Az infrastruktúra fogalma Magyarország társadalmigazdasági földrajza
latin eredetű szó = alapszerkezet, finomszerkezet, alépítmény
Kezdetben a katonai szakzsargonban terjed el (eszközök, intézmények – pl. kantin, személyi háttér)
Mai értelemben: azon tényezők hálózata, mely lehetővé teszi a hatékony termelést, biztosítja a zavartalan újratermelést.
Az infrastruktúrára nincs általánosan elfogadott fogalom, de sokkal tágabb fogalom, mint a közlekedés! – pl. szociális infrastruktúra, tudásállomány
A szociális és műszaki rendeltetésű és jellegű létesítmények és intézmények összefüggő rendszere, amely: Közvetett formában az anyagi javak termelésének (mg, ipar), a tudományos és szellemi tevékenység kibontakozásának feltétele A legközvetlenebb formában a települések működésének elsődleges eleme, az ott élők életkörülményeit alapvetően befolyásoló tényező. - Kőszegfalvi Gy.
Összefoglalva: azon létesítmények, hálózatok, intézmények összessége (beleértve az ott dolgozó embereket is), melyek kiszolgálják a termelés-elosztásfogyasztás folyamatát, valamint biztosítják az emberek ellátását (egészségügy, oktatás, sport, kultúra), valamint a szakképzés is ide sorolható (tudásállomány)
Infrastruktúra 2009. március 16.
Néhány infrastruktúra definíció
A gazdaság működéséhez szükséges szolgáltatások (vízés energiaellátás, közlekedés, hírközlés, kommunikáció, lakásellátás, egészségügy, oktatás stb.) - G.F. Ray
Egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja, meghatározott célú tevékenység – Mojzir Zboril
A nemzeti vagyonnak azon része, amely sem anyagi javak létrehozását, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, hanem a termelés – elosztás – fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani – Csernok A. – Ehrleich É. – Szilágyi Gy.
Azon hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, ismeretek, intézmények rendszere, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások, amelyek a gazdaság működtetéséhez (+ a növekedéséhez és versenyképességéhez, a lakosság életviteléhez, életminőségéhez stb.) nélkülözhetetlenek, illetve szükségesek – Abonyiné P. J.
A konkrét elemei nem adhatók meg, hiszen az a technikai fejlődéssel állandóan változik (lásd mobiltelefon, internet, környezetvédelmi infrastruktúra megjelenése és fejlődése) – dinamikusan változik Többféle felosztás létezik: Termelői és fogyasztói infra (W. Ehrlicher) Termelői, szociális és különleges (katonai) infra (Ny. A. Utyenkov) Anyagi, intézményi és személyi infra (R. Jochimsen) Vonalas (műszaki) és szociális (humán) infra Termelői, műszaki, technikai alrendszer; szociális, lakossági, humán, települési alrendszer (Abonyiné P. J.) Anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásokhoz kapcsolódó infra
Az infrastruktúra felosztása I. Infrastruktúra Termelői infra
Fogyasztói infra
(reprodukálható termelő vagyon)
(reprodukálható fogyasztási vagyon)
Közlekedés, hírközlés, energiagazdálkodás, tőkeállomány, közületi állóeszközök
Színházak, mozik, könyvtárak, sportlétesítmények, parkok, közlekedési hálózatok lakossági vonatkozású része
1
Az infrastruktúra felosztása II.
Az infrastruktúra felosztása III.
Infrastruktúra
Termelői
Szociális
Infrastruktúra
Különleges
Anyagi
Intézményi
Személyi
Eljáró rendszerek, amelyek az integrációt szervezeti oldalról biztosítják
Az emberek fizikai, szellemi és egyéb képességei, vállalkozókészség
(termelői és fogyasztói)
Közlekedés, távközlés, villamosenergiarendszer, vízellátási rendszer, kutatóintézetek, kísérleti állomások, tervezőirodák, laboratóriumok
Lakásállomány, víz és csatornarendszer, kereskedelem és vendéglátás, egészségügy, oktatás, helyi közlekedés, tudományos kutatás, posta, pénzintézetek, szórakozóhelyek, sport és kulturális intézmények
Katonai, honvédelmi, határvédelmi infra
Energiaellátás, közlekedés, hírközlés, államigazgatás, oktatás, kutatás, egészségügy
Összességében a következő felosztás mindenképpen célszerű
Az infrastruktúra felosztása IV.
