A Halloween eredete a pogány kelta hagyományokban gyökerezik. A keltáknál október 31-e volt az év utolsó napja, és a világosságot , a nap melegét felváltotta a hideg sötétség. Úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a halottak lelke hazalátogat, és szellemek, boszorkányok lepik el a városokat. A babonás emberek - félve a rossz szellemektõl - óriási máglyákat gyújtottak, hogy elijesszék õket, sõt maguk is ijesztõ jelmezekbe bújtak. Az angol szakkör keretein belül iskolánkban elõször mi is megünnepeltük a Halloweent. A buli jelmezversennyel kezdõdött, amire a lányok fõleg boszorkányoknak öltöztek, a fiúk pedig ijesztõ állarcokba bújtak. Aztán az almaevés következett, ahol a gyümölcsöt egy vízzel teli lavórból kellett szájjal kiszedni. A legnagyobb sikert talán a jósda aratta, a 6.-as lányok szervezésében. Lehetett varázsgömbbõl, kártyából, és tenyérbõl is jósoltatni. Vele párhuzamosan a 6.-as fiúk rémtörténeteket meséltek. Pályázhattunk a legijesztõbb töklámpás-
rajzoló versenyre is. Késõbb két csapatot alkotva ügyessé gi verseny en vettünk részt. Itt szem- és lufiegyensúlyozás volt a feladat. A legvégén következett Crazy professzor laboratóriuma, ahol ,,õrült” dolgok tapogatásából kellett testrészeket kitalálni (pl.: karfiol-agy, tészta-belek, szalámi-nyelv). Közben persze lehetett enni, inni is, hiszen mindenki hozott valami finomságot, cserébe belépõ-pecsétet kaptak. Nagyon jól éreztük magunkat! Reméljük iskolánkban ez is hagyománnyá válik! Flóra
Belegondoltatok már abba, hogy milyen nehéz megismerni valakit? Mert az, hogy tudjuk a nevét, nem jelent semmit, csak egy üres név, és egy arc marad. Megszokott eset például, hogy egy fiú meg egy lány, esetleg több fiú és több lány megismerkedik egy buliban. De alaposnak mondhatjuk ezt az ismeretséget? Valóban tudunk róluk valamit a felületes beszélgetés után? Az így szerzett ismerõsöket általában nem látjuk többé. Ismerni valakit ennél sokkal több. Adjunk esélyt azoknak is, akiket elsõre nem találunk szimpatikusnak! A külsõ tulajdonságok, bár árulkodnak a belsõkrõl, de néha be is csaphatnak. Dóri
Megtisztelõ, hogy iskolánk egyik 7. osztályos tanulója, Dóczi Martin képviseli Keszthely kistérséget a Diákparlament országos... 2. oldal Ezúttal még néhány dologról írok nektek az iskolával kapcsolatban. Újabb beszámoló Írországból. 3. oldal Tanis szembefordult társaival. Látta a szemükben, mennyire bíznak benne, s ez megnyugtatta kissé... 4. oldal Ki vagy mi is ez a sztupa? Nem egy személy, hanem a 316 méteres zalaszántói Kovács-hegyre épített hatalmas... 5. oldal Eljött a várva várt nyári vakáció! Szokás szerint ami nagyon jó, az hamar eltelik, ezért a vakáció is rövidnek tûnt... 7. oldal
A vonyarcvashegyi Eötvös Károly Általános Iskola diáklapja 2007. november, XVIII. évfolyam, 2. szám Felelõs szerkesztõ: Kósa Tamás Kiadó: Erdei Ferenc igazgató Elérhetõség: 8314 Vonyarcvashegy Fõ út 84/1. Tel.: 83/348-018
Szerkesztõség: Pálmai Bence diákfõszerkesztõ. Tagok: Bánki Noémi, Figder Dezsõ, Hauer Renáta, Mátrai Réka, Pál Dániel, Pikó Zsolt, Szabó Máté, Tóth Benigna, Trzebin Tabea, Dóczi Martin, Mátrai Dóra, Tárkányi Zoltán, Aranyosi Laura, Kövér Eszter, Lakatos Réka, Szabó Bence, Szép Flóra. Az újságot a http://padtars.atw.hu oldalon is olvashatjátok.
