EGÉSZSÉGES TÖRVÉNYKEZÉSI KERETRENDSZER BIZTOSÍTÁSA A VÁLASZTÁSI ERŐSZAK MEGELŐZÉSE, A VÁLASZTÁSOK MEGFIGYELÉSÉNEK HATÉKONYABBÁ TÉTELE ÉS A ZÖKKENŐMENTES HATALOMÁTVÉTEL BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az IPU 124. Közgyűlésének egyhangúlag* elfogadott határozata (Panama, 2011. április 20.) Az Interparlamentáris Unió 124. Közgyűlése, Emlékeztetve az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az 1976-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányára, valamint az 1981-es Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára, amelyek egyebek mellett arról rendelkeznek, hogy minden állampolgárnak nemre, vallási vagy faji hovatartozásra való tekintet nélkül jogában áll a közügyeket közvetlenül vagy szabadon választott képviselő útján gyakorolni, és hogy az emberek akaratát a népszuverenitás teljes körű gyakorlásaként az egyetemes és egyenlő választójog és titkos szavazás alapelvén nyugvó szabad és tisztességes választásokon fejezzék ki, és ezzel megteremtsék a legitim és hiteles kormányzati hatalom alapját, Felismerve, hogy a hatalom békés átadása előfeltételének számító szabad és tisztességes választások a demokratikus joggyakorlat sarokköveit jelentik, Tudatában annak, hogy a hatalom zökkenőmentes átadásához elengedhetetlen a jogállamiság tisztelete, az átlátható politikai és választójogi intézmények, az erős civil társadalom, valamint a szabad és pártatlan média, Figyelembe véve, hogy a különböző országok a demokratikus konszolidáció eltérő szakaszaiban járnak, mégis valamennyien arra kell törekedniük, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek megteremtik a szabad és tisztességes választások megrendezésének optimális feltételeit, Hangsúlyozva, hogy az eredményesen működő választójogi keretrendszernek rögzítenie kell egy sor alapvető elemet, így a rendszeres időközönként tartott szabad és tisztességes választásokat, a titkos szavazást, a versenyhelyzetet teremtő és befogadó választási folyamatot, valamennyi politikai párt egyenlő és kiegyensúlyozott hozzáférését a médiához és az állami erőforrásokhoz, a széles alapokon nyugvó szavazati jogot, a szavazók megbízható regisztrációját, valamint a szabad és tisztességes választások lebonyolításával megbízott független és pártatlan testület felállítását, Mélységes aggodalmunknak hangot adva az elmúlt évek során számos országban tapasztalt választási erőszakkal kapcsolatban, amelyek okai számosak lehetnek: társadalmi-gazdasági egyenetlenségek, a nemek közötti egyenlőtlenségek, az ideológiai különbségek, a gyenge kormányzati szervezetek, a hatalom megosztásának nem elégséges vagy nem megfelelő mechanizmusai, a vélt vagy valós egyenlőtlenségeket teremtő vagy a perifériára szorító választási rendszerek, a hadsereg és/vagy a biztonsági erők által elkövetett visszaélések, az egészségtelen törvényi és szabályozó környezet, az átláthatóság hiánya, az állampolgárok és a szavazók elégtelen oktatása, az átmenet gyenge mechanizmusai, az egészséges választójogi törvények hiánya, a választásokat lebonyolító szervekbe vetett hit és bizalom hiánya, a jogosult szavazók szavazati jogának biztosítására hozott megfelelő intézkedések és az egyenlő esélyek biztosításának hiánya, a viták megoldását szolgáló tiszta, átlátható, gyors, eredményes és elérhető rendszerek hiánya, a széles körben elterjedt korrupció, a lőfegyverek ellenőrzés nélküli elterjedése, a közösség polarizálódása, az etnikai és vallási hovatartozás kérdése, a belső választási folyamatokba történő külföldi beavatkozás,
Megjegyezve a hiteles és eredményes választásokat lebonyolító szervek fontosságát, amelyek a választás érdekeltjeinek és a közvélemény széles körének bizalmát élvezik, és amelyek a független döntéshozatal, a pártatlanság, az integritás, az átláthatóság, a pénzügyi feddhetetlenség, a számonkérhetőség, a szakmaiság, az egyelő hozzáférés, a fenntarthatóság és a költséghatékonyság elvei mentén működnek, Hangsúlyozva a választásokra az adott országból és külföldről érkező megfigyelők szerepének fontosságát a részvételre való biztatásban és a független választási értékelés nyújtásában, valamint a folyamat során bizonyos átláthatóságot és számonkérhetőséget biztosító jelenlétében, mindemellett tiszteletben tartva a szuverenitás és a