Dr. Révész László egyetemi tanársegéd
[email protected]
A mai óra témakörei…
• Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata a sportban • Az edzővel szemben támasztott követelmények
1
Az inklúzív nevelés elmélete és gyakorlata a testnevelésben és a sportban
Bevezető gondolatok
• • •
• •
A má mássá sság Másság szót a szótárakban nem találhatjuk meg. “különbség”: eltérést, megkülönböztetést fejez ki a másság fogalma csak a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai szórás pedig a másság) A másság relatív fogalom. Valakire, vagy valamire akkor mondjuk, hogy “más”, ha nem azonos valakivel vagy valamivel, ha eltérő minőségű, fajtájú, azaz a fogalom valakihez viszonyítva fejez ki eltérést.
2
Történeti áttekintés Ókori Görög kultúra: • kalokagathia eszméje • a fogyatékosság megítélése függött a fogyatékossá válás módjától (Spárta- Taigetosz; csatában szerzett sérüléshadvezérek) Középkor: • a jó és szép dolgokat isteni ajándéknak tekintették • a nem tökéletes, „torz” megjelenést túlvilági, gonosz erőknek tulajdonították • az előítéletet fokozták a csonkításos büntetések
Történeti áttekintés • a XVII. sz. közepéig a fogyatékosok gondozása nem jelent meg társadalmi szinten • fogyatékosok foglalkoztatása először Angliában, 1960-ban •1973-ban Franciaországban törvényt fogadtak el a munkanélküliek támogatására • a XIX-XX. sz. uralkodó nézetei szerint az egymáshoz kötődés pontjait kell megkeresni a nevelésben
3
Nemzetközi előzmények • ENSZ állásfoglalása az oktatással kapcsolatban (1993) Mindenkinek joga van az oktatáshoz…
• Salamancai nemzetközi konferencia az oktatásról Nem léteznek fogyatékosok és nem fogyatékosok csak gyerekek akik egyéniségükben nagyon eltérőek.
Salamancai Nyilatkozat • Minden gyermek oktatható és joga van hozzá… • Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen tökéletesen teljesíteni… • Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak, vannak jogaik… • A tanulók aktív közreműködésével konkrétan megfogalmazott követelmények szükségesek… • Át kell formálni az iskolák szemléletét…
4
Az integráció jelentése • Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) beilleszkednek ép társaik közé” (Illyés, 2000). • Integráció: „fogadást” jelent; • Inklúzió: „bevonást” jelent;
Az integráció és inklúzió összehasonlítása Az összehasonlítás I*TEGRÁCIÓ I*KLÚZIÓ alapja Módszer, Nem változik, Módosított, differenciáló óravezetés stílusa hagyományos pedagógiai módszerek Tanulási folyamat Teljesítményorientált Személyiségorientált Gyógypedagógus Probléma megoldása Probléma feladata megoldásához vezető út megtalálása
5
Az integráció formái • Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között nincs kontaktus. • Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak. • Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. • Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót • Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je • Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb változata.
