Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az Európai Unió programjainak segítségével Szebelédi Kata „Oroszország területén a vótok gyakorlatilag szinte eltűntek; izsórok vannak nagyon kevesen, illetve Nyugat-Szibériában az enyeszek, akiknek a száma kétszáz-háromszáz körül van. A többiek aztán már nagyobb lélekszámúak, mert a vogulok nyolcezren vannak. Az osztjákok, a hantik vannak huszonötezren – körülbelül a felük beszéli a nyelvet, jó esetben. Azt mondják, hogy azoknak a népeknek van esélyük arra, hogy megmaradnak, fennmaradnak, akik viszonylag egységes nyelven beszélnek, és a lélekszámuk eléri a harmincezret.” (www.radio.hu)
A
z Európai Unió három finnugor tagállama (Észtország, Finnország, Magyaror szág) lehetőségeihez mérten eddig is támogatta az oroszországi finnugor népek ügyét. Bár a történelmi régmúltban elszakadt közösségi szálakról van szó, a finnugor gyökerekkel rendelkező Magyarország nem feledkezhet meg eredetéről, szár mazásáról és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiről, feladatairól.1 Jelen írás bátoríta ni kívánja az Európai Unió finnugor tagállamait, hogy ne feledkezzenek el kulturális, nyelvi identitásuk közös gyökereiről. Kínáljanak mintát, megoldási lehetőségeket, és közös összefogásukkal az Európai Unió, valamint Oroszország viszonyának erősítése közben, a politikai napirend befolyásolásával, a meglévő, továbbá újonnan alakuló esz köztár formálásával lépjenek fel az önálló államisággal nem rendelkező oroszországi finnugor népek nyelvi, kulturális örökségének, önazonosságának megőrzése, életfeltét eleik javítása érdekében. Egy olyan problémakör sikeres „menedzselésének” lehetséges módjait vázolom fel, ahol a jelzett felelősség vállalása nem magányos tetteket igényel, hiszen az igazi feladat és lehetőség az, hogy Magyarország a finnugor tagállamok sajátos koalíciójának báto rításával, a közös összefogás, az összehangolt fellépések megteremtésével az átalakuló EU–orosz kapcsolatok napirendjére vetesse ezt a kérdést. A tanulmány egyetlen kérdés lehetséges komplex kezelését mutatja be, ami egyúttal le hetővé teszi azt is, hogy aktivizálja a magyar külpolitikai gondolkodást és gyakorlatot, hogyan, milyen átfogóan kezelt programokkal vihet sikerre kiemelten fontosnak tartott kérdéseket egységes egészként kezelve az érdekérvényesítést a brüsszeli adminisztrá cióban, a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a külpolitika uniós színterén. A kérdés ki 172
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
választását a felelősség érzékeltetésén, a már most is rendelkezésre álló sokféle megoldá si mód bemutatásán kívül semlegessége, a magyar politikaformálók minden tagja általi vállalhatósága is indokolta. A némiképp újszerű témaválasztás hozzájárulhat a magyar külpolitika előtt álló horizont szélesítéséhez is. A sokrétű lehetőségek felvázolásával bi zonyítani kívánom, hogy Magyarország a számára fontos kérdések, akciók átgondolt be mutatásával, menedzselésével olyan politikai tőkét szerezhet magának, amellyel kikerül az új, a „tanuló”, „határ menti” tagállamok helyzetéből, és kezdeményező, megbízható tagállamként ismerik el. Az oroszországi finnugor népek felkarolása, helyzetük jobbítá sa a lehetőségek felismerésével, kihasználásával alátámaszthatja, hogy az uniós tagság kiaknázása új eszközrendszert jelent a kevésbé áttételes nemzeti érdekek képviseletére is, egyidejűleg szélesítheti a nemzeti érdekek eddig ismert katalógusát.
A kérdés elfogadtatásának lehetőségei A finnugor tagállamokban
Finn és észt részről megvan a szándék a közös fellépésre, mint azt Arnold Rüütel észt és Tarja Halonen finn köztársasági elnöknek a IV. Finnugor Világkongresszus keretében elhangzott nyilatkozata is alátámasztja. Arnold Rüütel a kisebbség fogalmának meghatá rozását és az anyanyelvhasználatot mint a nemzettudat megőrzésének legfontosabb esz közét emelte ki, amikor kifejezte reményét, hogy a finnugor népek anyagi és kulturális megsegítésére sikerül európai uniós támogatást szerezni. Tarja Halonen fontosnak tartotta, hogy finn–észt–magyar összefogással sikerüljön megértetni az EU tagállamaival, hogy az Európai Unió feladata a kis kulturális csoportok identitásának megőrzése. Közösen kell azon dolgoznia e három országnak, hogy az Európai Unió és Oroszország együttműködése a korábbinál erőteljesebb legyen, és így a kisebbségi kérdéseket is jobban lehessen kezelni.
A többi tagállamban
A három finnugor tagállamnak nem új utakat kell törnie az Európai Unió intézmény rendszerében és az EU–orosz viszonyban. Ezt alátámasztandó érzékeltetni kívánja a tanulmány, hogy az Európai Unió hatályos alapszerződései, az uniós kül- és biztonság politika eszközei, az Oroszországgal kötött eddigi megállapodásai jelen formájukban is lehetővé teszik eme sajátos szempont megjelenítését, azaz a már meglévő rendszerben zajló programok is gazdagodhatnak az úgynevezett finnugor szempont érvényesítésé vel. E tulajdonság hangsúlyozása az uniós politikák, programok földrajzi megoszlása iránt nagyon érzékeny tagállamoknak is elfogadhatóvá teszi a kezdeményezést. Így elkerülhető a régi-új, északi-déli tagállamok között a források megosztásáért, felhasz nálási módjáért folytatott, a különböző programok megvalósítását gyakorta megnehe zítő, adott esetben ellehetetlenítő vita. Továbbá megkönnyíti a kezdeményező szerep 2006. tavasz–nyár
173
Szebelédi Kata
„tanulását” is, amennyivel nem egy kétfázisú stratégiát kell kidolgoznia a magyar kül politikának, azaz nem követeli egyszerre egy átfogó politikai kezdeményezés, egyfajta „dimenzió” kidolgozását, majd programokra, cselekvésekre bontva konkretizálását. Tény, hogy nehéz az Európai Unió bürokráciájának figyelmét felhívni egy-egy új gon dolatra. Finnországnak azonban már ebben is gyakorlata van, elegendő csak az Északi Dimenzióra (Northern Dimension) gondolnunk, amelyet Finnország a csatlakozása után vitt sikerre, fogadtatott el hivatalos uniós kezdeményezésként. Azzal, hogy Finnország 1995-ös csatlakozása után 2004-ben Észtország és Magyarország is az Európai Unió tag ja lett, eddigi egyéni-állami, valamint megfigyelhető együttes fellépéseik mögött már egy integráció ereje és presztízse áll. Összehangolható válik e három cselekvési forma.
Oroszországban
Fontos leszögezni, hogy a programok sikere érdekében pragmatikus megközelítésre van szükség. Ennek érdekében a kérdést el kell különíteni az emberi jogok általános orosz országi helyzetétől, annak kritikájától, s a konkrét programok, akciók kidolgozásáról, megvalósításáról érdemes vitát nyitni. Az Európai Unió tagállamai az Oroszországgal építendő kapcsolatok minőségével, intenzitásával kapcsolatban többszörösen megosz tottak, ezért a kérdés konkrét feladatokra bontása az apolitikus jelleg hangsúlyozásá val az Európai Unión belül is segíti a sikeres megvalósítást. Az akciók hatékonyságát fokozhatja a különböző, uniós belső, valamint a külső fellépést segítő programok ös� szekapcsolása. Példaként említhetjük az INTERREG és a TACIS programok lehetséges összekapcsolását, a finn–orosz határ mentén, Északnyugat-Oroszországban, azon belül is Karéliában eddig felgyűlt tapasztalatok hasznosítását.
