Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve 1999 December

Végső jelentés Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvéről Leonardo NL/96/2/1136/PI/II.1.1.b/FPC

E

U R Ó P A I

M A G Á N B I Z T O N S Á G I

O

K T A T Á S

É S

K

S Z O L G Á L T A T Á S O K

É P Z É S

Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve 1999 December

Készítette Louis Spaninks CINOP, Larry Quinn és John Byrne FTS, a CoESS és UNI-Europa tagjainak szoros együttműködésével és az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának, valamint Szociális és Munkaügyi Főigazgatóságának támogatásával.

Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve

1999 December

A társadalmi partnerek, a CoESS és az UNI-EUROPA közös köszönetnyilvánítása A projektet az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Főigazgatósága, valamint Oktatási és Kulturális Főigazgatósága támogatta, a Leonardo Program keretében (NL/96/2/1136/PI/II.1.1.b/FPC). Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvének létrejötte az európai magánbiztonsági iparág őrzési szolgáltatásokat nyújtó ágazata számára a társadalmi partnerek, a CoESS és az UNI-EUROPA három éves intenzív munkájának és széleskörű együttműködésének betetőzése, melyet az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság, valamint a Szociális és Munkaügyi Főigazgatóság támogatott. Ennek a projektnek a sikeres megvalósítása a társadalmi partnerek tevékeny együttműködése és a köztük meglévő kölcsönös megbecsülés révén jött létre. Ez az együttműködés biztosította azt, hogy Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvében foglalt ismeretanyag jó minőségű, áttekinthető és szakszerű legyen. A társadalmi partnerek határozottan úgy vélik, hogy a biztonsági iparágon belül a színvonal fenntartása és a szakszerűség növelése érdekében alapvetően fontos, hogy Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve és annak anyaga, melyet a társadalmi partnerek hagytak jóvá, képezze Európa-szerte a biztonsági őrök tagállami szinten történő képzésének alapját. Arról is meg vannak győződve, hogy amennyiben ezt az ismeretanyagot a biztonsági ágazat szakképzett oktatói közvetítik, ez biztosíthatja, hogy az egész életen át tartó tanulás eszméje és módszertana felkelti a biztonsági őrök, a biztonsági szolgáltatást nyújtók és az egyes tagállamok társadalmi partnereinek érdeklődését.

Ez biztosíthatja, hogy a társadalmi párbeszéd előnyei, melyeket a társadalmi partnerek európai szinten már tapasztaltak, tagállami szinten is megjelenjenek. Oktatási bevezető Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvéhez „A

társadalmi

partnerek,

a

CoESS

és

az

UNI-Europa

közös

köszönetnyilvánításá”-nak témája az a folyamat, mely Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvének létrehozását kísérte és eredményezte. Ez az oktatási bevezető a kézikönyv és ismeretanyaga létrehozásának célját és annak használatát vázolja. Fontos, hogy a biztonsági iparágban tevékenykedő oktatók, akik a kézikönyvben foglalt anyagot átadják, és a biztonsági őrök, akik tanulni fognak belőle, és akiktől elvárják, hogy elérjék a kívánt eredményt a kézikönyv tartalmának elsajátításában, ismerjék és értsék a kézikönyvnek és ismeretanyagának felépítését, valamint annak átültethetőségét az egyes tagállamok biztonság-oktatási környezetébe. A kézikönyv tartalmának általános felépítése azt a célt szolgálja, hogy az európai biztonsági iparágban tevékenykedők felismerjék azokat a gyakorlatokat, melyek azonosak vagy hasonlóak Európa-szerte, s ezáltal a kézikönyvben található legalapvetőbb ismeretek váljanak mértékadóvá egész Európában. A kézikönyv azon részei, melyek olyan területeket érintenek, mint nemzeti törvények és rendeletek, szándékosan nem térnek ki részletekre, így minden országnak lehetősége van beilleszteni saját törvényei és rendeletei közül azokat, melyek ismerete az adott országban követelmény a biztonsági őrök alapképzésének keretében. Bár az anyag jogi területeket érintő részei nem utalnak konkrét törvényekre, a megkövetelt részletességet illető, az ezen részek tagállamonkénti kiegészítését meghatározó útmutató megtalálható bennük. A társadalmi partnerek úgy vélik, hogy ezeket a részeket az egyes tagállamokra vonatkozó törvényi követelményeknek megfelelően kell kitölteni.

