Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 12. (OR. en) 11504/1/15 REV 1
RECH 219 COMPET 387 FEDŐLAP Küldi:
Címzett:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2016. február 12. Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Biz. dok. sz.:
COM(2015) 401 final/2
Tárgy:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2014. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről
Az átvétel dátuma:
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 401 final/2 számú dokumentumot.
Melléklet: COM(2015) 401 final/2
11504/1/15 REV 1 DG G 3 C
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.2.10. COM(2015) 401 final/2
CORRIGENDUM This document corrects document COM(2015)401 final of 19.8.2015 Concerns all language versions. Correction of identified clerical errors on page 8, section 6, first paragraph. The text shall read as follows: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2014. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2014. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről
1.
AZ ÉVES JELENTÉS HÁTTERE
Az Európai Unió (EU) kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről (KTFtevékenységéről) szóló jelen éves jelentés az Európai Unó működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 190. cikke alapján készült. A jelentés célja a tárgyévben végrehajtott legfontosabb intézkedések áttekintése. 2.
A SZÉLESEBB POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER 2014-BEN
Az EU-ban a 2014. év nagy politikai változásokat hozott. Új Európai Parlament megválasztására került sor, novemberben új Bizottság lépett hivatalba, és megkezdte tevékenységét az Európai Tanács új elnöke is, aki első ízben került ki a 2004-tól csatlakozott új tagállamokból. Annak érdekében, hogy tovább lehessen haladni azon az úton, amelyet a tagállamok az európai gazdaság újbóli fellendítése felé már megtettek, Jean-Claude Juncker, a Bizottság újonnan megválasztott elnöke meghirdette a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programját. A program a strukturális reformok, a költségvetési felelősség és a beruházások alkotta három pillérre épül, és 10 egyértelmű prioritást határoz meg a foglalkoztatás bővítése, és ezen keresztül az európai gazdaság növekedése érdekében. A Bizottság új beruházási tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az elkövetkező három évben 315 milliárd euró értékű állami és magánberuházás valósuljon meg, és 2015 januárjában rendelet elfogadására irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) szabályozására. A javaslatot az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament várhatóan 2015 nyarán fogadja el. A beruházási terv keretében a „Horizont 2020” keretprogram hozzájárulást biztosít az EFSI garanciaalapjához, ami további beruházásokra ad lehetőséget a kutatás és az innováció területén. A 2014. évben tovább folytatódtak a költségvetési konszolidációra irányuló erőfeszítések, és a tagállamok többségében már látszanak a kezdeti eredmények. Az európai gazdaság 2013 második negyedévében megkezdődött fokozatos fellendülése 2014-ben újult erővel folytatódott, és a tavaly tavaszi átmeneti megtorpanás után az EU-ban a GDP 2014 végéig – éves szinten 1,4%-kal – ismét növekedett. 1 3.
A
„HORIZONT LEBONYOLÍTÁSA
2020”
KERETPROGRAM
PÁLYÁZATI
FELHÍVÁSAINAK
A „Horizont 2020” keretprogram, amely hét évre szóló, közel 80 milliárd eurós költségvetésével a valaha volt legnagyobb európai uniós kutatási és innovációs program, 1
Európai gazdasági előrejelzés, 2015 tavasz.
2
2013 decemberében indult útjára. Közvetlenül ezután következett a 15 milliárd euró költségvetésű első, a 2014–2015. évre vonatkozó, tizenkét úgynevezett súlyponti területre irányuló munkaprogram elfogadása. A pályázati felhívások időben megjelentek, és a „Horizont 2020” keretprogram felhasználóbarát informatikai rendszerei már kezdettől fogva rendelkezésre álltak. Az új kihívásalapú megközelítésre épülő, egyszerűsített kétéves munkaprogram célja az volt, hogy olyan stratégiai programozási folyamat útján egyesítse az EU szakpolitikai célkitűzéseit, amely elősegíti az integrációt, figyelembe veszi az alapvető jellegzetességeket és újdonságokat, nagyobb hatást ér el, és nagyobb értéket hoz létre. A 34 országra kiterjedő