Magyarországi kategóriák S*I Az 1993.évi KTv. szerint: „Sajátos nevelési igényű tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”
6
Testi fogyatékosság • A mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza; • Jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció nehezített; • Izolációt eredményezhet;
Érzékszervi fogyatékosság • • • • •
1. Hallássérültek: Lehet átmeneti vagy maradandó; egy- vagy kétoldali; 50%-uk recesszíven örökli Szerzett: pre-peri-posztnatális ártalmak; Típusai: vezetéses jellegű, idegi eredetű, vegyes típusú;
• • • • -
2. Látássérültek: Akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökken; Lehet: öröklött, vagy szerzett; organikus vagy funkcionális; Súlyossága szerint 3 csoport: Gyengénlátó: oka a szem fénytörési rendellenessége (mozgásos ügyetlenség!!!) - Aliglátó: mozgáskoordinációs zavar!!! - Vak: fényt nem érzékel
7
Értelmi fogyatékosság • Lehet: enyhe, mérsékelt, súlyos, nagyon súlyos; • Gyógypedagógiában 2 csoport: 1. Tanulásban akadályozottak; 2. Értelmileg akadályozottak;
• IQ-értékek jelentése: • • • • • • • • • •
140 és felette: extrém magas 120-139: igen magas 110-119: magas 90-109: átlagos 80-89: alacsony 70-79: igen alacsony 69-50: enyhe fokú értelmi fogyatékosság (debilitás) 35-49: középfokú értelmi fogyatékosság (imbecillitás) 20-34: súlyos értelmi fogyatékosság (idióta) 19 és alatta: legsúlyosabb értelmi fogyatékosság (idióta)
Beszédfogyatékosság
• Nem indul meg, kórosan késik a beszédfejlődés; • Beszélhetünk: Megkésett (mennyiségi mutató) és Akadályozott (minőségi mutató) beszédfejlődésről; • Hadarás és dadogás is ide tartozik;
8
Pszichés fejlődési zavarok- Diszlexia • • • • •
Tünetei: Lassú olvasás, Szövegértési nehézség, Betűtévesztés-kihagyás-betoldás, Szótagkihagyás-betoldás, reverziók (betű, betűsorrend megfordítása), • Összeolvasási nehézség, • Megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, szómegtalálási, mondatalkotási nehézség, • Fejletlen ritmusérzék, rossz finommotorika, tériidőbeli orientációzavar, figyelem-emlékezet problémák;
Pszichés fejlődési zavarokDiszgráfia • • • • • • • • •
Diszlexiához társul ritkán önállóan; Tünetei: Görcsös ceruzafogás, Rossz vonalvezetés, Grafomotoros emlékezet gyenge, Betűtévesztés, betűkihagyás-betoldás, Szótag kihagyás-betoldás, reverziók; Egybe-különírási hibák, rossz írásjel használat; Lassú írástempó;
9
Pszichés fejlődési zavarokDiszkalkulia • • • •
Számolási- számfogalom megértési zavar; Tünetei: 10-es számkörben hibás számolás, Mennyiség-felismerés kialakulatlansága testen és tárgyakon, • Mennyiségi relációk felismerésének nehézsége, • Matematikai műveletek használatának képtelensége;
Az AD/HD kialakulásának okai • Genetikai okok: esetek 50%-ában a betegség kialakulása mögött ez áll. …anya migréne, apa gyomorbetegsége és allergiája, testvérek asztmája és szénanáthája, nagyszülők cukorbetegsége kockázati tényező. • Környezeti okok: e mögött a nem megfelelő családi háttér, a biztonság, a nyugalom és a szeretet hiánya, valamint az iskolai körülmények szerepelnek. • Idegrendszeri okok: …Prenatális (szülés előtti): az anya anyagcsere-, hormonzavarai, a dohányzás, az alkohol- és koffeinfogyasztás, stressz, mérgezések, placentaelöregedés. …Perinatális (szülés közbeni):rizikószülés (korai, rohamos, késői), elhúzódó szülés, köldökzsinór rátekeredése a magzat nyakára, oxigénhiányos állapot. …Posztnatális (újszülöttkori): kék vagy fehér teszthalál a légzésgyengeség, vagy a légzőszerv fejletlensége miatt, súlyos sárgaság, vércukorszint ingadozás. • Egyéb organikus okok: legújabb vizsgálatok szerint étel- és egyéb allergiák, valamint érzékszervi rendellenességek.
10
Viszonyulás ahhoz, aki más
pozití pozitív diszkriminá diszkrimináció ció
negatí negatív diszkriminá diszkrimináció ció más né néven stigmatizá stigmatizáció cióról
INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A TESTNEVELÉSBEN ÉS SPORTBAN
11
Az adaptált testnevelés és sport Célja: • Megegyezik a testnevelés tanításának általános céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből erednek. Feladata: • A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő formában integrálódnak a nevelési-oktatási folyamatba.
