AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK 60. ÜLÉSSZAKA SZÁMÁRA
Bevezetés 1.
Az Európai Unió mélyen elkötelezett az Egyesült Nemzetek mellett, a nemzetközi jog fenntartása és fejlesztése mellett, valamint — külső tevékenysége központi elemeként — az eredményes többoldalúság mellett. Ezen elkötelezettséget az Európai Tanács június 16–17-i következtetéseiben nyomatékosan megerősítette. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 60. közgyűlése folyamán az Európai Unió kiemelt prioritásként kezeli, hogy ENSZ-partnereivel együtt a Millenniumi nyilatkozat végrehajtását értékelő szeptemberi csúcstalálkozón elért megállapodásokat végrehajtsa. Az Unió ENSZ-partnereivel együtt egyéb kulcsfontosságú kérdésekben is szerepet vállal, mint például a válságkezelés területén való együttműködés, menekültek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, a következő ENSZköltségvetésről és az átfogó beruházási tervről (Capital Master Plan) szóló tárgyalások.
2005. évi magas szintű esemény 2.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 60. ülésszaka — tekintettel az állam- és kormányfőknek 2005. szeptember 14–16-án New York-ban, a közgyűlés magas szintű plenáris eseményén történő találkozójára — különös jelentőséggel bír ebben az évben. Öt évvel a 2000. évi millenniumi ENSZ-csúcstalálkozót követően, a 2005. évi csúcstalálkozó értékeli a Millenniumi nyilatkozat és a Millenniumi fejlesztési célok végrehajtását, valamint a gazdasági, társadalmi és ezekhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó jelentős ENSZcsúcstalálkozók és konferenciák eredményét. A csúcstalálkozó folyamán az ENSZ igazodik az új adottságokhoz, és e tekintetben külön feladatokat határoz meg.
3.
Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy az ENSZ-főtitkár „Nagyobb szabadság” című jelentése jó kiindulási alapot képez a szeptemberi csúcstalálkozó záródokumentumáról folyó tárgyalások számára, valamint alapvető fontosságúnak tartja, hogy a fejlesztésről, az emberi jogokról, a biztonságról és az ENSZ intézményi reformjáról szóló csomagról megállapodás szülessen. Mindezek eredményeképpen az Egyesült Nemzetek Szervezetének erősebbé és hatékonyabbá kell válnia, a nemzetközi békét, biztonságot és fejlődést érintő egymással összefonódó, összetett fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben eredményesebben kell fellépnie. Az EU fokozza erőfeszítéseit, hogy a csúcstalálkozón a közös munka ambiciózus és kiegyensúlyozott eredményre vezessen, továbbá elkötelezett amellett, hogy a csúcstalálkozón kötött megállapodások végrehajtásában — mind a 60. közgyűlésen, mind másutt —az ENSZpartnerekkel konstruktívan együttműködjön.
4.
Az EU hangsúlyozza a fejlesztéssel kapcsolatos kérdések kiemelt fontosságát a 60. ENSZ közgyűlésen. Az Uniónak az ODA (hivatalos fejlesztéstámogatás) új mértékére, különösen a 0,56%-os együttes ODA/GNI arány 2010-ig, és a 0,7%-os arány 2015-ig történő elérésére vonatkozó jelenlegi kötelezettségvállalása, amelynek eredményeképpen 2010-ig az ODA összege további évi 20 milliárd euróval bővül, hangsúlyozottan jelzi a fejlesztés finanszírozására vonatkozó uniós prioritás jelentőségét. Az EU ambiciózus és konkrét tevékenységi program kialakítására törekszik, amely a következőket tartalmazza: a fejlesztés nagyobb mértékű, hatékonyabb ― innovatív mechanizmusokon keresztül is történő ― finanszírozása; a fejlődő országok által nemzeti szinten tett, a szükséges irányítási struktúrák, valamint a gazdasági növekedés számára kedvező környezet kialakítására és megerősítésére irányuló kötelezettségvállalások és intézkedések; ambiciózus nemzeti fejlesztési stratégiák és politikák elfogadása, továbbá Afrika különleges szükségleteire való fokozott odafigyelés. Ebben a tekintetben az EU emlékeztet arra a kollektív kötelezettségvállalására, miszerint az ODA elfogadott forrásnövelésének legalább 50%-át Afrika számára kell fenntartani. Az ENSZ 60. közgyűlésének egyértelműen jeleznie kell, hogy az ENSZ fejlesztési struktúráinak hosszabb távú, radikálisabb reformjára van szükség.
