Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

s á t z s a l á v n a v g i d n Mi Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Tréneri kézikönyv

SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

TRÉNERI KÉZIKÖNYV Az önismeret és szerepe a pályaépítésben A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

(2. modul)

A program felépítése (modultérképe)

10

Milyen szervezetektől kapsz segítséget? – a karrier tanácsadás/pályaorientáció területén működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan

9.

Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)

8.

Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák

7.

Sajátos helyzetben (például romák, fogyatékkal élők, idősek)

6.

Új lehetőségek (internet, televízió) használata

5.

Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módjai

4.

Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES + PLOTEUS)

3.

2.

1.

EU-kompetenciák

Az önismeret és szerepe a pályaépítésben

A pályaismeret és jelentősége

JELMAGYARÁZAT Szakmai modul:

Aktuális modul:

A modul során megszerezhető kompetenciák • Képes

a

pálya

alakulás

lélektani

értelmezéseinek

(pszichoanalitikus,

pályaalkalmassági, fejlődés-lélektani) különbségeit megragadni. • Képes az életpálya-fejlődés szakaszait felsorolni, és ismeri azok tartalmát. • Képes a racionális emberkép meghatározására. • Képes a racionális döntés és a heurisztikák különbségeinek megragadására. • Képes az életpálya építésben megjelenő döntési modellek lépéseinek felismerésére. • Képes az életpálya fejlődésben felbukkanó döntési helyzetek azonosítására. • Képes az életpálya építés folyamatában felbukkanó probléma helyzeteket értelmezni a különböző tanácsadási modellekben. • Képes a problémamegoldás sikerességét megfogalmazni. • Képes

a

problémamegoldás

során

felbukkanó

kognitív

disszonancia

meghatározására, ismeri a disszonancia csökkentésének stratégiáit. • Képes az önismeret és az öndefiníció meghatározására. • Képes a pályafejlődés fogalmának értelmezésére. • Képes az önismeret elemeinek (érték, érdeklődés, képesség, munkamód) megkülönböztetésére. • Képes az életpálya szerepeknek és az öndefiníciónak az összefüggéseit megragadni.

A modul megvalósításának módszerei Tanulás egyéni haladás szerint

40 %

Csoportos gyakorlati foglalkozás

40 %

Egyéni otthoni felkészülés (házi és beküldendő feladatok)

10 %

Egyéni konzultáció

10 %

Értékelés Az értékelés rendszere Számonkérések formája: Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés. Számonkérések rendszeressége: Modul végén, modul folyamán. Számonkérések tartalma: A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában. A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek): Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat. Megszerezhető minősítések: Megfelelt, kiválóan megfelelt. Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek: 60%, 90% Sikertelen teljesítés következménye: Modulzáró vizsga ismétlése.

Az oktatott egység elhelyezkedésének bemutatása a teljes képzésen belül:

A megelőző évszázadban általában stabilitásra törekvő, kockázatot alig vagy nem vállaló életforma alakult ki Magyarországon, amely éppúgy jelentkezett a gyermekek iskola- és pályaválasztásában, mint az állás- és munkavállalásban, a lakóhelyválasztásban, és megmutatkozott a családok általános életvezetési stratégiáiban is. Ez a kockázatot nem vállaló magatartás nagyon jellemző viselkedési és döntési sémákat alakított ki az emberekben, amelyekben sokkal nagyobb súllyal szerepelt a környezeti tényezők mérlegelése, mint a személyiség önértékelése vagy önkibontakozási törekvése. Ez természetesen nemcsak a társadalom által kijelölt mozgásterekben, vagyis a gazdasági és politikai szférában volt így, hanem jellemzővé vált gondolkodásunkra is. A konkrétumokra, a materiális megközelítésre figyelő gondolkodásmód kevésbé veszi figyelembe a nem látható (bár ténylegesen energiát hordozó) elemeket a társadalom mozgásában. Így azok az eszmeáramlatok, amelyek az emberek gondolkodásmódjából, viselkedésmódjából, érzelmi energiáiból vontak le következtetéseket, illetve az ehhez kapcsolódó

tudományok,

mint

például

a

szociológia,

pszichológia,

antropológia,

művelődéstörténet, alig kaptak lehetőséget arra, hogy a közgondolkodást befolyásolják. Mindehhez járult, hogy az elmúlt évszázadban a magyar társadalomban értékrend-változás következett be, és ez az értékrend-változás néhány szerző szerint értékváltságnak is minősíthető. Ilyen társadalmi és közgondolkodási miliőbe robbant be 1989-ben a munkanélküliség, amihez az általános fenyegetettség érzése társult. Erre az élethelyzetre választ adhat a személyiség öndefiníciós képességének megerősítése. Az öndefiníció kialakulásának feltétele a megfelelő önismeret, a jó alkalmazkodási képesség és a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztése. Ezek a személyiségjellemzők segíthetik a pálya-, karrierépítést, illetve a munka világában bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást. A pályaorientáció fogalmának elfogadása paradigmaváltást jelentett a pályaválasztás, munkavállalás területén, amely a kapcsolódó elméletek tartalmi változásában is kimutatható. E folyamatot kívánja bemutatni a tananyag, valamint személyes értékek, érdekek és ismeretek esélyeit is figyelembe vevő gondolkodásmód megismerését és támogatását tűzi ki célul.

Feladatbank

IV. A MODUL TANANYAGA IV.1. Lecke: A pályalélektan elméletei Gyakorlatok a IV.1. leckéhez 1. gyakorlat: Pályaválasztásom története Célja: A fejlődési szakaszok, életkori sajátosságok tudatosítása. A felnőtt élet munkához köthető szakaszainak jellemzői. Instrukció: Mutassa be pályaválasztása történetét Super elméletének alapján (Szakaszok, alfázisok tartalma, jellemzői). Az elemzésben emelje ki azokat a tényezőket, amelyek fontosak voltak a pályája alakulásában. Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka. Eszköz: esetelemzés 2. gyakorlat: Életkerék (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 159. o.) Célja: A fejlődési szakaszok tudatosítása. A külső, belső tényezők az élet eseményeiben. Instrukció: Mutassa be élettörténetét: a külső eseményeket, a fontos embereket, azokat a témákat (vágyakat), melyek foglalkoztatták, élményeket, hangulatokat, tapasztalatokat. Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka. Eszköz: feladatlap 3. gyakorlat: Álláshirdetések Cél: annak tudatosítása, hogy a pályaválasztás nem egy statikus alkalmasság-megfelelés helyzete, hanem dinamikus folyamat. Egy ember sokféle pályára alkalmas, egy pályára pedig sok személy.

