Az iskola rövid története

Az iskola rövid története Iskolánk 1982-ben nyitotta meg kapuit. A szocialista Magyarországon még nem lehetett egy általános iskolának önálló neve, ezért minket is az akkori utcanév után különböztettek meg a többi intézménytől. Így lettünk Guszev utcai Általános Iskola. Ettől a névtől csak a rendszerváltozás szabadított meg bennünket, de az utca régi-új neve sem csengett sokkal szebben, mert Vágóhíd utcai Általános Iskolává lettünk 1990-ben. Ezt már nem hagytuk annyiban, és sikerült Önkormányzatunkkal elfogadtatni iskolánk mai névadóját: Kazinczy Ferencet. Épületünk sajnos sokáig szinte semmiben nem felelt meg egy iskolával szemben támasztható műszaki követelményeknek. Átalakítására csak az ÉKP (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógiai Program) bevezetése után kerülhetett sor. Sikerült az intézményt - az Önkormányzat hathatós támogatásával - szorgalmas és kitartó munkával az ÉKP igényeihez igazítanunk. A 16 osztály mindegyikének saját osztályterme van, s csak a szakórákra kell vándorolniuk a gyerekeknek. Hatékony szervezéssel nyolc szaktantermet alakítottunk ki. Ezek a következők: ének, néptánc, biológia, földrajz, vizuális kultúra, kémiafizika, három idegen nyelvi terem – ebből egy 18 férőhelyes nyelvi labor -, számítástechnika és technika-barkács terem. Tornatermünkhöz 250 férőhelyes lelátót építettünk. Az átalakítások során elkészült 90 m2-es könyvtárunk is. Természetesen még messze vagyunk attól, hogy minden szempontból megfelelő épületben taníthassunk, de így is a kerület egyik legesztétikusabb, a szülői és szakmai igényeknek is legmegfelelőbb intézményében dolgozhatunk. Sportlétesítményeinkre büszkék vagyunk. A 600 m2-es tornacsarnokot, a kézilabdakosárlabda- és az atlétikapályát bárki irigyelheti tőlünk. 1982 óta iskolánk az ország legeredményesebb sporttagozatos iskolái közé küzdötte magát, s az ország egyik meghatározó sporttagozatos intézményeként működik. Ennek megfelelően a sporttagozatos csoportok heti 4 testnevelés órán és heti 3 sportköri foglalkozáson vesznek részt. 1990-ben iskolánkat is elérte a demográfiai mélypont, s el kellett gondolkodnunk azon, hogy milyen pedagógiai kínálattal tudnánk a csepeli szülőket rávenni: válasszák a mi intézményünket. Ekkor merült fel az ÉKP adaptálásának gondolata. E mellett a program mellett szólt, hogy NYIK-es osztályaink mindig a legjobb eredményt érték el, s pedagógusaink is szívesen tanítottak ezekben az osztályokban. Az 1992/93-as tanévben kísérleti jelleggel indíthattunk egy elsős ÉKP-s osztályt. A következő tanévben már mindkét első osztályunkat ÉKP-s osztályként hirdettük meg, s azóta minden évben ezzel a programmal mutatkozunk be a kerület óvodáiban. A bevezetés óta eltelt idő igazolta, hogy jól döntött a tantestület. Beiskolázási gondjaink megszűntek, lassan az önkormányzat is, a kerületi PSZSZI és a kerületi munkaközösségek is megszokták, hogy a Kazinczy ÉKP-s iskolává nőtte ki magát. A 2000/2001-es tanév végén ballagott az első ÉKP-s osztályunk, s beiskolázási eredményeikre joggal lehettünk büszkék. Ettől a tanévtől így már minden osztályunkban az ÉKP szerint tanítunk. A programnak megfelelően az első három évfolyamon a bábot, a néptáncot és a furulyázást csoportbontásban tanítjuk. Iskolánkban angol és német nyelvet tanulhatnak a tanulók, elsőtől harmadikig heti 2 órában, negyedik évfolyamon heti 3 órában, a felső tagozaton pedig minden évfolyamon heti 4 órában, csoportbontásban.

Mivel még fiatal intézmény vagyunk, szerények a hagyományaink. Természetesen minden tanévben megünnepeljük Kazinczy Ferenc születésének évfordulóját, s ha tehetjük, akkor kirándulásaink egy részét Széphalom közelébe tervezzük. Névadónk tiszteletére minden évben a mi iskolánk rendezi a kerületi Kazinczy Ferenc szépkiejtési versenyt. Hatalmas sikerrel rendezzük meg farsangjainkat, ahol minden osztály bemutatja csoportos zenés-táncos produkcióját. Szintén hagyomány nálunk, hogy a ballagó osztályaink valamilyen tánc bemutatásával búcsúznak iskolánktól. Iskolánk 2002-ben ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját, ezért kéréssel fordultunk az Önkormányzathoz, melynek eredményeként 2002 áprilisától a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola nevet viseljük. 2007. október 27-én délelőtt ünnepeltük iskolánk 25 éves fennállásának évfordulóját. Már szeptembertől erre a napra készültünk. Igyekeztünk felkutatni a múlt összes fellelhető emlékét, fényképeket, írásos dokumentumokat, mindent, ami az iskolával kapcsolatos. Természetesen a régi kollégákat és diákokat is próbáltuk értesíteni a nagy eseményről, ill. szerettük volna, ha velünk együtt emlékeztek volna a régi iskolájukra. Versmondó versenyt hirdettünk tanulóink között, fényképkiállítást nyitottunk szeptember végén. Nagyszabású sportrendezvénnyel is emlékeztünk régi sportsikereinkre, és örültünk, hogy bajnokaink, csúcstartóink eljöttek egy kis időutazásra hozzánk. Az iskola 25 éves történetének ezek a legszebb pillanatai, amikor, mint egy nagy család emlékezünk az együtt töltött időre. Mennyi érdekes, izgalmas emlék, esemény, melyek pillanatok alatt megelevenedtek a régi tanárok és öreg diákok között. A felnőtté cseperedett asszonyok és férfiak pillanatok alatt ismét hetedikes – nyolcadikos diákká változtak, és emlékeztek a régi diákcsínyekre, puskázásokra, szorongásokra. Mi pedig, akiknek a munkáját csak az ilyen pillanatok teszik széppé, nehezen találtunk szavakat, melyekkel ki tudtuk volna fejezni boldogságunkat, örömünket, hogy a mi munkánknak is van, volt értelme. Iskolánkat ezen a szép évfordulón mind az Önkormányzat, mind az Oktatási Minisztérium elismerésben részesítette. Iskolánk nyerte 2007. májusában a Csepeli Gyermekekért kitüntetést. 2007. október 27-én pedig, iskolánk névadójának születésnapján az Oktatási Minisztérium Minisztériumi Elismerést adományozott a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskolának.

