HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 2009.6.25. COM(2009) 295 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Hatodik helyzetjelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról {SEC(2009) 828 végleges}
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés ..................................................................................................................... 3
2.
A kreativitás és az innováció regionális dimenziója .................................................... 4
2.1.
Kreativitás .................................................................................................................... 4
2.1.1.
A helyi tehetség fejlesztése .......................................................................................... 4
2.1.2.
A tehetség és a látogatók odavonzása .......................................................................... 5
2.1.3.
Tolerancia..................................................................................................................... 6
2.2.
Innováció...................................................................................................................... 7
2.2.1.
Új cégek ....................................................................................................................... 8
2.2.2.
Meglévő cégek ........................................................................................................... 10
2.3.
Következtetések ......................................................................................................... 11
3.
Területi kohézió: A vita jelenlegi állása..................................................................... 12
3.1.
A területi kohézió meghatározása, hatálya és mértéke .............................................. 13
3.2.
Jobb összehangolás és új területi partnerségek .......................................................... 14
3.3.
Jobb együttműködés................................................................................................... 15
3.4.
A területi kohézió megértésének javítása................................................................... 15
2
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Hatodik helyzetjelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról Kreatív és innovatív régiók
1.
BEVEZETÉS
Ez a jelentés a kreativitást és az innovációt helyezi a középpontba, mivel ezek segíthetnek az Uniónak abban, hogy gyorsabban és megerősödve kerüljön ki a jelenlegi gazdasági válságból. Ez az oka annak, hogy az európai gazdasági fellendülés terve a kohéziós politikával együtt olyan beruházásokat tűz ki célul, amelyek erősítik az EU hosszú távú versenyképességét, mint például a vállalkozói készség, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése, humánerőforrás, információs és kommunikációs technológiák, zöld technológia és energiahatékonyság1. Ez a terv megerősíti a kohéziós politikának a lisszaboni stratégiához fűződő kapcsolatát, és a 20072013 közötti időszakban erőteljesebben összpontosít az innovációra, amelyre 85 milliárd eurót különítettek el2. Az ötödik helyzetjelentés3 kiemelte bizonyos ágazatok és a gazdasági szerkezetátalakítás erőteljes szerepét a regionális fejlesztésben. Ez a visszaesés fel fogja gyorsítani a szerkezetátalakítást, és egyes ágazatokat súlyosan fog érinteni, így különösen a pénzügyi, az építőipari és az autóipari ágazatokban fog jelentős foglalkoztatáscsökkenés jelentkezni. A jelentés arra hivatkozik továbbá, hogy a kreativitásnak és az innovációnak kulcsfontosságú regionális dimenziója van4. Az OECD5 azt hangsúlyozza, hogy mivel az innováció egyre összetettebbé válik (több nyitott innovációs modellel, folyamatinnovációval, valamint az abszorpció és alkalmazkodás szerepével), egyetlen szakpolitika nem képes az innováció előmozdítására valamennyi régióban. Mozgósítani kell a helyi tudást a régiókban annak érdekében, hogy kialakítsák saját innovációs rendszereiket, valamint hogy hatékonyabban használják a tudást és a technológiát. Végül, de nem utolsósorban e jelentés célterületének meghatározását a kreativitás és innováció európai éve ösztönözte. E jelentés fő célja annak bemutatása, mely tényezők képesek a kreativitás és az innováció fellendítésére mind a fejlett, mind pedig a kevésbé fejlett régiókban. A jelentés foglalkozik a technológiai innovációval, de emellett az innováció számos nem technológiai formájával is, mint a szociális, a kulturális, az eljárási és a szolgáltatási innováció. A jelentés idején rendelkezésre álló regionális adatok még nem tükrözik a válságot. Egészen 2007-ig a munkanélküliségi ráták csökkentek, és gyorsan közelítettek egymáshoz (lásd az 1. adatlapot). Ma azonban már drámai mértékben emelkednek Spanyolországban, Írországban és a három balti államban, és várhatóan 2009-ben elérik a 11 és 17 % közötti mértéket, ami a 2007-es rátának több mint kétszerese6. Ebben az öt tagállamban az előrejelzések gazdasági
1 2 3 4 5 6
HU
COM(2008) 876 SEC(2007) 1547 COM(2008) 371 Regionális innovációs eredménytábla 2006, MERIT Az OECD miniszteri konferenciájának összegzése: Innovatív régiók építése, 2009. március Gazdasági előrejelzés, 2009 tavasz, EK
3
HU
visszaesést is jeleznek, ami a tartós növekedés időszakának a végét jelenti (lásd a 2. adatlapot). A jelentés egyben a tavalyi zöld könyvben kiadott, a területi kohézióról szóló vita szintézisét is képezi. A jelentéshez kapcsolódik 11 adatlap, amelyek feltérképezik és elemzik a kreativitáshoz és az innovációhoz kapcsolódó kulcsfontosságú mutatókat. 2.
A KREATIVITÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS DIMENZIÓJA
Ez a jelentés a kreativitás fogalmát az új és használható ötletek megteremtésének értelmében használja7, az innovációét pedig az új és használható ötlet gyakorlati megvalósításának értelmében. A regionális dimenzió azt jelenti, hogy az ötletnek a régióban kell újnak és használhatónak minősülnie. Ennek eredményeként az elemzés kiterjed mindazokra a tevékenységekre, amelyek kitágítják a tudás határait, mind pedig azokra, amelyek a régiók számára lehetővé teszik, hogy e határt jobban megközelítsék. 2.1.
