AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Az informatika születése Az informatika tudománya a második világháborúban született. Hitler csapatai 1940-ben Anglia meghódítására készültek. Norbert Wiener (1896-1964) német származású, amerikai matematikus kapott felkérést arra, hogy oldja meg a légelhárító ágyúk radarral történő vezérlésének problémáit. A feladatot sikerrel megoldották, a német légierő érzékeny veszteségeket szenvedett, és meghiúsult az angliai partraszállás. Norbert Wiener a munka során rájött arra, hogy ez a feladat nem egyszerűen matematikai és technikai probléma. Egy szervezet hatékony működése érdekében meg kellett oldani az egyes részek közötti gyors és pontos információáramlást; egy szervezet nem egyszerűen az összetevőinek a halmaza, hanem az információcsere teszi tényleges szervezetté az egyes részeket, akár élő szervezetről, akár gazdasági vagy társadalmi szervezetről van szó. Az informatika alapfogalmainak első részletes összefoglalására 1948-ban került sor Wiener egyik könyvében.
Az informatika fogalma, feladatai Az utóbbi két évszázadban a tudományok és a technika felgyorsult fejlődésének egyik következménye többek között az is, hogy új tudományok születtetek. Ezek közé tartozik a XX. század közepén keletkezett informatika is. Természetesen az információtovábbítás egyidejű az emberiséggel, és az évezredek óta felhalmozott gyakorlati tapasztalatok, tényanyagok rendszerezése, általánosítása, elméleti megalapozása kezdődött ötven évvel ezelőtt. Az informatika tárgya nem csak az információ. Az informatika tárgya az a folyamat, amelynek során az információ az adótól a vevőig eljut, az a rendszer, amelynek keretében ez a folyamat lezajlik, és azok az eszközök, módszerek, eljárások, amelyek a két végpont között a rendszer alkotóelemeit képezik. Az informatika tanok közötti (interdiszciplináris) tudomány, amely olyan jelenségeket vizsgál, amelyek más tudományoknak is a tárgyát képezik, és olyan módszerekkel, amelyeket más tudományoknál is alkalmaznak. Néhány tudomány, amelyekkel határos az informatika: Nyelvészet, Gazdasátudományok, Műszaki tudományok; Matematika. Az informatika olyan tudomány, amely az információ tudatos szerzésével, átalakításával, tárolásával, feldolgozásával, továbbításával, felhasználásával, valamint az ezekhez szükséges eszközökkel és módszerekkel foglalkozik.
Az információközlés forradalmai Az állatok is kommunikálnak egymással. Az állatoknál alkalmazott szagok, mozdulatok, hangok csupán jelzések, amellyel valamilyen kiváltó okra reagálnak. Az emberek szimbolikus jelrendszereket hoztak létre a fogalmi visszatükrözés egyre magasabb fokaira emelkedve. Az állatoknál az évezredek során a kommunikáció formái nem változtak, az embereknél viszont az információcsere eszközei nagyon sokat fejlődtek. Az emberiség történetében öt korszakot különböztetünk meg, az információcsere öt forradalmáról beszélhetünk az informa tika szemszögéből.
I. A nyelv és a beszéd kialakulása Az állati létből kiemelkedő ősemberek eleinte mozdulatokkal, karjelzésekkel, artikulálatlan hangokkal tartották egymással a kapcsolatot, amelyet metakommunikációnak nevezünk. Mintegy 70 000 évvel ezelőtt kezdődött el a beszéd kialakulása a munkavégzés fejlődésével, a beszédszervek átalakulásával, finomodásával. A tagolatlan hangokból beszédhangok, fonémák, a beszédhangokból szavak, lexémák lettek. Megjelentek a nyelv szerkezeti elemei, a morfémák. Az információközlés hatékonyabb formáját, a beszédet az hozta létre, hogy az emberek egyre jobban megosztották egymás között a munkát. A beszéd használatával lehetővé vált a hagyományok 1
őrzése, a tapasztalatok átadása egymásnak és az utódoknak. Generációkról generációkra hagyományozódtak és gazdagodtak a nyelvi elemek is. Az ember a nyelven kívül más információs kódrendszereket is használt. Nagy jelentősége volt ebben a zenének: kultikus szerepet játszott, de néhány hangszer (dob, síp, kürt) már telekommunikációs eszközként szolgált messziről hallható erős hangjával. A tűz használata lehetőséget adott az információk távolba történő eljutásához (füstjelek, fényjelek). A díszítőelemeknek, színeknek is volt információs tartalmuk.
II. Az írás kialakulása Az írás kialakulásával először vált lehetővé az információ rögzítése. A mai értelemben vett írás hosszú folyamat eredménye. Az írás történetének főbb állomásai: Képírás (piktográfia): egy jelnek egy fogalom felelt meg. Pl. a Nap-jel csak a Napot jelentette. A képi jelek egyszerűsödésével és jelentésük bővülésével kialakult a fogalomírás (ideográfia). Ebben a jelnek tágabb jelentésköre volt. Pl. a Nap-jel nem csak a Napot jelentette, hanem a meleget, melegítést, égetést is. Szóírás: a képírás olvasása közben kimondták a jelentését. A hangalakhoz jelet rendeltek, amely jel egy szónak felelt meg. A kínai írás ma is szóírás. Betűírás: a betűírás a legfejlettebb írásforma, mert a nyelv minden egyes hangjának egy írásjel, betű felel meg. Egy nyelvnek általában 40-50 hangból álló hangkészlete van, amelyet ugyanannyi betű jelöl. A betűket egymás mellé helyezve rekonstruálható a nyelv bármely szava. Számírás: A számok jelölésére minden írásban különleges jeleket használnak. A számábrázolás írásonként eltérő volt. A legegyszerűbb számírás a számlálás rögzítésére szolgált: rovásokat véstek, karcoltak valamilyen felületre. A számrendszerek használatában, a számok jelölésében és a számolási műveletek elvégzésében nagy volt az eltérés az ókori népeknél. Az akkádok és a sumerek a 60-as, az egyiptomiak a 10-es számrendszert használták. A görögök az ábécé betűivel jelölték a számokat. A rómaiak a 10-es számrendszert alkalmaztak, de egyedi jeleket vezettek be a számok jelölésére: I = 1; L = 50; M = 1000; X = 10… A mai számjelölés az indiai számjegyekből arab közvetítéssel jutott el Európába. Ma a 10-es számrendszerű helyi értékes ábrázolási módot használjuk. Jelkészlete: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,0. A számjegyek a 15. századra vették fel a mai formájukat. A nyelv kódrendszer, amelyben képzetek, gondolatok fogalmazódhatnak meg és mondhatók ki egyértelműen. Az írás a kódrendszernek további kódolása az információ örökítésére. Az írás tárolta az információt. Az írásokat sokféle anyagon örökítették: sumer agyagtáblák, egyiptomi feliratok, római viasztáblák, állatbőrök, kő- és fatáblák, papirusz, papír, könyv. A tárolás nagyszerű formája a könyvforma, de hátrányai is voltak: a szövegek másolása hosszadalmas, nagy szakértelmet igényelt. Külön könyvmásoló műhelyekben írták a kódexeket. Az igényesen bekötött kéziratos könyvek drágák voltak, nagyobb mennyiségben csak a társadalom vezető rétege tudta beszerezni. Világhírű volt Mátyás király híres kódexgyűjteménye, a Bibliotheca Corviniana.
III. A nyomtatás kialakulása Az írással, képekkel dolgozó szakembereket régóta foglalkoztatta, miként lehetne egyszerűbben sokszorosítani egy-egy művet. A 800-as években a Kínában kísérleteztek a bélyegzőnyomtatással. Az írásjeleket fából, égetett agyagból készült bélyegzők festékezésével vitték fel a papírtekercsekre. Az 1440-es években strassbourgi műhelyében Johannes Guteberg már foglalkozott fatáblás nyomtatással és szétszedhető fabetűkkel. A képeket, szövegeket „tükörképben” egy fatáblára vésték; a vésetet vékonyan befestékezték, majd erre helyezték a pergament vagy papírt. Ezután préssel vagy kefével ütögetve vitték át a festéket a papírra. Gutenberg sokat kísérletezett a nyomtatás tökéletesítésével. Rájött, hogy fémből pontosabb és időállóbb betűket lehet készíteni. Legnagyobb találmánya a betűöntőgép volt, amelynek segítségével nagyobb mennyiségben lehetett betűket és egyéb elemeket (szóköz, írásjelek, térköz) készíteni. Gutenberg könyvei és a 15. 2
században nyomtatott könyvek még nagyon drágák voltak. Formájukban, díszítésükben a kódexeket utánozták. Kis példányszámban jelentek meg. A könyvnyomtatás fejlődésének a reformáció adott lendületet. Egyre jobban elterjedt a könyvnyomtatás és lehetőség adódott egyre nagyobb mennyiségű nyomtatott könyv előállításához. A következő 3 évszázadban a nyomtatás technikája sokat fejlődött: új szedési eljárásokat fejlesztettek ki. A könyvkészítés részfolyamatait gépesítették. A nyomdászat mértékegysége a pont; szabványosították a papírt is. Az újítások azt eredményezték, hogy egy-egy könyv megjelenési példányszáma elérhette a milliót.
IV. A telekommunikáció A ’tele’ előtag görögül távolságot jelent. A 19. század második felétől a kommunikáció új korszaka kezdődik, amelyben az információ térbeli és időbeli továbbításának lehetőségei a „végtelenig” értek. MORZE ÁBÉCÉ A kódolt információ nagy távolságú időveszteség nélküli átvitelét Samuel Morse amerikai feltaláló oldotta meg találmányával és kódolási rendszerével 1837-ben. A morzeábécében az angol karaktereknek, írásjeleknek és a számoknak hosszú (-) és rövid (.) jelekből álló jelsorozat felel meg. TELEFON A következő lépés volt az emberi hang, beszéd, írásos kódolás időveszteség nélküli továbbítása tetszőleges távolságra. A telefont (’tele’= távoli; ’phonosz ’= hang) Alexander Graham Bell találta fel 1876-ban. A telefon tökéletesítésében nagy szerepet játszott Edison, Marconi és a magyar Puskás Tivadar is. A telefonhálózat vezetékrendszere az 1970-es évekig rézből készültek, emiatt a vezetéken létrejövő kapcsolatok száma és a szolgáltatások lehetőségei korlátozottak voltak. Megjelentek az optikai szálakból készült kábelek: fénysugarak szállítják a digitális jeleket. A FÉNYKÉPEZÉS A 19. század közepétől készítettek fényképeket. A felvételek eleinte „nedves” eljárással, majd „száraz” eljárással (üveg, celluloid) készítették. A fényképezés mára önálló iparág lett. Technikája is sokat változott. Megjelentek az automata, majd a polaroid fényképezőgépek. Egyre nagyobb szerepet kap és elterjed a digitális fényképezés. A RÁDIÓ A 20. század elején új kommunikációs csatorna jött létre a rádió feltalálásával. Már vezeték nélkül továbbították a hangot. A hanghullámok tömegekhez juttatták el az információt. A rádiózás megteremtése Popov és Marconi nevéhez fűződik (1894). HANGRÖGZÍTÉS A hangrögzítést Thomas Alva Edison találta fel, elkészítette a fonográfot. Később megjelent a gramofon, majd a lemezjátszó. Hanghordozóként lemezek szerepeltek. A 20. század 40-es éveiben alakult ki a mágneses hangrögzítés. A hang rögzítésére mágnesszalagot használtak, ezek még analóg jelekkel működtek, amely nem adott elég jó hangminőséget, hangerősséget, a hang gyakran eltorzult. Megjelentek a digitális hangszalagok. Igazi előrelépést a hangrögzítésben a CD-k megjelenése okozott: az információt optikai elven tárolják, az információ beolvasása és leolvasása lézer fénnyel történik. MOZGÓKÉP RÖGZÍTÉSE A mozgókép rögzítése először a Lumiere testvéreknek sikerült 1859-ben. A némafilm, majd a hangos film után ma már a videokamerák, videomagnók szerepe is megnövekedett. TELEVÍZIÓ A televíziónál a mozgóképet és a hangot elektromágneses hullámok szállítják. A televízió az információ szállításának egyik leghatékonyabb eszköze. ŰRTÁVKÖZLÉS A 70-es években kezdődött meg az űrtávközlés korszaka. A Föld körül keringő műholdakról érkeznek az információk mind több emberhez.
3
V. Személyi számítógépek A számítógépek elsődleges feladata az adatfeldolgozás, nem a hírközlés. Az első elektroncsövekkel működő elektronikus számítógépet 1945-ben helyezték üzembe. Az 50-es évek végén megszületett az első tranzisztoros számítógép, amelyet a 60-as években az integrált áramkörökből felépített számítógép követett. 1971-ben az Intel cégnek sikerült először létrehoznia a processzort: egyetlen tokba integrálták a számítógép központi egységét. A számítógép mára a leguniverzálisabb eszköz, amely a képek és hangok feldolgozására (multimédia), valamint hírközlésre is alkalmas. A számítástechnika egyre nagyobb teret kap a telekommunikációban és a telekommunikáció egyre inkább kihasználja a számítógépes kommunikáció lehetőségeit.
Generációk A számítógépek történetének folyamatát egy-egy felfedezéshez, jelentős újításhoz kapcsolódva generációkra osztják. NULLADIK GENERÁCIÓ
Az elektroncsöves számítógépek megjelenéséig beszélünk a nulladik generációról. Már ebben az időszakban is megfogalmazódtak elvek a számítógépről, de csak az elméletben. Problémát okozott a megoldás a gyakorlatban: a rendelkezésre álló mechanikus alkatrészek nem bizonyultak megfelelőnek a megfogalmazott célok elérésére. AZ ELSŐ GENERÁCIÓ Az első generációs számítógépek elektroncsövekkel működtek, azonban nagyon sok kellett belőlük a gép működéséhez és hamar tönkre mentek. Az első generációs gépek alkalmasak voltak a kutatások és a haditechnika számára. Bonyolult műveleteket hamar elvégeztek. Nehéz volt kezelni őket, méretük hatalmas: egy termet elfoglaltak. A MÁSODIK GENERÁCIÓ A számítógépek második generációjában (1956-1963) kezdik el alkalmazni a mágnesgyűrűs tárolók és a tranzisztort – a gyakran elromló elektroncsövek helyett. Ezzel kezdetét veszi a miniatürizálás. A tranzisztor megjelenésével a gépek kevesebbet fogyasztottak. A háttértár szerepét a mágnesszalag, majd a merev hordozójú mágneslemez veszi át. Ezek a gépek 50-100 ezer műveletet tudtak elvégezni másodpercenként. Térfogatuk 1 m3 alá csökkent. A HARMADIK GENERÁCIÓ A harmadik generáció megjelenése is technikai felfedezéssel kezdődött. A harmadik generációs gépekben (1964-1971) már integrált áramköröket (IC) alkalmaztak, néhány ezer tranzisztornak megfelelő áramköri elem került kialakításra egyetlen lapkán. Kialakult a számítógépek bővíthetőségének lehetősége. A NEGYEDIK GENERÁCIÓ A negyedik generációs számítógépek 1971-ben jelentek meg, az Intel cég fejlesztette ki az ilyen gépeket. Alapvető jellemzőjük a nagymértékű miniatürizálás és a nagy műveleti sebesség. Ezekben a gépekben egy chipre akár egy millió alkatrészt is el tudnak helyezni. Jellemzőjük a nagyfokú integráltság mellett az egy szilárd testben megvalósult működési egység. A gépek energiaszükséglete 50 év alatt ezred részére csökkent, mérete ötvened része lett az akkori gépekének. Sebességük és teljesítményük kétévenként megkétszereződik. Ma rohamosan fejlődnek a számítógépek.
4
A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA TELEKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK A kommunikáció általános modellje Az ember egyik legalapvetőbb tevékenysége a kommunikáció. A kommunikáció szó a latin communico igéből származik. Jelentései: megoszt valamit valakivel, megbeszél, megtárgyal. A kommunikációval több tudományág is foglalkozik, ezért sokféle meghatározása létezik. A legátfogóbb meghatározás szerint a kommunikáció minden olyan folyamat, amelyben az információ továbbítása történik, azaz minden olyan jelenség, amely információáramlással jár. A KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS MODELLJÉT Claude Elwood Shannon alkotta meg 1948-ban. Ebben a modellben az információátadás kiindulópontja a hírforrás, amely információt kíván átadni. Ez az információ a hír. Ezt azonban csak kódolt formában tudja közölni. A kód lehet például a nyelv, a kép, a hang. A kódolt hírt nevezzük közleménynek. A közlemény lehet szóbeli közlés, levél, újsághír, morzejel, harangszó, kézmozdulat. A közlemény valamilyen anyagi csatornán jut el a vevőhöz. A vevő dekódolja a közleményt. A dekódolt közlemény hírként jut el a címzetthez. Ez a kommunikáció zajmentes modellje. A gyakorlatban a csatornában mindig torzul a közlemény, ezt a torzulást zajnak nevezzük. A zajos közlemény dekódolása során torzított információ érkezik a címzetthez. A kommunikáció alapvető feltétele, hogy a kódrendszert mind az adó, mind a vevő ismerje, egyértelműnek kell lennie, és a zaj nem haladhatja meg a kód sikeres dekódolásához szükséges szintet. Az emberi kommunikáció rendkívül bonyolult, sokrétű jelenség. A folyamatban nagy szerepet kapnak a gondolkodás, a megértés, a lényegkiemelés, a következtetés, a rendszerezés és az érzelmi megnyilvánulások (mimika, gesztikuláció). Az emberi kommunikáció FUNKCIÓI: Információs funkció: a kommunikációban információ átadás történik; Motiváció: a közlő az információval cselekvésre akarja rávenni a fogadót; Ellenőrzés: a közlő legtöbbször visszajelzést vár arra vonatkozóan, hogy az információ elérte-e a célját.
Az információ fogalma Az információ az informatika alapfogalma, mely összetett fogalom. Az alábbi, tartalmukban és formájukban különböző események, mind információt közölnek: közlekedési táblák, újsághír, beszélgetés valakivel, virág illata, zene, egy művészeti alkotás. Az általuk közölt információ lényege azonos: újságot közölnek velünk olyan dolgokról, eseményekről, amelyekről eddig nem tudtunk, és amelyek válaszra, döntésre, magatartásunk megváltoztatására késztet bennünket. Amikor megtudunk valamit, értesülünk valamiről, ismeretanyagot szerzünk, információhoz jutunk. Az információ tehát hír, értesülés, olyan hír, amelyről eddig nem tudtunk. Az információ új ismeretet jelent. Információról csak akkor beszélhetünk, ha az eljutott a címzetthez, és a fogadó megértette és magatartásával, cselekedetével vagy újabb információ közlésével visszajelez. Nem tekinthető információnak az a hír, amelyet nem értett meg a fogadó – pl. mert nem érti az adott nyelvet. Az információt az információhordozó juttatja el a címzetthez. Információhordozó lehet a beszéd, az írott szöveg, az e-mail, de lehet egy kézmozdulat, mimika is. Az információ tehát valamilyen jelek (beszédhangok, betűk stb.) hordozzák. Az információnak van tartalma és mennyisége. 5
Az információ meghatározása TARTALMI OLDALRÓL: Az információ bizonyos tényekről, tárgyakról, jelenségekről hozzáférhető módon megadott ismeret. Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg. Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, annak rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami – legalábbis átmenetileg – a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat. Az információ olyan közvetlen tapasztalat, megfigyelés vagy közvetett, mások által már felfedezett tapasztalat megértésén alapuló ismeret, amely hozzájárul a gondolatoknak valamely alkotó elv szerinti rendezéséhez, csökkenti a döntések bizonytalanságát. Az információ mennyiségéről: az információ mértékegysége a bit. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb jelkészlettel dolgozó kételemű ábécében (pl. kettes számrendszer) egy jel kiválasztásával már létrejön az információ. A legkisebb információmennyiség az 1 bit. Az információ leegyszerűsített definíciója: A kommunikáció objektív tartalma. Az információ nem anyag és nem energia, de nem választható el tőlük: Az információ továbbításához anyagi hordozóra van szükség, az információ szállításához pedig energiára. INFORMÁCIÓHORDOZÓ
Az információt valamilyen hordozóra kell tenni, hogy eljuttassuk a címzetthez. Elsődleges információhordozó pl. a beszéd, az írás. A hordozóra tett információt üzenetnek nevezzük. Pl. üzenet a postai levél, egy kapcsolási rajz, egy festmény, egy zenemű, fénykép. AZ INFORMÁCIÓ ÁTVITELE Az információ átvitelét az információforrás és egy rendeltetési hely között a hírközlő rendszer valósítja meg. A rendszernek mind a két végpontja az ember. Az információ az információforrástól az adóhoz jut el, amelynek feladata a kódolt üzenetek csatornára küldése, amelyet a vevő felvesz és vissza alakítja eredeti formájába. INFORMÁCIÓS CSATORNA Csatorna: a jelek továbbítását végző közeg. A csatornák lehetnek természetesek vagy mesterségesek. Természetes csatorna: emberi beavatkozás nélkül jön létre, jellemzője, hogy az információt nem kell átalakítani. Ilyen a levegő, amely az élőbeszédet továbbítja. Mesterséges csatorna: emberek hozzák létre, az információ továbbításának céljából. Ilyen a telefonösszeköttetés. Sávszélesség Az üzeneteket a térben hullámok szállítják: hang-, rádió-, elektromágneses hullámok. A hullámokat frekvenciájukkal jellemezzük, melynek mértékegysége a Hertz. Egy hírközlő rendszert jellemez, hogy milyen frekvenciájú hullámok átvitelére képes. A csatorna egy bizonyos értéknél kisebb, illetve nagyobb frekvenciájú jeleket nem képes továbbítani. A két határfrekvencia különbségét sávszélességnek nevezzük. KÓDOLÁS A hírt az adó átalakítja olyan jelekké, amelyet a csatorna el tud szállítani. A vevő visszaalakítja a jeleket, azaz dekódolja azokat. A dekódolás feladata, hogy a megérkezett jelek érthetővé váljanak a vevő számára. 6
A kódolás és a dekódolás szabályok szerint történik. Az ember legalapvetőbb kódrendszere a beszéd és az írás; dekódolás az olvasás és beszéd meghallgatása.
Az adat fogalma A számítástechnika központi fogalma az adat. Az informatika szemszögéből: Minden testet öltött információt, kódolt közleményt adatnak nevezünk. Mindazokat a jeleket, amelyek a feldolgozáshoz szükségesek, adatoknak tekintjük. Az adat jellemzője, hogy valamilyen hordozó közegre tesszük, mértékegysége is van: az adattárolás alapegysége a byte. Egy kódolt írásjel 1 bitnek felel meg, 8 bit=1byte. Egy egész szám 4 byte helyet foglal el. Az információ és az adat összefüggése: információn az értelmezett adatot értjük.
A telekommunikáció új útjai – a médiák fejlődése A számítástechnikai eszközöket egyre többet használjuk a mindennapokban, irodai munkát segítenek, szórakozást nyújtanak. Az egyre gyorsabb kapcsolattartás iránti igény az üzleti és a magánszférában egyformán jelentkezik. A távközlési technológiák hatékonyságának növelése érdekében mindenhol a digitális adatátvitelre térnek át. A rohamos fejlődésnek két fő iránya különböztethető meg: a kábeles hálózatok és a mobil rendszerek. HIPERTEXT – HIPERSZÖVEG
Egy helyen tárolják a szöveget, az illusztráló képeket, hangot. A tárolt elemek egymással logikai kapcsolatban állnak és a hipertextben e kapcsolatok (szerző, korszak, stílus..) szerint járhatjuk be a tárolt anyagot, szöveget. Az anyagokban könnyen kereshetünk, különböző szempontok szerint. A hipertext megoldások megjelennek a legújabb szótárakban, lexikonokon, a tárolási forma a CDROM. Ilyen a CD jogtár is, amely sok jogszabályt tartalmaz, a célszerű keresések által könnyebb benne tájékozódni, mint az ugyanezeket a szabályokat leíró nyomtatott könyvben. Ilyen pl. a filmművészet történetéről szóló kiadvány: egy helyen tárolható a szöveg, a kép, a hang. ISDN A hagyományos telefonvonalat felváltja az ISDN (Integrated System Digital Network). Olyan távközlési szolgáltatásokat egyesít, amelyeket a hagyományos analóg telefonrendszerek nem nyújthattak. Integrált szolgáltatású digitális hálózat. Az ISDN modemek nélkül oldja meg a kép, hang, adat átvitelt. Egyszerre több telefonvonalat, telefonszámot használhatunk. Alközpontokat lehet létrehozni Nagyobb az átviteli sebesség – 128 Kbájt másodpercenként Szolgáltatások: hívószám kijelzése, hívásátirányítás, konferenciabeszélgetés Gyorsabb az Internetre történő csatlakozás (1-2 másodperc) Alkalmas telefax szolgáltatások lebonyolítására ADSL Az ADSL a pillanatnyilag elérhető internet-elérési módok közül az egyik leggyorsabb megoldás. Átviteli sebessége az ISDN többszöröse. A hagyományos analóg, ISDN vonalat, kábelezést használja az adatátvitelre, így nem kell új hálózatot létrehozni a kiépítéséhez. Átviteli sebessége: az ADSL szolgáltatás többféle sebességet kínál; a feltöltési sebesség lehet 64, 128, 384 Kbájt másodpercenként; a letöltési sebesség lehet 384, 768, 1500 Kbájt másodpercenként. A nagyobb sebesség mellett előnye a rendszernek, hogy ugyanazon a telefonvonalon, a távbeszélő szolgáltatás zavarása nélkül jöhet létre az Internet kapcsolat. A szolgáltatás igénybevételének a díja függ attól, hogy mekkora átviteli sebességet igényel a felhasználó. MOBILTELEFON Telefon, mellyel az adatátvitelt rádióhullámokon keresztül valósítják meg. 7
A mobil kommunikációs eszközökről is elérhetjük az Internetet. 1999-ben tették először lehetővé a rádiótelefonok számára – a korlátozott képességű – Internetes böngészést. Ennek hardveres eszköze egy Wap-képes mobiltelefon. Szoftveres kelléke a webes praxisban használt http-pótló WAP – Wireless Application Protocol. A WAP telefonok korlátjaik miatt (memória, processzor, megjelenítő) a lapok mérete legfeljebb 5 kilobájt lehet, a régebbi típusoknál 3-4 Kbájt. A megtekinthető oldalak rendszerint nem tartalmaznak grafikát, csak szöveget. Használata a menük segítségével történik. A telefonok általában lehetővé teszik, hogy könyvjelzőként rögzítsük a leggyakrabban felkeresett weboldalak címét, hogy az adott oldalt legközelebb gyorsabban megkereshessük. Több telefon esetében lehetséges, hogy az oldal címét SMS-ben küldjük el. Az SMS fogadója amikor megkapta az üzenetet, azonnal meg tudja jeleníteni az oldalt az interneten. A WAP szolgáltatásra elő kell fizetni. A WAP telefon célja, hogy gyorsan hozzájussunk hírekhez, információkhoz, pl. közlekedési hírekhez, időjárás jelentéshez, vagy tőzsdei hírekhez, menetrendekhez… A WAP átviteli sebessége 14,4 Kb/sec., amelyet új technikával hamarosan 115170 kb/sec-ra növelnek. KÁBELTÉVÉS INTERNETEZÉS Fix IP címmel és nagy sebességgel internetezhetnek azok, akiknek a kábeltévé szolgáltatója ezt a szolgáltatást nyújtja. Itt a belépési díj és a havi szolgáltatási díj magasabb, de korlátlan az Internet használat. Hardverigénye egy drága, de jó minőségű vételt biztosító kábelmodem. Hátránya, hogy még nem terjedt el, kis körzetben érhető el. VEZETÉKNÉLKÜLI KOMMUNIKÁCIÓ A telekommunikációs rendszerek tervezésével kapcsolatban jelentős kihívást teremtett a multimédia és a számítógépes kommunikáció terjedése. Ennek megfelelően gyors fejlődésnek indultak a nagy sebességű és szélessávú vezetéknélküli rendszerek. A vezetéknélküli kommunikáció következtében csökken a lakóházban fellelhető kábel rengeteg és könnyebb a telephelyeken sokat mozgó felhasználók hálózatba történő bekapcsolása. Az ilyen rendszerek átviteli sebessége 2 Megabájt/sec és 155 Mbájt/sec közötti. Ezeknél a rendszereknél egy csatornát többen használhatnak. A felhasználók (terminálok) bázisállomásokon keresztül kommunikálnak egymással, de lehetőség van a közvetlen kommunikációra is. A nagysebességű átvitelhez ultra magas, 902 MHz-5850 Mhz frekvenciatartományokban sugároznak. A vezetéknélküli technológiák infrastruktúra típusú hálózatokban épülhetnek ki. Ezekben a rendszerekben a vezetéknélküli csatolóval rendelkező számítógépek egymás között és a vezetékes hálózattal az épületben rögzített helyekre felszerelt csatolóval ellátott hozzáférési pontokon keresztül kommunikálnak. Vannak ad hoc hálózatok is, amelyekben a számítógépek közvetlenül, hozzáférési pontok nélkül kommunikálnak. Itt adaptereket használnak. INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDA A megabájtos memóriachipek és az optikai kábelek elterjedésének köszönhetően egyre szorosabban összefonódik a távközlés és a számítástechnika. Az információs szupersztráda az együttműködő nagy sebességű hálózatok ezreit jelenti, amelyekbe számítógépek, Tv készülékek, és más elektronikus berendezések kapcsolódnak. Működéséhez fontos a nagy sávszélesség és a nagy átviteli sebesség. A rendszerhez programok tartoznak, szoftverek, adatbázisok, szolgáltatások segítik a résztvevők munkáját. A kapcsolatot többnyire a korszerű levelezési rendszerek biztosítják. Szövegeket, képeket, hangokat, mozgóképeket lehet továbbítani. Lehetőség van üzenetek távoli lekérdezésére, adatok tovább-, illetve visszaküldésére, csoportos üzenetküldésre, kérdések és válaszok továbbítására, egy munkacsoport időbeosztásának, munkájának megtervezésére. A fizikailag távol levő embereket adott időben zajló megbeszélésekre kapcsolják össze a tele- és videokonferenciák.
INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A TÁRSADALOMBAN 8
Az információs rendszerek Az emberi civilizáció fejlődését követve azt vehetjük észre, hogy az emberi társadalom információs rendszere állandóan változik, fejlődik. Az emberi társadalmakban jellemző, hogy az előző generációk a felhalmozott információt továbbadják az utódoknak. Más társadalmaktól információkat vesznek át, és információkat adnak át más társadalmaknak. Egy társadalom csak akkor fejlődőképes, ha a felvett és leadott információmennyiség egyensúlyban vannak egymással. Az időszámítás előtti 2. évezredben Kínában sok találmány született (például lőpor, selyem, porcelán, stb.), de találmányaikat nem terjesztették, így később évszázadokig megrekedtek a fejlődésben. Az emberi társadalom információs rendszere állandóan fejlődik. Informatikai szempontból tehát a TÁRSADALOM közös információs rendszer alapján együttműködő emberek közössége.
A társadalmi információ fajtái Az információkat sokféle szempont szerint osztályozhatjuk: Tartalmuk szerint vannak általános, politikai, gazdasági, tudományos, esztétikai és kulturális információk. Tartósságuk szerint beszélhetünk rövid életű, tartós, valamint emberi mértékkel mérve örök érvényű információkról (például művészi alkotások vagy tudományos eredmények). Igazságtartalmuk szerint is különböznek az információk; Megjelenési formájuk szerint az információk lehetnek alfanumerikus (szöveges), akusztikus (hang) és grafikus (képi) információk.
A tömegkommunikáció -
-
A tömegkommunikáció esetén az infonnáció közlője általában nem egy konkrét személy, hanem például egy szervezet. Az információ befogadóinak halmaza pedig lehet több millió, de lehet üres halmaz is (ha pl. az újságcikket senki sem olvassa el). A tömegkommunikációban az üzenet közlője és befogadója között nincsen közvetlen kapcsolat, általában időben és térben is egymástól nagy távolságban vannak. A tömegkommunikáció azonban minden esetben egyirányú. A szerepek cseréje csak ritkán (pl rádió vagy a TV egyes műsoraiba betelefonálhatunk) vagy időeltolódással lehetséges (pl ha az újságolvasó levelet ír a szerkesztőségnek).
TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK Nyomtatott sajtó: A legelső tömegkommunikációs eszköz a nyomtatott sajtó volt. Manapság a lehető legváltozatosabb emberi közösségek megteremtették a maguk sajtóorgánumát a különféle tudományos szaklapoktól kezdve egészen a szórakozásokig. A rádió majd később a televízió megjelenése az írott sajtó jelentőségét nagymértékben csökkentette. Ugyanakkor a nyomtatott sajtó rendelkezik olyan előnnyel, amivel a televízió nem: biztosítja a visszalapozás lehetőségét. Könyv: A könyvkiadás is létrehozta a maga tömegkommunikációs eszközét. Film: A film annyival nyújt többet a nyomtatott sajtónál, hogy az események közvetlen részesévé tesz bennünket. Régebben az emberek egy része azért ment moziba, hogy megnézze a filmhíradó legújabb számát. Mára a moziban vetített film jelentősége nagymértékben csökkent elsősorban a televízió és a mozgóképek tárolására alkalmas eszközök elterjedése miatt. Rádió: A rádió közvetlen és azonnali tájékoztatást nyújt. A legfontosabb előnye a tv-vel szemben az egyszerűsége és az olcsósága. Emiatt a rádió a televíziónál sokkal alkalmasabb olyan művek bemutatására, amelyeknek kisebb a hallgatósága (például szimfonikus zene, vers, stb.), ráadásul a képi megjelenítés sem adna sokkal több információt. Ezen kívül előnye az is, hogy olyankor is hallgathatá, amikor a tv nézésre nincs lehetőség például autóvezetés közben). Televízió: A televízió megjelenése valamennyi azt megelőző tömegkommunikációs eszközt visszaszorított. A televízió hangot és képet is ad, ráadásul azonnal. A TV a leghatékonyabb tömegkommunikációs eszköz. Több tucat tv-csatorna műsora közül választhatunk, a hét minden 9
napján, a nap 24 órájában. Megjelentek a vezetékes televíziók, és szinte minden városnak van helyi műsora. A műholdas adások lehetővé teszik, hogy a föld bármely pontjáról egyenes adásban sugározhassanak. Ráadásul a televízió a teletext és a viewdata szolgáltatásaival a nyomtatott betűnek is hadat üzent.
A számítógép szerepe Szerencsére az ember, aki megteremtette ezt a hatalmas információtömeget, olyan eszközöket is létrehozott, amelyek segítségére vannak az információ kezelésében. Mindenekelőtt a számítógépeket kell említenünk, amelyek segítenek az információk rögzítésében, feldolgozásában, rendszerezésében, kiválasztásában és továbbításában. Természetesen nagyon sok teendő van még az információk számítógépre vitelében, a feldolgozás és a továbbítás sebességének növelésében. Az Internet megjelenésével elképzelhető, hogy nemsokára minden információ, amelyek jelenleg könyvekben, folyóiratokban és más hagyományos infonnációhordozón találhatók, elérhetők lesznek a számítógépes világhálón, és megfelelő sebességgel lehívhatók lesznek. Többféle formátumú információ érhető el az Interneten, lehet álló- és mozgókép, hang és természetesen írott szöveg. Az információt felhasználó döntheti el, hogy milyen mélységben érdekli egy téma, megelégszik egy rövid, írott hírrel, vagy inkább letölt a gépére egy vaskos dokumentumot, zenét vagy videobejátszást. A letöltés időpontja is tetszés szerinti. A korábbi híranyagok archívuma is legalább olyan jól elérhető, mint a hagyományos médiákban. Az is jellemző viszont, hogy az elérés, a megjelenés módja, a külalak és a beltartalom, valamint a szolgáltatás ára az adott média üzemeltetőitől függ, tehát összességében rendkívül heterogén.
Közhasznú információs adatbá zisok Az információkat adatbázisban tároljuk. Az adatbázis információk tárolására és visszakeresésére használható, egy vagy több jós strukturált, indexelt adatállomány. Az indexelés célja a gyorsabb keresés. Az interneten rengeteg adatbázissal találkozhatunk, amelyek lehetnek közérdekűek (pl. egy térképgyűjtemény) vagy szakmaiak (pl. egy cégkatalógus). Elektronikus adatbázisok: - Magyar Címtár: katalogizálva tartalmazza a magyar web helyeket - Városok, Önkormányzatok honlapjai, amelyek tartalmazzák az ügyosztályok elérési lehetőségeit, térképeket, látnivalókat, de a szórakozóhelyeket, szállás lehetőségeket is. - A hiteles, friss, naprakész jogi információkat nem nélkülözhetjük. Ezekre szükségük van az intézményeknek, vállalkozásoknak és a magánszférának egyaránt. CD-n vagy interneten elérhető adatbázisok: Magyar Közlöny, CD Jogtár, CD céghírek - Szaknévsor
Hírforrások, újságok, média Az új média interaktív és személyre szabható. Az online média igyekszik minél jobban bevonni a közönséget a szerkesztőségi munkába. Nagy általánosságban számos lehetőséget biztosítanak a visszajelzés küldésére, közvélemény-kutatásban való részvételre, szavazóoldalakat tartanak fenn gyakran az éppen zajló műsor, riport vagy konferencia közben is. A legkifinomultabb hírforrások oldalai testreszabhatók Az olvasó egy ilyen internetes újság oldalára csatlakozva első alkalommal megszerkesztheti a címoldal kinézetét, eltüntetheti a számára nem érdekes rovatokat, vagy elhelyezhet rajta új rovatokat, szolgáltatásokat. A hírforrás legközelebbi felkeresésekor egy kifejezetten nekünk szóló újságot olvashatunk az adott címen, amelyben csak a minket érdeklő dolgok szerepelnek. Egyes hírforrások ké résünkre rendszeresen e-mailben elküldik a számunkra érdekes cikkeket, híreket, adatokat, hirdetéseket, vagy csak élőkapcsokkal ellátott levélben figyelmeztetnek rá, hogy új információ került fel az oldalaikra, melyeket érdemes lenne megnéznünk. Ilyen szolgáltatást nyújt többek között a Szdmítástechnika Online és Napi Gazdaság. 10
A hagyományos újságok online változatai általában a nyomtatásban megjelent anyagokat ültetik át a hálóra, tulajdonképpen csak annyi a különbség az eredetihez képest, hogy az információkat nem papíron, hanem monitoron olvashatjuk. Az internetes híradások a webkameráknak és más digitazált audio- és videofolyamoknak köszönhetően folyamatosak is lehetnek. Például a legutóbbi Mars-expedícióról az Interneten követhettük figyelemmel folyamatosan, a nap 24 órájában a közvetítést. Az Internet képes folyamatos televíziós és rádiós közvetítésre is.
Közönségszolgálat Az Interneten ma már csaknem minden „magára adó" cég megjelent, kínálja szolgáltatásait, pl. ilyenek az utazási vagy fordítóirodák, tőzsdei tanácsadás, online értékpapír-kereskedelem. A tájékoztatásra szánt anyagok egyediek vagy gyakrabban frissített adatbázisok is lehetnek. Több cég alkalmazza a webet piackutatásra vagy nyereményjátékok lebonyolítására is. A nyilvános oldalak mellett az üzleti partnerek számára üzemeltethetnek jelszóval védett oldalakat, amelyekhez csak az illetékesek férhetnek hozzá. A felhasználók könnyen, gyorsan tudnak olyan információkhoz jutni, melyeket különben csak hosszas telefonálgatás, esetleg személyes látogatás, várakozás vagy postai megrendelés révén szerezhetnének be. A weben beszerzett ajánlatok könnyen összehasonlíthatók. Igény esetén a cégek rendszeres hírlevél formájában értesítenek bennünket újdonságaikról, akcióikról, fejlesztéseikről. Néhány, közérdeklődésre számot tartó adatbázis: - Egészségügyi témák, tanácsadás (www.hazipatika.hu) - MALÉV menetrend (www.malevhu/ew/nj utinfo/menetrend.html) - MATÁV telefonkönyv (www.matav.hu/tudakozo/index.html) - MÁV menetrend (elvira.mavinformatika.hu/index.htm)
Portálok Amennyiben a fenti vagy más témákban szeretnénk elmélyedni, illetve kapcsolódó adatbázisokat keresünk, akkor egyszerűbb, ha több oldalt és szolgáltatást tartalmazó, úgynevezett portá1ró1 vagy linkgyűjteményről indulunk ki. Általában minden nagy Internetszolgáltató létrehozott saját portált. Az ország egyik leggyakrabban felkeresett portálja az Axelero - www.origo.hu címen. Már az első oldalon olvashatjuk a folyamatosan frissített 10 fontosabb, általában egy órán belül frissített hírt. Biztosítja a hozzáférést a fórumokhoz, szerkesztett saját üzleti oldalaihoz, a legfontosabb adatbázisokhoz, telefonkönyvekhez, néhány menetrendhez és szótárhoz. Elérhetjük az ingyenes levelező szolgáltatást (Freemail) is. Korridor A www.korridor.hu címen elérhető portál az előzőhöz hasonló szolgáltatásokat nyújt. A folyamatosan frissített hírek mellett elérhetők a legfontosabb keresőszolgáltatások, adatbázisok. Szintén megtaláljuk a levelező fórum és társalgó rovatokat. A portál szerkezete viszont az aktualitásokat jobban tükrözi az Origónál. Innen elérhetjük a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalait, illetve a Sulinet egyes vonatkozó webhelyeit is. A főoldalról elérhetjük a gazdasági oldalakat, amelyek befektetési és biztosítási tippeket is adnak, elektroni kus piacterekre juthatunk, illetve hivatkozásokon keresztül megtekinthetjük a piac- és gazdaságkutatók, tanácsadók honlapjait. Egyre szaporodik a speciális, szakosított témával foglalkozó S z a k p o r t á l o k száma. Például találhatunk orvosi és egészségügyi portált, filmekkel, sporttal kapcsolatos portált, a Térképcentrumban Magyarország 3150 településének térképe is megtalálható. Linkgyűjtemény: az ilyen oldalak főként abban különböznek a portáloktól, hogy a főoldalak nem tartalmaznak híreket, dinamikusan frissített információkat. A www.startlap.hu egy kiváló linkgyűjtemény; A Startlap különlegessége, hogy könnyen elérhetők a legkülönbözőbb keresők, illetve az a technika, hogy az oldalak lefelé terjeszkedését független aloldalfejlesztők kezébe adták, így bárki hozhat egy ígéretes témát. Az oldal fejlesztői lehetőséget biztosítanak egsválasztott témát a főoldalhoz hasonló formában feldolgozó linkgyűjtemény szerkesztésére. 11
Információs rendszerek az iskolában Fontos feladat az oktatás és a távoktatási rendszerek létrehozása és multimédiás tananyagok kidolgozása, Alapvető feladat, hogy minden iskolát rákapcsoljanak a világhálóra, ehhez a törekvéshez igazodott a Sulinet program, amelynek keretében a középiskoláknak biztosították az Internet-elérést. Biztosítani kell az oktatási rendszer felkészülését az információs társadalom igényeinek a kielégítésére. Fejlesztendő terület a távoktatási program, a digitális tankönyvek, a multimédiás anyagok készítése, a digitális tankönyvtár létrehozása. Az információs szupersztráda mindenki számára biztosítaná tetszőleges témában oktató anyagok, filmek, képek szótárak, lexikonok és más tárolt információk adatbázisokból való lehívását. Az interneten számos, az oktatással kapcsolatos weblapot találunk: az oktatással kapcsolatos oldalakat (ideértve a taneszköket, könyveket forgalmazókat is) összefoglaló linkgyűjtemény a http://diak.lap.hu címen érhető el. A www.palya.hu oktatási portálként üzemelő webhelyen például információkat szerezhetünk be az érettségivel, felvételikkel kapcsolatban (felvételi kérdések, ponthatárok...stb.), megtekinthetjük a felvételik menetrendjét. Az Internetes távoktatás főbb előnyei között említhetjük, hogy a tanulás nyugodt körülmények között, a tanuló saját időbeosztása szerint történhet, nincs helyhez kötve, ennek megfelelő en az utazás minimális, egyszerre több oktatáson is részt lehet venni, sokkal olcsóbb a hagyományos oktatásnál, a kapcsolattartás internetes eszközök felhasználásával történik. Az Internet-alapú kommunikáció jellege szerint az e-tanulás két formája: • Szinkron e-tanulás: A különböző helyen lévő oktató és a diákok online kapcsolatban vannak. Az oktatásban meghatározott tanterv szerint haladnak előre. Ehhez csevegést (chat), videokonferenciát és hasonló online technikákat alkalmaznak. Ebben az esetben tehát az időbeli kötöttség (órarend) megmaradt, csak a térbeli kötöttségek szabadultak fel. • Aszinkron e-tanulás: Ebben az esetben a térbeli és az időbeli kötöttségektől teljesen mentesen folyhat a képzés. Az Interneten keresztül a tananyag bárhonnan, bármikor hozzáférhető. Ennek megfelelően nem online technikákat alkalmaznak, például dokumentum letöltést, elektronikus levelezést stb. A kommunikáció iránya mindkét formánál többirányú: kiterjed az oktató és a tanulók, valamint a tanulók egymásközti kapcsolattartására. A meghatározó azonban az oktatótól a tanuló felé irányuló információ. A virtuális egyetem koncepciója a modern technológia biztosította eszközökre (multimédia, Internet alapú kommunikáció) épül. Biztosítja a földrajzi helytől és időponttól független, egyénre szabott tanulás lehetőségét. A rendszer felhasználóbarát és hatékony kommunikációs környezetet biztosítva nyújtja egy egyetem összes funkcióját, beleértve a tananyagot, a l könyvtárhasználatot, hirdetőtáblákat, az egyetemi adminisztrációt. A csoportos tanulást videokonferenciákon alapuló szemináriumok oldják meg.
INFORMATIKA ÉS ETIKA ADATBIZTONSÁG, SZERZŐI JOG, LICENSZ Adatbiztonság Az adatok kezelésével, összegyűjtésével, tárolásával, hozzáférésével kapcsolatban alapvetően fontos jogi kérdés az adatok védelmének biztosítása. A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen hozzáférés megakadályozása a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, 12
feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés). A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglaltan kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani. A biztonság olyan fontos elemkből tevődik össze, mint: A felhasználó személyének azonosítása, azaz hogy csak a jogosultak férjenek hozzá az információhoz. A dokumentumok hitelességének biztosítása, azaz hogy az erededetiség megállapítható legyen. Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. Ezt az üzenetek kódolásával, a fogadó helyek dekódolásával oldják meg. A megfelelő jelszavak, illetve a jelszókezelés rendjének kialakítása, amely szabályozza a hozzáférési jogosultságot. A jelszókezelés rendje meghatározza a jelszavak minimális hosszát, lejárati idejét, az engedélyezett rontások számát, a különleges karakterek alkalmazását. A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal. A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságának megoldása. Rendszeres adatmentések készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozása,
Hitelesség Különösen szakértői rendszerek, illetve nyilvános adatbázisok esetében lényeges a hitelesség biztosítása. Ennek érdekében egyértelmű felelősségi köröket határoznak meg, ki a felelős a gyűjtött információ eredetiségéért, hitelességéért és pontosságáért. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az adatbázisban meglevő, az adatátvitel vagy az adatfeldolgozás során keletkező hibák véletlenszerűek-e és nem tudatosak, illetve azokból milyen tendencia állapítható meg. A következetes, illetve személyhez kötődő hibák felelőseit meg kell keresni. Jogi kérdés lehet a hibás munkavégzésből származó károkozás csökkentése is.
Elérhetőség Az információ elérhetőségével kapcsolatban meg kell állapítani az elérésre jogosultak körét, az elérés jogosultságtól függő szintjeit, nyilvánosan forgalmazott információk esetében az elérési jog értékét, vagyis a szolgáltatás árát.
Tulajdonjog A tulajdonjoggal kapcsolatban rögzíteni kell, ki valójában az információ tulajdonosa; mennyit lehet kérni az információért; kik az információs csatornák tulajdonosai; milyen feltételek mellett használhatók a magán adatbázisok; használhatók-e a cégek számítógépei magán célok. Külön kérdés a személyes adatok védelme. Személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve - törvény felhatalmazása alapján, meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete előírja.
Netikett A Netikett az Interneten, a levelezési listán követendő szabályok gyűjteménye. Részben etikai, részben technikai jellegű ajánlásokból áll és a hálózatot használók etiai érzékén, önszabályozásán alapszik. Hatékonyságát két tény határozza meg. A Netikett olyan szakmai vagy illemkódex, amelyhez önként igazodnak, másrészt megsértőit a hálózati közösség bünteti. A büntetés módja lehet: letiltják hozzáférését fontos szolgáltatásokhoz, nyílt kampányt kezdenek ellene, módosítják a honlapját stb. Ezek az eszközök az oktatói, tudományos felhasználói körökben hatékonyabbak, az üzleti felhasználás azonban könnyebben eltér az etikai megfontolásoktól. Mindezek miatt folyamatosan jogi viták tárgyát képezi valamilyen szabályozás kérdése.
Internetjog Az Internet jogi problémáinak osztályozására három fő kategóriát különböztetünk meg: 13
Az Internet megjelenése a hagyományos életviszonyokban (szólásszabadság, cenzúra, jogválasztás és joghatóság, bűncselekmények, rágalmazás, becsületsértés, erkölcs, magánszféra védelme). Az Internetre jellemző, de más jogterületekhez köthetó életviszonyok (on-line banktevékenység, elektronikus kereskedelem, elektronikus posta, reklámlevelek kéretlen, tömeges küldése, szoftverek licenc-kérdései, adóztatás, védjegyjog). Kizárólag az Interneten jelentkező, technikai alapú problémák (digitális aláírás, domain nevek, titkosítás, hálózati biztonság, linking - vagyis hivatkozott, de jogsértő információk). Az Internet szabályozásával kapcsolatos nehézségek az eltérő területi szabályozásokból, ugyanakkor a határokat semmilyen téren nem ismerő felhasználásból, az ellenőrizhetőség hiányából, a névtelenségből és a technikai megoldásokból származnak.
A copyright - szerzői jog A szoftver szellemi termék, hasonlóan egy operához, egy regényhez vagy egy találmányhoz, azaz jogok, mégpedig szerzői jogok is kapcsolódnak hozzá. A programok írói munkát fektettek be, amiért a felhasználónak fizetnie kell. Ha programot hasz nálunk, azért tesszük, hogy munkánkat megkönnyítsük, gyorsítsuk. Munkánkhoz valamilyen – illegálisan megszerzett, másolt programot használni olyan, mint utazásunkhoz kölcsönvenni egy autót a tulajdonos engedélye nélkül. A szoftver, mint szellemi termék, a szerző szellemi tulajdona. Ez a program használat erkölcsi oldala. A másik oldal a jogi oldal, s ez a programozók érdekeinek a védelmét jelenti. A szoftverek felhasználhatóságát nemzetközi és nemzeti törvények szabályozzák. A törvények részletesen kitérnek az egyes szoftverfajták használatára, másolhatóságára. A szoftver vásárlásának lehetőségei Szükségünk lehet egy Windows programcsomagra. Meglátogathatjuk barátunkat, és kérhetünk tőle lemezen egy példányt, ezt aztán felmásolhatjuk a saját gépünkre. Ezt hívják szoftverkalózkodásnak. Ha mindenki ezt tenné, csak egyszer kellene egy programot eladni. Ezt a beszerzési módszert a törvény bünteti. A másik lehetőség, hogy elmegyünk egy számítástechnikai üzletbe, ahol szoftvert is árulnak és ott vásároljuk meg a programot. A program dobozán mindenképpen feltüntetik a gyártó nevét, a termék nevét, valamint a verziószámot (például Microsoft Windows 98). Az adatok között még szerepelnie kell a hardverkövetelményeknek is. Amennyiben valamilyen szoftvert használunk, igazolni kell annak eredetét számlával, hogy vásároltuk. Szerzői jogi vonatkozások az Interneten Interneten ma leggyakrabban a szerzői jogot sértik meg: Egyik jellegzetes megnyilvánulása a „warez", amely illegálisan másolt programok ingyenes letöltését jelenti a hálózatról. A másik ilyen jogsértő tevékenységet a crackerek végzik. Ők törik fel a szerzői jogok védelmét szolgáló eljárásokat, kódokat és digitális kulcsokat. Sajátos jogsértést tesz lehetővé az Interneten terjesztett zene, ha az alkotó tudta és beleegyezése nélkül, illetve akarata ellenére, a jogtulajdonosoknak anyagi kárt okozva történik. A kisméretű fájlban tárolt zene hatékonyan továbbítható az Interneten keresztül is. Ezt sok jogszerű alkalmazás is kihasználja, például szerzők publikálnak ebben a formában. Jóhiszemű Internet-felhasználó is számtalan esetben követhet el jogsértést, hiszen a szolgáltatók számtalan adatot, szöveges, képi és hanginformációt tárolnak szervereiken. Ezek letöltésekor és felhasználásakor pedig könnyen sérülnek a szerző személyhez fűződő (például nevének feltüntetése) vagy akár vagyoni jogai is. A szerzői jog tulajdonosa a szoftver vásárlásakor megkapott licencszerződésben határozza meg a felhasználás körülményeit, feltételeit. 14
A licencszerződés A gyártó és a felhasználó közötti licencszerződés (EULA - Enduser Licence Agreement) határozza meg az eladó és a felhasználó jogait. A program vásárlása után következhet a szoftver telepítése. A szoftver külső csomagolásán vagy a doboz belsejében található egy szerződés. A vevő nem a teljes jogot, hanem csak a használat jogát vásárolja meg. Ezt fogalmazza meg a használati engedély, a licencszerződés. Az a sok millió ember, aki a Windowst használja, mind ugyanazt a szellemi terméket veszi igénybe (használati jogot vásárolt). Nem egyedi terméket használunk. A licencszerződés részletesen leírja, hogy a szoftvert mi lyen körülmények között, milyen feltételekkel szabad használni. Az egy példányra vonatkozó licencszerződések általában úgy rendelkeznek, hogy a szoftvert ugyanúgy kell használni, mint egy könyvet. Ennek értelmében egyszerre csak egy példányban használhat6, és egy időben csak egy helyen. Ahogyan a könyvet sem másolhatjuk, ugyanúgy nem másolhatjuk és nem adhatjuk tovább a szoftvert sem. Ha az eredeti lemezek idővel tönkremennének, akkor is meg kell őket őrizni, hiszen azokkal is igazolnunk kell szoftverünk tisztaságát. A licencszerződés egy szoftvertermék egy gépre telepítését engedélyezi. Ha több példányban szeretnénk telepíteni a terméket, további licencszerződéseket kell kötnünk. Ha ezt elmu lasztjuk, illegálisan használjuk a szoftvert. A felhasználó - kizárólag biztonsági okokból -- jogosult egy példányban másolatot készíteni a szoftverről. Ezt a másolatot csak tárolhatja. További másolatok készítése jogosulatlan másolásnak számít. A szoftver nem adható és nem vehető kölcsön, nem adható bérbe. A szoftver frissítése (upgrade) kizárólag az eredetivel együtt használható, attól nem különíthető el. A frissítésre is érvényes a licencszerződés. Tilos a szoftver visszafordítása, visszafejtése, belső felépítésének elemzése. A licencszerződés tartalmazza a korlátozott garanciális feltételeket, amelyben a gyártó vállalja, hogy a termék meghatározott ideig a mellékelt dokumentumok szerint fog működni, valamint mentes a gyártási és az anyaghibától. Ezeken kívül egyéb záró rendelkezések és az adott ország jogrendszerére vonatkozó egyedi rendelkezések szerepelnek a szerződésben A licencszerződést a gyártó megszüntetheti a szerződésben foglaltak megszegése miatt. A programot regisztráljuk: ki kell tölteni egy adatlapot, azt elküldeni a gyártónak. Ezzel tájékoztatjuk a gyártót arról, hogy használjuk a programot, igénybe vehetjük a felhasználói támogatást, tájékoztató anyagot kaphatunk, kedvezményesen vehetjük igénybe a program frissített verzióit. A jogtiszta szoftver előnyei: -
-
Ha jogtiszta szoftvert használunk, a gyártók a szoftverre g aranciát vállalnak. Ha regisztráltattuk a szoftvert, annak továbbfejlesztett változatához az új ár töredékéért juthatunk hozzá. Az eredeti szoftverrel teljes dokumentáció jár, így annak használata könnyebb és egyszerűbbé válik. A jogtiszta szoftverek vírusmentességét a gyártó garantálja. Nem követtünk el törvénysértést, nem károsítottuk meg a program szerzőjét, nem kell tartanunk a szoftverrendőrség ellenőrzésétől.
Freeware, shareware A szoftvereket terjesztés szerint is csoportosíthatjuk. Eszerint van kereskedelmi szoftver, shareware és freeware. 15
A kereskedelmi szoftver mint a kereskedelemben értékesített programokra érvényes. Előnye, hogy a vevő a boltban meg is nézheti a programot, az eladó pedig azonnal a pénzéhez jut. Ennek persze ára is van: kereskedelmi hálózatot kell kiépíteni, és reklámozni kell. A kisebb cégeknek és az amatőröknek erre nincsen pénzük. Ők egy másik terjesztési módot szoktak választani, amely jogilag is különbözik az előbbiektől. Ha egy program shareware, az azt jelenti, hogy a szoftver szabadon terjeszthető, kipróbálható, de felhasználásáért a szoftverrel együtt járó szerződés szerint a próbaidő letelte után már fizetni kell. Ha a használó nem fizet, a próbaidő után a szoftver alkalmazása jogtalannak minősül. Ezzel a módszerrel a gyártók gyakorlatilag ingyenes kipróbálásra ajánlják termékeiket. Ha az ilyen termék megtetszik, akkor kifizethetjük, regisztráltathatjuk a mellékelt regisztrációs adatlapon, és teljes jogú felhasználóvá válhatunk. A shareware verzió gyakran nem teljes. Tudatosan „le van butítva", de megcsillantja a program előnyös oldalait. A regisztráció után küldik el a teljes verziót. A freeware program szabadon felhasználható és terjeszthető, ha elismerjük a gyártó céget mint a termék egyedüli létrehozóját. Ez azt jelenti, hogy a programot nem adhatjuk tovább, mint saját termékünket, és azt nem változtathatjuk meg. Azaz a szerzői jogok erre is érvényesek. A freeware programok általában demo programok, önállóan nem sokat érnek. A szoftverekkel kapcsolatos jogok betartatására nemzetközi szervezet alakult. A Business Software Alliance (BSA) a világ 65 országában küzd a szoftverkalózkodás ellen az ismeretterjesztés, az oktatás, a tájékoztatás és a jog eszközeivel. 1988-ban alapították a világ legjelentősebb, üzleti szoftvereket gyártó cégei: az Adobe, az Autodesk, a Bentley Systems, a Borland, a Lotus Development, a Microsoft, a Novell és a Symantec. A BSA Magyarország 1994ben alakult a szoftvergyártók magyarországi képviseletei, illetve a magyarországi kereskedők részvételével.
JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS
Elektromos jelek, a jelek csoportosítása A két természetes üzenethordozóval, a hang- és a fényhullámokkal nem lehet nagy távolságra információt továbbítani, és a jelek nem maradnak meg eredeti állapotukban, csökken az intenzitásuk. Nagyobb távolságok áthidalása csak az elektromos áram segítségével történő szállítással lehetséges.
Analóg és digitális jelek Analóg jelek Az analóg jelek időben folyamatosan változnak, bizonyos határok között tetszőleges értéket vehetnek fel, azaz egy tartományban bármely két állapot közti minden állapotot is fel tud venni. A jel alakját az idő függvényében ábrázolva egy folytonos görbét kapunk. Minden időpillanathoz tartozik érték és a függvény minden értéket felvehet. A valóság hű leírására alkalmasak. Analóg jelet sugároz a rádió, analóg jelet rögzít a videomagnetofon. Analóg jelet mutatnak a mutatós mérőműszerek: mérleg, feszültségmérő, stopperóra (mutatós), higanyos hőmérő. y jel
16
t idő
Digitális jelek A digitális jel csak bizonyos „lépésközzel”, vagyis diszkrét értékeket vehet fel. A digitális jelek időben ugrásszerűen változnak. Egy adott időintervallumban csak egy értéket vehetnek fel. Jelük alakja az idő függvényében nem folytonos vonal, hanem egy lépcsős függvény. A valóság tetszőleges pontosságú leírására alkalmasak. Digitális jeleket mutat a számológép, a számkijelzős óra, a digitális mérőműszerek. A digitális jelek leggyakoribb formája a bináris jel, amely két értéket vehet csak fel. Az informatikai eszközök ilyen jelekkel dolgoznak – CD, számítógép, digitális fényképezőgép. A digitális jel függvénye: Y 1 0 t A számítógéphez érkező analóg jeleket a számítógép számára érthető digitális jelekké kell alakítani. A jelek átalakítását az ADC (Analog Digital Converter) analóg-digitális átalakító végzi. Az átalakítás három lépése: Mintavételezés; Kvantálás; Kódolás MINTAVÉTELEZÉS A mintavételezéskor adott, egyenlő időközönként megmérjük az analóg jel értékét, így kapunk n db adatot. Minél gyakrabban mérünk, annál pontosabb a mérés. A mai eszközök 1 másodperc alatt 44 100 mintát vesznek az analóg jelből, azaz a mérések időintervalluma 22,7 mikroszekundum. KVANTÁLÁS Adott egy értékskála, melyhez adott, diszkrét értékek tartoznak. Kvantáláskor a mintavételezéskor mért értékeket kerekítik a legközelebbi diszkrét értékhez. KÓDOLÁS
Kódoláskor a diszkrét értékskála minden értékéhez hozzárendelnek egy bináris kódot. A jelek sorozatából kialakul a bináris kódok sorozata. DIGITÁLIS – ANALÓG ÁTALAKÍTÁS
A digitális jeleket, amelyek a számítógép kimenetén megjelennek, vissza kell alakítani analóg jelekké. Ezt a folyamatot a DAC (Digital Analog Converter) digitális analóg átalakító végzi el. Az átalakító a bemenetére érkező kódhoz feszültségértéket rendel, amely a megfelelő áramkörrel analóg jellé alakul. KÓD, KÓDOLÁS, KÓDOLÁSI MÓDSZEREK
A hírt az adó átalakítja olyan jelekké, amelyet a csatorna el tud szállítani. A vevő visszaalakítja a jeleket, azaz dekódolja azokat. A dekódolás feladata, hogy a megérkezett jelek érthetővé váljanak a vevő számára. A kódolás és a dekódolás szabályok szerint történik. Az ember legalapvetőbb kódrendszere a beszéd és az írás; dekódolás az olvasás és beszéd meghallgatása.
Kódolási módszerek 17
Digitális kódolás: a kódolás számjegyes formája. A digitális kódolás különböző számrendszerekben mehet végbe. Leggyakoribb, kódolásra használt számrendszerek a 10-es, a 16os és a 2-es számrendszer. Követelmények a kódolással szemben: egyértelmű és visszafejthető legyen, a formája hatékony tárolást és feldolgozást tegyen lehetővé. A kódolás szabályait az általa használt jelekkel együtt kódrendszernek nevezzük. Az adatok „számítógépen belüli” megjelenítéséhez használt kódrendszer(eke)t – a szabályokkal, jelekkel, és az így kialakított jelsorozatokkal együtt – (belső) adatábrázolásnak nevezzük. Mivel kétféle jelet könnyű fizikailag jelezni a számítógépben (egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos feszültségi szinttel vagy mágnesezettséggel illetve ellentétes pólus szerinti mágnesezettséggel, stb.), az elektronikus digitális számítógépek a rögzítendő adatokat bináris szám formájában jelenítik meg, ábrázolják.
