AZ ISKOLA FELADATA AZ SZMSZ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA. AZ INTÉZMÉNY

Eötvös Loránd Általános Iskola - Budapest XVIII.

Szervezeti és Működési Szabályzat, 2009.

TARTALOMJEGYZÉK AZ ISKOLA FELADATA ........................................................................................ 3. 1. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAI, AZ INTÉZMÉNY NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI ................. 3. 1.1. AZ SZMSZ CÉLJA ....................................................................................................... 3. 1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ...................................... 3. 1.3. AZ SZMSZ HATÁLYA ................................................................................................. 4. 1.4. AZ ISKOLA SZABÁLYZATAI, DOKUMENTUMAI ............................................................ 4. 1.5. AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI ................................................................... 7.

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA ........................... 8. 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI ............................................................................. 8. 2.2. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ........................................................................................ 9. 2.3. A GAZDÁLKODÁS MÓDJA ............................................................................................. 9. 2.4. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI .............................................................................. 10.

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................. 12. 3.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI, AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA, A TÖRZSKAR ....... 12. 3.2. NYITVA TARTÁSI REND ............................................................................................... 14. 3.3. ÜGYELETI ÉS TANÍTÁSI REND .................................................................................... 14. 3.4. A LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI RENDJE ...................................................................... 15.

4. A VEZETŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................... 17. 4.1. A VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ........ 17. 4.2. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................ 17. 4.2.1. BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER ...................................................................... 17. 4.2.2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ........................................................................ 18. 4.2.3. AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐK ............................................................................... 18. 4.2.4. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI, FORMÁI, MÓDSZEREI ......................................... 18. 4.3. A MAGASABB VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .......................................... 19. 4.4. A HELYETTESÍTÉS RENDJE ........................................................................................ 21.

5. A PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (NEVELŐTESTÜLET, SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) ........................................................................................ 22. 5.1. A NEVELŐTESTÜLET .................................................................................................. 22. 5.2. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAI, JOGKÖREI, AZOK ÁTRUHÁZÁSA .......................... 22. 5.3. A KÖZALKALMAZOTTI MINŐSÍTÉS ELJÁRÁSRENDJE ................................................ 22. 5.4. A SZAKMAI MUNKA- ÉS EGYÉB KÖZÖSSÉGEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÜK ....................... 24.

6. SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓKKAL KAPCSOLATBAN .................................................................................................. 28. 7. KAPCSOLATTARTÁSOK ........................................................................................ 29. 7.1. AZ IGAZGATÓSÁG/TÖRZSKAR ÉS A NEVELŐTESTÜLET ............................................. 29. 7.2. A PEDAGÓGUSOK NEVELŐK ÉS A TANULÓK ............................................................... 29. 7.3. A PEDAGÓGUSOK NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK ................................................................. 30. 7.4. KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLASZÉKKEL, ILLETVE SZÜLŐI KÖZÖSSÉGGEL ............ 30. 7.5. AZ ISKOLA KAPCSOLATA AZ ÓVODÁVAL, KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYEKKEL .............. 31. 7.6. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ........................................................................ 32.

1



8. A SZÜLŐI SZERVEZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .......................................... 32. 9. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE AZ INTÉZMÉNYBEN ................................ 33. 10. EGYÉB, AZ INTÉZMÉNY ÉLETÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................... 34. 10.1. A TANÍTÁSI IDŐN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ............................................. 34. 10.2. MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI .......................................................................... 35. 10.3. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................. 36. 10.4. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ....................... 37. 10.4.1. ISKOLAORVOS, ISKOLAI VÉDŐNŐ ................................................................... 37. 10.4.2. FOGLALKOZÁS–EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK ............................................ 37. 10.5. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ..................................................................... 37. 10.6. BOMBARIADÓVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK RENDJE .................................... 39. 10.7. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR HÁZIRENDJE ..................................................................... 39. 10.8. TÉRÍTÉSI DÍJAK ....................................................................................................... 40. 10.9. REKLÁMTEVÉKENYSÉG ........................................................................................... 40.

11. MELLÉKLETEK ................................................................................................... 41.

2



AZ ISKOLA FELADATA Az Eötvös Loránd Általános Iskola feladata az alapító okiratban meghatározott nevelésioktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően.

1. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAI, AZ INTÉZMÉNY NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI

1.1. Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.2. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok -

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás rendjéről 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés ás a polgári védelem ágazati feladatairól 3



1.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre (szülők, az intézmény szolgáltatásait igénybevevők, stb.) a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. A diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ-t véleményezte a közalkalmazotti tanács. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb öt évenként felül kell vizsgálni.

1.4. Az iskola szabályzatai, dokumentumai Dokumentum Alapító okirat

SZMSZ

Házirend

Nevelési/pedagógiai program (Helyi tanterv, egészségnevelé si és környezeti nevelési program) Minőségirányítási program

Kötelező Egyeztetési kötelezettség Jóváhagyó (megjegyzés) felülvizsgálat Közoktatási törvény Jogszabályi előírás fenntartó Bejelentési kötelezettség 1992. évi XXXVIII. szerint, illetve (törzskönyvi nyilvántartást törvény az módosítási vezető szervnél, illetve, államháztartásról 88.§ kezdeményezés jegyzőnél, főjegyzőnél) 217/1998. Korm. alapján rendelet SZMSZ-ben Jogszabályi előírás NevelőÓvodaszék, iskolaszék, részletezve szerint, illetve testület > kollégiumi szék, módosítási Fenntartó diákönkormányzat a kezdeményezés 11/1994. rendelet 5.§-ban alapján meghatározott kérdésekben (nyilvánosságra Jegyzőkönyvek! kell hozni) Közoktatási törvény Jogszabályi előírás NevelőÓvodaszék, iskolaszék, 40.§ (7.8.9.), szerint, illetve testület > kollégiumi szék, 102.§, 103.§ módosítási kezde- Fenntartó diákönkormányzat a 11/1994. MKM ményezés alapján 11/1994. rendelet 6.§-ban rendelet (nyilvánosságra meghatározott kérdésekben kell hozni) Jegyzőkönyvek! Közoktatási törvény Érvényesség lejár- NevelőKötelező az iskolaszék (Kt. 44-51.§, 102.§, 103.§ takor, illetve jog- testület > 61.§) véleményét szabályi előírás Fenntartó beszerezni. szerint, vagy mó- (szakértői Jegyzőkönyvek! dosítási kezdemé- vélemény nyezés alapján kell) (nyilvánosságra kell hozni) Közoktatási törvény Jogszabályi előírás Alkalma- Kötelező az iskolaszék 40.§, 102.§, 103.§, szerint, illetve zotti véleményét beszerezni 3/2002. (II.15.)OM módosítási közösség > Jegyzőkönyvek! (évente rendelet a közoktatás kezdeményezés Fenntartó értékelést kell készíteni, Előíró jogszabály

4


minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Továbbképzési 277/1997. Korm. program rendelet

alapján (nyilvánosságra kell hozni) 5 évente (2008)

Beiskolázási terv

277/1997. Korm. rendelet

Évente, március 15-ig

Az intézmény éves munkaterve

11/1994.MKM Évente rendelet 2.§ (+fenntartói előírások)

Munkatervi beszámoló

fenntartó

Évente

Kinevezések, átsorolások Munkaköri leírások

Kt. 15, 16, 17.§ Kjt. 21.§ Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Jogszabályi előírások szerint Feladatváltozás esetén

Közalkalmazotti szabályzat

Adatkezelési szabályzat

Közoktatási törvény

Munkavédelmi 1993. évi XCIII. szabályzat törvény a munkavédelemről 72.§ 44/2007. OKM rendelet Tűzvédelmi 1996. évi XXXI. szabályzat törvény a tűz elleni védekezésről 19.§ 44/2007. OKM rendelet Számítástech- 1992. évi LXIII. nikai és törvény 10. § a szoftver személyi adatok védelmi védelméről és a szabályzat közérdekű adatok Tanügyi 11/1994 (VI. 8.) nyilvántartások MKM rendelet 4. m. Esélyegyenlő- 2003. évi CXXV.

Feltételek változása esetén

Feltételek változása esetén (tűzriadó) Feltételek változása esetén


megküldeni a fenntartónak) Nevelőtestület

Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése kötelező Intézmény- Közalkalmazotti tanács vezető véleményének beszerzése kötelező. NevelőIskolaszék, szülői közösség, testület DÖK, gyakorlati képzés Kt. 57.§ (d) szervezőjének véleménye. Jegyzőkönyvek! NevelőJegyzőkönyv az testület elfogadásról. (Kt.57.§(d) > fenntartó Intézményvezető Intézmény- Átvételét a közalkalmazott vezető nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet. Közalkalmazotti tanács vezetője, intézményvezető Intézmény- Ha nincs iratkezelési vezető szabályzat. Egyeztetési kötelezettség: Iskolaszék, (szülői közösség), DÖK Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal, tanulókkal kötelező. Az oktatásról jegyzőkönyv kell. Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkábaálláskor) Az oktatásról jegyzőkönyv kell. Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.