Instrukció: Gyűjtsön minél több álláshirdetést! Gyűjtse össze azokat a kívánalmakat, amelyek jellemzik a hirdetéseket (konkrét iskolai végzettség, képesítés ne legyen benne, csak személyiségjellemzők)! Válassza ki, melyek azok, amelyekre alkalmasnak érzi magát. Módszer: csoportos feladat, megbeszélés: csoportmunka. Eszköz: újságok, internet V.1.1. Tanulási feladat - Pályaalkalmassági elméletek

IV.1.1.1. Önellenőrzés

1. Mi a pályaalkalmassági elméletek lényege? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az egyén személyiségének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését vizsgálják. 2. Milyen kritikáját fogalmazhatjuk meg a pályaalkalmassági elméleteknek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Egy egyén több pályára is alkalmas. Rájöttek arra is, hogy egy adott pályán való sikerességhez pedig több képesség együttállására, vagyis egy bizonyos képességstruktúrára van szükség. 3. A pályaalkalmassági elméletek szerint az egyén hogyan hozza ezzel kapcsolatos döntéseit? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Racionálisan. 4. Parsons elmélete alapján foglalja össze a pályaalkalmassági elméletek lényegét! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: 1. minden ember személyiségjegyei egyéni fejlettségének megfelelően alkalmassá teszik őt egy pályára; 2. az egy azonos pályán tevékenykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és személyiségjegyek jellemzik; 3. az egyéni pályasikert és a szakmai elégedettséget, a pályaalkalmassági követelmények és az egyéni alkalmassági jegyek megegyezőségének mértéke határozza meg; 4. a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény; 5. egy pálya választása lényegében tudatos, racionális probléma-megoldási és döntési folyamat (itt vagy maga a személy, vagy a pályalélektani szakember választja ki a legmegfelelőbb pályát). IV.1.2. Tanulási feladat - Fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek


1. Hogyan tekintik a pályaválasztást a fejlődéslélektan azon elméletei, melyek életpálya szemléletűek és feltételezik, hogy a fejlődés egész életünkön keresztül tart? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A fejlődési modellek a pályaválasztást annak az időbeni kiterjedésében és életszakaszok szerinti tagolásában elemzik. Az elméletek kiindulópontja, hogy a szakma szempontjából fontos személyiségjegyek az életnek melyik szakaszában jelennek meg és ekkor a környezet milyen jellemző (fázis-specifikus) befolyást gyakorol.

2. Mi a deficit modell lényege? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az élet első szakaszában megjelenő gyors intenzív növekedés után folyamatosan deficitek jelennek meg a fejlődésben: az emelkedés és az élet csúcsa után a hanyatlás, majd a vég következik be. 3. Mi a kognitív-szociális növekedés elmélet lényege? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A pályaválasztási döntésalkotás folyamatára fókuszál a fejlődésben, ugyanakkor a kamaszkori viharok és feszültségek pályaválasztást befolyásoló hatásaira is felhívja a figyelmet. 4. Super egyéni pályafutás modellje milyen gondolatokat ötvöz? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az elmélet ötvözi a klasszikus pályaalkalmasság pszichológia eredményeit a fejlődéslélektani szemlélettel. 5. Mit mond Donald Donald Super téziseiben az egyén és a pálya megfeleléséről? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az emberek különböznek egymástól képességeik, érdeklődési körük és személyiségük sajátos volta tekintetében. Ezeknek az ismertetőjegyeknek alapján minden ember egy sor pályára

alkalmas. Mind az egyén egy sor pályára alkalmas és minden pálya bizonyos mennyiségű ember számára hozzáférhető. 6. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a pályaválasztásról? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A (pálya) választást a szakmában való beilleszkedést állandó folyamatnak kell tekinteni. Ez a folyamat életstádiumok egész sorában foglalható össze. 7. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a személyes pályafutásmodell meghatározottságáról? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A személyes pályafutásmodellt, azaz az elért szakmai szintet, a próbaszerű és stabil szakmai tevékenységek sorrendjét, gyakoriságát és időtartamát meghatározza az egyén szüleinek a szociális gazdasági szintje, ezenkívül szellemi képességei és személyiségjellemzői, továbbá az egyes rendelkezésre álló szakmai lehetőségek. 8. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a fejlődés irányíthatóságáról? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A különböző életstádiumok alatti fejlődés irányítható, egyrészt a képességek és az érdeklődési körök beérési folyamatának megkönnyítésével, másrészt a valóság-megismerésben és az önmegfogalmazás kialakulásához nyújtott támogatással.

9. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a szakmai fejlődésről? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A szakmai fejlődés lényegében az önmegfogalmazás (öndefiníció) kialakításából és megvalósításából áll. 10. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a munkával való elégedettségről? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A munkával és az élettel való elégedettség attól függ, milyen mértékben talált az egyén lehetőséget képességeinek, érdeklődési körének, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására.

11. Milyen következtetéseket vonhatunk le D. Super téziseiből? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A tézisek két következtetése: a pályaalkalmasság lehetősége multipotenciális. A pályaválasztás és beilleszkedés folyamatosan végbemenő fejlődést képez. Vagyis a pályaválasztásnál nem egyszeri, diszkrét eseményről van szó, hanem egy életen át tartó folyamatról. 12. Az életpálya érettség fogalmának öt eleme? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Tervezési készség, aktivitás, informáltság, döntési kompetencia, realitásorientáció. 13. A szakmai fejlődés modelljének milyen szakaszai vannak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig) fantázia fázisa (4-10 éves kor), érdeklődés (érdek) fázisa (11-12 éves kor), képességek fázisa (13-14 éves kor), A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor) a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor), átállási vagy átmeneti fázis (18-21 éves kor), kipróbálás fázisa (22-24 éves kor), A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor), kísérleti, (kipróbálási) fázis (25-30 éves kor), stabilizáció fázisa (31-44 éves kor), A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól), lelassulás fázisa (65-70 év), visszavonulás fázisa (71 éves kortól).