átfogó tájékoztató kampány rendezvényein mintegy 10 000-en vettek részt. Emellett további nemzeti és regionális tájékoztató tevékenységek szervezésére is sor került. Az első 100 pályázati felhívás 2014. december 1-jére lezárult. Összesen 37 000 pályázat érkezett be. 2015. április végére több mint 3200 támogatási megállapodás aláírására került sor, amelyek keretében a pályázók összesen 5,4 milliárd euró támogatást igényeltek. Átlagosan a pályázatok 12–14%-a volt sikeres. Az Európai Bizottság figyelemmel kísérte az első pályázati felhívások lebonyolítását és az egyszerűsítési intézkedések hatékonyságát, és ennek során konzultált a tagállamokkal, a kutatóközösséggel, az ipar képviselőivel és más érdekeltekkel. A tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze. Jelentkezés a pályázati felhívásokra Az első pályázati felhívások iránti nagy érdeklődés visszaigazolta a „Horizont 2020” kihívásalapú megközelítésének vonzerejével kapcsolatos elképzeléseket, valamint a határokon átnyúló kutatási és innovációs együttműködés iránti igényt. A legtöbb érdekelt, közöttük a kis- és középvállalkozások kifejezetten üdvözölték, hogy az első pályázatok a témák széles spektrumát fogták át. A 2014. évi pályázati felhívásokra sokan jelentkeztek, emiatt a sikerességi arány alacsonyabb volt a korábbi keretprograméhoz képest. A fokozottabb szelekció a kiválóság erősödését eredményezi, azonban hosszú távon csökkentheti a program vonzerejét. A későbbi munkaprogramokra vonatkozóan ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek amellett, hogy lehetővé teszik a nagyszámú igény kezelését, módot adnak a kihívásalapú, nem előíró jellegű megközelítés megtartására. A „Horizont 2020” keretprogram első pályázati felhívásaira beérkezett pályázatok nagy száma és az elbírálási rendszerre nehezedő nyomás ellenére sikerült fenntartani a szakértők kiválasztásának és az elbírálás végrehajtásának magas színvonalát. Egyszerűsítés Az érdekeltek körében rendkívül népszerűnek bizonyult a résztvevők számára fenntartott internetes portál. 2 Ez az úgynevezett résztvevői portál a „Horizont 2020” keretprogram egységes hozzáférési pontjaként a pályázatok benyújtását, a részt vevő szervezetek regisztrációját, valamint a szakértők regisztrációját és kifizetéseit segíti. A „Horizont 2020” keretprogram új generációs informatikai rendszerei, amelyek segítségével a pályázatok és a 2
Az Ecorys tanulmánya, 2014.
3
támogatások papíralapú dokumentumok hosszadalmas köröztetése nélkül (elektronikus aláírások segítségével) kezelhetők, valamint az üzleti folyamatok egyszerűsítése csökkentette a pályázók adminisztratív terheit. Az első adatok szerint az átfutási időkre vonatkozó 8 hónapos követelmény az esetek döntő többségében (kb. 95%-ában) teljesült. Kutatási és innovációs ciklus A magánszektor az első pályázatok alapján aláírt támogatási megállapodások 31%-át, míg az EU által nyújtott pénzügyi támogatás összegének 28%-át tudhatja magáénak. A hetedik keretprogramban ugyanez az arány 30%, illetve 25% volt. A magánszektor részvétele különösen nagyarányú az „Ipari vezető szerep” és a „Társadalmi kihívások” programrészben. Kis- és középvállalkozások (kkv-k) A „Horizont 2020” keretprogram népszerű a kkv-k körében. Az eredmények tanúsága szerint az EU jó úton halad afelé, hogy a „Társadalmi kihívások” és a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” programrész együttes európai uniós költségvetésének 20%-át a kkv-k kapják. A „Horizont 2020” keretprogram új kkv-támogató eszköze sikeresen indult, és 8100 pályázattal (6900 az első és 1200 a második szakaszban) 2014-ben a legnépszerűbb program volt, új szereplők és ígéretes innovációs és gazdasági potenciállal rendelkező kkv-k egyaránt érdeklődtek iránta. Például az első szakasz első kedvezményezettjeinek körülbelül 50%-a (155 támogatott projekt az első részhatáridő időpontjában) már aktív résztvevő volt az európai és/vagy a globális piacokon. Társadalom- és bölcsészettudományok A „Horizont 2020” keretprogram jelentősen bővítette a társadalom- és a bölcsészettudományok potenciális részesedését úgy, hogy következetesen törekedett e területnek a „Társadalmi kihívások” programrész valamennyi tématerületébe és a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” programrészbe