AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS FŐ TENDENCIÁI A 80-AS ÉS 90-ES ÉVEKBEN KEREK ÉVSZÁM ÖNMAGÁBAN IS visszatekintésre késztető volta mellett első sorban azért vállalkoztam a főbb változások számbavételére, dokumentálására, mert magam a kilencvenes éveket - elsősorban az iskolarendszerű nyelvIrt-"t-·"C't- jellemző expanzió és még inkább az oktatási rendszer minden szintjén lezajnyelvváltás miatt - a magyarországi idegennyelv-oktatás nagy évtizedének tartom. A kötelező orosz tanulás eltörlésével 1989 után meginduló modernizációs folyamat - a sok probléma és kényszermegoldás ellenére is - impozáns eredményei a 20. századi magyar neveléstörténet legfigyelemreméltóbb történései között Vitathatatlanul több körülmény szerencsés az gyors állását a 40
A r..
'IT1C"7r.rl'lTl
r
lrr
EDUCATro 200()/4 v ÁCC) IRÉN: AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS FÖ TENDENCIÁI A 80-AS ÉS 90-ESf~VEKBEN pp. 668-690.
miatt a magyar meg. tanul idegen nyelvet az vesz részt kívüli nyelvoktatásban, annál nagyobb valószÍnűséggel végez nyelvismeretet igénylő munkát, annál gyakrabban utazik vagy érintkezik idehaza is külföldiekkel, és választja a szabadidő-eltöltésnek formáit, mint például az idegen nyelvű filmek, TV csatornák nézése, újságok, könyolvasása. Az iskolázottság direkt és közvetett hatásai miatt a nyelvismeret szempontjából meghatározó jelentőséggel bírt, hogy elsősorban a felsőfokú, de kisebb mértékben a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya is a 90-es évek végéig nemzetközi összehasonlításban - igen alacsony volt Magyarországon. Az idegen nyelven kommunikálók arányának több mint harminc évig tartó - alacsony szinten való - stagnálása jól magyarázható a motiváció szinte teljes hiányával is, amely egyaránt fakadt az ország elzártságából és a valamennyi iskolafokon kötelezően tanított orosz nyelv iránti érdektelenségből. l..L"-'IJ"-'uu,,-,-l::.
............,"'"'" .............
_L1.U. ... U. ... 'LJ LJ LJ U
1
r\rc:r.'7 ...".... c:r..-. ... r<"'C'
Irttlrr-lrit··=
NYELVTUDÁS - NYELVOKTATÁS
A 80-as, 90-es évek oktatásügyi történései alapján prognosztizálható változások Két determináns - az iskolázottság és a motiváció - tekintetében a 80-as évek közepétől, de kitüntetetten a rendszerváltás körül és után olyan gyors és nagy horderejű változások történtek hazánkban, melyek alapján nagy valószínűséggel megjósolhatjuk az idegen nyelven beszélők arányána~ összességében lassú, de a tanulók illetve a fiatal felnőttek kör'ében számottevő emelkedését. A nyelvtanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakulása a 80-as, megerősödése a 90-es évek fejleménye, míg a népesség iskolázottságának növekedése egyértelműen a legutóbbi évtized nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó történése. Magyarországon az érettségit, illetve diplomát szerzett személyek száma 1990-2000 között megduplázódott. Mivel a nyelvismerettel rendelkezők aránya korcsoportonként jól a felsőfokú végzettséggel és gimnáziumi érettségivel rendelkezőkét, az oktatási statisztikák alapján megbecsülhető,2 hogy az iskolarendszerből 2000 nyarán kilélegalább 30 % -a, illetve az utáni képzésekből kikerülők (egy részének) már köze140 % -a a magyar munkaerőpiacon kurrens =i-·=.-."..,,.., ~.+-~ Ir.r,.I-,~ kereshet Ha az "-'.Ll\J~,a..\J.JLJ.a.l_U Ir"t-rt
h.
......
<",r 1 ..... ·. . r " ·
..,
1'11
által kiadon Ma-
statisztikák a közlllűvelődési lnt~~ZlTlén-vek nYé~lvtanf·olyramlalról 1993-ban, a Tudományos Ismeretterjeszadatokat tö Társulat keretében lnűködőkröl Forrás: Magyar Statisztikai bvl,~nnvvplc
*A
l.