Humán munkaközösség Amikor Bartok Péter igazgató úr felkért, hogy foglaljam össze a humán munkaközösség elmúlt 25 éves munkáját, nagyon sok elfelejtettnek hitt emlék jutott eszembe. Ahogy gondolataimat próbáltam összerendezni, azok mindig egy név köré csoportosultak: Zsolnai József tanár úrra gondolok. Az ő programjának köszönhetjük, hogy iskolánk a kerület egyik legelismertebb intézménye. 1983-ban hallottuk, hogy jelentkezhetünk a tanár úr által kidolgozott Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program megismerésére meghirdetett továbbképzésre. Akkor még nem is sejtettük, hogy mekkora szerencsénk volt, hogy belevágtunk újra a több éves tanulásba. Hallgattuk a tanár úr előadásait és „szárnyakat” kaptunk a tanításban.

Egyik legnagyobb élményünk az volt, amikor beültettek minket az iskolapadba és újra kisdiákok lehettünk. Ugyanazokat a tevékenységformákat kellett elvégeznünk, mint az alsó tagozatos tanulóknak: látószögnövelő gyakorlatokat, jelkeresést, hibakeresést, nyomdahibás szövegek javítását, artikulációs gyakorlatokat, stb. 1984-ben indult az első NYIK-es osztály. „Nehéz” évek következtek ezután. Iskolai, kerületi, majd országos bemutató órák. Sok érdeklődőt fogadtunk iskolánkban, és számtalan konferencián vettünk részt. A programnak köszönhetően tanulóink kommunikációs készsége, illemtudó viselkedése egyre magasabb színvonalú. Első osztályos koruktól kezdve tanulnak beszédművelést, kommunikációt, illemet. A beszédművelésen belül szorosan kapcsolódik egymáshoz a beszédfejlesztés és a kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy miközben a tanuló szöveget hoz létre, tekintettel van a kiejtési normák mellett a beszédszituációból következő, ún. kommunikatív normákra, sőt még a keletkező szöveg szabályaira is. A beszédfejlesztés a szóbeli szövegalkotás gyakoroltatásával történik. Ezt 8-10 fős kis csoportokban tudjuk eredményesen végeztetni. Tanítjuk gyerekeinknek a kapcsolatfelvétel módjait is: köszönést, bemutatkozást, megszólítást, a szándéknyilvánítást, tudakozódást, véleménynyilvánítást, stb. Szintén a NYIK programnak köszönhető, hogy diákjaink sikeresen szerepelnek a kerületi versenyeken. Több mint 10 éve a mi iskolánk rendezi meg a kerületi Kazinczy-versenyt, melyen szintén kiemelkedő eredményeket értek el tanulóink.

Nyelvi – irodalmi – kommunikációs nevelés, rövidítve: NYIK

Zsolnai József (Iskolánk pedagógiai programjának szerzője)

Nézzük, mit is takar ez a program? A nyelvi – irodalmi - kommunikációs nevelési program szerint tanuló gyerekek többfajta nyelvi tevékenységet tanulnak. Tekintsük át felsorolásszerűen, hogy mi mindent. Először is olvasást. Külön fejlesztjük a néma és külön a hangos olvasás képességét. Az előbbi érdekében a gyermekek szemmozgatást fejlesztő gyakorlatokat végeznek, a hangos olvasás tanulását pedig a helyesejtési gyakorlatok segítik. A helyesejtési gyakorlatok a gyerekek beszédmozgását és beszédhallását fejlesztik, előkészítik a versmondás tanulását is. A

helyesejtéstanítás mellett beszédfejlesztést végzünk, ami a szóbeli szövegalkotás és szövegbefogadás, szövegértés tanítását jelenti. A szóbeli szövegalkotás keretében többek között a köszönést, a megszólítást, a bemutatkozást, a kérést, az üzenetközvetítést, a mesebefejezést, az elbeszélést, a hirdetést és a leírást tanulják. Az irodalom keretében elsősorban a klasszikus költőink alkotásait ismerik meg. A versek, a mesék elemzése révén megtanulják az irodalomelméleti ismeretet (pl. rím, költői kép), gyűjtik a megismert írók, költők életrajzi adatait, gyermekkorukról szóló interjúkat, képeket. A magyar nyelv és irodalom heti óraszámai az alábbiak szerint alakulnak iskolánkban: Évfolyam Óraszám

1. 8

2. 8

3. 8

4. 7

5. 4

6. 4

7. 4

8. 4

IDEGEN NYELV (Angol és német)