Az adaptált testnevelés és sport szükségletei, tartalma: • Új mozgások tanítása a cselekvéses mozgástanulás érdekében, • Motoros képességek célirányos fejlesztése, a sikeres mozgás lehetőségének elősegítése, • Az egyéni állapotnak megfelelő mozgásszükséglet kialakítása, • A fizikai erőnlét fokozása, a szabadidő aktív eltöltésére nevelés, diáksportkör- szervezés, • Egyéni sportág kiválasztása, tehetséggondozás
12
Az adaptált testnevelés és sport szükségletei, tartalma: • Lehetővé tenni a tanulók egészségének fejlődését, fejleszteni motoros képességeiket, megalapozni a sajátos higiéniai szokásokat, • Sikeres mozgásélmény nyújtása, fizikai aktivitásra motiválás, • Egészséges életmód megalapozása, a szabadidő helyes eltöltése, a felnőtt sportolás igénye.
Sajátos elvek, elvárások az adaptált testnevelés és sporttal kapcsolatosan • Feleljen meg a tanulók egészségi és mozgásállapotának, valamint a fogyatékosságból fakadó prevenciónak, korrekciónak és kompenzációnak. • Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját, mozgáskoordinációját.
13
Tanítási stratégia • • • • •
Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége szerint, Játékos tevékenységeket alkalmazzunk, Együttműködésre neveljünk, Szemléltetés, Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokat használjunk, • Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának tevékenységeit (olyan tevékenységekm amelyek minden tanuló számára újak, és együtt lehet végezni), • Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk, • Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a feladatot.
Környezet • • • • • •
használjunk kisebb játékteret inkább teremben játszunk pályajelzések jól láthatóak legyenek alacsonyabb háló alkalmazása megfelelő világítás külső zavaró tényezők minimumra csökkentése
14
Eszközök • könnyebb, rövidebb ütők • használjunk könnyebb, nagyobb és/vagy lassabb labdát (esetleg csörgőlabda) • használjunk a környezet színétől jól elkülönülő eszközöket Pl. szerek, jelzőmezek • alkalmazzunk speciális SNI gyermekek számára tervezett tevékenységeket
A fogyatékos tanulók testneveléstanításában az alábbi adaptációs elveknek kell érvényesülniük: • A fogyatékosság-specifikusság elve, • A rehabilitációs irányultság elve, • A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve, • A választhatóság elve • A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve
15
Az edzővel szemben támasztott követelmények
Az edző pedagógiai szerepe Két pedagógiai szerep: testnevelő tanár, edző (19. sz) • Nevelés színterei (intézmények, intézményen kívüli) • Nevelési szerepkörök (tanító, tanár, zenetanár, edző) • Jellemző vonásaik: • Atya- a lelki vezető • Mester- a szaktudás birtoklója • Hivatalnok- az értékelő, feladatokat meghatározó •„Csendbiztos”
16
A pedagógus feladatai a testnevelésben és a sportban Testnevelő Testnevelő taná tanár: - Szervezi és irányítja a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységeit - Oktatási anyag: sportmozgások, szabályok, taktikai ismeretek - Pedagógiai célja: ▪ élményszerzés ▪ egészség megőrzés ▪ sportolás igényének kialakítása ▪ személyiség fejlesztés
Testnevelő Testnevelő taná tanár: • A sportmozgalom alakítói – a sport sorsának alakítása • em sportolót nevel, hanem sportolni tudó, sportolni vágyó embert ! • Munkájának sikerét nem a sporteredményekben kell mérni. Sportedző Sportedző: - Más szempontok, mint a testnevelő tanárnál - Sportbeli célok elérése érdekében szerveződik - Sportérdekek dominálnak - Sikere a sport mércéivel mérhetők (eredményesség) - Pedagógiai céljai, feladatai is vannak - nevelés – - Sportág jellegének dominanciája
17
A sportszakember (edző) életpályája
1. Pályaválasztási döntésig tartó szakasz 2. A képzés időszaka 3. A pályavitel szakasza
