Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra
A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje Idegenellenesség szintje Szakpolitika szintje Pártpolitikai szintje Politikai rendszer (bizalom) szintje Adatok forrása: Eurobarometer, ESS Közép- és hosszú távú változások/folyamatok kontextusában érdekesek a menekültválság rövidtávú hatásai.
Problémaérzékelés •
A 2015 májusi Eurobarometer-felmérés alapján az európaiak szerint ez a legfontosabb téma, miközben 2014-ben még csak a negyedik volt gazdasági ügyek mögött.
•
Korábban négy tagállam megkérdezettjei tartották a legfontosabb témának a migrációt, idén már húsz államban került az élre.
A bevándorlás említettsége a két legfontosabb probléma* között, amelyekkel az adott ország szembenéz 57%
Málta 37%
Németország
34% 35% 38% 35%
Dánia Egyesült Királyság 18%
Olaszország
20%
Ausztria 5%
16%
Belgium 8%
Csehország 3%
Litvánia Franciaország Görögország Lettország Lengyelország Bulgária Írország Spanyolország
Finnország
Az adatok forrása: Standard Eurobarometer 82 és 83. * A kérdés pontosan így hangzott: Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország szembenéz? Bűnözés; Gazdasági helyzet; Áremelkedések és infláció; Adózás; Munkanélküliség; Terrorizmus; Lakásügy; Államadósság; Bevándorlás; Egészségügyi és szociális biztonság; Az oktatási rendszer; Nyugdíjak; Környezetvédelmi, éghajlati és energia ügyek.
Szlovákia Ciprus Portugália Horvátország Románia Szlovénia
23% 23%
18% 11% 15%
Luxemburg Magyarország
31%
24%
8%
Hollandia
46%
31% 24% 28%
Svédország Észtország
76%
6%
13% 10% 13% 11% 12%
11% 9% 10% 7% 9% 10% 8% 8% 7%
3% 6% 3% 6% 1% 4% 8% 4% 2% 3% 2% 3% 4% 3% 1% 1%
11/2014
05/2015
Ön szerint melyek az EU és tagállamai előtt álló kihívások annak érdekében, hogy szembenézzenek a jövővel? (MAXIMUM 3 VÁLASZ LEHETSÉGES) Válaszok az Európai Unió egészében 0%
80%
47%
bevándorlás
terrorizmus
Válaszok Magyarországon
17%
26%
bevándorlás
terrorizmus
11% 49% 55%
munkanélküliség
0%
29% 33%
társadalmi egyenlőtlenségek
a tagállamok államadósságai
29% 32%
a tagállamok államadósságai
2015. szeptember
27% 29% 2013. június
65% 8%
29% 5% 53% 62%
munkanélküliség
társadalmi egyenlőtlenségek
a fiatalok foglalkoztatása
80%
a fiatalok foglalkoztatása
2015. szeptember
Az adatok forrása: Parlemeter 2015, CAPI kutatás a 15 éves, vagy idősebb lakoság körében. Adatfelvétel: szeptember 19-29. N = 28150 az EU 28 tagállamában.
27% 32% 22% 26%
25% 40% 2013. június
A bevándorlás említettsége a három legfontosabb kihívás között, tagállami bontásban 2013. júniusban Málta
36%
83%
Csehország
11%
69%
Olaszország
10% 8%
67%
Magyarország
65%
Észtország
18%
63%
Németország
11%
59%
16%
Ausztria
55%
16%
Dánia
54%
Egyesült Királyság
37% 3% 12%
52%
Szlovákia
49%
Bulgária
49%
14%
Lettország
13%
Litvánia
49% 44%
7%
Lengyelország
43%
6%
Hollandia
42%
Görögország
17% 4%
42%
Szlovénia
40%
9% 12%
Svédország
40%
Finnország
40%
12%
Románia
39%
12%
Írország
38%
11%
Luxemburg
Ciprus
23%
38% 33%
Belgium
31%
6%
Spanyolország
30%
5%
Horvátország
16%
28%
Franciaország
16% 7%
Az adatok forrása: Parlemeter 2015.
2015. szeptemberben
Portugália
28% 18%
Idegenellenesség
DEREX – ELŐÍTÉLETESSÉG •
ÉS JÓLÉTI SOVINIZMUS ALINDEX
A kisebbségi csoportokkal szembeni erős előítéletesség minden hazai és nemzetközi kutatás szerint a magyar közvélemény jellemző tendenciája.