Iskolánkban nyolc éven át folyik idegennyelv-oktatás. Az angol és német a választható nyelv. Mind az angolt, mind a németet bontva tanítjuk, heti két órában első, második és harmadik évfolyamon, heti három órában negyedik évfolyamon, végül felső tagozaton egységesen heti négy órában. Kisiskoláskorban kizárólag szóbeli tevékenységek szerepelnek, a beszédértés fejlesztése, ezzel együtt a befogadó szerepének gyakorlása alkotja a tevékenység rendszerét. Az ÉKP- én belül az idegen nyelv oktatása különös szerepet kap. Első osztályban hetente kétszer 45 perces foglalkozások keretében a cél egy nyugati nyelv megismertetése, megkedveltetése. Módszerünk itt az óvodások kezdeményező foglalkozásaihoz hasonlítható. Eleinte a pedagógus csak azokkal foglalkozik, akik kedvet éreznek a nyelvhez. E téren jelentős szerepe van a pedagógusoknak. A tanár a tevékenység szervezésével biztosítja a megfelelő légkört, az attitűdök formálásával a tanulókban kifejlődnek a követelményekhez szükséges tulajdonságok. A feldolgozott témakörök mindig az életkornak megfelelőek és motiválják a tanulót az értelmes kommunikációra. Az 1-2. osztályban főként angol és német játszóház keretében, autentikus szövegek megválasztásával főleg játékok, dalok mondókák megismertetése a cél. Később idegen nyelvi kommunikáció keretén belül a nyelvtani törvényszerűségek megtanítása, automatizálása.

Felső tagozatban a nyelvet kiscsoportos foglalkozás keretében tanítjuk, 12-15 fős csoportokban. Ennek előnye óriási, egyrészt kis létszámban a nyelv elsajátítása sokkal hatékonyabb, másrészt a differenciálási lehetőség is biztosított. Iskolánk korszerű nyelvi laboratóriumában, valamint két kiscsoportos szaktantermében lehetőség nyílik a nyelvórák változatossá tételére. Idegen nyelvi könyvtárunk anyaga sokban hozzájárul tanulóink tudásának fejlesztéséhez, látókörük kiszélesítéséhez. Terveink között szerepel a jó képességű tanulóink felkészítése alapfokú nyelvvizsgára, ezért minden évben a 8. osztályosok számára nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot indítunk. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei adottak. (Három német nyelvtanár, négy angol nyelvtanár). Spiller Terézia ( idegen nyelvi munkaközösség-vezető) gondolatai az elmúlt évekről: Igen nehéz úgy visszaemlékezni a 25 éves múltra, hogy csak 13 éve tanítok az iskolában. Még egy évtized távlatában is szelektív az ember emlékezete, nehéz felidézni az örömöt, eredményeket, úgy hogy néhány volt diákunk megemlítését ne feledném. Előre is elnézést kérek tőlük, és bármikor szívesen fogadjuk a kiegészítéseket. Kis munkaközösségünk életét is befolyásolta a nagy politika. Az iskola megnyitása után, mint minden más magyarországi közoktatási intézményben, az orosz volt a kötelezően oktatott, élő idegen nyelv. A diákok csak a középiskolában vagy szakköri keretben tanulhattak más nyelveket. A tehetséges tanulók az orosz nyelv elsajátításában is sikereket értek el. A nyolcvanas évek végén már volt olyan osztályunk, ahol a gyerekek, szülői kérésre, szakköri keretben tanultak németül. A rendszerváltás után a kormányzat és az oktatási tárca csak annyit határozott meg, hogy az általános iskolákban egy élő idegen nyelv oktatása kötelező, tehát az orosz nyelv nem lehetett hosszú távon egyeduralkodó. Természetesen ezzel nehéz helyzetbe kerültek a tanintézmények, mert nem volt elegendő szakképzett nyelvtanár. Először a pedagógusok képzését, átképzését kellett megoldani. Nálunk a német nyelv tanításának személyi feltételei teremtődtek meg először, majd néhány évre rá az angol is választható nyelv lett. A 90-es évek végének két évfolyamán, egy-egy osztály tanulói mindkét nyelvet tanulták. Ez a lehetőség az óraszámok szigorúbb szabályozásával megszűnt. Büszkék vagyunk arra, hogy a nyelvtanítás személyi feltételei nagyon jók, a kollégák nyelvi, módszertani továbbképzéseken bővítik ismereteiket. Meg kell említeni egymás munkájának folyamatos segítését, a jó együttműködést is. Tantestületünk pedagógiai programjában is megfogalmazta, hogy a magyar, a matematika, a testnevelés és az informatikai oktatás mellett az idegen nyelvek tanításának is kiemelt szerepe kell, hogy legyen. Tehát első osztálytól kezdve ismerkednek diákjaink az angollal vagy a némettel, először csak heti két órában, de a felső tagozatosok már hetente négy órában. A tárgyi feltételek javítására is hangsúlyt fektet az iskola vezetése és a munkaközösség. Figyeltük a különböző pályázati lehetőségeket, modern internetes csatlakozással is ellátott nyelvi labort rendeztünk be, és a kisebb nyelvi termekben is igyekszünk megteremteni a megfelelő hátteret. Munkaközösségünk alapvető feladatának tekinti a nyelv megszerettetését játékos elemekkel; majd a négy alapkészség folyamatos fejlesztését, kiemelten a beszédkészség javítását, hogy a gyerekek az alapvető hétköznapi helyzetekben megfelelően tudjanak reagálni; fedezzék fel a megértés és megértetés örömét; tehetséges diákjaink felkészítését, segítését a tanulmányi és művészeti versenyekre. 2000 óta az ausztriai nyelvi táborunk is segít céljaink

