Az Európai nyelvtanulási napló bevezetésének háttere és iskolai gyakorlata Előadó: Kovács Imréné Budapest, 2012. június 12.
Az Európa Tanács • Célja: a jogállamiság, az emberi jogok • a demokrácia magas szintű megteremtése • Feladatának tekinti: • a kontinens sokszínű, gazdag kulturális örökségének megtartását
Tevékenységi területei: • • • • •
Oktatáspolitika és reformok Demokratikus állampolgárságra nevelés Európa dimenzió – európaizálódás Idegennyelv-oktatás Történelemoktatás
Európa dimenzió európaizálódás • • • • • • •
Alapelvei: Európa = a kontinens egésze Az oktatási rendszerek sokféleségének megőrzése Prioritást kap: tanulói mobilitás interkulturális oktatás pedagógus-továbbképzések emlékezés a holokauszt áldozataira
Idegennyelv-oktatás • Érték: a kulturális és nyelvi sokszínűség • Feladatok: stratégiák kidolgozása (sokszínűség) • nyelvpolitikák elemzése • közös referenciaeszközök kutatása • Kezdeményezések: • 2001. Az európai nyelvek éve • szeptember 26. A nyelvek európai napja
• Az ET oktatáspolitikája alapján két fontos dokumentum: • Közös Európai Referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés • Európai nyelvi portfólió
EU bővítése: igény a tudás összehasonlíthatóságára Okok: országhatárok megszűnése munkaerő szabad áramlása nagyobb mobilitás külföldi tanulás lehetősége
Közös európai referenciakeret • Célja: • A nyelvtanulás és nyelvtudásmérés kereteinek és tartalmának egységesítése • Az idegennyelv-tanulás motiválása • A nyelvtanítási- nyelvtanulási folyamatok összehangolása • A nemzetközi mobilitás, kommunikáció és munkakapcsolatok elősegítése • Az élethosszig tartó tanulás támogatása • A különböző országok nyelvoktató intézményei együttműködésének segítése • A nyelvvizsgák egységesítése és kölcsönös elismerése
Közös európai referenciakeret • Szerkezete: • 1. Célok, feladatok, funkciók meghatározása (többnyelvűség, megfelelési kritériumok) • 2. Cselekvésközpontú nyelvhasználat, • nyelvtanulás, ny.tanítás, értékelés, közös ref.szintek értelmezése
Szerkezet: • • • • • • • • • •
3. Szintleírások és azok kritériumai: A szint: Alapszintű nyelvhasználó: A1 minimumszint (A1.1) A2 Alapszint (A2.1) B szint: Önálló nyelvhasználó: B1 küszöbszint B2 középszint C szint: Mesterfokú nyelvhasználó C1 haladó szint C2 mesterszint
Szerkezet • 4. A nyelvhasználat és nyelvhasználó jellemzése • Kommunikatív tevékenységek, célok, témák, feladatok • 5. Általános és kommunikatív kompetenciák 6. A nyelvtanulás és nyelvelsajátítás Többnyelvűségi kompetenciák
Szerkezet • 7. A feladatok szerepe a nyelvtanítási/tanulási folyamatban • 8. Nyelvi választék a tantervkészítésben • 9. Mérés és értékelés • Függelékek: szintleírások, szemléltető skálák
A Referenciakeret felhasználói: • • • • • • • • • • •
Nyelvtanuló Nyelvtanár Vizsgáztató Tantervkészítő Oktatásszervező Oktatásügyi hatóságok Szakértők, egyéb ellenőrzést végzők Tanárképző és –továbbképző szakemberek Tankönyvírók Tankönyvkiadók Munkaadók
A Referenciakeret újszerűsége: • Ajánlások, javaslatok, továbbgondolásra alkalmas alternatívák • Életközelibb, egyéni felelősségvállalásra épülő nyelvtanulás • A nyelvtanuló a figyelem középpontjába kerül: a tanulás felelőssége az övé • Idegen nyelvi készségek és a tudás szintjeinek meghatározása • Pozitív attitűd és objektív, szöveges kritériumok az értékelésben
