Az intézmény OM azonosítója:

Az intézmény OM azonosítója: 202158

Hatályba lépés ideje: 2017. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK I. I. 1. I. 2.

Az óvoda adatai Az alapító okirat beidézése: Jogszabályi hivatkozások A pedagógiai program jogszabályi háttere:

II.

Az ÁTÁNYI ÓVODA pedagógiai programja

II. 1. II. 2. II. 3. II. 4. III. IV. IV. 1. IV. 2. IV. 3. V. V.1.

Intézményünk célrendszere Gyermekképünk: Óvodaképünk: Pedagógusképünk Helyzetelemzés A pedagógiai program nevelési feladatrendszere Egészséges életmódra nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezése A nevelőmunka dokumentumai: (22/2013 (iii.22.)EMMI rendelet alapján V. 1. 1. Csoportnapló V. 1. 2. Az óvodapedagógus mérés-értékelési feladatai V. 1. 3. Felvételi és mulasztási napló VI. Az óvodai élet tevékenységformái VI. 1. A játék VI. 2. Verselés, mesélés VI. 3. Ének,zene, énekes játékok, gyermektánc VI. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka VI. 5. A külső világ tevékeny megismerése VI. 6. Mozgás VI. 7. Munka jellegű tevékenység VI. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. 9. Az óvoda hagyományos ünnepei VII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek VIII. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység IX. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése X. A nemzetiségi nevelésben a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok XI. Az óvoda kapcsolatrendszere XI. 1. A nevelőtestület együttműködése XI. 2. Az óvoda és a család kapcsolata: XI. 3. Kapcsolattartás az iskolával XI. 4. Kapcsolataink a nevelést segítő intézményekkel XI. 5. Kapcsolat az egészségügyi intézményekkel XI. 6. Kapcsolat a fenntartóval, önkormányzatokkal XII. Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek XIII. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

XIV. Az intézmény belső rendje XV. Eszközjegyzék Záró rendelkezések Záradék Mellékletek I. Számú melléklet Szociális fejlesztés II. Számú melléklet Mozgásfejlesztés III. Számú melléklet Anyanyelvi fejlesztő program IV. Számú melléklet Egészségfejlesztési program V. Számú melléklet Óvodai fejlődési napló VI. Számú melléklet Csoportnapló VII. Számú melléklet Cigány nemzetiségi hagyományőrző differenciált foglalkozási program óvodások részére

I.AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: ÁTÁNYI ÓVODA OM azonosító: 202158 Intézményvezető: Laczházi Hajnalka Az óvoda címe: 3371 Átány, Bem út 22.-26. Tel.sz.: 06/36/482-012 06/36/482-814 E-mail cím: [email protected] Az óvoda fenntartója: Átány Községi Önkormányzat Óvodai csoportok száma: 3 csoport Az óvoda pedagógiai programjának megnevezése: Pedagógiai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának útmutatása és a komplex prevenciós óvodai program alapján készült.

I. 1.AZ ALAPÍTÓ OKIRAT BEIDÉZÉSE: Okirat száma: 1/2017.

Alapító okirat

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a(z) az Átányi Óvoda alapító okiratát a következők szerint adom ki:

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. . A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Átányi Óvoda 1.2. . A költségvetési szerv 1.2.1. székhelye:3371. Átány, Bem József út 22-26. 1.2.2. Telephelye: 3371 Átány, Szabadság út 2-8.

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. . A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2016. szeptember 1. 2.2. . A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Átány Községi Önkormányzat 2.2.2. székhelye:3371. Átány, II. Rákóczi F. út 60. 2.3. . A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének 1

megnevezése

székhelye

Hanyi- menti Köznevelési Intézmény Óvodák

3371. Átány, Bem József út 22-26.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. . A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Átány Községi Önkormányzat 3.1.2. székhelye:3371. Átány, II. Rákóczi F. út 60. 3.2. . A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Átány Községi Önkormányzat 3.2.2. székhelye: 3371. Átány, II. Rákóczi F. út 60.

4. A költségvetési szerv tevékenysége

4.1. . A költségvetési szerv közfeladata: Óvodai nevelés, ellátás 4.2. ... A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 1

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

851020

Óvodai nevelés, ellátás

4.3. ... A költségvetési szerv alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 8. §- ában foglaltaknak megfelelően. Átány Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő és tartózkodó 3-7 éves gyermekek, továbbá a településen dolgozó szülők gyermekeinek óvodai nevelésére, napközbeni ellátására, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Nevelési program alapján – a családi neveléssel együtt- biztosítja a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik a testi nevelésről és szocializációról, gondoskodik a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztató foglalkozásairól. Biztosítja továbbá az óvodai intézményi étkeztetés, az intézmények dolgozói részére munkahelyi étkeztetés, az intézményen kívüli gyermekétkeztetés valamint a közigazgatási terület lakosai számára az életkori sajátosságoknak megfelelő étrend összeállítását, az ételek megfelelő minőségű és mennyiségű elkészítését. 4.4. ... A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1.

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

2.

091110

Óvodai nevelés, ellátás, szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

4.

091130

Nemzetiségi óvodai nevelés szakmai feladatai

5.

091140

Óvodai nevelés, ellátás, működési szakmai feladatai

6.

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

7.

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

8.

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

3.

4.5. ... A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Átány közigazgatási területe. 4.6. ... A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa: a módosított kiadási előirányzatok arányában 20%.

5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. ... A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézményvezetője az óvodavezető, akit nyilvános pályázat útján Átány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki határozott időre és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. Az egyéb munkáltató jogkört a polgármester gyakorolja felette. 5.2. ... A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

1

közalkalmazotti jogviszony

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény

2

munkaviszonyra irányuló jogviszony

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

3

megbízási jogviszony

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. . A köznevelési intézmény 6.1.1. ... típusa: óvoda 6.1.2. ... alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés 6.1.3. ... gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkezik, a gazdasági feladatait az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal (3371. Átány, II. Rákóczi F. út 60.) látja el. 6.2. . A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény

1

feladatellátási hely megnevezése

tagozat megjelölése

maximális gyermek-, tanulólétszám

székhelyén

-

75 fő

6.3. . A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

1

ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga

az ingatlan funkciója, célja

Átány, Bem József út 22-26.

911

vagyon használati jog

óvodai nevelés

7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2017. szeptember 1. napjától kell alkalmazni. Átány, 2017. szeptember 1. P.H. Gönczi Mihály polgármester

I. 2. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a haza és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről. . 

22/2013. (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról  Az óvoda hatályos Alapító Okirata  Porkolábné dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós Óvodai Program felhasználásával Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeletek építettük be: *

229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról

*

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

*

30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

*

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

*

15/2013. (II:26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

*

17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve

*

1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól

*

185/1999. (XII.13.) Korm.rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm.rendeletet módosítja

II. AZ ÁTÁNYI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az átányi óvodában három csoport (heterogén/homogén) működik. Óvodánkban folyó munkánkat a hazai óvodai nevelésügy gyakorlatára építve az óvodapedagógiai hagyományok tükrében a Nemzeti Köznevelési Törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei, a Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének irányelvei, A Komplex Prevenciós Óvoda Fejlesztőprogram szellemében, a helyi adottságaink figyelembevételével az alábbiakban fogalmazzuk meg: Célunk: a ránk bízott 3-6-7(-8) éves korú gyermekek, valamint az alapító okiratban meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges, harmonikus személyiség-fejlesztése úgy, hogy figyelembe vesszük életkori sajátosságaik mellett egyéni fejlődési ütemüket, szintjüket is, s ennek ismeretében segítjük testi, szociális és értelmi fejlődésüket. Munkánk első mozzanata, hogy megteremtve a biztonságérzetet nyújtó, tevékenységre serkentő derűs alaphangulatot – amit áthat a kölcsönös bizalom és a jóindulat – megalapozzuk a gyerekek érzelmi kötődését magunk, az intézmény és egymás iránt. Feladatunk, hogy megismertessük a gyerekekkel az őket körülvevő világot, s ezzel közvetlenül az iskolára, közvetve pedig az életre készítsük föl őket, miközben testi, lelki szükségleteiket folyamatosan kielégítjük. Nekünk, az óvoda dolgozóinak olyan kultúrát, kultúra iránti igényt kell közvetítenünk, beleplántálni gyerekeinkbe, ami magába foglalja a tárgyi tudás befogadásának és a pozitív érzelmi beállítódásnak szükségességét, amely megnyilvánul a gyerekek kulturált viselkedésében is.

Nevelési céljaink eléréséhez a gyerekek mozgását és játékát tekintjük egyik legfontosabb megfigyelendő és fejlesztendő tevékenységnek, mert mindkettő a gyermeki személyiség fejlődésének legdominánsabb tényezője, s legtermészetesebb megnyilvánulási formája. E két alaptevékenység végzése során bontakozik ki tárgyi és személyi környezetükkel való kapcsolatuk. A szociális, az értelmi és a testi fejlettség minden gyermek spontán érése és környezete kölcsönhatásai nyomán alakul ki. Ezt a folyamatot segítjük mi és a gyógypedagógiai szakemberek pedagógiai munkánkkal annak érdekében, hogy a gyerekek személyisége optimálisan kibontakozhasson. Óvodánkban folyó nevelési munkánkra vonatkozó alapelvek:  a gyermek személyiségének tiszteletben tartása;  a személyiség egészének fejlesztése; készség- és képességfejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztése,  életkornak és egyéni fejlettségi szintnek megfelelő, változatos oktatási-nevelési módszerek alkalmazása;  az óvoda (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció) a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Ezért a családokkal egyenrangú nevelőtársi viszony, jó partneri kapcsolat megvalósítására törekszünk, melynek alapja a kölcsönös tiszteletadás, bizalom, segítségnyújtás;  esélyegyenlőség biztosítása, a szociális körülményekből adódó hátrányok leküzdése;  egymás elfogadása, tolerancia megjelenítése;  pozitív attitűdök hangsúlyozása;  a hagyományok ápolása.

II. 1. INTÉZMÉNYÜNK CÉLRENDSZERE Az óvodai nevelés általános célja: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével – ideértve a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Óvodánkban alkalmazva a Komplex Prevenciós Óvodai Program alapelveit és módszertanát, melyek építenek a hazai tradicionális nevelési értékekre, összhangban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, fő feladatunknak tekintjük a 3-6 (7) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával:  az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását  az iskolai potenciális zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével  a jelzett területeken történő fejlesztés, értelmezésünk szerint  a gyermekek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet  ebben meghatározó a 3-6 (7) éves kor alapvető sajátossága - az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelem vezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás  a testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. Speciális célok: - az átányi óvodában jelenlévő nagyarányú etnikai kisebbség korai beóvodázásával a szociálisan hátrányos környezetből érkező gyermekek egyéni fejlesztése,

-

nemzetiségi óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése,

II. 2. GYERMEKKÉPÜNK: Óvodánkban a nevelés középpontjába a gyermeket állítjuk, felvállalva a 3-6 (7) éves gyermek fejlődésének támogatását és személyiségének fejlesztését. Ennek megfelelően az alábbi gyermekképben fogalmazzuk meg az általunk nevelt gyermekekről kialakított képünket:  Az óvodáskorú gyermek aktív befogadója a világnak. Kíváncsi, érdeklődő az őt körülvevő világ és a társai iránt.  Felfedez, kérdez – felel, megfigyel, kipróbál, és folyamatosan tapasztal.  Óvodásaink szeretnek óvodába járni, és jól érzik magukat nálunk.  Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vesznek részt az óvodai életben.  Érzelmileg gazdagok, kiegyensúlyozottak (szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is), tele vannak önbizalommal.  Figyelmesek, segítőkészek embertársaik iránt.  Ragaszkodnak a körülöttük lévő felnőttekhez, társaikhoz, a másság természetes számukra – elfogadják egymást.  Szívesen teremtenek kapcsolatot felnőttel és gyermekkel egyaránt.  El tudják fogadni, hogy vannak szabályok, amelyekhez bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell.  Kreatív gondolkodás jellemzi őket.  Vidámak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni.  Kitartóak, önállóak.  Testileg edzettek.  Fontos számukra az örömteli mozgás, a szabad levegőn történő önfeledt szervezett tevékenység: játék, séta, kirándulás.  Az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerik.  Óvodai nevelésünk, pedagógiai módszereink segítik őket abban, hogy az életben eligazodó, talpraesett, egészségesen fejlődő személyiségű gyermekekké váljanak  Önállóságuk, nyitottságuk, érdeklődésük, megszerzett ismereteik és képességeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket az iskolai életre.  Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, és erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

II. 3. ÓVODAKÉPÜNK: Óvodánkban a környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermek differenciált személyiségfejlesztését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Ennek megfelelően az alábbi óvodakép kialakítására törekszünk: Óvodánk minden kisgyermek és felnőtt számára biztonságos, esztétikus, derűs, harmóniát nyújtó intézmény. Mi, az intézményben dolgozó felnőttek közös értékrend mentén alakítjuk ki pedagógiai tevékenységrendszerünket, a tárgyi környezetet, - amely biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, - amely lehetőséget ad a gyermekek szabad játékára, - a spontán és utánzásos tanulásra, - az emberi értékek közvetítésére.

Felszabadult, együttműködő légkört megteremtésére törekszünk, amely lehetővé teszi az egymást elfogadó kapcsolatok kialakítását. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. A szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy  pedagógiai programunk középpontjában a gyermek áll.  gyermekének olyan értékeket közvetítünk, amelyek örökérvényűek.  a program alkalmazása eredményeként gyermekük az iskolára szocializálódik, az iskolakezdésre alkalmassá válik. Pedagógiai célunk - az óvodai nevelés alapelveihez igazodva- az, hogy óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Kreatív, megfelelő önértékelő képességgel és reális önbizalommal bíró gyermekeket neveljünk, akik rendelkeznek olyan készségekkel, képességekkel, személyiségjegyekkel, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolai élet megkezdésére. Közös céljaink megvalósítása érdekében számítunk a szülők aktív együttműködésére is. Programunk céljának megvalósítását óvodapedagógusaink és szakképzett dajkáink munkájának színvonala biztosítja, de nagy hangsúlyt fektetünk az önképzésünkre és továbbképzésünkre is. Óvodánk funkciója: ☺ óvó-védő ☺ szociális ☺nevelő és - személyiségfejlesztő funkció. Az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, a tankötelezettség kezdetéig.

II. 4. PEDAGÓGUSKÉPÜNK A kisgyermek nevelhetősége legfontosabb feltételének tartjuk, hogy az óvodapedagógus viszonya a gyermekhez valódi szeretetkapcsolaton alapuljon. Az óvodapedagógus annak tudatában cselekedjék, hogy viselkedése, viszonyulása más emberekhez, tevékenységekhez, helyzetekhez minta a gyermek számára.  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik.  Biztosítja minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.  Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.  A gyermekek érdekeit, jogait mindenekfelett érvényre juttatja.  Gyermekszerető, harmonikus, segítőkész és képes minden, neveléssel kapcsolatos új befogadásra, az óvodai arculat fejlesztésére.  Szakmailag jól felkészült, pedagógiai optimizmussal, hivatástudattal, humanizmussal rendelkező.  Személyiségének pozitív vonásai által mintát, modellt jelent gyermek, szülő számára egyaránt.  Közösen tud alkotni a gyermekekkel.  Tiszteli a szülőket, velük szemben tapintatos, toleráns, és elfogadó.  Megnyilvánulásaival az oldott, jó munkahelyi légkör támogatója.  Aktivitásával, előrevivő gondolkodásával, az intézmény érdekeit, jó hírét képviselve erősíti a közösséget.  Megnyilvánulásaiban legyen őszinte, következetes, igazságos.  Találja meg a gyermek szabadságának és korlátozásának életkorhoz és helyzethez illő összhangját.  Személye mindenkor védettséget, biztonságot nyújtson.

 Az óvodapedagógus gyermekekkel való együttléte hasson ösztönzően. A szabadban és a teremben kínáljon a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését felkeltő tevékenységeket.  Jól követhető mintát nyújtson a gyermeki játék gazdagításához, motívumkészletének gyarapításához, változatainak alkalmazásához. Értő figyelemmel kövesse a gyermekek játékát, legyen segítőtársuk a megvalósításban.  Az óvodapedagógusnak a kisgyermeki műveltség építéséhez legyen gazdag tudáskészlete, amelyből az adott helyzetnek megfelelően meríteni tud. Az értékesből közvetítsen, biztosítson sok ismétlési alkalmat.  Az óvodapedagógus anyanyelv-használata legyen igényes, követésre méltó, kifogástalan. Keveset, mindig a helyzethez illőt beszéljen, egyszerűen, szemléletesen, jól tagoltan. Beszédviselkedése legyen őszinte, hiteles.  Az óvodapedagógus a nevelés eredményeinek kivárásában legyen türelmes. A nevelő munkát segítő dajkák közreműködéséről A dajka jelenlétével, munkájával része a gyermekeket nevelő környezetnek, befolyásolja a gyermekcsoport légkörét, a gyermekek közérzetét. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a dajka ismerje az óvodás gyermekek életkori igényeit, fejlődésének jellemzőit, a gyermekek óvodai életmódjának értelmét, a csoport szokásait. Munkáját mindenkor ezekkel összhangban végezze. A dajka legyen csendes, visszafogott, nyugodt közreműködője a gyermekcsoport életének, türelmes és készséges segítőtársa a kisgyermekek nevelésének. A dajka gyermekekkel való kapcsolata szeretetteljes, elfogadó, megértő legyen. A dajka a gyermekek gondozásakor az anyát helyettesíti, közvetlen testi kontaktusba kerül a gyermekekkel. Anyai gyöngédséggel, tapintattal bánjék velük. Minden helyzetben nyilvánuljon meg a gyermekek felé az önzetlen segítése. A gyermekcsoport körüli házimunkák végzésénél a dajka eszközhasználata minta a gyermekek számára. Biztos kézzel, sietség nélkül, puhán bánjék az eszközökkel. A dajka beszéljen megfelelő hangerővel, kiegyensúlyozott beszédritmussal, helyes hanglejtéssel és hangsúllyal, választékos köznyelven.

III. HELYZETELEMZÉS Óvodánk egy Heves Megyei kisközségben, Átányban található, igen szép, esztétikus környezetben. Egy régi és egy modern épületrészből áll. A 75 férőhelyes óvoda három csoporttal működik, általában heterogén összetételű gyermekcsoportokkal. Intézményünkben egész nap óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A reggeli gyülekezés idejében 630tól 715 -730 óráig egy ügyeletes óvónő várja a korán érkezőket, majd 715-730 órától mindenkinek a saját csoportjában, saját nevelőjével folytatódik a gyülekezés. Reggeltől estig nevelésben részesülnek a gyerekek, s ezen belül délelőttre tehetők az ún. játékos foglalkozások, az értelmi nevelés, az ismeretszerzés tervezett alkalmai. Az egész napon végighúzódó tevékenység a játék. A délelőttös és a délutános óvodapedagógusok munkarendjében van átfedési idő, amikor a közös tevékenységek mellett a gyerekekkel kapcsolatban felmerülő problémák megvitatása, átadása is helyet kap. A délutános óvónők 1630 óráig tartózkodnak a gyerekekkel. Az Átányi Óvodában 7 fő szakképzett óvodapedagógusra lenne szükségünk, de jelenleg még nincs megfelelő képesítésű jelentkező az állásra, így szakképzett óvodapedagógus jelentkezéséig pedagógiai asszisztensek lettek alkalmazva. Munkánkat 3 szakképzett dajka és 1 pedagógiai asszisztens segíti. Óvodánkban továbbra is szükség szerint több pedagógiai szakember segíti munkánkat.

Logopédust, valamint fejlesztőpedagógust a Nevelési Tanácsadó alkalmaz, heti egy-egy alkalommal tartózkodnak intézményünkben. Az óvodás gyermekeink közel 90%-a az etnikai kisebbséghez tartozik. Számukra kiegészítő, fejlesztő programot készítettünk. A differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával igyekszünk felzárkóztatni az igen nagy hátránnyal küszködő gyermekeket. Az óvodai nevelő-oktató munka kiterjed a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, oktatására. Célunk: Biztosítani a (2,5)3-7 éves gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, Szeretnénk a családokkal együttműködő, szeretetteljes, a kisgyermekkor sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelő embernevelést megvalósítani. Biztonságot adó, közösen átélt örömökben, élményekben, tevékenységekben gazdag óvodai élet biztosítása a célunk, ahol a gyermekek jól érzik magukat, ügyesednek, fejlődnek, Célunk annak elérése, hogy a gyermekek szívesen járjanak óvodába, fogadják el az óvodai életrendet, feszültség nélkül alkalmazkodjanak hozzá. Fontos a gyermekek testi, lelki, szellemi növekedésének támogatása, egyéni fejlődési ütemük szerint és közvetetten elősegíteni az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését; célunk továbbá a gyarapodó gyermeki műveltség, a folyamatosan fejlődő tanulási képességek biztosítása, Fontos - az ötletgazdag, kivitelezésében eredeti, társas színvonalában emelkedő gyermeki játék, - érdeklődő, nyitott, beszédben és más kifejezési formákban bátran, a helyzetnek megfelelően megnyilatkozó, a kapcsolat felvételében és tartásában sikeres gyermekek nevelése, - pedagógiai tevékenységrendszerünkön és a gyermekek tárgyi környezetén keresztül a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, Törekszünk a sajátos nevelési igényű kisgyermekek sikeres befogadására, eredményes szocializációjára, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása az óvodai nevelési folyamatban; a megértő, támasznyújtó esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, Az emberi élet kiteljesedése szempontjából jelentős kapcsolatrendszer, az önismeret, a más emberekhez, a természeti és tárgyi környezethez való pozitív viszony megalapozása, a szociálisan kultúrált személyiség formálására törekvés, Az nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, multikulturális nevelésen alapuló integrációja, Minden gyermeket önmagához képest, a legmagasabb fejlettségi szintre eljuttatni a majdani biztonságos iskolakezdés érdekében. Kiemelten foglalkozunk a hagyományápolással, valamint a népi gyermekjátékok, helyi népszokások megismerésével, felelevenítésével. A cigány nemzet eredetének megismerése, hagyományainak ápolása, kultúrájuk megismerése a programunk része. Igazán jó, és egymást segítő kapcsolataink továbbra is jól működnek a fenntartóval, a szülőkkel, a helyi intézmények mindegyikével. Az óvodás gyermekek részére hitoktatást tart a községünk református lelkésze. A nevelési év elején felmérjük a szülők igényeit, a hitoktatást illetően. A nevelési év folyamán óvodánk biztosítja a feltételeket a hitoktatás megvalósításához azon gyermekek részére, akiket erre a szülők beírattak. Az óvodai életrenddel való összhangot az óvodapedagógusok és a lelkész úr együttműködve alakították ki. A Pedagógiai Program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítő alkalmazottak végzettségi mutatói

Végzettség Főiskolai végzettségű óvodapedagógus Óvónői szakközépiskolai végzettségű ebből Szakvizsgázott óvodapedagógus Gyakornok óvodapedagógus Pedagógus I. Dajkaképzőt végzett dajka ebből Érettségizett dajka 8 osztályos iskolai végzettségű dajka Pedagógiai asszisztens Óvodatitkár

Fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 0 fő

Tervezett 7 fő

3 fő

1 fő 0 fő

Az óvodai alapellátásban és alapellátáson kívül közreműködő, a gyermekek egyéni fejlődési szükségleteit kielégítő/segítő egyéb szakemberek: Munkakör Logopédus Gyógypedagógus Pszichológus

Fenntartó alkalmazásában

Szakszolgálat által biztosított 1 1

A gyermekek szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetéből fakadó hátrányai kompenzálására, az egyéni bánásmód hatékonyabb alkalmazása érdekében az elkövetkezőkben sokrétűen szeretnénk fejleszteni a nevelőtestület a pedagógiai, módszertani ismereteit: Mozgásfejlesztés, drámapedagógia, kézművesség, gyermektánc, tehetséggondozás, egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás, stb. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken szerzett ismeretei az óvodai nevelőmunka hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében az alábbi területeken kerültek fejlesztésre: Pedagógus továbbképzések megnevezése Csapatmunka az oktatási intézményben Konfliktuskezelés a pedagógiában Projektpedagógia, epochális oktatás Kooperatív minitréning Számítógép és internet alapismeretek Ecdl vizsgára előkészítő tanfolyam Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag Hatékony tanulásszervezés Az óvoda, iskola átmenet megkönnyítése, hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében Szövegszerkesztés, táblázatkezelés Egyéni bánásmód, differenciál képességfejlesztés a Komplex prevenciós óvodai programban

Részt vett óvodapedagógusok száma 2 2 1 2 1 1 1 2 1 1 1

Jelenlegi engedélyezett gyermeklétszám: 75 fő (+20 %-al átléphető fenntartói döntés alapján) Gyermekcsoportok száma, létszáma: 3 csoport, Csoportszobák száma, megfelel a 2nm/fő követelménynek.

Csoportszobáink berendezése, mobilizálhatóság (átrendezhetőség az aktuális tevékenységekhez) megfelelő, vannak külön tevékenységi terek/sarkak kialakítva, egyéni tárolók vannak kialakítva a gyermekeknek (dosszié) Biztosítottak-e gyermekek által szabad hozzáférhetőséggel a kreativitás fejlesztésére, egyéni tapasztalatszerzésre, irodalmi élményszerzésre eszközök a csoportszobákban. Gyermekeink számára szabadon hozzáférhetők: különböző vizuális eszközök pl: ollók, gyurma, festék, stb. Mozgásigények kielégítésére csoportszobai eszközök biztosítottak. Mozgásigényük kielégítése céljából csoportszobáinkban egész délelőtt a gyermekek rendelkezésére állnak a csodatölcsér, kombinált mászóka, lépegető hengerek, trambulin, ugráló labdák, szaturnuszlabda, t-ball. A gyermekek fektetése a saját csoportjukban történik Csoportszobáink – melyek mindegyike mellett öltöző és mosdó található – világosak, nagyok; szellősen, ízlésesen berendezettek. Tornaszobánk sajnos nincs, ezért a mozgásfejlesztést, tornázást a csoportszobáinkban oldjuk meg egy kis teremrendezéssel. Intézményünk csendes, nyugodt, szép környezetben, településünk központjában található. A központi eszközjegyzékhez viszonyítva a játékkészletünk és helyiségek terén vannak hiányosságok. Átlagos felszereltségű fejlesztő szobát sikerült kialakítanunk és itt folyik a logopédiai fejlesztés, a rehabilitációs foglalkozások A gyermekek elkülönítését a nevelői helyiségben oldjuk meg. Ünnepélyek megtartására szolgáló helység, közösségi tér nincs külön, ezt csak a csoportszobákban tudjuk megoldani. Óvoda által biztosított használati eszközök tisztításának, mosásának feltétele megoldott. Óvodánk gondozott, füves udvarát nagy fák teszik kellemesen árnyékossá. Az épület udvar felőli részén egy nagy térkövezett rész található. Mindhárom csoportnak külön udvarrésze van, ahol szabadon játszhatnak a gyermekek, külön homokozóval, mászókákkal, csúszdával, faházikóval felszerelve. Az óvodának sok homokozó játéka, rollere, stb kültéri játéka van, amit szívesen használnak nap, mint nap. A faházakban babázásra is van lehetőség. Udvarunk játszótéri játékaink viszont még vasból vannak, keressük a lehetőségét ezek cseréjére. Sajnos fedett területe nincs az udvarunknak.

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés feladata 3-6(7) éves gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Nevelési feladatrendszer az Átányi Óvodában Óvodáink nevelési feladatrendszere az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja által kijelölt feladatok mentén a Komplex Prevenciós Óvodai Programon alapszik. A programválasztás indoklása: A Komplex Prevenciós Óvodai Programot több lényeges ok miatt választotta az óvoda nevelőtestülete:

-

-

-

Óvodánkba járó gyermekek egy része hátrányos szociokulturális környezetből érkezik: (beszédkészség, önállóság, érzelmileg labilisak) Az általános iskola részéről visszatérő probléma a gyermekek téri tájékozódásának, térészlelésének hiányossága, a finommotorika, beszédkészség, kifejezőkészség, figyelem, fegyelem nem megfelelő szintje. Ismerik a nevelők a prevenciós fejlesztő módszereket, így megakadályozhatjuk a részképességi zavarokat, amely súlyosan befolyásolja a kisgyermekek iskolai készültségét (pl. téri orientáció, észlelési képességek, kommunikáció, stb.) Program alapvetően támaszkodik az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formájára, a mozgásra és a játékokra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. Megváltozott világunkban szélesedik azon családok száma, ahol mindennapi megélhetési, esetleg egzisztenciális gondokkal küszködnek, s emiatt a gyermekekre kevesebb idő jut. Így az óvodának kötelessége minden olyan lehetősége megadni, amivel hozzájárulhat a családi nevelés kiegészítéséhez. Meggyőződésünk, hogy a választott programon keresztül tudjuk leginkább ezt megvalósítani.

A választott program célrendszere: Nevelőtestületünk a Porkolábné dr. Balogh Katalin és teamje által készített Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptálása mellett döntött. A játékot tekinti a legfontosabb tevékenységi formának, de az érés, nevelés folyamában a belső tényezők jelentőségét is kiemeli. Célja: a 3-6-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: - az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez testi, értelmi és szociális érettség kialakítása - az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése - az óvodás gyermekek számára a minőségileg garantált, fejlődésüket elősegítő óvodai nevelése, ellátása - a gyermekek teljesítményének nyomon követése és a tudatos fejlesztése révén javuljanak mérési eredményeink - a lelki egészségvédő- fejlesztő nevelésben részesüljenek a gyermekek (mentálhigiénia) Figyelembe véve a 3-6 (7) éves korosztály alapvető sajátosságait: - az érzelmi biztonság, mint alapszükséglet igényét - az érzelemvezérelt megismerési formát - az élmény- és érzelemvezérelt gondolkodást - részképesség zavarok prevencióját és korrekcióját. A választott program feladatrendszere: A program nagy értéke, hogy úgy célozza meg a gyermekek társadalmi életre való felkészítését, hogy lehetővé teszi a változó gyermeki szükséglet kielégítését, a társadalmi normákkal, szokásokkal való találkozást, a társadalmi környezet, a mese, a művészetek, a nevelők személyes példaadásán keresztül. Ez a program alkalmas: - a gyermek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek kielégítésére a családi nevelés kiegészítőjeként. - az eltérő értékekkel és kultúrával rendelkező családok mentális, érzelmi és szociális támogatására.

IV. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Olyan szemléletet kívánunk kialakítani, amely által gyermekeink, a családok, az óvodai dolgozó közösségek tagjai fontos emberi értéknek tekintik az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását. Célunk: váljon igényükké az egészséges életvitel a testi és egészségügyi szokások folyamatos, rendszeres gyakorlása révén. Feladatunk:

- a 3-7 éves gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése - teremtsük meg a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez - nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben történjen a gondozási feladatok ellátása - gyermekek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, természetes mozgásigényének kielégítését, optimális és biztonságos környezeti feltételekkel igyekezzünk elősegíteni.

Az egészséges életmódra nevelés területei: 1. gondozás, mozgásigény kielégítése, harmonikus mozgás fejlődésének elősegítése 2. testi képességek fejlődésének segítése (mozgás, levegőzés, pihenés) 3. egészségvédelem, edzés, óvás, megőrzés 4. egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása 5. egészséges és biztonságos környezet biztosítása 6. a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás magalapozása Gondozás A gondozással folyamatosan biztosítjuk a gyermekek komfort érzetét, a jó közérzet adhat az összes óvodai tevékenységhez. Fontos a helyes életritmus kialakítása. A gyermekek pozitív énképének alakulását segíti az önkiszolgáló feladatok rendszeres gyakorlás, sikeres teljesítése, ezáltal egyre önállóbbakká válnak. Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfort érzetének biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása Feladatunk: - A gyermekek komfort érzetének kielégítése - A kisgyermekek próbálkozásait dicsérjük, együtt örüljünk velük siker esetén, ösztönözzük őket egyre nagyobb önállóságra - A felnőttek (szülő, óvodapedagógus, dajka) tanítják és gyakorolhatják a napi élethez szükséges szokásokat, melyek óvodáskor végére szükségletté válhat. Testi nevelés Átfogó tevékenység, feladat rendszerét elsősorban a gondozás, a mozgás, a testgyakorlatok által valósítjuk meg. E tevékenységek az egész óvodai életet átszövik. A gyermekek legfőbb, természetes megnyilvánulási formája a mozgás, ami csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermekek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzik. Ezért a testi nevelésben fő feladatunk és célunk: / a gondozáson és a mozgáson keresztül/ - a természetes mozgáskedv fenntartását, a mozgás megszerettetését, koordinálását - az egészséges életvitel kialakítását (rendszeres mozgás) - az ügyesség, testi képesség, fizikai erőnlét, állóképesség fejlesztése

-

a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése

Mozgásfejlesztés Testséma fejlesztő program alkalmazása (:II. sz. melléklet) Testséma fejlesztése: - a testrészek megismerése, a test személyi zónájának alakítása (oldaliság) - testfogalom - a testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások. Célunk, hogy fejlődjenek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik. Feladataink: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs) Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. A mozgásfejlesztés két területen valósul meg: a.) mozgásfejlesztés a szabad játékban b.) mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen. A mozgásfejlesztés igen tág értelmezése az aktív nagymozgásoktól s finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Hat az értelmi, szociális, testi képességek fejlődésére, s természetes módon épül be a gyermekek mindennapjaiba. a.) Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni, mászni, manipulálni, vagyis mozogni. A felnőttek szemléletétől és a feltételek megteremtésétől függ, megmarad-e a gyermekek mozgáskedve. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek felkarolása és a pozitív megerősítések. A jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt, pozitív élményt nyújt számukra, amely újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igényükké válik. b.) Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen. A testnevelési foglalkozás kötelező anyaga az atlétika, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A mindennapi frissítő torna akkor tölti be egészségnevelő, fejlesztő szerepét, ha rendszeres. Ajánlatos a délelőtti (10-20 perc) mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékokra építeni, kiegészítve a testrészek bemozgatásával. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozás anyagához és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva kell kiválasztani. Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde:

Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyve útmutatóul szolgál a testnevelési foglalkozásokhoz. Ebben az egész éves anyag korcsoportonként, heti lebontásban megtalálható a fejlesztési lehetőségekkel együtt.

A fejlesztés rendező elvei: 1. A gyermekek mozgásigénye különböző, minden gyermek találjon fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő mozgásos tevékenységet. 2. A gyermekek napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk megfelelő helyet, eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt. 3. 3-4 éveseknél a természetes mozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Csúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz biztosítsunk eszközöket elsősorban (futás, járás, mászókák, csúszda, pad, asztal, lépegető, stb) 4. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztése (célba dobó játékok, kugli, billenő hinta, füles labda, ugróiskola ) 5. 5-6 éves korban a finom motorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni (gyöngyfűzés, barkácsolás, fonás-szövés, puzzle, legók, kirakók, …) 6. A fejlődés nyomon követésére, regisztrálására fontos feladat, a további fejlődést segíteni csak a meglévő szinthez igazodva lehet. 7. A differenciált egyéni bánásmód, az egyéni fejlettségnek megfelelő szintű mozgáslehetőség biztosítása végigkíséri a mozgásfejlesztési tevékenységeinket. Óvodapedagógus:  Amíg lehetőség van rá, a szabadban kell szervezni a mozgásos tevékenységeket.  Az egyes foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva kell eldönteniük az egyes mozgásformák ismétlésének számát.  Differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatokat, ugyanakkor erőfeszítésre is késztesse őket.  A foglalkozások szervezésénél fontos szempont, a gyermekek legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak.  Tudatos átgondolt tervezéssel természetes módon beépíthetők a prevenciós program feladatai (pl. alak-formaállandóság, térészlelés-térirányok, mozgásészlelés, testrészek, helyzetek, mozgások-verbális fejlődés …).  Mozgásfejlesztő program alkalmazása az arra rászoruló gyermekeknél. Nevelőmunkát segítők feladatai: Segít a terem átrendezésében, eszközök előkészítésében a gyermekek átöltözésében. Szükség esetén segíti az óvónő munkáját/gyermekek irányításában, szereken megsegítésében/.

történő

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása A gyermekek pihenéséhez nyugodt légkört teremtünk, (friss levegő, saját ágynemű, kényelmes ruházat, és fekhely, simogatás, mese, halk zene stb.) Figyelembe vesszük az eltérő igényeket: aki kialudta magát felkelhet (negyed órával a társak ébredése előtt), csendben tevékenykedhet. A biztonságot, rendszerességet teremtjük meg a rugalmas napirenddel is, melyben vannak visszatérő, megközelítően ugyanabban az időpontban végzett tevékenységeink. (kezdeményezések, tanulás, mindennapos testnevelés, étkezés) Ez segíti a gyereket eligazodni az időben, szabályozni tevékenységeit, ritmust ad napjának, és mindezek kihatnak életfolyamataira. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra, mindig az adott gyerek aktuális fejlettségéből indulunk ki. Arra törekszünk, hogy a gyerekeket már óvodába lépéstől kezdve kedvező érzelmi hatások érjék. (az óvodapedagógus gondoskodó, empatikus személyisége, biztonságot, esztétikumot nyújtó környezet). Figyelemmel kísérjük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény, az igényesség megjelenését.