Kreativitás
Hogyan születnek az új és használható ötletek? A közvélekedésben elterjedt magányos feltaláló képével szemben, a legtöbb új ötlet emberi interakciók, különösen egymástól különböző tehetséges emberek közötti kapcsolatok során születik. Ez az egyik oka annak, hogy a szabadalmi bejelentések és a kulturális tevékenységek a városokban koncentrálódnak. Az ilyen interakciók ösztönzése érdekében a régióknak fejleszteniük kell saját tehetségeiket, vonzaniuk kell a tehetségeket, és toleránsnak kell lenniük a sokféleség iránt. 2.1.1.
A helyi tehetség fejlesztése
Az oktatás és a képzés segíthet abban, hogy az emberek fejlesszék a tehetségüket és a kreativitásukat. Mégis, a régiók között hatalmas különbségek vannak a képzettségi szint tekintetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya csaknem kilenc százalékponttal magasabb a regionális versenyképességi és foglalkoztatási (RCE, regional competitiveness and employment) és az átmeneti régiókban8, mint a konvergenciarégiókban (lásd az 1. ábrát). A konvergenciarégiókban az élethosszig tartó tanulásban való részvétel is messze alacsonyabb: mértéke az RCE régiókénak csupán a felét éri el. A humánerőforrás intenzitási (HCI) index mutatja meg a 25-64 éves korú népesség által megszerzett közép- és felsőfokú végzettség súlyozott kombinációját (lásd a 3. adatlapot). A legtöbb portugál, olasz, görög és dél-spanyolországi régiónak alacsony ez az értéke, ami azt jelzi, hogy ezek esetleg kevésbé ösztönzik a kreativitást. A konvergenciarégiók és az RCE régiók közötti szakadék kilenc százalékpontnyi, de ez csökkenést mutat annak köszönhetően, hogy a konvergenciarégiókban a középfokú végzettség megszerzésének magasabb növekedése tapasztalható. A 2000-2007-es időszakban a HCI az EU egésze tekintetében jelentősen emelkedett. Ez a folyamat folytatódni fog, ahogy egyre több és jobban képzett fiatal lép be a munkaerőpiacra. 7 8
HU
A kreativitásról (On creativity), 2008, Ernesto Villalba, JRC. A fokozatosan bekerülő és a fokozatosan kieső régiók átmeneti régióknak minősülnek, mivel mindkét esetben átmeneti támogatásban részesülnek.
4
HU
A nők egyre nagyobb számban szereznek közép- és felsőfokú végzettséget. Sőt, ma már a fiatal nők sokszor képzettebbek, mint a fiatal férfiak (lásd a 4. adatlapot). 2.1.2.
A tehetség és a látogatók odavonzása
Egy régió úgy is megnövelheti a tehetségekből való részesedését, hogy odavonzza a tehetséges embereket, hogy költözzenek oda, vagy látogassanak el a régióba. Bár az országon belüli mozgások segíthetnek egy-egy régión vagy városon, az ország tehetségeinek a számát csak az növeli, ha a tehetségeket külföldről vonzzák oda. A külföldön született felsőfokú végzettségűek aránya csak 2 % az EU-ban, míg ez a szám 6 % az USA-ban, mely szintet az EU-nak csupán nyolc régiója éri el. A javasolt uniós kék kártya9 segít abban, hogy több külföldi felsőfokú végzettségűt vonzzanak az EU-ba. A más országban született munkaképes korú lakosság aránya hasonló mintát követ, mint a külföldön született diplomások aránya, ami magas arányszámot jelent Londonban, Luxembourgban, Brüsszelben és Bécsben, ahol minden harmadik személy külföldön született (lásd az 5. adatlapot), a legtöbb közép- és kelet-európai tagállamban pedig a legtöbb ilyen arányszám nagyon alacsony. A konvergenciarégiókban ez az arány mindössze 3 %, míg az RCE régiókban négyszer magasabb. Szerencsére azokban az országokban és régiókban, ahol magas a kivándorlás, a legtöbb polgár nem vágja el a szülőföldjéhez fűződő kötelékeit. Néhány tagállamba például jelentős összegű külföldi átutalások érkeznek. Ez komoly tőkebeáramlást jelent, amely évente a GDP egy vagy több százalékpontját is kiteheti10, ez azonban a válság hatására csökkenhet. Sok uniós polgár már visszatért a közép- és kelet-európai tagállamába a javuló foglalkoztatási lehetőségek és a növekvő bérek hatására, ami részben a kohéziós politika eredménye, részben pedig a fő célországoknak számító egyes tagállamokban tapasztalható növekvő munkanélküliség következménye. Ez ugyan csökkenti az átutalások összegét, de ezek az emberek nemzetközi tapasztalatokkal, fejlett üzleti érzékkel és kapcsolatokkal térnek haza. A múltban Írország és Spanyolország népességet vesztett annak következtében, hogy a kivándorlás magasabb volt, mint a bevándorlás, az elmúlt években azonban a közösségen belüli mobilitás és migráció révén növekedett a lakosságuk, a magas gazdasági növekedésüknek és a nyitottabb hozzáállásuknak köszönhetően. Az üzleti utazások szintén növelik az interakciót és az ötletek cseréjét. Annak ellenére, hogy egyre több és jobb lehetőség kínálkozik az on-line kapcsolatfelvételre és együttműködésre, a személyes találkozásokra még mindig nagy igény van. Az üzleti és a tudományos konferenciák továbbra is nagy tömegeket vonzanak világszerte. Az üzleti turizmus sok város és régió számára jelentős növekedési és foglalkoztatási forrássá vált. A szabadidős turizmus célja nem az ötletek cseréje, de hozzájárulhat a társadalmi élet gazdagításához a városokban, így ösztönözve a kreativitást. Az egy főre vetített szállodai érkezések száma (lásd a 6. adatlapot) utal arra, hogy melyek a legsikeresebb üzleti célpontok, valamint arra, hogy az érkezések száma nagyon alacsony a közép- és kelet-európai tagállamokban.