A biztonsági iparágban tevékenykedő oktatók által használt oktatási módszerek biztosítják majd azt, hogy a biztonsági őrök alapképzésében részt vevő hallgatók elsajátítsák a kézikönyv 1.-13. fejezetében található alapvető ismereteket, melyeket az egyes tagállamok megkövetelnek engedély kiadásához, vagy az adott országban a szakma által elvárt színvonal fenntartásához. Az értékelés országonként, az ott meghatározott szempontok szerint történik. A fenti oktatási bevezetőben vázolt koncepció világos megértéséhez szükség van arra, hogy Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvének olvasói tanulmányozzák annak tartalmát (az általános és az egyes tagállamokra konkrétan vonatkozó részeket egyaránt), valamint arra, hogy az oktatási módszertan szakszerű felépítése lehetővé tegye, hogy a hallgatók sikeresek legyenek a tananyag elsajátításában.

Marc Pissens

Bernadette Tesch-Segol

elnök

területi titkár


Tartalomjegyzék

1.

BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................3 1.1. A SZAKKÉPESÍTÉSEK FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE .......................................................................................3 1.2. SZAKKÉPESÍTÉSEK A BIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSBEN .................................................................................4 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4.

A szabványok használatának fontossága ........................................................................................................ 4 Alapképzés: célok és módszerek .......................................................................................................................... 4 Az alapképzés anyagának fejezetei ..................................................................................................................... 5 Kidolgozás tagállami szinten ................................................................................................................................. 7

1. FEJEZET

A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG ........................................................................................11

2. FEJEZET

A BIZTONSÁGI ŐR ................................................................................................................22

3. FEJEZET

BIZTONSÁGI FELSZERELÉS .............................................................................................26

4. FEJEZET

ALKALMAZOTT BIZTONSÁGI ELJÁRÁSOK ....................................................................41

5. FEJEZET

VÉSZHELYZETBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK ............................................................59

6. FEJEZET

JOG ÉS A BIZTONSÁGI ŐR .................................................................................................72

7. FEJEZET

TŰZMEGELŐZÉS ..................................................................................................................75

8. FEJEZET

EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELEM ...................................................................................87

9. FEJEZET

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS .......................................................................................................92

10. FEJEZET

ÜGYFÉLKEZELÉS ÉS MINŐSÉG .....................................................................................104

11. FEJEZET

KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................116

12. FEJEZET

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK ..........................................................................................144

13. FEJEZET

MUNKAÜGYI SZABÁLYOZÁS ...........................................................................................151

14. FEJEZET

AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI .......................................................................................157


Köszönetnyilvánítás Az EPSS-ET projekt eredménye a magánbiztonsági szolgáltatók társadalmi partnereinek intenzív együttműködése során született meg: •

A CoESS (Európai Biztonsági Szolgáltatók Szövetsége) munkaadói oldalon a magánbiztonsági cégeket képviselő európai szervezet, tagjai pedig a magánbiztonság területén tevékenykedő munkaadók országos egyesületei. A CoESS körülbelül 6.000 céget

képvisel

Európa-szerte,

melyek

összesen

500.000

munkavállalót

foglalkoztatnak. A CoESS fő céljai a következők: -

a tagszervezetek érdekvédelme;

-

közreműködés a nemzeti törvényekkel történő harmonizációban;

-

gazdasági, kereskedelmi, jogi és szociális tanulmányok készítése;

-

a célokkal kapcsolatos információk gyűjtése és továbbítása;

-

igazodni az Európai Unió politikájához az Európai Bizottsággal történő gyakori kapcsolattartás révén;

-

társadalmi párbeszédet folytatni a tevékenységét a magánbiztonság területén kifejtő másik féllel, az UNI-Europával.

