Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 8. (OR. en) 12046/16
AGRI 468 AGRIFIN 96 AGRIORG 71 DELACT 184 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2016. szeptember 8. Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Biz. dok. sz.:
C(2016) 5663 final
Tárgy:
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.9.8.) a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2016) 5663 final számú dokumentumot.
Melléklet: C(2016) 5663 final
12046/16 DGB 1A
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.8. C(2016) 5663 final
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.9.8.) a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
A tejágazat piacán a kereslet és a kínálat globális egyensúlyának megbomlása miatt zavarok jelentkeztek. 2015-ben enyhén (0,2 %-kal) emelkedett a tej és a tejtermékek iránti világpiaci kereslet, ám 2016 első hónapjaiban a termelés terén ezt jóval meghaladó mértékű növekedés következett be (csak január és április között 0,1 %-os bővülés). Ezenfelül Oroszország 2017 végéig meghosszabbította a 2014 augusztusában a tejtermékek importjára bevezetett embargót. Az embargó előtt az EU-ból Oroszországba irányuló tejtermékexport évente hozzávetőleg 2,2 millió tonna tejnek felelt meg. 2013-ban a globális termelés a kedvezőtlen időjárás miatt csak mérsékelt növekedést mutatott, de a fő exportőrök (EU, USA és Új-Zéland) össztermelése 2014-ben 10 millió, majd 2015-ben 4,5 millió tonnával lett több. A kínálat bővülése idején vezette be Oroszország 2014 augusztusában a behozatali tilalmat, a kínai felvásárlás pedig jelentősen visszaesett. Így hiába nőtt számottevően a hazai felhasználás és az áruexport is 2013 és 2014 során, három év alatt közel 6 millió tonna tejtöbblet keletkezett az említett három régióban. A globális tejkínálat 2015 folyamán egyre nőtt, ennek ellenére a három fő exportáló régió teljes kivitele 200 000 tonnával csökkent. 2016 első négy hónapjában az EU, az USA és ÚjZéland tejtermelése mintegy 3,6 millió tonnával bővült, és ebből kevesebb mint 1 %-ot vett fel az export fokozódása. Az előző évekkel ellentétben, amikor a termelés növekedése főleg Új-Zélandot és az USA-t érintette, az utóbbi időben az EU is jelentősebb mértékben hozzájárult a világszintű túlkínálat kialakulásához: a 2013-ban tapasztalt magas tejárak és a tejkvóták várt (2015 áprilisában esedékes) eltörlése befektetésekre ösztönözte a gazdálkodókat, és az uniós tejszállítmányok mennyisége az utóbbi három évben 11 millió tonnával emelkedett. Ebből kifolyólag a tej és a tejtermékek árain egyre nagyobb lett a nyomás 2015-ben, majd 2016 első hónapjai során, a tejtermelők pedig jelentős veszteségeket szenvedtek el. A termelői árak 2015-ben 8 %-kal, 2016 első öt hónapjában pedig további 15 %-kal estek vissza. Az átlagos uniós tejár májusban 22 %-kal maradt el az utóbbi öt év májusi átlagától. A tagállamok közötti különbségek mindeközben tovább nőttek: egyes országok az uniós átlagtól 30 %-kal elmaradó árakról számolnak be. A tejágazati biztonsági háló (a vajra és a sovány tejporra vonatkozó intervenció és magántárolási támogatás) 2014 szeptembere óta megszakítás nélkül rendelkezésre áll. A rendszer hozzájárult a válság hatásainak mérsékléséhez azáltal, hogy gátat szabott a nyersanyagárak (nevezetesen a tejpor ára) folyamatos romlásának, de a világszinten jelentkező aránytalanságokon nem változtatott. Más állattenyésztési ágazatok, elsősorban a sertéshús- és marhahúságazat szintén piaci nehézségekkel néz szembe, melyek mindenekelőtt az egyes tagállamokban megjelent afrikai sertéspestishez kapcsolódóan a sertéshúsra bevezetett oroszországi embargóval függnek össze, illetve a marhahús vonatkozásában a tejpiac zavarainak mellékhatásaként jelentkeznek. A bevételcsökkenés elsősorban a kisebb gazdaságokat érinti, súlyos likviditási gondokat okozva.
