Az intermodális csomópontok létesítésének, fenntartásának, településfejlesztési, gazdasági és gazdaságossági kapcsolódásai
Az intermodális csomópontok létesítésének, fenntartásának, településfejlesztési, gazdasági és gazdaságossági kapcsolódásai
előadó: Varga-Ötvös Béla
Forráshiány vs. fenntarthatóság, avagy „Szkülla és Kharübdisz között”
A magyar gazdaság több évtizedes kulcsproblémája a gazdasági „életciklus” töredezettsége: - fejlesztési források hiánya, - a keletkező hasznok felhalmozása, - a gazdaságba történő visszainvesztálása Cél: újabb és több forrás teremtése a gazdaság és így a társadalom számára.
Forráshiány Közlekedés
A forráshiányos gazdaság nem tudta kitermelni – felhalmozni – a beruházásokhoz szükséges tőkét. = > Az uniós támogatások nagy kínálkozó lehetőségként jelentkeztek a közlekedés, általában az infrastruktúra kiegyensúlyozására, ezzel a gazdasági növekedés beindítására.
Fenntarthatóság EU-források hatása
Az uniós közreműködéssel megvalósított projektek jelentős eredményeket hoztak. Mégis, magukon hordozták a magyarországi átmenet jellegzetes gondjait: - keletkező hasznok felhalmozása, - gazdaságba történő visszainvesztálása
Fenntarthatóság Paradoxonok
Projektek megvalósulása: nem a gazdaság szerves fejlődésének hozadékai, hanem kívülről jött, nagy támogatás intenzitású tőkeinjekciók révén. Az uniós támogatások felhasználásának előzetes követelménye az integrált tervezés, a projekt megfelelő beágyazódása érdekében. Paradox helyzet: az általános forráshiány miatt az integráció csak a tervekben, szándékokban jelenik meg. Mivel, az unió mégis projekteket támogat, ezért az integráltság nem valósulhat meg – szerves módon.
Forráshiány vs. fenntarthatóság, Előnyök, hátrányok A „kényszerből” megvalósult beruházások közgazdasági hatásai: • hátrány, hogy a projekt „idegen testként” épül be a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokba, ezzel pótlólagos és költséges korrekciós igények keletkeznek, • hátrány, hogy mivel az EU számára nem feltétel a gazdasági hasznosság (megtérülés), csak a társadalmi hasznosság, ezért a projekt gazdaságos megvalósítása csak projekten belül értelmezhető, ez üzemeltetési gondokkal jár, • hátrány, hogy nincs visszacsatolás a projekt hasznából, mivel az nem cél, ezért a fenntarthatóság – az előzőekkel együtt – eleve kétséges, • előny lehet, ha pozitívan megváltoztatja a helyi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetet, ami erőforrás koncentrációt, gazdasági fejlődést indukálhat, • előny lenne, ha a projekt (általában az EU-s forrás) gazdaságélénkítést, tőkefelhalmozó folyamatot indítana el, akcelerátor (tovagyűrűző) hatással.
Fenntarthatóság Gazdasági hasznosság
Az alapvető gond: a gazdasági hasznosság nem feltétel az EU-s források felhasználásánál, = > a forráshiányos helyzetben, mint minden magyar településen – a jövő forráshiányát növeli – akaratlanul, szándék ellenére, mivel nem termeli ki fenntartásának fedezetét.
Fenntarthatóság EU-források hatékonysága
EU-s támogatások elvárása: • a projekteknek a társadalmi hasznosságukat kell igazolni, • a támogatások nem használhatók fel gazdasági jövedelemtermelő tevékenység ösztönzéseként. Jóllehet, Magyarország számára épp ez lenne a kívánatos. Magyarországnak olyan tőkeinjekciókra lenne leginkább szüksége, amelyek révén beindíthatók azon gazdasági hatások, amelyek által az uniós elvárás: a társadalmi hasznosság, fenntartható módon érvényesülhet.