Partnerkeresés – koalícióképzés
Az akciók megvalósítása érdekében létrehozandó koalíciók tagjainak megválasztása, összekovácsolása jelentős feladat az uniós politikaformálás terén még kevés tapasztalat tal rendelkező Magyarországnak. Megvalósítása felbecsülhetetlen, további esetekben is jól kamatoztatható tapasztalatot, felhasználható gyakorlati tudást jelent. Jelen eset ben rendelkezésre áll egy természetes koalíció, a három finnugor tagállam összefogása. A további tagállamok meggyőzése adja a feladatot. Megfelelő tematizálással megnyer hetők az Oroszországban élő kisebbségeik iránt elkötelezett tagállamok, az oroszországi emberi jogi helyzet javítása iránt felelősséget érzők. A koalícióalkotás minél szélesebb alapokra helyezése segíthet elkerülni az úgynevezett regionális kezdeményezések ne hézségét, miszerint a régió határain túl feltűnő, a megvalósítást lassító, nem egy eset ben blokkoló az ismerethiány, az érdektelenség. A koalícióképzést tágabban értelmezve figyelemmel kell lenni a programok végrehajtására is, azaz oroszországi partnerek, állami, civil szervezetek, gazdasági szereplők bevonására. Ez utóbbi sikeres megvalósí tása révén eddig „ismeretlen régiók kerülhetnek fel Brüsszel térképére”. 174
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
Az így létrehozható, elsősorban kis tagállamokból álló, ugyanakkor egyszerre régi és új tagállamokat felölelő koalíció több szempontból felkeltheti az orosz külpolitika formálóinak figyelmét. Az orosz uniós politika sajátosságaként ismert, hogy a nagy tagállamokra és különösen a befolyásos tagállamok első számú vezetőivel való jó sze mélyes viszonyra koncentrálva kívánt eredményeket elérni a tárgyalásokon. Az orosz megközelítés a 2004. májusi bővítés óta egyfajta átértékelésen megy keresztül.2 Az orosz politika formálói mindinkább kénytelenek figyelembe venni az uniós döntéshozatal sajátosságait, a tagállamok megnövekedett számát, valamint az újonnan csatlakozók kritikusabb megközelítését. Ez utóbbi erősítheti az oroszországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban eddig is kritikusabb egyes régi tagállamok hangját. E tanulmány tételmondata, hogy sok lehetőséget rejt magában az együttműködés je lenlegi rendszere is. A sokféleség nehézséget is jelent az Európai Unióval kapcsolatba kerülő harmadik országoknak, hiszen tisztázniuk kell, hogy az európai integrációs épít ményen belül egy-egy adott kérdésben kivel kell tárgyalniuk: az unióval, a közösséggel, a tagállamokkal, esetleg – vegyes hatáskörről lévén szó –, mindkettővel. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Európai Unió egységes intézményi szerkezettel rendelkezik, így külkapcsolatait is, bár bizonyos területeken eltérő jogi hatáskörrel felruházva, ugyanazon (intézményi) szereplők bonyolítják. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a már jelen leg is rendelkezésre álló eszközöket a hatáskörök mentén csoportosítva mutatom be. Bár írásom elsődleges feladata az uniós programok bemutatása, a kérdés minél komplexebb kezelésének érzékeltetése érdekében röviden felvázolom azokat a cselekvési formákat is, amelyeket Magyarország egyedül, valamint a három finnugor állam együttesen, az Euró pai Unión kívüli fellépésként tett az oroszországi finnugor népek érdekében.
A cselekvési lehetőségek áttekintése Magyarország uniós tagságtól független cselekvési lehetőségei
Elsőként azokat az elemeket tekintem át, amelyekkel hazánk az uniós tagságtól függet lenül, önerőből is élhet. Az oroszországi finnugor nemzetek azonosságát, a kapcsolat tartást erősítheti egymás nyelvének, kulturális értékeinek megismerése. Magyarország nyelvkönyvekkel, ösztöndíjas programokkal, vendégoktatók küldésével, konferenciák magyar országi és külföldi szervezésének támogatásával, a konferenciákon való részvétel lehetővé tételével, csereüdültetésekkel, testvérvárosi kapcsolatok építésével, a gazdasági kapcsolatok erősítésével segíthet ebben. Testvérvárosi kapcsolat van például Joskar-Ola és Szombat hely, Izsevszk és Tatabánya, illetve Zalaegerszeg3 és Hanti-Manysijszk között. Az ösztöndíjas programok, részképzések, oktatók fogadása és küldése hosszú távú befektetés. A kis lélekszámú rokon népek életkörülményeinek, kultúrájának és nyelvi hagyománya inak megismerése, megőrzése és dokumentálása kiemelt feladat többek között a negatív 2006. tavasz–nyár
175
Szebelédi Kata
etnikai identitás spiráljának megakadályozása érdekében. Ehhez Magyarország Orosz országban is segítséget nyújthat a moszkvai nagykövetség, a szentpétervári főkonzulá tus diplomáciai eszközeivel, de még inkább a Moszkvai Magyar Kulturális Tudományos és Tájékoztatási Központ (a továbbiakban: központ) útján.4 A kölcsönös megismerés eszköze az oroszországi magyar kulturális évad rendezvénysorozata is, amelynek keretében egyes ren dezvényeknek, kiállításoknak finnugor köztársaságok is otthont adnak. Külképviselete ink a diplomácia eszköztárát felhasználva is sokat tehetnek a finnugor népek közötti kap csolatok erősítésért. A magyar nép üzenetét vitte 1993 nyarán Göncz Árpád köztársasági elnök az oroszországi finnugor népeknek, amikor nem hivatalos látogatásán felkereste Oroszország valamennyi finnugor köztársaságát.5 A moszkvai magyar konzul és hazánk nagykövete személyesen is tartja a kapcsolatot a finnugor népekkel. A magyar külpoli tika régóta mérlegeli a kapcsolatfelvétel, a kapcsolatépítés megkönnyítése érdekében ví zumigénylő, vízumkiadó irodák, konzuli kirendeltségek nyitását, a tiszteletbeli konzuli hálózat bővítését, illetve az korábbi kereskedelmi képviseleti hálózat újraindítását. A magyar nyelv megismertetése mellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk az üzleti ismeretek, a modern kereskedelmi, pénzügyi szemlélet átadására is. Magyarország ebben nem csak a nyelvrokoni örökség miatt játszhatna nagy szerepet, hanem átadhatná a gazda sági rendszerváltásban, a hadiipari termelésnek a polgári termékek gyártására történő átállításában szerzett tapasztalatait, valamint átadhatná a nem tagállamok számára nyi tott uniós pályázatok megírásában, elnyerésében, felhasználásában szerzett ismereteit. Ennek nemcsak a rendkívüli gazdasági potenciállal rendelkező Hanti-Manysi Köztár saságban láthatnák hasznát, hanem például a szegénységgel és forráshiánnyal sújtott Udmurt Köztársaságban is, ahol ismereteim szerint az üzleti szférában nincsen udmurt származású menedzser. A magyar gazdasági szereplők az üzleti kapcsolatok ápolásán túl is sokat tehetnek a finnugor kapcsolatok támogatásáért. Példamutató lehet a Mol Rt., amelyik a hantimanysi területen kezdett kőolaj-kitermelés mellett felajánlott két ösztöndíjjal is jelzi, felelős vállalatként hosszú távú együttműködést tervez. A finnugor népek egymás és a közös örökség jobb megismerését, illetve ezen keresz tül a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja a turizmus és az idegenforgalom támogatása. Magyarországon is egyre többen hódolnak már az extrém turiz mus szenvedélyének, mind népszerűbb kikapcsolódási forma lett a halászat, a vadászat, a természetjárás, amely kiváló kapocs lehet a távolba szakadt finnugor népek között.
