Az ökotérképezés
Az ökotérképezés
Az öko-térképezés
Az öko-térképezés célja lehet • a jelentıs környezeti tényezık azonosításának segítése,
• az anyagáram elemzésen alapuló módszer •a környezeti megjelenítésére
tényezık
hatásainak
grafikus
• a környezeti információk megjelenítésének egyszerő módja • viszonylag könnyen elsajátítható, egyszerő technika. Használjunk kérdéslistát!
• a környezeti állapotfelmérés elıkészítése. Az információszerzés technikája: • dokumentum áttekintés, • interjúk, • helyszíni bejárás. Eredmény: • RAJZON MEGJELENÍTETT ÉRTÉKELÉS!
A térképezés végzésének fázisai Elıkészítı fázis: • a telephelyi helyszínrajzok elıkészítése, • a jelrendszer kialakítása. Helyszíni vizsgálati fázis:
„Milyen” térkép Melyik környezeti elemre készül térkép? • Átnézeti térkép. • Anyag (energia) áramok elemzése. • Levegı.
• információk, adatok győjtése, helyszínrajzo(ko)n történı megjelenítése (rajzolás). Minden esetben jelenjen meg a gondatlanság, a rossz gyakorlat is!
• Víz (felhasználás, kibocsátás). • Talaj. • Hulladék. • Zaj. • Kockázat stb.
Települési elhelyezkedés Átnézeti térkép:
Települési elhelyezkedés Keressünk dokumentumokat: • Helyszínrajzok
• Telephely elhelyezkedése, övezeti besorolás. • Külsı kapcsolatok (logisztika - bejáratok). • Területhasználat (beépített és szabad terület, zöldfelület. • Belsı közlekedési utak. Rajzi megjelenítés! Számolás, becslés!
• A terület egyéb felmérései • Az adott tevékenység érvényes engedélyei
Győjtsünk információt • Gépjármőpark (gépkocsi, teherautó…) • Rendelkezésre álló parkoló terület • Bejövı és kimenı gépkocsik (beszállítók, kukásautók, dolgozók és ügyfelek jármővei)
1
Települési elhelyezkedés
„Milyen” térkép
Kérdéslista kérdései például:
Anyag -és energiaáramok térképe:
1. Mely pontokon érintkezik az üzem a szomszédokkal? 2. Mi a terület hivatalos besorolása (ipari övezet, belterület…)?
• Bemenı anyagok (raktárak, tartályok, termelés, karbantartás, irodák stb.).
3. A cég tevékenysége milyen személy és teherforgalmat idéz elı? 4. Milyen kapcsolatban vagyunk a környéken lakókkal?
• Kimenı anyagok (forrásonként levegıbe, vízbe, zaj stb.)
Mit rajzoljunk? • Környezı területek használata • Utak és a forgalom iránya
• Jelentıs tényezı esetén (pl. zajterhelés) külön térkép!
• Különbözı közlekedési módok szerepe, utak hálózata, mérete
• Rajzi megjelenítés!
Hulladék
Hulladék Keressünk dokumentumokat:
Hulladék áramok térképe: • Győjtıedényzet helye (ipari nem veszélyes, veszélyes, kommunális),
•
Belsı szabályozások, eljárások
•
Hulladék nyilvántartás rendszere
•
Szállítójegyek, szállítói számlák
• Átmeneti tároló helye.
Győjtsünk információt:
• Belsı szállítás iránya.
• Hulladékkategóriák (típus, fajta)
• Rajzi megjelenítés!
• Mennyiségek (ártalmatlanítás, újrahasználat, hasznosítás helyei, szintjei)
Hulladék Kérdéslista kérdései például: 1. Milyen hulladékok és hol keletkeznek a cégnél? 2. Milyen az elıkezelés (hol győjtik, tárolják… a keletkezı hulladékot a cégnél? 3. Az újrahasználat, hasznosítás helyei
Mit rajzoljunk? • Győjtık, tárolók elhelyezkedése, belsı szállítás iránya a helyszínrajzon! • Rossz gyakorlat Bartus Gábor diáinak felhasználásával
2
A hulladékprobléma
Környezetegészségügyi probléma A nem megfelelıen elhelyezett hulladék betegségek,
Környezetegészségügyi
járványok kiindulópontjává válik.
Környezetszennyezési Mennyiségi
a legfontosabb következmények
A hulladék (vagy a hulladékból származó komponens) nem megfelelı elhelyezése károsítja a természeti környezet valamely elemét, annak állapotát kedvezıtlenül befolyásolja.
Társadalmi Gazdasági
Pl. Tisza cianid-szennyezése, Garéi BVM-hulladékok
A mennyiségi probléma
A társadalmi probléma A hulladékok keletkezése vagy kezelése során érdekellentét, konfliktus jön létre különbözı társadalmi csoportok, gazdasági szereplık között.
