Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács

A magyar EU-elnökség prioritásai 1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbarát unió 4. Bővítés és szomszédságpolitika

1

2011. január – 2011. június

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf

A magyar EU-elnökség eredményei 1. Növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi befogadás 2. Erősebb Európa – erős közös politikák 3. Polgárbarát Európa 4. Felelősségteljes bővítés, globális kötelezettségvállalás 5. A váratlan helyzetek kezelése

2

A TANÁCS

Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják

A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers)  Elsődleges döntéshozó és jogalkotó  A tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolása  Közösségi költségvetés elkészítése  Nemzetközi szerződések kötése  Közös kül- és biztonságpolitikai döntések  Bel- és igazságügyi együttműködés koordinálása  Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és annak felelnek

3

 Tanács jogi aktusai: – rendelet, – irányelv, – határozat, – közös fellépés, – közös álláspont, – ajánlás – vélemény. – A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el.

 Amíg a Tanács jogalkotói minőségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsősorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelőzően módosíthatja.

4

 Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentős részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el.

A Tanács  Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei.  ECOFIN, Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa havonta üléseznek

5

A Tanács munkájának segítése  COREPER I. II. Állandó Képviselők Bizottsága– – – –

álláspont-egyeztetés kapcsolattartás közvetítés koordinálás

– Mezőgazdasági Különbizottság

6

Döntéshozatal a Tanácsban  Egyszerű többség: eljárási kérdésekben, vagy ahol a Szerződés így rendelkezik

 Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad

 Minősített többségű döntés:leggyakoribb

Koppenhága 2002, dán elnökség

forma

Szavazati súlyok minősített többségi szavazás esetén a 15 tagú Unióban 12 10 8 6 4 2

Eg

ye sü lt K F r irál an ysá ci g a N orsz ém ág et or sz O ág la sz or Sp sz an yo ág lo rs zá g B el gi G u ör ög m or sz ág H ol la n P o dia rt ug ál A ia us Sv ztri a éd or sz ág D á Fi n nn ia or sz ág Ír or Lu szá g xe m bu rg

0

Összesen 87 szavazat

7

Szavazati arányok  87 szavazatból 62 támogató szavazat szükséges a döntés elfogadásához, ha a Bizottság javaslatáról dönt a Tanács.  Ha a javaslat nem a Bizottságtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamtól kell származnia

 Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontosságú érdek esetén egyhangú döntés  Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntés elhalasztását = blokkoló kisebbség

8

Szavazatok a Tanácsban (NIZZA)              

Németország: Egyesült Királyság: Franciaország: Olaszország: Spanyolország: Lengyelország: Románia: Hollandia: Görögország: Cseh Köztársaság: Belgium: Magyarország: Portugália: Svédország:

29 29 29 29 27 27 14 13 12 12 12 12 12 10

            

Bulgária: Ausztria: Szlovákia: Dánia: Finnország: Írország: Litvánia: Lettország: Szlovénia: Észtország: Ciprus: Luxemburg: Málta:

10 10 7 7 7 7 7 4 4 4 4 4 3

 Ezenfelül egy tagállam kérheti annak ellenőrzését, hogy az igen szavazatok kiteszik-e az EU népességének 62%-át. Ha nem, a döntést nem fogadják el. 255

9

Szavazás Az EU Tanácsa rendszerint minősített többséggel hozza meg döntéseit. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől függ, a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák : – Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság: 29 szavazat – Spanyolország, Lengyelország: 27 – Románia: 14 – Hollandia: 13 – Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália: 12 – Ausztria, Bulgária, Svédország: 10 – Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország: 7 – Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia: 4 – Málta: 3

ÖSSZESEN: 345

10

2013. Horvátország csatlakozása után Szavazás Az EU Tanácsa rendszerint minősített többséggel hozza meg döntéseit. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől függ, a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák : 29 szavazat: Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság 27 szavazat: Spanyolország, Lengyelország 14 szavazat: Románia 13 szavazat: Hollandia 12 szavazat: Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália 10 szavazat: Ausztria, Bulgária, Svédország 7 szavazat: Horvátország, Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország 4 szavazat: Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia 3 szavazat: Málta ÖSSZESEN: 352

2013. A Tanács minősített többségi szavazással jár el. Minősített többségnek számít, ha  a 28 uniós tagállam többsége (egyes esetekben kétharmada) támogató szavazatot ad le  a lehetséges 352 szavazatból legalább 260 szavazatot leadtak Emellett egy tagállam ellenőrzést is kérhet annak megállapítása céljából, hogy a többség a teljes népesség legalább 62%-át képviseli-e. Ellenkező esetben a javaslatot nem lehet elfogadni. Kényes kérdésekben - biztonságpolitika, külpolitika, adózás - a Tanács egyhangúan határoz. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország is megvétózhat egy döntést. 2014-től bevezetik a kettős többségre épülő szavazás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha az kétféle módon is többségi támogatást kap: a támogató szavazatok az országok többségét (legalább 15 országot), illetve a teljes uniós népesség többségét (az igennel szavazó országok az uniós népesség legalább 65%-át) képviselik.