Az uniós tagságtól független magyar–észt–finn közös fellépés lehetőségei
Magyarország lehetőségeit az európai uniós tagság nélkül is megtöbbszörözi az általam második csoportba rendezett közös észt–magyar–finn fellépés. Ennek keretében immár hagyományszerűen e három ország Moszkvába akkreditált nagykövete évente felkeres egy-egy oroszországi finnugor köztársaságot. 2005 nyarán a nagykövetek a Mari Köz 176
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
társaságba látogattak el, ahol a helyszínen vizsgálódtak a mari kisebbség helyzetével kapcsolatban. A látogatás után kiadott nyilatkozatuk lényegesen visszafogottabban fo galmazott, mint az Európai Parlament határozata. Az elkötelezettséget jelzi a rendszeresen megrendezésre kerülő finnugor világkong resszus is, amelynek 2004-es ülésén mindhárom finnugor állam legmagasabb, köztár sasági elnöki szinten képviseltette magát. A háromoldalú fellépés új eleme a 2005. június 16-án bejelentett finnugor–orosz, tehát orosz–magyar–finn–észt parlamenti együttműködés kialakítása, amelynek a gazdasági kérdések mellett egyik hangsúlyos eleme a kulturális együttműködés lesz. Ebbe a kul turális párbeszédbe bevonnák az oroszországi finnugor körzetek helyi parlamentjeit is. 2005 szeptemberében finn, észt és magyar politikusok, szakértők az orosz központi duma képviselőinek társaságában találkoztak és tárgyaltak a Mordvin Köztársaság ve zetésével. A magyar küldöttséget vezető Mandur László parlamenti alelnök kiemelte, hogy a nagy finnugor népeknek segíteniük kell kis létszámú oroszországi rokonaikat, hogy nemzetiségként megmaradjanak, és ne váljanak múzeumi tárggyá. Balsai István képviselő pedig azt javasolta, hogy a három finnugor EU-tagország mozgósítson uniós pénzeket a régió fejlesztéséhez. A finn–észt–magyar képviselők közös fellépése nemcsak az Európai Parlamentre jel lemző. A strasbourgi Európa Tanács az ET-ben dolgozó észt, finn és magyar képviselők kezdeményezésére vizsgálatot folytatott az oroszországi finnugor népek helyzetével kapcsolatban. A vizsgálat eredményeképpen az ET azt állapította meg, hogy a finnugor népek jogait megsérti Oroszország, és különösen így van ez a Mari Köztársaságban.
A finnugor államok cselekvési lehetőségei az Európai Unióban A belső intézményrendszer aktivizálása
Az intézményrendszer dinamizálása az Európai Unió sajátos viszonyai között elsősor ban azt jelenti, hogy a tanácsban a tagállamok képviselőit, a bizottság esetében pedig a közösségi hatáskörök letéteményesét kell meggyőzni arról, hogy a kezdeményezés hatékony, nem eredményezi az Oroszországgal meglévő viszony elnehezülését, valamint – mindenek előtt – nem igényel további többletforrást, illetve nem eredményezi a meglévő források megosztásának „földrajzi torzulását”. Magyarország, Észtország és Finnország ösztönözheti az Európai Unió fellépését az EU sajátos döntéshozatali rendszerének befolyásolásával,6 annak felhasználásával, hogy az Oroszországgal való kapcsolatépítés során is különböző érdekek mentén, koalíciók kö zötti kompromisszumok eredményeképpen fejlődik az Európai Unió álláspontja. Ezt a képet színesítheti a sajátos finnugor koalíció. Természetes módon erős elkötelezettség él a kapcsolatfejlesztésre azokban a tagállamokban, amelyek Oroszországban élő ki 2006. tavasz–nyár
177
Szebelédi Kata
sebbséggel rendelkeznek, ugyanakkor azok a nagy tagállamok, amelyeknek a vezetői a kétoldalú állami és a személyes jó viszonyban érdekeltek, kritikusan viszonyulhatnak a kezdeményezéshez. Az Európai Unió intézményei közül egy-egy kérdésben legtöbbször a parlament vállal úttörő szerepet. Így van ez ebben a kérdésben is. 2005. április 26-án az Európai Parlament finnugor képviselői akciótervet7 dolgoztak ki. Az akciótervet a liberális frak ció finnugor tagjai kezdeményezték, elfogadásában az EP valamennyi finnugor tagja, – azaz 14 finn, 6 észt, 24 magyarországi és 2 szlovákiai magyar képviselő – részt vett mindhárom nagy frakció (EPP-ED, PES, ALDE) részéről.8 A finnugor együttműködés eltökéltségét jelzi, hogy 2005. május 12-én az EP napirendjére tudták vetetni a Mari Köztársaságban tapasztalható emberi jogi jogsértések és demokrácia elleni lépések megvitatását, amelyről határozatot is fogadtattak el.9 Orosz részről kifejezetten ingerülten reagáltak a határozatra.
Az Európai Unió részéről jelenleg is rendelkezésre álló eszközök – közösségi kompetenciaterületek
A ma formailag közösségi jellegű kompetenciaterületnek10 ismert területek közül a fejlesztési vagy segítségnyújtási politika11, melynek jogalapja a római szerződés 177–181. cikkei, illetve a római szerződés 133., 310. és részben a 300. cikkein alapuló együttműködési politika keretében jeleníthetők meg az oroszországi finnugor népek sajátos érdekei. Együttműködési politika – TACIS. A FÁK-országoknak nyújtott TACIS12 programbeli támogatás nyújtására nem a fejlesztési, hanem a kooperációs vagy együttműködési po litika keretében kerül sor. A Szovjetunió megsegítésére a PHARE program mintájára indított önálló segélyprogramról formálisan 1991 júliusában határozott az Európai Kö zösség Miniszteri Tanácsa. A program prioritási területeit a térség speciális igényeihez igazítva igyekeznek azóta is megfogalmazni.13 A 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig szóló új hatéves program hangsúlyozottan az Oroszországgal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásban lefektetett elveken alapul. Legfontosabb feladatának a nukleáris biztonság, a jogállam, a gazdasági és pénzügyi keretek megerősítését, vala mint az ipari együttműködés és a befektetések ösztönzését tekinti. A program támogat ja az államközi, a régióközi és a határokon átnyúló együttműködést és a hálózatépítést, amely többek között elősegítheti a közös fellépést a bel- és igazságügyi kérdésekben, valamint a környezetvédelem területén. A célkitűzések között szerepel a helyi szakér tők bevonása is a programok végrehajtásába. Közösségi ágazati politikák. Ebben a csoportban nevesíthetjük azokat az egyéb olyan közösségi ágazati politikákat, amelyek nem rendelkeznek kizárólagos külkapcsolati relevanciával, de tevékenységüknek meghatározott külkapcsolati hatásai is vannak. Ezek közül – tekintettel az oroszországi finnugor népeknek otthont adó területekre és életmódjukra – az energiapolitikára és a közös agrárpolitikára hívjuk fel a figyelmet. 178
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
A Párizsban 2000. október 30-án tartott EU–Oroszország csúcstalálkozó alapozta meg a hosszú távú, ma mintegy tíz területen folyó energetikai párbeszédet a két fél között. Va lószínűsíthetően már rövid távon az energetikai párbeszéd válik az EU–orosz együtt működés egyik legígéretesebb területévé az érdekek feltűnően harmonikus egybeesése miatt. A párbeszéd egyik célkitűzése az energiaszektor környezeti szempontoknak is megfelelő modernizációja, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a hanti-manysi területen fel tárt óriási olajkincs kibányászására, hasznosítására a hantik, manysik eredeti foglalko zásának, a halászó, gyűjtögető, vadászó életmódnak a figyelembevételével kerüljön sor. A közös agrárpolitika európai megújítása során mind nagyobb hangsúlyt kap a vidék politika, a vidék megőrző, megtartó erejének felismerése, a környezetbarát, a rurális gazdálkodás támogatása. Ezen tapasztalatok átadása is hozzájárulhat ahhoz, hogy fel hívják a figyelmet az oroszországi finnugor népek speciális helyzetére. Az EU-ban jelenleg is rendelkezésre álló eszközök – uniós kompetenciaterületek. A közös kül- és biztonságpolitikának az Európai Unióról szóló szerződésben nevesített eszköz rendszere erősen korlátozott.14 A maastrichti szerződés két CFSP-eszközt, a közös akciót (joint action)15 és a közös álláspontot (common position) nevesítette, ezeket az amszterdami szerződés egészítette ki a közös stratégiával (common strategy). A közös akciókra az Euró pai Unióról szóló szerződés 14., míg a közös álláspontok elfogadására a 15. cikke alapján kerül sor. A közös stratégia megalkotásának rendjét a 13. cikk szabályozza. Bár erő sen megoszlanak a vélemények a közös stratégia megítélésével kapcsolatban, minden képpen leszögezhetjük, hogy színesíti a közös kül- és