IV.1.3. Tanulási feladat - Pszichodinamikai elméletek IV.1.3.1. Önellenőrzés

1. Mi a pszichodinamikai elméletek lényege? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A pályaválasztási, pályaépítési folyamatban a magatartást, a személyiséget mozgató, irányító tényezőkre teszik a hangsúlyt. Ilyen tényezők lehetnek elsősorban az ösztönök, különböző szintű motivációk, de lehetnek értékek is. 2. Mi a szublimáció? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Áttolás. A személyiségben működő energiák akár agresszió, akár önszeretet, akár erotikus energiák áttolhatók a munka, illetve az emberi kapcsolatok területére. 3. Milyen típusai vannak Hollandnak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Hat típust definiált, ezek a következők voltak: realisztikus, szociális, konvencionális, vállalkozó, művészi és kutató. Ezek a típusok elsősorban a személyiség orientálódását mutatják a külvilág felé. IV.2. Lecke: Pályaépítés és döntés Gyakorlatok a IV.2. leckéhez 1. gyakorlat: Napjaim, döntéseim Célja, hogy bemutassa, hogy a döntés az életvezetés meghatározó eleme. A mindennapjaink tele vannak döntési helyzetekkel, melyekben sokszor nincs elegendő információink, mégis döntenünk kell. Instrukció: Feladatlap alapján mindenki idézze fel, hogy az utóbbi egy évben, egy hónapban, egy napban milyen döntési helyzetek voltak az életében és azokban milyen súlyú döntéseket kellet hoznia, mennyi információ állt rendelkezésre, milyen alternatívák voltak, hogyan sikerült megoldani azokat. Módszer: gyűjtés, egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka. Eszköz: feladatlap 2. gyakorlat: Egyéni logika szerinti feltételek (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 179. o.) Célja: A döntéseink mögött meghúzódó egyéni logika feltérképezése.

Instrukció: Feladatlap alapján mindenki gondolkodjon el azon, hogy milyen érveket szokott bevetni egy-egy döntése kapcsán, amikor valamit el akar utasítani. Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka. Eszköz: feladatlap 3. gyakorlat: Döntéselméletek Célja: Döntési típusok, döntési elméletek. Instrukció: Gyűjtsön internetes források felhasználása alapján döntéssel kapcsolatos nézeteket, elméleteket, majd készítsen belőle csoportban plakátot, mely bemutatja a döntések típusait, jellemzőit, folyamatait, majd mutassák be a plakátot. Módszer: egyéni gyűjtés, csoportmunka, rajz, ábrázolás. Eszköz: Internet, flipchart papír

IV.2.1. Tanulási feladat – Klasszikus döntéselmélet


1. Mit értünk pszichológiai értelemben döntésnek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A cselekvés alternatívái közötti választás. Pszichológiai szempontból csak akkor beszélhetünk döntésről, ha cselevésünk valamiféle „választás”- élménnyel – legyen az bármilyen futólagos vagy áttételes – jár együtt. 2. Milyen szempontok szerint jellemezhető a klasszikus döntés-elméletek szerint a döntéshozatal? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Az egyik a hasznosság (utilitás), a másik a valószínűség. 3. Mit jelent a „racionális ember” modellje? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A döntést hozó ember az ésszerűség talaján áll, döntéshozatala során az összes létező alternatívát képes átlátni, objektíven mérlegelni, a döntéshez kapcsolódó összes lehetséges kimenetelt végiggondolja és képes arra, hogy kiválassza az adott helyzetben legmegfelelőbb alternatívát, mely leginkább szolgálja céljait. 4. Mit jelent a korlátozott racionalitás fogalma? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: „Az emberi értelem kapacitása igen kevés a bonyolult problémák megfogalmazásához és megoldásához, ahhoz képest, hogy a való világban milyen méretű feladatok megoldására van szükség, hogy a magatartás objektíve racionális lehessen vagy akár ennek az objektív racionalitásnak az elfogadható megközelítéséhez is” – írja H. Simon, és ezt az elvet korlátozott racionalitásnak nevezi. IV.2.2. Tanulási feladat – Leíró döntéselméletek, a heurisztikák szerepe a döntéshozatalban


1. Milyen megfontolásból alakultak ki a leíró döntési modellek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: A valóságos életben az információ feldolgozó kapacitásunk meglehetősen korlátozott, ebben a helyzetben szükséges a döntéshozatali folyamatokat megismerni, és a döntéseket befolyásoló tényezőket érdemes tanulmányozni. Ezek az elméletek az un. leíró döntéselméletek. 2. Milyen többdimenziós döntési modelleket ismer? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A dominancia modell, konjunktív döntési modell, diszjunktív döntési modell, lexikografikus modellek, szempont szerinti kizárás modellje, minimum különbség lexikografikus modellje. 3. Mit jelent a heurisztika? (Mondjon példát!) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Amikor egy-egy helyzetet nem valószínűségbecsléssel, hanem leegyszerűsítő ítéletalkotási eljárásokkal, következtetési műveletekkel old meg, heurisztikának nevezzük. („kis számok törvénye”, hozzáférhetőségi heurisztika, Laplace kritérium, Hurwitz-féle kritérium, Waldkritérium, Savage- kritérium)

IV.2.3. Tanulási

feladat

–

A

pályaválasztáshoz,

pályafejlődéshez

és

az

élethosszig tartó tanulás gondolatához kapcsolódó döntéselméletek


1. Mi a lényege a pályafejlődéshez kapcsolódó döntéselméleteknek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: A döntéselméleti megközelítés megpróbálja a pályaválasztást, a pálya- vagy munkahely keresését választási és döntési folyamatokkal magyarázni, megvilágítani. Ezekben az esetekben a szakmai fejlődés egyéni életrajzi feltételeiből indulnak ki, és ezeket, valamint a társadalmi determinánsokat csupán a folyamat módosító tényezőiként értékelik. 2. Mik a döntési folyamat jellemzői ? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Külső és belső okokból létrejön egy nem világos helyzet. Megoldására való törekvéskor várhatóan különféle alternatívákat vesznek szemügyre. Az egyén megpróbál információkat gyűjteni a különböző alternatívákról. A helyzet összegző értékelésére kerül sor. 3. Mi a lényege a korlátozott racionalitást figyelembe vevő döntési modellnek ? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Nyitott döntési modellek esetén abból indulunk ki, hogy a döntési alany a számára objektíve nyitva álló cselekvési alternatívák és azok következményein túl a cél eléréséhez szükséges összes információval nem rendelkezik. A döntési szituáció ily módon mint egy valódi problémaszituációt ragadja meg, s a döntési magatartási helyzetet problémamegoldó magatartásként fogja fel. 4. Mi a lényege Ries szocializációs döntési modelljének ? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: A pályaválasztást mint egy racionális döntési folyamatot fogja fel, amely az adott állapot tökéletlenségének megszüntetésére törekszik. 5. Ismertesse

Tiedemann

és

O’Hara

életpályamodelljéhez

kapcsolódó

döntési

folyamatainak fázisait ! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az elővételezés fázisa : a felfedezés, a kristályosodás, a választás és a specifikáció alfázisai. A megvalósítás időszaka : bevezetés, átalakítás, integrálás, elővételezés alfázisa. 6. Mi a pályaválasztás interaktív döntési folyamatának a lényege? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A szakmai döntést szubjektív és szocio-ökonomikus szituáció kölcsönös, befolyásoló viszonya eredményezi. 7. Milyen szubjektív pályaválasztási elemek vannak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Döntési kritériumok (érdekek, értékek, képességek, igényszint); döntési alternatívák (kognitív megközelítés, ismeret, pl. ismert szakmák köre); döntési szabályok (pl. válaszd ki azt a szakmát, amelyik a legjobban illik hozzád, amelyik elérhető, stb.).

