AZ IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Az iparőzési adó alanyának minısül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı - személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó: • vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenység tekintetében; • a közjegyzı a közjegyzıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben a tevékenységét közjegyzıi iroda tagjaként folytatja); • az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); • az egyéni szabadalmi ügyvivı a szabadalmi ügyvivıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; • az ügyvéd az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); • a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; • a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; • az egyénileg tevékenykedı európai közösségi jogász az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi); - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja - a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll - egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség – így bevallás-benyújtási kötelezettség – ahol székhelye, illetıleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseibıl kell kiindulni. Székhelynek tekintendı belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minısül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétıl -, ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehetı közutat, vasúti pályát, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a 1
rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történı továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.
A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végsı fogyasztó, a végsı felhasználó (továbbiakban együttesen: a végsı fogyasztó) részére történik. Ha a vállalkozó ideiglenes jelleggel építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat és a tevékenység folytatásának idıtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül.
BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 1. AZONOSÍTÓ ADATOK Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes körő kitöltésére! 2002. évtıl az önkormányzati adóhatóságok alapnyilvántartásában kötelezı a statisztikai számjel használata, ezért kérjük az adóbevallásban ezt pontosan megadni. 2. A BEVALLÁS JELLEGE Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást teljes adóévben iparőzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az adózó év közben kezdte meg tevékenységét és az iparőzési adókötelezettsége fennállt december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a "Bevallási idıszak" sorban …..év január 1. naptól - …..év. december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdı napjától …….év . december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást 2008. október 1-én jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettıl az idıponttól kezdıdıen vezette be, akkor a bevallási idıszak 2008. október 1-tıl – 2008. december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követı 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási idıszak ebben az esetben értelemszerően az adóév (üzleti év) elsı és utolsó napja közötti idıszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév elsı napja a naptári év elsı napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegfordulónappal egyezik meg. Záró bevallást kell benyújtani, ha a vállalkozás átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát az okmányiroda visszavonta, továbbá az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 33.§-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A
2
záróbevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelı négyzetben kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szőnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az iparőzési adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség idıtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség idıtartamát is meg kell jelölni. Elıtársasági bevallást a jogelıd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdıbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani az elıtársasági idıszak alatti vállalkozási tevékenységrıl. A 4. pontban az elıtársasági létforma alatti adókötelezettség idıtartamát kell megjelölni. Az elıtársasági idıszaknak a jogelıd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerzıdése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetıleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzésbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerıs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedı idıtartam minısül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstıl számított 120 napon belül kell megállapítani, az elıtársaság adókötelezettségérıl szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követı év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követı naptól az adóév utolsó napjáig tartó idıszakról szóló éves bevallást is az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerısen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétıl az elıtársasági idıszak utolsó napjáig terjedı idıtartamról szóló bevallást az elıtársasági idıszak utolsó napjától számítva 120 napon belül kell benyújtani. 3. ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA A záró bevallás benyújtásának oka melletti négyzetbe X jelet kell tenni. 4. BEVALLÁSI IDİSZAK A bevallás jellegének (éves, záró, elıtársaság, év közben kezdı, üzleti éves) megfelelıen szükséges kitölteni. 5. CSATOLT KIEGÉSZÍTİ LAPOK JELÖLÉSE A bevallási nyomtatványhoz különbözı kiegészítı lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítı lapokat is - tevékenység jellegének megfelelıen - ki kell tölteni. Az "A"-tól "H"-ig terjedı lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó kiegészítı lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. -
A „A” jelő kiegészítı lapon a történik a vállalkozók nettó árbevételének kiszámítása
-
A „B” jelő kiegészítı lapot törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. 3
-
A „C” jelő lapot a biztosítóknak kell kitölteni.
.
A „D” jelő lapot befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni
-
A „E” a kockázati tıkealapoknak és a kockázati tıketársaságoknak kell kitölteni.
-
-
„F” jelő kiegészítı lapot az adóalap megosztással összefüggésben szükséges csatolni, annak aki/amely a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett.
-
„F-V” kiegészítı lap a vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztók részére nyújtó adóalanyok adóalap megosztására szolgál A „G” jelő kiegészítı lap a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. Csak akkor kell kitölteni, ha más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) van köztartozása. A „H” jelő kiegészítı lapot az adóalap egyszerősített meghatározási módját választó adóalanyoknak kell kitölteni.