A pályaválasztási döntésig tartó szakasz A pályaválasztás első szakasza • „kaotikus pedagógiai élmények” szakasza • gyermekkor, serdülőkor, korai ifjúkor • pozitív élmények szerepe (tanár személyisége, pedagógiai feladatok) • a tanár, mint „ideál”, példakép Pályaválasztás előkészítése • pedagógiai „ars poetika” • környezet szerepe • a pedagógus pályát gyakran a korai gyermekkorban választják
18
A képzés időszakasza • a pályafejlődés legintenzívebb szakasza • természettudományi és társadalomtudományi képzés • tanári képzés → korábbi pedagógiai tapasztalat nélkül • edzőképzés → gyakorlati tapasztalatuk van • tanári reprezentáció, belső tudat, szemlélet a nevelésről • egyéni problémamegoldás kialakulása
A pályavitel első szakasza • a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel • gyakran más képet vizionáltunk • váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok • pályakezdés nehézségei • praxissokk • „konstanzi kád” • a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek • 3-5 évig pályakezdők • 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember
19
A pályavitel első szakasza • a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel • gyakran más képet vizionáltunk • váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok • pályakezdés nehézségei • praxissokk • „konstanzi kád” • a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek • 3-5 évig pályakezdők • 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember
A pályavitel első szakasza • a pályavitel első A évei pályakezdési nehézségekkel „konstanzi kád” szindróma • gyakran más képet vizionáltunk • váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok • pályakezdés nehézségei • praxissokk • „konstanzi kád” • a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek • 3-5 évig pályakezdők • 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes 1-12 hónap szakember
20
A pályavitel első szakasza • A rutin: • a pályavitel 15-25. éve között figyelhető meg • a bevált módszerek gépies alkalmazása • új ismeretre való fogékonyság csökken • érzelmi kapcsolata a tanítványokkal csökken • előnyök- hátrányok • A kiégés: • általánosnak mondható •a pályavitel 50. éve után • energiák fogynak • pedagógiai, szakmai érdeklődés elmúlik
Az edző képe a tudomány tükrében Ki a jó nevelő?
Ki a jó edző?
Kiből válhat jó nevelő?
Kiből válhat jó edző?
Ki az ideális nevelő?
Ki az ideális edző?
• pályára való alkalmasság kérdései • Spranger (1933) szerint a nevelői személyiségvonások nem a belátáson alapulnak, tehát NEM TANULHATÓK • szerinte születni kell erre a hivatásra (pesszimista nézet) • Makarenko: mesterség (ezáltal tanulható) • Ugyanakkor mindent meg lehet tanulni, gyakorlással elsajátítani? • Nagyon nehéz megválaszolni a kérdéseket!
21
Az edző képe a tudomány tükrében • Caselmann (1949) szerint nem a kérdést kell megválaszolni, a nevelői személyiségeket kell tipologizálni • tipológiai szemlélete: Logotrop típus
Paidotrop típus
• objektív értékek
• szubjektív értékek
• tudásvágy
• diák felé fordul
• szakmai érdeklődés
• az oktatási anyag csak irányelv
• tananyag központú • gyakran „merev”
• a tanulói viselkedés az érték
Az edző képe a tudomány tükrében • a logotrop edző: • a sportág felé fordul • azért lett edző, mert a sport határozza meg a tevékenységét • sportszakmai kérdéseket fontosnak tartja • követelményeket támaszt • szakmailag fejlődik • a nevelés kérdéseit gyakran nem tartja fontosnak • nincs személyes kapcsolata a sportolókkal • nem szervezi a közösséget, nem foglalkozik az egyéni problémákkal • csak a sportolók képzési feladataival törődik
22
Az edző képe a tudomány tükrében • a paidortop edző: • ellentétesen viselkedik •a sportoló felé fordul • szeret emberekkel foglakozni • engedményeket tesz a követelményekben • nem a sportági tökéletesség a vezérelve • kiváló közösségépítő • kellemes légkört teremt • valódi nevelő, emberi kapcsolatokat alakít ki • Nem szabad szélsőségesen egyik vagy másik típust követendőnek minősíteni!