Az USA háztartási hulladék termelése
200
195 180 160 140 120
millió tonna
100 80
88
60 40 20 0
A gazdasági probléma A növekvı szennyezési károk vagy éppen ellenkezıleg a szennyezést megelızı technológiák bevezetése növeli a hulladékkezelés költségeit. A költségeket fedezı díjak magasabbak lehetnek a fogyasztók fizetési hajlandóságánál. Pl. lakossági szolgáltatási díjak jelentıs növekedése szerte Európában
A gazdasági probléma Közvetlen, egyedi okok Az adott probléma kialakulásában ható, közvetlenül érvényesülı tényezık Pl. nem megfelelı szigetelés, hanyagság, baleset Általános okok Minden probléma hátterében többkevesebb súllyal szereplı tényezık
3
A problémák általános okai
A hulladék fogalma
• népességnövekedés
• egy fıre esı fogyasztás növekedése • technológiai adottságok • gazdasági játékszabályok természete
melléktermék vagy elhasznált termék tulajdonosa számára értéktelen, ezért meg kíván „szabadulni” tıle szilárd vagy szilárd hordozóba zárt folyadék
A hulladék fogalma 2.
A hulladék fogalma 3.
Gazdaság (technoszféra)
Termékek
n Alapanyagok
Erıforrások
t Elhasznált és melléktermékek
Hulladékok
n
Termékek
Elhasznált és melléktermékek
Alapanyagok
Erıforrások
t
szennyezések
Hulladékok
Természet (ökoszféra)
A hulladékgazdálkodás helye
Hulladékpolitika - célok, társadalmi elvárások ⇓ Hulladékgazdálkodás - eszközök, szabályozás ⇓ Hulladékkezelés - technológiák, kivitelezés
Terhelés – állapot - válasz PSR modell: Terhelés – Pressure, Állapot – State, Válasz - Response Terhelés (problémák): indirekt: fogyasztási trendek termelési trendek direkt: hulladéktermelési trendek Állapot: hatások a tájra, levegıre, vizekre… Válaszok: a hulladékmennyiség csökkentése gazdasági ösztönzı eszközök alkalmazása
4
Integrált hulladékgazdálkodás, IHG
Integrált hulladékgazdálkodás, IHG (Újra)hasznosítás
A hulladékkal kapcsolatos problémák
Helyettesítés környezetbarát anyagokkal
Mennyiségek csökkentése
megoldása érdekében alkalmazható eszközök olyan együttes, tervezett felhasználása, amely a problémák
Begyőjtés
Szelektálás, válogatás
Elıkezelés
Átmeneti tárolás
Szállítás
Feldolgozás
környezetileg hatásos, gazdaságilag hatékony megoldását eredményezi. Újrafeldolgozás
Az integrált hulladékgazdálkodás fı eszközei mennyiségek csökkentése (reduktion at the source) helyettesítés környezetbarát anyagokkal (replacement) visszanyerés (recovery) újrafeldolgozás (recycling) (újra)hasznosítás (reutilisation) középpontban a megelızés! égetés (a lerakást megelızı mőveletek) rendezett lerakás
A rendezett lerakás és funkciója Rendezett lerakás a hulladék végleges elhelyezése a földfelszínen vagy a földben meghatározott eljárás szerint Funkciója a hulladék elszigetelése a környezettıl, a hulladékban lévı komponensek lerakón kívülre kerülésének megakadályozása
Visszanyerés
A rendezett lerakás
Gazdaság (technoszféra)
Termékek
n
t Elhasznált és melléktermékek
Alapanyagok
Szigetelés Erıforrások
Hulladékok
Természet (ökoszféra)
Az eszközök funkciója – rendezett lerakás Környezeti kockázatok a rendezett lerakásnál: • levegıszennyezés (elsısorban metán kibocsátás); • kellemetlen szaghatás; • közegészségügyi veszélyforrás; • a tájkép kedvezıtlen megváltoztatása.
5
Az eszközök funkciója – rendezett lerakás
A hulladékégetés
Környezeti kockázat csökkentı technikák a lerakásnál: • • •
• • • •
a lerakás megfelelı helyének kiválasztása (a lerakó megfelelı geológiai adottságai); szigetelés (a megfelelı környezeti biztonságot szavatolja; anyaga: agyag, geomembrán vagy mőanyag fólia); különbözı üzemeltetési eljárások: - beérkezı hulladék ellenırzése, hulladék tömörítése, napi, heti és végleges takarás; csurgalékvíz-kezelés (a lerakóban keletkezı vagy kívülrıl bejutott vizek összegyőjtése, megtisztítása); a lerakógázok (biogáz) összegyőjtése és elégetése vagy hıhasznosítása; a környezetminıség folyamatos ellenırzése (monitoring); a bezárás utáni tevékenységek: a végleges takarás kialakítása, valamint karbantartás.