8. Milyen szocio-ökonomikus pályaválasztási elemek vannak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A nem, a család, barátok és ismerősök, az iskola, pálya-szakma tanácsadás, a regionális feltételek. 9. Milyen döntési stratégiát ismer, melyek az információk feldolgozására és megértésére vonatkoznak és mi a lényegük? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Konfliktusmentes elfogadás (a helyzet változatlan marad), amelyben az információhoz való viszonyt az elfogulatlan szemlélődés jellemzi, alig van igény a további információra, konfliktusmentes változtatás, amelyben az információhoz való viszony azonos az előzővel, kitérő magatartás (a döntés halogatása vagy a felelősség halogatása, vagy védekezés, a kedvezőtlen következményekkel szemben), pánikszerű döntés, amelyben nagyon magas az új és mindennemű információ iránti igény a megfelelő felhasználás képessége nélkül, meggondolt döntés, amelyben magas az információk iránti igény és amelyeket jól is használ fel. 10. Busshoff szerint milyen döntési magatartási dimenziót lehet megkülönböztetni? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Racionális: tervszerű kritériumok által vezetett, információra építő, célra irányuló magatartás. Intuitív: érzelmileg hangsúlyozott, spontán, a szituáció által befolyásolt cselekvés, magatartás. Aktív: kiterjedt információ keresés, alternatívák kreatív kifejlesztése, hatékony alkalmazkodás új helyzetekhez. Passzív: új információ keresés átruházása, alternatívák kifejlesztését illetően fantáziamentes, ragaszkodás a megszokotthoz, várakozás a kedvező véletlenre. Autonóm:

erős önbizalom, felelősség vállalásra kész, az információ belső feldolgozására törekszik, bizakodó. Dependens: csekély önbizalom, felelősségtől való félelem, információ értékelését külső féltől várja, emellett aggodalmaskodó. IV.3. Lecke: A problémamegoldás folyamata a pályaépítésben Gyakorlatok a IV.3. leckéhez 1. gyakorlat: Tanfolyamra jelentkezem Célja: A pályaválasztás kapcsán felmerülő objektív és szubjektív tényezők felismerése a problémamegoldásban, döntésben. (döntési kritériumok, döntési alternatívák, döntési szabályok, a nem, a család, barátok és ismerősök,az iskola, pálya-szakma tanácsadás, a regionális feltételek) Instrukció: Vizsgálja meg mostani, pályájával kapcsolatos döntését, ti. a tanfolyamra jelentkezés előtti döntési helyzetet! Milyen hatások érték, kik és mik befolyásolták döntését? Milyen „problémára” ad választ ez a döntés? Módszer: egyéni gyűjtés, dramatikus megjelenítése a döntési helyzetnek (a döntési pillanat megjelenítése, a csoport tagjai pedig a döntésben szereplő tényezők kihangosításai), megbeszélés: csoportban (milyen érzés volt, melyik érv jutott el hozzá, melyik volt a „leghangosabb”, hogyan döntött, mit oldott meg) Eszköz: papír, csoportszoba 2. gyakorlat: Elégedettség-elégedettlenség diagnózis (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 178. o.) Célja: Az elégedettség, sikeresség vizsgálata a szakmai tevékenységben. Mit tartsunk meg, mit változtassunk a siker érdekében? Instrukció: Feladatlap alapján mindenki végiggondolja és összegyűjti azokat a tényezőket, melyek legjobban tetszettek, a legkevésbé tetszettek az előző munkahelyi szakmai tevékenységében, mit szeretne megtartani, mit változtatni? Ezután rangsorolja, mennyire fontosak a megállapítások? Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoport Eszköz: feladatlap

3. gyakorlat: Megmagyarázom Célja: A problémamegoldás kudarcainak túlélési stratégiáinak tudatosítása. A változással szembeni ellenállás magyarázataira való figyelemfelhívás! Instrukció: Gyűjtsenek csoportosan olyan helyzeteket, amikor rosszul érezhetjük magunkat egy-egy döntésünk, viselkedésünk miatt (lekésem az állásinterjút, nem vállalom a külföldi állásajánlatot, stb…)? Ezután gyűjtsünk felmentő magyarázatokat, hogy miért viselkedünk, hoztunk ilyen döntést. Majd nézzük meg egyénileg, szoktunk –e ilyen magyarázatokat használni? Tisztázzuk, hogy mire való? (feszültség csökkentése) Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoport Eszköz: feladatlap

IV.3.1. Tanulási feladat – A problémamegoldó gondolkodás, és a pályaépítés probléma megoldási folyamatában szerepet játszó tényezők (tanácsadási modellek segítségével)


1. Mit nevezünk problémának? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Azt, amikor van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. 2. Mit jelent a probléma-megoldó gondolkodás? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: A probléma megoldó gondolkodás során az értelem síkján oldunk meg helyzeteket, melyeket egyébként csak tevékenységekkel lehetne. 3. Milyen szakaszai vannak a problémamegoldásnak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Előkészítés: probléma felfedezése, információgyűjtés a problémával kapcsolatban; lappangás: hagyni a problémát, rágódni rajta; megvilágosodás: hirtelen, váratlan belátás, megoldás, aha élmény, „heuréka”; igazolás: igazolni, bizonyítani, hogy helyes a megoldás. 4. Milyen szakaszai vannak a Magyarországon alkalmazott munka-pályatanácsadás általános modelljének? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az ügyfél igényének meghatározása, tisztázás, elemzés, szintetizálás, megállapodás.

IV.3.2. Tanulási feladat – A sikeres problémamegoldás a pályaépítésben


1. Milyen problémákat rejt a sikeresség definiálása? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: A siker többjelentésű, komplex, összetett, nehezen átlátható, interperszonális téma, mellyel több tudományág- szociológia, közgazdaságtan, pedagógia, szociálpszichológia foglalkozik. 2. Milyen tényezők befolyásolják a siker-elképzeléseket? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A külső környezet, a család, a neveltetés, azok az emberek és csoportok, amelyekkel kapcsolatba kerül az egyén. A siker fogalom magába foglalja a társadalmi sikert és elismerést, a társadalmi térbeni előrehaladást, illetve a státuszbeli emelkedést. 3. Mi a pályaalkalmasság-elméletekben a sikeresség kritériuma? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön, vagyis a személy egy adott munkahelyen beváljon. Sikeres az a probléma-megoldási folyamat az életpálya építésben, amelyben megjelenik a beválás. 4. Mit jelent a szakmai megelégedettség? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A foglalkozási tevékenység során létrehozott teljesítmény, amit az egyén azonosítani tud valamilyen számára értékes céllal. Ez lehet belső, vagy kívülről meghatározott cél. A szakmai megelégedettség építőkövei közé tartoznak a szakmai ismertetőjegyek jellege, és az önértékelést meghatározó tényezők (Crites, 1969).

