A KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, 2009. április 10.) Az Interparlamentáris Unió 120. Közgyőlése, Felidézvén az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948) 19. cikkét, miszerint: „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához”. Továbbá felidézvén, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (1966) 19.cikkét, Tudomásul véve az Emberi Jogok Európai Egyezményének (1950) 10. cikkét, Tudomásul véve az Emberi Jogok Amerika-közi Egyezményének (1969) 13. cikkét, Tudomásul véve az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartája (1981) 9. cikkét, Tudomásul véve a Latin-Amerikai Újságírók Szövetségének (IAPA) a szólás szabadságáról szóló konferenciáján elfogadott Chapultepec-i Nyilatkozatot (1994), Felidézvén a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetégének (IFLA) 1997-ben Koppenhágában tartott 63. általános konferenciáját az információhoz való hozzáférésrıl és a kifejezés szabadságáról, Tudomásul véve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Tagállamai által elfogadott Aarhusi Konvenciót (1998), Tudomásul véve az ENSZ különleges képviselıjének 1998-as jelentését a vélemény és a kifejezés szabadságához való jog védelmét és elımozdítását illetıen, Tudomásul véve az ENSZ különleges képviselıjének a vélemény és a kifejezés szabadságáról szóló, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) képviselıjének a média szabadságáról szóló, valamint az Amerikai Államok Szervezete (OAS) különleges képviselıjének a kifejezés szabadágáról szóló 1999-es és 2004-es közös nyilatkozatait, Tudomásul véve az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága (ACHPR) Nyilatkozatát a Kifejezés Szabadságának Alapelveirıl Afrikában, Felidézvén az IPU 2005 májusában megtartott Szemináriumát a kifejezés szabadságáról, a parlamentekrıl, és a toleráns társadalmak elımozdításáról, Tudomásul véve az ENSZ különleges képviselıjének a vélemény és a kifejezés szabadságáról szóló, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) képviselıjének a média szabadságáról szóló, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) különleges képviselıjének a kifejezés szabadágáról szóló, valamint az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága (ACHPR) különleges képviselıjének a kifejezés szabadságáról és az információhoz való hozzáférésrıl szóló 2006-os közös nyilatkozatát, Tudomásul véve a két részletben (2003-ban Genfben és 2005-ben Tuniszban) megtartott Információs Társadalom Világcsúcs eredményét, amely egy olyan emberi és bevonó jellegő információs társadalom felépítését tőzi ki célul, amely elısegíti a fejlıdést, és melynek keretében minden egyénnek lehetısége nyílik információt és tudást létrehozni, megszerezni, használni és megosztani, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapelveinek és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapelveinek és céljainak megfelelıen,
Üdvözölvén Újságírók Biztonságáról és a Büntetlenséggel szembeni Küzdelemrıl szóló Medellin Nyilatkozatot, melyet a Sajtószabadságról, az Újságírók Biztonságáról és a Büntetlenségrıl szóló UNESCO konferencia alkalmával fogadtak el 2007-ben, Hívén, hogy az emberek információhoz való joga, csakúgy, mint az információ létrehozása és terjesztése, a mőködı demokrácia elengedhetetlen elemei, valamint hogy az információhoz való hozzáférés alapvetı eszköz a kormányok elszámoltathatóságának, átláthatóságának, és a jogrend betartásának erısítésében, Hívén továbbá, hogy az új digitális kommunikációs eszközök, elsısorban az internet, olyan jelentıs eszközöket képezhetnek, melyek elısegíthetik a kifejezés szabadságának gyakorlását, az információhoz való hozzáférést, valamint a vélemények átláthatóságát és sokszínőségét az információs társadalomban, Felismervén a kifejezés szabadságának és az információhoz való hozzáférésnek a jelentıségét a demokratikus társadalmakban az elszámoltathatóság biztosítása, a korrupt gyakorlatok ellenırzése és a jó kormányzás fejlesztése területén, Szintén felismervén, hogy a kifejezés szabadságát nem szabad a győlölet pártolására és terjesztésére használni, amely diszkriminációra, ellenségeskedésre vagy erıszakra uszít, Meggyızıdvén arról, hogy az újságírók forrásainak védelme a sajtószabadság elengedhetetlen feltétele, Aggodalmát fejezvén ki azt