HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 24.5.2006 COM(2006) 253 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Koncepció a biztonsági ágazat reformjának európai közösségi támogatására {SEC(2006) 658}
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés..................................................................................................................3
2.
Indokolás és általános célkitűzés ...............................................................................4
3.
A biztonsági rendszer és annak reformja ...................................................................5
3.1.
A biztonsági rendszer reformjának szükségessége.....................................................5
3.2.
A biztonsági rendszer és annak reformja ...................................................................6
4.
A biztonsági ágazat reformjának európai közösségi támogatása ................................6
4.1.
Munkaterületek.........................................................................................................6
4.2.
A biztonsági ágazat reformjának EK általi támogatására irányadó elvek ...................8
4.3.
A biztonsági ágazat reformjához nyújtott EK-támogatás speciális szerepe és erősségei...................................................................................................................9
5.
A biztonsági ágazat reformjának EU-támogatása a jövőben ....................................10
5.1.
A biztonsági ágazat reformjához nyújtott EU-támogatás erősítésének lehetőségei az EK szempontjából ............................................................................10
5.2.
Ajánlás a biztonsági rendszer reformjához nyújtott általános EU-támogatáshoz való EK-hozzájárulás megerősítéséhez .......................................12
2
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Koncepció a biztonsági ágazat reformjának európai közösségi támogatására
1.
BEVEZETÉS Az Európai Unió külső fellépése hangsúlyozza a globális szereplőként és partnerként felfogott identitását, amelynek értelmében közös értékeinek előmozdításán munkálkodik: az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a béke, a demokrácia, a helyes kormányzás, a nemek egyenlősége, a jogállamiság, valamint a szolidaritás és igazságosság tiszteletben tartásán, beleértve a biztonsági ágazat reformjának1 területét is. Az erőszakos konfliktus megelőzése és megoldása, a terrorizmus elleni küzdelem és az államok sebezhetőségének kezelése tartoznak az EU azon intézkedései közé, amelyek a bizonytalanság mérséklésére és a szegénység leküzdésére irányulnak, és ezáltal segítenek megvalósítani a milleniumi fejlesztési célkitűzéseket, a fenntartható fejlődést és a globális biztonságot. Manapság a nemzetközi közösség és az EU is egyre inkább elismeri, hogy a biztonsági ágazat reformja – amelyet több ágazatra kiterjedő jellege miatt a biztonsági rendszer reformjaként is emlegetnek – fontos része a konfliktusmegelőzésnek, a béketeremtésnek és a demokratizálódásnak, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A biztonsági ágazat reformja egyrészt kiterjed a polgároknak biztonságot szolgáltató testületek, másrészt az előbbi testületek igazgatásáért és felügyeletéért felelős állami szervek reformjára. Ennek megfelelően a biztonsági rendszer reformja túlmutat az egyes szolgáltatások (többek között a hadászati, rendőri, igazságszolgáltatási intézmények stb.) hatékonyságának fogalmán, és sokkal inkább a biztonsági rendszer általános működésére irányul az állami szektor szabályozási reformpolitikájának és -stratégiájának keretein belül. Más szóval a biztonsági rendszer reformját olyan átfogó folyamatnak kell tekinteni, amely a polgárok biztonságának erősítése mellett az államigazgatási hiányosságok felszámolását tűzi ki célul. Ezáltal biztosítható, hogy a biztonsági ágazat ne kerüljön ki az állami szektor egészén kívülre, és ne attól elválasztva kezeljék, hanem a közjavak elosztásának, illetve az állami intézményi keret integráns, ugyanakkor egyenrangú részeként. Bár a biztonsági rendszer reformjának egyes vonatkozásai lehetnek rövid távúak, a reformfolyamatnak egészében hosszú távra kell kiterjednie, és erős nemzeti elkötelezettségen kell alapulnia. A biztonsági rendszer reformja nem új cselekvési terület az Európai Unió szempontjából, hanem több éve szerves része az EU integrációs, bővítési és külső támogatási politikájának. Az EU a közösségi eszközökkel számos politikai területen támogatja a reformfolyamatokat a partnerországokban és -régiókban a világ
1
HU
Ez kifejezésre jut az Európai Unió alapvető politikai dokumentumaiban is, például: az Európai Unió fejlesztéspolitikai nyilatkozatában („Európai konszenzus” a fejlesztésről), amelyet a Tanács 2005. november 22-én fogadott el (Hivatalos Lap C 46., 2006.2.24.), és az Európai Tanács által 2003 decemberében elfogadott Európai Biztonsági Stratégiában.