való integrálására. A 2014. és a 2015. évi pályázati felhívásokban a „Társadalmi kihívások”, a „Vezető szerep az alapés az ipari technológiák területén”, a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért”, a „Kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”, valamint a „Kutatási infrastruktúra” programrész témáinak átlagosan 37%-a a társadalom- és a bölcsészettudományok szempontjából relevánsként volt megjelölve. Emellett a társadalom- és a bölcsészettudományok központi szerepet kaptak a „Társadalmi kihívások” programrész „Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak” kihívása területén, ahol a témák 80%-a volt e tudományterületek szempontjából relevánsként megjelölve. 2014-ben összesen 212 millió euró támogatásban részesültek a társadalom- és a bölcsészettudományok területén működő kedvezményezettek: 194 millió eurót a „Társadalmi kihívások”, 18 millió eurót pedig a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” programrész keretében kaptak. A társadalom- és a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó szaktudás jó képviselettel rendelkezett a pályázatok elbírálását végző bizottságok munkájában. Az ilyen szempontból relevánsként megjelölt témákban kijelölt 688 értékelő 10%-a rendelkezett háttérrel egy vagy 4
több társadalom- vagy bölcsészettudományi területen, míg 42%-uk interdiszciplináris tapasztalattal rendelkezett a társadalom- és a bölcsészettudományokban és az azokon kívüli tudományokban egyaránt, vagy pedig a társadalom- és bölcsészettudományi elemet is magában foglaló hibrid tudományok valamelyikében. A 688 szakértő közül összesen 357 – a szakértők több mint 50%-a – rendelkezett valamilyen típusú szaktudással a társadalom- és a bölcsészettudományok területén. Humánerőforrás és mobilitás A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések 2014-ben elsősorban a kutatóképzés innovatív megközelítésének előmozdítására, valamint a tudományközi, a nemzetközi és a szektorok közötti mobilitás ösztönzésére összpontosítottak. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések az innovatív doktori képzések támogatásának legfőbb uniós eszközévé váltak. 2014-ben 137 kutatóképzési hálózat részesült összesen több mint 400 millió euró összegű támogatásban. Ebbe a körbe tartoznak az ipari doktorátusok, vagyis a kutatást végző vállalkozások és az egyetemek közösen kidolgozott doktori programjai, amelyekben a résztvevők a doktori tanulmányaik nagy részét nem egyetemi környezetben végzik, valamint a kettős vagy közös doktori fokozat megszerzését eredményező programok. Ebben összesen 600 vállalat vett részt. Továbbá 30 millió euró összegű forrás került elkülönítésre 12 doktori program társfinanszírozására az európai regionális, nemzeti és nemzetközi finanszírozási programok áttételi hatásának növelése céljából. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés A kitűzött célok szerint a „Horizont 2020” keretprogram tervezett költségvetése legalább 35%-ának az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, 60%-ának pedig az EU-szintű fenntarthatóságot célzó folyamat támogatását kell szolgálnia. Jóllehet a jelenleg rendelkezésre álló adatok csak a programozható cselekvéseket ( a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” és a „Társadalmi kihívások” programrészt) fedik le, a legfrissebb becslések szerint a fenntartható fejlődés ügyét a költségvetés 50%-a, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet pedig 32%-a támogatta. A biológiai sokféleség megőrzését – amelyre nem vonatkozik külön cél – a becslések szerint a költségvetés 3%-a segítette. Nemek közötti egyenlőség A 2014–2015. évi munkaprogram csaknem valamennyi részében, több mint 100 téma keretében konkrétan említésre került a nemek közötti egyenlőség kérdése. Ezek a témák – a pályázók általi hozzáférés egyszerűsítése érdekében – a résztvevői portálon is a nemek közötti egyenlőség szempontjából relevánsként voltak megjelölve. A nemek közötti egyenlőség elérése szempontjából a „Horizont 2020” keretprogram egyik célkitűzése, hogy a pályázatok elbírálását végző bizottságokban és a szakértői csoportokban dolgozó szakértők legalább 40%-a nő legyen. Ezt a célt csaknem sikerült elérni. Az első eredmények szerint az értékelők 35%-a volt nő.