9 10
HU
COM(2007) 637 Átutalások mozgásai az EU-ból és az EU-ba. 2007. Eurostat
5
HU
2.1.3.
Tolerancia
A különböző származásokkal és életstílusokkal szembeni tolerancia nem csak a tehetségek megtartásában és vonzásában segít, hanem abban is, hogy egy nyitott környezet jöjjön létre, ahol a kreativitás szárnyalhat és értékelik a sokféleséget. Egyes országokban azonban az ott lakók nem igazán szeretik azt, ha a szomszédjuk, vagy egy magas rangú választott politikus eltérő etnikai háttérrel rendelkezik, más vallású vagy meggyőződésű, más szexuális beállítottságú vagy fogyatékossággal élő (lásd a 7. adatlapot). Az EU-ban tilos a fenti alapokon történő megkülönböztetés11. Mindazonáltal, az USA-val és Izlanddal ellentétben, nyolc tagállamban a válaszadók több mint fele nem szívesen látna a legmagasabb választott politikai tisztségben más etnikai hátterű személyt és kilenc tagállamban ugyanilyen arányban nem szívesen látnák azt, ha egy homoszexuális vezetné az országot. Bár összességében a válaszadók úgy gondolják, hogy a tagállamukban a diszkrimináció csökkent, 17 tagállamban a diszkrimináció legalább egy fajtája esetén úgy gondolták, hogy az gyakoribbá vált, mint öt évvel korábban. Csaknem mindegyik tagállamban ezek közé tartozott az etnikai diszkrimináció, hasonlóképpen a vallási, a homoszexuálisokat érintő vagy a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés. Bár a fejlettebb tagállamok kissé toleránsabbaknak bizonyulnak, egyesek mégis gyenge eredményt mutatnak fel, és a növekvő munkanélküliség több diszkriminációs cselekményhez vezethet. Az EU tagállamaiban a külföldön születettek körében a munkanélküliség aránya gyakran magasabb, akár a duplája vagy a háromszorosa is lehet, mint az országban születettek esetében. Ezek a magas arányok részben a helyi nyelvismeret hiányának és az alacsonyabb képzettségi szintnek tudhatók be, de részben a diszkrimináció is szerepet játszik. Mivel a népességcsökkenés megállításának az unión kívülről érkező bevándorlás az egyetlen módja, a jövőben egyre fontosabb lesz annak biztosítása, hogy a bevándorlók és gyermekeik találjanak munkát vagy tudjanak vállalkozást indítani12. A megfelelő képzéshez és felsőoktatáshoz való jobb hozzáférésük segíteni fog abban, hogy javuljanak a munkaerő-piaci integrációjuk esélyei13. A „kreatív osztály” magja (lásd a 8. adatlapot) különösen fontos egy ország gazdasága számára, mivel ennek tagjai több ötletet szülnek és hajlamosabbak új cégek alapítására, ami a folyamat során növekedést eredményez és munkahelyeket teremt14. Az elemzések szerint az USA-ban15 ezt az osztályt a tehetséges, toleráns és csúcstechnológiákra építő városok vonzzák. A kreatív osztály magjába tartozó foglalkozások a mérnököket, az írókat, az építészeket, a tudósokat, az egyetemi tanárokat és a művészeket ölelik fel, továbbá más olyan foglalkozásokat, amelyekben új, értelmes termékek, eljárások vagy szolgáltatások megteremtése a feladat. Az EU-ban a kreatív osztály magja erőteljesen a fővárosi régiókban és ezek körül, valamint a Benelux és skandináv országokban, Írországban és az Egyesült Királyságban összpontosul. Ezekben a régiókban magas a külföldön született diplomások aránya, szélessávú internethozzáférést kínálnak, és gyakran nagy városok találhatók területükön, amelyek megerősítik a
11 12 13 14 15
HU
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke COM(2008) 394 Munkahelyek a bevándorlók számára, 2008 OECD Kreatív osztály és regionális növekedés. (Creative Class and Regional Growth) 2007 R.A. Boschma & M. Fritsch A kreatív osztály felemelkedése (The Rise of the Creative Class) 2002 Richard Florida.