illetıen, hogy a világ bizonyos részein az állampolgárok nem kapnak megfelelı információt az ıket megilletı jogokról a kifejezés szabadságával és az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, Aggodalmát fejezvén ki azt illetıen, hogy a közügyeket érintı információkhoz való hozzáférés megtagadása továbbra is nagyon elterjedt sok kormányzati bürokráciában, További aggodalmát fejezvén ki azt illetıen, hogy a világ bizonyos részein az írástudatlanság befolyásolhatja az állampolgárok képességét az információhoz való hozzáféréshez és a kifejezés szabadságához való joguk gyakorlásában, Ösztönözvén a kormányokat, hogy tájékozassák állampolgáraikat az ıket megilletı jogokról, beleértve a kifejezés szabadságának jogát és az információhoz való hozzáférés jogát is, Tekintetbe véve, hogy az oktatás és az írástudás alapvetı fontosságú az információhoz való hozzáférés jogának teljes élvezetéhez, Aggódván ellenben azt illetıen, hogy a számítógépes rendszerekkel és az új digitális kommunikációs eszközökkel visszaélhetnek, és felhasználhatják gyermekpornográfia, illetve rasszista és idegengyőlölı propaganda terjesztésére, Meggyızıdvén annak szükségességérıl, hogy egyensúlyt teremtsünk egyrészrıl a kifejezés szabadsága, másrészrıl a győlöletre való uszítás elleni küzdelem között, Meggyızıdvén annak szükségességérıl, hogy a kifejezés szabadságának törvényes határai világosan, valamint szükséges és arányos mértékben kerüljenek meghatározásra minden demokratikus társadalomban, Tudomásul véve, hogy megfelelı intézkedéseket kell tenni - különösen az új információs és kommunikációs környezetben -, a kiskorúak olyan tartalmak és magatartások káros hatásaitól való megvédése érdekében, melyek valószínőleg negatívan befolyásolják egészséges fejlıdésüket,
Aggódván a fejlett és a fejlett országok közötti egyre bıvülı digitális szakadék miatt, amely megakadályozza, hogy minden ember egyenlı mértékben élvezhesse a kifejezés szabadságát és az információhoz való hozzáférés jogát, Tudomásul véve, hogy az emberek joga az információhoz való hozzáféréshez sokkal fontosabb napjainkban, mint eddig bármikor, mivel a modern demokrácia a felelısség egy sokkal szélesebb és közvetlenebb koncepcióját foglalja magában, 1. Hisz abban, hogy a kifejezés szabadsága és az információhoz való hozzáférés demokratikus társadalom alapvetı elemei; 2. Üdvözli az információs jogok szabadságának expanzióját az Államok között; 3. Üdvözli az információhoz való jogszerő hozzáférés jogi szabályozásának elfogadását és modernizálását világszerte; 4. Szintén üdvözli a nemzetközi intézmények és szervezetek erıfeszítéseit, melyek a kifejezés szabadsága és az információhoz való jog védelmét tőzi ki célul; 5. Bátorítja azon parlamenteket, melyek még nem cselekedtek így, hogy a lehetı leghamarabb szabályozzák törvényi keretek között az információ szabadságát, valamint kiemeli annak szükségességét, hogy az ilyen jogi keretekkel már rendelkezı Államok parlamentjei hatékonyan alkalmazzák ezeketek a kereteket; 6. Felhívja a parlamenteket olyan törvények elfogadására, melyek biztosítják a szellemi pluralizmus iránti tiszteletet; 7. Ösztönzi a parlamenteket olyan jogi intézkedések elfogadására, melyek szükségesek a gyermekpornográfia bármilyen médiumon keresztül történı terjesztésének és átadásának büntetıjogba ütközı cselekménnyé nyilvánításához; 8. Felhívja a parlamenteket, hogy tegyenek jogi lépéseket az újságírók védelme érdekében, hogy ne kényszeríthessék ıket forrásaik felfedésére; 9. Elítéli azokat a kivetett korlátozásokat, az elszenvedett erıszakot, elnyomást és gyilkosságokat, melyek az olyan parlamenti képviselıket, újságírókat és más véleményformálókat sújtják, akik a kifejezés szabadságának jogát gyakorolják; 10. Ösztönzi a parlamenteket annak biztosítására, hogy a kifejezés szabadságát csak a feltétlenül szükséges mértékben korlátozzák mások jogainak védelme érdekében, és a jog által biztosított keretek szerint, valamint hogy mőködjön valamilyen szabályozási rendszer ebben az összefüggésben; 11. Elismeri, hogy szükséges a kifejezés szabadsága és az információhoz való hozzáférés korlátozása háború, illetve egyéb olyan komoly veszélyek esetén, melyek a közbiztonságot fenyegetik, ellenben hangsúlyozza, hogy az ilyen korlátozások területe és idıtartama - a korlátozás céljával arányosan - a jogrend által szigorúan behatárolt legyen, valamint alkalmazásának felügyelete független bíróság hatáskörébe tartozzék; 12. Aggodalmát fejezi ki azt illetıen, hogy a médiában tapasztalható tulajdonosi koncentráció azon nézetek kifejezési jogának háttérbe szorulásához vezet, melyek nem megszokottak, illetve nem széles körben elterjedtek;