•

Az UNI-Europa körülbelül 300.000, a magánbiztonsági iparágban dolgozó munkavállalót képvisel Európában a 30 szakszervezet révén, melyek a szervezet tagjai. A szervezet koordinálja az Európai Munkatanácsokat a nagyobb európai biztonsági cégeknél, többek között a Group 4 Security-nél, a Securitas AB-nél és a Securiornál. Az UNI-Europa tevékenységeinek legfőbb célja az, hogy az iparág szolgáltatásainak színvonala emelkedjék. Ennek érdekében a szervezet tagjai, többek között, együttesen képzésprogramokat hoztak létre, valamint hangsúlyozták az iparágon belül a hatósági engedélyezés fontosságát. A tagok rendszeresen konferenciákon vesznek részt, ahol módjuk van eszmét cserélni a szakma legújabb eredményeiről.

A projektet elsősorban a Szociális és Munkaügyi Főigazgatóság (korábban DG5) valamint az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság (korábban DG22) támogatta a Leonardo Program keretében oly módon, hogy az ágazatról folytatott európai társadalmi párbeszéd napirendjének állandó témájává tette azt.

Köszönetnyilvánítás

1


A projekt nem jöhetett volna létre az ágazat szakemberei által nyújtott jelentős támogatás és együttműködés nélkül, mind a CoESS, mind pedig az UNI-Europa részéről. A kézikönyv elnyerte a CoESS és az UNI-Europa jóváhagyását és fontos első lépés azon az úton, melynek végcélja szakszerű magánbiztonsági szolgáltatások nyújtása egész Európában. A projekt elkészítésében közreműködő szervezetek: CoESS:

<=Ország: =>

UNI-Europa

V.S.O

Ausztria

H.T.V.

A.E.G.S

Belgium

CCAS-CSC / CG-FGTB / SETCa

A.H.T.S

Dánia

A.S.S.I

Finnország

DFSF TEKERI

U.F.I.S.S

Franciaország

B.D.W.S

Németország

Ö.T.V

Írország

SIPTU

Security Federation Ireland ASSVIGILANZA

Olaszország

V.P.B Aproser

Hollandia Spanyolország

B.F.R B.S.I.A

Svédország Egyesült Királyság

FdS-CFDT / FETS-FO

FILCAMS-CGIL / FISASCAT-CISL / ULITuCS FNV Bondgenoten / CNV Dienstenbond / De Unie FEAD-CC.OO / FeS-UGT / ELA-STV Svenska Transportarbetareförbundet / H.T.F GMB / T G

__________________________________________________________________________________________ Érdeklődő, együttműködő partnerek: N.A.

Luxemburg

N.A.

Norvégia

A.E.S.S.

Svájc

DEP-OGB-L / FEB-FIT / LCGB-CLSC Norsk Arbeidsmansforbund VHTL/FCTA

A szakképzés követelményeinek formába öntése felépítését és tartalmát illetően Louis Spaninks munkája, Larry Quinn és John Byrne közreműködésével (Federation Training Services), a kivitelezést pedig a CINOP végezte el.

Köszönetnyilvánítás

2


I. Bevezetés A kézikönyvben bemutatott anyag egy hosszú folyamat eredménye, melynek során a magánbiztonsági ágazatban tevékenykedő munkavállalók (UNI-Europa) és munkáltatók (CoESS) képviselői szoros együttműködésben dolgoztak. A szakképzési kézikönyv létrehozásához

