BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
AZ ISO 14001:1996 SZABVÁNY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE A FREUDENBERG MEKTEC HUNGARY BT. INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN
Budapest, 2004.
Készítette: Elek Boglárka
Tartalomjegyzék Bevezetés ..............................................................................................................5 1. Irányítási rendszerek 1.1. Irányítási rendszerek fejlődése...................................................................6 1.2. Környezetközpontú irányítási rendszerek ..................................................8 1.2.1. Környezet központú irányítási rendszerek elterjedése..................10 1.2.2. Az EMAS kialakulása és fejlődése...............................................12 1.2.3. ISO-14001 Környezet központú rendszerek tanúsítása ............... 14 1.2.4. ISO 14001 elvárásai és követelményei .........................................15 2. Freudenberg Mektec Hungary bemutatása 2.1. FMH története ..........................................................................................17 2.2. Szervezeti felépítése.................................................................................19 2.3. FMH integrált irányítási rendszere ..........................................................21 2.3.1. Környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és működése..23 2.3.2. KIR rendszer előnyei és hátrányai .................................................25 2.3.3. KIR rendszer költség-haszon elemzése .........................................27 2.4. FMH KIR rendszerének néhány sajátossága ...........................................29 2.4.1. Dokumentumok kezelése ...............................................................30 2.4.2. Időszakos mérések, ellenőrzések ...................................................31 2.4.3. Új anyag bevezetése az FMH tevékenységébe ..............................32 2.4.4. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre.....................................34 3. Hulladékgazdálkodás 3.1. Hulladékgazdálkodás alapfogalmai .........................................................36 3.2. Veszélyes hulladékok...............................................................................37 3.3.Az EU hulladékgazdálkodási gyakorlata ..................................................41 3.4. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ...................................................................44 4. Veszélyes anyagok az FMH-ban 4.1. A termelésben veszélyesnek minősített anyagok....................................46 4.2. Az alkalmazott technológiák és hulladékaik ..........................................48
3
4.2.1 A szitamosó kockázatai ..................................................................49 4.3. Veszélyes hulladékok nyilvántartása ......................................................51 4.3.1 Kezelésre vonatkozó szabályozások ..............................................54 4.3.2. Átadás, átvétel................................................................................54 4.3.3. Kísérőjegy használata ....................................................................56 5. Hogyan tovább? 5.1.Célok és megvalósulások.........................................................................58 5.2.Észrevételek és javaslatok .......................................................................59 Mellékletek 1. sz. melléklet: A 14001-es szabvány szerkezete ...............................................61 2. sz. melléklet: Új anyag bevezetése az FMH tevékenységébe..........................62 3. sz. melléklet: Hulladék besorolás a „16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről” szerint az FMH Bt tevékenységére vonatkozóan. .......63 Ábrák, táblázatok és képek jegyzéke ...............................................................65 Felhasznált Irodalom.........................................................................................66
4
Bevezetés Diplomamunkámban az ISO14001-es szabvány követelményrendszerét illetve a veszélyes hulladékok kezelését mutatom be a Freudenberg Mektec Hungary Betéti Társaság integrált irányítási rendszerén keresztül. Az első fejezetben az irányítási rendszerek fejlődéséről adok rövid áttekintést. Ismertetem a környezetközpontú irányítási rendszerek kialakulását, fejlődését, fő jellemzőit. Összehasonlítom az EMAS és az ISO szabványok elvárásait. Ezen belül az ISO 14001-es szabvány elterjedéséről, követelményrendszerének elemeiről írok részletesen. Rámutatok a szabvány bevezetésének kezdeti buktatóira, nehézségeire. Dolgozatom második fejezetében bemutatom a világ számos országában működő Freudenberg vállalatcsoport magyarországi tagját, a Freudenberg Mektec Hungary Betéti Társaságot. ( Rövidített neve FMH Bt.). Ismertetem a cég történetét, szervezeti felépítését és az Integrált Irányítási Rendszerének fő vonásait. Írok az FMH Környezetirányítási Rendszerének ( KIR ) működéséről, néhány sajátosságáról. A harmadik fejezetben a hulladékgazdálkodást elemzem általában. Kiemelten foglalkozom a veszélyes hulladékok kezelésének általános jellemzőivel, a kivitelezés során előforduló problémákkal. Ismertetem az EU hulladékkezelési gyakorlatát és a csatlakozás utáni helyi változásokat. Dolgozatom negyedik fejezetében a veszélyes áru kezelésének gyakorlatát mutatom be a választott, elektrotechnikai termékeket gyártó cégnél, a Freudenberg Mektec Hungary Bt-nél. Az itt fellelhető számos technológia ellenére szerencsére kevés környezetre veszélyes anyagot használnak a termékek előállítása során. Nem véletlen, hogy az ISO 14001 szabvány bevezetése és tanúsíttatása ebben az iparágban terjedt el először. Ismertetem a veszélyesnek minősített technológiákat, a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére vonatkozó leírásokat, nyilvántartásokat. Diplomamunkám
befejező
részében
az
FMH
Környezetirányítási
Rendszerének fejlődését, az eddig kitűzött célokat és azok megvalósulását elemzem. Összegzem tapasztalataimat, észrevételeimet és javaslatot teszek az általam vélt hiányosságok pótlására.
5
1. Irányítási rendszerek 1.1. Irányítási rendszerek fejlődése „ Már körülbelül hat éve minőségirányítási rendszert működtetünk, és még a mai napig is folyton alakítunk, változtatunk rajta.” Ez volt a diplomamunkámhoz kiválasztott cégnél elsők között hallott mondat amely után még jobban érdekelt: hogyan valósulnak meg a szabványokban megfogalmazott követelmények a gyakorlatban. A felfogás szerint az irányítási rendszerek eszközök a vállalatvezetés kezében. Fontos, hogy a vezetés megértse: az irányítás nem külön feladat, hanem része a mindennapi munkának. Az irányítási rendszerek kialakulásának gyökerei
a
minőséggel kapcsolatos elvárások fokozódásában és egyidejűleg a termelékenység növelésében keresendők . A 20.század elején az ipari termékekkel szembeni növekvő kereslet a gyártási stratégia megváltoztatását tette szükségessé. A gyárak termékkibocsátásának növelése érdekében a munkások csoportjai egy-egy előmunkás vezetése mellett az egyes gyártási lépésekre specializálták magukat. Létrejöttek a minőségellenőrző részlegek, amelyek kizárólag a termékek minőségének a felügyeletéért voltak felelősek. A minőségirányítás kialakulása az 1900-as évek elejére, a munkafolyamatok egyre nagyobb mértékű felosztásának az idejére vezethető vissza. A napjainkban is folyó fejlődési szakaszaiban jelentős hatással voltak rá a kor gondolkodóinak elméletei. Az ’50-es évek elején pl. Juran, a minőségügyi mozgalom egyik úttörője már olyan irányításközpontú vállalati filozófiát hirdet, amelynek lényege egy három fokozatban megvalósított szisztematikus, állandó javítási folyamat, amely három lépcsőből áll: - minőségtervezés, - minőségszabályozás, és minőségjavítás. Napjainkra egyre népszerűbbé és elterjedtebbé váló formalizált irányítási rendszerek életútja 1979- re vezethető vissza. A minőségbiztosítási rendszer alapú szabványokat először Angliában hozták létre. A BS 5750 minőségügyi rendszerekkel foglalkozó és a BS 7750 környezetvédelmi célú irányítási rendszerekkel foglalkozó szabványok tekinthetők az „ős-szabványoknak”. Ezek alapján kerültek kidolgozásra
6
az európai és a nemzetközi szabványok, amelyeket a világ több száz országában, így Magyarországon is elfogadnak. Az ISO (International Organization for Standardization), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet a nemzeti szabványügyi testületeknek egész világra kiterjedő szövetsége. A nemzetközi szabványok előkészítése és elkészítése rendszerint az ISO műszaki bizottságain keresztül megy végbe. Minden tagtestületnek, amely az adott szabvány tárgyában érdekelt, és amelynek kidolgozására a műszaki szakbizottságot létrehozták, joga van képviseltetnie magát a kérdéses bizottságban. Részt vesznek a szabványalkotó munkában az egyes nemzetek kormányaihoz tartozó, de kormányon kívüli nemzeti és nemzetközi szervezetek is, amelyek az ISO-val kapcsolatban állnak. A minőségügyi rendszerek elterjedése és az alkalmazásuk során gyűjtött tapasztalatok rámutattak arra, hogy az ilyen rendszereket tovább kell fejleszteni. Az integrált menedzsment rendszerek továbbfejlesztését a piac, a technológia (innováció) fejlődése okozza, amely a szabályozók változását, továbbfejlesztését is igényli. Az ISO 9000-es szabványcsalád kidolgozói már 1987-ben, a szabványok kiadása idejében jelezték, hogy a szabványsorozat felülvizsgálatakor módosításokat fognak kieszközölni. Az egyetlen említésre méltó újdonság az volt, hogy a szabványsorozat alkalmazhatóságát megkönnyítették olyan területek számára is, amelyekre a szabványok kidolgozása során nem, vagy csak kevésbé gondoltak: szabványokat adtak ki, amelyek több, különféle tevékenységet folytató szervezetek számára is értelmezték a követelményeket. Ugyanakkor kilátásba helyezték, hogy az ezredforduló
táján
újabb
felülvizsgálatot
végeznek,
amely
már
tartalmi
változtatásokat is eredményezhet. 2000. december 15- én hagyták jóvá és bocsátották ki a jelenleg is érvényes minőségirányítási követelményszabványt, az ISO 9001: 2000-et (honosított változata az MSZ EN ISO 9001: 2001). Az elmúlt időszak folyamán a minőségügy szemlélete további területeken is elterjedt, amelyek közül a leglátványosabb a szolgáltatások széles köre. Egyre sürgetőbb volt tehát, hogy olyan általános megfogalmazású
7
követelménygyűjteményt dolgozzanak ki, amely nem részesíti egyik gazdasági ágazatot vagy területet sem előnyben. A szabvány átdolgozásának célja volt : •
nyelvi egyszerűsítés
•
a szabványcsalád szerkezetének egyszerűsítése
•
a vevőközpontúság erősítése
•
a folyamatos javítás vezérelve
•
kombinációs lehetőségek más irányítási rendszerekkel.
A könnyebb végrehajtás és az egyszerűbb, átláthatóbb számonkérés, auditálás érdekében a teljes, szabályozandó tevékenységet önkényesen húsz (vagy kevesebb) fejezetre, szabványelemre darabolták szét. A fejlődés nemcsak az ISO 9000-es, hanem az ISO 14000-es sorozatot is érintette. Az ISO 14000-es sorozat szerinti környezetirányítási rendszerek célja azonban nem a minőség biztosítása, hanem a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. 1.2. A környezetközpontú irányítási rendszerek A környezetközpontú irányítási rendszer a teljes irányítási rendszernek az a része,
amely
felöleli
a
környezeti
politika
kialakításához,
bevezetéséhez,
véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységeket, felellőségeket, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.
8
Az alábbi táblázat az ISO 14000 szabványcsalád kialakulását mutatja: Az ISO 14000 szabványcsalád kialakulása
1. Táblázat
Kiadás éve
Nemzetközi szabvány
Magyar szabvány
1993
EMAS 1836/93
―
1994
BS 7750
―
1996
ISO 14001/4
―
1997
―
MSZ EN ISO 14001/4
2001
EMAS 761/2001
―
2002
ISO 14001 (CD)
―
Egy
környezetirányítási
rendszer
bevezetése
tulajdonképpen
a
környezetvédelem felvételét jelenti az érintett vállalat általános irányítási rendszerébe. Ez egy magasabb igény megfogalmazását is jelenti a vállalat működésére vonatkozóan, hiszen ezek után a működés célja, hogy a maximális profitot a környezeti terhelés
egyidejű minimalizálásával kell elérnie. Az EU
1936/93. számú rendelete (EMAS), illetve az ISO 14000 szabványok szerint bevezetett és alkalmazott környezetirányítási rendszer (rövidítve KIR, angol megfelelője: environmental management system = EMS) lehetőséget teremt a környezetvédelemmel kapcsolatos vállalati tevékenységek rendszerszemléletű irányítására. Ennek érdekében biztosítani kell: -
a vállalati felelősség érvényesítését a környezetvédelem területén
-
a környezettudatosság vállalati megvalósítását
-
a környezeti kockázat kérdéseinek kezelését, behatárolását
-
a törvényeknek, rendeleteknek, szabványoknak, ajánlásoknak megfelelő működést.1
1
A Környezetvédelem Minőségmenedzsmentje, Kun-Szabó Tibor, Műszaki Könyvkiadó, 195. oldal
9
A környezetirányítási rendszer alkalmazása és működtetése a következő kedvező hatásokat eredményezi: -
az anyag- és energiafelhasználás csökkenése
-
a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése
-
a hulladékkeletkezés csökkenése
-
a hulladékgazdálkodás javulása (hulladék-újrafelhasználás) javulása
-
a környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek fokozott kialakulása (kockázatcsökkentés)
-
a piaci megítélés kedvező alakulása (új piacok megszerzési lehetőségének bővülése).
