AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 15.9.2005 COM(2005) 430 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSA ELLENŐRZÉSÉNEK EGYSÉGES ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 95/50/EK TANÁCSI IRÁNYELVNEK A TAGÁLLAMOK ÁLTALI ALKALMAZÁSÁRÓL
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS ............................................................................................................... 3
2.
ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................... 3
3.
A 95/50/EK IRÁNYELV............................................................................................. 4
4.
A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI .............................................................................. 4
5.
ADATSZÁMÍTÁS....................................................................................................... 5
6.
AZ ELLENŐRZÉSEK SZINTJE A TAGÁLLAMOKBAN....................................... 5
7.
A JOGSÉRTŐ KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK ARÁNYA ............................ 6
8.
A SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSAI ........................................................................... 7
9.
BÜNTETÉSTÍPUSOK ................................................................................................ 8
10.
KÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................... 9
I. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK SZÁMÁNAK MINDEN EGYES TAGÁLLAMBAN NYILVÁNTARTOTT IDŐSORAI (1997– 2002)......................................................................................................................................... 10 II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA (1999–2002)............................................................ 12 III. MELLÉKLET A VESZÉLYES ÁRUKAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSEINEK SZÁMA A SZÁLLÍTÁSOK SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA.......................................................... 13 IV. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK SZÁMA ÉS AZ ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI JÁRMŰVEK ARÁNYA (1999–2002) ........................................................................................ 14 V. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA/ELLENŐRZÉSEK SZÁMA ................ 15 VI. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSONKÉNT (%) .............................................. 16 VII. MELLÉKLET BÜNTETÉSEK TÍPUSONKÉNT (%)....................................................... 17
HU
2
HU
1.
BEVEZETÉS
A veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv1 1995. október 6-án került elfogadásra, és a tagállamoknak 1997. január 1-jéig kellett hatályba léptetniük az ennek teljesítéséhez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket. A 95/50/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy minden tagállamnak minden naptári évre vonatkozóan jelentést kell küldenie a Bizottság számára ezen irányelv alkalmazásáról legkésőbb tizenkét hónappal az érintett év végét követően2. Az irányelv azt is előírja, hogy a Bizottságnak legalább háromévenként jelentést kell küldenie az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelvnek a tagállamok általi alkalmazásáról3. A bizottsági jelentés a tagállamoktól kapott éves jelentéseken alapszik. Ez a második jelentés a 95/50/EK tanácsi irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazásáról, és az 1999 és 2002 közötti évekre vonatkozik. Az első jelentés4 az 1997–1998-as időszakra vonatkozik. A Bizottság véleménye szerint ez a jelentés, amely két kétéves időszak elemzését végzi el, mélyreható lehet, és igazolhatja a rá fordított időt, mivel az első jelentés az irányelv alkalmazásának csupán az első két évét tárgyalta. Ezenkívül mivel 2005-ös kezdettel változnia kell a statisztikai besorolásnak (az irányelv mellékletei)5, a harmadik jelentés az irányelv jelenlegi típusú mellékleteinek utolsó két évét tárgyalja. 2.
ELŐZMÉNYEK
A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, módosított6 1994. november 21-i 94/55/EK tanácsi irányelv7 harmonizált szabályokat vezetett be a veszélyes anyagok tagállamok közötti szállítására csakúgy, mint ezeknek a tagállamokon belüli szállítására. A 94/55/EK irányelv biztonságtechnikai mellékletei a tartalmukat tekintve azonosak a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) biztonságtechnikai mellékleteivel8. Következésképpen a 94/55/EK irányelv átültette a közösségi jogba az ADR-nak azokat a műszaki előírásait, amelyek egységes szabályokat írnak elő a veszélyes áruk biztonságos nemzetközi közúti szállításához. Az irányelvnek az a
1
2 3 4 5 6 7 8
HU
HL L 249., 1995.10.17., 35. o., legutóbb módosította a 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.) Annak 9. cikke (1) bekezdése Annak 9. cikke (2) bekezdése COM(2000) 517 végleges, 2000.9.6. A 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.) A legutóbb a 94/55/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 9-i 2004/111/EK bizottsági irányelvvel (HL L 365., 2004.12.10., 25. o.) módosított irányelv. HL L 319., 1994.12.12., 7. o. Ennek A és B melléklete közzétételre került: HL L 275., 1996.10.28. Európai megállapodás a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road), elfogadásra került Genfben, 1957. szeptember 30-án, módosítva; legutolsó változat: 2005.