5.
Az EU hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a különböző politikákban és a nemzetközi együttműködésben figyelembe kell venni a globalizáció társadalmi dimenzióját. Az EU elősegíti, hogy a foglalkoztatás és a tisztességes munka lehetősége mindenki számára adott legyen.
6.
Az EU a csúcstalálkozó előkészítése során a békeépítő bizottság létrehozását, a konfliktusmegelőzést, a terrorizmus elleni küzdelmet, az erőszakhoz való folyamodás általános elveinek elfogadását, a leszerelést, a tömegpusztító fegyverek és szállítóeszközeik elterjedésének megakadályozását, valamint az ENSZ békefenntartó képességének megerősítését a béke és biztonság kérdésében prioritásainak tekinti.
7.
Az EU üdvözli, és erőteljesen támogatja egy békeépítő bizottság felállítását, amely a fegyveres konfliktus megszűnése és a fenntartható fejlődésre irányuló tevékenységek újbóli megindítása közötti átmenetet átélő országok számára segítséget nyújtana, valamint valamennyi két- és többoldalú szereplő tevékenységét jobban összehangolná. Az EU arra törekszik, hogy eredményes békeépítő bizottság jöjjön létre, amely az ismételten fellépő konfliktusokat meg tudja akadályozni.
8.
A terrorizmus elleni küzdelem tekintetében az EU üdvözli azon egyértelmű nyilatkozatra irányuló javaslatot, miszerint a polgári személyekre és a nem harcoló személyekre irányuló erőszak semmilyen körülmények között nem indokolt. Az Unió felszólítja valamennyi államot, hogy az ENSZ-főtitkár által javasolt ezen egyértelmű politikai nyilatkozat mellett egységesen álljanak ki. Az EU a főtitkár által Madridban javasolt átfogó terroristaellenes ENSZ-stratégiát szintén támogatja, amely magában foglalja a terrorizmus világszerte érvényes meghatározásának kidolgozását is. Az EU arra szólítja fel a résztvevőket, hogy a 60. közgyűlésen a nemzetközi terrorizmusról szóló átfogó egyezmény koordinátori szövegéről állapodjanak meg, valamint a már létező 13 terrorizmusellenes ENSZ-egyezmény mindegyikét írják alá és erősítsék meg.
9.
Az EU üdvözli a reformjavaslatokban az emberi jogoknak, a jogállamiságnak, valamint a demokráciának szánt kitüntetett helyet. Ezzel összefüggésben az EU megerősíti a védelmi felelősség jelentőségét. Az Unió támogatja a főtitkárnak az emberi jogi főbiztos szerepének és eszközeinek megerősítésére, valamint egy szilárd megbízatással rendelkező, az emberi jogi bizottságnak valódi kiemelt szerepet biztosító emberi jogi tanács létrehozására irányuló javaslatait. Az EU azt támogatná, ha az emberi jogi tanács a közgyűléshez kötődő, az ENSZ alapokmányába foglalt, fő különálló ENSZ-szervként jönne létre, az egész év folyamán ülésezne, és intézményi szinten kifejezésre juttatná az emberi jogok egyetemes voltát és azoknak az ENSZ rendszerében betöltött központi szerepét, továbbá azt, hogy az emberi jogokat a fejlesztés, a béke és biztonság kérdéseivel egyenértékű kérdésként kell kezelni. A közgyűlés által egy ilyen szerv létrehozásáról szóló esetleges határozat megszületéséig az emberi jogi tanácsot a közgyűlés segédszerveként kell létrehozni, ezáltal egy egyetemes szervhez kapcsolva azt. Az EU támogatja a nemek közötti egyenlőség erősítését az ENSZ valamennyi tevékenységében.
10.
Az EU támogatja az Egyesült Nemzetek és a regionális szervezetek közötti együttműködés fejlesztését, mivel az a nemzetközi közösség előtt álló számos kihívással való szembeszállás eredményessége maximalizálásának egyik hatékony eszköze.
11.