1.2.1. Környezetközpontú irányítási rendszerek elterjedése Önkéntes alapon tanúsítás szerezhető arról, hogy a kialakított rendszer a szabvány előírásait teljesíti. Nagy gazdasági érdekek fűződnek a nemzetközi versenyben ilyen „zöld címke“ megszerzésére, holott a tanúsítási eljárás igazi haszna nem a szabványos rendszer egyszeri dokumentálása, hanem a vállalat egészére ható szemléletmód kialakítása, majd erősítése. A világ 72 országában 1998 végén közel 8000 szervezet rendelkezett az ISO 14001 szerinti tanúsítással, és ennek mintegy 54%- a Európában működött. Az USAban 1999 elején több mint 330 tanúsított környezetirányítási rendszer működött, de olyanok is vannak, amelyek minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi szabványnak, de nem kérték a tanúsítást. A Procter & Gamble társaság pl. világszerte 150 telephelyen működik és 30 éve alkalmaz környezetirányítási rendszert, amely nem csupán teljesíti, de több vonatkozásban túlteljesíti az ISO 14000 szabványsorozat előírásait, ennek ellenére nem érdekelt a formális környezeti auditálásban. Ez a tartózkodó felfogás inkább kivételnek számít, az USA mértékadó cégei rendelkeznek auditált környezetirányítási rendszerrel, ide sorolható pl. a Motorola, a Sony Corporation, az IBM, A Rockwell Automation és hasonló nagyvállalatok. Nemzetközi összehasonlításban a Volvo Car Corporation volt az első, amely nem ipartelepet, hanem terméket auditáltatott az ISO 14040 szabványban előírt életciklus
10
– minősítés („life cycle assessement”), valamint az ISO 14031 szerinti környezeti teljesítmény vizsgálata („environmental performance evaluation”) alapján. Nagy társaságok (mint a Xerox vagy Ford Motor Company) maguk is példát mutatva, arra ösztönzik a beszállítókat, hogy mielőbb szerezzék meg ipartelepeikre az említett környezeti tanúsítást.2 Magyarországon a tanúsítványok számának alakulását a következő diagrammal szemléltetem: 1. ábra3
Tanúsítványok számának alakulása (halmozott) 800 600 db 400 200 0
773 559 398 321 219 61 108
3 12 1996 1998
2000
2002
2004
év
A diagramból kiderül, hogy egyre több az olyan szervezet, amely rendszerezetten, folyamatosan fejlesztve kívánja környezeti hatásait a minimálisra csökkenteni. A KIR- lista azonban nem teljes, biztosra vehető, hogy a tanúsított vállalatok száma jóval meghaladja az alábbiakban közölt számokat. Ennek oka az, hogy az EMAS-szal ellentétben az ISO 14001 szerint hitelesített (illetve tanúsított) vállalatoknak nincsen egységes, központi regisztrációja: ezt a feladatot a KÖVET próbálja évek óta felvállalni. Sajnos ezt a munkát erre irányuló forrás és támogatás nélkül végzik. Az ISO szabályai szerint a szabványokat 5 évente felül kell vizsgálni. A környezetközpontú irányítási rendszer szabványának revíziója az ISO TC207 bizottság hatáskörébe tartozik, mely a feladat végrehajtását már 2000-ben megkezdte. 2 3
Környezetvédelem, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 2001, 19-20. oldal Zölden és nyereségesen hírlevél, 9. Évf. 3. Szám (21), 9. oldal
11
2004. november 15-én az ISO kiadta a módosított ISO 14001 és ISO 14004 szabványokat. Az ISO főtitkára, Alan Bryden szerint "ezek a szabványok a környezetközpontú
irányítás
legkorszerűbb
gyakorlatát
tartalmazzák,
és
a
fenntartható fejlődés három dimenzióját tartják szem előtt egyszerre: a szociális, a gazdasági és környezeti szempontokat. " Az ISO 14001: 2004 a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit tartalmazza, amely keretet ad a szervezet számára tevékenységei, termékei és szolgáltatásai környezeti hatásainak felügyeletéhez, és környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztéséhez. Az ISO 14004: 2004 útmutató a környezetközpontú irányítási rendszer elemeihez és bevezetéséhez. A szabványok készítésekor figyelembe vették az 1996 óta felgyülemlett felhasználói tapasztalatokat. Az ISO 14001 ma érthetőbb és könnyebben használható, és az ISO 9001:2000 szabvánnyal való kompatibilitása nagyobb, mint a korábbi szabványé. Az ISO 14001:2004 szerint lehet tanúsítást kérni és kapni, bár a szabvány nem kifejezetten tanúsítási céllal készült. Az ISO 14004:2000 összehangoltabb az ISO 14001-gyel, mint korábban. Az ISO 14001:1996 szabvány szerint működő és tanúsított szervezetek számára 18 hónap áll rendelkezésére az átálláshoz. December elején várható további információ arról, hogy a tanúsító testületek milyen részletes utasítások szerint fognak dolgozni az átállást illetően. 1.2.2. Az EMAS kialakulása és fejlődése Az ipari környezetvédelmet segítő szervezési modellt, az EMAS- t mutatom be az EGK 1836/93. számú rendelete alapján. Az
európai
EMAS-t
(Eco-
Management
and
Audit
Scheme
=
Környezetirányítási és Átvizsgálási Modell) az EGK Tanácsa 1993. július 13-án mutatta be (1836/ 93. rendelet), és a közben Európai Unióvá vált közösség tagállamaiban 1995-ben vezették be. A szabályozás bevezetésével az EU-országokban megvalósult az iparvállalatok önkéntes
részvétele
a
környezetirányítási
12
és
auditálási
rendszerekben.
A
szabályozásban nemcsak egy olyan módszertani eljárásról van szó, amely azt vizsgálja, hogy a vállalat környezeti tevékenysége mennyiben felel meg az előírásoknak, hanem egy új vállalatvezetési technikáról, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy rendszeresen felülvizsgálja és szükség szerint módosítsa környezetpolitikáját, környezeti programját.4 Az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK számú 2001 19-i rendelete szól a
szervezeteknek
a
Közösség
Környezetvédelmi
Vezetési
és
Hitelesítési
Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételének a lehetőségéről. Az EMAS 2001 fő jellemzői: ISO 14001 kompatibilis környezetgazdálkodási rendszer, amelynek célja a környezeti teljesítmény javítása, a terhelés csökkentése. Hivatalosan egyelőre csak az Európai Unióban működik (1995 óta). Egy nemzetközileg elismert rendszerről van szó, amely külső, független harmadik fél által tanúsítható, illetve érvényesíthető és bejegyezhető. „A hitelesített vállalatok száma Európában 3500.”5 Az auditált üzemek számát tekintve messze Németország vezeti a tagállami listát. Európai Uniós tagságunkkal a hazai vállalatok előtt is megnyílt az út az EMAS- nak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer hitelesítésére. Van azonban néhány olyan nagyvállalat hazánkban, aki már évek óta az EMAS követelményeinek megfelelő KIR-t működtet. A KIR általános követelményein túl az EMAS különös jelentőséget tulajdonít a következőknek:
4 5
-
jogszabályok betartása
-
környezetvédelmi teljesítmény javítása
-
külső tájékoztatás: ¾
környezetvédelmi nyilatkozat
¾
nyílt párbeszéd a lakossággal
-
alkalmazottak bevonása
-
megfelelő alap- és továbbképzés.
A környezetvédelem minőségmenedzsmentje, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1999 Zölden és nyereségesen hírlevél, 9.évf. 3. Szám (21), 9 oldal
13
Ha a két követelményrendszert összevetjük,
lényegi eltérés, hogy míg a
rendelet szerint a legjobb elérhető és gazdaságilag elfogadható megoldást kell alkalmazni, addig az ISO 14001-es szabvány csak annyit ír elő, hogy a vállalatoknak céljaik meghatározásánál és értékelésénél figyelembe kell venniük a technikai lehetőségeket és el kell kerülniük a környezetterhelést. A két rendszer filozófiája és struktúrája között lényegi különbség nincs. Eltérésként még annyit említenék, hogy az ISO- szabvány az egész világon használatos, míg az EMAS csak az EU- ban. Továbbá hogy az ISO 14001 nem korlátozódik az ipari vállalatokra, figyelembe veszi a termékek ökológiai jellemzőit is, gyakorlatiasabb, jobban illeszthető a minőségbiztosítási rendszerekhez (pl. ISO 9000). Végül eltérés van a két rendszer elfogadottsága között: míg a gazdasági érdekcsoportok az ISO 14001-et (illetve az ISO 14000-es szabványcsoportot) támogatják, addig a társadalmi érdekcsoportok jobban bíznak az EMAS- ban. 1.2.3. ISO 1400 - Környezet központú rendszerek tanúsítása A környezeti terhelés csökkentése, a környezeti teljesítmény növelése egyre inkább elvárt, nem csupán a vevők részéről, hanem a szigorodó törvények által a hatóságok felől is. Ezen kívánalmaknak való megfelelés egyik hatékony módszere az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer kidolgozása és tanúsítása is. Az ISO 14001 számú szabvány előírásainak megfelelően kiépített és legalább három hónapja működtetett környezetközpontú irányítási rendszer tanúsításához a következő közös lépéseket kell megtennünk: Kezdeti információs megbeszélés - tanúsítás előtti, a tanúsítandó cég vezetése és az auditor között folyó informálódó megbeszélés. Tárgyalja a tanúsítás feltételeit. Kötelező előaudit - környezetközpontú rendszer alkalmasságának megítélése előaudit keretében. Az ISO 14001 tanúsításának esetén az előaudit nem választható, hanem a felülvizsgálat elválaszthatatlan, kötelező része. Az előaudit magába foglalja a dokumentáció és az alkalmazás kérdéseit az egész rendszerre vonatkozóan. Az
14
előaudit előre egyeztetett auditterv alapján zajlik. Az előauditon határozzuk meg az audit idejét és pontos időtartamát. Az előauditról jelentés készül. Tanúsító audit - tanúsító auditra az előauditon feltárt hibák kijavítása után kerül sor. Az audit során a rendszer megfelelőségét az ISO 14001 szabvány és a vonatkozó törvények alapján értékeljük. A tanúsítás végeztével az auditor az auditot erdeményesnek nyilváníthatja, illetve felsorolhatja a tanúsítvány kiadásához elengedhetetlenül szükséges módosításokat. A tanúsítási auditról audit jelentés készül, melyet a tanúsított vállalkozás kommunikációs célokra is felhasználhat. Tanúsítvány kiállítása - a tanúsító auditon és az audit jelentésben feltárt hibák kijavítása után tanúsítványt állítunk ki, mely igazolja az ISO 14001 szabvány követelményeinek teljesülését és a környezetközpontú irányítási rendszerük működését. A tanúsítvány három éves érvényességét évenkénti felügyeleti auditokkal kell fenntartani. A tanúsítvány 3 évig érvényes, lejárta után megújító audittal meghosszabbítható. 1993 óta a környezeti auditálás az európai jognak a része. 1.2.4. ISO 14001 elvárásai és követelményei A követelményrendszer célja a szervezet által kialakított és testre szabott stratégia,
környezeti
megfogalmazott megvalósulásukat
politika
célkitűzéseket és
alapján és
a
környezet
programokat
hatékonyságukat
védelmének
tervezni,
ellenőrizni,
ezeket
módosítani,
érdekében bevezetni, amennyiben
szükséges és újabb célokat kitűzni a folyamatos jobbítás érdekében, amelyhez természetesen társadalmi és anyagi előnyök is kapcsolódnak.
15
Az alábbi ábra a 14001-es szabvány szerkezetét mutatja be: 2. Ábra6
A 14001-es szabvány szerkezete Tárgy Rendelkező hivatkozások Fogalommeghatározások Bevezetés és működés
Környezeti politika Általános
Ellenőrző és helyesbítő tevékenység
Követelmények
Tervezés
Bevezetés és működés
A fenti ábra részletes magyarázatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az ISO 14001 szerint kialakított környezetirányítási rendszernek a szabvány saját követelményeinek teljesítésén túl biztosítani kell a vevők, a tulajdonosok, a jogalkotók, a jogalkalmazók, a belső vezetés, a társadalmi környezet és a tanúsítók előírásainak, elvárásainak teljesülését is. (Célszerű figyelembe venni a szakmai szokásokat, hagyományokat valamint a tanácsadók javaslatait is.) Nem célja, hogy munka- egészségügyi és munkabiztonsági szempontokkal kapcsolatos követelményekkel foglalkozzon.
