Az európai energiaunió és hatásai Magyarországra
Felsmann Balázs Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatárs
„Energiaunió – a jövő” konferencia
Zalaegerszeg, 2016. október 21.
Helyzetkép 1. Végső energiafelhasználás az EU-28 országaiban
Mtoe
A végső energiafelhasználás nem nő, miközben a GDP, ha kis mértékben is, de emelkedni tudott az elmúlt években 2 Európában.
Helyzetkép 2. Az európai és egyéb régiós árak összehasonlítása
Az európai árak átlaga nem a legmagasabb a vezető gazdaságokkal összehasonlítva, bár jelentősen meghaladja a világ egyes régióit. Az Európán belüli különbségek jelentősebbek, mint a régiók közöttiek, ami az EU országok közötti árszabályozás eltérésére és a közös európai energiapiac részleges hiányára illetve elégtelen működésére utal. 3
Helyzetkép 3. Versenyképesség és az energiaárak összefüggése
4
Magyar és EU27 összehasonlítások Gazdasági hozzáadott érték, foglalkoztatás Employment in energy sector % of total employment
Value added of energy sector % of gross value added (total economy) 1.0
2.8 2.4
0.8
2.0
HU
1.6
HU
0.6
EU27
EU27
1.2
0.4
0.8 0.2 0.4
0.0
0.0
2005
2012
2005
2012
5
Az EU Bizottság válasza a kihívásokra Az európai energiaunió programja Az energiaunió célkitűzései
Intézményi beavatkozások
1)
A rendelkezésre álló erőforrások közös kezelése, hálózatok összekapcsolása és az erők egyesítése a közösségen kívüli országokkal történő tárgyalások során.
Piaci hozzáférési szabályok egységesítése (különösen a gázpiacon) Korlátozott hozzáférések megszüntetése, megkülönböztetés-mentes allokációs mechanizmusok. (Rendeletek, versenyjogi eszközök)
2)
Az energiaforrások diverzifikációja – a keletről jövő energia leváltása, amennyiben annak ára más forrásokkal összevetve drágának bizonyul
Hálózatfejlesztések, a gázhálózatok intenzív összekapcsolása
3)
Az importfüggőség csökkentése
4)
Legyen az EU a világ elsőszámú megújuló-energia használója és a globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosa
Innovációs politikák (megújuló energia, energiahatékonyság, klímavédelem 40/27/27 célrendszer 2030-ra)
6
Az energiapolitika fő pillérei
Fenntarthatóság
Ellátásbiztonság
Versenyképesség
Komplex prioritásrendszer, időben változó fókuszok 7
Klíma és energiacélok 2030-ig Az Európai Tanács 2014. október 23-án elfogadta a 2030-ig előretekintő fő célkitűzéseket 1) 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Unióban. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatok 43%-os, az azon kívüli ágazatok pedig 30%-os csökkentést fognak elérni. 2) Az Unió célkitűzése az, hogy 2030-ra a területén felhasznált energia legalább 27%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Ez a célkitűzés kötelező érvényűvé válik uniós szinten. Teljesítése a tagállamok hozzájárulásával fog történni, amelyeket ezen uniós cél közös elérésének szükségessége határoz meg. Ez azonban nem gátolja a tagállamokat sem abban, hogy saját magukra nézve ambiciózusabb nemzeti célokat határozzanak meg… 3) Az energiahatékonyság javításának irányadó uniós célkitűzése az aktuális kritériumok alapján 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest 27%. Ennek megvalósítására költséghatékony módon kerül sor, teljes mértékben tiszteletben tartva azt a szempontot, hogy az ETS-nek hatékonyan kell hozzájárulnia az átfogó éghajlat-változási célok megvalósításához.
8
1) Forrásdiverzifikáció és a keleti kapcsolatok politikai dimenziói
9
Az importfüggőség csökkentése és a forrásdiverzifikáció Energiafüggőség az egyes energiaforrásoktól
10
Az importfüggőség csökkentése és a forrásdiverzifikáció Gáz- és olajszármazékok importja az EU-ban
11
Oroszország és az EU – kényesen kiegyensúlyozott függőség • 2014-ben az orosz gázexport mintegy 90%-a csővezetékeken Európa irányába történt; • A gáz exportbevétel a teljes orosz exportbevétel mintegy 14%-a 2013ban; • Európa is jelentős mértékben függ az orosz gáztól, ami a teljes európai gázigény mintegy 30%-a volt 2013-ban. E mennyiség közel 50%-a Ukrajnán keresztül érkezett az EU-ba.