HU
2
HU
Mivel fel kell lépni az ellen, hogy az árak további csökkenése tovább súlyosbítsa a piaci válságot, alapvető fontosságú, hogy az uniós tejtermelők, valamint a piaci zavarok által érintett egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatást tudjanak igénybe venni. A gazdálkodók ellenálló képességének növelése érdekében helyénvaló e támogatás igénybevételét a fenntarthatóbb gazdálkodási módszerekhez kötni. Különös figyelmet kell fordítani a vidéki gazdaság gerincét adó kis gazdaságokra. Ezért helyénvaló a tagállamoknak egyszeri pénzügyi keretösszegeket biztosítani a tejtermelők, valamint a piaci zavarok által nagymértékben érintett egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatása érdekében. Mivel a piaci zavarok hatása tagállamonként más és más, és mivel vannak olyan tagállamok, amelyekben a tejágazat mellett egyéb ágazatokra is nyomás nehezedik, a tagállamoknak ismertetniük kell a megvalósítandó konkrét intézkedéseket, rugalmasságot biztosítva a tagállamoknak az érzékeny állattenyésztési ágazatok – többek között a marhahús-, sertéshús-, juhhús- és kecskehús-ágazat – támogatására. A jelenleg számos tejtermelőt és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóit sújtó kritikus pénzügyi helyzetre tekintettel, valamint annak érdekében, hogy termelői szinten a hatás azonnali és érzékelhető legyen, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 228. cikkével összefüggésben értelmezett 219. cikke (1) bekezdésében biztosított sürgősségi eljárás alapján a támogatási intézkedést a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni. 2.
AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Az intézkedés elfogadására sürgősségi eljárás keretében kerül sor az 1308/2013/EU rendelet 219. cikkének (1) bekezdése alapján. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szolgálatközi konzultációt végzett. A helyzet tagállami szakértőkkel való megvitatása érdekében 2016. július 20-án és augusztus 25-én technikai ülésekre került sor. 3.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az 1308/2013/EU rendelet 219. cikkének (1) bekezdésén alapul. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az 1308/2013/EU rendelet 219. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 228. cikke szerinti sürgősségi eljárással kell elfogadni. Ez azt jelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul, azonnal hatályba lép. Az e felhatalmazáson alapuló jogi aktusban rögzített támogatás a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, a mezőgazdasági piacokat támogató intézkedésnek tekintendő. Abban az esetben alkalmazandó, ha az Európai Parlament vagy a Tanács két hónapon belül (vagy ha az egyik intézmény két hónapos hosszabbítást kér, négy hónapon belül) nem emel kifogást ellene. Az Európai Parlament vagy a Tanács által emelt kifogás esetén a Bizottság haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
HU
3
HU
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.9.8.) a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 228. cikkével, tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 106. cikke (5) bekezdésére, mivel: (1)
A tejágazat piacán zavarok jelentkeztek a kereslet és a kínálat globális egyensúlyának megbomlása miatt, ami részben az Unióból származó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importjára vonatkozó, 2017 végéig meghosszabbított orosz tilalomnak tudható be.
(2)
2015-ben és 2016 első hónapjaiban enyhén emelkedett a tej és a tejtermékek iránti világpiaci kereslet, de a termelés ennél jóval nagyobb mértékben bővült.
(3)
A világpiacon elérhető tejmennyiség 2015 folyamán egyre növekedett; az Unióban, az USA-ban és Új-Zélandon együttesen 4,5 millió tonnányi többlet keletkezett, ugyanakkor az Unió és e két harmadik ország összesített exportja tejegyenértékben mintegy 200 000 tonnával esett vissza.
(4)
2016 első négy hónapjában az EU, az USA és Új-Zéland tejtermelése mintegy 3,6 millió tonnával bővült, és ebből kevesebb mint 1 %-ot vett fel az export fokozódása.
(5)
Ennek következtében a nyers tej ára tovább csökkent az Unióban, és valószínűleg a továbbiakban is érvényesül a leszorító hatás, amely fenntarthatatlan szintet érhet el a tejtermelők számára. 2016 májusában az Unióban az átlagos termelői tejárak 22 %-kal maradtak el a 2011–2015. évek májusi átlagáraitól.
1
HL L 347., 2013.12.20., 671. o. HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
2
HU
4
HU
HU
(6)
Ezzel párhuzamosan a tagállamok között nőttek a tej árában mutatkozó különbségek. Ez a helyzet a kisebb gazdálkodókat különösen súlyosan érinti, ami a vidéki területeket társadalmi szempontból is sújtja.