5. Hogyan függ össze a szakmai megelégedettség és a pályaelhagyás? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Minél magasabb a megelégedettségi szint, annál alacsonyabb a pálya elhagyásának esélye.

IV.3.3. Tanulási feladat – A problémamegoldás kudarcai (kognitív disszonancia) és feloldási lehetőségei


1. Mit jelent a kognitív disszonancia? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A kognitív disszonancia alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. 2. Milyen stratégiákat követünk kellemetlen érzésünk csökkentésére? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Megváltoztathatom viselkedésemet, megváltoztatom környezetemet vagy olyan új ismereteket keresek, melyek csökkentik a disszonanciát. 3. Hogyan csökkentjük a disszonanciát két vonzó alternatíva közötti választásnál? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Elkerüljük a választást (ez sokszor lehetetlen); felértékeljük a kiválasztott alternatívát és a többit lekicsinyeljük (pl.: a választott iskolát úgy ítéljük meg, hogy a szakma krémjét itt képeik, a többibe pedig csak a félműveltek járnak); nem veszünk tudomást a választott alternatíva hátrányairól (pl.: a választott iskola ugyan kétszer olyan messzire van a lakóhelytől, de ez bagatell, hiszen ki lehet bírni. 4. Hogyan csökkentjük a disszonanciát két nem vonzó alternatíva közötti választási kényszernél? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Lebecsüljük saját választási szabadságunkat, kényszerre hivatkozunk, (pl.: muszáj elköltöznöm, hiszen dolgozni kell); a választott alternatívát felértékeljük, negatív következményeit lebecsüljük. (pl.: legalább van munkahelyem, a költözés pedig még jót is tesz nekem)

IV.4. Lecke: Az önismeret szerepe a pályafejlődésben Gyakorlatok a IV.4. leckéhez 1. gyakorlat: Én-kép más-kép (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 243. o.) Célja: Önismeret fejlesztés: az egyén olyan tulajdonságairól kap visszajelzést, amelyek kevéssé ismertek számukra. Annak tudatosítása, hogy az énünk része az is, ahogyan mások látnak minket. Instrukció: Feladatlap alapján mindenkit megítélünk több, kiválasztott tulajdonság mentén Módszer: csoportos feladatmegoldás és megbeszélés Eszköz: feladatlap

2. gyakorlat: Mit tudok jól? (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 152. o.) Célja: Önismeret-fejlesztés: az egyén erős oldalainak végiggondolása, összegyűjtése, összefoglalása. Instrukció: Feladatlap kérdései alapján mindenki gondolja végig és gyűjtse össze saját erősségeit. Hol vannak ezek? (képzések, döntések, visszajelzések, stb…) Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoport Eszköz: feladatlap 3. gyakorlat: Szakmai képességek és hiányosságok (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 152. o.) Célja: Önismeret-fejlesztés: az egyén erős és

gyenge oldalainak végiggondolása,

összegyűjtése, összefoglalása. Instrukció: Feladatlap kérdései alapján mindenki gondolja végig és gyűjtse össze saját erősségeit és gyengeségeit. Mik ezek? Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoport Eszköz: feladatlap 4. gyakorlat: Képességek Célja: A képesség fogalom tisztázása. Instrukció: Mi a képesség? Alkossunk definíciót! Gyűjtsük össze, amit tudunk a képességről! Módszer: kiscsoport, gyűjtés, megbeszélés: csoport Eszköz: moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll 5. gyakorlat: Több képesség-több szakma Célja: A képességek több pályát tesznek lehetővé számunkra, ill. ugyanazon képességek több pályára tesznek alkalmassá bennünket. Instrukció: Mindenki gondoljon a szomszédja szakmájára, pályájára. Milyen képességek kellenek a gyakorlásához? Mindenki gondolja végig, majd gyűjtsük össze a szakmákat és a képességeket.

Módszer: egyéni, gyűjtés, megbeszélés: csoport Eszköz: moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll 6. gyakorlat: Érdeklődés Célja: Az érdeklődés és a munka összefüggésének tisztázása. Nem minden érdeklődésből lesz pálya, és nem minden pályát végzünk szívesen. Mi az ideális? Mit jelent a szűk és a tág érdeklődés? Instrukció: Mit szeret csinálni, régen mit szeretett, van–e valamilyen (titkos) vágya, amit szeretne csinálni? Gyűjtsük össze. Hol éljük ki őket? Milyen következményei vannak annak, ha nem érdekel minket az a munka amit végzünk? Módszer: kiscsoport, gyűjtés, megbeszélés: csoport Eszköz: moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll 7. gyakorlat: Értékképzetek (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 201. o.) Célja: Az érték fogalmának tisztázása. Instrukció: Minden résztvevő gyűjtsön 4 db. számára fontos értéket, melyet megoszt a többiekkel. (Így kb. 40-60 db. gyűlik össze) Feladatlap alapján egyénileg válogassuk szét az értékeket az alapján, hogy mi a fontos, kívánatos, nagyon fontos, veszélyes. Módszer: kiscsoport, gyűjtés, egyéni feladatlap, megbeszélés: csoport Eszköz: feladatlap, moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll 8. gyakorlat: Hogyan szeretek dolgozni? Célja: A munkamód fogalmának tisztázása. Instrukció: Minden résztvevő gyűjtsön 5 db tevékenységet, amit szeret csinálni (hobby, szakma) Ezután gondolja végig, hogy van-e közös abban, ahogyan végzi ezeket a tevékenységeket? (kint-bent, gyorsan-lassan, önállóan-nem önállóan, egyedül-társakkal, változatos-monoton, stb.) Fogalmazzuk meg, mit jelent a munkamód. Módszer: egyéni, gyűjtés, megbeszélés: csoport Eszköz: moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll

IV.4.1. Tanulási feladat – Az önismeret és az öndefiníció


1. Mit jelent az önismeret a hétköznapi szóhasználatban? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is. 2. Milyen tevékenységek sorozatában alakul ki az önismeret? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Saját élményvilágunk tudatosítása; környezetünk, a másik ember magatartásunkra adott reakcióinak tárgyilagos önvonatkoztatott értelmezése; és legfőképpen az élet valamennyi területén elért – a szó legtágabb értelmében vett – teljesítményünk értékelése. 3. Mit értünk öndefiníció alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A pályalélektan egyik kulcsfogalma az önmegfogalmazás, illetve az öndefiníció. Öndefiníción vagy önmegfogalmazáson azt a képet értjük, ami valakinek saját magáról megvan. Az embernek önmagáról csak annyiban lehet meghatározott elképzelése, amennyiben az bizonyos szerepekben, szituációkban, funkciókban és emberek közötti kapcsolatokban megéli.