megvalósításában. Öröm figyelni a gyerekeket, hogy már egy-egy mondat megértése vagy önálló megfogalmazása is mekkora siker a számukra. Külföldi környezetben értik meg igazán, miért is van szükség a nyelvtanulásra. Az első órák félelme után felszabadultan igyekeznek ismereteiket különböző helyzetekben alkalmazni. Tanulói csoportjaink minden alkalommal részt vettek az elmúlt években az országos és kerületi felmérésekben, ráadásul jó eredményekkel. Ha már az eredményeket említettem, akkor semmiképpen sem hagyhatóak ki a vers- és prózamondó versenyek. A régebbi hagyománnyal a Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat által elsősorban nemzetiségi általános iskolák számára szervezett, felmenő rendszerű vetélkedő rendelkezett. Sajnos erről már múlt időben kell szólni, mert a Kerületi és Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat a jövőben csak a nemzetiségi programmal oktató iskolák számára tartja fent ezt a versenyformát. Az ifjabb a kerületi angolos munkaközösség által kiírt művészeti verseny. Mivel a Német Kisebbségi Önkormányzat megküldte a felhívását a németet tanító általános iskoláknak is, így a kezdetektől fogva résztvevői voltunk a versenysorozatnak. A diákok számára már természetes volt a felkészülés és a szereplés, a kollégák pedig szurkoltak és segítettek egymásnak és sokat is tanultak egymástól. Mindenképp szeretnék kiemelni néhány nagyon tehetséges diákot és tanulói csoportot. A 2001-ben ballagott 8.a osztályunk „történelmi tettet” hajtott végre: háromszor (1997., 1998., 2000.) nyerte meg jelenet kategóriában a budapesti versenyt.2001-ben az akkori negyedikesek, a 2003-as vetélkedésben szintén a negyedikes (4.b) és hatodikos (6.b) csoportjaink, majd 2005-ben az elsőseink öregbítették a Kazinczy hírnevét és hozták el az első helyezéseket. 2002-ben a másodikosok a fővárosi versenyben 3. helyezést értek el. Szintén kiemelkedő az, hogy két diákunkat is fődíjjal és az ezzel járó németországi úttal jutalmazta a zsűri. Erről azt kell tudni, hogy ötödiktől tizenkettedik évfolyamig, próza kategóriában a legsikeresebb versenyző érdemelhette ki ezt az elismerést. Éri Enikő 1999-ben, Lillin Mátyás 2002-ben. Enikőről azt is meg kell említeni, hogy szereplője volt a jeleneteknek is, sőt a kerületi angol nyelvű versenyen is dobogós helyezést ért el Bok Eszterrel. Mátyás még kétszer volt budapesti második helyezett (2001-ben és 2003-ban, valamint a kerületi tanulmányi versenyt megnyerve bejutott a fővárosi fordulóba is. Egyéni indulóként vers illetve próza kategóriákban első helyezést értek el: Fehér Enikő, Visnovits Márk (2002.), második helyezést Deák Erzsébet (2002.) és Pentz Zsolt (2004.) Zsolt 2001-ben budapesti 3. lett. A felkészítő kollégák Bódisné Bulje Ilona, Fekete Istvánné, Fülöpné Kis Mária, Nádiné Obert Anikó és Spiller Terézia voltak. Az angol nyelvterületen csak kerületi verseny létezik, de a 2006/2007-es tanévben innen is szép eredményekkel tértek haza diákjaink, a negyedikesek harmadik, a hatodikosok első, a nyolcadikosok második helyezést értek el, Riegel Márk és Jurák Noémi pedig a harmadik helyezettnek kijáró oklevelet kapták. Felkészítő tanáraik Bálint Hajnalka, Dax Ágnes és Nádiné Obert Anikó voltak. Az idegen nyelv heti óraszámai az alábbiak szerint alakulnak iskolánkban: Évfolyam Óraszám

1. 2

2. 2

3. 2

4. 3

5. 4

6. 4

7. 4

8. 4

TESTNEVELÉS Az iskolát országszerte ismertté tette az itt folyó sporttagozatos testnevelés tanítás. A Németi László vezette testnevelés munkaközösség látványos eredményeket ért el az elmúlt 10 évben! Több diákolimpiai 1. helyezés, országos versenyeken nyert díjak mellett joggal vagyunk büszkék, hogy Báthori Noémi az atlétikai válogatott tagja is a mi iskolánkban kezdett sportolni! Ezek a szép eredmények a felszínt mutatják. Az iskolában reggeltől estig szaktanárok vezetésével folyik a munka, már első osztálytól a 600 m2-es, és lelátóval kibővített sportcsarnokban. A választható sporttagozat heti óraszáma négy, illetve ehhez kapcsolódik még a heti négy sportköri óra. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtanuljon úszni. Az iskolában folyó magas színvonalú szakmai munkát több kitüntetéssel is elismerték. Németi László kollégánkat az ország legjobb 100 testnevelő tanára között díjazták. Ha egy mondatban kellene összefoglalni a lényeget, akkor ez így hangzana: egy iskola, ahol nemcsak beszélnek a testnevelésről, hanem magas szinten művelik is. A testnevelés heti óraszámai az alábbiak szerint alakulnak iskolánkban: Évfolyam Tanítási óra Sportkör