6
HU
fenti preferenciát. Ezeket a régiókat és nagyvárosi térségeket egyre inkább az innováció erőteljes motorjainak tekintik, és sok város tesz lépéseket annak érdekében, hogy a magasan képzett, kreatív emberek odavonzásával, az innovatív szakmák, valamint a megvalósítandó ötletek számára megfelelő jó környezet megteremtésével kreatívabbá váljanak16. A konvergenciarégiókban a kreatív osztály magjának aránya alacsonyabb, 5 %, az RCE régiók 8 %-ához képest, aminek oka lehet a diplomások és a külföldön születettek alacsonyabb aránya, valamint az információs és kommunikációs technológia használatának alacsonyabb szintje. Például 2008-ban a szélessávú internet-hozzáférés 32 % volt a konvergenciarégiókban, ami jóval az RCE régiók 57 %-os szintje alatt marad, de még ez sokkal magasabb arány, mint 2004-ben, amikor csak 8 % volt. 1. ábra: Kreativitási mutatók régiótípusonként Mutató Felsőfokú végzettség megszerzése * 25-64 éves felnőttkorú népesség részvétele az oktatásban és képzésben * Másik országban született, 15-64 éves korú népesség * Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta trendje Szállodai érkezések * Kreatív osztály magja * Szélessávú internet-hozzáférés**
Időszak 2007 2007 2007 2007 2000 2007 2006-07
Mértékegység Konvergencia 25-64 éves népesség %17 a 25-64 éves népesség %a
Átmeneti
RCE
25
26
5,1
8,1
11,5
15-64 éves népesség %a aktív népesség %-a
2,8
10,3
12,5
9,2
8,4
6,1
% pont változás
-4,6
-3,0
-0,5
0,7
1,4
1,4
5,4
6,9
8,3
32
43
57
Érkezések / fő 15-64 éves népesség %2006-07 a 2008 háztartások %-a
* kivéve FR9 ** kivéve. FR9, DE5, DEC, UKD1, UKE1, UKK3, UKM5
2.2.
Innováció
E jelentés a regionális dimenzióra összpontosít, az innovációnak azonban van globális dimenziója is. A kutatások17 szerint az EU le van maradva az USA mögött, de megkezdte a felzárkózást. Az EU-ban ugyanis magasabb a diplomások, a kutatók, a közpénzekből finanszírozott K+F, a kockázati tőke, a szélessávú internet-hozzáférés és a tudásintenzív szolgáltatásokban történő foglalkoztatás1 arányának a növekedése, és vezető szerepet tölt be a tudományos és mérnöki diplomások száma, a védjegyek, a kifizetések technológiai egyensúlya, valamint a közepesen fejlett és a csúcstechnológiás gyártásban való foglalkoztatás terén1. Új és hasznosítható ötlet gyakorlatilag a társadalmi, a kulturális vagy a gazdasági szférában valósítható meg. A társadalmi innováció teremthet jobb gyermekellátási modelleket, fejlesztheti az otthoni egészségügyi ellátást és javíthatja a fenntartható közlekedést. A kulturális innováció új művészeti formákat szülhet. A gazdaságban az innováció csökkentheti az energiafelhasználást, ésszerűsítheti a folyamatokat, fejlesztheti a termékek és szolgáltatások megjelenését, ami mind a termelékenység növekedését eredményezheti. Számos régió jelentős termelékenységnövekedést ért el (lásd a 9. adatlapot). A legmagasabb termelékenységnövekedés a közép- és kelet-európai tagállamok régióiban tapasztalható. 2000 óta az iparban és a szolgáltatásokban a termelékenység évi 2 %-kal nőtt a
16 17
HU
Az európai nagyvárosi régiók versenyképessége (Competitiveness of European Metropolitan Regions) www.acre.socsci.uva.nl/ Európai innovációs eredménytábla 2008, 2009, MERIT
7
HU
konvergenciarégiókban, ami az RCE növekedési ütemének a kétszerese. Ezt a növekedést alátámasztotta az oktatás fejlesztése, az információs és kommunikációs technológiák jobb és szélesebb körű használata és a beáramló közvetlen külföldi befektetések (FDI) nagy mértéke. Az FDI kulcsfontosságú befektetési forrás (lásd a 3. ábrát) csaknem valamennyi közép- és kelet-európai tagállam esetében, ahol a nettó FDI beáramlás 2005 és 2007 között meghaladta az éves GDP 3 %-át. Az FDI azonban nem feltétlenül jelenti egy új cég alapítását. A legtöbb FDI esetén a külföldi befektető meghatározó tulajdonrészt szerez egy vállalatban. A konvergenciarégiók magas termelékenységnövekedése a fő oka annak, hogy jelentősen csökkent a különbség az egy főre jutó GDP tekintetében. A foglalkoztatási ráták közötti különbség azonban továbbra is tíz százalékpont felett maradt 2000 óta (lásd a 4. ábrát). Az egy főre jutó GDP az EU átlaga tekintetében 2000 és 2006 között hat százalékponttal nőtt, így az átmeneti régiók 4 százalékponttal megközelítették az EU átlagát, a konvergenciarégiók pedig az 59 %-kal, bár közeledtek, de még mindig jóval a 75 %-os küszöbérték alatt vannak (lásd a 2. adatlapot). 2.2.1.