11

A Tanács minősített többségi szavazással jár el. Minősített többségnek számít, ha  a 27 uniós tagállam többsége (egyes esetekben kétharmada) támogató szavazatot ad le,  a lehetséges 345 szavazatból legalább 255 szavazatot leadtak.  Emellett egy tagállam ellenőrzést is kérhet annak megállapítása céljából, hogy a többség a teljes népesség legalább 62%-át képviseli-e. Ellenkező esetben a javaslatot nem lehet elfogadni.  Kényes kérdésekben - biztonságpolitika, külpolitika, adózás a Tanács egyhangúan határoz. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország is megvétózhat egy döntést.  2014-től bevezetik a kettős többségre épülő szavazás rendszerét.  Ez azt jelenti, hogy egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha az kétféle módon is többségi támogatást kap: a támogató szavazatok az országok többségét (legalább 15 országot), illetve a teljes uniós népesség többségét (az igennel szavazó országok az uniós népesség legalább 65%-át) képviselik.

12

Az EURÓPAI TANÁCS  A legmagasabb szintű politikai testület és sokáig még csak nem is volt hivatalos szerve az EU-nak…..

13

 Az elszántabban kutatók korábban ennyit azért találhattak….

14

Már „hivatalos” szerv!

15

Európai Tanács a lisszaboni szerződés után…  Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait.  A szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált.  Elnöke Herman Van Rompuy.

Európai Tanács a lisszaboni szerződés után…

Mi az Európai Tanács feladata? Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Kik az Európai Tanács tagjai? Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse.

16

Európai Tanács a lisszaboni szerződés után… Milyen gyakran ülésezik? Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze. Hogyan hozza meg döntéseit? Az Európai Tanács általában konszenzussal dönt. Bizonyos esetekben egyhangúlag vagy minősített többséggel hoz határozatot, a Szerződésben foglaltaktól függően. Hogyan választja meg elnökét? Mennyi időre szól az elnök megbízatása? Az Európai Tanács minősített többséggel választja meg elnökét. Megbízatása két és fél évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható. Az Európai Tanács üléseire általában Brüsszelben, a Justus Lipsius épületben kerül sor. Munkáját a Tanács Főtitkársága segíti.

Európai Tanács a lisszaboni szerződés után… Az Európai Tanács rövid története Az Európai Tanácsot 1974-ben hozták létre az állam-, illetve kormányfők közötti megbeszélések nem hivatalos fórumaként. Rövid időn belül olyan testületté vált, amely valamennyi uniós tevékenységi területen célkitűzéseket határoz meg az Unió számára és iránymutatást ad e célok eléréséhez. Hivatalos státusszal az 1992. évi Maastrichti Szerződés óta rendelkezik, amelynek értelmében feladata, hogy lendületet adjon az Unió fejlődésének és általános politikai iránymutatást nyújtson. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Unió hét intézményének egyike.

17

Európai Tanács  Az Európai Tanács elnevezés az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság elnökének rendszeres találkozóira utal (Csúcstalálkozó néven is utalnak rá olykor).  A tagállamok külügyminiszterei szintén helyet kapnak az Európai Tanácsban. A találkozót általában megelőzi az Európai Parlament elnökével folytatott eszmecsere. Általában évente négy ülésre kerül sor, a hathónapos elnöki periódusok alatt kétszer.  A Nizzai Szerződésnek megfelelően 2002-től, minden elnökség legalább egyik Európai Tanács ülése Brüsszelben kerül megrendezésre. Az Unió kibővülése után, minden hivatalos ülés helyszíne Brüsszel lesz.

18

Az Európai Tanács  Különleges helyet foglal el az EU döntéshozatali rendszerében.  Ennek elsősorban az az oka, hogy míg az első szerződések kifejezetten kitérnek az Európai Bizottság (vagy Főhatóság), a Tanács, az Európai Parlament (vagy Közgyűlés) és a Bíróság létrehozására, ugyanakkor nem látták előre azt, hogy az állam- és kormányfők ülésezni fognak. Ezeket a csúcstalálkozókat a gyakorlat alakította ki már az 1960-as évek elején. Később az 1970-es években rendszeressé váltak és végül az 1974-es párizsi csúcstalálkozón megkapták az Európai Tanács elnevezést.

