AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 8.6.2005 COM(2005) 245 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országokban történő 2004. évi végrehajtásáról
{SEC(2005) 747}
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
E jelentés általános áttekintést nyújt az EK harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásáról, továbbá történelmi áttekintést, a 2004-ben végrehajtott tevékenységek összefoglalóját és a kedvezményezett országok gazdasági helyzetének rövid ismertetését tartalmazza. A 3. rész különös figyelmet szentel a gazdasági stabilizációs folyamat irányadó szempontjainak és a támogatásban részesülő országok strukturális reformjainak végrehajtásának. Az e tekintetben elért haladás arról is tanúskodik, hogy milyen mértékben teljesültek az EK makroszintű pénzügyi támogatásához kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek. A Bizottság ezen túlmenően a kedvezményezett országokban a pénzügyi irányítás javításáról szóló, 2002. márciusi számvevőszéki külön jelentésében megtalálható ajánlást illetően 2004-ben az összes kedvezményezett országban működési felméréseket végzett egy könyvvizsgálócég segédletével a pénzügyi áramlások és a makroszintű pénzügyi támogatásához kapcsolódó ellenőrzések szervezése tekintetében. A felmérések eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik a támogatás végrehajtásához kötődő politikai feltételek kidolgozásakor. Ezen túlmenően egy külső tanácsadó utólagos értékelést készít a makroszintű pénzügyi támogatás keretében végrehajtott tevékenységek hatásának felbecsülése érdekében. A zárójelentés 2005-ben fog rendelkezésre állni. Nyílt pályázati felhívást követően kiválasztott szakosodott cégek további utólagos értékeléseket fognak végezni a kedvezményezett országokban. Ezen jelentés a harmadik országoknak nyújtott közösségi makroszintű pénzügyi vagy rendkívüli pénzügyi támogatást illető tanács határozatok alapján kerül benyújtásra és az előző évek jelentéseit követi. Egyidejűleg kiadásra kerül egy részletesebb jelentés (a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma SEC(2005) 747), amely a kedvezményezett országok vonatkozásában gazdasági és pénzügyi információkat szolgáltat. 2.
ÁTTEKINTÉS
2.1.
Háttérinformáció A makroszintű pénzügyi támogatás (MPT) elősegíti a kedvezményezett országok politikai és gazdasági reformtörekvéseit és az IMF illetve a Világbank támogatási programjaival összefüggésben kerülnek végrehajtásra. A pénzügyi támogatások biztosítására továbbra is érvényesek bizonyos elvek, amiket a Tanács 2002. október 8-i következtetéseiben megerősített, kiemelte ezen támogatás kivételes jellegét, a nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásához tartozó kiegészítő jellegét és makrogazdasági feltételeit. A közösségi MPT-k a támogatásban részesülő országok gazdasági reformokra és strukturális átalakításra vonatkozó erőfeszítéseiket támogatták. Az IMF-fel illetve a Világbankkal szoros együttműködésben olyan politikai stratégiákat támogattak, amelyek megfelelnek az országspecifikus
HU
2
HU
szükségleteknek és általános célkitűzésük a pénzügyi helyzet stabilizálása illetve a piacorientált gazdaságok kialakítása. 2.2.
2004-es makroszintű pénzügyi támogatás A 2000-2003 közötti időszakban a Tanács 9 támogatásról szóló határozatot hozott a balkáni országok javára (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró illetve Albánia). 2004-ben három új MPTről szóló határozat (Albánia, Szerbia és Montenegró, illetve Bosznia és Hercegovina javára) tovább erősítette ezt a tendenciát. A balkáni országok ezzel a 2000-2004 közötti időszakra a legfőbb MPT-kedvezményezettekké váltak, az új határozatok teljes maximális összege 733 millió euro.
2.2.1.
Új határozatok A Tanács a Nyugat-Balkán tekintetében a 2004. évben 3 új határozatot fogadott el.
2.2.2.
–
A Tanács április 29-én Albánia számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról hozott határozatot (2004/580/EK) (16 millió euro pénzsegély és 9 millió euro kölcsön).
–
A Tanács december 7-én a Szerbia és Montenegrónak (2004/862/EK) illetve Bosznia és Hercegovinának (2004/861/EC) nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás biztosításáról szóló korábbi határozatok meghosszabbításáról hozott határozatot.