Új cégek
Az új ötleteket gyakran új cégek valósítják meg a gyakorlatban. Ezek lehetnek helyi vállalkozók által létrehozott, vagy közvetlen külföldi tőkebefektetéssel alakuló új induló cégek. Az induló vállalkozások az innováció kulcsa. Az innovatív új cégek meghódíthatnak egy piaci szegmenset és gyors növekedésre képesek (az úgynevezett gazellák). Az induló vállalkozás alapítása azonban nem mindig könnyű. A Világbank18 szerint legalább száz másik országban könnyebb vállalkozást indítani, mint Németországban, Ausztriában, Görögországban, Spanyolországban és Lengyelországban (lásd a 2. ábrát). Csak Írország és az Egyesült Királyság került be az első tízbe.
18
HU
A Világbank Doing Business jelentése, 2009
8
HU
2. ábra: Az üzleti környezet minősége alapján felállított rangsor, 2009
Gazdaság
Írország Egyesült Királyság Franciaország Dánia Finnország Belgium Észtország Románia Magyarország Svédország Portugália Lettország Szlovénia Szlovákia Hollandia Olaszország Luxemburg Litvánia Bulgária Cseh Köztársaság Németország Ausztria Görögország Spanyolország Lengyelország
Vállalkozás folytatásának könnyűsége szerinti helyezés 7 6 31 5 14 19 22 47 41 17 48 29 54 36 26 65 50 28 45 75 25 27 96 49 76
Vállalkozás indítása 5 8 14 16 18 20 23 26 27 30 34 35 41 48 51 53 69 74 81 86 102 104 133 140 145
Helyezés 181 ország közül. Fo rrás: Világbank, Doing Business Jelentés 2009
2006-ban az Európai Tanács tavaszi ülése három világos célt határozott meg annak érdekében, hogy egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb legyen a cégalapítás, de 2008-ig csak kilenc tagállam érte el mindhárom célkitűzést19. A vállalkozó kedv erősítésének másik fontos útja az, ha ezt karrierlehetőségként aktívan népszerűsítik, különösen a magas (fiatalkori) munkanélküliségi rátájú régiókban. A vállalkozásoktatás segítségével több fiatal győzhető meg arról, hogy az ötleteit megvalósítsa. Az új külföldi cégek gyakran a főváros régiójában koncentrálódnak, például a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában (lásd a 10. adatlapot). Szintén gyakran találhatók a határmenti régiókban, különösen az EU többi részéhez legközelebb eső határok mentén, például Lengyelország és Magyarország nyugati részén, Románia északnyugati részén és Franciaország keleti részén. 2005-07 között a konvergenciarégiókban az egy lakosra jutó új külföldi cégek száma meghaladta az RCE régiók hasonló adatát. A válság
19
HU
http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/support_measures/start-ups/startups2008.pdf
9
HU
hatására zuhanni fog az FDI és kevesebb új külföldi céget alapítanak. A kutatások20 hangsúlyozzák, hogy a regionális politikák sikeresebbek a nemzeti politikáknál a külföldi cégekből érkező tudás-túlcsordulás ösztönzésében. 3. ábra: Nettó közvetlen külföldi befektetés a GDP %-ában, 2005-2007
Magas FDI az új tagállamokban Bulgária Málta Észtország Románia Lettország Cseh Szlovákia Ciprus Litvánia Lengyelország Magyarország Belgium Egyesült Királyság Finnország Portugália Szlovénia Görögország Ausztria Olaszország Németország Franciaország Dánia Svédország Hollandia Spanyolország Írország Luxemburg
-37
-10
-5
0
5
10
15
20
Átlagos éves nettó FDI a GDP arányában, 2005-2007, %-ban
A szolgáltatási irányelv egyik célja az, hogy 2009 végére elősegítse a más tagállamokban szolgáltatásokat nyújtó új vállalkozások indítását. Ez az FDI növekedéséhez vezethetne, különösen a határmenti régiókban. Az irányelvnek a nemzeti, regionális és helyi hatóságok általi azonnali és teljes végrehajtása biztosíthatja azt, hogy ez a lehető legerőteljesebben befolyásolja a foglalkoztatást és a vállalkozások indítását szerte Európában. 2.2.2.