Fergus Ryan: A Ráseránts-hegy ostroma Ez a bonyolult iromány bemutatja olvasójának a gnóm társadalom hétköznapi dolgait, titkait, valamint hibáit. Innova, a visszahúzódó fiatal gnóm az egyik pillanatban csínytevõ barátai körében épp a következõ „akciójukat” akarja lefújni ve-
Me gt is ztelõ, hogy is ko lá nk egy ik 7 . osztályos tanulója, D ó c z i Martin ké pv is el i Keszthely kistérséget a Diákparlament országos ülésén. Erre a gyûlésre október 28-30-áig kerül sor. -Megtisztelõ vagy inkább plusz feladatnak fogod fel ezt a gyûlést? -Megtisztelõ feladatnak veszem, mert képviselhetem iskolánkat Zánkán. -Hogy esett rád a diákönkormányzatisok választása?
szélyessége miatt, a másikban pedig már a Gnóm Bíróság elõtt felel a balszerencsés kimenetelû tréfáért. A bírák egyedül õt találják bûnösnek, mivel Innova elõre látta a szerencsétlenséget. S hogy kigyógyuljon az ok és okozat betegségébõl, hat hónap kényszermunkára ítélik, melyet a hegy alsóbb szintjein elhelyezett gnómhajítók javításával kell eltöltenie. Munkája során hihetetlen felfedezést tesz, mely gyökereiben megváltoztatja társadalmukat. Egy olyan gépezetet talál fel, amely képes arra, amire gnóm találmány addig még soha: tökéletesen és pontosan mûködni. S ez a tökéletesség kihat az összes szerkezetre... és elszabadul a pokol. Eközben Halion Khargos, a sötét lovagok vezetõje látomását követve elindul, hogy elfoglalja a Ráserántshegyet. Az írónak ez az elsõ könyve, az alaptörténet, s annak bonyolítása a kritikusok szerint is tökéletes munka. A magyar fordítás kicsit sántít, de ezt nézzük el! Szabó Bence
-Gelencsér Zoltán tanár úr azért választott engem, ,,mert én fel tudok szólalni” ilyen helyzetekben. Jól kommunikálok. -Hogy érzed, jól el tudod majd látni ezt a feladatodat? -Én is ugyanannyi eséllyel indulok, mint az ott lévõ diáktársaim, mert sokan leszünk, s gondolom, más is föl fog szólalni. Ettõl függetlenül igyekszem aktívan részt venni az ottani munkában. -Izgulsz a diákparlamenti kötelességed miatt? -Nem nagyon, mert igazából nincs tétje, de mindent megteszek a sikerért. Köszönöm, hogy válaszoltál kérdéseimre. Sok sikert kívánok! P. Dani
Mint mindannyian tudjuk, ez a nap az Aradon kivégzett 13 vértanú halálának évfordulója. A tiszteletadás ünnepe, ezért emlékezünk rá minden évben. Idén a mi oszt ályu nkra kerü lt a s or, ho gy mûsorral készüljön. Elõször nem tudtuk, hogy ezen a szomorú gyásznapon mit lehetne elõadni. Végül aztán összeállt a kép, és már mindenki tudta, mit kell mondania. El-
Mint mindig, az idei tanévben is megünnepeltük iskolánkban október 23-át. Mûsorral a
Októberben megjelent a mo st an i ta né v el sõ Padtársa. Nagyon örültünk annak, hogy akik az elõzõ év(ek)ben elõfizettek, most is rendszeresen szeretnék olvasni az iskolaújságunkat. Összesítést végeztünk arról, hogy az alsósok 23%-át, a felsõsök 51%-át érdeklik az iskolában történt ese-
sõként itt az iskolában léptünk fel, majd a vonyarcvashegyi mûvelõdési házban is. Az elõadás jól sikerült, mindenki szépen el tudta mondani a szövegét. Remélem, ezzel a kis mûsorral segítettünk mindenkinek megérteni, hogy milyen fontos is ez a nap számunkra!
8. osztályosok készültek. Mir e is eml éke zün k ekkor? A világot lázba
mények, a lapban megjelenõ cikkek, hírek, érdekességek, ajánlások, ezért megrendelték az újságunkat. A tanárok is kívánc siak a tanuló k által írt cikkekre, hiszen 87 %-uk sz intén elõfizetõ. A számok azt mutatják, hogy az alsósokat még nem nagyon érdeklik a Padtársban megjelenõ cikkek, de
Tóth Benigna
hozó események egyike volt 1956-ban. Forradalom tört ki a fõvárosban, s vidéken egyaránt. Ledöntötték a zsarnokság jelképét, a Sztálin szobrot. Sajnos az orosz túlerõ segítségével leverték a forradalmat, s Magyarország megszállása még hosszú évtizedekig tartott. Emlékezzünk meg méltó tisztelettel mi is a hõsiesen harcoló és a forradalomban elesett valamennyi magyarról! Szabó Máté
reméljük, hogy ez változik (akár most is elõfizethetnek az újságra), és még többen fogják olvasni az újságot. Szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik rendszeres en olvassák iskolaújságunkat, mert így mi, szerkesztõk is érezhetjük, hogy cikkeink, írásaink érdekelnek titeket!