3
HU
hozzáadott értéke, hogy e szabályok érvényességét kiterjeszti a belföldi forgalomra is, azzal a céllal, hogy a veszélyes áruk közúti szállításának a feltételei közösségi harmonizáció alá kerüljenek, és így ugyanakkor nemzeti szinten is javítani lehessen a közúti biztonságot. A 94/55/EK irányelv A. melléklete felsorolja azokat a veszélyes anyagokat, amelyek közúti szállítása lehetséges, valamint meghatározza a csomagolási és a címkézési szabályokat, illetve az áruk szállítási dokumentumokban történő leírásának a szabályait. A B. melléklet azokat a szabályokat teszi közzé, amelyek a járművekre és a közlekedési tevékenységekre vonatkoznak. 3.
A 95/50/EK IRÁNYELV
A Tanács a 94/55/EK irányelv összefüggésében és a veszélyes anyagok szállítása biztonsági szintjének további javítása céljából, valamint annak biztosítására, hogy megfelelő szintű ellenőrzéseket hajtanak végre harmonizált módon, 1995. október 6-án elfogadta a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK irányelvet. Ez az irányelv magában foglalja a tagállamok által használt harmonizált listát csakúgy, mint a szabálysértési kódok harmonizált jegyzékét. Mindezek alapján megbízható összehasonlítást lehet végezni az adott tagállamokban való végrehajtást illetően. Ezek az egységes ellenőrzések mindenféle olyan közúti szállítási tevékenységre vonatkoznak, amelyek veszélyes árukkal kapcsolatosak egy tagállam területén, illetve odaérkezve harmadik országok területéről, függetlenül attól, hogy a jármű mely ország nyilvántartásában szerepel. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a közúti forgalomba kerülő veszélyesáruszállítmányok jelentős része véletlenszerű kiválasztás alapján, ugyanakkor az úthálózat komoly hányadára kiterjedően ellenőrzés alá essen. Megelőző intézkedésként vagy a biztonságot veszélyeztető közúti szabálysértések nyilvántartásba vételét követően a vállalkozások telephelyén is lehet végezni ellenőrzéseket. 4.
A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI
Nem mindegyik tagállam küldött jelentést az 1999–2002-es időszak valamennyi évére vonatkozóan, néhány tagállam pedig egyáltalán nem küldött jelentéseket. Azok a tagállamok, amelyek az 1999–2002es időszakra vonatkozóan minden évről nyújtottak be jelentést
Belgium, Dánia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság Írország (20029), Portugália (2000, 2001, 2002)
Azok a tagállamok, amelyek az 1999–2002es időszak egy részéről nyújtottak be jelentést
Görögország, Franciaország, Luxemburg10
Azok a tagállamok, amelyek az 1999–2002es időszakra vonatkozóan egyáltalán nem nyújtottak be jelentést
9
HU
Írország csak 2001-től kezdve alkalmazta az irányelvet.
4
HU
A tagállamok azt a kérést kapták, hogy jelentésük írásakor az irányelv II. mellékletében található harmonizált szabálysértési kódokat alkalmazzák, és hogy a jelentést az irányelv III. mellékletével összhangban készítsék el. Nem mindegyik tagállam követte ezt a mintát. Néhány tagállam a listán (az irányelv I. melléklete) szereplő kódokat használta, néhány a saját rendszere szerint sorolta be a szabálysértéseket. Ugyanez volt a helyzet az előző jelentéssel kapcsolatban is. Következésképpen csakúgy, mint az előző jelentés esetében, ezeket az adatokat harmonizált kódokká kellett változtatni. Olyan szabálysértések esetében, amelyek a 13 kód egyikének sem felelnek meg, a 14-es kódszámot („Egyéb szabálysértések”) használták. A jelentések összefoglalása ennek a jelentésnek az I. és II. mellékletében található. Az I. melléklet valamennyi tagállamra, az 1997 és 2002 közötti időszak során nyilvántartásba vett ellenőrzések, szabálysértések és büntetések számára vonatkozóan közöl idősort. A II. melléklet az ellenőrzött járművek számáról, valamint a szabálysértések számáról és típusairól csakúgy közöl információkat, mint a büntetések számáról és típusairól, mindezt földrajzi besorolásban (vagyis hogy az ellenőrzött jármű abban a tagállamban került-e nyilvántartásba, amely az ellenőrzést végrehajtotta, vagy egy másik tagállamban, illetve egy harmadik országban). A büntetési típusoknál azokat az eseteket, amelyek során a jármű számára addig nem engedélyezték a továbbhaladást, amíg a szabálysértést nem orvosolták teljes mértékben, a figyelmeztetések közé sorolták be. 5.