Meglévő cégek
A már meglévő cégek a K+F és más módszerek21, mint például a technológia-átvétel, a nemtechnológiai innováció és a létező ismeretek új módokon történő összekapcsolása segítségével
20 21
HU
Zárójelentés, 2009, DYNREG http://www.esri.ie/research/research_areas/international_economics/dynreg Elhanyagolt innovátorok, 2008, MERIT
10
HU
végzik az innovációt. Egyes tanulmányok22 kiemelik, hogy a nagy cégek többet fordítanak a K+F-re és több házon belüli innovációt folytatnak, míg a KKV-k kevesebb finanszírozási forrással rendelkeznek, kevesebb innovációt folytatnak és az innovációs szükségleteiket inkább kiszervezik. A magas növekedésű KKV-k azonban még nagyobb hatást is gyakorolhatnak az innovációra, ebben viszont a védett piacok és más akadályok gátolhatják őket. A K+F koncentrációja mind egyes ágazatokban – a feldolgozóipar 80 %-kal részesedik – mind pedig regionálisan magas, például a K+F-re költött üzleti kiadások 30 %-a (BERD, lásd a 11. adatlapot) tíz régióban összpontosul. Mindössze 29 régióban haladják meg a GDP 2 %át a K+F-re fordított üzleti beruházások. A legtöbb régióban ez az arány 1 % alatti. Összességében az EU sokkal kevesebbet költ K+F-re, mint az USA, de néhány tagállam bizonyos feldolgozó ágazatokban eléri az USA szintjét. A K+F azonban csak kis hányadát teszi ki az innovációval kapcsolatos kiadásoknak. Az RCE régiókban a BERD értéke 1,3 %, ami négyszerese a konvergenciarégiók értékének. A kevésbé fejlett régiókban a technológiai diffúzió játszik inkább meghatározó szerepet, amit jól szemléltet az egy főre jutó szabadalmak számában tapasztalható nagy különbség: az RCE régiókban 13-szor több szabadalmi bejelentést tesznek, mint a konvergenciarégiókban. 4. ábra: Innovációs mutatók régiótípusonként Mutató Ipari és szolgáltatási termelékenység (PPS) Ipari és szolgáltatási termelékenységi trend
Időszak
Mértékegység
Konvergencia
Átmeneti
RCE
2006
63
90
113
1,9
1,3
0,9
59
64
69
Foglalkoztatási ráta
2007
index EU27=100 Átlagos éves reál termelékenységnövekedé s 15-64 éves népesség %-a
GDP/fő (PPS)
2006
index EU27=100
59
95
122
2000 - 2006
indexpont változás
5,4
5,9
-4,4
2005-07
egymillió lakosra vetítve
268
62
225
Új külföldi cégek változása
2001-03 2005-07
egymillió lakosra vetítve
118
-34
-18
K+F költségvetés az üzleti vállalkozás ágazatában
2006 *
GDP %-a
0,36
0,42
1,36
GDP/fő (PPS) trend
2000-2006
Új külföldi cégek
* kivéve UKM5 UKM6
2.3.
Következtetések
A pénzügyi válság és a recesszió megerősíti a kreativitás és az innováció szerepét. Ez az elemzés arra mutatott rá, hogy a kreativitásnak és az innovációnak van egy jellegzetes regionális dimenziója. A legtöbb mutató tekintetében az RCE régiók magas értékeket érnek el, mint például a kreatív osztály magja, a K+F, és a humánerőforrás intenzitása esetében. Egyéb szempontokból viszont, mint például az FDI vagy a termelékenység növekedése, a konvergenciarégiók mutatnak jobb értékeket. Milyen következtetések vonhatók le ezekből a trendekből?
22
HU
Ex. Innobarometer 2007, 2008, Flash EB213, és R&D in Europe, 2009, K. Uppenberg, EIB.
11
HU
A konvergenciarégiók nagyobb előnyökre tehetnek szert a külföldi cégekből, ha ezeket a cégeket beágyazzák regionális gazdaságukba és fejlesztik az abszorpciós kapacitásukat. A külföldi cégek és a helyi beszállítók közötti erős kapcsolatok növelik a hatékonyságot, a helyi foglalkoztatást és a tudástranszfert. Ezeknek a régióknak javítaniuk kell a képzettségi szintet és növelniük kell a képzésben résztvevők számát, ami fejleszti majd azon képességüket, hogy új ötleteket és gyakorlatokat fogadjanak be, valamint segít nekik a magas termelékenységnövekedésük fenntartásában. Emellett e régióknak vonzóbbakká kell válniuk a turisták és az üzleti utazók számára, például a kulturális és a kreatív tevékenységek ösztönzésével. Ez fellendítheti az új ötletek cseréjét és esetleg növelheti a régió vonzerejét az új letelepülők és a visszatérő migránsok számára is. Az átmeneti régiók lemaradása csökken az RCE régiókhoz képest, de sok gazdasági mutató tekintetében, beleértve a termelékenységet és foglalkoztatást is, még mindig alacsonyabb eredményeket érnek el. Az innovációhoz kapcsolódó mutatók, mint a K+F, a szabadalmak és a humánerőforrás még mindig jelentősen alacsonyabbak itt. A költséghatékonyságra történő összpontosításról az innováció-alapú gazdaságra23 való áttérés végrehajtása érdekében ezeknek a régióknak fejleszteniük kell az üzleti környezetüket és többet kell beruházniuk a K+F-be, az oktatásba és képzésbe, valamint az alapvető kreatív készségek fejlesztésébe. Az RCE régióknak meg kell arról bizonyosodniuk, hogy a lehető legtöbb előnyt használják ki a más országokban született lakosok magas arányából, biztosítva azt, hogy ezeket az embereket integrálják a munkaerőpiacra és megkönnyítve azt, hogy saját vállalkozást indíthassanak. A globális versenyképesség fenntartása érdekében ezeknek a régióknak növelniük kell a kreativitásba és az innovációba történő befektetéseiket, és le kell rövidíteniük az új ötletekből az új termékké, szolgáltatássá vagy eljárássá válás átmeneti idejét. A kreativitás és az innováció olyan környezetben virágzik, ahol az új ötleteket és megközelítéseket elfogadják és ösztönzik. Egy olyan régió, ahol az emberek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az etnikai származásuk, a meggyőződésük, nemük, fogyatékosságuk, koruk vagy szexuális irányultságuk alapján nem csak igazságtalan lesz, hanem kevésbé versenyképes is. Ezért a régióknak arra kell törekedniük, hogy csökkentsék a diszkriminációt, támogassák a kultúrák közötti párbeszédet és a nagyobb nyitottságot az eltérő származású vagy életmódú emberek iránt. 3.