•
A rendszerváltás óta szisztematikusan végzett vizsgálatok egyik fő tanulsága, hogy a magyarokat (a közép-kelet európai országok mezőnyéből egyébként nem kilógva) a faji és szexuális kisebbségekkel kapcsolatos nagyfokú intolerancia jellemzi.
•
Ez összefügg a társadalmi fenyegetettségérzés magas szintjével is, ugyanis általában azokkal a csoportokkal szemben vagyunk intoleránsak, melyeket fenyegetőnek is látunk.
•
A jóléti sovinizmussal „fűszerezett” bevándorlás-ellenesség viszonylag széles tömegbázist tud építeni Magyarországon.
Az alindex értékei Európában (ESS előző hulláma alapján)
DEREX index értékek - Magyarország 50%
Előítéletesség és jóléti sovinizmus
40%
Rendszerellenesség 30%
Jobboldali értékorientáció 20%
Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus
10%
DEREX 0%
2002-2003 2004-2005 2006-2007 2008-2009 2010-2011 2012-2013 2014-2015
Az adatok forrása: Political Capital számítás az European Social Survey adatbázisán.
10
Idegenellenesség változása Magyarországon A nemzetközi összehasonlításban eddig is kifejezetten magasnak mondható idegenellenesség mértéke tovább emelkedett. Az ismeretlentől való általános félelem és idegenkedés helyett konkrét ellenségkép jelent meg: a menekültek. (Tárki adatai szerint nő a mérlegelők aránya) A konkrét, megfogható ellenségképhez az eddigieknél konkrétabb félelmek kapcsolódnak (pl. terrorizmus, bűnözés) Korábban inkább azok ellen irányult, akik majd érkezni fognak, most az idegenellenesség jelenidejűvé vált. A menekültválság az összeesküvés-elméletek korábban nem tapasztalt burjánzását hozta el. Két fő irányzat tapintható ki: a hívők egyik csoportja a cionista összeesküvéselméletben hisz, amely szerint a zsidók és Izrael állam a felelősek a menekültek áramlásáért, mások szerint a menekültek az ISIS terrorszervezet trójai falova. Kicsit leegyszerűsítve: akik a zsidókat okolják, különböznek azoktól, akik a muszlimokat hibáztatják – ugyanakkor a két elmélet között vannak kapcsolódási pontok, és vannak csoportok, akik kombinálják a két magyarázatot.
Szakpolitika •
A tagállami kormányok az EU-ra hárítják a felelősséget, ugyanakkor az EU egészében többsége van a közös menekültpolitika támogatottságának. Kivétel: Kelet-Európa
Vélemények az Európai Unió egészében Egyetért
Nem ért egyet
A menedékkérőket jobban kellene elosztani a tagállam között (minden megkérdezett körében)
78%
A menedékkérőket kötelező kvóták alapján kellene elosztani, melyről EUszinten kell dönteni (a fenti kijelentéssel egyetértők körében)
75%
A kötelező kvótákkal egyetértők (a fenti két kérdés alapján, minden megkérdezettre vetítve)
Az adatok forrása: Parlemeter 2015.
59%
NT/NV
16%
18%
Vélemények Magyarországon Egyetért A menedékkérőket jobban kellene elosztani a tagállam között (minden megkérdezett körében)
64%
A menedékkérőket kötelező kvóták alapján kellene elosztani, melyről EUszinten kell dönteni (a fenti kijelentéssel egyetértők körében)
A kötelező kvótákkal egyetértők (a fenti két kérdés alapján, minden megkérdezettre vetítve)
Az adatok forrása: Parlemeter 2015.
Nem ért egyet
74%
47%
NT/NV
31%
22%
A kvótarendszer támogatói a két kérdés alapján Németország Ciprus Málta Svédország Görögország Hollandia Belgium Ausztria Horvátország Spanyolország Olaszország Dánia Luxemburg Írország EU28 Portugália Finnország Egyesült Királyság Szlovénia Franciaország Magyarország Bulgária Lengyelország Litvánia Lettország Románia Észtország Csehország
Az adatok forrása: Parlemeter 2015.
Szlovákia
86% 80% 80% 79% 78% 76% 70% 70% 69% 67% 66% 61% 61% 60% 59% 56% 53% 53% 51% 48% 47% 44% 40% 38% 33% 30% 27% 18% 16%
Országunknak szüksége van legális bevándorlókra, hogy a gazdaság bizonyos szektoraiban dolgozzanak Egyetért Szlovákia
Magyarország Bulgária Csehország Románia Görögország Szlovénia Ciprus Lettország Lengyelország Horvátország Észtország Portugália Litvánia Spanyolország Franciaország Olaszország Belgium Málta EU28 Hollandia Ausztria Írország Finnország Luxemburg Egyesült Királyság Németország Dánia Svédország
19% 24% 24% 25% 28% 31% 32% 34% 34% 34% 36% 36% 37% 42% 43% 46% 47% 49% 49% 51% 53% 54% 62% 65% 66% 70% 72% 72% 77%
Az adatok forrása: Parlemeter 2015.