Forrás: Abonyiné 2003
megtenni: Termelői (másként műszaki vagy vonalas) infra – bár a vonalas infra egy kicsit szűkebb fogalom): közlekedés, hírközlés, távközlés, logisztika, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, K+F-hez kapcsolódó intézmények (?), szakképzés, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része Szociális (másként humán, lakossági, fogyasztói) infra – a lakosság kommunális ellátása, egészségügy, közoktatás, sport- és kultúra, környezetvédelem, kereskedelem, vendéglátás, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része A földrajz által vizsgált fontosabb elemei: közlekedés, hírközlés, kommunikáció, pénzintézeti ellátottság, lakásállomány, kommunális ellátottság, egészségügyi ellátottság, kereskedelem (kül- és belkereskedelem: áru és tőke egyaránt), oktatás képzés, turizmus
Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés között szoros kapcsolat van (lásd közlekedési infra fejlesztésének hatása a gazdasági fejlődésre, vagy éppen az oktatási és egészségügyi infra hatása a munkaerőre). Az infrastruktúra és az ipar fejlődési dinamizmusa közötti kapcsolatot Csernok-Ehrlich-Szilágyi vizsgálta. Alapvetően 3 típust különböztettek meg: Párhuzamos (a növekedésből származó plusz bevételek egy részét visszaforgatják az infra fejlesztésbe) Megelőző (a fejlődés motorja az infra fejlesztése) Utólagos (ez a legrosszabb, mert visszafoghatja a gazdasági növekedést) A területfejlesztésben így fontos szerepe van az infrastruktúrának (a meglévő fejlettségbeli különbségek feloldásában fontos szerepet kap, bár néha túlzottan a műszaki, és azon belül is a közlekedési infrára koncentrálnak)
2
Az
infrastruktúra-fejlesztési célok átalakulása a modern Magyarországon: A dualizmus időszakának fő céljai: − Vasútépítés (22 e km) − Folyószabályozás (kb. 4500 km töltés, 3 m ha árvízmentesített terület) − A főváros világvárossá fejlesztése (1873-ban kb. 280 e lakos, 1913-ban már kb. 1 m lakos, Fővárosi Közmukák Tanácsa - Sugárút, Nagykörút, földalatti, középületek, bérházak stb. – a GDP 2%-a ment erre) A két vh közötti időszak: − Szűkös források mentén az előzőek folytatása, valamint modernizálása (vasútvonalak villamosítása) − A pormentesített közutak lassú terjedése − Kommunikáció és hírközlés (telefon) − Oktatás, egészségügy fejlődés (pl. tanyasi iskolák)
1990 utáni időszak − Az infrastrukturális
fejlesztések aránya megnövekedett (jelentős lemaradások) − Falvak infrastrukturális felzárkóztatása (ivóvíz, gáz, szennyvíz, telefon) −A demográfiai viszonyok hatására az intézményhálózat is átalakult (oktatás!) − Modern technológiák megjelenése (mobil telekommunikáció) − Az 1990-es évek végétől jelentős beruházások (részben uniós forrásból), pl.: ∼ Közlekedés (autópályák, vasutak) ∼ Intézmények (iskolák, korházak, szoc. int. felújítása) ∼ Városrehabailitáció (főtérfejlesztések, tömbrehabilitáció) ∼ Kommunális infrastruktúra ∼ A privatizált elemek magántőkéből való fejlesztése VE rendszerek, kommunikáció, kereskedelem, logisztika stb.)
Városi közlekedés fejlesztése (javuló életminőség – inkább településfejlesztés) Vízgazdálkodás (Vásárhelyi terv) Logisztikai központok kiépítése Energiahálózatok fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, kapacitás növelés stb.) Ivóvízhálózat kiépítése és fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, pangóvizes rendszerek átalakítása, arzénmentesítés stb.)