4. Mit értünk formálás alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az öndefiníció első lépcsője a formálás. A formálás szakaszában az öndefiníció kialakulását a felfedezés, az öndifferenciálás, az én-azonosság, a szerepjátszás és a valóság kipróbálása befolyásolja. 5. Hogyan alakul az öndefiníció a pályán? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Megoldás: Az öndefiníciónak a pályával kapcsolatos fogalmakká történő átalakítása három elemből épül fel. A felnőttekkel való azonosulás, egy foglalkozási szerep többé-kevésbé véletlenszerű átvétele, végül tudatosul egy szakmában gyakorolt tulajdonságunk. 6. Hogyan történik az öndefiníció megvalósítása vagy aktualizálása? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A pályára lépés idején, a cselekvésben, az ekkor szerzett tapasztalatok és a szakmai siker vagy sikertelenség ismét a pályával kapcsolatos öndefiníció konszolidálódását vagy módosulását eredményezi.

IV.4.2. Tanulási feladat – Az önismeret releváns elemei a pályafejlődés szempontjából


1. Milyen elemei vannak az önismeretnek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az érdeklődés, képesség, értékek és munkamód, mint pszichológiai tényezők befolyásolják az életvezetés egészét, és az önismeret kialakulásának centrális részét képezhetik. 2. Mit értünk érdeklődés alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az érdeklődés a személyiség természetes szükséglete, amely a világ egyes tárgyaival, amelyeket szubjektív értékelés alapján kiemel, különös kapcsolatot óhajt kialakítani, azokat jobban meg akarja ismerni, velük kapcsolatban érzelmek, indítások kelnek benne. Az érdeklődés jellege: közvetlen direkt, és közvetett indirekt érdeklődés. Az érdeklődésnek van tartalma, irányulása és terjedelme. 3. Mit értünk képességek alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A képességek a személyiségnek olyan viszonylagos állandó sajátosságai, amelyek bizonyos területen a sikeres tevékenység előfeltételei. A képességek velünk született adottságokból alakulnak ki, tevékenységekben fejleszthetők.

4. Mit értünk érték alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az érték, az értékkel való kapcsolat meghatározott mind a személyiségtulajdonságok által, mind a társadalmi összefüggések alapján. Így az értékek társadalmi objektivitációknak tekinthetők „... amelyekkel az emberek viszonya fejeződik ki természeti és társadalmi dolgokhoz, jelenségekhez, viszonyokhoz, valamint önmagunkhoz. Az értékek nem állandó, hanem variabilis jellemzője a személyiségnek. 5. Mit értünk munkamód alatt? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi körülményeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik. A munkamód a felnőtt munkavégzés során többé-kevésbé kialakult személyiségtulajdonság. 6. Milyen tartalma van a munkamódnak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: A munkatempó, ezzel összefüggésben a munka végzésének ritmusa, az önállóság minősége (önállótlanság, önállóság), a célszerűség (a legmegfelelőbb út kiválasztásának a képessége), a precizitás vagy pontosság, a monotónia-tűrés, a gondosság.

IV.4.3. Tanulási feladat – Az életpálya fejlődés és az öndefiníció változásai az életszerepek tükrében


1. Mit jelent az életpálya? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Minden pályát a legteljesebb és talán a legmegfelelőbb értelemben úgy lehet felfogni, mint azoknak a szerepeknek a sokaságát és kombinációját, amelyeket a személy élete során játszik. 2. Milyen életpályaminták létezhetnek férfiaknak Super szerint? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Folyamatos életpálya, szokásos életpálya, a nem folyamatos életpálya, extrém módon nem folyamatos életpálya. 3. Milyen életpályaminták létezhetnek nőknek Super szerint? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Otthoni (házias) életpálya, háztartáscentrikus életpálya, folyamatos életpálya, a kétvágányú életpálya, megszakított életpálya, a nem folyamatos életpálya, extrém módon nem folyamatos életpálya.

4. Milyen életszerepei lehetnek az embernek, hogyan definiálhatja önmagát? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megoldás: Az „életpálya szivárvány” kilenc életszerepet jelent: gyerek, tanuló, szabadidős tevékenység, polgár, dolgozó, házastárs, háztartásfenntartó, szülő, nyugdíjas. Felmérés az IV.1. leckéhez Feladat: 1. Hasonlítsa össze a pályalélektan különböző elméleteit, mutassa be a kiindulópontjukat, a hasonlóságokat és a különbségeket, különös tekintettel Super elméletére!

(100 pont)

...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. Felmérés az IV.2. leckéhez Feladat: 1. Mutassa be Tiedemann és O’Hara életpályamodelljéhez kapcsolódó döntési folyamatainak fázisait!

(30 pont)

...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 2. Mutassa be a pályaválasztási döntés szocio-ökonómiai és szubjektív elemeit!

(30 pont)

...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

3. Elemezze saját pályaválasztási döntésében az szocio-ökonómiai és szubjektív elemeket! (40 pont) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. Felmérés az IV.3. leckéhez Feladat: 1. Mutassa be a problémamegoldás lépéseit a magyarországi tanácsadási modell alapján! (40 pont) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 2. Elemezze a szakmai sikeresség ismérveit! (30 pont) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 3. Mutassa be a kognitív disszonancia feloldási lehetőségeit egy gyakorlati példán keresztül! (30 pont) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

Felmérés az IV.4. leckéhez Feladat: 1. Mutassa be az önismeret elemeit, illusztrálja példákkal!

(60 pont)

...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 2. Elemezze a saját szerepeit az életpálya szivárvány segítségével! (40 pont) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

Modulzáró vizsga Név: ............................................................................ Dátum: ........................................................................ Mért kompetenciák: • Képes a pályaalakulás lélektani értelmezéseinek (pszichoanalitikus, pályaalkalmassági, fejlődés-lélektani) különbségeit megragadni. • Képes az életpályafejlődés szakaszait felsorolni, és ismeri azok tartalmát. • Képes a racionális emberkép meghatározására. • Képes a racionális döntés és a heurisztikák különbségeinek megragadására. • Képes az életpálya-építésben megjelenő döntési modellek lépéseinek felismerésére. • Képes az életpálya-fejlődésben felbukkanó döntési helyzetek azonosítására. • Képes az életpálya építés folyamatában felbukkanó probléma helyzeteket értelmezni a különböző tanácsadási modellekben. • Képes a problémamegoldás sikerességét megfogalmazni. • Képes a problémamegoldás során felbukkanó kognitív disszonancia meghatározására, ismeri a disszonancia csökkentésének stratégiáit. • Képes az önismeret és az öndefiníció meghatározására. • Képes a pályafejlődés fogalmának értelmezésére. • Képes az önismeret elemeinek (érték, érdeklődés, képesség, munkamód) megkülönböztetésére. • Képes az életpálya szerepeknek és az öndefiníciónak az összefüggéseit megragadni. Feladatok: Válassza ki az egyetlen igaz állítást!