felhasznált

műveletekre

és

folyamatokra

vonatkozó

információk

megtalálhatók a következő dokumentumban: Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve, Leonardo NL/96/2/1136/PI/II.1.1.b/FPC. Ez a kézikönyv egy általános európai kézikönyv. A fejezetek némelyikét az egyes tagállamokban fennálló egyedi helyzethez kell igazítani (pl. rendeletek, törvények, kultúra stb.). Ez a fejezet rögzíti a szakképesítések fogalmát, azok alkalmazását, felsorolja az érintett témákat, valamint azokat, melyek kidolgozására tagállami szinten van szükség. 1.1 A szakképesítések fogalma és felépítése A biztonsági őrök szakmai alapképzése jelentheti a szakmai színvonal emelkedésének kiindulópontját a magánbiztonsági ágazatban. Európa-szerte hatalmasak a különbségek a magánbiztonsági szolgáltatások kivitelezésében, valamint abban is, hogy a magánbiztonsági ágazat milyen módon viszonyul az adott tagállam hatályos törvényeihez. Oktatás és képzés vonatkozásában a különbségek az olyan országoktól, ahol a szakképzés minden, a magánbiztonsági ágazatban dolgozni kezdő munkavállaló számára kötelező, egészen az olyan országokig terjednek, ahol az ágazatban dolgozókra semmilyen szabályozás nem vonatkozik. A Leonardo projekt egyik fő célja, hogy létrehozzon egy egész Európában használatos alapképzési struktúrát, mely hatással van az ágazatot jellemző szakszerűség színvonalára, és az ágazatról a köztudatban kialakult képre. A projektnek nem célja, hogy megváltoztassa az egyes országokban meglévő képzési rendszereket, bár nyilvánvalóan hatással lesz rájuk. Az elsődleges cél egy olyan alapképzési struktúra bemutatása, mely az egyes országokban a kérdésről szóló szakmai eszmecsere alapját képezheti, s a közeljövőben, a nemzeti törvényekkel összehangolva, meghatározhatja a szakma által alapvetően elvárt színvonalat. Az alapelvek egyike éppen az, hogy ez a színvonal hatással legyen az ágazat területére érkező emberekre, vagyis az új munkavállalókra. Az ismétlődő képzés szintén megfontolás tárgyát képezi, de ez a jövőben eltérő módszereket igényel.

Bevezetés

3


1.2 Szakképesítések a biztonsági alapképzésben 1.2.1 A szabványok használatának fontossága A magánbiztonsági ágazatban dolgozó munkavállalók képesítési rendszerének európai kifejlesztése azzal az alapvető céllal bír, hogy fokozza az ágazatban dolgozó emberek teljesítményét, és ezáltal javítsa az ágazat által nyújtott szolgáltatások színvonalát. A magánbiztonsági

szolgáltató

ágazat

munkavállalóinak

meg

kell

felelniük

a

kor

követelményeinek, s ehhez az európai alapképzési programon keresztül vezet az út. A képzést nyújtóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a követelmények szem előtt tartásával biztosítsák, hogy a szakképzés minőségi legyen és a lényegre irányuljon. A képesítések és a színvonal fenntartása a munkaadóknak is hasznára válnak, mivel útmutatóul szolgálnak a képesítési szintek közötti eligazodáshoz nemcsak cégeken belül, hanem általában a magánbiztonsági szolgáltató ágazaton belül is. Ezen kívül a jövőben áttekinthető keretét adhatják az ágazatban használt munkaköri leírásoknak. A biztonsági őrök alapképzésének kézikönyve az első lépés a fentiek eléréséhez vezető úton. A benne lefektetetett irányvonalak a munkáltatók által biztosított képzés megtervezéséhez is útmutatóul szolgálhatnak, a munkavállalók számára pedig hasznos lehet hozzáértésük bizonyításában, valamint keretet adhat további fejlődésük, képzésük és előmenetelük megtervezésében. Mindez növelheti elhelyezkedési esélyeiket, valamint mobilitást (foglalkoztathatóságot) biztosíthat számukra jelenlegi szakterületükön belül és kívül. A munkavállalók ezáltal annak megítélésére is képessé válnak, hogy a különböző képzések és oktatási programok közül számukra melyek jöhetnek számításba. A munkáltatók az irányelveket kiindulópontként használhatják a minőségfejlesztés és a szakszerűség fokozásának szakadatlan folyamatában, mely utóbbi a magánbiztonsági szolgáltatásokról Európában kialakított kép javításának feltétele. 1.2.2 Alapképzés: célok és módszerek Az alapképzési program célja egy minden egyes, szolgáltatást nyújtó biztonsági őrre vonatkozó követelményrendszer felállítása. Az alapképzés megfelelő tudást és képességeket biztosít az ezen munka során felmerülő feladatok végrehajtásához. A képzés a könnyen mérhető teljesítményt helyezi középpontba, nagy hangsúlyt fektetve a következőkre: •

megfigyelési technikák;