Az EU elismeri, hogy az ENSZ titkárságának irányítási reformja és modernizációja kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a csúcstalálkozón eredmények szülessenek, valamint hogy az ENSZ képessé váljon megbízatása eredményesebb teljesítésére. Az EU az ENSZ titkárságán belül különösen nagyobb felelősségre vonhatóságra, átláthatóságra, szakmaiságra és hatékonyságra szólít fel, továbbá arra, hogy az ENSZ-főtitkár kiterjedtebb hatáskörrel rendelkezzen a források teljes költségvetésen belüli elosztása és átcsoportosítása, valamint az álláshelyek felső határának meghatározásában.
12.
Az EU támogatja az ENSZ fejlesztési, humanitárius és környezetvédelmi rendszereinek további szerkezeti reformját, valamint az egész rendszerre kiterjedő koherencia és eredményesség javítását, és a fenntartható fejlődés elősegítését célzó politikákat, és az ENSZ közgyűlésének 60. ülésszakát követően valamennyi féllel együtt kíván dolgozni a környezetvédelmi irányítás erősítésére vonatkozó egyedi javaslatokon. E tekintetben az EU támogatja egy olyan folyamat elindítását, amely egy, az UNEP-en alapuló, felülvizsgált és megerősített megbízással rendelkező, szilárd, megfelelő és előrelátható pénzügyi hozzájárulásokra épülő, valamint az ENSZ egyéb szakosodott ügynökségeivel egyenrangúan működő környezetvédelmi ENSZ-ügynökség létrehozásához vezet.
13.
Az intézményi reformok terén az EU elismeri az ENSZ legfőbb szervei — köztük a Közgyűlés, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC), valamint a Biztonsági Tanács — reformjának szükségességét, a reprezentativitás, az átláthatóság és a rendszer hatékonysága növelésének céljából.
14.
Az EU támogatja a Közgyűlés folyamatos reformját és „újjáélesztését”, mint az ENSZ szélesebb körű reformprogramjának kulcsfontosságú elemét. Az Unió ezért támogatja a Közgyűlés bizottságai munkájának a csúcstalálkozót követően történő további racionalizálását. Az Unió az ENSZ programjában szereplő egyértelmű prioritásokat képviselő területeken teljes szerepet vállal, beleértve azon területeket, amelyeken a csúcstalálkozót követő intézkedésekre van szükség. Az alacsonyabb prioritású területek, vagy azon kérdések vonatkozásában, amelyekben a vezetők a csúcstalálkozón érdemi határozatot hoztak, az Unió határozottan amellett foglal állást, hogy a Közgyűlés a csúcstalálkozót követően ne térjen egyszerűen vissza a megszokott ügyvitelhez.
15.
Az EU támogatja az ECOSOC és segédszervei működési módjának reformját, az ECOSOC megbízásának eredményesebb teljesítése érdekében. Az ECOSOC-nak képessé kell válnia a globális párbeszéd, valamint a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és humanitárius területeken történő partnerség fokozottabb elősegítésére. Az ENSZ rendszerének koherens és összehangolt megközelítéseit ugyancsak fokozottabban elő kell segítenie, és a konfliktusokat követő helyzetekben fontos szerepet kell játszania.
Humanitárius segítségnyújtás 16.
Az EU támogatja a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak az előrelátható finanszírozás, az előrelátható kapacitási és készenléti megállapodások terén történő javítását, valamint a veszélyeztetett lakosság biztonságos és akadálytalan megközelíthetőségét. Az EU hangsúlyozza a humanitárius alapelvek és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának szükségességét.
Az ENSZ 2006–2007. évi rendes költségvetése 17.
Az EU egy olyan költségvetés elfogadására törekszik, amely a 2005. évi csúcstalálkozón a millenniumi nyilatkozathoz kapcsolódóan született megállapodások és javaslatok végrehajtásában erőteljesebben támogatja az ENSZ-t. Az EU elkötelezettséget érez aziránt, hogy az ENSZ számára a források elérhetőségét biztosítsa, mindamellett, hogy — a forrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében —ragaszkodik a költségvetési fegyelem régóta képviselt alapelvéhez.
Átfogó beruházási terv (Capital Master Plan) 18.
Az ENSZ New York-i székháza felújításának sürgősségére és szükségességére tekintettel az EU nagy jelentőséget tulajdonít egy átfogó és koherens beruházási tervről (Capital Master Plan) szóló megállapodásnak. Az EU véleménye szerint e kérdés tekintetében sürgősen határozni kell.
--------------------------------
