákat is figyelembe vevő előkészítő munka eredményeképpen a 2006 közepére elkészült új központok mind technikailag, mind a mentés szakmai szempontjából megfelelő teljesítményre képesek. Célunk az, hogy a hívásfogadáshoz és a mentésirányításhoz szükséges szaktudással – logisztikai, kommunikációs és egészségügyi ismeretekkel egyaránt – rendelkező kollégák fogadják a segélyhívásokat, akiknek a munkáját a mentési feladatok megszervezésében is modern eszközök segítik. Lehetőség lesz a „vaklárma” kiszűrésére, a bejelentők telefonszámának és a beszélgetés egészének rögzítésére, a régió mentőkapacitásainak összehangolt mozgatására. Az új rendszert a jelenlegi működtetésével párhuzamosan vezettük be. Fontosnak tartottuk, hogy kizárólag azt követően vegye át a mentésirányítási tevékenységet az új, 26 központból álló hálózat, amikor már bebizonyosodott, hogy képes a korábbinál hatékonyabban ellátni a feladatot. A riasztást követő kivonulás természetesen ezután is a legközelebbi helyi mentőállomásról történik, így a legközelebb tartózkodó, helyismerettel rendelkező mentősök fogják ellátni a sérülteket, betegeket. A fejlesztés újabb fázisában az Országos Mentőszolgálat is csatlakozik a kormányzati készenléti szervek (pl. tűzoltók, rendőrség) digitális rádióforgalmazási rendszeréhez. Ezt követően pedig úgynevezett térinformatikai rendszert vezethetünk be, ami nemcsak a mentőautók helyzetmeghatározását és így a mentésszervezést segíti, hanem ami talán még fontosabb: a kétirányú digitális adatcsere is lehetővé válik a mentőautók között, illetve a mentők és központok között. Tisztában vagyunk azzal is, hogy – mint minden változást – a mentésirányítás fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket is kísérheti tájékozatlanságból eredő idegenkedés, egyéni ellenérdek. Ez azonban semmiképpen sem lehet gátja egy, a hatékonyabb betegellátás irányába ható változtatási folyamatnak. Bízom benne, hogy az ismertetett tények hozzájárulnak az Országos Mentőszolgálat működését érintő egyik fontos szakmai kérdés alaposabb megértéséhez, és információinkat hatékonyan tudja majd felhasználni a polgárok biztonságát szem előtt tartó, felelős vezetői munkájában. Üdvözlettel: Dr. Gorove László főigazgató Országos Mentőszolgálat




37

 Nemzetközi események Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Irányító Bizottsága (CDLR) II. félévi ülését 2006. november 20–22-én tartotta Strasbourgban. A bizottság ülésén a minisztérium részéről dr. Balázs István, a Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály vezetője vett részt. A CDLR – többek között - jóváhagyta a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa alapszabályának módosítását, amelynek megfelelően a Kongresszus konzultatív jellegű testület, tagjai közvetlenül vagy közvetetten választott önkormányzati képviselők, illetve tisztségviselők lehetnek. Magyarország részéről a Kongresszus munkájában az önkormányzati érdekszövetségek 14 fő delegált képviselője vesz részt. Meghatározta továbbá az Európa Tanács tagországai önkormányzatokért felelős minisztereinek soron következő konferenciájára (Spanyolország, Valencia, 2007. október 15-16.) készülő politikai nyilatkozattervezet elveit, valamint áttekintette a konferencia eddigi előkészületeiről szóló beszámolót. A CLEAR program az Európa Tanács által kifejlesztett értékelési módszer, amely segítségével az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele, és annak hatásai vizsgálhatók. A CDLR ülésén elfogadta a helyi demokrácia szintjét mérő vizsgálati módszer (CLEAR) alkalmazása II. ütemének lebonyolítására vonatkozó alapelveket, valamint a helyi közszolgáltatások szervezéséről szóló ET‑ajánlás tervezetét. A Bizottság megtárgyalta továbbá a helyi demokratikus részvételt Európa-szerte ösztönző Helyi Demokrácia Európai Hete rendezvénysorozat előkészítésére vonatkozó napirendet is. A Helyi Demokrácia Hete egy olyan, ET tagországokban párhuzamosan megrendezésre kerülő rendezvénysorozat lenne, melynek célja az állampolgároknak a helyi demokrácia működéséről, a demokratikus részvételről való informálása. E rendezvény minden évben október 15-ét magában foglaló hétre esne, első alkalommal 2008-ban kerülne rá sor.