6. A 2008. ÉVI ADÓALAP EGYSZERŐSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA 6.1. ponthoz: Ha 2009. adóévre az adóalap egyszerősített meghatározási módját választotta, a 6.1. pontban kell jelölni. A 2009. évben a korábbi éveknek megfelelıen lehetett élni az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a Htv. 39/A. § (1) bekezdése alapján, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2009. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozók. Ezen vállalkozók esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységbıl származó - bevételének 80 százaléka. b) más vállalkozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelızı adóév esetén napi arányosítással számítva idıarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben - idıarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg. Ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. 6.2. ponthoz: Az egyszerősített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2010. adóévre. A Htv. a 2010. évre is lehetıvé teszi az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módját az alábbi adózói körben:
4
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2010. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelızı adóév esetén napi arányosítással számítva idıarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben - idıarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg. 6.3. ponthoz: Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az iparőzési adó alapjának egyszerősített megállapítási módját választja. 6.4. ponthoz: Az EVA alanyának nyilatkozata az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározásáról a 2010. adóévre. Ha 2010. évre élni kíván az adóalap ezen meghatározási módjának lehetıségével, akkor a négyzetben „X” jellel jelölje! Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módja adóévre választható, az errıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtására elıírt határidıig, a tevékenységét év közben kezdı vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követı 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. A 911. sorban az átalányadózónak a 6.1. a) alpont szerinti esetben az átalányadó alapját a 6.1. b) alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a 6.3. pont szerinti esetben az EVA alapját kell beírni, a 915. sorban pedig az adóalap – az elızıek szerint számított – összegét kell feltüntetni. Amennyiben az adóalap egyszerősített meghatározási módját választotta, jelölje X-el, ebben az esetben a 9111-9115.sorkat, és a 912-914. sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az „H” jelő kiegészítı lapot. 7. KÖNYVVEZETÉS MÓDJA A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelı négyzetben „X” jellel kell jelölni. 8. ALKALMAZOTT ADÓALAP MEGOSZTÁS MÓDSZERE Itt kell megjelölni a megosztás módját. 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA A 9111-9115. sorokat („A” lap) azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. 911. sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A 9111. sorban szereplı összegbıl le kell vonni a 9112. sorban, a 9113. sorban, a 9114. és a 9115. sorokban szereplı összegeket. 911. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képzıdı Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi az adóalany. 912. sor: Ebbe a sorba kell beírni a vállalkozási szintő eladott áruk beszerzési értékének összegét.
5
Eladott áruk beszerzési értéke: kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelrıl szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. 913. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. A közvetített szolgáltatások értéke tartalmában megegyezik a Htv. által korábban használt alvállalkozói teljesítések értékével. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelıvel) írásban kötött szerzıdés alapján, a szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelıjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti írásban kötött - vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette.
914. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintő nettó árbevételt-csökkentı anyagköltség összegét. Az anyagköltség: a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelrıl szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Anyag, áru: a számvitelrıl szóló törvény szerinti vásárolt készletekbıl az anyagok, az áruk. 915. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintő iparőzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétıl. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegő iparőzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint – megosztani az egyes települések között. Ha a 911. sor összegét eléri vagy meghaladja a 912., 913., 914. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Az adóalap egyszerősített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.1., a 6.2., és a 6.3. pontokhoz főzött magyarázat alapján. 916. sor: A 915. sorban szereplı vállalkozási szintő adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi 6
létszámhoz képest bekövetkezett – fıben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak minısül a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó - esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a helyi adóról szóló törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Amennyiben ezen jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a 915. sorban szereplı összeg erejéig vehetı igénybe. 917. sor: Ebben a sorban a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét kell feltüntetni. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. 918. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni. 919. sor: Ez a sor a vállalkozási szintő adóalap. Amennyiben a 916-917-918. sorokban nem szerepel összeg, úgy a 919. sor megegyezik a 915. sorral. 920. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintő adóalap megosztása eredményeként elıálló – törvényi szabályok szerinti – Páty községre esı adóalapot. Természetesen abban az 7
esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplı összeg megegyezik a 919. sor összegével. Azok a vállalkozások, amelyek több önkormányzat illetékességi területén végeznek állandó jellegő iparőzési tevékenységet, azaz székhelyükön kívül legalább egy településen telephelyet tartanak fenn, vállalkozási szintő iparőzési adóalapjukat meg kell osztani („E” jelő kiegészítı lap) az egyes – adókötelezettséggel érintett – települések között. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem a nettó árbevétel, hanem az adóalap megosztását kell elvégezni. A megosztás eredményének megfelelı összeget kell beírni a bevallási fılap 920. számú sorába. Természetesen annak az adóalanynak, akinek/amelynek csak egy településen áll fenn állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettsége, nincs adóalap-megosztási kötelezettsége. 921. sor: Az adómentes adóalapot kell feltüntetni. 922. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például, ha az adózó adóévben 100.000 Ft-ot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintő adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 20.000,- Ft. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 923. sor összegét, akkor itt csak a 923. sorban szereplı összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 10. sorban kell szerepeltetni. 923. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. 924. sor: Az adóévben befizetett adóelılegek együttes összege. 925. sor: Adóév december 20-ig a kettıs könyvelést vezetık által teljesített feltöltési kötelezettség összege (a várható éves adó 90 %-ára). 926. sor: Az éves adó meghatározása és az adóelıleg, illetve feltöltés különbözete alapján még fizetendı adó összege. 927. sor: Az éves adó meghatározása és az adóelıleg, illetve feltöltés különbözete alapján fennálló túlfizetés összege. 10. sor: Az önkormányzatra jutó átalányadó összege (lásd: 922. sor magyarázata)
A 926. sorban lévı összeget kell – éves bevallás esetén – legkésıbb adóévet követı év május 31-ig befizetni, az önkormányzati adóhatóság számlájára. Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni.