Intézményvezető Intézmény- Az ötven főnél többet 5


ségi terv

DÖK SZMSZ

törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Közoktatási törvény 63.§

Iskolaszék Közoktatási törvény SZMSZ 60.§, 61.§ (Kollégiumi szék) Eszközjegyzék 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 54.§, 7. számú melléklet Dohányzási 1999. évi XLII. tv. a „szabályzat” nemdohányzók (munkáltatói védelméről 4.§ intézkedés) FEUVE 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás rendjéről (45/A. §) Iratkezelési, 11/1994 (VI. 8.) elektronikus MKM rendelet 4. m. ügyintézési 217/1998. (XII. 30.) szabályzat Korm. rendelet 145.§ 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet Belső 217/1998.(XII.30.) ellenőrzési Kormány rendelet szabályzat 145.§, 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet Pénzkezelési 2000. évi C törvény a szabályzat számvitelről, 14. § Leltározási szabályzat

2000. évi C törvény a számvitelről, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

Selejtezési szabályzat

2000. évi C tv. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet


vezető

foglalkoztató költségvetési szerveknek kötelező

Tanulókö- nevelőtestület zösség > Nevelőtestület Jogszabályi előírás iskolaszék szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Intézményvezető, fenntartó Vagy SZMSZ-ben, Intézmény- Megismerését aláírással kell házirendben vezető igazolni. Jogszabály módosítás szerint. A tartalmát érintő szervezeti változáskor Feltételek változása esetén

Intézményvezető Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.

Intézmény- Pénzügyi ellenőrzést az vezető, önkormányzat végez fenntartó > jegyző, Ötv. alapján (1990. évi LXV. tv.) Intézményvezető, gazdasági vezető Jogszabály módo- Intézménysítás esetén a havezető, tálybalépéstől szá- gazdasági mított 90 napon vezető belül módosítani kell Jogszabály módo- Intézménysítás esetén a havezető, tálybalépéstől szá- gazdasági mított 90 napon vezető belül módosítani kell

Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani

6



1.5. Az iskola nyilvános dokumentumai Pedagógiai Program, Minőségfejlesztési Program, SzMSz Az iskola pedagógiai programjáról, minőségfejlesztési programjáról és szervezetiműködési szabályzatáról az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást a fogadóórájukban vagy az előre egyeztetett időpontban. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitva tartási ideje alatt helyben olvashatók, valamint megtalálhatók az iskola honlapján. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. A házirend legfontosabb –és változott- pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A házirend megtalálható az iskola aulájában és az intézményi honlapon. Környezet-és egészségnevelési program A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható, valamint megtalálható az iskola honlapján. Megvalósításának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza. Az ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és a folyosókon kerül kifüggesztésre. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán, kivonata ellenőrzőben elhelyezhető formátumban az első tanítási napon kiadásra kerül. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre.

7



2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA 2.1. Az intézmény jellemző adatai A költségvetési szerv neve: Eötvös Loránd Általános Iskola OM azonosító: 035129 törzsszám: 682280 adószám: 16927698-2-43 székhely: 1184 Budapest, Lakatos u. 30. telefon: 295-14-35 telefon/fax: 295-21-28 e-mail: [email protected] web: www.eotvosbp18.hu alapító neve: Budapest, XVIII. kerületi Tanács VB alapító címe: 1181 Budapest, Városház u. 16. alapítás éve: 1965. Az alapítói jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete Az irányító és fenntartó szerv címe: 1184 Budapest, Üllői út 400. típus: általános iskola az igazgató kinevezési rendje: Az iskola egyszemélyes felelős vezetőjét a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete választja ki és bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. Tekintettel arra, hogy az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, ezért a munkáltatói jogokat Budapest, XVIII. kerület Önkormányzat polgármestere gyakorolja felette. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. az intézmény beiskolázási területe, működési köre: Az általános iskola a körzeti iskolai feladatokat a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzet tekintetében látja el. Az általános iskola a beszédfogyatékos tanulókra vonatkozó tevékenységét a Budapest, XVIII. kerületi gyermekek tekintetében látja el. hosszú bélyegző:

körbélyegző:

Bélyegzőhasználatra jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár. (A bélyegző nyilvántartás szerint, saját sorszámú bélyegzőjükkel.) Esetenkénti bélyegzőhasználatra jogosultak az osztályfőnökök a bizonyítványok, ellenőrzők, naplók, anyakönyvek kitöltésénél. A könyvtáros a könyvek bevételezéséhez saját könyvtári pecséttel rendelkezik, amely egyébre nem használható. Más esetekben az igazgató jóváhagyásával történhet a bélyegző használata. Az iskola képviseletére jogosultak köre: a mindenkori kinevezett (megbízott) igazgató, távollétében a meghatározott helyettesítési rend szerint, illetve a vezető által írásban megbízott pedagógus, gazdasági ügyintéző. 8



2.2. Az intézmény jogállása Közoktatási intézményünk: önálló jogi személy Az intézmény fenntartója: Bp. XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Az intézmény évfolyamainak száma: 1-8. Felvehető maximális gyermeklétszám: 672 fő Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 24 Az iskola képviseletére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, az igazgató által írásban megbízott pedagógus Engedélyezett alkalmazotti létszám (2009/2010): pedagógus: 45,6 fő, nem pedagógus: 20,5 fő

2.3. A gazdálkodás módja A költségvetési szerv funkciója alapján Az iskola önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, éves költségvetéssel rendelkezik. Az iskola költségvetését a fenntartó állapítja meg. Meghatározott gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. A költségvetés felhasználása: A fenntartó önkormányzat által meghatározott keretek között az iskola önállóan gazdálkodik. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere: A törvényi szintű szabályozás szerint, az intézményi költségvetési tervben leírtak alapján, az igazgató utasítására. Kötelezettségvállalást csak az igazgató tehet. A kötelezettségvállalás írásban történik. A kötelezettségvállalás alapján beérkező számlák érvényesítésre, majd utalványozásra és ellenjegyzésre kerülnek. A kifizetésre jóváhagyott számla kiegyenlítése készpénzben, vagy átutalással történik a jogszabályokban előírtak szerint. A költségvetési előirányzatok teljesítéséről az iskola beszámol felügyeleti szervének. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: Unicredit Bank 10900028-00000005-32150006 Az intézmény ÁFA alany. A feladat ellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: a.) ingatlan: A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll a székhelyén lévő 11.136 m2 alapterületű ingatlan, a rajta található általános iskolai épülettel. b.) ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az iskola a rendelkezésre álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, amelyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (pl. megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó.

9



Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján jogi személy. Az iskola igazgatója a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat.

2.4. Az intézmény tevékenységei: Alapító okirat:

Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 579/1999. (V. 20.) számú, 48/1996. (I. 18.) számú, a 181/1996. (II. 29.) számú, az 1414/1999. (XII. 16.) számú, az 1124/2003. (XII. 18.) számú, a 318/2005. (IV. 28.) számú, a 737/2006. (V. 29.) számú, a 399/2007. (IV. 25.) számú, az 1183/2007. (XII. 20.) számú, a 695/2008. (IX. 04.) számú, a 340/2009. (IV. 23.) számú, az 560/2009. (V. 21.) számú, a 795/2009. (VI. 18.) számú és az 1123/2009. (IX. 17.) számú határozataival módosított 591/1994. (IV. 28.) számú határozata

Alapító okirat kelte: Budapest, 2009. szeptember 17. A költségvetési szerv tevékenvsége: (2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatok) Szakfeladat száma és megnevezése: 80120 Általános iskolai oktatás a.) alaptevékenysége: 80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-jétől. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó kismértékben hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését 2009. szeptember 1-jétől. b.) alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 munkahelyi vendéglátás Vállalkozói tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv alaptevékenvsége (szakfeladat száma és megnevezése): (2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatok) 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása 10



931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége: 562917 Munkahelyi étkeztetés Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-jétől. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó kismértékben hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését 2009. szeptember 1-jétől. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola alapfeladatát a törvény által meghatározott óraszámok alapján látja el.

11



3. AZ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 3.1. Az iskola szervezeti egységei, az iskola igazgatósága, a törzskar Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe. Közvetlen irányítása alá tartozik az általános igazgatóhelyettes és a másik igazgatóhelyettes, akik részt vesznek a pedagógiai munka koordinálásában, irányításában, ellenőrzésében. Szintén az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak: a rendszergazda, a könyvtáros, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a gazdasági dolgozók (ügyintéző, pénztáros), az iskolatitkár, valamint a technikai dolgozók (gondnok, portások, karbantartók, takarítók, konyhai dolgozók, kertész). Az iskolában folyó, szervezeti egységükhöz tartozó oktató-nevelő munkáról félévente írásban beszámolót készítenek a munkaközösség-vezetők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a könyvtáros, a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskolaszerkezetet grafikusan a mellékelt vázlatrajz mutatja be. Az iskola igazgatóságát a magasabb beosztású vezetők –az igazgató és helyetteseialkotják. Az iskola igazgatósága hetente egyeztetett időpontban megbeszélést tart az elvégzendő feladatokról és azok ütemezéséről. Az iskola szakmai jellegű vezető testülete a törzskar. A törzskar tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek valamennyi munkaközösség-vezető a közalkalmazotti tanács elnöke a témától függően részt vesz a törzskar munkájában: diákönkormányzatot segítő pedagógus a diákönkormányzat vezetője az iskolaszék elnöke a szülői szervezet elnöke érdekképviseleti szervek vezetői a gazdasági ügyintéző A törzskar munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. Üléseit évente 4 alkalommal, illetve szükség szerint tartja. A törzskar feladata a munkatervben meghatározott feladatok elemzése, értékelése, a vezetői döntések, határozatok előkészítése, meghozatala. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. A napirendek előkészítésében az igazgatóhelyettesek működnek közre. Előkészíti a testület elé kerülő javaslatokat, döntéseket.