1. 3 1

2. 3 1

3. 4 1

4. 4 1

5. 3,5 1

6. 3,5 1

7. 3,5 1

8. 3,5 1

A TESTNEVELÉSI MUNKAKÖZÖSSÉG 25 ÉVE 1982 szeptemberében 3 kollégával indítottuk el a testnevelési munkaközösséget. Barna István, Bozi Tamás és Németi László alkotta az első munkaközösséget. Mindkét fiatal kollega addigi múltja és eredményei feltételezték azt, hogy testnevelés tagozatos iskolaként induló intézményünk mind a testnevelés oktatásában és tanításában mind a diáksportban hamarosan a kerület legjobb iskoláinak lesz méltó ellenfele. Iskolánk első igazgatónője minden segítséget és támogatást megadott az indulásnál, a testnevelés és sport kiemelkedő szerepet és prioritást kapott az oktatás és a nevelés területén. A különböző intézményekből érkező sok tehetséges tanuló is biztosíték volt arra, hogy rövid időn belül országos szinten is sikeres eredményeket fogunk elérni. Már az első tanév tavaszán országos szintű versenyen tettük le az iskola névjegyét. Az általános iskolák között a velencei - tavi futó fesztiválon robbantunk a köztudatba, és első helyünkkel az előzetes várakozásunkat is felülmúltuk. Ugyanennek az évnek a tavaszi versenyein már több csapattal kijutottunk az atlétikai úttörő olimpia országos döntőjébe, ahol a fiúk negyedik helyezése egy bírói hiba miatt még jobb is lehetett volna. A következő tanév maga volt a csoda hiszen fantasztikusan tehetséges tanítványainknak köszönhetően Zánkán három országos úttörő olimpiai bajnokságot nyertünk. A kosárlabdázó fiúk hihetetlen sorozatot produkáltak és az egész bajnokságot veretlenül nyerték meg imponáló kosárkülönbséggel. A lányok két bajnoki címükkel egyéni és összetett csapatelsőségükkel pedig az elkövetkező korosztályoknak is alaposan feladták a leckét.

Sajnos a fantasztikus menetelés, amelyben a Guszev iskola már az egyik legeredményesebb iskolává vált Csepelen, megtört, mivel Bozi Tamás elhagyta iskolánkat amivel egy jól működő munkaközösség, és annak kiváló és jól működő szisztémája borult fel egy pillanat alatt. (Sajnos a kolléga a bajt tetézve 20 – 25 jó képességű diákot is elcsábított pont a Széchenyi iskolába.) Jó néhány év kellett ahhoz, hogy ezt a törést kiheverjük, a jól működő szisztémát sajnos már nem sikerült újra éleszteni. Ettől az időszaktól kezdve nagyon sok testnevelő kollégával próbálkoztunk, de sem szakmailag, sem emberileg nem találtuk meg a megfelelőt, aki pótolni tudta volna Bozi kollegát. A folyamatos és kitartó szakmai munka hatására újabb sikersportágak születtek, grundbirkózásban több országos bajnokságot szereztünk, míg kéttusában, duatlon és triatlon sportágban sok tanítványunk vitte győzelmével iskolánk jó hírét az ország minden zugába, Neuvirt Tamás, Miskolczi Csilla, Balogh Zsolt, Tringer Vince, Mészáros Fanni, Képes Gergő. A rendszerváltással egy időben felbomlott a Csepelen is jól működő sportiskolai rendszer, amely sajnos az iskolánkban működő testnevelés tagozatos rendszert is érinthette volna. Az iskola új vezetője azonban teljes mellszélességgel támogatta és állt ki a szakmai és pedagógiai szempontból is nemes ügyért. Ebben az új időszakban harmadik osztálytól emelt óraszámmal és külön csoportban dolgozhatunk a tehetséges diákokkal, de már első osztálytól az ügyesebbeket is egy csoportban gyűjtjük össze. Jó pár éve viszonylag jó összetételű munkaközösség alakult ki, akikkel jól kiegészítjük egymást. Szakmai és pedagógiai elképzeléseink hasonlóak, egységes követelményrendszer szerint dolgozunk és munkánkhoz, törekvéseinkhez az iskola vezetőjétől minden segítséget megkapunk. A rendszerváltás után az új diákolimpiai rendszerben is folytatódtak a sikeres szereplések. A legértékesebb és a legfelejthetetlenebb győzelmet a jubileumát ünneplő grundbirkózó sportág veszprémi döntőjében arattuk. Atlétikában végre sok-sok fiú ezüstérem után Somodi Bence vezetésével Ügyességi CSB távolugrásban lettünk országos bajnokok, míg a „ kis” Bese Barnabás a II. kcs-ban lett összetett bajnok. Ebben az időszakban is voltak kiemelkedő tehetségű diákjaink: Király Patricia, Császár Gergő, Kuti Balázs akik diáktársaiknak is példaképül szolgálhatnak. Külön szeretném megemlíteni Barta Krisztinát, aki nem egy hagyományos iskolai sportágban jeleskedett, hanem műkorcsolyában lett országos bajnok, idén pedig már magyar válogatottként Európa bajnokságon képviselte hazánkat. Kezdetektől fogva immár 25 éve kiváló sporteredményeink zálogaként működik a téli Szlovák Sporttábor, ahol diákjaink kiváló környezetben készülhettek fel a versenyekre, illetve egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak. A Jó tanuló, jó sportoló cím bevezetésével, nemcsak a kiváló sporteredményeket, hanem a kiváló tanulmányi eredményt is elismerjük példaként állítva a tanulóifjúság elé, örök emlékül az utókor számára egy márványtáblán megörökítve.

Bp. 2008. 03.08.