–
A új független államok tekintetében a Tanács 2004-ben nem hozott új határozatot, a Bizottság azonban 2004. december 10-én közleményt fogadott el a makroszintű pénzügyi támogatás Örményországban, Tádzsikisztánban és Grúziában való végrehajtásáról.
Kifizetések A makroszintű pénzügyi támogatás kifizetése összességében 32 millió eurót tett ki: amiből 22 millió euro kizárólag pénzsegély volt; Szerbia és Montenegró 10 millió euróban, Örményország 5,5 millió euróban (ezeket a műveleteket a 2003-ben megkezdett eljárások alapján hajtották végre, 2004-ben kerültek azonban lezárásra) és Grúzia 6,5 millió euróban részesült. A Bosznia és Hercegovina számára kölcsön formájában kifizetett támogatás 10 millió euro volt. 2004-ben kezdeményezték a 7 millió euro összegű pénzsegély Tádzsikisztánnak és a 15 millió euro összegű kölcsön Szerbia és Montenegrónak történő kifizetését, a pénzügyi átutalást azonban technikai okokból 2005-re halasztották.
2.3.
A makroszintű pénzügyi támogatás tendenciái és földrajzi eloszlása Az Európai Közösség MPT-je a kedvezményezett országok makrogazdasági stabilizációját kívánja támogatni és meg akarja könnyíteni a fizetési mérlegük (és a költségvetésük) problémáit. Nagyon hasznos szerepet játszik a strukturális reformok támogatásában is. Az évek során növekedett azon országok száma, amelyek
HU
3
HU
tekintetében a Közösség helyénvalónak tartotta az ilyen jellegű támogatás kiterjesztését, mivel az EU szomszédos országai közül egyre többen találták szembe magukat fizetési mérleg problémákkal, akik aztán szigorú gazdasági reformprogramok mellett kötelezték el magukat. Ennélfogva a korábbi évekhez képest változások álltak be a támogatás földrajzi elosztásában, hiszen előzőleg inkább a közép- és kelet-európai országok tartoztak a kedvezményezettek közé. A nyugat-balkáni konfliktus, különösen az 1999-es koszovói konfliktus és a Szerbia és Montenegróban (korábban Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) lezajlott politikai változások eredményeként az 1999-2004 közötti tanácsi határozatok révén nyilvánvaló tendencia alakult ki a balkáni országoknak nyújtott MPT viszonylagos megerősítésében. A 2000-2004 közötti időszakban hozott határozatok sajátossága mindenképpen, hogy az elfogadott teljes összegben a pénzsegélyek aránya jelentős összeget tett ki: 41%-ot az 1990-1999 közötti 6%-kal szemben. A támogatási csomagokban a pénzsegélyek és a kölcsönök közötti arány az EU szervezetei által készített értékelés alapján a támogatásban részesülő országok viszonylagos szegénységi szintjéről és korlátozott adósságszolgálati képességükről tanúskodik. Az MPT – mint ahogy azt már 2000ben illetve 2001-ben megállapították – nemcsak a makrogazdasági stabilitást kívánja segíteni, hanem a támogatásban részesülő kormányok programjainak strukturális reformját is. Az MPT-t ennélfogva hatékonyan kombinálták a PHARE-/ISPA-, TACIS- vagy CARDS-programokből érkező egyéb támogatásokkal az intézményi kapacitás erősítése céljából, ami elengedhetetlen volt a strukturális reformok folyamatának sikeréhez. Az 1. és a 2. táblázat és az azokhoz tartozó 1a. és 2a. grafikonok kiemelik a közösségi MPT kivételes jellegét. A legtöbb MPT-tevékenységet illető határozatot közvetlenül a közép- és kelet-európai országok rendszereiben bekövetkezett politikai és gazdasági változásokat követő években hozták meg, és kifizetésükre is akkor került sor. Azóta az MPT-összegeiben bekövetkezett változások az esetlegesen kedvezményezett ország makrogazdasági helyzetének és a fennmaradó külső finanszírozási szükségletek értékelését követően, eseti alapon hozott határozatoknak megfelelően alakulnak. Az 1990-2004 közötti időszakban elfogadott tevékenységek nettó összegét (összesen több mint 6 miliárd euro) ábrázoló 1a. grafikon és a ténylegesen kifizetett összegeket (összesen több mint 5 miliárd euro) ábrázoló 2a. grafikon a támogatás közép- és kelet-európai országokbeli jelentős koncentrációját mutatja (az elmúlt 14 év során elfogadott összes makrogazdasági támogatás kb. 55%a). Az ezen országoknak nyújtott MPT-t azonban a makrogazdasági kiigazítás és a reformok területén elért haladással egyidejűleg fokozatosan megszűntették. Az utóbbi időben az MPT elsősorban a nyugat-balkáni országokra (az 1999-2002 között elfogadott tevékenységek 63,5%-a, és a 2000-2004 közöttiek 84%-a) illetve néhány alacsony bevétellel rendelkező új független államra irányul. A földközi-tengeri országoknak juttatott viszonylag alacsony összegek (az engedélyezett összegek 13%a, 1996 óta viszont nem engedélyeztek újabb összegeket) azzal magyarázhatóak, hogy ezen országok számára egyéb makrogazdasági támogatások állnak rendelkezésre (különösen a MEDA szerkezetátalakítási hitel).