Ezúttal még néhány dologról írok nektek az iskolával kapcsolatban. Elõször is a napirendem: Bár reggel kilenckor kezdõdik az elsõ óránk, a legtöbben nyolcra megyünk, s közösen reggelizünk egy, a mi aulánkhoz hasonló nagy teremben. Itt az „egyenreggeli” mindenki számára ingyenes (piritós, narancslé), de a müzliért fizetni kell. Kilenc órakor kezdõdnek az órák, elõtte azonban a hangosbemondóban elmondják az iskola nõi focicsapatának eredményeit, s többnyire egyházi jellegû zenét játszanak. A csapatra mindenki nagyon büszke, mert az elõzõ tanévben a megye legjobbjai lettek. Az óra mindig jelenléti ellenõrzéssel kezdõdik, amit számítógéppel rögzítenek (hasonló interaktív táblákat használnak a tanárok, mint nálunk). Három 40 perces óra következik, elvileg szünet nélkül, de a teremváltás stb. miatt ezek rövidebbek. A munka után 10 perc szünet, majd újabb három óra jön. Ezt már hosszabb, 50 perces szünet követi, amely egyben ebédszünet is. Ha valaki az iskolában eszik, akkor nem kell fizetni érte. A fõétkezés levesbõl és sajtos, szalámis szendvicsbõl áll. Az ételek íze más, mint otthon. Szoktunk fõzni anyuval, de az alapanyag sem olyan, mint a hazai. Jellegzetes ételük a steak (kicsit véresen), s a Fish and chips (hal ecetes hasábburgonyával). Ennyi kis kitérõ után vissza a sulihoz! Délután még három óránk van, s öt körül végzünk. Házi feladat, feleltetés nincs, félévente tesztet írunk, s az dönt a továbbhaladásról. Nyolc kötelezõ tantárgyunk van, az angol, az ír történelem, a vallástörténet, a fizikabiológia-kémia egyben, matematika, földrajz, etika és az ír nyelv. Ezen kívül négy tantárgyat kell választani, én a zenét, mûvészetet, testnevelést és egy technikaszerû tárgyat tanulok. A könyveinket ingyen kapjuk, év végén kell visszaadni, s aki tönkretette, ki kell fizetnie. Öt évente rendelnek új könyveket. Egyelõre ennyit, decemberben folytatom. Bianka
Mint minden évben, idén is sor került a Padtárs fõszerkesztõjének megválasztására. Ketten tartottak igényt erre a posztra, Mátrai Dóra és Pálmai Bence. A szerkesztõség idén (szoros szavazást követõen) Pálmai Bencébe helyezte bizalmát. Hozzá intéztem kérdéseimet, fõként a terveivel kapcsolatban: -Számítottál-e rá, hogy téged választanak diák-fõszerkesztõnek? -Már tavaly eldöntöttem, hogy indulni fogok a „választáson”. Szerettem volna én lenni a fõszerkesztõ, mivel sok jó ötletem volt, s alkalmasnak éreztem magam a poszt betöltésére. -Milyen terveid vannak az újsággal kapcsolatban? -Többek között szeretnék például vezércikkeket, melyeket hónapról hónapra más írna meg, így mindenkinek lenne legalább egy cikke havonta, valamint minden számba szeretnék egy-egy körkérdést is. -Az alsós osztályok kevésbé érdeklõdnek az újság iránt. Mivel keltenéd fel a figyelmüket? -Osztályról osztályra járva megkérdeznénk õket, mit látnának szívesen az újságban, s ez alapján állítanánk össze az újságot, remélve, hogy ezzel a kisebbek is szívesen veszik majd kezükbe a Padtársat. -Mint fõszerkesztõ, mire ösztönöznéd az újonnan belépett tagokat? -Az új tagok sok jó gondolattal jöttek, s remélem ezután sem fogunk hiányt szenvedni ötletek terén. Szeretném, ha minél többen, minél aktívabban vennék ki részüket a munkában, mert akkor azon kívül, hogy egy remek újságot készítünk, nagyon jó közösséggé válhatunk. -Milyennek látod a mostani csapatot? -Nagyon jónak tartom, szeretek bejárni, de gondolom mindenki így van ezzel. Sokat nevetünk, játszunk, de természetesen csak a munka után. Szerencsésnek tartom magam, hogy egy ilyen közösségnek lehetek tagja, vezetõje. Nagyon nehéz lesz elszakadni, itthagyni ezt a jó társaságot. Köszönöm válaszaid, sok sikert kívánok! Lorden
Tanis szembefordult társaival. Látta a szemükben, mennyire bíznak benne, s ez megnyugtatta kissé. Ott álltak Varagos fõterén, s az on gondolko ztak, mihez kezdjene k most. A városiak mind jól megbámulták õket, de Tanist ez egy cseppet sem zavarta. -Nos, hol nézzünk szét elõször? kérdezte. -Úgy gondolom, menjünk elõször egy fogadóba, s kérdezgessünk ott felelt a kérdésre Rónin. Ezzel mindenki egyetértett, így elindultak keresni egy ivót. Hamarosan rátaláltak a Malacfütty vendéglõre. -Várjatok meg egy sarok közeli asztalnál! -utasította Tanis a társait, majd megindult a pult felé. -Jó napot!-köszöntötte Tanis a csapost. -Azt biza'!-válaszolta a vendéglátós. -Mit hozhatok? -Kérek négy kupa mézsört, és egy kupa mézteát. -Négy ezüst, egy réz lesz -válaszolta a fogadós. -Kap még egy aranyat, ha tud mondani valamilyen informátort! -súgta oda Tanis, hogy csak a másik hallja.