•

írott és szóbeli jelentések;

Bevezetés

4


•

társas képességek és ügyfelekhez való hozzáállás;

•

eredményes és hatékony intézkedések.

A képzés célszerű módja az, aminek során a tanteremben zajló oktatási idő a szükséges minimumra korlátozódik, s az elméleti ismeretek közvetítése írott anyagok és videofilmek segítségével történik. Új technológiák (multimédia, távoktatás) igénybevétele is ajánlott, a lehetőségekhez mérten. Minden elméleti ismeretanyag a gyakorlathoz kapcsolódóan, azzal összefüggésben kerül bemutatásra. 1.2.3 Az alapképzés anyagának fejezetei A szakképesítéshez vezető út folyamata és tartalma a projekt végtermékében, „Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvében” kerül részletezésre. A kézikönyv felsorolja mindazon képességeket, melyeket a hallgatóknak el kell sajátítaniuk, mire az alapképzést követő értékelés keretében tudásuk megmérettetik. A fejezetek némelyikét az egyes tagállamok helyi viszonyaihoz kell igazítani, például a nemzeti törvényekre vonatkozó részeket, vagy az egyes országokra jellemző olyan helyzetekről szóló részeket, melyekben a magánbiztonság is érintett. Ennek megítélése, szükség esetén, a társadalmi partnerekre tartozik tagállami szinten, együttműködve az illetékes nemzeti szervekkel, valamint a képzések szervezőivel. A követelmények, melyek Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvében rögzítésre kerültek, tükrözik azt az alapvető színvonalat, melyet a biztonság területén tevékenykedő munkavállalóknak tartaniuk kell.

Bevezetés

5


Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyvének fejezetei: 1. fejezet

A magánbiztonsági iparág

2. fejezet

A biztonsági őr

3. fejezet

Biztonsági felszerelés

4. fejezet

Alkalmazott biztonsági eljárások

5. fejezet

Vészhelyzetben követendő eljárások

6. fejezet

Jog és a biztonsági őr

7. fejezet

Tűzmegelőzés

8. fejezet

Egészség- és munkavédelem

9. fejezet

Elsősegélynyújtás

10. fejezet

Ügyfélkezelés és minőség

11. fejezet

Kommunikáció

12. fejezet

Munkaügyi kapcsolatok

13. fejezet

Munkaügyi szabályozás

14. fejezet

Az értékelés kritériumai

15. fejezet

A teljesítmény kritériumai

16. fejezet

Osztályozás

Bevezetés

6


1.2.4 Kidolgozás tagállami szinten Ez a bekezdés azokat a fejezeteket sorolja fel, melyek tagállamonként kiegészítésre vagy részletezésre szorulnak. Egyes fejezetek 80%-ig befejezettek (ennyi európai vonatkozású információ tartalmaznak), de hozzá kell igazítani őket az egyes tagállamokat jellemző egyedi adottságokhoz. Természetesen minden törvényekre és rendeletekre vonatkozó információ erősen országspecifikus.