A talztotvamz
rp1/7.l1(''7P1I''1J
ulerzenlvzve'lV-DR,rat.as nvetver.zl?entz
1990
Egyéb Angol Francia Orosz
Német
o
30000
f'orrás: KSH Magyar Statisztikai
90000
60000 1990
120000
150000
NYELVTUDÁS - NYELVOKTATÁS
Az idegennyelv-oktatás változásai a közoktatási intézményrendszerben A nyolcvanas évek második felétől az iskolákra egyre nagyobb szülői nyomás nehezedett a nyugati nyelvek valamilyen formában (tanóra, fakultáció, szakkör) történő "becsempészésére". A közoktatási intézmények mozgástere azonban kezdetben meglehetősen szűk volt, mert a központi tantetv (1978) a középiskolázás valamennyi ''''',,"VLLi''Ll..'' kötelező (átlagosan heti 3 órában tanítandó) orosz mellett a második nyelv - azaz valam,ilyen nyugati nyelv - oktatását csak a gimnáziumokban és ott is csak az első évfolyamon, heti 2 órában szerepeltette az óratervben. 3 A gim.LI.CUé.Jl.U.Ll.J..~'J..'.o.. töbQségében a kötelezően válaszható órakeret (7, 9 óra) terhére a 3-4. évfolyamon tovább tanították a második idegen nyelvet. A gimnáziumok kivételes helyzetét talán az jelzi leginkább, hogy ebben az intézménytípusban a kommunista 40 éve alatt mindvégig első kötelező nyelvként is oktathattak nyugati nyelvet, a nyolcvanas évek vége egyre nagyobb arányban. A lázasan a kiskapuk keresése. Az di egy-egy i . ...d .."'-'-'-U4J .... i .
rt
3
gllnnáZ1uffil nevelés
1978.
I r.... 1""-'r..C'
%
Magyar
2) tat1S2~t1Kal
az
Általános iskola
Gimnázium
Szakközépiskola Kötelező első
Szakmunkásképző
nyelvként tanult orosz
1-------------, %
o
40
20
Statisztikai
1988
60
80
NYELVTUDÁS - NYELVOKTATÁS
Teljesen egyértelmű, hogya nyugatinyelv-oktatás tekintetében az oktatáspolitika attitűdje egészen más volt az alap- és a középfokú oktatás, valamint a tömeg- és elitoktatás vonatkozásában. Az ország szilárd elkötelezettségét volt hivatott demonstrálni, hogy az általános iskolákban kivétel nélkül mindenkinek 5 évig kötelezően az oroszt kellett tanulnia, a tagozatos osztályok számát a tanulólétszám 3-5 O/o-ára engedélyezés elvárták, hogy ezekben is minél. nagyobb arányban az orosz nyelv tanítása emelt óraszámban. Mivel a fakultatív nyelvárák szervezésére nem volt befoszempontból a központi oktatásirányításnak, ezért az ott kialakult, nyelvi arányokat nem publikálták 1 'J.1."-~ .1.u.1.),,'J.1.l~"""-.1_"-U.1. szelektív viszo nyulás tiszta adataiban tetten. A .1.'\..UI-'''-',.-''J.1.U\..''-7u
.1."-'JLJ ...... l-/.1.
.1."-7.1. .1. J..J..uu ULl
('rrr.lrL,-A'lr.6nlfrdr",IAlr
4 Lásd részletesebben
Jelentés a magyar közoktatásról 2000 dmű kötet 208-210 oldalát.
4. és a ko~~mUvt?Löttésl lnl~ez;rnenVír;Jet}en
A
1980-1993 200000
150000
100000
Mab'Yar Statisztikai
l::'.vl<:OD\rvek
- NYELVOKTATÁS
a közoktatásban
1989-90
1--------..
Orosz nyelv
Nyugati nyelv I..........._.-J
1992-93
r=~------~-~-~-------------.
KSH Megjegyzés:
Statisztikai I-< v!.rn n 1>"rpiT tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet
a Ofl"lll/l/1'1I''1/l/:r/1.r!rI
RU,lDnf}D~~(j
orosztanár soha nem is volt orosztanár
iskolatípusokban
A közvéleményben egyaránt elterjedt véleménnyel szemben az orosznyelv-oktatás visszaesésének gyorsasága paradox módon hatj uk, talán nem mutat korrelációt a közoktatás különböző típusú intézményeiben dolgozó idegennyelv-tanárok szakos összetételével, éppen ellenkezőleg, ellentétes összefüggés tapasztalható. A gimnáziumokból, ahol a szabad nyelvválasztás deklarálásakor már több diák tanult nyelveket, mint oroszt - jelentős számú angol, német és franciatanár irányításával -, lassabb ütemben szorult ki az orosz nyelv, mint az általános iskolákból és szakközépiskolákból, amelyekben csupán az összes nyelvtanuló 6, illetve 35%ának oktattak korábban valamilyen nyugati nyelvet. A középiskolákban dolgozó nyelvtanárok szakonkénti megoszlásáról először 1993ban láttak napvilágot adatok,5 melyek egyértelműen bizonyítják, hogy az 1992/93as tanévben - amikorra az orosz és a nyugati nyelvek közötti nyelvváltás fő vonalai5 Az általános iskolákban foglalkoztatott nyelvoktatókról már a rendszerváltás előtt közöltek adatokat, a szakmunkásképzőkben állományban lévő igen kevés nyelvtanárról azonban csak a kilencvenes évek végén.