Az edző képe a tudomány tükrében • az eredményes folyamathoz szükséges az edző személyiségjegyeinek vizsgálata is • a 80-as évek végétől sok empirikus adat áll rendelkezésre • azonban a kapott eredmények nem mindig megbízhatóak (nincs garancia, hogy valóban úgy is viselkedik az edző) • az edző- sportoló kapcsolat mérése több információt nyújt (CARTQ, TEOSQ, PMCSQ) • komplexen kell kezelni a kérdést • az edzők gyakran szerepfüggésbe kényszerülnek, melyek belső konfliktushoz is vezethetnek
23
A sportszakemberrel szemben tá támasztott követelmé vetelmények
Szakmai felké felkészü szültsé ltség
Pedagó Pedagógiai felké felkészü szültsé ltség
Erkö Erkölcsi kö követelmé vetelmények
Általá ltalános mű műveltsé veltség
A sportszakemberrel szemben tá támasztott követelmé vetelmények
Szakmai felkészültség: • alapvető fontosságú • koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése • technikai és taktikai elemek megtanítása • életvitelre- életmódra nevelés • folyamatos önképzés igénye
24
A sportszakemberrel szemben tá támasztott követelmé vetelmények Pedagógiai felkészültség: • elméleti ismeretek és gyakorlati ismeretek • „ösztönös pedagógia” nem lehet hatékony • gyakorlati pedagógiai felkészültség szükséges • speciális tevékenymezőben jelennek meg ezen képességek • pedagógiai megfigyelőképesség • pedagógiai képzelet • pedagógiai emlékezet • pedagógiai fantázia • tapintat • pedagógiai szervezőkészség
A sportszakemberrel szemben tá támasztott követelmé vetelmények Általános műveltség: • a szakmai műveltségtől jól elhatárolt • Követelmény? Magánügy? • műveltnek kell lenni- a nevelésben fontos szerep jut ennek • elemei: • nyelvi műveltség • a viselkedés kulturáltsága • a műveltség terjesztése • az ifjúsági szubkultúra ismerete
25
A sportszakemberrel szemben tá támasztott követelmé vetelmények Erkölcsi követelmény: • a tisztes helytállás követelménye • a sportszakember felelős a sportolókért • rejtett felelőssége is van (nevelés, testi-lelki fejlődés) • alig-alig ellenőrizhető a nevelőmunka (ellenőrzés?) • példamutatás (jellegzetes nevelő hatás)
Sajátos problémák • A jellegzetes környezetből adódik (a tornaterem, sportpályák világára jellemző) 1. A sport értékének eltúlzása 2. A testnevelő-edző presztízse 3. A testnevelő-edző a leghatékonyabb nevelő? 4. A testnevelés óra, edzés formális szabályozottsága 5. Tekintélyelvűség
26
Az edzősportoló kapcsolat tényezői
1. A sporttevékenység élteti 2. A kölcsönös függőségen alapszik 3. Bármikor felmondható
Az edzői munkához szükséges személyi tulajdonságok Lényeglátás
Következetesség Munkában való hit
Alkotásvágy
Rendszeresség Sportágszeretet
Együttműködési képesség
Szorgalom Lelkesedés
Tudásvágy Szervezőkészség
Fanatizmus Hivatásszeretet
27
Edzői ismeretek Általános felkészítési tudnivalók Anatómia Antropometria Biokémia Biomechanika Környezettan Immunológia Egészségtan Edzéstudomány Élettan Oktatástan Örökléstan Pedagógia Szociológia Tesztelmélet Teljesítménydiagnosztika Képességfejlesztés Tervezés
Sportági tudnivalók
Egyéb tudnivalók
Sportági edzésmódszertan
Tájékoztatás Matematikai statisztikai Nyelvismeret Számítástechnika Audiovizuális technikai Általános műveltség Szervezés-vezetéselmélet Gazdasági Humánpolitikai Szállítási Felszerelés-szerismeret Létesítmény építési
Mozgástechnika Taktika
Gyakorlati tapasztalatok Technikai-taktikai Terhelésadagolási Képesség- és készségfejlesztési Edzéstervezési Regenerációs
Az edzői munka fő összetevői Sportági gyakorlati tapasztalatok
EREDMÉ*YES
Személyes tulajdonságok
EDZŐI TEVÉKE*YSÉG
Törődés a sportolókkal
Edzői szakismeretek
28