Hogyan lesz valakibõl képregényrajzoló? Egyesek szerint úgy, hogy kiskorában a fejére ejtik, de Jim szerint úgy, hogy gyermekkori asztmában szenved. Jim egy farmon nõtt fel néhány tehén és 25 macska társaságában. Asztmája miatt nem lehetett farmer és folyton feküdnie kellett. Ilyenkor rajzolással töltötte az idõt. Bár elsõ rajzai annyira rosszul sikerültek, hogy oda kellett írnia, mit ábrázolnak, de szerencséjére fiatalemberként egy tapasztalt képregény-rajzoló asszisztenseként dolgozhatott. Mellette elleste a mûfaj fortélyait és felébredt benne a vágy, hogy saját sorozatot készítsen. Évekig próbálkozott, majd végül sikerült! Hogy miért éppen egy macska? Akkoriban a humoros képsorok tele voltak kutyákkal: Snoopy, Marmaduke, Fred Basset, stb. Felidézte hát gyermekkorát, hisz a farmon akadt
-Köszönöm, de nem ismerek ilyen embert -válaszolta másik, s visszatolta az eléje rakott pénzt. -Hát jó, köszönöm! -felelte Tanis. Miközben ment vissza, egyszer csak kicsapódott az ajtó, s egy csuklyás alak állt meg lihegv e mellet te. Gyorsan összeszedte magát, s körbenézett. Mindenki furcsán bámult rá, kivéve Tanist és csapatát. -Valaki segítsen! A város szélén megtámadott egy csapat ork, s a harc közben elveszítettem a könyvemet!kiáltotta elborzadva az idegen. Ezután odament pár emberhez, s könyörgött, hogy valaki segítsen neki, de persze süket fülekre talált. Ekkor ért oda Tanisékhoz, aki idõközben viszszament barátaihoz, s onnan nézte a jelenetet. -Ó, ti bátor harcosoknak látszotok, kérlek, segítsetek! Ha kell, fizetek is érte, tessék itt van húsz arany, csak segítsetek! -könyörgött tovább az alak, s eléjük szórt egy marék pénzt. Tanis végignézett társain, akik lassan bólintottak. -Rendben, mutasd, hol! A pénzt majd késõbb intézzük -felelte Tanis. (folyt. köv.) Tárkányi Zoltán
„néhány” macska. Tehát így született Garfield! A nevet a nagyapja, James A. Garfield Davis nevébõl lopta. Ez a név tökéletesen illett a megrajzolt figura alkatához és karakteréhez. Remélem, mindent megtudtatok arról, aki a „macska mögött” van. Ahogy Garfield mondaná: öregebb? Lehet... Komolyabb? Soha! Zsolti
A divat egy adott kultúra vagy kor irányzata, amely leggyakrabban az öltözködést, protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait befolyásolja. Általánosabban divatként hivatkozhatunk az alábbi fogalmakra: Az élet külsõ formáit, a társas érintkezést, a viselet, az öltözködés módját irányító és konkrét változó szokások összessége, rendszere. Felkapott szokás.