EUROSTAT – 2013-as adatok
12
Oroszország az európai politikában nyilatkozatok az EU vezető politikusaitól „I want to keep our European energy market open to our neighbours. However, if the price for energy from the East becomes too expensive, either in commercial or in political terms, Europe should be able to switch very swiftly to other supply channels. We need to be able to reverse energy flows when necessary.” – Jean-Claude Juncker “It is totally unacceptable [that Russia is using gas as a political weapon]. The time for a European Energy Union has clearly come.” – Maroš Šefčovič “Europe should confront Russia’s monopolistic position with a single European body charged with buying its gas.” – Donald 13 Tusk
Az orosz kitettség elvben európai ügy, … de országonként igen eltérő az orosz gáz aránya
Forrás: Morgan Stanley, Gazprom. Idézi: The Telegraph
14
A magyar és az EU importfüggőség
2005
2013
All fuels
2005
2013
Petroleum and products
2005
65%
57%
72%
81%
87%
84%
82%
53%
52%
52%
63%
81%
Import dependency 2013
Top non-EU gas suppliers in 2013 (% in total imports) Hungary European Union country [%] country [%] Russia 95.0 Russia 39.0 Not specified 5.0 Norway 29.5 Algeria 9.7 Qatar 6.7
2013
Natural gas
HU EU28
15
A háztartások gázfüggősége
16
Válasz: Egységesülő infrastruktúra, a gázhálózatok összekapcsolása
17
A közös érdekű gáz-infrastruktúra (PCI) projektek aggregált piacintegrációs hatásai
Market AT BA BG CZ DE HR HU MV RO SB SI SK UA DR average Whole Europe
Reference Short-term Mid-term 21.9 27.0 26.2 21.3 20.9 25.5 25.7 27.7 20.6 27.7 23.0 22.6 23.9
21.9 26.9 25.4 21.2 20.9 25.3 24.0 26.1 24.0 26.3 23.0 22.6 23.7
21.7 23.0 20.8 21.1 20.7 21.6 23.7 25.9 23.9 22.5 22.8 22.4 23.5
24.2 23.7
24.0 23.6
22.6 22.1
Price change due to short-term PCI projects (€/MWh)
Price change due to mid-term PCI projects (€/MWh)
Price change due to short-term PCI projects (%)
Price change due to mid-term PCI projects (%)
-0.03 -0.13 -0.76 -0.04 -0.07 -0.15 -1.71 -1.62 3.43 -1.44 -0.04 -0.04 -0.22 -0.22 -0.10
-0.22 -4.07 -5.35 -0.22 -0.24 -3.81 -2.03 -1.79 3.25 -5.20 -0.26 -0.22 -0.40 -1.58 -1.60
-0.1% -0.5% -2.9% -0.2% -0.3% -0.6% -6.6% -5.8% 16.6% -5.2% -0.2% -0.2% -0.9% -0.9% -0.4%
-1.0% -15.1% -20.5% -1.0% -1.1% -15.0% -7.9% -6.5% 15.8% -18.7% -1.1% -1.0% -1.7% -6.5% -6.8%
Nagyon erős össz-uniós nagykereskedelmi árkonvergencia Szolidaritás: a legsérülékenyebbek profitálnak a legtöbbet 18
2) Dekarbonizáció és innovációs célok
19
Innovációs célok – legyen az EU piacvezető a megújulók terén Az európai megújulóenergia-alapú áramtermelés fejlődése GWh
Innovációs célok Megújulóenergia-támogatások a világban
21
A 2020-as hazai megújuló-energia célok és teljesülésük
22
2) Árak és versenyképesség
23
Magyar álláspont a 2015. márciusi brüsszeli csúcs után "Magyar szempontból a legfontosabb az az energia ára. Nem minden ország van ezzel így. Ebben a szövegben, amit most elfogadtunk, és ami az energiaunió alapelveit rögzíti, abban az ár kellő súllyal szerepel. A második fontos dolog, hogy egy adott ország energiaforrásainak összetételét azt nemzeti hatáskörben kell tartani. Tehát senki nem mondhatja meg például Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el. Ez szintén garantálva van." A tervek szerint a tagországoknak minden külső szerződés megkötése előtt tájékoztatási kötelezettségük lesz az Unió felé, a pontos szabályozást a Bizottság dolgozza ki. Orbán Viktor azt mondta, Budapest számára az elfogadhatatlan lenne, ha előzetes jóváhagyáshoz kötnék a szerződések megkötését, illetve ha szabályoznák a különböző energiaforrások arányát. Forrás. Inforadio.hu, 2015. március 20.