Az Európai Tanács fő politikai szerepe az Európai Unióban  Az Európai Uniós Szerződés általános rendelkezéseinek 3. cikke határozza meg az Európai Tanács fő feladatkörét: „ Az Európai Tanács biztosítja az Unió számára a fejlődéshez szükséges ösztönzést, egyúttal meghatározza annak politikai irányvonalát”.

19

Az EiT főbb tevékenységi területei     

Ösztönzés Általános politikai irányvonal meghatározása Koordinálás Döntés kényes ügyekben Speciális feladatok

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Az Európai Tanács képes az EU-t hatékonyan ösztönözni: – Megtette alkotmányjogi kérdésekben (a szerződések módosítása, az egymást követő bővítések során, a gazdasági és a pénzügyi unióval kapcsolatban) – Sikerességének fő oka egyrészt az a legitimáció, amivel az állam- és kormányfők bírnak, de az is, hogy az Európai Tanács bizonyos mértékig képes a háttérbe húzódva munkálkodni és ellentétben a Parlamenttel, vagy a Bizottsággal nem kényszerül naponta döntéshozatalra.

20

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Az Európai Tanács már a kezdetektől fogva meghatározta például azt, hogy az Európai Közösség/Európai Unió bővítései milyen módon menjenek végbe.  A közép- és kelet-európai térség országaival kapcsolatban rendkívüli Európai Tanácsülést tartottak 1989 áprilisában Dublinban, amely a német egyesítésre és a korábbi NDK közvetett integrációjára fókuszált.

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  A Koppenhága, 1993 június: Az Európai Tanács meghatározta a csatlakozás kritériumait, melyek minden csatlakozni kívánó országra kötelezőek.  Essen, 1994 december: Az EiT véglegesítette az előcsatlakozási stratégiákat.  Madrid, 1996 december: Kikérte a Bizottság véleményét minden csatlakozó országgal kapcsolatban.

21

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Luxemburg, 1997 december: Az EiT elhatározta, hogy azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat hat tagjelölt állammal, melyekhez a második körben további öt társul.  Tehát akár az a feladat, hogy eldöntsék, hogy az integráció mélyítésére, vagy bővítésére van szükség, akár alapelveket kell meghatározni, vagy időrendet és szinteket kell kialakítani, esetleg az intézmények munkáját kel irányítani, az Európai Tanács az amely meghatározza a prioritásokat.

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Az EiT viszonylag gyorsan képes reagálni minden kényes helyzetben, amibe az EU belekerül. A reagálás sebessége természetesen nagyban függ az állam- és kormányfők álláspontjainak összeegyeztethetőségétől.

22

Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Edinburgh, 1992 december: Dánia nem szavazta meg a Maastrichti Szerződés ratifikálást az év júniusában: A dán nép megnyerése érdekében tisztázták az európai állampolgárság és a gazdasági és pénzügyi unió aspektusait. Ezzel egyidőben az EiT felszólította az intézményeket, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és a szubszidiaritás elvének megfelelő érvényesülését.  Berlin, 1999 március 24-25: A Bizottság lemondását (március 16) követően rendkívüli csúcstalálkozóra került sor, melynek során kinevezték az új elnököt és elindították az új bizottsági tagok kinevezésének folyamatát, ami által biztosították az EU működőképességét.

Koordinálás és döntéshozatal kényes ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése  Az európai politikák koordinálása: külpolitikai irányelvek koordinálása a közös kül- és biztonságpolitika keretein belül; közös kereskedelempolitika, vagy fejlesztési együttműködési politikák egyeztetése.  Az EiT-t szintje és tekintélye képessé teszi, hogy olyan kérdésekben is döntsön, illetve olyan akadályokat győzzön le, melyeket egy adott Tanács keretei között nem lehet megoldani.

23

Koordinálás és döntéshozatal kényes ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése  Az állam- és kormányfőket, valamint a Bizottság elnökét a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti. Az EiT átfogó egyezségeket tud kötni, amelyek jóval túlnyúlhatnak egy adott Tanács keretein.  Delors I (1988) and Delors II (1992) csomagok, Agenda 2000 (1999): több évre szóló költségvetési megállapodások születtek, ehhez társult a Strukturális Alapok reformja és a KAP reformja.