biztonságpolitika eszköztárát, lehetőséget teremt az Európai Unió külkapcsolatai egységének biztosítására, mivel az első és a harmadik pillérbe tartozó ügyekkel összekapcsolódva is lehet a közös kül- és biztonságpolitika területén közös stratégiát elfogadni. A közös stratégiával az Európai Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika jóval hosszabb távú elképzeléseit kell megfo galmaznia, és összegeznie kell az adott térséggel kapcsolatos prioritásait. A kiszámítható és stabil viszonyok közepette fejlődő Oroszország mint partner iránti igény, valamint éppen ezért e reláció prioritása tükröződik a közös stratégiában. A stra tégia a következő négy fő területen ír elő egyezetett fellépést: • a demokrácia, jogállamiság és a közintézmények megszilárdítása Oroszországban; • Oroszország integrálása a közös európai gazdasági és szociális térségbe; • együttműködés az európai és Európán túli stabilitás és biztonság megerősítése ér dekében; • közös kihívások az európai kontinensen. E közös stratégia célkitűzései erősítik az EU mint gazdasági és civil hatalom képét, de a felvázolt biztonságpolitikai aspektusok már az amszterdami szerződés által gazdagított közös kül- és biztonságpolitika ezen dimenziójának erőteljesebb alkalmazását is jelzik. Az Európai Unió Oroszországról szóló közös stratégiájának az előzőekben általánosság ban és konkrétumaiban is jelzett tulajdonságai már az oroszországi finnugor népek 2006. tavasz–nyár
179
Szebelédi Kata
érdekében teendő konkrétabb fellépések megfogalmazását segítik, az ezek mentén el indított programokba célszerű belevetetni a finnugor népek kezelését. A demokrácia, a jogállam és a demokratikus közintézmények megszilárdítása elne vezéssel illetett első célkitűzés alapján indítható kezdeményezések közé sorolhatjuk a fiatal közigazgatási szakembereknek, politikusoknak a képzési programokba való be vonását, a kulturális-oktatási együttműködés fokozását többek között az ösztöndíj- és a csereprogramok révén. A másodikként megfogalmazott cél – Oroszország integrálása a közös európai gazdasági térségbe – keretében támogatja az Európai Unió például a szerkezetváltási, a gazdasági reformok és a szélesebb európai együttműködés kibontakoztatását. Bár a harmadik célkitűzés Oroszország és az Európai Unió világpolitikai jelentőségének megfelelően globális kérdésekkel foglalkozik, a negyedik célként megfogalmazott közös kihívások, az európai kontinensen célkitűzés alapján induló kezdeményezések, további lehetőségeket nyújtanak. Ide sorolhatjuk az európai kontinens egészén mind nagyobb veszélyt jelentő alkoholizmus és kábítószer problémakörét is. A nehéz körülmények között élő oroszországi finnugor népeknek különösen nagy fenyegetést jelenthetnek a szenvedélybetegségek és az ezekből is táplálkozó, ezeket kihasználó szervezett bűnö zés. A most vázolt kezdeményezés ennek kezelésében is segítséget nyújthat. A közös stratégia célkitűzései elméleti lehetőséget nyújtanak csak, ha az egyes célki tűzések alapján indítható programokat nem helyezik összefüggő rendszerbe, és a tagál lamok politikáját nem hangolják össze egymással és a stratégia alapján folytatott uniós politikával. Ezt szolgálja a stratégia első részében az eszközök címszó alatt szereplő koordináció16, valamint a megvalósítás és felülvizsgálat17 eszköze. Az akciótervek részle tes elemzése, azok készültségi, kimunkáltsági foka jól megvilágítja a tagállamok eltérő érdekeltségeit. Az Oroszországgal építendő kapcsolatok iránt elkötelezett tagállamok részletes, konkrét munkaterveket dolgoznak ki, míg a kevésbé érdekeltek a megelőző dokumentumok főbb pontjait másolják.18 Ezért nevezte Javier Solana a munkatervek elkészítését rutinszerűvé vált tevékenységnek, amire nem fordítanak kellő figyelmet.19 A soros elnökség rendszere önmagában, illetve a közös stratégia mint eszköz és az ezen alapuló programok lebonyolítása különösen is az oroszországi finnugor népek kérdé sére irányíthatja a figyelmet. Az elnökség ugyanis kulcsszerepet játszik abban, hogy az irányítása alá tartozó félévben milyen ügyek kerülnek az Európai Unió figyelmének középpontjába. A félév napirendjének és prioritásainak meghatározása lehetővé teszi, hogy az elnökséget adó ország olyan kérdéseket állítson az európai diplomácia érdeklő désének homlokterébe, amelyek egyébként nem kerültek volna oda. Az elvi szabadság nem lehet önkényes, figyelembe kell venni az EU és jelen esetben az EU–orosz viszony fő fejlődési tendenciáit és közös fókuszpontjait, s nem léphet fel túl nyilvánvalóan a tagállam a saját nemzeti érdekei előmozdításáért. A soros elnökség sikeres teljesítése nagymértékben növelheti az érintett országnak az unión belüli és nemzetközi presz 180
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
tízsét. A finnugor tagállamok, illetve a finnugor népek ügyének megnyerhető kis álla mok számára a téma középpontba állítása érdekében különösen értékes lehet a soros elnökség időszaka. Az érintett államok közül Finnország 2007 első félévében lesz soros elnök. A hátralévő időszakot kell kihasználni a felkészülésre és az egyeztetésre.
Az EU–orosz intézmény- és eszközrendszer aktivizálása A problémakör lehetséges kezelésének külső intézményrendszerét az EU–orosz vi szony és annak különböző szegmensei alkotják. Az EU–orosz viszony alapdokumen tuma, a partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) új típusú együttműködést irányoz elő, amelyet a felek partnerségnek neveztek el. Magát a fogalmat a megállapodás nem definiálja, de a preambulumban hivatkozott nemzetközi megállapodások által kijelölt keretek és távlati célok, illetve az 1. cikk alapján meghatá roz kritériumokat, amelyek e partnerség alapját képezik. Jurij Bojko20 a megállapodás szerkezetét elemezve a politikai és gazdasági együttműködés területe mellett harmadik alrendszerként elkülönítette a kulturális és oktatási partnerség területét.
Rendszeres politikai párbeszéd
A rendszeres politikai párbeszédet a megállapodás II. cím 6. cikke a következőképpen határozza meg: elősegíti a politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul új együtt működési formák kialakításához, megerősíti a felek közötti kapcsolatokat, és lehetősé get nyújt arra, hogy a felek összehangolják álláspontjukat a nemzetközi biztonság és stabilitás kérdéseit illetően. A megállapodás felállítja az intézményes politikai párbe széd kereteit, amelybe beletartoznak az évente kétszer megrendezett csúcstalálkozók21, az együttműködési tanács22 (évenkénti üléssel), az együttműködési bizottság23 (a vezető tisztségviselők szükségletek szerinti üléseivel), az együttműködési tanács által felállí tott, a megállapodás keretein belül működő kilenc munkacsoport, amelyek közül az ipari együttműködést koordináló csoport a legjelentősebb, valamint a parlamenti együttműködési bizottság24. A 2003. májusi szentpétervári csúcson az együttműködés elmélyítése, rugalmasabbá tétele érdekében intézményi változásokat határoztak el. Az új, az elképzelések szerint különböző formátumban, rendszeresebben ülésező állandó partnerségi tanács csak megkésve, 2004. április 20-án állt fel. Az együttműködési forma elnevezésétől függetlenül a politikai párbeszédet, annak napirendjét a finnugor államok közös összefogásukkal oly módon befolyásolhatják, hogy vitassa meg a kis kulturális, nyelvi közösségek helyzetét, a jobbítási lehetősé geket. Az EU–orosz viszony speciális helyzete, vonásai miatt erre nagyobb az esély a különböző bizottsági, tanácsi formátumok, valamint a parlamentközi együttműködés 2006. tavasz–nyár
181
Szebelédi Kata
esetében. A csúcstalálkozók napirendjének formálására a kis államoknak csak soros elnökségük fél évében van nagyobb lehetőségük. Finnország 2007 első félévében tölti be ezt a funkciót. Jurij Bojko fent idézett felosztását követve célszerű megvizsgálnunk a megállapodás szövegét. A politikai partnerség területét érintettem a külső intézményrendszer be mutatásakor. A gazdasági partnerség területének elemzése és a lehetséges témakörök felvázolása szétfeszítené jelen tanulmány kereteit annak sokfélesége, egyenetlen mű ködési szintje miatt. E részfejezetben a téma szempontjából időszerűbb, homogénebb kulturális partnerség területét tekintem át.