HU
4
HU
3.
A KEDVEZMÉNYEZETT ORSZÁGOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉS REFORMJÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE
3.1.
Nyugat-balkáni országok A 2002–2003. évi lelassulást követően a nyugat-balkáni országok1 növekedését 2004-ben kb. 4,5%-ra becsülik, ami részben az adományozó országok által nyújtott támogatások csökkenésére és a háború utáni újraépítés befejezésére vezethető vissza. Albániában, Bosznia és Hercegovinában, valamint Szerbia és Montenegróban a növekedési ráta az 5%-ot is meghaladhatja. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Koszovóban azonban viszonylag visszafogott volt a növekedés. 2003-2004 során tovább folytatódott a gazdasági stabilizáció. Az infláció 2004-ben tovább csökkent, átlagértéke 5,6% volt. Az előző években elért javulásokat követően nagyon egyenlőtlenül alakult a költségvetési konszolidáció ezekben az országokban. Az államháztartási hiány (a pénzsegélyek után) az elvárások szerint átlagosan 2,7% körül alakul, ami nagyjából megfelel a 2003-as értéknek. A fizetési mérleg egyensúlytalanságai a továbbiakban is veszélyt jelentenek a makrogazdasági stabilitásra nézve. Az árukereskedelmi hiány 2003-2004-ben a teljes régióban magas volt (a GDP kb. 25%-a). A folyó fizetési mérleg átlagos hiányát 2004-ben a GDP kb. 12%-ára becsülik, ami magasabb a 2003-as értéknél. Ez azt jelenti, hogy számos ország fizetési mérlege hiányának finanszírozásához a továbbiakban is az adományozó országok támogatására van utalva, ami jelentős, azonban folyamatosan csökkenő devizabevételt biztosít. A pénzsegélyek 2003-ban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság GDP-jének 2,2%-át, Albánia GDP-jének 2,6%-át illetve Szerbia és Montenegró GDP-jének 2,4%-át tették ki. Koszovó azonban kivételt képez, ahol 2003-ban a külföldről érkező támogatás a GDP 40,7%át tette ki, így a helyi gazdaság számára kihívást fog jelenteni a támogatások jelentős csökkenésének átvészelése. A piacgazdaság legfőbb jogi keretfeltételeit már kialakították. Míg Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia jelentős lépéseket tett a nagyvállalatok szerkezetátalakításának és privatizációjának folyamatában, a veszteséges állami vállalatok helyzete különösen nehéz viszont Koszovóban, Bosznia és Hercegovinában, valamint Szerbia és Montenegróban, ami a költségvetés és a további elbocsátások tekintetében folytonos feszültségekhez vezet. Emellett a közigazgatás és az államháztartás irányítása középtávon jelentős kihívásokkal fog együttjárni. E területen lényeges javulásokat könyveltek el 2004-ben: pl. a Bosznia és Hercegovinában végrehajtott 2004-es vám- és adóhatósági reform, és koszovói készpénzalapú költségvetés-tervezés irányába tett lépések. A jogszabályok hatékony alkalmazását az egész régióban akadályozza az intézmények gyengesége, különösen az igazságszolgáltatás területén.
