QC-31-11-406-HU-C
AZ EURÓPAI TANÁCS
A TANÁCS FŐTITK ÁRSÁGA
HU
AZ EURÓPAI TANÁCS
Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111
Az Európai Tanács Csúcstalálkozók ötven éve
www.european-council.europa.eu AZ EURÓPAI UNIÓ CSÚC SSZERVE
AZ EURÓPAI TANÁCS ók 50 éve: 2011 Csúcstalálkoz
mérföldkövek
épület: a Tanács A Justus Lipsius jelenlegi székháza t az Európai Tanács A sajtóközpon ülésének idején
Intéz ményesül az Európ
2009. december
1.
Szerződés: Hatályba lép a Lisszaboni esül, intézmény az Európai Tanács tják két és fél évre. elnökét megválasz
0099 009 00 2009 2200
Merkel kancellár, elnök és Angela 16–17. Herman Van Rompuy Brüsszel, 2010. december Európai Tanács,
Az Európ ai Tanác s
és az Európ ai Uniór
ól szóló szerződés adja az Uniónak „Az Európai Tanács ösztönzést, a fejlődéséhez szükségese fejlődés és meghatározza irányait. [...]” általános politikai D. cikke) (a Maastrichti Szerződés meghatározza „[...] Az Európai Tanács olitika a közös kül- és biztonságp arra vonatkozó [...] elveit és az ásokat. [...]” általános iránymutat J.8. cikke) (a Maastrichti Szerződés
Theszaloníki, 2003. június 19–20.
Copyright: Bundesregierung/Andre
Közös fénykép
– Theszaloníki,
Szerződés első ülése a Maastrichti Az Európai Tanács – Brüsszel, 1993. december 10–11. után hatálybalépése
2003. június 19–20.
99933 1999 1993 1199
Az Európ ai Tanác s: bekerül az Az Európai Tanács Okmányba. Egységes Európai
Dublin, 1975. március
10–11.
Európai Okmány 4–5. első ülése az Egységes Az Európai Tanács – Koppenhága, 1987. december után hatálybalépése Közös fénykép
első ülése.
– Dublin, 1975.
március 10–11.
Csúcs értekezletek
9755 97 1975 1197
Az Európai Tanács
r 9–10. Párizs, 1974. decembe december 14–15. Koppenhága, 1973. Olajválság.
Politikai döntés
Róma,
1967. május 29–30.
10 évvel a Római
Szerződés után.
18. Bonn, 1961. július 10–11. Párizs, 1961. február
Munkaülés – Párizs,
1974. december
9–10.
kancellár az Konrad Adenauer zón bonni csúcstalálko 1961. július 18-i de Gaulle elnököt fogadja Charles
10–11. politikai Párizs, 1961. február az volt, hogy feltárja a szorosabb kozót célja it. [...]” (a csúcstalál „[...] Az értekezlet zésének módozata együttműködés megszerve ményből) követően kiadott sajtóközle
ouncil.europa.eu ww w.europea n-c
U-P
1961
Egon Steiner
19–20.
Királyság és Írország
r 1–2. Hága, 1969. decembe l. az első bővítésrő
145 Bild-F011021-002,
Dánia, az Egyesült is részt vesz.
r 9–10. Párizs, 1974. decembe Európai Tanács!” az „Meghalt a csúcs, éljen elnöknek a csúcsértekezletet (Valéry Giscard d’Estaing záró szavai) 18. Bonn, 1961. július , hogy k [...] úgy határoztak olása „Az állam-, illetve kormányfő szakpolitikáik összehang rendszeres [...] a véleménycsere, k kialakítása céljából ák és közös állásponto hogy ezzel is előmozdíts időközönként üléseznek, (a csúcstalálkozót követően [...].” Európa politikai unióját ményből) sajtóközle kiadott
Bundesarchiv,
Párizs, 1972. október
a kezde tek
a hatalom „[...] Vissza kellett térnünk megvalósítsuk forrásaihoz, hogy uniót [...], azután először a gazdasági a teljesebb és pedig felkutassuk formáit [...].” mélyebb unió lehetséges Tanácsnak Jean Monnet az Európai szenteli 1976-ban megjelent fejezetét. Emlékiratainak záró
1987. július 1.
2011 – QC-32-10-634-H
ARCHÍV ANYAGOK
1.
feladatait az Az Európai Tanács szerződés szóló Európai Unióról rögzíti. (a Maastrichti Szerződés)
© Európai Unió,
doi:10.2860/64321
a Bienert
utoljára ülésezik . Az Európai Tanács ellátó országban a soros elnökséget otthont Azóta Brüsszel ad . a csúcstalálkozóknak
1993. november
ai Tanác s
zza ösztönzést, és meghatáro fejlődéséhez szükséges adja az Uniónak a . [...] „[...] Az Európai Tanács és irányait és prioritásait valamint saját elnökéből annak általános politikai illetve kormányfőiből, 15. cikke) a tagállamok állam-, Az Európai Tanács Unióról szóló szerződés áll. [...]” (az Európai a Bizottság elnökéből
2011. DECEMBER
Megjegyzés HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?
Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a www.european-council.europa.eu és a www.consilium.europa.eu oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: +32 22815650 Fax: +32 22814977 Internet: www.consilium.europa.eu/infopublic
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN 978-92-824-3490-1 doi:10.2860/64321 © Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Fehér klórmentes papírra nyomtatva (ECF)
Ingyenes kiadványok: • az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu); • az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 292942758 faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: • az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu). Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): • az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).
Az Európai Tanács Csúcstalálkozók ötven éve
Tartalom
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Bevezető
..............................................................................................