(7)
Más állattenyésztési ágazatok, mindenekelőtt a sertéshús, a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús ágazatai szintén piaci nehézségekkel néznek szembe. A sertéshús esetében a nehézségek elsősorban az egyes tagállamokban megjelent afrikai sertéspestishez kapcsolódóan a sertéshúsra bevezetett oroszországi embargóval függnek össze, a marha- és borjúhús vonatkozásában pedig a tejpiac zavarainak mellékhatásaként jelentkeznek.
(8)
A vajra és sovány tejporra vonatkozóan állami intervenció és magántárolási támogatás formájában nyújtott piaci intervenciós eszközök 2014 szeptembere óta megszakítás nélkül rendelkezésre állnak. Ezek az eszközök mérsékelték a válság hatásait, és gátat szabtak a tejtermékárak folyamatos romlásának, de a világszinten jelentkező aránytalanságokon nem változtattak.
(9)
Mivel az 1308/2013/EU rendelet keretében rendelkezésre álló szokásos intézkedések nem tűnnek elégségesnek, továbbá hogy feltartóztatható legyen az árak további csökkenése és a piaci zavarok súlyosbodása, fontos, hogy a piaci zavarok által érintett uniós tejtermelők, valamint a nyereséget és likviditást jelentősen gyengítő piaci zavarok által érintett egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatásban részesüljenek. A tagállamoknak ki kell választaniuk egy vagy több érintett ágazatot vagy ezek egy részét azon termelők és gazdálkodók támogatása érdekében, akiket a piaci zavarok a leginkább sújtanak.
(10)
A gazdálkodók ellenálló képességének növelése érdekében helyénvaló e támogatás igénybevételét fenntarthatóbb gazdálkodási módszerekhez kötni. Különös figyelmet kell fordítani a vidéki gazdaság gerincét adó kis gazdaságokra.
(11)
A jelenlegi válság enyhítése érdekében helyénvaló egyszeri pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamoknak azon tejtermelők és/vagy egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatása céljából, akik a gazdasági fenntarthatóságot és a piac stabilizációját elősegítő tevékenységeket hajtanak végre.
(12)
Az egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi támogatás összege az ágazatok fő jellemzőitől, többek között a termeléstől, a piaci áraktól és a kistermelők súlyától függ.
(13)
A tagállamok az intézkedéseket a következő, a gazdasági fenntarthatóságot és a piac stabilizációját elősegítő tevékenységek közül egy vagy több alapján tervezik meg: a termelés befagyasztása vagy csökkentése, kisüzemi gazdálkodás, külterjes termelés, környezet- és éghajlatbarát termelés, gazdálkodók közötti együttműködés, a minőség és a hozzáadott érték javítása, valamint hatékony gazdálkodási módszerekre vonatkozó képzés.
(14)
Figyelembe véve a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói konkrét – Unió-szerte különböző – helyzetét, a tagállamok kiválasztják a – különösen a piac stabilizálása és a gazdasági fenntarthatóság szempontjából – legmegfelelőbb intézkedéseket, és ismertetik a foganatosítandó konkrét intézkedéseket.
(15)
Mivel a tagállamoknak biztosított összeg a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói tényleges kárának csak részleges kompenzációjához elegendő,
5
HU
lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy – ugyanazon objektív kritériumok alapján, megkülönböztetéstől mentes módon és elkerülve a verseny torzulását – további támogatást nyújtsanak az említett termelőknek. (16)
Az e rendeletben rögzített támogatás az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mezőgazdasági piacokat támogató intézkedésnek tekintendő.
(17)
Annak érdekében, hogy a tagállamok a támogatást a nehézségek kezeléséhez szükséges rugalmasság mellett oszthassák ki, lehetővé kell tenni a számukra, hogy azt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással halmozzák.
(18)
Mivel a pénzügyi támogatás mértéke euróban kerül megállapításra, az egységes és egyidejű alkalmazás érdekében meg kell határozni az egyes tagállamok számára előirányzott támogatási összegeknek az eurót nem használó tagállamok nemzeti valutáira való átváltása dátumát. Ezért az 1306/2013/EU rendelet 106. cikkével összhangban indokolt az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt meghatározni. Tekintettel az említett cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elvre és az (5) bekezdésének c) pontjában előírt feltételekre, célszerű, hogy az ügyleti tény e rendelet hatálybalépése legyen.