5
Nemzetközi együttműködés és szerződések A „Horizont 2020” keretprogram teljes mértékben nyitott a nemzetközi részvétel előtt, és emellett kifejezett célja a legfontosabb nemzetközi partnerországokkal és régiókkal stratégiai területeken folytatott együttműködés támogatása. A 2014–2015. évi munkaprogram tématerületeinek 20%-a a nemzetközi együttműködés szempontjából kifejezetten relevánsként van megjelölve, ugyanakkor azonban a tervezett tevékenységek intenzitása a program egyes részeiben különböző. A munkaprogram olyan kiemelt nemzetközi együttműködési kezdeményezések támogatását irányozta elő, mint a Global Research Collaboration for Infectious Disease Preparedness (globális kutatási együttműködés a fertőző betegségekre való felkészülés terén), a Global Alliance for Chronic Diseases (globális szövetség a krónikus betegségek területén), az International Rare Diseases Research Consortium (nemzetközi ritkabetegség-kutatási konzorcium) 3 vagy a kritikus hálózatok és számítástechnikai platformok területén folytatott EU–Japán együttműködés. A szélesebb körű és kevésbé előíró jellegű témák irányába való elmozdulással összhangban a nemzetközi együttműködés előmozdítása inkább ösztönzéssel, semmint támogathatósági kritériumok meghatározásával történt. Ugyanakkor amiatt, hogy öt nagy feltörekvő gazdaságú ország (Brazília, Oroszország, India, Kína és Mexikó) már nem jogosult automatikusan a „Horizont 2020” keretprogramból való finanszírozásra, az első megállapítások szerint a nemzetközi partnerországok jogalanyainak részvétele összességében visszaesett. 2014-ben társulási megállapodás megkötésével összesen 12 ország vált a „Horizont 2020” keretprogram társult országává. Norvégia és Izland 2014 májusában lett társult ország. Öt nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia), a Moldovai Köztársaság, Törökország és Izrael 2014 nyarán írt alá megállapodást az Európai Unióval. 2014 decemberében a társulási megállapodás a Feröer szigetekkel is aláírásra került. A társulási megállapodások lehetővé teszik, hogy az érintett országok kutatóintézetei éljenek a „Horizont 2020” keretprogram által kínált finanszírozási lehetőségekkel. A 2014. december 5-én aláírt nemzetközi megállapodással Svájc a „Horizont 2020” keretprogram egyes részei tekintetében társult országgá vált. Svájc csatlakozott a „Horizont 2020” keretprogram „Kiváló tudomány” elnevezésű részéhez, amely az „Európai Kutatási Tanács”, a „Jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák”, a „Kutatási infrastruktúra” és a „Marie Skłodowska-Curie-cselekvések” programrészt foglalja magában; a „Kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” különös célkitűzéshez; valamint az Euratom kutatási és képzési programjához és a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2014–2020. évi tevékenységéhez. A társulási megállapodás várhatóan 2016. december 31-ig marad érvényben. Ekkor attól függően, hogy Svájc megerősíti-e a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást Horvátországra kiterjesztő jegyzőkönyvet, vagy teljes körű társulási megállapodás lép a helyébe, vagy pedig Svájc harmadik ország státusban marad.
3
Lásd a körülbelül 17 millió euró indikatív költségvetésű „Egészségügyi koordinációs tevékenységek” pályázati felhívás témáit.
6
A részvétel növelése A „Horizont 2020” keretprogram célirányos intézkedésekkel segíti elő a kiválóság terjesztését és a részvétel növelését azokban a tagállamokban és régiókban, amelyekben a kutatási és innovációs teljesítmény viszonylag alacsony szintű. A „Horizont 2020” keretprogram támogatja a kutatóintézetek munkacsoportokba szerveződését (kiválósági központok létrehozása vagy fejlesztése), amelynek keretében a részvétel növelésében érintett tagállamokból 167 támogatható pályázat érkezett; az „EKT-professzori” álláshelyek létrehozását (olyan külső kutatók kutatóintézetekhez való csatlakozásának előmozdítása, akik rendelkeznek a kutatási kiválóság elérésének képességével), amelynek keretében a részvétel növelésében érintett csaknem valamennyi tagállamból 85 támogatható pályázat érkezett; az ikerintézeti együttműködéseket (meghatározott kutatási területek jelentős mértékű erősítése vezető nemzetközi intézményekkel fenntartott kapcsolatok útján), amelynek támogatására a Bizottság 2014-ben írt ki pályázatot, de a benyújtási határidő 2015-ben van. Szintén támogatásban részesül a COST (Európai együttműködés a tudomány és a technológia területén), amely Európa egyik legrégebbi tudományos, technológiai és innovációs kormányközi együttműködési kerete. Ezekre a cselekvésekre a hét év során körülbelül 800 millió euró összegű költségvetési forrás áll rendelkezésre. 4. PARTNERSÉG AZ IPARRAL Az innovációfinanszírozási csomag 4 2013-ban az Európai Bizottság több javaslatot is előterjesztett köz-magán tárulások, valamint közszektoron belüli partnerségek létrehozására. Egy évvel később, 2014 májusában a tagállamok hivatalosan elfogadták az innovációfinanszírozási csomagot. Ez az intézkedés a köz-magán tárulások új generációját teremti meg, és összesen több mint 22 milliárd euró összegű kutatás- és innovációfinanszírozást fog össze. A csomag kilenc közös technológiai kezdeményezést foglal magában, amelyek önállóan szervezik meg kutatási programjukat, és nyílt pályázati felhívások keretében ítélnek oda projektfinanszírozó forrásokat. A kilenc kezdeményezésből hét már 2014 júliusában elindult, és négy közszektoron belüli partnerség (úgynevezett 185. cikk szerinti kezdeményezés) is létrejött. Az EU 9 milliárd euró összeggel járul hozzá a csomaghoz, ami a magánszektorban 10 milliárd euró, a tagállamok szintjén pedig 4 milliárd euró értékű további forrást fog mozgósítani. Szerződéses köz-magán társulások Az Európai Bizottság 2013 decemberében nyolc, az európai ipar számára stratégiai fontosságú szerződéses köz-magán társulás létrehozását kezdeményezte. A közös technológiai kezdeményezésektől eltérően a szerződéses köz-magán társulások résztvevői nem önállóan szervezik meg pályázati felhívásaikat, hanem a finanszírozási forrásokat a Bizottság ítéli oda a „Horizont 2020” keretprogram munkaprogramja keretében közzétett nyílt pályázati felhívások alapján. A nyolc szerződéses köz-magán társulást létrehozó 4
Az innovációfinanszírozási csomag.