6
SZENZOR, Hallgatói jegyzet, Bevezetés az ISO 14001:1996 szabványhoz, 12. oldal
16
2. A FREUNDENBERG MEKTEC HUNGARY BEMUTATÁSA 2.1. FMH története A Freudenberg cég ma világméretű konszernként működő családi vállalkozás. A cég története közel 160 évet ölel át, kezdete az 1800-as évek közepére nyúlik vissza. Ez alatt a 160 év alatt a Freudenberg cég cserzőműhelyből, hatalmas nemzetközi vállalattá fejlődött, melynek székhelye kezdetektől fogva a németországi Weinheim maradt. Az első lényeges adat 1844-ből való, amikor a Mannheim vidékén működő Heintze & Sammet cég valamint az alapító Carl Johann Freudenberg együttműködési megállapodást kötött. Néhány átalakítást követően 1849 tavaszán a cég Heintze & Freudenberg néven lakkbőr felhasználásával cipők, csizmák és egyéb bőráruk készítésével foglalkozott. Ettől kezdve a vállalat folyamatos modernizáción, fejlődésen ment keresztül. A Freudenberg család három generációjának irányításával 1921-ben jut el a mai napig ezen a néven működő Freudenberg&Co GmbH megalapításáig. A cég elsősorban magas színvonalú tömítéstechnikai cikkeivel, szimeringjeivel, és nem utolsó sorban az igen közkedvelt Vileda márkanevű törlőkendőivel vált világhírűvé a nemzetközi piacon. Ezeket a termékeket folyamatosan modernizálva a mai napig piacvezető termékekként tartják számon a világban. A cég 1977-ben szerzett részesedést egy kis vállalatban, amely elektronikai komponensek gyártásával foglalkozott. Ezzel a Freudenberg egy számára idegen technológiai környezetbe került, hiszen a törlőkendők és szimeringek gyártása után az elektronikai iparágban is bizonyítani kellett. A fejlődés egy ugyancsak weinheimi központú Freudenberg Mektec GmbH&Co cég megalapításához vezetett, ahol polyimid fóliákra készített nyomtatott áramköröket felület- és hagyományos módón szerelve készítenek a vevők igényei szerint. Körülbelül abban az időben, amikor a Freudenberg elindult az elektronikai iparágban a Telefunken nevű ugyancsak németországi cég egyik üzletágaként beindította a poliészter fóliára nyomtatott áramkörökből készült membrán kapcsolók gyártását. A kezdeti technológiai buktatók után a Daimler Benz csoporton belül
17
1992-ben átszervezték a mikroelektronikai üzletágat, így a Telefunken megkapta a Temic nagyobbik részét, ami az üzletág koncentrálódását jelentette. 1993-ban a tevékenység Nürnbergbe költözött, ahol megszerezte a cég a DIN ISO 9001 tanúsítványt. 1996-ban az olcsó, de képzett munkaerő igényének megfogalmazása után a minél nagyobb profitra éhes tőke Pécelen találta meg telephelyét a Temic Hungary részeként. És 1997-ben elérkezett a pillanat, amikor találkozott a Freudenberg elektronikai törekvése a Temic profil tisztító törekvésével. Ennek eredménye a Freudenberg Mektec Hungary Bt. lett. Vezérlő panel
1. kép
A Freudenberg Mektec Hungary a fóliabillentyűzet fejlesztésének és gyártásának európai specialistájává vált manapság. Termékspektruma az egyszerű flexibilis nyákoktól egészen a komplett, összeszerelt egységekig terjed. A gyár profilja elektronikus kapcsolók és áramkörök gyártása poliészteralapú fóliára szitanyomtatással és SMD alkatrész beültetéssel. A technológia fő előnye, hogy a tasztatúra alkalmas teljes áramkörök kialakítására, csökkentve ezzel a komplett egység térfogatát és súlyát, valamint a csatlakozási pontok számának csökkentésével kedvezőbb jelterjedési tulajdonságok valósíthatók meg. A cég jövője a távközlési, adatfeldolgozási, autóipari, gyógyászattechnikai és a háztartási elektronikai eszközök piacán való megszilárdulásban illetve ezek kiépítésében rejlik. A Freudenberg cégcsoport más üzletágaival való együttműködése
18
révén ügyfeleinek testre szabott megoldásokat tud kínálni, ami egyedülálló a piacon. 2000-ben a vállalat önálló fejlesztési részlegében, a 200 fős alkalmazotti létszámból 25% dolgozott a fejlesztésekkel kapcsolatosan. Sajnos a világméretű recessziót az elektronikai iparágban az FMH Bt-nek sem sikerült teljes egészében kivédenie. Mára az integrált minőség és környezetvédelmi rendszer bevezetése után, bizakodással teli jövőkép vonalai rajzolódtak ki. 2.2. Szervezeti felépítés A társadalom fejlődéstörténete bizonyítja, hogy a társadalmak élete, tevékenységei minden korban megfelelően szabályozott szervezeti keretek között bonyolódnak. A szervezetek biztosítják a társadalmi környezetnek, az egymástól jól elhatárolható és definiálható kereteit, annak alapvető struktúráját. „A szervezet, a társadalmi környezet deklarálta adott feladat megvalósítására létrehozott olyan rendszer, amelyben az egymással dinamikus viszonyban lévő emberi és tárgyi elemeket a vezetés által kitűzött cél és garantált rend tart össze.” (R.Ackoff). A szervezetek működését értékteremtő, értékmegőrző tevékenységeit mindig a társadalmi környezetük minősíti úgy, hogy azok mennyiben felelnek meg a környezet igényeinek, elvárásainak. A szervezeteket sokféle szempontok szerint csoportosíthatjuk. Mivel az FMH egy gazdálkodó szervezet, így besorolható a nyereségérdekelt szervezetek közé. Az ilyen szervezeteknek a fő célja, a haszonszerzés és a vagyongyarapítás. A haszonközpontú szervezetek általában a piaci versenyszférában vállalkozások formájában tevékenykednek. Ez alól az FMH Bt. sem kivétel, és ahogy a cég nevéből kiderül, a betéti társasági forma felelt meg alapítói számára. Az FMH Bt-nél a környezet folyamatos változásai, az innovációs feladatok sokasága állandó és rugalmas alkalmazkodást kíván. Ez egy organikus szervezetben valósítható meg a leghatékonyabban. Jellemzői, hogy viszonylag kevés szabálynak kell megfelelni, és a vezetői és a végrehajtói feladatok összekeverednek. Gyakran fordul elő, hogy valaki helyzettől függően hol főnöki, hol beosztotti helyzetbe kerül. Ebből következik, hogy a rangoknak, beosztásoknak nincs különösebb jelentősége, a szolgálati út betartása sem kötelező, azt gyakran nem veszik figyelembe. A
19
kommunikációs csatornák nyitottak, így sokat számítanak a direkt személyes konzultációk. A szervezet egy élőlényhez hasonlít, ami állandóan mozgásban van, igyekszik kihasználni a környezetében jelentkező lehetőségeket. 3. ábra
FMH szervezeti felépítése Ügyvezető
Gyárigazgató Minőségir. Fejlesztéss
Munkavédelem
Titkárnő
Környv./Házfennt.
Pénzügy Controlling Logisztika
Fejlesztés
Technólogia
Gyártás
Értékesítés
Gyártás prog. Mintagyártás.
Szervíz
IT
Ezekhez a megállapításokhoz komoly segítséget nyújtottak a szervezetek felépítésével, szervezésével, vezetésével foglalkozó tantárgyak a főiskolán. Az elméleti ismeretek beazonosítása, egybevetése a gyakorlati világban, jelen esetben a gyakorlati helyemen tapasztalt szervezeti megoldásokkal, sok bonyolultnak tűnő kérdésben világították meg számomra a kézenfekvő összefüggéseket. A 2003-as évben belső átalakítás történt a társaságnál: -
a gyártás nagyságrendje jelentősen csökkent, a termelés eltolódott a kis és közepes szériák irányába.
-
a fejlesztést Magyarországra hozták, melynek eredményeként a termék és folyamat fejlesztéssel foglalkozó munkatársak száma nőtt, illetve a termelésből az üzemvezetők egy része szintén a fejlesztési területen dolgozik.
20
2.3. Az FMH integrált irányítási rendszere 4. ábra
környezettudatosság KIR
minőség MIR üzembiztonság MEBIR
A minőségirányítási rendszerek szabványainak megvalósítása megelőzi azt a kihívást, hogy más szabványokat, illetve irányítási rendszereket kapcsoljanak be a rendszerbe. Ez különösen igaz az üzemi környezetvédelem és az üzemi munkavédelem területére. Ha meg akarunk felelni az összes előírásnak, és egy karcsúra szabott hatékony szervezet működtetése a célunk, akkor az ésszerű eljárás az, ha az irányítási rendszereket összevonjuk és integráljuk. Annak ellenére, hogy a különböző irányítási rendszerek más-más szemmel közelítik meg a vállalati tevékenységhez kapcsolódó elvárásokat, a megvalósításra vonatkozó követelmények sok területen azonosak. A különböző irányítási rendszerek igénye folyvást ugyanaz marad: -
szervezés
-
tervezés
-
megvalósítás
-
elemzés
-
javítás A vállalat vezetésének a felelőssége, hogy a törvényben előírt kötelezettségeket
és
előírásokat
a
folyamatszabályozásba
beépítsék,
és
megfelelő
igazoló
dokumentumokkal bizonyítsák, hogy a folyamatok megfelelnek az előírásoknak. Ezek a követelmények számtalan környezetvédelmi, illetve üzembiztonsági
21
szempontból lényeges törvényben és rendeletben gyökereznek. Ezen törvényi kötelezettségek teljesülését lényegesen megkönnyíti és szabályozza, ha azokat beépítik az irányítási rendszerekbe. A kialakult rendszer, amelyet most fogok bemutatni sok év és sok ember tapasztalatán jutott el a jelenlegi szintre, a gyakorlati élet, a piaci törvények, az írott és íratlan szabályok formálták, s formálják napról-napra. Különösen érdekes ezért számomra, hogy az elméleti tanulmányaimat, a főiskolán szerzett ismereteimet, és az érdeklődési körömnek megfelelő minőségtanúsítással kapcsolatos ismereteimet a mindennapi élet gyakorlatának tükrében is megvizsgálhatom. Az üzleti világ kihívásai, a vevői elvárások, és versenytársaktól szerzett információk alapján az ügyvezető a tulajdonosokkal egyetértésben döntött az integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer kialakításáról, kijelölve a szabályozni kívánt főfolyamatokat a vonatkozó vevői-, törvényi- és szabványkövetelményekkel összhangban. A Freudenberg Mektec Hungary Bt- nél 2003 óta beszélhetünk integrált irányítási rendszerről. Az integrált rendszerben a cégműködésen belül a termék és működés összhangját teremtik meg a rendszerszemlélet alapján. A rendszerek szerepe az összhang megteremtésében: ¾ A működés során állítják elő a piacképes terméket. MIR ¾ Az előállítási folyamatok (és adott esetben a termék) hordozzák a környezeti kockázatokat, okozzák a környezeti hatásokat. KIR ¾ Az előállítási folyamatok hordozzák az egészségvédelmi, munkabiztonsági, biztonságtechnikai kockázatokat. MEB Szem előtt kell tartani, hogy az érintett rendszerek lényeges elemei, funkciói körülhatároltak maradjanak, önállóan megítélhetők legyenek. Ügyelni kell arra, hogy egyik szempontrendszer se érvényesüljön a másik rovására, és mindegyik egyértelműen, önállóan is értékelhető legyen. A lehető legnagyobb mértékű integrációra kell törekedni, maximális átláthatóság mellett.
22
A péceli vállalat az előzőekben említett alapszempontok figyelembevételével alakította ki integrált irányítási rendszerét. Minőségbiztosítási rendszere 1997-ben kapott tanúsítást, a környezetirányítási rendszer 2000 óta működik. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere jelenleg egy három hónapos próbaidőre van bevezetve. Az integrált rendszer előnyei már eddig is igazolták a bevezetés helyességét. Ezek között a vállalatvezetés megemlíti, hogy az integrált irányítás a rendszeres és minden elemre kiterjedő ellenőrzésekkel, belső vizsgálatokkal a problémákat folyamatosan feltárta, és megindította a szükséges megoldási folyamatokat. 2.3.1. Környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és működése 1999 júniusában a Freudenberg Mektec Hungary Bt. vezetése az ISO 14001 bevezetéséről döntött. E feladathoz az IMSYS Kft. nyújtott segítséget. E cég tevékenységi profiljában meghatározó szerepet tölt be a vezetési tanácsadás, a környezetvédelem,
a
kármentesítés,
a
munkavédelem
és
az
informatika.
Tevékenységi területeiken komplex szolgáltatás-csomagokat vagy azok egyes elemeinek kombinációit kínálják. A felkészülés időszakában a szabványpont szerinti hiányosságok egy egységes rendszerben kerültek összeírásra. A Freudenberg cégcsoporton belül ekkor már több helyen működött, vagy kialakítás alatt volt a környezetvédelmi rendszer. A helyi rendszer kiépítését segítette az anyavállalattól kapott tapasztalat a már működő formanyomtatványok Megalakult
a
átadásával
és
környezetvédelemmel
buktatókra foglalkozó
munkakörökkel:
23
való
figyelemfelhívásokkal.
szervezet
a
következő
Környezetvédelemmel foglalkozó szervezet
5. ábra
Fenntartás vezetõ / KIR megbízott Vasanits László Karbantartás vezetõ Baglyas Zoltán
Vegyianyag ügyintézõ Farkasné Nagy Éva
Vegyianyag megbízott Szatmári János
Üzemorvos Dr. Varga László
Karbantartó Egri László
’99 decemberére az FMH-nál is összeállt az a környezetvédelmi program, ami a következőket tartalmazta: -
gázkibocsátás csökkentése
-
a Freudenberg cég által veszélyes anyagoknak minősülő lista megírása
-
hulladék csökkentése
-
energia fogyasztás csökkentése 2000. első negyedévére sikerült a korábban feltárt hiányosságok nagy részét
pótolni. Csökkentették a gázkibocsátást, a fóliahulladékot 10%-kal sikerült redukálni, amit a fóliák jobb kihasználtsága tett lehetővé. A kevesebb energiafogyasztás a lenyomtatott fóliák beszárítására szolgáló kemencék szigetelésével és a műszakok optimalizálásával valósulhatott meg. A dolgozók rendszerbe való bevonását a rendszeres, környezettudatos gondolkodást segítő oktatások tartásával sikerült elérniük. A kialakított szabályozások működésének ellenőrzésére belső auditorokat képeztettek ki a SZENZOR tanácsadó cég közreműködésével. Jelenleg 17 kiképzett belső auditor vesz részt az integrált rendszer felülvizsgálatában. A vezetőség évente vezetőségi átvizsgálások alkalmával győződik meg a rendszer folyamatos alkalmasságáról, megfelelőségéről és hatékonyságáról. Az oktatás ill. szervezettség javítása, az üzemi biztonság növelése, a papírfelhasználás csökkentése és a hulladékszelektálás is a kitűzött és a részben már teljesített célok közé tartozott.