3
HU
különböző részein. Ezek közé a következő területekhez tartozó politikák és eszközök tartoznak: fejlesztési együttműködés, a bővítés, a stabilizációs és társulási folyamat, európai szomszédsági politika, konfliktusmegelőzés és válságkezelés, demokrácia és emberi jogok, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója. Az utóbbi években az EU a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén további kapacitásokat alakított ki a biztonsági rendszer reformjának támogatására2, amint ez az Európai Biztonsági Stratégiában is megjelenik. Ily módon az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) keretében vállalt küldetések és a biztonsági ágazat reformja területén indított közösségi intézkedések kiegészíthetik egymást, különösen a válsághelyzetben vagy válság utáni helyzetben lévő országok esetében. Egyes EUtagállamok kétoldalú alapon is igen élénken támogatják a biztonsági ágazat reformfolyamatait. Ezért mind a tagállamok, mind a Bizottság kifejezésre juttatták, hogy a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatban mindhárom pillérre kiterjedő, összefogottabb közös uniós koncepcióra van szükség, amely hozzájárul az EU e területtel kapcsolatos hatékonyabb külső fellépéseihez. Ez a vitaanyag az Európai Bizottság hozzájárulása annak érdekében, hogy a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos munka egyértelműbb, integrált uniós politikai keretet eredményezzen. 2.
INDOKOLÁS ÉS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉS A dokumentum felvázolja az Európai Közösség biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos munkájára vonatkozó alapelveket és normákat, amelyek alapjául a különböző országokban és régiókban biztosított jelenlegi támogatások, valamint azon politikai területek szolgálnak, amelyek keretein belül az EK támogatást biztosít a biztonsági rendszer reformja számára; továbbá kiemeli annak indokait, hogy a Közösség támogatásai között miért kell fontos szerepet biztosítani a biztonsági rendszer reformjának. A politikai keret ily módon hozzájárul a különböző politikai eszközök körébe tartozó közösségi intézkedések hatékonyabb koordinálásához és stratégiai kialakításához, azon felismerés alapján, hogy a biztonsági ágazat reformjának átfogónak kell lennie, amely felöleli az EK külső támogatásának különböző intézkedési területeit. A koncepció emellett szélesebb keretben, a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos uniós külső fellépések összefüggésében is igyekszik meghatározni a Közösség szerepét annak érdekében, hogy egyfelől az EK-intézkedések, másfelől a KKBP/EBVP részeként hozott uniós és a tagállamok által hozott kétoldalú intézkedések kiegészítsék egymást. A célkitűzés az, hogy e koncepció és a – brit elnökség3 alatt elfogadott – biztonsági ágazat reformja számára biztosított EBVP-támogatás uniós koncepciója kiegészítsék egymást, és a biztonsági ágazat reformjának átfogó EU-s koncepciója keretében egyesíthetők legyenek.
2 3
HU
Uo. Tanácsi következtetések, Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa, 2005. november 21-22.
4
HU
3.
A BIZTONSÁGI RENDSZER ÉS ANNAK REFORMJA
3.1.
A biztonsági rendszer reformjának szükségessége Az EK a biztonság fogalmát nem korlátozza az államterület biztonságára vagy meghatározott rendszerek biztonságára, hanem beleérti magának az államnak és lakosainak külső és belső biztonságát. A fogalom ennek megfelelően az emberi biztonságra irányul (mentesség a nélkülözéstől és félelemtől, az önálló cselekvés szabadsága)4, azaz az állampolgár – és ezáltal az állam biztonságát kiegészítő – biztonságát állítja középpontba. A polgárok jogos elvárásai közé tartozik, hogy az állam képes legyen fenntartani a békét és garantálni az ország stratégiai biztonsági érdekeit, valamint biztosítani a polgárok életének és vagyonának, valamint politikai, gazdasági és szociális jogainak védelmét. Az államnak képesnek kell lennie megvédeni polgárait a bizonytalanság fenyegetésétől, beleértve az erőszakos konfliktusokat és terrorizmust, és ezzel párhuzamosan meg kell akadályoznia, hogy ezek a fenyegetések aláássák a jogokat és az intézményeket. Ez a vitaanyag azokra a szempontokra koncentrál, amelyek a béke, a testi és életbiztonság, valamint a joguralom megőrzésével kapcsolatosak, továbbá a végrehajtó intézmények jogrendszer és