12



Szerkezeti egységek (vázlatrajz) igazgató

alsó tagozatos igh. (általános igh.)

könyvtáros

dök

felső tagozatos igh.

gyv.felelős

I-II. évf. mk.

tanítók

reál mk.

tanárok

III-IV. évf. mk.

tanítók

humán mk.

tanárok

beszédfogy. mk.

tanítók

osztályf. mk. osztályfőnökök

napközis mk.

napközis ped.

iskolatitkár

karbantartók

technikai dolgozók

gondnok

takarítók

gazdasági ügyintéző

portások

konyhai alk.

13

Eötvös Loránd Általános Iskola, Budapest XVIII.


3.2. Nyitva tartási rend Iskolánk szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.30-16.00 óráig tart nyitva. A pedagógusok legkésőbb 17 óráig tartózkodhatnak az intézményben, ez utáni bent tartózkodásukat jelezniük kell a portán. A kisegítő dolgozók 20 óráig tartózkodhatnak az épületben. Tanfolyamok, egyéb szervezett foglalkozások 20 óráig tarthatók.

3.3. Ügyeleti és tanítási rend A szülők írásbeli kérésére a tanulóknak 6.30-7.30-ig, a napközis tanulóknak 16–17 óráig ügyeletet szervezünk. A tanítás állandó délelőtt, hetes órarend szerint történik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Óraközi szünetek rendje: kezdés 8 órakor, kicsengetés az óra 45. percében. Szüneti beosztás: 1. szünet 10 perc 2. szünet 15 perc - tízórai 3. szünet 20 perc - udvari szünet, rossz időben folyosói szünet 4. szünet 10 perc 5. szünet 10 perc Az iskola a tanítási szünetekben (tavaszi, őszi és téli tanítási szünetek valamint a tanítás nélküli munkanapok) amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a 10 főt ügyeletet szervez. Ekkor az ügyeleti rend szerint 6.30-17-ig tart nyitva. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje: A napközi munkarendje: tanulási idő – alsó tagozaton napi 1 óra - felső tagozaton napi 1,5 óra szabad levegőn való tartózkodás napi 1 óra ebédidő 25 perc (beosztás szerint), az uzsonna 15.30 órakor kulturális és egyéb foglalkozások hetente 1 óra csoportközi foglalkozások: hetente, pénteki nap du. értékelés a fennmaradó időben Szakkörök A képességek, tehetségek differenciált fejlesztésére az igények és jelentkezések alapján -10 fő felett- szervezhetők. A meghirdetett szakkörre a jelentkezés szeptember eleje, az indulás ideje: szeptember 15. Iskolai énekkar Önkéntes jelentkezés alapján szervezhető, de aki jelentkezett, köteles az énekkar munkájában részt venni. Szervezése és ellenőrzése osztályfőnöki feladat.

14



3.4. A létesítmény használati rendje Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, és mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épület lépcsőházának, folyosójának, mellékhelyiségeinek, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása, az iskola minden tanulójának és dolgozójának feladata. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozójának kell megtérítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A tagozatvezető igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus nyilvántartófüzetben vesz át az eszközök kezelőjétől a gazdasági ügyintézőtől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után, de legkésőbb a 6. óra után (kivéve, ahol ezután pl. zeneiskolai vagy egyéb foglalkozás van, ott a foglalkozás után) be kell zárni. Ennek felelőse az utolsó tanórát tartó pedagógus. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról (pc, írásvetítő, tv, videó, stb.), a nyílászárók bezárásáról. Az épület helyiségeinek kulcsát legkésőbb a foglalkozások befejezése után a portán le kell adni. Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. Tanuló az épületet tanulási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. A dohányzóhely kijelölése az igazgató hatásköre. A dohányzó közalkalmazottak számára a dohányzás a magasföldszint 6. teremben kialakított, szellőzéssel ellátott, gyermekektől teljesen elzárt helyiségben lehetséges. Szülők tartózkodása az iskolában Várakozásuk az iskola előcsarnokában történik. Szülőket munkaidejük alatt a nevelőknek behívatni az iskolába szigorúan tilos! A pedagógusok fogadóórája november, január, május hónap első hétfője, valamint hetente egy délelőtti órában (órarend szerint, amelyet minden tanuló a félévek elején írásban megkap.) Szülői értekezleteket a munkatervben meghatározott alkalmakkor tartunk. Tanulók az iskolában 17 óra után csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhatnak. Az iskolából való egyedi, illetve csoportos távozás Az iskolából eltávozni tanulási, illetve napközis foglalkozási időben a tanulóknak tilos! A tanulócsoportok tanulási és napközis időben (séta, környezetismeret, rajz, földrajz, stb.) csak nevelőkkel hagyhatják el az iskolát; 15



Testnevelés órára, szaktantermekbe történő csoportos vonulás kettes sorokban történik, jobb oldali közlekedéssel az arra kijelölt tanuló vezetésével, alsó tagozaton nevelői kísérettel; Tanuló egyedi távozása orvosi visszarendelés, vagy baleset esetén csak felnőtt kísérettel történhet, baleset esetében a balesetvédelmi szempontoknak megfelelően köteles minden nevelő eljárni; Csoportos kíséret: iskolán kívüli programokon az alsó tagozatos osztályok 20 fő fölötti létszám esetén lehetőleg 2 fő kísérővel vegyenek részt.

16



4. A VEZETŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4.1. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje A magasabb vezető beosztásúak (igazgató és helyettesei) kötelező tanítási óráik megtartása alatt kötelesek az intézményben tartózkodni. Ezen kívül a pedagógusi, illetve a vezetői beosztásukhoz kapcsolódó aktuális feladataikat szükség szerint az intézményen belül vagy kívül végzik el, azzal a kitétellel, hogy intézményen kívüli tevékenységükről (kvázi hollétükről) tájékoztatják az intézményvezetőt. A vezetők beosztását úgy kell megszervezni, hogy tanítási napokon a 7.30–16 óráig tartó nyitva tartási időben lehetőleg mindig tartózkodjon az iskolában az igazgató és helyettesei közül legalább egy fő. A magasabb beosztású vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus, 16 és 17 óra között a napközi ügyeletet vezető jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.

4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének általános követelményei és a szakmai munkaközösségek ellenőrzésének rendje 4.2.1. Belső ellenőrzési rendszer A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv foglalja magába. A belső ellenőrzési rendszernek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtermét. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetőleg helyettesei felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői közösség. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során több pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző megbeszéli az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő jelentést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus írásban észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. Az általánosítható tapasztalatokat –a feladatok egyidejű meghatározásával- tantestületi értekezleten összegezni kell. 17



A belső ellenőrzés megszervezésekor azokra a szakterületekre kell kiemelkedő figyelmet fordítani, ahol az iskolai átlagos eredmény az országos átlag alatt marad.

4.2.2. Általános követelmények Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatokat legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Segítse a fegyelmezett munka megvalósítását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

4.2.3. Az ellenőrzést végzők: az intézmény vezetője az igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján gyermekvédelmi felelős. Az igazgató és helyettese ellenőrzési területe minden pedagógusra kiterjed, a munkaközösség-vezetők a saját munkaközösségükbe tartozók munkáját ellenőrizhetik. A különféle felelősöknek ellenőrzési joguk mellett egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is van a tagozatvezető igazgatóhelyettesek és az igazgató felé.

4.2.4. Az ellenőrzés területei, formái, módszerei pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek állapota óraellenőrzés foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések helyszíni ellenőrzések

18



Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban.