Németi László munkaközösség -vezető

A reál munkaközösség Iskolánkban a matematika természetismeret, biológia, fizika, kémia és földrajz tanítása a legfontosabb oktatási terület egyike, s mint ilyenre még fokozottabban érvényesek az ÉKP - s pedagógiai és szakmódszertani alapelvek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a program által a pedagógusoktól megkövetelt és az átlagosnál sokkal erőteljesebb differenciálás már az első osztályban megkezdődik. A tanító néni rövid néhány hét alatt, felméri a gyerekek képességeit, és ezek alapján csoportokban dolgoztatja őket, megadva a lehetőséget a gyorsabban haladóknak, a törzsanyagon kívül többletismeret elsajátítására, illetve a lassabban haladóknak ill. a lemaradóknak, vagy hosszabb időre lebetegedetteknek a felzárkózás Mindenki a neki megfelelő szintű és típusú feladatok megoldásával dolgozza fel a tananyagot. Ezzel sok kudarctól kíméljük meg a tanulókat, illetve sokkal több sikerélményhez jutnak. Ez ösztönzést jelenthet a tantárgy tanulásában. A fentebb leírt elv és módszer vonul végig tulajdonképpen a nyolc év során kiegészülve a tanórán kívüli korrepetálásokkal, illetve a középiskolába készülőknek előkészítő foglalkozásaival. Tanulóink tudásszintjének felmérése érdekében a 4. évfolyam végén írásbeli a 6. és 8. évfolyam végén szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenniük. Év végi jegyüket az évközi munka és a vizsgajegy együttesen alakítja ki.

Drozdik Lászlóné ( reál munkaközösség-vezető) visszaemlékezése az elmúlt évekre: Ehhez a munkaközösséghez azok a tantárgyak tartoznak, amelyek a tanulókat sok érdekességgel is megismerteti az őket körülvevő világból: biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika, technika és természetismeret. Minden tantárgy oktatásához a személyi és tárgyi feltételek adottak. Szakképzett tanárok tanítják kezdetek óta ezeket az érdekes, de nehéz tantárgyakat. Ezek közül kiemelten kezeljük a matematika oktatását mind a nyolc évfolyamon. Fontosságára egy Platón (ie. 427-347) idézettel szeretnék utalni! ”Hát azt megfigyelted-e már, hogy akiknek tehetségük van a számtanhoz, azok úgyszólván minden tantárgyban igen éles eszűek; … és akik ebben edzik szellemüket,… annyit bizonyára elérnek, hogy élesebb lesz a felfogásuk, mint azelőtt volt.” A tanítási órákon differenciáltan foglalkozunk a gyerekekkel. A lassabban haladók kevesebb, szintjüknek megfelelő feladatot, és több egyéni segítséget kapnak. Az ügyesebb, gyorsabban haladó tanulók összetettebb, fejlődésüket segítő feladatokkal dolgoznak. Természetesen a tehetséges tanulók is egyéni segítséget élveznek, hogy eredményesen szerepelhessenek a különböző szintű versenyeken, középiskolai felvételiken. Tanórán kívül, délutáni korrepetálásokkal, középiskolai előkészítőkkel, segítettük és segítjük tanulóink tudását megalapozni, a gyengébbeket felzárkózni, a tehetségeseket pedig szárnyalni. Minden évben részt veszünk a kerületi matematika versenyeken, 2-8. évfolyamig. Amióta a MATEGYE Alapítvány elindította a Zrínyi Ilona Matematikai Versenyt, azóta 3-8. évfolyamon részt veszünk a versenyen, nem is elhanyagolható eredményekkel. Összefoglalóm végén részletezem az eredményeket. Tanulóink tudásszintjének mérése érdekében 4. év végén írásbeli, 6. és 8. év végén pedig írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A szóbeli vizsgára előre megadott tételek kidolgozásával segítjük a tananyag rendszerezését és a sikeres felkészülést. Évek során kisebb-nagyobb átalakításokkal eljutottunk oda, hogy minden tantárgyunkat megfelelő szintű szaktanteremben taníthatjuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy további eszközökre, fejlesztésekre ne lenne szüksége a munkaközösségnek a még eredményesebb munkához… A biológia-földrajz és a kémia-fizika szaktanteremben számítógép, TV, videó- és DVDlejátszó is segíti színesebbé tenni a tanítási órákat. A másik kiemelt tantárgyunk az informatika, negyedik osztálytól tanítjuk. Célunk, hogy mindenki elsajátítsa a számítógép-használat ma már nélkülözhetetlen elemeit, s felismerje ezek előnyeit, hátrányaival egyetemben. Gyerekeink tanulmányaik során magabiztossá válnak a rajzolóprogramok, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az Internet használatában, hogy későbbi életükben mind otthon, mind a munkahelyükön profitálhassanak a nálunk megszerzett tudásból. Ehhez 15 db számítógéppel praktikusan berendezett szaktanterem áll rendelkezésükre.

A reál tantárgyak heti óraszámai az alábbiak szerint alakulnak iskolánkban: Évfolyam Matematika Természetismeret Biológia Egészségtan Földrajz Fizika Kémia

1. 4 1 -

2. 4 1 -

3. 4 1 -

4. 4 1 -

5. 4 2 -

6. 4 2 -

7. 4 1 1,5 1,5 1,5

8. 4 1 1 1,5 1,5 1,5

Ezek után nézzük azoknak a névsorát, akik a kerületben, Budapesten, vagy országos szinten képviselték iskolánkat az elmúlt 25 évben: Tanév

Tanuló neve

Verseny típusa

Felkészítő tanár

1989-1990

Magasházy Brigitta

kémia ker.-i I. hely Bp.-i helyezett

Horváth Béláné

számítástechnika Bp.-i I. hely

Haraszti József

1991-1992 1992-1993

Koslik Attila Pataki Zoltán

kémia ker.-i III. hely Horváth Béláné

1994-1995

Pataki Gergő

Zrínyi mat. Bp-i II. hely országos részvétel Horváth Béláné

1996-1997

Pabar Gábor

fizika kerületi II. hely Bp-i III. hely országos IV. hely Drozdik Lászlóné kémia ker.-i IV. hely Horváth Béláné