5
A csúcstalálkozók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az Európai Tanács kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Az Európai Tanács a Szerződésekben
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Az Egységes Európai Okmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A Maastrichti Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Intézményesül az Európai Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A csúcstalálkozók és az Európai Tanács ülései időrendi sorrendben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 További információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3
Előszó Kiadványunk célja, hogy a történelmi sorozatban megjelent „Az Európai Tanács: az Európai Unió csúcsszerve” című poszter kiegészítőjeként bemutassa az Európai Tanács születését és történetét. Az Európai Tanács fejlődését az 1961-ben Párizsban megrendezett első csúcstalálkozótól kezdődően, működésének, szerepének és feladatának tükrében ismertetjük egészen 2009-ig, amikor is a Lisszaboni Szerződés révén az Európai Tanács teljes jogú intézmény lett. A kiadvány végén teljes körű lista található az Európai Tanács üléseiről és a csúcstalálkozóiról 1961-től kezdődően. Kiadványunk elsősorban a tudományos élet résztvevőihez és a kutatókhoz szól, de egyben mindenkihez, akit behatóbban érdekel az európai integráció története. Esetleges észrevételeikkel, illetve javaslataikkal kérjük forduljanak munkatársainkhoz a következő e-mail címen:
[email protected].
4
Bevezető 1957. február 19–20: az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) alkotó hat tagállam állam-, illetve kormányfője Guy Mollet francia miniszterelnök meghívására Párizsban találkozik, hogy rendezze a majdani Római Szerződések szövegezésével kapcsolatos lezáratlan kérdéseket. Nem sokkal később hatályba lépnek a Római Szerződések. Charles de Gaulle elnök felveti az újbóli találkozók ötletét, és 1961 februárjában Párizsban meg is szervezi az Európai Közösségeket alkotó hat tagállam állam-, illetve kormányfőjének első csúcstalálkozóját. Az Európai Tanács fennállásának az első csúcstalálkozótól számított ötven évében eleinte alkalmi rendezvényként működött, és csak fokozatosan alakult európai intézménnyé. Ez az évforduló kiváló alkalom arra, hogy röviden áttekintsük az új intézmény történetét; egy olyan intézményét, amely a kezdetektől fogva központi szerepet töltött be a tagállamok integrációt érintő legfontosabb döntéseinek meghozatalában. Az Európai Tanács történetében az egész Európai Unió története tükröződik, annak szakpolitikáival, törekvéseivel, válságaival és eredményeivel együtt.
5
A csúcstalálkozók Az 1961 februárjában Párizsban összehívott első csúcstalálkozó célja az volt, hogy feltárja azokat a megfelelő módszereket, amelyek révén szorosabb politikai együttműködés valósítható meg1. Az állam-, illetve kormányfői összetétel lehetővé tette olyan jelentős kérdések megvitatását, amelyekről a Párizsi és a Római Szerződések nem rendelkeztek – ilyen volt például a harmadik államokkal fennálló kapcsolatok bizonyos vonatkozásainak kérdése. Az 1961. júliusi bonni csúcstalálkozó során a hatok tovább vizsgálták a mélyebb politikai együttműködés lehetőségét, és a következőket jelentették ki: az állam-, illetve kormányfők úgy határoztak, hogy rendszeres időközönként üléseznek azzal a céllal, hogy véleménycserét folytassanak, összehangolják szakpolitikáikat és közös álláspontokat alakítsanak ki, hogy ezzel is előmozdítsák Európa politikai unióját2. Ez az időszak azonban nem kedvezett azoknak a lépéseknek, amelyek célja egy esetleges politikai unió lett volna. 1961-ben és 1962-ben kudarcot vallottak az ún. Fouchet-tervek3, 1963-ban és 1967-ben az államok között nézeteltérések alakultak ki az első bővítéssel kapcsolatban, 1965-ben és 1966-ban pedig „az üres székek politikája” okozta válság nyomta rá a bélyegét az együttműködésre, amikor is Franciaország távol maradt a Tanács és a tanácsi szervek üléseiről. Ebben a légkörben az állam-, illetve kormányfők nem is üléseztek, mígnem 1967 májusában a római csúcstalálkozó alkalmat kínált arra, hogy a felek hivatalosan találkozzanak, és megünnepeljék az EGK- és az Euratom-szerződés aláírásának tizedik évfordulóját. Az 1969. decemberi hágai csúcstalálkozó – amelyen már a Bizottság is részt vett – újra lendületet adott a Közösségnek. Az itt hozott döntések teremtették meg a lehetőséget mind egy olyan határozat elfogadásához, amely a Közösséget saját pénzügyi forrásokkal látta el,
6
1
A csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből.
2
A csúcstalálkozót követően kiadott hivatalos sajtóközleményből.
3
Christian Fouchet volt az elnöke annak a bizottságnak, amelyet az 1961. februári párizsi csúcstalálkozón azzal a céllal hoztak létre, hogy tanulmányozza az európai együttműködéssel kapcsolatos problémákat, és amelyet az 1961. júliusi bonni csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők azzal bíztak meg, hogy „terjesszen elő olyan megoldási javaslatokat, amelyek révén népeik uniója mihamarabb hivatalos jogállást nyerhet” (hivatalos sajtóközlemény, Bonn, 1961. július 18.).
© Európai Unió
mind a külpolitikai együttműködés elindításához (az európai politikai együttműködés az első Davignon-jelentéssel vette kezdetét), mind pedig Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásához. Ezek az előrelépések együtt a „kiteljesítés, elmélyítés, bővítés” hármas címszóval váltak ismertté. Annak ellenére, hogy a három új tag hivatalos csatlakozására csak 1973 januárjában került sor, már az 1972 októberében Párizsban tartott csúcstalálkozóra meghívást kaptak.
Munkaértekezlet, Párizs, 1974. december 9–10.
7
Az Európai Tanács kezdetei A koppenhágai csúcstalálkozón (1973. december) döntés született arról, hogy a jövőben minden olyan esetben csúcstalálkozót rendeznek majd, amikor az szükségesnek bizonyul. Az Európai Tanácsot magát pedig ezt követően a Valéry Giscard d’Estaing elnök által szervezett 1974. decemberi párizsi csúcstalálkozó hozta létre.