ADATSZÁMÍTÁS
A tagállamok azt a felkérést kapták, hogy jelentésükben adjanak meg tonnában vagy tonna/kilométerben számított becsült összeget a veszélyes anyagok szállítására. Az igazat megvallva alig akadt olyan tagállam, amely ilyen információval szolgált volna, így az összes szállított árucikk 6 %-a került felhasználásra állandó átlagértékként a szállított veszélyes anyagok mennyiségének becslésekor11. Ezenkívül a számítások alapját 110 kilométeres átlagos szállítás és átlag tíztonnás veszélyesáru-rakomány képezte. Ezen adatok alapján került kiszámításra a veszélyes árut szállító járművek szállítási napjainak a száma. Ezt az adatot feleltették meg az országon belüli ellenőrzések számával, azzal a céllal, hogy információhoz jussanak az ellenőrzések gyakoriságának és a szállítási napokra eső ellenőrzések számának a százalékos arányáról (III. melléklet). 6.
AZ ELLENŐRZÉSEK SZINTJE A TAGÁLLAMOKBAN
Az irányelv egyik célkitűzése a biztonsági szint további javítása annak biztosításával, hogy megfelelő mennyiségű ellenőrzésre kerül sor. Azzal a céllal, hogy becslést lehessen végezni az ellenőrzések szintjével kapcsolatosan, és hogy növelni lehessen az ezirányú fejlődést, a tagállamoknak az 1999–2002-es időszakban végzett közúti ellenőrzéseinek a gyakorisága
10 11
HU
Luxemburg csupán a nyilvántartott ellenőrzések és szabálysértések teljes számát illetően küldött összefoglaló adatokat. Valamennyi szállított árura vonatkozó adat a "2004 EU Energy and Transport in Figures" (Energia- és közlekedésügyi adatok az EU-ban, 2004) című, a Eurostat által kiadott statisztikai kézikönyvből származik. A kizárólag a helyi szállítókkal kapcsolatban rendelkezésre álló, Svédországra és az Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat kiterjesztettük az összes szállítóra, azt feltételezve, hogy az áruk teljes tömegének (tonna/km) a 70 %-át szállították helyi szállítók.
5
HU
táblázat formájában kerül összehasonlításra az 1997–1998-as időszakra kiszámított gyakorisággal (III. melléklet). E táblázat alapján a következő következtetéseket lehet levonni: 1) Az Európai Unión belül összességében 0,27 %-ról (1997–1998) 0,23 %-ra (1999–2002) csökkent az ellenőrzések gyakorisága. 2) Németországban, Spanyolországban, Luxemburgban, Ausztriában és Svédországban, az 1999–2002-es időszakban több mint 0,20 % volt az ellenőrzések gyakorisága, Belgiumban, Hollandiában és Finnországban hozzávetőlegesen 0,10 %, az Egyesült Királyságban 0,05 %; más országokban 0,02 % vagy még kevesebb. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Egyesült Királyságban és Hollandiában rendelkezésre álló végrehajtó kapacitás jelentős része a telephelyeken végrehajtott ellenőrzések során kerül felhasználásra, és ezek az ellenőrzések szintén a 95/50/EK irányelv 6. cikkén alapulnak. 3) Azokban az országokban, ahol az ellenőrzések szintje a legmagasabb, az hozzávetőleg 20szor magasabb, mint azokban az országokban, ahol a szint a legalacsonyabb. Célszerű megjegyezni, hogy az adatszámítás arra a feltételezésre alapozva történt, hogy azon tagállamok esetében, amelyek nem nyújtottak be jelentést, az ellenőrzések éves száma zéró. Habár, még ha nem is kerülnek figyelembevételre a hiányzó jelentésekben feltüntetendő szállítási adatok, nem változik jelentősen az összkép, főleg amiatt, mert a hiányzó jelentések ugyanannyi szállításra (körülbelül 20 %), mind az 1997–1998-as, mind az 1999–2002-as időszakra vonatkoznak. Ahhoz, hogy megfeleltetési értékeléseket lehessen elvégezni a helyi és külföldi szállítók között, a IV. melléklet tájékoztatást ad az egyes tagállamok által végrehajtott ellenőrzésekről és az ellenőrzés alá vetett külföldi járművek arányáról. Ez az arány ténylegesen jelentős változást mutat. Bár mivel a legtöbb külföldi járművet a tranzitországokban vetik ellenőrzés alá, az arányok esetében célszerűnek tűnik számításba venni a földrajzi elhelyezkedést. Így azt a következtetést lehet levonni, nincsenek arra mutató jelek, hogy az ellenőrzések egyensúlya ebben a tekintetben megbomlana. 7.