Számrendszerek TÍZES SZÁMRENDSZER, más néven decimális számrendszer: a mindennapi életben használatos számrendszer, jelkészlete a 0….9 számjegyek. KETTES SZÁMRENDSZER, másik nevén bináris számrendszer: a digitális kódolás egyetemes kódrendszere, jelkészlete a 0 és az 1. Kétállapotú kód: a van/nincs, működik/nem működik, igen/nem kijelentéspárokkal lehet értelmezni. TIZENHATOS SZÁMRENDSZER, másik nevén hexadecimális számrendszer. A hosszú bináris számok rövidebb kifejezésére, rövidítésre használják. Jelkészlete a 0…9 számjegyek A…F betűk. A számokat át tudjuk írni egyik számrendszerből a másikba. Az első 16 természetes szám bináris, decimális és hexadecimális számrendszerbeli alakját mutatja a következő táblázat: Decimális Bináris Hexadecimális Decimális Bináris Hexadecimális 10-es 2-es 16-os 10-es 2-es 16-os 0 0 0 8 1000 8 1 1 1 9 1001 9 2 10 2 10 1010 A 3 11 3 11 1011 B 4 100 4 12 1100 C 5 101 5 13 1101 D 6 110 6 14 1110 E 7 111 7 15 1111 F A számítógép működéséhez programokra van szükség. A legalapvetőbb, a legelső programot, a BIOSt, vagy az operációs rendszert is meg kellett írni, azt a számítógép számára érthető formában közölni kell. A számítógépben, mint elektronikus eszközben, nem a tízes számrendszer használatos, hanem a kettes, ahol két állapot a természetes (van feszültség, vagy nincs feszültség). Így ott a kettes (bináris) számrendszert használjuk, melyben a két jel a 0 és az 1. A számítógép kettes számrendszerben számol, kettes számrendszerben végzi el a műveleteket: pl. az összeadást, kivonást. A műveleteket logikai áramkörök végzik el, amelyek figyelembe veszik a helyiértékeken keletkező átvitelt is. A számítógép minden érzékelt adatot számokká alakít, és a számokkal végez műveleteket a kettes – bináris számrendszerben. Kényelmi okokból tizenhatos – hexadecimális számrendszert is használunk, főleg a tömörebb írás miatt, mert a sok számjegy a bináris számban nehezen írható, nehezen áttekinthető. A bináris szám számjegyeit négyesével csoportosítjuk a könnyebb áttekinthetőség miatt, illetve a hexadecimális átváltás megkönnyítése érdekében. A számítógép tehát nullákkal és egyesekkel dolgozik, ezeket biteknek (binary digit, bináris számjegy) nevezzük. A legkisebb kezelhető, mozgatható egység a byte (bájt), ami nyolc bitből áll: 18
Az egy bájton tárolható legkisebb érték a 00000000, a legnagyobb pedig az 11111111. Ez utóbbi szám eggyel kisebb, mint az 100000000, vagyis értéke: 28-1 = 256-1 = 255. Egy bájton tehát 256 különböző érték tárolható, 0-tól 255-ig. A számítástechnikában az 1024 bájtot nevezzük 1 kilobájtnak, mégpedig azért, mert a 2 hatványai közül az 1024 (210) áll legközelebb az 1000-hez. A továbbiakban 1 MB (megabájt) = 1024 kB és 1 GB (gigabájt) = 1024 MB stb.
ADATÁBRÁZOLÁS A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN Bináris számábrázolás Egész számok ábrázolására: Fixpontos számábrázolás, Kettes komplemens kód. Lebegőpontos számábrázolás: akkor szükséges, ha nemcsak egész számokat akarunk ábrázolni.
Bináris karakterábrázolás A karakterek kódolásával régóta foglalkoznak az emberek. Ezen alapul a morze ábécé, a titkosírás. A számítógép is kódoltan kezeli a karaktereket. Minden karakter megfelel egy kettes számrendszerbeli számnak. ASCII KÓDTÁBLA Az első kódtábla egy 7 bites kódtábla, az USA géptávírórendszerében alkalmazták. A jelkészlete tartalmazta az angol ábécé betűit és a számokat, írásjeleket, összesen 128 értéket. Ezt a kódtáblát ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kódtáblának nevezünk. Néhány jel ábrázolása, kódolása:
A jel
A jelhez rendelt 10-es számrendszerbeli szám
Bináris ábrázolás
Az ’a’ betű A ’8’-as számjegy A ’%’ jel A nagy ’A’ betű A ’<’ jel
97 56 37 65 60
0110 0001 0011 1000 0010 0101 0100 0001 0011 1100
ANSI KÓD
A 7 bites ábrázolást felváltotta a 8 bites ábrázolás, elkészült az ANSI (American National Standards Institute) kódtábla, amely a 128 jel helyett 256 jelet tud ábrázolni. Itt 256 karakter jeleníthető meg. Az első 128 karakter megfelel az ASCII kódtábla karaktereinek, a többi helyen egyéb jeleket ábrázolnak. Többféle kódrendszer kialakult, amely függ a nemzeti szabványtól, az operációs rendszertől. Ebben a rendszerben a magyar ékezetes betűk is ábrázolhatóak. UNICODE
A 90-es években kialakították a 16 bites ábrázolást, amelyben már több mint 65 ezer jel ábrázolására van lehetőség. Ez az unikód. Ez már a holt nyelvek betűkészletének is helyet ad, a több nyelvet használó programoknál nagyon hasznos. Ezzel egységesítették a karakterábrázolást, akármilyen nyelvhez tartozó betűkészletet használhatunk, nem kell a különböző nyelveknél más betűkészletre áttérni.
Bináris színábrázolás A számítógép a képernyőn meg tudja jeleníteni a színek sokféle árnyalatát. A színeket is binárisa kódolja. A színérzetnek 3 fő jellemzője van: Színezet – a szín, amely a fény hullámhosszától függ; Telítettség – mekkora a fehér fény aránya a többi összetevőhöz képest; Világosság – a fényenergia határozza meg. 19
RGB színrendszer: A monitorok az additív – összeadó színkeverés elvén működnek. A színek 3 összetevőből állnak: vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue). A színt az összetevők határozzák meg: mind a három összetevőt 8 biten ábrázoljuk, így a teljes szín kódja egy 24 bites kód. Ez összesen 3 bájt, vagyis 24 bit, tehát 224 féle színárnyalat lehetséges, ami kb. 16 millió (16 777 216) különböző színt tesz lehetővé. A 24 bites színrendszert true colorként emlegetik. CMYK színrendszer: Ez a diaképnél, fényképnél, nyomtatónál előforduló módszer; itt szubsztraktív, vagyis kivonó, elvonó színkeverés valósul meg: A fényforrásból jövő fehér fény elnyelődik a tárgyra kent különböző festékrétegekben (különböző színű festékanyagok más összetevőket nyelnek el belőle), ami megmarad, az jut a szemünkbe.
Bináris hangábrázolás A hang (hanghullám) analóg jel. Ahhoz, hogy a számítógépben ábrázolni tudjuk, a hanghoz bináris kódot kell hozzárendelni (digitálissá kell alakítani), ezt a hangkártya végzi el. A hangot a frekvenciájával és a hanghullám amplitúdójával jellemezzük. A hanghullám szinuszgörbék „összege”, ha az amplitúdó („kilengés”) időben való változását akarjuk ábrázolni, egy görbét kapunk, ezt kell kódolnunk. Mintavételezéskor időnként megállapítjuk, mekkora a görbe amplitúdója. A mérés eredményeként a hanghullám amplitúdójához hozzárendelnek egy számot. A bináris hang-kód lehet 8 vagy 16 bites. A 8 bites ábrázoláshoz 256, míg a 16 bites ábrázoláshoz 65 536 hangérték tartozik. Az utóbbi már nagyon jó hangminőséget eredményez. Ezt az átalakítást (és a fordítottját) végzi el a hangkártya.
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A számítógép fogalma A számítógép különleges számológép: az univerzális, digitális, programvezérelt, automata számológépeket nevezzük számítógépeknek. A Computer szó a latin computo igéből származik, melynek jelentése: kiszámol, kiszámít. Magyar fordítása a számítógép szó. A Magyarországon használatos számítógépek nagy része PC (Personal Computer) kategóriájú, de vannak más típusú gépek is: Macintosh, Atari, Vax… A PC gépcsaládot eredetileg az IBM amerikai cég fejlesztette ki. A személyi számítógépek legnagyobb csoportját az IBM-kompatibilis gépek alkotják (a másik az Apple). Ezeken belül fontos szempont a kompatibilitás kérdése, aminek két oldalról is meg kell valósulnia: hardver és szoftver oldalról. A hardver kompatibilitás azt jelenti, hogy a számítógép egyes részegységeinek, alkatrészeinek azonosan és csereszabatosan kell működni, akár az IBM, akár más gyártó termékéről is van szó. A szoftver kompatibilitás szerint a felhasználói szoftvereknek ugyanúgy kell futniuk a különböző gépeken, azonos eredményt adva.
A számítógép feladatai -
Segít a számolások elvégzésében; Szöveget dolgozhatunk fel vele; Adatok feldolgozása, rendszerezése; Adatok továbbítása, küldése távolabbi helyekre; Adatok, szövegek tárolása, módosítása, feldolgozása, nyomtatása. Kommunikáció.
Neumann elvű számítógépek Neumann elv: 1. A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen; 2. A számítógép kettes számrendszert használjon; 20
3. Az adatok, utasítások, programok egy helyen, ugyanabban a memóriában legyenek tárolva; 4. A számítógép legyen univerzális. Neumann János ezeket az elveket az 1940-es évek közepén fogalmazta meg, a mai személyi számítógépek ezen elvek alapján működnek.
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE, RÉSZEI HARDVER - SZOFTVER
A számítógép két fő része a Hardver és a szoftver. HARDVER: a számítógép kézzel fogható fizikai alkatrészei; pl. vezetékek, kábelek, csatlakozók, perifériák (monitor, egér, nyomtató, hangkártya…) SZOFTVER: a számítógép működéséhez elengedhetetlen programok, adatok, dokumentációk; pl. a Word szövegszerkesztő program.
Alaplap: A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vannak építve. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap - chip, amelyen az egyes elemek fogadására több, különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a "külső" kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó, külső tápfeszültség. Ugyancsak ide kapcsolódnak a számítógép előlapján található jelzőfények érintkezői, a reset és a turbó kapcsoló stb. A processzor típusával jellemezzük az alaplapot: 286, 386, 486, Pentium I – IV.
Processzor - CPU (Central Processing Unit) – központi egység A számítógép működését irányítja, végrehajtja az adatok közötti műveleteket. A processzor 3 fő része: CU: a vezérlő egység, amely értelmezi az utasításokat és előállítja a végrehajtásukhoz szükséges vezérlő jeleket. ALU: Aritmetikai és logikai egység, elvégzi a kijelölt műveleteket: összeadás, kivonás, logikai műveletek. REGISZTEREK: a processzoron belüli adattároló áramkörök. A személyi számítógépekben (PC) MIKROPROCESSZOR van. A mikroprocesszorok parányi szilícium alapba épített komplex áramköri egységek; egyetlen lapkán (mérete: 12x16 mm), chipen valósítja meg a központi egység elemeit. Egy Pentium Pro lapkában például 5,5 millió tranzisztor van. Általában két adattal jellemzik a processzort: a szóhosszúsággal és a sebességgel. A SZÓHOSSZ azt fejezi ki, hogy a processzor egyszerre hány bit hosszúságú, azaz mekkora méretű adattal tud műveletet végezni. Minél nagyobb a szóhossz, annál gyorsabb a számítógép. A processzor sebességét az ÓRAJEL jellemzi. Az órajel rövid idejű, ismétlődő feszültségimpulzus. Minél nagyobb az órajel frekvenciája, annál több adatot tud időegység alatt a számítógép feldolgozni, azaz annál gyorsabban hajtódnak végre a műveletek. A számítógép sebességét az órajel frekvenciájával is jellemezzük, megahertzben (MHz) adjuk meg: Pl. 300 Mhz; a Pentium II esetén az órajel 266 Mhz. Az első IBM PC XT-k még 4 MHz-zel működtek, a mai korszerű gépeken a processzorok már 400 MHz fölött "ketyegnek". 21
A személyi számítógépek csoportosításának egyik lehetséges módja a processzorok szerinti osztályozás, ami egyben a fejlődés útját is bemutatja: Géptípus
XT
AT 286
AT 386/486
Pentium
Processzor
Intel 8088
Intel 80286
Intel 80386 Intel 80486
Pentium 586
Adatforgalom
8 bit
16 bit
32 bit
32 bit
Memóriák Az utasítások valamint az adatok tárolása a számítógépen belül a memóriában történik. A memória MÉRTÉKEGYSÉGEI: A memóriában az információk bitenként, bájtokban tárolódnak: Azaz az adattárolás mértékegysége bit és a bájt. 1 bit egy karakter tárolására alkalmas. 8 elemi adat, azaz 8 bit 1 bájttal egyenlő. 1 bájt = 8 bit; 1kB = 1024 bájt; 1024 kiloBájt = 1 MegaBájt; 1024 MB = 1 GigaBájt. Az adatok tárolása a kettes számrendszeren alapul: 1 bit értéke 0 vagy 1 lehet. A memória ADATAI, jellemzői: - A memória, a tárolóegység típusa; - Kapacitása; - Elérési ideje, azaz gyorsasága. Értékei: nanoszekundum nagyságrendűek. FUNKCIÓjuk alapján megkülönböztetünk központi- és háttértárakat. A KÖZPONTI MEMÓRIA – más néven operatív memória – közvetlen kapcsolatban áll a processzorral. A processzor innen kapja az adatokat, utasításokat és ide helyezi a műveletek eredményét. A számítógép adata, hogy mekkora a központi memóriája: pl. 16, 32, 64, 128 Mbájt. A számítógép adatfeldolgozó kapacitását, a futtatható programok nagyságát éppen a belső memória nagysága határozza meg. HÁTTÉRTÁROLÓ: azokat az adatokat tárolja, amelyek éppen nem szükségesek a számítógép működéséhez, amelyekre később lesz szükség. A számítógép adata az is, hogy a gép háttértárolójának, a winchesternek mekkora a kapacitása: Pl. 20 Gbájt. Háttértároló a CD, a floppy is. Winchester: a számítógép merevlemezes háttértárolója; Gbájt nagyságrendű a kapacitása. A memóriákat MŰKÖDÉSÜK szerint is csoportosíthatjuk: RAM és ROM. RAM (Random Access Memory): olyan memória, amelybe az adatok írhatóak, illetve belőlük kiolvashatóak, - azaz változhat a memória tartalma. A RAM a tulajdonképpeni felhasználói adat- és programterület. Ide töltjük be azt a programot, melynek futtatására szükségünk van, és ide kerülnek a program futása során keletkezett, vagy a program által használt adatok is. Ha valamilyen adatra későbbi munkánk során is szükség van, azt erről a területről mentjük ki háttértárolóra. A számítógép kikapcsolása után a RAM tartalma elveszik. Pl. a központi memória RAM. ROM: csak olvasható memória. A ROM a gép kikapcsolása után se veszíti el az adatokat, így itt tárolja a számítógép azokat az adatokat, programokat, amelyeket a gép működése közben nem használunk. Az itt tárolt adatok nem törölhetőek, nem módosíthatóak. Kiegészítő anyag: A RAM két fajtája a DRAM és a SRAM. DRAM = Dinamikus RAM, kisebb méretű memória, amely cellákat tartalmaz; 1 cella = 1 bit mérettel. A kis méret által nagy tárolókapacitás érhető el. Sebessége kisebb. Kondenzátorokkal valósítják meg, amelyek gyakran kisülnek, ezért az adatokat gyakran frissíteni kell. Alkalmazási területe: a központi memóriában.
22
SRAM = Statikus RAM, nagyobb méretű memóriacellákat használ, gyorsabban elérhetőek, kisebb a tárolókapacitásuk. Nem igényel frissítést. Drágább az előállítása, így inkább a DRAM használata elterjedtebb. Alkalmazása: gyorsítótárakhoz (Cache) használják. A ROM két fajtája a PROM és az EPROM. PROM = Programozható, egyszer írható, utána ROM-ként viselkedik. EPROM = újra írható, törölhető.
Buszrendszerek A központi egység és a memória között a kapcsolatot bonyolult vezetékhálózat tartja fenn, melyet angol neve után - busznak hívunk. Ezen keresztül zajlik le az adatforgalom a gép különböző részei és a perifériák között, ezért kommunikációs vonalnak is hívják. Adatforgalmon értjük a programutasítások memóriából történő behívását is. A buszrendszer vezetékeinek egy része nem a memóriához fut, hanem egyéb kapcsolatok kialakításában vesz részt.
Interfész- adatátviteli vonalak Interfész = interface. Két fajtáját különböztetjük meg: soros és párhuzamos interface. A számítógépből különböző adatátviteli vonalak vezetnek ki. Ezek soros és párhuzamos adatátviteli vonalak lehetnek. Párhuzamos adatátvitel van például a számítógép és a nyomtató, valamint a lemezmeghajtók között. Párhuzamos adatátvitel alkalmával az információ bájtonként kerül át egyik eszközről a másikra, míg soros adatátvitel esetén ugyanez bitenként történik. A soros adatátvitel emiatt jóval lassabb, mint a párhuzamos, azonban az adatátadás közben többszörös ellenőrzés történik, így az adatátvitel biztonságosabb. Általánosságban megállapítható, hogy a soros adatátvitel nagy távolságra, sok zavaró tényezővel terhelt adatátviteli forma, míg a párhuzamos adatátvitel kis távolságra, kiváló zajszűrés mellett valósítható meg. PÁRHUZAMOS INTERFÉSZ (Paralell Port) alkalmas a számítógép és a perifériák vagy a számítógép és egy másik számítógép közötti kapcsolat létrehozására. Egyszerre 8 párhuzamos vezetéken továbbítja az adatokat. Az adatátvitel távolsága korlátozott: maximum 5 méter lehet. Pl. a nyomtatót kapcsolnak hozzá. SOROS INTERFÉSZ (Serial Port) Az adatokat bitenként továbbítja, a vezeték hossza 30 méter is lehet, tehát nagyobb az adatátvitel távolsága. Pl. az egeret kapcsolják hozzá.
Rendszeregység Rendszeregységnek nevezzük a számítógép házat. Ebben található a processzor, a memória, a vezetékek, chipek, az alaplap.
A számítógép előlapja A számítógép előlapján található: - A főkapcsoló; - A Reset gomb. Újraindíthatjuk a gépet kikapcsolás nélkül: a számítógép áramellátása nem szűnik meg. - Jelzőlámpák (LED-ek).
A számítógép hátoldala A számítógép hátoldalán vannak elhelyezve - a hálózati csatlakozóaljzatok, ezeken keresztül kap áramot a rendszeregységben található tápegység és a monitor. - Ventilátor: a rendszeregységben elhelyezett tápegység hűtésére szolgál. - Interfészek (Portok). Ezek segítségével csatlakoztathatunk a géphez további adatbeviteli és megjelenítő eszközöket. - Bővítőhelyek: az alaplapra a számítógép bővítésekor új kártyákat helyezhetünk el. Ezeknek a csatlakozói a bővítőhelyeken keresztül érhetők el.
Tápegység 23
A tápegység feladata a 230 V váltófeszültség átalakítása a számítógépben használt (+5, -5, +12, -12 V) egyenfeszültséggé. Védelmi funkciókat is ellát: Figyeli a túlterhelést, a túlfeszültséget és jelzi a hálózat hibáit. A tápegységben kap helyet egy hűtőventilátor is. A tápegységről csatlakozókábeleken keresztül kap áramot az alaplap és a perifériás eszközök.
Perifériák Azokat az egyéb eszközöket, amelyekkel a számítógép kapcsolatot tart fenn, perifériáknak nevezzük. A perifériák teszik lehetővé a gép külvilággal való érintkezését az ún. input (beviteli) és output (kiviteli) eszközökön keresztül. A személyi számítógépek elsődleges kiviteli egysége a monitor, az elsődleges beviteli egysége pedig a billentyűzet. A perifériák közé sorolhatjuk a háttértárolókat (merevlemezes vagy hajlékonylemezes) is, de igazán a nyomtató, a rajzgép vagy plotter, az egér, a modem, vagy a szkenner, digitális kamera, joystick stb. nevezhető perifériának.
PERIFÉRIÁK; BEVITELI ÉS KIVITELI ESZKÖZÖK A perifériák fogalma Perifériáknak nevezzük a felhasználó és a központi egység közötti kapcsolatot nyújtó, adatbevitelre, megjelenítésre, tárolásra szolgáló hardvereszközöket. Funkciójuk szerint megkülönböztetünk beviteli (Input), megjelenítő (Output) és kétirányú kommunikációt megvalósító (Input/Output) eszközöket. Az utóbbiak közé tartoznak a tárolóeszközök. Beviteli (Input) egységek: billentyűzet, egér, szkenner, botkormány, digitalizáló tábla. Kimeneti vagy megjelenítő (Output) egységek: monitor, nyomtató, hangszóró, rajzgép. Perifériák még: bővítőkártyák; hálózati csatoló, hangkártya, modem, TV-vevő stb.
BEVITELI ESZKÖZÖK (INPUT) Billentyűzet A számítógép legfontosabb és leggyakoribb beviteli eszköze. A billentyűzetet a rajta levő billentyűk számával szokták jellemezni: 84; 101; 102; 105 billentyűs billentyűzetek léteznek. A billentyűk száma függ a nemzeti szabványoktól és a gépen használt programtól is. A szabványos magyar billentyűzet 102 gombos. A Windows 98 operációs rendszert használó gépek billentyűzetén vannak speciális billentyűk.
A billentyűzet gombjait csoportosíthatjuk: Alfanumerikus billentyűzet: A magyar ábécé (ékezetes) betűi, számok, írásjelek és egyéb karakterek gépelhetők ezekkel a billentyűkkel. Ide tartozik a SHIFT billentyű (nagybetű megjelenítése), a CAPS LOCK (nagybetűs üzemmód bekapcsolása), az ALT GR billentyű (speciális karakterek megjelenítése, pl. @, [, >, $) Kombinált numerikus billentyűzet. Kettős feladatot lát el: számok és műveleti jelek gépelésére alkalmas, vagy a kurzormozgató billentyűk szerepét töltik be. A NUM LOCK billentyűvel kapcsolhatunk át az egyik feladatból a másikba. A billentyűzet jobb oldalán található ez az egység. Kurzorbillentyűk: A képernyőn látható kurzort mozgathatjuk a nyilakkal jelzett irányba. Egyéb billentyűk: DELETE: törlés; HOME, illetve END: sor elejére, illetve a végére ugrik a kurzor. PAGE UP, illetve PAGE DOWN: egy képernyőnyit mozgatja a kurzort a dokumentum eleje, illetve a vége felé. Funkcióbillentyűk: F1….F12 Egy adott program műveleteit végzik el. Pl. az F1 billentyű lenyomásával megjelenik a súgó; az F4 billentyű hatására a megismétlődik az utolsó művelet. ENTER: Új bekezdés nyitása, bekezdés, sor lezárása. Program elindítása is lehet a funkciója. ESC: kilépés egy programból. TAB: tabulátorbillentyű 24
SPACE: a szóközbillentyű BACKSPACE: Balra levő karaktereket töröl a kurzort balra léptetve Jelzőfények: Bizonyos billentyűk (CAPS LOCK, NUM LOCK) bekapcsolt állapotát jelzik.
A billentyűzet működésének a lényege: egy billentyű lenyomása egy billentyűkódot állít elő. Ezt a kódot a billentyűzet belső vezérlője alakítja át számmá, úgynevezett ASCII kódokká.
Mutatók (pointer eszközök) A képernyő egy pontjára mutató hardvereszközöket nevezzük mutatóeszköznek vagy pointernek. Lényegük, hogy a kezünkben levő eszköz mozgását vagy kezünk mozgását az eszközön az elmozdulással arányosan a képernyőn egy kurzor jelzi és többféle műveletet is végrehajthatunk vele.
Egér Sík felületen kézzel mozgatható beviteli eszköz, amellyel a monitoron a kurzort lehet pozícionálni. Ma már minden számítógéphez és alkalmazáshoz (programhoz) nélkülözhetetlen mutatóeszköz. Az egér alapfeladata egy képernyőpont megjelölése, illetve az ott található objektum kiválasztása, amit az eszköz mozgatásával tudunk elérni. Az egéren levő 2 vagy 3 gomb, görgő segítségével a kiválasztott képernyőponttal jelölt objektummal végezhetünk műveleteket: mozgatás, kattintás klikk, dupla kattintás – megnyitás, húzás - kijelölés. MOZGATÁS: Az egeret sima, nem csúszós felületen mozgatjuk. Az egérben található gumigolyó a mozgatás következtében elfordul, és megmozdít két, egymásra merőleges tengelyt. Az ezek végén levő lyuggatott tárcsák segítségével egy-egy fényérzékelő (szenzor) alakítja az elmozdulást elektromos jelek sorozatává, melyek vezetéken jutnak a gépbe. „hanyattegérnek” is nevezik. Itt a golyót mozgatjuk ujjunkkal. A hordozható számítógépeken (Lap Top) használják. OPTIKAI EGÉR: fény érzékeli az egér mozgását, nem tartozik hozzá golyó. Előnye, hogy nem porosodik, pontos és nehezebben romlik el, mint a másik típus. TRACKBALL:
Vannak ÉRINTÉSÉRZÉKELŐ mutatóeszközök, amelyeknek az érintőfelületén kell mozgatni az ujjunkat.
Botkormány-joystick A játékokhoz kifejlesztett adatbeviteli eszköz a joystick. Funkciója azonos az egér funkciójával.
Fényceruza A számítógép képernyőjén megjelenő fénynyaláb érzékelésével működik, elsősorban számítógépes grafika és tervezés terén használják.
Rajzgépek-plotterek A rajzgépeket a műszaki rajzok, vonalas ábrák számítógéppel történő elkészítéséhez fejlesztették ki.
Szkenner-scanner Képek, ábrák, szövegek optikai beolvasására szolgáló eszköz. A szkennerben egy fényérzékelő egység pásztázza végig a beolvasandó felületet. A képi információt pontokra (pixel) osztja és minden egyes pontról tárolja a színinformációkat, majd a jeleket digitális formában továbbítja a számítógépnek. A számítógép a jeleket visszaalakítja képpé, amely megjelenik a monitoron. A szkenner jellemző tulajdonsága a felbontóképesség, azaz, hogy az eredeti képet hány képpontra tudja bontani.
Vonalkód olvasó 25
Kézi lézeres vonalkód olvasó – lézersugárral Vonalkód ceruza: könnyen kezelhető, csak át kell húzni a vonalkód felett Vonalkód szkenner: ráhelyezzük a vonalkódra a szkennert és az elmozdulás nélkül leolvassuk a kódot. Beépített vonalkód-olvasó: a pénztárpultba építve egy vagy több lézersugár olvassa le a vonalkódot.
Digitalizáló tábla-Graphics tablet Grafikai adatbeviteli eszköz. Térképek, műszaki rajzok számítógépre vitelére, további feldolgozására alkalmasak.
Digitális kamera Beépített és bővíthető memóriakártyán tárolhatóak a digitális fényképek, amelyeket áttölthetünk számítógépes tárolóegységre. A gépeken kisméretű monitor is található. A fénykép minősége meghaladhatja a hagyományos fényképezőgépekkel készült képek minőségét.
MEGJELENÍTŐ ESZKÖZÖK (OUTPUT) Monitor A monitor a számítógép legfontosabb kimeneti eszköze. Működési elvük szerint megkülönböztetünk elektronsugaras, folyadékkristályos (LCD) és gázplazmás monitorokat. Jelenleg a legelterjedtebbek az elektronsugaras monitorok. ELEKTRONSUGARAS MONITOROK: Az elektroncsőben (képcső) a színeknek megfelelően egy (monochrom) vagy három (színes) sugárnyalábot kibocsátó katód található. A katód bocsátja ki az elektronsugarakat, az elektronsugarak soronként pásztázzák végig a képernyőt. A monitorok 3 színt használnak: vörös, zöld és kék színeket. Fluoreszkáló pontokból épülnek fel a képernyő színmegjelenítésre alkalmas pontjai. A képernyő jellemző tulajdonsága a képpont mérete: pl. 0,250,28 mm. A képernyőn folyamatosan újra és újra kirajzolódik a kép: pl. 1 másodpercenként 70 kép jelenik meg a képernyőn. LCD monitorok: működésük hasonlít a digitális órákon, számológépeken alkalmazott technikához. Előnyük, hogy alacsony a fogyasztásuk, könnyűek, laposak, nem villognak. Hátrányuk, hogy csak egy bizonyos szögből nézve adják a megfelelő képet, más szögből nézve eltérő a színük; drágák. PLAZMA KÉPERNYŐ: kis méretűek, laposak, minden irányból jól olvashatók, nagy az energiaigényük. A monitorok jellemző adata a képpontszám; a mindennapi életben ezt felbontásnak hívjuk. A képpontszám azt mutatja meg, hogy a kép hány oszlopban, hány pontsorból áll össze. Pl. 640 x 480 vagy 800 x 600 felbontású monitor. A felbontóképesség szerint is csoportosíthatjuk a monitorokat: CGA: kis felbontású; EGA: nagy felbontású monitor;VGA, SVGA: legnagyobb felbontású monitor. A monitorok másik fontos jellemzője a monitor mérete, amelyet az átló hosszával adunk meg: pl. 15 hüvelyes monitor. A monitorok harmadik tulajdonsága a képfrissítési gyakoriság: pl. 60 Hz. A 60 Hz frekvenciájú képfrissítési gyakoriságnál nagyon villog a képernyő, károsítja a szemet. Érdemes minél nagyobb képfrissítési gyakoriságot beállítani. A megjelenített kép típusa szerint megkülönböztetünk alfanumerikus és grafikus monitorokat.
Nyomtatók
26
A nyomtató alapvető kimeneti egység. Feladata, hogy a számítógépen előállított dokumentumokat papíron vagy más anyagon (fólia, film) megjelenítse. A nyomtatók általában a párhuzamos interfészen keresztül kapcsolódnak a számítógéphez. A NYOMTATÓK ADATAI: Általában a nyomtatók legfontosabb jellemző adatának a felbontást tartjuk. A másik jellemző adat, hogy a festékanyag milyen technikával kerül a nyomtatandó felületre. A nyomtatókat jellemzi még a nyomtatás sebessége: ezt az adatot az 1 perc alatt kinyomtatott oldalak száma határozza meg. Működésük alapján csoportosítjuk a nyomtatókat
Karakternyomtatók Az írógépekhez hasonló technikával jelenítették meg a karaktereket. Az írófej tartalmazta a karakterek domború tükörképét. Egy festékszalag segítségével került a karakter a papírra.
Mátrixnyomtatók-tűs nyomtatók A nyomtatófejben 9 vagy 24, önállóan vezérelhető nyomtatótű található. Az írófej vízszintes irányban mozog, a tűk pedig meghatározott pozíciókban a festékszalagra ütve viszik a festéket a papírra. Soronként nyomtatnak. A mátrixnyomtatókat szinte teljesen kiszorították az irodákból a tintasugaras- és lézernyomtatók. Használják jegyeladási helyeken, pénztárgépekben, ahol nem a nyomtatás minősége a fontos.
Tintasugaras nyomtatók-buboréknyomtatók-bubbleJet A nyomtatófej a papír előtt mozog vízszintesen. A nyomtatófejben fúvókák vannak, amelyek – hő vagy elektrosztatikus hatásra - kilövik a festéket a papírra. A festéket festékpatronok tartalmazzák. Nagy felbontást lehet velük elérni. A tintasugaras nyomtatók beszerzése és fenntartása viszonylag olcsó, működtetésük egyszerű. Nyomtatási sebességük viszont nem túl nagy.
Lézernyomtatók A lézernyomtatók központi eleme a félvezető (szelén) henger. Erre a hengerre egy igen finom lézernyaláb felrajzolja a nyomtatni kívánt alakzatokat. A fény hatására a henger megvilágított pontjai megváltoztatják töltésüket. A por alakú festék csak a henger azon részeire fog rátapadni, amelyek a lézerfény hatására megváltoztatják töltésüket. A többi helyről a festék lepereg, mivel azonos töltéssel rendelkeznek. A hengerre tapadt festéket ezek után papírra viszik, majd meleg hengerek segítségével rávasalják. A lézernyomtatók oldalanként nyomtatnak, sebességüket eszerint oldal/percben mérjük. Általában 4-20 oldal elkészítésére képesek percenként. A lézernyomtatóknak saját processzoruk és saját memóriájuk van. A lézernyomtatónak a legjobb az írásképe, így nyomdai munkák elvégzésére is használható. A gyors és nagy felbontású lézernyomtatók ára nagyon magas. A lézernyomtatók élettartamára jellemző, hogy a laponkénti költség sokkal alacsonyabb, mint a tintasugaras nyomtatóknál, mert a lézernyomtatók egy-egy festékkazettával több ezer oldalt képesek kinyomtatni.