„Ízlések és pofonok” - szokta emlegetni apukám, amikor nagy ritkán (sajnos) eljön velem vásárolni. Az köztudott, hogy egy fajta ízlése két embernek nem lehet, ezért divatban is minden embe rnek más- más ruha tetszik. Van, aki szeret elegánsan öltö zni egy egyszerû hétköznapra is (bár ez fiatalabb korban nem nagyon jellemzõ), van, aki lazán öltözik, van, aki nem nagyon ad magára és azt a pólót veszi fel, ami elõször a kezébe akad. Természetesen akadnak olyan holmik, amik mindenkinek (legalábbis nagyon sok embernek) tetszenek. Azt sem lehet állítani, hogy egy ember teljesen hû-
séges lenne egy adott márkához. Az is elterjedt a köztudatban, hogymanapság nem csak a nõk égnek cipõmániában. Mi férfiak is! Sõt! Az interneten azt olvastam, hogy átlagban egy férfinak több cipõje van a háztartásban, mint egy nõnek. Ezt arra fogjuk, hogy ha naponta cseréljük le a lábbelinket, nem büdösödik be a lábunk, és egészséges is marad. Minde nes etr e az biz tos , hogy manapság nem csak a nõk, mi férfiak is eléggé adunk magunkra, és a márkás dolgokért legalább anynyit kicsengetünk, mint õk. B-e-c-k-s
Ki vagy mi is ez a sztupa? Nem egy személy, hanem a 316 méteres zalaszántói Kovács-hegyre épített hatalmas betontömb, kivágva ebbõl egy kis fülkeszer û mélyedés, benne egy Buddha-szobor. az építmény 30 m magas és 24 méter széles. Európa legnagyobb sztupája, mely az építtetés célja szerint hozzájárul a világbékéhez! Buddha tanításai , erek lyéi é s egy 2 4 méter es életf a talál ható a sztupa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik. A sztupa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élõlényhez fûzõdõ együttérzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. Õszentsége, a l4. dalai láma, Tenzin Gyatso 1993. június 17-én ünnepi keretek között személyesen avatta fel ezt a sztupát. Erre a helyre kirándultak azok az iskolások, akik képzõmûvészeti vagy irodalmi pályázati munkát készítettek a „Madarak és fák napja” címmel kiírt versenyre, amit a Szent Mihály-hegy Védõ- és Vendégváró Egyesület hirdetett meg.
Divat. Errõl a szóról mindenekinek elsõ hallásra más jut eszébe. Van, akinek a kif utó k csi llo gó vil ága , másnak egy különleges frizura. Egy biztos, a divat meghatározza mindennapjainkat. Minden ember életében jelen van, és minden korosztálynál szerepet játszik. A velünk egykorúak többségét fõleg a ruhák, kiegészítõk érdeklik. Szeretnének divatosan öltözködni, ezért figyelemmel kísérik az aktuális trendeket. A médiában szereplõ sztárok, hírességek stílusát is sok fiatal próbálja utánozni, és követni. Vannak, akik meggondolatlanul választják ki stílusukat, nem hallgatnak senkire, és lehet, hogy ezáltal nevetségessé
válnak. Léteznek olyan divatirányzatok, melyek folya mat osa n vis sza tér nek , ilyen például a 60-as 70-es éve k div atj a. Elõ for dul hatnak olyan örök darabok, mint például a farmer, melye k már töb b évt ize de sze rep eln ek a div atb an. Mostanában egyre több kiegészítõt hordunk, mivel ezek is feldobhatják, és változatossá tehetik az öltözködésünket. Szerintem nem muszáj a legújabb divatot követni mindenáron, sokkal fontosabb, hogy az általunk hordott ruhákban jól érezzük magunkat, még ha nem is felel meg az aktuális divatnak. Eszter
Szanyi Margit néni, az egyesület elnöke és Kósáné Szakony Ági néni szervezésével, valamint közremûködésével egy csodálatos délutánban volt részünk. (Még a szemerkélõ esõ ellenére is!) Kettõ órakor autóbusszal indultunk a túrára. Az úton sokat nevettünk, s elõadást hallhattunk a sztupa építésérõl. Mivel elég magasra mentünk, többször is bedugult a fülem. Mikor a fehér falú szentélyt megközelítettük, s már csak kb. 1500 m volt hátra (nem magasságban), gyalogosan folytattuk az utat. -Végre felértünk! -mondtam, majd a lépcsõkön felmászva gyönyörködtem a kilátásban, és magában az épületben. Kissé csalódott voltam, mert azt hittem, hogy legalább egy kis termet vágtak bele. A Buddha-szobor elõtt füstölõt gyújtottunk, majd jóllaktunk az elhozott szendvicsekbõl. A visszaúton élveztük a terep egyenletlenségét (zötykölõdtünk), majd az iskolánál diáktársainktól érzékeny búcsút vettünk, és mindenki ment haza békével, talán megvilágosodva. Köszönjük a kirándulást, a szervezõk munkáját! Dóczi Martin
,,Oh, természet! Oh, dicsõ természet! Mely nyelv merne versenyezni véled?"