A JOGSÉRTŐ KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK ARÁNYA
A jogsértő közlekedési tevékenységek arányának a kiszámítása az ellenőrzött járművekkel kapcsolatos valamennyi szabálysértés figyelembevételével történt (attól függetlenül, hogy az a járművel, a járművezetővel, az iratokkal vagy a szállítmánnyal kapcsolatos volt), azt feltételezve, hogy járművenként csak egyféle szabálysértés fordult elő. Mivel járművenként több szabálysértés is előfordulhatott, a számítások irreálisan magas számot mutathatnak. Az 1999–2002-es és az 1997–1998-as időszak során előforduló szabálysértések arányát mutató információkat az V. melléklet táblázata tartalmazza. E táblázat alapján a következő következtetéseket lehet levonni: 1) az Európai Unióban összességében 0,22-ről (1997–1998) 0,26-ra (1999–2002) emelkedett a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya; 2) a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya országtól függően 0,10-tól 1,00-ig terjedt az 1999–2002-es időszakban;
HU
6
HU
3) a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya Belgiumban, Írországban, Hollandiában, Ausztriában, Portugáliában, Finnországban és Svédországban jelentősen magasabb volt az 1999–2002-es időszakban, mint az EU-átlag (0,26), míg más országokban ez körülbelül 0,10-0,20. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a közúti ellenőrzések szükségesek, és fontos szerepet játszanak a veszélyesáru-szállítás biztonságának fokozásában. Ha összehasonlítjuk az ellenőrzések gyakoriságát (arányát) (III. melléklet) a szabálysértések arányával (V. melléklet), nem lehet megfelelést találni. 8.
A SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSAI
A szabálysértési típusokat az irányelv II. mellékletében felsorolt 13 harmonizált kód felhasználásával lehet csoportosítani. Az ezeket kiegészítő 14-es kód (Egyéb/Ismeretlen) használatos azon szabálysértések esetében, amelyek a 13 kategória egyikének sem felelnek meg. Következésképpen a 14 felhasznált kód ugyanaz, mint a korábbi jelentés esetében:
HU
1.
árucikkek, amelyeknek a szállítása nem engedélyezett;
2.
a feladó/exportőr arról szóló nyilatkozatának a hiánya, hogy az árucikkek csomagolásukkal együtt megfelelnek a szállítási rendelkezéseknek;
3.
olyan járművek, amelyekből az ellenőrzéskor veszélyes anyagok szivárognak, mivel a tartályok vagy csomagolóanyagok felülete nem homogén (ami megakadályozná a szivárgást);
4.
típus-jóváhagyási bizonyítvány nélküli vagy a rendelkezéseknek nem megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező járművek;
5.
olyan járművek, amelyeken nincs megfelelő narancssárga karosszéria-elem, illetve a narancssárga karosszéria-elem nem felel meg a rendelkezéseknek;
6.
biztonsági előírások nélküli vagy nem megfelelő biztonsági előírásokkal ellátott járművek;
7.
nem megfelelő jármű vagy csomagolás;
8.
nem a rendelkezéseknek megfelelő, közúti veszélyesáru-szállításra feljogosító szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyáltalán nem rendelkezőjárművezető;
9.
tűzoltó készülék nélküli járművek;
10.
nem a rendelkezéseknek megfelelő vészjelzővel, vagy azzal egyáltalán nem rendelkező járművek vagy csomagolások;
11.
fuvarokmányok/kísérő dokumentumok nélküli járművek, illetve járművek olyan jelzésekkel ellátva, amelyek a szállított veszélyes anyagokra utalnak, de nem felelnek meg a rendelkezéseknek;
12.
olyan járművek, amelyekre nem terjed ki valamely két- vagy többoldalú megállapodás hatálya, illetve nem felelnek meg a vonatkozó megállapodásnak;
13.