© Európai Unió
Az Európai Tanács létrehozását az indokolta, hogy az európai integráció során felmerülő belső problémákat és az Európát kívülről sújtó problémákat egységes szemlélet révén, összességükben kell megközelíteni4. Mindez azzal a feladattal ruházta fel az Európai Tanácsot, hogy politikai impulzust adjon a Közösség fellépéseinek és a politikai együttműködésnek egyaránt. A párizsi csúcstalálkozón a felek arról is megállapodtak, hogy az állam-, illetve kormányfők külügyminiszterük kíséretében évente három alkalommal, illetve szükség szerint5 üléseznek.
Közös fénykép, Dublin, 1975. március 10–11.
8
4
A párizsi csúcstalálkozót követően kiadott záróközleményből.
5
Ugyanott.
Az Európai Tanács első ülésére 1975 márciusában Dublinban került sor. Noha az Európai Tanács ekkor még nem nevesült a Szerződésekben, az európai integráció alakításában betöltött szerepe az 1980-as években megszilárdult, köszönhetően például annak is, hogy az 1984. júniusi fontainebleau-i ülésén egy intézkedéscsomag elfogadásával sikerült feloldania a költségvetési és mezőgazdasági kérdésekben akkoriban tapasztalható komoly konfliktushelyzetet. A testület emellett ad hoc bizottságot6 bízott meg azzal, hogy tegyen javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az európai együttműködést úgy a közösségi fellépések, mint a politikai együttműködés terén.7 A bizottság által készített jelentést az Európai Tanács az 1985. júniusi milánói ülésén vitatta meg. Ezen a csúcstalálkozón a vezetők arról határoztak, hogy kormányközi konferenciát hívnak össze azzal a kettős céllal, hogy egyrészt felülvizsgálják a Szerződéseket, mégpedig mindenekelőtt a közösségi intézmények működése és a szabad mozgás szempontjából, másrészt pedig azért, hogy a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozóan kidolgozzanak egy szöveget.
6
„Dooge-bizottság”, amelyet néha az 1955-ös messinai csúcstalálkozón felállított bizottságra célozva Spaak II-bizottságként is említenek.
7
A fontainebleau-i Európai Tanács következtetéseiből, elnökségi következtetések.
9
Az Európai Tanács a Szerződésekben Az Egységes Európai Okmány Az említett kormányközi konferencián elért eredmények álltak az Európai Tanács következő, 1985. decemberi luxembourgi ülésén folytatott megbeszélések középpontjában. A csúcstalálkozón egy olyan politikai megállapodás született, amely szabaddá tette az utat az Egységes Európai Okmány elfogadása előtt. Az okmány 1987. július 1-jén lépett hatályba, és egyetlen dokumentumban egyesítette a közösségi Szerződések módosításait és a külpolitikai együttműködésről szóló szöveget. Az Egységes Európai Okmány révén az Európai Tanács intézményesült a Szerződésben, amely megerősítette funkciójában a testületet, és meghatározta annak összetételét: „Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből és az Európai Közösségek Bizottságának elnökéből áll. Munkájukat segítik a külügyminiszterek és a Bizottság egy tagja. Az Európai Tanács évente legalább kétszer ülésezik.” Annak ellenére, hogy az Egységes Európai Okmány nem pontosította az Európai Tanács hatásköreit, a testület továbbra is az egyesült Európa alakításának egyik fontos motorja. Így volt ez a gazdasági és monetáris unió létrehozásának folyamatában is, amelyben az Európai Tanács több ülése – így az 1988. júniusi hannoveri ülés is – meghatározó szerepet töltött be.
A Maastrichti Szerződés Az Európai Tanács az 1989. decemberi strasbourgi ülésén rögzítette, hogy 1990 decemberében kormányközi konferencia veszi kezdetét a gazdasági és monetáris unió témájában. Soron következő, 1990. áprilisi dublini ülésén pedig útjára indította a politikai unió kérdését megvitató kormányközi konferencia előkészületeit is. Mindkét kormányközi konferencia az Európai Tanács 1990. decemberi római ülése alkalmával vette kezdetét, majd az 1991. decemberi maastrichti csúcstalálkozón megállapodás született az új Szerződésről, amely az említett két területről egyazon szövegben rendelkezett. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba, és létrehozta a három pilléren nyugvó Európai Uniót. A gazdasági és monetáris unió megte-
10
remtésével kibővítette a közösségi pillért, és két új pillért hozott létre: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP), valamint a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.
© Európai Unió
A Szerződés ezenfelül szabályozta az Európai Tanácsnak az intézményközi kapcsolatokban betöltött szerepét is. Hivatalossá tette azt a gyakorlatot, hogy az Európai Tanács elnöki tisztét a Tanács soros elnökségét ellátó ország állam-, illetve kormányfője tölti be. A Szerződés emellett az Európai Parlament hatásköreinek bővülését szem előtt tartva előírta, hogy az Európai Tanács minden ülése után tegyen jelentést a társintézménynek, és ezen túlmenően az Unió által elért eredményekről évente írásos jelentést is nyújtson be a számára.
Az Egységes Európai Okmány hatálybalépését követő első Európai Tanács, Koppenhága, 1987. december 4–5.
A Maastrichti Szerződéssel megkezdődött az Európai Tanács hatásköreinek tisztázása is: „Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza e fejlődés általános politikai irányait.” E feladatának egyik konkrét megnyilvánulása az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások meghatározása.