4.3. A magasabb vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató és a két igazgatóhelyettes közti feladatmegosztást a lentebbi táblázat tartalmazza. Az érintettek az alábbi tevékenységeket látják el: Alsó tagozatos igazgatóhelyettes: Irányítja az alsó tagozat és a napköziotthon pedagógusainak tevékenységét, valamint a három tagozatos munkaközösséget és a napközit. Feladata: a tagozaton folyó pedagógiai munka szakmai ellátottságának biztosítása, a tantárgyfelosztás elkészítése. az 1-4. osztályig terjedő pedagógiai program, ezen belül a követelményrendszer értelmezése, kidolgozása a tagozaton folyó oktató-nevelő munka tervszerű ellenőrzése, értékelése (óralátogatások,, értékelések az igazgatóval közösen és megosztva is) részt vesz a tagozat nevelési-oktatási eredményvizsgálataiban a hiányzó pedagógusok helyettesítésének biztosítása az órarend készítés összefogása, ellenőrzése iskolai versenyek, vetélkedők, ünnepélyek, nyílt napok, tanítási időn kívüli programok előkészítése, segítése a 2-3-4-5. osztályok közötti átmenet elősegítése, irányítása helyi, kerületi, fővárosi továbbképzéseken való pedagógus részvétel elősegítése kapcsolattartás kerületi, fővárosi iskolákkal, szakmai-pedagógiai közösségekkel, óvodákkal elsősök beíratása helyettesítések, helyettesítési naplók ellenőrzése, egyeztetése, számfejtése rendeletek, jogszabályok, közlönyök rendszeres figyelemmel kísérése naplók ellenőrzése a dolgozók személyi anyagainak ellenőrzése (a nyilvántartást az iskolatitkár végzi). Felső tagozatos igazgatóhelyettes: irányítja a felső tagozatos nevelők tevékenységét. előkészíti és lebonyolítja a tanulmányi versenyeket. szervezi az iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket. koordinálja a pedagógus továbbképzéseket, előkészíti és vezeti a tanulók fegyelmi tárgyalásait. elkészíti a helyettesítést, majd az elszámolást. ellenőrzi a szakköri tevékenységeket. koordinálja az iskolai kirándulásokat és pályaválasztást. a tagozat egész napos nevelésének-oktatásának pedagógiai irányítása, ellenőrzése, segítése, 19



a tagozaton folyó pedagógiai munka szakmai ellátottságának biztosítása, a tantárgyfelosztás elkészítése, az 5-8. osztályig terjedő pedagógiai program, ezen belül a követelményrendszer értelmezése, kidolgozása, a tagozaton folyó oktató-nevelő munka tervszerű ellenőrzése, értékelése (óralátogatások, értékelések az igazgatóval közösen és megosztva is) az igazgatóval történt megegyezés alapján a felső tagozatos munkaközösségek, szakkörök, korrepetálások pedagógiai segítése, részt vesz a tagozat nevelési-oktatási eredményvizsgálataiban, az órarend elkészíttetése, összefogása, ellenőrzése, a hiányzó pedagógusok helyettesítésének biztosítása, iskolai versenyek, vetélkedők, ünnepélyek, nyílt napok, tanítási időn kívüli programok előkészítése, segítése, pályaválasztási felelős munkájának segítése, helyi, kerületi, fővárosi továbbképzéseken, pályázatokon való részvétel elősegítése, helyettesítések, helyettesítési naplók ellenőrzése, egyeztetése, számfejtése, rendeletek, jogszabályok, közlönyök rendszeres figyelemmel kísérése, a dolgozók személyi anyagainak ellenőrzése (a nyilvántartást az iskolatitkár végzi). IGAZGATÓ

tankönyvrendelés cserekérelmek, fizetés nélküli szabadság szabadság pályázatok tanmenet, tanterv kirándulások havi események, programok ünnepélyek táborok erdei iskola IMIP beszámoló, munkaterv megírása eszközök, anyagi kérések továbbtanulás, továbbképzések további munkavégzés igénylése alapítványi ügyek szabályzatok, dokumentumok elkészítése költségvetés kezelése GYV ügyek gazdasági ügyek intézése

ALSÓS IGAZGATÓHELYETTES

FELSŐS IGAZGATÓHELYETTES

órarend fejlesztő feladatok

órarend fejlesztő feladatok

naplók ellenőrzése alsós ellenőrzők ellenőrzése alsós eszközigény alsós szakkörök, zárkóztató és fejlesztő foglalkozások havi események, programok alsós kérések alsós tanulói igazolások ellenőrzése mérések (DIFER, OKÉV) ünnepélyek helyettesítés

naplók ellenőrzése felsős ellenőrzők ellenőrzése felsős eszközigény felsős szakkörök, zárkóztató és fejlesztő foglalkozások havi események, programok felsős kérések felsős tanulói igazolások ellenőrzése mérések (OKÉV) ünnepélyek helyettesítés

tanítási időkeret terv+elszámolás ebédeltetés

tanítási időkeret terv

gyógytestnevelés

zeneiskola

óvodákkal való kapcsolattartás reggeli, óraközi és esti ügyelet személyi anyag ellenőrzése napközi szervezés, ellenőrzés úszás szervezése 4. évfolyam

hajnali ügyelet

ebédeltetés

reggeli, óraközi ügyelet tömegsport ellenőrzése tanulószoba ellenőrzése vizsgák 20


tanuló felvétel humánerőforrás kezelése iskola képviselete kerületi, budapesti, országos rendezvényeken (értekezletek, konferenciák, stb.) nemzetközi kapcsolatok kapcsolattartás a társintézményekkel pedagógus értékelés munkaegészségügyi ellenőrzés

tantárgyfelosztás könyvtár pedagógus értékelés


8. évfolyamos továbbtanulás pedagógus értékelés

4.4. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt helyettesítheti a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető akadályoztatása esetén: általános igazgatóhelyettese valamennyi intézménnyel kapcsolatos ügyben; az általános helyettes akadályoztatása esetében a másik igazgatóhelyettes valamennyi intézményt érintő ügyben; mindkettő akadályoztatása esetén a rangidős munkaközösség-vezető. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok; a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az igazgató tartós távolléte esetén (2 hónap) a munkáltatói jogkört az általános igazgatóhelyettes látja el.

21



5. A PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (NEVELŐTESTÜLET, SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) 5.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus.

5.2. A nevelőtestület feladatai, jogkörei, azok átruházása Feladata: az iskola pedagógiai programjának kidolgozása és elfogadása. Döntési joga van: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, módosítása, a tanév rendjében az 5 nap felosztásának meghatározásában, az éves munkaterv elfogadásában, az iskolai nevelő-oktatómunkát értékelő elemzésekben, értékelésében, a beszámolók elfogadásában. a fakultáció megválasztásában, a nevelő-oktató tevékenységre kiterjedő kutatások, kísérletek indításában és értékelésében, a házirend megállapításában, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntésben azok, akik az illető tanulót tanítják, a tanulók továbbhaladásának eldöntésében, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapításában. Véleményezési joga van az igazgatóhelyettes megbízásakor, a pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok megbízásának megállapításában. Javaslattevő jogköre kiterjed: az iskola élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület által átruházott jogkörök: A nevelőtestület nem kívánja átruházni a feladatait, kivéve, hogy az iskola szakmai keretösszegének felhasználását a munkaközösségek jogkörébe utalja. Egyébként a tantestület a döntési jogkörét a közoktatási törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

5.3. A közalkalmazotti minősítés eljárásrendje 1. A közalkalmazott minősítésére a jogszabályban leírt esetekben kerül sor. 2. A minősítési eljárás megkezdéséről a munkáltató az érintett közalkalmazottat írásban értesíti. A minősítési eljárást annak megkezdésétől számított 30 napon belül lehetőség szerint be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, a hosszabbítás tényét elegendő, ha a minősítés közlésekor felvett