üzemanyagtartály túltöltése;
14.
egyéb szabálysértések.
7
HU
Az 1999–2002-es időszak szabálysértési adatait a II. melléklet, valamint a VI. mellékletben közölt grafikon tartalmazza, amely összehasonlítás céljára az 1997–1998-as időszakra vonatkozó adatokat is mutatja. A számadatokat tekintve az 1999–2002-es időszakban a következők a legkiemelkedőbb (az teljes szám több mint 5 %-át kitevő) szabálysértések: 5.
olyan járművek, amelyeken nincs megfelelő narancssárga karosszéria-elem, illetve a narancssárga karosszéria-elem nem felel meg a rendelkezéseknek (11 %);
11.
fuvarokmányok/kísérő dokumentumok nélküli járművek, illetve járművek olyan jelzésekkel ellátva, amelyek a szállított veszélyes anyagokra utalnak, de amelyek nem felelnek meg a rendelkezéseknek (13 %);
14.
egyéb szabálysértések (58 %).
Ezen eredmények alapján (sokkal bizonyosabban, mint a korábbi jelentés fényében) azt a következtetést lehet levonni, hogy az irányelv II. mellékletében közölt szabálysértési kódok közül nem mindegyik megfelelő; valójában a szabálysértések legnagyobb része az „egyéb szabálysértések” közé került besorolásra, és ezek aránya 44 %-ról (1997–1998) 58 %-ra (1999–2002) nőtt. Ez részben annak következménye, hogy az irányelv I. mellékletében közölt és a végrehajtó hatóságok által használt szempontok közül sokat nem vesznek számításba a szabálysértési kódok. Erre egy példa: a jármű és a járművezető felszerelésének ellenőrzésekor kizárólag a tűzoltó készülék hiányának van harmonizált kódja; következésképpen minden egyéb hiányosságnak „egyéb szabálysértések” lesz a besorolása. Úgy tűnik, néhány, kóddal rendelkező szabálysértés sohasem fordul elő, így például az üzemanyagtartály túltöltése. Mindezek alapján megfontolandó az irányelv I. és II. mellékletének módosítása. 9.
BÜNTETÉSTÍPUSOK
A tagállamok négy különböző fajta büntetést alkalmaznak: figyelmeztetést, bírságot, büntetőeljárást és börtönbüntetést. A legáltalánosabban használt büntetéseket közvetlenül vetik ki a végrehajtó hatóságok. Ezek közé tartozik a szóbeli és írásos figyelmeztetés, amely azzal járhat, hogy megtiltják az út folytatását mindaddig, amíg a szabálysértés orvoslásra nem kerül; bírság is kísérheti. A büntetőeljárás eredményezhet felmentő ítéletet, bírságot, de bizonyos esetekben börtönbüntetést is. A leggyakoribb büntetés (a kiszabott büntetések 69 %-a) bírság. A második helyen a figyelmeztetések állnak, jóvátételi igénnyel vagy anélkül (30 %). A nyilvántartások szerint az esetek 1 %-a végződik büntetőeljárással, míg – úgy tűnik – börtönbüntetés egyáltalán nem fordul elő. Ezeket az (1999–2002-es időszakra vonatkozó) arányokat a II. melléklet táblázata és a VII. melléklet grafikonja mutatja. A VII. mellékletben láthatók az 1997–1998-as időszakra vonatkozó adatok is. Ehhez az időszakhoz képest 1999–2002 során 5 %-kal nőtt a figyelmeztetések aránya, valamint mind a bírságok, mind a büntetőeljárások száma csökkent, 1, illetve 3 %-kal.