Reggel, amikor felkeltem, azt hittem, átlagos napom lesz, de mikor megláttam az ünnepi ruhákat, eszembe jutott, hogy ma van október 1-je, azaz a „zenei világnap”. 1975 óta ünnepeljük ezt a napot, amikortól Yehudi Menuhin és az UNESCO zenei tanácsának felhívására az egész világon megemlékeznek róla. Az iskolában még az órák elõtt összegyûltünk és közösen elénekeltük Kodály Zoltán egyik ismert dalát, az ÁBCD-t. Az alsósok talán még nem ismerték ezt a dalt, sok felsõs viszont sajnos azért nem énekelt, mert egyszerûen cikinek vette az egészet.
Pedig nagy szükség lenne a közös énekre! Az osztálytáborunkban is tanultunk dalokat, s reméljük, késõbb mi tudjuk ezt használni közös programokon! Visszatérve a témára: az énekkar elõadása tapsot érdemelt, mint mindig. Utánuk következett négy tehetséges trombitás: Pikó Zsolt, Keserû Veronika, Gombkötõ Renáta és Hetesi András. Miután az ünnep lezajlott, mindenki visszavonult az osztályába, és megkezdõdött a tanulás. Dezsõ
Ha péntek délután, akkor természetvédelmi szakkör! Az elmúlt alkalommal Stubán tanár úrral Fenékpuszta felé vettük az irányt, mert madármegfigyelésre mentünk. Mikor a célponthoz értünk, Paprika Anikó, a telep vezetõje tartott nekünk kise bb elõadá st a madárgy ûr ûz és rõ l, mely számomra sok érdekességet tartalmazott. Megtudtuk, hogy ezzel a te rm és ze tvé dõ k év rõ l év re p on to sabb adatokat tudnak meghatá ro zn i az eg ye s ma dá rf aj ok egyedszámáról, élõhelyérõl, vonulási útvonaláról, táplálkozásáról. Az elsõ gyûrûzött madárfajok közt volt a fehérgólya és a fecske. A madarakat hálóval fogják be, és ezután a sz ár ny as na gy sá gá tó l fü gg õe n jelölõgyûrût raknak rájuk. A nagyobb testûeknél, mint például a gólyánál, a lábukra teszik a gyûrût, és ráírják a madár legfontosabb adatait (nevét, korát, súlyát, élõhelyét, egyedszámát).
A film Alex Fletcherrõl szól, (akit egy híres színész, Hugh Grant alakít). Alex egy könnyûzenei legenda, azonban mára kicsit idejétmúlt lett. Már csak vidéken énekelget nem éppen fiatal közönségének. Most viszont visszatérhet azzal a csekélységgel, hogy szerez egy jó szá mot , és elõ adj a egy épp en karrierje elõtt álló lánnyal. Ez azonban a hírhedt pop énekesnek sem könnyû, semmi sem jut eszébe. Már csak a csoda segíthet rajta. Ekkor érkezik meg a lepcses szájú bejárónõ (Drew Barrymore), aki nagyon jó dalszövegíró. Alex, mikor
A költözõ madarak valójában a táplálék hiánya miatt repülnek DélAfrikába, hiszen a hideg miatt nincs elegendõ rovar a fennmaradásukhoz. Fenékpuszta nemcsak a ,,gyûrûzés színtere”, hanem a sérült, beteg madarakat is itt gondozzák, gyógyítják, utána pedig megpróbálják õket „visszavadítani” a természetbe. Anikó mutatott nekünk sérült baglyokat, ölyveket, gólyákat. Ezek fõként emberi meggondolatlanságból vagy áramütés miatt kerültek ide. Olyan szárnyast is láttu nk , am it eg y ember kegyetlen módon megcson kíto tt, meglõtt. A sérült madarakat már nem engedik vissza a természetbe, mert nem tudnák magukat önállóan ellátni, és rövidesen elpusztulnának. Úgy gondolom, hogy ez a péntek délután mindenki számára kellemes volt, mert új ismeretekkel, élményekkel lettünk gazdagabbak. Ha szívesen töltöd az idõdet a friss levegõn a természetben, akkor gyere el erre a szakkörre, mert itt biztosan jól fogod érezni magad! Laura
ezt megtudja, azonnal társulni akar vele, a lány azonban nemet mond. Nem akar titkosan szövetkezni. Alex úgy gondolja, meg tudja gyõzni a lányt, tapasztalatai alapján. A 2006-ban készült filmet Marc Lawrence rendezte.