Rajzgépek - Plotterek: CAD tervező programok segítségével tervrajzokat készítenek. A plotter felfogható egy PC-vel vezérelt, motorokkal X-Y irányban mozgatott tollnak. A SIK-plotternél a papír le van rögzítve a rajztáblához, és a toll mozog X-Y irányban. A toll le-fel mozgatásával elérhető, hogy a toll csak ott forogjon, ahol szükséges. A DOB-plotternél a rajzlapot egy henger mozgatja.
Hangkártya-sound card Hangok rögzítésére és lejátszására szolgáló kombinált periferikus elem. Általában bővítőkártyaként kerül a számítógépbe. Mindig tartalmaz egy analóg digitális átalakítót, amelynek segítségével 27
felvételkor a hangok analóg jeleit digitális jellé alakítja, illetve lejátszáskor a digitális jeleket analóg jelekké alakítja át. Jellemző adata, hogy másodpercenként hány analóg-digitális átalakítást tud végrehajtani. Mikrofon és hangszóró csatlakoztatható hozzá.
Modem -telefonvonal illesztő A modem a számítógépet illeszti a szabványos telefonhálózatra. Ezáltal a felhasználók képesek a telefonvonalak felhasználásával egymással számítógépen kommunikálni; bárhová eljuttathatjuk az információkat. A legismertebb adatátviteli hálózat az Internet. A modem jellemző adata az átviteli sebesség, ezt bit/másodpercben adják meg, pl. 50000 bit/sec. A modemek fax üzemmódban is képesek működni, ezáltal számítógépünk segítségével tudunk faxot küldeni és fogadni.
Konfiguráció Konfigurációnak nevezzük a számítógépet alkotó hardverelemek együttesét. Sokszor egy program telepítéséhez a szoftver gyártója leírja, a telepítendő szoftver hibátlan működéséhez szükséges minimális hardverkövetelményeket. Alapkonfiguráción értjük a számítógép központi egységét, a vele egybeépített belső memóriával együtt, egy merev és egy hajlékony mágneslemez egységet, mint háttértárolót, egy billentyűzetet és egy monitort. A fejlődés eredményeként új kategória kezd meghonosodni: a multimédia számítógép. Ez az eddigieken felül CD-ROM-meghajtót, hangkártyát, hangszórókat és mikrofont tartalmaz.
MEMÓRIÁK, HÁTTÉRTÁRAK, INPUT/OUTPUT ESZKÖZÖK Háttértárolók A tárolóegységek (háttértárak) a kétirányú (input/output) eszközök közé tartoznak. A számítógépekben nagy mennyiségű adat és program állandó tárolására különböző tárolóegységek szolgálnak. Az ezeken tárolt adatok akkor sem vesznek el, ha a gép áramellátása megszűnik. A tárolóegységek óriási adatmennyiséget tudnak rögzíteni.
JELLEMZŐ ADATAIK: a tárolási mód, az elérési mód, tárolási sebesség, tárolókapacitás, elérési idő. TÁROLÁSI MÓD: a mindennapi életben kétféle tárolási módot különböztetünk meg: mágneses és optikai tárolási módot. ELÉRÉSI MÓD: Az adatokat szalagon vagy lemezen tároljuk, ez kétféle elérési módot tesz lehetővé: a soros- és a közvetlen elérést. A soros (szalag) elérésnél a szalagon található adatokat egy rögzített író- olvasófej előtt mozgatják, így az adatok eléréséhez sokkal több idő kell. A régebbi személyi számítógépek kazettás magnetofon szalagjára írva tárolták a programokat, nem lemezeket használtak. Ma is használják, modernebb formában a szalagot tárolásra. A szalag előnye, hogy nagy mennyiségű adatot tud tárolni (több 100 MB) olcsón és biztonságosan. Alkalmazási köre ma az archiválás, biztonsági másolatok készítése. A közvetlen (lemez) elérésnél mind a lemez, mind az író- olvasófej mozog. Az író- olvasó fejet ugyanannyi idő alatt a lemez bármely pontjára tudjuk irányítani. TÁROLÁSI SEBESSÉG: Egységnyi idő alatt (másodperc) tárolt bájtok száma. Mértékegysége: bájt/sec. Egy gyorslemezes tároló sebessége legalább MB/sec. TÁROLÓKAPACITÁS: a tárolóegység fontos adata, hogy hány bájtot képes tárolni. A mai gépek tárolókapacitása több GBájt.
Mágneses adattárolók 28
A legelterjedtebb tárolási mód a mágneses adattárolás. A mágneses adattárolás működési elve: Az adattároló több rétegből áll. A hordozóréteg lehet merev vagy hajlékony. Ezen a hordozórétegen található a mágnesezhető réteg, amelynek részecskéi alkalmasak adattárolásra. A mágnesezhető réteget a fölötte néhány mikronnyi távolságra lévő író- olvasófej előtt mozgatják. Az író- olvasófej egy tekercs, amely megváltoztatja az elemi mágnesek pólusait, attól függően, hogy a bit értéke 1 vagy 0. A hordozó milyensége szerint megkülönböztetünk lemezes vagy mágneses adathordozót.
Lemezes adattárolók A lemezes adattárolók közvetlen elérésűek. A hordozóréteg kör alakú lemez. A mágneses réteg elemei sávoka (track), szektorokba (sector) és klaszterekbe (cluster) rendeződnek. A szektor az adathozzáférési egység a lemezre való íráskor és olvasáskor. A merevlemez meghajtókban a lemezek egymás fölött elhelyezkedő sávjai a cilinderek. A lemezen eredetileg rendezetlenül helyezkednek el a részecskék. Ebben az állapotban nem alkalmas a lemez adattárolásra. Az adattároláshoz szükséges rendezettséget formázással érhetjük el. A lemezen az adatok megfelelő logikai és fizikai sorrendben helyezkednek el. Az adatok megtalálásához egy FAT és egy bit sávot is kialakítanak. Az adatok kiolvasásánál a tartalomjegyzékből kikeresi az állomány fizikai helyét, leolvassa a jeleket a lemezről, majd a belső tárolóhoz és műveletekhez megfelelő formára alakítja. Végül továbbítja a buszokon és az illesztőkártyákon keresztül a CPU felé. A mai számítógépek legalább egy merevlemez egységet (HDD, Hard Disk Drive) és egy hajlékonylemez egységet (FDD, Floppy Disk Drive) tartalmaznak. Programjainkat, adatainkat háttértárolón tartjuk. A háttértárak mágnesezhető tulajdonságuk révén tárolják bitek formájában az információt. Az adatok felvitelét a mágnesezhető anyagra külön eszközök, a meghajtók végzik. A mágneslemezes egység meghajtóit - a driver-eket – intelligensnek nevezzük, mert a számítógép csak parancsot ad nekik, amit az eszközökbe épített processzorok értelmeznek, és saját működtető programjuk alapján végrehajtanak. A számítógépek több lemezmeghajtót is kezelhetnek, melyeket az ABC betűivel jelölünk. Az első két meghajtó (A és B) mindig hajlékony lemezegység, a továbbiak merevlemez (winchester) egységek és CD-meghajtók. HAJLÉKONY LEMEZ (FLOPPY). A hordozólemez hajlékony műanyag. Viszonylag kis mennyiségű adat (1-2 MB) tárolására alkalmas. Kétféle méretben terjedt el: 5,25” és 3,5”. Ma már szinte csak az utóbbit használják, melynek tárolókapacitása 1,44 MB. A hajlékonylemezes (floppy disc driver) meghajtó kezeli a hajlékony lemezeket. A mágneslemez egymástól pontosan meghatározott távolságban elhelyezkedő koncentrikus sávokból (track) és azon belül blokkokból (sector) épül fel. A lemezen 180 sáv helyezkedik el, a szektorok száma pedig 18, így jön ki az összes szektorszám: 2880. A lemez forgási sebessége 300 1/min. A floppyn van egy nyílás, amelyen keresztül az adatok írása/olvasása történik, s egy olyan nyílás, ill. ablakocska, amelynek letakarása az írásvédettséget biztosítja: a hajlékonylemezeket védeni lehet véltetlen törlés vagy felülírás ellen. A floppykat használatbavétel előtt meg kell formázni, azaz adatrögzítésre elő kell készíteni. A ma kapható lemezek legtöbbje azonban már előre formázott. A floppy előnye, hogy anyagokat tudunk számítógépek között mozgatni. MEREVLEMEZ (HARD DISC VAGY WINCHESTER). A hordozólemez merev anyag, legtöbbször fém. Nagyobb mennyiségű adat tárolására alkalmas. A mágneslemez egybe van építve a meghajtóval, a merevlemezes meghajtóban (hard disk drive) található.
29
Az adatokat közös tengelyre szerelt lemezeken tároljuk, amelyeket egyszerre több olvasófej olvas. A lemezek nagy írássűrűsége és a gyors forgás következtében nagy az átviteli sebességük, kisebb az elérési idejük. A lemezek légritka térben forognak részben a felmelegedés elkerülésére, részben az abszolút pormentesség biztosítására. A fordulatszám 4500-7200 1/min, de már hallani tízezres kísérletekről is. A merevlemezes egységben több lemez is van, s minden lemez minden oldalához tartozik egyegy író-olvasó fej. A lemezstruktúra kiegészül még a cilinder fogalmával, ami a lemezek egymás fölött elhelyezkedő sávjait jelenti. A kombinált fejek egyszerre mozognak az egyes lemezek között, így azonos időben több diszken történhet lemezművelet. Minél kisebb a fej és a lemez közötti távolság, annál kisebb terület is elegendő az adatok, illetve a jel felírására, kiolvasására. Éppen a sűrűbb jelhalmaz eredményeképpen növelhető a tárolókapacitás. Az első merevlemezek még csak 10 MB kapacitásúak voltak, a mai gépekbe azonban már 1 GB-tól kisebbet ritkán építenek be, sőt az IBM 25 GB-os winchestert jelentett be. A lemezek átmérője 5 1/4" vagy 3 1/2" lehet, de a hordozható gépekben találhatunk 2 1/2 collos merevlemezt is. Használatbavétel előtt a merevlemezeket is meg kell formázni, és fel kell telepíteni az operációs rendszert.
Optikai tárolók Ma már széles körben elterjedt háttértárfajta a CD-ROM, más néven optikai lemez. Adathordozója a 12 cm átmérőjű lézerlemez. Itt nem mágneses anyag alakítja ki a jeleket, hanem különböző fényvisszaverő tulajdonságú felületek. Az adathozzáférés meglehetősen gyors. A tárolás módja is eltér: míg a lemezeken körbe írnak, a CD-re spirálisan. Egy lemez kapacitása 650 MB, amely 250 ezer gépelt oldalnak felel meg. A kapacitás 80 percnyi hanganyaghoz, vagy 25-30 percnyi digitalizált videofilmhez elég. Külsőre azonosak az audio CD lemezekkel, sőt az utóbbiak a számítógép CD olvasóján is meghallgathatók. A CD-t többféle adat tárolására használják, amelyek más-más tárolási módot igényelnek. A CD lemezek típusai: CD – AD: Digital Audio – digitális hangok tárolására alkalmas. Lejátszási idő 74 perc. CD-ROM: számítógépes adatokat tárol. Photo CD. Digitális képeket tárol. Átlagosa 100 fénykép fér el rajta. Írható CD Az adatokat lemezre írhatjuk; van egyszer írható és törölhető – újraírható változata. A CD-knek sokáig hátrányuk volt, hogy csak olvashatóak voltak. Ma már azonban elérhető áron lehet beszerezni CD-írókat, amelyek általában kombinált író/olvasó egységek. Az írható CD lemezek mai generációja még csak egyszer írható, de megjelentek már a többször írható lemezek is, amelyeknek élettartama az előrejelzések szerint 30 év, és mintegy 1000-szer írhatók újra. A CD lemezeket követően megjelentek a DVD (digital video disc), többcélú digitális lemezek. Ezekben fejlettebb olvasófejet és keskenyebb lézersugarat használnak. Olvassák a régi CD-ket is. Forgási sebességük a 4-szeres CD-ROM-okénak felel meg, de az adatsűrűségük jóval nagyobb: egyetlen oldalra 4,6 GB adat fér el. Első generációjuk egyoldalas, a második generáció 17 GB-os, a lemez mindkét oldalát használják, ráadásul egy oldalon 2 rétegben. Ez a jelenlegi technikákkal mintegy 120 percnyi, CD minőségű hanggal kísért digitális videofilm rögzítésére elég. Újszerű lehetőség, hogy a műsorban el lehet helyezni rögzített mutatókat, így tagoltan, fejezetekben is le lehet játszani a filmet. A DVD-kínálat egyelőre csak a filmekre korlátozódik, bár 1999-ben megjelent már az MS Encarta Enciklopédia DVD változata is.
Pendrive Optikai tároló eszköz. A számítógéphez, a ma modernnek számító USB kimeneten keresztül kapcsolható. Tároló kapacitása 32 Mb-tól 1 Gb-ig terjed (jelen pillanatban). Az eszköz előnye, hogy 30
kicsi méretű, (a floppynál is jóval kisebb) nagy tároló kapacitású, (a CD-t is meghaladhatja) és biztonságos. Mindezek mellett egyszerűen használható (ellentétben a CD írással).
HÁLÓZATOK SZINTEK, KITERJEDÉS, TOPOLÓGIA, A HÁLÓZAT RÉSZEI Számítógépes hálózat: egymással összekapcsolt számítógépek. A számítógépek elterjedésével viszonylag hamar felmerült a helyi hálózat igénye is. Ennek többek között oka volt az erőforrások, pl. a nyomtatók, háttértárak jobb kihasználhatósága, költségkímélő hatása, a közös állományhasználat lehetősége, egyszerűbb és gyorsabb információ csere a felhasználók között. A számítógépes HÁLÓZAT ELŐNYEI, LEHETŐSÉGEI: Kommunikáció a számítógépek között Fájlokat, programokat nem kell minden számítógépen tárolni, elég egy helyen, ahonnan a hálózatba kapcsolt gépek elérik, használhatják, így tárolóhelyet, memóriát spórolhatunk Számítógépes eszközöket nem szükséges minden géphez vásárolni, telepíteni, elég egy eszköz, amelyet a hálózatban levő minden gép el tud érni, használhat. Pl. nyomtató, szkenner. Így pénzt spórolunk meg. Egy intézményben, irodában könnyebbé válik a hírek, információk továbbítása: a hálózaton keresztül mindenkihez eljuttathatók az információk. Adatokat, adatbázisokat vehetnek egyidejűleg igénybe a számítógépek Az egymástól nagy távolságban levő számítógépek felhasználói együttműködve oldhatnak meg feladatokat A számítógépek közötti gyors adatcsere teszi lehetővé a párhuzamos munkavégzést. Ugyanazon a feladaton többen is dolgozhatnak ugyanabban az időben, használhatják egyidejűleg ugyanazokat az adatokat, programokat. A legnagyobb hálózat az Internet, rengeteg információval, levelezési, kommunikációs lehetőségekkel; ügyeket intézhetünk az interneten (vásárlás, bankszámla, megrendelések) Hálózatok segítségével a számítógépek kommunikálhatnak és adatokat oszthatnak meg egymással.
A hálózatok működése Két összekötött PC már hálózatnak tekinthető, mert az adatkommunikáció ebben az esetben is működik. A számítógépeket fizikailag kapcsolatba kell hozni egymással olyan működési elv alkalmazásával, amely elektromos jelek kibocsátására és érzékelésére alkalmas. A gépeknek azonos módon kell a jeleket feldolgozniuk, azaz fel kell állítani egy fizikai protokollt. Eredeti jelentése szerint a protokoll bizonyos előre rögzített viselkedési szabályok összessége, és szerencsés módon a kommunikáció minden szintjén elég pontosan ugyanezt jelenti. A legegyszerűbb és leggyakoribb módszer a fémes vezetővel (dróttal) történő összekötés, de fizikai kapcsolat a rádiófrekvenciás, az infravörös vagy a lézeres is.
A hálózat szintjei Annak, hogy a számítógépek összekapcsolásával kialakított rendszerek biztonságosan működjenek, egyik feltétele a következő: használjanak a különböző felépítésű gépek egységesített kapcsolódási felületet. Ennek érdekében dolgozta ki a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az úgynevezett OSI referenciamodellt. A modellben szintek, rétegek vannak, amelyeknek jól definiált feladatokat kell ellátniuk. A pontosan leírt feladatkörök kezeskednek arról, hogy a különböző gyártók által előállított hardverek és szoftverek kapcsolatot tudjanak teremteni egymással. A kommunikációnak mindig több szintje van és ezeken különböző protokollok használatosak. A modell szerint a kapcsolatteremtésnek 7 rétegen keresztül kell megvalósulnia. Az egyes szintek, rétegek egymásra épülnek. 31
1. FIZIKAI RÉTEG A fizikai réteg az adatbiteknek a fizikai közegen (drót, rádiócsatorna) át történő hibátlan továbbításáért felelős. 2. ADATKAPCSOLATI RÉTEG A hibátlan adattovábbítás érdekében a bitsorozatot célszerű kis csomagokra bontani. A kis adatcsomagok hibajavító információkat is tartalmaznak. Ha az adat megérkezett, a címzett pozitív visszajelzést küld. Amennyiben hiba következett be, nem érkezik visszajelzés, az adat-csomagot újra elküldi a feladó. Ez a réteg szorosan kapcsolódik a fizikai réteghez. 3. HÁLÓZATI RÉTEG Feladata a küldő és a címzett közötti út optimális megtalálása, megállapítása. Egy helyi hálózatban nem okoz problémát, az Interneten viszont sok gonddal járhat. 4. SZÁLLÍTÁSI RÉTEG A címzetthez érkezett adat-csomagokat ebben a rétegben kell sorba rendezni. Ha a csomagok közül valamelyik megsérült, akkor kezdeményezi a küldés ismétlését. Ez a réteg határozza meg a szolgáltatás jellegét, minőségét. 5. VISZONY RÉTEG Ez a réteg teszi lehetővé a felhasználói programok számára a hálózat láthatóságát. Fő feladata a gépek közötti kapcsolat kiépítése és szinkronizálása, ez a réteg gondoskodik a gépek közötti adatcsere hibamentességéről. 6. MEGJELENÍTÉSI RÉTEG Ez a réteg arra szolgál, hogy az átvitt adatok a felhasználó számára értelmezhető formában jelenjenek meg. Fő feladata a kapcsolat megteremtése az eltérő adatábrázolással dolgozó gépek között. 7. ALKALMAZÁSI RÉTEG Ide tartoznak azok a programok, amelyek az operációs rendszerrel együttműködve lehetővé teszik, hogy a felhasználó igénybe vehesse más számítógépek erőforrásait, kommunikáljon más felhasználókkal. Egyik ilyen – a legnépszerűbb – programcsoport a levelező programok csoportja. A modell úgy van kiépítve, hogy az azonos rétegek kommunikálhassanak egymással, de amíg az információ eljut a feladótól a címzettig, mindegyik rétegen áthaladjon.
A hálózatok kiterjedése A hálózatokat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Egyik legfontosabb szempont a kiterjedtség szerinti osztályozás. Ennek alapján három fő csoportot különböztetünk meg: LAN, MAN, WAN LAN (Local Area Network): helyi hálózat. Kis kiterjedésű hálózat. A kis kiterjedés mintegy 1 km-t jelent, azaz egy irodán, cégen belüli kiépítést. A helyi hálózatok saját kábelrendszerrel működnek. Ma még leginkább a koaxis kábeleket alkalmazzák erre a célra. A gépek közötti adatátvitel sebessége 2,5 Mbájt/sec és 100 MB/sec között változhat. MAN (Metropolitan Area Network): városi hálózat A helyi hálózatnál nagyobb kiterjedésű hálózat. Pl. egy városban az önkormányzatot és a hozzá tartozó intézményeket kapcsolják össze. Ilyen a városban működő iskolák összekapcsolása. Az egyes intézmények – iskolák – is kommunikálhatnak egymással. A nagy forgalom miatt sok helyen áttértek az üvegszálas optikai kábelekre, amelyek drágábbak, viszont biztonságosabbak, mint az elektromos vezetékek: nem érzékenyek a beázásra, gyorsabb adatátvitelt tesznek lehetővé (100 Mb/sec felett). 32
WAN (Wide Area Network): nagy kiterjedésű hálózat A legnagyobb kiterjedésűek az egész világot összekötő hálózatok. Még előfordul a telefonos kapcsolat, ma már inkább a műholdas összeköttetés az elterjedtebb. Ezzel a módszerrel nagy távolságokban elhelyezett számítógépek kapcsolhatók össze, és új állomások bekapcsolásához nincs szükség átalakításra.
A hálózat adatforgalma A hálózatok adatforgalma a hasznos adatok továbbításából és a szolgáltatás fenntartását célzó belső adatforgalomból tevődik össze. A hálózatot jellemzi a belső terhelése (overhead): miközben a gép adatokat továbbít, keletkeznek olyan információk, amelyeket nem kell továbbítani, de a hálózat működéséhez elengedhetetlenek. Ilyenek az azonosítók, a visszaigazoló, a hibajelzést hordozó információk. Jellemzi a hálózat adatforgalmát még az átviteli sebesség, a sávszélesség, a frekvencia, az átbocsátó képesség. Sok gép egyidejűleg dolgozhat a hálózaton. A gép nem foglalhatja le teljesen a vezetéket arra a teljes időre, amíg elvégzi a feladatát. Ezért az adatokat, információkat csomagokra bontják, így egy gép csak egy-egy csomag elküldésére és fogadására veszi igénybe a vezetéket. A csomagokra történő felbontást a hálózati csatolókártya végzi el.
Szerver-kliens gép Egy hálózatba kötött számítógép kétféle szerepet tölthet be a hálózatban: lehet kiszolgáló, vagy lehet munkaállomás. KISZOLGÁLÓ: más néven szerver. A szerver olyan gép, amelynek erőforrásait (központi egység, memória, merevlemez, perifériák – nyomtatók) a hálózat és a hálózatba kapcsolt számítógépek használhatják. Megfelelő programok szükségesek e feladatok ellátásához. MUNKAÁLLOMÁS: más néven kliens. Azok a gépek, amelyek használják a szerver erőforrásait. Ezeknek a gépeknek az erőforrásai nincsenek megosztva, azaz más számítógépek nem használhatják. A gépek szerepe szerint vannak egyenrangú hálózatok, amelyekben minden gép lehet kiszolgáló és munkaállomás is egyben és vannak kitűntetett kiszolgáló gépekből és a munkaállomásokból szervezett hálózatok. Az egyenrangú hálózatok nem bírnak el 20-25 számítógépnél többet, ezért megvalósítása csak helyi hálózatban lehetséges.
A hálózatok topológiája A kiterjedtség mellett a másik csoportosítási szempontja a hálózatoknak a topológia: hogyan kapcsolják a számítógépeket a hálózatba, milyen kapcsolatban állnak egymással a hálózatban. SÍNES ELRENDEZÉS
A felhasználók gépei ugyanarra a vezetékre kapcsolódnak. Egyszerű felfűzés visszahurkolás nélkül – egyetlen közös átviteli közeg felfűzi az összes csomópontot. Ha két állomás egymással levelezésbe kezd, akkor mindig teljes egészében lefoglalják az átviteli közeget, és minden más állomás köteles eközben várni. A sínes (bus) hálózatelrendezés előnye, hogy egyszerű létrehozni, kevés vezetéket igényel. Hátránya, hogy hiba esetén a vezetékre kapcsolt összes számítógép leszakad a hálózatról, minden gépen jelentkezik a hiba. A lokális számítógép-hálózatoknál használják.
CSILLAGELRENDEZÉS
Minden felhasználó saját vezetékkel kapcsolódik egy-egy elosztóhoz, a hubhoz.
33
Előnye, hogy egy gép hibája nem befolyásolja a többi gép munkáját, a többi gép hálózati kapcsolata megmarad. Hátránya, hogy több vezetéket igényel a kiépítése, így költségesebb. Pl. alközponti távbeszélő hálózatok, kábeltévé-hálózat, lokális számítógép-hálózatok (LAN). GYŰRŰS ELRENDEZÉS
A gyűrűtopológiában az egyes számítógépek gyűrűszerű kábelezéssel vannak összekötve. A gyűrűben az információk géptől gépig jutnak el. Akkor alkalmazzák, amikor fontos szempont a biztonság (hadiipar, bankok, állami hivatalok). Előnye, hogy a kábelek hibáinak észlelése automatikus, jobb a hibatűrése ennek a rendszernek. Hátránya, hogy nagyon költséges. SZÖVEVÉNYES HÁLÓZAT Többpontú hálózatokban egyes csomópontok között közvetlen összeköttetések létesülnek, más pontok csak közvetetten – más csomópontokon keresztül érhetik el egymást. A hálózat bármely két csomópontja között létezhet hálózaton átvezető bit. Lehet, hogy minden csomópont minden másikkal össze van kötve. Ez a megoldás meglehetősen drága a sok kábel miatt, de ha a csomópontok között elég nagy a forgalom, akkor célszerű lehet. Előnye: kábelhiba vagy forgalmi torlódás esetén sok kerülőút is használható, bár ehhez drága kapcsoló-berendezés szükséges. Amikor minden csomópont-pár között van közvetlen összeköttetés, akkor a hálózat teljesen összekötött topológiájú, szövevényes hálózat, ilyen pl. a budapesti távbeszélő fő központokat összekötő hálózat. FASTRUKTÚRÁJÚ HÁLÓZAT Ezt a fajta hierarchikus csillaghálózatot akkor célszerű használni, ha az azonos szintű (szomszédos) állomások között bonyolódik a forgalom nagy része. Pl. a távbeszélő hálózatok belföldi távhívások lebonyolításakor.
A hálózat részei A hálózatok is hardverekből és szoftverekből állnak. HARDVER ELEMEK: Munkaállomások: azok a számítógépek, amelyeken a felhasználók dolgoznak Szerverek, kiszolgáló egységek: teljesítik a hálózatban dolgozók igényeit Hálózati perifériák: külső egységek, amelyeket a munkaállomások használhatnak Átviteli eszközök: közeg, amely az információk továbbítását teszi lehetővé (kábel, rádióhullám) A forgalmat irányító, szervező berendezések: csak az adatok továbbításával, ideiglenes tárolásával, és elosztásával foglalkoznak, a logikai tartalommal nem. Ezek a routerek, azaz útirányítók, a switchek, azaz a kapcsolók. A HÁLÓZAT SZOFTVEREI
Operációs rendszer: a hálózat operációs rendszere nem más, mint a kiszolgáló gép operációs rendszere. Mivel a szerver több felhasználóval áll kapcsolatban és több feladatot lát el egyidejűleg, ezért a hálózati operációs rendszerek többfelhasználósak és többfeladatosak. A hálózat szoftverei azok a programok is, amelyekkel a teljes rendszer felügyeletét el lehet látni. A felügyelet feladata a kiszolgálók működésének ellenőrzése, a beállításaik változtatása, a felhasználók nyilvántartása, a hozzáférési jogok kezelése, a hálózati erőforrások felügyelete. A felügyelet szempontjából fontos a címtár: az az adatbázis, amely a hálózat elemeinek adatait tartalmazza.
HÁLÓZATOK SZOLGÁLTATÁSOK, NYOMTATÁS, VÉDELEM, HOZZÁFÉRÉS, CSOPORTOK Számítógépes hálózat: egymással összekapcsolt számítógépek. 34
Hálózatok segítségével a számítógépek kommunikálhatnak és adatokat oszthatnak meg egymással. Egy hálózatba kötött számítógép kétféle szerepet tölthet be a hálózatban: lehet kiszolgáló, vagy lehet munkaállomás. KISZOLGÁLÓ: más néven szerver. A szerver olyan gép, amelynek erőforrásait (központi egység, memória, merevlemez, perifériák – nyomtatók) a hálózat és a hálózatba kapcsolt számítógépek használhatják. Megfelelő programok szükségesek e feladatok ellátásához. MUNKAÁLLOMÁS: más néven kliens. Azok a gépek, amelyek használják a szerver erőforrásait. Ezeknek a gépeknek az erőforrásai nincsenek megosztva, azaz más számítógépek nem használhatják.
Szolgáltatások a hálózaton Leggyakrabban a munkaállomásokon a kiszolgáló gép háttértára az állományokkal és a csatolt nyomtatók látszanak, ezeket tudják elérni a kliensek. A szerver operációs rendszere teszi lehetővé, hogy hozzáférjünk az erőforrásokhoz. Nem minden munkaállomás írhatja át, törölheti a szerver gép állományát, programjait, nem minden munkaállomás nyomtathat. Védelmi szempontból fontos, hogy a kiszolgáló gépekhez ne férhessen mindenki hozzá, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a rendszer feltörését. A szerver gépet érdemes egy nehezebben hozzáférhető helyre telepíteni, elhelyezni. A kiszolgáló – szerver gép merevlemezének megosztott részei éppen ugyanúgy látszanak az egyes munkaállomások számára, mint a saját, helyi meghajtók a gépen. A kliensek ugyanúgy el tudják indítani a szerveren levő alkalmazásokat, mint a saját gépükön levőket. Ha egy munkaállomás megnyit egy állományt a kiszolgáló gépen, a többi gép nem fér hozzá. Lehetőség van arra, hogy a megnyitott állománynak csak egy része legyen lezárva a többi felhasználó számára, ekkor egyidejűleg többen használhatják ugyanazt az állományt. Nem csak a nyomtatót lehet elérni a hálózatból. Egyetlen telefonvonal és egy, a szerverhez kötött vagy abba szerelt modem kielégítheti 4-5 felhasználó fax-, illetve Internet igényeit. Egy kiszolgáló gépbe több modem, ISDN kártya szerelhető. Így létrejön a kommunikációs szerver.
Nyomtatás a hálózatban A hálózatos nyomtatást meg kell szervezni. Előfordulhat, hogy a hálózati nyomtatót egyszerre több felhasználó is használni akarja. E probléma megoldására szolgál a nyomtatók várósora a hálózaton. A várósor a kiszolgáló különleges szolgáltatása, amely a kinyomtatható adatokat kezeli és csővezetékszerűen működik: érkezési sorrend szerint engedi a nyomtatóra a nyomtatási feladatokat. Lehet prioritást beállítani. A szerver kezelheti valamely kliens nyomtatóját is. A hálózat operációs rendszere a nyomtatással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat is tartalmazhat: meg lehet változtatni a feladatok sorrendjét; törölni lehet nyomtatási feladatokat; ismételni lehet a nyomtatási sorban feladatokat. Ezek beállításához jogok szükségesek. A hálózati nyomtató általában gyorsabb, nagyobb teljesítményű, nagyobb felbontású, mint a helyi nyomtatók. Így a hálózati nyomtatás gyorsabb lehet a helyi nyomtatásnál megfelelő beállítások esetén.
A munka befejezése a hálózaton Munkánk befejezésekor nem elég kikapcsolni a számítógépet, ki kell jelentkezni a hálózatból. A korszerű hálózati operációs rendszerek ha nem kapnak visszajelzést a gépről, kiléptetik a hálózatból a felhasználót. A szerver kikapcsolására nagyon kell figyelni: ki kell adni a DOWN (Novell hálózatban) parancsot, ezután meg kell várni, amíg a szerver lezár minden fájlt, a sikeres lezárás után visszajelzést kapunk, csak ezután lehet kikapcsolni a szervert. A szerver gép kikapcsolása a rendszergazda feladata.