HU
8
HU
A büntetési statisztikák szerint a legtöbb szabálysértési eset nem tekinthető igazán komolynak, mivel büntetőeljárásra ritkán kerül sor; másrészt viszont körülbelül az esetek kétharmada számít elég súlyosnak ahhoz, hogy bírságot vessenek ki miatta. 10.
KÖVETKEZTETÉSEK
Bár a legtöbb tagállamban sor került a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos közúti ellenőrzésekre az 1999–2002-es időszakban, az ellenőrzések gyakorisága tagállamonként meglehetősen különböző volt. Néhány tagállamban egyáltalán nem hajtottak végre ellenőrzéseket, vagy legalábbis egyetlen ellenőrzésről sem nyújtottak be jelentést a Bizottsághoz. Az Európai Uniót összességében tekintve csökkent az ellenőrzések száma. Az ellenőrzések létjogosultságát egyértelműen igazolja azoknak a járműveknek az aránya, amelyeket az ellenőrzések során jogsértőnek találnak: a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya az Európai Unió teljes területén 0,22-ről (1997– 1998) 0,26-ra (1999–2002) nőtt. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy bizonyos országokban gyakoribb ellenőrzésre van szükség, még akkor is, ha nem lehetett kimutatni közvetlen kapcsolatot az ellenőrzések száma és a szabálysértések száma között. A leggyakoribb szabálysértések között szerepel a veszélyesáru-szállítmányra vonatkozó szállítási okmányok hiánya, illetve gyakran hiányzik a veszélyes áru szállítására utaló narancssárga karosszéria-elem is. Számos szabálysértési kategória előfordulási aránya viszont elhanyagolhatóan alacsony. A szabálysértések többsége „egyéb” címen került besorolásra amiatt, hogy a végrehajtó hatóságok által alkalmazott lista nem felel meg a harmonizált kódoknak. Már önmagában ez a tény is indokolja mindkét jegyzéknek a 2005. évi kezdettel történő módosítását, valamint a 95/50/EK irányelv12 I. és II. mellékletének a módosítását. A leggyakoribb büntetés a bírság volt, melyet figyelmeztetés követett. Ennek kiegészítésére a szállítás folytatásának megtiltását is alkalmazhatták, kivéve ha a szabálysértés orvoslásra került. A Bizottság e jelentés alapján hangsúlyozza azt, hogy a közúti ellenőrzések a veszélyesáruszállítás biztonságával kapcsolatos problémák feltárásának hatékony eszközei, és közvetett módon e biztonság növelésében is közrejátszanak. A bizonyos tagállamok által a telephelyeken végrehajtott ellenőrzések azonban nyilvánvalóan ugyanennyire hatékony ellenőrzési módok, bár ez nem derül ki egyértelműen ennek a jelentésnek a mellékleteiből. Végül, a Bizottság szeretné felhívni a tagállamok figyelmét arra, hogy a jelentésekben a harmonizált szabálysértési kódokat kell használni, és valamennyi tagállamnak be kell nyújtania jelentését a Bizottsághoz.
12
HU
A 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.)
9
HU
I. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK SZÁMÁNAK MINDEN EGYES TAGÁLLAMBAN NYILVÁNTARTOTT IDŐSORAI (1997–2002) ORSZÁG Ellenőrzé sek Szabálysé BE rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé DK rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé DE rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé EL rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé ES rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé FR rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé IE rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé IT rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé LU rtések Büntetése