demokratikus intézmények általi ellenőrzésének szempontjait tárgyalja. Az EU-partnerországok számos kihívással néznek szembe, amelyek akadályozzák a fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló közös törekvésüket, többek között: túlzottan nagy létszámú és alulfizetett reguláris haderő, a jogi kereteken kívül működő irreguláris szerveződések és biztonsági cégek, hiányosságok az igazságszolgáltatás függetlenségét, jogállását és felhasználható forrásait illetően, a biztonsági szolgálatok elszámoltathatóságának biztosításával kapcsolatos hiányzó kapacitások, jogi kompetencia, illetve egyes esetekben a parlamenti politikai szándék erre vonatkozó hiánya, a rendőri és védelmi szervek által elkövetett emberi jogi jogsértések, az államhatalmon belüli büntetlenség gyakorlata, továbbá a lakosság terrorcselekményekkel szembeni védelmére vonatkozó képesség hiánya. Az állampolgári jogok államhatalom részéről történő megsértésének veszélye azokban az államokban a legnagyobb, amelyekben nincs cselekvőképes civil társadalom, és ennek következtében gyenge vagy ki sem alakult a demokrácia. E kihívások hatással vannak a régiók stabilitására és a nemzetközi közösség egészére. A lakosság biztonságának biztosítását szolgáló eszközöknek csak egyike a haderő. Az államon belüli joguralom és rend fenntartásán keresztül a rendőrség, a csendőrség, a bíróságok és a büntetés-végrehajtási rendszer szintén a biztonságot szolgálja. A demokratikus felügyeleti intézmények (parlamentek, ombudsman stb.) és az igazságszolgáltatási rendszer szintén hozzájárulnak a biztonsághoz azáltal, hogy fellépnek a hatáskörrel való visszaélésekkel szemben, és biztosítják a politikai intézkedések felhatalmazás szerinti végrehajtását. Felügyeleti feladatot elláthatnak civil szervezetek (civil ellenőrző testületek, panasztételi bizottságok), valamint nem hivatalos formában a lobbizó nem kormányzati szervezetek, a tényfeltáró média stb. is.
4
HU
Human Security Now, a Bizottság végleges jelentése az emberi biztonságról (2003), illetve a Bizottság közleménye a kormányzásról és fejlesztésről, COM(2003) 615 végleges.
5
HU
3.2.
A biztonsági rendszer és annak reformja Az OECD-DAC meghatározása5 értelmében biztonsági rendszer alatt értendő az összes olyan állami intézmény és egyéb szervezet, amely szerepet játszik az állam és a polgárok biztonságának biztosításában. A biztonsági ágazat főbb szereplői a végrehajtó intézményeket is beleértve: fegyveres erők; rendőrség; csendőrség; félkatonai szervezetek; elnöki gárdák; hírszerző szolgálatok; parti őrségek; határőr szervezetek; vámhatóságok; tartalékos és helyi biztonsági egységek. A biztonsági ágazat igazgatási és felügyeleti szervezetei: parlament/törvényhozás; kormányzat/végrehajtó intézmények beleértve a védelmi, belügy- és külügyminisztériumokat; nemzeti biztonságpolitikai tanácsadó testületek; szokásjogon és tekintélyelven alapuló intézmények; pénzügyi igazgatási szervezetek; és a civil társadalom, ezen belül a média, az akadémiák és a nem kormányzati szervezetek. Igazságszolgáltatási intézményrendszer: igazságügyi minisztériumok; börtönök; bűnügyi nyomozó és ügyészi szervezetek; bíráskodás (bíróságok és törvényszékek), az igazságszolgáltatás végrehajtási/szolgáltatási intézményei (végrehajtók és törvényszéki segédek), szokásjogon vagy hagyományon alapuló egyéb ítélkezési rendszerek; emberi jogi bizottságok és ombudsmanok stb. Jogrendszeren kívüli biztonsági erők: felszabadító hadseregek; gerillahadseregek; magántestőrségek; magántulajdonú biztonsági cégek stb. A biztonsági rendszer reformja a biztonsági rendszer átalakítását jelenti, amely az összes fenti szereplő, szerepkör, feladatkör és intézkedési terület összefogásával oly módon igyekszik igazgatni és működtetni e rendszert, amely összeegyeztethető a demokratikus normákkal és a helyes kormányzás alapelveivel, ezáltal is hozzájárulva a biztonsági keret megfelelő működéséhez. Az EK célja, hogy egyértelműen hozzájáruljon a helyes kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, illetve az állami források hatékony felhasználásának megerősítéséhez. Ennek megfelelően a biztonsági rendszer reformjának alapvető összetevője a civil ellenőrzés és a parlamenti felügyelet.
4.
A BIZTONSÁGI ÁGAZAT REFORMJÁNAK EURÓPAI KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSA
4.1.