1. fejezet

2. fejezet

3. fejezet

A magánbiztonsági iparág 1.1

Kultúra és történet

<= (kifejtést igényel)

1.2

Ágazatok és szolgáltatások


1.3

EU egyeztetési eljárás

1.4

Az engedélyezés szabályozása és szabványai

1.5

A magánbiztonsági iparág törvényi szabályozása <= (kifejtést igényel)

1.6

Fogalmak és meghatározások

<= (kifejtést igényel) <= (kifejtést igényel)

A biztonsági őr 2.1

Az általános (alap-) őr fogalma

2.2

Az engedélyezési követelmények

2.3

Általános szolgálati feladatok

2.4

Szükséges képességek


Biztonsági felszerelés 3.1

Személyi felszerelés

3.2

Szolgálati felszerelés

3.3

Helyszíni (őrhely) dokumentáció

3.4

Elektronikus jelző- és riasztórendszerek

Bevezetés

7


4. fejezet

5. fejezet

6. fejezet

7. fejezet

Alkalmazott biztonsági eljárások 4.1

Biztonsági járőrszolgálat

4.2

Biztonsági járőrszolgálat (munkavédelem)

4.3

Tűzmegelőzési járőrszolgálat

4.4

Porta- (kapu-) szolgálat

4.5

Ügyeleti (felügyeleti) szolgálat

4.6

Megfigyelési képességek

Vészhelyzetben követendő eljárások 5.1

Mi a vészhelyzet?

5.2

Általános intézkedések

5.3

Tűzeset

5.4

Riasztókészülék jelzése

5.5

Betörés

5.6

Véletlen baleset vagy váratlan esemény

5.7

Kiemelt váratlan esemény

5.8

Elsősegélynyújtás vészhelyzetben

5.9

Konfliktushelyzet

5.10

Vészhelyzeti szolgáltatások

Jog és a biztonsági őr 6.1

Jogrendszer


6.2

A biztonság áttekintése


6.3

A büntető- és a polgári jog megkülönböztetése


6.4

A törvények csoportosítása


6.5

A szakma szempontjából fontos törvények


6.6

Bírósági rendszer és eljárás


Tűzmegelőzés 7.1

A tűz hatásai

7.2

A tűz fő jellemzői

7.3

A tűzoltókészülékek

7.4

Munkahelyi tűzoltási eljárások

Bevezetés

8


8. fejezet

9. fejezet

10. fejezet

11. fejezet

12. fejezet

Egészség- és munkavédelem 8.1

Törvényi szabályozás


8.2

A társadalmi partnerek szerepe


8.3



8.4

Személyi védőeszközök

Elsősegélynyújtás 9.1

Vészhelyzeti elsősegélynyújtás

9.2

Rendszabályok

9.3

Elsősegély-egységcsomag

9.4

A sérülések leggyakoribb okai

9.5

Óvintézkedések


Ügyfélkezelés és minőség 10.1

Az ügyfélkezelés alapelvei

10.2

Ügyfélkezelés és biztonság

10.3

Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer alapelvei

10.4

Minőség és biztonság

10.5

Ügyfelek - felelősség a minőségért

Kommunikáció 11.1

Kommunikációs készségek

11.2

Rögzítés és jelentés

11.3

Konfliktuskezelés

11.4

Információ a nyilvánosság részére

11.5

Utasítások követése

11.6

Csoportmunka

Munkaügyi kapcsolatok 12.1

Történeti fejlődés


12.2

Gyakran használt fogalmak


12.3

A rendszer felépítése


12.4

A társadalmi partnerek hatása


Bevezetés

9


13. fejezet

Munkaügyi szabályozás 13.1

A munka törvényi szabályozása


13.2

Kollektív szerződések


13.3

Vállalati szabályok


13.4

Egyedi munkaszerződések


13.5

Dolgozói tájékoztatók


14. fejezet

Az értékelés kritériumai

15. fejezet

A teljesítmény kritériumai

16. fejezet

Osztályozás

A 15. és 16. fejezet teljes egészében az egyes tagállamok saját szakképzési rendszerének figyelembe vételével kerüljön kidolgozásra.