11
Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés Az Európai Tanács 1996. márciusi torinói ülésén a kormányközi konferencia megbízatást kapott a Szerződés felülvizsgálatára. A még ugyanezen év októberében megrendezett dublini rendkívüli csúcstalálkozó új lendületet adott a tárgyalásoknak. Az utolsó lezáratlan kérdéseket az Európai Tanács az 1997. amszterdami ülésén megoldotta, így a Szerződés 1997. október 2-án készen állt az aláírásra, és 1999. május 1-jével hatályba lépett. Az Amszterdami Szerződés meghatározta az Európai Tanács hatásköreit a KKBP területén: „Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmi vonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat. […] Határoz az Unió által végrehajtandó közös stratégiákról azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik vannak.” Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Tanács pörtschachi (nem hivatalos találkozó, 1998. október), kölni (1999. június) és helsinki (1999. december) ülése is fontos szerepet játszott e területeken.
© Európai Unió
Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően az Európai Tanács az 1999. októberi tamperei rendkívüli ülésén – amelynek középpontjában „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Unión belüli” megteremtése állt – úgy határozott, hogy „közös európai menekültügyi és migrációs politikát” kell bevezetni. Ugyanez a találkozó kövezte ki az utat a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén való jelentős előrelépéshez is.
Közös fénykép – Lisszabon, 2000. március 23–24.
12
Az Európai Tanács a 2000. márciusi lisszaboni rendkívüli ülésén stratégiát fogadott el az európai gazdaság versenyképességének javítására. E célból többek között minden szintre kiterjedően új, nyitott koordinációs módszert vezetett be, amelyhez az Európai Tanács „erősebb irányító és összehangoló szerepe kapcsolódik, hogy a koherensebb stratégiai vezetést és a fejlődés hatékonyabb ellenőrzését biztosítsa”. Döntés született arról is, hogy a téma nyomon követésére az Európai Tanács minden tavasszal ülésezik majd. Az Európai Tanács 1999-től kezdődően egy olyan reformfolyamatot kezdeményezett, amely elsősorban az Unió bővítéséhez kapcsolódott. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket az Európai Tanács a helsinki, (1999. december) a göteborgi (2001. június) és a barcelonai (2002. március) ülésén vitatta meg. E csúcstalálkozókat követően az Európai Tanács végül a 2002. júniusi sevillai ülésén „hozzájárulását adta az Európai Tanács […] és a Tanács szervezésére és működésére vonatkozó, a Szerződés módosítása nélkül végrehajtandó konkrét intézkedésekhez”8. Ezek az intézkedések az Európai Tanács üléseinek előkészítésére, lefolytatására és az ülést követő intézkedésekre, valamint az ülésen elfogadott következtetésekre irányultak. A 2001. február 26-i Nizzai Szerződés záróokmányához csatolt 22. nyilatkozat az alábbiakról rendelkezik: „2002-től kezdődően az Európai Tanács ülései közül elnökségenként egyre Brüsszelben kerül sor. Amikortól az Unió 18 tagállamot számlál, az Európai Tanács valamennyi ülésére Brüsszelben kerül sor.” A Szerződést az Európai Tanács 2000. decemberi nizzai ülésén, négy napon át tartó tárgyalások után kötötték meg9. Az Európai Tanács 2001 decemberében fogadta el a laekeni nyilatkozatot, amely az Európai Unió jövőjével foglalkozó konvent összehívására szólított fel. A konvent 2003 júliusában adta át az Európai Tanács elnökének az „alkotmányszerződés” tervezetét, amely alapul szolgált a 2003 októberére összehívott kormányközi konferencia munkájához. Az alkotmányszerződést végül 2004. október 29-én írták alá. Az Alkotmányszerződés ratifikálása azonban 2005-ben meghiúsult, ezért az állam-, illetve kormányfők az Európai Tanács 2005. júniusi10, Luxemburg által elnökölt ülésén egyéves
8
A 2002. június 21-i sevillai Európai Tanács, az elnökségi következtetésekből.
9
Mind a mai napig a nizzai Európai Tanács az Unió történetének leghosszabb csúcstalálkozója.
10
A 2003. júniusi theszaloníki ülés volt az Európai Tanács utolsó olyan ülése, amelyre Brüsszelen kívül került sor. A továbbiakban az ülésekre nem a helyszín említésével utalunk, hanem azok időpontjára és az érintett elnökségre hivatkozva.
13
© Európai Unió
gondolkodási időszakot rendeltek el. Az Európai Tanács 2006 júniusában, osztrák elnökség alatt megfogalmazott kérését teljesítve az állam-, illetve kormányfők a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából elfogadták a berlini nyilatkozatot, amelyben közös célként tűzték ki, „hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót”. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2007 júniusában, német elnökség alatt megállapodott egy újabb kormányközi konferencia megbízatásáról, amely a hatályos Szerződések módosítását kapta feladatául. Az ennek eredményeként létrejött Szerződést 2007. december 13-án írták alá Lisszabonban.
A 2002. június 21-i sevillai Európai Tanács
14
Intézményesül az Európai Tanács A Szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot intézményi rangra emelte, ezért immár arra is alkalmazni kell az Unió intézményeire vonatkozó rendelkezéseket. Például, amikor az Európai Tanács kötelező erejű jogi aktusokat fogad el, tiszteletben kell tartania a Szerződésben foglalt jogalapot, az általa elfogadott jogi aktusok ellen pedig jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Bírósághoz. Az Európai Tanács mint új intézmény a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napján elfogadta saját eljárási szabályzatát11, és ezáltal az Európai Tanács ülései ténylegesen hivatalossá váltak. A Szerződés előírja továbbá, hogy az Európai Tanács állandó elnökséggel rendelkezzen: az elnököt az Európai Tanács tagjai választják meg két és fél éves, egy alkalommal meghoszszabbítható hivatali időre12. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Tanács az első választott elnökének, Herman Van Rompuynek a vezetésével kezdeményező szerepet vállal minden olyan főbb döntést illetően, amelyet az Unió a belső, illetve a nemzetközi kihívások kezelésére hoz a gazdasági és pénzügyek, a menekültügy és a bevándorlás, az Unió bővítése, a fejlesztési együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok terén. Az Európai Tanács ezáltal tölti be az Unió fejlesztésében azt a stratégiai szerepet, amelyet a Maastrichti Szerződés ruházott rá, és amelyet a Lisszaboni Szerződés megerősített.