Az óvodában végezhető testápolás csupán azokra a személyi higiénés tennivalókra szorítkozik, amelyeket a gyermekek a nap folyamán – az intézményben tartózkodásuk alatt - szükségszerűen elvégeznek (tisztálkodás, WC-használat). A fogápolásra, a száj higéniára különös gondot kell fordítanunk, mert az óvodáskorú gyermekek fogazatának állapota sok kívánnivalót hagy maga után. A sok cukorféleség fogyasztása, az intenzív rágás elmaradása, a fogápolás hiánya együttesen hozzájárul a fogromláshoz. A szemlélet alakításához a szülők tájékoztatása, bevonása nélkülözhetetlen. A rendszeresség, az ismétlés, a, begyakorlás módot ad a szokásalakításra, az eltérő szociokulturális helyzetből adódó különbségek megszüntetésére, enyhítésére. Az egészséges ruházat, és a helyes öltözködés szokássá alakításában az óvoda jelentős szerepet vállal. A legfontosabb szempontokat a szülők felé is hangsúlyoznunk kell: legyen kényelmes (ne akadályozza a gyermeket a szabad mozgásban, semmiféle tevékenységben). Az időjárásnak és ne az évszaknak megfelelő legyen a ruházata. A réteges öltözködéssel egyaránt elkerülhető a túl- vagy alulöltöztetés, amely betegségmegelőzési szempontból is lényeges tényező. A kényelmes cipő, annak szellőztetése (cseréje) nemcsak higiéniai okokból fontos, hanem a járási fájdalom, a bokasüllyedés kialakulása is megelőzhető. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Megszeretik, igénylik a mozgást, kedvenc játékaikat maguk is képesek megszervezni. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik, mozgástapasztalataik növekednek. Fejlődik téri tájékozódó képességük, testsémájuk, egyensúlyérzékük, szem- kéz-láb koordinációjuk, finommotorikájuk. Egyensúlyoznak, függőállásba lábmozgást végeznek, nekifutással különböző magas akadályt átugranak, ugrásukat talajéréskor fékezni tudják. Célba dobnak, labdát vezetnek. Egyéni- csoportos sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő közreműködésével a szabályok betartásával. Gyorsan képesek irányt változtatni, mozgásban kitartóak. Igyekeznek a gimnasztikai gyakorlatok pontos, esztétikus kivitelezésére. Képesek megközelítőleg együtt mo,,,,3zo1gni, ritmikus mozdulatokat végezni. ÖNÁLLÓSÁG - Étkezés ● Teljes önállósággal végzi az önkiszolgálást (étkezés közben is). ● Esztétikusan terít, higiénikusan étkezik. ● Készségszinten használja a kanalat, villát, kést. ● Szokásává válik a szalvéta használata. ● Étkezés után szokásává válik az étkezőasztal rendbetétele.

IV. 2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Az óvodás gyermeknél a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedését. A magasabb rendű érzelmek a gyermek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlődésében meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógusok mintája. Célunk: Érzelmeit kifejezni tudó, jól szocializált, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil, megfelelő toleranciával, empátiával rendelkező gyermek nevelése A gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása.

Feladat: Az érzelmi átélés fejlesztése Az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti (életkor figyelembe vételével) elvárható kontroll erősítése. Erkölcsi értékek alakítása A szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül a jó-rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett - megfelelő értelmezéssel párosulva és a nevelő személyes példáján keresztül Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma: - társas kapcsolatok (gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek között) - az énkép- önismeret- önértékelés fejlesztését pozitív megerősítésekkel, - társadalmi értékek, normák kialakítása (igazmondás, egymásra figyelés együttérzés, kommunikáció, egymás segítése, szokások kialakítása, empátia, udvarisság…) - közösségi életre való felkészítés - szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása - a tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése Beszoktatás feladatai - Sikerkritérium: Fogadják el az óvodát, szeressenek óvodába járni (csoport 80%-a) - A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás sokszor nehéz helyzet elé állítja a szülőket, nevelőket. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel, szeretettel forduljon az óvodába kerülő gyermekek felé. - Az óvodához szoktatás nem lehet hatékony a szülők aktív közreműködése nélkül. A szülő – nevelő közös érdeke a gyermek szoktatásához a legmegfelelőbb módszer megválasztása, a folyamatos információcsere, a nyitottság. - Szokásrenddel ismerkedés, megalapozása érzelmi kötődésen keresztül Az óvónő – gyermek kapcsolatának nevelési értéke Az óvodában a felszabadult, derűs légkör a legnagyobb érték. Megteremtése az óvodapedagógus legfontosabb feladata. A gyermek jó közérzetéhez, egészséges személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen: az óvónő és a gyermek közötti szeretetteljes kapcsolat, - a biztonságot adó, derűs kiegyensúlyozott óvodai légkör. Mindez olyan feltételeket teremt, amelyben kibontakozhat a gyermek érdeklődése önmaga és környezete iránt. A jó óvodai légkör megkönnyíti az önállósodást, a szülőről való leválás folyamatát. Oldja a szorongást, fokozza a gyermeki aktivitást. A gyermek érzelmi beállítódása és a gondolkodás alacsony szintje miatt, felnőtt függő. Az ismeretek elsajátításának mélysége is attól függ, hogy milyen érzelmi szituációkban szerezték azt. A szeretetkapcsolatnak tehát meghatározó szerepe van abban, hogy a gyermek a felnőttek értékrendjével, normával azonosulni tudjanak. Elsődleges modell az anya. Vele szövődik a legmélyebb érzelmi kapcsolat, de az óvónő kommunikációja, társas viselkedése, empátiás készsége, szokásai is meghatározó a gyermek „énképének” formálásában. A nevelők az óvodai légkört csak a családokkal együttműködve tehetik teljessé. Az óvódás korú gyermekek érzelmi állapota nem független a családi élet atmoszférájától. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik a mindennapi munka során. A más-más értékrendet és érzelmi hátteret képviselő családokkal való együttműködés nagy toleranciát empátiát és megértő magatartást kíván a nevelőtől. (Elsődleges szocializáció: család, másodlagos szocializáció: óvoda)

Sikerkritérium: Egymás megismerése együttműködő, kezdeményező kapcsolat.

(óvónő-gyermek)

után,

fokozatosan

alakuljon

ki

Nevelési feladatok a gyermek és társas kapcsolatának alakulásában: Sikerkritérium: Egymás megismerése (gyermek-gyermek) után, fokozatosan alakuljon ki együttműködő, kezdeményező kapcsolat. Harmonikus személyiségfejlesztés - alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyerek-felnőtt és gyerek-gyerek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolat felvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása és a szoktatás révén. Énkép – önismeret - önértékelés fejlesztése - A gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítése által történik Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló helyzet megoldásokra (autonómiára törekszenek), hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, pozitív teljesítményeken és viselkedéseken keresztül történik. Új attitűdök, normák alakítása - Alapvető, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés és önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). - Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettség, mint jutalom érzésének alakítása. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása által történő nevelés rendkívüli fontossággal bír az „életre való nevelés” szempontjából. A „társadalmi gyakorlat” jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. A társas, közösségi kapcsolatok kialakítása a teljes nevelési folyamatot átfogja. A csoportban szerzett normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. A csoporttöbblet az egyes gyermeket gazdagítja. Az individuum csak csoportos helyzetekben képes kiteljesedni. A kontroll lehetőség kedvezően befolyásolja a reális önismeret – önértékelés alakulását, felkelti a gyermekben az önérvényesülési igényt. A közösségi nevelés arra irányul, hogy a gyermek egyéni akaratát, ambícióját képes legyen másokhoz alkalmazkodva megvalósítani. Ehhez a gyermeknek az ad mintát, ahogy mások is alkalmazkodnak őhozzá. A csoportokban a kiemelkedő státuszú gyermekeknek kiváló szokás és véleményformáló hatásuk van. A társak gyakori megerősítése miatt fogékonyabbak a gyermekek a korosztályuktól feléjük áramló pozitív minták követésére. A gyermekcsoportokban a demokratizmus azt jelenti, hogy a felnőttek ugyanúgy figyelembe veszik a gyermekek jogos kívánságait, mint ahogy a gyermekektől elvárják a felnőttek normáinak követését, a szokások betartását. Az emberi együttélés kompromisszumok forrása. Hagyni kell, hogy a gyermekek önállóan próbálkozzanak a konfliktusok kezelésével. A különböző szociokulturális helyzetű családokból érkező gyermekek együttnevelésével a gyermekekben a szociális érzékenység fejlesztése és az éntudat kialakulásának segítése, önkifejező, önérvényesítő törekvéseik támogatása.

A pedagógusoknak különös gonddal kell kezelniük azokat a gyermekeket, akik kortársaiktól kevés pozitív megerősítést kapnak. Mivel ezek a kezeletlen benyomások gátlás vagy agresszió forrása lehet. A felnőttektől jövő „pozitív megerősítések” megváltoztathatják a gyermek csoportstátuszát. Olyan élményekhez juthatnak, ezáltal a gyermekek, amelyek képessé teszik őket kapcsolatteremtésre. Kiemelt hangsúly fordítása óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközeire, ahol a készülődésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülők is aktív részt vállalnak. Hagyományok, ünnepek. Sikerkritérium: A csoportok közös tevékenységeit, kulturális összejöveteleit növeljük. A közös élmények, játékok, ünnepek nagyban segítik az óvodai élet megszerettetését. Jó légkörben, hangulatban a közösségi normák, szokások betartását sem érzik a gyermekek kényszernek. Fontos, hogy a közösségi szokások egyértelműek legyenek. A szokásoknak a gyermekek közötti jobb együttműködést és az egészséges életmódot, a közösen átélt ünnepi események, és élmények felett érzett örömérzést kell segíteniük. Az ünnepet szimbólumok, díszítések által tesszük hangulatosabbá, vidám, felszabadult együttlétre törekszünk. Az ünnepet változatos tevékenységek segítségével igyekszünk érzelmileg közel hozni gyermekeinkhez. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, alapos tervezés előzi meg, mely fejleszti a gyermek időérzékét. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Legyen a gyermek kiegyensúlyozott, minél önállóbb, együtt érző, kitartó, toleráns, feladat- és szabálykövető, alakuljon magyarság tudata.

IV. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés megvalósítása Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet, az óvodai nevelés egész rendszerének. A szocializáció folyamatában is a gyermek érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja. Célunk: - a gyermek beszédkészségének fejlesztése, gondozása, anyanyelvünk sajátosságainak, és szabályainak megismerése, elsajátítása. - oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. - a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazása. Sikerkritérium: A hibásan képzett hangok mennyiségének csökkenése, szókincs bővítése. Feladatunk: - a beszéd, anyanyelv, kommunikáció fejlesztése - differenciált foglalkozás a nyelvtanilag hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel

a nevelő minta legyen a gyermekek számára, választékosan beszél, jól artikulál, odafigyelő magatartás, helyes beszédpélda - az anyanyelvi játékok épüljenek be a mindennapi életükbe - a manipuláció, közös tevékenység fonódjon össze a folyamatos beszéléssel. - változatos tevékenységeket biztosítunk a gyermekeknek, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. a szociokulturális háttér ismeretében kompenzáljuk a nyelvi hátrányokat, hiányosságokat. - a beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségének kérése. Anyanyelvi fejlesztő program alkalmazása (III. sz. melléklet) - Verbális fejlesztés: - tárgyak megnevezése - térbeli viszonyok nyelvi megfogalmazása - osztályozás (forma, szín, méret, …) -

Az értelmi nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épül, tevékenységekben jut kifejezésre. Kerete a játék, amely egyben eszköze a tanulásnak

mely változatos

Értelmi nevelés feladatai - melyben feladat és cél a kultúra átadás hatás rendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei -

az értelmi képességek (érzékelés, észlelés emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), a megismerési folyamatok és a kreativitás fejlesztése az aktív tevékenykedéshez lehetőségek biztosításával.

a gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismerje meg az őt körülvevő világot, s ez az érzelmi biztonság fejlődésének, értelmi fejlesztésének feltétele. - az értelmi képességek fejlesztésének folyamata komplex módon átszövi a gyermek egész életét, eredményeként: - egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelem összpontosításra való képesség - gazdag képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - alakuló fogalmi gondolkodás Óvodapedagógus feladata: - feltételek biztosítása - próbálkozások, mintakövetés támogatása - érdeklődés ébren tartása - a tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése - az alakuló nyelvi, fogalmi gondolkodás fejlesztése a gyermek életkorához igazított tevékenységeken keresztül - a játékon, mozgáson keresztül és a kultúra átadását komplex rendszerekben foglalva - egyénre szabott fejlesztő programok készítése -

A nevelőmunkát segítők feladata: a gyermek anyanyelvi és értelmi fejlesztésében mintaértékű kommunikációval pozitív mintát nyújtva kapcsolódnak be Együttműködés a családdal:

-

a szülők tájékoztatása a fejlődés üteméről, fejlődés nyomon követésének dokumentációjába betekintés szükség esetén, prevenció vagy korrekció érdekében javaslatot tesz fejlesztési lehetőségekre, és külső segítő szakember igénybevételét javasolja sokféle tevékenység, megfigyelési lehetőség ajánlása a tapasztalatszerzésre, annak során fejlődő értelmi képességek fejlesztésére.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén szívesen beszél, kommunikál, folyamatosan, érthetően, összefüggő mondatokban fejezi ki magát, beszédét metakommunikációs eszközökkel színesíti - használja a beszédhelyzeteknek megfelelő beszédfordulatokat, udvariassági kifejezéseket alkalmaz, megfelelő beszédfegyelemmel rendelkezik, szókincsének gazdagsága lehetővé teszi gondolatainak érthető kifejezését, beszéde tagoltsága megfelel anyanyelvünk követelményeinek. - nő a szándékos emlékezet időtartama, terjedelme, - problémákat felismer, és megold, - megjelenik az elemi fogalmi gondolkodása, - beszéde lesz gondolkodásának és önkifejezésének fő eszköze,

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Csoportszervezés: Az óvodai nevelés csoportokban folyik, a csoportalakítást befolyásoló tényezők: • Nemzeti Köznevelési törvény rendelkezései a létszámhatárokról • Az Alapító Okiratban elfogadott maximális csoportlétszám • Esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosítása elveinek megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámarányainak figyelembe vétele • A jelentkező gyermekek életkori megoszlása A hatékonyság szempontjából törekedni kell a fejlettség szerinti csoportkialakításra. A választott csoportformát az óvoda éves terve egyértelműsíti. A gyermekek csoportba sorolása történhet életkor és fejlettség szerint. A csoportlétszám kialakításánál a törvényben meghatározott csoportnormákból (férőhely, maximum-minimum létszám) kell kiindulni A Komplex Prevenciós Óvodai Program alkalmazásának feltételrendszere 1. Az óvodapedagógus feladatai: - Érzelmi biztonság megteremtése - Optimális fejlődés folyamat elősegítése (tárgyi- személyi feltételrendszer, tehetséggondozás, felzárkóztatás) - A gyermek és környezet sokoldalú megismerése a fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója, fejlesztő programok alkalmazása a mindennapi életben. A nevelés tervezése és időkeretei: Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tesszük meg. Az óvodai nevelés képességek fejlesztésére irányul, azaz az ismeretek alkalmazására tevődik a hangsúly. A céltudatos pedagógiai munka megkívánja, hogy a fejlesztést hosszú távon éves tervben átgondoljuk Az óvodapedagógus a tervező tevékenysége során az általa irányított tapasztalatszerzések, tevékenységekben megvalósuló tanulás tartalmát, alkalmait rögzíti.

Negyedéves tervekre bontjuk le. Konkrét formában tervezni kéthetes periódusokra célszerű. Egyegy csoportnak a tervét a csoporttal foglalkozó nevelők készítik el. Tervezésénél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a minél több alkalommal, sokoldalúan különböző nézőpontból megközelítésre tevődik a hangsúly. Mindig az adott csoportra és nem korosztályra tervezünk. A nevelési év kezdetén az óvodához, csoporthoz szoktatás időszakában a gyermekek játékban, tevékenységben történik megfigyelésük. A megfigyelések időszakában rögzített nevelői megfigyelés, mérés, elemzés, értékelés adja a hosszú távú tervhez (egyéni fejlesztési tervhez) az alapot. A hosszú távú tervezés (negyedévre) rendező elvei: - a tevékenységek alapritmusát az évszakok, népszokások adják, melyeket ünnepek és hétköznapok tagolnak - a fejlesztési lehetőségek integrálása az adott témához tartozó ismeretekkel - figyelembe kell venni a gyermekek szociokulturális hátterét, a program irányelveit, a nevelés feltételrendszerét és az óvoda éves tervében megfogalmazott feladatokat - egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciálás elve - tervezéskor a fokozatosság, folyamatosság elve érvényesüljön - a tervet a csoportnaplóban rögzíteni kell. Rövidtávú tervezés: A csoportban dolgozó nevelők az éves terv alapján hetente lebontva konkretizálják a tevékenységeket. A tényleges feladatokat a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységük elemzése, a gyermekek élményanyaga, tapasztalatai, igényei és az aktualitás adja. A rövidtávú tervben az individuum fejlődése, fejlesztése már konkrét formát ölt. A rövidtávú terv egyben nevelőnk vázlata is, ezért a nevelési, szervezési feladatok elvét is tartalmazza. A gyermekek spontán kezdeményezései alakíthatják a tervet. Rendszeresen év elején és év végén felmérjük a gyermekek képességeit, és egyéni fejlesztési tervet készítünk számukra, a fejlődést folyamatosan (negyedévente) rögzítjük.

Kultúraátadás Cél: személyiségfejlesztés

Feladat Kultúraátadás

Tevékenységi formák  mozgás  játék  egészségvédelem

Nevelési keret  gondozás  egészséges életmód

Gyermek és környezet  társas  természeti  esztétikai  formai  környezetvédelem

Szervezeti keretek  kötött-kötetlen  napi-hetirend  homogén-heterogén

Felajánlott tevékenységek formái:  Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek közül a gyermekek saját döntéseik alapján vesznek részt  A csoportszobában és az udvaron egyénileg illetve mikro csoportokban tevékenykedhetnek, ebbe szervesen illeszthetők a tanulási jellegű tevékenységek, foglalkozások, amelyeket megterveznek az óvónők.  Lehetnek:  Önálló és irányított tevékenység  Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések, foglalkozások. A foglalkozások gyermeki tevékenységre, önállóságra és sokoldalú tapasztalásra épülnek a fejlesztési lehetőségek kiaknázásával. A foglalkozások szervezésénél rendező elv:  A gyermeki szükséglet, motiváltság  A gyermek tanulási, tevékenységi vágyának kielégítése változatos eszközökkel, módszerekkel  Eredményesség. Szervezési gyakorlat: mikro-makro csoportos és egyéni tevékenykedtetési formákban szervezett tevékenységek

V.1. A NEVELŐMUNKA DOKUMENTUMAI: (22/2013 (III.22.)EMMI RENDELET ALAPJÁN V. 1. 1. CSOPORTNAPLÓ-kötelező tartalom ( lásd: VI. melléklet) A nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgáló kötelezően vezetett tanügy igazgatási dokumentum, a hatályos jogszabályokhoz igazítva.  A pedagógiai munka legfontosabb dokumentációja.  Tükrözi az óvodai pedagógiai programját.  Mutatja a pedagógiai előzményeket, a tervezett folyamatot és azt, amit sikerült megvalósítanunk.  A csoportnapló -vezetés alapossága, pontossága - a dokumentálással kapcsolatos feladataink:  Irányadó legyen minden pedagógus számára.  Áttekinthető legyen –mindenki számára segítse az átláthatóságot.

 Jól használható legyen – tudjunk dolgozni belőle.  Mindig a legegyszerűbb formát válasszuk.  Rövid idő alatt kitölthető legyen (hosszú szövegezés helyett lényegre törő forma). A csoportnaplónak tartalmaznia kell:  az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét,  a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait,  a megnyitás és lezárás helyét és időpontját,  az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát,  a pedagógiai program nevét.  a gyermekek nevét és óvodai jelét.  a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négy éves, a négy–öt éves, az öt–hat éves a hat–hét éves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak  a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét.  saját csoportnaplót vezetünk, amelyben a gyermekek adatain túl a nevelési tervek, a közösségi élmények, tevékenységek, ellenőrzések eredményei találhatók. Az óvodapedagógusok tervezési feladatai a csoportnaplóban A csoportnapló tervezési feladatai tartalmazzák:  a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket.  a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban.  az éves terv anyagát, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat az adott nevelési évre vonatkozóan a következő bontásban: játék; verselés-mesélés; ének, zene, énekes játék, gyerektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; mozgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka jellegű tevékenységek;a tevékenységekben megvalósuló tanulás  az értékeléseket.  a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit.  a szervezési feladatokat, határidőket, a felelősök neveit – tervezési időkerete három hónap  a tervezett programokat és azok időpontját a felelősök neveit – tervezési időkerete 3 hónap  az ünnepek, események konkretizálását – a felelősök neveit. – tervezési időkerete 3 hónap  a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, a látogatás eredményét.  feljegyzéseket a csoport életéről. A nevelés időkeretei: napirend, hetirend: A napirend a gyermeki szükségleteikhez igazodva segítse elő egészségnevelésüket, harmonikus személyiség-fejlesztésüket  A mozgást és a pihenést célzó tevékenységek optimálisan váltsák egymást, elégítse kia a mozgásigényt, adjon lehetőséget regenerálódásra.  A játék kapja a legtöbb időt.  Nyáron – télen a szabadban tartózkodás biztosítása  Segítse a szokásrendszer kialakulását, ugyanakkor rugalmas legyen, kerülje a felesleges kötöttségeket.  A napirendbe természetes módon épüljenek be a gondozási, étkezési feladatok, szokások.

  

A napirend a gyermeki igények és az évszakok változásai szerint módosítható. A napirendbe az egyes tevékenységek időigénye rugalmasan kezelendő. Pontos, összehangolt napirend kialakítása, a csoportok ne zavarják egymást, (mosdó, öltözködés)

Átányi Óvoda NAPIRENDJE

Időtartam 6.30- 7.30 7.30- 10.00

10.00-10.30

10.30-11.00

11.00-11.45 11.45-13.00

13.00-15.00 15.00-16.00 16.00-16.30

Tevékenység Gyülekezés összevont csoportban Gyülekező, az érkező gyermekek fogadása, szabad játék , tízóraizás. Egyéni illetve kiscsoportos fejlesztések kötetlen foglalkozások. Játékelrakás Névsorolvasás, a naposok kiválasztása, a délelőtti tevékenység értékelése, a további napirend megbeszélése. Mindennapos testnevelés (kötött tevékenység-fontos a türelmes, fegyelmezett magatartási módok kialakítása érdekében) Játék a szabadban és/vagy séta Közben a naposi teendők ellátása. Testápolás, készülődés az ebédhez. Ebéd. Majd a gondozási feladatok ellátása (wc, mosakodás, fogápolás, pizsamára öltözés) Mesehallgatás Pihenés, alvás Folyamatos ébredés, uzsonnázás Játék, szabadon választott tevékenység Egyéni fejlesztések Hazamenetelig.-összevont csoportban

HETIREND: Nevelési évenként változik, a csoportnapló tartalmazza.

V. 1. 2. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI FELADATAI A nevelők leggyakoribb értékelési formái:







Diagnosztikus értékelés: tájékozódunk a gyermekek előzetes neveltségi szintjéről, magatartásáról, adottságairól. A gyermekek magatartásának és teljesítményének elemzése alkalmat ad a nevelőnek a pedagógiai folyamatba való beavatkozásra. Formatív értékelés: a tanulási folyamatban zajlik a gyermekek egyéni ismereteinek, képességeinek, fejlődésének nyomon követése. (Minden percben történő folyamatos értékelés) Szummatív értékelés: mi történt az előző mérés óta?

Elemző értékelés: a tehetséggondozáshoz, prevenciós- és korrekciós programok beindításakor alkalmazzuk. A gyermekek általános teljesítményének mérése. Programértékelés indikátorrendszer alapján. Az óvodában leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési, értékelési módszerek:  Irányított megfigyelés szempontsor alapján  Gyermekmunkánk elemzése  Konzultáció nevelőkkel, vezetővel  Feladatlapok Az értékelés történhet szóban és írásban. A csoportban folyó nevelőmunka összegző értékeléseit írásban rögzítjük, negyedévenként a csoportnaplóban, a szülő aláírásával igazolja, hogy a gyermeke fejlődéséről a tájékoztatást megkapta. Egyéni értékelés, elemzés folyamatos minden gyermeknél a gyermek egyéni fejlesztő naplójában. Az egyéni értékelésből elkészítjük a csoportértékelést, a csoportok értékeléséből az intézményértékelést. A fejlesztőmunka hatékonyságának ellenőrzése: A célok eléréséhez szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. (a gyermekek képességének, fejlődésének vizsgálata) A személyiséglap: szempontjai alapján tájékozódunk a család szociokulturális jellemzőiről. A korai szakaszfejlődési üteméről szerzett információ feltárhatja a jelenlegi problémák gyökerét. A megfigyelési szempontok abban segítenek, hogy az óvoda mindennapi életében a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljünk a gyermekek jellegzetes viselkedési módjaira. A fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának nyomon követését teszi lehetővé az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. Fő területei: mozgásfejlettség, testséma, téri tájékozódás értelmi fejlettség, finommotoros koordináció fejlettsége, a nyelvi kifejezőkészség és a gyermek szociális fejlettsége, szociális érettsége. A fejlettségmérő lap olyan szempontokat, feladatsorokat tartalmaz, amelyek a gyermekek mindennapi tevékenységében előfordulhatnak, az óvónők által megfigyeléses módszerrel mérhetők. A kívánatos értékrend kialakulásához elengedhetetlen a felnőttek pozitív értékelési mintáinak követése. Az énkép, önkontroll, önszabályozás fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos értékelés. A tanulás – tanítási folyamatban az értékelésszabályozó tevékenység. Ha összevetjük a gyermekekben kialakult változást a célrendszerrel, a nevelési folyamatot diagnosztizáljuk. Az eredmény és a terv eltérései a nevelési folyamat hibáira irányítják a nevelők figyelmét. Személyiséglap, fejlettségmérő lap, megfigyelési szempontok (lásd a V. sz. mellékletben.)

A gyermek személyiségfejlődését nyomon követő dokumentáció: a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentáció, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. Kötelező tartalom: - a gyermek anamnézise - a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődési, - a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, azok eredményeit - amennyiben szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatát - szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait - a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket A fejlődést elsősorban megfigyeléses módszerrel kell nyomon követni és írásba rögzíteni. Az éves tervciklusok értékelésekor a nevelők az értékelési szempontok szerint rögzítik az adott időszak fejlődési jellemzőit. Ezek alapján készíti el a vezető az intézmény éves pedagógiai értékelését, és tervezi meg a következő nevelési év feladatait. A vezető és a nevelők ellenőrző, értékelő tevékenységének „alapdokumentumai” tartalmazzák.  A helyi nevelési program: az intézmény önmeghatározása.  Az SZMSZ: az intézményi működés törvénykönyve.  Az éves terv: a gyakorlati munka forgatókönyve.

elveit

az

intézmény

A nevelőmunka hatékonysága nem független a nevelők képzettségétől. A külső, belső továbbképzés fő szempontja, hogy az egyén és az intézmény egyaránt nyerjen azzal. A programhoz mellékelt továbbképzési terv „program centrikus”, - ugyanakkor adott kereten belül – beállítódás szerint választhatnak a nevelők a továbbképzési lehetőségek közül.

V. 1. 3. FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló tartalmazza: - a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, - lakóhelyének, tartózkodásihelyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, - a felvétel időpontját, - az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, - a szülők napközbeni telefonszámát, - a megjegyzés rovatot - Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottságnevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. - A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. (nyilvántartásból törölve)

VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI. 1. A JÁTÉK       

a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége, alapvető létforma legfőbb élményforrás, a szocializáció színtere, a gyermek személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja, a gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, kreativitás, az érzelmi, akarati tulajdonságok- pszichikum, a szociális magatartás a játékban – a gyermeknek szabadon választott önkéntes tevékenységében – integráltan fejlődik.  A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játék a valóság szubjektív tükröződése, a szimbólumképzés csodálatos világa.  A játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét, információt kapunk a teljes személyiségről. A gyermek jelzéseit „értő” óvodapedagógus felismeri, érzékeli a problémákat, segít a gyereknek a feldolgozásban.  A gyerekek játékát gazdagítják az élmények. A tanulásban, a spontán játékban egyaránt alkalmazott társas és szabályjátékok ötvözik a játék spontaneitását, és a tanulás célirányosságát. A játékban kiemelten fontosnak tartjuk az óvodapedagógus tudatos jelenlétét, indirekt irányításának szerepét. Fő feladatai:  a szabad játék folyamatosságának, túlsúlyának érvényesítése a szülőkkel, pedagógusokkal és nem pedagógus kollégákkal való együttműködés során  feltételteremtő, játéktámogató feladatok: megfelelő játékidő, közös élmény, tapasztalatszerzés biztosítása, megfelelő hely–könnyű és biztonságos mozgáslehetőséget szolgáló térfelosztás kialakítása, az eszköz (amit a gyerekek is készíthetnek) biztosítása mellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése;  mintaértékű kommunikáció, metakommunikáció, pozitív visszajelzések adása (látom, értem, örülök, hogy jól érzitek magatokat), játék után esetleg ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozó szóbeli értékelés is elhangozhat. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális, interkulturális szemlélettel. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. (Pl. mese vagy vers hallgatása alatt kerülni kell a játszóknak az erős zörgést, hangoskodást.) A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyerek azt a tevékenységet végzi háborítatlanul, amelyet önként, önmaga választott. Együtt játszás a gyerekekkel: az óvodapedagógus irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Személyét a tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat

adó, segítő, támogató jelenlét - pedagógiai optimizmus jellemzi. A gyermekek szabad játékába csak szükséges esetekben avatkozik bele (pl. veszélyessé váló agresszív játék). Az óvodapedagógus tegye lehetővé a különböző fejlettségű gyerekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl. a nagyok társasjátékát). Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy minden gyerek saját igényeinek megfelelően játszhasson gyakorló-, szimbólikus és szerep (színlelő, szerep-, fantáziajáték, bábozás, dramatizálás), konstrukciós-, építő-, szabályjátékot, barkácsolhasson, ha akar. Lehetőséget adunk a csoportszobában is a mozgásos játékok biztosítására. Biztosítjuk az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségeket. A gyermek spontán élményeiből fakadó játéka, az irányított tevékenysége (tanulás), valamint az erkölcsi érzék, a moralitás fejlődése a nevelési gyakorlatban összefüggenek. Az összekötő fogalom az érzelem. Áthatóan, befolyásolóan, motiválóan van jelen a gyermek életében, tetteiben. A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel való közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (az épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai –ezekre utaló jelzések), különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. Az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés csomópontjai a szabad játékban az anyanyelvi nevelés szempontjából:  a csoport elfogadott etikai normáinak, „kódexének” nyelvi megfogalmazásának segítése különös tekintettel a konfliktuskezelésre, az asszertív kommunikációs megoldás beépítése  saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs formáinak gazdagítására.  tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel a beszédkedv, a közlésvágy motiválása  a gátlásos gyermekek oldása, beszédkedvük segítése pl. ölbeli játékokkal  a HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés  hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról  érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása  a gyermekek szerepjátékát kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével.  beszédalkalmakkal, az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. Játékfajták: - gyakorlójáték - konstrukciós játék - szerepjáték - szabályjáték - barkácsolás - bábozás - dramatizálás, drámajáték. Gyakorlójáték 3-4 éves korban dominál, lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Ismételgetéssel bizonyos mozgásokat begyakorol, ismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival. Megismerik az anyagok tulajdonságait, gyakorolják a hangok, szavak tiszta ejtését, hangsúlyát, ritmusát, érzi

dallamának szépségét. Sok humoros népi mondókával ismertessük meg a gyermekeket. Feladatunk a gyermekre oda figyelés (metakommunikáció) megerősítés, dicséret, a gyermekkel való örülés szoros kapcsolattartás. Konstrukciós játék 3-4 éves korban a rakosgatás öröme a fontos. Ha valamihez hasonlít boldogok. 5-6-7 éves korban előre eltervezik, mit akarnak összerakni. Az óvónő ügyes rákérdezéssel, valamilyen technika bemutatásával, ismeret tisztázásával, javaslatokkal segítse a kreativitás fejlesztését. Játék közben átélik a gyermekek az alkotás örömét. Tanulja tapasztalja a rész – egész viszonyt. Megtanul szerkeszteni. Képről, társtól másolva fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása. (síkból átfordít térbe). Építés közben matematika ismeretket szerez. Fejlesztési lehetőségek: szem-kéz koordináció, finommotorika, percepció, térészlelés, verbális fejlesztés. Szerepjáték A világ megismerésének és a társadalmi életre való elkészítésnek egyik legfontosabb eszköze. 3-4 éves korban a gyermek a szerepnek még csak egy-egy mozzanatát gyakorolja. 3-4 éves korban a cselekvés, 4-5 éves korban a tárgy, 5-7 éves korban a szerep ( szerepvállalás) hordozza a témát. A kicsik egyedül, egymás mellett, majd egymással laza kapcsolatban játszanak. 5-7 éverseknél megjelenik a szerepjáték magasabb fokkal, több gyermek együttesen szerezett játéka. A kicsiknél a játék motivációja egy érzelem, egy mozzanat. A nagyok szerepjátékát több élmény motiválja. Szerepjátéknál az óvónő nem irányít, segít a játékhoz szükséges feltételek megteremtésében. ( eszközt kínál) Javaslatot tesz, játszótárs a játékban. A játéktémákat életükből, élményeikből merítik a gyermekek. Ezeket a témákat érdeklődésüknek, fejlettségi szintjüknek megfelelően töltik meg tartalommal. Minél több ismeretük, élményük van annál változatosabb szerepjátékuk. A játékban negatív élmények oldódnak, következtetni lehet a gyermek titkolt sérelmeire, elfojtott indulataira. Ez a játékfajta tükrözi a gyermek egész személyiségét. A játékban látott óvónői minta hatása sokkal erősebb a gyermekre, mint a valódi életben. Szerepjáték során erkölcsi értékekkel találkoznak a gyermekek, gyakorolják a társadalmi együttélés szabályait, a tásakkal való együttműködést. Fejlődik képzeletük, szervezőkészségük, empátiájuk, kommunikációjuk, alkalmazkodó képességük. A játékszabályok fejlesztik akaratát, önuralmát, szabálytudatát erkölcsi érzékét. Játék közben gyakorolják szerzett ismereteiket, és újakat tanulnak. A gondolkodás fejlődésének érdekében az óvónők feladata: -

a gyermek kérdésére adott válaszok pontos megfogalmazása a gyermeki kíváncsiság kielégítése a hiányzó ismeretek tevékenység közbeni kiegészítése az életből szerzett benyomásaik játékban tovább fejlődnek. (a felvetődő újabb gondolathoz a valóság újabb megfigyelése, a bonyolultabb tevékenység végigkísérése kapcsolódik.)

Az élmény jelentősége fontos a játékban, a gyermek fejlettségének és játékszintének megfelelően elősegítik a játék állandó tartalmi bővülését, gazdagodását. Fontosak a tapasztalatszerző séták, kirándulások, helyszíni megfigyelések, beszélgetések. Szabályjáték Két fajtája van, mozgásos és értelemfejlesztő szabályjáték. A kicsik a sokmozgásos és tartalmában az egyszerű játékokat kedvelik. A nagyok az egyre bonyolultabb, szellemi és fizikai erőkifejtésre késztető szabályjátékokat igénylik. Mozgásos szabályjátékok: -

testnevelési játékok dalos népi játékok fogócskák bújócskák szembekötősdi

-

labdajátékok körjátékok.

Sok ilyen játékkal ismerkedjenek meg a gyerekek, mely során tanulják siker-kudarctűrést, helyes magatartásformákat sajátítanak el, mint a türelem, kitartás, akaraterő, eredményre törekvés. Közös játékok során erősödik közösségi érzésük, feladattudatuk, felelősségérzetük. Értelemfejlesztő szabályjátékok: -

társas játékok, dominók kártyajátékok logikai játékok, barkhóbák nyelvi játékok.

Ez a játék bizonyos szintű szociális és értelmi érettséget feltételez és ezek fejlesztését is szolgálja logikus gondolkodásuk fejlődését. Barkácsolás A játékigényéből indul ki. Az általuk barkácsolt eszközöket felhasználják játékaiban. 3-4 éves korban az óvónő a gyermekek előtt készít kiegészítő eszközöket, 4-5 éves korban egyszerű tárgyakat készítenek az óvónő segítségével ( technikák bemutatása). 5-7 éves korban az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, bábozás természetes eszköze legyen. A gyermekek rengeteg ismeretet, tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, matematikai ismereteik gyarapodnak, kreatívabbak lesznek, tanulják a különböző munkaformákat. Fejlődik a szem-kéz koordináció, finommotorika, tapintásos észlelés, alakformaállandóság, rész-egész viszonya, bővül szókincsük. ( Technikák, eszközök megnevezése, téri helyzetek). Bábozás A gyermek lelkivilágának egyik legkifejezőbb eszköze, feleleveníteni a gyermek esztétikai, szociális élményeit, elképzeléseit. 3-4 éves korban a báb mozgása vonzó, 5-7 éveseknek a szó-mozgás együttes hatása nyújt élményt. A bábjáték forrása lehet: -

az óvónő játéka a gyermek bábjátéka a gyermek bábkészítő tevékenysége.