Az EUSZ által kijelölt speciális feladatok az EiT számára  Közös Kül- és Biztonságpolitika  Rendőrségi és bírósági együttműködés büntetőügyekben  Gazdaság- és pénzügyi politika  Foglalkoztatás

24

Közös Kül- és Bizonságpolitika

 Az EiT egyik legfőbb érdekköre. Jóval a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Masstrichti szerződés, Európai Politikai Együttműködés) előtt már létezett ez a feladatkör.  Az EiT meghatározza a politikai alapelveket és irányvonalat, többek között, ha védelmi bonyodalmak merülnek fel, vagy ha az EU igénybe veszi „katonai szárnyát”, a Nyugat Európai Uniót.  Az EiT dönt azokról a közös stratégiákról, amelyet az EUnak alkalmaznia kell azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik fonódnak össze. Pl. ilyen döntés született az Cologne-i EiT ülésen 1999 júniusában az EU és Oroszország közötti kapcsolatok közös stratégiájáról.

Közös Kül- és Bizonságpolitika  A közös stratégiák alapján a Tanács (miniszteri szinten) már képes a döntések meghozatalára, tevékenységek meghatározására, vagy közös állásfoglalás kialakítására minősített többségű döntés keretében. Amennyiben a tanács egyik tagja a nemzeti politikához kapcsolódó fontos érdekre hivatkozva ellenezni kívánja a döntést, a Tanács az Európai Tanácshoz fellebbezhet. Az EiT „feljebbviteli hatóságként” képes egyhangúlag rendezni a kérdést.

25

Közös Kül- és Bizonságpolitika  Az EiT még két kulcsterületen rendelkezik döntéshozatali megbízással:  a közös védelem megteremtése és a Nyugat Európai Unió integrálása az Európai Unióba. A két területen hozott döntés érvényességéhez szükség van a tagállamok ratifikációjára is. .

Rendőrségi és bírósági együttműködés büntetőügyekben  Az EiT nem játszik olyan fontos szerepet ezen a téren, mint a KKBP szektorban. Bizonyos feltételek esetén több tagállam szorosabb együttműködésre léphet az EU keretein belül. A Tanács (miniszteri szint) feladata, hogy minősített többséggel felhatalmazást adjon a szorosabb együttműködésre. Amennyiben valamelyik tagállam, ellenezni kívánja fontos nemzeti politikához kapcsolódó érdekből a döntést, a Tanács az EiT-hoz fordulhat. Az EiT egyhangúan hozza meg döntését.

26

Gazdasági és pénzügyi politika Foglalkoztatás  A Közösségi rendelkezések hasonló módon írnak elő speciális feladatokat az EiT számára egyrészt a gazdasági és monetáris politika, másrészt a foglalkoztatás területén. Az EiT következtetéseket fogalmaz meg a tagállamok általános gazdaságpolitikai irányelvei alapján. Hasonlóan fogadja el az EiT a Közösség foglalkoztatási helyzetéről szóló következtetéseket. A következtetések alapján a Tanácsé a feladat, hogy végrehajtsa az EiT által kibocsátott irányvonalat.

Gazdasági és Monetáris Politika Foglalkoztatás  Ezen a két területen a EiT jelentéseket fogad be: a Tanács jelentését a fő gazdasági irányvonalakról, az Európai Központi Bank jelentését a Központi Bankok Rendszerének monetáris politikához kapcsolódó megelőző évi tevékenységéről, valamint a Tanács és a Bizottság közös jelentését a foglalkoztatási helyzetről és a foglalkoztatási irányelvek végrehajtásáról.

27

A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok – Az Európai szerződések csak érintőlegesen foglalkoznak az EiT fontosságával: néhány cikk szól mindössze a testületről, amelynek tekintélyét nagyon nehéz precíz, kötelező és korlátozott időre szóló szabályokba, fogalmakba foglalni.

szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok

 Az Európai Tanács kifejezés az 1986-os Egységes Európai Aktáig, ami mindössze egy cikkben foglalkozott az EiT összetételével, üléseinek gyakoriságával, funkcióiról azonban semmit sem közölt. Az EEA előtt három szerződéseken kívüli szöveg próbálta definiálni a testületet: A Párizsi Csúcstalálkozó sajtóanyaga 1974ben, az EiT-ről szóló 1977-es Londoni Deklaráció és 1983-ban az Ünnepélyes Stuttgarti Nyilatkozat az Európai Unióról.