24
A sikeres felkészülés után 2000 januárjától működik a cég teljes tevékenységére érvényes ISO 14001:1996 környezetirányítási rendszer . A sikeres tanúsító auditra 2000 májusában került sor. Az utolsó felülvizsgálati audit időpontja 2004 májusában volt. A TÜV Anlagetechnik GmbH tanúsítványának kiadására és a tanúsítvány érvényességének fenntartására
megkötött
szerződésnek
megfelelően
a
vállalat
megbízta
a
tanúsítóhelyet a tanúsítási audit végrehajtásával. A cél az, hogy a tanúsítóhely megállapítsa, hogy továbbra is teljesülnek-e az ISO 14001-es szabványban a környezetirányítási rendszerekkel (KIR rendszer) szemben felállított követelmények. Az auditorok eltérést nem állapítottak meg. A bevezetett környezetirányítási rendszer hatékonyságát ismételten igazolni lehetett. Amennyiben a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a KIR- rendszerben illetve a KIR- dokumentációban változások állnak be, úgy a vállalat köteles ezeket a változásokat a tanúsítóhellyel közölni. Tekintettel a tanúsítási audit szúrópróba jellegére, utalni kell arra, hogy olyan eltérések lehetségesek, amelyek az audit során nem kerültek felszínre. Az auditorok megállapításai nem mentesítik a vállalatot azon kötelessége alól, hogy az ISO 14001 szabvány követelményeit folyamatosan figyelembe vegye, és betartásukat biztosítsa.7 2.3.2. KIR rendszer előnyei és hátrányai Mindenképp szükségesnek tartom, hogy a rendszer előnyeiről illetve hátrányairól is szóljak. A szabvány lehetőséget nyújt arra, hogy a rendszert működtető szervezetek elkerüljék az ismételt engedélykérelmeket, regisztrálásokat a különböző nemzeti és regionális hatóságoknál, és ezzel azt is, hogy a partneri kapcsolatban lévő, de más országokban működő vállalkozások egymástól különböző környezeti követelményekhez igazodjanak.
7
Auditjelentés 2004, május TÜV Rheinland/ Berlin-Brandenburg
25
A nemzetközi szabvány megkönnyíti a környezetirányítási rendszer önkéntes kialakítását, csökkentve ezzel a nem megfelelő gyakorlatból eredő kockázatokat, mind a tulajdonosok, mind a hitelezők, mind a hatósági szervek szemszögéből. Elvárt, hogy az ISO 14001 szerint tanúsított cég (létesítménye) kevesebb környezeti kárt okozzon, mintegy szavatolva a „tisztább” működésre való felkészültséget. A rendszer kialakítás további előnye, hogy megnöveli a működtetés hatékonyságát a hulladékok keletkezésének megelőzése, illetve csökkentése, a munkatársak erősödő környezettudata. A tanúsított cégről kedvezőbb kép alakul ki a vevők és a társadalmi környezet részéről is, pl. a környezetért vállalt erős társadalmi felelősség
kinyilvánításával,
a
környezetbarát
technológiák
alkalmazásával,
veszélyes anyagokat nem tartalmazó termékek előállításával, stb. Az ISO 14000 szabványsorozat annyiban eltér a környezeti jogszabályoktól, hogy a teljesítése önkéntes. Ez a megközelítés kellően rugalmas ahhoz, hogy a vállalatok a működésükhöz, szakmai sajátosságaikhoz, telepítési feltételeikhez és a vállalható kockázati szinthez jól illeszkedő környezetirányítási rendszert alakítsanak ki. Fontos érv a rendszer működtetése mellett, hogy nemzetközileg egységes előírások szerint, külső tanúsítással vizsgáltatható harmadik fél tevékenysége, és ezzel
a
potenciális
befektetők
bizalma
megnyerhető,
különösen
olyan
versenytársakkal szemben, amelyek nem valósítottak meg a szabvány szerinti környezetirányítási rendszert, illetve hiányzik annak tanúsítása. A rendszer alkalmazása mellett szól az is, hogy kisebb szennyező hatás révén kevesebb környezetbírsági díjat és büntetést szabnak ki, kevesebb energiát és anyagot használnak fel, mint korábban. A környezetirányítási rendszer fenntartása és működtetése azonban nem tekinthető minden bajt orvosló csodaszernek, újkori panacea – készítménynek. Amikor az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítást végzik, akkor a cég (vagy létesítménye) valóságos környezeti teljesítményére alig fordítanak figyelmet. Mindamellett egy tanúsítvány megszerzése és fenntartása nem kevés kiadást jelent az erre vállalkozó szervezeteknek. Előtérbe került a rendszer a menedzselésének
26
megítélése, feltételezve, hogy egyébként semmi gond nincs a cég tevékenységéből eredő környezeti terhelésekkel és a gazdaságossági mutatókkal. 8 Fenti
összefoglalás
tökéletes
jellemzője
a
Freudenberg
Mektec
környezetirányítási rendszerének. A rendszer kritériumainak számszerűsítése, az elvárások alakulásának elemzése ennél jobban aligha rendszerezhető az oly gyakran és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci körülmények közepette. Az FMH vezetése elvárja, hogy a jövőben a környezetirányítás rendszere alapján még hatékonyabb lesz a működés, és ennek következtében a negatív környezeti hatásokat tovább csökkentik, illetve megszüntetik, javítva ez által a cég környezeti jellemzői. 2.3.3. KIR rendszer költség-haszon elemzése Eddigi tapasztalatom szerint nem lehet könnyű feladat egy KIR rendszer kialakításának és működtetésének gazdaságossági vonatkozásait meghatározni. Mivel új dologról van szó, még a hasonló projektekkel való összevetés sem igazán kézenfekvő megoldás. Az FMH-nál történt optimális tervezések ellenére is adódtak nehézségek a rendszer felépítése során. A dolgozók, munkatársak motiválása is folyamatos feladat. Itteni vélemények szerint egy rendszer felépítésének vagy bővítésének a ráfordításait nem lehet sem átlagosan, sem fillérre pontosan megadni. Az FMH-nál kialakult gyakorlat: „Mindig annyit, amennyi szükséges, és nem annyit, amennyi lehetséges”. Alapos kérdezősködés és előkészített séma után a következő összegzésben értettek egyet a megkérdezettek.
8
Környezetvédelem, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 2001, 19-20. oldal
27
Ráfordítás- költség- haszon mátrix Tevékenységek alacsony Projektvezetés Projektcsoport Szakterületek A munkatársak bevezetése és oktatása A projektcsoport tagjainak oktatása A meglévő rendszer állapotfelmérése Dokumentáció előkészítése Dokumentáció bevezetése és a használat betanítása Az új rendszer állapotfelmérése Tanúsítási audit Rendszer felügyelet A rendszer fejlesztése
Ráfordítás közepes magas X X
alacsony
X
Költség közepes
magas X
alacsony
Haszon közepes
X X
X
X
X
X
X
X
magas X X X
X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
Talán a rendszert építő folyamatok teljesítőképessége az, amit mérni és fejleszteni lehet. A mai folyamatközpontú irányítási rendszerek költségeinek kimutatásához a tevékenységcsoportokba történő besorolások adhatnak segítséget, azaz: •
hasznos teljesítményt adó folyamat
•
támogató teljesítményt adó folyamat
•
meddő teljesítményt adó folyamat
• hibás teljesítményt adó folyamat. Fenti költségvizsgálati módszerek jelenleg kialakítás alatt vannak. Ez idáig a folyamatok működésére kialakított jellemzők figyelésével és értékelésével követték a rendszer hatékonyságát.
28
2.4. FMH KIR rendszerének néhány sajátossága A ma létező nemzetközi szabályozások tömege azt eredményezte, hogy a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tüntek a vállalaton belül egymástól szigorúan különválasztott irányítási rendszerek. Problémák jelentkeztek pl. a többletráfordítás, duplikáció, átfedő szabályozások, rugalmatlanság, koordinálatlan belső auditok, illetékességi területeken. Ez vezetett el ahhoz a követelményhez, hogy a különböző irányítási rendszereket egy közös „integrált irányítási rendszer” váltsa fel. Integrált irányítási rendszer: egymással összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetése és irányítás acéljából, a minőségi, a környezetvédelmi, a munkabiztonsági és más további szempontok igényeit beleértve. A rendszer valamennyi integrált alkotórész folyamatos fejlesztésére törekszik. Az integrált irányítási rendszer alkotórészei az irányítási politika, célok, programok, tervezés, szabályozás és fejlesztés. A Freudenberg Mektec Hungary vezetése az imént felsorolt hiányosságokat olyan esélyként értelmezte, amelyek egy új egyesített rendszer előnyeivé válhatnak. Meglévő
irányítási
rendszerei
elméletileg
és
metodikailag
nagymértékben
hasonlítottak egymásra, ezért a környezetirányítási rendszer viszonylag könnyen integrálható volt a minőségirányítási rendszer szerkezetébe. A munkaegészségügyi és biztonsági rendszer beépítését a meglévő rendszerbe és dokumentációkba az idei évben már önerőből, külső segítség igénybevétele nélkül végezték. Az
EN
ISO
folyamatközpontúság vállalatspecifikus
9001:2000 kínált
jó
szabványban megoldást
a
érdemi
kifejezésre
szervezetnek
arra,
jutott
hogy
a
folyamatok szintjén elvégezzék a különböző szabályozások
integrációját. Ezen integrált rendszer néhány eljárásának jellemzőit az alábbiakban ismertetem.
29
2.4.1. Dokumentumok kezelése A szervezet eljárást alakított ki a három szabvány által megkövetelt dokumentumok ellenőrzésére. Az eljárás célja, hogy biztosítani tudja az integrált irányítási rendszer dokumentációs rendszerének szabályozottságát, azaz: -
a dokumentumok elkészítését, jóváhagyását
-
elérhetőségét
-
átvizsgálásának, módosításának menetét
-
megőrzését, irattárózását és selejtezését
Az integrált irányítási rendszer dokumentumainak csoportosítása
Belső dokumentumok: -
integrált irányítási kézikönyv (IIK)
-
eljárások ( E )
-
utasítások ( U )
-
feljegyzések ( FN )
-
egyéb dokumentumok
Külső dokumentumok: -
jogszabályok, törvények, szabványok
-
hatósági előírások, engedélyek
-
termék- bizonyítványok, biztonsági adatlapok
-
vevői dokumentumok (levelek, ajánlatkérések, megrendelések, rajzok stb.)
-
egyéb dokumentumok A gyárigazgató az ügyvezető egyetértésében meghatározza és közzéteszi a
vezetőség tagjainak szervezeten belüli felelősségét és hatáskörét. A vezetőség képviselője többek között a KIR, vagy Környezet Irányítási Rendszer megbízott. Ennek a személynek felelősséggel, megbízás alapján ellenőriznie és nyilvántartania kell:
30
6. ábra
-
a hulladékokat (kommunális, ipari és veszélyes hulladék, újrafelhasználás saját területen vagy értékesítéssel)
-
légszennyezést, emissziót
-
vészhelyzeteket (külön haváriatervben összefoglalt lehetőségek)
-
a szennyvízkezelés, kibocsátás paramétereit
-
veszélyelemzést, tűzveszélyességet, mérgeket, nagynyomású készülékeket, a működéshez szükséges hatósági engedélyeket
-
a sugárveszélyt.
Mindezek leszabályozása az E13 azonosítóval ellátott,” Környezeti tényezők és hatások” megnevezésű eljárásban és annak végrehajtási utasításaiban történt meg. 2.4.2. Időszakos mérések, ellenőrzések: A figyelemmel kísérés és mérés mindazon tevékenységek fő jellemzőinek rendszeres művelete, amelyeknek jelentős hatása lehet a környezetre, legyen ez a hatás negatív vagy pozitív. A Freudenberg Mektec Hungary esetében az előre meghatározott és tervben rögzített információkat a vonatkozó formanyomtatványok tartalmazzák, amelyekből meg lehet ítélni az érintett terület környezeti teljesítését, összhangban a meghatározott célokkal és programokkal. Az eredményekből kitűnik a megfigyelt vagy
mért
tevékenységek
szabályozottsága
és
a
szervezet
céljainak
és
előirányzatainak a teljesülése. A KIR- vezetőnek mint környezetvédelmi megbízottnak rendelkezni kell olyan tervvel, akár papíron, akár elektronikusan, amelyben összegzi a mérési tevékenységeket és azok helyét. A FMH Bt.- nél az ellenőrzések a következő területekre terjednek ki: -
A jogszabályi megfelelőség ellenőrzésére negyedévenként
-
A környezetirányítási rendszer működésére.
31
A mérések kiterjednek:9 -
Új termék, technológia megjelenése előtt a vállalat megfelelő szervezete a vegyi anyag megbízotton keresztül értesíti a környezetvédelmi megbízottat is, ekkor az ügyvezetéssel történő egyeztetés után a szükséges méréseket elvégeztetik (pl. hulladékminősítés)
-
Környezeti teljesítmény mérése
-
Évente szennyvízanalizís
-
Keletkező hulladékok mennyiségi mérése átadás előtt
-
Esetleges szennyezés gyanúja esetén rendkívüli mérések, korrekciók / javító intézkedések.
2.4.3. Új anyag bevezetése az FMH tevékenységébe Magyarországon az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után különös jelentősége
lett
az
alábbi,
rendeletekben
szabályozott
elvárásoknak:
Veszélyes anyag, veszélyes készítmény csak a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba, a termék forgalmazója csak ennek kíséretében adhatja tovább/ adhatja el a terméket a továbbértékesítőnek vagy a veszélyes anyaggal tevékenységet végző vállalkozónak, vállalkozásnak. Forgalmazáson túlmenően semmiféle tevékenységet nem szabad elkezdeni, ha nem áll rendelkezésre a gyártó/szolgáltató tevékenységéhez felhasznált veszélyes anyag, készítmény biztonsági adatlapja. Ennek az adatlapnak tartalmaznia kell a termék veszélyességi besorolását, a veszélyes komponensek CAS és EU besorolását, koncentrációját, a vagyon-, egészség- és környezetvédelemhez szükséges legfontosabb információkat (fizikaikémiai, toxikológiai, ökológiai), megelőző intézkedéseket és teendőket baleset esetére. Az adatlap elkészítésére formai és tartalmi előírások vannak. Összeállítása szakirányú ismereteket és tapasztalatot igényel.
9
Időszakos mérések, ellenőrzések U13-2 2004.06.01.