A báb mögé bújva lehetőségük van az önmegvalósításra. Fejlődik emlékezetük, hat a társas kapcsolatokra, elősegíti a kommunikációs képességük fejlődését. Dramatizálás, drámajáték Irodalmi élményhez, illetve szerepjátékhoz kapcsolják a gyermekek. Jelmezek, ruhadarabok, kellékek egy ládában állnak a gyermekek rendelkezésére. Az óvónő ösztönözze a dramatizálást, segítse a gyermeket a díszletek, a tér berendezésében, szerepek kiosztásában. Bátorítsuk őket, hogy a párbeszéden kívül éljenek a mozgás, mimika, gesztus eszközeivel. 3-4 éves korban a kellékek próbálgatása, a mozgás, 5-7 éves korban a mesehősökkel való azonosulás a jellemző. Fejlődik emlékezetük, kreativitásuk, beszédkészségük, szervezőkészségük, önismeretük ( szerepvállalás), alkalmazkodó készségük. Mozgásfejlesztés: állatok, személyek kifejezése mozgással. Pl: fürge nyúl, lomha medve… Testséma fejlesztés: tükör előtt jelmezbe bújás. Térészlelés: térben tájékozódás. Verbális fejlesztés: szókincs, kifejezőkészség. A játék és a tanulás kapcsolata A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodában, mivel a gyermek, játék közben tanul. Játék közben egyszerre több érzékszervükkel vesznek részt a tapasztalatszerzésben.

Ezért a játékot a tanulás „legfontosabb”, de nem kizárólagos színterének tekintjük. A tanulás hatékonyságát meghatározza a gyermek motiváltsága, a belső késztetés. A játékos szituációk megteremtése kedvezően befolyásolhatja az óvodáskorú gyermek „műveltségi anyagának” elsajátítását. Az óvodai tanulás célja a gyermekek tudáshoz juttatása, azaz ismeretszerzés és azzal adekvált magatartásformálás. Olyan képességek kimunkálása, amelyre az iskola építhet. Az iskolai tanuláshoz való pozitív viszony kialakulásában nagy jelentőséggel bír a társaktól, óvónőtől ellesett tanulási technikák megismerése. A tanulás a nevelés egészen belül egyénenként, csoportokban, kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldható. A módszerek megválasztása a nevelők kompetenciája, néhány rendező elv megfogalmazása mellett: -

a szemléletesség, fokozatosság, folyamatosság minél több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és cselekedtetés az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyéni képességeket toleráló feladatadás.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Jelen van a gyakorlójáték: Részt vesz különböző utánzáson, ismétlésen, improvizáláson alapuló tevékenységben: (játékszerek, eszközök rakosgatása, húzogatása, kavargatása, anyanyelvi játékok /hangutánzás, nyelvtörő stb./). Szívesen vesz részt mozgást gyakorló játékokban: (ugróiskola, ugrókötelezés, rollerezés, dobás, kúszás stb.). Különböző anyagokkal történő játékokat kitalál: teletöltés (vízzel, homokkal, kaviccsal, kiöntés), kavar, gyúr, formál…  Szabály/ társas játék: Észleli és betartja a játékszabályokat. Gyakorolja mozgásos formáját: fogócska, bújócska, szembekötősdi, labdajátékok, versenyjátékok: futó fogójátékok, sor- és váltóversenyek versengések stb. Részt vesz értelmi képességeket fejlesztő játékokban: szín-és formaillesztés, párkereső, memóriajáték, kártya, horgászjáték, kirakás, mozgatás-egyensúlyérzék, kézügyesség gyakorlásával.  Konstruáló játék: Szívesen játszik építőjátékokkal: kockával, Lego, Puzzle-játékokkal, lyukacsos, mágneses táblán képeket rendez, gyöngyöt fűz, szerelő játékokat játszik stb.  Szerepjáték: Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. Bábjátékot alkalmaz: folyamatosan, párbeszédre építve játssza el.  Barkácsolás: Szívesen készít játékához eszközöket, felhasználja a további játékban (bábok, érdekes játékok) különböző anyagokból, hiányzó elemet pótol….  Kitartás: Az elkezdett játékfajtát lehetőség szerint végigjátssza, befejezi. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.  Kreativitás: Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására.  Együttműködés: Le tud mondani egy-egy játékszerről. Képes végighallgatni, megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. Kudarcélmény elviselésére képes. A fejlesztési feladatok csak a megfelelő feltételek biztosításával valósíthatóak meg. Óvodapedagógusok feladata:  Nyugodt légkör biztosítása  Megfelelő időtartam a játék kibontakoztatásához  Megfelelő hely: A csoportszobában és az udvaron a különböző típusú játékokhoz megfelelő mozgástér kialakítása. A játék tartalmához mobilizálható csoportberendezés, kreatívan átalakítható tér biztosítása Nevelőmunkát segítők feladatai: Nyugodt légkör megteremtése, eszközök biztosítása, ötletekkel a játék segítése. Együttjátszás a gyermekekkel. Az óvodapedagógus munkájának segítése Együttműködés a családokkal: Az otthoni játékfeltételek biztosítására ösztönzés

Együttjátszás a gyermekekkel, játékeszközök használatára nevelés

VI. 2. VERSELÉS, MESÉLÉS Az anyanyelvet a gyermek sokféle tevékenység közben sajátítja el, a nyelvi kommunikációs helyzetek fejlesztik beszédkedvét, beszédképességét, érzelmeinek kifejezését és mélyülését. Szocializációjuk fejlődésével az önkifejezés, a gondolkodás, az ismeretek gazdagodásának legfőbb eszköze. Célunk: A gyermekek érzelmi, etikai fejlődésének biztosítása, a pozitív személyiségjegyek megalapozása. Érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészség kialakítása. A mese a gyermekek érzelmi-, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Képi- és konkrét formában feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Segít eligazodást adni számukra a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmak tisztázásában. Az óvodapedagógusok képszerű, szemléletes, élményszerű mesélése megkönnyíti a mese cselekményének követését, ezáltal beleélhetik magukat az egyes szereplők helyzetébe – és az egyes szerepekhez köthető viselkedések, érzelmek felismerésébe, átélésébe. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, feldolgozása kérdések alapján utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében (pl. mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez). Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélünk, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek is képesek legyenek a belső képalakításra. A mesevárás hangulatát mesepárna , gyertyagyújtás, stb.(óvodánként, csoportonként változó lehet) előkészítése, a gyertyagyújtás teremti meg. A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják csak játék közben távolról hallgatni a mesét, és mikor akarnak közvetlenül részesei lenni ennek a folyamatnak.  A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert, nem lehet például kiabálni, a játékeszközökkel finoman kell bánni.  A mese figyelmes végighallgatására folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvónő és a gyerekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvónő tartja a gyermekkel a szemkontaktust. Az ilyen elhelyezés biztosítja a pontosabb megértést, láthatóvá teszi a mese, vers érzelmi töltésének mimikai megjelenését az óvónő arcán, és a tiszta hangképzést, helyes artikulálást. Az óvónő számára a gyermek arcán tükröződő érzelem jelzéséül szolgál a mese, a vers hatásáról.

Elsődleges forrásaink a magyar népmese- és mondókagyűjtemények, dajkahagyományok: ölbeli játékok (altatók, ringatók, simogatók), lovagoltatók, höcögtetők stb. versek és verses mesék. Az irodalmi anyag részét képezik továbbá a klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése a gyermekekkel. Fontos a kiválasztott anyag helyes arányának megtalálása, egyik se legyen túlsúlyban.” A mese életkorilag megfelel az óvodáskorú gyermek szemléletmódjának, és világképének Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Feltételrendszer megteremtése:  Esztétikus, nyugodt környezetben mesesarok kialakítása.  Bábokat, fejdíszeket, dramatizálási eszközöket biztosítunk az irodalmi élményeik, beszédkedvük, kommunikációjuk fejlesztése érdekében,  Az eszközök elérhető tárolásának, önálló használatának biztosítása  Az irodalmi anyag kiválasztásában és felkínálásában nagy szerepe van az óvodapedagógus pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságának. Óvodapedagógus feladatai:  Érthető, kifejező előadásmódjával elősegíti a gyermeki beszéd fejlődését, a helyes, szép kiejtés, hangsúlyozás, beszéddallam, ritmus, kifejezőkészség alakulását, a szókincs bővítését.  Dramatizáláskor az óvónőnek tiszteletbe kell tartani az önkéntességet.  Feladata viszont az irodalmi élmények feldolgozását segítő eszközök, kellékek (bábok, bábparaván, fejdíszek, jelzésszerű ruhadarabok, eszközök, tárgyak stb.) biztosítása.  Szerepvállalásnál segítünk, hogy fejlettségüknek megfelelően, sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban.  A meséskönyvek, a mondóka - és versgyűjtemények a gyermeke számára mindig elérhetőek legyenek.  A verselés, mesélés napi szinten beépül napirendünkbe, megfelelő helyet, időt biztosítva annak.  A családias hangulat megteremtéséhez, a nyugodt alvás, pihenés biztosításához jó alapot ad az óvónő mindennapos, csendes mesemondása A nevelőmunkát segítők feladata: - Törekszik az anyanyelv helyes használatára, a kifejező beszéd alkalmazására, melyekkel példát mutat a gyermekek számára. Együttműködés a családdal - Tájékoztatja a szülőket a tanult versekről, mesékről ezzel is formálja a szülők irodalmi ízlését. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:  a gyermek szívesen hallgat és mond mondókát, verset, mesét, örömmel dramatizál, bábozik,  képes rövid mese, történet kitalálására,  várja, igényli a mesehallgatást, van kedvenc meséje,  néhány mondókát, verset, mesét emlékezetből és képről felidéz,  vigyáz a könyvekre, igényli azok nézegetését,  a mesékben gyakran előforduló kifejezéseket beépíti az aktív szókincsébe, ismeretlen szavak jelentésére rákérdez,  elemi erkölcsi értékrendje a népmesék hatására kialakul, azonosul a pozitív mesehősökkel

VI. 3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC Az ének, a zene fontos szerepet tölt be életünkben. Nélküle sivárabb, egyhangúbb, szürkébb lenne a világ. A dal, a zene nemcsak megszépíti, megszínesíti a hétköznapokat, hanem lehetőséget is ad az érzelmek intenzív kiélésére, olyanra, amilyenre a hétköznapokban nincs lehetőség. A zene fogékonnyá tesz a ,,szép” befogadására, ösztönöz a ,,szép” létrehozására. Általa kifejezhetjük és közvetíthetjük érzelmeinket. Esztétikai élmény részesei lehetünk, akár előadóként, akár hallgatóként éljük át a dal, a zene gyönyörűségét. A programban az ének-zenének nincs meghatározott időpontja, és napja. -

-

-

-

-

-

-

-

Így a hét minden napján, játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában – lehetőség szerint- kapcsolódik az adott epochához. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermekeknek, felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekzenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani. Az ének-zene kötetlen tanulás során sor kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére, a zenei képesség fejlesztésére, a zenehallgatásra. Nem kell hagyományosan vett foglalkozást tartani, naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A különböző zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan kell egymásra építeni. Egy-egy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni. A csoport életkori összetétele és a gyerekek egyéni fejlettsége határozza meg, a képességfejlesztés fokozataiból történő személyre szóló választást. A zenei hallás- és ritmusérzék fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. A képességfejlesztés fokozatait általában addig gyakoroljuk, játsszuk, amíg a gyermek tökéletesen nem tudja azt, ami tőle elvárható. Csak utána lépünk tovább a következő szintre és időnként vissza is térünk, időt hagyva az érési folyamatra. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. A dalok, mondókák a feladatok megvalósításának eszközei. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás, rögtönzés zenére, dallam, ritmusvariációk kitalálásának ösztönzése stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt. A csoportszobában állandó, megszokott helye legyen az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejlődésére. Táncolhassanak saját koreográfiájuk szerint, ha akarják, utánozzák az óvónő táncát, így sajátítják el a lépéseket. Az osztatlan csoportban egy-egy zenei feladatnak több lépcsőben, több szinten történik a feldolgozása. Például, ha a tempókülönbség (gyorsabb- lassabb) a zenei képességfejlesztés feladata, akkor van, aki csak megfigyeli, felismeri, megnevezi, ám van, aki tud már gyorsabban, lassabban beszélni, énekelni, mozogni, aztán van, aki mindezt tudja már egyedül is, és olyan gyerek is van, aki jelre tempót vált dalon belül. Így minden gyereknek

-

-

adott a lehetőség arra, hogy önmaga képességei alapján megtalálja az önmaga számára kivitelezhető fejlesztő megoldásokat. A dalanyagok, a játékok kiválasztásakor egyaránt szem előtt kell tartani a lassabban és a gyorsabban fejlődő gyerekek igényeit is. A program szerinti ének-zenei tanulás osztott és osztatlan csoportban egyaránt alkalmazható. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a kisebbségi és gyermekek nemzeti hovatartozását is.

Az érzelmi nevelés, szocializáció, a társas kapcsolatok alakítása szempontjából tudatosan segítjük gyerekeket, hogy:  Jókedvűen, szorongás és gátlás nélkül énekeljenek, mondókázzanak.  Türelmesen várják ki, amíg rájuk kerül a sor.  Az elkezdett tevékenységet, játékot fejezzék be.  Örüljenek mások sikerének.  Legyenek képesek elviselni az esetleges sikertelenséget.  Bátran próbálkozzanak.  Legyenek türelmesek a kevésbé ügyes, illetve a kisebb társaikkal szemben.  Törekedjenek az együttműködésre, alkalmazkodásra.  Éreztessék társukkal, hogy együttműködésre törekszenek.  Kézfogáskor, fogócskázáskor, szerepcserénél figyeljenek a társakra (kézfogás erőssége, mozgásgyorsaság, saját, illetve társak testi épsége)  Figyeljenek arra, hogy egy-egy játékban lehetőség szerint minél többen részt vegyenek.  Párválasztáskor ne csak a barátokra koncentráljanak.  Próbálják meg elfogadni a társak kézfogását, a feléjük nyújtott kezet.  Az eszközöket (ritmus hangszerek) udvariasan kérjék el, illetve adják át egymásnak.  A hangszereket rendeltetésüknek megfelelően használják, óvatosan bánjanak velük.  Figyeljenek arra, hogy egy-egy játékban lehetőség szerint minél többen részt vegyenek.  A közös zenehallgatással éljék át a zenei befogadás örömét. Az ének-zene, énekes játékok hatása a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlődésére:  A beszéd és zenei hallás fejlesztése.  Különböző nyelvtani megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.  A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.  Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  8-10 dalosjáték ismerete: Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni, irányítás nélkül játszani.  Egyenletes lüktetés: Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal, a mondóka ritmusától, ritmushangszerrel is képes kísérni.  Ritmushangoztatás: Képes kiemelni a dalból, mondókából az egyenletes lüktetést, a ritmust mozgással, járással, tapssal.  Zenei relációk ismerete: Felismeri, össze tudja hasonlítani, be tudja mutatni a normál tempónál gyorsabbat, lassabbat éneken, beszéden, mozgáson keresztül. Ismeri a magasabbmélyebb hangok közti különbséget.  Zörejhangok, hangszín: Megfigyeli és megkülönbözteti hallás után környezete differenciált hangszínét, egymás hangját.  Mozgásforma, térforma: A különböző mozgásokat, tánc-mozdulatokat társaival együtt végzi.

VI. 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az ábrázolás, a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. Célunk a gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A gyermek ízlésének, alkotó- befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását. Az esztétikai élmények befogadása, a környezet esztétikai alakítására való igény az esztétikai nevelést szolgálja. A belső képek gazdagítása a mese, vers, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával történik:  Igyekszünk felkelteni a gyermekekben az ábrázolás eszközeivel, anyagaival kapcsolatos tevékenységvágyat.  Megteremtjük az ábrázolás tárgyi, hangulati feltételeit, a gyermekek fejlődését segítő motiválást.  Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetőségük az érdeklődésüknek megfelelő szabad téma -, és eszköz választására.  Odafigyelünk, hogy az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon.  A gyermekekkel séta közben természeti tárgyakat: kavicsot, terméseket, leveleket gyűjtünk, ezeket válogatják, csoportosítják, használják fel.  Életszerűbbé tesszük térbeli, alkotások létrehozását, építését, ha az évszaknak megfelelően a homok, a hó, a jég is megmunkálhatóvá, és a belelátó képesség, a kreativitás, a fantázia kiteljesítőjévé válik. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új technikákat mutatunk be, vagy a már megismert eljárást kombináljuk, más formában gyakoroljuk (felület, anyag stb.) Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusban használt eszközök is (festék, agyag stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást. A gyermekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. A megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a testfogalom minél pontosabb kialakulására, a tapintásos észlelés és térészlelés fejlődésére ahhoz, hogy a gyermekek térben, mozgásban, történésben tudja megjeleníteni a különböző dolgokat. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Fontos követelmény a tevékenység szervezett formáinak biztosítása. Lényeges, hogy a gyermekek nap, mint nap lássák, tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínű tulajdonságát, variálhatóságát (például: hogyan lesz a száraz, görcsös agyagból jól alakítható, formálható, nedves agyag, vagy hogyan lesz az újság- papírból, burgonyából, répából dúc). Dolgozzanak gyakran természetes anyagokkal, ismerkedjenek meg az agyag formálhatóságával, nyomathagyásos technikával, festéssel, tépéssel, fűzéssel, vágással, ragasztással,

hajtogatással, bábkészítéssel, szappan-, gyertyakarccal, dekopázs, kollázs - montázs, batikolás stb. technikákkal. A festés, mintázás, agyagozás állandó lehetőség legyen a gyermekek számára. A festés asztalon, földön és festőállványon is lehetséges. A csöpögtetés, vonalvezetés jó alkalmat ad a színek varázsának megismerésére. Nagy élmény, amikor a gyerek azt ismeri fel, hogy új színeket hoz létre, hogy keze mozdulatával összefutnak, mélyülnek, vagy derülnek a színek. Különös gondot fordítunk az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások bemutatására. Nevelési szempontból is kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az általuk használt eszközök nevét, funkcióját megismerjék. Gyakorolják a pontos eszközfogást, az eszközzel való tevékenykedést. Ugyanakkor figyeljenek fel arra, hogy a zökkenőmentes, önfeledt tevékenykedés érdekében az eszközöket oda kell készíteni, és használat után rendbe tenni, majd a helyükre rakni (milyen jó, ha azonnal tudjuk, hol keressük, és rögtön használni is tudjuk). Segítjük az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, és kreatív használatára szoktatásában, mert mindez az alkotókedv, az örömmel végzett tevékenység lehetőségét is adja a gyermek számára. Festhet, ragaszthat, mintázhat, tépkedhet, hajtogathat, vagy ollóval vághat stb. a gyerek, ha kedvet érez hozzá. Mindig olyan technikával dolgozhat, amivel sikerélményhez jut, amivel ki tudja fejezni önmagát, ami újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi. Több napos munkában is szívesen dolgoznak együtt (például makett-készítés, önmaguk egész alakos megfestése). Odafigyelünk arra, hogy ha a gyermekek szabadon szárnyaló látásmódját nem korlátozzuk földhözragadt tételekkel, így segítve őket, hogy ötletgazdag, alkotni vágyó emberekké nőjenek. A gyermek úgy ábrázolja a világot, ahogy ő látja, és nem, úgy, ahogy mi mondjuk neki. Nagyon sok a belső indíttatású, belső élményre irányuló munka. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Képi gondolkodásuk fejlesztése során figyelembe vesszük az egyes gyermekek között képességbeli különbségeket. Az ábrázoló tevékenységhez az óvodapedagógus az egész nap folyamán teret, és időt biztosít. Együttműködik a gyerekekkel ezekben, a tevékenységekben. Munkánkkal ösztönzzük a technikához illeszkedő témaválasztást, és beszélgetéssel segítjük az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Mi is elkészítjük a saját gyurmafiguránkat, díszítésünket, varrásunkat stb.. Szemléltetjük a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók. A félénk, visszahúzódóbb gyermeket nagyon könnyű elriasztani, ha pont a csírájában levő megnyilvánulásait törjük ketté a felnőtt vagy a társak negatív ítéletével. Lényeges nevelési feladatnak tartjuk, hogy e tevékenység során alakuljon ki a gyermekekben, hogy az elkészült munka szépsége, és ne a mennyisége legyen a fontos. Pedagógiai szempontból fontos, hogy hatékonyan ösztönözzük a gyermekeket az elkezdett munka befejezésére. A sokoldalú képességfejlesztési lehetőségen túl odafigyelünk arra, hogy a gyermekek a legfontosabb balesetvédelmi szabályokat megismerjék, alkalmazzák, és szükség esetén jelezzék is a megszüntetését. -

Legyen természetes számukra, ha gond van, pl. víz kerül a linóleumra, azonnal szóljanak, kérjék a felnőttek segítségét illetve feltörlés után kerüljék ki azt a helyet, amíg megszárad, Ne forgolódjanak az ecsettel, színes ceruzával, ollóval, és ne tartsák túl közel az arcukhoz. A díszítőanyagokat (pl. termések) ne vegyék a szájukba, ne tegyék orrukba, fülükbe. A leesett eszközöket vegyék fel a földről (gyurma-, papírdarabok stb.) Csak a széken ülve, az asztalnál vágjanak, az ollót tegyék a helyére, ha már nem használják, ne tartsák feleslegesen a kezükben.

A gyermekek fejlődésének, sikerélményének, alkotókedvének megteremtése, és a nevelőtársi kapcsolat szélesítése érdekében törekszünk a családok minél hatékonyabb bevonására: Személyre szabottan is segíteni kívánjuk, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézi munkázásra. Tudatosítjuk, hogy gyermekeik munkájának megbecsülése, az ünnepekre készített saját meglepetések, ajándékok dicsérete, otthoni fontossága milyen érzelmi kiteljesedést, pozitív irányú nevelési hatásokat válthat ki belőlük. Bevonjuk a szülőket a különféle anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök előkészítésébe. A fenntartható környezet gondolkodásmódját, az anyagok /hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit, a napi tevékenységbe történő beépülését jól érzékelhetően kívánjuk számukra tovább adni. Gyűjtsenek újságpapírt – hajtogatáshoz, batikoláshoz, képkiegészítéshez, montázshoz; az ajándékok, virágcsokrok csomagolópapírjai – minden évszakban számos ötlet megvalósítását teszik lehetővé. A színes kupakok alkalmasak a képalkotáshoz, nyomathagyáshoz, egyszerű hangszer készítéséhez, hóember díszítéséhez. A tojástartó, a műanyag palackok újrahasznosítása szintén a kreatív gondolkodás megmozgatója. A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységek során a vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése. Óvodáskor végére elvárt fejlettségi szint:  Különböző alaptechnikákat alkalmaz: (festés, mintázás, rajzolás, hajtogatás, nyírás, ragasztás.)  Kreatív: Alkotásában kifejezi gondolatait, élményeit.  Képi megjelenítése: Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat, kihasználja a felületet, figyel az arányokra. Elképzelés után meseszereplőket stb., hangulatot is kifejezve színekkel, formákkal, mozgással ábrázol.  Közös alkotásban való részvétel: Csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot, együttműködik társaival.  Finommotorika: A helyes eszközfogást - ceruza, olló, ecset… készségszinten alkalmazza.  Grafomotorika: Gyakorolja a vonalvezetést, mintakövetést, másolást, körberajzolást, vonalnyomatékot, színezést.

VI. 5. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A gyermek természeti és tárgyi környezete. Sikerkritérium: - Az óvodáskor végére várható fejlődési szintek elérése a gyermekek 80%-ánál - Sajátítsák el a természetben való helyes viselkedést. (a nagycsoport 80%-a) A gyermek környezettel való ismerkedése az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.

A külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett az elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. Célunk: A gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos, érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, életkoruknak megfelelő szinten, közben mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása - Teljes biztonsággal tájékozódjanak, igazodjanak el környezetükben. - A környezettudatos viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása Feladataink: - minél több tapasztalat, felfedezés, élmény, játékos cselekedtetés lehetőségének megteremtése (séták, kirándulások, túrák, helyszíni beszélgetések, mérések, kísérletek … stb.) - a gyermek érdeklődésének felkeltése - a környezet szépségének észre véttetése, megszerettetése, védelme, pozitív érzelmi viszony kialakítása a család bevonásával - kultúrált szokások, magatartásformák, érzelmi, erkölcsi viszonyok alakítása - elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodás magalapozása. Óvodapedagógus feladata: - jól megszervezett, megtervezett tudatos munka a szűkebb, majd tágabb természeti és társadalmi környezet megtapasztalására - a témakörök az évszakokhoz és az aktuális ünnepkörökhöz kapcsolódjanak, beleszőve a népi hagyományokat (pl. szüret, vásár, pünkösdölő …) - az egyes témák feldolgozása során a nevelés többi területeit is komplex módon kapcsolódva alkalmazza - segíti a gyermek biztonságos eligazodását közvetlen környezetében - a nemzeti kultúra helyi értékeinek megtapasztaltatása terén: igazodik a lakókörnyezet sajátosságaihoz, értékeinek, jeles napjainak megismertetéséhez, - hagyományápolás megalapozása, érzelmi viszonyulások erősítése. - A természet szeretetére, tisztaságának védelmére, megóvására, tevékeny természetvédelemre nevelés érdekében természetes élethelyzetekben állatok, növényzet, természeti környezet megfigyeltetése - a helyes természetóvó viselkedési formák megalapozása, példamutatással, - természeti világnapokhoz kapcsolódással a tudatos környezeti elemek védelmére nevelés A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek: - felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli viszonyokat - alakul ítélőképességei, ok-okozat összefüggések felismerése - összehasonlítások végzése, szétválogatások - fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete (téri irányok, helyzetek, pozíciók) - önkifejező, önérvényesítő törekvések támogatása téralakításokban, környezet átrendezésében - matematikai fogalmak alkalmazása a megismerési folyamatban, új fogalomrendszer kialakítása, meglévő bővülése - a tevékenységek során a különböző nehézségi fokozatok differenciálással történő biztosítása jelenti az egyéni fejlettségi szintnek történő bekapcsolódási lehetőséget. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végén:

-

a gyermek elemi ismeretekkel rendelkezik családjáról, óvodájáról és szűkebb környezetéről, különbséget tesz az évszakok között, érzékeli, s megnevezi az idő múlását felismeri környezetében gyakran látott növényeket, állatokat a fejlődésükhöz szükséges feltételeket,ismeri a háziállatokat, vadállatokat, azok hasznát, gondozását, védelmét, ismeri a közlekedési eszközöket és a gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályokat, alakulóban van a közlekedési kultúrája, megnevezi a színeket, különbséget tesz azok sötétebb és világosabb árnyalata között,tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük alapján összehasonlít, képes ismert tulajdonság szerint a válogatásra, , kiegészítésére, sorba rendezésére, 10-ig számol, 10-es számkörben jól tájékozódik, tő és sorszámneveket helyesen használ, összehasonlít nagyság, forma, szín, mennyiség szerint, megadott szempont alapján képes műveletek végzésére

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  Önmaga ismerete /név, életkor/: Pontosan tudja nevét. Érzékeli a keresztnév, becenév közti különbséget. Meg tudja mondani hány éves.  Lakcím: Tudja pontos lakcímét (helységnév, kerület, utcanév, házszám /emelet). Meg tudja mondani óvodája nevét, címét.  Ismeretei a családjáról: Tudja szülei, testvérei pontos nevét, foglalkozását. Ismeri saját családjára vonatkozóan a családi, rokoni viszonyokat (pl. különbséget tud tenni a testvér, unokatestvér fogalma között).  Napszakok ismerete: Meg tudja nevezni a napokat, felfigyel sorrendiségükre. Cselekvéshez kötötten felismeri, megnevezi a napszakokat.  Ismerje környezete növényeit, gondozásukat: Ismeri a környezetében élő növényeket, jellegzetességeiket. Tudja, hogyan kell azokat ápolni, védeni. Meg tudja fogalmazni a növények fejlődése és az időjárás közötti legegyszerűbb összefüggéseket.  Ismerje környezete állatait, gondozásukat: Ismeri a környezetében élő állatok neveit, jellegzetességeit, azok gondozását, védelmét. Felfigyel arra, hogy hol élnek, milyen kapcsolatban van az emberrel (házat őriz, megkönnyíti a közlekedést, a munkát, szórakozásban, sportolásban van szerepe. Gyűjtőfogalmakat használ: háziállatok, vadállatok, madarak, bogarak stb.  Időjárással kapcsolatos ismeretek, jellemzők, összefüggések (évszakok): Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggését. Felidézi az évszakok legszembetűnőbb jegyeit. Ismer néhány évszakhoz kapcsolódó eseményt, ünnepet (tevékenységet, sportolási lehetőséget….).  Ismerje szűkebb társadalmi környezetét: Ismeri a közelben lévő intézményeket, azok rendeltetését (iskola, orvosi rendelő, mozi; üzletek).  Alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait: Gyakorlott az elemi közlekedési szabályok betartásban. Ismeri, és alkalmazza az ehhez kapcsolódó illemszabályokat. Ismeri a közlekedési lámpa színeit, jelentését. Felismer néhány jelzést.  Ismerje a közlekedési eszközök főbb jellemzőit: Ismeri a közlekedési eszközöket (megnevezésük, hol közlekednek). Megnevez néhány közlekedéshez kapcsolódó foglalkozást. Ismeri az utazáshoz kapcsolódó legegyszerűbb illemszabályokat.  Környezetvédelem, illem: Ismeri a társas érintkezéssel kapcsolatos viselkedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek.  Színlátás /differenciálás, diszkriminálás/: Ismeri a színeket, azok sötétebb, világosabb árnyalatait. Képes összehasonlítani, szétválogatni, összegyűjteni tárgyakat színük szerintfunkciójuktól, formájuktól, kiterjedésüktől függetlenül is.

 Formalátás/differenciálás, diszkriminálás/: Észleli és szóban is kifejezi a tárgyak formai tulajdonságait (gömbölyű, szögletes, gurul stb.). Képes összehasonlítani, halmazba sorolni tárgyakat – színüktől, kiterjedésüktől, funkciójuktól független is. Felfedezi a formákat környezetében: kerek, mint a labda; olyan mint a sajtos doboz stb. Képes a formakövetésre, pl. ritmikus sorok kirakása közben.  Számfogalom, sorszámnevek /6-os számkör/: Helyesen használja a tő- és sorszámneveket. Tud két vagy több mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni. Meg tudja állapítani több, kevesebb, vagy ugyanannyi-e. Képes 6-os számkörben bontani, pótolni (részhalmazokat egyesíteni).  Számlálás /10-ig pontosan/: A személyeket, tárgyakat 10-ig meg tudja számlálni. A mechanikus számláláson túlmenően tud számlálást mozgással kísérni: ugyanannyit tapsol, dobbant stb., folytatja a számlálást.  Halmazműveletek: A környezetében található személyek, tárgyak, dolgokról szerzett sokoldalú információ alapján képes kapcsolatokat felfedezni közöttük (azonosságok, különbözőségek). Tud kiemelt tulajdonságaik alapján szétválogatni, egybegyűjteni (saját és megadott szempont/ok) szerint.  Irányok térben: Képes önmagán tájékozódni: jobb kéz, bal kéz, fül oldalt, sarok hátul, orr középen stb. Képes tárgyakon megfigyeléseket végezni: a szekrény felül nyílik, lenn két polc van, a polcon papírok, ceruzák vannak. Határozottan végzi a mozgást és az iránykövetést, - változtatást, azok összekapcsolását.  Irányok síkban: A téri viszonyokat, elhelyezkedéseket síkban is tudja alkalmazni. Erre vonatkozó ismereteit önálló kirakással, vonalvezetéssel, rajzolással, szóbeli megfogalmazással támasztja alá. Balról jobbra haladva kezdi a számolást, a lap szélén kezdi a feladatot, a mintakövetést.  Téri viszonyok, elhelyezkedés: Mozgásban, kifejezésben helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő kifejezéseket, névutókat.. (alatt, fölött, mögött, között stb.). Magabiztosan reagál a „hol”, „honnan”,” hová” kérdésekre szóban és mozgásban – eszközhasználathoz kötötten is. Érzékeli a tárgyakhoz, személyekhez viszonyított testhelyzetét- ezt szóban is képes kifejezni.  Relációs fogalmak ismerete: Tud két vagy több személy, tárgy között felfedezett összehasonlítás alapján összefüggést felfedezni. A hasonlóságok, különbözőségek kifejezésére megfelelő szókinccsel rendelkezik (bő-szűk, keskeny, sovány stb.) Használja az ”ugyan-olyan” „ugyanakkora”, a „leg” kifejezéseket is. A melléknevek fokozott alakjait helyesen alkalmazza szóban és cselekvésben egyaránt.  Sorozatok: Képes ”eggyel több”, „eggyel nagyobb” sorozatokat térben és síkban létrehozni. Tud mozdulatokkal, hanggal, formákkal, tárgyakkal többelemű sorozatokat önállóan kialakítani, kitartóan, pontosan folytatni. Tud csökkenő számsorozatokat létrehozni (eggyel kevesebb, semmi, nulla fogalmak használata.)

VI. 6. MOZGÁS A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok, feladatok a pszichomotoros észlelési, a tér-tájékozódási, mozgásszervezési, koordinációs, egyensúlyozási) készségek, képességek kialakításának, formálásának, fejlesztésének eszközei. A korábbi testnevelés megnevezés helyébe lépő mozgás kifejezés nemcsak megnevezésében, hanem tartalmában is jelentős koncepcióbeli változást hordoz.

A paradigmaváltás e nevelési területen kiemelt fontosságú, pedagógiai megvalósítása során a korszerű mozgásfejlesztés, a fejlődésközpontú testnevelés fő feladatait igyekszünk előtérbe helyezni:  a természetes mozgáskedv megőrzését;  az örömmel végzett, élményt adó mozgás a teljes személyiségre ható fejlesztését;  a mozgás öröméből adódó érzelmi – akarati (pozitív kompetenciaérzet) alakítását „Meg tudom, és meg is akarom tenni!”; A teljesítmény-és versenykényszer nélküli gyakorlással tanulható, és fejleszthető elemekre, funkcióra való koncentrálást erősítjük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek széleskörű mozgástapasztalatokat szerezzenek. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása: Lehetőséget adunk spontán és tervezett módon  a Természetes vagy funkcionális mozgásformák gyakorlására:  a Helyváltoztató mozgásokra: (járás, futás, szökdelés, oldalazás, irányváltoztatás, kúszás, mászás, függeszkedés, gurulás);  a Helyzetváltoztató mozgásokra: ugrás és érkezés, esés, gördülés, fordulat, átfordulás, függés, támasz)  a Finommotoros (manipulatív) mozgásokra:gurítás, dobás, elkapás, ütés, rúgás, labdavezetés, húzás-tolás, emelés, hordás) A sokszínű, játékos mozgásészlelésen keresztül a gyermek tapasztalatot szerez:  A térbeli elhelyezkedésről, a mozgás irányáról, a mozgás horizontális síkjairól, a végrehajtás útvonaláról, kiterjedéséről.  A testrészek mozgatásáról, tárgyakkal, társakkal végzett mozgásról (kapcsolatok, kapcsolódási lehetőségekről)  A mozgás végrehajtásához szükséges tényezők figyelembevételéről, gyakorlásáról: idő, gyorsaság /sebesség, erőkifejtés, lefutás (energia befektetésére vonatkozó összetevőkről) A sokszínű, játékos mozgásészlelésen keresztül fejlődnek a gyermek kognitív képességei:  Észlelés,  Figyelem  Emlékezet  Képzelet  Szerialitás  Intermodalitás A mozgásos cselekvésekhez kapcsolódó gondolkodási műveleteken keresztül a gyermek számára: - megfoghatóvá válik, hogy mit, miért és hogyan csinálja, - megteremtődik a tudatos alkalmazás alapja (funkcionális megértés elve) A sokszínű, játékos mozgásészlelésen keresztül fejlődik a gyermek mozgáskoncepciója: - térbeli elhelyezkedés, mozgásirány, a mozgás horizontális síkja, végrehajtásának útvonala, kiterjedése (térbeli tudatosság) - a mozgás végrehajtásához szükséges idő, sebesség/gyorsaság, erőkifejtés, lefutás (energia befektetésére vonatkozó összetevők) A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.

Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az esélyegyenlőséget segítő, kedvetlenséget, lemorzsolódást csökkentő tényezők: - Választási lehetőségek – öndifferenciálás. - Sok játék, mindig legyen játék. - Mozgás egyéni tempóban. - Versengés helyett próbálkozások. - Utasítás helyett feltételes mód, lehetőségek elmondása. - Hibajavítás helyett megerősítés, elismerés, dicséret,… - Gyerekek ötleteit bevonni. - Meseszerűség, szerepek (pl. kalózók, delfinek, pókháló szövés, katonásdi, királylány kiszabadítása, három próbatétel, erdei nyulak stb. - Udvari kezdeményezések: mozgásos játékok, mászások, dalos játékok. - Csoportszoba megnagyobbítása. - Csoportszobában mozgásigény kielégítésére szolgáló eszközök. (Körmöci Katalin) A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítania kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabadlevegőn mozogjanak. A kiegyensúlyozott személyiségfejlődés feltétele a motoros képességek fejlesztése is. A testi képességek fejlesztése a testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen kívül az egész nevelési rendszerben jelen van. Törekszünk a kooperatív mozgásos játékok rendszeres beiktatására. A gyerekek egymással játszanak, nem egymás ellen. Azért játszanak, hogy a kihívásokat küzdjék le, nem pedig egymást és mindez úgy történik meg, hogy egyszerűen élvezik a játék nyújtotta élményt. (formájuk szerinti csoportosításuk: fogócskák, segítés és támogatás, egyensúly és koordináció, barátságos küzdelem, mozgás /feltekerés, kitekerés/…). A kooperatív játékok alapelve egyszerű: A játékokat úgy építetjük fel, hogy a játék céljának eléréséhez a játékosok között együttműködésre van szükség, a gyerekek együtt játszanak, közös cél felé haladnak, nem pedig egymás ellen. Játék közben szórakozva tanulják meg, hogyan váljanak figyelmessé egymás iránt. A mozgás tartalmi felosztása: - Természetes és egyéb mozgások: fogó játékok, mászások, gurulások, járások, futások, bújócskák, labdajátékok. - Mozgásos népi játékok: ugróiskola, szembekötősdi, különböző ügyességi és erőösszemérő játékok - Szervezett mozgás: Testnevelés foglalkozás: természetes emberi mozgások; járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, emelések, egyensúlyozások, eszközzel végezhető gyakorlatok, mozgásos játékok

Mindennapi testnevelés: játékos formában A testnevelés kiemelt szerepet tölt be a motoros képességek fejlődésében, kötelező foglalkozás a tanulási – ismeretszerzési, ismeretátadási - rendszerben. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, az alkalmazkodás, a kooperáció képesség fejlődését segítjük elő. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni. Az egyes gyermekek mozgásigényének, fejlettségének, terhelhetőségének megismerése az óvodapedagógus felelőssége. A mozgás, a mozgásigény különbözőségének figyelembevételével a mozgásigény kielégítése, illetve a mozgásra ösztönzés, az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával valósul meg a differenciált fejlesztés lehetősége. Kiemelt nevelési feladat a változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető feladatok biztosítása a mindennapos mozgásra – valamennyi gyermek számára. Minden gyerektől annak a gyakorlatnak a pontos végrehajtását kell elvárni, ami fejlettségének megfelelő. 3-4 éves korban az feladat, hogy megszerettessük a tornázást. El kell érni, hogy minden gyerek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelező részvételt. 4-5-6-7 éves korban a terhelés fokozatos növelésére és a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végeztetésére törekedjünk. Osztatlan csoport esetében is szükséges, hogy a gyerekek a nekik megfelelő tempóban gyakorolhassanak mindenféle akadályoztatás nélkül. Ezért az óvónők alkalmanként a második testnevelés foglalkozáson a két szomszédos csoportból, a kicsikkel és a nagyokkal, külön-külön foglalkozzanak. Indokolja a szétválasztást még az is, hogy váltóversenyt, sorversenyt csak nagyok nagyokkal tudnak igazán jól játszani. Az óvónő gyakorlásvezetése alkalmazkodjon a gyerekek fejlettségéhez, feladathoz, anyaghoz, a foglalkozási modellhez. Tartsa azonban azt mindig szem előtt, hogy a foglalkozáson való részvétel kötelező, a gyerekeknek meg kell tanulni az utasítások végrehajtását. A gyakorlatvezetési formák legyenek alkalmasak arra, hogy: - a gyerekek megszeressék a testnevelést, - a gyakorlatok elvégzésére ösztönözze őket, - érdeklődésüket folyamatosan fenntartsa, - figyelmüket irányítsa. Az óvónő ellenőrzéssel, értékeléssel, hibajavítással ösztönözze a gyerekeket minél tökéletesebb gyakorlat végrehajtására. Az óvónőnek a következőkre kell még figyelnie: - a különböző fejlettségű gyerekek megfelelő szintű irányítást kapjanak egész testnevelés foglalkozás alatt, - értékelése és hibajavítása egyénre szabott legyen, - a különböző fejlettségű gyerekek együtt tornázásának pozitív hatásait (például utánzás) tudatosan használja. A mindennapos testnevelés a délelőtti termi tevékenység lezárása. Ez lehet játék az udvaron, vagy bármilyen játékos mozgásgyakorlás. A hangsúlyt a játékos, élményszerű hangulatban megszerzett, széles körű mozgástapasztalatokra helyezzük. A mozgáskoncepció feldolgozását pedagógiai módszereinkkel, hozzáállásunkkal akkor segítjük, ha: - megfelelő hatékonyságú tevékenységeket szervezünk - a differenciálás szükségességét elfogadjuk, gyakoroljuk

- hatékony foglalkoztatási formákat alkalmazunk - előnybe részesítjük a fejlődésközpontú módszereket, játékokat A mozgásfejlesztés kötött és kötetlen szervezeti formában, akkor lesz eredményes, ha: - kihasználjuk a mindennapokban adódó lehetőségeket a mozgásfejlesztés területén; - biztosítjuk az óvodai élet teljes időszakában e tevékenységhez a tárgyi feltételeket,a szükséges eszközöket; - a feladatok elvégzéséhez elegendő hely áll a gyerekek rendelkezésére; - folyamatosan szem előtt tarjuk a gyermek életkori sajátosságait, a differenciált feladatadást kötött foglalkozásokon is; - az udvaron az udvari játékok mellett az óvodapedagógus irányításával szervezett mozgásos játékok játszására van lehetőség. Az óvónő feladata a megfelelő feltételek megteremtése: - a teremben: tágas hely, tisztaság, jó levegő, - az udvaron tiszta környezet, megfelelő eszközök. - törekszünk arra, hogy a gyerekek a mozgás biztonságos végzéséhez, az egészséges életmód szokásainak alakításához fontos megfelelő öltözékben legyenek. Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésével a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Eszközök nevei – velük végezhető tevékenységek megnevezése, mozgásirányra, mozgásgyorsaságra vonatkozó relációs szókincs gyakorlása. Számosságra, sorrendiségre, kiterjedésekre, formákra vonatkozó tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Az általános közérzettel, fizikai állapottal kapcsolatos észlelések verbális kifejezése. Felnőttel, társakkal fenntartott interaktív kapcsolat az érzések, vágyak, kérések, együttműködési formák kifejezésére. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Mozgásaktivitás: Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Az udvari játék során gyakran rollerezik, ugrókötelezik, ugróiskolázik, labdázik, fogócskázik. Szívesen mászókázik, egyensúlyozik, versenyt fut, fogócskázik –irányítás nélkül is. - Mozgáskoordináció: Mozgása harmonikus, összerendezett. Tud ütemtartással járni. Képes célzott testmozgásokat végezni, akkor is, ha azok tempója, iránya, ritmusa változik. Gyakorlatvégzés közben ügyel a megfelelő távolság tartására. A gyakorlatokat esztétikusan végzi. - Egyensúlyérzék: Képes lábujjhegyen, sarkon, féllábon állni. Tud padon, vonalon egyensúlyozó járással haladni. Képes tárgyakra felugrani, azokról leugrani. Tud rollerezni. - Elemi mozgásminták jelenléte, kivitelezése: Nagymozgása fejlett: járás, futás tempó-, és irányváltással, változó szélességű sávok között tárgy-kerüléssel. Összehangolt mozgással csúszik, kúszik, mászik, átmászik változatos formában. Rendszeresen használja a mászókát. Képes adott irányba, és irányváltoztatással az adott célhoz elérni. - Finommozgás (szem-kéz, szem-láb, kéz-láb koordináció): A tornaszereket magabiztosan használja. Tud labdát elkapni, pattogtatni, gurítani. Tud egykezes felsődobással célba dobni. Tud karikába ki-belépni, ugrani, karikát gurítani, pörgetni. - Gyakorlatvégzés verbálisan: Ismeri a mozgáshoz kapcsolódó kifejezéseket, utasításokat. Saját és társai mozgását is tudja megfelelő kifejezésekkel irányítani.

VI. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG

Sikerkritérium: A munkajellegű tevékenységek területén egyre önállóbbakká váljanak. (a gyermekek 80%-a) A gyermekeknek már óvodás korban rá kell éreznie a munka társadalmi hasznára, értékteremtő szerepére. A munka fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe, még akkor sem, ha ez a tevékenység az óvodás gyermekek számára játékos jellegű. Gyakran nem is lehet szétválasztani a játéktól. A nevelés folyamatában a munka értékét emeli, hogy: az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható átélhető a gyermekek számára, az egyértelmű visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. A munka megszervezésének módja nagyobb fejlesztő – nevelő hatást képez a munka tárgyánál. Valamennyi munkafajtánál – önkiszolgálás, naposság, megbízások, takarítás, kerti munka, stb. közös vonás, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedést jelent a gyermekek számára. A gyermekek az óvodában minden olyan tevékenységet elvégezhetnek, amihez kedvük van, és azokat testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. Fontos pedagógiai szempont, hogy a gyermekek munkakedvét ne szegje a túl könnyű vagy túl nehéz feladat. Fontos a sikerélmény. A gyermek önként vállalja, de a vállalását rendszeresen folyamatosan végezze. A munka, társas és közösségi tevékenység. Munka közben fejlődik a gyermekek kommunikációs és kooperációs képessége. Az együttműködés kapcsán szokások, szabályok betartására kényszerül, fejlődik feladattudata, akarati élete. Szókincsbővítés a használandó vagy megfigyelt munkaeszközök megnevezésével, beszédszituációkhoz kapcsolódó udvarias magatartási szokások, kifejezések gyakoroltatása. Óvodapedagógus feladata - Biztosítja a feladatok elvégzéséhez a megfelelő gyakorlási lehetőségeket, a munkavégzéshez szükséges attitűdöket formálja. - Önálló munkavégzési lehetőségeket teremt. - Ügyel arra, hogy az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, igyekszik elérni, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő munkafeladatot kapjon. - Sajátos nevelési igényű gyermeket képességeihez mérten bevonjuk, sok dicsérettel sikerélményhez jutatjuk Nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve - A naposi munka zökkenőmentes elvégzéséhez a feltételeket megteremti. - Játékrendezés közös tevékenységgel, szokásrend kialakításával Együttműködés a családokkal - Az óvodapedagógus javaslataival ösztönzi a gyermekek otthoni bevonását a család munkáiba. - Közös óvodai munkák szervezésével együttmunkálkodás a szülőkkel-gyermekekkel A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Önállóan rendben tudják tartani magukat és környezetüket. - A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, a naposi munkát önállóan, a kialakított szabályok szerint végzik.

VI. 8 . A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A gyermek, játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A tevékenységekbe összegződött gyakorlati cselekvések előkészítik: a gondolkodási struktúra kialakulását, és a tárgyi manipulációból,a belső értelmi-fogalmi műveletekbe való átmenetet a gyermekek gondolkodását, a gondolatok értelmes beszéddel történő kifejezését. Célunk: - készségek, jártasságok, kompetenciák kialakítása a tevékenységeken - keresztül, - ismeretek elsajátíttatása, - alkalmazható tudásgyarapítás, Feladatunk: - a tanulási folyamat objektív és szubjektív feltételeinek biztosítása, - a gyermek egyéni szükségletei, adottságai, képességei kibontakoztatásának - lehetővé tétele, - a választható műveletek, szerepek, szabályok magatartás- és viselkedésformáló értékrendjének megteremtése. A tanulás formái: (ezek lehetnek, ha megfelelnek a gyakorlatotoknak) • utánzásos minta és modellkövetés, szokások kialakítása, • spontán játékos tapasztalatszerzés, • gyakorlati problémamegoldás, kreatív gondolkodás fejlesztése, • a gyerekek kérdéseire és az arra adott válaszokra épülő ismeretszerzés, • a cselekvéses tanulás - a cselekvés közben szerzett tapasztalatok szóbeli megjelenítése • óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek, melyek az irányított komplex tevékenységekben valósulnak meg. Óvodapedagógus feladatai: • Gyakorlási lehetőségek sokszínűségével támogassa az alkalmazható tudás megszerzését. • HH/HHH gyermekek vonatkozásában • sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában A gyermekek szociális hátrányaiból adódó speciális problémái, fejlesztési feladatok: - Beszédhiba - Beszédészlelési és beszédmegértés zavara - Figyelem, koncentrációs gyengeség - Grafomotorikus éretlenség - Lelassult értelmi fejlődés (mentális retardáció) - Tanulási nehézség veszélye A fejlesztés egyénre szabott, ugyanakkor minden egyéb tevékenység a normál óvodai foglalkozások keretében biztosított. Megvalósuló fejlesztések: - A teljes kommunikációs rendszer fejlesztése, beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése - Percepciós folyamatok működésének erősítése - A motoros területek koordinációjának fejlesztése - Nagymozgások fejlesztése szem-kéz- szem-láb koordináció, egyensúlyérzék fejlesztése - Grafomotorika, téri orientáció - Kognitív funkciók fejlesztése

-

Figyelem, emléket (vizuális, hallás, verbális) Testséma, téri tájékozódás, fogalmi gondolkodás elősegítése, vizuális észlelés Diszlexia- diszkalkulia-prevenció

A tanulási zavarok megelőzése, prevenciója terén feladatunk: A fejlesztő program alkalmazásának alapelvei: - a fejlesztés természetesen illeszkedjen a mindennapi élethez, a nevelési gyakorlathoz és az óvodai nevelés egészét hassa át - a fejlesztés következetes, rendszeres alkalmazása, fokozatok betartása A fejlesztő program területei: Mozgásfejlesztő program és egyensúlyérzék fejlesztő alkalmazása Mozgásfejlesztés: - nagymozgások - egyensúlygyakorlatok - szem-láb koordináció fejlesztése - szem-kéz koordináció fejlesztése - finommozgások fejlesztése. Testséma fejlesztő program alkalmazása Testséma fejlesztése: - a testrészek megismerése - a test személyi zónájának alakítása (oldaliság) - testfogalom - a testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások. Észlelésfejlesztés: - vizuális-látás fejlesztés - alaklátás és formaállandóság fejlesztése - tapintásos észlelés fejlesztés - mozgásos észlelés fejlesztés - térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallási észlelés fejlesztése - keresztcsatornák fejlesztése Fejlesztő tevékenységünket szakvélemények alapján tervezzük, mindig igazodva a gyermekek fejlettségi szintjéhez. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, elfogadással találkozzon minden problémával küzdő gyermek. Általában 1 évvel később válnak tanköteles korúvá a gyermekek, egy része az első osztályában már nem igényel külön fejlesztést, egy részüknél tovább kell folytatni az óvodában megkezdett fejlesztést. Együttműködés a családdal A szülőkkel együttműködve törekszik a gyermeknek azon kompetenciáit fejleszteni, melyek szükségesek az iskolára alkalmassá válásához. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciájának, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama;  a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,  megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem,  fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  a cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,  minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek,  végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;  ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;  felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.  Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. - Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

VI. 9. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI Célunk: a hagyományok ápolásával a hétköznapokból kiemelni a jeles napokat (dekoráció, teremrendezés, szülők bevonása, részvétele) érzelmi, hangulati ráhangolódással. Erkölcsi, érzelmi nevelés, szocializáció szempontjából is kiemelkedő pedagógiai szerepet tulajdonítunk. Az óvodai ünnepek előkészítését, szervezési feladatait a csoportnaplóban megtervezzük. Az ünnepek lebonyolításáért felelős óvodapedagógus koordinátori felelősséget vállal a csoportos óvodapedagógusok, a gyermekek, és szüleik felé. (Ütemezés, kiírás, dekoráció, emlékeztető stb.) Az ünneplési módok tagóvodánként, csoportonként folyamatosan változhatnak, kiegészülhetnek. A külsőségekben, a ráhangolódásban, a szervezésben szükséges az összhang, az együttműködés. A tartalommal való gyarapítás, kitöltés - a csoportokhoz igazodóan - az óvodapedagógusok kompetenciája. Az eseményekhez kapcsolódóan képeket nézegetnek, gyűjtenek, beszélgetnek a helyes segítési, viselkedési módokról; segítségünkkel a szüleiket, testvéreiket bevonják az óvodai, illetve családi programokba. A családi, baráti összetartozás érzésén túl, feladatunknak tartjuk - a szülőföldhöz való kötődés segítését, - a magyar népi hagyományok megismerését, elmélyítését; - és azt, hogy saját óvodájuk közvetlen környékének megismerésével olyan pozitív tapasztalatokat szerezzenek, amelyek befolyásolják jó közérzetüket, ahhoz fűződő viszonyukat; - vegyenek részt a kapcsolatok alakításában; - szívesen gondoljanak vissza ezekre az eseményekre, és az abban résztvevő személyekre. Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbé tehetjük a hétköznapokat. Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink alkalmával az ünnep sajátosságainak megfelelően feldíszítjük a folyosókat, csoportszobákat. A gyermekek és a felnőttek ünnepi ruhája is jelzi a különleges, az óvoda hétköznapjaitól eltérő alkalmat. A közös ünnepi előkészületekkel, ünnepléssel segítjük a gyermekeket, hogy: - az ünnepre érzelmileg ráhangolódjanak; - tevékenyen vegyenek részt az előkészületekben; - észleljék az idő természetes tagolását; - felfigyeljenek, az évszakok, a hónapok egymásutániságára; - kézzelfoghatóbbá váljék számukra az idő múlásának megértése (a lassan kialakuló időérzék segítése); - maradandó közös élményt adjanak, mélyítsék az összetartozás érzését; - az esztétikus környezettel segítsük a szép iránti igényüket; - példát adunk nekik az ünnepen kívánatos viselkedéshez, viselethez. Ők maguk is hozzájárulhatnak az ünnep szépségéhez saját kis műalkotásaikkal, melyek a készülődés közös emlékét is hosszú időn át visszaidézik bennük. Jó, ha óvodás gyermekeink - maguk is készítenek ajándékot szeretteik számára, - időt szánnak a másikra, végiggondolják, hogy minek örülnek szeretteik.

Várhatóan saját ajándékaikat is jobban értékelik, ha magukon keresztül megtapasztalják, milyen sok szép gondolat és szeretet (érzés) van egy-egy ajándék mögött. Óvodapedagógus feladata: Jeles napok időrendben 3-4 évesek Október szüret szüreten való aktív idősek napja részvétel

Differenciált tartalmak 4-5 évesek 6-7 évesek szüreti mulatság szüreti mulatság eljátszása eljátszása műsorral készülés műsorral készülés az az idősek idősek köszöntésére köszöntésére December rövid mondókák rövid, versek és versek, dalok, Mikulás tanulása dalok tanulása jelenetek tanulása Karácsony Mikulásnak mikulása Mikulásnak karácsonyi dalok betlehemezésnél köszöntő tanulása és versek tanulása kisebb szerepek eszközök elkészítése vállalása betlehemezés Február farsang jelmezbe öltözés rövid jelmezbe öltözés jelmezbe öltözés mondóka tanulása rövid versek verses dalos műsor tanulása kiszebáb elkészítése Március Nőnap a fiúk kis ajándékot a fiúk ajándékot a fiúk ajándékot Március 15 készítenek köszöntő készítenek készítenek verseket tanulása verseket tanulnak tanulnak katonás játékok, katonás játékok katonás játékok versek, dalok versek, dalok tanulása tanulása magyar jelképekkel ismerkedés magyarságtudat erősítése Április rövid locsoló versek locsoló versek locsoló versek Húsvét tanulása tanulása tanulása Május májusfa díszítésében májusfa májusfa kiválasztása, majális segítkezés fiúk kiválasztása, kivágása, díszítése díszítése fiúk tavaszi dalok versek közös mondása Gyermeki élet ünnepei Születésnap/ az ünnepelt dallal, az ünnepelt dallal, az ünnepelt dallal, névnap verssel verssel verssel, rajzzal köszöntése köszöntése köszöntése Anyák napja rövid vers tanulása vers, dal tanulása vers, dal, jelenet, egyszerű ajándék körjáték tanulása, készítés ajándék készítés Gyermeknap szervezett programon szervezett szervezett programon aktív részvétel programon aktív részvétel aktív részvétel Ballagás/évzáró Búcsúztató vers, dal Búcsúztató vers, Műsor tanulás tanulása dal tanulása - Az együttünneplés, együttlét örömének megéreztetése az oldott, családias hangulat és környezet megteremtésével.

-

Természeti megfigyelések, a környezetben fellelhető hagyományok, mesterségek, néprajzi elemek megismertetésével közel hozni a gyermek számára az élményt és fejleszteni megőrzési akaratukat.

Nevelőmunkát segítők feladatai: - Az óvodapedagógussal egyeztetett módon bekapcsolódik a rendezvények lebonyolításába. - Bekapcsolódik a gyermekek előkészítő tevékenységeibe, segíti az eszközök, anyagok felhasználását, segít a praktikus technikák elsajátításában. Együttműködés a családdal Az egyes ünnepek előkészítésében a kelékek elkészítésében, felkutatásában segítség nyújtás. Egyes események helyszínének biztosítása pl. szüret. A közösen szervezett ünnepeknél aktív részvétel. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Ismerjék az évszakokhoz kapcsolódó, néhány kiemelkedő, lakóhelyünkre jellemző népszokást, hagyományt, tudják, hogy a jeles napok ismétlődnek. - Ismernek a hagyományokhoz kapcsolódó mondókákat, népdalokat, népi dalos játékokat.

VII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Óvodáink kiemelt feladata a gyermekek szociálisan hátrányos/halmozottan hátrányos helyzete miatti támogató tevékenység folytatása. Az óvoda óvó-védő funkcióját a gyermekek szociális – testi/lelki védelmére kiterjesztve értelmezzük. Célunk: - a gyermekeknek hiányos szociális kultúrájuk, hátrányos környezetük miatt eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével, egyénre szabott, differenciált fejlesztés biztosítása, - az óvodáskorú gyermekek be óvodázási arányának növelése, a rendszeres óvodába járás biztosítása. Rövid távú célok: - Együttműködés fenntartása a partnerekkel - A hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése - Szociális támogatásokról való tájékoztatás - Szociális segítségnyújtás Feladataink: - A rászoruló gyermekek családjainak segítése. - A családok szociális hátrányának csökkentésével a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása: - ennek érdekében folyamatosan tájékozódunk a gyermekek körülményeiről megfigyelések és szülővel való beszélgetések formájában (a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett) - A gyermek alapvető szükségleteinek ellátása érdekében tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségeikről, és kezdeményezzük az önkormányzati segítség igénybevételét (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás stb.) - Lehetőség szerint étkeztetési díj elbírálásánál nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a törvény hatálya alá ugyan nem eső, de szociálisan mégis rászoruló gyermekek is kedvezményben részesüljenek a mindenkori

-

-

Szükség esetén a helyi támogatások, alapítvány, és IPR normatív támogatást vagy egyéb segítségét is igénybe vesszük annak érdekében, hogy szociális okok miatt ne maradjon ki egyetlen gyerek sem a kirándulásokról, kulturális programokról Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel az egységes nevelési szemlélet közelítése érdekében. Az óvodák nyitva tartására a szülői igények megismerése, az igényekhez igazodó működés megszervezése

A szociális hátrányok enyhítő tevékenységek szinterei: - Szülői értekezletek - Fogadóórák - Óvodai nevelés színterei - Óvodán kívüli programok, tevékenységek - Egyéni eszközök juttatása Tevékenységek - gyakori családlátogatások, - rendszeres óvodába járásra ösztönzés, - hiányzások nyomon követése, - szociális juttatásokra javaslattétel, - programokba a szülők bevonása, - kötetlen beszélgetés a szülővel, - gyűjtések, adományozások kezdeményezése, - IPR nyújtotta támogatás célirányos felhasználása a gyermekek szociális hátrányainak csökkentésére, - Szoros együttműködés az önkormányzattal - Együttműködési kapcsolatfelvétel támogató szervezetekkel

VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A köznevelés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere szoros kapcsolatban áll egymással, tekintettel arra, hogy mindkét rendszer alapvető célja a gyermekek védelme, személyiségének fejlesztése. A két rendszer szoros kapcsolódása, a feladatok a szolgáltatások összehangolásának a szükségszerűsége megjelenik azokban a törvényekben, amelyek meghatározzák a köznevelés rendszerének működését; a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény, illetőleg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény . A gyermekek és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. értelmében a gyermekek jogainak megvalósulásához, a pedagógusok, nevelőszülők, gyámügyi szakemberek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak, valamint a jogalkotók együttes munkájára van szükség. Felelősség a feladat ellátásáért: A nevelési-oktatási intézmény munkájának szakszerű, hatékony megszervezéséért az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Ez a felelősség magában foglalja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért való felelősséget is. A lehetséges pedagógiai intézkedések köre Az egyéni életút követelménye

Az óvoda mindig az egyénhez, a gyermekhez igazítja a nevelés, a fejlesztés feladatait. Erre akkor van lehetősége, ha kellő ismeretekkel rendelkezik a szülői, a családi hátérről, a gyermek személyiségéről, képességéről, érdeklődési köréről. Ha a nevelés-oktatási intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy beszélgetések, szülők jelzése alapján feltárja a veszélyeztetett gyermekek körét, megismerje a problémákat, szükség esetén továbbítsa a Területi Gyermekjóléti Szolgálatnak. A pedagógus-szülő-gyermek kapcsolat A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében az óvodáink akkor tehetik a legtöbbet, ha megismerik azt a környezetet, ahonnan a gyermek érkezik. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az óvodában szoros kapcsolat alakuljon ki a pedagógusok és a szülők, elsősorban a csoportos óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős és a szülők között. A gyermek, családi háttere, lakáskörülményei jelentős mértékben befolyásolhatják egyéni fejlődési ütemét. A személyiséghez igazodó fejlesztés Kiemelkedően fontos feladat a gyermek személyiségének, tehetségének, képességének megismerése, feltárása és ehhez igazodóan azoknak a nevelési, tanulási folyamatoknak a megtalálása differenciált, egyéni fejlesztés, amelyek biztosítják mindenkinek személyre szólóan a siker lehetőségét A kirekesztés minden lehetőségének kizárása Az óvodákban kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az egyes csoportok kialakítása során ne sértsék meg az egyenlő bánásmód követelményét, ne alakítsanak ki olyan közösségeket, amelyekben a gyermekek egy-egy csoportja vagy akárcsak egyetlen gyermek is kirekesztve érzi magát. A nevelőmunkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a közösségi élet alakulására. Nem engedhető meg mások gúnyolása, családi vagy bármilyen okból történő nevetségessé tétele. Külső segítség a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében  Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal  Együttműködés megelőzés céljából  Az óvoda gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.  A gyermekjóléti szolgálat együttműködése az óvoda nevelő munkájának segítése folyamatos tevékenységi forma, amelynek meg kell előznie annak a helyzetnek a kialakulását, amikor már az óvodának külső segítséget kell kérnie a rábízott gyermek a gyermekközösség, védelme érdekében. A nevelési intézményeket a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. Ha az óvoda a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat a rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a külső beavatkozást a gyermekközösség védelme indokolja, több segítségnyújtási lehetőség közül választhat: - gyermekjóléti szolgálat segítsége ifjúságvédelmi vagy családjogi szolgáltatás. A gyermeket veszélyeztető körülmény számos okra visszavezethető. Veszélyeztetheti a gyermeket: a családjának helyzete, amely lehet szociális helyzet, állapot,

-

a család működésében rejlő ok, a szülők iskolázatlansága, magatartása.

Kialakulhat a gyermek veszélyeztetettsége a családon kívüli más kapcsolat miatt: ilyen lehet egy új társas kapcsolat létrejötte vagy egy régi kapcsolat megszűnése. A veszélyeztetettség lehet állandó, hosszan tartó vagy eseti, időleges. A gyermekek veszélyeztetettségének leggyakoribb okai: o Nevelési hiányosságok o Rossz lakásviszonyok o Anyagi okok o Megromlott családi kapcsolatok Mindennapi munkánk során törekedünk a gyermeki jogok maradéktalan érvényesítésére, különös tekintettel az alábbiakra. - az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciója hatja át munkánk egészét, - a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, - nevelőmunkánk tegye lehetővé és segítse a gyermek személyiségfejlődését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, - a gyermek érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkörben élhesse, sokszínű, életkorának megfelelő tevékenységben vehessen részt, biztosítsuk számára az egészséges fejlődéshez szükséges személyi, tárgyi feltételeket.

IX. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve meghatározza a különleges gondozáshoz való jog érvényesülését, az integrált nevelésben való részvételt (tartalmi szabályozás konkrétan az irányelvekben megfogalmazottak szerint). Alapító Okiratban foglaltak szerint: 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége:  mozgássérült gyermekek együttnevelése,  hallássérült gyermekek együttnevelése,  enyhe, közepes nagyothalló, látássérült gyermekek együttnevelése  kóros pszichés zavar  az írás zavara (dysgraphia)  aritmetikus készségek zavara (dyscalculia)  beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése  a beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei  az óvodai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei  a motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei  kevert specifikus fejlődési zavarok  elektív mutizmus  kóros pszichés zavarral küzdő, sérült gyermekek ellátását vállaljuk.

Gyógypedagógiai vizsgálat alapján történik a fejlesztés, a velük való bánásmód. Az egyéni fejlesztés résztvevői a fejlesztő pedagógus munkáját a Szakértő Bizottság és a gyógypedagógus segíti, szakvéleményükre építve végzi munkáját. Az óvónők is ismereteket szereznek az adott fogyatékosság jellemzőiről és a fejleszthetőségről. A sérült gyermek fejlődéséről, megnyilvánulásairól kölcsönös az információáramlás a gyermek érdekében közösen együtt dolgozó szakemberek között. Intézményünk segíti a szülőt abban, hogy a felismerésétől kezdve a fejlesztésen keresztül a szükséges segítési lehetőségekről szóló információkat megkapja. A csoportok szervezésénél a sajátos nevelési igényű gyermekeket úgy vesszük figyelembe, hogy a sérült gyermekekre nagyobb odafigyelést, több időt fordíthassunk, az ép társaik szükségletének kielégítése mellett. Az SNI gyermek fejlődésének nyomon követése és a vele folytatott fejlesztő tevékenységek az alábbiakban kerülnek dokumentálásra: orvosi-szakértői bizottsági-gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei, szakvéleményei, javaslatai Fejlesztő óvodapedagógusi napló egyénre szóló fejlesztési terve Logopédusi napló egyénre szóló fejlesztési terve Tartalmi követelmények: gyermek adatai állapota a foglalkozások kezdetekor fejlesztés rövidtávú terve foglalkozások gyakorisága szülő tájékoztatása állapota a nevelési év végén

X. A NEMZETISÉGI NEVELÉSBEN A NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK ÉS NYELVÉNEK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK Nemzetiségi nevelés a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet - a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvei alapján. A cigány nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése, a kultúrájuk ápolásával összefüggő feladatok Az intézményünkben közel 90%-ban vannak jelen a cigány etnikumhoz tartozó gyermekek. Számukra kötelességünk megfelelő nevelést-oktatást biztosítani. Igyekszünk minél korszerűbb, gyakorlatiasabb helyi óvodai programot készíteni az óvodapedagógusaimmal, hogy eredményes, hatékony munkát tudjunk végezni a kisgyermekek érdekébe. Megértettük, csak úgy tudunk segíteni és eredményesen nevelni, ha megismerjük a cigány ember mentalitását, kultúráját, hagyományaihoz fűződő kapcsolatát. Sok-sok éven keresztül megismertük szokásrendszerüket, amely utat mutatott a gyermekeik felé. Minden gyermek csodálatos lehetőségek tárháza. Milyen képességei bontakoznak ki iskolába lépés előtt ez rajtunk múlik, óvodapedagógusokon. Éneklés, versmondás, táncolás, mesehallgatás, rajzolás, mindez hozzátartozik az óvodai élethez. Fontosnak tartjuk, alapvető jelentőségű, hogy az óvodánk és a cigánycsaládok között a gyermekek előmenetelét segítő megfelelő kapcsolat épüljön ki. Meg kell nyerni a szülők együttműködését. Támogatni kell őket abban, hogy belássák és elfogadják a nevelő-oktató munka fontosságát, ami gyermekük számára nélkülözhetetlen. Intézményünkben már ezen a téren nagy előrelépés tapasztalható, a szülők igénylik az óvodai nevelést, sajnos férőhely hiányában főleg a 3 éves gyermekek felvételét nem tudjuk biztosítani. A jövőben azon kell gondolkodni, hogyan tudnánk

megoldani, hogy minden 3-6 éves cigány gyermek bekerüljön az óvodába. Tapasztaljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3 éves óvodai nevelés után is csak különleges erőfeszítéssel lehet olyan szintre fejleszteni, ami a beiskolázáshoz szükséges. A cigány gyermek beszoktatási terve: A gyermekek óvodai felvételét követően minden gyermekről egy képet kapunk az előzetes családlátogatás során történt felmérés alapján. Ezek után minden óvodapedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a csoportjában járó gyermekeknek. Ennek tartalmaznia kell a gyermek testi, gondozási, magyar nyelvi-, és kommunikáció fejlesztését. Ezek után meg kell határozni a szocializációs hátrány leküzdéséhez szükséges feladatokat. Fel kell tüntetni az esetleges fogyatékosságot és már az óvodába lépéskor a megfelelő szakember segítségét kell kérni. Intézményünk régi jó kapcsolatot alakított ki a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, akik minden esetben segítségünkre vannak a gyermekeink egyéni vizsgálatában. Az óvodába lépő cigány kisgyermek ismerje meg az új környezetet, a csoportszobát, ami nagyon inger-gazdag, de ne legyen túlságosan az. Törekedjünk otthonos természetes anyagokkal, tárgyakkal díszített csoportszobákra. Az óvodapedagógus, a pedagógiai asszisztens és a dajka feladatai:  A játékeszközök bemutatása az érdeklődés felkeltése.  A játékeszközök helyes használatának megmutatása (óvják a játékokat)  Ha szükséges egy-egy játék alkotóelemeire szétszedése, ezáltal a gyermeki kíváncsiság kielégítése, de ezután az összerakása igen fontos a gyermek segítségével. (tudják minden játéknak a helyét)  A kisgyermek az óvodában találkozik először az óvó nénivel, akinek fontos legye a szép értelmes beszéd, közismert szavakat használjon, nevezze meg az eszközöket és különböző élethelyzeteket. Csak egyszerű mondatokat használjon.  Engedje az óvó néni, hogy a cigány gyermek a szőnyegen játsszon leginkább, ahol jobban és szabadabban érzi magát. Hetek, hónapok elteltével azonban szoktassa a szék használatához. Az étkezés mindig széken ülve, asztalnál történjen.  A beszoktatás első heteiben a folyamatos, szabad étkezés legyen biztosítva minden gyermeknek, hiszen ha éhes az a kisgyermek, akkor egyen, addig úgysem tud másra figyelni.  Az óvónő fogadtassa el a gyerekkel a tányér, evőeszközök használatát. Meg kell tanítani, hogy egyes ételeket kanállal és villával szoktuk enni. Legyen modell az óvónő, hiszen a nevelési módszer utánzáson alapul ezeknél a kisgyermekeknél.  Türelemmel, erőszakmentesen szoktassa az óvónő a cipő és a ruha használatához minden kisgyermeket.  A bekoszolódott ruhát (ha a szülő nem mossa ki, de erre kell őket szoktatni) a dajka néni vegye le, kapjon tisztát és próbálja a kisgyermek előtt kimosni a koszos ruhát és megvarrni az elszakadtat.  A gondozási teendőket kiemelten kezelje az óvónő és tekintetesen szoktassa a cigánygyerekeket higiéniára.  Ismerkedjenek a gyerekek a vízzel, szappannal. Engedjék, hogy megmosdassa őket az óvónő, dajka, ha szükséges fürödjenek meg.  A hajuk legyen rendben, ha a család nem teszi, akkor tisztítsa meg a dajka néni a tetűktől.  Ismerkedjenek meg a fürdőszobai eszközökkel, tanulják meg megnyitni és elzárni a vízcsapot. Ne pocskoljanak, ne áztassák a szappant, a vizet kis sugárban engedjék.  Szoktassa az óvónő minden gyermeket az alapos kézmosásra. Ismerjék meg a körömkefét, jellel ellátott törülközőt, ami csak az övé.  Az óvónő tapintatos, türelmes nevelőmunkája során egyre jobban váljon a gyermek igényévé a tiszta ruha, tiszta kéz, arc és cipő legyen a lábán (akkor is ha felkel az ágyból és a mosdóba kell mennie)

 



A zsebkendőt ismerjék meg, legyen rá igényük, ha erre szükség van. A WC és a mosdó helyes használatát is az óvodába tanulja meg a cigány gyermekek egy része. Az óvónő, vagy a dajka mindig kísérje ki a gyermeket a WC helységbe, figyelmeztesse, hogy csakis itt és hogyan végezze el szükségleteit, nem szabad a szobában és az udvaron sem. Az óvodai dolgozók segítő attitűdje érvényesüljön a cigány gyermekek óvodai nevelése során. Ezek a következők: empátia, szimpátia, elfogadás, tolerancia.