nemzeti integritás alapelvét és a vonatkozó nemzeti jogszabályokat,* Ismételten hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a választásokat lebonyolító szervekben és a választási megfigyelők körében nők is helyet kapjanak, és legyenek egyértelmű, a nemek egyenlőségére irányuló célkitűzések, Aggodalmunknak hangot adva, hogy a női szavazók és jelöltek aránytalanul ki vannak téve a választói erőszaknak, és gyakran sérülékeny célpontok, illetve a megfélemlítés légköre miatt visszariadnak a politikai folyamatban való részvételtől, Hangsúlyozva annak szükségét, hogy meghatározzuk a nemi alapú választói erőszakot, kutatásokat végezzünk és indikátorokat dolgozzunk ki a probléma kiterjedésének felmérésére és a helyzet figyelemmel kísérésére, Hangsúlyozva azt, hogy a nemi alapú választási erőszak a választások előtt, alatt és után is megtörténik, és egyaránt van példa fizikai erőszakra és szóbeli visszaélésekre, és hogy a média gyakran tiszteletlenül és lekicsinylően mutatja be a női jelölteket, Megjegyezve, hogy instabil körülmények között és a törékeny politikai környezetben, különösen konfliktusokat és válságokat követően tartott választások gyakran nem tudtak hiteles és legitim végeredményt produkálni, Hangsúlyozva, hogy a béketeremtő folyamat során kizárólag a szabad és tisztességes választásokon kinyilvánított nemzeti politikai akarat teremthet teljes legitimációt az állandó nemzeti intézményrendszer számára, Üdvözölve az IPU szabad és tisztességes választások kritériumaira vonatkozó nyilatkozatát, valamint az egyetemes nyilatkozatot a demokráciáról, amelyek hangsúlyozzák a választási folyamat átláthatóságának szükségességét, és ezzel a megfelelő kormányzás és a jogállamiság előmozdítását. Elismerve, hogy a 2005-ös nemzetközi választási megfigyelési elvek nyilatkozatát és a nemzetközi megfigyelők magatartási kódexét az IPU-n kívül egy sor szervezet, így az ENSZ és az IDEA is támogatta, Hangsúlyozva a parlamentek és a parlamenti képviselők felelősségét egy olyan egészséges és átfogó törvényi keretrendszer kialakításában, melynek célja a választási erőszak megakadályozása és a választások után a hatalom békés átadása, 1. Felszólítja a parlamenteket, hogy ahol erre szükség van, vállalják fel az alkotmányos és törvénykezési reformot – ezen munkájuk során pedig építsenek a nemzetközi kötelezettségekre és kötelezettségvállalásokra, és egyben vegyék figyelembe a helyi realitásokat –, és ezzel teremtsék meg a szabad és tisztességes választásokat szolgáló egészséges jogi keretrendszert, amelynek része olyan választói rendszerek átvétele, amelyek
reprezentatív és magába foglaló eredményeket kínálnak, és a hatalom zökkenőmentes átadását szolgálják; 2. Sürgeti a parlamenteket, hogy ezen választási reformokat átfogó, befogadó és nyitott vita keretében valósítsák meg, amely biztosítja valamennyi érdekelt, hatóság, politikai pár, média és társadalmi szervezet legszélesebb körű részvételét; 3. Biztatja a nemzeti választásokat lebonyolító szerveket, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a fenntarthatóság és a költséghatékonyság biztosítása érdekében, valamint használják a legmodernebb technológiai megoldásokat (különösen az info-kommunikációs technológia eredményeit) a választási folyamat felhasználóbarát, hatékony és visszaélésekkel szemben biztonságos kialakítása érdekében, ugyanakkor biztosítsák az átláthatóságot és a közvélemény bizalmát; 4. Arra is biztatja a választásokat lebonyolító szerveket és a választási megfigyelőket, hogy szenteljenek különleges figyelmet a nők választási folyamatban szavazóként és jelöltként való részvételére, és egyben felkéri ezen testületeket, hogy tagjaik számára dolgozzanak ki iránymutatásokat és eszközöket a nemek közötti egyenlőség biztosítására a folyamat során. 