A hálózatok védelme A hálózat működése sok biztonsági kérdést vet fel. Itt is kerülhetnek a gépekre vírusok, elromolhat a merevlemez… Ezeket a veszélyeket meg lehet előzni különböző eljárásokkal. BIZTONSÁGI MENTÉSEK
35
Ha a központi gépben elromlik a merevlemez, az sok gépet érint. Pl. lebénulhat egy intézményben a nyilvántartás. Az adatokról érdemes biztonsági mentéseket készíteni. Itt a biztonsági mentéseknek nagyobb jelentőségük van, mint az egyéni gépeknél. A hálózatok üzemeltetéséhez szükség van egy rendszergazdára, aki felügyeli a számítógépes rendszer működését. Az ő kötelessége a biztonsági másolatok készítése is. A biztonsági mentés számára többféle tárolóeszközt is kifejlesztettek. Egyik formája a mágnesszalagos egység, a streamer. Ez az eszköz Gigabájtnyi adat tárolására alkalmas. Az időszakos mentések tárolóeszköze egyre inkább az írható CD lesz. FOLYAMATOS ADATVÉDELEM
A hálózati operációs rendszerekbe egyéb védelmi funkció is be van építve. A fizikai sérülések kivédéséhez az adattükrözést alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy minden adatot kétszer ír fel a hálózati rendszer. Ha az egyik helyen az adat megsérül, elérhető a másik helyről. Alkalmazzák a merevlemez duplázását is. Itt is minden adatot kétszer ír fel a rendszer, de külön merevlemezre. TÁPELLÁTÁSI PROBLÉMÁK Súlyos hibákat okozhat a kiszolgálók adatrendszerében az áramkimaradás. Ennek megoldására használják a szünetmentes tápegységet. Amikor a szerkezet érzékeli az áramkimaradást, az energiát pótolja a saját akkumulátorából. Az akkumulátorok nem képesek hosszú ideig fenntartani a rendszer áramellátását, csak néhány percig működtethetik a hálózatot. Néhány perc alatt viszont a szerver elvégezheti az adatok mentését és szabályosan leállhat. VÍRUSVÉDELEM
A hálózatok is fertőződhetnek vírusokkal. A hálózatokban a vírusok eltűntetése bonyolultabb feladat, mint a helyi gépeknél. Ha a hálózatba kapcsolt gépek között egy gépen vírust találunk, az átterjedhet a többi gépre, hiszen a gépek együtt használják a szoftvereket. Vannak a szervereken állandóan működő programok, amelyek ellenőrzik az adatokat és jelzik, ha vírust találtak. Ezeknek a vírusellenőrző programoknak a frissítéséről gondoskodni kell.
Hozzáférés A hálózatban gondoskodni kell arról, hogy mindenki csak azokhoz az erőforrásokhoz férjen hozzá, amelyek munkájához szükségesek. Erre szolgálnak a jogosultságok, illetve a bejelentkezés a hálózatba. BEJELENTKEZÉS - JELSZÓ A hálózatba be kell jelentkezni egy azonosító segítségével. A bejelentkezéskor a hálózati operációs rendszer azonosítja a felhasználót, majd lefoglalja, illetve hozzáférhetővé teszi számára az őt illető erőforrásokat. Az azonosítás a felhasználói név (user name) alapján történik. A felhasználó jelszót (password) is beállíthat, amely mások számára titkos, így mindenki csak a saját nevében léphet fel a hálózatra. Beállítható a jelszó karaktereinek a száma: pl. legalább 5 karakterből álljon. A rendszergazda intézkedéseket tehet, hogy ne kerülhessenek illetéktelenek a rendszerbe: meghatározhatja, hogy a jelszót hányszor gépelhetik be a letiltásig. Meghatározható, hogy adott időszakonként kötelező legyen a jelszó cseréje. Be lehet állítani, hogy az adott felhasználó egyidejűleg hány gépen csatlakozhat a hálózathoz. NAPLÓZÁS
A hálózati operációs rendszer naplózza az eseményeket: visszakereshető, hogy ki mikor lépett be a hálózatba, mikor lépett ki onnan, meg lehet nézni, mely programokat használta. KEZELŐI JOGOK, JOGOSULTSÁGOK A könyvtárak használatát kezelői jogok szabályozzák. Ezeket a rendszergazda adja a felhasználónak. A jog meghatározza, hogy egy felhasználó egy adott könyvtárban milyen műveleteket hajthat végre. Ezek a jogok a NOVELL NETWARE-nél a következők: Olvasási jog Írási jog Létrehozási jog 36
Törlési jog Fájlkeresési jog Módosítási jog A hozzáférés ellenőrzésének a joga
Arra is van lehetőség, hogy a könyvtáron belül az állományok védelmét is beállíthassuk. Vannak írható-olvasható; csak olvasható; osztottan használható; rendszer állományok.
Felhasználók és csoportok A különböző felhasználók különböző jogokkal rendelkezhetnek, ez alapján hierarchiájuk is van. A rendszergazda – supervisor vagy administrator minden jog birtokosa. Ő teszi lehetővé az új felhasználók számára a hozzáférést, ő határozza meg a jogokat, az erőforrások elérésének a módját. Ő tiltja ki a felhasználót a hálózatból. Felhasználók – user: ők vannak többségben, nekik ad jogokat a rendszergazda. Vendégek - guest: alig vannak jogai, az ő szerepe automatikusan jön létre. Több hálózatban nincs is ilyen lehetőség. Menedzser: a rendszergazda segédje, kap bizonyos jogosultságokat, ellátja adott erőforrások felügyeletét. Többen lehetnek, csoportokat felügyelhetnek. Pl. az informatika tanárok. Csoportok – group: csoportot alkothatnak azonos tulajdonságú felhasználók. Pl. egy cégnél egy részleg dolgozói; az iskolában egy osztály tanulói. A csoportnak adhatóak jogok, ezeket a csoport minden tagja megkapja.
A SZOFTVER – OPERÁCIÓS RENDSZEREK Számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle végrehatandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk, már szoftver kell. Meghatározásunk szerint szoftvernek számítanak a programok és a hozzájuk tartozó leírások. Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép működtetéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevőihez. Elsőre nagyon egyértelműnek tűnik meghatározásunk, néhány esetben mégis gondot okozhat a szoftver és a hardver e1különítése. Alapos megfontolást igényel például a nnak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a ROM (Read Only Memory - csak olvasható memória) a beléégetett programokkal szoftver-e, vagy hardver? A ROM, mint félvezető eszköz, hardver, a beleégetett adathalmaz már szoftver. A szoftvereket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A sok lehetőség közül a legpraktikusabb szempont az, ha a számítógéphez, illetve a felhasználóhoz való közelségük szerint osztályozzuk őket. Eszerint három csoportot különböztetünk meg:
rendszerszoftverek; (system software), amelyek a számítógép működtetéséhez alapvetőek; a rendszerprogramoknak két csoportja van: az operációs rendszer és a segédprogramok.
felhasználói szoftverek; más néven alkalmazói szoftverek (applications programs), amelyeket a felhasználó meghatározott célra használ.
fejlesztői szoftverek. A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más programok megírását teszik lehetővé.
37
A rendszer- és felhasználói szoftverek együttesen szükségesek a számítógép használatához, ezért egyidőben vannak jelen a gépben. Az egyidejű futás látszólagos, mert egy adott pillanatban csak egy szoftver futhat. A számítógép olyan gyorsan váltogathat a különböző szoftverek futtatása között, hogy az a felhasználó számára egyidejűnek tűnik.
OPERÁCIÓS RENDSZEREK A számítógép működtetését rendszerszoftverek végzik. A rendszerszoftver általában a merevlemezen helyezkedik el és innen töltődik be a központi memóriába. Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a számítógép hardverelemei és a felhasználói alkalmazások, illetve a felhasználó között Alapvető feladatai: a CPU, a memória és a be- és kiviteli egységek hatékony és biztonságos kezelése, továbbá a folyamatkezelés, a kommunikációs képességek vezérlése és a fájlkezelés. A modern operációs rendszerek többszintű, hierarchikus szerkezetben végzik munkájukat. Ezt a modellt virtuális gépnek (Virtual Machine - VM) is nevezik. Minden egyes szint más hardver- és szoftverelemeket kezel. Az operációs rendszerek legalsó szintjén található az operációs rendszer magja. Ez osztja el a hardvererőforrásokat az operációs rendszer többi eleme és az operációs rendszer fölött futó felhasználói programok számára. Amikor bekapcsoljuk a számítógépet, a ROM-ban elhelyezett program, a BIOS elindul és betölti az operációs rendszert, ezt nevezzük bootfolyamatnak is. A BIOS a ROMban van elhelyezve, hogy bekapcsoláskor el tudjon indulni. A BIOS az operációs rendszer betöltése előtt ellenőrzi a RAM memóriát és a perifériákat, majd megkeresi, hogy melyik lemezegységben van az operációs rendszer és betölti azt. A setup programban beállították, melyik lemezegységen keresse először, majd másodszor, illetve harmadszor az operációs rendszert. Előszörre általában a hajlékonylemezes meghajtó van megjelölve, utána az elsődleges merevlemezegység vagy a CD meghajtó. Azért határoztak meg két egységet, hogy az egyik meghibásodásakor a másikról még el lehessen indítani az operációs rendszert. A számítógépet gyakran újra kell indítanunk, aminek többféle oka lehet. Esetleg megváltoztattuk a rendszerbeállításokat, s ezek csak akkor tudnak érvényre jutni, ha a gép újraindul. Előfordulhat, hogy a rendszer működése közben valamilyen belső hiba miatt leáll („lemerevedik"). Ilyenkor is gyakran csak az újraindítás segít: megnyomjuk a gép előlapján található RESET gombot. Ezt a műveletet „hidegindításnak" nevezzük. Másik megoldás az úgynevezett melegindítás a CTRL+ALT+DEL billentyűk lenyomásával. Ebben az esetben a gép áramellátása nem szünetel, csak újraindul az operációs rendszer. Az operációs rendszer feladatai: Programok betöltése, futtatása, végrehajtása Perifériák kezelése Kapcsolattartás a felhasználóval parancsok értelmezése és végrehajtása, hibák kezelése Fájlkezelés (File management) Fájlvédelem (file protection). Az állományokat védhetjük téves vagy jogosulatlan hozzáféréssel, művelettel szemben. A fájlvédelmet a különböző operációs rendszerekben különbözőképpen oldják meg. Fájlműveletek. A fájlrendszer karbantartása bonyolult, sok műveletet magában foglaló feladat. A fájlokkal a következő alapműveleteket végezhetjük: másolás, mozgatás, törlés, átnevezés, kapcsolatok létrehozása és karbantartása. A fájlkezelésre általában külön szoftvert találunk az operációs rendszerben.
38
FÁJLKEZELÉS: A file angol szó, a magyar szaknyelvben az állomány a megfelelője. A számítógépeken a logikailag összetartozó adatokat, programokat nevezzük fájloknak. Az operációs rendszerek az állományokat úgynevezett fájlrendszerekben (file system) kezelik. A fájlrendszer alapvető feladatai a következők. -
-
-
Fájlelhelyezés (file allocation). Az operációs rendszer feladata, hogy az állományokat a különböző tárolóegységeken fizikailag elhelyezze az adott tárolóegység struktúrájának megfelelően, tárolás céljából. A fájlok elhelyezkedését a tárolóegységeken tartják nyilván. Fájlleírás (file description). Egy állomány leírását tartalmazó részletes információ, amely tartalmazza az állomány nevét, generációs számát, a létrehozás és az utolsó hozzáférés idejét. Az állományok elnevezési szabályai operációs rendszerenként mások. Különbség lehet a nevek hosszában, a felhasználható és a tiltott karakterekben, a névstruktúrában is. Fájlszervezés (file organization). Egy ma átlagosnak tekinthető tárolóegységen az állományok száma elérheti, sőt jóval meghaladhatja az ezres nagyságrendet: szervernél ez akár több tíz- vagy százezer is lehet. Ezért az állományokat logikai struktúrában teszik hozzáférhetővé. A fájlok logikai helyének meghatározására egy tartalomjegyzék- rendszert hoznak létre, amit - könyvtári analógiával élve - könyvtárszerkezetnek is neveznek. A könyvtárak fájlleíró információkat vagy kapcsolatleírásokat tartalmaznak egy listában. Egy könyvtárnak lehetnek további alárendelt egységei is. A könyvtáraknak is - akárcsak a fájloknak-külön leírásuk van, ami a fájlleíráshoz hasonló információkat tartalmaz.
A fájlok helyét teljes útleírással adjuk meg (Tárolóegység\Könyvtár\fájl), amelyben ott vannak az adott tárolóegység és a fájlt tartalmazó könyvtárak nevei. Az útvonal-megjelölés pontos felépítése és az alkalmazható jelek az operációs rendszertől függenek. Az operációs rendszerek csoportosítása: Az operációs rendszereket több szempontból is osztályozhatjuk 1. Többféle operációs rendszer létezik a személyi számítógépekhez: A legegyszerűbb esetben egy felhasználó egyszerre egy programot futtat; az erre képes operációs rendszer egyfelhasználós és egyfeladatos. Ha a rendszer képes több felhasználói alkalmazás egyidejű futtatására, akkor többfeladatos. Ha ugyanarra a gépre több felhasználó is bejelentkezhet, és a felhasználók különböző munkakörnyezetekben tevékenykedhetnek, akkor az operációs rendszer többfelhasználós (multiuser). Ha az operációs rendszer képes több számítógépet összekapcsolni, a befogadó gép erőforrásait - háttértárát, memóriáját, a közvetlenül hozzá kapcsolt perifériákat használatra rendelkezésre bocsátani a többi gép számára, akkor az operációs rendszer hálózatos. -
A különféle DOS-ok egyfelhasználósak és egyfeladatosak. A különféle Windows-ok egyfelhasználósak és többfeladatosak. Ez idő szerint a PC-re csak háromféle többfelhasználós operációs rendszer terjedt el: a Microsoft windows NT Server, az OS/2 és a különféle UNIX-ok. A hálózati operációs rendszerek közül a Novell Netware és a Windows NT a legelterjedtebbek.
Napjainkban egyre inkább teret hódít magának egy új munkastílus, amelyre az jellemző, hogy a felhasználó egyszerre több programot is használ – miközben egy processzor van a számítógépben. Erre 2 megoldást dolgoztak ki: 39
a) Az időosztásos (time-sharing) rendszert, amelyben az operációs rendszer minden futó programot kiszolgál, de csak nagyon rövid ideig. Egy-egy időszelet nem több néhány századmásodpercnél. Ez az idő elegendő a központi egységnek (CPU-nak), hogy kiszolgálja az éppen soron következő programot. Így minden program (többfelhasználós operációs rendszerek esetén minden felhasználó minden programja) zavartalanul dolgozhat. Az időosztásos rendszerekben a futó alkalmazások azonos időközönként egymást váltva veszik igénybe CPU-t. Ha egy időben túl sok programot indítunk el, vagy túl sok felhasználó dolgozik egyszerre, akkor ritkán kerül sor egy-egy programra. Ilyenkor tapasztalhatjuk a programok lassulását. A túlterheltség természetesen nagyon függ a géptől. A kisebb teljesítményű gépek hamarabb, míg a nagyobbak csak jóval több program elindítása után kezdenek érzékelhetően lassulni. Ha újra a megszokott tempóban szeretnénk dolgozni, akkor néhány programot be kell zá rnunk, többfelhasználós rendszer esetén néhány felhasználónak ki kell lépnie a rendszerből. b) A prioritáson alapuló többfeladatos rendszerekben a futó programok fontossági sorrendben vehetik igénybe a CPU-t. A prioritásos rendszerek a programokat fontossági sorrendbe állítják, majd a megállapított sorrend alapján először az első helyre került programot szolgálják ki, később a másodikat stb. Amíg az egyik program használja a rendszert, addig a kisebb prioritásúak várnak. Amikor az éppen futó programnál fontosabb fordul a rendszerhez, akkor az aktuális program háttérbe szorul és kénytelen megvárni, amíg az újonnan érkezett programot kiszolgálja a rendszer. Előfordulhat, hogy egy kis prioritású program hosszú ideig nem jut olyan helyzetbe, hogy használhassa a rendszer erőforrásait. Kellően hosszú idő után az ilyen program prioritása eggyel előbbre kerül. A Windows NT vagy a UNIX rendszerekben időosztásos alapon minden program ugyanannyi időegységgel rendelkezik. Ezekben a rendszerekben nem fordulhat elő , hogy valamelyik program teljesen kisajátítsa a számítógépet. Az operációs rendszerek más szempontú osztályozása: az elérés módja szerint lehet kötegelt, interaktív és valós idejű a hardver mérete szerint nagy-. kis- és mikrogépes operációs rendszerek a rendszer struktúrája alapján: centralizált, elosztott vagy hálózati az operációs rendszer célja: e szempont alapján két nagy csoportra szokták osztani az operációs rendszereket: általános célú és speciális célú operációs rendszerekre. Általános célú operációs rendszerek: Az általános célú operációs rendszerekkel egy-egy gépet vagy hálózatba kapcsolt gépeket lehet működtetni oly módon, hogy azokba különböző felhasználói szoftvereket is tudnak telepíteni. Ezek között legismertebbek az MSDOS, a Windows 95, a Windows 98., a Windows NT, az IBM OS/2 Warp, a Unix. Speciális célú operációs rendszerek: A speciális célú operációs rendszerek olyan rendszerek működését irányítják, ahol a számítógép közvetlenül kötődik egy berendezéshez. Ilyen operációs rendszereket találunk például a pénzkiadó automatákban, vagy az egyre jobban terjedő, kézben hordható (palmtop) számítógépekben. Jelentőségük növekszik; a Microsoft is kidolgozott egy ilyen rendszert Windows CE néven. Segédprogramok (Utilities) Segédprogramnak nevezzük azokat a programokat, amelyek bővítik az operációs rendszer tevékenységét, illetve megkönnyítik a felhasználó munkáját. Az operációs rendszereket sokszor együtt árulják különböző segédprogramokkal, de külön termékként. Fő feladataik: fájlkeze lő, lemezkezelő, diagnosztikai, biztonsági segédprogramok. 40
A SZOFTVER FELHASZNÁLÓI ÉS FEJLESZTŐI PROGRAMOK Meghatározásunk szerint szoftvernek számítanak a programok és a hozzájuk tartozó leírások. Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép működtetéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevőihez. A szoftvereket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A sok lehetőség közül a legpraktikusabb szempont az, ha a számítógéphez, illetve a felhasználóhoz való közelségük szerint osztályozzuk őket. Eszerint három csoportot különböztetünk meg:
rendszerszoftverek; amelyek a számítógép működtetéséhez alapvetőek; a rendszerprogramoknak két csoportja van: az operációs rendszer és a segédprogramok.
felhasználói szoftverek; más néven alkalmazói szoftverek (applications programs), amelyeket a felhasználó meghatározott célra használ.
fejlesztői szoftverek. A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más programok megírását teszik lehetővé.
FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK A felhasználói programok, más néven alkalmazások, mindig meghatározott célra készülnek. Ilyenek a szövegszerkesztők, a rajzoló programok, az adminisztrációs programok, a nyilvántartó programok, a tervező programok, a játékok stb. Ezeket a programokat az operációs rendszer tölti be, és felügyeli futásukat. Az operációs rendszer nem csak a számítógép működését vezérli, hanem a felhasználói programok számára is lehetővé teszi a perifériák és egyéb erőforrások használatát. Amikor programot vásárolunk, illetve használunk, fontos tudni, hogy melyik operációs rendszert igényel a program. Egy Windows-os környezetben megírt program nem működik az MS-DOS környezetben. A felhasználói programok egyik fő feladata a dokumentum-készítés. A dokumentumok lehetnek szövegek, numerikus kimutatások, táblázatok, jelentések, grafikonok, hangok, képek, mozgóképek. Dokumentumok készítésére szövegszerkesztők, táblázatkezelők, bemutató készítő, esetleg multimédia-programok szolgálnak. Szövegszerkesztők Szövegszerkesztőknek nevezzük azokat a szoftvereket, amelyek célja hagyományos formai jegyekkel rendelkező szöveges dokumentumok előállítása. A szövegszerkesztők alapvető szolgáltatásai: dokumentumok létrehozása, szerkesztési műveletek: beszúrás. törlés, másolás, mozgatás, alapvető formázási műveletek: karakter, sor, bekezdés, fejezet. karaktersorok keresése és helyettesítése, egyszerűbb táblázatok készítése és kezelése, grafikai elemek beszúrása, különböző jegyzetek és megjegyzések létrehozása változó információjú formanyomtatványok létrehozása (pl. körlevél). nyomtatás. A személyi számítógépeken az operációs rendszereken kívül a leggyakoribb programok a szövegszerkesztők. Az évtizedes piaci harc miatt mára csak három szövegszerkesztő birtokolja a piac túlnyomó hányadát: a WinWord program; a WordPerfect; és a WordPro. 41
Táblázatkezelők. Táblázatkezelőnek nevezzük azokat a szoftvereket, amelyek táblázatokban tárolt numerikus és szöveges adatokkal matematikai, logikai műveletek végeznek. Alapvető szolgáltatásaik:
táblázatok létrehozása,
számolás, képletek, kifejezések, függvények kezelése,
diagramok készítése,
adatkezelés,
szerkesztési műveletek: beszúrás, törlés, másolás, mozgatás,
alapvető formázási műveletek, grafikai elemek beszúrása,
jegyzetek és megjegyzések létrehozása, kapcsolat különböző adatbázis-kezelőkkel,
Három táblázatkezelőt használnak leggyakrabban: Excel (Microsoft), Quattro Pro (Corel), Lotus 1-2-3 (Lotus - IBM). Grafikai programok. A grafikai alkalmazások a digitális képalkotás különböző módjait használják fel. Megkülönböztetjük a pixelgrafikát, illetve a vektorgrafikát. A pixelgrafikát szokták raszter - vagy bitmapgrafikaként is említeni. A pixelgrafikus programok árnyalatos képek létrehozására és feldolgozására alkalmasak. Néhány program tudja utánozni a szabadkézi rajzot vagy festést is. A pixelgrafikus képek kevéssé alkalmasak nagyításra vagy kicsinyítésre az eredeti torzítása nélkül. A sok színárnyalattal dolgozó képek nagyméretűek, a több megabájtot is elérhetik. Vektorgrafikus programok bonyolult objektumok létrehozására képesek. Az objektumok között logikai kapcsolatok is megadhatók. A fájlok kisebb méretűk, de egy többszörösen összetett objektum kirajzolása nagy számításigényű. A tervezőrendszerek vektorgrafikát használnak. A grafikus alkalmazások két nagy csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy síkban vagy térben jelenítik meg az ábrázolt dolgot. A háromdimenziós (3D) alkalmazások térbeli ábrázolásra és animációra is képesek, amivel valódi térérzetet keltenek. Adatbázis-kezelő programok. Az adatbázis-kezelő programok olyan, egymással kapcsolatban álló szoftverekből felépülő rendszerek, amelyek biztosítják, hogy a számítógépen tárolt adatbázist lehessen létrehozni és hozzáférhetővé tenni. Az adatbázis valós jelenségek jellemzőinek, illetve ezek kapcsolatainak szervezett halmaza. Az adatbázis táblákban tárolja az azonos típusú egyedek jellemzőit. Állhat egy fájlból is, de a gyakorlatban több fájlból álló rendszert alkot, amit az adatbázis -kezelő program kezel. Pl. Microsoft Access
Kiadványszerkesztő programok A kiadványszerkesztő programok a nyomdai előkészítő munkára fejlesztett rendszerek. Előállíthatunk vele szórólapot, újságot, reklámkiadványt, könyvet stb. A kiadványszerkesztőn végzett műveletek eredményeként elkészült anyagot a nyomda utólagos módosítás nélkül tudja kezelni. A kiadványszerkesztők általános célú eszközök, de mindegyiknek van specialitása. Néhány nagy 42
kiadványszerkesztő program birtokolja a piac nagy részét (Adobe PageMaker, QuarkXpress, Corel Ventura). Prezentációkészítő programok Mindennapi beszámolóinkat, előadásainkat a számítógép adta lehetőségekkel kiegészítve tart hatjuk meg. Ugyancsak jól használható a számítógép egy cég, egy termék sokszínű bemutatására. A bemutatók készítésére és megjelenítésére alkalmas szoftvereket prezentációs programoknak nevezzük. A prezentáció alkotóelemei lehetnek szövegek, képek, hangok, mozgóképek. A számítógépes prezentáció alapeleme a dia (slide). A dia általában egy képernyőoldalnyi információt jelent, amit a bemutatón egyszerre jelenítünk meg. Pl. Power Point MULTIMÉDIA A multimédia kifejezés két latin eredetű szóból származik (multus - sok, medium - közép, középső), de már a középkori latinban is jelentett „közvetítőt" is. A multimédiának mint új jelenségnek meghatározása még vitatott. Olyan komplex információs csatornát értünk rajta, melynek előállításához és használatához számítógépes környezet kell, és több eltérő tulajdonságú médium (diszkrét és folyamatos) szerepel benne. Diszkrét (nem időtől függő) alkotóeleme a szöveg és a kép. Folyamatos (időtől függő) médium pedig a hang és a mozgókép. Multimédia-fejlesztő programok A multimédia-fejlesztő programok eltérő elveken dolgoznak. Két nagy csoportját különítjük el a szemléletmód alapján. Az időalapú (vagy forgatókönyves) fejlesztőrendszerek alapvetően az időtengely mentén helyezik el az objektumokat. Az objektumok természetesen önállóan programozhatók, illetve kapcsolat építhető ki közöttük. Az úgynevezett könyvalapú rendszerek szemléleti háttere a könyv, amelyben előre-hátra lapozhatunk. A multimédia-fejlesztő rendszerek tudnak adatbázisokat is kezelni. A modern fejlesztőeszközök mindegyike képes arra, hogy az elkészített alkalmazás Interneten is használható legyen. A multimédia-alkalmazásokkal naponta találkozunk szinte az élet minden területén. Szótárak, enciklopédiák, lexikonok stb. jelennek meg multimédia formában. Az oktatásban szinte nélkülözhetetlen segédeszköz, és a számítógépes játékok nagy része is multimédia-alkalmazás.
Számítógéppel segített mérnöki munka A mérnöki munka sok területén jelennek meg a számítógépek és a legkülönbözőbb szakmákban dolgozó szakembereket segítő programok. Két területen kiemelten fontos e programok szerepe: a tervezésben és a gyártásban. Számítógéppel segített képzés és tanulás A számítógépek használata a képzés és a tanulás folyamataiban rendkívül elterjedt. Oktatási anyagok bemutatására, gyakoroltatásra, feladatmegoldásra, ellenőrzésre, értékelésre használják a gépeket. A CAI különleges formája, mikor a tanuló egy számítógéppel kommunikálva sajátítja el az anyagot, ezen alapul a távképzés is. Bizonyítottan rövidebb tanulási időt lehet elérni ezzel a módszerrel. Hátránya, hogy a tananyag kifejlesztése nagy költségekkel jár és a működtető rendszer is drága. Nagy szerepe van például a nyelvoktatásban, katonai képzésben (szimulátorok). Az anyagok jó része multimédia-alkalmazás. Tranzakciófeldolgozó rendszerek Tipikus felhasználási területe például a pénzkiadó automaták vagy a helyfoglaló rendsze rek. Mesterséges intelligencia A mesterséges intelligenciára irányuló kutatások azt vizsgálják. lehet-e és ha igen, hogyan létrehozni olyan számítógépeket, amelyekkel megoldhatók a megismerési, tanulási, gondolkodási 43
feladatok. Két irányban is folynak kutatások. Egyrészt az emberi megismerés, gondolkodás folyamatát vizsgálják, másrészt hasonló eredményre vezető elméleteket, eljárásokat dolgoznak ki. Az alább felsorolt 3 területen zajlanak jelentős kutatások: Természetes nyelvmegértés A természetes nyelvfelismerésre irányuló kutatás a számítógéppel folytatott természetes nyelvi kommunikáció megvalósítását tűzte ki célul. Beszédfelismerés A beszédmegértés során a számítógép felismeri az emberi beszédet, majd „megérti" a hallott szö veget. A beszédmegértő rendszer mindig tartalmazza a természetes nyelvet megértő rendszert is. Robottechnika Az intelligens robotok általános célú gépi szerkezetek, s különböző feladatokat tudnak végrehajtani. Ehhez szükségük van érzékelő eszközökre (hangérzékelők, vizuális érzékelők), végrehajtó eszközökre és egy vezérlő számítógépre. A robottechnika igen intenzíven fejlődik, mert a kutatásnak erősek a társadalmi, technikai ösztönzői. A robotok sok helyen pótolhatják az embert (veszélyes helyek, hadszíntér, űrkutatás). FEJLESZTŐI RENDSZEREK (PROGRAMNYELVEK) A fejlesztői rendszerek olyan programrendszerek, amelyeket más programok megírását teszik lehetővé. A felhasználói programokat meg kell írni. Ezt a célt szolgálják a fejlesztői rendszerek, amelyek szintén programok, de segítik a felhasználói programok írását. Például Assembly, Pascal Basic, C, C++, Delphy). A programokat programozási nyelveken írják, azaz forrásállományokat állítanak elő, majd lefordítják őket a gép számára érthető nyelvre. Attól függően, hogy egy-egy forrásnyelvi utasítás mennyire elemi vagy mennyire bonyolult gépi művelet végrehajtását jelenti, beszélhetünk alacsony, illetve magas szintű nyelvekről. Aki programozni tanul, először magas szintű nyelven ír programot.
A programozási nyelvek jellemzői: Alacsony szintű nyelvek: A legalacsonyabb szintű nyelv a gépi kód. Ez az a nyelv, amelyet a számítógép processzora közvetlenül megért. A gépi kódú program voltaképpen azon kettes számrendszerű számok sorozata, amelyeket a processzor utasításnak értelmez és végrehajt. Az Assembly nyelvben nem számsorozatokat, hanem könnyebben megjegyezhető betűkombinációkat kell írni a programba. Magas szintű nyelvek: - feladatorientáltak, Ebbe a csoportba tartozik a Pascal, a Basic, a C nyelv.
TÖMÖRÍTÉS, ADATVÉDELEM Az adattömörítés követelménye akkor került előtérbe, amikor a programok és adatok mérete gyorsabban nőtt, mint a tárolók kapacitása. Ma már nem ez helyzet, de a világméretű kommunikáció általánossá válása miatt a tömörítés fontosabb, mint valaha. Most ugyanis az adatátviteli csatornák szűkösek.
MI A TÖMÖRÍTÉS? 44
Minden információ leírása tartalmaz ismétlődő (idegen szóval redundáns) jeleket. A tömörítés nem más, mint a jelsorozat redundanciájának csökkentése: az adatok matematikai alapon történő átkódolása úgy, hogy ugyanazt az információt kevesebb jellel fejezzük ki. Az eredményként kapott adathalmaz mérete az átkódolás révén kisebb, mint az eredeti adatoké. Az adatok esetében külön programra van szükség a tömörítés megszüntetésére. A tömörített adatok érzékenyebbek a sérülésre, mint a tömörítés nélküliek. Ha a normál szövegből hiányzik egy-két betű, attól még érthető maradt. Ha a tömörített adathalmaz egy-két bájtja megsérül, akkor a kicsomagoló program esetleg jelzi, hogy hiányosak az adatok, de vissza állítani nem tudja őket, legfeljebb a sérülés előtti részeket. A TÖMÖRÍTÉS TÍPUSAI Alapvetően kétféle tömörítésről szokás beszélni: a veszteségmentes és a veszteséges módszerekről. Az előbbiek tömörítéskor bitről bitre visszaállítják az eredeti állapotot, az utóbbiak viszont nem. A veszteséges eljárásokat kizárólag digitalizált kép-, videó- és hangadatok tömörítésére lehet használni. Ilyen módon tömörítettek a JPG formátumú képállományok, az MPG videofilmek. A legtöbb ismétlődés – redundancia - a képállományokban és a digitalizált hangokban van. Az utóbbiakkal kapcsolatban ismert, hogy az audio CD azért jobb, mint a hanglemez, mert ha hiányzik egy-két bit, észre sem vesszük. Ugyanígy a képeknél sem vesszük észre, ha a tömörített kép nem azonos bitről bitre az eredetivel. Nincs jelentősége, hogy pontosan ugyanott legyenek az elemi képpontok, csak az árnyalatok, a színek egyezzenek. Cserébe a veszteséges tömörítőkkel sokkal nagyobb megtakarítást lehet elérni: míg a veszteségmentes eljárások a szokásos színes fényképet csak legfeljebb harmadára-negyedére „nyomják össze", addig a veszteséges eljárások minimum hatodára-tizedére. A veszteségesen tömörítő programok esetében be lehet állítani a tömörítés mértékét. Veszteségmentes tömörítést bármilyen adatra alkalmazhatunk, hiszen visszakapjuk az eredeti állapotot.. Programokat csak ilyen módon szabad tömöríteni. ,
TÖMÖRÍTŐPROGRAMOK Többféle tömörítőprogram van forgalomban, ezek három csoportba sorolhatók: - általános fájltömörítő segédprogramok - állománytömörítő segédprogramok - tömörített állapotból futó programok, - lemeztömörítő operációsrendszer-kiegészítések. Állománytömörítő segédprogramok: Leginkább archiválásra használják őket. Céljuk főként a kis méret elérése, illetve az összetartozó fájlok egy állományként kezelése. A tömörítés aránya függ a fájl típusától, átlagosan 2-4-szeres. Egyes képfájlok esetében az arány 8-12-szeres, szövegfájlok esetében 3-6-szoros, futtatható fájlok esetében 1,5-2,5-szeres. A legelterjedtebb tömörítő programok: ARJ, ZIP, RAR. Tömörített állapotból futó programok: A legtöbb végrehajtható fájl (exe kiterjesztésű fájlok) a szükségesnél több helyet foglal el a le mezegységen. A helyfoglalás csökkentése érdekében sokszor úgy járnak el, hogy a felhasználó észre sem veszi: az EXE állomány elején egy olyan különleges programrész van, amely először kitömöríti az EXE állomány további részeiből a felhasználói programot, majd átadja a vezérlést. Így a program mindig a felhasználó rendelkezésére áll, úgy, mintha nem is len ne tömörítve. Ezzel a megoldással a program memóriaigénye nem változik meg, viszont a lemezen kevesebb helyet foglal el. Így egyrészt tárolni is könnyebb, másrészt a program másolásához és az egyéb hozzá kapcsolódó fájlművelethez szükséges idő is jelentősen lecsökken. Ezze l az eljárással is átlagosan 2-3-szoros tömörítést lehet elérni. Néhány elterjedt programtömörítő: Lzexe, Pklite. 45
Lemezegységek tömörítése: A tömörítő programot úgy is meg lehet írni, hogy állandóan a memóriában legyen, és a merevlemezen tömörítve tárolt adathalmazt úgy mutassa, mintha nem is lenne zsugorítva. Ezáltal ugyanarra a merevlemezre sokkal több adat fér. Azt gondolhatnánk, hogy ezáltal a rendszer működése lassabb lesz, hiszen minden egyes odafordulás a lemezen lévő állományhoz kitömörítéssel jár. A gyors processzorok megjelenésével a kisebb mennyiségű adat mozgatása révén felszabaduló idő nem fogyott el a kitömörítésre A tömörített lemezegységen egy nagy állomány van, egy látszólagos lemezegység, és a memóriában maradó ki-be tömörítővel úgy használható, mint a valódi: másolhatunk, törölhetünk benne, létrehozhatunk és törölhetünk könyvtárakat. A módszer előnye. hogy nem kell külön foglalkoznunk a fájlok tömörítésével, hiszen a látszólagos lemezegységünkben lévő minden állomány eleve tömörítve van. Nagyobb merevlemezek teljes területét nem célszerű tömörítőprogramokkal még nagyobb kapacitásúvá tenni, mert több adat elvesztését kockáztatjuk a sérülékenyebb tárolási móddal. Elterjedt lemeztömörítők: DoubleSpace, DriveSpace, Stacker.