NYELVTUDÁS - NYELVOKTATÁS
ban már megtörtént - az orosztanárok túlsúlya továbbra is nyomasztóan nagy volt a közoktatási rendszerben. A szakos összetétel különösen kedvezőtlen volt az általános iskolákban (az összes nyelvszakos 70%-a orosztanár volt), elfogadható a szakközépiskolában (470/0) és kifejezetten jónak mondható a gimnáziumokban (36%), miközben a diákoknak már csak 16,5 % -a tanult oroszt (MM Közoktatási statisztika 1993). Az idegennyelv-oktatással kapcsolatos intézményi politikák az 1994/95-ös tanévtől tanulmányozhatók tiszta formában, mert addigra már minden intézménytípusból eltávoztak azok az osztályok, amelyek akkor kezdték meg tanulmányaikat, amikor még az orosz nyelv kötelező volt. Abban az évben az általános iskolák közül már csak minden hetedikben folyt orosz képzés, a nyelvi csoportok 3,4 % -ában az idegen nyelvet tanuló kisiskolásoknak mindössze 3,6 % -át oktatták; annak ellenére, hogya nyelvtanárok 64 % -át az orosz diplomával rendelkezők tették ki. Hasonlóan meredek volt az oroszul tanuló szakközépiskolások számának csökkenése az induló 970/0-os szintről 3,2 % -ra, az alapfokú oktatásban regisztráltnállényegesen kedvezőbb pedamellett arány: 380/0). A gimnazístáknak viszont 12 % -a '-J\.h.).ú ...... l. ...... l. ...... .l
800000 700000 600000
Francia
Angol
Német
Orosz
500000 400000 300000 200000 100000
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
150000
120000
90000
60000
Francia
Angol
Német
Orosz
30000
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1996
1997
1998
150000
120000
Francia
Angol
Német
Orosz
90000
60000
30000
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
ahány nyelvet
680
NYELvrunÁs - NYELVOKTATÁS
Nehezebben értelmezhető a szakközépiskolák gyors váltása. A szakképző intézmények választásának döntő motívuIna többnyire az adott szakma iránti érdeklődés, ezért az idegen nyelvi kínálat korántsem olyan eminens feltétele egy szakl<özépiskola versenyképességének, mint azt az általános iskolák esetében láttuk. Az érettségi és egy egyidejű megszerzése önmagában is olyan vonzó a szülők és a gyerekek szátudta legdinamikusabban emelni tanulólétközépfokon ez az Lannert 2000). Más azonban a iránti ~/-t "LJa... l.'I.J..l.J,u.
..... v T / , I ..
Tr,l,...
r>+o/-t r>1'-'
r>nr>+-
diverzifikációnak is vana modern magyar
Tanulók száma Nyelvtanulók száma
400000
400000
1990 Forrás: KSH lvIegjegyzés:
Statisztikai Ev!(Ön.VVé~k tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul.
iskola
Fő
%
70
Fő
% %
980
Fő
%
47
920 %
60*
303859 89
Forrás: MM, MKM, OM közoktatási statisztikái Minden tanuló annyiszor ahány nyelvet tanul. adat. A nyelvet tanulók arányát, a szakterület ismerőÍnek becslése szálnít()ttllk be .
lVlé~9:lé~P:V~!:'és:
6 Település és iskolatípus szerint reprezentatív I200-as intézményi mintán - az OKI Kutatási Központ szakmai irányításával a Szocio-Reflex Kft. által - végzett kutatás, mely a pedagógiai programkészÍtés folyamatát és a helyi tantervek óraterveit vizsgálta.
NYELVTUDÁS - NYELVOKTATÁS
javulása azonban arra mutat, hogy az intézmények elébe mentek ennek a l.'l...Vl.\...-.l\...-LA~l.LLI\...-~l..l\...-_L"", mert az általános képzés 16 éves korig történő meghosszabbításáról
oktatáspolitikai döntések megszületésétől, a NAT elfogadásától kezdődően egyre több diáknak nyújtanak nyelvtanulási lehetőséget. További vertikális jelent a szakközépiskolák 13. és afölötti évfolyamaira több mint 50 ooo tanuló, szintén az idegen nyelvet tanulók táborát gyarapítják.
7
kozépt:;l
47,4% 1999/00-ben 70,60/0,
növekedés
nyelv
Informatika
~~~~~~~-----.