2006. november 29–30-án Varsóban került megrendezésre a Visegrádi Országok közigazgatási miniszterhelyetteseinek és államtitkárainak munkatalálkozója. Az ülésen a V4 tagországok képviselői ismertették a közigazgatás korszerűsítésével, a közigazgatáson belüli képzéssel kapcsolatos aktuális törekvéseiket, programjaikat, majd a résztvevők bemutatták a biometrikus azonosító elemet tartalmazó útlevelek bevezetésével kapcsolatos igazgatási-szervezeti megoldásaikat, az e-útlevelek kiadásához kapcsolódó központi nyilvántartási rendszereiket. A V4 ülésen Magyarországot dr. Bujdosó Sándor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára képviselte. A Szakállamtitkár Úr beszámolt az új magyar kormányzati struktúráról, területi államigazgatás reformja, a regionális közigazgatási rendszer kialakításáról, az önkormányzati rendszer korszerűsítését érintő aktuális kérdésekről, a közszolgálati rendszer felülvizsgálatának és szabályozásának irányairól is. A miniszterhelyettesek és államtitkárok zárónyilatkozatukban meghatározták a V4 szakértői munkacsoportok jövőbeni találkozóinak prioritásait. Ezek - többek között - a következők: a központi kormányzati adminisztráció szerepe EU-s alapok felhasználásában, a kormányzati adminisztráció és az önkormányzatok között együttműködés eszközei az EU-s alapok felhasználása során; az ügyfélközpontok és hozzáférhetőségi pontok tapasztalatai. Forrás: dr. Forgács Ildikó ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



38

Aktuális hírek

 Hazai hírek

F

elgyorsul a pályázatkezelés

A teljesítményalapú finanszírozás kerül előtérbe 2007-től az európai uniós forrásokat kezelő hazai intézményrendszerben. A készülő intézkedés mindenekelőtt a pályázatokat menedzselő közreműködő szervezetekre terjed ki. A rendszerben a jelenlegi 22 helyett mintegy 18 ilyen kap majd helyet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) alapvető célkitűzésének tekinti, hogy kiküszöbölje a közreműködő szervezetek tevékenységében tapasztalható problémákat, egyszerűsítse és egycsatornássá tegye a rendszert, növelje a hatékonyságát és az átláthatóságát. Az NFÜ a jövőben pontos elszámolást kér arról, hogy mennyi pályázatot bíráltak el, mennyi és mekkora értékű szerződést kötöttek meg, milyen összegű kifizetést teljesítettek meghatározott idő alatt. Amennyiben a határidőket nem tartják be, akár többhavi díjuk visszavonásával is csökkenthetik járandóságukat, és fordítva, ha kiemelkedően teljesítenek, a jutalmuk akár többhavi bér is lehet. A jövőben nem kívánják szétaprózni a feladatokat. Ezért szám szerint kevesebb, ám több nagyobb méretű közreműködő szervezet lesz 2007-től. A Gazdaságfejlesztés Operatív Programban például a Magyar Vállalkozások Bankja látja el a közreműködő szervezeti feladatokat. A Közlekedés Operatív Programban az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a Társadalmi megújulás Operatív Programban pedig az ESZA Kht. lesz a közreműködő szervezet. Forrás: Világgazdaság

R

egionális fejlesztések Dél- és Észak-Alföldön

Míg a következő hét évben a Dél-Alföldön egyebek között a gazdaságfejlesztés, az idegenforgalom és a közlekedés áll a regionális operatív program középpontjában, addig az Észak-Alföldön a turizmusfejlesztésen, illetve a város- és térségfejlesztésen lesz a hangsúly. Gazdaságfejlesztés, idegenforgalom, közlekedés, humán infrastruktúra és településfejlesztés – ez az öt terület áll a dél-alföldi regionális operatív program középpontjában a következő hét esztendőben. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből álló régióban 207,05 milliárd forintot használhatnak fel regionális célokra 2007 és 2013 között. A legtöbb forrást a településfejlesztésre szánják a régióban az elkövetkező években. Támogatásra számíthatnak a leromlott városi lakóterületek és a leromlással fenyegetett lakótelepek. Az ilyen övezetekben többek között a közterületek kialakítása és felújítása, a közműhálózat kiépítése, a közintézmények felújítása, bővítése, szükség esetén energiahatékonyságuk növelése, közösségi helyiségek kialakítása sorolandó a támogatott területek közé. Az észak-alföldi regionális operatív program mindeközben a gazdaság működési feltételeinek javítására, a regionális és a helyi közlekedési infrastruktúra bővítésére, a turizmusfejlesztésre, illetve a város- és térségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből álló régióban összesen 269,64 milliárd forintot használhatnak fel 2007 és 2013 között regionális célokra. A rendelkezésre álló keret 37 százaléka szolgálja a város- és térségfejlesztést a következő hét évben. Az összesen csaknem 100 milliárd forintos keret létjogosultságát igazolja az is, hogy a városok többségét leromlott lakónegyedek, egykori kaszárnyák és ipari hasznosítású területek jellemzik, kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok koncentrációja, alacsony a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége. A városi környezet javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások javítása, így az oktatás, az egészségügy és a szociális intézmények létesítése és felújítása tartozik a legsürgetőbb teendők közé, de jut pénz környezetvédelmi intézkedésekre, a barnamezős területek rekultivációjára és tömbrehabilitációra is. Forrás: Népszava