HU
1997– 98
1999– 2000
2001– 2002
1997
1998
1999
2000
2001
2002
1 163
1 624
2 544
2 414
2 762
2 594
2 787
4 958
5 356
1 331
1 548
2 243
2 450
2 582
2 338
2 879
4 693
4 920
0
0
0
0
0
0
0
0
0
275
251
274
242
94
203
526
516
297
80
70
67
28
47
25
150
95
72
66 126 533
73 129 758
67 131 161
28 115 786
40
25
139
95
65
98 005
93 247
256 291
246 947
191 252
21 849
24 020
24 351
21 467
18 279
19 929
45 869
45 818
38 208
19 408
17 701
19 014
14 144
14 773
14 903
37 109
33 158
29 676
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
23 900
28 037
32 849
38 759
40 013
34 423
51 937
71 608
74 436
3 205
2 975
4 342
5 569
6 319
5 087
6 180
9 911
11 406
0
0
0
0
0
0
0
0
0
19 561
0
0
0
0
0
19 561
0
0
1 919
0
0
0
0
0
1 919
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
435
0
0
435
0
0
0
0
0
269
0
0
269
0
0
0
0
0
203
0
0
203
0
1 797
2 389
2 459
2 514
2 528
1 797
4 848
5 042
0
440
333
347
296
247
440
680
543
0
440
333
347
296
247
440
680
543
203
286
203
451
454
228
489
654
682
52 12
52 4
4 0
44 0
37 0
18 0
104 16
48 0
55 0
10
HU
NL
AT
PT
FI
SE
UK
HU
k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k Ellenőrzé sek Szabálysé rtések Büntetése k
3 521
2 266
2 416
3 145
1 429
4 510
5 787
5 561
5 939
1 586
656
1 275
4 889
2 149
3 287
2 242
6 164
5 436
1 419
481
931
1 158
711
1 209
1 900
2 089
1 920
5 698
6 062
6 720
7 666
5 940
6 671
11 760
14 386
12 611
3 834
6 043
11 913
10 542
6 923
8 271
9 877
22 455
15 194
2 317
3 094
5 630
7 514
3 825
2 647
5 411
13 144
6 472
0
0
0
135
150
78
0
135
228
0
0
0
43
116
60
0
43
176
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 602
1 723
1 437
1 849
1 690
1 739
3 325
3 286
3 429
573
1 109
745
763
637
666
1 682
1 508
1 303
776
1 338
623
761
615
496
2 114
1 384
1 111
8 125
7 839
6 669
7 263
6 283
5 995
15 964
13 932
12 278
4 509
4 041
3 096
2 929
3 447
3 087
8 550
6 025
6 534
2 140
2 152
1 758
1 833
1 435
1 186
4 292
3 591
2 621
6 011
9 016
7 928
7 087
6 616
4 985
15 027
15 015
11 601
1 817
1 308
1 041
660
972
806
3 125
1 701
1 778
237
131
93
11
261
234
368
104
495
11
HU
II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA (1999–2002) Ellenőrz ő ország
Egyéb EU
Nem EU
Nincs adat
Összese n
%
ELLENŐRZÖTT JÁRMŰVEK SZÁMA
509 973
122 696
68 081
4 682
705 432
100,00
SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA
90 545
27 797
24 115
42 578
185 035
100,00
1. Nem engedélyezett árucikkek
284
23
25
455
787
0,43
2. Feladó/exportőr nyilatkozatának hiánya
1086
181
161
495
1 923
1,04
3. Szivárgás
104
33
40
458
635
0,34
606
77
101
1 399
2 183
1,18
10 887
3 301
2 346
4 123
20 657
11,16
6. Biztonsági előírások hiánya
1 679
513
719
2 591
5 502
2,97
7. Nem megfelelő jármű vagy csomagolás
986
143
196
1 493
2 818
1,52
8. Szakmunkás-bizonyítvány hiánya
2 193
509
545
1 254
4 501
2,43
9. Tűzoltó készülékek hiánya
1 722
480
751
4 210
7 163
3,87
10. Vészjelző hiánya
3 280
751
389
2 163
6 583
3,56
11. Szállítási okmányok hiánya
13 268
3 570
2 828
5 034
24 700
13,35
12. Nincs hatályos megállapodás agreement