Fenntarthatóság Következtetés
Következésképpen, az EU-s CBA-számítások mellett el kellene végezni a törvény által, a nagyobb projektek esetére előírt: • környezeti, • társadalmi, • gazdasági hatástanulmányok
Ezeknek szorosan kell tapadniuk az uniós források CBA-számításaihoz. Ezzel össze lehet egyeztetni az EU által elvárt társadalmi hasznosságot a magyar viszonyokból adódó kényszerűséggel: a gazdasági hasznossággal.
Intermodalitás Multifunkcionalitás
Az IMCS-k területhasznosítási elve: intermodalitás és multifunkcionalitás együttes megvalósítása . Koncepcionális cél: önfinanszírozó, vagy azt megközelítő gazdasági hatású területhasznosítás, mivel nem áll rendelkezésre a beruházás megtérüléséhez, fenntartásához szükséges pénzügyi fedezet a közszféra részéről, ezért szükséges a magántőke bevonása. A multifunkcionalitás – az intermodalitáshoz illesztve – az IMCS projektek szervessé válásának eszköze lehet. Az adott terület ezzel városszerkezeti – társadalmi, gazdasági és infrastrukturális rendszerbeli – pozíciót kap.
Hatásvizsgálat
A hatásvizsgálat során figyelembe veendő adatok: 1. a vonáskörzet népessége, fő jellemzői; 2. elérhetőségi adatok (km, perc); 3. ingatlanpiac szegmensei (lakás-, iroda- és gazdasági funkciók); 4. adók (helyi adók, szja, társasági adó, stb.); 5. gazdaságszerkezet (ipar, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, foglalkoztatás, vállalkozások, stb.).
Hatások
IMCS révén város- és térségfejlesztési hatások érvényesülése: - csomópont közvetlen környezetében, - tágabb térségben, - központ funkciók erősödnek. Hatások : - > a terület kihasználhatóságában, funkció gazdagodásában = > a terület státuszának javulása = > felértékelődés - > beruházás-ösztönzés - > a gazdaság élénkítése érdekében = > munkahely- (jövedelem)teremtés, cél: életminőség javítása.
Gazdasági tényezők
Gazdasági, ingatlangazdálkodási tényezők, tervek: • vonzáskörzet változása, • települési és térségi gazdasági szerkezet változások (termelés/ipar, kereskedelem, szolgáltatás, logisztika, idegenforgalom, stb.) • területhasználati (funkcionális) változás, ingatlanárak, -értékek alakulása • vállalkozási, foglalkoztatási struktúra változása, • vásárlóerő alakulása, • befektetett tőke, GDP-változás mérése, foglalkoztatás, önkormányzati költségvetés alakulása, különös tekintettel a bevételekre, adókra, • társadalmi-gazdasági-környezeti hatástanulmány (jogszabályi előírások szerint), • ingatlangazdálkodási terv, • IMCS műszaki megvalósíthatósági munkarész, • IMCS megtérülési folyamat (önfinanszírozói tartalom) monitoringja.
Indikátorok
amelyek egy részét az Új Széchenyi Terv egyes pályázataiban is eredmény- (és hatás) indikátorként használnak:
• • • •
IMCS térségében érintett lakosok száma (fő) IMCS térségében megjelenő új funkciók, szolgáltatások száma (db) foglalkoztatottak, teremtett munkahelyek száma (fő, db) térségben telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) • betelepülő vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma, változása (db, %) • területen a kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások számának változása (db, %)
Indikátorok
• ingatlan ár-érték viszony alakulása az IMCS térségében (Ft/m2) • támogatás által indukált beruházások nagysága az IMCS térségében (Mrd Ft) • befektetett magántőke a támogatás arányában (Ft/támogatás) • tartósan bérbeadható területek kihasználtságának növekedése (%) • működő vállalkozások által fizetett helyi adó változása IMCS térségében (%) • személyi jövedelmek változása az IMCS térségében (%) • IMCS működtetéséből származó árbevétel nagysága (Ft) • zöldfelületek állapotának javulása az IMCS térségében (%)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