Aktuális hírek

39

 Nemzetközi hírek

T

estvérvárosi kapcsolat létesítése

A Moldovai Köztársaság nagykövetsége – a Külügyminisztériumon keresztül – a moldovai települések testvérvárosi kapcsolat létesítési szándékáról tájékoztatta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, s egyúttal rendelkezésünkre bocsátotta az érintett települések listáját. Kérjük az önkormányzatokat, hogy a magyar–moldovai kapcsolatok fejlesztése érdekében lehetőség szerint vizsgálják meg a moldovai fél együttműködési kezdeményezése teljesítésének lehetőségét, s kapcsolatfelvételi szándékukat a kiválasztott település(ek) megnevezésével az ÖTM Önkormányzati Főosztálya felé (1051 Budapest, József A. u. 2–4.) jelezni szíveskedjenek. A Moldovai Köztársaság testvérvárosi kapcsolatot létesíteni kívánó önkormányzatainak listája

Alcedar Anenii-Noi Bălăbănesti Bălăşeşti Bălţata Bălţata de Sus Boşcana Boşerniţa Buciuşca Bursuc Calfa Calfa Nouă Căuşeni Cioburciu Ciorna Climăuţii de Jos

Cocieri Copanca Corjova Coşerniţa Coşniţa Cot Cremenciug Criuleni Curătura Delacău Doroţcaia Dubăsari Dubăsarii Vechi Floreşti Gura Băcului Hadgimus

Holercani Horodişte Japca Jevreni Jora de Jos Jora de mijloc Jora de sus Lalova Lopatna Mahala Mălăieşti Mălăieştii Noi Mărcăuţi Mărdăreuca Mereneşti Mîrzaci

Mîrzeşti Molovata Molovata-Nouă Năpădova Nistreni Oniţcani Orhei Oxentea Pîrîta Pohrebea Poiana Puhăceni Purcari Răculeşti Răscăieţi Rezina

Roghi Roşcani Saharna Saharna-Nouă Salcia Sănătăuca Satul Calfa Şerpeni Slobozia Duşca Slobozia-Horodişte Socola Şoldăneşti Solonceni Speia Ştefan Vodă t. Criuleni

t. Rezina Talmaz Tarasova Ţipova Ustia Vadul-Raşcov Valea Verde Varniţa Vasilievca Vîşcăuţi Zolonceni

A félkövér betűstílussal jelölt települések lakosságszáma meghaladja az 1000 főt. A dőlt betűstílussal szedett települések lakosságszáma 100–500 fő közötti. A normál betűstílussal jelölt települések lélekszáma 500–1000 fő között van. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra ÖTM Önkormányzati Főosztály



40

Aktuális hírek

Ú

j határátlépési pontok megnyitása

A 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron átvezető turistaútvonalakon történő államhatár-átlépésről szóló, Sankt Margarethenben, 2006. november 2-án aláírt Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi feltételeket mindkét fél teljesítette, amelyről a jegyzékváltás megtörtént. A Megállapodás 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Megállapodás 2006. december 1-jén hatályba lépett. Ezzel egyidejűleg a Fertőrákos (Sopronpuszta) – Sankt Margarethen, Ágfalva–Schattendorf, Harka–Neckenmarkt, Pornóapáti–Deutsch Schützen, Rönök– Inzenhof (Szent Imre-templom) és Szentgotthárd–Mogersdorf (Vámházi út) határátlépési pontok megnyíltak. Az 1. cikkben felsorolt további határátlépési pontok megnyitásának időpontját a későbbiekben, diplomáciai úton állapítják meg. Forrás: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály Bővebb információ: dr. Fógel Regina