13. Felhívja azon parlamenteket, melyek még nem cselekedtek így, hogy fogadjanak el olyan törvényeket, melyek biztosítják a média pluralitását, beleértve a közérdekő és közösségi mősorszolgáltatókat is, melyek alapvetıen szükségesek a kifejezés szabadságának érvényesüléséhez, továbbá felhívja a parlamenteket az Állam által a médiára, a sajtóra, az ügynökségekre és azok ügynökeire kivetett önkényes szankciók ellen való küzdelemre; 14. Hisz abban, hogy a parlamenteknek támogatniuk kell a média és közérdekő mősorszolgáltatók pluralitását, mivel ez alapvetıen szükséges a kifejezés szabadságának érvényesítéséhez; 15. Ösztönzi a médiát a kifejezés szabadságának megfontolt gyakorlására minden körülmények között, különösen fegyveres konfliktusok, terrorizmus-ellenes mőveletek és egyéb hasonló helyzetek esetén; 16. Hisz egy olyan társadalom elımozdításának jelentıségében, melyben a különféle mősorszolgáltatók, kiadók, mővészek, és más személyek vagy szervezetek gyakorolhatják a kifejezés szabadságát és teljességgel részt vehet, valamint amelyben a nyilvánosság vélemények, nézetek és nézıpontok széles választékához férhet hozzá; 17. Felhívja a Biztonsági Tanácsot egy olyan határozat elfogadására, amely feleleveníti a konfliktusos övezetekben tevékenykedı újságírókra vonatkozó nemzetközi humanitárius jog hatáskörét; 18. Továbbá felhívja a parlamenteket, hogy aktívan vegyenek részt az Internet jövıbeli irányításáról szóló nemzetközi párbeszédben, mely annak biztosítását tőzi ki célul, hogy az Internet a kifejezés egy olyan demokratikus médiuma legyen, amely tiszteletben tartja mások legitim jogait, különösen az ENSZ Internet Irányítási Fóruma (IGF), és az IGF-hez nemzeti és regionális szinten kapcsolódó feltörekvı hálózatok keretében; 19. Felhívja a parlamenteket annak biztosítására, hogy az oktatás legyen kötelezı, ingyenes és egyenlıen hozzáférhetı fiúknak és lányoknak egyaránt, minimum 16 éves korukig, valamint hogy a felnıtt írástudás, és az új információs és kommunikációs technológiák beható ismerete elterjedt gyakorlattá váljon; 20. Hisz abban, hogy az információ szabadsága elengedhetetlen a kifejezés szabadságának teljes gyakorlásához, és a demokratikus társadalomban való jelentıségteljes részvételhez; 21. Bátorítja a parlamenteket, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a digitális szakadék szőkítésére, ide sorolva a fejlıdı országoknak nyújtott technikai és fizikai segítséget, valamint az ezen a területen való nemzetközi együttmőködés erısítését is; 22. Ösztönzi az IPU-t a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének támogatására az információ szabadságához való jog fejlıdésének érdekében, valamint technikai segítség nyújtására azon parlamentek részére, melyek lépéseket kívánnak tenni az információ szabadságához való jog gyakorlásának és élvezetének fejlesztése érdekében; 23. Bátorítja az információ szabadságának fejlesztését az állami szereplıkön túl jelentıs magánszektorbeli társaságok és testületek bevonásával; 24. Hisz abban, hogy a vészharangot kongatókat megilleti törvényes védelem, amennyiben a köz érdekében cselekednek; 25. Hangsúlyozza, hogy az államigazgatásban az alapvetı elv az átláthatóság kell, hogy legyen, és így a közzétételre csak olyan nagyon szőken meghatározott korlátok vonatkozhatnak, amelyek csak a köz, vagy a személyes adatok védelemének érdekében engedélyezhetık;
26. Ösztönzi a parlamenteket az információ szabadságát biztosító hatékony rendszerrel szembeni akadályok felszámolására, beleértve - a teljesség igénye nélkül - olyan lépéseket, mint a köztudat erısítése, az erıforrások megfelelı szintjének biztosítása, a kivételek korlátozása, hatékony irányvonalak meghatározása, a késedelmek és a túlzott díjak felszámolása, egy független szabályozó mechanizmus kidolgozása a betartás érvényesítésére, valamint a nyitottság kultúrájának támogatása a közszférában. * Ausztrália delegációja fenntartását fejezte ki a 23. számú operatív bekezdést illetıen.