(19)
Költségvetési megfontolásokból az Unió csak az érintett tagállamoknak a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak pénzügyi támogatása keretében felmerülő azon költségeit fogja finanszírozni, amelyekre egy bizonyos határidőn belül sor kerül.
(20)
Az átláthatóság és a rendelkezésükre álló összeg megfelelő adminisztrációja érdekében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről: a foganatosítandó konkrét intézkedések, az alkalmazott objektív kritériumok, a tejágazattól eltérő állattenyésztési ágazatok támogatásának indoka, a piaci torzulások elkerülése érdekében hozott intézkedések, az intézkedések tervezett hatása, valamint az elért hatás ellenőrzését szolgáló módszerek.
(21)
Annak érdekében, hogy a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói a lehető leghamarabb támogatásban részesülhessenek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni e rendelet késedelem nélküli alkalmazását. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk (1)
A tejtermelők, valamint a marha- és borjúhús-, sertéshús-, juhhús- és kecskehúságazat gazdálkodói („az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói”) számára nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás céljára összesen 350 000 000 EUR-t kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani. A tagállamok a mellékletben meghatározott összegeket objektív kritériumok alapján és megkülönböztetéstől mentes módon használják fel, azzal a feltétellel, hogy a kifizetések nem vezetnek a verseny torzulásához.
HU
6
HU
A tagállamok által hozott intézkedések támogatják azokat a tejtermelőket és/vagy az egyéb állattenyésztési ágazatok azon gazdálkodóit, akik a gazdaságuk gazdasági fenntarthatóságát és a piac stabilizációját elősegítő alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet megvalósítanak: a)
az (EU) 2016/xx 3 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltakat meghaladó mértékű termeléscsökkentés vagy a termelés növelésének elmaradása;
b)
háztáji gazdálkodás;
c)
külterjes termelési módszerek alkalmazása;
d)
környezet- és éghajlatbarát termelési módszerek alkalmazása;
e)
együttműködési projektek végrehajtása;
f)
olyan minőségrendszerek vagy -projektek végrehajtása, melyek célja a minőség és a hozzáadott érték növelése;
g)
képzés pénzügyi eszközökről és kockázatkezelési eszközökről.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a kifizetések közvetlen kedvezményezettjei nem a tejtermelők vagy az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói, a támogatás gazdasági előnyét teljes mértékben ők élvezzék. Az e rendelet szerinti kifizetések kapcsán felmerült tagállami kiadások csak akkor jogosítanak uniós támogatásra, ha a tagállamok a támogatási összegeket legkésőbb 2017. szeptember 30-ig kifizetik. (2)
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország esetében a mellékletben meghatározott összeg árfolyama tekintetében kijelölt ügyleti tény e rendelet hatálybalépésének napja.
(3)
Az e rendelet szerinti intézkedések halmozhatók az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással. 2. cikk
A tagállamok a mellékletben szereplő összeg 100 %-ának erejéig – az 1. cikkben foglalt objektív kritériumok alapján, megkülönböztetéstől mentes módon és elkerülve a verseny torzulását – további támogatást nyújthatnak az 1. cikk értelmében hozott intézkedésekhez. A tagállamok legkésőbb 2017. szeptember 30-ig kifizetik a további támogatásokat.
3
HU
A Bizottság (EU) 2016/xxx felhatalmazáson alapuló rendelete a tejtermelés csökkentéséhez nyújtott támogatásról (HL L...).
7
HU
3. cikk A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről: a)
haladéktalanul, de legkésőbb 2016. november 30-ig: i. a foganatosítandó konkrét intézkedésekről; ii. a támogatás megadására szolgáló módszerek meghatározásához használt objektív kritériumokról, valamint adott esetben a támogatásnak a tejágazattól eltérő állattenyésztési ágazatok esetében történő felhasználásának indokáról; iii. az intézkedések tervezett hatásáról a piac stabilizálását tekintve; iv. az annak ellenőrzése érdekében hozott intézkedésekről, hogy a tervezett hatás megvalósuljon; v. a verseny torzulását megakadályozó intézkedésekről; vi. a 2. cikk értelmében adott kiegészítő támogatás mértékéről.
b)
legkésőbb 2017. október 15-ig a kifizetett teljes összegről intézkedésenként, a kedvezményezettek számról és típusáról, valamint az intézkedés hatékonyságának értékeléséről. 4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2016.9.8.-én.
a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER
HU
8
HU