11
HL L 315., 2009.12.2., 51. o.
12
Az EU-hoz 2004 és 2007 között csatlakozó tagállamok közül csak Szlovénia és a Cseh Köztársaság állam-, illetve kormányfőjének volt lehetősége arra, hogy saját tagállamának képviseletében elnököljön az Európai Tanács ülésein.
15
AZ EURÓPAI UNIÓ CSÚCSSZERVE
AZ EURÓPAI TANÁCS 2011 Csúcstalálkozók 50 éve: mérföldkövek
A Justus Lipsius épület: a Tanács jelenlegi székháza A sajtóközpont az Európai Tanács ülésének idején
Intézményesül az Európai Tanács
2009. december 1.
2009
Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés: az Európai Tanács intézményesül, elnökét megválasztják két és fél évre.
„[...] Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. [...] Herman Van Rompuy elnök és Angela Merkel kancellár, Európai Tanács, Brüsszel, 2010. december 16–17.
Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. [...]” (az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke)
Az Európai Tanács és az Európai Unióról szóló szerződés Theszaloníki, 2003. június 19–20.
1993. november 1. Az Európai Tanács feladatait az Európai Unióról szóló szerződés (a Maastrichti Szerződés) rögzíti.
„Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza e fejlődés általános politikai irányait. [...]” (a Maastrichti Szerződés D. cikke) „[...] Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika [...] elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat. [...]” (a Maastrichti Szerződés J.8. cikke)
Copyright: Bundesregierung/Andrea Bienert
Az Európai Tanács utoljára ülésezik a soros elnökséget ellátó országban. Azóta Brüsszel ad otthont a csúcstalálkozóknak.
Közös fénykép – Theszaloníki, 2003. június 19–20.
1993
Az Európai Tanács első ülése a Maastrichti Szerződés hatálybalépése után – Brüsszel, 1993. december 10–11.
Az Európai Tanács: a kezdetek 1987. július 1.
„[...] Vissza kellett térnünk a hatalom forrásaihoz, hogy megvalósítsuk először a gazdasági uniót [...], azután pedig felkutassuk a teljesebb és mélyebb unió lehetséges formáit [...].” Jean Monnet az Európai Tanácsnak szenteli 1976-ban megjelent Emlékiratainak záró fejezetét.
Az Európai Tanács bekerül az Egységes Európai Okmányba.
Dublin, 1975. március 10–11.
Az Európai Tanács első ülése az Egységes Európai Okmány hatálybalépése után – Koppenhága, 1987. december 4–5.
1975
Az Európai Tanács első ülése. Közös fénykép – Dublin, 1975. március 10–11.
Csúcsértekezletek
Párizs, 1974. december 9–10.
Párizs, 1974. december 9–10. „Meghalt a csúcs, éljen az Európai Tanács!” (Valéry Giscard d’Estaing elnöknek a csúcsértekezletet záró szavai)
Koppenhága, 1973. december 14–15. Olajválság.
Párizs, 1972. október 19–20.
Hága, 1969. december 1–2. Politikai döntés az első bővítésről.
Róma, 1967. május 29–30. Bonn, 1961. július 18.
1961
Párizs, 1961. február 10–11.
Konrad Adenauer kancellár az 1961. július 18-i bonni csúcstalálkozón fogadja Charles de Gaulle elnököt
www.european-council.europa.eu
© Európai Unió, 2011 – QC-32-10-634-HU-P
10 évvel a Római Szerződés után.
Munkaülés – Párizs, 1974. december 9–10.
Bonn, 1961. július 18. „Az állam-, illetve kormányfők [...] úgy határoztak, hogy [...] a véleménycsere, szakpolitikáik összehangolása és közös álláspontok kialakítása céljából rendszeres időközönként üléseznek, hogy ezzel is előmozdítsák Európa politikai unióját [...].” (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Párizs, 1961. február 10–11. „[...] Az értekezlet célja az volt, hogy feltárja a szorosabb politikai együttműködés megszervezésének módozatait. [...]” (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Bundesarchiv, 145 Bild-F011021-002, Egon Steiner
Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is részt vesz.