32
Az importált termékek legnagyobb része már ezen fontos dokumentummal ellátva érkezik az országba. Nem elég azonban ennek a magyar nyelvre fordított változatát felhasználni, hanem tartalmát adaptálni kell a magyar jogszabályokra. A biztonsági adatlapot nem elég egyszer elkészíteni, hanem karban is kell tartani. A gyártó/importáló tudomására jutott új információkat (pl. alapanyag veszélyességi besorolásának megváltozása, toxikológiai, ökológiai adatok) haladéktalanul át kell vezetni. A Freudenberg Mektec esetén is komoly jelentősége volt a környezetvédelem és a munkabiztonság szempontjából lényeges követelmények bevonásának a beszerzés folyamatába. Itt dől el ugyanis, hogy milyen – a környezetre hatást gyakorló – anyagok kerülnek be a vállalat területére, és ennek megfelelően milyen megelőző intézkedésre van szükség. ”Minden
környezetvédelemmel
kapcsolatos
problémát
magunknak
köszönhetünk.” tartja a mondás. A beszerzés és az abban résztvevő területek a szűrő szerepét látják el. A beszerzésre kerülő árúk és anyagok pontos elemzésével elkerülhető, hogy felesleges környezeti kihatások lépjenek fel a szervezeten belül. Ez az igény viszont szükségessé teszi azt, hogy minden illetékest bevonjanak az információcsere folyamatába. Új design kifejlesztése során a fejlesztés feladata összeállítani – a gazdaságossági és gyárthatósági szempontok figyelembe vételével - a majdan felhasználásra kerülő anyagszükségletet. A vegyianyag megbízotti feladatokat ellátó vegyészmérnök feladata azon kockázatok megítélése, melyeket az új anyag bevezetése maga után von. Az FMH vegyianyag megbízottja a beszerzés során minden új, gyártásban felhasználásra szánt vegyianyagot a „Különlegesen veszélyes anyagok listájá”-val összeveti és évenként ezt a freudenbergi listát aktualizálja. Köteles arról meggyőződni, hogy az anyag szerepel-e a Freudenberg cégcsoport tiltó listáján. A cégcsoport minden telephelyén kötelezően alkalmazandó különlegesen veszélyes anyagok listájának pontos megnevezése: Freudenberg & CO-Group Function Environmental Protection and
33
Workplace Safety „List of Particularly Hazardous Substances”. A Listában szereplő anyagok a gyártásban nem használhatók. Ha további kutatások után kiderül, hogy az anyag a jogszabály alapján felhasználható, egészségre, környezetre káros hatása nincs, akkor az anyag a gyártásba engedhető. Az „Új anyag bevezetése az FMH tevékenységébe” című formanyomtatványt (lásd 2. sz. melléklet) a beszerzés indítja el, a vegyészmérnök pedig véleményezi. Az FMH beszállítóira / szolgáltatóira is kiterjeszti a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásait. Olyan (be)szállítókat / alvállalkozókat foglalkoztatnak, akik betartják a velük szemben támasztott környezetvédelmi, munkaegészségügyi és biztonsági követelményeiket. 2.4.4. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Valós vészhelyzeti lehetőséget és annak a megelőzését a szakterületen jártas munkatárs tárhat fel a legmegbízhatóbban. A feltételezetten bekövetkezett vészhelyzetre ( haváriára ), a munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai szakemberek együttes szabályozásában, a Munkavédelmi és Tűzvédelmi szabályzatban leírtak az irányadók. Ezen szabályzatokat évente aktualizálják az FMH Bt.-nél. Az oktatások és gyakorlatok tartása itt is szabványkövetelmény. A gyakorlatok alkalmával a vészhelyzet jelzések és az elhárításra vonatkozó tevékenységek rögzítése a cél. Környezeti vészhelyzetek: A telephelyen a levegő szennyeződésének reális esélye három helyzetben lehetséges: -
Tűz esetén
-
Hűtőberendezések kilyukadása esetén
-
Oldószereket, alkoholt tároló edények sérülése esetén A megelőzés szempontjából a nagy mennyiségű oldószert tartalmazó
hordókat kármentő tálcán tárolják, melyek mozgatását és lefejtését fokozott figyelemmel kell végezniük.
34
Amennyiben ilyen fajta folyadék kiömlik, törlőkendővel illetve perlittel, kesztyűben kell felitatni. A szennyezett törlőkendőket a veszélyes hulladék megfelelő feliratával ellátott fém tároló edényben gyűjtik, majd erre a célra kialakított tároló helyre szállítják. A helyiségeket mindenképp szükséges szellőztetni. Élővizek szennyezésének megelőzése: A telephelyen technológiai hűtővízrendszer és szitamosó berendezés üzemel. Mivel mindkét esetben zárt rendszerről van szó, csak a csővezetékek sérülése esetén juthat anyag a környezetbe. A hűtővíz olajat, fagyállót tartalmazhat, ezért veszélyes hulladékként kezelik. A szitamosó rendszer egy desztillálóval egybeépített mosóberendezés. Remcolinnal, szerves oldószerrel van feltöltve. Sérülése esetén oldószergőz kerülhet a levegőbe, ezért légzésvédő illetve gumikesztyű használata kötelező. Bárminemű rendellenesség esetén az érzékelő rendszer működésbe lép, a karbantartóknál jelez.
35
3. Hulladékgazdálkodás 3.1. A hulladékgazdálkodás alapfogalmai:10 Hulladékgazdálkodásnak a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét nevezzük,
amelybe
beleértendő
a
hulladék
keletkezésének
megelőzése,
mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás. A hulladékgazdálkodási törvény általános követelményként írja elő, hogy minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, csökkenjen a környezet terhelése és igénybevétele, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképzés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének
csökkentését,
a
hulladék
hasznosítását,
környezetkímélő
ártalmatlanítását. A hulladék fogalmában alapvetően fontos tényező a felhasználhatóság hiánya az adott időpontban a tulajdonos számára, amelyet a hulladékot alkotó összetevők anyagi minőségén kívül a társadalmi és gazdasági értékítélet is jelentős mértékben befolyásol. Ennek következtében nehéz befolyásolni a hulladék fogalmát. A Környezet- és Természetvédelmi Lexikon [1] a következő definíciót tartalmazza: „Hulladék az anyag (elhasználódott termék, maradvány, leválasztott szennyezőanyag, szennyezett kitermelt föld), amely az ember termelő – fogyasztótevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván, és ezért kezeléséről – a környezet szennyezésének megelőzése érdekében – gondoskodni kell.”
10
Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó, Budapest, 2003 A hulladékgazdálkodás alapfogalmai és jogi vonatkozások, Dr. Hornyák Margit, 19.oldal
36
A jogi szabályozásban jelenleg Magyarországon is használt, nemzetközileg is elfogadott definíció az Európai Közösség (EK)11 Tanácsának a hulladékról szóló, többször módosított 75/442/EGK irányelve szerinti megfogalmazás, amely e hulladék mindenkori birtokosának szándékát, valamint az emberi egészség védelmét és a környezet érdekét veszi alapul és tartja szem előtt. A meglehetősen általános hulladékfogalom gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése érdekében a világon mindenütt jegyzékben (listán) sorolják fel az egyes hulladékfajtákat, számos rendező elv szerint csoportosítva azokat. A legegyszerűbb rendszerezés a termelő és szolgáltató, illetve a fogyasztási szférában képződő termelési és települési (kommunális) hulladékokat különbözteti meg. 3.2. Veszélyes hulladékok A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk alapján a hulladékot a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kategóriájába soroljuk. E csoportosítás alapját az képezi, hogy az adott hulladék rendelkezik-e nemzetközileg megállapított veszélyességi jellemzők valamelyikével vagy sem. A veszélyességi jellemzőket, összhangban a közösségi szabályozással, Magyarországon a hulladékgazdálkodási törvény 2. sz. melléklete tartalmazza. Ebből néhány példát szeretnék kiemelni: H1
„Robbanó”: folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak
H2
„Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek
H3-A „Tűzveszélyes” H3-B „Kevésbé tűzveszélyes” 11
Európai Közösség [European Community] alatt – a szakirodalomban elterjedt használat alapján – azt a Római Szerződéssel (1957.) létrehozott, önálló nemzetközi jogalanyisággal rendelkező integrációs szervezetet értem, amelyet a Maastrichti Szerződést (1992.)megelőzően Európai Gazdasági Közösségnek neveztek.
37
H4
„Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak
H6
Mérgező: anyagok és készítmények, amelyeknek belélegzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást vált ki.
H7
Karcinogén: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot indukálnak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.
H8
Maró (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalásához vezetnek.
H9
„Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben.
H10
„Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.
H11
„Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.
H12
Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek. A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és
vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák.
38
Az
Európai
Közösség
szabályozását
az
egyes
tagállamok
nemzeti
hulladéklistáinak egységesítése jellemzi, biztosítva ezzel is az egyes hulladékfajták kezelésével
szemben
támasztott
azonos
környezetvédelmi
követelmények
érvényesítését, végső soron a versenysemlegességet. A jelenleg érvényes Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue, röviden EWC) a 2001/118/EK és 2001/119/EK bizottsági, valamint a 2001/573/EK tanácsi határozatokon alapul. A hulladékkatalógus kihirdetése hazánkban a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelettel történt meg. A jelenlegi közösségi és hazai szabályozás egyaránt 2002. január 1. óta hatályos. A 3. sz. melléklet tartalmazza a rendelet szerinti hulladékok besorolását az FMH Bt. tevékenységére vonatkozóan. A veszélyes hulladékok napjaink egyik legnagyobb problémáját jelentik. Ma a környezeti veszélyeztetés potenciális, de ezt fokozza, hogy a privatizáció és a felszámolások kapcsán több vállalkozás, magánvállalat keletkezett. Az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk az általunk vásárolt termékekben, amelyek – szemben nagyszüleink hulladékával – már nem bomlanak le, a környezet nem képes a hatásukat elviselni, vagyis szennyezik a talajt, a vizet. Ezek a veszélyes hulladékok eltérő mértékben ugyan, de terhelik, veszélyeztetik a környezetet, amely hatás csak úgy kerülhető el, ha ezeket különleges biztonság mellett kezelik. Veszélyes hulladékok keletkezhetnek a háztartásban, de az ipari termelés maradékaként is. Veszélyt okozó tulajdonságaik - amelyek különböző anyagtartalmukból erednek - szerint eltérő módon kell kezelni ezeket ahhoz, hogy a környezetben kárt ne okozzanak.
39
A következő ábra az elmúlt években a veszélyes ( a termelésben és a fogyasztás során keletkezett ) hulladékok mennyiségének alakulását szemlélteti: 7. ábra12
A keletkezett veszélyes hulladék mennyisége
kg / fő
500 400 300 200 100 0
1991
1993
1995
1997
1999
2001
év
A lerakott hulladék mennyiségét 2010-re a 2000-es szinthez képest 20%-kal kell csökkenteni, 2050-re a csökkenésnek el kell érni a 2000. évi szint 50%-át. Magyarországon jelenleg a nemzetközi előírásoknak megfelelő lerakók nincsenek elegendő számban, gyakorlatilag egy-egy veszélyes- és települési hulladék-égető működik az országban, a hulladékok hasznosítása nem megoldott.13 A környezetveszélyeztetés egy másik aspektusa a lakosság egészségvédelmével kapcsolatos. Az élethossz csökkenése, a növekvő morbiditás és mortalitás jelzi, hogy a közösség egészségügyi tűrőképessége, terhelhetősége csökkent. Ebben a helyzetben a környezetterhelés szinten tartása, arányainak eltolódása is fokozhatja a környezetveszélyeztetést. Az egészségügyi és a szennyezettségi adatok kapcsolata, korrelációja alapvetően ismeretlen, nem kellően objektív és tudományos, valamint néhány minőségi jellegű értékelés többnyire az érdekérvényesítést indokolja. A veszélyesség - külsőleg - azokon a termékeken, amelyek elhasználódásuk után hulladékká válnak, gyakran nem látható, ezért hajlamosak vagyunk komolytalanul, felelőtlenül bánni az ilyen hulladékokkal (is). A veszélyes anyagokat tartalmazó termékeken, illetőleg csomagolásukon a gyártók és forgalmazók kötelesek 12 13
Magyarország Környezetterhelési mutatói, Központi Statisztikai Hivatal 2003, 49. oldal Magyarország Környezetterhelési mutatói, Központi Statisztikai Hivatal 2003, 48. oldal
40
feltüntetni a veszélyességet okozó anyagokra vonatkozó információkat és azt is, hogy mit kell tenni ezekkel. Nem az a megoldás, hogy a veszélyességüktől való félelmünk miatt egyáltalán ne használjunk ilyen termékeket. Meg kell tanulnunk bánni velük! 3.3. Az EU hulladékgazdálkodási szabályozása14 A környezetvédelmi szabályozáson belül a hulladékgazdálkodás szabályozása sajátos helyet foglal el. Sajátos helyzetét az indokolja, hogy egyfelől a hulladék a környezetszennyezés egyik forrása, másfelől viszont nyersanyagként szolgál a gazdasági tevékenységekhez, így a hulladékprobléma kezelése gazdaságpolitikai kérdés is. A gazdasági fejlődés eredményeként növekvő termelés és fogyasztás következett be az EU tagországokban, ami együtt járt a hulladéktermelés növekedésével. A nagy mennyiségben keletkező hulladék az utóbbi 30 évben már nyilvánvaló környezeti hatásokkal járt. A helytelen hulladékkezelés a talaj, a víz és a levegő elszennyeződéséhez vezetett, emellett az érintett lakosság egészségi állapotára is negatív hatással volt. A tagországok felismerték, hogy e kedvezőtlen folyamat megállítása csak egységes szabályozás és összehangolt programok útján lehetséges. Az Európai Unió hosszú távú hulladékgazdálkodási és az ezzel kapcsolatos törvényalkotási
céljai
az
1989-ben
megfogalmazott
Hulladékgazdálkodási
Stratégiában jelentek meg. A stratégia legfontosabb alapelvei (amelyek egyben a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét is tükrözik) a következők: ¾ Megelőzés A megelőzés körébe tartozik a hulladékkeletkezést csökkentő technológiák alkalmazása, és olyan termékek előállítása, amelyek nem, vagy a lehető legkisebb mértékű hulladék keletkezéséhez vezetnek.