Matematika
t:==:J
Megtörtént
Várható Anyanyelv
Il-----~_
%
óraszám növekedés növekedés
proignlJSZt1Z~1Jt
686
Idegen nyelv
Számítástechnika
1If-~-----...........,
I-----~-""""jj
Ének-zene
Rajz
Volt hiány
Várható hiány
Kémia
Fizika %
Forrás: Vágó, 1999b
8 orosztanárok becsült adat, mivel a korabeli oktatási statÍsztikában csak az általános 9 Lásd: Múvelődési lniniszter 201/1989. MM szán1ú útmutatóját.
Angol
Gimnázium
- - - - Francia
Német
Ango!
1992-93
1993-94
1994-95
1995-96
1996-97
1997-98
1998-99
1500 - - - - Francia
Német
Angol
500
Orosz
o
1992-93
1993-94
1994-95
1995-96
1996-97
Forrás: MM, MKM, OM közoktatási statisztikák.
Megjegyzés: Minden tanár annyiszor
tanít.
1997-98
1998-99
688
NYELVfUDÁS - NYELVOKTATÁS
közoktatásban 24 235 nyelvtanárt mutattak ki ennél kevesebb, mert minden tanárt n'l:Ti::>hn~'7'"llrn.C' diplomája van), de csak 14654n n t és n~:ra.l'rTa.'n
...... "'.n.fLL....
t",P,'71rY'l
Forrás: MKM, OM közoktatási statisztikák Minden tanár annyiszor szerepel, iskolákról csak 1996/97-es tanévtől
Meglel2YZ(~s:
,,"'n1:Tt"1t""\1 'I cn.
LTP t,
17,.or.
r
számítások diplomával rendelkezik, és ahány meg a tanító tanárokról
nvé~lvs:lakios
tanít.
180
78
Olasz
Latin
9
93
30
O
Forrás: MKM, OM közoktatási statisztikák és a
statisztikák
végzett saját szálnítások
lVl(~glé~gy:l.és: Minden tanár annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanít, és minden diák annyiszor, ahány nyelvet ta-
Az általános iskoláknál 1992/93-as oktatási statisztikák nem közlik a
val;am(~nnYl főállású nyelvtanár adataival számoltunk, mert az
pedlagc)gu.sok számát (a közölt adatok így kedvezőb-
A szakm.unkáskéf)Zőkb(~n tanító nyelvtanárokról csak kilencvenes évek JelInagyarázat: p = száma, T/P = egy pedagógusra jutó tanuló
meg adatok.
van az egy Az ,.-:- . . részt aránya 10 év alatt megduplázódott, a nyugati ké megháromszorozódott, ami azt jelenti, hogy ha egyetlen évben a végzettek mindegyike (3-4000 fő) iskolákban helyezkedne el, azonnal óriási tanárfelesleg keletkezne a közoktatási intézményekben.
NYELVfUDÁS - ........
lt1f7 (Tpnn1JPlV-j:zaROS
F'.,..., ... " " ........ " , ..... ,. . . . . . . .,<"'
és a n1J:U(TLxtz:nVt?Lv,-sz,aklOSO!e lJaU(TaJ~OR sztZmanaR val~to~:;as,a)
20000
15000
1000D
- - - - Összesen
5000
----------
1989/90
1993-94
1991/92
Ebből
1995-96
nyugati nyelvszakos
1997-98
Forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönyvek Megjegyzés: Minden tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul.
a bölcsészkarok és a tanárképző főiskolák nyelvszakj aazok jelentkeznek, akik már nem kívánnyelvtudás és egy szintű . . . . . .
Ir.61h'rTlr''7Pt'"rYlPnrr.l,rl-'lc::,lrl''·nr t-AI..... h,C'.6rr.6b.pn
YV'\"'f"rr1'C'''"lhh
· e>I'l:rt-", ..... , l i " , ....
tn1t'"p'I't""'l1pnl"l:Tt"pnlrl_
IRODALOM IMRE ANNA
(1995) Tendenciák
elmúlt évek
ny(::lv()ktata,saban. !skofakultúra, No. 15-17. IMRE ANNA (1999) Az kiterJecilésél1ek hatása a nelnzlet1s;égJlnyelv-ol
OKI KK/OKKER. (2000) oktatási
ban a 90-es években. &
IIvíRE ANNA
rendszer és a rendszerben való tanulói továbbhaladás. HALÁSZ & UNNERT ma-
közoktatásról 2000. TAMÁS (1995)
-cDl]C"T',/'1C'hTT
O KI. l-!ol-'T'7ot-'lr6n
No. 2.
3. oktatámodernizációs sikertörténet.
VÁGÓ
Tártafrni változások a kiizoktatásban a 90-es években. VÁGÓ (1 tatásban - A IRÉN