Poszter: „Az Európai Tanács: az Európai Unió csúcsszerve”, amely az Európai Unió állam-, illetve kormányfői találkozóinak 50 éves évfordulójára készült
16
A csúcstalálkozók és az Európai Tanács ülései időrendi sorrendben Csúcstalálkozók 1961. február 10–11., Párizs (Quai d’Orsay), elnök: Charles de GAULLE 1961. július 18., Bonn (Godesberger Redoute), elnök: Konrad ADENAUER 1967. május 29–30., Róma (Capitolium), elnök: Aldo MORO 1969. december 1–2., Hága (Ridderzaal), elnök: Piet de JONG 1972. október 19–20., Párizs (Centre des conférences internationales), elnök: Barend BLESHEUVEL 1973. december 14–15., Koppenhága (Bella Center), elnök: Anker JØRGENSEN 1974. december 9–10., Párizs (Quai d’Orsay), elnök: Valéry GISCARD d’ESTAING
Az Európai Tanács ülései 1975. március 10–11., Dublin (Dublin Castle), elnök: Liam COSGRAVE 1975. július 16–17., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Aldo MORO 1975. december 1–2., Róma (Palazzo Barberini), elnök: Aldo MORO 1976. április 1–2., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Gaston THORN 1976. július 12–13., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Joop DEN UYL 1976. november 29–30., Hága (Ridderzaal), elnök: Joop DEN UYL 1977. március 25–26., Róma (Palazzo Barberini), elnök: James CALLAGHAN 1977. június 29–30., London (Lancaster House), elnök: James CALLAGHAN 1977. december 5–6., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Léo TINDEMANS 1978. április 7–8., Koppenhága (Christiansborg), elnök: Anker JØRGENSEN 1978. július 6–7., Bréma (Rathaus), elnök: Helmut SCHMIDT 1978. december 4–5., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut SCHMIDT 1979. március 12–13., Párizs (Centre de conférences internationales), elnök: Valéry GISCARD d’ESTAING 1979. június 21–22., Strasbourg (Palais de l’Europe), elnök: Valéry GISCARD d’ESTAING 1979. november 29–30., Dublin (Dublin Castle), elnök: Jack LYNCH 1980. április 27–28., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Francesco COSSIGA 1980. június 12–13., Velence (Fondazione Cini), elnök: Francesco COSSIGA
17
1980. december 1–2., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Pierre WERNER 1981. március 23–24., Maastricht (Stadhuis), elnök: Dries VAN AGT 1981. június 29–30., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Dries VAN AGT 1981. november 26–27., London (Lancaster House), elnök: Margaret THATCHER 1982. március 29–30., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Wilfried MARTENS 1982. június 28–29., Brüsszel (Palais d’Egmont), elnök: Wilfried MARTENS 1982. december 3–4., Koppenhága (Eigtveds Pakhus), elnök: Poul SCHLÜTER 1983. március 21–22., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL 1983. június 17–19., Stuttgart (Neues Schloss), elnök: Helmut KOHL 1983. december 4–6., Athén (Zappion), elnök: Andreasz PAPANDREU 1984. március 19–20., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: François MITTERRAND 1984. június 25–26., Fontainebleau (Château de Fontainebleau), elnök: François MITTERRAND 1984. december 3–4., Dublin (Dublin Castle), elnök: Garret FITZGERALD 1985. március 29–30., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Bettino CRAXI 1985. június 28–29., Milánó (Castello Sforzesco), elnök: Bettino CRAXI 1985. december 2–3., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER 1986. június 26–27., Hága (Conferentiecentrum van het Ministerie van Buitenlandse Zaken), elnök: Ruud LUBBERS 1986. december 5–6., London (Queen Elizabeth II Conference Centre), elnök: Margaret THATCHER 1987. június 29–30., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Wilfried MARTENS 1987. december 4–5., Koppenhága (Eigtveds Pakhus), elnök: Poul SCHLÜTER 1988. február 11–12., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL 1988. június 27–28., Hannover (Hannover Messe), elnök: Helmut KOHL 1988. december 2–3., Ródosz (Palati tou Megalou Magistrou), elnök: Andreasz PAPANDREU 1989. június 26–27., Madrid (Palacio de Congresos de Madrid), elnök: Felipe GONZÁLEZ 1989. december 8–9., Strasbourg (Palais de la Musique et des Congrès), elnök: François MITTERRAND 1990. április 28., Dublin (Dublin Castle), elnök: Charles HAUGHEY (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 1990. június 25–26., Dublin (Dublin Castle), elnök: Charles HAUGHEY 1990. október 27–28., Róma (Palazzo Madama), elnök: Giulio ANDREOTTI 1990. december 14–15., Róma (Montecitorio), elnök: Giulio ANDREOTTI 1991. április 8., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER (az Európai Tanács nem hivatalos ülése)
18
1991. június 28–29., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER 1991. december 9–10., Maastricht (Provinciehuis), elnök: Ruud LUBBERS 1992. június 26–27., Lisszabon (Centro Cultural de Belém), elnök: Aníbal CAVACO SILVA 1992. október 16., Birmingham (Birmingham ICC), elnök: John MAJOR (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 1992. december 11–12., Edinburgh (Holyrood House), elnök: John MAJOR 1993. június 21–22., Koppenhága (Bella Center), elnök: Poul Nyrup RASMUSSEN 1993. október 29., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Jean-Luc DEHAENE 1993. december 10–11., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Jean-Luc DEHAENE 1994. június 24–25., Korfu (Palaia Anaktora), elnök: Andreasz PAPANDREU 1994. július 15, Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL 1994. december 9–10., Essen (Messe Essen), elnök: Helmut KOHL 1995. június 26–27., Cannes (Palais des festivals), elnök: Jacques CHIRAC 1995. szeptember 22–23., Mallorca (Hotel Formentor), elnök: Felipe GONZÁLEZ (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) 1995. december 15–16., Madrid (Palacio de Congresos de Madrid), elnök: Felipe GONZÁLEZ 1996. március 29, Torino (Lingotto), elnök: Lamberto DINI 1996. június 21–22., Firenze (Fortezza da Basso/Palais des Expositions), elnök: Romano PRODI 1996. október 5., Dublin (Dublin Castle), elnök: John BRUTON (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 1996. december 13–14., Dublin (Dublin Castle), elnök: John BRUTON 1997. május 23., Noordwijk (Grand Hotel Huis ter Duin), elnök: Wim KOK (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) 1997. június 16–17., Amszterdam (Nederlandsche Bank), elnök: Wim KOK 1997. november 20–21., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jean-Claude JUNCKER (az Európai Tanács rendkívüli ülése a foglalkoztatásról) 1997. december 12–13., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jean-Claude JUNCKER 1998. június 15–16., Cardiff (City Hall), elnök: Tony BLAIR 1998. október 24–25., Pörtschach (Parkhotel Pörtschach), elnök: Viktor KLIMA (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 1998. december 11–12., Bécs (Hofburg), elnök: Viktor KLIMA 1999. február 26., Bonn (Gästehaus der Bundesregierung auf dem Petersberg), elnök: Gerhard SCHRÖDER (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 1999. március 24–25., Berlin (Hotel Intercontinental), elnök: Gerhard SCHRÖDER