24
A háztartási rezsicsökkentés magyar útja
Forrás: energiaoldal.hu
25
Sikeresebb-e a központilag vezérelt rezsicsökkentés, mint a piaci koordináció? A lakossági (H3) áramárak alakulása 2010-től a régióban
Az öt közép-kelet európai ország közül Csehország és Szlovénia teljesen liberalizálta a lakossági piacot. Az öt ország közül a magyar árak csökkentek legnagyobb mértékben, de nominálisan alig alacsonyabbak, mint a teljesen liberalizált cseh áramárak.
26
A lakossági és az ipari fogyasztói árak trendje eltérően alakult a régióban - átlagos ipari fogyasztói (I3) áramárak 2010-től* Átlagos ipari fogyasztói (I3) áramárak 2010-től*
A régióban legkevesebbet egy cseh ipari fogyasztó fizet az áramért, de a magyar áraknál Szlovákiát leszámítva minden régiós ország árszintje alacsonyabb. A keresztfinanszírozás és a szektorális adók kizárólagosan az ipari fogyasztói szegmensre terhelése versenyképességi áldozattal jár, ami visszavetheti a hazai gazdaság teljesítményét. *500 MWh és 2000 MWh közötti fogyasztók. Az adatok a visszaigényelhető adókat (ÁFA) nem 27 tartalmazzák. Forrás: EUROSTAT
Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása 2010 és 2015 között
2010.
2013.
2015.
január 1
november 2
január 2
Nettó Változás Nettó díjváltozás Változás 2010 január- díjváltozás (Ft/kWh) 2010 január2013 (Ft/kWh) 2010 január2015 januárr november 2010 január2013 (%) (%) 2015 január november
Nagyfeszültségű csatlakozás
0,672
0,910
0,889
0,238
35%
0,216
32%
Nagy/középfeszültségű csatlakozás
2,176
2,613
2,562
0,438
20%
0,386
18%
Középfeszültségű csatlakozás
4,158
5,479
5,368
1,321
32%
1,209
29%
Közép/kisfeszültségű csatlakozás
6,150
8,210
8,094
2,060
34%
1,945
32%
13,889
12,233
11,919
-1,656
-12%
-1,970
-14%
6,134
5,470
5,312
-0,665
-11%
-0,822
-13%
12,566
13,473
13,023
0,906
7%
0,456
4%
7,967
7,691
7,509
-0,275
-3%
-0,458
-6%
Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos, egész napos) Kisfeszültségű csatlakozás II. (profilos, vezérelt) Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) Elosztás együttesen Forrás: MEKH
1: A 2009. október 30-án módosított Módszertani útmutató alapján figyelembe vett mennyiségi súlyokkal számítva. 2: A 2013. évi mennyiségi súlyokkal számítva.
Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján
A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta – ez egyértelműen versenyképességi áldozat. 28
Ártrendek és versenyképességi indikátorok Hungary : Price evolution & the contribution of energy prices
4
% increase on a year earlier
% increase on a year earlier
8 6 4 2 0
EU28 : Price evolution & the contribution of energy prices
3 2 1 0 -1
-2
2005
2007
Non Energy
2009
Energy
2011
2013
All items
2005
2007
Non Energy
2009
2011
Energy
2013
All items
29
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
30