Eljött a várva várt nyári vakáció! Szokás szerint ami nagyon jó, az hamar eltelik, ezért a vakáció is rövidnek tûnt. Már a nyár elején tudtuk, hogy augusztusban megyünk kirándulni Mag yar ors zág ra, Vonyarc vashe gyre. Mindenki várta ezt a kirándulást. Este indultunk és másnap délben érkeztünk meg. Ebéddel vártak bennünket, ami nagyon finom volt. Sajnos anynyira fáradtak voltunk, hogy csak keveset tudtunk enni. Már alig vártuk, hogy fürödhessünk a Balatonban. Ez már az elsõ napon meg is történt. Aznap este vacsorázni voltunk a Janika vendéglõben. Fantasztikus vacsorát kaptunk! Az elsõ napunk nagyon hamar eltelt, akárcsak a többi. Második nap dél-
elõtt kirándulni voltunk a vonyarcvashegyi kilátóhoz, ahonnan jól lehetett látni a Balatont. Délután fürödtünk. Mivel rossz idõt jósoltak, a következõ nap fürdéssel telt. Magyarországon összesen tíz napot voltunk, és ezekben a napokban a következõ helyeken jártun k: Kes zth ely en a kastélyba n, a sümegi várban, az Afrika Múzeumban, ahol tevegeltünk. Jártunk a szigligeti várban, élményparkban , pan opt iku mba n, Tihanyban, Tapolcán, a sz tu pá ná l, óc ea ná ri um ba n, am i na gy on tetszett, és a Halászbástyánál. 31-én indultunk haza. A buszra szállás elõtt megkös zön tün k m ind ent , puszit adtunk az ott jelen lev õkn ek, int ege ttü nk és az tá n el in -
dultunk haza, a mi kis Erdélyországunkba. Haza fe le be me nt ün k a Tescóba, ahol ajándékot vettünk a szüleinknek. Az út hosszú volt, ezért so ka n át al ud tá k. A szüleink már nagyon
vártak bennünket. Mindenkinek nagyon jól telt a nyaralás, örvendünk, hogy ott lehettünk. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket! Demeter Klementina, Fodor Szilvia és Bartalis Katalin
Az út nagyon hosszú volt, de kedvesen fogadtak. A falu szép, és az emberek kedvesek. Mi a mûvelõdési otthonban szálltunk meg, ami könyvtár is egyben. Sokat fürödtünk és kirándultunk. Voltunk az Afrika Múzeumban, csónakáztunk és hajóztunk a Balatonon, várakat néztünk. Az udvaron nagyon sokat voléztunk. Egy este beöltöztettük a fiúkat lányoknak. Megnéztük a helyi iskolát, ami nagyon lenyûgözött. Sokszor elmentünk falunézõbe és a polgármester úr jóvoltából a Janika étteremben vacsoráztunk, ahol sok új ételt ismertünk meg. Aztán már el is jött az utolsó nap. Csomagoltunk, elbúcsúztunk, aztán felmentünk Pestre, ott meg-néztük a Lánchidat, a Mátyás-templomot, a Halászbástyát. A Camponában láttuk az óceanáriumot és az RTL Klub stábját. Minden nagyon jó volt, s itthon már vártak bennünket. Még egyszer szívesen elmennék oda, és mi is szeretnénk, ha eljönnének ide! Gedõ Ágnes
Gondoltad volna, hogy ez a vézna kis állat az egyik legritkább állatfaj a világon? De nemrégiben egy eddig feltáratlan észak-madagaszkári erdõben rátaláltak. Magyar nevüket éjszakai életm ódhoz alkal maz-
kodott, feltûnõen nagy, pá rh uz am os an el õr e nézõ szemeiknek kösz ön he ti k. Re ti ná ik mögül hiányzik az éjszakai emlõsökre jellemzõ fényvisszaverõ réteg. Ezt valószínûleg a földtört énet nek abba n az idõszakában veszítették el õsei, amikor átmenetileg nappali idõszakra tértek át. Õk nem növe sz te tt ék vi sz sz a a fényvisszaverõ réteget, hanem a szemük nõtt m e g. M iv e l a n ag y szemet nehezen lehet mozgatni, ezért a fejüket akár 180 fokig képesek
elfordítani. A fülük is nagyon nagy, hártyás, egymástól függetlenül mozog. Kitûnõen ugranak: lábaik testarányosan olyan hosszúak, mint a békák és a szöcskék lábai. Egy koboldmaki akár három méterre is elvagy másfél méterre felugorhat. Farkuk hosszú és izmos, azzal kormányozzák magukat ugrás közben. Fõleg rovarokat és hüllõket esznek. A Fülöp-szigeteken élnek.