3.2.
Az új független államok Az új független államok (NIS) legtöbbjének gazdasági teljesítménye nagyon erős volt 2004-ben, a termelés összesített növekedése több mint 7,5%-ot ért el.
Az alábbi országok tartoznak ide: Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Koszovó.
HU
5
HU
A magas nyersanyagáraknak, különösen a szénhidrogénnek és a fémeknek köszönhetően a régió vezető gazdaságában, Oroszországban – az év végi jelentős visszaesés ellenére – a GDP megközelítőleg 7%-kal növekedett. A növekedés továbbra is főként a külső keresletre vezethető vissza, azonban a rendelkezésre álló nettójövedelem emelkedésének köszönhetően a hazai fogyasztás dinamikus marad. A teljes orosz gazdaság 2004. harmadik negyedévi lassú növekedése az állótőkébe történő bruttó befektetés csökkentett növekedésére, valamint a termékek és szolgáltatások nettó exportjának további reál visszaesésére vezethető vissza. Ezzel ellentétben az összesített fogyasztás növekedési mértéke jól tartja magát. A Független Államok Közösségének számos más országa ennél jelentősen magasabb növekedési rátát könyvelhetett el. Ukrajnában az előző évi több mint 9%-os GDPnövekedést 12%-nál is magasabb növekedés követte. A régió számos más országában (Fehéroroszországban, Örményországban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban, Grúziában) 11% körüli vagy annál is nagyobb volt a növekedés. A leggyengébb gazdasági teljesítményt Moldávia nyújtotta, ahol a növekedés csak kb. 6% volt. Az említett országok közös jellemzője, hogy hasznot húznak a fő piacaikon, nevezetesen Oroszországban (kisebb új független államoknál), valamint a kifejezetten az ukrán acélexport számára jelentős Kínában mutatkozó tartós külső keresletből, továbbá a tartósan külföldön dolgozók átutalásai által növelt erős belső keresletből (a régió néhány legszegényebb országának a folyó fizetési mérlegében ez az egyetlen fontos tétel). Néhány NIS számára kedvezőek voltak a magas nyersanyagárak és a természeti erőforrások ágazataiba való jelentős befektetések (Kazahsztán, Azerbajdzsán), valamint a hivatalos (Grúzia, Tádzsikisztán, Kirgiz Köztársaság) vagy magánjellegű (Örményország) külső finanszírozások. A régió legtöbb országában az inflációs nyomást ellenőrzés alatt tudták tartani a tartalékfelhalmozásból eredő monetáris bázis erőteljes növekedése ellenére (ami pedig az árubehozatal és/vagy a tartósan külföldön dolgozók átutalásaiból adódó erős deviza-beáramlásra vezethető vissza). A régió legtöbb országában továbbra is szigorú költségvetési politikát folytattak. Bizonyos országok jelentős költségvetési többletet könyvelhettek el. Néhány olajtermelő ország adóbevételük nagy részét stabilizációs alapba fektette be (különösen Oroszország). A folyó fizetési mérleg változóan alakult. Egyrészről a régió két legnagyobb gazdaságában (Oroszországban és Ukrajnában) és a természeti erőforrásokat exportáló kisebb országok nagy részében az exportok felfutása rekord mértékű folyó fizetési mérleg többlethez vezettek (a GDP kb. 10%-a Oroszországban és Ukrajnában). Másrészről számos olajimportáló ország folyó fizetési mérlegének hiánya tovább emelkedett. Számos NIS a továbbiakban is nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi intézmények külső finanszírozásától és a kétirányú adományozástól, valamint továbbra is távol vannak a pénzügyi fenntarthatóságtól. Az átmenet során a régióban nagyon eltérően alakul a fejlődés, és a piac illetve a magánvállalkozások fejlődését célzó második szintű intézményi reform alkalmazása a legtöbb NIS-országban éppen hogy kezdődőben van. A közösségi makroszintű pénzügyi támogatás kedvezményezettjei közül Örményország és Ukrajna a leginkább fejlettek. A 2003. év végén lezajlott rendszerváltást követően 2004-ben Grúzia is szigorú kiigazítási és reformprogramot indított útjára. Kevés változás történt ugyanakkor Moldáviában, ahol az általános állami beavatkozás és a kormányzat tehetetlensége miatt romlik a befektetési hajlandóság, ami továbbra is jelentősen
HU
6
HU
akadályozza a fenntartható növekedést és a szegénység elleni küzdelemet. Az EU és Moldávia közötti cselekvési tervben előírt, az európai szomszédságpolitika keretében nemrégiben elfogadott intézkedések végrehajtása fogja igazán megmutatni, hogy Moldávia készen áll-e átfogó gazdasági reformok határozott és hatékony végrehajtására.