Kulturális partnerség
A megállapodás 63. cikke rendelkezik az oktatás és képzés helyzetével. Fő célkitűzése, hogy a felek működjenek együtt az általános oktatás és szakképzés színvonalának eme lésében mind az állami, mind a magánszféra bevonásával. Ez után 11 alpontban részte rületeket sorol fel, többek között az oroszországi felsőoktatás és szakképzés fejlesztését, a tanárok, a felsőfokú tanulmányokat folytatók és a fiatal kutatók mobilitásának bizto sítását, az újságírók, a szakoktatók, a közigazgatásban dolgozók folyamatos képzését, új képzési módszerek kidolgozását, ezek terjesztését, az európai ismeretek átadását. Ezek a részterületek általános keretként lehetőséget biztosítanak az oroszországi finnugor népek képzési, képzettségi szintjének javításában. Jóval gyakorlatiasabb segítséget je lenthet az, hogy a megállapodás külön említi az egyetemek és az egyetemek és a cégek közötti együttműködés erősítését, Oroszország és a közösség nyelveinek tanítását. Ez utóbbi két célkitűzés lehetővé teheti az oroszországi kis nyelvi, nemzeti közössé gek kultúrájának, nyelvének megőrzését, ami egyet jelent a nemzeti gyökerek életben tartásával, védelmével, hiszen csak az anyanyelv és a nemzeti kultúra megőrzése által maradhat fenn egy-egy nemzet. A megállapodás gyakorlati megvalósítása, majdani továbbfejlesztése nem feledkez het el arról a sajátos körülményről, hogy az oroszországi finnugor népek esetében az oktatási együttműködést, segítségnyújtást nem lehet a felsőoktatásnál, a szakképzésnél25 kezdeni. E népek esetében az asszimiláció lassítása érdekében az anyanyelv tanítására kiemelt figyelmet kell fordítani, be kell építeni a tananyagba, sőt lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szaktárgyakat anyanyelvükön tanuljanak, ezzel is lehetővé téve anya nyelvük fejlesztését.26 A nyelv fejlesztésének másik módja lehet saját nemzeti eposzuk összegyűjtése, megalkotása, amely a történelem és a néprajz enciklopédiájának is ne vezhető, illetve akként is szolgálhat. A nyelvoktatással kapcsolatban két nézet ütközik. Az egyik nézet szerint a szétszórtan élő családok gyermekeit internátusokba gyűjtve kell képezni, oktatni. Mások, így Jurij Vella erdei nyenyec költő, ezt tragikusnak tartják.27 Jurij Vella szerint a családok szállás helyén kell iskolát alapítani, mint tette ő is. Állítja, már most is mutatják a tapasztalatok, 182
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
hogy ezekben az iskolákban nemcsak a középfokú, hanem a felsőoktatást is meg lehet valósítani, s ily módon biztosítható, hogy a fiatalok ne szakadjanak el gyökereiktől.28 Véleménye szerint a központosítással, az állami előírásoknak való merev megfeleléssel elvész a nemzeti oktatás. A megállapodás 85. cikke szól a kulturális együttműködésről, melynek elsődleges célja az Európa és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok új légkörének megteremtése. Ennek érdekében a felek vállalják, hogy erősítik a polgáraik között már meglévő kul turális kapcsolódásokat, bátorítják egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös meg ismerését, tiszteletben tartva a kreativitás szabadságát és a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférést. Részterületként nevesítik az építészeti örökség megőrzésével, valamint védelmével kapcsolatos információk és gyakorlati tapasztalatok cseréjét, az intézmények, művészek, továbbá a kultúra területén dolgozó egyéb személyek közötti csereprogramokat, mindezeken túl az irodalmi művek fordítását. Az együttműködési tanács ajánlásokat tehet a 85. cikk végrehajtásával kapcsolatban. A hivatkozott cikkely rövid ismertetése is komoly lehetőségeket villant fel. Az irodalmi művek fordítása és ismertetése lehetővé teheti a régi korok és az oroszországi finnugor népek mai irodalmának megőrzését, ezeknek széles körben való ismertetését. A célkitűzés ilyen konkrét megfogalmazása lényegesen megkönnyíti az uniós források biztosítását. Érdemes elsődleges jelentőségén túlmenően külön figyelmet fordítani a hangsúlyo zottan is nevesített műfordítás programra. Egy-egy műfordítás kapocs lehet a kulturális és az oktatási együttműködés között. A nyelvoktatás programjába is illeszkedhet a te vékenység, mint ez jelenleg is történik a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen, to vábbá a szentpétervári és az izsevszki egyetemeken a magyar nyelv oktatásakor. A mű fordítás révén egyetemek és egyetemen belüli együttműködés alakulhat ki, egyszerre szolgálva egymás nyelvének és kulturális örökségének megismerését29 és az ismeretek megsokszorozódását több nyelv egyszerre történő bevonásakor. Erre külön lehetőséget kínálhat, ha egy-egy egyetemre (Moszkva, Szentpétervár, Izsevszk, Hanti-Manysijszk, Sziktivkár, Joskar-Ola) mind a három finnugor állam küldene műfordításra speciali zálódott lektort is. A lektorok az állomáshelyükön kialakított együttműködésüket ter jeszthetnék tovább az oroszországi finnugor népek oktatási intézményeinek körében, és ezt a kapcsolatot építhetnék tovább a küldő országukba, intézményükbe. A tapasz talatok feldolgozása után bekapcsolódhatnak más uniós országok egyetemei, lektorai, lektori hálózatai is.
Az EU–orosz viszony eszközeinek értékelése és a továbbfejlődés lehetőségei
A megállapodásban foglalt elvi lehetőségek, és gyakorlati megvalósulásuk összevetése alapján megállapítható, hogy azokat a feleknek az elmúlt években nem sikerült kellő képpen kihasználniuk,30 s hivatalosan többek között ezért jelezte Ivanov külügymi niszter 2003 januárjában, hogy Moszkva modernizálni kívánja a megállapodás struktú 2006. tavasz–nyár
183
Szebelédi Kata
ráját, és pragmatikusabb feladatok megoldására orientálná azt. Külön sajnálatos, hogy a szabályozás mélységét, terjedelmét, eddigi eredményeit tekintve az oktatási-kulturális partnerség az együttműködés leginkább fejlesztésre szoruló területe. A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását várják egyrészről a 2003 májusában Szentpétervárott megrendezett EU–orosz csúcstalálkozón útjára indított „négy közös térség” koncepció31 valóra váltásától, másrészről egyfajta előkészületnek, amely műkö dőképes rendszerrel válthatná fel a 2007-ben lejáró megállapodás struktúráját. A „négy közös térség” megvalósítását szolgáló menetrend a 2005. májusi csúcstalál kozóra készült el, a kidolgozása során jelentős volt a felek közötti érdek- és értékeltérés, ugyanakkor a kutatások, oktatás és kultúra térsége kialakításának vonatkozásában feltűnő volt a szándékok és készségek egybeesése. Ennek keretében az EU kinyilvánította kész ségét az együttműködés fokozására, beleértve Oroszország részvételét az akadémiai csereprogramokban és a bolognai folyamatban. A végeredményében egyenetlen, eltérő színvonalú menetrend bizonyos pontjain már most, így a határ és régió menti együtt működés, az energetika, környezetvédelem területén, bizonyos esetekben pedig a meg valósítás során végzett pontosítások, értelmezések révén alkalmassá válhat a finnugor szempont érvényesítésére. A kutatások, oktatás és kultúra térsége sajnálatos módon szövegszerűen nem tar talmazza a finnugor népek sajátos szempontját, érdekeit, nevezetesen hogy külön tá mogatást, kiemelt figyelmet igényel az anyanyelvi oktatás az oktatási rendszer minden szintjén, illetve a korunkban mind fontosabb mobilitás mellett érték és megőrzendő a hagyományőrzés, a közösségek egyben maradása. A finnugor tagállamok feladata, hogy a megvalósítás útnak indításakor nyomatékosítsák: az együttműködésnek ki kell terjednie a nemzeti és regionális sokszínűség, a közös kulturális örökség megőrzésére, fejlesztésére. Alapgondolatként kell rögzíteniük és rögzíttetniük, hogy csak az anya nyelv és a nemzeti kultúra megőrzése által maradhat fenn egy-egy közösség s válhat képessé arra, hogy tágabb horizontú kapcsolatokban egyenrangú félként vegyen részt. Az oroszországi finnugor népek esetében ennek elérése, a fejlődést biztosító feltételek megteremtéséhez való hozzájárulás a három finnugor tagállam közös felelőssége is.