Az óvodáskorú cigány gyermekek fejlesztése: Az óvodánkban úgy véljük, kiemelten kell foglalkozni a gyermekeknél két készséggel. Az a kommunikációs és a nyelvi készségük fejlesztése napi feladatként hárul minden óvodapedagógus számára. A legtermészetesebb lehetősége ennek a gyermek legfőbb tevékenysége a játék. Az óvodáskorú gyermekek nyelvi és kommunikációs fejlesztése által gazdagodnak ismereteik, növekszik tájékozottságuk, kapcsolatteremtő képességeik, így erősödik biztonságérzetük, melynek hiánya a konfliktusok kialakításának legfőbb forrása. A nyelvi nevelés a cigány családoknál meglehetősen spontán folyamat, a gyermekek szókincse szegényes, így kerülnek be az óvodába. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a szülői ház bevonásával tudatos nyelvi nevelés alakuljon ki. Nevelőmunkánk csak akkor lesz hatékony, ha egyre inkább figyelünk ezekre. A cigány kisgyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért az óvodában még fokozottabb szerep kell hogy jusson érzelmekre épülő, szeretetteljes óvónő-gyermek, gyermekgyermek kapcsolatnak. Támogatni kell a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, én-érvényesítő törekvését, lehetőséget kell neki teremteni arra, hogy kielégítse társas szükségleteit, de meg kell tanítani arra is, hogy kapcsolataiban legyen toleráns, fogadja el a másságot. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Óvodai Nevelés irányelve megköveteli, hogy a gyermek az óvodáskor végére tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben. A kommunikációs-nyelvi kézség feladatai:  Beszédfejlődés során segítse az óvónő a gyermekek gondolkodásfejlődését, mivel a kifejezőkészség hiányosságai nehezítik a megértést, gátolhatják a gyermekek felnőttekhez és más gyermekekhez való kapcsolatát.  Az óvónő fokozatosan érje el, hogy a gyermekek mondanivalójukat összefüggően, színesen adják elő.  A kommunikáció során az óvónő teremtse meg a megbeszélés lehetőségeit, illetve mutasson példát a helyes viselkedéskultúra területén is.  Az óvónő adjon mintát beszédviselkedése által óvodásai és azok szülei számára.  Az óvónő az etnikumhoz tartozó gyermekekkel gyakoroltassa a kommunikációs helyzetgyakorlatok során a válaszadó szerepét, az életkornak legmegfelelőbb módon a változatos élmény gazdag ismeretnyújtással.  Alakítson ki a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.  Tegye képessé a gyerekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.  Folyamatosan bővítse a gyermekek szókincsét.  Az óvónő ismerje meg a család beszédkultúráját, ennek ismeretében fejlessze egyénileg a gyermek beszédét.  Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásokkal, beszédbeli elmaradásokkal küzd, folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermek nyelvi fejlettségét. Artikulációs gyakorlatok végeztetése mellett kérje a szakember segítségét. Kommunikációs tevékenységek az óvoda mindennapjaiban  Kommunikációs gyakorlatok végzése  Nyelvi játékok játszása artikuláció fejlesztése, bővítése

   



Érzelmek megjelenítése a kommunikációs helyzetgyakorlatok során Konfliktushelyzetek verbális megoldásának gyakorlása A szerep szerinti beszédmód gyakoroltatása élethelyzetekben Beszédjátékok, kommunikációs játékok Gósy Mária nyomán: szemtől –szembe beszélgetés, mesemegbeszélés, szógyűjtés, szómagyarázat, szólánc, szótagolás, nyelvi időérzék fejlesztése, irányismeret fejlesztése. Bábozás, dramatizálás, mesélés, verselés, a szituációs és dramatikus játékok (szerepjáték során) alakítják a gyermekek kommunikációs készségeinek fejlettségét.

Módszertani alapelvek:  Az óvónő tegye lehetővé az egész napi átélhető kommunikációs szituációt.  Bátorítsa a gyerekeket a szóbeli megnyilvánulásra, ezáltal biztosítsa a beszédöröm megélését.  Ösztönözze őket élményeik elmondására.  Törekedjenek az egész nap folyamán a nyugodt légkör kialakítására, ahol a gyerekek kérdezhetnek, és az óvó néni válaszolhat.  Nagyon fontos a biztatás, dicséret, buzdítás. A fejlődés várható jellemzői az iskolába lépés előtt:  Az iskolaérett, egészséges gyermek érthetőe beszél, folyamatosan kommunikál.  Gondolatait érthetően, életkorának megfelelően tudja kifejezni, minden szófajt használ.  Végig tudja hallgatni a beszélőt, megérti a mások beszédét.  Tud térben és időbe tájékozódni.  Tud kérdést feltenni, folytatja a beszédtémát, magyaráz.  Szókincse állandóa fejlődik. Cigány Nemzetiségi Hagyományőrző Differenciált Foglalkozási Program Óvodások részére (lásd. VII. számú melléklet)

XI. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE XI. 1. A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE A tagóvodák közötti szoros együttműködést segítik a nevelési, nevelőtestületi értekezletek, előadások, team munkák szervezése, a vezetők munkaközösségének rendszeres munkája. Az intézményben folyó szakmai munka során a folyamatos fejlődésre törekszünk. Ennek érdekében belső továbbképzéssel, hospitálással, team-munkával, esetmegbeszélésekkel igyekszünk biztosítani a színvonalas nevelőmunka feltételeinek megteremtését. A különböző mérésekkel (gyermekek aktuális fejlettsége, partneri elégedettségmérés), azok elemzésével, aktuális feladatok megoldásával minden pedagógus számára aktív részvételt biztosított az intézmény szakmai fejlesztésében. A többletfeladatok elosztásánál az óvodapedagógusok érdeklődését, egyéni adottságait igyekszünk figyelembe venni. A csoportbeosztásnál elsősorban a gyermekcsoport érdekeit vesszük figyelembe, lehetőség szerint jól együttműködő, egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki. Az intézmény struktúrája szervezetileg is garantálja, hogy az óvodapedagógus nem marad magára, nem működik kontroll nélkül. A nevelőmunkát segítő dajka alkalmazottakra jellemző a gyermekszeretet, a jó nevelői attitűd, a megfelelő kommunikáció.

Segíti munkájukat, hogy dajka végzettséggel rendelkeznek, ez a tudás megfelelő alap ahhoz, hogy az óvodapedagógusok segítőtársai legyenek a gyermekek fejlesztésében. Tiszta, esztétikus környezetet teremtő, szépítő munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a gyermekek neveléséhez.

XI. 2. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA: “Nem akkor szeretjük gyermekünket, ha minden szeszélyét kiszolgáljuk, hanem ha kihozzuk belőle a legjobb tulajdonságait, ha megtanítjuk szeretni azt, amit nehéz.” (Nadia Boulanger)

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Célunk: Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését egy korrekt, partneri együttműködés keretében, a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében. Ennek alapfeltétele a családdal való szoros együttműködés, a családok bevonása. Innovatív pedagógiai felfogásunkkal összhangban ezt úgy értelmezzük, hogy odafigyelünk egymásra, megfogalmazzuk az egyedi szükségleteket, s az erre épülő közös megoldások keresésével igyekszünk mindezt hatékonyan elérni. Belső továbbképzéseinken különböző megközelítésben is gyakran foglalkozunk ezzel a témával. Az értékrendek, szokások, társadalmi, technikai változások következményei napi szinten éreztetik hatásukat a gyermeknevelés, az együttműködés kompetencia határainak feszegetése kapcsán is. Óvodapedagógiai szemléletünk kiemelkedően fontos elemének tartjuk, hogy az óvoda és a család együttműködését a kölcsönös bizalom, egymás tisztelete, megbecsülése, az egymást támogató partneri kapcsolat kiépítése és működtetése jellemezze. Nevelőtestületünk, és az óvoda valamennyi alkalmazottja elfogadja, hogy az óvoda- család (szülő) tartalmas együttműködése elengedhetetlen, külön-külön nem megy, a kapcsolattartásra szükség van:  törvényi előírás - jogi alapja a köznevelési törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amelynek megvalósítása a pedagógiai programban, és a és a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított.  nem lehet függetleníteni a gyermeket a családi hátterétől  a gyermek fejlődésének segítése kétoldalú kötelezettség, mindkét részről meg kell támogatni: óvoda↔ szülő : információcsere - tájékoztatás, tájékozódás szintjén, mindkét részről egyértelmű legyen a nevelőtársi kapcsolat fontossága, melynek nyertese a gyermek. Feladatunk: a szülőkkel együtt alakítsuk ki az együttműködés formáit: a naprakész, folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit Figyelembe kell vennünk a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés, a segítségnyújtás során érvényesíteni kell a családokhoz illesztett megoldásokat (intervenciós gyakorlat megvalósítása). Közös pont, és egyben az együttműködés kiindulási alapja:

-

a gyermek szeretete, a gyermek jó óvodai közérzete, testi- lelki biztonságának megteremtése, harmonikus fejlődésének segítése.

A mentálhigiénés szemléletű megközelítés széleskörű beépülésére, a jó óvoda - család együttműködés kritériumainak megvalósítására folyamatosan törekszünk. Akkor tudunk a családokkal együttműködni, akkor tudjuk a gyerekeket differenciáltan, egyéni ütemben fejleszteni, a szükséges erőforrásainkat mozgósítani, ha mi, pedagógusok jól ismerjük a gyermekeket, és családjukat. (A különböző családi tényezők ismeretének szükségessége: értékrend, szokások, hobby; család szerkezete, generációk; a gyermek helye a testvérkapcsolatokban; a család életvitele, nyitottsága; anyagi helyzet…). Az óvoda és a család együttműködése, a kapcsolattartás, az együttműködés formája eredményes ha: a család és óvoda között, nyílt őszinte az együttműködés –az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét; szokásait, sajátosságait; az óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz, elfogadó, egértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásával. a szülő biztosan tudja azt, hogy óvodapedagógusként vele együtt, az ő egyetértésével neveljük a gyermekét; a szülő azt érezi, hogy a gyermekét szeretjük, és tiszteljük az óvodában; azt tapasztalja, hogy a gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvónőit, dajka nénit, a gyereket, a szülő érzi, hogy számítunk a véleményére, tiszteletben tartjuk nevelési elveit; az óvodapedagógusként emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példát mutatunk rendszeres tájékoztatást adunk a gyermek fejlődéséről a szülők és az óvoda értékrendje közel azonos, és együttműködő partnerként támogatják a gyermek fejlődését a szülők és a pedagógusok kapcsolatára jellemző a konstruktív együttműködés: fontosnak tartjuk a partneri viszonyt kifejező kapcsolatrendszer és az ennek megfelelő stílus megalapozását, a már működő egészséges kezdeményezéseink megerősítését; hatékonyan biztosítjuk a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel, és a gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. az óvoda céljait a szülők megismerhetik (pedagógiai program, házirend, csoporttervek, SZMSZ ). Elsődleges: - a pedagógus felkészültsége, rá jellemző személyiségjegyei - Bizalom – a nevelőtársi kapcsolat alapja a támogató légkör kialakítása - Hitelesség (tettek és szavak összhangja) pedagógusként úgy tudunk nevelési tanácsokat adni a szülőnek, ha személyes példaadásunkat a gyerekek is elfogadják és követik; - Korrektség - Őszinteség (a gyermek óvodába kerülésétől kezdve őszintén kell közeledni a gyermek fejlődésére vonatkozóan) - Segítőkészség – lehetőségek keresése (érezzék a szülők, hogy nem kioktatni, hanem együtt működni szeretnénk azon a területen, ahol ezt szükségesnek látjuk) - valódi érdeklődéssel, segítő szándékkal fordulunk felé - a gyermekéről való közléseit előítélet és mindenfajta ítélkezés nélkül fogadjuk - a kompetenciahatárokon belül segítünk a gyermekével kapcsolatos problémái megoldásában NINCSEN OLYAN SZÜLŐ, AKI ROSSZAT AKAR A GYERMEKÉNEK, ESETLEG ROSSZUL CSELEKSZIK.

-

Nyíltság – a problémák, gondok őszinte feltárása

-

Kulturáltság (példaadás: milyen módon lehet együttműködni, problémát megoldani) Családok megismerésére törekvés (nevelőtársak vagyunk, a nehézségek ellenére is az óvodának kell a kezdeményezőnek lennie) A tartalmas, jól működő óvodapedagógus - szülő kapcsolatot a gyermek megfelelő fejlődése érdekében felhasználjuk a szülő szemléletmódjának formálására.

A kapcsolattartás formái: az óvodába kerülés előtt Beíratás ●Személyes kapcsolatba kerül az óvodavezetővel vagy helyettesével. ●Pontos információkat kap. Tájékozódik a támogatási lehetőségekről. ●Az óvodakezdésre vonatkozóan eligazodást, nevelési útmutatót kap. ●Megtapasztalhatja, hogyan válik valósággá, számára is egyre megfoghatóbbá, hogy óvodás lesz. ● Örömöt, elégedettséget érezhet: beírják a nevemet, fontos papírokat/ iratokat kérnek, most már ebbe az óvodába fogok járni…) Szülői értekezlet az új gyermekek szülei részére ●Praktikus útmutatókat kap a minél zökkenő mentesebb óvodakezdéshez. A gyermek, és a család felkészülhet a közösségbe kerülésre. ●A gyermek fokozatosan hangolódik az óvodakezdésre. ● Van idő az „óvodaérettség”elérésére – ehhez megkapja a szülő az útmutatást (szobatisztaság, önálló étkezés, óvodára hangolódás…) Befogadás, beilleszkedési szakasz - az egymásra hangolódás időszaka a felnőttek és a gyermekek szintjén -előzményei:  Többszöri látogatás, bekapcsolódás lehetősége az udvari tevékenységekbe (beiratkozás után az óvodakezdésig).  Megalapozódik a partnerközpontú együttműködés: kezdetét veszi a család és az óvoda interakciója, kétoldalú, szoros együttműködése.  A család “beilleszkedése”, a nevelőtársi kapcsolat kialakítása életszerű helyzetben történik.  Kétségei, fenntartásai legyőzése érdekében kérdéseket tehet fel.  Váratlan nevelési szituációkban pedagógiai megsegítést kaphat.  Az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítása során tapasztalatokat szerez az óvoda napi működéséről, nevelési koncepciójáról. /közös/ értékeiről.  Az átmenetek rendszerének segítése.  A minél zökkenő mentesebb beilleszkedés, a szülőtől való fokozatos elválás segítése: a gyermek új környezetét a biztonságot jelentő családtag jelenlétében veszi birtokba.  Saját tempójában alkalmazkodhat környezetéhez: kire, miben számíthat, megmutathatja önmagát, jelezheti a reá jellemző elsődleges szükségleteit)  Családja a napirend, az óvodai értékek megismerése kapcsán reális elvárásokat támaszt vele szemben. Napi találkozás (folyamatos kapcsolattartás)  Lehetőség nyílik a rövid tájékoztató jellegű/ információcserélő beszélgetésre.  A vele kapcsolatos információk birtokában a nevelésében szerepet vállaló felnőttek bánásmódja még inkább személyre szabott lehet. Szülői/ nevelőtársi értekezlet  Sokoldalú pedagógiai és szervezési információkat kap.

 Lehetőség van a szülőtársakkal együtt felvetni, átbeszélni javaslatokat, közös megoldási lehetőségeket az együttgondolkodás szellemében. ●A szülő pontos informáltsága a gyermek jó óvodai és otthoni közérzetének alakítója lehet. Törekszünk a szülői értekezletek tartalmi, formai fejlesztésére: a témával kapcsolatos szülői igények felmérése, figyelembe vétele, klubjellegű, kötetlen beszélgetések stb. (a csoportok óvónői megkeresik az optimális megoldást) Fogadó óra: (lehetőleg előzetesen egyeztetett időpont szerint) - óvodavezető - óvodapedagógusok - gyermekvédelmi felelősök - szakmai segítséget nyújtó szakemberek (fejlesztő pedagógus, logopédus…..)    

Megtapasztalják a nevelőtársi kapcsolat működését. Nyugodt körülmények között beszélgethetnek, érdeklődhetnek: - gyermekük egyéni fejlődéséről Megoszthatják a gyermekükkel kapcsolatos óvodai beilleszkedés, befogadás tapasztalatait Tájékozódhatnak: - a pedagógiai programunkról - a vegyes életkorú csoport sajátosságairól, - a nevelési területekről, - a differenciált képességfejlesztés gyakorlati megvalósulásáról, a fejlődésmérés menetéről, kimutathatóságáról,

Megbeszélheti - a csoporttal, az óvodával kapcsolatos problémáikat - Konkrét, személyre szóló nevelési tanácsot kérhetnek(lehetőségek, buktatók, sikerek) - szülő- gyermek kapcsolat javításának segítése, egyengetése, a szülő gyermekére való figyelmének irányítása - Reálisabb otthoni elvárások a gyermekkel szemben. - Közös értékek, viselkedésminták, az otthoni szokás-szabályrendszer kialakítása. - Prevenciós, korrekciós jellegű fejlesztés összehangolása a családdal - Önértékelés, önismeret fejlesztése Családlátogatás: (e funkció terén zavar mutatkozik, amennyiben szükséges, igyekszünk az ezt kiváltó hatékony kapcsolattartási formákat megtalálni) a szülő együttműködésével óvodába kerülés előtt minden új gyermeket meglátogatnak az óvodapedagógusok; illetve év közben bármikor meglátogathatják a családot; gyermekvédelmi felelős látogatása.  Lehetőleg még az óvodakezdés előtt. Segíti egymás megismerését, a bizalmi kapcsolat megalapozását.  Közös gondolkodás alapján konkrét segítséget kap- nevelési problémák, életvezetési nehézségek esetén.  Saját „birodalmában” (biztonságos környezetben) fogadja a pedagógust.  Segíti a gyermeket, hogy az óvodapedagógussal együtt ismerősként találkozzanak az első napon.  Megkönnyítheti a szülőtől való elválást.  Enyhítheti az óvodakezdés nehézségeit. Játszódélután, barkács délután :  A szülő együtt játszhat gyermekével az óvodában

- esztétikus környezetben, nyugodt körülmények között.  A gyermek együtt játszhat a szülővel, nagyszülővel, testvérével ismerős környezetben, otthonos hangulatban.  Van idő a gyermekkel való foglalkozásra.  Vele foglalkoznak, őrá figyelnek, együtt vannak, tevékenykednek.  Látja, hogyan játszik az óvodapedagógus, vagy a többi szülő a gyermekkel: mit mondanak, milyen szabályokat, praktikákat alkalmaznak az együttjátszás során.  Megfigyelheti gyermeke viselkedését a társak, és felnőttek között.  A barátai is csatlakozhatnak a közös tevékenységekhez.  Megismeri szülőtársait (társalgási lehetőség, viselkedésminták, közös gondok, örömök, kapcsolatépítés)  Beszélgethet a számára szimpatikus felnőttekkel, kedves játszótársa hozzátartozóival.  Nevelési problémák észlelése, megoldási tapasztalatok szerzése (hogyan, vagy éppen hogyan ne!)  Ötleteket kap az otthoni játéklehetőségekre, játékvásárlásra (gyermeke érdeklődésének, fejlettségének függvényében)  Megmutathatja az óvodai “birodalmát”.  Megmutatja, elmondja, hogy milyen játékokkal játszik szívesen (milyen játékot szeretne kapni a születésnapra, névnapom, ünnepre.....).  Kipróbálhatnak otthon is játszható közös játékokat (felnőttel, testvérrel…)  Közös élmények újra átélése családi környezetben (kellemes elfoglaltság, az együttlét, egymásra figyelés öröme) Ünnepségek:  Segítséget kap a családi ünnepek tartalmának, és külsőségeinek kialakításához, a szervezési teendők átgondolásához, a hagyományok továbbviteléhez.  Nő a családdal együtt tartalmasan eltöltött idő.  A figyelem ráirányul. Lehetősége van az örömszerzésre. Kirándulások: A közös élményeken keresztül természet szeretetére, a szabadidő tartalmas eltöltésére ad lehetőséget, és segíti a családi programok tartalmi alakulását. Közös programok: (pl. kézműves délután); Egymás megismerésén keresztül segít a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelésben, és az előítélet mentes szemléletmód beépülésére Ötleteket ad az otthoni szülő –gyermek, gyermek- gyermek tartalmas, együtt tevékenykedésére. Tájékoztató jellegű kiírások : (pl. Eseménynaptár, pedagógiai jellegű cikkek stb.) ; Pontos információk a teljes óvodai életre vonatkozóan az óvodában zajló eseményekről, pedagógiai munkáról. A szülő tájékozottsága biztonságot jelent a gyermek számára (események,részvételi, együttműködési lehetőségek, a nevelési célok, pedagógiai elképzelések összhangja) A családbevonás várható hatása: A gyermeket jobban megismeri a szülő – és a pedagógus is. A szülő ráérez a gyermeknevelésben saját felelőssége súlyára. A nevelőtársi kapcsolat megvalósulása során a szülő „fontosnak” érezheti magát. A szülők pedagógiai tájékozottságának bővülése önbizalmat, biztonságot, tudatosságot ad a gyermeknevelés, a családi nevelés területén.

Észreveszi, hogy más is küzd (hasonló) problémával A nagyszülők is bekapcsolódnak az óvodai programokba, a nevelési lehetőségekbe, a

hagyományápolásba. A szülő segíti nevelőmunkánkat, ha : betartja az óvoda házirendjét; alkalmazkodik gyermeke csoportjának szokás-szabályrendszeréhez; a gyermekével kapcsolatos gondjait őszintén megbeszéli az óvónővel, törekszik az együttnevelésre; javaslataival, véleménye elmondásával hozzájárul nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növeléséhez; aktívan részt vesz az óvodapedagógusok által kezdeményezett fórumokon( pl. a szülői értekezleteken), a közös programokon, a tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkákban; megfontolja az óvónő szakmai tanácsait. A szülők jogait, érdekeit, véleményét az általuk választott Szülői Közösség képviseli, és munkáját a Szervezeti Működési Szabályzat szerint végzi, valamint véleményezési jogkörrel élhet.

XI. 3. KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁVAL A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Óvodásaink egy része a környező iskolákba iratkozik be. Beilleszkedésüket év eleji óvodapedagógusi látogatással követjük nyomon. A gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttműködés. Közösen kell az átmeneteket megkönnyíteni a számukra. Az együttműködés formái:  emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása;  érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt;  segítségnyújtás, támogatás szükség szerint;  felnőttek látogatása, tapasztalatgyűjtés;  közös részvétel továbbképzéseken, eszmecseréken, szakmai tanácskozáson;  szülői értekezleteken való részvétel (elsősorban az iskolák bemutatkozása a leendő első osztályos gyermekek szüleinek);  közös ünnepek szervezése, vagy ünnepekre meghívás, műsorral készülés;  lehetővé tesszük az iskolák számára a bemutatkozást a szülőknek készített szóróanyag közzétételével;  megszervezzük az iskolába lépés évében óvodásaink számára az iskolai tanóra látogatást,  igényeljük az iskoláktól a visszajelzést volt óvodásaink beilleszkedéséről, tanulmányi eredményeikről.

XI .4. KAPCSOLATAINK A NEVELÉST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKKEL Igényeljük a Nevelési Tanácsadó segítségét: A gyermekek fejlesztése, a zökkenőmentes beiskolázás biztosításának érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot tartunk fenn (pszichológus, gyógypedagógus, logopédus). A kapcsolattartás formái:  Iskolaérettségi vizsgálatra utalás - az óvodapedagógusok, a fejlesztő pedagógus javaslata alapján.  Magatartási, lelki problémákkal küzdő gyermekek vizsgálatra küldése - a szülővel történő megbeszélés után.  A nevelési tanácsadó pszichológusai alkalmanként megfigyeléseket végeznek az óvodai csoportokban.

 A logopédus az óvodában foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Pszichológiai ellátás  Elsődleges célja a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme és a nevelő munka hatékonyságának segítése.  Az óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához;  A gyermekkel egyéni vagy csoportos formában tartott közvetlen foglalkozások során közreműködik a gyermekek óvodai élettel összefüggő beilleszkedési-, társas kapcsolati-, kommunikációs problémáinak, szorongásos tüneteinek javítását célzó intézkedésekben.  Terápia vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálatokhoz vagy más ellátást nyújtó intézményekhez.  Ha a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél sem beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sem pedig sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez pszichológiai ellátásba vétele indokolt, akkor számára a megfelelő ellátást biztosítja.  A pszichológus lehetőségeinek keretein belül pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat szervez a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése céljából, elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek számára.  Megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat az intézményben.  A krízistanácsadás, segítséghez jutás lehetőségét biztosítja vagy megszervezi váratlan, súlyos élethelyzetekben.  A tehetséggondozásban az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és ellátás kereteit, szakmai kapcsolatot tart a feladat ellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel.  A pszichológus segíti a pszichológiai ismeretek intézményen belüli elsajátítását, alkalmazását.  SNI gyerekek ellátása kapcsán együttműködünk a Heves Megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságával.

XI. 5. KAPCSOLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKKEL A kapcsolat intenzitását, rendszerességét elsősorban a törvényi szabályozások, és a fenntartói rendelkezések határozzák meg. A kapcsolattartás elvei:  Az óvodában a gyermekek orvoshoz, védőnőhöz fűződő viszonyát pozitív attitüd erősítésével segítjük (rendszeres találkozás, barátságos légkör, az egészségügyi problémák tapintatos kezelése);  az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a védőnői hálózattal és a szociális osztály munkatársaival szoros együttműködés kialakítása a hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek korai (3 éves kortól) óvodáztatásáért. A kapcsolattartás formái:  a hátrányos helyzetű családoknál családlátogatás megszervezése (védőnő, óvónő, vagy a gyermekvédelmi felelős);  a hátrányos helyzetű családok életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése kölcsönös tájékoztatással (védőnő, gyermekvédelmi felelős);  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatáról a háziorvos, ill. a védőnő gondoskodik;  Látás-hallás szűrővizsgálatok az óvodában;

 gyermekfogászati prevenciós szűrés szintén az óvodában.

XI. 6. KAPCSOLAT A A FENNTARTÓVAL, ÖNKORMÁNYZATTAL A fenntartóval, a képviselő testülettel, illetve az önkormányzattal együttműködő és hatékony a kapcsolatunk. A fenntartóval való hatékonyabb együttműködés érdekében a kapcsolattartás formái: Reális tájékoztatás az intézmény helyzetéről, eredményeiről, és problémáiról. Rendezvényeken való tevékenykedés, aktív részvétel Képviselet a fenntartó által kezdeményezett értekezleteken, szakmai rendezvényeken, intézményi ünnepeken.

XII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Óvodáink az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színhelyének tartjuk intézményeinket. A jogszabályi környezet –Nemzeti Köznevelési törvény, Óvodai nevelés országos alapprogramja és partnereink is elvárják, hogy az óvodák is vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Az egészségfejlesztés és környezeti nevelés az egész óvodai nevelés folyamatában jelenlévő feladat. Gyermekeink a személyiségfejlődésük és az értékek elsajátítása szempontjából olyan fogékony fejlődési periódusban vannak, amelynek során tartós érdemi hatást lehet elérni a későbbi értékrendjük, életvitelük kialakításában. Egészségnevelés célkitűzései:  az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése,  egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása,  az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása  segítse elő és valósítsa meg a mindennapi testmozgást a gyermekek számára Óvodáink pedagógiai programja alapfeladatai között eredményesen valósítja meg az egészséghez nélkülözhetetlen:  lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtását, értelmi fejlesztést,  pszicho-higiénés egészségvédelmet (megfelelő terhelés, problémáik meghallgatása, megszégyenítéstől tartózkodás, szükségletek intimitása),  a szociális kapcsolatok harmonikus fejlesztéséhez optimális környezet biztosítását,  a napi életritmus kialakítását,  tudatos, rendszeres mozgásfejlesztését,  a környezetvédő-óvó szokások kialakítását, fejlesztését,  szomatikus pedagógiai feladat a testedzés megkedveltetése,  az óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők elvárható modellértékű magatartását. Tovább javítja tevékenységünk hatékonyságát, hogy az óvodai egészségügyi szolgálattal (gyermekorvos, védőnő) folyamatosan kommunikálunk, és rendszeresen együttműködünk. Az egészségfejlesztés közösségi színterei:  példamutató intézményi hatás (esztétikus-egészséges környezet, ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlatára, Egészségnapok, kirándulások…)  egészségkultúra megalapozása (pl. világnapokhoz csatlakozás, figyelemfelkeltés…)  az egészséges életmódra nevelés  az egészséges életvitel igényének megalapozása: gondozás, a testápolás, étkezés  a testi fejlődés elősegítése mindennapos testmozgással

Módszereink: játékok, vetélkedők, projektszervezés, közösségépítő programok (óvoda-családpartnerek), előadások, fórumok. Hatékony egészségnevelési tevékenységünk érdekében évente ismétlődően megszervezzük az óvodák Egészségnap projektjét, melynek keretében az alábbi igen fontos témákkal foglalkozunk a projekt forgatókönyve szerint: - Gyermekkori megelőzési programok feltételeinek javítása (fogászat prevenció) Tárgyi feltételek biztosítása, amely biztonságossá és az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszik az óvodákat egészségfejlesztési tartalmak közvetítése - A családok egészséges szabadidő eltöltése támogatható formáinak, ösztönzés módjának kidolgozása - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontosságának hangsúlyozása - Az étkezés és táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe Betegségek, egészségkárosodások kialakulása és a gyógyulás folyamatának ismerete - Szenvedélybetegségek elkerülése - Óvoda-iskola átmenet segítése, tanulási környezet kialakítása - Természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Környezeti nevelésünk alapelve a természeti, társadalmi és technikai környezet értékeit megbecsülő és megőrző gyermekek nevelése. Nevelésünk folyamán kialakítjuk a gyerekekben: az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, a formákat, amelynek segítségével a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válhatnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges: - tudást, készséget, - értékrendszert: pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetért felelős életvitel formálása élethosszig tartó folyamat. Ezért az alakuló értéktudatnak, együttműködési képességeknek, életviteli szokásoknak, a személyes és közös felelősségtudatnak alakítása az óvodáinkban kiemelt feladat. Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket tudatosan tudják vezetni a fenntarthatóság elveit követve. A környezeti nevelés feladatai A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az aktivitást és jó együttműködést. - Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. - Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. - Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítás - Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

-

-

Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Ökológiai szemlélet alakítása a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő gyakorlati természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésével bekapcsolódás a különböző természetvédelmi szervezetek munkájába, csatlakozás a környezetvédelmi akciókhoz.

A fenntarthatóság elvének értelmében a környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítása két területen történik: - környezetkultúra (művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet alakítása, jeles napok ünneplése) - környezetvédelem (tájvédelem, növények és állatok védelme, - hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, környezetbarát életmód, közlekedés…) - A környezeti nevelés komplex alkalmazása az óvodai nevelési területekben A környezeti nevelés színterei óvodáinkban: minden gyermeket egyformán érintő elemek (példamutató óvodai - környezet, tevékenységekbe épített környezeti nevelés) - gyermekeket különböző mértékben érintő lehetőségek: pl. természetes anyagokkal foglalkozó kézműves foglalkozások A célok eléréséhez szükséges készségek megalapozása, fejlesztése óvodáskorban: - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. A célok eléréséhez aktív, tartalmas partnerkapcsolat kiépítése szükséges társszervezetekkel, mint: - vízügyi igazgatóságok - múzeumok - üzemek - kézműves mesterek

XIII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a gyermekek: értelmi, érzelmi és szociális fejlődésében jelentkező hátrányok felszámolását, - a nevelés sikerességét szolgálják. Cél: az emberi jogok és gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartásával az egyenlő hozzáférést biztosítani számukra az óvodai nevelés minden terén és tevékenységében.. Az óvodáinkban a nevelés közvetlen célja az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok gyermekeinél jelentkező szociális, kognitív hátrányok mérséklése. Pedagógiai programunk

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő - a beiskolázhatóságot biztosító - fejlődését szolgálja. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. Ennek részterületei: - a szociális hátrányok kompenzálása - az intézményi kapacitások fejlesztése - a pedagógiai munka, a pedagógiai kultúra megújítása, az innovációs hajlandóság erősítés Az egyéni fejlesztést emeljük ki, miután ez a legnagyobb jelentőségű. Minden megsegítésre szoruló gyermek részt vesz benne, állapotfelmérés, gyógypedagógiai vizsgálat után, fejlesztő programok készülnek egyénenként, ami szerint halad a fejlesztés. Lényege az egyéni tempó megválasztása, az egyéni fejlettséghez igazítva. A fejlesztés eredményeiről tájékoztatást kapnak a csoportban dolgozó óvónők, valamint ők is információt nyújtanak a csoportban való teljesítményeikről a szakembereknek, az információáramlás így folyamatos. A szülők rendszeres tájékoztatást kapnak gyermekeikről elsősorban egyéni beszélgetés formájában, de más közösen elfogadott módon is. Az egyéni fejlesztés azért jelentős, mert a szülők térítés nélkül, helyben kapják meg, nem kell gyermekeiket máshová vinni és anélkül, hogy anyagi megterheléssel is járna. A fejlesztés, csoportban differenciált fejlesztéssel az óvodapedagógusok által és szükség szerint egy külön, erre a célra kialakított teremben folyik; az összes képességfejlesztő játék itt található, innen viszik el a csoportokba és használat után ide kerül vissza. Megóvásuk közös érdekünk és közös felelősségünk. Logopédia Heti egy alkalommal történik, beszédhibás, megkésett beszédfejlődésű gyermekek számra szervezett. A szülőknek térítésmentes, költségeit a fenntartó fedezi. -

XIV. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ RENDJE A munkafegyelem erős, a munkaidő lépcsőzetesen kezdődik és fejeződik be. Nyitástól zárásig óvónői jelenlét biztosított. Indokolatlan hiányzások nem fordulnak elő, rendkívül kevés a betegség miatti hiányzás. A csoportokban két fő óvónő látja el a nevelési feladatokat és egy fő dajka segíti a munkájukat. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak rendelkeznek a törvényben előírt képesítéssel. Az ismeretek gyarapítása folyamatosan történik, a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, az ott tanultakat kollégáinkkal megosztjuk. A továbbképzések harmonizálnak a nevelési programunkkal, az óvónők érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a továbbképzési programok közül. Az óvoda belső rendjét szabályozza az SZMSZ, a munkaköri leírás, valamint az éves munkatervek. A munkatervben szerepel az adott év ellenőrzési rendszere. A munkaterv úgy áll össze, hogy a tanévzáró értekezleten megbeszéljük a következő tanév feladatait és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési szempontokat is. A munkaterv minden tanév kezdéskor szeptember hónapban kerül elfogadásra, a munkaterv mindenki számára bármikor hozzáférhető. Munka-felelősség megosztás Óvodavezető Felel az intézmény pedagógiai munkájáért. Részletes feladat meghatározás a munkaköri leírásban található. Óvodapedagógusok Alapvető feladat a gyermekek nevelési, testi épségük megóvása, erkölcsi védelme, személyiségük fejlesztése, az ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése. Az egyéni képességek, szociokulturális háttér figyelembe vétele, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, gyermekvédelmi

feladatokban való közreműködés, a szülők korrekt tájékoztatása a gyermekeket érintő kérdésekről, a gyermekek, szülők jogainak tiszteletben tartása. 7 évenként 120 órás továbbképzéseken való részvétel. További feladatok a munkaköri leírásban találhatók. Dajkák Minden területen segítség az óvónők munkáját, különös tekintettel a gondozásra. Felelnek az óvoda tisztaságáért, leltári tárgyaiért, a nyílászárók napi ellenőrzéséért és zárásáért. Munkájukat az óvónők és az intézményvezető útmutatásai alapján látják el. További feladatok a munkaköri leírásban találhatók. Munkavédelmi felelős Negyedévenként, ill. szükség szerint ellenőrzi az intézményt balesetvédelmi szempontból, észrevételeit közli az intézményvezetővel, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Munkavédelmi oktatást tart az új dolgozóknak, ill. minden év elején a helyi sajátosságoknak megfelelően minden dolgozónak balesetvédelmi oktatást tart. Balesetekről jegyzőkönyvet készít, vezeti a munkavédelmi naplót. Belső információáramlás Az intézményvezető feladata, hogy minden olyan információt a dolgozók tudomására hozzon, ami a törvényes működéssel, a szakszerű szakmai munkával kapcsolatos. Törvények, jogszabályok ismerete elengedhetetlenül szükséges, valamint a helyi szabályozóké is. Szakmai ismeretek átadása szintén nagyon fontos az egységes munkavégzés, ill. egységes elvek kialakítása érdekében. Ez folyamatos kommunikációt igényel. Továbbképzésen tanult ismereteket szintén átadjuk egymásnak. Az intézmény légköre, szervezeti kultúrája Az óvoda felnőtt közösségére jellemző a kiegyensúlyozottság, a jókedvvel végzett munka. Mindenkiben nagy a szakmai érdeklődés, fogékonyak az új ismeretek iránt. A vezetés demokratikus, mindenki véleménye számít, stratégiánkat is e szellemben választjuk meg. Mindenki birtokolja a szükséges ismereteket, információkat ahhoz, hogy munkáját szakmailag és törvényileg is helyesen végezze. Tiszteletben tartjuk egymást, egymás munkáját, észrevesszük az erőfeszítéseket, értékeljük, ha valaki eredményesebb egy-egy területen. Valljuk, hogy az óvodai nevelést nagymértékben meghatározza a felnőtt közösség légköre, ha közöttünk egyetértés, bizalom, segítségnyújtás van, akkor az kihat a gyermekekre, valamint a nevelés eredményességére is.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A program hatálya, hatályba lépése: Az ÁTÁNYI ÓVODA pedagógiai programja hatálya kiterjed valamennyi munkáltatói kapcsolatban lévő közalkalmazottra. A program tartalmi vonatkozása megvalósításáért felelősek az óvodavezető és az óvodapedagógusok. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak is felelősek azért, hogy ismerjék a program elemeit és saját tevékenységükkel ennek megfelelően segítsék az óvodai pedagógiai munkát. Intézményünk pedagógiai programja 2016. szeptember 1.-től lép hatályba a nevelőtestület elfogadása és az intézményvezető jóváhagyását követően.