1945 utáni időszak: − Háborús károk helyreállítása − Iparosítás – kevés forrás
az infrastruktúrára (vasútvonalak elhanyagolása) − Kollektivizálás – falvak és tanyák pusztulása − Presztízsberuházások (Népstadion, metró)
A reformok hatása (1968) utáni időszak: − Közúthálózat fejlesztése (burkolás, gyorsforgalmi utak)
− Falusi
térségek pozícióinak javulása (oktatás, egészségügy, házépítések) – bár állami forrás erre alig volt (magánberuházás, TSZ finanszírozás) − OTK hatása – főváros és megyeközpontok fejlesztése (lakótelepek építése) − Közművek, közintézmények fejlesztése (kultúrházak, kórházak, szociális intézmények)
A
fontosabb infrastrukturális fejlesztési célok a területfejlesztésben: Közlekedési infra fejlesztése: közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés (a TEN T keretében az EU-n belül manapság a vasúti fejlesztések kapnak kiemelt szerepet) A munkaerő iskolázottságának, képzettségének javítása – az intézményi háttér fejlesztése, és az adott intézményekben dolgozók képzésének támogatása (speciális képzési programok) Környezetvédelmi infra kiépítése és fejlesztés (az EU-n belül különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban) K+F fejlesztése (az EU-n belül kevésbé az intézményhálózat, mint inkább konkrét kutatási projektek kapnak figyelmet – lásd 6. és 7. keretprogram) – konzorciumok támogatása. Idegenforgalmi infra fejlesztése (vendéglátóhelyek, idegenforgalmi látványosságok fejlesztése, falusi turizmus kiépítésének támogatása stb.) Információs infrastruktúra fejlesztése (NIIF)
A KÖZOP finanszírozási terve
Az infrastruktúra fejlődését meghatározó keretfeltételek: piaci viszonyok kiépülése, határok kinyílása, jövedelmi pozíciók átrendeződése, technikai és technológiai fejlődés, az igények megváltozása, a környezettudatos életmód terjedése, a lakosság számának változása (fogyás, szuburbanizáció), integrációs folyamat előrehaladása (EU)
3
Néhány keretfeltétel: A TEN – T fejlesztési irányai (2005)
Forrás: Szabó Sz. 2008
A modal-split markáns átalakulása
A személygépjárművek számának növekedése a Földön 1900-2030
Forrás: Szabó Sz. 2008 Forrás: KTI
A közúti járművek számának növekedése Magyarországon 1950-1995
A személy- és áruszállítás szerkezetének átalakulása 1980-2015 (%, utaskilométer és árutonna kilométer alapján)
1980
1990
2000
2015X
személyszállítás személygépjármű
40
58
60
64-70
autóbusz
45
27
26
16-20
vasút
14
13
11
8-12
repülő
1
2
3
6-8
áruszállítás közút
24,1
39
57
58-65
vasút
50,6
43
24
20-23
víz
15,8
5
4
4-7
9,5
13
15
11-12
csővezeték Forrás: GKM Forrás: BME
X
– A GKM optimista és pesszimista előrejelzése alapján
4
A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége a fejlett országokban magas fokú
Forrás: Szabó Sz. 2008
A személygépjárművek fajlagos száma magas (db/ezer fő). Következmény: nagyvárosi közlekedési problémák
Az ezer főre jutó személygépjárművek száma (db), 2007
Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 197 alatt, 197-234, 234-268, 268-303, 303 felett)
5
1968-82 között felszámolt vonalak
Forrás: Szabó Sz.
1996-ban az MTA ad hoc bizottsága által felszámolásra javasolt
Forrás: Szabó Sz.
A GKM 2006-os vizsgálata alapján felszámolásra kijelölt vonalak
Forrás: Szabó Sz.
A 2007 márciusában szüneteltetett forgalmú vonalak
Be kapc s olt fővona la k s zá ma (e z er db) 3 900 3 800 3 700 3 600 3 500
3760 3726 3728 3741
3 300
3798 3777 3750 3728 3742 3736 3717
3630
3 400
3575
3681 3666 3642 3619 3612 3603 3600 3597 3572 3568
3525
3409
3 200 99/I.
99/II. 99/III. 99/IV. 00/I.
00/II.