M

egállapodás az Európai Unió 2007-es költségvetéséről

Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő finn elnökség megállapodtak az unió 2007-es költségvetéséről, miután a tagállamok elfogadták, hogy több tájékoztatást kell nyújtaniuk a képviselők felé a közös külpolitikáról. Második nekifutásra sikerült összeegyeztetni a tagállamok pénzügyminiszterei és az Európai Parlament (EP) által elfogadott, két meglehetősen különböző költségvetési tervezetet, a múlt heti kudarc után a keddi találkozón elért eredmény mind az EP-nek, mind a tagállamokat képviselő finn elnökségnek is megfelelt. A megállapodás értelmében az EP beleegyezett, hogy megadja a tagállamok által kért 159,6 millió eurót az általuk óhajtott 72,6 millió helyett a közös kül- és biztonságpolitikára, a tagállamok pedig cserébe elfogadták, hogy több tájékoztatást nyújtanak a képviselőknek a tagállamok által irányított terület döntéseiről és terveiről, ezzel kielégítve az EP egyik fő ambícióját. (Ez elvileg teljesen kormányközi terület, az EP-nek csak igen korlátozott konzultációs jogai vannak, de az EU-szerződés szerint tájékoztatás jár neki, már csak azért is, mert az EP hagyja jóvá a költségvetést.) A két fél megegyezett arról is, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti az európai köztisztviselői posztok leépítését, amit a finn elnökség és a tagállamok többsége szorgalmazott, egészen addig, amíg egy alapos felmérés nem készült arról, hogy mik a Bizottság pontos adminisztrációs igényei. A jelentést 2007. április 30-án kell a Bizottságnak leadnia. A leépítést főleg a déli tagországok akadályozták meg. A felek jóváhagyták az európai alapok új pénzügyi szabályozását is. A magyar delegáció kezdeményezésére az EP és a Tanács elfogadott továbbá egy közös nyilatkozatot, amelyben a két intézmény aggályát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság túl lassan halad abban, hogy az uniós adminisztrációt feltöltse az új tagállamok polgáraival, és sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a rekrutációt. A megállapodás szerint első ízben tartalmazza a költségvetés a globalizáció támasztotta problémákat – például a vállalati relokalizációt – ellensúlyozó 500 millió eurós uniós alapot is. A teljes kiadási oldala a költségvetésnek 115,5 milliárd euró lesz. Eredetileg a tagállamok 114 milliárdot akartak, az EP meg 122 milliárdot. Janusz Lewandowski, a parlamenti költségvetési bizottság elnöke a tervet elfogadhatónak tartja, hiszen az új, 2007–2013as költségvetési időszak első büdzséjéről van szó, márpedig az új programoknak időre van szükségük ahhoz, hogy rendesen beinduljanak, és több pénzt tudjanak felvenni. A kiadási oldal így is 3,5 milliárd euróval nagyobb, mint 2006-ban volt. Az EP költségvetési bizottsága november 30-án hagyja jóvá a megegyezést, a teljes plénum pedig decemberben.

A GNI 1 százaléka alatt költene jövőre az EU (háttéranyag) Megjegyzés: az alább idézett számok még az eredeti európai bizottsági javaslatból származnak – a szerk. A 2007-es költségvetés lesz az első, amelyben az új tagállamok minden uniós politikában teljes mértékben részt vesznek majd, így például a kohéziós politikában is teljesen egyenrangúak lesznek a régi tagországokkal – hangsúlyozta Dalia Grybauskaite illetékes bizottsági tag május elején a jövő évi költségvetés első tervezetének bemutatásakor. A tíz új tagállamra 2006-ban például még csak a felzárkóztatási alapok 23 százaléka jutott, miközben jövőre – mondhatni, egy csapásra – 40 százalékra nő a részesedésük, sőt Bulgáriát XVI. évfolyam 11. szám • 2006. november