A felülvizsgálat rendje: Az ÁTÁNYI ÓVODA pedagógiai program felülvizsgálatának okai lehetnek: Kötelező indoka:  Törvényi változások;  A fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges indoka:  Sikeres innováció eredményeinek beépítése;  Partneri javaslatok, az igények változása;  Nevelőtestületi javaslat;  Vezetői ciklushoz kötött felülvizsgálati eredmények (5 évente, a felülvizsgálat eredményét a nevelőtestülettel szükséges egyeztetni). A helyi pedagógiai program nem kötelező módosítását - a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+ 1%-os támogatásával- kérheti a Közalkalmazotti Tanács elnöke, mint a döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője. A módosítás – döntés előkészítő szintjei: Nevelőtestület, Szakmai munkaközösségek, team-ok. A programmódosítás feltétele: a nevelőtestület kétharmados többségi szavazata az elfogadásról A szempontokat, az eredményeket, a javaslatokat és a nevelőtestület véleményét dokumentálni kell. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja és elhelyezése Az ÁTÁNYI ÓVODA pedagógiai programjának megismerésének módja, és az érintettek körének legfontosabb elemei:  Óvodapedagógusok- nevelőtestületi értekezleten - minden csoportban egy-egy példány található, egy példány az óvodavezető irodájában, egy példány a nevelői szobában  Technikai alkalmazottak – belső továbbképzés szakmai munkaközösség  Szülők (aktuálisan) – a Szülői Munkaközösségi értekezleten, szülői értekezleten (egy-egy fejezet), tagóvodák faliújságjai (rövidített változat)  Szülők (folyamatosan) - óvoda faliújságján (rövidített változat)  Fenntartó – tájékoztatásul

ZÁRADÉK A pedagógiai programot az ÁTÁNYI ÓVODA Nevelőtestületének tagjai elfogadják, és azzal egyetértenek.

_______________________________ ___________________________ nevelőtestület képviselője

__________________________________________________________ óvodavezető Átány, 2017. ( A………….….. iktató számú jelenléti ív és jegyzőkönyv)

A pedagógiai programot az ÁTÁNYI ÓVODA Szülői Szervezetének képviselői elfogadják, és azzal egyetértenek.

_______________________________ ___________________________ az Átányi Óvoda Szülői Szervezetének képviselője Átány, 2017. ( A………….….. iktató számú jelenléti ív és jegyzőkönyv)

MELLÉKLETEK I. számú melléklet Szociális fejlesztés II. számú melléklet Mozgásfejlesztés III. számú melléklet Anyanyelvi fejlesztő program IV. számú melléklet Egészségfejlesztési program V. számú melléklet Óvodai fejlődési napló VI. számú melléklet Csoportnapló VII. számú melléklet Cigány Kisebbségi Hagyományőrző Differenciált Foglalkozási Program Óvodások részére

I. számú melléklet:

Szociális fejlesztés: Alapelvek Az óvoda a köznevelési rendszer részeként nevelő intézmény. Óvó-védő szociális nevelő. Személyiségfejlesztő funkciókkal a 3-6-7 éves gyermekek testi-lelki egészségnevelését és gondozását, harmonikus személyiségfejlődését vállalja fel. Vállaljuk, hogy nevelő munkánkban az egészséges, inger gazdag környezet, a szeretetteljes légkör, a pozitív nevelői minta gyermekekre gyakorolt hatása meghatározó. Minden gyermek csak önmagához képest fejleszthető. Más-más értékrendet és érzelmi hátteret képviselő családokkal való együttműködés nagy toleranciát, empátiát és megértő magatartást kíván az óvoda dolgozóitól. Jól működő szülő-gyermek-pedagógus kapcsolat kiépítése fontos számunkra a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Csak szobatiszta gyermeket fogadunk óvodánkban. Az óvoda átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A családi nevelés kiegészítőjeként folytatja a gyermek szokásrendszerének, beszédének alakítását és nevelési programjával fejleszti az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Az óvodai nevelés, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda funkciójából eredően sokat tehet a gyermekek esélyegyenlőségéért, amelyre minden óvodapedagógusunknak törekednie kell. Az intézményben integrált nevelés folyik, hiszen felvállaljuk a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelését, fejlesztését. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, másságot elfogadó légkört, melyben a különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeket egyéni adottságaik, képességeik szerint neveljük, fejlesszük. Az óvodai nevelés nyelve: magyar. A szociális fejlesztésnek meg kell jelennie minden tevékenységben és a nevelés területében is. 3 – 4 éves korosztály Sikerkritérium: Énkép területek: Bízzon abban, hogy a felnőtt irányítása mellett biztonsággal képes lesz elvégezni az adott tevékenységet (biztatás illetve visszafogás). 4 – 5 éves korosztály Bizonyos esetekben önmaga legyen képes eldönteni, hogy az adott tevékenység számára elérhető. 5 – 6 éves korosztály Év végére alakuljon ki a reális énképe. Feladataink – játékaink, tevékenységek, helyzetek teremtése, melyek a pozitív és reális énképük megfelelő ütemben alakul. Beszoktatási időben maximálisan segítve a gyermek beilleszkedését: ­ Megismerkedünk a családban a gyermekkel (viszünk ajándékot a gyermeknek, mesélünk neki az óvodáról)

­ Ha az udvaron fogadjuk a gyermeket, körbevezetjük, ha bent, akkor bemutatással kezdjük, majd a környezet bemutatásával, ismerkedésével folytatjuk. ­ Beszélgetés kezdeményezése a gyermekkel (szintfelmérés) 3 – 4 év Bizalmi légkör kialakítása, hogy merjen kérdezni, problémáját megfogalmazni, ami önmagával, félelmeivel kapcsolatos, és merjen tevékenykedni csoportjában. ­ Közös babusgató, cirógató, tapsoltató, bizalmi játékok (Játékgyűjteményt készíteni!) 4 – 5 év Az óvónő fokozatosan kivonul, és a gyermeket készteti az önállóságra. ­ Mesék, tanmesék, szituációs játékok (Ha ő lenne a helyében, mit tenne?) 5 – 6 év Direkt helyzetekben megmérettetni a gyermeket, hogy mire képes, és önmaga fogalmazza is meg, miért képes rá, vagy miért nem. ­ Versenyjátékok ­ Értelmi játékok (pl.: barkochba, kártyajátékok) ­ Szabályjátékok ­ Szerepjátékok Társas kapcsolatok Cél: Az önállóan tevékenykedő gyermek egyre inkább társas – közösségi kapcsolatot építsen ki. Sikerkritérium: Tud a többiekkel együtt tevékenykedni, és elfogadja mások szabályait is, legyen meg a kellő önbizalma. Alakuljon ki baráti kapcsolata. Vegyék észre társuk és felnőttek hiányát, érdeklődjenek irántuk. Beszoktatás: Minél hamarabb tudjon pozitív kontaktust kialakítani társaival. Ennek érdekében erősítjük a személyes társ – társ közötti beszélgetéseket, játékokat, tevékenységeket. 3 – 4 év: Jól megférjenek egymás mellett. Alakítsuk úgy a csoportszobát, hogy jól eltudjanak férni, különülni, ne ütközzenek. Erősíteni a párkapcsolatokat. ­ Önismereti játékok ­ Társ felismerése játékok (pl. koszorú – koszorú) ­ Körjátékok ­ Párválasztó játékok ­ Beszélgetések, mesék 4 – 5 év: Alakuljanak a baráti kapcsolatok. Fogadják el egymás személyiségét. Normának megfelelően viselkedjenek. (hallgassák meg egymást, tudjanak egymással beszélgetni, illemszabályokat tartsák be) Felnőttel való kapcsolata a társadalmi normáknak megfelelően alakuljon lehetőségekhez mérten. ­ Szituációs játékok (pl. kérés, köszönés, bemutatkozás társaságban viselkedés, mesék, bábozás) ­ Társas játékok (építő, konstruáló, értelmi mozgásos) ­ Egymás segítése (ne csak a barátját segítse, hanem más társait is) 5 – 6 év: Legyenek baráti kapcsolatok, de ne rekesszék ki a többieket sem. Kéréseket, utasításokat önállóan hajtson végre. Legyen képes betartani az alapvető kommunikációs, és társadalmi szabályokat, elvárásokat. ­ Élethelyzetek, szituációs játékok ­ Társas játékok Az ok-okozati összefüggéseket tudja megmagyarázni mit, miért, hogyan kell, hogyan helyes.

Akarati tulajdonságok Cél: Az érzelmeket tudják alávetni az észérveknek, és az óvodai közösségi elvárásoknak. Sikerkritérium: Érzelmein, indulatain fokozatosan felül tud emelkedni, és a helyzetnek, problémának megfelelően tud viselkedni. 3 -4 év: Próbálkozik és meggyőzhető, hogy érzelmeit ne szélsőséges módon fejezze ki (hiszti, rugdosás, agresszív megnyilvánulások) Módszer: Egyéni meggyőzés, beszélgetés 4 – 5 év: Sokkal ritkább legyen a szélsőséges érzelmi megnyilvánulása. Problémája megoldásához kérjen segítséget. Módszer: A problémás helyzetek lejátszása (hasonló témájú mesék, diafilmek vagy élethelyzetek) 5 – 6 év: Kerekedjen felül az érzelmein, ne az önös érdekeit nézze, hanem képes legyen a csoport érdekei fölé emelni önmagát. Módszer: Beszélgetések, szituációs játékok, bábjátékok, dramatikus játékok Jutalmazás, büntetés Alapelvek - Egyéni bánásmód elve (mérés, megfigyelés alapján) egyénre szabott fejlesztési terv megfigyelés alapján. Az óvoda közoktatási rendszer részeként nevelő intézmény. Óvó-védő szociális nevelő. Személyiségfejlesztő funkciókkal a 3-7 éves gyermekek testi-lelki egészségnevelését és gondozását, harmonikus személyiségfejlődését vállalja fel. Vállaljuk, hogy nevelő munkánkban az egészséges, inger gazdag környezet, a szeretetteljes légkör, a pozitív nevelői minta gyermekekre gyakorolt hatása meghatározó. Minden gyermek csak önmagához képest fejleszthető. Más-más értékrendet és érzelmi hátteret képviselő családokkal való együttműködés nagy toleranciát, empátiát és megértő magatartást kíván az óvoda dolgozóitól. Jól működő szülő-gyermek-pedagógus kapcsolat kiépítése fontos számunkra a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Csak szobatiszta gyermeket fogadunk óvodánkban. Az óvoda átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A családi nevelés kiegészítőjeként folytatja a gyermek szokásrendszerének, beszédének alakítását és nevelési programjával fejleszti az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Az óvodai nevelés, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. A óvoda funkciójából eredően sokat tehet a gyermekek esélyegyenlőségéért, amelyre minden óvodapedagógusunknak törekednie kell. Az intézményben integrált nevelés folyik, hiszen felvállaljuk a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelését, fejlesztését. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, másságot elfogadó légkört, melyben a különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeket egyéni adottságaik, képességeik szerint neveljük, fejlesszük. - Minél többet dicsérni, buzdítani, a pozitív megerősítéssel megteremteni a fejlődést. - Büntetést lehetőleg ne alkalmazzunk, inkább a probléma megbeszélésére törekedjünk. Fogalmak tisztázása Mi az akarati tulajdonság? - kitartás - feladattudat - önfegyelem - monotónia tűrés

Mik a társas kapcsolat jellemzői? - mások elfogadása - tolerancia - nyitottság - bizalom Mik az énkép jellemzői? - önismeret - külső és belső tulajdonságok (pl.: haj színe, jobb-bal keze, testalkata, jó, szép, barátságos, kezdeményező) Mit értünk jutalmazáson? - dicsélet, buzdítás, simogatás, helyeslő nonverbális jelek, történés, cselekvés, beígérés Mi a büntetés? - rosszalló nonverbális jelek, negatív cselekedetük átgondoltatása Gyermeki jogok érvényesülése Jogok - joga van egyedül játszani, tevékenykedni - joga van barátkozni, párkapcsolatot alakítani - joga van véleményt formálni - joga van életkorának megfelelő önellátás megvalósítására Kötelességek - a szabály betartás - a társ elfogadása - környezetének óvása, védelme - életkorának megfelelő önellátás megvalósítása Milyen szabályokat, normákat kell betartani? - napirend - helyiségek és egyéb íratlan szabályok

Szociális fejlettség mérés

Társas kapcsolatok felnőttel

társakkal

Érzelmi-akarati tulajdonságok

Kudarc elviselés

Kezdeményező Elfogadó Visszahúzódó Elutasító

Kezdeményező Elfogadó Visszahúzódó Elutasító Agresszív Általában udvarias hangnemet használ ­ üdvözléskor a másik szemébe néz ­ nevén szólítja azt, akitől kérdez valamit ­ társai kérését készségesen teljesíti ­ mások megsértésekor bocsánatot kér ­ dühét, agresszió és verekedés nélkül méréskelt hangnemben fejezi ki ­ bosszantásra, ugratásra türelemmel reagál ­ együtt érez problémával küzdő társaival ­ mások teljesítményét elismeri ­ elfogadja a tőle eltérő jellemű embereket ­ konfliktus helyzetben segítséget kér, vagy más célravezető megoldást keres ­ kompromisszumra képes ­ agressziót vált ki ­ dacot vált ki ­ elsírja magát, elkeseredik ­ felhagy a tevékenységgel ­ újra próbálkozik

Monotónia tűrés Késleltetés képessége

Énkép Önuralom Önállóság Önkiszolgálás

Alulértékeli önmagát Felülértékeli önmagát Reálisan értékeli önmagát Elfogadja önmagát Szeret szerepelni mások előtt

II. számú melléklet

Mozgásfejlesztő program Egyensúlyérzék fejlesztő program Korai mozgásminta szervező (magzati) ingerlése segíti az idegrendszeri folyamatok érését. Fejlettsége mutató az idegrendszer fejlettségére.

Részei: I. Statikus- Proprioceptív rendszer II. Vestibulo-cerebellaris rendszer III. Agytörzsi rendszer – szemmozgató magvak  Formatio-reticularis  nagy nyaki összerendező rendszer  I. STATIKUS- proprioceptív rendszer (izom, ízületi receptorok, mozgás és helyzetérzékelés), nehezítő az alátámasztási felület csökkentésével, a súlypont helyzetének változtatásával, Romberg teszt. Minden gyakorlat nyitott majd csukott szemmel is. Helyzet és helyváltoztató gyakorlatokat tartalmaz. Test, fej, végtag gyakorlatokra bontható. helyes testtartás kialakítása + dőlések billenés lábujjról sarokra terpeszállásban testsúlyáthelyezés (harang-giling-galang, bimm-bamm; haladva) dőlések előre, hátra, oldalra kilépőállások: (bal, jobb) – előre, hátra, oldalt, rézsútosan, keresztbe (testsúly átkerül a kilépő lábra, helyben maradt láb csak érinti a talajt) 6. lépőállások: (bal, jobb) – előre, hátra, oldalra (testsúly helyben maradó lábon, kilépő láb csak érinti a talajt) 7. támadóállások: kilépés legalább 3 lábhossz, mindkét talp sarok a talajon, testsúly főleg a kilépő lábon, amely erősen hajlított, másik nyújtott, törzs függőleges vagy nyújtott láb meghosszabbítása, előre, oldalt főleg helyben, haladva, 180 fokos fordulatokkal elől, hátul lévő láb körül 8. védőállások: testsúly helyben maradó lábon marad, amely térdben erősen hajlított, kilépő nyújtott, talajt érinti, mindig törzsdöntéssel, főleg hátra 9. lebegőállások: (egy lábon állunk, törzs függőleges, másik láb vagy térd emeléssel, plusz kartartások) pl. gólyaállás 10. mérlegállások: (lábemelésekkel együtt törzsdöntés) (fecske) 11. térdelőmérleg 12. térdelőtámaszból egy-két vgt. Emelése azonos, keresztezett 13. lebegőülések nyújtott, zsugor-láb fogással vagy nélküle 14. kötélen (egyenes, görbe, rajta, mellette), padon járások ferde, fordított, billegő lapon 15. végtagegyensúly  (pingpong) – labda egyensúlyozás ütőn helyben  járás közben  székre ülve  leguggolva  üveggolyó berakás lábbal 1. 2. 3. 4. 5.

16. Fejegyensúly-helyben, haladással 17. Ujjfűzés átlépése, golyószedés, zokni húzás állva, Ayres-lavorban térdelve egyensúlyozás 18. Ritmikus stabilizatio állva, lebegőállásban, fekvőtámaszban, döglött kutyában, egy lábon szökdeléssel másik kibillentése Játékosan: sumózás, földbegyökerezős játék (tenyérrel kibillentés állva), Gladiátor (oldalt állva kézfogással), kakas játék (egy lábon ugrálva vállal társ kibillentése) 19. Egyensúlybontások, esések: - oldalfekvésből, térdelésből, ülésből egyensúlybontások - fül fogással törökülésbe - ki tud hamarabb hasra feküdni, hátra - magasról leugorva talajfogás állva, kigurulva - állásból gurulások vállon át előre, hátra - esések egy-két kezes tompítása - ejtőernyős talajfogás oldalon át kigördüléssel

II. STATIKUSBÓL DINAMIKUSBA Gyorsulás, lassulás, szöggyorsulás nincs, tömlőcske-zsákocska 1. ringatások – lógat, lóbál (Tóth Gábor) 2. gyors megindulások és megállások - tolvaj lépés, tűz-víz-repülő, adj király katonát - futás feladatokkal: jelre megállás, v.mihez odafutás, (irányt) és sebességet vált. - guggolófordulás előre és hátra (gerincvasalás) - bordásfalon fellépegetés kézállásba, fellendülés kézállásba - páros felállás guggolásból szemben v. háttal – kapaszkodva v. kapaszkodás nélkül, egyik feláll, másik leguggol egyszerre - bizalom játék-többiek megfognak eldőlés közben 3. gyors helyzetváltoztatáskor pl. leguggolás, felállás 4. lendületek, lengések – mászókötél, hinta 5. szlalom futás

III. DINAMIKUS Félkörös ívjáratok, szöggyorsulás 1. ringatások 2. fejfordítások – ülve, könyöktámaszban, labdával, haladó feladatokkal 3. fordulatok – (leállítás egy vissza fordulattal)  állva célponttal vagy nélküle, lépésszámmal  fenéken, térden  ugrással  labdával lepattintva és forgás után elkapva  kötélen végigforgás + fejkapás  hinta, háló stb. (Ayres) 4. fekvőtámaszból hátsó fekvégtámaszba fordulás, folyamatos haladás oldalra Eszközök: trampolin, hinta – túl ingerelhet-sápad gördeszka-hasalva, ülve, térdelve, háton, állva

I.

34 kiemelt feladat a/ - gyorsabban, lassabban a/ - kis és nagy lépésekkel előre, oldalra d/ - tárgyak kikerülése (zsámoly, henger) átlépése: szalag, babzsáksor, bot, stb. térpercepció) -

-

hullámvonalban ó.n. vezetésével különböző irányokba kanyarodással (ajtó, óvónő felé, stb.) tornaszerek tartásával test előtt, mögött, fej fölött, stb. dobbantással, tapssal óvónő vezetésével, kézfogással, majd anélkül

a/ - tempóváltások, irányváltások szórt futásban, jelre: versenyfutások 10-15 méter távon c/ - zsinórok, padok között, körkötélen kívül, belül d/ - kéziszerek hordásával fej fölött, test előtt, mögött, stb. jelre különböző testhelyzetek fölvétele (ülés, fekvés, bebújás, stb.) d/ - jelre tornaszerhez viszonyított testhelyzet felvétele (elé, mögé, mellé) -

(testséma fejlesztése)

NAGYMOZGÁSOK FEJLESZTÉSE

45 évesek kis és nagysávok átlépése (szivacs, szőnyegpadló, csík) d/ - kikerülés: babzsák, kendő, karika -

d/ - átlépés: babzsák, szivacsépítők, kisebb henger c/ - járás talajra rajzolt alakzatokon (cikk-cakk, hullám, S,) - galopplépések: (oldaliság)

567 évesek a/ - zenére - gyorsabb, lassabb ütemezésre b/ - szétszórt és sorbarendezett akadályok, átlépése; babzsák, bot, kendő, henger, szalag stb. d/ - akadálykerülés a megadott irányokba (jobbra vagy balra) - galopplépések  előre 2xjobb, 2xbal lép elől oldalra keresztlépések, elől, hátul, keresztezéssel



jobb láb előre lép, bal utánzárás  bal láb előre lép, jobb utánzárás  jobbralépés utánzárással  balra lépés utánzárással (kör felé fordulva, háttal a körnek) testséma: függőleges zóna - futás tárgy körbekerítésével d/ - akadály átlépésével tárgyak megkerülésével valamilyen helyről indulva - tárgyak kikerülésével d/ - versenyfutás 815-20 m) -

c/ - futás átlósan, padok, zsinórok között, sávokban, stb. -

kiscsoprotos feladatok gyors kivitelezése futás egymással szemben (helycsere) – térpercepció

Padok, hengerek zsámoly átlépése, 30-40 cm magas zsinór átlépése - futás földre rajzolt jelekre lépve, távolság növelhető (szem-láb koordináció) - sűrűn elhelyezett akadályok kikerülése - belegyorsító futások, versenyfutások (30cm) - futás térdemeléssel, saroklendítés hátra - futás közben jelre felugrás vagy megnevezett irányba elfutás (kerítés, homokozó) térpercepció - gyorsan, egyéni versengéssel is - helycserés sorversenyek, vonalról: - akadályátlépéssel, - bújással - eszközszerzéssel tárgyak bekerítése futással (henger, pad, fák) lehet színek, formák szerint is bekeríteni) ld. Alaklátás, formaállandóság

-

-

-

lefektetett szalagon, vonalon átugrás helyből, járás majd futás közben is páros lábbal szökdelés előre, hátra, valami körül (térérzékelés) gyorsan, lassan akadálykerüléssel

-

mélyugrás 40 cm magasról célba ugrás 1 m sávba távolba ugrás nekifutással (68 lépés) jelölt sávból elrugaszkodás egy lábbal páros lábra érkezés (testrészre koncentrálás)

-

-

futásban tárgyak, kéziszerek átlépése (10-15 cm magas)

-

-

-

körkötélbe ki-be ugrás páros lábbal előre (+térpercepció) 60 cm-es karikába, előre szökdelések akadálykerüléssel előre, hátra, oldalra is (térpercepció) szalag, bot stb. átugrása előre, oldalra talajra rajzolt jelekre (csillag, felhő, stb.) ugrás futás közben, utasításra

-

-

-

nekifutással egy lábról elrugaszkodás 20-25 cm magas zsinór, léc fölött, ugrás talajfogás egy vagy két lábbal különböző alakzatokra egy és két alakzatba ugrás váltakozva páros lábon két alakzatban szökdelés (pl. két sávon, két karikasoron) páros és féllábbal váltakozva oldalra haladással is (testséma, oldaliság) terpeszállásból félfordulattal felugrás, talajra, lábak közé akadály tehető (pl. kendő, bot, szalag, stb.) visszaérkezés az akadály megmozdítása nélkül II.

-

-

34 hengergörgetés két kézzel a hengerre támaszkodva, térdelőtámaszban hason végiggördülés (elülső testzóna) a hengeren pókjárás, 1 lábbal, hengergörgetéssel

-

-

-

-

szökdelések irányba, célba, 2 lábon, sávba, karikába, vonalon át (szem-kéz), szemláb koordináció) lásd.: még: Nagymozgások 3.

-

mélyugrás 80 cm magasról célba ugrás 40 cm sávba: felfelé történő ugrás (test homorít) repülés felé húzott térddel (testrészre koncentrálás) jelölt zsinóron túl ugrás (verbális fejl. térirányok)

sorozatugrások páros és féllábbal

nekifutással az egyik lábról a másik lábra, 30-50 cm magas gumizsinóron át - akadályfutás 5-6 akadállyal 200-300 m távon - bonyolultabb formákra, kisebb mérettel (40 cm) - karikasoron át páros-, féllábbal - egyre szűkülő alakzatokba (alaklátás, formaállandóság) - csigavonal, ugróiskola - párosával egyszerre ugrás 60 cm-s karikába (térpercepció) féllábon is, oldalra is terpeszállás, egyik láb az egyik, másik láb a másik karikában, felugrás közben félfordulat, visszaérkezés óvónőnek háttal a karikába terpeszállásban -

EGYENSÚLYGYAKORLATOk

45 állásban jobb és bal lábbal hengergörgetés (oldaliság) a hengeren hasalva egyensúlyozás a két kar, illetve a két láb emelésével ( a hengeren ülve, oldalt fekve is) háton végiggördülés (függőleges testzóna), kapaszkodás a hengerbe pókjárás, két talp a hengert görgeti ( testrészre koncentrálás, talp) hengergurítás a hengeren ülve elrugaszkodás páros és féllábbal irányított szökdelések (ugróiskola) célbaugrások (mélyugrás) szerre felugrások nekifutásból (szem-kéz, szem-láb koordináció)

-

-

-

567 talicskázás hengergörgetéssel a talajon kéztámasz a hengeren, talp talajon (vagy padon, bordásfalon, stb.) hengergörgetés a test nyújtásáig és vissza, csípőemeléssel pár másodpercre felállás a hengerre ülés hengeren, kéztámasz a test mellett (térbeli viszonyok), tovahaladás a test főemelésével, lábtolással sorozatugrások, magasra és távolba egyre szűkülő célmezők szerre felugrások féllábbal is ld. Nagymozgások: M I/3. a.b.c.d.

III.

-

kendő, szivacslabad, szalag, stb. marokba gyűrése karika, bot, körkötés stb. fogásai 30-25 cm léglabda fogása szétnyitott ujjakkal függések rúdon, gyűrűn, kötélen

-

-

-

- sarkon, lábujjon járás - labda görgetése talppal

-

FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE kiemelt feladat

alsó-felsőfogás bordásfalon, mászókán „madárfogás” hüvelykujj szemben a 4. ujjal rúd, bot fogása középen, két végén, egy kézzel lefelé, fölfelé tartva szalag, kendő, babzsák fogása két ujjal léglabda pörgetés a talajon egy kéz ujjaival – bot, függőleges karika pörgetésével is próbálkozhatnak, talajon talpélen járás „markolással” lábujjak szétfeszítése, zárása

-

-

-

-

IV.

  -

-

34 terpeszállásból, guggolásból babzsákcsúsztatás padok, vonalak között (majd labda) léglabda gurítás falhoz, 2-3 m széles kapuba 4 m-ről guruló labda után futás, elfogás két kézzel labda leejtése, lepattintása, feldobása, labda irányába mozdulás, elkapás labda görgetése vonalak között, hullámsávon labda felpattintása terpeszülésben gurítás társhoz 1-2 m távolságra

-

-

-

-

tárgyak fogása, elengedése (labda, babzsák) tárgyak hirtelen elengedése: megadott jelre (pl. futás közben – paddal, körkötéllel behatárolt területre ejteni)

papírtépés, szalaggyűjtés lábujjal lábbal ceruzamarkolás, rajzolás

SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓS GYAKORLATOK

-

-

kislabda tartása 5 ujj szorításával lefelé végén markolt bot mozgatása: „írás” a levegőben cél felés tartás, stb. két kéz alul markolja a karikát, test előtt függőleges, vízszintes tartás vízszintes helyzetű karika, forgatása két oldalról fogva, ujjak között

-

-

45 labdagurítás különböző testhelyzetekből (ülés, hasalás, hanyattfekvés stb.) visszaguruló labda elfogása labda feldobása, elkapása lepattintás, elkapás járás közben is falról földre pattanó labda elkapása falra pattintás, elkapás földre pattintás, társhoz irányítva dobás társnak, elkapás két kézzel léglabda továbbítása ütővel, bottal padok között, vonalon, majd célba (két szék közé) labdagörgetés lábbal sávban, akadályok között labda rúgása padok között, célba (pl. padhoz, 2 m széles jelek közé) 1,5 m-es sávba, körbe, függőleges (fal), vízszintes célokra (padok közé), babzsákkal, szivacslabdával, léglabdával stb. 3-5 m távolságból alapvonalról egy kézzel kétkezes alsó- és felső dobások léglabdával vízszintes, függőleges sávokra

-

-

-

-

-

-

-

567 gurítások léglabdával, medicinlabdával, szivacs- és maroklabdával egyre szűkülő sávokban vonalak között, padon, egyre kisebb célba (1m) ugyanez ütő, bot segítségével labda feldobása, elkapása járás, futás közben, ülésben, térdelésben, két majd egy kézzel labdavezetés folyamatosan járás, futás közben, akadálykerüléssel labdagurítás lábbal hullámvonalon akadálykerüléssel, társkerüléssel labda rúgása társnak, 1 m széles célba, 4-6 m távolságból dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal célbadobás 1 m-es sávba, háló fölé, 4-6 m távolságból, alapvonalról kislabdahajítás 2 m magas zsinór fölött kétkezes alsó és felső dobások vízszintes és függőleges célba, karikába

-

50-20 cm-es sávokban, vonalak, szerek között padon oldalra lépéssel, majd előre utánzáró lépés akadálykerüléssel, átlépéssel (babzsák, építő stb.)

-

-

I.

a/ csúszás

   

b/ kúszás térden, tenyéren

-

-

c/ mászás talpon tenyéren

-

-

-

20-10 cm sávokban, hullámvonalakon különböző nagyméretű formákon (szemfixáció) (saját jeleiken) tárgyak, akadályok kerülgetésével (4-5 db) földre rajzolt sávokba lépéssel, majd szűkített körökbe -

10-5 cm sávokban, lábujjon, sarkon is, bonyolultabb formákon (labirintus) szemfixációs gyak. Sávokon, vonalakon áthaladás keresztirányban – sávra, vonalak közé lépve 20 cm széles sávból sávba ugrás majd 10 cm-es körökbe (távolságuk növelhető)

NAGYMOZGÁSOK FEJLESZTÉSE

3→ 4 vonalak, zsinórok között, asztal alatt, előre, hátra hason, háton, ülésben tárgyak megkerülésével gyorsan, lassan kötél alatt ( a magasság csökkentésével)

négykézláb váltott karral, - lábbal haladás két térd együtt, két kar együtt lép előre (testrészre koncentrálás) pókjárás tárgykerüléssel, átbújással asztal alatt gyorsan, lassan zsinórok között páros padon (10-12 cmre)

rézsútos mászókán, létrán le föl utánzáró lépéssel (egyensúly) bordásfalon oldalirányú haladás utánlépéssel (szem-kéz, szem-láb) kötéllétrán 3 fok (egyensúly) függőleges rúdon felkapaszkodás lábfelhúzással

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4 →5 asztalon, padon karhúzással, tolással, csak lábtolással hernyóaraszolás csípőemeléssel, mellkas, előretolással (testrészre koncentrálás)

padon, vonalon átbújva, oldalra, előre, hátra haladva (térérzék) babzsák csúsztatás térd előtt jobb térd és kar lép együtt, bal térd és kar ism. (elefántjárás, oldaliság) padon halad a jobb láb és kar (talajon a bal, ford. ism.) túllépéssel, túlfogással, átbújásokkal (egyensúly) oldalirányú haladás keresztfogással (bordásfalon) kötélhálón (egyensúly+finommo torika) 1-2 mászómozdulat átkulcsolt lábbal (testrészre koncentrálás)

-

-

-

-

5→6 →7 rézsútos padon fölfelé is, lefelé is csak karhúzással, tolással kar segítsége nélkül (rozmár) háton, mellkas kiemeléssel, csípő és váll előretolásával haladás (testrészre koncentrálás) valamelyik (egy) végtag kiiktatása, sérült állat (egyensúlygyak. + testrészre koncentrálás + oldaliság) különböző akadályok kerülésével rézsútos padon előre fölfelé, lefelé, hátrafelé (térérzék + egyensúly) páros padon oldalirányba haladás mászás lefelé, előre haladva egy végtag kiiktatásával, talajon (sánta róka) keresztlépés, keresztfogás bordásfalon kézzel átfogás, lábbal utánugrás (szem-láb koncentráció) tartós tovahaldás bordásfalon 5-6 mászómozdulat rúdon

d/ függeszkedés + szem-kéz, szem-láb koordináció

-

-

lefüggések felsőfogással és madárfogással (finommotorika) sarok-, térdemelésekkel (testrészre koncentrálás) függés rúdon, kötélen

II.

1. állás

2. járások szem-láb koordináció

-

-

-

-

lefüggések lengéssel előre, hátra, majd leugrás (egyensúly) gyűrűhintán lajhárlefüggés majd tovacsúszás lajhármászással (vízszintes kötélen is) -

EGYENSÚLYGYAKORLATOK

34 zárt lábbal pár mp-ig testfordulatok ajtó, ablak felé, felugrással, lépéssel sávokban, szalagok között (50-10 cm) térd-, sarokemeléssel (testrészre koncentrálás) lábujjon létra fokai közé lépés, 30 cm 8szem-láb koordináció9

-

45 féllábon sarok-, térdemelés lábujjon, sarkon állás -

tyúklépé 8sarok illesztése lábujjhoz) rézsútos padon, átbújás zsinór alatt, félfordulat, 10-20 cm akadály átlépéssel, térdemeléssel, oldlara, hátra haladással (20 cm) -

-

-

-

-

kéziszerek egyensúlyozása tenyéren (labda, bot) finommotorika -

3.

lefüggésben felsőfogással tovahaladás 1, majd 2 rúdon, majd létrán előre, oldalra haladással lefüggésben mászás rúdon, létrán lajhármászásban tartós tovahaladás (vízszintes kötélen is)

567 mérlegállás mellső, oldalsó talpélen állásból sarkonállás 5 cm vastag kötélen, 40-80 cm magas szeren törpejárás guggolásban, lábujjon létra fokain, oldalán 10 cm-es, rézsútos gerendán átbújásokkal, akadályátlépéssel, fejtetőn hordott kéziszerekkel, teljes testfordulattal lefeszített lábfejjel, sarok befelé fordul (finommotorika)

a/ kúszás Lásd még: nagymozgások, kúszás, mászás, függések - asztalon, padon előre b/ mászás

-

c/ támaszugrás

- emelt padon előre, hátra - 60-80 cm-re emelt, rézsútos padon

rézsútos létrán, kötéllétrán le – föl (nagymozgásfejl.) mászás egyik végtag kiiktatásával

- zsugorkanyarlati ugrás előkészítés kartámasz, lábbal fel – le lépés

padpáron haladás oldalra kar az egyik, láb a másik padon kb. 20-30 cm-re egymástól - vízszintes rúdon átfordulás - sánta róka padon, padpáron, oldalra - zsugorkanyarlati ugrás páros lábbal a padra, talajra

-

felemáskorláton oldalirányú haladás előrehaladás, egy kézzel kapaszkodás páros korláton haladás oldalra átfordulás háttal is (függőleges zóna)

- zsugorkanyarlati ugrás zárt térddel (testrészre koncentrálás), átugrás (pad fölött)

d/ kézállás támaszgyakorlatok

- talpon, tenyéren támasz, egyik, majd másik lábbal hátrarúgás

-

-

tenyértámasz a talajon, egyik láb a másik után lendül hátra, föl falra, bordásfalra fölmászás lábbal, kartámasz a talajon (függőleges zóna)

-

-

állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal bordásfalnál, falnál felmászás, has érintése a falhoz

IV. SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓS GYAKORLATOK

-

3→ 4 karikába egyik, másik lábbal belépés, ki-be ugrás, szökdelés körbeszökdelés, valami körül (kéziszer, tornaszert stb.9 lásd.: ugrások, ugróiskolák -

-

étintő magas vízsz. Rúdra kapaszkodás madárfogással bordásfalra fel-lemászás

-

-

vonalak között talpon tenyéren páros padon, egy padon előre haladva rézsútos létrán, mászókán, előre, oldalra

4 → 5 évesek enyhén hullámzó zsinór átugrása, talajra fektetve, majd megemelve óvónő által középpontból vízszintesen forgatott kötél átugrása egyesével körbeszökdelés előre, oldalra, hátra haladva valami körül (pad, homokozó) ugrókötél egyéni használatra (1-2 ugrás) vízsz. Rúdon függésben jobb illetve bal kézfogódzás elengedése, visszafogás megkísérlése függésben tovahaladás oldalra utánfogással bordásfalon oldalra haladva átfordított, egymástól 30 cm-re lévő padpáron oldalra haladva (testséma: oldaliság)

-

-

-

-

-

-

I.