14
Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó, Budapest, 2003 Hulladékkezeléssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos jog és gyakorlat az Európai Unióban, Prém Krisztina, Szekér Klára, Dr. Illés Zoltán , 59.oldal
41
¾ Újrafelhasználás és hasznosítás A
hasznosítás,
újrafelhasználás
során
a
szelektíven
gyűjtött
hulladék
bekapcsolódik a termelési, szolgáltatási folyamatokba. A tagállamok feladata többek között a piacteremtés elősegítése is. ¾ Az ártalmatlanítás optimalizálása Az alapelv a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanításával járó környezeti terhek legalacsonyabb szinten tartását irányozza elő. Az ártalmatlanítás során alkalmazott technológia az elérhető legjobb, de túlzott költségekkel nem járó módszer legyen. ¾ A hulladékszállítás szabályozása A hulladékmozgatás során törekedni kell a környezeti kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére. ¾ Helyreállítás szükségessége Az alapelv a hulladékártalmatlanítást követő rekultiváció szükségességét emeli ki. A Stratégia áttekintéséről szól a Tanács 1997. február 24-én hozott határozata, amely megállapítja, hogy bár 1990 óta figyelemre méltó jogi, gazdasági és műszaki haladás zajlott le a hulladékgazdálkodás területén, a képződő hulladék mennyisége közösségi szinten tovább nőtt. A prioritásokkal kapcsolatban hangsúlyozza a megelőzést, ezt követi a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, majd a hasznosítás arányának növelése, előnyben részesítve az újrafelhasználást és az anyagában történő hasznosítást. Az EU Hulladékgazdálkodási Stratégia nem támogatja az égetést illetve a lerakást, hiszen a felesleges égető- és lerakókapacitások létrehozatala nem ösztönöz a hulladék csökkentésére, azaz megelőzésére. Csak azt lehet égetni és lerakni, amivel már mindent megpróbáltak, és nincs más lehetőség a megsemmisítésre, vagy a környezeti károk csökkentésére. A Tanács 1991-ben fogadta el a veszélyes hulladékokról 91/689/EGK direktívát, amely a korábbi, mérgező és veszélyes hulladékokról szóló 78/319
42
irányelvet váltotta fel. A direktíva célja, hogy összehangolja a tagállamok veszélyes hulladék kezeléséről szóló szabályozást, más hulladékokra vonatkozóknál szigorúbb szabályok felállításával, valamint az ártalmatlanítás és hasznosítás lehető legteljesebb mértékű ellenőrzésével. Az Európai Unió tagországaiban évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik, melyből körülbelül 30 millió tonna tartozik a veszélyes hulladék kategóriába. A hulladékgazdálkodás közösségi szabályozása igen összetett, számos irányelvet, határozatot, állásfoglalást foglal magába, általános jellemzője a politikai és jogi normák keveredése. Számos hulladékfajta kezeléséről a Közösség külön jogszabályban rendelkezik. A fáradt olaj és az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséről szóló rendelkezést emelném ki, mivel ilyen fajta hulladékok az FMH-ban is keletkeznek. A
fáradt olaj ártalmatlanításáról a 87/101/EGK irányelvvel módosított
75/439/EGK direktíva szól, amelynek célja a fáradt olaj begyűjtési és ártalmatlanítási feltételeinek egységes szabályozása. A tagállamok kötelessége az emberi egészséget és
a
környezetet
nem
veszélyeztető
ártalmatlanítás
megvalósítása.
A
hulladékolajkezelés prioritási sorrendje: - regenerálás - égetés - biztonságos lebontás, ellenőrzött lerakás. Tilos:
a fáradt olaj kibocsátása a felszíni és felszín alatti vizekbe,
csatornarendszerekbe; a fáradt olaj talajkárosító elhelyezése; a fáradt olaj káros levegőszennyezést okozó feldolgozása, vagy égetése. A tagállamoknak lehetősége van a fáradt olaj begyűjtésével és kezelésével egy vagy több vállalkozót megbízni. A vállalkozó tevékenységéért kárpótlásban részesülhet, ami a „szennyező fizet” elvvel összhangban a használat után fáradt olajjá váló termékekre kivetett díjjal vagy a fáradt olajra kivetett díjjal finanszírozható.
43
A direktíva előírja a tagállamoknak: ¾ a nyilvánosság tájékoztatását és támogató kampányok szervezését a megfelelő tárolás és begyűjtés érdekében ¾ az engedélyezési és nyilvántartási rendszer kidolgozását. Az FMH-ban évente 30 – 35 kg fáradt olaj keletkezik, amit mint a többi veszélyes hulladékot a Terra-V Kft szállít el megfelelő kezelésre. 2002 novemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadta az elektromos és elektronikus hulladékok kezelésével kapcsolatos direktíva (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive) tervezetét. A direktíva célrendszerében elsődleges szerepet kap az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok megelőzése, az újrahasználat és újrahasznosítás, illetve az ártalmatlanítás egyéb formái. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal még inkább szükségessé vált a folyamatosan változó jogszabályok naprakész követése és alkalmazása. Hangsúlyoznám azonban, hogy az FMH Környezetirányítási Rendszerében – az EU csatlakozás következtében – jelentős változások nem történtek, hiszen 2000 óta az ISO 14001-es nemzetközi szabványnak megfelelően működtetik rendszerüket. A veszélyes anyagokat/készítményeket gyártó, vagy forgalmazó vállatoknak a jövőben nemcsak a magyar nyelvű biztonsági adatlapok elkészítésére kell különös gondot fordítaniuk, hanem a bejelentésre jogosult feladata a megfelelő veszélyességi osztály meghatározása is. 3.4. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A közúti fuvarozás nagy hányadát veszélyesáruk szállítása alkotja, hiszen a „modern” kor embere nem lehet meg veszélyes anyagok nélkül. A veszélyes anyagok egy bizonyos, az anyag fajtájától függő mértékét meghaladó mennyiségben végzett közúti szállítása az ADR- megállapodás alapján,
44
speciális előírásoknak kell, hogy megfeleljen. Természetesen, a vízi és közúti szállításokra is megteremtették a megfelelő előírásokat.”15 Az ENSZ 1945 óta világviszonylatban foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdésével. 1957-ben Genfben Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Svájc megkötötték a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló megállapodást (ADR). Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR- megállapodást aláíró országok elfogadták, hogy a veszélyesáruk körének bővülése, a szállítóeszközök korszerűsödése következtében kétévenként megújítják az ADR- t. Az ADR „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979.(XI.18) KPM rendelet, amely honosítja és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását , melynek azóta több módosítása és kiegészítése is megjelent. Az ADR előírásait folyamatosan fejlesztik a kor követelményeinek megfelelően, a legutóbbi módosítás 2003.január 1-jén lépett életbe. Az ADR 2 fő részből áll:
A Megállapodásból, amely tartalmazza az államközi szerződést;
Mellékletekből, amelyek tartalmazzák a tudnivalókat.
15
Minőség és Megbízhatóság, Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. 2004/5, 287. oldal Dr. Fister Ferenc
45
4. Veszélyes anyagok az FMH-ban 4.1. A termelésben veszélyesnek minősülő anyagok Ebben a részben a veszélyes anyagok kezelésének gyakorlatát mutatom be a vállalatnál. A telephelyen a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységet írásos utasítás szabályozza, mely egyaránt tekintetbe veszi a nemzetközi nagyvállalat belső szabályozása és a magyar jogszabályi előírások kritériumait. A tervezés és irányítás célja a vállalat környezettudatos szemléletének, törvényeknek, rendeleteknek és előírásoknak alkalmazása ellenőrzött körülmények között. A hulladékkezelés az alábbiakra támaszkodik:16 -
a törvények, rendeletek, ISO 14001-es szabvány
-
írásba foglalt eljárási utasítások, technológiai- és üzemi előírások
-
kiképzett személyzet.
Veszélyes hulladéknak minősülő anyag a termelésben csak igen kis mennyiségben képződik. Ilyenek: -
Festékkel szennyezett, a technológiából adódóan kieső, vagy selejtnek nyilvánított fóliák. Ezeket elkülönítve, megjelölt műanyagzsákokban gyűjtik és megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező vállalatnak (TERRA – V KFT) adják át.
-
Szavatossági idejüket vesztett epoxi alapú, nagytisztaságú ezüstöt tartalmazó vezető paszták és ragasztók, valamint ezek eredeti csomagolású maradékai, valamint a szitalemezek oldószeres és vizes mosása után visszamaradó, kismennyiségű iszap (együttesen néhány kg / hónap).
16
FMH Bt. Kommunális és veszélyes hulladékok kezelése, U13 – 4, 2002.10.03
46
-
Festékkel,
oldószerrel
szennyezett
törlőkendők.
A
kiürült
festékes,
oldószeres, pasztás, stb. göngyölegeket szintén elkülönítve gyűjtik és égetéses ártalmatlanításra a Terra–V Kft- nek adják át a szintén szelektíven, zárt edényzetben gyűjtött, elhasználódott gépolajakkal együtt. 8. ábra
Veszélyes hulladékok keletkezése és az árbevétel változása 40000
6000
35000
5000
25000
4000
20000
3000
15000
2000
10000
festékkel szennyeztt fólia
mil Ft
kg
30000
1000
5000 0
paszták, festékek festékkel, oldószerrel szenyezett törlőkendő
0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 árbevétel
év
Fenti diagramm alakulására a megrendelők kívánalmaihoz igazodó vállalati termékszerkezet változásának volt elsődleges hatása. 1999 és 2000-ben a nagyarányú fóliahulladék több okokra vezethető vissza. Az optimális gyártáshoz a fóliák minél jobb kihasználtságához van szükség. Ezekben az években olyan termékek kerültek gyártásba amelyek ezt nem tették lehetővé. 1998-1999-ben
láthatóan
magas
a
festékkel,
oldószerrel
szennyezett
törlőkendők mennyisége. Ez azzal magyarázható, hogy a többrétegű fóliák gyártása volt túlsúlyban, és a lenyomtatott rétegek számával arányosan nő a közben tisztításra elhasznált törlőkendők darabszáma is. ’99-ben a cégnél új terméket fejlesztettek ki. Az Ericsson mobiltelefon áramköreinek több milliós darabszámban történő gyártása pozitív lendületet hozott az FMH életébe. Az árbevétel ugrásszerűen megnőtt, a technológiából adódóan aránylag kevés hulladék keletkezett.
47
2001-2002-ben sok termék megszűnt. Az érezhető visszaesés a távol keleti olcsó
munkaerő
térhódítására
vezethető
vissza.
Számos,
korábban
nagy
mennyiségben gyártott termékekre szóló megrendelésekről esett el a vállalat. Ilyenek voltak például a Siemens tasztatúra fóliák, vagy az Arcelik mosógépvezérlő panelek. 2002 végére átstrukturálódik a gyártás. A világpiaci negatív tendenciákat itt is érezni lehetett. A megrendelések radikálisan csökkentek. A számítógépek és mobiltelefonok iránti kereslet visszaesett, a piac telítődése utáni rendelések nagy részét már Kínában állíttatják elő. 2003-ra stabilizálódni látszik a helyzet. A vállalat nagy volumenű megrendelést kapott az angliai Cherry cégcsoporttól. Elkezdődött az egy-rétegű fólia tasztatúrák nyomtatása, ami a kis mennyiségű törlőkendők felhasználását eredményezte. A Cherrynek szállított fóliák kivágásánál alig keletkezett hulladék. Szerepet játszott ebben, hogy egyrétegű nyomtatásnál kevesebb selejt adódik, illetve nagyon jó volt a fóliák kihasználtsága is. Kitűnően mutatja ezt az alábbi grafikon: 9. ábra
Fólia hulladék %-ban 80 60
54
52
% 40
59
55
46
fóliahulladék / összes fólia
20
19
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
év 4.2. Az alkalmazott technológiák és hulladékaik A
különböző
következőkben
üzemekben
felsorolni.
Nem
keletkező célom
hulladéktípusokról később esik majd szó.
48
veszélyes őket
anyagokat
elemezni,
a
fogom
a
lényegesebb
SMD üzemben a veszélyes vegyi anyagok főbb felosztása: ¾ ólomtartalmú és ólommentes forraszok, forraszpaszták ¾ ónszívószalag ¾ epoxi bázisú vezető ragasztók ¾ tisztításhoz etanol, tisztító spray, remcolin Nyomtató üzemben a veszélyes vegyi anyagok főbb felosztása: Nyomtató üzem
2. kép
¾ szitakészítés anyagai paszták (vezető, dielektrikum, védő) ¾ tisztítók (etanol, remcolin, Cupron) Kivágó üzemben a veszélyes vegyi anyagok főbb felosztása: ¾ tisztító (etanol) ¾ teflon spray ¾ kenőanyag (WD -40) Végszerelő üzemben a veszélyes vegyi anyagok főbb felosztása: ¾ tisztító (etanol) ¾ tintasugaras bélyegző tinták és tisztító ¾ tömítő-ragasztó (szilikon) 4.2.1. A szitamosó kockázatai Tűzveszélyességi és munkavédelmi szempontból a szitamosó helyisége a legkritikusabb (B kategória). 17Ezt bővebben mutatom be. A sziták mosása a veszélyes anyagnak nyilvánított remcolinnal történik. A remcolin tűzveszélyes oldószer, tárolása az ESC mosóberendezésben vagy szállításnál használt 200 literes fém hordóban történik. A teli hordókat a mosó mellett található zárt konténerben tárolják.