7
megállapodásokat a Bizottság és a társulások céljára létrehozott, Európa-szerte 1000-nél is több nagyvállalatot és kisvállalkozást tömörítő ipari kutatási és innovációs szövetségek elnökei írták alá. 2014 októberében egy kilencedik szerződéses köz-magán társulás is megkezdte működését. A kilenc szerződéses köz-magán társulás számára a Bizottság a program időtartamára összesen 6,7 milliárd euró finanszírozás biztosítását tervezi. A 2014– 2015. évi munkaprogram az ipar részvételének ösztönzése érdekében egyebek mellett körülbelül 800 millió euró összegű finanszírozást irányzott elő a szerződéses köz-magán társulások számára. 5.
Az EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG (EKT)
A Bizottság 2014 szeptemberében közreadta második eredményjelentését az EKT kiteljesítéséről, 5 amely átfogó képet ad arról, hogy hol tart az EKT megvalósítása a tagállamokban és néhány társult országban. A jelentés bemutatja, hogy az EKT kapcsán folytatott együttműködés sikeresnek bizonyult, és biztosított az EKT sikerességéhez szükséges négy feltétel teljesülése: •
a tagállamok egyre több intézkedést tesznek az EKT támogatására,
•
az EKT-érdekeltek platformja keretében az érdekeltek szervezetei továbbra is együttműködnek a teljes körűen működőképes EKT elérése céljából,
•
uniós szinten sor került szakpolitikai támogató intézkedések bevezetésére, és az EKT kiteljesítése szervesen beilleszkedett az európai szemeszter folyamatába,
•
az EKT monitoringmechanizmusa működik, és folyamatosan megbízható adatokat szolgáltat.
A nemzeti kutatási programok koordinálása A „Horizont 2020” keretprogram keretében bővült az uniós részvétel azokban a közös pályázatokban, amelyek végrehajtása az új „EKT-hálózat” (ERA-Net) kezdeményezésen keresztül, tagállami programok útján történik. Egyidejűleg a „Horizont 2020” keretprogram támogatja a Tanács által elindított tíz közös programozási kezdeményezést. A közös programozási kezdeményezések keretében a nemzeti programok összehangolásra kerülnek az egész EU-t átfogó stratégiai kutatási menetrendekkel. A közös programozási kezdeményezések az európai kutatási térség kiteljesítésének fontos eszközei. 6.
SZAKPOLITIKAI KERET
Európai szemeszter A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében a kutatás és az innováció területén is került sor országspecifikus ajánlások elfogadására. A 2014-es országspecifikus ajánlások egyebek mellett az üzleti kutatás és innováció keretfeltételeinek javítására, a közszektorbeli kutatás- és innovációfinanszírozás kiemelt kezelésére, a finanszírozás hatékonyabbá tételére, valamint a finanszírozás által az üzleti kutatásra és innovációra 5
EKT Előrehaladási Jelentés 2014.