-

-

34 kiemelt feladat ülés a babzsákra, padra, hengerre, kendőre stb. kéz-, has-, hát-, lábtámasz padon, asztalon, széken, kendőn, babzsákon ráállni padra, székre, babzsákra átbújni karikán, szék, asztal kötél alatt stb. futás közben jelre kell fölvenni ezeket a testhelyzetek

-

-

5→6 →7 megpörgetett karikába kibeugrás hajtott kötél alatt átfutás ugrókötél hajtása egyénileg, ritmikus szökdelés óvónő által középpontból vízszintesen forgatott kötél átugrása csoportosan is fél lábon szökdelés rajzolt jelekbe függőállásban tovahaladás oldalra utánfogással, keresztező fogással létra fokain utánfogással, túlfogással előre, oldalirányba haladással bordásfalon, emelt padpáron (40-60 cm) felemás korláton, majd 2 azonos magasságú utánfogással, keresztfogással, keresztlépéssel (egyensúlygyakorlat)

TESTSÉMAFEJLESZTÉS A TESTRÉSZEK ISMRETE

45 kiemelt feladat ráhasalni padra, hengerre, labdára (medicin) hát, váll, csípő, comb stb. érintse a talajt háttámasz pad széléhez, falhoz, rúdhoz, hengerhez, székhez sarkon, lábujjon járás átbújni talajon függőlegesen tartott karikán

-

-

-

567 évesek kézállás fal mellett, a csípő érintse a falat (test elülső zónája néz a fal felé) labda-, hengerpörgetés le-fel háttal, talppal falon, sarokkal talajon fél lábon (egyensúlygyak.) marokban forgatott karikába belépni, átbújni folyamatosan

- járásgyakorlatok, közben tükör előtt elhaladva önmaga azonosítása pl. karfeltartással, integetéssel, kéz vállhoz tartásával, lábemeléssel stb. -

-

-

-

-

kéziszerek tartása vállon, tarkón, csípőn stb. hason, háton csúszás, kúszás közben, fejtetőn, csuklón szalag, kendő megnevezett testrészekre tartott kézzel gyakorlatvégzés sarokülésben térd előretolása a talajon váltva (jobb, bal) zsugorülésben dobolás sarokkal, talppal, tapsolás talppal, térddel terpeszülésben comb-térd-boka érintés babzsákkal, labdával, szalaggal, kendővel stb. szivacslabda-adogatás, a törzs, váll, nyak, comb körül (ülésben, állásban) térden, tenyéren támaszkodva (egyensúlygyak.) négykézláb haladva labdagörgetés, fejjel, térddel ülésben csúszás hátrafelé lábtolással, könyöktolással (térpercepció)

-

-

-

-

-

-

-

különböző mozgások végzése egyensúlyozó járásnál tükör felé haladva mászásnál, szökdelésnél, ugrásnál stb. (tükörrel szemben végezhető gyak.) kéziszerrel testrészek megérintése (comb, mellkas, lábujj, könyök) különböző testrészekre támaszkodva talpon, tenyéren, hason, háton, fenéken, térden, csúszva is gyakorlatvégzés guggolásból lábnyújtással csípőemelés mászás lehet nyújtott végtagokkal: lábak váltva lépnek, lábak együtt lépnek hanyattfekvésben labdaadogatás a törzs körül csípőemeléssel ( a váll és talp támszkodik) hasalásban kartámasszal mellkas emelés, sarok közelítése a fejhez négykézláb haladva labda, babzsák, bot, henger görgetése homlokkal, orral, állal előre haladással (térpercepció) padon is, könyökfogással is, tarkóra fűzött kézzel is

- futás közben önmaga azonosítása pl. különböző testhelyzetbe felugrások (sarokemelés, térdemelés, terpeszugrás, lábérintés bokánál, térdnél, lábujjnál stb.) - különböző testrészeken támaszkodás gyakorlatvégzés közben (pl. hanyattfekvésben csípőemelés, csak a talp és váll támaszkodik)

-

-

-

hasoncsúszás csípőemeléssel, lábujjon és karon támaszkodva kar segítsége nélkül mellkason csúszva, lábujjtolással, araszolás a fel és sarok támaszkodik hasalásban homlokszorítás a talajra, karemelés a fül mellett előre, oldalra (térdpercepció) kartámasz segítsége nélkül is (egyensúly fejl.) talicskázás: társ bokáját megfogni, padon terpeszülésben haladás előre kartámasszal, csípőemeléssel, a láb ne érje a talajt

II. SZEMÉLYI ZÓNÁK ALAKÍTÁSA 1. „Oldaliság” a test jobb- és baloldali zónájának alakítása

-

-

-

34 „egyik” és „másik” oldal különböző gyakorlatok végzése „egyik” és „másik” oldalra (karlendítés, lábemelés, lépés, fordulás stb.) szalag, bot, zsinór átlépése egyik lábbal, másik lábbal (szem-kéz, szem-láb koord.) lépések oldal irányban vonalak, padok között (szemkéz, szem-láb koord.)

-

-

-

-

45 évesek színes szalaggal jelölt jobb csukló, boka pl. szalagos jobb kézzel labdagurítás jobb lábbal a padon, ballal talajon tovahaladás, ism. fordítva szalag nélkül bal lábbal babzsák pöckölés, jobb lábbal ism. karikába lépés jobb, szalagos lábbal padra támasztott jobb, majd bal lábbal kúszás mászás 1 végtag kiiktatásával (jobb ill. bal láb, kar - „sánta róka”)

-

-

-

567 évesek szalag a jobb csuklón, gyakorlatvégzés jobbra illetve balra pl. térden-tenyéren támaszban jobb láb és kar emelése oldalra (egyensúly is) vagy hátra és előre labdavezetés jobb, illetve bal kézzel stb. karika körbefutása úgy, hogy jobb láb legyen a karika mellett kúszás, mászás 1 végtag kiiktatásával (jobb láb illetve kar, bal láb illetve kar)

2. A test elülső és hátulsó zónájának alakítása

-

34 kiemelt feladat hason fekvésben feladatvégzés (lábbal kopogás, csúszás) hanyatt fekvésben lábemelések hasról hátra átfordulás bordásfalon függeszkedés háttal, hassal a fal felé hengeren végiggördülés a test elülső oldalán bokától vállig fordulatok: háttal a padnak, óvónő felé fordulva

-

-

-

45 kiemelt feladat hason hintázás lábfogással „darázsfészek” hanyattfekvésben térdfogással hintázás hasról hátrafordulás folyamatosan „hossztengely körüli gurulás” bot, karika végighúzása a test elülső és hátulsó zónáján függeszkedés háttal és arccal előre csúszdázás hason, háton guruló-átfordulás terpeszből, végig gördülés a háton

-

-

-

-

567 évesek gyűrűhintán, (páros) korláton, „darázsfészek” átfordulás rúdon csípőtámaszból hossztengely körül gurulás szerhordással, párosával, nyújtott végtagokkal függésben tovahaladás előre, létra fokain (szem-kéz, szemláb koord.) függésben lendülés előre, hátra, leugrás a hátralendülés végén páros gyakorlatoknál párok egymással szemben, illetve háttal állnak

kéziszerek tartása test előtt és test mögött (karika test előtt: autózás, labda test mögött: „hátizsák”) járás, futás közben jelre üljenek le, tegyék a kéziszert maguk elé, mögé

3.Függőleges zóna

-

kéziszerek tartása fej fölé, láb alá, elé: függeszkedések érintőmagasságú rúdon, talajérintés lábbal

4. - 1, 2, 3-as pontokban leírt gyakorlatok elvégzése becsukott szemmel 5. Tárgyhoz viszonyított testhelyzet -

-

állás a vonal mögé körkötél köré törökülés, terpeszállás stb. szék, pad, asztal, kötél, bot, labda elé, mögé, melléállás, guggolás járásból, futásból jelre fellépés székre, padra futójátékban menekülés a tornaszerekre (pad, zsámoly, bordásfal stb.)

-

-

-

járásból jelre vonal mögött fölállás futásból jelre pad, szék, asztal, kéziszerek elé, mögé, mellé állás, hasalás, térdelés, guggolás terpeszállás bot, kendő, szalag fölé jelre futás a két vonal közé tornaszer, kéziszer mellé állás szalagos jobb kéz a tornaszer mellett futójátékban jelre menekülés a szőnyegen, padon, vonalon túli területre

-

 

futásból jelre fölállás a vonal mögött (egymással szemben lévő vonal esetén jelre helyet cserél a két szemben lévő csapat) sorverseny, két szemben lévő pad mögül indulás különböző testhelyzetekből mellső fekvőtámasz, a padon lehet a láb, vagy a kéztámasz hasalásban a padon bokafogás

III.

-

-

-

34 fejrázás, bólogatás (négykézláb mászás közben, törökülésben) mászás térden, tenyéren fejfordítás a plafon felé négykézláb állásban homlokérintés a talajra, babzsákra, kendőre stb. fülfogással járás, futás

-

-

-

-

törzs-hajlítás előre állásban, terpeszülésben törzsfordítás térdelőtámaszban egyik, majd másik kar emelésével (lehet szalag, kendő emelése) háton fekvésben csípőemelgetés

-

-

-

-

karemelések, lengetések körzések előre, hátra először kis körben karlökések (különböző testhelyzetekben) könyökemelgetés (kis szárnycsapkodás) behajlított alkarral

-

-

A TESTRÉSZEK FUNKCIÓJA 45 fejingatás jobbra, balra fejfordítás jobbra, balra áll leszorítása a mellkashoz (cirkuszi lovak ügetése) hason fekvésben homlok vagy áll leszorítása a talajra karlengetés oldalra (tartásjavító) babzsák egyensúlyozása (fejtetőn) ujjfűzés a tarkón

-

-

-

567 fej lehajtása oldalra a két vállhoz fej előrehajtása, így fordítás jobbra, balra hátsó függésben térdemelés, térddel a homlok érintés (fej előrehajtása) hasonfekvésben homlok, vagy áll leszorítsa a talajra, karemelés előre a fül mellett babzsák tolás, labda, henger, bot görgetése homlokkal, állal, fejtetővel, térden, tenyéren mászva (hátizom erősítő, tartásjavító

törzsforgatás térdelőtámaszban jobb, illetve bal kar felemelésével hulahopp karikázás derékon vállfogással feladatvégzés (futás, csúszás) térden, tenyéren támaszkodva kartolás a talajon előre, talajon lévő babzsák érintése mellkassal felugrás, sarokfölcsapás a fenékhez

törzsdöntés párokban vállfogással terpeszállásban, térdelésben is végezhető térden, tenyéren támaszkodva kartolás előre (babzsák, kendő is lehet a kézben) mellkassal homorítás háton fekvésben csípőemelés, babzsák, szivacslabda, kendő stb. adogatása a törzs körül

karlengetések ritmusra karkörzések test előtt, test mellett egy karral, majd két karral előre, hátra könyökfűzéssel csúszás, kúszás, szökdelés könyökemelgetés, alkar lefelé lóg csuklófogás páros gyakorlatoknál kézfejforgatás nyújtott kartartásban ujjfűzéssel karlengetések

oldalsó középtartásból karkörzés lefele, karkeresztezés a test előtt ellentétes karhúzás test mellett függőlegesen (indiánszökdelés) támaszgyakorlatok közben karemelések előre, oldalra kúszás alkaron támaszkodva (pl. zsinór alatt) padon csúszás karhúzással, tolással ujjfűzés kifordítása karnyújtással

-

-

-

IV.

-

-

-

TESTRÉSZEK ISMERETE, BEGYAKORLÁSA A TESTRÉSZEK MOZGATÁSÁVAL

34 szökdelések, lábemelések ülésben, fekvésben biciklizés kéziszer átlépése, átugrása labda, babzsák ütögetése a combon ülésben lábak emelgetése, összeütögetése, terpesztése stb. labdagörgetés ülésben talppal terpeszülésben térd bokaérintés

két talp között léglabda, szivacslabda emelgetése labdagörgetése talppal, sarokkal lábujjal kis méretű henger görgetése mellső fekvőtámaszban lábfejjel

-

-

-

-

kéziszerek fogása különböző módon (ld. finommotorika) ujjak összeérintése, szétnyitása kéz ökölbe szorítása ujjak sorba érintése a másik kézzel, „szemüveg” ujjakból nagy és kis karikák formálása -

45 felugrásnál, függeszkedésnél térdfelhúzás a mellkashoz terpeszugrásban sarokfölcsapás bokaérintés terpeszből félfordulatos ugrás, nehezítés: láb között a talajon kéziszer (bot, babzsák, karika stb.) (szem-láb koordinációs gyakorlat) térdemelés, taps a comb alatt láblengetés előre, hátra, oldalra

-

-

-

lábujjak begörbítésével babzsák, szivacs-kendő-szalag felmarkolása lábujjak szétfeszítése, zárása bot görgetése talppal, pöcögtetés lábujjal állásban lábujjak fölemelése a talajról

-

buzogány markolása a gömbnél egy kézzel középen, két kézzel a végeit ujjfűzés test előtt, mögött, tarkón stb. két kéz ujjhegyeinek összeérintése test előtt, test mögött földre fektetett bot pörgetése ujjak sorba érintése az azonos kéz hüvelykujjával szerek tartása két ujjal (karika, szalag, kendő) egy-egy ujjal (bot, karika)

-

-

-

-

567 szökdelés, jelre erőteljesebb elrugaszkodással combérintés, taps a comb alatt terpeszből felugrás, levegőben bokák összeérintése két karikából felugrás, félfordulattal visszaérkezés a karikába (rajzolt, különböző méretű forma is lehet) (szemláb koordinációs gyakorlat) térdelésben sarokemelés, ellentétes karral test mögött sarokérintés

papírtépés, szalaggyűjtés lábujjmarkolással ceruzafogás, rajzolás lábujjakkal bot felmarkolása, mozgatása a lábujjak begörbítésével bot görgetése falon föl, le

buzogány pörgetése földön függőleges karika pörgetése egy kézzel (talajon) szerfogás két ujjal (szalag, kendő, babzsák stb.) pl. futás közben karika lógatása két ujjal pl. járás körben zongorázás vagy lódobogás 4 ütem egymás utáni leütése (lassan majd gyorsítva)

PERCEPCIÓFEJLESZTÉS 45 évesek

34

567 évesek

I. Vizuális ritmus játékidőben (matematika fogl.-on is játszható)

-lássák, tapasztalják tárgyakon, képeken (pl. gyöngyfűzés)

II.

-

-

-

széksoron ülő gyerekekből - székre ül - szék elé áll - széken guggol - székre áll - szék mögé áll két elemmel végeztessük

-

ritmussor kirakása különböző testhelyzetű gyerekekből két szemben lévő vonal egyikén állnak a gyerekek, a másikon az óvónő felállítja a 2-3-4 kezdő „elemet” rajtra a gyerekek átszaladnak, beállnak pl. ül, áll… (két elemes)

-

guggol, térdel, gyertyaállásban áss stb. (több elemes)

-

padlóra rajzolt, nagyméretű formákon futás (pl. gyerekek jellel,)

Alaklátás, formaállandóság

járás, futás köralakban, átlósan körbekeríteni futás közben a fát, padot, kettőt együtt, labdákat, babzsákokat stb. formák alakítása testrészekkel pl. repülő szárnya nyújtott, oldalra tartott karral padlóra rajzolt nagyméretű nyuszi, maci, autó stb. vonalán végigjárni

-

hullámvonalban

köralakítás szórt helyzetből járással - futás közben jelre körbefutni a megadott tárgyat, tárgyakat - formák kialakítása testrészekkel, két karral: háztető, kör ujjakból formák létrehozása (pl. szemüveg, hosszú orr, repülő madár) levezőként, hangulatemelő momentumként beiktatható -

fussanak végig a megfelelő forma vonalán (pl. csésze, csiga) - futás közben 6-8 párosával azonos színű kéziszer bekerítése (labda, babzsák, kendő, henger stb.) csak az utasításnak megfelelő színű szer kerülései pl. csak a sárgát fussátok körbe, a pirosat és kéket fussátok körbe stb. lehet alak szerint is - földre rajzolt formák kiválasztása, futás közben, jelre beállás a megadott formába (csoport létszámától függően egy formából 10-15 is rajzolható: lehet 3,4,5 féle formát is alkalmazni (matematikafoglalkozáson is játszható) fogójátékként a fogó által megnevezett forma a ház. -

Botszalag-gyakorlatok 20 cm hosszú pálca 1,5-2 m hosszúságú szalag



-

körbefogás közben hullámvonal alakítása a bot apró le-föl mozgatásával

-

kör vagy soralakban állva a botok egyöntetű mozgatásával, test előtt le, fej fölé, fel, „alagút” (+testséma) apró körkörös mozgatás közben járás, futás – spirálvonal alakítása (csigavonal)

-

TÉRPERCEPCIÓ – TÉRBELI VISZONYOK FEJLESZTÉSE 3→ 4

4 → 5 kiemelt feladat

5→6 →7

Saját test elhelyezése a térben

-

-

-

padon üres hely keresése elegendő helyet találjon menetirányban futás szétszórtan a társak kikerülésével egyik vonalról átfutás a másik vonalra helykereséssel akadályok kikerülése szórtan: járás, futás közben

-

helykeresésé körkötél, szőnyeg, stb. körül kb. kartávolságra, fekvésben is

-

-

helykeresésé óvónővel szemben társtól kb. kartávolságra akadályok kerülése szórtan járás, futás közben egyre több akadály beiktatásával a csoporttal szemben járó óvónő kikerülése járással, majd futva futás sorban, egymással szemben (2 sor helycsereversenye akadálykerüléssel)

-

-

-

-

felállás az óvónővel szemben társaktól kb. kartávolságra (elől, hátul, oldalt egyaránt)

„mentőautó” a csoporttal szemben futó egy, majd két gyerek kerülése (hangadással) - futás sorban, egymással szemben a túloldalra, akadályok beiktatásával (pad, ugrószekrény, kötél alatt átbújás, karikasor átugrása stb.) alkalmazkodni kell a szemből jövő gyerekek mozgásához

Irányok megtalálása a térben

-

-

-

körben futásból jelre a megadott tárgyhoz futás (pad, fa, medence, domb stb.) futás a megadott tárgy irányába (udvaron 15 m távolságú versenyfutás) futás közben jelre megállás az óvónő felé fordulva (majd megnevezett tárgyak felé is)

-

-

futásgyakorlatok, jelre, tárgyak jobb illetve bal oldalára (homokozó, pad, zsámoly, szőnyeg stb.) átfutás tárgyak, akadályok

között a tulsó oldalra

jelre hirtelen irányváltással futás a megadott irányba (pl. falhoz, jobb és bal oldalon vonallal megjelölt sarkokba akadálykerülés a megadott irányba jobb, illetve bal felől

A test mozgatása megadott irányokba (előre, hátra …)

-

-

járás pl. vonalak között előre majd hátra, oldalra utánzárással járás padon, kötélen oldalirányban, előre, esetleg hátra

- járás padon, vonalon előre, hátra, oldalra, szalagos jobb kéz irányába (szalag nélkül bal kéz ism.) (lsd. Járásgyakorlatok, galopplépések)

-

tér közepéről lépés, majd futólépés (előre, hátra, jobbra, balra): a test mindig az óvónő felé néz zenére

TÉRPERCEPCIÓ 3→ 4

4 →5

5→6 →7

A test mozgatása megadott irányokba -

-

csúszás, kúszás, mászás talajon előre, hátra (asztal alatt, zsinór alatt) asztalon kúszás, mászás előre, hátra mászás bordásfalon föl, le (mászókán) ablak, ajtó, szekrény, polc. Stb. a négy térirány felé mozgások végzése (futás-mászás, szökdelés, forgatás stb.)

-

-

-

-

járás rézsútos padon oldalra (szalagos jobb, illetve nélküli bal kéz irányába) előre, hátra csúszás, kúszás, mászás talajon előre, hátra, oldalra haladva (szalagos kéz irányában stb.) mászás bordásfalon föl, le, jobbra, balra szökdelés karikából előre, hátra, jobbra, balra (óvónővel szemben) mászás enyhén ferde létrán föl előre, le hátra, majd lefelé előre, fölfelé háttal haladva

-

-

-

-

járás rézsútos padon, átfordított padon előre, hátra, jobbra, balra csúszás, kúszás, mászás talajon, zsinór alatt átbújással, padon, páros padon előre, hátra, jobbra, balra haladva függeszkedésben tovahaladás előre, hátra, jobbra, balra szökdelés karikából jobbra, balra, előre, hátra (székről) mászás ferde létrán föl háttal, le előre haladva

Keresztcsatornák fejlesztése -

a látott mozgásminta (vizuális inger) (és/vagy) a hallott utasítás végrehajtása mozgással szóban történő utasítás, segítségadás párhuzamosan folyik a mozgatással, bemutatással, a társ, vagy óvónő lemásolásával

Verbális fejlesztés a/ testrészek -

kar, láb, has, hát, fenék, derék, váll, nyak, talp, tenyér, csukló, térd, boka, sarok, lábujjhely, csípő, mell

fejtető, homlok, áll, tarkó, mellkas, törzs, csípő, comb, lábszár, talpél, lábfej, kézfej, ujjak megnevezése

-

térdhajlat, nyakszirt, lapocka, hónalj, lábszár, sípcsont, orrnyereg, orr-fülcimpa, fejtető stb.

b/ térirányok -

-

rá, alá, fölé, mögé, elé, mellé, át, kifelé, befelé, előtt, mögött, mellett, alatt, be, ki, valami felé, fel, le valami körül állás, ülés, futás, járás stb. kikerülés (pl. akadály) menetirány

között, valamin túl, keresztben (átlósan), közé, szalagos jobb kéz, bal kéz, kikerülés – megkerülés, bekerítés

rézsút, jobbra, balra, jobb oldalra, bal oldalra, kerülés jobbról, illetve balról, keresztben, hosszában, vízszintes, függőleges stb.

c/ mozgatás módjai szakszavak -

nyújtás, hajlítás, lökés, körzés, lendítés, lengetés, terpesztés, forgás, fekvés hason, háton támasztás, gurítás, gurulás

támasz elől, hátul, gurulás, gördülés, görgetés, pattintás, pöccintés, pörgetés, lebegtetés, hanyattfekvés, zsugorülés

a testnevelési szakszavak passzív ismerete (pl. oldalsó középtartás, harántterpesz, mellső-hátsó fekvőtámasz stb.

FINOMMOTORIKA SZEM-KÉZ KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉS

Hüvelykujjam almafa,

Kicsi kövér Hüvelykapó,

Mutatóujjam megrázta,

Mellette van a mutató,

Középső ujjam felszedte,

Langaléta hosszú bátyja,

Gyűrűsujjam hazavitte

Meg a gyenge fiacskája,

A kisujjam mind megette,

Pöttöm Jancsi itt a végén,

Megfájdult a hasa tőle

Kicsi (Pisti) kezecskéjén.

Hétfőn egy szem makkot leltem,

Új év, új év, új esztendő!

Kedden délben földbe tettem,

Hány csemetéd van? Tizenkettő!

Szerdán este vödröt vettem, Csütörtökön megöntöztem,

Jégen járó január,

Pénteken csak nézegettem,

Fagyot fújó február,

Szombaton már büszkélkedtem,

Rügymozdító március,

S akár hiszed, akár nem,

Április füttyös, fiús,

Vasárnap az én tölgyfámról,

Virághabos, víg május,

Annak mind a tíz ágáról,

Kalászkonyító június,

Száz szem makkot leszedtem.

Kaszasuhintó július, Aranyat izzó augusztus, Szőlőszagú szeptember, Levelet ontó október, Ködnevelő november, Deres-darás december.

Ujjaimat mutogatom,

Itt a kezem, jobb és bal,

(Felemelt kéz ujjainak mozgatása)

(kezek előrenyújtása megnevezés szerint)

Közben vígan mondogatom:

Összeverem, megszólal.

Kifordítom, befordítom,

(ökölbe szorított kéz összeütése)

(tenyér ki-be forgatása)

itt a kezem, bal és jobb,

Fölfordítom, lefordítom,

(kezek előrenyújtása megnevezés szerint)

(tenyér föl-le fordítása)

Most kell vele tapsolnod!

Zongorázok, furulyázok,

(tapsolás)

(utánzó mozgások végzése)

Erősebb lett a kezem, A tornák befejezem. (kezek széttárása)

Varrogat a Teri, Bözsi

Kis gazdaasszony vagyok én

Jár a tű, a fonál,

Sütni, főzni tudok én.

(varrás utánzása)

A húst felvágom,

Kicsi Laci nézegeti

A kávét megdarálom,

(nézegetés)

Ha piszkos a kis ruhám,

Ide áll, oda áll. (ide-oda mutatás)

Ki is mosom szaporán, Kiöblítem, csavarom, A kötélre akasztom,

Főzöget a Teri, Bözsi (keverés utánzása)

Van ebéd, tele tál

Ha megszáradt, leveszem, Ki is vasalom szépen, Összehatom rendesen,

(mutatás mutató ujjal)

A szekrénybe úgy teszem,

Kicsi Laci beleszagol,

Csik-csuk.

(szagolás)

(utánzó mozdulatok végzése)

Ide áll, oda áll. (ide-oda mutatás)

VII. Testséma fejlesztő program

F E J L ES ZT É S I

Bemozgatás a mindennapi tesin és a kötelező foglalkozáson

T E RV

Korcsoportok Testrészek

Kiscsoport

Középsőcsoport

Nagycsoport

Fej, törzs, végtagok

Fej részletei szem orr száj fül homlok áll fülcimpa szemöldök szempilla

Nyak részletei Törzs: hát has

Kar részletei

Láb részletei

Váll

Comb, térd

Könyök

Lábfej, talp

Személyi zónák Bemozgatni a tanult testrészt

Csukló Mellkas

Kézfej

Boka

Gyomor

Tenyér

Sarok

Has

Újjak nevei

Fenék

Ujj részletei:

Térdhajlat

Bemozgatni a tanult testrészt

Elülső-hátulsó

Derék

ujjhegy

Felső-alsó

Csípő

ujjperc

Jobb-bal oldal

Bemozgatni a tanult testrészt csukott szemmel is

A gyakorlás menete minden korcsoportnál: Tükör előtt gyakorlás Társán mutatás Saját magán mutatás Bemozgatás Csukott szemmel mutatás A csoportértékelésből adódóan nevelőtestületi megbeszélést kezdeményezett a BG 2003. november 5-én, ahol a testséma lemaradás miatt elkészítettük a csoportokra vonatkozó fejlesztési tervet. Folyamatos ellenőrzés 2 hetente, csak akkor lépnénk tovább, ha minden gyermek tudja a kijelölt testrészt. Egyéni fejlesztéseknél is folyamatos ellenőrzés 2 hetente, aki tudja az adott testrészt, annál tovább lépünk a fejlesztési tervben foglaltak szerint.

III. számú melléklet

Anyanyelvi fejlesztő program Az óvodai nyelvi kommunikációs fejlesztés fő területei: -

beszédművelés beszédfejlesztés kommunikáció illem

3-4 éves korcsoport 1, Légzőgyakorlat - fekve – vegyes mélylégzés 2, Fújógyakorlat - tollpihe, vatta, lepke 3, Artikulációs gyakorlatok (tükörrel) - játékos ajak és nyelvtorna - hangutánzás - hangerőváltások – utánzás közepes, halk, suttogó hangon 4, Belső hallásfejlesztés - zörejek, tárgyak hangjainak felismerése, megnevezése - hangok tükör előtti hangoztatása - hangdifferenciálás mozgással 5, Auditív emlékezet fejlesztés - 2-3 szó utánmondása, újraismétlése - ábrák azonosítása - érintős játék (az érintés sorrendjének pontos visszaadása (2-3) nyitott szemmel) - mimika, arckifejezések eljátszása - tükörképjáték - Azt gondoltam, hogy … c. játék o Adott színű tárgyak keresése o Adott tárgyak tapintása, megnevezése - Kiskanál, nagykanál… - Mi változott meg? (3-4 tárgy) - Mi hiányzik? (3-4 tárgy) 6, Beszédfejlesztés, kommunikáció - Köszönés felnőtteknek, gyermekeknek (báb) - Bemutatkozás - Megszólítás - Kérés (szituációs játék, szerepjáték, bábozás) - Tudakozódás (szituációs játékok) - Képolvasás, élménybeszámoló (felsorolás, egyszerű cselekvés) - Személyi adatok (saját neve) 7, Illem o Viselkedések, szokások (szituációs játék, bábjáték) o Higiéniás szokások o Étkezési szokások o Közlekedés - Szókincsbővítés: tárgyak, cselekvések, tulajdonságok megnevezése Helyzetek, téri irányok megnevezése, szógyűjtés közvetlen környezetükből

103

4-5 éves korcsoport 1, Légzőgyakorlatok fekve, ülve - hangokkal - szótagokkal 2, Fújógyakorlatok - vattacsomó célba juttatása nagy felületen (asztal, szőnyeg) 3, a) Artikulációs gyakorlatok (tükörrel) - ajak és nyelvtorna – hangutánzás, szavak utánmondása, szópárok ejtése, visszhangjáték – szótagok, szavak, rövid mondóka b) Hangerőváltási gyakorlat - közepes - halk - suttogó - hangos 4, Hallásfejlesztés 1. zörejek, tárgyak, emberi hangok felismerése, beazonosítása (képi szint) 2. magánhangzók tükör előtti hangoztatása és képi beazonosítása, differenciálása: helyes: alma, helytelen: álmá 3. hangdifferenciálás mozgással, képpel magánhangzók differenciálása: magánhangzóval kezdődő szavak utánmondása; 3 hanggal utánmondás (ooooo); mássalhangzóval kezdődő 4. magánhangzók kiemelése szavakkal 5. mássalhangzók differenciálása mozgással, képpel, mássalhangzóval kezdődő 6. magánhangzóval kezdődő szótagok utánmondása 7. mássalhangzóval kezdődő szótagok utánmondása 8. 3 hanggal utánmondás (usu, asi) 9. magánhangzók kiemelése 2-3 szótagú szavakból 5, Auditív emlékezet fejlesztése - szavak utánmondása (3-4 szó) csomagolom a hátizsákom) - kakukktojás - 2-3 képtörténet sorba rendezése, képolvasás 6, Észlelésfejlesztés - Mi hiányzik? (5-6) - Mi változott meg? (5-6 tárgy) - Szóban jelzett tárgy tapintásos kiválasztása - Tedd, amit mondok! - Mondd és rajzolj! - Mit visz a kishajó? - Kiskanál, nagykanál - Nagymamának van egy háza (játék) - Érintős játék (csukott szem, 2-3 testrész megérintése, visszamondás) - Haragszom rád! - Formák keresése (gömbölyű, szögletes) - Hová rejtettük? 7, Beszédfejlesztés, kommunikáció - Üzenetközvetítés - Képolvasás, élménybeszámoló (beszédfegyelem, egyszerű összefüggések felismerése) - Mesebefejezés - Személyi adatok (szülei neve, foglalkozása, lakcím) 7, Illem: o Viselkedések, szokások, óvónő mesél, gyermek elemez o Higiéniás szokások 104

o Étkezési szokások (naposi munka) o Közlekedés

5-6 éves korcsoport 1, Légzőgyakorlatok állva - szavakkal - rövid mondókákkal, vers - megszakított hangadás (pl. pö pö pö …) 2, Fújógyakorlatok - pingponglabda célba fújása - célirányos fújások 3, Artikulációs gyakorlatok - ajak és nyelvtorna - hangutánzás hangok, szavak, szópárok ejtésével és utánmondással - hangerőváltások (közepes, halk, suttogó, néma, hangos), visszhangjáték, mondat, mondóka, nyelvtörő kitalált szöveg - gyorsasági gyakorlatok (Vigyázz! A hangerő ne változzon) - időtartam gyakorlatok (rövid-hosszú magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése) szópárok utánmondásával (pl. foka-fóka) 4, Hallásfejlesztés - zörejek, tárgyak hangjának felismerése, beazonosítása képi szinten és sorrendiség alapján (több tárgy) - hangok képi beazonosítása (ajak-állás) - hangok differenciálása (képi ráhelyezéssel) - hangok kiemelése szavakból (hosszabb szavak) - hangok helyének felismerése - szógyűjtés adott hanggal - értelmetlen szavak és ellentétpárokkal utánmondás (pl. su, uszu…) - ciklizálás (adott hanggal éneklés) - hibás szavak felismerése - szólánc alkotás képek sorba rakásával - szavak bontása (képpel és kép nélkül) pedagógus által - szótagolás karikába lépéssel (robotos játék) - hosszú-rövid hang felismerés - hanganalízis 5, Auditív emlékezet fejlesztés - 5-8 szó utánmondása (pl.: csomagolom a hátizsákom c. játékban) - Bohóc kártya (megkülönböztető jelzések felsorolása alapján kiválasztja a megfelelő bohócot) - Mondatbővítés kérdések egítségével - Asszociációs játék (egy adott szóról mi jut az eszébe) - Felelj gyorsan! (Mi kék? Mi készül fából, üvegből…?) - Kakukktojás rontással - Szövegkörnyezetben adott szóra figyelés - Mesebefejezés 6, Auditív ritmusfejlesztés - ritmusvisszahang (futótűz) - tá ti ti … csukott szemmel is

105

7, Észlelés - Amerikából jöttem - Barkochba - Igaz-hamis állítások - Ellentétpárok keresése - Ábrák, irányok sorrendje - Mi hiányzik? (8-12 tárgy) - Hiányos kép kiegészítése 8, Beszédfejlesztés, kommunikáció - Véleménynyilvánítás - Képolvasás, élménybeszámoló (összefüggések felismerése, fogalomalkotás) - Mesebefejezés (helyszín, időrendiség) - Személyi adatok (név, lakcím, foglalkozás, szül. hely, idő) 9, Illem: o Viselkedések, szokások – óvónő mesél, gyermek elemez, helyes-helytelen állítások o Higiéniás szokások (képelemzés, helyzetelemzés) o Étkezési szokások – naposi munka o Közlekedés A légző, fújó, artikulációs gyakorlatok naponta történnek a csoportban. (mindennapi tesibe beépítve) Belső hallásfejlesztés: heti rendszerességgel egy-egy területet kiemelve – 3-4 éves korcsoportban naponta – 4-5 éves korcsoportban naponta – a játékokra havonta visszatérni – 5-6 éves korcsoportban A többi játék holtidők kitöltésére is alkalmas lehet.

IV. számú melléklet

Egészségfejlesztő program AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az ember legfőbb – mással nem pótolható – értéke és az egészsége. A gyermekek alapvető egészségvédő szokásai, társas kapcsolatainak jellemzői 4-7 éves korban alakulnak ki. 106

Éppen ezért az óvodai nevelés egyik feladata az egészséges életmód kialakítása (kiegyensúlyozott táplálkozás, örömszerző mozgás, személyes higiénia…), valamint a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS FELTÉTELEI 1. Tárgyi feltételek: 

Mentőláda, elsősegélydoboz folyamatos feltöltése, ellenőrzése: -

steril gyorskötöző pólya 100*5000 10 db csoportonként

-

steril gyorskötöző pólya 80*5000 4 db csoportonként

-

steril mull-lap 60*60 1 csomag

-

steril mull 500*800 4 db

-

ragtapasz 20-as 2 doboz

-

olló 1 db

-

háromszögletű kendő 1000*100*140 1 db

-

biztostű 6 db

-

fóliakesztyű 1 pár

-

gyorstapasz 60*100 2 doboz

-

Betadine (vagy Aloe Vera First) 1 doboz

-

steril vatta 1 csomag



A csoportszobákban megfelelő méretű bútorzat biztosítása



Az óvodai bútorok tisztántartása, játékok rendszeres fertőtlenítése, udvari játékok szükség szerinti festése



Az óvodai bútorok, játékok praktikus és esztétikus elhelyezése a csoportszoba adottságait kihasználva



Megfelelő megvilágítás, rendszeres szellőztetés biztosítása



Az udvar maximális kihasználtságának biztosítása: -

Napos és árnyékos helyek kialakítása

-

Homokozó

-

Ülőalkalmatosságok felállítása



Az óvodai kiszolgáló helyiségek (WC, mosdó) folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, tisztálkodási felszerelések biztosítása



A konyha megfelelő használata, szükséges eszközök biztosítása, az itt főzött ételek higiénikus tárolása, kiosztása, az étkeztetés során használt eszközök tisztítása, fertőtlenítése

2. Személyi feltételek: 

Óvodai dolgozók évenkénti és szükséges szűrővizsgálata



Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel



Rendszeres szűrővizsgálatok (hallás-, látásvizsgálat, magasságmérés, …) 107



Fejtetű elleni védekezés

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL IGÉNYÉNEK KIALAKÍTÁSA 1. Testápolás: 

Kéz- és arcmosás: - Folyékony szappan használata - Körömkefe használata - Saját törölközők használata, a kezek szárazra törlése





WC használat: -

használat után a WC-k leöblítése

-

WC-papír helyes használata

-

WC használat után kézmosás

Fogápolás: - Életkornak megfelelő méretű fogkefe és gyermekfogkrém használata - Fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel - Fogváltás



Fésülködés, orrtörlés:

2. Öltözködés: -

Időjárási viszonyoknak megfelelő öltözet

-

Kényelmes öltözet, mely nem korlátozza a gyermek szabad mozgását

-

A gyermekek önállóan öltözködjenek, ruháikat tartsák rendben

-

Réteges öltözködésre törekvés

3. Táplálkozás: -

Önálló étkezésre nevelés

-

Az étkezéshez szükséges nyugodt légkör megteremtése, az étkezés örömének megismerése

-

Folyadékpótlásának biztosítása a nap bármely szakaszában

-

Naponta történő gyümölcs- és zöldségfogyasztás

4. Levegőzés, pihenés-alvás: -

Legalább napi 1-1,5 órát a szabadban kell tölteni

-

Pihenéshez nyugodt légkör kialakítása

-

Pihenés előtt a csoportszoba szellőztetése

-

A pihenés során a gyermek a saját ágyneműjét használja

A GYERMEK TESTI FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1. A gyermekek mozgásigényének kielégítése 108

-

Hetente 1 alkalommal nagytorna feltételeinek megteremtése

-

A hét többi napján mindennapos torna

-

Mozgás a szabadban

2. Láb- és tartásjavító torna, mozgásterápia

A SZÜLŐK FELVILÁGOSÍTÁSA 





Szülői értekezleten a szülők felvilágosítása -

helyes öltözködésről

-

helyes cipőviseletről

-

helyes testtartásról

-

a mindennapi mozgás fontosságáról

-

a személyi tisztaság fontosságáról

-

a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás előnyeiről és hasznosságáról

A betegségek és a balesetek megelőzéséről -

a gyermekek tájékoztatása a külső világ tevékeny megismerésének keretében, séták, kirándulások során

-

a szülők tájékoztatása a vitaminok fontosságáról

-

a téli hónapokban gyakori gyógytea fogyasztás

-

citromolajjal történő párologtatás

-

gyakori zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Gyermekorvos előadásainak megszervezése, látogatottságának biztosítása

KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelemre nevelés tapasztalások, kísérletek/.

beépül

a

mindennapi

életünkbe

/megfigyelések,

109

V. számú melléklet Óvoda neve:

Óvodai fejlődési napló

A naplót megnyitottam. …………………………….., ………év………hó………nap …………………………….. pedagógus A napló megnyitásának tényét igazolom: P:H:

…………………………….. intézményvezető

A naplót lezártam. ……………………………….., ……….év………hó………nap ……………………………… pedagógus A napló lezárásának tényét igazolom: P.H.