17
FMH Szitamosó kezelése és karbantartása, 1999
49
Szitamosó
3. kép
A szitán maradt festékmaradványnak megfelelően választják ki az automata mosóberendezést (U.V. vagy általános.) A szitát a mosás befejezése után kb. 30 perc múlva ki kell venni a mosóberendezésből, mert az agresszív oldószer rontja a szita minőségét. A művelet célja a szitanyomtatás után a szitán és a nyomtatókésen maradt festékek eltávolítása, az eszközök megtisztítása. A mosóberendezésből kivett szitát meg kell nézni, hogy maradt-e paszta rajta. A maradék pasztát remcolinos törlőkendővel gumikesztyűben eltávolítják. A szitamosót csak a kezelésre kioktatott dolgozók használhatják. A szitamosó berendezésekben az elhasználódott remcolint a mosás gyakoriságától függően átszűrik a desztilláló berendezésbe. A desztilláló berendezés tisztításakor légzőmaszk és gumikesztyű viselete kötelező. A műveletvégzés során a következő hulladékok keletkezhetnek: (Veszélyes hulladékok besorolása 102/1996 VII.12 kormányrendelet szerint)
Hidegtisztító maradék (desztillációs maradék) Veszélyességi osztály: II Tárolása: „D” jelű szeméttárolóban (zárható műanyag vödrökben)
Festékes, oldószeres, papír törlőkendő Veszélyességi osztály: II Tárolása: „C” jelű szeméttárolóban (110 literes alumíniumtartályok) Tekintettel
a
szitamosóban
lévő
kockázatokra
az
ENCOTECH
Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. egy vizsgálatot végzett annak megállapítására, hogy normál üzemi körülmények között végzett szitamosás közben a munkahelyi légtérben az oldószergőz robbanóképes koncentrációban jelenik-e meg.
50
Az AUER cég Ex-Ox Digital Thermo-Hygrometer műszerével meghatározható a folyadékgőzök AHR % koncentrációja. (AHR – alsó robbanási határkoncentráció). A mérés ideje alatt oldószer szórópisztollyal 5 percig mosták az acéllemezt a vizsgált oldószerrel. Ez idő alatt mérték az oldószer AHR % értékét és a helyiség hőmérsékletét, mivel a helyiségben elhelyezett mosófolyadék-tartályban lévő anyag hőmérséklete is ezzel várhatóan azonos. A mérés kimutatta, hogy adott pillanatban a mért folyadékgőz koncentrációja nem éri el a robbanóképes koncentrációt. Ha azonban a helyiség hőmérséklete emelkedik, növekedni fog a folyadékgőz koncentrációja is. Biztonságosan 25°C környezeti hőmérsékletig lehet dolgozni. A hőmérséklet 25°C fölé emelkedésével és a koncentrációtól függően növekszik a kockázat. 30°C feletti belső hőmérséklet estén bármikor előfordulhat robbanóképes koncentrációban a folyadékgőz. Ugyanez érvényes akkor is, ha bármilyen műveletet végeznek a mosófolyadékkal egy zárt készülékben és kinyitják a készüléket. Ha a készülékben a folyadék hőmérséklete 30°C felett van robbanóképes koncentrációval kell számolni. Ezen veszély elkerülésére a helyi kockázatértékelés keretén belül munkavédelmi intézkedéseket vezettek be a biztonság fokozására, többek között automata érzékelő rendszer telepítésével.
51
4.3. Veszélyes hulladékok nyilvántartása Mint minden veszélyes hulladékot termelő cég, így az FMH is köteles nyilvántartást vezetni a veszélyes hulladékairól, és azt a hatóságnak a helyszíni ellenőrzéskor be kell mutatni. A nyilvántartás pontos vezetése szolgálja egyrészt az elszámoltathatóságot, másrészt a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok tervezhetőségét és elvégzésük belső ellenőrizhetőségét. Segít a vállalatnak a bejelentési kötelezettségek megfelelő teljesítésében is. „A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket a rendelet hatályba lépésétől, azaz 2004. január 1-étől alkalmazni kell. A rendelet részletesen tartalmazza a nyilvántartás szabályait, amelynek formai követelményeit nem szabja meg, a tartalmi elemeket azonban a rendelet 1. számú melléklete meghatározza. A hulladékok keletkezéséről a nyilvántartást telephelyenként és napra készen kell vezetni. A képződő hulladékok nyilvántartása elsősorban a termelő érdeke, hiszen: ¾ Minden termelőnek érdeke a keletkező hulladék csökkentése, tekintettel a hulladék kezelésének emelkedő költségeire. ¾ Az egységnyi termelési volumenre eső hulladék mennyiség követése a termelés hatékonyságának ellenőrzését is szolgálhatja. ¾ Szintén a termelő érdekét szolgálja, hogy pontosan ismerje a kezelésre átadott hulladék mennyiségét és fajtáit, hiszen a hulladék kezelési költségek elszámolásának ez az alapja.”18 A Rendelet szerint 2004. március 31.-ig az összes hulladékkezelőnek és azon hulladéktermelőknek akiknél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt, vagy az egy telephelyen keletkező hulladékok mennyisége meghaladja a rendeletben szereplő határokat, regisztráltatniuk kellett magukat az országos adatbázist kezelő 18
INFOSZFÉRA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Hulladékgazdálkodás – Aktualitások A 2004. november 10-én megrendezésre kerülő szakmai fórum kiadványa
52
Hulladék Információs Rendszerbe (HIR). Ennek szervezeti felépítését és társ szervezetekhez való kapcsolódását mutatja a következő ábra: 10. ábra18
A már vállalatokhoz kapcsolódó telephelyek adatbázisa
HIR szervezeti áttekintés
Vállalati adatbázis
Adminisztratív vállalati információk havi letöltése (már létezik)
KGI
KSH
KöM On-line kapcsolat a telephelyi és vállalati információkhoz Jelentés a résztvevő minisztériumoknak, egyéb minisztériumnak, szakmai felhasználóknak és tervezőirodáknak, minisztériumok közötti hálózaton keresztül
EüM ÁNTSZ
Központi Környezeti Szervezet
Felügyelőségek
N yilvános információ az I nterneten keresztül
Veszélyes és nem veszélyes hulladék környezeti adatok
Települési hulladék környezeti adatok
Egészségügyi intézmények és orvosok
Hulladék gyűjtők
Hulladék kezelők
Vállalatok
Önkormányzatok
Az Éves összesítő vezetését a rendelet ugyan nem írja tételesen elő, de segíthet az adatszolgáltatás megfelelő összeállításában. Ezen a lapon a hulladék keletkezésére és kezelésére történő átadásra vonatkozó adatok összesítve szerepelnek. Az adatlap tartalmazza a telephelyen a tárgyévben lévő összes mennyiséget, beleértve az előző évről áthozott nyitókészletet, a visszavételezett mennyiséget, valamint a termelés során keletkezett.
18 Hulladékgazdálkodás – Aktualitások, Infoszféra, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
53
4.3.1. Kezelésre vonatkozó szabályozások Az FMH Bt-nél Raktározási szabályzatban rögzítik a tárolásra, raktározásra vonatkozó előírásokat, amelyeket az anyagkezelési, anyag- és késztermék raktározási, szállítási műveletek végrehajtása során alkalmaznak. Ennek célja többek között
a
telephelyen
keletkezett
veszélyes
hulladékok
regisztrálása,
hulladéktárolóban való megfelelő elhelyezése. A raktárban az anyagok elhelyezése a létesítmény tűzvédelmi besorolása szerint történik. Nem kevés felelősséggel jár annak a beosztottnak a munkája aki a vegyi anyag ügyintéző, anyagraktáros munkakörét betölti. A vegyi anyag ügyintéző, anyagraktáros felelős:19 -
a raktárra vett és ott tárolt anyagok állapotáért
-
az anyagnyilvántartás (bevételi és kiadási bizonylatok, számlák stb.) pontos vezetéséért
-
az anyagok pontos, egyértelmű jelöléséért a raktárban
-
veszélyes áru dokumentálásáért
-
veszélyes hulladék nyilvántartásáért, ügyintézéséért.
4.3.2. Átadása, átvétel A következőkben veszélyes hulladék szállítónak történő átadásának gyakorlatát ismertetem. Előtte a szállítást - újrahasznosítást végző cégről röviden: 2001 óta a Terra-V Kft végzi a helyben újra nem hasznosítható hulladékok elszállítását az FMH Bt-től. A Terra-V Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. közel egy évtizede áll rendelkezésre országos szinten a lakosság, a kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok és közületi megrendelők részére. Vállalja a keletkezett
veszélyes
hulladékok
elszállítását,
újrahasznosítását
vagy
ártalmatlanítását. Ezen alapszolgáltatásokat kiegészíti a folyamatos szaktanácsadás, 19
Freudenberg Mektec Hungary, Munkaköri leírás 2003. 04. 01.
54
állapotfelmérések, kárelhárítási tervek készítése és a megrendelők által igen keresett adminisztratív
előkészítés
az
éves
veszélyes
hulladék
bevalláshoz.
Nagy
tapasztalattal rendelkezik káresemények, haváriák elhárításában, és veszélyes hulladékkal szennyezett területek mentesítésében is. A veszélyes hulladékokat fajtánként tárolják és kezelik. Kémiai, fizikai vagy biológiai eljárások alkalmazásával maximális újrahasznosításra törekszenek. Korszerű gépeikkel és eljárásaikkal a telepre kerülő veszélyes hulladékokat szelektálják és előkezelik, majd ezt követően azok ártalmatlanításáról vagy újbóli felhasználásáról gondoskodnak. A cég rendelkezik az MSZ EN ISO 9001 szabvány alapján kidolgozott minőségbiztosítási rendszerrel, amely elsősorban a megrendelőnek jelenti a kifogástalan, minőségi szolgáltatást. A veszélyes hulladékok szállításához szükséges ADR vizsgával valamennyi gépjárművezető rendelkezik. Az ide vonatkozó szabályozást szigorúan betartják és betartatják. Ügyfeleik és saját üzleti jó hírük érdekében szigorú ellenőrzési, képzési normákat állítanak fel. Ügyfeleiket a velük egyeztetett ütemben felkeresik, és elszállítják : -
festék-, lakk- és higítómaradványokat, szennyezett műanyag, fém és üveg csomagolóanyagokat, felületkezelõ anyagokat
-
akkumulátorokat, szárazelemeket
-
tartálytisztításból, gépkocsi mosásból származó iszapokat
-
vegyszermaradékokat
-
olajos földet, olajos homokot, fűrészport
-
olajos, festékes rongyot
-
szennyezett talajt. A rendelet a veszélyes hulladék kezeléséről, végső soron ártalmatlanításáról
való gondoskodást első helyen a veszélyes hulladék termelőjének – mint első tulajdonosnak -, a továbbiakban pedig mindenkori tulajdonosának feladatává teszi. Mint már korábban említettem e feladatot az FMH nem maga végzi, hanem egy veszélyes hulladék kezelésére, ártalmatlanítására feljogosított kezelőnek történő
55
átadással tesz annak eleget. Ilyen esetben a veszélyes hulladék tulajdonjoga, ezzel együtt az ártalmatlanítási kötelezettség és a hulladék okozta szennyezés kizárásának felelőssége is átszáll a veszélyes hulladék kezelőjére. Mindennek ellenére az átadó tulajdonos – jelen esetben a Vegyi anyag ügyintéző illetve anyagraktáros – felelőssége az átadással nem szűnik meg teljesen. Egyrészt a veszélyes hulladékot csak olyan kezelőnek adhatja át, amelyiknek az adott veszélyeshulladék-típusra a környezetvédelmi felügyelőségtől kezelési engedélye van. A szerződéskötéskor az átadónak meg kell győződnie arról, hogy a kezelő rendelkezik- e szükséges engedélyekkel, illetőleg képes- e az adott veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására. Másrészt az átadó kötelessége, hogy a veszélyes hulladék kezelése szempontjából lényeges információkat a kezelőnek maradéktalanul megadja, valamint hogy a veszélyes hulladékot az alkalmazandó eljárásnak, illetve a kezelő feltételeinek megfelelő módon előkészítse. Mindezek hiányában az átadó felelősségre vonható a veszélyes hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának megtörténtéig, amennyiben nem az elvárható gondossággal járt el. A gyakorlatban az átadás folyamata akkor zárul le, amikor a kezelő az átveendő veszélyes hulladékot azonosította , nyilvántartásába bevezette, és az átvétel tényét bizonyító visszaigazolást az átadó megkapta. Az adott veszélyes hulladék további sorsáról, valamint a kezelő által végzett kezelésből származó hulladékok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról már a Terra-V Kft.-nek kell gondoskodnia mint új tulajdonosnak, illetőleg mint termelőnek. 4.3.3. Kísérőjegy használata 20 A veszélyes hulladékok telephelyen kívüli mozgásának (szállításának) nyomon követését és bizonylatolását szolgálja a veszélyeshulladék-kísérőjegy rendszere. Az alkalmazandó kísérőjegy tartalma megegyezik az OECD- ben, az EU- ban, valamint
20
Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozók Európában, Budapest, 2002, 42. oldal
56
a Bázeli Egyezményben előírt szállítási dokumentumokéval (és hasonló a hatályon kívül helyezett kormányrendelet alapján használthoz). A kísérőjegy tartalmazza a termelő, a kezelő és a szállító(k) azonosítási adatait, az átadás-átvétel helyét, a szállított veszélyes hulladék megnevezését, mennyiségét, veszélyességi jellemzőit és összetételét, csomagolási, valamint szállítási módját. A kísérőjegyet mindig a szállítmánnyal együtt kell tartani. Csatolni kell hozzá a szállításkor
megtartandó
biztonsági
intézkedéseket,
az
esetleges
baleset
következtében kiömlő veszélyes hulladék kezelésére, illetve a biztonsági teendőkre vonatkozó útmutatást, valamint az esetleges károk felszámolási költségei fedezésére vonatkozó nyilatkozatot (szükség esetén). Az SZ- kísérőjegy használata Az FMH Bt.-nek a veszélyes hulladékok elszállíttatásához SZ- kísérő jegyet kell alkalmazni. A nyomtatványt mindig a veszélyes hulladék termelője tölti ki. A nyomtatványokon a hulladékjegyzékben felsorolt EWC- azonosító számokat kell használni. Az SZ- kísérőjegyen lévő azonosító sorszám megadásával országos szinten követhető, hogy minden szállítmány eljutott- e a célállomásra. Ha nem, az adatszolgáltatón és a kísérőjegy sorszámán keresztül ellenőrizhető az „eltévedt” fuvar sorsa.