8
gyakorolt áttételi hatásnak az intelligens specializáció és az állami és a magánszektor együttműködése útján történő javítására vonatkoznak. A „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című közlemény 6 A „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, 2014 júniusában elfogadott közlemény nyomós politikai érveket sorakoztat fel amellett, hogy mennyire fontos Európa számára a kutatás- és az innovációfinanszírozás minősége. A közleményben megfogalmazott javaslat szerint a tagállamoknak három kiemelt területre kell összpontosítaniuk: a stratégiai tervezés és a szakpolitikai döntéshozatali folyamatok minőségére; a programok minőségére, ideértve az erőforrásokra és a jobb finanszírozási mechanizmusokra való összpontosítást is; valamint a kutatást és az innovációt végző intézmények minőségére. Végezetül a 2015. évre vonatkozó éves növekedési jelentés hangsúlyozta a közszektor által nyújtott kutatás- és innovációfinanszírozás minőségi javulását és hatékonyabbá válását eredményező reformok szükségességét, továbbá olyan környezet kialakítását szorgalmazta, amely segíti az üzleti kutatást és innovációt és az ilyen célú finanszírozást. Európai strukturális és beruházási alapok A „Horizont 2020” keretprogram, valamint az európai strukturális és beruházási alapok fontos eszközei a kutatás- és innovációfinanszírozás uniós költségvetési összefüggésben történő ösztönzésének, és kiemelik azt a lehetőséget, hogy a kutatási és innovációs projektek finanszírozásában kihasználhatók a két szóban forgó szakpolitikai keret közötti szinergiák. Az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 között több mint 100 milliárd euró támogatást biztosítanak a tágabb értelemben vett innováció finanszírozására, amelyből mintegy 40 milliárd euró jut a szűkebb értelemben vett kutatás és innováció támogatására. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 7 2014–2020. évi költségvetése a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban előírtak szerint 2,38 milliárd euró. Az EIT tudományos és innovációs társulásainak első hulláma 2014-ben erőteljes növekedést mutatott mind a költségvetés, mind a tevékenység, mind az eredmények tekintetében. Az EIT-közösség az egészséges élet és az aktív időskor (EIT Egészség), valamint a nyersanyagok fenntartható kutatása, kitermelése, feldolgozása, újrahasznosítása és helyettesítése (EIT Nyersanyagok) területén létrehozott további két tudományos és innovációs társulásnak köszönhetően tovább bővült. Pénzügyi eszközök A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014 nyarán új európai uniós pénzügyi eszközt hozott létre. Az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” elnevezésű eszköz a kkv-k, a nagyvállalatok és más innovatív cégek egyszerűbb finanszírozáshoz jutását segíti. Az InnovFin a hetedik keretprogramban bevezetett kockázatmegosztási pénzügyi 6 7
A „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című közlemény. Az EIT az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósághoz tartozik.
9
mechanizmus sikerére épít. Termékei 24 milliárd euró összegű finanszírozást tesznek hozzáférhetővé a kutatás és az innovációs céljára. Széles termékskálája a kkv-knak hitelező közvetítőknek nyújtandó garanciáktól a vállalkozásoknak nyújtandó közvetlen hitelekig terjed, így támogatva a kutatási és innovációs projekteket – a legkisebbektől a legnagyobbakig – az EU-ban és a „Horizont 2020” keretprogram társult országaiban. Innováció és vállalkozói kedv Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata nyomán 2014-ben megkezdődött a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv végrehajtása. A terv intézkedéseket irányoz elő az európai vállalkozások támogatására, ösztönzésére és figyelemmel kísérésére (ideértve a digitális vállalkozásokat is). A terv részét képező „Start-up Europe” kezdeményezés célja az internet, valamit az információs és kommunikációs technológiák területén működő vállalkozók üzleti környezetének megerősítése annak érdekében, hogy ötleteik lehetőséget kapjanak a megvalósulásra, és vállalkozásaik megkezdhessék működésüket és növekedésnek indulhassanak az EU-ban. Az „innovációs radar” egy 2014ben elindított kísérleti kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy azonosítsa a hetedik keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram „Az IKT-politika támogatásának programja” elnevezésű egyedi programja és a „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló projektek által létrehozott ígéretes innovációkat és a jelentős innovátorokat. Nyitott tudomány Néhány éve a tudósok egyre inkább előnyben részesítik a tudományos információkhoz való szabad hozzáférést, gyakrabban vonnak be állampolgárokat a kutatómunkába, miközben a nagy adathalmazok megjelenése új utakat nyit a kutatás végzésének mikéntje előtt. A Bizottság 2014 júliusában konzultációt indított a „Tudomány 2.0” témakörében annak felmérése céljából, hogy az érdekeltek mennyire ismerik a nyitott tudomány irányába mutató tendenciákat, melyek ezek lehetséges szakpolitikai következményei, és milyen fellépésre van szükség az európai tudományos és kutatási rendszer versenyképességének megerősítéséhez. A konzultáció eredményei online hozzáférhetők lesznek „Az Ön hangja Európában” elnevezésű internetes oldalon. 8 A tudományban bekövetkező változások egyik fontos vetülete a szabad hozzáférés. A „Horizont 2020” keretprogramban a tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés biztosítása minden kedvezményezett számára kötelező. A kutatási adatokhoz való szabad hozzáférés területén jelenleg folyamatban van egy rugalmas kísérleti program. A program az önkéntes részvétel, illetve távolmaradás elvére épül, és figyelembe veszi a szabad hozzáférés, illetve a tudományos információk védelme, a kereskedelmi hasznosítás és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, az adatvédelmi megfontolások, a biztonság, valamint az adatkezelési és az adatmegőrzési kérdések közötti egyensúly igényét. Az Éghajhat-változási Kormányközi Testület
8
Az Ön hangja Európában.