22



feljegyzés tartalmazza. A hosszabbítás ténye rögzítésének vagy közlésének elmulasztása az eljárását nem teszi szabálytalanná. 3. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy végzi. A minősítést végző személyéről a munkavállalót a minősítési eljárás megkezdésével egyidejűleg értesíteni kell. Amennyiben nem az intézmény igazgatója, vagy az SZMSz-ben írtak szerint az őt helyettesítő igazgatóhelyettes végzi a minősítést, a munkavállaló egy esetben az értesítést követően haladéktalanul -egy napon belül, írásban, indoklással- kérheti más személy kijelölését. Amennyiben a kérelem méltányolható és a munkáltatói jogok gyakorlója a kérelemnek helyt ad, úgy a minősítési eljárásban résztvevő –kijelölt, vagy megbízott– másik személy az eljárásban már nem kifogásolható. 4. A minősítés során a minősítést végző jogosult: - a közalkalmazott munkájának közvetlen figyelemmel kísérésére, pedagógus esetén óralátogatásra; - a munkavállaló közvetlen munkahelyi vezetőjének – pedagógus közalkalmazott esetén a szakmai munkaközösség vezetőjének tapasztalatai – megtudakolására, ezen vélemények írásban, a munkavállaló által megismerhető módon a minősítési eljárás iratainak részét képezően kerülnek felvételre; - a munkavállaló által kezelt és vezetett iratokba való betekintésre, illetve a munkavállalótól a minősítéssel összefüggő adat és nyilatkozat beszerzésére; - a minősítési lap teljes vagy egyes részeinek, önértékelés, értékelés keretében való kitöltetése a munkavállalóval, vagy a fentebb felsorolt információforrásként megjelölt személlyel. 5. A munkavállaló saját minősítésében a munkájával összefüggő információközlésre csak saját elhatározása szerint és mértékben köteles, azonban az általa kezelt iratokat tartozik a minősítést végzőnek átadni. Amennyiben a munkavállaló ilyen iratot csatol, vagy adatra hivatkozik úgy az kifejezett kérése mellett figyelembe vehető. Más személytől vagy szervezettől a fentieken leírtakon kívül, a minősítéshez információ nem szerezhető be. 6. A minősítés során a jelen SzMSz mellékletét képező minősítési lap használható fel, amely az intézményben alkalmazott teljesítményértékelés szempontjait megfelelően tartalmazza. 7. A minősítési eljárásban‚ annak lezárása előtt, a munkavállaló a munkáját érintő minden lényeges kérdésben kifejtheti a véleményét írásban, illetve a minősítési laphoz csatolt feljegyzésében. Az észrevételek hiánya a minősítésnek nem akadálya. 8. A minősítés elkészültekor a munkaadó azt a munkavállalóval megismerteti, azt szükség szerinti mértékben indokolja. A munkavállaló a minősítéssel kapcsolatos álláspontját kifejtheti, amennyiben ezt a munkaadó méltányolhatónak, és/vagy a minősítés során nem értékelt körülménynek, így a minősítésre érdemben kihatónak ítéli, úgy a minősítés, annak dokumentálása mellett megváltoztatható, amennyiben nem, úgy a munkavállalót a minősítéssel szembeni, a jogszabályban írt jogorvoslati joga illeti meg. A minősítés megváltoztatása nem érinti ezen jogorvoslati jogot. A minősítésnek és indokainak, valamint a munkavállaló erre tett észrevételeinek formája elsősorban az intézményben, és közvetlen szóbeli közléssel történik, annak megtörténtét és lényegét rögzítő feljegyzéssel dokumentálva. A szóban közölt minősítés esetén a lehetséges jogorvoslati jogok annak átadásakor nyílnak meg. Amennyiben a szóbeli eljárásnak bármilyen akadálya van –így különösen a munkavállaló bármely okból való igazolt és egy hetet előre láthatóan meghaladó távolléte– úgy a minősítést, csak a minősítést a dolgozóval írásban, annak átvételét igazolhatóan kell

23



közölni azzal, hogy az egyéb iratokat az intézményben megtekintheti és a minősítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehet. Amennyiben észrevétel nem érkezik, vagy az nem tartalmaz a fenti pontban leírt figyelembe vehető körülményeket, a minősítés a kézbesítést követő 16. napon hatályosul. Ezt a munkavállalóval ugyancsak az észrevételi jogáról való tájékoztatást tartalmazó levélben közölni kell. Jogorvoslati joga ezen határidőben nyílik meg. A munkaadói oldalon nem merülhet fel olyan körülmény, amely csak az írásbeli közlést teszi lehetővé. A minősítés közlésének mindig munkanapon, a rendes munkaidőben kell megtörténnie, figyelembe véve a munkavállaló napon belüli elfoglaltságát, és munkaszervezését. A minősítés átadásnak alkalmatlan időben való megtörténtére a munkavállaló a fenti szempontok betartása mellett nem hivatkozhat. 9. A minősítési eljárás során az adatkezelési szabályokat minden érintett köteles betartani, a minősítés során a munkavállaló személyiségi jogait és különösen emberi méltóságát szem előtt kell tartani, a minősítési eljárásnak egyik szakasza sem lehet olyan, amely alkalmas a mondott jogok sérelmére, vagy a dolgozó bárminemű megalázására vagy diszkriminatív megkülönböztetésére másoktól. 10. A minősítés eredménye a minősítési eljárás során a következő lehet: Amennyiben a minősítés eredményeként a közalkalmazott „alkalmatlan” minősítésének lehetősége alappal felmerül, úgy az eljárás áttér a közalkalmazott alkalmatlanságának megállapítására irányuló eljárássá, azzal, hogy a minősítés során beszerzett adatok ezen eljárásban felhasználhatóak.

5.4. A szakmai munka- és egyéb közösségek, együttműködésük Az iskolánkban dolgozó pedagógusok együttműködésének kereteiről, formáiról a dokumentálás módjáról, a találkozások gyakoriságáról a nevelőtestület tagjai közösen döntenek. Az összejövetelek leggyakoribb fóruma a munkaközösségi értekezlet, melyeken főként szakmai, de más, az iskola életét érintő kérdések is megvitatásra kerülnek. A munkaközösség tagjai választják a munkaközösség vezetőjét, aki képviseli érdekeiket, álláspontjukat az iskola vezetése felé. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben, részt vesz a nevelő-oktatómunka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Szervezik a nevelők továbbképzését, segítik az önképzést, a pedagógusok alkotó tevékenységének kibontakoztatását, megjelölik a továbbképzéseket, a házi bemutatóórákat, a nyíltnapokat, a méréseket, a kerületi munkaközösségekkel való kapcsolattartást, a továbbképzésekre javasolt személyeket. A tanév elején közösen összeállítják a munkaközösség munkatervét. A munkaközösség-vezetők egyeztetik a munkaközösségek programjait az átfedések elkerülése érdekében. Az oktatás színvonalának szinten tartásához, emeléséhez szükséges eszközöket igényelnek. Közösen állítják össze a következő évi tankönyvek listáját. Elmondják tapasztalataikat az alkalmazott módszerekről, taneszközökről. Megvitatják a tantervek, tanmenetek beválását. Megbeszélik az aktuális iskolai feladatokat, elvégzik a szükséges előkészítő, szervezőmunkát, amelyeket a munkaközösség éves munkatervében vállalt. Értékelik a munkaközösség munkáját, a tanulók teljesítményét, a versenyeredményeket, meghatározzák a további feladatokat. Munkaközösségi megbeszéléseket átlagosan havonta tartanak, a foglalkozások időpontját a munkaközösség munkatervében rögzítik. Munkaközösségi füzetet vezetnek, amelyben rögzítik a megbeszélések időpontját, a jelenlevők névsorát és az értekezlet témáját. A füzetet a munkaközösség által választott jegyzőkönyvvezető tölti ki és az iskolatitkári irodában helyezi el. 24



Feladataik: véleményezési jogkörük kiterjed minden olyan kérdésre, melyben a nevelő testületnek véleményező jogköre van, a tagok javaslatai alapján állítják össze munkaprogramjukat, szervezik, irányítják a szakmai munkát, házibemutatókat, részt vesznek a kerületi szakmai foglalkozásokon, az ottani tapasztalatokat továbbadják a munkaközösség tagjainak, segítik az állandó önképzést, továbbképzést, tapasztalatszerzést, segítik a pályakezdők, újonnan érkezők beilleszkedését, szakmai munkájuk fejlődését, az iskola pedagógiai tervének kialakításához, az elért eredmények mérésének feltárásával javaslatot tesznek, hozzájárulnak az iskola egységes követelményrendszerének kialakításához, javaslatot tesznek a nevelő-oktatómunka értékeléséhez, a tantárgyfelosztásra, órarendre, terembeosztásra, AV-eszközök elosztására, a munkaközösségek tevékenységéről beszámolnak az iskolavezetésnek és a testületnek. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösségek I-II. évfolyamos munkaközösség - III-IV. évfolyamos munkaközösség - beszédfogyatékos munkaközösség felsős munkaközösségek: humán munkaközösség (magyar, történelem, rajz, ének szakos tanárok) - reál munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelő, technika szakos tanárok) - osztályfőnöki munkaközösség (1-8. osztályok osztályfőnökei) - napközis munkaközösség (alsó és felső tagozatos nevelők) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén belül: működési rendjéről és munkaprogramjáról, a továbbképzési programról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról, minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyet a nevelőtestület mint döntési jogkört átruházott. Véleményezési joga: tantárgyfelosztásban, órarendkészítésnél a szakmai szempontok érvényesülésében, továbbképzésen való részvétel tervezésében, a pedagógus álláshelyek, pályázatok kiírásában. Javaslattevő jog: kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására, a fakultatív és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira, a tanulók osztályba sorolására, napközi otthonba, napközibe történő felvételére. Kisebb, csak egy tantárgyat érintő probléma esetén nem szükséges teljes munkaközösségi foglalkozást tartani, elég, ha az adott tárgyat tanító kollégák ülnek össze, és vitatják meg közös gondjaikat. A munkaközösség vezetőjének akkor is jelen kell lennie ezeken a megbeszéléseken, ha ő éppen nem érintett az adott tantárgy oktatásában és a problémát jeleznie kell az iskolavezetés felé. 25