Munkaterületek Az Európai reformjával földrajzilag, reformjával
5
6
HU
Közösség (EK) több mint 70 országban fejt ki a biztonsági rendszer összefüggő támogatási tevékenységet, amelybe beletartoznak mind a mind a tematikusan meghatározott programok6. A biztonsági rendszer kapcsolatban támogatásban részesülő területek közé tartozik Kelet-
A biztonsági rendszer reformja és a kormányzás, politika és gyakorlat, DAC irányelvek és útmutatások (OECD, Párizs 2004.). Lásd a 2. mellékletet: A biztonsági ágazat reformjának EK által támogatott területei – Példák egyes országokra és régiókra.
6
HU
Európa, Észak- és Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia, Nyugat-Balkán, Afrika, a Karibi- és Csendes-óceáni térség, a Dél-Mediterrán övezet és a Közép-Kelet, Latin-Amerika és Ázsia. Az EK a biztonsági rendszer reformjával összefüggésben támogatásban részesített és részesít viszonylag stabil környezetben található országokat és régiókat, átmenet vagy hosszú távú demokratizálódási folyamat által érintett országokat, valamint olyan országokat, amelyek válságot követő közvetlen vagy hosszú távú béketeremtési és újjáépítési folyamaton mennek keresztül7. Ebbe beletartozik a bűnüldöző hatóságok reformjához nyújtott támogatás, az igazságszolgáltatási intézmények támogatása, illetve a biztonsági rendszer igazgatásával és felügyeletével megbízott állami intézmények számára biztosított támogatás. Számos olyan tevékenység is van, amelyet az állami szektor civil ellenőrzésének és demokratikus irányításának általános erősítésére és az emberi jogok tiszteletben tartásának támogatására alakítottak ki; ezek érintik a biztonsági szektort is, így közvetve hozzájárulnak a biztonsági ágazat reformjához. Ehhez kapcsolódik a biztonsági ágazattal kapcsolatos tevékenységeket végző regionális és szubregionális szervezetek kapacitásbővítésére irányuló EK-támogatás, valamint a béke és biztonság területének reformjai, amelyek szintén kedvező hatást gyakorolhatnak a biztonsági rendszer nemzeti szintű reformtörekvéseire. A területtel kapcsolatos támogatások esetében több politika és stratégia is érintett. Bár a biztonsági ágazat reformjának támogatására irányadó elveknek a reformhoz nyújtott összes közösségi támogatási forma esetében meg kell egyezniük, a megközelítések és a végrehajtási módszerek politikai keretenként és országonként eltérőek lehetnek8. Az OECD-DAC keretén belül az EU-tagállamok és az EK segített a biztonsági ágazat reformjának támogatására vonatkozó, A biztonsági rendszer reformja és a kormányzás9 címet viselő iránymutatások kidolgozásában, amelyek a normák, alapelvek és a tevékenységi iránymutatás vonatkozásában fontos kiindulási alapként szolgálnak az EK e területtel kapcsolatos munkájában. A hivatalos fejlesztési segélyre való jogosultság (Official Development Assistance, ODA) kiterjesztése a biztonság területére – amelyről 2005 márciusában az OECD DAC magas szintű találkozóján született megállapodás – azt jelenti, hogy a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos tevékenységek szélesebb köre finanszírozható a fejlesztési együttműködési források segítségével. Ez kiterjed a biztonsági rendszer reformjának összes polgári vonatkozására, valamint a reform
7 8 9
HU
Uo. Lásd az EK politikai kereteiről szóló 1., illetve a programozási ciklusról szóló 3. mellékletet. A biztonsági rendszer reformja és a kormányzás, politika és gyakorlat, DAC irányelvek és útmutatások (OECD, Párizs 2004.).
7
HU
katonai vonatkozásainak demokratikus és polgári ellenőrzésével összefüggő tevékenységekre, beleértve a védelmi kérdések pénzügyi és adminisztratív kezelését10. Az EK-támogatást a nemzeti, regionális és nemzetközi szereplőkkel – többek között az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel – való szoros együttműködés keretében nyújtják, hogy az átalakítási folyamatok fenntarthatók és nemzeti irányítás alatt állók maradjanak. A reformfolyamat fenntarthatóságának szempontjából alapvető fontosságú a nemzeti szereplők politikai szándéka. Ezért minden esetben biztosítani kell az általános reformfolyamat nemzeti irányítását, együttesen a különböző nemzeti és regionális érdekelt felek szerepvállalásával. A közös célkitűzések és tevékenységi prioritások együttes kijelölésében a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszéd lényeges eszközként segíti az EU-t és a partnerországokat. Emellett a törékeny államokban való helyes nemzetközi beavatkozásra vonatkozó OECD/DAC alapelvek11 Közösség és tagállamok általi alkalmazása szintén segíthet abban, hogy az ilyen helyzetben lévő országokban megerősödjön a biztonsági rendszer reformját elősegítő kedvező környezet. 4.2.