10
Az Éghajhat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a 2014. évi ülése nyomán 2014. november 2-án közzétette ötödik értékelő jelentését. A jelentés megállapításainak megalapozásában kulcsszerepet játszott több, a hatodik és a hetedik keretprogram keretében finanszírozott európai uniós kutatási projekt is. Az „Éghajlatváltozás 2014: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség” című jelentés 9 megállapítja, hogy az éghajlatváltozásra való reagálás jegyében választásokat kell tenni változó világunk kockázatai között. A jelentés fontos szerepet játszik majd az éghajlatváltozás területén a közeljövőben tartandó nemzetközi tárgyalásokon. Az ebolajárvány A nyugat-afrikai ebolajárvány kitörése a 2014. év egyik legsúlyosabb nemzetközi egészségügyi szükséghelyzetét vonta maga után. Az Európai Bizottság azonnal intézkedett a sürgősségi ebolakutatás támogatásáról, és ennek keretében először vette igénybe (kutatási tevékenységre) a költségvetési rendelet szükséghelyzetekben, kellően megindokolt esetekben alkalmazható kivételes jogalapját és írt alá a pályázatok beérkezését követően kevesebb mint két hónapon belül támogatási megállapodásokat. A „Horizont 2020” keretprogram forrásaiból az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott prioritásokkal összhangban és más nemzetközi finanszírozó szervekkel együttműködve 24,4 millió eurót fordított az ebola kutatására. Ezenkívül – a gyógyszeriparral együttműködve – az innovatív gyógyszerek kutatásával foglalkozó köz-magán társuláson keresztül meghirdette az „IMI Ebola+” pályázatot. A „Horizont 2020” keretprogram költségvetése 140 millió eurót biztosított erre a célra, amelyet a gyógyszeripar további 101 millió euróval egészített ki. 7.
A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT (JRC)
A JRC 2014-ben a korábbiaknál is több olyan megkeresésre reagált, amelyet az Európai Bizottság szakpolitikai szolgálataitól a szakpolitikai döntéshozatali folyamatok tudományos támogatása érdekében az Európai Unió prioritásaival, azon belül is elsősorban az Európa növekedési stratégiáját képező Európa 2020 stratégiával összefüggésben kapott. Ennek keretében a JRC olyan tematikus szakpolitikai területeken nyújtott közvetlen tudományos támogatást, mint a gazdasági és monetáris unió, az egységes piac, az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és az erőforrás-hatékonyság, a mezőgazdaság és a globális élelmezésbiztonság, a közegészségügy, a biztonság és a védelem, a nukleáris biztonság és védettség (Euratom-program), valamint a jobb szabályozás és a hatásértékelés. 8.
TERJESZTÉS ÉS HASZNOSÍTÁS
Hetedik keretprogram 10 A hetedik keretprogram hét éve alatt 487 pályázati felhívásra több mint 601 000 pályázó közel 136 000 pályázatot nyújtott be. A pályázatok 97%-a támogathatónak bizonyult, és részletes elbírálásra került. Több mint 25 000 pályázat – 130 000-nél is több résztvevővel – 9
10
Éghajlatváltozás 2014: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség. Európai Bizottság (2014): Monitoringjelentés a hetedik keretprogramról.
11
jutott el a tárgyalásos szakaszig. Az igényelt uniós finanszírozás összesen 41,7 milliárd euró volt. Átlagosan a pályázatok 19%-a bizonyult sikeresnek. A kis- és középvállalkozások részvételét illetően kiemelést érdemel, hogy a 2013-ban aláírt támogatási megállapodásokban részt vevők 18,6%-a kkv volt. A hetedik keretprogram projektjei a 2007-es indulástól mostanáig 32 461 tudományos publikációt hoztak létre, és a szabadalmi bejelentések kumulatív száma – amely jó mérőszáma a kihasználható innovációs potenciálnak – az év végéig 1185 volt. 11 Az uniós programok és projektek hatása és többletértéke 12 A kutatásra és az innovációra nyújtott európai uniós támogatás egyetlen mindent átható célja, hogy hatást érjen el. Az EU a kutatás és az innováció támogatásával gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi hatások kiváltására, a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ügyének segítésére, valamint társadalmi problémák megoldására törekszik. Az EU kizárólag akkor nyújt kutatási és innovációs célú támogatást, ha az eredményesebb lehet, mint a nemzeti finanszírozás. A hetedik keretprogramból finanszírozott sikeres projektek alábbi példái a támogatásból fakadó európai többletértéket, a konkrét eredményeket és az elért hatást szemléltetik: •
Az EU által támogatott Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra-hálózat (ECRIN) egységes európai térséget hozott létre a klinikai kutatások területén, és a klinikai kutatást szolgáló nemzeti létesítményeket olyan uniós szintű hálózatba integrálta, amely speciális szolgáltatások és infrastruktúra segítségével bármely orvosi szakterületen képes támogatást biztosítani. A kezdeményezés hatására nemzeti infrastruktúrák jöttek létre, illetve erősödtek meg, javulni fog az egészségügyi ellátás, Európa pedig tudományos és ipari téren versenyképesebb lesz.