TERÜLETI KOHÉZIÓ: A VITA JELENLEGI ÁLLÁSA
3. cikkében a lisszaboni szerződés a területi kohéziót a jövő kohéziós politikájának kifejezett céljaként említi. Ezen túlmenően, a jelenlegi, aszimmetrikus területi hatásokkal járó gazdasági válság megnövelte a területi kohézió fontosságát az EU-n belül és a koncepcióról szóló vita lendületet nyert. 2008 októberében az Európai Bizottság elfogadta a Területi kohézióról szóló zöld könyvet24, ami széles körű nyilvános vitát indított el a területi kohézióról és annak szakpolitikai vonatkozásairól. A Bizottság örömmel vette, hogy 391 válasz25 érkezett az anyagra az összes tagállamból, közel 100 regionális hatóságtól, több mint 150 regionális és helyi egyesülettől, 23 24 25
HU
Globális Versenyképességi Jelentés 2008-2009, 2008, Világgazdasági Fórum COM(2008) 616 http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/terco/consultation_en.htm
12
HU
valamint a városokból, a gazdasági és szociális partnerektől, civil szervezetektől, kutatóintézetektől és egyéni állampolgároktól. Az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mindegyike elfogadta a területi kohézióról szóló zöld könyvre vonatkozó véleményét. Ez a szakasz röviden összegzi a konzultáció legfontosabb eredményeit. 3.1.
A területi kohézió meghatározása, hatálya és mértéke
A területi kohézióról szóló zöld könyv nem adott meghatározást, de kért. Az Európai Parlament válaszul kifejezte aggodalmát, hogy „egy közös megállapodáson alapuló, elfogadott és egységesen értelmezett meghatározás” hiányában nehéz lenne megvitatni a szakpolitikai következményeket. Egyes válaszadók egyetértettek ezzel az állásponttal, míg mások úgy érveltek, hogy a pontos meghatározás igénye szükségtelenül késleltetné a megbeszéléseket. Szerencsére ebből a vitából megszületett egy, a területi kohézió céljaira és alapelemeire vonatkozó széleskörű megegyezés. A területi kohézió célja az, hogy ösztönözze valamennyi terület harmonikus és fenntartható fejlődését azáltal, hogy ezek területi jellemzőire és erőforrásaira épít. Széleskörű támogatást kapott az e cél elérését szolgáló három alapelem: • koncentráció (a negatív külső gazdasági hatásokkal való megküzdéshez egy kritikus tömeget kell elérni), • kapcsolat (meg kell erősíteni annak fontosságát, hogy hatékony kapcsolat legyen a lemaradt térségek és a növekedési központok között az infrastruktúra és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés útján), és • együttműködés (közös munka az igazgatási határokon átnyúlva a szinergiák elérése érdekében). A válaszok kiemelték, hogy a területi kohézió kiegészíti és megerősíti a gazdasági és szociális kohéziót, és aláhúzták, hogy a három alapelem már a kohéziós politikában is kifejezetten említésre került. Egyesek számára a területi kohézió alapvetően a szociális és gazdasági kohéziót kell, hogy szolgálja, míg a legtöbb hozzászóló számára ez egy szélesebb értelmű, horizontális fogalom, amely minden igazgatási szinten alátámaszt minden szakpolitikai területet. Sok válaszadó kiemelte a területi kohézió szolidaritási dimenzióját; volt, aki az európai szociális modell területi dimenziójaként értelmezte. Ez azzal jár, hogy a területek közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket minden szinten (az EU-tól a regionális és helyi szintig) figyelembe kell venni. Számos válasz fogalmazta meg azt, hogy a jó életminőség, az egyenlő esélyek és az általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés minden területen kulcsfontosságú mind a szolidaritás, mind pedig a versenyképesség szempontjából. A válaszolók egy kisebb része azt javasolta, hogy a területi kohézió kapcsolódjon néhány olyan földrajzi jellemzőhöz, amelyek befolyásolhatják a fejlődést. Azt is javasolták, hogy e területek számára legyenek külön EU szakpolitikák, finanszírozás, sőt még átfogó EU stratégiák is. A válaszok nagy része azonban, ide értve a tagállamok egyértelmű többségét is, azzal érvelt, hogy e jellemzők önmagukban nem determinálják a sikert vagy a kudarcot, és
HU
13
HU
nem is veszik figyelembe a tagállamok és a régiók azon képességét, hogy megfelelő szakpolitikai válaszokat adjanak, így nem igényelnek egyedi elbánást, még kevésbé kompenzációt. E reakciók megerősítik azt, hogy a területek társadalmi-gazdasági helyzete kell, hogy legyen az alapja a szakpolitikai beavatkozásoknak, illetve ezek megtervezésének. Ezen túlmenően, hangsúlyozták, hogy a kohéziós politika már önmagában elegendő rugalmasságot nyújt a különböző területek különböző problémáival való megküzdéshez. Sok reakció érvelése tartalmazta azt, hogy a különböző kérdések (pl. a társadalmi kirekesztés vagy a városok burjánzása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy az árvízveszély) különböző területi szintű szakpolitikai válaszokat igényelnek. Ezek a szintek a lepusztult városi környékektől a nagyvárosi területekig, a folyómedrektől a hegyvidéki területekig terjedhetnek. Az európai támogatás igényét és a problémák funkcionális módon történő kezeléséhez szükséges rugalmasságot a szubszidiaritás alapelvének fényében kell megítélni. 3.2.