184
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
Jegyzetek 1 A tanulmányban nem érintem Magyarországnak a határon túl élő magyarok iránt érzett felelős ségét és ennek külpolitikai leképeződéseit, a délkelet-európai térség, valamint Ukrajna európai integrációja iránti elkötelezettségét. 2 Példaként említhetjük Czizsov külügyminiszter-helyettes 2005. július 20-i bécsi tárgyalásait, mely nek orosz részről hangsúlyos eleme volt a 2006. I. félévi osztrák elnökségre készülés. 3 2005 őszén a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park foglalkoztató épületében Ahol az ég a földdel összeér címmel rendezett fotókiállítást, hogy köze lebbről is bemutassa a jamali tundrán élő hantik és nyenyecek életét. 4 A központ magyar információs pontok kialakítását tervezi az egyes finnugor köztársaságokban, a könyvtárakban magyar sarkok kialakítását támogatja, valamint együttműködési megállapodások megkötését tervezi az egyes köztársaságokkal. Ezzel összefüggésben előrehaladott tárgyalások folynak többek között Sziktivkárral és Hanti-Manysijszkkal. 5 A köztársasági elnök látogatásához időzítve kezdte meg munkáját az izsevszki magyar vendégok tató. Kozmács István, Udmurtföld első magyar lektora magyar nyelvtankönyvet is készített udmurt anyanyelvű hallgatóknak. A 2003-ban aláírt új magyar–orosz oktatási együttműködési megállapo dás kiemelten kezeli az izsevszki és a pécsi egyetem együttműködését. 6 Az Európai Tanács – mint az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve – az egyszerre több, egymás sal párhuzamosan futó ügyet úgynevezett csomag-összeállításos (package deal) vagy kapocs- (linkage) technikával tárgyalja. Az eredetileg egymással össze nem kapcsolódó ügyek egybekapcsolásával és a nulla végösszegű játszmákat (zero sum game) változó végösszegű alkukká alakításával ér el olyan átfogó politikai kompromisszumokat, amelyek minden résztvevő számára elfogadhatók. Kende Ta más–Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest 2002. 215. o. 7 A hivatkozott akcióterv nem az EP hivatalos dokumentuma, ezért az EP honlapján nem is hozzá férhető. A dokumentum szövegét dr. Szent-Iványi István képviselő úr osztotta meg velem, melyet ez úton is köszönök. 8 A dokumentum sürgeti a tanácsot és a bizottságot, hogy hívja fel Oroszország figyelmét, adminiszt ratív és pénzügyi reformlépésekkel, a regionális és helyi hatóságok bátorításával támogassa a ki sebbségek nyelvi-kulturális jogait. Az EP-nek javasolja, hogy az EU–orosz parlamenti együttműködési bizottság ülésén kezdeményezze az EU és Oroszország kisebbségei helyzetének megvitatását. Felhívja a külügyi bizottságot és emberi jogi albizottságát, hogy külön szenteljen figyelmet az oroszországi finn ugor népek helyzetének. A kulturális és költségvetési bizottságnak javasolja, különítsenek el forrásokat a finnugor kisebbségek kulturális és ifjúsági csereprogramjaira, iskolai és egyetemi ösztöndíjakra, valamint arra, hogy anyanyelvükön kaphassanak információkat az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményekről. Támogatni kívánják a finnugor népek képviselőit, hogy egy kiállítás, bemutatkozás keretében az EP-ben ismertethessék a helyzetüket. Bátorítani kívánják az észt, a finn és a magyar kormányokat és civil szervezeteket, hogy az Új szomszédságpolitika keretein belül kezde ményezzenek programokat az oroszországi finnugor népek nyelvi, kulturális, szociális, gazdasági helyzetének helyi, mikroszinten történő javítására. A dokumentum aláírói egyetértenek abban, hogy a finnugor népek konzultatív bizottsága 2005. november 10–13-i sziktivkári ülésén delegációval vesz nek részt, ahol többek között felvázolhatják a jövőbeli együttműködés lehetséges körvonalait. 9 A határozat a következő megállapításokat és ajánlásokat teszi, hivatkozva az EP 2004. február 26-i EU–orosz kapcsolatokról szóló ajánlásaira, a partnerségi és együttműködési megállapodásra, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai konvencióra és különösen annak 10. cikkére, az Oroszország által 2001. május 10-én aláírt regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára, valamint a Mari Köztársaság alkotmányára, nyelvtörvényére, orosz és nemzetközi civil jogvédő szerveze tek jelentéseire, végezetül az emberi jogokról, a kisebbségekről és az alapvető szabadságokról 2005. március 1-jén Luxembourgban először megrendezett EU–orosz konzultációra. Utal a határozat a Mari Köztársaságban a nem állami média újságírói, tudósítói ellen az elmúlt időszakban elkövetett
2006. tavasz–nyár
185
Szebelédi Kata
10
11
12 13 14
186
jogsértésekre, külön is kiemelve, hogy 2001-ben három újságírót megöltek, valamint 2005. február 7-én súlyosan bántalmazták Vlagyimir Kozlovot. A helyi és a szövetségi kormányzat nem tette meg a szükséges intézkedéseket a jogsértések felderítése és az újságírók biztonságának garantálása, a szólásszabadság biztosítása érdekében, ezért erre a határozat nyomatékosan felhívja a hatóságok fi gyelmét. Több ellenzéki újságot csak a köztársaság határain kívül lehet előállítani. A helyi kormány zat azzal fenyegetett, hogy azokban a körzetekben, ahol a helyi elnökválasztáson túlnyomó részben az ellenzék jelöltjére szavaztak, bezárják az iskolákat, tucatnyi iskola igazgatóját pedig lemondásra kényszerítették. A 2004. december 19-ei választások körüli visszásságok, jogsértések gyors, haté kony kivizsgálására hívja fel a helyi és a szövetségi kormányzatot. A mari kisebbséghez tartozóknak mind nagyobb nehézséget jelent, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, nincs mari nyelvű közép- és felsőoktatás, a mari nyelvű tankönyvkiadás pedig jelentősen csökkent az elmúlt években. Ez utób bival kapcsolatban a helyi és a szövetségi kormányzatot felhívja nemzetközi jogi kötelezettségeinek, az orosz és a helyi alkotmányból, valamint további jogszabályokból eredő feladatainak teljesítésére. További közösségi kompetenciaterületek a következők. A római szerződés 133. cikkén alapuló közös kereskedelempolitika autonóm és szerződéses végrehajtásának Oroszországot érintő intézkedései kö zül a közös export-import szabályokat, a Moszkva által sokat kritizált dömpingellenes lépéseket, az úgynevezett érzékeny termékek kereskedelmét szabályozó kétoldalú megállapodásokat, valamint a WTO-tárgyalásokon tett vállalásokat emelhetjük ki. A társulási politika jogalapja a szerződés 310. és a 182–188. cikke. A társulási politika, a csatlakozás lehetősége nem érinti Oroszországot egyrészt, mert a kapcsolatok alapdokumentumaként szolgáló partnerségi és együttműködési megállapodást nem a társulási szerződések jogalapjaként szolgáló 310. cikk alapján kötötték meg, másrészt mert mint Putyin elnök és az orosz diplomácia megnyilatkozásai is mutatják, Moszkvának nem célja az EUtagság elérése középtávon sem. Az Európai Bizottság a Humanitarian Aid Office szervezésében a tagállamokkal párhuzamosan 1994 óta nyújt segítséget Oroszországban. A tevékenység kezdetben az országon belül hontalanná vált emberekre és más hátrányos helyzetű csoportokra koncentrált. A segítségnyújtás kiterjedt a tüdőbaj elleni küzdelemre, élelmiszer és alapvető szükségleti cikkek eljuttatására, valamint egészségügyi támogatás nyújtására szociális és egészségügyi intézményeknek. 