A biztonsági ágazat reformjának EK általi támogatására irányadó elvek12 A biztonsági rendszer reformfolyamatainak az alábbi feltételeknek kell eleget tenniük: nemzeti/regionális irányítású reformfolyamatoknak kell lenniük, amelyeket a helyes kormányzás, a demokratikus normák, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának a nemzetközi normákkal összhangban történő erősítésére alakítottak ki13; választ kell adniuk arra, melyek a megfelelően működő biztonsági rendszerrel szembeni alapvető követelmények, beleértve a biztonság nemzeti szinten értelmezett koncepciójának, a jól meghatározott politikáknak és a biztonsági intézmények helyes irányításának kialakítását, biztosítva egyidejűleg azt, hogy a professzionális biztonsági erők fejlesztése együtt járjon azok civil hatóságok felé
10
11
12
13
HU
A parlament, a minisztériumok, a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás részére a demokratikus irányítás és civil ellenőrzés erősítése érdekében a biztonsági rendszer felülvizsgálatához és reformjához nyújtott technikai együttműködés; a kormányzat részére nyújtott technikai együttműködés a biztonsági kiadások – beleértve a védelmi költségvetést – tervezésének, kezelésének, elszámoltathatóságának és ellenőrzésének civil felügyelete és demokratikus ellenőrzése javítása érdekében, egy az állami kiadások kezelésére irányuló program részeként; támogatás a civil társadalom részére a biztonsági rendszer jobb ellenőrzését lehetővé tevő kompetenciák és kapacitások javításához annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági rendszer kezelése összhangban legyen a demokratikus normákkal és az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a helyes kormányzás alapelveivel. A haderő és az irreguláris biztonsági erők nem részesülhetnek közvetlen támogatásban. A fejlesztési miniszterek és ügynökségvezetők OECD/DAC magas szintű találkozóján 2005. március 3án megállapodás született, hogy az OECD/DAC törékeny államokkal foglalkozó csoportja által, fejlesztési és biztonsági szereplők részvételével kidolgozott, „a törékeny államokban való helyes nemzetközi beavatkozás” alapelveit 2006 végéig 9 törékeny államban kell tesztelni, és 2007-ben a magas szintű találkozó elé kell terjeszteni elfogadásra. Ezek az OECD-DAC irányelvekben meghatározott alapelvekre épülnek: A biztonsági rendszer reformja és a kormányzás, politika és gyakorlat, DAC irányelvek és útmutatások (OECD, Párizs 2004.). Lásd a 4. mellékletet.
8
HU
való elszámoltathatóságával, illetve a számukra kijelölt operatív feladatok ellátásának képességével; az államok és azok lakossága előtt álló különböző biztonsági kihívások kezelési kereteként kell őket felfogni, és a nemeket illetően differenciált, több ágazatra kiterjedő megközelítésre kell épülniük, amely a legfontosabb ágazatok reformszükségleteit célozza. Ebbe beletartozik a különböző szervezetek és intézmények feladatainak szétválasztása, illetve a civil társadalom és egyéb nem állami politikai struktúrák szerepének figyelembevétele a nemzeti reformok kidolgozása és megvalósítása során; az állami szektorban általánosan alkalmazottal megegyező elszámoltathatósági és átláthatósági elveken kell alapulniuk, amelyek a biztonsági folyamatok hatékonyabb civil és parlamenti ellenőrzésén keresztül felelősebb állami irányítást eredményeznek; az egyes partnerországokkal folytatott, az emberi jogokra, a fejlesztési és biztonsági problémákra kiterjedő politikai párbeszédből kell kiindulniuk, és a végrehajtásuk a többi eszközzel szinergikusan történik. 4.3.
A biztonsági ágazat reformjához nyújtott EK-támogatás speciális szerepe és erősségei Az EK a biztonsági ágazat reformjához nyújtott támogatás révén az alábbi tényezők alapján kíván hozzáadott értéket előállítani: A Bizottságot nemzetek feletti jellege, illetve a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetépítés előmozdításában – különösen az igen problematikus helyzetekben – szerzett tapasztalatai képessé teszik olyan tevékenységek megvalósítására, amely más szereplők, például a kétoldalú adományozók számára nem állnak rendelkezésre. Az EK globális jelenléte folytán a Bizottság szükség esetén a világ csaknem valamennyi régiójában képes azonnali intézkedéseket hozni, és a legkülönfélébb helyzetekre reagálni. Az EK-küldöttségek által képviselt tartós helyi jelenlét biztosítja, hogy az EK hosszú távú támogatást tud nyújtani mind a biztonsági rendszer reformjáról folytatott nemzeti párbeszédhez, mind a reformfolyamat különböző vonatkozásaihoz. Elkötelezettség a fejlesztési politika koherenciája iránt, különösen ahol az EKpolitikák jelentős hatással vannak a fejlődő országokra. A biztonsági rendszer reformjának koherens felfogása, amely figyelembe veszi a biztonság, a fejlesztés és az állami irányítás szoros interdependenciáját – beleértve a demokratikus alapelveket, a jogállamiságot, az emberi jogokat és az intézményi kapacitásépítést – alapvető fontosságú a reformok sikere és a szűkös pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása érdekében nemcsak a Közösség és a tagállamok, de a partnerországok szintjén is.