Más uniós tagállamok állampolgárainak jelenléte hazánkban hozzájárul a hazai kulturális élet sokszínűségéhez
Nem ért egyet
Egyetért
74% 72% 62% 71% 59% 67% 61% 64% 60% 56% 56% 54% 52% 53% 49% 48% 43% 47% 44% 42% 41% 40% 30% 30% 26% 24% 24% 23% 13%
Csehország
Szlovákia Bulgária Magyarország Ciprus Lettország Románia Görögország Olaszország Litvánia Észtország Ausztria Horvátország Portugália Lengyelország Szlovénia Franciaország EU28 Málta Belgium Spanyolország Németország Egyesült Királyság Hollandia Írország Finnország Dánia Luxemburg Svédország
33% 39% 42% 49% 50% 54% 55% 57% 58% 59% 59% 60% 60% 61% 62% 63% 64% 66% 66% 69% 74% 76% 76% 79% 79% 82% 83% 84% 88%
Nem ért egyet
64% 55% 44% 47% 46% 41% 28% 41% 32% 36% 33% 36% 34% 29% 28% 33% 30% 27% 26% 28% 17% 22% 18% 18% 15% 15% 12% 11% 10%
Pártpolitika
Pártpolitikai szint Elmélet: kínálati oldalon az ügy birtoklása fontos. Leginkább erre vezethető vissza a bevándorlásellenes szélsőjobboldali pártok előretörése az 1970-es évektől.
A keresleti oldalt tekintve Oesh 2008-as vizsgálatában úgy találta, hogy a vizsgált európai országok többségében a bevándorlók jelenléte elsősorban nem a jólétért folytatott versengés, hanem a nemzeti identitás védelme és a kulturális protekcionizmus révén motiválja a szélsőjobboldali pártok támogatását: Belgium, Svájc, Németország, Dánia, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Szlovénia. Jelenlegi helyzet igazolja: ESS adatai alátámasztják, hosszú távon növekszik azok aránya, akik szerint a bevándorlók ártnak a befogadó kultúrának Nincsenek egységes trendek azzal kapcsolatban, hogy az egyes európai országokban miként hat a pártok pozíciójára és versenyére a migrációs hullám. (Gyulai Attila, Bene Márton, Patkós Veronika: Politika és migráció, MTA)
Pártpolitikai szint Ausztriában az FPÖ, Magyarországon pedig a Fidesz erősödése egyértelmű. A menekülthullámhoz kapcsolódóan európai szinten nem beszélhetünk szélsőjobboldali áttörésről. Ebben több tényező is közrejátszott: A közvélemény ősztől enyhülő attitűdje a menekültekkel kapcsolatban (feltételezett ok: Alan Kurdiról, a tengerbe fulladt kisfiúról készült fotó)
A jobbközép pártok törekvése a téma átvételére. A szélsőjobboldali, populista és a bevándorlás-ellenes pártokat ott erősítheti érdemben a migráció témája, ahol ezek a pártok már korábban is viszonylag erősek voltak.
Politikai rendszer (bizalom)
A rendkívül bizalmatlanok arányának változása a tagállamokban, 2004-2014
Kihívás az európai liberális demokráciák számára A menekültválságot megelőző egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom. Az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti: 21 tagállam polgárai jobban bíznak az EU-ban, mint a nemzeti parlamentben, és csak 6 tagállamban (Egyesült Királyság, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, Hollandia) preferálják a nemzeti parlamentet az EU-val szemben. Magyarországon idén májusban az emberek 34 százaléka bízott a kormányban, miközben az Európai Unióban 56 százalékuk. Bizarr módon azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket (közvetlenül vagy közvetetten) maguk választanak. A legkevésbé a nemzeti parlamentekben, kormányokban és pártokban bíznak az európai polgárok, leginkább pedig a hadseregben, a rendőrségben. Különbség Nyugat- és Kelet-Európa között: Keleten a közvélemény egységesebben idegenellenes, a kormányok elutasítják az uniós szolidaritást, erősebbek az illiberális tendenciák.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Juhász Attila
[email protected]