Jobb összehangolás és új területi partnerségek
A hozzászólások többsége a területi kohéziót összekapcsolta az integrált megközelítéssel, a többszintű kormányzással és a partnerséggel; mindhárom elv a kohéziós politika elismert eleme. Különösen kedvező színben említették a közösségi kezdeményezéseket, mint például az URBAN, vagy a vidékfejlesztés területén a LEADER. Mégis, sok válasz tartalmazta azt, hogy a területi kohéziónak el kell vezetnie a területi dimenzió további fejlesztéséhez a közösségi politikák kialakítása és megvalósítása során. Például számos válaszban igényelték a különböző EU eszközök és alapok közötti jobb összehangolást és koherenciát. Egyértelmű konszenzus született abban a tekintetben, hogy a különböző szintű közpolitikáknak figyelembe kell venniük a területi hatásaikat és el kell kerülniük az ellentétes irányú hatásokat. Különösen igaz ez az olyan területi hatással rendelkező európai szakpolitikákra, mint a kohéziós, a szállítási, az energia-, a mezőgazdasági, a környezetvédelmi, a foglalkoztatási, a verseny- és a kutatási politika. Sok hozzászóló hangsúlyozta, hogy a lisszaboni és a göteborgi stratégiák figyelembe vételének fontosságát. Javítaná a szinergiahatást és a hatékonyságot, ha a szakpolitikák kialakítása során figyelembe vennék a területi hatásokat. Ezért van szükség a közpolitikák területi hatásának jobb megértésére. A legtöbb reakció azt kérte az EU-tól, hogy ebben játsszon kulcsszerepet, például oly módon, hogy megvizsgálja a fennálló hatásértékelések területi dimenziójának erősítését. Valamennyi hozzászóló egyetértett abban, hogy az összehangolás többszintű kormányzás útján is fejleszthető. A nagy többség számára ez nem változtatja meg a hatáskörök elosztását, különösen a területrendezés esetén nem. Sok válaszban hangsúlyozták a regionális és helyi résztvevők – ideértve a kisebb és nagyobb városok, a magánszektor és a civil társadalom képviselőit – fontos szerepét a szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és értékelésében. A hozzászólók arra kérték fel az EU-t, hogy ösztönözze a határokon átnyúló területi kormányzást (pl. városi-vidéki partnerségek, városrégiók, városhálózatok) annak érdekében, hogy elérhető legyen a közszolgáltatások nyújtásához vagy a közös érdekű projektek kialakításához szükséges kritikus tömeg. Számos hozzászóló jelezte, hogy az EU-nak szerepe van abban, hogy a kohéziós politikán keresztül a különféle helyi szinteken támogassa az intézményi kapacitásokat, ami egyben azon szakpolitikák hatékonyságát is növeli, amelyeket nem az EU finanszíroz.
HU
14
HU
3.3.
Jobb együttműködés
A területi együttműködés három területét illetően csaknem egyhangú volt az a vélemény, hogy ezek a területi kohézió kulcsai, és jól példázzák az EU által hozzáadott értéket. Nagy az igény a területi együttműködés megerősítésére oly módon, hogy az stratégiailag jobban megalapozott, de egyúttal rugalmasabb és egyszerűbb is legyen. E tekintetben üdvözlik az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) létrejöttét, és elismerik annak lehetőségeit. A határokon átnyúló régiókat az európai integráció laboratóriumainak tekintik. A határokon átnyúló agglomerációkban vagy természeti területekben érdekelt felek például kipróbálhatják az integrált fejlesztési tervek és szolgáltatásnyújtás lehetőségeit. A hozzászólások többsége hangsúlyozta a nemzeti és a regionális stratégiák, a szabályozások és a finanszírozás összehangolásának fontosságát az átfogó transznacionális térségek fenntartható fejlesztése céljából, mint az a balti-tengeri stratégia esetén is történt. Az EU-nak támogatnia kell a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok egymással való megosztását. Széles körben állnak rendelkezésre támogatások a régióközi együttműködés erősítésére (különösen az INTERREG C és az URBACT), különösen a hálózatépítés és a teljesítményértékelés terén a közigazgatási határoktól függetlenül történő problémamegoldások során. Végül a hozzászólók szerint a kohézió és külpolitika jobb koordinációjára, valamint az európai szomszédságpolitika megerősítésére lenne szükség, továbbá arra, hogy az EGTC-t a külső határokon is alkalmazzák. 3.4.
A területi kohézió megértésének javítása
Valamennyi válaszadó egyetértett abban, hogy a területi trendek megértése érdekében jobb területi elemzési eszközökre és mutatókra van szükség. A NUTS3 szinten végzett továbbfejlesztett elemzés, a migrációra vagy az éghajlatváltozásra vonatkozó tematikus elemzések kialakítása, a területi hatásvizsgálati eszközök fejlesztése mind elősegíthetik a szakpolitika formálásnak továbbfejlesztését. E tekintetben az ESPON program és az Urban Audit alapvetően fontos eszköznek minősül. Arra biztatták a Bizottságot, hogy elemzési célból az egy főre jutó GDP-t egészítse ki további, az életminőségre vonatkozó mutatókkal (pl. humán fejlődés, fenntarthatóság, sérülékenység, hozzáférés a szolgáltatásokhoz).
HU
15
HU