(17 pont)

1. A pálya meghatározója a pszichoanalitikus értelmezés szerint: a. az ösztönök b. az alkalmasság c. a fejlődés 2. A pályaalkalmassági elméletek lényege: a. az egyén ösztöneinek és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését vizsgálják b. az egyén személyiségének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését vizsgálják c. az egyén fejlődésének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését vizsgálják

3. A pályaalkalmasság elméletének (Parsons) egyik fontos feltevése: a. egy pálya választása lényegében nem tudatos, irracionális b. a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény c. az egyéni pályasikert a családi háttér biztosítja 4. A pályalélektani kutatások bizonyították: a. egy egyén több pályára is alkalmas b. egy egyén csak egy pályára alkalmas c. mindenki alkalmas bármely pályára 5. A racionális emberkép meghatározására: a. döntést hozó ember az érzelmek talaján áll b. objektíven mérlegel c. próba szerencse alapon gondolkodik 6. A heurisztika jelentése: a. egy fizikus örömét kifejező felkiáltás b. bonyolult helyzet c. leegyszerűsítő ítéletalkotási eljárások 7.

A korlátozott racionalitás lényege: a. Az ésszerűségnek korlátokat kell állítani. b. Az emberi értelem kapacitása kevés a bonyolult problémák megoldásához, melyekkel nap mint nap találkozunk. c. A racionalitás korlátozza az emberi értelem bonyolultságát.

8. A döntéshozatali folyamatokkal a a. leíró döntéselméletek foglalkoznak b. valószínűségi becslések foglalkoznak c. a hasznosságelvű problémamegoldási elméletek foglalkoznak

9. Tiedemann és O’Hara szerint a döntési folyamat részei: a. Becslés, valószínűség számítás b. Elővételezés, megvalósulás c. Racionalizáció, integráció 10. Az interaktív döntési folyamat lényege: a. A pályaválasztást családi és szubjektív jellemzők kölcsönhatása befolyásolják b. A pályaválasztást családi és szocio-ökonómiai jellemzők kölcsönhatása befolyásolják c. A pályaválasztást szubjektív és szocio-ökonómiai jellemzők kölcsönhatása befolyásolják 11. Mit nevezünk problémának? a. amikor nincs célunk b. amikor van célunk, de nem ismerjük a hozzá vezető utat c. amikor van célunk, de megakadályoznak az elérésében 12. A problémamegoldás szakaszainak sorrendje: a. Előkészítés, igazolás, lappangás, megvilágosodás. b. Előkészítés, lappangás, megvilágosodás, igazolás. c. Előkészítés, lappangás, igazolás, megvilágosodás. 13. Az érték a. a fontos és nem fontos dolgokban segít eligazodni az egyénnek b. kizárólag társadalmilag meghatározott c. állandó jellemzője az egyénnek 14. Super felfogása szerint az életpályaszerepek: a. meghatározzák, hogy egy adott életszakaszban csak egyféle szerepet vihetünk. b. jellemzője, hogy egy adott életszakaszban a többféle szerep átfedi egymást. c. determinálják a férfi és női szerepeket.

15. A kognitív disszonancia jelentése: a. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor belső feszültséget élünk át b. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat megerősíti a korábbi elképzeléseket vagy ismereteinket, akkor belső feszültséget élünk át c. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor a külső környezetből jövő feszültséget kell kezelnünk 16. Mit jelent az öndefiníció? a. Az a kép, amit mások mondanak rólunk és mi azonosulunk vele. b. Az a kép, ami valakinek saját magáról megvan. Szerepekben, szituációkban, funkciókban és emberek közötti kapcsolatokban éljük meg. c. Az a kép, amit

nem mutatunk meg másoknak, de így határozzuk meg

magunkat. 17. Az öndefiníció formálásának szakaszában: a. az öndefiníció egy pályán realizálódik b. tudatosul egy szakmailag fontos tulajdonságunk c. az öndefiníció kialakulását a felfedezés, az öndifferenciálás, az én-azonosság, a szerepjátszás és a valóság kipróbálása befolyásolja Válassza ki az egyetlen hamis állítást!

(13 pont)

18. A deficit modell: a. Bühler elmélete b. Gyors növekedés a lényege c. Az élet csúcsa után a hanyatlás következik 19. A kognitív-szociális növekedés elmélete a. a pályaválasztási döntésalkotás folyamatára fókuszál b. a kamaszkori viharok és feszültségek pályaválasztást befolyásoló hatásaira is felhívja a figyelmet c. a felnőttkori tanuláson van a hangsúly

20. D. Super szerint a pályaválasztás: a. Visszafordíthatatlan b. Szakaszokkal jellemezhető c. Fejlődésben megy végbe, mely irányítható 21. Donald Super tézisei: a. minden ember egy sor pályára alkalmas b. a szakmai fejlődés az öndefiníció kialakításából és megvalósításából áll c. a munkával való elégedettség attól függ, mennyi pénzt keres valaki 22. Holland típusai: a. realisztikus b. konzervatív c. kutató 23. A pályaválasztási döntési folyamat jellemzői : a. alternatívák elvetése b. információ gyűjtés c. a helyzet értékelése

24. Janis és Mann döntési stratégiájához tartozik: a. kitérő magatartás b. pánik szerű döntés c. a haszon maximalizálása 25. Az érdeklődés: a. változékony b. velünk született c. érzelmileg meghatározott

26. A képesség: a. arra ad válasz, hogy miben vagyunk jók b. velünk született adottságokra épül, de fejleszthető c. az a személyiségtulajdonságunk, mely alapján kiválasztjuk a fontos dolgokat 27. A munkamód tartalma: a. státusz b. munkatempó c. önállóság minősége 28. Hogyan lehet értelmezni a pályaválasztási (pályaépítési) sikerességet? a. Hírnév b. Szakmai megelégedettség c. Beválás 29. A kognitív disszonancia csökkentésének stratégiája: a. megváltoztathatom viselkedésemet b. megváltoztatom környezetemet c. új érveket keresek 30. Ha vonzó alternatívák közül kell választanunk, akkor úgy csökkentjük a kognitív disszonanciát, hogy: a. elkerüljük a választást b. felértékeljük a kiválasztott alternatívát és a többit lekicsinyeljük c. lebecsüljük saját választási szabadságunkat, kényszerre hivatkozunk

31. Melyik döntési stílusnak milyen jellemzői vannak? Kösd össze! Racionális

(6 pont)

új információ keresés átruházása, alternatívák kifejlesztését illetően fantáziamentes, ragaszkodás a megszokotthoz, várakozás a kedvező véletlenre

Intuitív

tervszerű kritériumok által vezetett, információra építő, célra irányuló magatartás

Aktív

csekély önbizalom, felelősségtől való félelem, információ értékelését külső féltől várja, emellett aggodalmaskodó

Passzív

érzelmileg hangsúlyozott, spontán, a szituáció által befolyásolt cselekvés, magatartás

Autonóm

erős önbizalom, felelősség vállalásra kész, az információ belső feldolgozására törekszik, bizakodó

Dependens

kiterjedt információ keresés, alternatívák kreatív kifejlesztése, hatékony alkalmazkodás új helyzetekhez.