A Referenciakeret újszerűsége • Lexikai-grammatikai kompetencia helyett kommunikatív kompetencia • Interkulturális szemlélet • A nyelvtanulás nem öncélú, a nyelvtudás eszköz • Elismeri az iskolán kívül szerzett ismereteket is • A hiba és tévesztés fogalmának új megközelítése • A tanárszerep újragondolása • Szemléletváltás a tanári értékelésben: a részkompetenciák elismerése (nem átlagoló)
Európai nyelvi portfólió – Európai nyelvtanulási napló • Változatok: kisiskoláskori serdülőkori felnőtt Közös vonások: ET logó, Európa térkép, akkreditációs szám három nyelvű fejezetcímek, fejlécek
Európai nyelvi portfólió – Európai nyelvtanulási napló • Szerkezete: Három rész: • Nyelvi útlevél • Nyelvi életrajz • Dosszié
Európai nyelvtanulási napló • Első európai nyelvtanulási naplóm (kisiskolás) • Nyelvi útlevél: • Önértékelési ábra A1- B2, öt készség szerint: • Íráskészség • Szövegértés (olvasáskészség) • Beszélgetés • önálló beszéd, elbeszélés • Beszédértés • Bizonyítványok, tanúsítványok, oklevelek, igazolások jegyzéke • A nyelvterületen szerzett tapasztalatok • Értékelési táblázat
Első európai nyelvtanulási naplóm • Nyelvi életrajz: • Iskolai és iskolán kívüli nyelvtanulás folyamata • Szöveges önértékelő lapok • Két óravázlat • Libajáték
Első európai nyelvtanulási naplóm • Dosszié: • Tárgyi bizonyítékok (teszt, fénykép, képeslap, kazetta, oklevél stb) • Jegyzéke és gyűjteménye
Európai nyelvtanulási naplóm • • • • • • •
A serdülőkori életkori sajátosságokhoz igazodik Nyelvi útlevél: Önértékelési ábra – A1-C2 szint / 5 készség Bizonyítványok, tanúsítványok jegyzéke Nyelvi és interkulturális tapasztalatok Iskolatípusok, iskolafokok megjelölése Szaknyelvhasználat
Európai nyelvtanulási naplóm • Nyelvi életrajz: • Megjeleníthetők: • a családon belül beszélt id. nyelvek • a nyelvtanulás helye, ideje, intenzitása • egyéb nyelvtanulási tevékenységek • ny.tanulással összefüggő kapcsolatok • ny. tanulási tapasztalatok • Szöveges önértékelő lapok
Európai nyelvtanulási naplóm • Dosszié: • A nyelvtudás tárgyi bizonyítékai és igazolások • Igazolás: • a folyamatos levelezésről • a nyelvterületen tartózkodásról • vendég fogadásáról • határon túlmutató tervekről (csere, konf.) • vizsgán való részvételről • nyelvi versenyen való részvételről • •
Felnőtt Európai nyelvtanulási napló • • • • • • •
A korábbi változatok koncepcióját viszi tovább Nyelvi útlevél: kiegészül: felsőoktatás, felnőttoktatás Nyelvi életrajz: Tükörkép eddigi nyelvtanulásomról Nyelvtanulási tervek Dosszié: Egységei és funkciója megegyezik a középiskolás változattal
A Napló bevezetése a Thuri György Gimnáziumban • 2001. Két tanulócsoport (angol, német) • 2002-től: Valamennyi tanulócsoport felmenő rendszerben • Tanári elhivatottság, hit a napló pozitív hatásában, nevelő erejében • Nagy várakozás, PP, HT kidolgozása után, az EU csatlakozás előtt • Mikor? Osztályfőnöki óra • Havi 2-3 tanóra (összefoglalás, ellenőrzés, értékelés)
A Napló bevezetése a Thuri György Gimnáziumban • Gyakorlati lépések: • Tanárok felkészítése, felkészülése • (új terminológia, módszerek , attitűd, értékelés) • A tanulócsoportok kiválasztása, előkészítése • A szülők meggyőzése (még nem tankönyv!) • Felmérések (család, megelőző iskolafok)