5. Sürgeti a parlamenteket, hogy a választásokat lebonyolító független és pártatlan szerveknek törvénykezés útján biztosítsanak erős szabályozó, vizsgálati és ügyészi jogköröket, hogy biztosítani tudják a választási folyamat integritását és átláthatóságát azzal, hogy megelőzik a választási csalást, a megfélemlítést és más oda nem illő magatartást, amelyeket aztán jelentenek az illetékes hatóságoknak; 6. Ösztönzi a parlamenteket, a választásokat lebonyolító szerveket, a választások megfigyelőit, a társadalmi csoportokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy az egyes országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett a választások között működjenek együtt a jövőbeni választások megtervezésében, a már lezajlott választások eredményeinek és tapasztalatainak kiértékelésében, az adott ország választási szervezete és választási törvényei gyenge pontjainak felmérésében, és tegyenek megfelelő lépéseket ezen gyengeségek orvoslására, a hivatalnokok képzésére, a választói jegyzékek frissítésére és megerősítésére, valamint a szavazók oktatására; 7. Felszólítja a parlamenteket, hogy hozzanak törvényeket annak biztosítására, hogy a politikai pártok és jelöltek választási programjaikat az előírt normáknak megfelelően folytatják, és hogy a választási gépezet pártok felett álló és szakmai módon végzi munkáját, ezzel elősegítve az esélyegyenlőséget, valamint az erőszakmentes választói és politikai környezet megteremtését, amelyhez szükség esetén hozzátartozik az ilyen erőszakot alkalmazók elleni kemény szankciók meghozatala; 8. Arra is felszólítja a parlamenteket, hogy vegye fontolóra a politikai pártok és választási kampányok finanszírozását és a kampányok lefolytatását szabályozó törvényi keretrendszer felállítását a biztonságos körülmények, a rend és az átláthatóság, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a választáson a lehető legtöbb szavazó vegyen részt; 9. Sürgeti valamennyi kormányt, hogy erőfeszítéseiket megkettőzve aktív és szélesebb körű állampolgári részvételt biztosítsanak a választásokban egy olyan befogadó választó regisztrációs folyamat kidolgozásával, amely eredményesen magába foglalja a férfiakat és a nőket, a fogyatékkal élőket, a nemzeti kisebbségeket, az őslakosokat, a külföldön élő állampolgárokat, a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, a hajléktalanokat és más sebezhető csoportokat; 10. Ösztönzi a parlamenteket, hogy vegyék számba a rendelkezésre álló bevált gyakorlatokat és lehetőséget annak biztosítására, hogy a külföldön élő állampolgárok részt vehessenek az anyaország politikai folyamatában; 11. Sürgeti a parlamenteket és a kormányokat, hogy olyan törvénykezési és a választójogi viták független, tisztességes, átlátható, gyors és hozzáférhető rendezését szolgáló mechanizmusokat vezessenek be, amelyek a választásban érdekeltek és a szélesebb nagyközönség bizalmát élvezik;
12. Felkéri a parlamenteket, hogy – különösen választási időszakokban – szervezzenek tanulmányokat, népszerűsítő kampányokat és vitanapokat a politikai jogokról és az erőszakmentes politikáról; 13. Sürgeti továbbá a parlamenteket, hogy szükség szerint dolgozzanak ki törvényjavaslatokat, amelyek szabályozni és irányítani képesek a választási eredmények valóra váltását és az új kormányzat számára történő békés hatalomátadást; 14. Sürgeti továbbá, hogy a válságból vagy erőszakos cselekményekből, etnikai vagy vallási feszültségekből kilábalóban lévő országok valamennyi pártja kössön befogadó politikai egyezményt, amelyben garantálják a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó szabad és tisztességes választások lebonyolításának békés hátterét; 15. Felszólítja a parlamenteket és kormányokat, hogy a helyi igények és jogszabályok figyelembevétele mellett biztosítsák, hogy a választásokat megfigyelő és nyomon követő nemzeti és nemzetközi szervezetek a nemzetközi kötelezettségekkel, vállalásokkal és alapelvekkel összhangban figyelemmel kísérhetik az országos választásokat; 16. Sürgeti továbbá a parlamenteket, hogy hozzanak rendeleteket a köz- és magántulajdonban lévő tömegtájékoztatás egyenlő hozzáférésére a választási kampányok során; 17. Ösztönzi a választásokat megfigyelő és nyomon követő missziók felállítását nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetekből jóval a választások kezdete előtti időponttól a választások utáni eredmények bejelentését követően a lehető leghosszabb ideig. 