28

A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok

- A Maastrichti Szerződés (hatályos 1993 óta) és az Amszterdami Szerződés (hatályos 1999 óta) már bővebben foglalkoznak a szervezettel. - Fontos megjegyezni, hogy az EUSZ kijelenti, hogy a „ Tanács, állam- és kormányfői szintű találkozója” több funkcióval is rendelkezik: egyhangúlag dönt a bizonyos alapelvek valamely tagállam által elkövetett súlyos és fennálló megsértésének fennállásáról, különösen az emberi jogok, alapvető szabadságok vonatkozásában; döntést hoz a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik fázisába történő bekapcsolódásról, és meghatározza, hogy mely tagállam tölti be az egységes pénz alkalmazásához való csatlakozás feltételeit; feljogosít a Közösség bizonyos területein a fokozott együttműködésre.

A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok – A „Tanács állam- és kormányfői szintű” ülései nem azonosak az „Európai Tanáccsal” – A Bizottság elnöke nem tagja például az előzőnek, ugyanakkor tagja az EiT-nek, valamint a döntéshozatali szabályok sem ugyanazok

29

A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok – Hasonló megkülönböztetést szükséges tenni a tagállamok kormányainak állam és kormányfői szintű hatalomgyakorlása (amely pl az Európai Központi Bank Felügyelő Bizottságának elnökének és alelnökének és más tagjainak kinevezésében érvényesül) és az Európai Tanács között.

Az EiT ülésének megszervezése (2002)  Tökéletes biztonság  Teljes nyugalom  Megfelelő méretű épület (a fő ülésterem legalább 40 főt kényelmesen befogadjon)  11 tolmácsfülke, fülkénként legalább három tolmáccsal  Megfelelő helyiségek a képviseletek elszállásolására (kb 50 fő/delegáció)  Több ezerre tehető az újságírók, operatőrök, fényképészek száma

30

Az EiT ülésének megszervezése  Az ülést általában az Általános Ügyek Tanácsa készíti elő.  Az Általános Ügyek Tanácsának munkáját a COREPER készíti elő a KKBP szintjén működő Politikai Bizottság és a rendőrségi és bírósági együttműködésben érintett főbizottság közreműködésével.  A csúcstalálkozó előtt néhány nappal a soros elnökséget betöltő állam kormánya szétküldi a résztvevőknek a meghívókat, melyek általában a napirendi pontokat is tartalmazzák. Az EiT találkozóknak azonban nincs kötelező szabálya.

Az EiT ülése  Bár a találkozók menetrendje nem kötött, bevett gyakorlat, hogy az ülést az Európai Parlament elnökének beszédével nyitják meg. Mielőtt az EiT munkája hivatalosan megkezdődne, ő informálja az EiT-t a parlament állásfoglalásáról a terítéken levő ügyekkel kapcsolatban. Rövid megbeszélés után a Parlament elnöke elhagyja a termet.

31

Az EiT ülése  Az első napot általában a plenáris ülésnek nevezett munkaszakasz jellemzi és az EU-t érintő aktuális ügyekkel kapcsolatos vélemények kicserélésére szolgál.  A fő tanácsterem teljesen el van szeparálva a külvilágtól. Ha az EiT egyik tagja kapcsolatba kíván lépni segítőivel, vagy egyik az állandó képviselet egyik tagjával, akkor ezt gombnyomással jelzi.

Az EiT ülése  A nap végén az előterjesztéseket felfüggesztik a vacsora idejére. Az állam- és kormányfők, valamint az Európai Bizottság elnöke vacsora közben tovább tárgyalják a felmerült kérdéseket. A külügyminiszterek egy másik szobában vacsoráznak és végső finomításokat végeznek bizonyos dokumentumokon.  Az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság elnöke a vacsora után a menetrend leginformálisabb részén, a kandalló melletti beszélgetésen vesznek részt, ahol bármilyen felmerült kérdést oldott körülmények között és a legszigorúbban bizalmas módon vitathatnak meg. Az elnökség és a Tanács főtitkára letisztázza a tárgyalások eredményeként megszülető következtetéseket, amit a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek a következő napon.

32

Az EiT ülése

 A következő fél nap munkáját a delegációk munkareggelije előzi meg. Ekkor alkalom nyílik informális kétoldalú kapcsolatok kialakítására. A hagyományos „családi fénykép” elkészülte után, az utolsó plenáris ülésen végső formába öntik a csúcstalálkozó eredményeit. A szöveg megfogalmazása hosszú időt vehet igénybe, olykor az ebédet is kihagyják.  A szöveg formába öntése után kerül sor a sajtótájékoztatókra.

33