96
4
5
284
389
0,21
13. Üzemanyagtartály túltöltése
221
9
27
17
274
0,15
14. Egyéb
54 133
18 203
15 982
18 602
106 920
57,78
BÜNTETÉSEK SZÁMA
57 660
17 581
16 053
6 057
97 351
100,00
Figyelmeztetés
13 102
5 672
5 154
5 422
29 350
30,15
Bírság
43 671
11 853
10 850
595
66 969
68,79
Büntetőeljárás
887
56
49
40
1 032
1,06
Börtönbüntetés
0
0
0
0
0
0,00
Nincs adat
0
0
0
0
0
0,00
EU ÖSSZESEN, 1999–2002
4. Típus-jóváhagyási bizonyítvány hiánya 5. Narancssárga karosszéria-elem hiánya
HU
12
HU
III. MELLÉKLET A VESZÉLYES ÁRUKAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSEINEK SZÁMA A SZÁLLÍTÁSOK SZÁMÁHOZ 0,75
0,80
1997-1998
1999-2002
0,58
0,70
0,50
0,44 0,44
0,45 0,48
0,60
0,27 0,23
0,22 0,25
0,30
0,31 0,27
0,40
DK
DE
EL
ES
FR
IT
VISZONYÍTVA
HU
13
HU
0,12 0,11
0,06 0,05
IE
0,00 0,01
0,01 0,02
BE
0,00 0,02
0,07
0,00
0,00
0,00 0,00
0,03 0,02
0,10
0,07
0,12
0,12 0,12
0,20
LU
NL
AT
PT
FI
SE
UK
EU
IV. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK SZÁMA ÉS AZ ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI JÁRMŰVEK ARÁNYA (1999–2002) Ellenőrz ő ország
Egyéb EU
NemEU
Nincs adat
Összesen
Külföldi ellenőrzött járművek %ban
7 229
1 341
67
1 677
10 314
13,65
685
100
23
5
813
15,13
NÉMETORSZÁG
290 688
92 240
55 271
0
438 199
33,66
GÖRÖGORSZÁG
0
0
0
0
0
/
SPANYOLORSZÁG
126 663
17 102
2 279
0
146 044
13,27
FRANCIAORSZÁG
0
0
0
0
0
/
428
7
0
0
435
1,61
9 575
212
103
0
9 890
3,19
LUXEMBURG
475
824
37
0
1 336
64,45
HOLLANDIA
5 229
2 869
402
3 000
11 500
28,44
AUSZTRIA
13 838
5 332
7 827
0
26 997
48,74
PORTUGÁLIA
298
61
4
0
363
17,91
FINNORSZÁG
5 481
161
1 073
0
6 715
18,38
SVÉDORSZÁG
23 869
1 435
906
0
26 210
8,93
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
25 515
1 012
89
0
26 616
4,14
EU
509 973
122 696
68 081
4 682
705 432
27,04
Ország
BELGIUM DÁNIA
ÍRORSZÁG OLASZORSZÁG
HU
14
HU
V. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA/ELLENŐRZÉSEK SZÁMA
1997-1998
1999-2002
1,40
1,39
1,60
0,84
0,93
1,00
1,01
1,03
1,20
DK
DE
EL
ES
FR
IE
IT
15
HU
LU
0,00
0,22 0,26
0,21 0,13
0,21 0,08
0,12
0,24
0,39 BE
0,00
0,00
0,10 0,00
0,12 0,15 0,00 0,00
0,20
0,18 0,19
0,29 0,21
0,40
HU
0,51 0,42
0,60
0,54 0,48
0,60
0,62
0,80
NL
AT
PT
FI
SE
UK
EU
VI. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSONKÉNT (%) 70,00 1999-2002 57,78
1997-1998 60,00
43,69
50,00
40,00
19,59
30,00
HU
6
7
8
9
10
16
HU
11
0,00 0,15
5
0,14 0,21
4
3,64 3,56
3
2,93 2,43
3,38 1,18
2
4,48 1,52
0,33 0,34
1
3,02 2,97
0,70 1,04
0,00
0,27 0,43
10,00
6,20 3,87
11,63 11,16
13,35
20,00
12
13
14
1. Nem engedélyezett árucikkek 2. Feladó/exportőr nyilatkozatának hiánya 3. Szivárgások 4. Típus-jóváhagyási igazolás hiánya 5. Narancssárga karosszériaelem hiánya 6. Biztonsági előírások hiánya 7. Nem megfelelő jármű vagy csomagolás 8. Szakmunkás-bizonyítvány hiánya 9. Tűzoltó készülék hiánya 10. Vészjelző hiánya 11. Fuvarokmányok hiánya 12. Nincs hatályos megállapodás 13. Üzemanyagtartály túltöltése 14. Egyéb
VII. MELLÉKLET BÜNTETÉSEK TÍPUSONKÉNT (%) 80,00
69,91
70,00
68,79
I. II. III. IV. V.
60,00
50,00 1997-1998
1999-2002
40,00
30,15
30,00 25,39
20,00
10,00 4,47 1,06
0,06
0,00 I
HU
II
III
0,00 IV
17
HU
0,17
0,00 V
Figyelmeztetés Bírság Büntetőeljárás Börtönbüntetés Nem ismeretes