57
5. Hogyan tovább? 5.1. Célok és megvalósulások A vállalat a tevékenységéhez szükséges engedélyekkel rendelkezik, a jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségeit időben az előírt tartalommal teljesíti. A bejelentések hátterében megfelelő adatnyilvántartás van a veszélyes hulladékokra vonatkozóan. Elmondható, hogy 1999- től, az ISO 14001 szabványnak megfelelő rendszer kialakítása óta az FMH jelentős eredményeket ért el az erőforrások gazdaságosabb kihasználása, a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes anyagok és hulladékaik kezelése és tárolása, valamint a jogszabályi megfelelés területén. A
2003-2006-os
időszakra
vonatkozóan
a
stratégiai
és
egyben
környezetvédelmi célokat meghatározták, aktualizálták, a célok megvalósításához szükséges eszközöket, intézkedéseket, felelősöket és határidőket programokban definiálták. Eddig megvalósult program: ¾ Légszennyezés csökkentése: freonmentes hűtőközeggel történő hűtés biztosítása ( megvalósulási szint kb. 60 %) ¾ Nyomtató üzem korszerűsítése, levegő-visszaforgatásos szellőzés kialakítása (fűtési és hűtési energiamegtakarítás). A célok, programok közül a következők a kiemelendők: ¾ Légszennyezés csökkentése: hűtőközeg freonmentesítésének folytatása, 2006-ig minden területen végre kell hajtani a cserét ¾ Hulladékgazdálkodás: poliészter hulladék csökkentése a fóliakihozatal növelésével az új terméktípusoknál ¾ poliészter hulladék 50%-ának újrahasznosítása ¾ Környezetvédelmi tudatos gondolkodás továbbfejlesztése ¾ Környezetvédelmi képzések eredményesebbé tétele.
58
A vállalatnál megfelelő eljárásokat vezettek be a rögzített környezetpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, melyeket folyamatosan továbbfejlesztenek, aktualizálnak.
5.2. Észrevételek és javaslatok Annak ellenére, hogy az FMH- nál töltött 15 hetes gyakorlati idő a kapott feladatok elvégzése mellett kevés ahhoz, hogy teljesen megismerjem egy integrált rendszer működésének jó és árnyékos oldalait, észrevételeimet illetve javaslataimat az alábbiakban összegzem. Örömmel tapasztaltam, hogy a vállalat a tanúsítást követően előnyökről számolt be. Ilyen volt például a fajlagos erőforrás- és energiafelhasználás csökkenése, valamint a vevő-és beszállító cégek javuló megítélése . Rákérdezve a tanúsítás hátrányaira a következő válaszokat kaptam: ¾ nagymértékű dokumentációs igény ¾ a „gyakori” jogszabályváltozások mellett nehéz a naprakészség ¾ plusz terhet okozott a dolgozók képzése. A kis létszámú vállalkozásoknál általában az emberhiány, a nagy létszámú cégeknél
pedig
a
koordináció
okoz(hat)
problémát
egy
ilyen
rendszer
működtetésében.. Jó, hogy az FMH erre a feladatra egy külön dolgozót tud alkalmazni, aki a KIR- rel kapcsolatos teendőkkel van megbízva. Gyakran előfordul, hogy a szűk költségvetés miatt egy cég nem tud erre a feladatra külön kollegát foglalkoztatni. Ilyen esetekben az eddig is leterhelt dolgozók valamelyike kapja meg „púpként”a feladatot. A pozitív kezdeményezések ellenére, javaslom mind a belső-, mind a külső kommunikáció további javítását. A környezeti témákkal foglalkozó kiadványok vagy megbeszélések gyakoriságának növelése kedvezően befolyásolná a dolgozók környezettudatosságát. Véleményem szerint bár hatékonyan működik a KIR rendszer, nem épült be kellőképpen a mindennapi gyakorlatba.
59
Már a 2003. 07. 16-án tartott auditjelentés tartalmazta, hogy a KIR – MIR elemek nincsenek egyensúlyban. Az integrált rendszer közös elemeinél a minőségügyi elemek a dominánsak. Véleményem szerint ez az állapot ma is fennáll. Célszerű lenne a környezeti elemek súlyát növelni. A szakdolgozatomhoz szükséges adatok felkutatásánál jelentős segítséget nyújtott volna egy anyagmérleg megléte. Ilyen nem állt rendelkezésemre, ezért erre vonatkozó javaslatom az alábbi: Az anyagmérleg célja, hogy bemutassa a technológiában keletkező hulladékmennyiséget. A hulladékok nyilvántartása szempontjából fontos lenne, hogy felelőse rendelkezzen a termelési ciklusra meghatározott anyagmérleggel. Anyagmérleg formai kialakítására javaslatom az alábbi:
A technológia megnevezése: A technológia rövid leírása:
termelési ciklus hossza:
A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok Megnevezés
Összes
Mennyiség (kg)
Összetétel
(nap)
A technológia/tevékenység során keletkezett hulladék Kód
Mennyiség (kg)
Összetétel
Összes
A technológia/tevékenység során keletkezett termék Megnevezés
Összes
Összegezve tapasztalataimat megállapítom, hogy alapjában véve egy olyan, évek óta működő környezetirányítási rendszert volt alkalmam tanulmányozni, melynek folyamatos fejlesztésében a vezetőség is elkötelezett. Jó, hogy az előforduló hiányosságokat fejlődési lehetőségnek tekintik, lehetővé téve ezáltal a vállalat kedvezőbb piaci megítélését is.
60
Mennyiség (kg)
Mellékletek 1. sz. melléklet: Az ISO 14001: 1996 szabvány szerkezete: Az ISO 14001:1996 szabvány 4 fejezetből és 3 mellékletből áll: •
A szabvány bevezetéssel kezdődik, melyben az alapkoncepció kerül megfogalmazásra.
•
Az 1. fejezet (Tárgy) behatárolja a szabvány alkalmazási területét, kiterjedését.
•
A 2. fejezet ismerteti a rendelkező hivatkozásokat.
•
A 3. fejezet ismerteti a szabvány terminológiájában szereplő fogalmak definícióit.
•
A 4. fejezet, amely 6 alpontot tartalmaz, ismerteti a KIR szabvány specifikációját.
•
Az A melléklet útbaigazítást ad a 4 részben található követelmények értelmezésére.
•
A B melléklet bemutatja az ISO 14001 és az ISO 9001:1994 közötti azonosságokat, mivel mindkét szabvány alapja a rendszer megközelítés.
•
21
A C melléklet az irodalomjegyzék.21
SZENZOR, Hallgatói jegyzet, Bevezetés az ISO 14001:1996 szabványhoz, 12. oldal
61
2. sz. melléklet:
FMH Bt. Freudenberg Mektec Hungary 2004/….. Új anyag bevezetése az FMH tevékenységébe Einfürhrung neuer Material in FMH Tätigkeiten 1.
Bevezetendő új anyag megnevezése Beschreibung der einzuführenden neuen Material
2.
Projekt megnevezés Name des Projektes
3.
Amennyiben helyettesítő anyag a régi SAP száma és megnevezése Bei materialersetzung die Beschreibung und das SAP Id. Nummer des alten Materials
4.
Egyeztetés eredménye a Freudenberg Mektec tiltott felhasználású listával Ergebnis der Checkliste von Freudenberg Mektec Felhasználható Verwendbar
5.
Nem felhasználható Nicht verwendbar
Megjegyzés / Bemerkung
Kérelmező Antragsteller Chemikalien
Engedélyező Genehmigt vom Beauftragten für
62
3. sz. melléklet: Hulladék besorolás a „16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről” szerint az FMH Bt tevékenységére vonatkozóan.
Hulladék
V-szám
Megnevezés EWC
EWC-Főcsoport
EWC-Alcsoport
EWC-megnevezés szerves oldószereket, illetve más
Festékmaradék
Nyomtatott műanyag fólia Lejárt szavatosságú festék és pasztamaradék Nyomdafesték maradék
Elektronikai hulladék
55504
55504-05
55502
55506
35503
veszélyes anyagokat tartalmazó
08 01 11*
08 01 11*
08 01 11*
festékek és lakkok termeléséből,
festék- vagy lakk-hulladékok
Bevonatok (festékek, lakkok és
kiszereléséből, forgalmazásából és
szerves oldószereket, illetve más
zománcok), ragasztók, tömítőanyagok
felhasználásából, valamint ezek
veszélyes anyagokat tartalmazó
és nyomdafestékek termeléséből,
eltávolításából származó hulladékok
festék- vagy lakk-hulladékok
kiszereléséből, forgalmazásából és
veszélyes anyagokat tartalmazó
felhasználásából származó hulladékok
nyomdafesték hulladékok
08 03 12*
16 02 14
nyomdafestékek termeléséből,
szerves oldószereket, illetve más
kiszereléséből, forgalmazásából és
veszélyes anyagokat tartalmazó
felhasználásából származó hulladékok
festék- vagy lakk-hulladékok
A jegyzékben közelebbről nem
elektromos és elektronikus berendezések
meghatározott hulladékok
hulladékai
63
használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-tól 16 02 13-ig felsoroltaktól
Oldószerrel szennyezett fémgöngyöleg
veszélyes anyagokat maradékként 55339-02
15 01 10*
csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési
tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
csomagolási hulladékokat) Oldószerrel szennyezett műanyag
Festékmaradékkal szennyezett papír
55339-05
15 01 10*
Hulladékká vált csomagolóanyagok;
veszélyes anyagokat maradékként
közelebbről nem meghatározott
tartalmazó vagy azokkal szennyezett
abszorbensek, törlőkendők,
csomagolási hulladékok
szűrőanyagok és védőruházat
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok
55504-03
15 02 02*
(ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők törlőkendők, védőruházat és védőruházat
Oldószerrel szennyezett törlőkendő
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok
55339-03
15 02 02*
(ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat műanyagok, műgumi és műszálak
Műanyag hulladék
07 02 13
Szerves kémiai folyamatokból
termeléséből, kiszereléséből,
származó hulladékok
forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
64
hulladék műanyagok
Ábrák, táblázatok és képek jegyzéke Ábrák: 1. ábra: Tanúsítványok számának alakulása .....................................................11 2. ábra: A 14001-es szabvány szerkezete ..........................................................16 3. ábra: FMH szervezeti felépítése ....................................................................20 4. ábra: FMH integrált irányítási rendszere .......................................................21 5. ábra: Környezetvédelemmel foglalkozó szervezet ........................................24 6. ábra: Az integrált irányítási rendszer dokumentumainak csoportosítása ......30 7. ábra: A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége..................................40 8. ábra: Veszélyes hulladékok keletkezése és az árbevétel változása ...............47 9. ábra: Fólia hulladék %-ban............................................................................48 10. ábra: HIR szervezeti áttekintés ....................................................................53
Táblázatok: 1. táblázat: Az ISO 14000 szabványcsalád kialakulása.......................................9 Képek: 1. kép: Vezérlő panel..........................................................................................18 2. kép: Nyomtató üzem ......................................................................................49 3. kép: Szitamosó ...............................................................................................50
65
Felhasznált Irodalom Könyvek: - A környezetvédelem minőségmenedzsmentje Kun-Szabó Tibor Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. - Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara, Budapest, 2002. - Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon (Átdolgozott kiadás) Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara, Budapest, 2003. - Menedzsmentrendszerek auditálása Dr. Gutassy Attila TÜV Rheinland InterCert Kft., Budapest, 2003. - Hulladékgazdálkodás Szerkesztette: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003.
Egyéb kiadványok: - ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszerek – Követelmények és alkalmazási irányelvek SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft., 2. Kiadás, 1997. - Környezetvédelem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 19-20szám, 2001. - Magyarország Környezetterhelési Mutatói Központi Statisztikai Hivatal, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2003. - Integrált menedzsmentrendszerek – vállalati auditor, Előadásanyag TÜV Rheinland InterCert Kft. Akadémia Üzletág, 2003.
66
- Belső felülvizsgálók képzése, Hallgatói jegyzet SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft. - Bevezetés az ISO 14001:1996 szabványhoz, Hallgatói jegyzet SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft. - Hulladékgazdálkodás – Aktualitások Infoszféra, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A 2004. november 10-én megrendezésre kerülő szakmai fórum kiadványa - Minőség és Megbízhatóság EOQ MNB, XXXVIII. évfolyam, 2004. 5. szám - Zölden és nyereségesen hírlevél 6. évf. 4. szám (19) 9. évf. 3. szám (21)
Vállalati anyagok: - FMH integrált irányítási rendszerének dokumentumai - Freudenberg Mektec Hungary Bt. Integrált Irányítási Kézikönyv, 3. Kiadás, 2004. - Audi jelentés 2004, május, TÜV Rheinland/ Berlin – Brandenburg - Vegyianyag ügyintéző, anyagraktáros felelős, Munkaköri leírás - Szitamosó kezelése és karbantartása, 1999.
Internet források: www.metric.hu/vesz_biztlap.html (letöltés ideje: 2004.09.15.) www.terrav.hu (letöltés ideje: 2004.09.15.) www.kovet.hu/ISO14001/index4.html (letöltés ideje: 2004.10.28.) www.szenzor-pe.hu (letöltés ideje: 2004.11.25)
67
Köszönetnyilvánítás
Megköszönöm az FMH Bt. vezetőségének, hogy rendelkezésemre bocsátotta a szükséges információkat és lehetőséget biztosított szakdolgozatom megírásához. Kiemelten köszönetet mondok külső konzulensemnek Horváthné Misalek Annának, és Takács Gábor Tanár Úrnak, akik hasznos tanácsokkal láttak el.
68