1999-2000

Dinnyés Attila Kovács Károly

földrajz ker.-i III. hely földrajz ker.-i II. hely Tényi Sarolta fizika ker.-i III. hely Drozdik Lászlóné kémia ker.-i II. hely Bp-i részvétel Horváth Béláné

Csapatban: Czifra Dávid Halászi Vilmos Kovács Károly

2000-2001

Ármai Balázs Gazdag Ádám

2001-2002

Csapatban:

technika ker.-i I. hely Bp.-i I. hely országos II. hely Kele János matem. ker.-i IV. hely Horváth Béláné fizika ker.-i IV. hely Drozdik Lászlóné kémia ker-i IV. hely Horváth Béláné

Dániel András Gyurcsik Gergő Németh László

2002-2003

Horváth Attila Csapatban: Bánffy Dávid Horváth Attila Walach Péter

2003-2004

Csapatban: I. csapat: Ármai Balázs Bársony Norbert Kiss Richárd II. csapat: Baranyai Mónika Fricska Mónika Hajdú Olívia

technika ker.-i I. hely Bp.-i I. hely országos III. hely Kele János földrajz ker.-i I. hely országos részvétel

Kósi Gabriella

technika ker.-i I. hely Bp.-i nem volt Kele János

technika ker.i I. hely Bp.-i III. hely

Kele János

technika ker.-i II. hely Kele János

2004-2005

Martinov Ákos

Zrínyi mat. Bp.-i II. hely országos részvétel Stebahne Dóra

2005-2006

Leipold Péter

Zrínyi mat. Bp.-i III. hely országos részvétel Bátaszéki mat. verseny I., II. forduló Popity Istvánné

Báder Richárd Szabó Dániel

technika egyéniben ker.-i I-VIII. hely

Kele János

2007-2008-as jubileumi évünkben versenysorozatot hirdettünk: négy fordulós matematika versenyt 5-8. évfolyamon. 5. évfolyam

Martinov Ákos

(Katrinecz Krisztina)

6. évfolyam

Musa Benedek

(Tóthné Villányi Anna)

7. évfolyam

Dudás Mandula

(Tóthné Villányi Anna)

8. évfolyam

Mihály Gergő

(Tóthné Villányi Anna)

Ők képviselhetik iskolánkat a kerületi versenyen.

Eredményeink részletezése után egy Janus Pannonius idézettel szeretném befejezni beszámolómat: „Értékes dolgok nem támadnak soha könnyen, Nem születik nagyság, csak kínzó áldozatokból, Roppant fáradozás kell a tudáshoz, De tenger küzdelmed sose bánd!”

Az iskola életritmusa Az iskola reggel hat órától délután öt óráig tart nyitva. A pedagógiai program egész napos nevelés (ezt szokták iskolaotthonos rendszernek is hívni) keretében valósítható meg, ami azt jelenti, hogy a tanítási órák és szabadidős tevékenységek délután 16 óráig váltják egymást. Délelőtt tartjuk az anyanyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv, valamint a természetismeret órákat, a többi tantárgyat a fennmaradó időben úgy osztjuk el, hogy kényelmesen lehessen ebédelni, ill. délután el lehessen végezni a házi feladatot is. Az előtte és utána fennmaradó órákban napközis ügyeletet biztosítunk azoknak a tanulóknak, akikért szüleik később jönnek, vagy kora reggel már beadják őket. Egy alsós órarend a következőképpen alakul: Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

0.

800 – 830

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

1.

840 – 925

NYIK

NYIK

NYIK

NYIK

NYIK

2.

935 –1020

NYIK

NYIK

NYIK

NYIK

Matematika

3.

1030 – 1115

Matematika

Matematika

4.

1125 –1210 Angol, német Természetismeret

Testnevelés

Testnevelés

Ének

5.

1225 – 1310

Ebédeltetés

Ebédeltetés

Ebédeltetés

Ebédeltetés

Ebédeltetés

6.

1325 – 1410

Néptánc Bábozás

Furulya Szabadidő

Furulya Szabadidő

Néptánc – Bábozás

Vizuális kultúra

7.

1 1420 –1505

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

8.

1515-1600

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

Szabadidő

Angol, német Matematika

Testnevelés

Egy felsős órarend a következőképpen alakul: Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

0.

800 – 830

osztályfőnöki

osztályfőnöki

osztályfőnöki

osztályfőnöki

osztályfőnöki

1.

840 – 925

NYIK

NYIK

NYIK

NYIK

Matematika

2.

935 –1020

Matematika

Matematika

Történelem

Matematika

Történelem

3.

1030 – 1115

Angol, német

Angol, német

Angol, német

Angol, német

Testnevelés

4.

1125 –1210

Technika Informatika

Kémia Természetismeret

Testnevelés

Testnevelés

Ének

5.

1225 – 1310

Technika Informatika

Földrajz

Testnevelés

Vizuális kultúra

Biológia Természetismeret

6.

1325 – 1410

Földrajz Ebéd

Biológia Ebéd

Kémia Ebéd

Fizika Ebéd

Fizika Ebéd

7.

1 1420 –1505

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

8.

1515-1600

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Napközi Tanulószoba

Értékelési rendszer Az értékelési rendszer a teljesítmény a viselkedéskultúra fejlesztését illetve korrigálását szolgálja. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekekben minél előbb kialakuljon a sikeres munka kapcsán érzett öröm. Hogy ne piros pontokért és egyéb figurákért tanuljanak. A gyerekek csak a hagyományos tantárgyakból kapnak osztályzatot, a többi tevékenységről szöveges értékelést kapnak. A program 3 évig nem ismeri a buktatást, osztályismétlést. Az értékelési rendszer bár eltér a hagyományostól, de azzal átjárható módon van alakítva. A program teljesíthetőségét, folyamatos korrekcióját tantárgyi tudásszint-mérések ellenőrzik, segítik. A szülőkkel való kapcsolattartás A személyes kapcsolattartás a program fontos része. Az iskola nyitott, az órák látogathatók. Havonta szervezetten is találkozunk valamennyi szülővel. Az osztályok 1-1 szülővel képviseltetik magukat a Szülői Tanácsban, mely az iskolát érintő kérdésekben nyilvánít véleményt, és segíti az információk kétirányú áramlását.