Gyakran szükséges, hogy az egy osztályban tanító kollégák megbeszéléseket tartsanak. Elsősorban a magatartás, szorgalom értékelése, felmerülő problémák elemzése, szükséges stratégiák kidolgozása, információk átadása céljából értekeznek. Az összejövetelek gyakorisága változó, az adott osztályban jelentkező problémák felmerülésétől függ. A megbeszélést bármely kolléga kezdeményezheti, és az osztályfőnök szervezi meg. A megbeszélésről az osztályfőnök a munkaközösségi füzetbe készít feljegyzést, amely tartalmazza az összejövetel időpontját, témáját és a jelenlévő kollégák névsorát. Hasonló célt szolgál a legalább félévente megtartásra kerülő évfolyamgyűlés is. Heti rendszerességgel tartott az iskolavezetőségi (igazgatósági) értekezlet, amelyen az intézményvezető és helyettesei, valamint szükség szerint a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Évente legalább négyszer kerül összehívásra a törzskari értekezlet (ennek összetételét lásd a 3.1. pontban). Az igazgató tájékoztatja a résztvevőket a pedagógiai munkát és az iskola életét érintő aktualitásokról, esetleges változásokról, értékeli az elvégzett feladatok sikerességét. Minden jelenlévő beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Közösen kijelölik a leendő feladatokat. Az iskola igazgatója kikéri a munkaközösség-vezetők véleményét a megvalósított feladatok eredményességét, az elkövetkező programok lebonyolítását, tanulókkal, tanulócsoportokkal kapcsolatos problémákat, az egyes munkaközösségek tagjait érintő szakmai kérdéseket illetően. Évente háromszor tantestületi munkaértekezletet tartunk, amelyen értékeljük az elmúlt időszak eseményeit, megvitatjuk a felmerült problémákat, előkészítjük a következő időszak feladatait. A résztvevők névsorát jelenléti íven rögzítjük. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet az igazgatóhelyettesi irodában helyezünk el. Minden félév és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, ahol az intézmény összes pedagógusa részt vesz. Ezeken az értekezleteken az osztályfőnökök elemzik az osztály közösségének alakulását, a tanulók magatartását, szorgalmát. Ismertetik a szükséges statisztikai adatokat, beszámolnak a sikerekről, problémákról. Kiemelik a kimagasló és a gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulókat. A tantestület megvitathatja, szükség esetén megszavazhatja, végül elfogadja a diákok magatartásának és szorgalmának értékelésére tett osztályfőnöki javaslatot. Az értekezleteken jelenléti ívet töltünk ki. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet egy kijelölt jegyzőkönyvvezető készít el. Ugyancsak a félév és a tanév végén félévi és tanév végi értekezletet tartunk, amelyen a részvétel az intézmény összes pedagógusa számára kötelező. Az iskola igazgatója, a munkaközösségek vezetői, a meghívott fejlesztő pedagógusok, az iskola könyvtárosa, a gyermekvédelmi felelős, MIP csoportok vezetői és a DÖK segítő pedagógus beszámol az addig eltelt időszakban végzett munkáról. Értékeli saját területén elért eredményeket az iskola pedagógiai programjának, és az éves munkatervben foglaltak tükrében. Elemzi a célok megvalósulását, a feladatok elvégzésének színvonalát. Előre mutat a következő év feladatainak kijelölésére. A részvételt jelenléti ív kitöltésével kell igazolni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a fenntartónak kell eljuttatni. Ennek felelőse az intézményvezető. A gyakornokok munkájának segítése, nyomon követése, értékelése gyakornoki program keretében folyik. A program bevezetése és működtetése a törvényben foglaltak szerint történik.

26


Tevékenység Munkaközösségi értekezlet

Egy osztályban illetve egy évfolyamban tanítók gyűlése Iskolavezetőségi értekezlet illetve törzskari értekezlet Tantestületi munkaértekezlet

Résztvevők munkaközösség tagjai, szükség szerint az iskolavezetés képviselője az adott osztályban illetve évfolyamon tanító kollégák, szükség szerint az iskolavezetés képviselője igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők minden pedagógus

Osztályozó értekezlet

minden pedagógus

Félévi/tanév végi értekezlet

minden pedagógus


Tartalom Tantervek, tanmenetek beválásának vizsgálata. Módszerek, eszközök kiválasztása. Módszertani tapasztalatok átadása. Programok szervezése. Magatartás, szorgalom értékelése. Információk átadása. Problémák megbeszélése. Probléma megoldó stratégiák kidolgozása. Iskola életét érintő kérdések megvitatása. Eltelt időszak értékelése, következő feladatok kijelölése, előkészítése. Elmúlt időszak értékelése, elkövetkezendő feladatok előkészítése, aktualitások megbeszélése. Az osztályok közösségének, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése. Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése . A tantestület tagjai figyelmének felhívása a kiemelkedően és gyengén teljesítő tanulókra. Félévi és évi munka értékelése. Kitűzött célok megvalósulása, feladatok végrehajtásának minősége. További feladataink kijelölése.

Gyakoriság havonta átlagosan egyszer

Dokumentáció Felelős munkaközösségi munkaközösség-vezető füzet: időpont, téma, jelenlévők névsora

alkalomszerűen, a szükségesnek megfelelő számban, félévenként legalább egyszer hetente illetve évente négyszer

munkaközösségi osztályfőnök, illetékes füzet: időpont, téma, igazgatóhelyettes jelenlévők névsora

évente háromszor

jelenléti ív, jegyzőkönyv

évente kétszer


igazgató

évente kétszer


igazgató

saját jegyzet

27



6. SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓKKAL KAPCSOLATBAN A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések, valamint az iskolai Házirend megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára, valamint az intézménnyel jogviszonyban nem állókra kötelező. Megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörben intézkedhet, fegyelmi eljárás, illetve a tanulókkal szemben fegyelmező intézkedés indítható. Az iskolával jogviszonyban nem állók csak a bent tartózkodó magasabb beosztású vezető tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az épületben annak nyitvatartási ideje alatt (7.30-16), kivéve a gyermekeket az aulában várókat. A belépés-kilépés tényét a portás az erre a célra rendszeresített füzetben rögzíti. A belépő csak itt dolgozó személy kíséretében tartózkodhat az épületben. Az irodára érkezőkről a portás telefonon értesíti az iskolatitkárt, majd felkíséri az illetékeshez. A nyitvatartási időn kívül az iskola dolgozója csak indokolt esetben, előzetes engedéllyel tartózkodhat az épületben.

28



7. KAPCSOLATTARTÁSOK 7.1. Az igazgatóság/törzskar és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései a törzskar ülései a különböző értekezletek (munkaközösségi, munka, félévi, év végi, nevelési, stb.) megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. Az iskolai törzskar tagjai kötelesek: a törzskar ülése tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, a törzskar felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola törzskarával és az iskolaszékkel.

7.2. A pedagógusok és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal) az aulába elhelyezett hirdető táblán keresztül az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az iskolai Házirendben meghatározottan szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel.

29



7.3. A pedagógusok és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői közösség választmányi ülésén, az aulába elhelyezett hirdető táblán keresztül, a kéthavonta az alkalmanként vagy negyedévenként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül (Eötvös Hírlevél) az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülők kérdéseiket, véleményünket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

7.4. Kapcsolattartás az iskolaszékkel, illetve szülői közösséggel Az iskolán belül minden osztályban legalább 1 fő szülő képviseli az adott osztály szülői közösségét. A képviselőket az osztályok közössége a tanév első szülői értekezletén (évente újra) választja meg. Az osztályban felmerülő javaslatokat, problémákat ők tolmácsolják az osztályfőnök felé, majd az osztályfőnök közvetíti azt az iskolavezetés felé. Az osztályok képviselői maguk közül iskolai szintű szülői képviselőt választanak, aki elsődlegesen tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Az iskolaszékkel a kapcsolatot az iskola igazgatója, a szülői közösséggel pedig a felsős igazgatóhelyettes tartja. Az iskolaszéknek a szülői közösség megkeresésére az igazgató, illetőleg az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. Az iskolaszék részére az igazgató negyedévenként legalább egy alkalommal, de az iskolaszék megkeresésére tizenöt napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről, tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről. Az iskola igazgatója vagy a felsős igazgatóhelyettes az osztályok képviselőit, és különösen az iskolai képviselőt rendszeresen, de legalább évente két alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői közösség tagjaival. Az iskolaszék, illetve szülői közösség ülésein részt vehet az iskola igazgatója, mint meghívott.

30



Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: általános iskolában a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a belépés és bent tartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, a vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formáját, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, az iskolai könyvtár működési rendjét meghatározó szabályok tekintetében.

7.5. Az iskola kapcsolata az óvodával, középfokú intézményekkel Az óvoda és az iskola kapcsolata: Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a kerület óvodáival. A kapcsolatot az igazgató és az alsós igazgatóhelyettes tartja. Minden évben tájékoztató küldése az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. A körzetünkbe tartozó óvodák óvodásainak meghívása bemutató órára, Mikulás ünnepségre. A beíratások előkészítése, a beiskolázások tapasztalatainak értékelése Középfokú oktatási intézményekkel kapcsolat: A középiskolákkal a felső tagozatos igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. A pályaválasztási hét programjaira szervezés, szülők, tanulók mozgósítása, tájékoztatás a középiskolák munkájáról (december hónapban) Nyílt napokon való részvétel, középiskolák, üzemek látogatása, Középiskolába felvett tanulóink tanulmányi előmeneteléről információszerzés.