HU
9
HU
Az eszközök széles skálája: a biztonsági ágazat reformjához nyújtott EKtámogatás részét képezi a hagyományos külső támogatásoknak és az EU politikai párbeszédének. A biztonsági ágazat reformját illetően döntő előnyt jelent, hogy az EK-nak sokrétű politikai és pénzügyi eszközei révén lehetősége van intézkedéseinek koordinálására. Az EK hasznosíthatja a tagállamoknak a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatos széles körű tapasztalatait. Az új tagállamok többségében a rendszerváltásokkal, valamint a demokratikus intézmények létrehozásával és a jogállamiság bevezetésével egyidejűleg került sor a biztonsági ágazat átfogó reformjára. Az átmeneti helyzetek kezelésére szolgáló EU-intézkedések koordinálására, illetve harmonizációjuk előmozdítására való képesség a biztonsági ágazat reformja vonatkozásában döntő előnyökkel jár, mivel általa a válságkezelő és hosszú távú fejlesztési intézkedések jobban egymáshoz igazíthatók, a konfliktusok gyökerei jobban kezelhetők, továbbá biztosítható a koordináció és a komplementaritás a KKBP/EBVP keretében hozott uniós intézkedések, a tagállamok által hozott intézkedések, az egyéb regionális és multilaterális szervezetek intézkedései és a helyi civil társadalmi intézkedések között. A fenti megközelítés képes erősíteni a válság utáni helyzetben zajló reformfolyamatot; e megközelítésnek az átmenetekre szabott olyan integrált stratégiába kell illeszkednie, amely egyértelmű kapcsolatot teremt a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatos támogatások és azon támogatások között, amelyeket az egykori ellenségek (kombattánsok) leszerelésével, demobilizációjával és újraintegrálásával összefüggésben biztosítanak. 5.
A BIZTONSÁGI ÁGAZAT REFORMJÁNAK EU-TÁMOGATÁSA A JÖVŐBEN
5.1.
A biztonsági ágazat reformjához lehetőségei az EK szempontjából
nyújtott
EU-támogatás
erősítésének
A biztonsági ágazat reformja szerves részét képezi az EU-bővítésnek a csatlakozás előtt álló országok tekintetében, valamint fontos része a világszerte a harmadik országok és -régiók számára biztosított fejlesztési együttműködésnek és külső támogatásnak. A külső támogatás új eszközei – amelyek mind felhasználhatók a biztonsági ágazat reformjának EK általi támogatásához – lehetővé teszik, hogy a Közösség tovább fokozza a támogatást14. A Közösségnek egyértelműbben a biztonsági ágazat reformjának államvezetési vonatkozásaira kell koncentrálnia, beleértve a parlamenti felügyelet, a bírói függetlenség és a médiaszabadság megerősítését, és a biztonsági ágazat reformjában egy átfogóbb megközelítést kell követnie azáltal, hogy összehangolt támogatást biztosít a reformfolyamat különböző
14
HU
Például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz új megközelítéseket biztosít a határon átnyúló együttműködéshez, és kapacitásokat a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos tevékenységek széles körének támogatására. Az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében a kedvezményezett országok kiemelten a reformintézkedések keresztülvitele területén részesülnek támogatásban, különösen a jogrendszer, a rendőrség, az ügyészség, az igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási rendszer, valamint a vám- és határellenőrzés vonatkozásában. A határon átnyúló együttműködés hozzájárul a határterületeken jelentkező közös biztonsági fenyegetések megelőzéséhez, illetve leküzdéséhez is.