Gazdaság (technoszféra)
Termékek
n Alapanyagok
t Elhasznált és melléktermékek Égetés
Erıforrások
Lerakás
Természet (ökoszféra)
A hulladékégetés és funkciója
Az eszközök funkciója - égetés Környezeti kockázat csökkentı technikák az égetésnél:
Égetés: a hulladék fizikai-kémiai átalakítása magas hımérsékleten (800-1200 oC) Funkciója, célja: a hulladéktérfogat jelentıs csökkentése a hulladék „veszélyességének” mérséklése
A hasznosítás
Az eszközök funkciója - hasznosítás
(Újra)Hasznosítás: az elhasznált és a melléktermékek ismételt felhasználása a termelési-fogyasztási anyagciklusban
Gazdaság (technoszféra)
Termékek
n Alapanyagok
Hasznosítás
t Elhasznált és melléktermékek Égetés
Erıforrások
• a megfelelı helykiválasztás: (szélirány, átlagos erısség), megfelelı védıtávolság; • a hulladék homogenitása (egyenletes égéshıjő anyag betáplálása); • az égetés körülményeinek (hımérséklet, levegıfelesleg, tartózkodási idı) megfelelı határok között tartása; • füstgáztisztítás; • a salak és pernye megfelelı lerakóban történı elhelyezése; • a környezetminıség folyamatos ellenırzése (monitoring).
Lerakás
Célja: • a hulladékmennyiség csökkentése • a természeti erıforrások megtakarítása • a termeléssel együttjáró szennyezések csökkentése
Természet (ökoszféra)
6
A megelızés
Az eszközök funkciója - megelızés
Megelızés: melléktermékek keletkezésének vagy termékek elhasználódásának elkerülése
Megelızés
n Alapanyagok
Termékek Hasznosítás
t Elhasznált és melléktermékek Égetés
Erıforrások
Funkciója: Eleve kevesebb kezelendı mellék- vagy elhasznált termék keletkezzen
Lerakás
Az IHG feladata
Az IHG eszközeinek olyan kombinációját megtalálni, mely optimális költség-haszon viszonyok mellett kiküszöböli a hulladékokhoz kapcsolódó problémákat.
A logisztika fogalma A logisztika az alapanyagok, a folyamatban lévı készletek, a késztermékek és a kapcsolódó információk áramlásának eredményes, költséghatékony tervezése, megvalósítása és ellenırzése, a kiinduló ponttól a fogyasztásig, a fogyasztói igényeknek való megfelelés teljesítésével. Council of Logistics Management (Stock 1998.)
A visszutas logisztika fogalma
A visszutas tevékenység
A visszutas logisztika az alapanyagok, a folyamatban lévı készletek, a késztermékek és a kapcsolódó információk áramlásának eredményes, költséghatékony tervezése, megvalósítása és ellenırzése a fogyasztástól a kiinduló pontig, érték visszaszerzése, illetve a hulladékról való gondoskodás érdekében. (Rogers és Tibben–Lembke 1999.)
A visszutas tevékenységbe beletartozik a sérült termékek, a szezonális készletek, illetve a hulladékok visszavétele; a készletek megújítása, illetve bıvítése miatti visszáru kezelés; a csomagolóanyagok újrafeldolgozása, a konténerek újrahasznosítása; a termékek rendbetétele és felújítása; az elavult berendezések megfelelı elhelyezése és az eszközök felújítása. (Rogers és Tibben–Lembke 1999.)
7
A visszutas tevékenység
A visszutas tevékenység fogalmát kiegészíti: a visszagyőjtés kiindulásaként nem a fogyasztást nevezi meg kizárólag, hanem az lehet a gyártás, az elosztás, illetve a felhasználás bármely pontja. (Decker és társai 2004. – European Working Group on Reverse Logistics, REVLOG)
A visszutas logisztika fogalma Carter és Ellram (1998) meghatározásában a kiindulási alap a környezetvédelem! A visszutas logisztika olyan tevékenység, mellyel a vállalatok környezethatékonyabb politikát folytathatnak azáltal, hogy a szükséges anyagokat újrafelhasználják, újrafeldolgozzák, illetve csökkentik a szükséges anyag mennyiségét”. A hatékony visszutas logisztika a teljes ellátási láncban hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez. A visszutas logisztika a környezetvédelem „eredménye”.
A visszutas logisztika fogalma
A visszutas logisztika és az IHG
A visszutas logisztika a másodlagos termékek (amelyek elsıdleges bolti forgalomba nem kerülhetnek azonnal vissza) és a kapcsolódó információk hatékony belsı áramlását tervezı, megvalósító és ellenırzı folyamat, amelynek célja az értékvisszanyerés vagy a megfelelı hulladék-elhelyezés. (Krikke et al. 2001.)
A visszutas logisztika alapvetı szerepet tölt be az IHG-ban. A visszutas logisztika szőkebben vett feladatai az anyagáramokhoz (begyőjtés, válogatás, tárolás, szállítás) kapcsolódnak. A visszutas logisztika költségeinek több, mint ötven százalékát a begyőjtés, szállítás költségei jelentik.
8