32. Sorolja fel az életpálya szivárvány szerepeit! a. gyerek, b. tanuló, c. szabadidős tevékenység, d. polgár, e. dolgozó, f. házastárs, g. háztartásfenntartó, h. szülő, i. nyugdíjas.

(9 pont)

33. Röviden ismertesse a ma Magyarországon alkalmazott „munka-pályatanácsadás általános modelljét”!

(15 pont)

Kulcsfogalmak: 1. Az ügyfél igényének meghatározása - probléma definíció 2. Tisztázás a kérdéskörhöz kapcsolódó alternatívák, egyéni személyiségtényezők, értékek megismerése, megbeszélése. 3. Elemzés. Összekapcsoljuk a személyes jellemzőket és a realitásból nyert adatokat. 4. Szintetizálás, csak azokkal az adatokkal, érvekkel és érzésekkel foglalkozunk, amelyeket önmagáról elfogadni akar. 5. Megállapodás, döntéshozatal, egy cselekvési terv, egy megvalósítási terv. 34. Sorolja fel a pályaérettség fogalmának elemeit!

(5 pont)

1. tervezési készség 2. aktivitás 3. informáltság 4. döntési kompetencia 5. a realitásorientáció 35. Fejtse ki röviden a szakmai fejlődés modelljének stádiumait, jellemzőit!

(15 pont)

1. Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig) Kulcsszavak: önmegfogalmazás, kapcsolatok, azonosulás, fantázia, érdekek, képességek, integrálódik a társadalomban, és reális lehetőségekkel is találkozik. 2. A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor) Kulcsszavak: kipróbálni önmagát az iskolában, a szabadidőben és a részidős elfoglaltságokban, szerepekben, reális elemek megjelenése, önvizsgálat, az önismeret, iskolai tapasztalatok, munkavállalási élmények 3. A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor) Kulcsszavak: alkalmas szakmai tevékenység, tartós állás, néhány kísérlet, konszolidáció. 4. A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) Kulcsszavak: megtartás, szakmai munka, pozíció megtartása. 5. A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól)

Kulcsszavak: a fizikai, szellemi erő csökkenése, munka aktivitás csökkenés, megszűnése, új szerepek: szelektív-résztvevő, megfigyelő

Teljesítményszintek: Maximálisan elérhető pontszám: 80 pont 0-48 pont: nem megfelelt 49- 72 pont: megfelelt 73-80 pont. kiválóan megfelelt

A modul során használt honlapok, elektronikus és nyomtatott szakirodalmak jegyzéke: 1.

Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985

2.

Aronson, Elliot: A társas lény, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.

3.

Csirszka János: Pályalélektan, Gondolat, Budapest, 1966.

4.

Csíkszentmihályi Mihály: Flow, az áramlat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.

5.

Engländer Tibor: bevezetés a leíró döntéselméletbe. ÉVM TK Budapest, 1979.

6.

Engländer Tibor – Bódog Gyula: A paranoid paradoxon. In: Ideggyógyászati Szemle, 34. 31-48. 1981.

7.

Engländer – Tyszka, Farkas É.: Aszimmetrikus információgyűjtés, aszimmetrikus döntési probléma. Pszichológia, 1982. 2. p. 319-346.

8.

Giddens Anthoni: Szociológia, Osiris kiadó, budapest, 1995.

9.

Hall, Calvin S. – Lindzey, Gardner: A személyiségelméletek távlatai In: Személyiséglélektani szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó Budapest, 1985.

10.

Kindler József: A többtényezős döntések elmélete és gyakorlata. (Áttekintés). BME. Budapest, 1978.

11.

Klein S., Munkalélektan, In: Bagdy E., Klein S., (szerk.) Alkalmazott pszichológia, Edge 2000, Budapest, 2006.

12.

Kovács Zoltán: Döntés vagy választás I-II. In: Pályaválasztás, 1984/2., 1984/3.

13.

Kovács Zoltán: A döntéshozatal pszichológiai háttérfolyamatai, http://mki.unicorvinus.hu, pp. 1-16., 2007.

14.

Kindler J. – Papp O.: komplex rendszerek vizsgálata. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977.

15.

Kulcsár Zsuzsanna: Az énkép (self) kialakulása és funkciója In: Általános személyiség-

és

szociálpszichológiai

szöveggyűjtemény,

BM

Könyvkiadó,

Budapest, 1994. 16.

McCandless, Boyd R.: Az én-kép és kialakítása In: Szöveggyűjtemény az általános és a személyiségpszichológiához, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.

17.

Pápai Zoltán – Nagy Péter (szerk.): Döntéselméleti szöveggyűjtemény. Aula Kiadó, 1991.

18.

Ritoók Pálné: Pályalélektan, a pályaválasztás pszichológiája, In: Bagdy E., Klein S., (szerk.) Alkalmazott pszichológia, Edge 2000, Budapest, 2006.

19.

Rókusfalvy P.: Bevezetés a munkapszichológiába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

20.

Rókusfalvy Pál: Pályaválasztás előkészítése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

21.

Szabó Éva Váriné Szilágyi Ibolya: Tanárok sikerképe a rendszerváltás után.. MPT Biennális Nagygyűlés – Szeged, 2002.

22.

Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Bp., Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. 2007.

23.

Szilágyi Klára: Pályaorientáció. Bp., Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. 2002.

24.

Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996.

25.

Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai megközelítésben, Új Pedagógiai Szemle, 2005/10.

26.

Váriné Szilágyi Ibolya – Solymosi Zsuzsa (szerk.): A siker lélektana. Új Mandátum, Budapest, 1999.

27.

Völgyesy Pál: Általános lélektan. SZIE-GTK, Gödöllő, 2008.

28.

Zakar András: Pályaválasztási elméletek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080 [email protected] • www.afsz.hu

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

Recommend Documents