00/III. 00/IV. 01/I.
01/II. 01/III. 01/IV. 02/I.
02/II. 02/III. 02/IV. 03/I.
03/II. 03/III. 03/IV. 04/I.
04/II. 04/III. 04/IV. 05/I.
Jelenleg: 3,093 ezer vonalas előfizetés, 61%-os ellátottság (háztartási szinten), 795 ezer széles sávú (xDSL) előfizetés, Forrás: Szabó Sz.
6
Az ezer főre jutó internet előfizetők száma
Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 7-38; 38-70; 70-101; 101 – 132; 132-164 fő)
A szélessávú Internet előfizetéssel rendelkezők az előfizetők arányában
Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 0,7-3,8; 3,8-7; 7-10,1; 10,1 – 13,2; 13,2-16,4 %)
A rendszeres szociális támogatásban részesülők aránya a teljes népességen belül (%)
T-mobile lefedettségi térkép (a sötét szín a 2W beltéri, a világos a 2W kültéri antennával való lefedettséget mutatja)
A mobil internet előfizetők számának megoszlása GPRS, EDGE, 3G, CSDATA
Jelenleg: 508 ezer előfizetés (ebből 423 ezer forgalmat bonyolító)
7
A felsőoktatás jellemzői Magyarországon
Következmények:
A hallgatók száma extrém módon megnövekedett
- normatív finanszírozás miatt kényszerű tömegképzés -túlzsúfoltság, teremhiány -Eltolódó oktató/hallgató arányszám - alacsonyabb színvonalú oktatás
Az intézmények száma több mint 70!
- versenyképesség?
Oktatási szempontból ideális telítettség a Déli tömb előterében
1000 főnél több nappali hallgatóval rendelkező feladat ellátási helyek Összes nappali tagozatos hallgató száma: 237 ezer fő
Egyéb feladat ellátási helyek:Vác, Szarvas, Békéscsaba, Jászberény, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény, Esztergom, Gyula, Hmvh, Kalocsa, Nagykőrös, Sárospatak, Pápa, Pécel, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Ajka, Salgótarján.
Kommunális infrastruktúra alapvetően átalakult – előtérbe került a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés Lásd pl. a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését (5 millió lakos, kb. 5000 gyűjtősziget, 350 ezer tonna visszagyűjtött és újrahasznosított hulladék
Az Öko-Pannon kht. tevékenységének adatai
8
Szennyvízelvezetés – fontosak az EU előírásai
Ezen előírások alapján elkészült a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, majd az érzékeny területeket a a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet jelölte ki
2011-ig
a 15 ezer LE-nél (nagyobb szennyvízeleveztési agglomerációt csatornázni kell (csatorna + biológiai tisztítás)
2016-ig
pedig a agglomerációkat is infrastruktúrával
2-15 ezer LE kapacitású el kell látni hasonló
Érzékeny területeken más a III. fokozatú tisztítás (foszfor, nitrogén) kell tudni 10 ezer LE felett
lakosságegyenérték - 1 LE azt a szennyvízben lévő, szerves, biológiailag lebontható szennyezőanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén (BOI5) igénye 60 g naponta. Vagyis a feltételezés szerint egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévő szerves szennyezőanyag terhelése 60 g BOI5 -nek felel meg. Általában 1 fő=1 LE átváltásban gondolkodnak.
A program megvalósítása hatalmas feladat, hiszen 777 település (kb. 600 agglomeráció) esetében kell megoldani az elvezetés és tisztítást (nem feltétlen önállóan, sokszor tucatnyi település fog össze egy beruházásnál).
2.000-10.000 LE közötti agglomerációk
Forrás: KVVM
A lehatárolás oka: a terhelés alig 5%-a származik a további 1200 agglomerációból
10.000-15.000 LE közötti agglomerációk
15.000-150.000 LE közötti agglomerációk
150.000 LE közötti agglomerációk
9
Mindez 2006-os árakon kb. 900 mrd forint!
Csepeli központi telep (biológiai tisztító fokozat, 1,4 m LE, 0,5 mrd euró) Átlagos kapacitás: 350 ezer m3, Csúcskapacitás 525 ezer m3
10
11