Iparőzési adó beszedési számla: 11742001-15390235-0354000 8
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adókötelezettségéhez képest teljesített többlet befizetést csak akkor tudjuk visszautalni, ha adóhatóságunknál, illetve más adóhatóságnál nincs fennálló tartozása, és azt a bevallás benyújtásakor a bevallási nyomtatvány megfelelı rovatában jelzi, és kéri a visszatérítést. Nyilatkozat: Itt kell nyilatkozni arról, hogy a vállalkozás társasági adó kiegészítésére kötelezett-e. 1. Büntetıjogi felelısség tudatában nyilatkozni kell a fennálló köztartozásokról. amennyiben fennáll valamilyen köztartozás, akkor a „G” jelő kiegészítı lapon kell részletezni. 2. Itt lehet jelölni, amennyiben az adótúlfizetés egész összegét visszakéri. A bevallás fı lapján ne felejtsen el bankszámla számot megadni. 3. Amennyiben a túlfizetést (vagy annak egy részét) késıbb esedékes helyi adó befizetésre kéri elszámolni, itt jelölje. 4. A 3. pontban el nem számolt fennmaradó túlfizetés visszaigénylése. A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenység utáni mentesség (917. sor) igénybevételéhez itt jelölendık a tájékoztató adatok.
A bevalláshoz kiegészítı lap is van mellékelve, azt a bevallási fılappal együtt kell kezelni, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá cégszerően aláírni. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "A" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A "A" jelő lapon történik a vállalkozók nettó árbevételének kiszámítása. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9115. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő nettó árbevétel összegét: 9111-9112-9113-9114-9115. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap 911. sorában feltüntetendı összeggel! KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "B" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A "B" jelő lapot kell kitölteni azoknak akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minısülnek.
A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9117. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 9111 - 9116. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a 9117. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap 911. sorában feltüntetendı összeggel!
9
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "C" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A "C" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítóknak minısülnek. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9117. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek összegét. A 9111-9116 sorok összegébıl le kell vonni a 9117. sorban szereplı összeget. A . Ez a sor megegyezik a bevallási fılap 911. sorában feltüntetendı összeggel! KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "D" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az "D" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minısülnek. 911. sor: a 9111- 9115 sorok összege A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni!
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "E" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az „E” jelő lapot a kockázati tıketársaságoknak és kockázati tıkealapoknak minısülı társaságok töltik ki. 911. sor :A 9111. és 9112. sorok összegébıl le kell vonni a 9113., 9114., 9115. sorok összegét.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az „F” jelő kiegészítı lapot is ki kell tölteni. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni!
A kiegészítı lap 101-106. soraiba a vállalkozás egésze, illetıleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegő ráfordítás, illetıleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegő ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 101.-103. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 104.-106. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, abban az esetben a 110-120. sorokat kell kitölteni. Az adóalap megosztásáról a 10
helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. tartozó melléklet rendelkezik. (lásd: jelen útmutató mellékleteként) Itt kell feltüntetni több telephely, fióktelephely esetén a más településen lévıket. 101. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szintő) személyi jellegő ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegő ráfordítás arányában történı adóalap-megosztás vetítési alapját. 102. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegő ráfordítás összegét. 103. sor: Itt kell megjelölni a megosztás arányát 6 tizedesjegyig. A 102. sorban lévı számot el kell osztani a 101. sorban lévıvel, ez adja meg az arányszámot. 104. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalapmegosztás vetítési alapját. 105. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. 106. sor: Itt kell megjelölni a megosztás arányát 6 tizedesjegyig. A 105. sorban lévı számot el kell osztani a 104. sorban lévıvel, ez adja meg az arányszámot. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F-V" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az „F-V” jelő lapot kell kitöltenie. 107. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 108. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatás nyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 109. sor: Itt kell megjelölni a megosztás arányát 6 tizedesjegyig. A 108. sorban lévı számot el kell osztani a 107. sorban lévıvel, ez adja meg az arányszámot. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
11
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "G" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A „G” jelő kiegészítı lapot akkor kell kitölteni, ha az adózónak lejárt esedékességő köztartozásai állnak fenn. Tételesen kell felsorolni a köztartozásokat.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "H" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A hatályos helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján - választható a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók, illetve az elızı évben 4 millió forint nettó árbevételt el nem érı vagy – kezdı vállalkozó esetén – várhatóan el nem érı egyéb iparőzési adóalanyok számára az iparőzési adó alapjának egyszerősített megállapítási módja. Az egyszerősítés lényege, hogy nincs szükség az egyes adóalap-elemek tételes kigyőjtésére és összegzésére az adóalap-megállapítás során. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók az iparőzési adó alapján az EVA alapjának 50%-ban is megállapíthatják. I. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók: A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozók esetében az adó alapja az Szja. szerinti átalányadó-alap 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy az iparőzési adóalapjának felsı határa a személyi jövedelemadó szerinti bevétel 80 százaléka. 1. sor : a vállalkozó által az adóévben elért bevétel 2. sor : Levonható költséghányad 3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának összegét. 4. sor: Az átalányadó alapjának – az 3. sorban lévı összeg - 20 százaléka. 5. sor: Ebben a sorban kerül megállapításra az iparőzési adóalap. (3.+4. sor) II. Egyéb adózók (nem átalányadózó) iparőzési adóalapjának egyszerősített meghatározási módja Azon iparőzési adóalanyoknak, akik nem minısülnek a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózónak, de nettó árbevételük 4 millió forint alatt van, szintén lehetıség nyílik az adóalap egyszerősített meghatározási módjára. A helyi adókról szóló törvény a nettó árbevétel 80 százalékában rögzíti az iparőzési adó alapját. 1.sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel összegét. (1990. évi C. törvény 52.§ 22. pontja alapján) 2.sor: Itt kell feltüntetni a megállapított nettó árbevétel összegének 80 százalékát, amely az iparőzési adóalap lesz. Amennyiben az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározására vonatkozó feltételek nem teljesülnek az adóév egészére, akkor az általános szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani. Ha a vállalkozó az átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparőzési adójának alapját a II. pontban leírt módon is megállapíthatja.
12
III. Egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók iparőzési adóalapjának egyszerősített meghatározási módja: 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az EVA adó alapjának összegét. 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított az EVA alapjának 50%-át, amely az iparőzési adóalapja lesz. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módja adóévre választható, az errıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtására elıírt határidıig, a tevékenységét év közben kezdı vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követı 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Amennyiben az adóalap egyszerősített meghatározási módját választotta, ebben az esetben a 9111-9115. sorokat, és a 912-914. sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az „H” jelő kiegészítı lapot.
Figyelem! Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidejőleg, de legkésıbb adóévet követı május 31-ig kell befizetni, illetve ettıl az idıponttól lehet visszaigényelni. Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni. A befizetést Páty község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala helyi iparőzési adó számla 11742001-15390235-0354000 javára kell teljesíteni! Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóbevallást és a csatolt kiegészítı lapokat az önkormányzati adóhatóság aláírás (cégszerő) nélkül nem fogadja el! Levelezési cím: 2071 Páty, Kossuth u .83. Amennyiben érdeklıdni kíván önkormányzati hatáskörbe tartozó adóügyekben, úgy kérjük az alábbi telefonszámot használja: (23) 555-535 Melléklet: Melléklet az 1990.évi C. törvény 39.§-ához A helyi iparőzési adó alapjának megosztása
1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelözı teljes adóévben az iparőzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap)nem haladta meg a 100 millió forintot, a következı 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.
13
1.1. Személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszere A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak -ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegő ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegő ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendı, amit a számvitelrıl szóló törvény annak minısít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegő ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetıje (a vállalkozónak a társasági szerzıdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegő ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetı után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegő ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes személyi jellegő ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı személyi jellegő ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú,bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelrıl szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétıl függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követı adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendı értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenıen azon egyébként
14
a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termıföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az elıbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendı eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendı. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követı adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek mőködtetésének tényleges irányítása történik, illetıleg - jármőveknél -ahol azt jellemzıen tárolják. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot,köteles a következı adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegő ráfordítások összege képvisel a személyi jellegı ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következı: a) Az adóalapot két részre - személyi jellegő ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:
15
AH=
VAaVAa+VAb
ahol VAa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegő ráfordítás összege VAb = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege AH= a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada. Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegő ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre esı adóalap egyenlı az adott településre a személyi jellegı ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 2.2. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt:szolgáltatás) közvetlenül a végsı fogyasztó részére történı nyújtása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérıen - a helyi iparőzési adó alapját [39. § (1) bek.] az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephelyszerinti önkormányzatok között. 3. Az egyes településekre esı adóalapok együttes összege egyenlı a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelıleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 6. A megosztás módszerét, az adóelıleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami,önkormányzati) által ellenırizhetı módon - írásban rögzítenie kell.
16