31



7.6. A külső kapcsolatok rendszere Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős: a fenntartóval: Budatest XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a fenntartó oktatási ügyeket irányító Irodájával a képviselőtestülettel és a képviselőtestület oktatási bizottságával a pedagógiai intézettel a nevelési tanácsadóval Az iskola fejlesztő pedagógusa az illetékes igazgatóhelyettes tájékoztatásával, az illetékes osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával kezdeményezi a tanulók vizsgálatát. A vizsgálatok eredményéről tájékoztatja az igazgatóságot, az osztályfőnököt, az érintett szaktanárokat. a gyermekjóléti szolgálattal Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse folyamatos munkakapcsolatban áll. Szükség esetén megkeresi a szolgálat vezetőjét. A megtett intézkedésekről, a kapott tájékoztatásról rövid időn belül tájékoztatja az iskola igazgatóságát.

Egyéb kapcsolatok Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: kerületi művelődési házak - A kapcsolatot elsődlegesen az igazgatóhelyettesek tartják. A programokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, a tanulóinkat érintő rendezvényeken, programokon részt veszünk. kerületi könyvtár - A kapcsolatot a szaktanárok, osztályfőnökök tartják elsődlegesen. Programjain részt veszünk. Igénybe vesszük a könyvtárat pl. versenyekre, pályázatokra történő felkészülés során. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával a kapcsolatot az igazgató tartja.

8. A SZÜLŐI SZERVEZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: az iskola szervezeti és működési szabályzatával az iskola pedagógiai programjával (nevelési program, helyi tanterv) az intézményi minőségirányítási programmal az iskolai házirenddel, az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatban.

32



9. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE AZ INTÉZMÉNYBEN Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója évente kétszer az igazgatóhelyettesek részvételével megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget lehet nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy az iskola igazgatójának elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket az iskola igazgatóhelyetteseinek tekintetében is alkalmazni kell. Az iskola igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat. A DÖK fórumon felmerülő problémákat, ötleteket a DÖK vezető és a DÖK segítő tanár tárja fel az iskola vezetőségének, akikkel kölcsönös kapcsolatot tartanak fent. Az iskolai diákönkormányzat a működéséhez és a rendezvényeihez előre egyeztetett módon térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, valamennyi berendezését és felszerelését. Az iskolai diákönkormányzat feladatainak ellátásához igénybe veheti az iskolai telefont és telefaxot. Ezek használata során azonban figyelemmel kell lenni a takarékos használatra. A diákönkormányzat az iskola költségvetésének terhére bonyolíthatja le hivatalos levelezéseit.

33



10. EGYÉB, AZ INTÉZMÉNY ÉLETÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 10.1. A tanítási időn kívüli foglalkozások rendje Az intézményben az alábbi tanítási időn kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközis foglalkozások, szakkörök, énekkar, sportkör, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, tanulmányi- és sportversenyek, kulturális rendezvények, hitoktatás, osztályrendezvények, diákönkormányzati és alapítványi rendezvények, táborok, erdei iskola, nevelési napok, stb. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a napközis munkaközösség dolgozza ki és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgatóhelyettes bírálja el az osztályfőnök javaslata alapján, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét és magatartását. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. A sportköri és tömegsport foglalkozások a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szolgálnak. A gyógytestnevelés a az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tehetséggondozó foglalkozások célja az egyes kompetenciaterületen kiemelkedő tanulók további fejlesztése.

tantárgyakból

illetve

A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 34



A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Iskolai kirándulások Tanítás nélküli munkanapon, tanévenként egy alkalommal kirándulást szervezünk. A kirándulásokat a munkatervben elfogadott kirándulási terv alapján kell szervezni, melynek bonyolításáért, szervezéséért, költségeinek elszámolásáért az osztályfőnökök a felelősek. Kirándulások szervezhetők ezen kívül tanulási időn kívül osztályközösségben, napközis csoportokban és a tanterv által meghatározott tanulmányi séták szerint.

10.2. Mindennapi testedzés formái Az intézményben minden tanuló szabadon használhatja -felügyelettel, szervezett formában, előzetes jelentkezés után rendszeres részvétellel- az iskola sportolásra alkalmas eszközeit. A mindennapos testedzés formái: - Sportkör keretén belül (leány, fiú kosárlabda, leány röplabda, fiú kézilabda) - Tömegsport foglalkozások alsósoknak-felsősöknek - Túracsoport alsósoknak-felsősöknek - Rendszeresen (havi ütemezés) házi sportversenyek (Alsó-felső tagozat részére, rögzítve az éves munkatervben). - Kerületi és magasabb szintű versenyeken történő részvétel. - Úszásoktatás minden 4. évfolyamos tanuló számára. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelést tanító pedagógusok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozáson minél nagyobb számban vegyenek részt a gyerekek. Adott évfolyamon, amely napon nincs testnevelés óra, biztosítjuk a tanulók számára a délutáni tanórán kívüli sportfoglalkozást. Minden félév elején az órarendhez igazítva az érintett pedagógusok és az igazgatóhelyettesek összeállítják a sportfoglalkozások aktuális rendjét, valamint az esedékes versenynaptárat. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét szervező pedagógus(ok) havi rendszerességgel beszámolnak az igazgatónak és igazgatóhelyettesnek a versenyeredményekről, illetve a versenyekre való felkészülés szakaszairól. Minden tanév május 15-ig felmérjük, milyen tanórán kívüli sporttevékenységre lesz igény várhatóan a következő tanévben és ennek megfelelően a testnevelők javaslatot tesznek a következő évi sportfoglalkozások rendjére.

35



10.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A közösség fejlődésének fontos mozzanatai hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenységünk, mely intézményünk sajátos arculatát tükrözi. Minden rendezvényünket, ünnepélyünket e célnak megfelelően kell szervezni és bonyolítani. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyen a tanulók, pedagógusok részvétele kötelező. Ünnepségeink: Augusztus vége Tanévnyitó ünnepély Október 6. Aradi vértanúk (osztályfőnöki órán belül, műsor az iskolarádióból) Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése December 6. Mikulás-napi megemlékezés December Karácsonyi ünnepek Március 15. Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc ünneplése Április/május Eötvös Gálaműsor Május eleje Anyák napi megemlékezés Június Ballagás Június Tanévzáró ünnepély Jutalmazások, kitüntetések: A szülők, dolgozók és tanulók körében: Eötvös plakett (diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak), Eötvös becsületdíj (diákoknak). Átadásuk a tanévzáró ünnepélyen. Egyéb rendezvények: - jeles napok hagyományőrző rendezvények - farsang - nyílt nap a szülők számára - pályaválasztási nap rendezvénye - óvodások fogadása tanévenként egyszer - osztályok közötti komplex versenyek - tanulmányi versenyek - táborozások, erdei iskola (4. évfolyam részére) A felnőtt dolgozók számára: - az új munkatársak köszöntése - a jelzett ünnepek - közös kirándulás - nyugdíjba vonulók búcsúztatása - egy-egy munkaközösség bemutatkozása szakmai, kulturális programmal - Pedagógus nap - Karácsonyi ünnepély A hagyományokhoz tartozik az évente kiadásra kerülő iskolai évkönyv, valamint a kéthavonta megjelentett Hírlevél.

36



10.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 10.4.1. Iskolaorvos, iskolai védőnő A tanulók az iskolaorvosi és az iskolai védőnői szolgálatot és tanácsadást a rendelési napokon, csütörtökön 9-10 óráig vehetik igénybe. A tanulók szűrővizsgálatait minden tanév elején az iskolaorvos által összeállított „Iskola-egészségügyi munkaterv” határozza meg, amely az iskola éves munkatervének része. A tanulók a kötelezően előírt vizsgálatokon (általános vizsgálat, védőoltás, fogászat, stb.) az igazgatóhelyettesek által készített beosztás szerint kötelesek részt venni. Az iskola-egészségügyi ellátás keretében tervezett vizsgálatok időpontjáról a tanulókat (illetve a tanulók szülőjét, gondviselőjét) időben tájékoztatni kell. A nem kötelező védőoltásokat a tanulók abban az esetben kapják meg, ha előzetesen a szülő az ehhez szükséges engedélyt megadta. Az intézmény biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit (helység, berendezési tárgyak, és az anyagi lehetőségek függvényében a felszereléshez is hozzájárul), gondoskodik a gyermekek vizsgálat alatti felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítésről.

10.4.2. Foglalkozás–egészségügyi vizsgálatok Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni a munkaviszony létesítése, valamint a munkakör megváltoztatása előtt. Időszakos alkalmassági vizsgálaton 2 évente kell részt vennie a dolgozóknak. Konyhai dolgozóknak évente kell részt venniük vizsgálaton. Soron kívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatot kell végezni 30 napnál hosszabb betegállomány esetén, valamint ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészségét nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Minden dolgozónak a tanévkezdéskor érvényes 1 éven belüli ernyőkép szűrő leletet kell leadnia. Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.