18. Ösztönzi továbbá a fokozott együttműködést a különböző nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetekből felépülő választásokat megfigyelő és nyomon követő missziók között, a helyi jogszabályok figyelembevételével; 19. Meghívja az ENSZ-t és más releváns nemzetközi szervezeteket és partnereket, hogy már a kezdetektől fogva beépítsenek béketeremtő stratégiájukba bizonyos emberi és pénzügyi intézkedéseket, amelyek célja a demokratikus intézményrendszer megszilárdítása vagy éppen létrehozása, különösen a szabad és tisztességes választások eredményeként megalakuló parlament esetében; 20. Sürgeti azon országok parlamentjeit, ahol már sor került választási erőszakra, hogy jogszabályokkal korlátozzák a lőfegyverek és éles lőszerek használatát, és garantálják, hogy a katonai és biztonsági intézmények és alkalmazottak semlegesek maradnak, és nem válnak választási célokat szolgáló manipuláció áldozatává; 21. Felkéri a parlamenteket és a kormányokat, hogy szigorú jogszabályok bevezetésével tiltsák meg a választási folyamat destabilizálására irányuló bármilyen kísérletet, az erőszakot elkövetők ellen pedig kezdeményezzenek ügyészi vádemelést; 22. Kéri a polgári társadalmi szervezeteket, médiacsoportokat, szakértőket, tudományos intézeteket, emberi jogi intézményeket és nemzetközi szervezeteket, hogy aktivizálják az állampolgárokat a választásokkal kapcsolatos alkotmányos jogaik és kötelezettségeik gyakorlására, beleértve az átfogó polgári és szavazói oktatóprogramokat; 23. Sürgeti a parlamenteket és a kormányokat arra, hogy állampolgáraik, és különösen a fiatalok körében népszerűsítsék a jogállamiság tiszteletben tartására, valamint a sokszínű és ellentétes nézetek politikai toleranciájára ösztönző kultúrát; 24. Felszólítja a parlamenteket, hogy hozzanak megfelelő jogszabályokat az alapvető állampolgári jogok gyakorlásának biztosítására a politikai folyamat során, beleértve a titkos szavazáshoz, a közérdekű információhoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, valamint a békés nyilvános demonstrációkhoz való jogokat; 25. Sürgeti a parlamenteket, hogy választójogi törvényeiket úgy módosítsák, hogy valódi mechanizmusok garantálják a szabad és tisztességes választások lehetőségét, amelyek megfelelnek a nemzetközi demokratikus követelményeknek és alapelveknek; 26. Felszólítja a parlamenteket, hogy egészen addig, amíg sikerül megszüntetni a nők elleni politikai erőszakot, és amíg a nők gazdaságilag és politikailag is kellő erőt képviselnek, a képviselői székek legalább 30%-át nők foglalják el; 27. Sürgeti a parlamenteket és a kormányokat, hogy gondoskodjanak stabil és megjósolható választójogi törvényekről, és ennek érdekében kodifikálják vagy írott jogszabályban
rögzítsék azokat; a választójogi demokrácia alapelveit, valamint a választáshoz való jogot és a közhivatalra történő pályázás lehetőségét rögzítsék az alkotmányban, hogy ezzel is megelőzhessék a választási szabályok manipulációját; 28. Sürgeti továbbá a kormányokat, hogy a választókörzeteket kiszámíthatóan, átláthatóan és a választások előtt nem módosítható módon határozzák meg, hogy ezzel is megakadályozzák a választási rendszer manipulációját; 29. Kéri az ENSZ-t, más releváns nemzetközi szervezeteket és fejlesztőpartnereket, hogy biztosítsák a nemzeti választásokat lebonyolító szervek kapacitásának kiépítéséhez szükséges támogatást és költséghatékony technikai segítséget, beleértve jobb munkakörülmények biztosítását a munkatársak számára, ezáltal ösztönözve a megfelelő választójogi reformokat, és támogatva a választók és az állampolgárok eredményesebb oktatását, különösen a fejlődő demokráciák esetében; 30. Szorgalmazza a jobb együttműködést az ENSZ és az IPU között a választási erőszak megelőzése és a politikai hatalom zökkenőmentes és békés átadása érdekében, valamint a teljes választási ciklus alatt a választásokat megfigyelő missziók ajánlásainak foganatosítása érdekében, bármely országról is legyen szó. * Az alábbi delegációk fenntartásuknak adtak hangot a preambulum 6. cikkelyének szövegezésével kapcsolatban („nemzetközi beavatkozás a belső választási folyamatokba”): Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Kambodzsa, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Ghána, Izland, Jordánia, Monaco, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Svájc. * Az alábbi országok fenntartásuknak adtak hangot a preambulum 8. cikkelyének szövegezésével kapcsolatban („kellőképpen tiszteletben tartva a szuverenitás és a nemzeti integritás alapelvét és a vonatkozó nemzeti jogszabályokat”): Belgium, Kanada és Svédország.