HU
7
HU
Table 1. Macro-financial assistance, 1990-2004 Maximum amounts authorised, millions euro 1990
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
1996
|
|
1997
|
1998
|
1999
|
2000
|
2001
|
2002
|
2003
|
2004
Totals
By region Central European Candidate Countries
870
1.220
Western Balkans
410
255
250
300
70
35
40
160
NIS
130
Mediterranean |
588 Totál amounts authorised
out of which, straight grants
870
15
265
150
125
190
70
25
18 (a)
480
28
70
Albánia
0
620
1.038 958 788
255
15
555
35
95
Albánia
Armenia and Georgia (95)
150
460
180
393
208
70
25
6.089
70
90
168
130
45
16
747
Kosovo (35) Serbia and fYRoM (18) Montenegró Montenegro Serbia and Serbia and B o s n i a (40) (20) (75) Bosnia Montenegro Montenegro Albania (16) f Y R o M (30) Tajikistan (40) (45) (120) Kosovo (35) Moldova Moldova (15) (30) (15) (b)
(a) net amount taking into account (b) and, for Ukraine, new loan of EUR 110 million together with simultaneous cancellation of EUR 92 million out of the EUR 150 million loan decided in 1998. (b) grant of EUR 15 million and simultaneous cancellation of the EUR 15 million loan decided in 2000
HU
393
200
1.808
Interest subsidies to Israel
255
3.305
55
8
HU
Graph 1a. Maximum amounts authorised by year, in EUR million 1.808
870 620
555
480 255
150
n^
0
460
393 180
208
70
25
Graph 1b. MFA 1990-2004, authorisations Distribution by region
Graph 1c. MFA 2000-2004, authorisations Distribution by region NIS 16%
Western Balkans 84%
HU
9
HU
Disbursements, millions euro 1990
1991
1992
1993
|
1994
1995
1996
1997
1998
|
1999
2000
|
2001
2002
|
2003
|
2004
Totals
By region Central European Candidate Countries
350
695
Western Balkans
705
270
35
35
NIS Mediterranean |
438 Totál amounts disbursed
out of which, straight grants
350
695
1.178
305
63
35
Israel (28) Albánia (35)
Albánia
70
80
40
70
250
40
160
15
20
25
15
25
105
25
135
115
100
156
71
150
100
245
330
175
15
20
Albánia
2.780
50 312
130
146
20
883
80
11
7
12
712 688
195
Albánia
421
136
265
392
141
203
32
5.063
18
28
85
105
141
85
22
617
Armenia (8) Georgia (10)
Armenia (4) Georgia (9) Bosnia (15)
Bosnia (10) fYRoM (20) Kosovo (35) Montenegró (20)
Bosnia (15) fYRoM (10) Kosovo (15) Serbia and Montenegro (ex FRY) (35) Georgia (6) Tajikistan (14)
Armenia (11) Kosovo (15) Serbia and Montenegro (115)
Bosnia (25, Serbia and Serbia and Montenegro Montenegro (10) (35), fYRoM Armenia (5,5) (18), Georgia (6,5) Tajikistan (7)
NB: 2000 figures include disbursements in favour of Bosnia, fYRoM and Montenegro which, for technical reasons, took place in early January 2001. 2001 figures include disbusements in favour of fYRoM and Tajikistan which, for technical reasons, took place in early January 2002. 2002 figures include disbursements in favour of Bosnia and Tajikistan which, for technical reasons, took place in early 2003.
HU
10
HU
Graph 2a. Amounts disbursed by year, in EUR million 1.178
695 350
305
421
330 245
M
175 195
392 265 136
141
203
RH
32
Graph 2b. MFA 1990-2004, disbursements, Distribution by region Mediterranean 14%
NIS 14%
Central European Candidate Countries 55%
Western Balkans 17%
HU
11
HU