Aktuális hírek

41

és Romániát is ideszámítva már 44 százalékra. A költségvetési tervezet előterjesztésével egy többfordulós egyeztetési eljárás vette kezdetét a Tanács és az Európai Parlament részvételével, hogy aztán valamikor az év vége felé végleges formájában is elfogadják a büdzsét. A 2007-es büdzsé érdekessége, hogy ez lesz a következő hétéves pénzügyi ciklus első költségvetési éve. A 2007-es költségvetés pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén 126,8 milliárd euró, vagyis az EU nemzeti összjövedelmének 1,08 százaléka lenne, ami 4,6 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. A tényleges kifizetések mértékét 116,4 milliárd euróra tervezte be a Bizottság, ami a GNI 0,99 százalékának felel meg. A tényleges kiadások szintjén 3,9 százalékos lesz a növekedés 2006-hoz képest. Grybauskaite költségvetésért felelős biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétéves időszak során a 2007-es évben lesznek a legalacsonyabb szinten a kiadások, ami elsősorban annak tudható be, hogy a strukturális és kohéziós kifizetések csak lassan indulnak be az első évben, hogy aztán gyorsabban felfussanak. A biztos ugyanakkor azt is elismerte, hogy ha a Bulgáriára és Romániára fordított kiadásokat nem veszik figyelembe, akkor a költségvetés abszolút számai alacsonyabbak 2006-hoz képest. A jövő évi költségvetés kiadásainak 43 százalékát (54,3 milliárd eurót) a versenyképességi célokra és a felzárkóztatásra fordítanák (1. költségvetési fejezet). A második fejezetre – benne a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a környezetvédelemmel – a források 45 százaléka, azaz 57,2 milliárd euró jutna, ebből 12,4 milliárd a vidékfejlesztésre. Az állampolgárságra, a szabadságra, a biztonságra és az igazságosságra 1,2 milliárd eurót költenének (a teljes keret 0,9 százalékát), az EU külpolitikai szerepvállalására 6,7 milliárdot (a teljes büdzsé 5,3 százalékát), míg az adminisztratív költségekre 7 milliárdot (a teljes összeg 5,5 százalékát). Végezetül 400 millió euró maradna az újonnan belépő Bulgária és Románia kompenzálására a nettó költségvetési pozíció elkerülésére, hasonlóan ahhoz, ahogy a 2004-ben belépett országokkal is történt. Dalia Grybauskaite biztos aláhúzta, hogy az EU a 2007-es büdzsében rekordot dönt a gazdasági fejlődésre fordított források nagyságát illetően. A gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra fordított kiadások 2006-hoz képest 14,3 százalékkal növekednek. Összesen 6,8 milliárd euróval több jut erre a területre. Különbontva: a versenyképességi és innovációs programra, valamint és a hetedik kutatási keretprogramra 51 százalékkal több forrás jut, mint 2006-ban. Az energia- és a közlekedési fejlesztéseknél (TEN-, Galileo-, Marco Poloprogram stb.) 29 százalékos lesz a növekedés, míg az információs társadalom előmozdítására és az oktatásra 11 százalékkal lesz több pénz, mint előző évben (de az élethosszig tartó tanulásra például 30 százalékkal). A strukturális és kohéziós intézkedésekre 14,8 százalékkal lesz több pénz, mint 2006-ban. A költségvetési biztos ugyanakkor elismerte, hogy a szűkös források miatt ez csak egy kicsiny, de nem elegendő lépés egy korszerűbb költségvetés irányába, amely a Bizottság reményei szerint majd a 2008–2009-es felülvizsgálat alkalmával kap nagy lökést. A 2007-es büdzsé az agrárkiadásokban is elmozdulást tükröz. A közvetlen agrárkifizetések és a piaci jellegű kiadások 43,7 milliárd euróval 10,8 százalékos növekedést mutatnak 2006-hoz képest. Az ilyen jellegű agrárkiadások a teljes költségvetés 35 százalékát teszik majd ki. A vidékfejlesztési pénzek jövőre 3 százalékkal nőnek, míg a környezetvédelmi fenntarthatóságra 17 százalékkal többet áldozna az EU, mint idén. Forrás: BruxInfo