10
HU
részterületeinek. Ez hozzá fog járulni a terület EK általi támogatásának hatékonyabb megvalósításához, és egészében véve összehangoltabbá és átfogóbbá fogja tenni az EU-tól származó támogatásokat. Ennek eléréséhez a biztonsági ágazat reformját egyértelműbben be kell illeszteni a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumok és cselekvési tervek, illetve a partnerországokkal folytatott együttműködés egyéb formáinak keretei közé. Mialatt az EU-nak a biztonsági ágazat reformjában való közép és hosszú távú részvételét a közösségi programok és a tagállami kétoldalú támogatás révén kell biztosítani, a további rövid és közép távú intézkedések ösztönözhetik és kiegészíthetik a hosszú távú eszközöket. A stabilitási eszköz megnöveli a Közösség világszintű gyorsabb rövid távú reakciójának és rugalmasabb fellépésének képességét. Az EBVP keretében vállalt küldetések gyakran a biztonsági ágazat reformja korai szakaszainak támogatása terén konkretizálódnak a válságban vagy válság utáni helyzetben lévő régiókban, illetve az új területeket érintő EUtámogatásokra irányulnak, főként a haderő és a hírszerzés reformja területén. A biztonsági ágazat reformjához nyújtott EU-támogatások megszilárdításához az EUnak nagyobb szinergiát kell biztosítania egyfelől a folyamatban lévő közösségi és tagállami kétoldalú támogatások, másfelől az EBVP keretében vállalt küldetések hatékonyabb összehangolása, illetve a közösségi és tagállami fellépések között. Fontos, hogy az EU mint egész egységesen átfogó és gyakorlati megközelítést alkalmazzon a reformfolyamattal kapcsolatban, hogy a teljes folyamat során, illetve annak az EU-támogatással összefüggő különböző részterületein a kellő időben megfelelően koordinált és arányos támogatást biztosíthasson. A közös stratégiai elemzés és szükségletfelmérés15, illetve adott esetben az átfogó tervezés koherensebb és összehangoltabb fellépést tesz lehetővé. A hatékony támogatáshoz szükség van a szakmai tapasztalatok cseréjére és a tagállami szakértők szélesebb bázisára, akiket a biztonsági rendszer reformjának különböző területein lehetne alkalmazni. A partnerországokkal folytatott politikai párbeszéd alapján az EU-nak biztosítania kell, hogy támogatásai megfeleljenek a nemzeti partnerek igényeinek és kívánalmainak, és hogy azok végrehajtása az általános reformfolyamattal politikailag összehangoltan történjen. A kormányzatok előzetes engedélyezésétől független civil társadalmi fellépések szintén hozzájárulhatnak a biztonsági ágazat felügyeletének javításához. Azt is elemezni kell, hogy adott összefüggésben mely EU-intézkedések egészítik ki a legjobban a meglévő programokat, illetve biztosítanak hozzáadott értéket a biztonsági rendszer reformjának nemzetközi támogatása szempontjából. Ezt követően az egyik legfontosabb lépés az átfogó végrehajtási iránymutatások kidolgozása lehetne. Szükség van továbbá az EU-intézkedések és a külső szereplők intézkedéseinek összehangolására is. A biztonsági rendszer reformjára az OECD-DAC keretében kialakított végrehajtási keretek – a Bizottság, a tagállamok és egyéb adományozók (pl. Kanada, USA, Japán, Norvégia és Svájc) aktív részvételével – javíthatná az adományozók közötti koordinációt, és lehetővé tenné, hogy az adományozók egymás támogatásait kiegészítsék.
15
HU
EK, KKBP/EBVP és tagállamok
11
HU
A hatékony multilateralizmus előmozdítását szem előtt tartva mindig törekedni kell az ENSZ-szel és egyéb nemzetközi szervezetekkel, ideértve a regionális és szubregionális szervezetekkel, mint például az EBESZ-szel és az Afrikai Unióval, valamint a civil társadalommal folytatott szoros koordinációra és együttműködésre. Ez kifejezi azt a tényt, hogy az említettek az EU szempontjából fontos partnerek és érdekelt felek a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatos megközelítések és programok kidolgozása és végrehajtása terén. A regionális és szubregionális szintű kapacitásépítés tehát szintén fontos központi kérdéssé válik majd a biztonsági rendszer reformja támogatásának későbbi szakaszában. 5.2.