1999 őszétől a programok első sorban a második csecsen háború áldozataivá vált emberekre koncentrálnak Csecsenföldön, vala mint a szomszédos Ingusétiában és Dagesztánban. Az alapvető élelmiszer, közszükségleti cikkek, víz, higiéniai és egészségügyi felszerelés eljuttatása mellett a konfliktus elhúzódása miatt előtérbe került az oktatási, pszichikai és jogi segítségnyújtás, a menekülttáborok, szálláshelyek felújítása, korszerűsítése, a Csecsenföldre visszatérni nem kívánó menekülteknek a letelepedés biztosítása, a menekültek és a befogadó köztársaságok lakói közötti konfliktusok kezelése. Technical Assistance to the Commonwealth of Independent States and Georgia – Technikai segít ségnyújtás a Független Államok Közösségének és Grúziának. Az első programok megvalósulását elemzi Ju. Belokony az Ekonomicseszkoje Szotrudnyicsesztvo mezsdu Rosszijej i ESZ című írásában. Mirovaja ekonomika i mezsdunarodnije otnosenyija, 1997. 4. sz. 77–88. o. Az EU rendelkezésére álló eszközöket nem azonosíthatjuk a nemzetállamok hagyományosan sok rétű politikai, gazdasági eszközeivel, ehelyett az uniós szintű külpolitika végrehajtásának eszkö zeiként definiálhatjuk, szigorúan körülhatárolt döntéshozatali formáknak, amelyek lehetővé teszik valamilyen konkrét intézkedés végrehajtását. Az Európai Uniónak a hivatalos dokumentumokban is szabályozott „írásos eszközei” mellett számos egyéb diplomáciai eszköz is a rendelkezésére áll, melyek lényegesen gyakrabban érintik Oroszországot. Politikai értelemben ugyanis ez a kör jóval tágabb, így ide sorolják a CFSP keretében kiadott nyilatkozatokat, az Európai Unió és harmadik államok között, valamint a nemzetközi szervezetekben az EU-val folytatott együttműködés különböző formáit szabályozó anyagokat és az úgynevezett politikai dialógusok irányelveit. A leggyakrabban használt eszköz a különböző szintű hivatalos látogatások szervezése, ezeket legtöbbször az elnökségi trojka bonyolítja le politikai igazgatói vagy külügyminiszteri szinten. További lehetőség a diplomáciai elismerés, szank-
Külügyi Szemle
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről
15
16
17
18 19 20
21 22
23
24
25
ció, tűzszünetek ellenőrzése, békekonferenciák szervezése, különleges megbízottak kiküldése, békejavaslatok kidolgozása, az európai uniós tagság ígérete. Az eddig elfogadott közös akciók közül kettő érintette Oroszországot. Elsőként az oroszországi vá lasztásokra küldtek közös akció keretében megfigyelőket, majd az unió biztonságra törekvéseként 1997-ben fogadták el az oroszországi leszerelésről és nonproliferáció támogatásáról rendelkező kö zös akciót. Közös álláspontnak nem volt témája Oroszország. A koordinációról szóló rész kimondja, „a tagállamok tegyenek további erőfeszítéseket annak érde kében, hogy összehangolják Oroszországgal kapcsolatos intézkedéseiket, beleértve a regionális és nemzetközi szervezeteket is, mint például az Európa Tanács, az ENSZ, az EBESZ és az IFI-k csoport ját, illetőleg a közösséggel folytatott együttműködést azon a téren, melyen hatáskörrel rendelkezik”. „Az Európai Tanács felkéri a bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden elnöklő tagállam az általá nos programja keretein belül, a II. rész intézkedési területei alapján és a III. rész sajátos kezdemé nyezéseit megfelelő módon figyelembe véve mutassa be a tanácsnak a közös stratégia megvalósítá sára vonatkozó munkatervét.” Haukkala, H.: Polozsityelnije aszpekti realizacija Obsej sztratyégiji ESZ po Rosszii. www.carnegie.ru/ru/print/66737. Javier Solana véleményét idézi H. Haukkala: Polozsityelnije aszpekti realizacija Obsej sztratyégiji ESZ po Rosszii. www.carnegie.ru/ru/print/66737. Bojko, Jurij: Otnosenyije Rossziji sz Evropejszkim Szojuzom i ih perszpektyivi. Európa Intézet, Moszkva 2001. 92. o. Bojko felosztását külön érdekessé teszi az a tény, hogy a kulturális, oktatási együttmű ködés elsősorban a tagállamok és Oroszország között kötött kétoldalú megállapodások keretében bonyolódik, s magáról a kulturális együttműködésről a megállapodás mindössze egy fejezetbe fog lalt egyetlen cikkben rendelkezik. Oroszország elnöke találkozik az Európai Tanács soros elnökével, a bizottság elnökével, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Az együttműködési tanács elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérje a megállapodás végrehajtá sát. Tagjai a tanács és a bizottság, valamint az orosz kormány képviselői. Eljárási szabályait maga állapítja meg, elnöki tisztét a felek felváltva töltik be. Az együttműködési tanács dönthet további bizottságok, munkacsoportok felállításáról, ajánlásokat tehet többek között a szabadkereskedelmi övezet létrehozásával kapcsolatban, valamint a szolgáltatások további liberalizációjára vonatkozó an, és keretében történnek a konzultációk az importvám-politikáról. A felek bármelyike az együtt működési tanácshoz fordulhat, amennyiben vita merül fel a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban. Az együttműködési tanács ilyen esetekben ajánlást dolgoz ki a vita megoldására. Amennyiben a vitát nem sikerül ilyen módon rendezni, bármelyik fél értesítheti a másikat békéltető kijelöléséről, és a másik félnek két hónapon belül ki kell jelölnie a második békél tetőt, míg a harmadikat az együttműködési tanács jelöli. A békéltetők többségi szavazással ajánlá sokat fogadnak el, melyek, mint az elnevezés mutatja, nem kötelezők a felekre nézve. Emellett az együttműködési tanács felhatalmazást kapott a vitarendezési eljárás szabályainak kidolgozására (megállapodás 90. cikk). Az együttműködési tanácsot munkájában az együttműködési bizottság segíti, melynek tagjai a tanács és a bizottság képviselői, valamint orosz vezető tisztviselők, elnökségét pedig a felek képviselői felváltva töltik be. A testület elsődleges feladata az együttműködési tanács üléseinek előkészítése, egyéb feladatait az együttműködési tanács határozza meg, ideértve saját hatáskörének delegálását is (megállapodás 92. cikk). A parlamenti együttműködési bizottság tagjai az Európai Parlament és az orosz törvényhozás alsóhá zának képviselői. A bizottság maga állapítja meg eljárási szabályait, elnöki tisztét a felek felváltva töltik be. A megállapodás végrehajtásával kapcsolatban információt kérhet az együttműködési ta nácstól, és ajánlásokat fogalmazhat meg neki. A szakképzés ugyanakkor eszköze lehet a hagyományos kézműipar, iparművészet fennmaradá sának is. Mint Szíj Enikő megjegyzi, a Komi Köztársaságban megfigyelhető egyfajta újjáéledési
2006. tavasz–nyár
187
Szebelédi Kata
26
27 28
29
30
31
188