Gyakorlati lépések: • Tanári műhelymunka: • Cél: a tanuló folyamatos fejlődése kimutatható legyen a tanév során • Napló- HT- tanmenet- összehangolása (időben is) • Szintek tovább bontása, konkretizálása • Közös célkitűzések megfogalmazása (havi terv) • Havi értékelések előkészítése (Havi dolgozat stb) • Segítség a tanulók egyéni célkitűzésénél • Segítség az értékelésben, ábrázolásban
Tapasztalatok: • • • • • • •
Tapasztalatok: A tanulók esetében: Céltudatosabb, tervszerűbb munka (vizsgák!) Nagyobb felelősség, önállóság a munkában Önellenőrzés, önértékelés Folyamatos tanulás, ismétlés fontossága Jobb eredmények
Tapasztalatok (tanulók) • Nehézségek: terminológia • pozitív értékelés megtanulása
Tapasztalatok • Szülők: • Nagyobb figyelemmel kísérik az iskolai munkát, a tanuló fejlődését • Segítik az iskolán kívül szerezhető nyelvi tapasztalatokat • Elégedettség látva a folyamatos fejlődést • A megfelelés a nyelvet nem beszélők számára is követhető az ábrák alapján • Nehézségek: anyagi természetűek
Tapasztalatok: • Pedagógusok: • Céltudatosabb, rendszerezettebb, igényesebb tanári munka (szülő, kolléga belelát) • Egyéb tanári munkájukban is kreatívabbak, kezdeményezőbbek • Tervezés, önértékelés, értékelés – más pedagógiai területeken is alkalmazzák • Nagyobb figyelem a tanulók egyéni fejlődésére • A különböző szakos nyelvtanárok iskolai együttműködése javult
Tapasztalatok (pedagógusok) • Nehézségek: • Tanulni kell az új terminológiát, pozitív értékelési attitűdöt, új kommunikatív módszereket • A Referenciakeret és a Napló terminológiája nem volt teljesen azonos • Szintleírások, önértékelő lapok konkretizálása, • A Napló-HT- tanmenet- havi célkitűzések – ellenőrzés „testreszabása” idő és energiaigényes • A munka elismerésére rendelkezésre álló eszközök nem voltak a befektetett munkával arányban
• Az Európai Nyelvtanulási Napló alkalmazásának iskolafejlesztő hatása: • 2002-ben iskolánk képviselte Mo-t a Luxenburgban rendezett országok közötti tapasztalatcserén • 2006-ban az Várpalotán rendezték az ún. Követő Iskola programban részt vevő, Naplót alkalmazó iskolák regionális találkozóját, ahol bemutató órákat tartottunk
Iskolafejlesztő hatás • Javultak az idegen nyelvi eredmények, csökkent a bukások száma • Nőtt a nyelvvizsgázók, idegen nyelvből érettségizők száma • Tanulóink számos nemzetközi diákkonferencián szerepeltek önállóan különböző témákban, megvalósult: a nyelvtudás: eszköz elve • Eredményesen vettünk részt nemzetközi projektekben, cserekapcsolatokban
Iskolafejlesztő hatás • Az iskolai nevelőmunkára gyakorolt hatása: Eredményes, pozitív • Nemcsak a tanulók önbizalma nőtt, hanem az önellenőrzés, önértékelés beépült napi munkájukba és segítette az önálló feladatmegoldást, az önálló munkavégzést
•
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom: • • • • • • • • •
Darabos Zsuzsánna (szerkesztő): Első európai nyelvtanulási naplóm (Nodus Kiadó 2001) Darabos Zsuzsánna (szerkesztő): Európai nyelvtanulási naplóm (Nodus Kiadó 2001) Darabos Zsuzsánna (szerkesztő): Nyelvi útlevél, nyelvi életrajz, dosszié (Nodus Kiadó 2001)
Felhasznált irodalom: • Darabos Zsuzsánna (szerkesztő): Kalauz az Európai nyelvtanulási naplóhoz Nodus Kiadó 2002. • Közös európai referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés PTMIK Kht. 2002.