Képességfejlesztő tantárgyak Évfolyam Ének Furulya Bábozás Vizuális kultúra Barkácsolás

1. 1 1 1 1 1

2. 1 1 1 1 1

3. 1 1 1 1 1

4. 1

5. 1

6. 1

7. 1

8. 1

1 1

1,5 1

1 1

1 1

1 1

INFORMATIKA

A cím ma már mindenki számára fontossá vált. Akik ismerik, azonosítják a számítástechnikával. Pedig az informatika több ennél. Ha csak arra gondolunk, hogy minden élőlény nagyon sok információt hordoz magában a megszületése pillanatától kezdve (sőt már előbb is), melyeket a szüleitől örökölt. Ha visszatekintünk a történelmi múltba és megvizsgáljuk, hogy az emberek a különböző körökben hogyan próbálták az ismereteiket tárolni és felhasználni, akkor fog csak kiderülni, hogy a számítástechnika csak egy részterülete az informatikának. Ötödik osztálytól tanítjuk az informatikát. Ezeken az órákon szó esik élőlényeken belüli és kívüli információ-áramlásról és a különböző korok ismerethordozóiról. Végül a jelenkor ilyen jellegű eszközeiről tanulnak a gyerekek, természetesen közöttük legfőképp a számítógépekről. Egy általános iskola feladata nem a szakképzés, így mi sem számítógépes operátorokat szeretnénk képezni. Célunk, hogy mindenki kössön barátságot a számítógéppel, tudja, hogy melyek az előnyei, hátrányai. Ismerkedjen meg a szövegszerkesztés, táblázatkezelés alapjaival, egy kicsit az Internettel Bátran használja majd otthon, vagy munkahelyén egyaránt. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei adottak iskolánkban. Célszerűen és esztétikusan kialakított számítógépes szaktanteremben tartjuk az órákat. A számítógépparkunk 15 db PENTIUM 4 számítógépből áll, melyet hálózattal összekapcsolva használhatnak a gyerekek (Internet)

Az informatika tantárgy óraszámai iskolánkban Évfolyam Óraszám

1.

2.

3.

4. 1

5. 1

6. 1

7. 1

8. 1

Az iskola pedagógiai elvei

1. Humanizmus és optimizmus Pedagógiai alapelvünk a humanizmus, az optimizmus, és a partnerközpontúság: a gyermek tisztelete és megbecsülése, az egyenlősége és a kölcsönös együttműködés elve. Magunkénak valljuk azt a tételt, hogy minden egészséges növendék idővel teles értékű emberré nevelhető. 2. Egyénre szabott tanulásirányítás A tevékenység-centrikus oktatás olyan tanulásszervezést igényel, amely a tanulóegyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság, öntevékenység kialakítására az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kialakítására. 3. Kreativitás A tevékenység-centrikus oktatás középpontjában a kreativitás fejlesztése áll, elutasítja a hagyományos iskola memorizálható, reprodukáltató jellegét. 4. Gyermekközpontúság és teljesítmény Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyermek számára sokfajta tevékenységet, tanulási-fejlődési lehetőséget kell biztosítani. El akarjuk kerülni a gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól való menekülést eredményez. A gyermekek csoportokban tanulnak. Az egyes csoportokba aszerint kerülnek, hogy melyik tevékenységet milyen gyorsan képesek tanulni, milyen nehézségű feladatokat tudnak megoldani. A pedagógusok a lassabban haladókkal

többet foglalkoznak. A csoportba sorolás nem egész évre szól. Ha egy gyermek évközben gyorsabban fejlődik, átkerül egy gyorsabban haladó csoportba. Ha betegség miatt sokat hiányzott, egy időre a lassabban haladó csoportban kerül. Nem kell kétségbe esni, ha gyermek lassúbb tempóban halad, hiszen minden gyermek jól fejleszthető! A lassúbb fejlődés néhány hónap alatt felgyorsulhat. 5. Önmagáért, másokért való felelősség Célunk, hogy tanulóink hozzászokjanak az önálló és szabad véleményalkotáshoz, kritikai szellemhez, felelősnek érezzék magukat mind önmaguk, mind szűkebb és tágabb környezetük fejlődéséért. Az iskola céljai, filozófiája A képességfejlesztő iskola középpontjában a tevékenység-centrikus oktatás áll: olyan szükségkielégítő tevékenységek szervezése az egész napos oktatásban, amely leköti a gyerekeket, komfortélményt biztosít nekik , fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Célul tűzi ki a tehetségek felismerését és fejlesztését, valamint a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítését. Továbbá a gyermekekben olyan magatartási, viselkedési formák kialakítását, amelyekkel az élet minden területén találkozhatnak, s amelyek segítségével eligazodnak az élet különböző területein. Nyitott iskola, így tudomásul veszi, hogy a tanulók nemcsak az iskolában tanulnak, partnerként kezeli a családot, a gyereket, a szülőt és a társadalmi környezetet. A pedagógusoktól elvárja a kreatív munkát, a program alkotó alkalmazását, amely segítségével minden tanulót lehetősége csúcsára kell juttatni. Elvárja továbbá a szakmai önismeretet, empátiát, toleranciát: kizárja a türelmetlenséget, az agressziót, a nevelhetetlenséget és a tanulók fejlődési lehetőségének kétségbevonását.