mozgalom, ami azt jelenti, hogy újra elkezdtek működni olyan háziipari szövetkezetek, amelyek a jellegzetes komi – elsősorban geometriai díszítésű – szőtteseket készítik, és különféle ruhakelléke ket gyártanak. Nagyon divatos lett a szépen, jól megmunkált bőr, a rénszarvas prémjéből készült csizmák, prémek díszítése nemzeti motívumokkal. E divathullám a hagyományos gazdálkodás, népművészet fennmaradását segítheti elő, és ennek terjesztésében segítséget nyújthat a szakképzés is. Szíj Enikőnek, az ELTE docensének nyilatkozata a Rokonlátogatóban – Komiföldön című rádiómű sorban hangzott el 2004. március 19-én (www.radio.hu). Az anyanyelv, majd később a szaktárgyak anyanyelven történő oktatását nehezíti, hogy nincs min denhol és minden tantárgy oktatására elegendő számú tanár, jegyezte meg Szíj Enikő, az ELTE egyetemi docense a Rokonlátogatóban – Komiföldön című rádióműsorban 2004. március 19-én (www. radio.hu). A Komi Köztársaság példáját ismertetve megjegyzi, hogy az asszimiláció erős, de azért a falvakban a nagyszülők nemzedéke még beszéli a komi nyelvet, és mindent elkövetnek, hogy az ifjúság is megtanulja az ősök nyelvét. Felállítottak egy olyan bizottságot, amelynek feladata a komi nyelv modernizálása, ami egyébként a Komi Köztársaságban az orosz mellett hivatalos nyelv. Van nak kétnyelvű feliratok és különféle programok, olyan iskolák, amelyeket nemzetiségi osztálynak vagy nemzetiségi iskolának neveznek, amelyek komi nyelven indulnak, később azonban lassan áttérnek az orosz nyelvű oktatásra. A Jurij Vellával készült beszélgetés az Eltűnhetnek az oroszországi finnugor népek című interjú-össze állításban hangzott el 2004. október 4-én a Kossuth Rádióban (www.radio.hu). „Nem értek velük egyet, mert ha igazuk is lenne abban, hogy a gyermek ezekben az iskolákban nem kap száz-, csak nyolcvanszázalékos oktatást, akkor is az a legfontosabb szempont, hogy a fiatalem ber ne szakadjon el a gyökereitől, a nagymamától, a nagyapától. Fogadja el a saját életét, az anyagit és a lelkit egyaránt, a halászatot és a vadászatot. Ha elszakítjuk a gyereket a falutól, ha bevisszük a városba, ha könyvekből tanulja a halászatot és a vadászatot, ez a későbbiekben igen sok nehézséget jelent a számára.” A Jurij Vellával készült beszélgetés az Eltűnhetnek az oroszországi finnugor népek című interjú-összeállításban hangzott el 2004. október 4-én a Kossuth Rádióban (www.radio.hu). Bár sokszor hivatkoznak az oroszországi finnugor népek írásbeliségének megkésett fejlődésére, eltérő a komi nép történetének alakulása. Mint Szíj Enikő, az ELTE docense a Rokonlátogatóban – Komiföldön című 2004. március 19-én elhangzott rádióműsorban utal rá, a komik régi pogány vallása, amire mindenki nagyon kíváncsi lenne, elég hamar eltűnt. Ennek az az oka, hogy az 1300as évek második felében egy később Permi Szent István néven ismertté vált pravoszláv püspök elhatározta, hogy megtéríti a komikat, mégpedig anyanyelvükön. Ennek köszönhetően a komik a finnugor népek közül azzal tűnnek ki, hogy a magyarok utáni első összefüggő írásbeli emlékekkel rendelkeznek igen korai időkből (www.radio.hu). Tyimofej Bordacsev álláspontja szerint Oroszország a mai napig nem tudja megfelelően kihasz nálni a megállapodás nyújtotta lehetőségeket. Hasonló véleményt fogalmazott meg Tatyjana Parhalina is, aki hibául rója fel, hogy Oroszország a megállapodás aláírásának idejére nem dolgo zott ki az EU-val való együttműködésre megfelelő stratégiát, illetve a bénultság jeleként értékeli, hogy Moszkva az aláírástól számítva három évig nem nevezte ki brüsszeli nagykövetét. (Tyimofej Bordacsev: „Sztratyégijá” i sztratyégii. Rosszija i Evropejszkij Szojuz: Pereomiszlivaja sztratyégiju vzaimootnosenyij. www.carnegie.ru/ru/print/66741.htm és Tatyjana Parhalina: Rosszija – Zapadnaja Evropa: Problemi i perszpektyivi otnosenyij. In: Rosszija i Evropa: otnosenyija na rubezse vekov. Aktualnije problemi Evropi. Szbornyik sztatyej, Moszkva 2001. 4. sz. 13. o. A négy közös térség koncepciója a közös gazdasági térség, a szabadság, biztonság és igazság térsé ge, a külső biztonság térsége, valamint a kutatások, oktatás és kultúra térsége kialakítását öleli fel.
Külügyi Szemle
Résumé On the Responsibility of the State-Creating Finno-Ugrian Peoples, or the Complex Handling of the Situation of the Finno-Ugrian Peoples in Russia with the Help of the Programs of the European Union The essay raises the issue of the improvement of the living conditions, the opportuni ties to preserve the linguistic and cultural heritage, and identity of the Finno-Ugrian peoples in Russia which do not possess their own states. The goal of the paper is to encourage the Finno-Ugrian member states of the European Union not to forget the common roots of their cultural and linguistic identity, and to protect the Finno-Ugrian peoples by influencing the dialogue between the EU and Russia and by shaping the newly emerging tools together. The somewhat novel topic would like to contribute to the expansion of the horizon of the Hungarian foreign policy and the activation of the Hungarian foreign political theory and practice by demonstrating what programs can be implemented successfully int he most important questions by treating them as a whole in the administration in Brussels, the bilateral relations, and the foreign policy of the Union. The author discusses briefly those modes of activity which Hungary alone, as well as the three Finno-Ugrian countries together have done or are doing outside of the European Union. She categorizes the tools and programs which are already at the disposal within the EU; she deals with the activation of the internal system of insti tutions in details; she explains the community and union areas of competency; and discusses the potential methods of making the EU-Russian relations more active in a subchapter.
Über die Verantwortung der staatsbildenden finnisch-ugrischen Völker, oder die komplexe Handhabung der Lage der finnisch-ugrischen Völker in Russland mit Hilfe der Programme der Europäischen Union Vorliegende Abhandlung erhebt das Wort im Interesse des sprachlichen, kulturellen Erbes, der Bewahrung der Selbstidentität, der Verbesserung der Lebensbedingungen der über keine selbständige Staatlichkeit verfügenden finnisch-ugrischen Völker in Russland. Ihr Ziel ist es, die finnisch-ugrischen Mitgliedstaaten der Europäischen Uni on anzueifern, nicht die gemeinsamen Wurzeln ihrer kulturellen, sprachlichen Identi tät zu vergessen, und mit dem gemeinsamen Auftreten durch die Beeinflussung des Diskurses zwischen der Europäischen Union und Russland, mit der Gestaltung des 2006. tavasz–nyár
189
Résumé
vorhandenen, sowie des neu entstehenden Instrumentariums im Interesse der finnischugrischen Völker Russlands aufzutreten. Die gewissermaßen neue Themenwahl will einen Beitrag leisten zur Erweiterung des vor der ungarischen Außenpolitik stehenden Horizonts und zur Aktivierung des Denkens und der Praxis der ungarischen Außenpolitik auch dadurch, dass dargestellt wird, wie und mit welchen umfassend gehandhabten Programmen die für bedeutend gehaltenen Fragen zum Erfolg geführt werden können dadurch, dass die Interessen durchsetzung als einheitliches Ganzes behandelt wird in der Brüsseler Administration, in den bilateralen Beziehungen sowie auch auf dem Schauplatz der Außenpolitik der Union. Die Autorin umreißt zur Vermittlung des je komplexeren Umgangs mit der Frage kurz auch jene Handlungsformen, die von Ungarn allein, sowie die von den drei fin nisch-ugrischen Staaten gemeinsam und die durch das Auftreten außerhalb der Euro päischen Union gemacht worden sind und gemacht werden. Die innerhalb der Euro päischen Union auch gegenwärtig schon zur Verfügung stehenden Instrumente und Programme werden im Interesse der leichteren Überschaubarkeit gruppiert: die Au torin befasst sich detailliert mit der Aktivierung des internen institutionellen Systems, erläutert die Kompetenzen und Zuständigkeitsgebiete der Gemeinschaft und der Uni on, in einem Teilkapitel befasst sie sich mit den möglichen Arten der Aktivisierung des institutionellen und instrumentellen Systems zwischen der EU und Russland.
190
Külügyi Szemle