19
1999. április 14., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Gerhard SCHRÖDER (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 1999. június 3–4., Köln (Der Gürzenich), elnök: Gerhard SCHRÖDER 1999. október 15–16., Tampere (Museokeskus Vapriikki), elnök: Paavo LIPPONEN 1999. december 10–11., Helsinki (Helsinki Fair Centre), elnök: Paavo LIPPONEN 2000. március 23–24., Lisszabon (Feira Internacional de Lisboa), elnök: António GUTERRES 2000. június 19–20., Santa Maria Da Feira (Europarque Centro de Congressos), elnök: António GUTERRES 2000. október 13–14., Biarritz (Casino municipal de Biarritz), elnök: Jacques CHIRAC 2000. december 7–11., Nizza (Centre des Congrès Acropolis), elnök: Jacques CHIRAC 2001. március 23–24., Stockholm (Stockholm Mässan), elnök: Göran PERSSON 2001. június 15–16., Göteborg (Svenska Mässan-Swedish Exhibition and Congress Centre), elnök: Göran PERSSON 2001. szeptember 21., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Guy VERHOFSTADT (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 2001. október 19., Gent (Sint Pietersabdij), elnök: Guy VERHOFSTADT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 2001. december 14–15., Brüsszel (Château Royal de Laeken), elnök: Guy VERHOFSTADT 2002. március 15–16., Barcelona (Palau de Congressos de Catalunya), elnök: José María AZNAR 2002. június 21–22., Sevilla (Palacio de Exposiciones y Congresos), elnök: José María AZNAR 2002. október 24–25., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Anders Fogh RASMUSSEN 2002. december 12–13., Koppenhága (Bella Center), elnök: Anders Fogh RASMUSSEN 2003. február 17., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Kosztasz SZIMITISZ (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 2003. március 20–21., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Kosztasz SZIMITISZ 2003. április 16., Athén (Zappeion Hall), elnök: Kosztasz SZIMITISZ (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 2003. június 19–20., Theszaloníki13 (Porto Carras), elnök: Kosztasz SZIMITISZ 2003. október 16–17., Brüsszel14 (Justus Lipsius épület), elnök: Silvio BERLUSCONI 2003. december 12–13., elnök: Silvio BERLUSCONI
20
13
Az Európai Tanács utolsó, Brüsszelen kívül tartott ülése.
14
Az Európai Tanács üléseire innentől fogva – a kivételes esetektől eltekintve – Brüsszelben kerül sor, a Justus Lipsius épületben.
2004. március 25–26., elnök: Bertie AHERN 2004. június 17–18., elnök: Bertie AHERN 2004. november 4–5., elnök: Jan Peter BALKENENDE 2004. december 16–17., elnök: Jan Peter BALKENENDE 2005. március 22–23., elnök: Jean-Claude JUNCKER 2005. június 16–17., elnök: Jean-Claude JUNCKER 2005. december 15–16., elnök: Tony BLAIR 2006. március 23–24., elnök: Wolfgang SCHÜSSEL 2006. június 15–16., elnök: Wolfgang SCHÜSSEL 2006. december 14–15., elnök: Matti VANHANEN 2007. március 8–9., elnök: Angela MERKEL 2007. június 21–22., elnök: Angela MERKEL 2007. december 14., elnök: José SÓCRATES 2008. március 13–14., elnök: Janez JANŠA 2008. június 19–20., elnök: Janez JANŠA 2008. szeptember 1., elnök: Nicolas SARKOZY (az Európai Tanács rendkívüli ülése) 2008. október 15–16., elnök: Nicolas SARKOZY 2008. november 7., elnök: Nicolas SARKOZY (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 2008. december 10–11., elnök: Nicolas SARKOZY 2009. március 1., elnök: Mirek TOPOLÁNEK (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 2009. március 19–20., elnök: Mirek TOPOLÁNEK 2009. június 18–19., elnök: Jan FISCHER 2009. szeptember 17., elnök: Fredrik REINFELDT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 2009. október 29–30., elnök: Fredrik REINFELDT 2009. november 19., elnök: Fredrik REINFELDT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója)
21
Lisszabon (2009. december 1.) után: 2009. december 10–11., elnök: Fredrik REINFELDT – az utolsó ülés, amelynek elnökét a Tanács soros elnöksége adta 2010. február 11., Brüsszel, Bibliothèque Solvay, elnök: Herman VAN ROMPUY15 (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) 2010. március 25–26., Brüsszel (Justus Lipsius épület), az Európai Tanács Herman VAN ROMPUY elnökletével tartott első hivatalos ülése
15
22
Az Európai Tanács 2009. december 1-jén megválasztott első elnöke, akinek megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amely egy alkalommal megújítható (az EUSZ 15. cikkének (5) bekezdése).
További információk Kiadványok és internetes források (ingyenesen hozzáférhetők nyomtatott és elektronikus változatban az EU hivatalos nyelvein) http://www.consilium.europa.eu/publications Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatos következtetések http://www.european-council.europa.eu/council-meetings/conclusions Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatos sajtóközlemények http://www.consilium.europa.eu/ec-pressreleases Az Európai Tanács eljárási szabályzata – A Tanács eljárási szabályzata, 2009, 46 oldal Az Európai Tanács – A Tanács – Két, Európáért tevékenykedő intézmény, 2010, 16 oldal Az Európai Tanács 2010-ben, 2011, 46 oldal Az Európai Tanács, a Tanács dióhéjban, 2010, 6 oldal Tájékozódás az Európai Tanácsról és a Tanácsról, 2010, 6 oldal Az Európai Tanács, Az Európai Unió csúcsszerve, 2011, A1-es méretű poszter Az Európai Tanács – A Tanács, 2010, DVD (többnyelvű)
Weboldalak Európai Tanács: http://www.european-council.europa.eu Elnök: http://www.european-council.europa.eu/president
Facebook Elnök: http://www.facebook.com/Hermanvanrompuy
Twitter Európai Tanács: http://twitter.com/EUCouncilPress Elnök: http://twitter.com/euHvR
23
A Tanács Főtitkársága Az Európai Tanács: Csúcstalálkozók ötven éve Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2012 – 23 oldal – 17,6 x 25 cm ISBN 978-92-824-3490-1 doi:10.2860/64321
Megjegyzés HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?
Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a www.european-council.europa.eu és a www.consilium.europa.eu oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: +32 22815650 Fax: +32 22814977 Internet: www.consilium.europa.eu/infopublic
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN 978-92-824-3490-1 doi:10.2860/64321 © Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Fehér klórmentes papírra nyomtatva (ECF)
Ingyenes kiadványok: • az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu); • az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 292942758 faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: • az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu). Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): • az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).
QC-31-11-406-HU-C
AZ EURÓPAI TANÁCS
A TANÁCS FŐTITK ÁRSÁGA
HU
AZ EURÓPAI TANÁCS
Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111
Az Európai Tanács Csúcstalálkozók ötven éve
www.european-council.europa.eu AZ EURÓPAI UNIÓ CSÚC SSZERVE
AZ EURÓPAI TANÁCS ók 50 éve: 2011 Csúcstalálkoz
mérföldkövek
épület: a Tanács A Justus Lipsius jelenlegi székháza t az Európai Tanács A sajtóközpon ülésének idején
Intéz ményesül az Európ
2009. december
1.
Szerződés: Hatályba lép a Lisszaboni esül, intézmény az Európai Tanács tják két és fél évre. elnökét megválasz
0099 009 00 2009 2200
Merkel kancellár, elnök és Angela 16–17. Herman Van Rompuy Brüsszel, 2010. december Európai Tanács,
Az Európ ai Tanác s
és az Európ ai Uniór
ól szóló szerződés adja az Uniónak „Az Európai Tanács ösztönzést, a fejlődéséhez szükségese fejlődés és meghatározza irányait. [...]” általános politikai D. cikke) (a Maastrichti Szerződés meghatározza „[...] Az Európai Tanács olitika a közös kül- és biztonságp arra vonatkozó [...] elveit és az ásokat. [...]” általános iránymutat J.8. cikke) (a Maastrichti Szerződés
Theszaloníki, 2003. június 19–20.
Copyright: Bundesregierung/Andre
Közös fénykép
– Theszaloníki,
Szerződés első ülése a Maastrichti Az Európai Tanács – Brüsszel, 1993. december 10–11. után hatálybalépése
2003. június 19–20.
99933 1999 1993 1199
Az Európ ai Tanác s: bekerül az Az Európai Tanács Okmányba. Egységes Európai
Dublin, 1975. március
10–11.
Európai Okmány 4–5. első ülése az Egységes Az Európai Tanács – Koppenhága, 1987. december után hatálybalépése Közös fénykép
első ülése.
– Dublin, 1975.
március 10–11.
Csúcs értekezletek
9755 97 1975 1197
Az Európai Tanács
r 9–10. Párizs, 1974. decembe december 14–15. Koppenhága, 1973. Olajválság.
Politikai döntés
Róma,
1967. május 29–30.
10 évvel a Római
Szerződés után.
18. Bonn, 1961. július 10–11. Párizs, 1961. február
Munkaülés – Párizs,
1974. december
9–10.
kancellár az Konrad Adenauer zón bonni csúcstalálko 1961. július 18-i de Gaulle elnököt fogadja Charles
10–11. politikai Párizs, 1961. február az volt, hogy feltárja a szorosabb kozót célja it. [...]” (a csúcstalál „[...] Az értekezlet zésének módozata együttműködés megszerve ményből) követően kiadott sajtóközle
ouncil.europa.eu ww w.europea n-c
U-P
1961
Egon Steiner
19–20.
Királyság és Írország
r 1–2. Hága, 1969. decembe l. az első bővítésrő
145 Bild-F011021-002,
Dánia, az Egyesült is részt vesz.
r 9–10. Párizs, 1974. decembe Európai Tanács!” az „Meghalt a csúcs, éljen elnöknek a csúcsértekezletet (Valéry Giscard d’Estaing záró szavai) 18. Bonn, 1961. július , hogy k [...] úgy határoztak olása „Az állam-, illetve kormányfő szakpolitikáik összehang rendszeres [...] a véleménycsere, k kialakítása céljából ák és közös állásponto hogy ezzel is előmozdíts időközönként üléseznek, (a csúcstalálkozót követően [...].” Európa politikai unióját ményből) sajtóközle kiadott
Bundesarchiv,
Párizs, 1972. október
a kezde tek
a hatalom „[...] Vissza kellett térnünk megvalósítsuk forrásaihoz, hogy uniót [...], azután először a gazdasági a teljesebb és pedig felkutassuk formáit [...].” mélyebb unió lehetséges Tanácsnak Jean Monnet az Európai szenteli 1976-ban megjelent fejezetét. Emlékiratainak záró
1987. július 1.
2011 – QC-32-10-634-H
ARCHÍV ANYAGOK
1.
feladatait az Az Európai Tanács szerződés szóló Európai Unióról rögzíti. (a Maastrichti Szerződés)
© Európai Unió,
doi:10.2860/64321
a Bienert
utoljára ülésezik . Az Európai Tanács ellátó országban a soros elnökséget otthont Azóta Brüsszel ad . a csúcstalálkozóknak
1993. november
ai Tanác s
zza ösztönzést, és meghatáro fejlődéséhez szükséges adja az Uniónak a . [...] „[...] Az Európai Tanács és irányait és prioritásait valamint saját elnökéből annak általános politikai illetve kormányfőiből, 15. cikke) a tagállamok állam-, Az Európai Tanács Unióról szóló szerződés áll. [...]” (az Európai a Bizottság elnökéből
2011. DECEMBER