K

ategóriákra osztaná a hulladékkezelést az EP

Támogatásáról biztosította az úgynevezett hulladékhierarchia elvének érvényesítését az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága. A testület kedden szavazott a hulladékokról szóló irányelvtervezetről. Európában évente mindenki körülbelül 500 kilogramm szemetet produkál. Ez a mennyiség nagyobb mértékben növekszik, mint a GDP, és csak a harmadát hasznosítják újra. A Bizottság éppen ezért még tavaly szeptemberben javaslatot tett a hulladékokról szóló 1975-ös irányelv felülvizsgálatára: a testület egyik legfőbb célja az volt, hogy megteremtse az újrahasznosítás szabályozási környezetét, és a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében nemzeti programok kidolgozására szólítsa fel a tagállamokat. A környezetvédelmi bizottság kedden első olvasatban közel 140 módosítást fogadott el, amelyeket az eredeti bizottsági tervezethez nyújtottak be a képviselők. (Közöttük volt 14 kompromisszumos módosítás, amiket nagy többséggel megszavazott a grémium.) „Számos probléma van ezzel a direktívával, mivel nagyon szerteágazó” – hangoztatta a jelentés készítője, Caroline Jackson (néppárti, brit), hozzátéve: éppen ezért a téma még tisztázásra szorul annak elkerülésére, hogy „állandóan a Bíróságra kelljen majd járnunk”. A szakbizottság túl elméletinek találta a Bizottság által javasolt új megközelítést is, amelynek alapját a termék „életciklusa” adta volna. Ehelyett a képviselők a jövőben is a hulladékhierarchia mostani szabályait tekintenék irányadónak. Ennek az elméletnek az alapján a hulladékkezelést – sorrendben – öt kategóriába sorolják, melyek a következők: 1) a hulladékkeletkezés megelőzése; 2) a hulladék újrahasznosítása; 3) a hulladék újrafeldolgozása; 4) egyéb hasznosítási műveletek; 5) a hulladék ártalmatlanítása. A jelentés a többi között azt kifogásolja, hogy a bizottsági szöveg egyáltalán nem utal az ártalmatlanításra mint a legkevésbé támogatott megoldásra. A képviselők leszögezték: a tagállamok eltérhetnek ettől a sorrendtől, ha az életciklus-elemzések és a költség-haszon elemzések egyértelműen jelzik, hogy egy alternatív kezelési mód jobb eredményt biztosít. A környezetvédelmi bizottság emellett azon az állásÖTM Önkormányzati Tájékoztató


42

Aktuális hírek

ponton van, hogy tisztázni kell a különbséget a hulladékok és a melléktermékek között, amiket iparilag még mindig hasznosítani lehet (idetartozik az üveg, a fém és a komposzt). A képviselők azt szorgalmazzák a Bizottságtól, hogy a jelenlegi joggyakorlat alapján dolgozzon ki értelmező iránymutatásokat, és amennyiben szükséges, tegyen javaslatot olyan kritériumokra, amelyek eseti alapon lennének iránymutatók annak eldöntésére, hogy mit nem lehet hulladéknak tekinteni. A szakbizottság úgy vélekedett, hogy a teljes hulladékkeletkezést stabilizálni kell 2012-re. A Bizottságnak 2008-ban javaslatot kellene tennie olyan mutatókra, amelyeket a tagállamok az értékelési folyamat alkalmával használhatnának, 2010-re pedig el kellene készülnie az ökodizájn-politikával, valamint a hulladékcsökkentést célzó terveivel. A képviselők emellett még egyszerűsítenék a nemzeti hulladékkezelési programok követelményeit – ennek célja az lenne, hogy a folyamat kevésbé legyen bürokratikus, és sokkal inkább összhangban legyen a szubszidiaritás elvével. A környezetvédelmi bizottság leszögezte azt is: ahol megvalósítható, ott alkalmazni kell azt a követelményt, mely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az összes hulladék hasznosítási műveleten essen át. A tagállami hatóságok kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok begyűjtése, szállítása, tárolása és kezelése a környezet legmagasabb fokú védelme mellett valósuljon meg, valamint biztosítaniuk kell azt is, hogy a használt ásványi olajokat külön gyűjtsék össze. Emellett az összes, a veszélyes anyagok kezelésére szakosodott létesítménynek engedéllyel kell rendelkeznie. A szakbizottság jóváhagyta azt a saját kezdeményezésű jelentést is, amely a hulladékkezelés megelőzésére és a hulladékok feldolgozására irányuló bizottsági tematikus stratégia keretében készült. A Johannes Blokland (holland, Függetlenség és Demokrácia) által jegyzett dokumentum arra törekszik, hogy a hulladékpolitikában a komitológiai eljárás alkalmazását a technikai és tudományos területekre korlátozzák, emellett hangsúlyozza az ötfokozatú hulladékhierarchia fontosságát. A képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét hulladékmegelőző intézkedéseket, 2008-ra alakítsa ki a környezetvédelmi mutatók rendszerét, javasoljon irányelvet a biológiailag lebomló hulladékról, az építési és bontási hulladékról, valamint az szennyvíziszapról, és vizsgálja felül a hulladéklerakókról szóló direktívát. Forrás: BruxInfo