A cikkek Erdélybõl érkeztek, s a nyár végén itt nyaralt diákok küldték el a beszámolójukat itteni élményeikrõl. Szóhasználatukon szándékosan nem változtattunk, hiszen így talán jobban érzitek azt az örömet, amit meg kívántak osztani velünk. Azt is elárulhatom, hogy igazgató úrral is tárgyaltak a gyerekeket kísérõ tanárok. Talán kialakul egy testvériskola-kapcsolat? A Padtárs szerkesztõi biztosan szorgalmaznák, hiszen már a nyáron felvettük velük a kapcsolatot, s az elmúlt évi számainkból mindenki kapott egy-egy ajándék példányt. Ezért is küldték ezt a két levelet. a szerk.
Noni
A legutóbbi hónapban Kambodzsáról írtam. Ezúttal a kicsit keletebbre fekvõ Egyiptomról szedtem össze néhány érdekességet. Biztosan mindenki hallott már valamit errõl az országról, ha máshol nem, akkor történelem órán.
„Kinyitotta Pandora szelencéjét”
A Nílus-völgyében fekvõ ókori birodalom virágkorában épültek a piramisok és uralkodtak a fáraók. Ez volt az elsõ ókori birodalom. Lakói öntözéses földmûvelésbõl éltek. Vallásuk érdekes volt, számtalan istenben hittek. A fõistenük Ré, a többibe nem menn ék be le, m ert e lég b onyolult. A fáraókat is istenként tisztelték. Ezért nekik különös temetés járt. Mindenkit bebalzsamozva temettek el, de az õ különleges tiszteletüket jelzi, hogy piramisokat emeltek nekik, majd a sok sírrablás után egy gazdagon díszített, jól elrejtett föld alatti teremben helyezték õket örök nyugal omr a. Kie mel ked õ Tuta nkhamen sírkamrája, mert ez az egyetlen, amit épségben, kifosztatlanul találtak meg a régészek. Az ókor késõbbi századaiban Nagy Sándor foglalta el a makedón sereg élén. Ekkor épült Alexandria, a kultúra akkori köz-
pontja. Nem sokkal késõbb a rómaiak foglalták el. Ez idõben uralkodott Kleopátra, a királynõ, aki saját kezûleg vetett véget az életének. A középkorban az arabok foglalták el, akik a mai napig ott élnek. A mostani területe kicsit nagyobb, mint Magyarországé, de kevesebb lakója van. Ez azért van így, mert területének nagy részét sivatag borítja, ezért az emberek csak a folyó völgy ben, és az oázi sokb an élne k. Fõ fogl alkozásuk most is a földmûvelés, de jelentõs még a vegyipar, és a bányászat. A turizmus is virágzik, rengetegen szeretnék megcsodálni a Szfinxet és a piramisokat. Szerintem csodálatos ország lehetett hajdanán, de most is szívesen ellátogatnék oda. Remélem, ezek után ti is szeretnétek megismerni ezt a birodalmat! Dóri
A görög istenek által teremtett nõalak Pandora. Férje különleges dobozát, ura tilalma ellenére kinyitotta, így az emberekre betegség és egyéb más szörnyû dolog zúdult, csak a „remény” maradt bent. Innentõl származtatunk minden bajt, ami az emberiségre élete során zúdult. A szókapcsolatot akkor szoktuk használni, ha valaki olyat tesz vagy mond, amivel a bajok, szerencsétlenségek áradatát indítja el, a megfontolt célzatossággal rosszindulatú, mások megalázására, erkölcsi megsemmisítésére irányuló rágalmak lavináját zúdítja valakire.
„A feje fölött lebeg Damoklész kardja” Halljuk, és csak tágra nyílt szemekkel bámulunk. Ki volt ez a Damoklész? Õ az, aki meg akarta tudni, milyen jó érzés gazdagnak lenni. Egy tehetõs ember vendégül látta, s õ mindaddig mindenben gyönyörködött, amíg észre nem vette a feje fölött függõ kardot. Belátta, hogy a tehetõs embernek is lehet nehéz sorsa, sok ellensége. Akkor mondjuk, amikor valakit nagy veszély fenyeget, amelynek bekövetkeztét bármikor várhatja, s a veszély tudata szüntelenül nyugtalanítja. Martin