……………………………… intézményvezető

110

1. Felvételi adatok, információk Gyermek neve: Lakcíme: Születési ideje, helye: A gondviselő

Neve: Címe: Telefonszáma:

Családra vonatkozó információk A család adatai Megnevezés

Apa (gondviselő)

Anya

A családban élő további családtagok Neve

Születési éve

Intézményi ellátása

111

3.Testi fejlődés Dátum

Testsúly

Magasság

Szemészeti Fogászati szűrés szűrés dátuma dátuma

Általános orvosi vizsgálat dátuma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

112

4.Szakvélemények, észrevételek Dátum

Szakszolgálat Szakvélemény neve száma

A szakvélemény megállapítása

113

5. CSALÁDLÁTOGATÁS: a gyerek óvodában töltendő első napja előtt javasolt Megfigyelési szempontok

A megfigyelés eredménye

Milyen a lakás környéke (városi, falusi, rendezett,

roma-/szegénytelepi; rendezetlen)

Van-e a lakásban fürdőszoba, folyóvíz, wc? Van-e a lakásban télen megfelelő fűtés? Kivel él a gyerek egy lakásban [anya, apa, testvérek

(életkorukkal),

nagyszülők,

nevelőszülő, mások)]? Érte-e valamilyen baleset, sérülés? Volt-e bölcsődés? Kivel alszik a gyerek egy helyiségben? Napközbeni alvás ideje? Étkezési szokásai? Van-e külön fekhelye? Van-e saját játékszekrénye, polca, fiókja? Vannak-e képeskönyvei? Milyen

az

anya,

apa,

gondviselő1

legmagasabb iskolai végzettsége? Vannak-e a lakásban könyvek? Szokott-e gyerek kérdéseket feltenni a 1

A kérdés az esetleges gondviselőre is vonatkozik, akkor is, ha ezt külön nem tüntetjük fel.

114

szülőknek/gondviselőnek (nagyon gyakran, gyakran, ritkán)? Mi érdekli a gyereket? Meséljenek a gyerek érdeklődésének megnyilvánulásairól! Milyen gyakran mesélnek a szülők a gyereknek (naponta, ritkán, sose)? Szokták-e jutalmazni a gyermeket? Ha igen hogyan? Szoktak-e a szülők együtt játszani a gyerekkel nem szoktak? (gyakran, ritkán, nem szoktak) Szokott-e a család együtt sétálni, kirándulni a gyerekkel? (gyakran, ritkán, nem szoktak) Milyen a testvérek közötti viszony? Milyen a család napirendje? Mit vár el szülő a gyerekétől? Volt-e már a gyerek távol a családjától? Mit várnak a szülők az óvodától? Egyéb feljegyzések:

115

ANAMNÉZIS

Szobatisztasága megbízható-e?(teljesen szobatiszta,alváskor sűrűn bepisil,éjszakára pelenkázni kell)……………………………………………………………………………… Mikor alakult ki szobatisztasága?............................................................................................ Szeret-e mozogni?................................................................................................................... Mikor indult el?....................................................................................................................... Lépcsőn biztonsággal közlekedik-e?....................................................................................... Mikor kezdett el beszélni?....................................................................................................... Jelenleg hogy beszél?/szavakban,mondatokban/……………………………………………. Szereti-e a mesét?.................................................................................................................... Mi a kedvenc meséje?.............................................................................................................. Önállóan használja-e a WC-t?

igen-nem-segítséggel /aláhúzással jelölje/

Hajlamos-e a gyermek a hirtelen felszökő magas lázra?

Igen-nem /aláhúzással jelölje/

Láz esetén adható-e lázcsillapító gyógyszer?(Rubobhen)…………………………………….. Egészségéről általában:

-keveset beteg-gyakran beteg-rendszeres kórházi kezelést igényel /aláhúzással jejölje/

Allergiás-e valamire?................................................................ Szed-e állandóan valamilyen gyógyszert?

Igen-nem

/aláhúzással jelölje/

Ha igen milyen gyógyszert?................................................................................................. Milyen evőeszközöket használ biztonsággal? Kanál-kés-villa-merőkanál /aláhúzással jelölje/ Étvágya: jó-közepes-rossz

Válogat?

Igen-nem

/aláhúzással jelölje/

Kedvenc ételei?..................................................................................................................... Mit nem szeret?................................................................................................................... Önállóan étkezik?

Igen-nem-segítséggel /aláhúzással jelölje/

Fáradékony-e általában?....................................................................................................... Alvása: jó-nyugodt-rossz-nyugtalan /aláhúzással jelölje/ Este mikor szokott lefeküdni?.............................................................................................. 116

Szokott-e délután aludni?......................................................................................... Mivel szokott elaludni?/cumi,baba,stb./…………………………………………………… Hogyan játszik gyermeke legszívesebben? egyedül-gyerekekkel-felnőttekkel hangosan-szaladgálva-csendben-elmélyülten /kérjük a gyermekre jellemzőket aláhúzni/ Hogyan reagál, ha valaki elveszi a játékát? sír-kiabál-panaszkodik-üt-harap-visszaveszinem érdekli /aláhúzással jelölje/ Mivel játszik gyermeke legszívesebben?.................................................................................. Gyermeke jobbkezes vagy balkezes?........................................................................................ Vannak-e tartós szokásai? ujjszopás-cumizás-körömrágás-egyéb………………………….. Véleménye szerint gyermeke –jó kedélyű-nyugodt-.kiegyensúlyozott-élénk-zárkózott-közlékeny-okos-türelmes-érzékeny-lassú-gyors-sértődős-makacs-huncut-ingerlékeny-szótfogadó-engedetlen-eleven -kötelességtudó-kapkodó-egyéb:…………………………… /kérjük,hogy minden jellemzőt húzzon alá/ Hogyan fejezi ki haragját?.................................................................................................... Hogyan nyugtatható meg legjobban? –ölben-simogatással-jó szóval-erélyesen-nem véve róla tudomást-stb………………………………………… /aláhúzással jelölje/ Gyermekének vannak-e félelmei? Ha van, mi az?................................................................. Félelem esetén hogyan nyugtatható meg?.............................................................................. Társaságban feloldódik-e vagy visszahúzódó?...................................................................... Szívesen barátkozik gyermekekkel? Felnőttekkel?

Igen

nem

Igen

nem

Ki viheti el az óvodából gyermeküket?.................................................................................. Egyéb észrevétel, javaslat, amit gyermekével kapcsolatban közölni szeretne:………………. ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Mindezen adatok titkosan kezelendők, csak az adott csoport óvodapedagógusai jogosultak kezelni.

117

1.2. Beilleszkedés tapasztalatai Megfigyelési szempontok

A megfigyelés eredménye

Kivel érkezett a gyerek az óvodába, melyik

hozzátartozó

segítette

a

gyermeket a beilleszkedésben? Hagytunk-e számára elég időt, hogy megszokja az új környezetet? Sikerült-e

és

milyen

módon

a

szokásrend alapelemeinek és a társaknak a megismerése, a bizalom kiépítése? Ennek milyen jeleit tapasztaltam? Milyen a gyermek temperamentuma?

Mennyi ideig igényelte, hogy szülei az óvodában legyenek vele? Viselkedése együttműködő, félszeg vagy támadó? Nagyon kis időre el tudja-e kívánságait halasztani? Tudomásul veszi-e, hogy rajta

kívül

mások

is

vannak

a

csoportban? Érthető-e a beszéde?

Életkorának megfelelően játszik-e?

Ismeri-e a leggyakoribb játékszereket?

118

Mennyi ideig tartott a befogadás?

Egyedül vagy párban, társakkal vagy csak a felnőttel szeret játszani? Étkezési, tisztálkodási szokásai? (Egyedül vagy segítséggel végzi)

Az óvodapedagógus egyéni szempontjai: (Saját tapasztalatai alapján lehetősége van kiegészíteni a megfigyelés szempontjait!) Megfigyelési szempontok

A megfigyelés eredménye

119

A FEJLŐDÉS MENETÉNEK RÖGZÍTÉSE Kitöltési útmutató A gyermek fejlődési mutatói című dokumentumot minden korcsoportban félévente töltjük ki. A megfigyeléseket leghatékonyabban úgy tudjuk elvégezni, amikor a két óvodapedagógus egyszerre van jelen a csoportban, és egyikük végzi a megfigyelést, közben feljegyzéseket készít, míg a másik pedagógus irányítja a gyermekcsoportot. A táblázatban a meghatározásokat úgy állítottuk össze, hogy a fejlődési folyamatot kövesse. Az adminisztrációs terheket csökkentve a pedagógusnak csak a megfelelő sorban az adott életkor oszlopában kell az általa kiválasztott jelölést alkalmazni (pl. ikszeléssel vagy  jelzéssel). A táblázat utolsó két oszlopa lehetőséget nyújt arra is a pedagógusnak, hogy a kiemelkedő képességeket, valamint az intenzív fejlesztésre szoruló területeket külön is megjelölje. Az óvodapedagógus mellett a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és az óvodapszichológus is be tudja jegyezni észrevételeit, megállapításait. A kitöltés idejét érdemes a szülői beszélgetéseket megelőző időszakra időzíteni, mivel a dokumentum a gyermek fejlődésének bemutatására is szolgál. A pedagógus a szülőt úgy tájékoztatja a fejlődés menetéről, hogy közösen tekintik át a fejlődési mutatókat, miközben a szülő is elmondja, ő mit tapasztal gyermekénél. A dokumentumban napi történéseket is feljegyezhetünk. Erre akkor van szükség, ha a gyermek óvodai nevelése során olyan esemény történik, amelyet a pedagógus fontosnak vél rögzíteni. A dokumentum kiváló segítség az óvodapedagógus számára a gyermek jellemzése során is, amennyiben óvodai jellemzést kell kiadni a gyermekről pl. a szakértői bizottság felé, továbbá az óvodai szakvélemény kiállításakor a gyermek fejlettségének megállapításához.

120 / 178

A GYERMEK FEJLŐDÉSI MUTATÓI A gyermek neve: A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

kg

kg

kg

kg

kg

kg

kg

kg

cm

cm

cm

cm

cm

cm

cm

cm

ség, egészségi állapot

ág

eg

dés

sa zett,

sa zetlen

erevek,

zák

ors

agos

sú

ása pontos,

ása görcsös

obbkezes

alkezes

áltogatja

121 / 178

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

gekben tt

gekben n

gekben

gekben

ciális fejlődés

ozott

es

ulértékeli

értékeli

e reális

udó

deklődő

k az

122 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

ja

ó

elfogadni a

ályokat

elviselni a

nyílt,

ka z

barátkozó, dő ellenséges,

dés

rövid távú

sa cselekvő-

sa -képszerű

ti seket

ontán

123 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

erelhető

erteágazóak,

lagosak

egényesek

sa kialakult

sa motivációra

tani a

at mindig

esíti

teljesíteni

örnyezetében ában) jól

ásban zorul

ors

at precízen

ésben

124 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

a lát jól

e pontos

esélés

zereti, gighallgatja

mesét

ás közben ad

dramatizál, yzetet

lal szerepet a sban, de zorul a s hiányossága

en szerepel

zív sem vállalja

kat gyorsan

étlés z oz

nulja meg

gyorsan

étlés után

125 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

nulja meg

ségek:

isztán énekel

sztésre

e megfelelő szorul

sz részt a enységekben

en énekel,

ermektáncot

en vesz részt

ességek:

zeszközöket

sználja a ket

rajzolni

rajzolni

s fejlődése:

n firkálás

n firkál

s firka

a jelenik meg

126 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

a fejes-lábas

ábrázolása

át részletesen

profilból berképzet

sa

pontú

ny kifejezése

alagkép

elbeszélő

fel a színeket

t képes megnevezni

színeket

atokat is nevezni

sználja az

en használja

ollót

llófogása

én pontosan

a nyírásban

sználja a

127 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

a n

gasztani

t

festeni

urmázik

gyurmázni

nikákkal olni

zárnyal a ékenységek

ötött, neki

jékozottsága

megnevezi a

nevezi meg a

a napok a

meri és a t

ismeri fel és a t

a t

makat ismer cs, zöldség,

makat képes

128 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

a makat

kat képes

nevezi meg

megnevezni

ött képes okat

fedezi fel a okat

hasonlóságot

azokat alkotni zempontok

képes

a ásra

relációkat nevezni,

képes

kialakult, biztonsággal nevezni

zorul

a testrészek

készség:

129 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

ámlálni

ál

ál

bb számlál

eladatokban zámol

zorul

épességei

nevezni a máját

zorul a sben

és helyesen a névutókat

zorul

jlődése

kidolgozatlan

mondatok

vas mondatok

oz

s

él

gazdag

130 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

A fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus megjegyzései

Korcsoport

erület evezése I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

közlékeny,

zél

zmus émaság)

elme kialakult

dfegyelme

ritmusa ró

legű tevékenységekhez való viszonya

gez munkát

en végzi

észt venni a gű gben

ése pontos

ése felületes

ésben kitartó

ésben hamar ja

ásban önálló

zorul

131 / 178

II. félév

Kiemelkedő képességű

Fe

NAPI BEJEGYZÉSEK FEJLESZTÉSI TERV

oport

 A fejlesztendő



terület megnevezése

 Módszerek,

Intézkedések



eszközök



Eredmények

Konzultáci a gyógypeda pszichológ

A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS, GYÓGYPEDAGÓGUS MEGÁLLAPÍTÁSAI A LOGOPÉDUS MEGÁLLAPÍTÁSAI AZ ÓVODAPSZICHOLÓGUS MEGÁLLAPÍTÁSAI A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSAI SZÜLŐI BESZÉLGETÉSEK (FOGADÓÓRÁK)

Korcsoport



Időpont



A beszélgetés témája

132 / 178



A szülő aláírása



A pedagógus aláírása

133 / 178

VI. számú melléklet

_____________________________ Az óvoda bélyegzője -----------------------------------------------------------------------------------Az óvoda neve, címe -----------------------------------------------------OM azonosítója _______________ csoport

CSOPORTNAPLÓJA ______/______ évre ------------------------------------------------------------------------------------------------A pedagógiai program neve

A csoportban dolgozó óvodapedagógusok: ______________________________ ________________ váltásban ______________________________ Dajka: ______________________________ A csoportnaplót megnyitotta:

A csoportnaplót zárta:

____ év __________ hó ___ nap

____ év __________ hó ___ nap

P.H.

P.H.

____________________

____________________

óvodavezető

óvodavezető 134 / 178

A GYERMEKEK NÉVSORA ÉS JELE Sorszám

A gyermekek neve

Jele

Sorszám

1.

16.

2.

17.

3.

18.

4.

19.

5.

20.

6.

21.

7.

22.

8.

23.

9.

24.

10.

25.

11.

26.

12.

27.

13.

28.

14.

29.

15.

30.

135 / 178

A gyermekek neve

Jele

Az óvoda nyitva tartása: __________________________

STATISZTIKA A GYERMEKCSOPORT ÖSSZETÉTELÉRŐL

A gyermek életkora A gyermekek száma

…………………. év augusztus 31.-ig 3 év alatti

3-4 éves

4-5 éves

Fiú: Lány: Összesen: Bölcsődei nevelésben részesült: Sajátos nevelési igényű: Hátrányos helyzetű: Halmozottan hátrányos helyzetű: Veszélyeztetett helyzetű: Megjegyzés:

136 / 178

5-6 éves

Összesen: 6-7 éves

A ……………….nevelési évben tankötelessé váló gyermekek neve: 1. ........................................................................................................................... 2. ........................................................................................................................... 3. ........................................................................................................................... 4. ........................................................................................................................... 5. ........................................................................................................................... 6. ........................................................................................................................... 7. ........................................................................................................................... 8. ........................................................................................................................... 9. ........................................................................................................................... 10. ......................................................................................................................... 11. .......................................................................................................................... 12. ......................................................................................................................... 13. ......................................................................................................................... 14. ......................................................................................................................... 15. ......................................................................................................................... 16. ......................................................................................................................... 17. ......................................................................................................................... 18. ......................................................................................................................... 19. ......................................................................................................................... 20. ......................................................................................................................... 21. ......................................................................................................................... 22. ......................................................................................................................... 23. ......................................................................................................................... 24. ......................................................................................................................... 25. .........................................................................................................................

137 / 178

A GYERMEKEK SZÜLETÉSNAPJA Szeptember

Október

November

December

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

138 / 178

HETIREND (a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirend napi bontásban)

Hétfő Délelőtti játékba integrált tanulás

Kedd

Szerda

●Mese vers dramatikus játék ●Ének-zene énekes játék ●Ének zenei képességfejles ztés ●Egyéni fejlesztés ●Külső világ tevékeny megismerés ●Mozgás

●Mese vers dramatikus játék ●Ének-zene énekes játék ●Rajzmintázás kézimunka ●Egyéni fejlesztés

● Énekes

● Környezet

●Mese vers dramatikus játék ●Ének-zene énekes játék ●Külső világ tevékeny megismerése ●Mozgás

Csütörtök ●Mese vers dramatikus játék ●Ének-zene énekes játék ●Mozgás ●Egyéni fejlesztés

Péntek ●Mese vers dramatikus játék ●Ének-zene énekes játék ●Mozgás ●Külső világ tevékeny megismerése

● Énekes megszerettetés játékok e

● Környezet

játékok

Délutáni

●Egyéni fejlesztések

●Egyéni fejlesztések

●Egyéni fejlesztések

●Egyéni fejlesztések

●Egyéni fejlesztések

Játékba

●Szabad játék

●Szabad játék

●Szabad játék

●Szabad játék

●Szabad játék

Udvari Játékba

● Környezet megszerettetés megszerettetés e e

Integrált Tanulás

Integrált Tanulás

139 / 178

NAPIREND

Időtartam 6.30- 7.30 7.30- 10.00

10.00-10.30

10.30-11.00 11.00-11.45 11.45-13.00

13.00-15.00 15.00-15.30 15.30-16.30 16.00 -17.00

Tevékenység Gyülekezés összevont csoportban Gyülekező, az érkező gyermekek fogadása, szabad játék, tízóraizás. Egyéni illetve kiscsoportos fejlesztések kötetlen foglalkozások. Játékelrakás Névsorolvasás, a naposok kiválasztása, a délelőtti tevékenység értékelése, a további napirend megbeszélése. Mindennapos testnevelés Kötött tevékenység (nagyon fontos a türelmes fegyelmezett magatartás kialakítása érdekében) Játék a szabadban és/vagy séta Közben a naposi teendők ellátása. Testápolás, készülődés az ebédhez. Ebéd. Majd a gondozási feladatok ellátása (wc, mosakodás,fogápolás, pizsamára öltözés) Mesehallgatás Pihenés, alvás Folyamatos ébredés Uzsonnázás Játék, szabadon választott tevékenység Egyéni fejlesztések Összevont csoportban szabadon választott tevékenység

Megjegyzés:

140 / 178

A SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI

Kötelező

Közvetve kötelező

Kötetlen

● Mozgás, mozgásos játék ● Ének-zenei képességfejlesztés ● Egyéni fejlesztések

● Mese-vers dramatikus játék ● Külső világ tevékeny megismerése

● Rajz mintázás kézimunka ● Énekes játékok

A SZERVEZETT TANULÁS MUNKAFORMÁI

Frontális

● Mozgás, mozgásos játékok ● Mese-vers dramatikus játék ● Ének-zenei képességfejlesztés

Mikrocsoportos

● Ének-zene énekes játékok ● Rajz mintázás kézimunka ● Külső világ tevékeny megismerése ● Mese-vers

Egyéni

● Külső világ tevékeny megismerése ● Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

141 / 178

NEVELÉSI TERV I. félév .

142 / 178

Nevelési terv II. félév

143 / 178

Nevelési terv elemzése, értékelése I. félév

144 / 178

Nevelési terv elemzése, értékelése II. félév

145 / 178

AZ ÓVODAI ÉLET (ŐSZI) TEVÉKENYSÉGI TERVE Időkeret: szeptember 1-től november 30-ig Tervezett programok, foglalkozási témák Az ősz jeles napjai és rendezvényei  A mi óvodánk (szeptember)  Ismerkedés az állatokkal (október)  Itt az ősz (november)

Szervezési feladatok:

146 / 178

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig Tevékenység

Hétfő

Kedd

Szerda

Játék

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyerektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

147 / 178

Csütörtök

Péntek

Nevelési feladatok

AZ ÓVODAI ÉLET (TÉLI) TEVÉKENYSÉGI TERVE Időkeret: december 1-től március 1-ig A tél jeles napjai és rendezvényei  Jön a mikulás!  Karácsonyi készülődés  Itt a tél!  Farsangi mulatság

Szervezési feladatok:

148 / 178

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig terjedő (őszi) időszakban végzett tevékenység értékelése

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig terjedő (téli) időszakban végzett tevékenység értékelése

149 / 178

AZ ÓVODAI ÉLET (TAVASZI) TEVÉKENYSÉGI TERVE Időkeret: március 1-től május 31-ig  A természet ébredése  Húsvéti készülődés  Édesanyám, köszöntelek!

Szervezési feladatok:

150 / 178

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig Tevékenység

Hétfő

Kedd

Szerda

Játék

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyerektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

151 / 178

Csütörtök

Péntek

Nevelési feladatok

AZ ÓVODAI ÉLET (NYÁRI) TEVÉKENYSÉGI TERVE Időkeret: június 1-től augusztus 31-ig A nyár jeles napjai és rendezvényei  Billegünk, ballagunk…  Itt a nyár!

Szervezési feladatok:

152 / 178

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig Tevékenység

Hétfő

Kedd

Szerda

Játék

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyerektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

153 / 178

Csütörtök

Péntek

Nevelési feladatok

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig terjedő (tavaszi) időszakban végzett tevékenység értékelése

…… év ……………. hó ........ naptól - ….. év ……………. hó ……. napig terjedő (nyári) időszakban végzett tevékenység értékelése

154 / 178

ESEMÉNYTERV, SZERVEZÉSI MUNKÁK __________________ hónap Ssz. Feladat

Határidő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

155 / 178

Felelős

Aláírás

ÉVES ÉRTÉKELÉS A …../….. nevelési év elemzése, értékelése

156 / 178

A GYERMEKEK NÖVEKEDÉSE Testsúly (kg)

Magasság (cm)

A gyermekek neve Ősz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 157 / 178

Tavasz

Ősz

Tavasz

A GYERMEKEK SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATA I. félév

158 / 178

A GYERMEKEK SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATA II. félév

159 / 178

A GYERMEKEK SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYE I. félév A felmérés időpontja: ___________________

II. félév A felmérés időpontja: ___________________

160 / 178

ÓVÓNŐ- SZÜLŐ KAPCSOLATTARTÁSA Gyermek neve

Kapcsolattartó Kapcsolattartás Kapcsolattartás Kapcsolattartás neve témája formája időpontja

1.

2.

3.

4.

5.

6.

161 / 178

ÓVÓNŐ- SZÜLŐ KAPCSOLATTARTÁSA Gyermek neve

Kapcsolattartó Kapcsolattartás Kapcsolattartás Kapcsolattartás neve témája formája időpontja

7.

8.

9.

10.

11.

12.

162 / 178

ÓVÓNŐ- SZÜLŐ KAPCSOLATTARTÁSA Gyermek neve

Kapcsolattartó Kapcsolattartás Kapcsolattartás Kapcsolattartás neve témája formája időpontja

13.

14.

15.

16.

17.

18.

163 / 178

ÓVÓNŐ- SZÜLŐ KAPCSOLATTARTÁSA Gyermek neve

Kapcsolattartó Kapcsolattartás Kapcsolattartás Kapcsolattartás neve témája formája időpontja

19.

20.

21.

22.

23.

24.

164 / 178

A HIVATALOS LÁTOGATÁSOK, ELLENŐRZÉSEK A látogatás időpontja: A látogató neve, beosztása: A látogatás célja, értékelése:

A látogatás időpontja: A látogató neve, beosztása: A látogatás célja, értékelése:

A látogatás időpontja: A látogató neve, beosztása: A látogatás célja, értékelése:

165 / 178

Feljegyzések a csoport életéről …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

166 / 178

Feljegyzések a csoport életéről …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

167 / 178

Feljegyzések a csoport életéről …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

168 / 178

VII. számú melléklet

Cigány Nemzetiségi Hagyományőrző Differenciált Foglalkozási Program Óvodások részére Készítették: Átányi Óvoda óvodapedagógusai

169 / 178

OKTÓBER 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Irodalom: Ének-zene: Környezet:

Téma:

Fejlesztési terület:

Ismert mesék felidézése Rostás Farkas Gy: Sünike c. vers ismertetése Egyenletes lüktetés érzékeltetése, bemutatkozás a saját nevük eltapsolása (kanalazás) Állatok világnapja (okt.4.) Az állatokról való gondoskodás fontossága és formái

Figyelem, emlékezet fejlesztése. Mozgás, ritmusérzék fejlesztése. Gondolkodás fejlesztése, okokozati összefüggések feltárásával.

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Csudatarisznya

Szókincsbővítés, anyanyelvi fejlesztés.

Ének-zene:

Zenehallgatás: Rajkó zenekar

Figyelem, koncentráció, emlékezet fejlesztése.

Ábrázolás:

Tarisznyakészítés

Vizuális észlelés fejlesztése.

Irodalom:

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Környezet megismerése: Ének-zene: Ábrázolás:

Téma:

Fejlesztési terület:

Hogyan éltek régen a cigányok a falunkban? (Idős cigányember elbeszélésének meghallgatása.) A gyermekek által ismert, otthon gyakran hallott cigánydalok közös éneklése.

Figyelem, beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztés. Emlékezet, hallási észlelés fejlesztése.

Így éltek nagyszüleink. (Zsírkréta Emberi alak ábrázolásával testséma rajz) fejlesztése. 4. HÉT

Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület: Beszédmegértés fejlesztése, szókincsbővítés.

Irodalom:

A kastély vendégei. (részlet)

Ének-zene:

Ismerkedés a hangszerekkel az átányi cigánymuzsikusok által.. A Hallási észlelés, figyelem hegedű, cimbalom és a nagybőgő fejlesztés. hangjának megismerése muzsikus banda hangszerein keresztül.

170 / 178

Ábrázolás:

Természetes anyagokból hangszerkészítés. Fűzfa síp, kóré hegedű, kézi kerepelő barkácsolása.

Fantázia, kreativitás, vizuális emlékezet, tapintásos érzékelés fejlesztése.

NOVEMBER 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Szögkirály története

Szándékos figyelem, idői tájékozottság fejlesztése a mesén keresztül

Ének-zene:

Tüzet viszek. (Dalos játék tanulás)

Térpercepció fejlesztés. A kör motor

Ábrázolás:

Szögkirály történetének illusztrációja egyéni képességeknek megfelelően

Emlékezet, figyelem, finommotorika fejlesztése

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

A királyfi, aki az egész világon létezett

Mese cselekvésének követésével szerialitás fejlesztése

Ének-zene:

Kis, kis kígyó ……, kígyó mozgásának utánzása, járás hullámvonalban.

Formaészlelés fejlesztése a különböző térformák alakításával.

Ábrázolás:

Kígyó készítése textilből. (harisnya, zokni..)

Szem-kéz koordináció, tapintásos észlelés fejlesztése.

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Borsszem Jankó c. mese meghallgatása

Mese cselekvésének követésével szerialitás fejlesztése

Ének-zene:

Dallam-improvizáció. (visszhang)

Szándékos figyelem, RTM fejlesztése

Ábrázolás:

Borsszem Jankó mese illusztrálása egyéni képességekhez mérten

Emlékezet, figyelem, finommotorika 4. HÉT

Foglalkozási tevékenységek: Irodalom:

Téma:

Fejlesztési terület:

Betyár volt-e Cigány Jóska c. mese ismertetése

171

Auditív memória fejlesztése.

Ének-zene:

Cigány nyelvű dalok hallgatása.

Hallási észlelési fejlesztés. Zeneszeretetre nevelés.

Ábrázolás:

Rajzlapból kivágott almaforma festése

Finommotoros mozgás mozgásfejlesztése

DECEMBER 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Télapó haragja c. mese

Figyelem, verbális memória fejlesztése.

Ének-zene:

Télapó várása c. dal

Artikuláció fejlesztése. Érthető szövegértés és éneklés.

Ábrázolás:

Festés pirossal- előre kivágott formákra

Finommotorika, szín-ismeret fejlesztése.

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Ének-zene:

Altató dalok tanulása.

Dinamikai érzék fejlesztése. (halk-hangos)

Ábrázolás:

Karácsonyi díszek készítése különböző technikákkal

Szem-kéz koordináció fejlesztése

Szókincsbővítés, anyanyelvi nevelés.

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Várkonyi Katalin: Úgy vártalak

Emlékezet, figyelem fejlesztés.

Ének-zene:

Fenyő ünnep megtartása 3 csoporttal közösen

Hallásfejlesztés, érzelmi nevelés.

Ábrázolás:

Karácsonyi ajándék készítés

172

Kreativitás, alkotási vágy elősegítése, érzelmi nevelésajándékozás öröme

4. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom: Ének-zene: Ábrázolás:

JANUÁR 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom: Ének-zene: Ábrázolás: 2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Madáretetés

Idői érzékelés, észlelés, szerialitás fejlesztés

Ének-zene:

Ritmushangszerek: kannázás

Szem-kéz koordináció, ritmusérzék fejlesztés.

Ábrázolás:

Formázás, alkotás hóból

Formaérzékelés, fejlesztése.

Környezet megismerése:

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Restás Farkas György: Befújta az Emlékezet, figyelem fejlesztés. utat a hó c. vers ismertetése

Ének-zene:

Ismert mondókákra dallam improvizáció.

173

Kreativitás fejlesztése, tiszta éneklésre törekvés.

Ábrázolás:

Folttechnika belelátás. (festékpaca)

Alaklátás, formaállandóság fejlesztése. Részekből különböző alakzatok kialakítása.

4. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Éjfél, Este és Hajnal

Emlékezet, figyelem fejlesztés.

Ének-zene:

Állatokról szóló dalok, mondókák.

Állathangok utánzásával helyes légzéstechnika, tiszta artikuláció fejlesztése.

Ábrázolás:

A versben szereplő állatok megmintázása gyurmából.

Haptikus észlelés, alakítás fejlesztése.

FEBRUÁR 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Környezet megismerése:

Téma:

Fejlesztési terület:

A cigányság népviselete.

Figyelem beszédmegértés fejlesztése.

Ének-zene:

Egyenletes lüktetés, ill. dalok Ritmusérzék, finommotorika, ritmusának érzékeltetése kanállal szem-kéz koordináció fejlesztése. és kupával. (ismétlés)

Ábrázolás:

Téli kép készítése ragasztással, tépéssel

Szem-kéz koordináció, kreativitás, kézügyesség

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Árpád király három ikerfia

Figyelem, beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése.

Ének-zene:

Mackó brummog c. dal tanítása

Tiszta artikuláció gyakorlása

Ábrázolás:

Medvék rajzolása, kivágása, ragasztása.

Emlékezet, képzelet, kézügyesség fejlesztése.

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Irodalom:

Téma:

Fejlesztési terület:

Hogy lett a szegény Lajosból király?

174

Szövegértés fejlesztése. Szókincsbővítés.

Ének-zene:

Medvetáncoltató dalok, mondókák tanulása.

Verbális és auditív memória fejlesztése.

Ábrázolás:

Medvefejdíszek készítése.

Adott forma képzésével formaalkotás gyakorlása.

4. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Farsangi mókás vers tanítása

Verbális memória fejlesztés, élményszerű játékkal önkifejezés gyakorlása.

Ének-zene:

Népi dalos játék tanítása

Ritmusérzék, hallás és szem-kéz koordináció fejlesztésa

Ábrázolás:

Farsangi maszkok, álarcok, szemüvegek készítése (medve,nyuszi,macska stb.)

Vizuális memória, szem-kéz koordináció, finommotorika fejlesztés.

MÁRCIUS 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Irodalom:

Nagy Olga: A Gömböcfiúerdélyi cigány mese meghallgatása Rostás Farkas Gy: Tavasz c. vers

Gondolkodás, verbalitás, idői tájékozódás fejlesztése.

Ének-zene:

Tavaszhívogató dalok tanulása.

Hallás és ritmusérzék fejlesztése.

Ábrázolás:

Napsütés, hóvirág festése.

Vizuális megfigyelőkészség, formaészlelés fejlesztése.

Fejlesztési terület:

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Irodalom:

Nagy Olga: Világ bölcse c. mese ismertetése

Fejlesztési terület: Ok-okozati összefüggések megláttatásával gondolkodás fejlesztése.

Környezet megismerése:

Cigány étel: Bodag készítése

Ok okozati összefüggések megfigyelése

Ábrázolás:

Házak rajzolgatása díszítése

Rész egész viszony, finommotorika.

175

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Nagy Olga: Taliga király Rostás Farkas Gy: Erdei játék

Szándékos figyelem RTM és verbális emlékezet fejlesztése.

Ének-zene:

Cigány himnusz magyarul

Szocializáció fejlesztése.

Ábrázolás:

Sík báb készítése. (fiú, lány)

Belelátás, kreativitás fejlesztése.

4. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Irodalom:

Galamb-leány c. mese ismertetése

Belső képi világfejlesztés. Sajátos nyelvi formák felismerése.

Ének-zene:

Daltanulás: Azt mondják hogy a cipő

Figyelem-, emlékezet-, hallásfejlesztés.

Ábrázolás:

A mese jelképes motívumainak ábrázolása különböző technikákkal egyéni képességek figyelembe vételével.

Emlékezet, vizuális kifejezőkészség, finommotoros mozgás fejlesztése.

Fejlesztési terület:

ÁPRILIS 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Irodalom:

A Rostás Farkas György: Húsvét c. versének ismertetése

Figyelem, verbális memória fejlesztése.

Húsvéti ünnepi szokások

Mondat alkotás

Tojások díszítése kézi festéssel

Fantázia, koordinált kézmozgás, szín ismeret fejlesztése

Környezet megismerése: Ábrázolás:

Fejlesztési terület:

2. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Irodalom: Környezet megismerése:

Téma:

Fejlesztési terület:

Zöld Marci, erős Zóga

Figyelem, verbális memória fejlesztése.

Húsvéti szokások.

Beszéd és gondolkodás fejlesztése.

176

Ábrázolás:

Különböző sorminta, koszorú, készítése

Fantázia, alkotó képzelet fejlesztése.

3. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Fejlesztési terület:

Irodalom:

Az ördögkirály lánya

Beszéd-mozgáskoordináció fejlesztése.

Ének-zene:

Rongybaba altatása, ringatása. Altató dalok ismétlése.

Egyenletes lüktetés kifejezése a dalokon keresztül.

Ábrázolás:

Rongybaba készítése.

A munka menetének követésével ananlógiás gondolkodás, vizuális emlékezet, figyelem fejlesztése. 4. HÉT

Foglalkozási tevékenységek:

Téma:

Irodalom:

Taliga-király c. mese ismertetése

Beszédmotorika, verbális emlékezet fejlesztése.

Ének-zene:

Daltanulás. Hej vára vára..

Hallás és ritmusérzék fejlesztése.

Ábrázolás:

Vár elkészítése különböző technikákkal egyéni képességeknez megfelelően

Emlékezet, szem-kéz koordináció fejlesztése.

Fejlesztési terület:

MÁJUS 1. HÉT Foglalkozási tevékenységek:

Irodalom:

Környezet megismerése: Ábrázolás:

Téma:

Fejlesztési terület:

Rostás Farkas Tímea: Édesanyámhoz Gyöngyfűzér Rostás Farkas György: Anyák napjára Készülődés az ünnepre az édesanya helye a családban szeretünk jelei (ölelés) Ajándékkészítés anyának, nagymamának 2. HÉT

Foglalkozási Téma: tevékenységek: Ősi cigánymesterségek (kovács, Környezet megismerése: teknővájó, kosárfonó, muzsikus.) Egyszerű tánclépések tanulása. Ének-zene: (Cigánytánc)

177

A vers mondanivalójának megfogalmazásával aktív szókincs, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Szóbeli kifejező készség, beszédkészség fejlesztése. Kreativitás, szem-kéz koordináció fejlesztése Fejlesztési terület: Idői tájékozódás, nyelvtanilag helyes beszéd gyakorlása. Szókincsbővítés. Térészlelés, nagymozgás testséma fejlesztése, téri irányok gyakorlása.

Ábrázolás:

Homokvár készítése az udvari homokozóban 3. HÉT

Foglalkozási Téma: tevékenységek: Környezet Őszi cigánymesterségek: tapasztás megismerése: Egyszerű tánclépések gyakorlása. Ének-zene: (cigánytánc) Ábrázolás:

Tapasztás bemutatása és kipróbálása

Figyelemkoncentráció, megfigyelőkészség fejlesztése. Fejlesztési terület: Ok-okozati összefüggések megismerése Nagymozgás, téri tájékozódás, mozgáskoordináció fejlesztése. Türelem, kudarctűrő készség, szemkéz koordináció, térpercepció fejlesztése.

4. HÉT Foglalkozási tevékenységek: Irodalom: Ének-zene: Ábrázolás:

Téma:

Fejlesztési terület:

Év közben tanult versek, mondókák ismétlése Tanult és rögtönzött mozgás, ritmus és dallam variációk Gyermeknapi meglepetés: szélforgó készítése a kicsiknek

178

Kapcsolatteremtés, figyelem, beszédkészség fejlesztése. Kreativitás, auditív figyelem és emlékezet fejlesztése Közösségi összetartozás, szem-kéz koordináció, kézügyesség fejlesztése