V

égleges megállapodás az EP-ben a szolgáltatási irányelvről Az Európai Parlament második olvasatban elfogadta a szolgáltatások nyújtásának liberalizálásáról szóló irányelvet, amelynek végrehajtására három évük lesz majd a tagállamoknak. Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a szolgáltatások nyújtásának liberalizálásáról szóló irányelvet, pontot téve az elmúlt tíz év legfontosabb uniós jogszabályáról évek óta folyó vita végére. A szolgáltatási direktíva az eddigi legnagyobb szabású kísérlet a határokon átnyúló szolgáltatások útjában álló nemzeti akadályok lebontására. A jogszabályt a hatálybalépése előtt még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók ahhoz való jogát, hogy egy másik uniós tagállamban szolgáltatást nyújtsanak, és nem korlátozhatják a szolgáltatást nyújtók hozzáférését saját piacukhoz. Az irányelv szerint a tagállamok a jövőben nem kötelezhetik a más tagországból érkezett szolgáltatókat, hogy telephelyet hozzanak létre a területükön, hogy az illetékes hatóságoktól engedélyt kelljen beszerezniük, és hogy irodát, képviseletet hozzanak létre. A tagországok ugyanakkor bizonyos előírások betartására kötelezhetik a szolgáltatókat, ha azok a közrend által megkívánt, közbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi okokkal indokolhatók. Nem érinti a jogszabály a fogadó országok munkaügyi törvényeit és a kollektív jogok gyakorlására vonatkozó nemzeti szabályozásokat sem. Forrás: BruxInfo



Aktuális hírek

43

Á

tlátható EU-támogatások

2008-tól kezdve kötelező lesz nyilvánosságra hozni valamennyi uniós támogatás kedvezményezettjét – erről állapodtak meg a tagállamok és az Európai Parlament képviselői Brüsszelben. Így végre egyértelmű lesz, hogy valóban oda érkeznek-e a pénzek, ahová érkezniük kell – triumfált a megegyezés létrejötte után Inge Gräßle német néppárti EP-képviselő, aki régóta hadakozik a közzétételért. Idehaza a strukturális és kohéziós támogatások kedvezményezettjeinek a neve, a szubvenciók összege és jogcíme már ma is bárki számára hozzáférhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu). Az agrárpénzek azonban máig nem nyilvánosak. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a közelmúltban adta ki azt az állásfoglalását, amely szerint már a jelenlegi magyar jogszabályok értelmében is név szerint megismerhető, ki mennyi uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kap Magyarországon. Az ombudsman vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy nyilvános és közzéteendő személyes adatnak minősülnek az agrártárcához tartozó, kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kezelt támogatások. Az MVH még nem hozta nyilvánosságra az adatokat. Az agrártárca a közelmúltban maga is hivatalos brüsszeli állásfoglalást kért az ügyben. A tárca jogi véleménye szerint egyébként az MVH megfelelt a közzétételi követelményeknek az elmúlt években. A hivatalnak ugyanis – állítja a minisztérium – csak az államháztartás „alrendszeréből” finanszírozott dotációk (Sapard, AVOP) ügyféladatait kellett nyilvánosságra hoznia, és e kötelezettséget internetes honlapján teljesítette is. Más agrártámogatások – így a legnagyobb részarányt képviselő területalapú pénzek – név szerinti felhasználása nem ismerhető meg – derül ki a tárca közelmúltbeli állásfoglalásából. Forrás: Világgazdaság

A

z Európai Bizottság közszolgálati weboldala

Az Európai Bizottság közszolgálati weboldalat indított, amely az európai polgárokat segíti az uniós weblapokon való tájékozódásban. Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=10359



44

Eseménynaptár, képzések

 Eseménynaptár 2007. január 11.

Grundtvig információs nap Egész életen át tartó tanulás program és a Grundtvig További információ: Tempus Közalapítvány Tel: (06 1) 237-1300, e-mail: [email protected]

2007. január 11–12.

Az EU-támogatások felhasználása Magyarországon – projektek tervezése és végrehajtása További információ: Tempus Közalapítvány Tel: (06 1) 237-1300, e-mail: [email protected]

2007. január 22.

Projektmenedzsment A cél annak elsajátítása, hogy miként célszerű a projektek indítását, tervezését, nyomon követését, lezárását támogatni úgy, hogy a kitűzött célok költségkereten belül, határidőre megvalósuljanak. További információ: WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet 1013 Budapest, Krisztina Krt. 39/B 5. emelet Tel: (06 1) 4880-880, Fax: (06 1) 4880-881 e-mail: [email protected]

2007. január 25–26.

Projektmenedzsment lépésről lépésre További információ: Tempus Közalapítvány Tel: (06 1) 237-1300, e-mail: [email protected]



Figyelmébe ajánljuk!