Ajánlás a biztonsági rendszer reformjához nyújtott általános EU-támogatáshoz való EK-hozzájárulás megerősítéséhez A politikai és programozási dialógus megszilárdítása A biztonsági rendszer reformjára vonatkozó nemzetközi normák16 és az EKtámogatásokra vonatkozó alapelvek politikai párbeszédbe való bevonása révén, valamint a célkitűzések, prioritások és nyomon követési mechanizmusok kormányokkal és nem állami szereplőkkel történő egyeztetése által biztosítani kell, hogy a partnerországok érdekelt feleivel folytatott politikai és programozási párbeszéd hatékonyabb legyen, ami elősegíti a közintézmények kapacitásainak és teljesítményének jobb figyelembevételét. Azokban az országokban, amelyekben a biztonsági ágazat ellenőrzésének minősége romlik, EK-támogatás nyújtásáról megállapodást lehet kötni, hogy az a biztonsági ágazat állami irányításához. A biztonsági rendszer reformjának integrálása a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumokba, cselekvési tervekbe és programozási eszközökbe A biztonsági rendszer reformjának integrálása a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumokba, valamint a cselekvési tervekbe, a kormányzás és a konfliktusok elemzése, illetve a biztonsági ágazat egyedi elemzései alapján. Ez megkönnyíti az EK számára, hogy a biztonsági rendszer reformjával kapcsolatban átfogó megközelítést alakítson ki. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a rugalmasságot annak érdekében, hogy az EK képes legyen programozását a helyi viszonyokhoz hozzáigazítani. Az EK és a tagállamok kétoldalú nemzeti stratégiai dokumentumai közötti koordináció javíthatja az EU e területtel kapcsolatos általános erőfeszítéseinek tervezését. Az összehangolt tervezés biztosítása Szükség esetén a hárompilléres struktúrára kiterjedő összehangolt tervezés biztosíthatja az EU-intézkedések jobb koherenciáját. Az igényfelmérések, valamint a tényfeltáró küldetéseket lebonyolító elemzésitervezési csoportok hozzájárulhatnak a (további) EK-tevékenységek és szélesebb körű EU-intézkedések tervezéséhez. Fontolóra kell venni a Tanács titkárságával és/vagy a tagállamokkal közösen végrehajtott küldetéseket is.
16
HU
Lásd a 4. mellékletet.
12
HU
Az EU-támogatások megvalósításának általános javítása Törekedni kell az EK által végrehajtott EU-intézkedések, a KKBP/EBVP keretében hozott uniós intézkedések, valamint a tagállamok kétoldalú programjai közötti koordináció és komplementaritás javítására, központi és helyi szinten is. A KKBP/EBVP keretében a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó közösségi, tagállami és EU-intézkedések gyakoribb közös kivitelezésére kell törekedni.
HU
13
HU
Tervezési és kivitelezési eszközök kidolgozása A biztonsági ágazat reformjának átfogó elemzésére alkalmas eszközök, illetve a reform végrehajtására vonatkozó operatív iránymutatások e koncepció alapján történő kidolgozása hozzájárulhat a területtel kapcsolatos EU/EK-támogatások általános értékeléséhez, programozásához és végrehajtásához. A szakmai tapasztalatok és a szakértői bázis kiterjesztése a helyszíni missziókra és programokra Hozzájárulás a felelős tagállami intézmények és a Bizottság közötti intézményközi együttműködés kidolgozásához annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő számú és képzettségű szakértő rövid, közép és hosszú távú tevékenységekhez való hozzárendelését, illetve hogy megfelelő koherenciát lehessen teremteni e külföldre kirendelt szakértők szakterületei, képzése és eszközei között. A humán erőforrás hatékony mozgósítását szolgáló megfelelő módozatokat azonosítani kell. A biztonsági ágazat reformjára szabott speciális képzés kidolgozása a reform racionalizálása érdekében Hogy az EU képes legyen egységesebb és átfogóbb megközelítést kialakítani a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatban, szükséges lenne a reformra vonatkozó speciális képzés kialakítása, amely révén a reformot a programozás irányába lehetne racionalizálni, és amely révén az EU- és tagállami intézményeken belüli szaktudást ki lehetne terjeszteni. A biztonsági ágazat reformjának elsőbbségi kezelése az új pénzügyi eszközök keretében A biztonsági ágazat reformja támogatásának az új pénzügyi eszközök keretében történő elsőbbségi kezelését – szükség esetén – a reform átfogó és egységes megközelítésének kialakítása révén kellene megvalósítani, amely a következő eszközöket érintené: előcsatlakozási támogatás, Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, fejlesztési együttműködés és gazdasági együttműködés, illetve stabilitás. A Stabilitási eszköz fontos szerepet tölthet be a reformfolyamat kritikus szakaszainak gyors és rugalmas támogatásában, egyaránt kiegészítve a hosszú távú támogatási programokat és a rövid távú eszközöket. Élénkebb együttműködés a nemzetközi partnerekkel Az együttműködés erősítése a regionális és multilaterális szervezetekkel (ENSZ, OECD, Európa Tanács, EBESZ és az Afrikai Unió) a képzés és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információcsere terén, valamint hogy biztosítható legyen a biztonsági ágazat reformjához kapcsolódó támogatások jobb koordinációja és végrehajtása. Erősíteni szükséges továbbá a helyi együttműködést a civil szervezetekkel és egyéb adományozókkal, hogy javítani lehessen a biztonsági ágazat reformjához nyújtott EU-támogatás hatékonyságát.
HU
14
HU