10.5. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden alkalmazottjának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden alkalmazottnak ismernie kell, és be kell tartania az intézmény munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit (mindezt aláírásukkal igazolják). A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A NAT és az iskola Helyi Tanterve alapján minden tárgy keretében a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat oktatni kell. 37



Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartásformákat. Az osztályfőnökök feladata a balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok megismertetése, melyek a következők: tanév megkezdésekor az iskola környékére vonatkozó szabályok balesetvédelmi előírásai; a tanulmányi kirándulások előtt; közhasznú munkák esetén munkavégzés előtt; rendkívüli események után; tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire történő figyelemfelhívás. A pedagógusok kioktatják a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrások, a kötelező viselkedés szabályaira és a rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A fentiek ismertetése (piros tollal) a naplóban kerül rögzítésre. A pedagógusok meggyőződnek az ismeretek elsajátításáról. A fokozottan balesetveszélyes órákra vonatkozó szabályok a szaktanárok munkaköri leírásaiban, a munkabiztonsági szabályzatban megtalálható. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit az igazgató munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét és az ellenőrzésbe bevont személyeket. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítésére vonatkozó intézkedéssorozat a tűzriadó terv előírásai szerint a tervben megtalálható az esemény jelzésének módja; a tanulók, dolgozók riasztásának rendje; a tennivalók (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek –rendőrség, tűzoltóság, mentők- értesítése); fogadásuk előkészítése; biztonsági berendezések kezelése. Az iskola dolgozóinak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a következő teendői vannak: A sérült tanuló elsősegélyben részesítése, orvos hívása (a sérültet az orvos érkezéséig csak hozzáértő helyezheti nyugalomba); A sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megszünteti; A balesetről, sérülésről, rosszullétről az igazgató vagy helyettes azonnali tájékoztatása. Balesetek esetén magasabb jogszabályok alapján a feladatok: tanulóbaleset vezetése az előírt nyilvántartólapon, szükség esetén az OM online nyilvántartásában; a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának; Az intézményben történt balesetet az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési

38



okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a további balesetek elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni; Súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Igény esetén a szülői közösség/diákönkormányzat is bekapcsolódhat a kivizsgálásba; 3 napon túl gyógyuló baleset esetén a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet 3 példányban el kell készíteni, melyből 1 példányt a sérültnek kell átadni, 1 példányt a fenntartónak kell elküldeni, 1 példányt irattárazni kell.

10.6. Bombariadóval kapcsolatos intézkedések rendje A bejelentett bombariadó után az igazgatót vagy bármelyik jelenlévő helyettesét azonnal, haladék nélkül értesíteni kell. A bombariadó miatt az iskola kiürítését haladéktalanul meg kell kezdeni az alábbi ütemezéssel: a) az iskolai csengő megszólaltatása, a tűzriadótól eltérő jelzéssel (három rövid csengetés, háromszor egymás után ismételve) b) az osztályban, tornateremben tanító pedagógus köteles a tanulókkal (felszerelésükkel és felsőruházatukkal együtt) a tűzriadó esetén szokásos (minden teremben kifüggesztett) módon elhagyni az iskolát. A naplót viszi magával! (Levonulási terv) c) A kijelölt helyen az osztálynaplóban feltüntetett (a szülő által kért) módon kell a tanulókat csoportosítani (egyedül hazamehet, a szülő kér-nem kér értesítést, a gyermek az iskola felügyelete alatt marad). d) Az épületen kívüli csoportokat a nevelő nem hagyhatja magára. A bombariadó bejelentését követően haladéktalanul értesíteni kell a XVIII. ker. Rendőrkapitányság ügyeletét. Az épületet teljes egészében ki kell üríteni, a felnőtt dolgozók mindegyikének el kell hagynia az épületet. A kiürített épület bejáratához felnőtt ügyeletet kell állítani, hogy az iskolába a rendőrség kiérkezéséig senki be ne léphessen. A tűzszerészeti átvizsgálás után, amennyiben lehetőség van, folytatódik a tanítás. A bombariadóról az intézmény vezetője értesíti a fenntartót. Amennyiben legalább három tanítási óra sem került megtartásra, a kiesett tanórákat egy szombati napon pótoljuk, melyről egy héttel előbb a szülőket írásban értesítjük. A konkrét dátumról megkérdezzük az iskolaszék és a DÖK véleményét, valamint értesítjük a fenntartót.

10.7. Az iskolai könyvtár házirendje Az iskola könyvtára az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő-oktató munkához, a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges könyvek, dokumentumok, hangzóanyagok és egyéb információhordozók rendszeres gyűjtését, feltárását és megőrzését, indokolt esetben kivonását végzi. Kiszolgálja az intézmény tanulóinak és dolgozóinak tanulási, művelődési és információs igényeit. Az iskola könyvtárát az iskola minden tanulója, pedagógusa és dolgozója használhatja. Az igazgató engedélyével másnak is rendelkezésére állhat a könyvtár.

39



A könyvtári állomány a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, a fent nevezettek számára hozzáférhető és felhasználható. Az iskola könyvtárba a beiratkozás a szorgalmi időszak alatt bármikor lehetséges a nyitva tartás ideje alatt. A könyvtári tagság a tanulói jogviszony fennállásáig tart, vagy amíg az olvasó nem vét súlyosan a könyvtári rend ellen. A könyvtár a tagjairól, valamint a kölcsönözhető illetve a helyben használt könyvekről, dokumentumokról, hangzóanyagokról nyilvántartást vezet. A könyvtár szolgáltatásai ingyenesen vehetők igénybe. A kölcsönzési idő 2 hét, de szükség szerint hosszabbítható. Egyidejűleg alsó tagozatban kettő, felső tagozatban három dokumentum kölcsönözhető. Szükség szerint ettől el lehet térni (pl. tanulmányi versenyre felkészülés, stb.) Az iskola pedagógusaira, dolgozóira a kölcsönzési korlátozás nem áll fenn. A könyvtárhasználók jogai: könyvtárlátogatás; kölcsönzés; a gyűjtemény helyben használata; az állományfeltáró eszközök használata; információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól. A könyvtárhasználók kötelességei: A könyvtári rend és a Tűzvédelmi szabályzat megtartása. E szabályokat csoportos könyvtárlátogatások alkalmával minden tanulóval meg kell ismertetni a tanév elején. A kölcsönző anyagilag felelős a dokumentum megrongálásáért, elvesztéséért. A megrongált dokumentumot köteles kifogástalan példánnyal pótolni, vagy annak aktuális értékét megfizetni. A tanév végén minden kölcsönzött dokumentumot vissza kell szolgáltatni a könyvtárba. A megszűnő tanulói jogviszony, illetve megszűnő munkaviszony esetében a tanuló, illetve a dolgozó köteles a nála lévő könyvtári dokumentumo(ka)t a távozás előtt visszaszolgáltatni a könyvtár részére.

10.8. Térítési díjak Térítési díjat a tanulók és felnőtt dolgozók az étkezésért fizetnek. A befizetés az iskola pénztárába történik félévenként ütemezett időpontokban. A befizetés az adott napon 7-17 óráig történik. A befizetést elmulasztók rá egy hétre pótbefizetést, eszközölhetnek. A befizetés összegének nagyságát, a kedvezményezettek körét jogszabályok (pl. a fenntartó önkormányzat rendelete) határozzák meg. Az étkezés lemondása a megjelölt nap előtti reggel 9 óráig történhet. Az iskolából történő távozás (átiratkozás) esetén az előre befizetett összeget az érdekelt visszakapja.

10.9. Reklámtevékenység Iskolánkban a reklámtevékenység tilos, kivéve, ha a reklám a gyerekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti (kivétel politika) illetve kulturális tevékenységgel függ össze, valamint pedagógiai programunkkal összhangban áll. A reklámozó a reklámját iskolánk igazgatójának köteles bemutatni, aki gondoskodik a reklám elbírálásáról, valamint a kihelyezéséről.

40



AZ EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI: KÖZALKALMAZOTTI MINŐSÍTÉSI LAP AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ

INTÉZMÉNY SZABÁLYZATA

ADATKEZELÉSI

SZABÁLYZATA/IRATKEZELÉSI

A FEUVE RENDSZERÉBE ÉPÍTETT, SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSREND

KULCSHASZNÁLATI SZABÁLYZAT KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

41



Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ......................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................... Születési hely, idő: .............................................................................................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .............................................................................. A közalkalmazott besorolása: ............................................................................................. A

vezetői

megbízás/munkakör

betöltésének

kezdete:

......................................................... A minősítés indoka: ............................................................................................................ 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................

42



4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................ 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés,

a

kevéssé

alkalmas

területek

fejlesztésére

vonatkozó

javaslatok,

célkitűzések: .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ......................................................... …………………………………………………………………………………………….. Dátum: ………………………………………… A minősítés megállapításait

A minősítés tartalmát ismerem,

a közalkalmazottal ismertettem.

észrevételeimet megtettem.

........................................................................ ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

a minősített aláírása

43

AZ ISKOLA FELADATA AZ SZMSZ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA. AZ INTÉZMÉNY

Recommend Documents