•
A közös európai társadalmi kihívások legjobban uniós szinten kezelhetők. A WeSenseIt projekt résztvevői egy állampolgári tevékenységre alapozott vízügyi megfigyelési rendszert dolgoztak ki, amelyben az állampolgárok (például az önkéntes árvízőrök az Egyesült Királyságban, a polgári védelmi önkéntesek Olaszországban) mobiltelefon és a közösségi média segítségével vehetnek részt a vízállásra vonatkozó információk gyűjtésében, értékelésében és továbbításában, ami költséghatékony megoldás, és a túlterhelt helyhatóságokat segítő korai előrejelző rendszerként működik.
•
Az EU által finanszírozott SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő kizárólag vízből és szén-dioxidból sugárhajtómű-üzemanyagot. A technológia két szempontból is ígéretes: egy üvegházhatást okozó gáz hasznos erőforrássá történő átalakításával egyszerre javul az energiaellátás biztonsága és lép előre az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügye. A projekt még a kísérleti
11
A közölt adatok forrása a SESAM (az Európai Bizottságnak a hetedik keretprogram projektjeihez kapcsolódó online jelentéstételi eszköze), valamint a CORDA elnevezésű közös kutatási adattárház. Az adatok a hetedik keretprogram Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) által végrehajtott részére vonatkoznak. Az „Emberek” egyedi program nem szerepel bennük, mert bár ezt kezdetben a DG RTD kezelte, jelenleg az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósághoz tartozik. Az adatokban az „Ötletek” egyedi program sem szerepel, mert nem a SESAM-ot veszi igénybe jelentéstételi eszközként. Ugyancsak nem szerepel az adatokban a hetedik keretprogramnak A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által végrehajtott része, mert ez a rész sem a SESAM-ot veszi igénybe jelentéstételi eszközként. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2014. évi jelentése éves tevékenységéről.
12
12
szakaszánál tart, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ilyen módon biztonságos, fenntartható és különböző léptékekben alkalmazható módon állíthatók elő repülőgép-üzemanyagok, dízelolaj és benzin, sőt, egyes műanyagok is. A „Horizont 2020” keretprogram eredményeinek terjesztése A „Horizont 2020” keretprogram keretében elért projekteredmények hatékony felhasználása és terjesztése alapvető fontosságú, és maximalizálja az új keretprogram többletértékét és hatását. A „Horizont 2020” keretprogram keretében máris megkezdődtek azok a konkrét intézkedések (például az ösztönző jellegű pénzdíjakhoz, a kkv-támogató eszközhöz, demonstrációs projektekhez és az InnovFin pénzügyi eszköz finanszírozási termékeihez kapcsolódóan), amelyek az eredmények hasznosítását hivatottak szolgálni. 9.
KILÁTÁSOK 2015-RE
A Bizottság továbbra is elkötelezett az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása mellett. Megtörtént az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés vállalásaiban elért eredmények értékelése, 13 amelynek elsődleges szempontja a vállalások teljesítése érdekében megkezdett tevékenység végrehajtásának vizsgálata, valamint a végrehajtás módját szemléltető példák azonosítása volt. A 2014-ben kidolgozott 2016–2017. évi munkaprogram már tartalmazza Jean-Claude Juncker elnök politikai prioritásait. Ennek keretében a „Horizont 2020” keretprogram 2,2 milliárd euró összegű hozzájárulást nyújt az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjához. A 2016–2017. évi munkaprogram figyelembe veszi a „Horizont 2020” keretprogram első pályázati felhívásaiból leszűrt tapasztalatokat, és ezek alapján tovább folytatódik a kihívásalapú megközelítés alkalmazása. A munkaprogram hatékonyabban kezel olyan témákat, mint a nemzetközi együttműködés, a társadalom- és a bölcsészettudományok és a nemek közötti egyenlőség, és a „Horizont 2020” keretprogram teljes egészében javítja a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök teljes spektrumának felhasználását az innováció ösztönzésére. Végezetül a Bizottság elemezni fogja a „Horizont 2020” keretprogram későbbi pályázati felhívásait is annak érdekében, hogy a „Horizont 2020” keretprogram az elődeinél eredményesebb legyen a tudományos, társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági jellegű hatások kifejtésében.
13
Az innovatív Unió állapota: számvetés 2010–2014.
13