TÖMÖRÍTÉSKOR MEGOLDÓDÓ PROBLÉMÁK -
Az állományok mérete kisebb lesz, így kevesebb helyre lesz szükség a tárolásukhoz. Egy archívumba több állomány, sőt könyvtárszerkezet is becsomagolható, így másoláskor vagy törléskor az adott fájlcsoport együtt, egyszerre kezelhető. Mivel az archívum mérete kisebb, mint a benne lévő állományok eredeti méretének összege, ezért az egyes fájlműveletek elvégzéséhez szükséges idő jelentősen csökken. A tömörített állomány kiterjesztése nem EXE: vagy COM, ezért az ilyenekre „vadászó" vírusok nem fogják megfertőzni. Az archívumok megadott méretű részekre szeletelhetők. Ez azt jelenti, hogy az archívum tartalma több különálló fájlra lesz elosztva. Ezzel a megoldással nagy állományokat tudunk lementeni több 1,44 MB-os lemezre.
Lehetséges hátrányok -
-
Mivel az archívum egy vagy több fájl kódolásával jött létre, az eredeti adatokhoz csak akkor tudunk hozzáférni, ha azokat az archívumból kibontjuk. Ha az archívum valamilyen oknál fogva megsérül (például hibás lemezterületre másoljuk, esetleg beletöröl egy vírus), akkor alig marad esély arra, hogy a tömörített állomány tartalmához hozzáférjünk. Ez főleg a lemeztömörítők biztonságos alkalmazhatóságát vonja kétségbe. Egyetlen hibás bit miatt esetleg több száz, megabájtnyi adat hozzáférhetősége szűnik meg. Ha kapunk egy tömörített állományt, akkor csak úgy tudjuk azt kibontani, ha rendelkezünk a tömörítőprogrammal vagy annak a kibontást végző moduljával. Az állandó fejlődés miatt nem elég a megfelelő program tetszőleges változatát beszerezni, hanem törekedni kell a legfrissebb változat megvásárlására ELTERJEDT TÖMÖRÍTŐ PROGRAMOK
Magánszemélyek és oktatási intézmények általában korlátozás nélkül használhatják az ARJ és a PKZIP-PKUNZIP programokat tanulmányozás, illetve oktatás céljából. Üzletszerű tevékenység céljából történő használathoz be kell szerezni a szoftverhasználati licencet, azaz meg kell venni a programot. Az ARJ tömörítőprogram jellegzetesen DOS-os alkalmazás. Az ARJ alapvető jellemzője, hogy ugyanazon program végzi a be - és a kitömörítést. Hasonló működésű a PKZIP-PKUNZIP programpár - sok-sok kapcsoló és opció végzi a beállításokat -, de előbbi a becsomagoló, az utóbbi a kibontó. 46
A Windows korszak beköszöntével csak a ZIP állományok kezelését végző programok Windows-os változata jelent meg, ezek közül legismertebb a WinZip, vagy a ZipMagic, amelyek nem ugyanazon cég termékei, mint a PKZIP-PKUNZIP, de ugyanúgy terjednek.
ADATVÉDELEM A számítógépre mentett adatok, információk megsérülhetnek megsemmisülhetnek. Ennek okai: Katasztrófa esetek (elemi károk, tűz, víz, villámcsapás, stb.) Emberi hiba ( gondatlanság, tájékozatlanság) Szándékos rongálás, visszaélés (vírus, stb.) Hardverhiba (géphiba, feszültség-kimaradás, -ingadozás, stb.) Szoftverhiba (pl. hibás program) Az adatvédelem megoldásai: Tűz- és vagyonvédelmi intézkedések. Balesetvédelmi oktatás. Képzés. Jogosultságok beállítása: felhasználók jogainak a korlátozása Adatok több példányban való tárolása, archiválás. Vírusmentesítés. Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata Programtesztelés Állományok kódolása, titkosítása Cserélhető merevlemezek. Jelszavas védelem: illetéktelen nem használhatja a gépet Rendszeradminisztráció: ki, mikor, mit használt? A file attribútum védelem A file attribútum védelem legfontosabb feladata egy file megvédése a véletlen módosításoktól, cserétől, vagy törléstől. Az attribútum nem más, mint tulajdonság. Szűkebb értelemben egy bináris érték, amely azt mutatja, hogy az adott file rendelkezik-e az adott tulajdonsággal. Négy féle file attribútumot különböztetünk meg egymástól: Hidden – rejtett fájl; nem jelennek meg a fájl-listában. Archive – arhív fájl; az archív attribútumú állományokkal minden file műveletet el lehet végezni. System – rendszer fájl; az operációs rendszerhez tartozó fájlok. Read only - csak olvasható fájl; nem módosítható és nem törölhető, csak olvasás céljára lehet megnyitni. A rejtett és rendszer tulajdonsággal bíró állományok nem láthatóak. Ilyen állományok például az IO.SYS és az MS-DOS.SYS is. A csak olvasható, rendszer és rejtett tulajdonságú állományokat a háttértárolóról törölni sem lehet. Természetesen az állományok attribútumát a felhasználó tetszés szerint meg tudja változtatni és utána módosíthatja őket.
VÍRUSOK Vírusok, adatbiztonság Adatbiztonság A számítógép nem olcsó eszköz, nem kis befektetés a beszerzése és üzemben tartása. A legértékesebb azonban a számítógépen található adat, mindennapi munkánk, levelezésünk, címjegyzékünk, tudományos dolgozatunk, egy bank hatalmas adatbázisa. Ezért az adatok védelme a mindenkori felhasználó egyik legfontosabb feladata. 47
Az adatvesztés lehetséges okai: Az adattároló eszközök fizikai meghibásodása az egyik leggyakoribb ok. Gyakran a vékony mágneses felület vagy a meghajtóegység mechanikája sérül meg olyan súlyosan, hog y az adatok végérvényesen olvashatatlanok lesznek. A másik ok a lemezek fájlszerkezetében keletkező logikai hiba. A logikai hibák általában szabálytalan kilépések következményei, amit felhasználói művelet, de áramszünet vagy programhiba is okozhat. A logikai hibák kijavítására segédprogramok vannak. A harmadik hibaforrás maga a felhasználó. Sokszor ugyanis helytelen számítógépes művelet miatt vesznek el az adatok. Rosszul kiadott törlésparancs, formázás, figyelmetlen másolás adatvesztést okozhat. De súlyos hiba a tárolóeszközök figyelmetlen használata is. A hajlékonylemezre öntött folyadék (kávé, tea stb.), a túl nagy hőmérséklet-különbség, magas hőmérséklet, napsütés adatvesztéssel járhatnak. A negyedik ok, hogy maguk az adattárolók is véges élettartamúak. A hajlékonylemezek élettartamát két-három évre becsülik. Az optikai tárolók is csak 20-50 évig őrzik biztonságosan az adatokat. Természetesen adatvesztést okoz a szándékos rongálás is. Ide sorolhatók például a számítógépvírusok nyomán keletkezett károk. Az adatbiztonság legfontosabb eszköze, hogy állományainkat több példányban tároljuk. Minden operációs rendszer gondoskodik arról, hogy a felhasználó másolatot tudjon készíteni állományairól. Bármilyen tárolóegységre készíthetünk másolatot. Személyes használatnál célszerű hajlékonylemezre menteni a fontos állományokat, akár több példányban is. Az adatbiztonsághoz egész biztonsági rendszereket kell kiépíteni (bankok, kormányzat, hadsereg, rendőrség stb.). A biztonsági rendszer szabályozza a számítógép-hálózatot használók jogosultsági szintjeit. Ki milyen állományokat használhat, milyen időpontban, milyen műveletet hajthat végre stb. A szervereken található állományok biztonsági mentésére is külön szabályzatot dolgoznak ki.
Vírusok A számítógépes vírus valójában olyan program, amely rendszerint kártékony változtatásokat hajt végre az eredeti programon. A hibát előidéző vírus észrevétlenül elszaporodik. Egy számítógépes vírus fertőzése, szaporodása a valóságban annyit jelent, hogy a vírus a számítógép használójának szándéka, sőt tudta nélkül elindul, reprodukálja önmagát. Teheti ezt pl. úgy, hogy megváltoztat futtatható állományokat, és azok elindításakor nemcsak az eredeti programot, hanem a vírus programját is elindítja. Ha valaki hajlékonylemezen hoz egy fertőzött programot és elindítja azt, akkor a vírus is elindul és megfertőzi a merevlemezen található futtatott fájlokat. Ha az újonnan fertőzött programokat elindítjuk, a vírus tovább terjed, miközben újabb és újabb programokat fertőz meg. Előbb-utóbb más hajlékonylemezre is rákerül a vírus, és ezt a hajlékonylemezt más számítógépen is használjuk, a vírus újabb gépen szaporodhat el. A vírus szaporodhat, megállíthatja a számítógép működését, sőt nagy többségük képes az operációs rendszerbe is beépülni - rezidenssé válni. Az előbbieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vírus olyan programok, amelyeknek háromféle tulajdonságuk van: terjedés, rejtőzködés, károkozás. Ezt többféleképpen valósíthatják meg, hiszen ahány vírus, annyiféle. Legtöbbjükre jel lemző, hogy rövidek, nem tűnnek fel. Nem önmagukban, hanem fájlokon vagy lemezek rendszerterületein lovagolva terjednek a felhasználó mindennapos adatmozgatásai során. A számítógépes vírus tehát mindig program, amelyet - néha igen komoly tudású - programozáshoz értő emberek írnak. A vírusírás célja sokféle lehet az egyszerű csínytevéstől a komoly politikai, katonai célokig. A vírusok mindig valamilyen fizikai közegen át egy fertőzött programmal, dokumentummal jutnak a gépekbe. Bekerülhetnek egyszerűen valamilyen lemezről, hálózaton 48
keresztül. Hatásukat tekintve is sokféle vírus van; némelyek csak a képernyőre kiírt - sokszor nem éppen épületes - üzenettel riogatják a felhasználót, de mások nagy kárt okozhatnak számítógéprendszerükben. A VÍRUSFERTŐZÉS JELEI -
Minden vírus másképp működik, de van néhány árulkodó jel: Ha számítógépünk lassabban működik a megszokottnál; A program valamilyen funkciót nem hajt végre; a program a szokottnál többet használja a merevlemezt; a lemezen sok logikai hiba jelenik meg; a programok mérete jelentősen megnő; furcsa dolgok jelennek meg a monitoron.
A VÍRUSOK OSZTÁLYOZÁSA Támadási felület szerint: - Fájlvírusok. Valamilyen, a gépen található fájl kódjába épülnek be. Nagy részük a programfájlokat fertőzi. Jellemzőjük, hogy a futtatható gépi kódú fájlokhoz kapcsolódnak oly módon, hogy az eredeti fájl futtatásakor a program helyett a vírusprogram indul el. Elindulás után a vírus általában gondoskodik arról, hogy a hordozó program is végrehajtódjon, ezért a fertőzésből általában nem vehető észre. Ilyenkor a vírus saját programkóddal egészíti ki a megtámadott programot. Léteznek azonban olyan romboló vírusok is, amelyek a fertőzéssel egy időben tönkreteszik a hordozó programot. Ekkor az eredeti program végrehajtására már ninc s lehetőség. Ezeket felülíró vírusoknak nevezzük. A programvírusok egy másik csoportja, miután jócskán elterjedt, elhagyja azokat a fájlokat, amelyekből elindult, ezzel csökkentve a megtalálás valószínűségét. A terjedési stílusából adódóan ezeket „lopakodó" vírusoknak nevezzük. Mozgásuk során gyakran át is alakulnak, mutánsokat hoznak létre. Így még nehezebb a felfedezésük. - Makróvírusok. Működési módjuk más, mint a bináris állományokat fertőző vírusoké. A Microsoft termékeinek (Word, Excel) makróin keresztül fertőznek felhasználva azok makrózási lehetőségeit. - Boot- és partíciószektor-vírusok. A lemezek partíciós tábláját, illetve bootszektorát fertőző vírusok. Ez a fajta vírus az operációs rendszer betöltési folyamata közben aktivizálódik. Terjedése során megfertőzi a lemez indító szektorát Előfordulhat az is, hogy a rendszer indulása során beolvasott, rejtett fájlok betöltésekor aktivizálódik a vírus. Egyik jellegzetes képviselője ennek a típusnak az ún. pakisztáni vírus. Mivel a boot-szektoron kívül további hat rejtett szektorban is megtelepszik, igen nehéz a kiirtása. - Hardvervírusok. Általában két jelenséget értenek rajta: egyrészt olyan szoftveres vírusfertő zést, ami bármilyen hardverelemet fizikailag tönkretesz, másrészt a hardverelemekbe „beégetett" programból származó fertőzést. Ezek a vírusfajták nem fordulnak elő mindennapi munkánkban, inkább csak kósza hírekből és feltételezésekből értesülünk róluk, vagy a velük kapcsolatos kutatásokról. Viselkedésük szerint: - Lopakodó- (stealth) vírusok. Fejlett programozástechnikával megírt vírusok, amelyek láthatatlanok maradnak a memóriában. - Alakváltoztató (polimorf) vírusok. Változtatják kódjukat, méretüket, így nehéz azonosítani őket.
49
A vírusok számát nem lehet biztosan megállapítani, de tízezres nagyságrendben mérhető. Egyrészt folyamatosan gyártják a vírusokat a világ minden részén, másrészt sok vírus képes alakváltoztatásra, és így kialakulnak a vírusváltozatok. A vírusok felderítésével, irtásával és különböző védekezési eljárások kidolgozásával sok cég foglalkozik világszerte. A vírusok elleni védelemnek három módja: - A megelőzés, - a felderítés - az eredeti állapot visszaállítása Megelőzés Ebbe a kategóriába soroljuk azokat az eszközöket, tevékenységeket, amelyek meggátolják a vírusok behatolását, illetve minimálisra csökkentik a károkozást. A hatékony megelőzés több részből áll. Elsősorban a felhasználókat kell meggyőzni a vírusok veszélyességéről, és arról, miként akadályozhatják meg a fertőzést Mivel a vírusok döntő többsége valamilyen tárolóegységről kerül a számítógépekre, vigyázni kell a különböző helyekről kapott lemezek, CD-k használatával kapcsolatban. Ezeket mindig ellenőrizni kell, nincs-e rajtuk vírus. A megelőzés fontos része, hogy használjunk úgynevezett víruspajzsot. Ez azt jelenti, hogy a vírusfelderítő programoknak van olyan része, amely gépünk indulásakor kerül a memóriába és onnan ellenőrzi a programokat, s így működés közben, még a fertőzés előtt jelzi a vírusveszélyt és figyelmezteti a felhasználót is (McAfée Virus Shield, F-Secure stb.). A megelőzés fontos eszköze a másolatok készítése. Fertőzésnél visszaállítható belőlük a fertőzés előtti állapot. Számítógépes környezetben a legegyszerűbb szabályok a megelőzésre a következők: - A fontos adatokat tartalmazó lemezünket tegyük írásvédetté - A számítógép bekapcsolásakor soha ne legyen hajlékonylemez a meghajtókban; - az idegen hajlékonylemezeket alaposan meg kell vizsgálni - Ne indítsunk el, és ne játszunk olyan programokkal, amelyeknek nem ismerjük a származási helyét! - telepítsünk és aktivizáljunk legalább egy állandóan működő (rezidens) vírusvédelmi programot. - Ha nem rendelkezünk 3 hónapnál frissebb víruskereső programmal, szerezzünk be minimum egyet, és telepítsük fel a gépünkre, hogy mindig kéznél legyen! (Ha DOS operációs rendszerünk van, akkor DOS-os víruskereső(ket) kell telepítenünk.) A Win 95/98-as operációsrendszerekre Win 95/98-as víruskeresők valók, (pl. Norton Antivírus, TBav, VírusBuster, stb.), de tartsunk készenlétben DOS-os víruskeresőket is! (pl. Scan, F-prot, Tbav, stb.) - Készítsünk rendszeresen mentést a fontos adatokról - Készítsünk rendszeresen biztonsági másolatokat és lementéseket a féltve őrzött file-okról kislemezekre, ZIP lemezre, vagy CD-re! A programokat, -ha bevírusosodnak- általában könnyű pótolni, de az évek óta gyarapodó saját állományok pótolhatatlanok! - A beérkező e-mailok csatolmányaival is legyünk óvatosak: ha nincs utalás, hogy csatolás érkezett, és mégis van, ne kattintsunk rá, ne nyissuk meg, hanem töröljük a levelet! Kérdjük meg a levél feladóját, ismételje meg a levelét! Biztosan rossz szándékú csatolmányok: Happy 99.exe, Pendal.exe, és a Join the crew.exe. Ezeket még véletlenül se indítsuk el!) - Számítsunk rá, hogy a játékok gyakrabban fertőződnek! Ne telepítsünk olyan játékot, amelynek nem ismerjük a származási helyét! Sőt olyan gépre, amelyen sok pótolhatatlan anyag van, egyáltalán ne telepítsünk játékot! Felderítés Első feladat a vírus észlelése. A vírus jelenlétére számtalan jel utalhat, de gyakran igen nehezen észlelhető. Gyanakodhatunk, ha a számítógép nem a megszokott módon működik, nem találja meg az állományokat, a képernyőn nem megszokott üzenetek jelennek meg, pl. a szövegszerkesztő 50
menüpontok eltűnnek stb. A következő feladat a vírus felderítése. A vírusok felderítése és azonosítása valamilyen vírusfelderítő programmal lehetséges. A vírusfelderítésnek többféle módja létezik. Régebben a lemezek állományairól készítettek egy „fényképet" a lemezen található fájlokról. Ha a fájlokban valamilyen módosítás történt, jelezték. A másik módszer, hogy figyelik a programokban található kódrészleteket és megpróbálják azonosítani valamilyen ismert vírusban található kóddal. Ha a két kód megegyezik, vírust jelez a gép. Ezt az eljárás szekvenciális felderítésnek nevezik. Egy újabb módszer a vírusokban található utasítás felismerésén alapul. A legújabb pedig a számítógépes környezetet emulálja a memória egy elkülönített területén, s itt mintegy működés közben tudja figyelni a vírusok működését és veszélyes művelet esetén jelez.
AZ INTERNET ÉS SZOLGÁLTATÁSAI; KAPCSOLÓDÁS AZ INTERNETHEZ Az Internet jellemzői Az Internetet úgy szokták definiálni, hogy nem más, mint számítógép-hálózatok hálózata. Az Internet inkább egy kommunikációs lehetőségnek, illetve egyfajta információs hozzáférési lehetőségnek tekinthető. Internetezés az, amikor igénybe vesszük az Internet valamely szolgáltatását. Ehhez kell: digitális, internetes adó-vevőkészülék, egy működő PC, amely a megfelelő programot futtatja, de léteznek másfajta eszközök is; egy kommunikációs csatorna (elsősorban a telefonvonal); egy Internet-szolgáltató: cég, amely számítógépét, és a gerinchálózat-kapacitásának egy részét szerény fizetség fejében rendelkezésünkre bocsátja. Az Internet hordozója a világ elég nagy részét összekötó hálózat, amely az összekapcsolt számítógépek között információcserét tesz lehetővé. Ez pedig nem oly módon történik, hogy egy központi számítógép erőforrásait használjuk, hanem a világ különböző pontján elhelyezkedő gépeken keresztül továbbítódik az üzenet egyik gépről a másikra. A pókhálószerűen összekapcsolt gépekből álló hálózat hibatűrő, bármelyik kapcsolat vagy gép kiesésekor az információ más-más utakon célba tud érni. Az Internet mint információs tér senkinek sem a tulajdona, a gépeket viszont különböző szervezetek, szolgáltatók üzemeltetik. A hálózat teljes szólásszabadságot nyújt, bárki bármilyen információt elhelyezhet rajta. Ez persze nagyon demokratikus, de hátrányokat is jelent - A hálózaton elhelyezett információk valódiságáért, értékéért senki sem felel, így rémhírek, hamis információk is olvashatók az Interneten. Helyi hálózatok is kapcsolódhatnak a világhálózatba, ha összekapcsoljuk őket egy erre alkalmas számítógéppel (átjáróval). Ekkor még nem érheti el minden felhasználó az Internetet, ehhez is jogosultságot kell szerezni. A gazdagépeket (hostokat, csomópontokat) a internetszervernek nevezzük, megkülönböztetésül a LAN- (helyi hálózati) szerverektől, mivel ezek funkciói és szolgáltatásai különböznek.
Az Internet szolgáltatásai Az Interneten (hasonlóan bármely más hálózathoz) információt cserélnek a bekapcsolódott számítógépek. A világ különböző pontjain elhelyezkedő számítógépek között rengeteg információ áramlik. Ez az információtömeg alapvetően kétféle céllal indulhat el. Célzott információküldéskor valakinek szánjuk az információt. Ekkor a címzés segítségével a rendszer célba juttatja a küldeményt. A másik mód az információk kihelyezése. Ilyenkor a hálózat valamelyik pontjára kitesszük az információt, esetleg gondoskodunk arról, hogy ne férhessen hozzá bárki, csak az internethasználóknak egy szűkebb köre. 51
Néhány fontos Internet - szolgáltatás:
ELEKTRONIKUS LEVÉL A célzott internetes kapcsolatnak a leggyakrabban használt eszköze az e-mail szolgáltatás, magyarul: elektronikus levél. Hasonló a hagyományos levélhez vagy a faxhoz. Előnye viszont, hogy a küldemény a hálózat bármely pontjára percek alatt megérkezik. Nemcsak szöveges üzenetet küldhetünk, hanem bármilyen dokumentumot, akár programokat is. Csevegés (IRC - Internet Relay Chat, ICQ) Ez is célzott, de kétirányú szolgáltatás. A hálózatba bejelentkezett felhasználók azonnal megjelenő módon kommunikálhatnak egymással a számítógép billentyűzetén, monitorán keresztül az Internet segítségével. Abban különbözik a konferenciatelefontól, hogy itt le kell írni a mondandónkat, és a választ is írásban kapjuk. Állományforgalmazás - File Transfer Protocol, FTP Ennek a szolgáltatásnak a segítségével valamelyik internetszerverről (FTP-kiszolgálóról) fájlokat tudunk letölteni. Amennyiben megfelelő segédprogrammal bejelentkezünk a kívánt FTP-szerverre, megláthatjuk annak könyvtárszerkezetét, kijelölhetjük a fájlokat, és azokat saját számítógépünkre letölthetjük. A művelet elvileg viszszafelé is működik, azaz tudunk fájlokat küldeni a kiválasztott szerverre. Ennek azonban az a feltétele, hogy legyen ehhez jogosultságunk.
GOPHER A Gopher menüvezérelt szolgáltatás, amellyel egy szerver adataihoz férhetünk hozzá. Jelentősége a egyre csökken. Hírek az Interneten - News Részben az e-mailhez, részben a webhez hasonlít a NEWS. Segítségével bárki publikálhat cikket az Interneten, illetve olvashat olyan híreket, amelyeket mások írtak. Téma szerint különböző NEWS-szerverek vannak, amelyek köré virtuális közösségek szerveződnek: azok a személyek, akiket az adott téma érdekel. Vannak zárt NEWScsoportok, ahová csak jelszóval lehet belépni. Számítógépek távoli elérése (Telnet) Ez a szolgáltatás azt teszi lehetővé, hogy a felhasználó az Interneten keresztül távoli számítógépekhez kapcsolódjék és használja őket. A szolgáltatások gépenként nagyon különbözők lehetnek. Hozzá lehet férni adatbázisokhoz. könyvtárakhoz, vagy futtathatunk rajta programokat. Saját számítógépünk ekkor terminálként működik. A Telnet szolgáltatást sok szerveren igénybe lehet venni.
WORLD WIDE WEB - AZ EGÉSZ VILÁGOT ÁTSZÖVŐ DOKUMENTUM A legelterjedtebb és leglátványosabb szolgáltatás a World Wide Web - világméretű (pók-) háló -, röviden web. Legeggszerűbben elektronikus faliújságnak lehet nevezni, amelynek a lapjai össze vannak kötve egymással, így egyik laprál átugorhatunk egy másik lapra, majd egy harmadikra stb. Ezt nevezzük szörfözésnek. A lapokon különféle információkat találunk, ezek főként szövegesek, de multimédia elemeket is tartalmazhatnak. A szövegek között képek, hangok, esetleg videofelvételek is találhatók. A weboldalak tartalmazhatnak ugrásokat olyan más internetszolgáltatásokhoz is, mint az előbb említett FTP illetve a Gopher. Sokszor tartalmaznak a weboldalak információk küldésére szolgáló mezőket is, amelyek segítségével a nézelődő üzenetet tud küldeni az oldal tulajdonosának. E-mail hivatkozást is be lehet építeni egy-egy weblapba, így azonnal megírhatjuk levelünket anélkül, hogy bajlódnunk kéne a levelezőprogramban a címzéssel. A weboldalak megalkotására egy különleges leíró nyelvet használnak, a HTML-t (HyperText Markup Language). A www, azaz a weboldalak segítségével számos információhoz juthatunk: különböző intézmények, cégek szolgáltatásairól tájékozódhatunk; kereshetünk tudományos és kulturális adatbázisokban; 52
híreket olvashatunk, megnézhetjük a TV, rádió műsort, az időjárásjelentést; zenét hallgathatunk, megnézhetjük híres emberek fényképeit, életrajzát; játszhatunk, de vásárolhatunk is az Interneten keresztül.
Kapcsolódás az Internethez Az Internet eléréséhez több technikai megoldás közül választhatunk. A leggyakrabban alkalmazott technológiák: Ősszek kapcsolt vonalon (Dial-up) Ha kis forgalmat bonyolítunk le (naponta néhány percet, egfeljebb egy órát töltünk a hálózatban), és nem kívánunk Internetszervert üzemeltetni, akkor keresnünk kell egy szolgáltatót, aki lehetőséget nyújt a kapcsolódásra a hagyományos telefonvonalon keresztül. Nála üzemel az internetszerver (host). A szolgáltató szervere a továbbiakban vagy a gerinchálózathoz, vagy egy másik szerverhez kapcsolódik.A gerinchálózat behálózza az egész világot. Ez a kapcsolódás, amely egyéni felhasználók számára jelent megoldást, a hagyományos telefonhálózaton megy végbe. Ezt hangátvitelre tervezték, ezért jelátalakítást kell végezni a felhasználó és a szolgáltató oldalán egyaránt. Ehhez a számítógépen kívül szükségünk van egy modemre, és a kapcsolódást létrehozó (tárcsázó) szoftverre. Amikor szükségünk van a kapcsolatra, a tárcsázó program hívja a szolgáltatót, és létrehozza a kapcsolatot. Ha már nincs szükség az Internetre, lezárjuk a tárcsázóprogramot, ez egyúttal a vonal bontását is jelenti. Mivel a telefonvonalat a számítógép csak az internetes összeköttetés ideje alatt foglalja, nem szükséges külön vonalat kiépíteni az Internet használatához. Összeköttetés bérelt vonalon Ha a kapcsolat időtartama naponta több óra, akkor már megéri külön telefonvonalat kiépíteni, és azt egész napra bérelni. Bár ez állandó költséget is jelent a valódi igénybevétel időtartamától függetlenül, ez a költség mégis alacsonyabb lehet, mint a sok rövidebb kapcsolódásé. A nagy felhasználók természetesen saját internetszervert üzemeltetnek bérelt vonalkapcsolattal, és ennek óriási előnye a kapcsolat napi 24 órás fenntartásán túl a gyorsaság, valamint az, hogy ők is bármikor nyújthatnak szolgáltatásokat az Interneten keresztül a világ bármelyik felhasználója számára. ISDN - az egyik leggyorsabb kapcsolat Ilyen vonalat kapott a hazai iskolák egy része a Sulinet program keretében. Nagyobb szervezetek számára az ISDN (Integrated Services Digital Network - integrált szolgáltatású digitális hálózati) kapcsolat a másik lehetőség. Ez is állandó, többe kerül, mint a bérelt vonal, de sokkal gyorsabb és megbízhatóbb. Ez a megoldás digitális vonalat használ, ezért másfajta modemre van szükség. Az alapszintű kapcsolat összesen 256 kb/s átviteli képességet nyújt, ez több módon használható ki. Például 128 kb/s sávszélesség elegendő 4 fővonali hangkapcsolatra (hagyományos telefonkészülékekkel), a másik 128 kb/s pedig elég jó sebességű adatkapcsolatot jelent. Hátránya, hogy egyelőre nem mindenhol tudja rendelkezésre bocsátani a telefonszolgáltató a digitális vonalat. Internet a kábeltévén Ma még kevés helyen használják, de valószínűleg néhány év múlva ez lesz az egyik legelterjedtebb Internet-csatlakozási lehetőség. Viszonylag új, és gyorsan terjedő, szintén folyamatos Internet-elérési lehetőség az, amikor a felhasználó számítógépe és a szolgáltató szervere között nem telefonvonalon, hanem a kábeltelevíziós hálózaton építik ki a kapcsolatot. Ez elsősorban nagy sebességet jelent: sávszélessége 1-2 Mb/s.
53
Mobil technológiák Aki az Internet elérésére gondol, azt mindenképpen helyhez kötve képzeli el. A mobiltelefonok elterjedésével ez is változik. Ha telefonszolgáltatónk megteremti rá a lehetőséget, mobiltelefonon keresztül is kapcsolódhatunk az Internetre. Igaz, nagyságrendekkel lassabban, mint a hagyományos, kábeles telefonon. Ez a leglassabb és egyelőre legkevésbé megbízható kapcsolat. A legújabb technológia már PC-t sem igényel, hiszen megjelent már olyan mobil kommunikációs eszköz, amely beépítetten tartalmazza az Internet elérésének lehetőségét, és nem nagyobb egy szemüvegtoknál. A személyhívó-szolgáltatók is megoldották, hogy weboldalukról közvetlenül küldhessünk üzenetet személyhívóra, szolgáltatását vegyük vagy készülékünkhöz E-mail fiókot igényelhessünk (ez szolgáltatás csak egyirányú - csakúgy, mint maga a személyhívó).
ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS Az elektronikus levelezés a számítógépes hálózatok, az Internet által nyújtotta lehetőségek között a legelterjedtebb. Előnye a fax-szal, illetve a hagyományos levélküldéssel szemben, hogy olcsóbb és igen gyors, hiszen egy külföldi levél esetén is csak helyi telefon számlát kell fizetni, illetve a levél elküldését követően a címzett azt akár azonnal el is olvashatja. Az, hogy ez mikor történik meg, kizárólag azon múlik, hogy a címzett mikor nézi meg a postaládáját. Elektronikus levelet azonban nem küldhetünk mindenkinek, csak annak, aki rendelkezik E-mail címmel és velünk azonos, vagy összekapcsolt hálózaton van.
E-MAIL CÍMEK Mivel elektronikus levelezést különböző hálózattípusok esetén is használhatunk, az e-mail címek is különfélék lehetnek. Legelterjedtebbek a helyi hálózatos és Internet címek.
E-mail címek a helyi hálózatokban A helyi hálózatos levelezéskor nincs minden esetben szükség a cím szerkezetének pontos ismeretére, hiszen a felhasználói listáról való kiválasztás levélíráskor sokkal egyszerűbb. Internetes e-mail címek Az Interneten nincs lehetőség minden felhasználó listáról való kiválasztására, de egyéni listákat készíthetünk néhány általunk kiválasztott ismerős adatainak rögzítésével. A helyi hálózatokban használt címek az interneten a
[email protected] Felhasználó@hely.vállalat.com formában épülnek fel, a COM helyett gyakran előfordul az ORG, EDU, GOV, MIL, NET, attól függően, hogy vállalatról, oktatási intézményről, stb. van-e szó. Az Interneten a levelezés során a címzettek azonosítása többnyire a rövidített nevükkel és az Internet szolgáltató azonosítójával vagy saját domain nevével történik, melyet egy @ jel választ el. Pl. egy e-mail cím:
[email protected], de bárkinek lehet Név@szolgáltató.hu szerkezetű Internet címe, ha előfizet valamelyik Internet szolgáltatónál. Amennyiben nem egy hálózatot is üzemeltető cégnél van a cím gazdájának előfizetése, az Internet e-mail címek többnyire az országnév rövidítésére végződnek, így például Magyarországon Hu-ra. Iskolánkban az e-mail címek szerkezete: Felhasználó@toparti-szfvar.sulinet.hu A címek felépítéséből adódóan több azonos cím definiálása nem lehetséges , így biztos, hogy egy cím csak egy felhasználót azonosít. Egy felhasználónak azonban előfordulhat, hogy több e-mail címe is van.
A levelezőprogramok használata Ha Office 97/2000/XP-t használunk, úgy a munkaállomásokon élhetünk a Microsoft Outlook szolgáltatásaival is Természetesen sok más levelező szoftver is létezik, hiszen az Internetes levelezéshez is szükség van ilyen programokra, melyek többnyire részeik is az Internetes böngészőknek (pl Netscape). 54
Telepítés Az Internetes levelezőprogramok telepítése többnyire magával a böngészőprogramoknak a telepítésével együtt megtörténik. A postahivatali paramétereket itt a szolgáltató adja meg, melyeket a levelezőprogramnak be kell állítani - Mail-server név, saját e-mail cím, stb. Fontos, hogy a program csak úgy telepíthető sikeresen, ha létezik egy mindenki számára elérhető ún. postahivatal. Ezt célszerű lehetőleg a szerveren létrehozni, vagy ha az nincs akkor egy olyan gépen, ami mások számára a nap legnagyobb részében hozzáférhető. A létrehozást követően fel kell venni a felhasználók listájába minden leendő felhasználót, hogy ő a nevét a későbbi posta-telepítéskor kiválaszthassa. Ezt természetesen bármikor a későbbiekben is megtehetjük, adminisztrálnunk kell a felhasználót. A felhasználónak választania kell egy nevet és egy jelszót. Megfelelő postahivatal installálás esetén az egyéni felhasználók a gépeiken a posta telepítésekor felhasználói nevüket listáról tudják kiválasztani. Új felhasználó rendszerbe kapcsolásakor tehát nem elegendő a helyi gépen telepíteni a levelező programot, hanem előbb a postahivatalt telepítő személynek a postai listát kiegészítenie a leendő felhasználó adataival.
A LEVELEZŐPROGRAM HASZNÁLATA A program a saját gépünkön tárolt leveleket csoportosítja aszerint, hogy bejövő vagy elküldendő levélről van-e szó. Ezentúl létezik még a törölt és az elküldött levelek archiválása is. Mivel a levelek tárolása nem a saját gépünkön történik, természetesen a címzett megkapja a levelet akkor is, ha ki van kapcsolva a gépe. A leveleket a postahivatali gép (pl. a szerver) „gyűjti", s a saját gépünk a levelezőprogramban beállított időközönként megnézi az ott lévő postaládánkat. Itnternetes levelezéskor a levél beérkezése illetve küldése nem automatikus. A postaláda tartalmának frissítéséhez az Internet levelező programjának megfelelő gombjára kell kattintanunk, ekkor a gép a szolgáltatónál lévő postaládánkból gépünkre olvassa leveinket, illetve elküldi a frissítés előtt megírtakat.
Üzenetek csoportosítása A levelezőprogramok az üzeneteket ún. iratgyűjtőkben (folder) csoportosítják aszerint, hogy beérkező, küldendő, elküldött vagy törölt üzenetről van-e szó. A Folders listáról kiválaszthatjuk a kívánt üzenetcsoportot. Természetesen a levelek át is helyezhetők egyik mappából a másikba. Egyes levelezőprogramok lehetőséget biztosítanak a levelek rendezésére feladó, tárgy, dátum, stb. szerint.
Üzenet fogadása Futó program esetén új üzenet érkezésekor egy párbeszédablak, valamint az óra mellett egy kis levél szimbólum jelenik meg, amivel a gép jelzi az új üzenet érkezését. Ha a párbeszédablakon az Üzenet olvasása mellett döntünk, úgy automatikusan megjelennek az érkezett levél. A levelek természetesen utólag is olvashatók. Internetes levelezéskor a böngészőprogram Mail menü (vagy gomb) Read mail menüpontját kell választanunk a levelezőprogram indításához. Ha meg akarjuk kapni új leveleinket, úgy frissíteni kell postaládánk tartalmát a szolgáltatónál lévő postafiókunk tartalmával, melyhez a Send And Receive vagy Letöltés feliratú gombon kell kattintanunk.
Beérkező levelek tárolása, törlése A bejövő levelek mindaddig a listán maradnak, amíg azokat ki nem töröljük. Mivel a hosszú lista zavaró, illetve eltereli a figyelmet az új levélről, célszerű a felesleges leveleket kitörölnünk. 55
Új üzenet küldése Levélíráshoz kattintsunk a New Message gombon, melynek hatására megjelenik az új üzenet panelje. A fejléc kitöltése során a címzett megadása minden esetben kötelező - TO sor. Ez történhet címjegyzékről, listáról való kiválasztással (címzett :: -b), vagy egy E-mail cím begépelésével. A fejlécben megadhatunk további neveket is, akik másolatot kapnak a levélről (Cc sor). A Tárgy (Subject sor) megadása szintén elhagyható, de illik közölni a címzettel, hogy miről szól az üzenetünk. Miután kitöltöttük a fejlécet, írhatjuk a levelet. Ez többnyire néhány sorban megírt szöveges üzenet, de lehetőségünk van állományokat is csatolni a levélhez. Levél írásakor is használhatjuk a Vágólapot: kész szövegrészeket illeszthetünk bele a levélbe.
Válaszadás bejövő üzenetre Lehetőségünk van bejövő üzenetre válaszolni, ha a válasz gombra kattintunk. Ekkor megnyílik egy új üzenet, ahol a fejléc már kitöltésre került, az eredeti üzenet címzettként való feltüntetésével.
Üzenet továbbítása Ha beérkezett egy üzenet és szeretnénk, ha más is megkapná, lehetőség van az üzenet továbbítására is. Ekkor megnyitjuk a továbbítandó levelet és a fejlécében megadjuk az új címzette(ke)t.
Fájlok küldése és fogadása elektronikus levelezéssel Az elektronikus levelezés igen hasznos lehet olyan esetekben is, amikor különböző állományokat dokumentumokat, képeket, hangot, programot stb. szeretnénk továbbítani valakinek. Ilyen esetekben fájlküldés esetén megírjuk a levelet, melyhez a gemkapcsot szimbolizáló gombbal csatoljuk a kívánt fájlt. Természetesen egy levélhez több mellékletet (attachment) is csatolhatunk, de ilyen esetekben a levél elküldésének ideje jelentősen megnövekedhet. Pontosan e miatt (illetve a fogadó fél letöltési idejének csökkentése miatt) a mellékleteket előbb illik betömöríteni, s majd csak a tömörített fájlt csatolni a levélhez. Ha olyan levelet kapunk, amelyhez állomány is van csatolva, úgy azt a levelezőprogram már a levéllistában is jelzi a levél előtt lévő gemkapocsjellel. (Ilyenkor persze a letöltési idő is hosszabb.) Ha megnyitjuk a levelet, úgy elolvashatjuk a levél szövegét, megnyithatjuk a mellékletet. Fontos, hogy az idegen helyről kapott, felesleges, vagy gyanús levélmellékleteket ne nyissuk meg, mert veszélyes vírusokat tartalmazhatnak.
Üzenetbeállítások Alapesetben nem szoktuk használni, de lehetőség van rá, hogy az üzenetet ellássuk különböző beállításokkal. Meghatározhatjuk az priorítását (fontosságát), jellegét, a kézbesítés idejét, stb. E-mailben is küldhetünk tértivevényes levelet, azaz kérhetünk visszaigazolást a levél címzetthez való megérkezéséről, illetve elolvasásáról.
56
A címtár használata Levél írásakor, vagy továbbításakor a címtár használatával megkönnyítjük munkánkat, hiszen nem kell az e-mail címeket megjegyezni, illetve egyenként begépelnünk. Ehhez olyan címtárral kell rendelkeznünk, amely tartalmazza is az üzenetünk címzettjének adatait. A címtárat bővíteni és karbantartani is szükséges. A címtárban lehetőség van arra is, hogy a címekből csoportokat hozzunk létre, így a címválasztáskor egyetlen kattintással több, egymással valamilyen kapcsolatban álló címet is megadhatunk.
Levélformátumok Az elektronikus levelek alapvetően szöveges üzenetek. Ahhoz azonban, hogy formázásokat is elvégezhessünk a szöveggel vagy esetleg képet, objektumot illesszünk bele nem csatolással, úgy a sima szöveges dokumentum nem megfelelő. E miatt a levelek többféle formátumúak lehetnek. Amennyiben csak egyszerű szöveg formátumot használunk, úgy a fenti lehetőségek nem állnak rendelkezésünkre. Amennyiben azonban a levélnek HTML formátumot választunk, úgy a szöveg formázható, abba minden olyan objektum és kép elhelyezhető, ami egy weblapon is lehetséges. Az ilyen levél azonban hosszabb, így az átküldési idő is több lehet.
Stílus, etikai szabályok, Netikett Az E-mail egyéni műfaj. Stílusát tekintve az írott levél és a beszéd közt helyezkedik el. Sokan e miatt a helyesírást sem tartják fontosnak. Általában rövid tömör üzeneteket tartalmaz. Néha egyéni rövidítésekkel, jelrendszerekkel tarkítva. Bár az Interneten elvileg mindent szabad - hiszen elvileg bármit feltehetünk a Web-re - mégis a Web lapok szerkesztésében és az elektronikus levelezésben is megvannak azok az íratlan szabályok, amelyek e virtuális együttélést elviselhetőbbé teszik. Ezt a netikett-nek nevezett illemtani kódexet nem nehéz betartanunk, hiszen semmi másról nem szól, mint amit amúgy is megkövetel az udvariasság. A Netikett az Interneten, a levelezési listán követendő szabályok gyűjteménye. Részben etikai, részben technikai jellegű ajánlásokból áll és a hálózatot használók etiai érzékén, önszabályozásán alapszik. Nagyon fontos, hogy csak olyan anyagokat tegyünk közzé nyilvános levélben vagy Web lapon, amellyel nem sértünk meg senkit vagy semmilyen csoportot sem. Ha levelezési listákra válaszolunk, illik röviden visszaidézni, hogy mihez szólunk hozzá. Végeredményben bárkinek írhatunk levelet, küldhetünk reklámot, ha nem feledkezünk meg a kellő tiszteletről.
aZ INTERNET CÍMZÉSI RENDSZERE; AZ INTERNETES BÖNGÉSZŐPROGRAMOK Az internetszerverek azonosítása Az Internet sok szervert átfogó hálózat. A felhasználónak tudnia kell, melyiknek az adatai közt kíván válogatni, melyikre küldi a levelét, a pontos címzés azonban elsősorban a felhasználó dolga. Az internetszerverek azonosítása a következő módon történik. Olyan módszert kellett kitalálni, hogy a hálózat bármikor újabb hostokkal, szerverekkel bővülhessen. Ezeket a szervereket meg kell valahogy jelölni, természetesen egyedi azonosítóval. A számítógépek megjeölése az úgynevezett IP-cím segítségével történik, amely egy 4 számból álló azonosító (pl.: 125.12.1.24). Ezt nagyon nehéz lenne megjegyezni, így hát ezeket a számjegyfüzéreket szöveggel helyettesítjük, amelyek neve Domain Name. Az átfordítást az erre a célra - alkalmazott szerver a Domain Name Server (DNS) végzi. 57
A tartománynév előtt még el szokták helyezni a szerver nevét is, ez utal a szolgáltatás típusára. Ezzel együtt áll össze a hely címe, más néven az URL (Uniform Resource Locator). Az URL cím több dologra utal: Egyrészt utal az Internet-hely típusára, másrészt utal a tulajdonosára - általában a cég vagy egy termék, esetleg szolgáltatás nevére - és a tulajdonos típusára. Részletesebben: Az URL első része a szolgáltatás típusára utal, így a WWW utal a World Wide Web szolgáltatásra. A második rész további két részből áll, hasonlóan a fájlok elnevezéséhez. Az első szöveges rész egy választott név, amely utalhat a domain tulajdonosára, esetleg valamely termék nevére stb. Például a www.euroweb.hu URL utal arra, hogy az EUROWEB szerveréről van szó. A pont utáni hu utal a tartomány típusára, amelyik itt egyszerűen annyit jelent, hogy ez a szerver Magyarországon található. Mint láttuk, ez az utolsó legföljebb 3 betűs azonosító utalhat a szerver elhelyezkedésére az ország rövidítésével. Ha például végződése uk, akkor az Egyesült Királyságban található; ha us, akkor az Amerikai Egyesült Államokban; ha de, akkor Németországban; ha it, akkor Olaszországban található a szerver. A 3 betűs azonosító utalhat a tartomány típusára is: ha eom, akkor kereskedelmi szervezetről; edu, akkor oktatási intézményről; gov, akkor kormányhivatalról, A COM végződést a kereskedelmi szervezetek használják; ha net a végződés, akkor hálózati szolgáltatóról beszélünk. Néhány példa és cím: Ha azt látjuk, hogy www.hungary.net, akkor az Internet Hungary Kft. Web oldaláról van szó. Ha ftp.hungary.net, akkor az Internet Hungary Kft. FTP szerveréről van szó, ahonnan fájlokat lehet letölteni. www.startlap.hu - linkgyűjtemény www.freemail.hu - ingyenes levelezés www.matav.hu - telefonos szolgáltató www.yahoo.com - kereső Sokszor előfordul, hogy subdomain nevet alkalmaznak. Találkozhatunk például a következő internet-címmel: WWW.moha.szikszi.hu; ennek az eleje utal a World Wide Web szolgáltatásra, a vége - szikszi.hu: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Magyarországon, a moha pedig egyik szervere ennek az intézménynek. Iskolánk címe: www.toparti-szfvar.sulinet.hu Jelentése:KIEGÉSZÍTÉS……………… A főlapról - melyet szokás honlapnak vagy homepage-nek is nevezni - indulva a szokványos könyvtárszerkezetnek megfelelően további oldalak helyezkedhetnek el. Ezeket / jellel elválasztva azonosíthatjuk. Pl. www.om.hu/kozoktatas/erettsegi címen találjuk meg az érettségi követelményeket. A lapok neve tetszőleges lehet, kiterjesztésük tö bbnyire htm, vagy html. Amennyiben nem adunk meg lap azonosítására szolgáló állománynevet, úgy az adott helyen lévő index.html állomány kerül betöltésre. Azt hogy nem helyi címet azonosítunk egyes programokban oly módon . =11 külön jelezni, hogy a cím elé egy http:// azonosítást írunk. A html nyelven leírt oldalak azonosító címei tehát úgy épülnek. fel, hog y többnyire egy wwwvel kezdődő regisztrált fantázianév, vagy egy servert azonosító megnevezés után a felsőszintű tartományazonosító áll, majd azt követően esetleg alkönyvtár, vagy fájlazonosító következik.
A HTML oldalak, tartalomszolgáltatók és site-ok 58
Az Internet leggyakrabban használt szolgáltatása a WWW, azaz World Wide Web, amely többnyire HTML nyelv segítségével íródott hypermédiás oldalakat tartalmaz. Ezen oldalak tartalomszolgáltatók által üzemeltett szervereken, site-okon tárolódnak. Az oldalak természetesen lehetnek igen egyszerűek is, de a legtöbb esetben látványos grafikákkal animációkkal teli esztétikus oldalakkal találkozunk. Az Interneten levő hatalmas információmennyiség tehát azon szervezeteknek köszönhető, akik ezt gazdasági szándékkal vagy anélkül az információkat az Internetre helyezik. Az oldalak információértéke a rajtuk elhelyezett tájékoztatásokból, reklámokból és egyéb adatokból fakad. Egyre elterjedtebb az Interneten folyó kereskedelem (e-business), és a banki szolgáltatások Internetes elérhetősége is. Emellett számos cég nyújt olyan szolgáltatást ügyfeleinek, amely használatával az Internetről drivereket, szoftverfrissítéseket, a cég termékeihez kapcsolódó számítógépes anyagokat vagy programokat tölthetünk le. Ha például driverprogram nélkül, használtan veszünk egy számítástechnikai eszközt, vagy megjelenik egy új operációs rendszer verzió, az adott termék gyártójának site-járól minden valószínűség szerint letölthetjúk a kívánt vezérlőprogramot. Mindemellett jellemzőek a hírinformációk, televíziós és rádiócsatornák Internetes elérhetősége is. Természetesen számos nonprofit szervezet, hivatal és oktatási intézmény is tart fenn oldalakat, melyek szintén az intézmény iránt érdeklődők tájékoztatását célozza. Lényegében bárki készíthet web lapot, melyen magát vagy cégét mutatja be, ezért - főként az ingyenes web szolgáltatók alatt - nagy számban találunk magánszemélyek által fenntartott oldalt is, melyeknek csupán az adott személyt, annak hobbyját vagy érdeklődési körével összefüggő területet mutatja be. A lapok nyelve a bármi lehet, a leggyakoribb az angol nyelvű oldal, de a magyarországi siteokon többnyire magyar nyelvű oldalakat találunk. Mindemellett nagyszámú oldal esetén választhatunk is a megjelenés lehetséges nyelvei között.
Az oldalak elérése Egy adott oldal elérése több módon is megvalósítható. Az egyik lehetőség, amikor az oldal címét begépeljük a böngészőprogramba. Ilyen címekr-ő1 könnyen kaphatunk tájékoztatást, hiszen rengeteg web címet hirdetnek televízióban, újságban és más sajtóorgánumban. A másik módszer a tartalom szerinti keresés, a harmadik pedig a linkek – hivatkozások - alkalmazása.
Linkek A web címek begépelése nem valósítható meg mindig, hiszen sokszor nem tudjuk a kívánt oldal címét. Bár a címek meghatározásához használhatunk keresőprogramokat, mégis sokszor egyszerűbb az ún. linkek lehetőségeinek a kihasználása. Egy lapon ugyanis legtöbbször hivatkozásokat is találunk más oldalakra, s ha ezen hivatkozáson kattintunk, máris egy másik címre tértünk át, ahol ismét lehetnek hivatkozások. Az általunk szimpatikusnak ítélt címeket felvehetjük kedvenceink listájára, így később könnyen elérhetjük őket. Az hivatkozások - linkek többnyire elütnek az oldal többi részétől, hiszen aláhúzott szavakként jelennek meg. Természesen hivatkozások indulhatnak képekről is.
Az Internetes böngészőprogramok használata Az Internetezéshez szükség van egy Internetes böngészőprogramot. Erre a célra legelterjedtebben az Internet Explorer-t vagy a Netscape Navigator-t használják. A program indítása után a gép kapcsolatot teremt (pl. tárcsázással), így a megjelenő ablakba be kell gépelni a felhasználónevet, majd a jelszót. Amennyiben a rendszer ezt elfogadja, úgy beléphetünk a hálózatba. Sikeres bejelentkezés esetén megkapjuk a böngészőprogram normál ablakát, melyen kis idő elteltével meg is jelenik a kezdőképként beállított web lap.
59
Általános szolgáltatások - Az Internetes böngésző programok ablakainak felépítése nagymértékben hasonlít más Windows-os alkalmazásokéhoz. A programok használata igen egyszerű: a cím felirat utáni üres területre begépeljük az általunk választott internet hely azonosítóját. - A kívánt lap megjelenésére sok esetben perceket is várni kell, a modem gyorsaságától; a lap helyétől és tartalmától függően. A letöltés állapotáról az ablak alsó, sávjában kapunk visszajelzést. - A programok segítségével lapozgathatunk Vissza vagy Előre; A vissza funkció különösen akkor hasznos, ha a linkekre rákattintva olyan oldalakra jutunk el, melyről vissza kívánunk térni a korábban látogatott oldalra. - A Leállítás gomb használata akkor javasolt, ha egy oldalt hosszú idő után sem tudunk letölteni. A Frissítés gombon olyan esetekben célszerű, kattintani, ha az oldal nem tökéletesen töltődött le gépünkre, vagy tudjuk, hogy az utolsó letöltése óta megváltozott. - Keresést indítani a Keresés (Search) gomb megnyomásával is tudunk. - Egyes programoknál lehetőség van betűméretet változtatni.
Segítségkérés Ha a program valamely szolgáltatásával gondunk akadna, úgy használhatjuk a súgót.
Adatbevitel web lapokra Egyes web lapoknál előfordul, hogy nekünk kell adatokat megadni. Gyakori feladat ez kereséskor, regisztráláskor, valamilyen termék megrendelésekor, kérdőívek kitöltéseko r.
Induló oldal megadása A programok induláskor nem üres képernyővel, hanem egy előre beál lított oldallal nyitnak. Hogy melyik legyen ez az oldal, magunk is megváltoztathatjuk.
Kedvenc oldalak A felhasználók többsége Internetezés során bizonyos lapokat szinte minden egyes alkalommal meglátogat. Lehetőség van a gyakran használt oldalakat a Kedvencek közé felvenni. Ekkor csak ki kell választani az oldalt, illetve a kapcsolódó lapot egy listából, a lapok címének minden egyes alkalommal való begépelése ugyanis bonyolult volna. A ’Kedvenc’ oldalak mappákba is csoportosíthatók.
Keresés oldalon belül Amenyiben hosszabb oldalt töltöttünk le, lehetőségünk az oldalon belüli keresésre.
Oldalak tárolása A letöltött lapot háttértárolóra is menthetjül.
Mentés web lapról Amennyiben a letöltött lapról egy képet vagy dokumentumot saját háttértárolónkra szeretnénk menteni, úgy a ’Kép mentése más néven’ vagy a ’Mentés másként’ menüpontot választjuk. Amennyiben kijelölünk a web lapon egy szövegrészt, az Vágólapra másolva beilleszthetjük egy Word dokumentumba. 60
Letöltések Gyakori, hogy a web lapokon található hivatkozások, valamely letölthető állományra mutatnak. Ekkor a gép felteszi a kérdést, hogy mit szeretnénk csinálni az állománnyal: ’Megnyitja a fájlt a jelenlegi helyről’ vagy ’Lemezre menti?’ A letöltések nagy hátránya, hogy nagyobb méretű állományoknál a kapcsolat esetleges megszakadása esetén a teljes letöltést újra kell kezdeni. Ezt megakadályozandó, hogy létezik egy Getright nevű alkalmazás; amely képes attól a ponttól folytatni a letöltést, ahol az félbeszakadt.
Nyomtatás Lehetőség van az adott lap nyomtatására is.
Korábban látogatott oldalak A böngészőprogramok a letöltött oldalakat egy ideig megőrzik, így ha a lapra később visszatérünk, nem kell minden esetben végig kivárni annak letöltését. Természetesen a programok többsége támogatja a korábban lehívott lapok utólagos - akár kapcsolat nélküli üzemmódban kezdeményezett lehívását is. Ha azonban lecsökken a merevlemezünk szabad kapacítása, úgy ajánlott a cache – ’Ideiglenes Internet fájlok törlése gombbal’ törlése.
Levelezés Az Interneten levelezni elsősorban az e-mail szolgáltatás igénybevételével tudunk. A böngészőprogramok támogatják a levelezési funkciókat is. Az e-mail azonban csak akkor használható, ha regisztrált e-mail címünk van és a programot ezen paramétereknek megfelelően konfiguráltuk. A web felületű levelezési rendszerek segítségével bárki regisztrálhat magának ingyenesen freemail címet, és azt adott web címre ellátogatva használhatja is a böngészőprogramokon keresztül. A levelezési felület ez esetben egy weblap.
Beállítások Mint a programok többségét, az Internet böngészőket is lehetőség van testre szabni. Beállíthatjuk azt, hogy mely eszköztárak és gombok legyenek láthatóak. Az Internet böngésző további beállításaira az Eszközök menü Beállítások menüpontja szolgál. Meghatározhatjuk, hogy a különböző biztonsági szintű oldalak letöltésekor mely beépült komponensek letöltése és futtatása legyen engedélyezett. Beállíthatjuk a letölthető oldalak körét, a hitelesítéseket, illetve a beállíthatjuk jelszavakat. Meghatározhatjuk az Internethez való kapcsolódásunk módjait, illetve a különböző kapcsolatok tulajdonságait változtathatjuk meg. Meghatározhatjuk, hogy az egyes Internetes szolgáltatásokhoz a böngésző mely programot indítsa el (levelezés, stb.). Lehetőség van számos további letöltési futtatási és keresési paraméter meghatározására.
K E R E S É S A Z I N T E RN E T E N; FT P Keresés az Interneten
Az esetek többségében nem tudjuk fejből azoknak a lapoknak a címét, amelyen a minket érdeklő téma található. A kérdés többnyire nem is az, hogy egy adott téma az Interneten megvan-e, hanem az, hogy hol. Szükség van tehát arra, hogy megkeressük azon lapokat, amelyek tartalmazzák a minket érdeklő információt.
61
Az Interneten történő könnyebb tájékozódás érdekében létrehoztak olyan webhelyeket, amelyeknek fő feladataa weboldalak nyilvántartása és e nyilvántartás közzé tétele. Ezeket nevezzük kereső helyeknek. A keresés lehet téma szerinti és tartalom szerinti. Téma szerinti keresés: egy pontról kiindulva fokozatosan finomítjuk a keresendő információ tárgyát, témakörét. Tartalom szerinti keresés: azon lapokat kutatjuk fel, amelyek egy vagy több adott kulcsszót tartalmaznak. Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy adott témát, szót, szócsoportot mely oldalak tartalmaznak, használhatjuk az Internetes keresőszervereket, melyek megadják a kívánt helyeket. Ilyen, gyakran használt kereső szerverek: Yahoo, az Altavizsla, stb.
Téma szerinti keresés
Téma szerinti kereséshez először fellépünk egy ismert kereső oldalára, majd rákattintunk a minket érdeklő kategóriára, vagy arra a régióra, ahol keresni szeretnénk. A megjelenő oldalakon tovább, majd még tovább finomíthatjuk a keresés témáját, míg végül megjelennek az adott témával foglalkozó oldalak hivatkozásai. A kiválasztott hivatkozásra kattintva eljutunk egy olyan oldalra, amely (elvileg) már a minket érdeklő témával foglalkozik.
Tartalom szerinti keresés Amennyiben konkrét elképzeléseink vannak a keresett témával kapcsolatban, úgy a legjobb módszer, ha végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen szavakat tartalmazhat, és ezekre keresünk rá oly módon, hogy egy ismert kereső oldalára megyünk, majd ott a megfelelő ablakba begépeljük a keresett szavakat, kulcsszavakat, majd rákattintunk a keresés indítására szolgáló (Keresés, Search, OK, stb.) gombra. A keresendő szavakat azonban nem árt előre alaposan végiggondolni, hiszen ha csak egy gyakran előforduló szót gépelünk be, az a meglepetés érhet minket, hogy az adott szó t több százezer oldal is tartalmazza. Célszerű tehát a pontosabb definiálás, több szó megadása esetleg a keresőoperátok használata. Mindez azért is indokolt, mert többnyire nem a keresett témával foglalkozó honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb lapokra, amelyek a keresett témát is említik. A keresés hoszszabb időt is igénybe vehet, de sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép megjeleníti, amely listáról kattintással választhatjuk ki a nekünk szimpaikus lapot. A keresés eredményeként visszakapott oldalak sorrendjének nagy jelentősége van: 1. Elsőként a beadott szöveggel pontosan egyezőeket kapjuk (feltéve, hogy van olyan); 2. utána az adott szavakat tartalmazó lapok adatait mutatják meg; 3. majd azokat az oldalakat, amelyek a beadott szavak közül valamelyiket tartalmazzák. Ha így sincs találat, akkor egyes esetekben a hasonló szavak keresése is megtörténik. A különböző keresők használata során a keresés eredményében jelentős eltérések mutatkozhatnak, azok eltérő lapokat hozhatnak ki, így a legcélszerűbb, ha a keresést több keresővel is elvégeztetjük. A keresés eredménye a legtöbb esetben egy hosszú lista, melyet többnyire tízesével tudunk megtekinteni. Elsőször az első 10 jelenik meg, a további találatok megtekintéséhez az oldal alján lévő számokra kell kattintani.
KERESÉSI OPERÁTOROK ÉS KULCSSZAVAK Ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk határozni a keresendő információt, értelműen meg kell adni a keresendő karaktersorozatot. A keresendő szavak eltérő megadásával ugyanis más-más eredményre juthatunk: Ha például csak kisbetűvel gépelünk úgy a kereső nem figyeli a kis és nagybeűket, míg ha nagybetűt is tartalmaz a keresett szöveg, úgy annak már jelentősége lesz. 62
Az idézőjelbe tett szövegek esetében csak a pontosan egyező szövegre keres, szavak különkülöni vagy egyéni előfordulására nem. A * karakterrel a szóban néhány karakter helyettesíthető. Ha egy szó + jelet teszünk, úgy az adott szónak a keresett oldalon mindenképpen szere pelnie kell. A szó elé tett - jel esetén a szó a dokumentumban nem szerepelhet.
A keresésben szereplő szavak közt logikai kapcsolatok is lehetnek: AND (&) - és kapcsolat,
OR (|) - vagy kapcsolat,
NOT (!) - kizárás.
Használható még a NEAR (~), ami a keresésben a két szó közt maximum tíz szó távolságot engedélyez. Ezen kapcsolatokat be is gépelhwtjük, de használhatjuk rövidítésüket (&, |, !, ~) is. A kifejezések lehetnek összetettek és használhatunk zárójelezést is. A kapcsolatokon túl a keresésnél használhatunk különböző kulcsszavakat is. Ezek a következők: Anchor: szöveg hyperhivatkozásban szereplő szövegre való keresés Applet: osztály
adott típusú Java alkalmazásra való keresés
Domain: helynév
adott tartományon (pl. com, gov vagy hu) belüli keresés
Host: név
adott számítógépen lévő oldalakra való keresés
Image: név
csak képekre való keresés
Link: cím
adott címre való hivatkozást tartalmazó oldalakra való keesés
Text: szöveg
a törzsszövegben (egyéb helyen nem) lévő szóra való keresés
Title: szöveg
a címsorban lévő szóra való keresés
url: szöveg
a webcímben (url-ben) lévő szóra való keresés
Oldalon belüli keresés Amennyiben egy adott lapon belül szeretnénk rákeresni egy karaktersorozatra, úgy használjuk a böngészőprogram Szerkesztés menü Keresés menüpontját.