45

 Kiadványajánló Könyv a sportrendezvények biztonságáról és biztosításáról Hiánypótló könyv jelent meg „Sportrendezvények biztonsága és biztosítása” címmel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara közös kiadásában. A kötet november 27-ei sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 157 oldalas tanulmánygyűjtemény nem kerül a boltokba, hanem az 500 példányt a sportszervezetek, a biztonsági cégek és 70 állami szerv vezetői kapják meg ingyenesen. Lányi András, a sport szakállamtitkárság főosztályvezetője a bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma illeszkedik a Nemzeti Sportstratégia filozófiájához, miszerint váljunk sportszerűen a Sportoló Nemzet tagjaivá! Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke kijelentette: a könyv világossá teszi, hogy melyek a rendőrség, a rendező és a biztonsági cégek feladatai, továbbá biztonsági szempontból iránymutatást ad egy sportrendezvény lebonyolításához. „Decembertől elkezdjük oktatni a könyvet a biztonsági cégek alkalmazottainak, akiknek majd vizsgázniuk is kell a tanultakból, így tavasszal legalább már a szektorfelelősök képzett szakemberek lesznek” – tette hozzá Vörösmarti. A kiadványról bővebb információ található a szakmai kamara weboldalán, amelynek elérhetősége: www.szvmszk.hu A „Sportrendezvények biztonsága és biztosítása” című könyv adatai: Terjedelme: 157 oldal, 167 × 237 mm, álló méretben Kiadó: Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának támogatásával ISBN 963 06 0697 6



46


E

Ed Watzke

Ed Watzke W A világok közötti egyensúlyteremtés táncA

A világok közötti

D

egyensúlyteremtés táncA transzgresszív mediációval

Duna Palota és Kiadó

d Watzke könyvét elsősorban gyakorló, sőt haladó mediátoroknak ajánlom. A mediáció iránt érdeklődő olvasó is megtalálja benne persze a neki való csemegéket, hiszen Ed kaleidoszkópjában – erről a kaleidoszkópról esik szó a kötetben – gyakran csillannak fel tudományos, hitbéli, kultúrtörténeti, hétköznapi fénylő kövecskék, hogy merengésre késztessenek és a mediáció mélységeit és magaslatait is megmutassák. Ed Watzke valójában fejtörő módszertani művet ad a mediátorok kezébe, azokéba, akik már tudják, mi a mediáció és esetleg tapasztalatuk is van már egy eset feldolgozásáról, a konfliktusban álló, egymásnak ártó és attól szenvedő kliensek élményeiről, a mediációs folyamat teljességéről, ívéről, a jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb részletekről. A kötet – még a kívülálló érdeklődő számára is – sejteni engedi a kliensek feladatának súlyát, a kliensekét, mert a mediációban az áldozat és az elkövető is kliens, és a folyamatban nélkülözhetetlen az ő munkájuk, konfliktusuk feloldásának buktatóin maguknak, de nem magukra hagyottan kell átvergődniök. A mediátor ezen a belső úton – amelyen a katarzis sem ritka – vezeti végig a klienseket, mindvégig pártatlan figyelemmel és támogatással. Ebben mutatja meg Ed Watzke a mediátori szakma, hivatás lényegét, mesterfogásait, és teszi hitelessé azt a szakembert, aki húszéves mediátori munka után az 521. kliensét is egy új, ismeretlen világ felfedezésének izgalmával fogadja (ez ő, tanúsíthatom!). Hasznos tehát a kötet a szakmai továbbképződés ügyében, de külön buzdítom elolvasására azokat, akik mediátori hivatásukat alkotó munkának tekintik. (Cseres Judit)

Ed Watzke PhD tájerországban született (1951-ben) és nevelkedett, jó negyedszázada Bécsben él, szeret és dolgozik. Tanult foglalkozásai időrendben: szociológus, szociális munkás, pszichoterapeuta. Szocionatikus utazásokat tett a társadalom peremvidékein, a költészet és a tudomány kapcsolatait kutatta. Húsz éve tevékenykedik a Neustartban, mediátori munkájának lényegét a kliensek érdekeit szolgáló módszertani fejlesztésben látja.

S

990 Ft

Kedvezményes áron, -ért megrendelhető a kiadótól faxon vagy e-mailben. Fax.: (06 1) 469-2969, e-mail: [email protected] XVI. évfolyam 11. szám • 2006. november



 Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

47

Forródrótelérhetőségek

Miniszteri titkárság Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7113

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-6521

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Katasztrófavédelem

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Önkormányzati forródrót A BM Önkormányzati Hivatal Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényalkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7123

Területfejlesztési Főosztály

441-7151

Területrendezési és Tervezési Főosztály

441-7183

Építésügyi és Településrendezési Főosztály

441-7770

Területi Koordinációs Titkárság

441-7239

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


48


A

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Megbeszélés szerint különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent Istvánbazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .................................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2006. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mailcímünk: [email protected]



Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Recommend Documents