Nevek keresése Nevek keresésére használhatjuk a tartalom szerinti keresés módszereit, de vannak olyan oldalak is (pl.: www.net.hu/kiki), melyek kifejezetten az Interneten elérhető személyek hivatkozásait tartalmazzák.
Barangolás Amennyiben nincs konkrét elképzelésünk arról, hogy mit is keresünk, csak úgy meg szeretnénk nézni néhány érdekességet, úgy legjobb, ha elindulunk egy olyan oldalról, amely számos hivatkozást tartalmaz (például a Startlap, a Magyar honlap, az Infoplaza, a Magyar Netlap, az Origo, vagy egy szerverek listáit tartalmazó honlap) és innen a linkek segítségével további és további oldalakra lépegetünk. Nagyon sok weblap gazdái a nyitó oldalon elhelyeznek egy kereső beviteli mezőt, amely azon a webhelyen levő további oldalakon fog keresni.
63
Az FTP Az FTP az Internet egyik igen fontos szolgáltatása. A „webes korszak" előtt az FTP sokkal elterjedtebb volt az Interneten, mint manapság azt gondolnánk. Az állományok átvitelének azonban ma is sokkal jobb módja az FTP, mint más fel- és letöltési lehetőségek. Az FTP szervereket elérhetjük böngészőprogramunkból is (ezek címei általában nem www-vel, hanem ftp-vel kezdődnek), de ekkor nem a szokásos hypermédiás felülettel találkozunk, hanem egy könyvtárstruktúrába szervezett katalógust kapunk. Az állományokhoz és könyvtárakhoz való hozzáférés azonban az esetek többségében felhasználófüggő, így egy könyvtárban többnyire látszólag nem találunk semmit. Az FTP szolgáltatás azonban nem csak az FTP szerverek böngészőből való elérését jelentik. Az Interneten lévő adatok FTP-vel való elérésére több módszer is kínálkozik. Használhatjuk a DOSos felülethez hasonló FTP programot is, a használható parancsokról a help parancs begépelésével kapunk tájékoztatást. Mivel azonban e parancsnyelvű felület használata igen körülményes, célszerűbb egyéb Windows alatti ftp programok alkalmazása. Ha nincs ilyen programunk, úgy azt számos internetes site-ról is le tudjuk tölteni. A keresőprogramok több 100 félét is felajánlanak. A programok használata során először csatlakozni kell a kell a kívánt helyhez. A csatlakozás többnyire a listából kiválasztott host-hoz való kapcsolat létrehozásából áll, amit telefonos kapcsolat esetén értelemszerűen megelőz egy tárcsázási művelet. A host azonban csak akkor választható ki a listából, ha annak adatait előtte definiáltuk. A kapcsolat felépítéséhez ugyanis meg kell adni a címeket, a felhasználónevet, a jelszót, és a kapcsolat típusát. Ha már definiáltuk a kapcsolatot, a későbbiekben azt egyszerűen kiválasztva felépíthetjük a kommunikációt. Ezt követően a program ablakaiban megjelenő helyi és távoli könyvtár tartalmait látva a Windows Intézőben megszokott módon, illetve a különböző menüpontok használatával elvégezhetjük az állományokkal a műveleteket. A panel általában két ablakból áll, az egyikben a helyi, a másikban a távoli gépen lévő állományokat és könyvtárakat látjuk. Lehetőség van a könyvtárváltásra, állomány másolására, törlésére, átnevezésére, új könyvtár létrehozására. A távoli elérés miatt a fájlműveletek sokkal lassabban hajtódnak végre, mint azt a helyi gépnél megszoktuk. Egy-egy állomány másolása akár több percet is igénybe vehet. Az ftp programok kezelésüket tekintve jelentősen eltérhetnek egymástól.
A KÖNYVTÁR FOGALMA, TÍPUSAI A könyvtár fogalma Az információkat nem elég rögzíteni, de tárolni és hozzáférhetővé kell tenni. Ezt a célt szolgálják a különböző „tárak”, információs központok. Közülük a legrégebbiek a könyvtárak. A könyvtár lehetőséget biztosít a könyvek, dokumentumok összegyűjtésére, tárolására, rendszerezésére, hozzáférésük és visszakeresésük biztosítására.
A könyvtárak kialakulása, története Már az ókori civilizációk is rendelkeztek hatalmas gyűjteményekkel: ékírásos agyagtáblák hatalmas könyvtára Ninivében; Az alexandriai könyvtárban papirusztekercsek őrizték az ókor tudományos ismereteit, legfontosabb műveit; II. Eumenész király könyvtára pergamenekre írt művekből állt; Az ókori Rómában és Görögországban magán és nyilvános könyvtárak is működtek. A középkorban az egyházi, egyetemi könyvtárak és a magángyűjtemények (uralkodói, főúri, főpapi könyvtárak) gyűjtötték össze a kor ismereteit tartalmazó kódexeket. A könyvnyomtatás elterjedésével fokozatosan nőtt a könyvtárak száma, egyre szélesebb körben váltak hozzáférhetővé az addig csak kevesek számára elérhető információk. Európában az első nyomtatott könyvet Johann Gutenberg készítette a 15. század közepén. 64
A legrégibb ismert magyar könyvjegyzék a Pannonhalmi Apátság könyvtáráról készült 1093-ban, amely 80 kötetről és 250 műről ad számot. A leghíresebb uralkodói könyvtárak közé tartozott Mátyás király könyvgyűjteménye, a Bibliotheca Corviniana, amely csaknem 2000 kötetet tartalmazott. Magyarországon a főurak közül nem egy azzal is szolgálta hazája és a haladás ügyét, hogy óriási könyv- és kéziratgyűjteményét közcélokra ajánlotta fel. Önzetlen adományaik lettek a nagy közgyűjtemények alapjai. Esterházy Károly gyűjteménye ma az egri főszékesegyház könyvtára, eredeti formájában az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola épületében található. Teleki József könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel, a Teleki Sámuel alapította marosvásárhelyi Teleki Téka pedig ma is , Erdély legjelentősebb magyar könyvtára. Nemzeti könyvtárunkat pedig Széchényi Ferenc (Széchenyi István édesapja) adománya alapozta meg. A felvilágosodás és a reformkor idején jöttek létre az első szakkönyvtárak is. 1765-ben hozták létre a Selmeci Bányászati Akadémia könyvtárát. Festetics György 1797-ben Keszthelyen alapította meg Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgicont. Vannak muzeális értékeket képviselő, fokozottan védett könyvtárak is. Ezek a gyűjtemények múzeumként látogathatóak, anyaguk csak a kutatók, tudományos munkát végzők számára hozzáférhetőek. Ilyen a zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár, a keszthelyi Helikon Könyvtár, a marosvásárhelyi Teleki Téka.
A könyvtárak típusai A könyvtárakat több szempontból csoportosítjuk. A HASZNÁLÓK KÖRE ÉS A HOZZÁFÉRHETŐSÉG szempontjából: Nyilvános könyvtár: Mindenki látogathatja, a gyűjtemények és a könyvtár szolgáltatásai korlátlanul igénybe vehetőek. Korlátozottan nyilvános könyvtár: Bizonyos feltételek mellett látogatható könyvtár. Ilyen például az iskolai könyvtár, amelyet csak az iskola tanulói, tanárai, dolgozói látogathatnak. Külön engedélyhez kötött a pl. muzeális értékeket képviselő könyvtárak, a magángyűjtemények, az egyházi könyvtárak látogatása.
A GYŰJTŐKÖR szempontjából: Általános gyűjtőkörű könyvtár: gyűjtőköre minden területre kiterjed. Fajtái: Nemzeti könyvtár Közművelődési könyvtár, azaz a lakóhely szerinti könyvtár Iskolai könyvtár (általános- és középiskolai, kollégiumi könyvtár) Tudományos és szakkönyvtár: egy-egy tudományterülettel kapcsolatos dokumentumok gyűjtésére és rendszerezésére vállalkozik. Fajtái: Akadémiai intézetek könyvtárai Országos, területi szakkönyvtárak Felsőoktatási könyvtárak: egyetemi, főiskola könyvtárak
Az iskolai könyvtárak Az iskolai könyvtárak legfontosabb feladata, hogy segítse az intézmények tanulóinak és dolgozóinak a munkáját. Gyűjtőkörének legfontosabb területei: Kötelező, házi olvasmányok, verses kötetek A tananyaghoz kapcsolódó szépirodalmi és ismeretterjesztő művek A neveléstudomány, pedagógia, pszichológia szakirodalma A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok általános és összefoglaló művei Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek Az iskola történetéhez, hagyományaihoz kapcsolódó dokumentumok Szótárak, feladatgyűjtemények, tankönyvek, munkafüzetek, térképek A szemléltetéshez szükséges kép- és hanganyagok; kazetták, CD-k, videofilmek – tanárok számára Pedagógiai folyóiratok, szaklapok. 65
A könyvek helyben olvashatóak, kölcsönözhetőek. A kölcsönzés módját (beiratkozás, könyv visszahozásának a határideje) az iskola határozza meg. Az iskolai könyvtár használata ingyenes.
A közművelődési könyvtárak A közművelődési könyvtárak hálózatszerűen működnek, a községi, valamint a városi fiókkönyvtárakat nagyságrendben a városi, majd a megyei gyűjtemények követik. Ez utóbbiak látják el a hálózati könyvtári funkciókat, szervezik és összehangolják a tagkönyvtárak működését. Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fogja össze a kerületi fiókkönyvtárak munkáját. A közművelődési könyvtárak gyűjtőköre általános, a könyvek és folyóiratok mellett a legtöbben megtalálhatók a nem nyomtatott információhordozók is. A megyei könyvtárak közül nem egy a közművelődési funkciók mellett kielégíti a térség szakkönyvtári, tudományos könyvtári igényeit is. A megyei és a városi könyvtárakban helyismereti, helytörténeti gyűjtemény, a nemzetiségek lakta vidékeken nemzetiségi gyűjtemény is található. Mindegyik intézmény alapszolgáltatásai közé tartozik a helyben olvasás, a kölcsönzés és a tájékoztatás. A nagyobb gyűjtemények könyvtárközi kölcsönzéssel, másolatkészítéssel, téma - és irodalomfigyeléssel, adatszolgáltatással állnak olvasóik rendelkezésére. Speciális szolgáltatásaik közé tartozhat a könyvek házhoz szállítása, könyvkötés és nyomdai szolgáltatások, a közhasznú információs szolgálat, kiállítások, irodalmi rendezvények szervezése, olvasótáborok, könyvtári foglalkozások, versenyek rendezése, kiadványszerkesztés és -kiadás, illetve a térség helyi sajátosságaiból fakadó feladatok megszervezése és ellátása. A legnagyobb közművelődési könyvtárak: a megyei könyvtárak a megyeszékhelyeken, Budapesten a Szabó Ervin Könyvtár. A Fejér Megyei Könyvtár neve: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Bartók Béla tér), amely nemzetiségi könyvtár is. Budapest legnagyobb közművelődési könyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Szabó Ervin tér). Ez az intézmény társadalomtudományi szakkönyvtár is, hatalmas Budapest gyűjteménye pedig a főváros történetébe nyújt betekintést.
Tudományos és szakkönyvtára, felsőoktatási könyvtárak Vannak olyan kérdések, amelyekre nem kaphatunk választ az iskolai vagy a közművelődési könyvtárban. Ilyenkor van szükség az egy vagy néhány tudományterület irodalmát gyűjtő szakkönyvtárakra. Ilyenek az egyetemi és a főiskolai könyvtárak, amelyek elsősorban a hallgatók és az oktatók munkáját segítik, de bizonyos állományok mások számára is hozzáférhető. Nagy múltú könyvtár a debreceni és a budapesti egyetemi könyvtár. A tudományos gyűjtemények egy-egy szakterületre korlátozódnak, s ennek anyagának gyűjtésekor a teljesség igényére figyelnek, törekednek. Tudományos információkat is adnak ezekben a könyvtárakban. Ilyenek a kutatóintézetekben működő könyvtárak, vagy a munkahelyi könyvtárak. Ezeket csak az intézmény dolgozói látogathatják. Néhány országos jelentőségű, nyilvános szakkönyvtár: Az Országos Műszaki lnformációs Központ és Könyvtár, amely a természettudományok és az alkalmazott tudományok egyik leggazdagabb gyűjteménye. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Az országos jelentőségű könyvtárak egyben szakkönyvtárak is. Állományukat és szolgáltatásaikat az interneten is megtalálhatjuk. Ezek a könyvtárak állományuknak csak egy részét tartják szabad polcon, a dokumentumok nagy része raktárakban van, külön kell kérni, ha olvasni akarjuk őket. A szakkönyvtárak sokszor egyben információs központok is, tehát az információgyűjtés és szolgáltatás sokféle lehetőségét kínálják a felhasználók számára. Információs kiadványokat 66
készítenek, referáló lapokat, bibliográfiákat jelentetnek meg, sajtó- és témafigyelő szolgálatuk van. A szakirodalmi tájékoztatást adatbázisok szerkesztésével is segítik.
Felsőoktatási könyvtárak: A felsőoktatási intézmények központi könyvtárai nyilvános szakkönyvtárak is, a dokumentumok kölcsönözhetők és a különböző olvasótermekben helyben is tanulmányozhatók. A kézi- és segédkönyvtárban olyan művek találhatók, amelyek kapcsolódnak az intézmény profiljához, tehát az adott tudomány legfontosabb monográfiái, összefoglaló és tájékoztató dokumentumai találhatók meg a polcokon. A központi egyetemi könyvtárak mellett működnek a kari könyvtárak, ahol az oktatott tudományok információinak gyűjtése folyik, az intézeti, tanszéki gyűjtemények pedig egy-egy szűkebb részterület anyagát bocsátják az olvasók rendelkezésére. A kari, intézeti és tanszéki gyűjtemények zárt könyvtárak, csak az intézmény oktatói és hallgatói látogathatják. A legnagyobb múltú egyetemi könyvtár az országban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, amelynek jogelődjét az 1560-as években alapították. A debreceni egyetemi könyvtár egyben nemzeti könyvtári feladatokat is ellát, az ország keleti részének legjelentősebb könyvgyűjteménye.
Nemzeti könyvtár A 19. századtól felmerült az az igény, hogy az adott országhoz, nyelvhez, kultúrához kapcsolódó irodalmat egy könyvtárban, a nemzeti könyvtárban gyűjtsék össze. A londoni nemzeti könyvtárat (British Library) 1753-ban alapították, 18 milliós állománnyal rendelkezik. A francia nemzeti könyvtár (a Bibliotheque Natiolnale) Párizsban található, alapja IX. Lajos könyvgyűjteménye volt. A washingtoni kongresszusi könyvtár (Library of Congress) 28 milliós gyűjteménye talán a legnagyobb a világon. A magyar nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) a Budavári Palotában található. 1802-ben Széchenyi Ferenc ajánlotta fel a mintegy 15 ezer kötetből és ezer kéziratból álló gyűjteményét. Ez képezi a könyvtár gyűjteményének alapját, amely folyamatosan gyarapszik. A nemzet könyvtára 1808-tól a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáraként működött, csak 1949-ben lett önálló intézmény. Székhelye is a múzeum épületében volt, új, külön épülete a Budavári Palotában 1985-re készült el. A nemzeti könyvtár feladata, hogy gyűjtse a magyar vonatkozású irodalmat, a finnugor és szomszédos népek kultúrájával, illetve a könyv- és könyvtártudománnyal foglalkozó dokumentumokat. Magyar vonatkozású irodalmon értünk minden olyan kiadványt, amely Magyarországon jelent meg, vagy magyar nyelvű, vagy a szerzője magyar, vagy a tartalma magyar vonatkozású. Az Országos Széchenyi Könyvtár sok más feladatot is ellát: Itt található az ország legnagyobb régi magyar könyvgyűjteménye. A magyar kultúra legbecsesebb értékei közé tartoznak a Kézirattár dokumentumai A magyar írók műveinek legteljesebb gyűjteményét is ez a könyvtár őrzi. Különleges figyelmet érdemel a Történeti Interjúk Videotára, amely a 20. század nagy alakjaival készült interjúk hanganyagát gyűjti. Az OSZK gyűjteményei között találjuk még a plakát- és aprónyomtatványtárat, a zeneműtárat, a térképtárat, a színháztörténeti tárat és a könyvtártudományi szakkönyvtárat is. A Széchényi Könyvtár évente elkészíti és közreadja a könyvek, hanglemezek, zeneművek, térképek és az időszaki kiadványok bibliográfiáját. Az épület folyosói gyakran adnak helyet színvonalas és értékes kiállításoknak.
Médiatárak 67
A megváltozott olvasói igények, a dokumentumok anyagának változásai következtében ezek a gyűjtemények a szó eredeti értelmében már nem is csupán könyvtárak , hanem médiatárak, tehát a legkülönfélébb adathordozókon lévő dokumentumok gyűjtésére vállalkoznak.
A kulturális intézmények szerepe az információszerzésben A könyvtárak és információs központok mellett még számtalan olyan intézmény van, amelyek az információszerzésben fontos szerepet töltenek be. A LEVÉLTÁRAK olyan oklevelek, jogszabályok, hivatalos iratok, kéziratok gyűjteményei, amelyek történeti, gazdasági, tudományos információkat tartalmaznak, ezek a kutatóknak forrásértékűek. Az Országos Levéltár Budapesten található, de minden megyében és a nagyobb településeken is vannak levéltárak. Információkat MÚZEUMLÁTOGATÁSKOR is szerzünk. A múzeumokat és a kiállítótermeket a gyűjtött anyagnak megfelelően lehet osztályozni. • A történeti múzeumok a történelmi eseményekhez, egy nemzet, nép vagy népcsoport történetéhez kapcsolódó tárgyakat gyűjtik, rendszerezik és állítják ki. • A néprajzi múzeumok, skanzenek a népélet jellegzetességeire hívják fel figyelmünket. • Az irodalmi múzeumok jelentős művészek, művészeti csoportok emléktárgyait, hagyatékát mutatják be a nagyközönségnek. • A képtárak, galériák a képzőművészeti alkotások kiállítóhelyei. Sok egyéb különleges gyűjteménnyel találkozhatunk még, amelyek szintén érdekes és értékes információkat nyújtanak. Magyarországon van bélyegmúzeum, telefonmúzeum, láthatunk óriásplakát- és makettbemutatót, ellátogathatunk kocsimúzeumba és technikatörténeti kiállításra.
A DOKUMENTUMOK TÍPUSAI A dokumentumokat sokféleképpen szokás csoportosítani. Most a sokszorosítás módja szerinti csoportosítást választottuk.
Nyomtatott dokumentumok Kiadványtípusok A könyvtárakban - különösen a szabadpolcos elrendezés esetében - szükség van a könyvek tartalom szerinti csoportosítására. A legalapvetőbb rendszerezés a szépirodalom és az ismeretközlő irodalom különválasztását jelenti. Az ismeretközlő művek esetében a gyűjtemények különválasztják az elsődleges, illetve a másodlagos információkat tartalmazó műveket. A monográfiák és a tanulmánykötetek új ismereteket közölnek, önálló gondolatoka t tartalmaznak. A monográfia tudományos igénnyel készült, egyetlen téma részletes feldolgozását tűzi ki céljául. A tanulmánykötet több kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz, amelyek lehetnek egy vagy több szerző munkái is. A másik csoport, az összefoglaló jellegű könyvek, amelyek nem új kutatási eredményeket közölnek, hanem ezeknek a megértését, felhasználását segítik. Ilyenek a kézikönyvek, amelyek egy-egy tudományág, szakterület összefoglaló, rendszerező forrását jelentik.
A segédkönyvek fajtái Lexikonok, enciklopédiák, szótárak, közhasznú ismeretek tára. A segédkönyvek a mindennapi tájékozódás és a közvetlen ismeretszerzés legfontosabb eszközei. 68
A segédkönyveket kézikönyvtárban helyezik el. A kézikönyvtár a könyvtárban egy elkülönített rész. Az itt található művek, dokumentumok nem a folyamatos olvasást szolgálják, hanem a direkt – közvetlen tájékoztatás eszközei. Pontos kérdéseinkre azonnal pontos választ kaphatunk segítségükkel. A tudományok legújabb eredményei csak a legfrissebb kézikönyvekben jelennek meg. A kézikönyvek nem kölcsönözhetőek, ezek ismeretközlő művek.
Lexikonok, enciklopédiák A leggyakrabban használt segédkönyv a lexikon és az enciklopédia. Enciklopédia: az ismereteket egymással összefüggésben dolgozza fel, segítségével elénk tárul az adott tudományterület rendszere, ismeretanyaga is. Az enciklopédia fejezetekre, alfejezetekre, majd címekre bomlik. Tartalomjegyzék segít a szükséges információk gyorsabb keresésében. Lexikon: betűrendes ismerettár, ahol a címszavak betűrendben, tartalomtól függetlenül követik egymást. Néhány lexikon, enciklopédia: Új magyar lexikon, Révai nagy lexikona, Magyar Nagylexikon: Általános lexikonok; Néprajzi Lexikon, Világirodalmi Lexikon; Természettudományos Lexikon: szaklexikonok Kislexikon, kisenciklopédia: rövidebb, kevesebb magyarázatokat tartalmaz Nagy Francia Enciklopédia: a világ leghíresebb enciklopédiája, a 18. században készült.
Szótárak A köznyelv a szótárakon a nyelvtanuláshoz használt szótárat érti. A szótárak egy vagy több nyelv szókincsének vagy a szókincs egy részének betűrendes feldolgozásai. EGYNYELVŰ SZÓTÁRAK: Bizonyos szempont szerint dolgozzák fel az adott nyelv szókincsét. Legfontosabb típusai: Értelmező Megadja a szó összes jelentését, használati szabályait, szófaját. Helyesírási Az érvényben levő szabályok alapján a szó helyes írását rögzíti. Etimológiai A szó eredetét vizsgálja, megadja a szó első írásos előfordulását. Szinonima A rokon értelmű szavak, szókapcsolatok gyűjteménye. Nyelvtörténeti A szavak történetével, a nyelvtörténeti korszakok szókincsével foglalkozik. Tájszótár Nyelvjárások, tájegységek szókincsét dolgozza fel. Írói - alkotói Egy-egy művész szókincsét mutatja be. KÉT- VAGY TÖBBNYELVŰ SZÓTÁRAK: Nyelvtanuláshoz, fordításhoz használjuk. A keresett szó jelentésén túl utalnak a legfontosabb nyelvtani, használati szabályokra, megadják a szó helyes kiejtését. Példák többnyelvű szótárakra: Angol - Magyar; Magyar - Angol szótárak; Idegen szavak szótára; Idegen nevek kiejtési szótára.
Közhasznú ismeretek tára A kézikönyvtárban találhatóak meg azok a dokumentumok, amelyek közhasznú ismereteket tartalmaznak, mindennapi életünkben nélkülözhetetlenek, segítenek a tájékozódásban. Ilyenek a menetrendek, telefonkönyvek, térkép, pályaválasztási tanácsadó, a városokban megjelenő ’Kisokos’. Közhasznú ismerettárak: Menetrend: egy évre szól; van téli és nyári menetrend. Közli a jegyek típusait, a kedvezményes lehetőségeket. Saját jelrendszere van: pl. mindennap vagy csak munkanapon, vagy hétvégén közlekedik a járat; gyorsjárat-e… Várostérkép: Közlik a tömegközlekedési eszközök útvonalait, megjelölik az idegenforgalmi nevezetességeket, a szálláshelyeket, a vendéglátó helyeket, felsorolják az utcaneveket. 69
Telefonkönyv: Betűrendben közli az előfizetők névsorát, akár egyéni előfizetőről, akár intézményről van szó. A legfontosabb közérdekű telefonszámokat (mentők, rendőrség, tűzoltók, orvosi ügyelet, tudakozó) a telefonkönyv elején közlik. Szaknévsor: Cégek, szervezetek, intézmények, szolgáltatások felsorolása. Célja a cég reklámozása. Gyakran szorul frissítésre. Városi ’Kisokos’: Az adott területről szóló legfontosabb közhasznú információkat gyűjti össze. Orvosi rendelők, orvosok, kórházak, iskolák, a Polgármesteri Hivatal címét, adatait tartalmazzák; menetrendeket találhatunk bennük. Pályaválasztási tanácsadók: évente jelennek meg, a középiskolába, felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számára. Tartalmazza a továbbtanulás általános feltételeit, majd intézményenként közli a sajátosságokat, a felvételi követelményeket, a jelentkezéshez szükséges tennivalókat.
Egyéb nyomtatott kiadványok Az adattárak (például a statisztikai zsebkönyvek), fogalomtárak (például az egyes tudományágak szakkifejezéseinek szótárai) egy bizonyos szakterülethez kapcsolódnak, de amíg az adattár magyarázat nélkül, csupán a tényanyagra szorítkozik, addig a fogalomtár a tudományterület fogalmainak pontos értelmezésére szolgál. Mindkét segédkönyv többnyire betűrendes felépítésű. A kronológiák szigorú időrendben sorolják fel egy adott korszak (esetleg az egyetemes emberi kultúra történetének) eseményeit. Elsősorban a történettudomány, a művelődéstörténet és a tudománytörténet segédkönyvei. Az eseménytár egy korszak politikai, gazdasági, kulturális eseményeit mutatja be. A tematikus csoportosításon belül időrendbe szedi az adatokat. Ilyen például a Tények Könyve vagy A magyar irodalom évkönyve. A névtár egy-egy szempont szerint összegyűjtött személyek adatainak felsorolása. Ide tartoznak a telefonkönyvek, szaknévsorok, az iskolai évkönyvek névjegyzékei. Atlaszok: a világatlaszok, a csillagászati atlaszok a térképanyag mellett közlik a Föld és a világegyetem legfontosabb adatait, számba veszik bolygónk geológiai, politikai jellegzetességeit. Az anatómiai atlasz a biológia és orvostudomány, a nyelvjárási atlasz a nyelvészet fontos kézikönyve. Az atlaszok igen részletes, többszempontú mutatórendszerrel segítik az olvasó tájékozódását.
Időszaki kiadványok – A folyóirat A rendszeres időközönként, azonos címmel megjelenő dokumentumokat nevezzük időszakos kiadványoknak. Ilyenek a napilapok, hetilapok, a havonta megjelenő folyóiratok, évkönyvek. Az időszaki kiadványok tartalmáról, a megjelenés időpontjáról és gyakoriságáról a fejléc, a szerkesztés és a nyomtatás adatairól az úgynevezett kolofon tudósít. Az időszakos kiadványokat a könyvtár a gyűjtőkör és az olvasók igényeinek megfelelően rendeli meg. Legtöbbször csak helyben olvashatóak. A folyóiratokat is katalogizálják. A folyóiratokat a megjelenés gyakorisága mellett másféleképpen is csoportosíthatjuk: Értékrend szerint: képviselhetnek művészi irányzatot, világnézetet… Tartalom szerint: politikai, szakmai, szórakoztató lapok. A folyóirat nagy előnye a könyvekkel szemben, hogy gyorsabban reagál a változásokra, hamarabb tudósít a tudomány újabb eredményeiről, de éppen ezért a közölt információk avulása is gyorsabb. Az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó 1780-ban Pozsonyban jelent meg, szerkesztőjét Rát Mátyásnak hívták. Az első magyar nyelvű folyóiratot, a Magyar Múzeumot pedig Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid adta ki Kassán, 1788ban. Európa talán leghíresebb napilapja, a londoni The Times 1785 óta jelenik meg folyamatosan. A sajtóvilág legnagyobb elismerése a Pulitzer-díj, amelyet a magyar származású újságíró és lapkiadó, George Pulitzer emlékére alapítottak. 70
Egyéb nyomtatványok A nyomtatott dokumentumok sorába tartoznak még a könyveken és periodikumokon kívül a brosúrák, amelyek legfeljebb 48 oldal terjedelmű kiadványok, illetve az egyéb aprónyomtatványok, a néhány oldalnyi vagy akár csak egy lapos kiadványok (például a meghívók, a lakosságot tájékoztató vagy reklámcélokat szolgáló szórólapok), amelyeket csak a gyűjtőkörnek vagy a helyi sajátosságoknak megfelelően őriznek az egyes könyvtárak.
Nem nyomtatott dokumentumok A 19-20. század új korszakot jelent a dokumentumok történetében. Újabb és újabb találmányok segítik az információ tárolását és megőrzését. Sok esetben azonban az így tárolt információkhoz már csak technikai eszközök segítségével juthatunk hozzá. ADATHORDOZÓ hanganyagot rögzít (auditív dokumentum) képi anyagot rögzít (vizuális dokumentum) képet és hangot is rögzít (audiovizuális dokumentum) multimédia
MEGJELENÍTŐ ESZKÖZ
hanglemez hangszalag
lemezjátszó magnetofon
CD (zenei) fénykép Hologram, mikrofilm Diafilm; némafilm
CD-lejátszó
hangosfilm
filmvetítő
videofilm DVD
televízió, videolejátszó, DVD-lejátszó
vetítő berendezések
mágneslemez, CD, DVD számítógép
Az audiovizuális dokumentumok közül a játékfilm a szépirodalom megfelelője, de a filmek az ismeretterjesztésnek is fontos eszközei. A rádiók és televíziók műsorszolgáltatását elektronikus sajtónak nevezik, mert szerepük hasonló az újságokéhoz és folyóiratokéhoz. Az elektronikus adathordozók jelentik a fejlődés újabb állomását. A hajlékony és a merevlemez, a CD-ROM és a DVD-ROM számítógépes hozzáférést igényel, de alkalmazásuk a gyors és hatékony információkeresést tesz lehetővé. CD-n már találkozhatunk teljes művek szövegével; lexikonok, enciklopédiák, irodalmi művek is megjelentek ebben a formátumban, sőt a tanulást segítő, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó, érettségire - felvételire felkészítő segédanyagok is egyre nagyobb számban látnak napvilágot. Ma már egyre több kézikönyv olvasható ilyen formában. Előnye a könyvalakkal szemben az, hogy a keresést a beírt címszó alapján a gép végzi, s szinte pillanatok alatt minden olyan szócikket előkeres, amelyben a keresett kifejezés előfordul. A média a latin eredetű médium szó többes száma. A médium szó az információ közvetítőjét jelenti. Az olyan lemezeket, amelyekre írott szöveget, álló- vagy mozgóképet és hangot is rögzítettek, multimédiának nevezik. Találhatunk a könyvtárban olyan CD-t, amelyen elolvasható egy szépirodalmi mű, meg lehet hallgatni azt színművészek tolmácsolásában, láthatóak fénykép- és filmfelvételek az alkotóról, s esetleg még a mű megzenésített változatával is megismerkedhetünk. A multimédiát kezelő program lehetővé teszi, hogy az egyes adatok közötti keresés, továbblépés menetét maga a felhasználó határozza meg, természetesen a program kidolgozói által előre kiépített kapcsolatok alapján. Az internet a számítógépek összekapcsolása révén keletkezett, és alkalmas arra, hogy a saját információink egy részét megoszthassuk másokkal. Ennek következtében létrejött egy nagy
71
információs bázis, ami akár egy világméretű elektronikus könyvtárnak is felfogható, az egyes weblapok pedig az egyes könyvtári fiókok megfelelői. A segédkönyvek, a közhasznú ismerettárak elektronikus változatai mellett egyre több sajtótermék weblapjával is találkozhatunk. A napilapok, folyóiratok, a televíziós és rádióadások egy része a világhálón is hozzáférhető élőben, így kívánják biztosítani a nézők gyors és folyamatos tájékoztatását. Ugyanígy megismerhetjük az intézmények szolgáltatásait, és a használatuk módját is. Képet hamarább tudott rögzíteni a tudomány, mint hangot: 1837-ben a francia Daguerre találmánya, a dagerrotípia a fénykép őse volt. A hangrögzítés Thomas Alva Edison nevéhez fűződik, aki 1877-ben megépítette az első fonográfot, viasztekercsre rögzítette a hangot. Ezt továbbfejlesztve született meg a lemezjátszó és a magnetofon, majd a CD lejátszó, amely a bakelitlemezen, a hangszalagon és a CD -n tárolt hangzóanyagot tudja visszaadni. Ugyancsak az amerikai Edison találmánya volt 1891-ben a kinetoszkóp, a mozgókép. Azóta a film hosszú utat járt be, a némafilmek korát felváltotta a hangosfilm, majd megszületett a színesfilm is. A film hódító útja a mai napig tart: a legkorszerűbb videotechnikák és trükkök számtalan megoldást kínálnak a filmrendezők és látványtervezők számára.
72