Bevezetés

10


Tartalom 1. fejezet

A magánbiztonsági iparág

1.1

Kultúra és történet

1.2

Ágazatok és szolgáltatások

1.3

EU egyeztetési eljárás

1.4

Az engedélyezés szabályozása és szabványai

1.5

A magánbiztonsági iparág törvényi szabályozása

1.6


1. fejezet: A magánbiztonsági iparág

11


1.0

Célok:

1.1 Kultúra és történet

A cél egy rövid összefoglaló megfogalmazása, mely a következőkre világít rá: a) hogyan vált a magánbiztonság a kultúra és a modern társadalom részévé; b) a magánbiztonsági társadalomra;

szolgáltatások

hatása

a

c) hogyan került az állami biztonsági feladatok egyre jelentősebb része a magánbiztonság területére; nem általános

d) az iparág őrzési szolgáltatásokat nyújtó ágazatának 20. századi története. -------------------------------------------------------------------

1.2 Ágazatok és szolgáltatások

A cél a következők felsorolása: a) a magánbiztonsági iparág ágazatai; b) fő szolgáltatások az őrzési szolgáltatásokat nyújtó ágazaton belül;

nem általános

c) az őrzési szolgáltatásokat nyújtó ágazat alapvető reprezentatív szervezetei. -------------------------------------------------------------------

1.3 EU egyeztetési eljárás

A feladat, hogy ismertessük meg az európai társadalmi partnerek egyeztető eljárásának szervezeti kereteit. -------------------------------------------------------------------

1.4 Az engedélyezés szabályozása és szabványai nem általános

A cél röviden összegezni a biztonsági engedélyezési követelményeit és szabványait.


ágazat

12


A cél a következők összefoglalása: 1.5 A magánbiztonsági iparág a) az iparágra vonatkozó törvényi kötelezettségek; törvényi szabályozása b) az iparágon belül az engedélyeztetés, a szabványok nem általános és a törvényi kötelezettségek betartását ellenőrző állami intézmények. ------------------------------------------------------------------1.6 Fogalmak és meghatározások

A cél értelmezni a magánbiztonsági iparág által használt, általánosan elfogadott fogalmakat és meghatározásokat. -------------------------------------------------------------------------------


13


1.1 Kultúra és történet

Kulturális és társadalmi összefonódások A magánbiztonsági iparág tevékenysége átszövi a modern társadalom életének szinte minden területét. Ennek a jelenségnek a kialakulása az ipar minden ágában végbement fejlődésnek tulajdonítható. A modern társadalom biztonságos környezetet igényel. A magánbiztonsági iparág jelenleg és a későbbiekben is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ez a cél elérhetővé váljon. A nyújtott szolgáltatások köre: • • • • •

Őrzés Technológia Rendezvénybiztosítás Hardver Speciális szolgáltatások

Ezen szolgáltatások, folyamatosan zajló modernizálásuk által, lépést tartanak a modern társadalom változó szükségleteivel és az ezek által támasztott követelményekkel. A biztonsági cégek „kármegelőzés” terén elért fejlettsége és szakszerűsége folyamatosan hozzájárul a modern társadalom életminőségének javulásához. A társadalomra gyakorolt hatás A magánbiztonsági szolgáltatások mindeddig, és a jövőben is jelentős hatással voltak és lesznek a társadalomra. A társadalom tagjai egészen addig nem is mérik fel, mennyire függnek az iparág különböző ágazataitól, míg valami kellemetlen dolognak a bekövetkeztétől meg nem védi őket vagy tulajdonukat a magánbiztonsági iparág valamelyik ágazata. Ez bekövetkezhet, amikor működésbe lép a riasztójuk, vagy amikor egy biztonsági őr lefülel egy bolti tolvajt vagy zsebtolvajt a zártláncú televíziós rendszer segítségével. Gyakorlatilag lehetetlen számszerűen kifejezni a magánbiztonsági szolgáltatások társadalomra gyakorolt hatását, anyagi, érzelmi, biztonsági szempontból egyaránt. Ennek mértékét csupán felbecsülni lehet annak alapján, hogy az emberek milyen érzelmi vagy anyagi veszteséget szenvednek egy őket érintő bűnesetet vagy incidenst követően, melyet meg


14


lehetett volna előzni valamely biztonsági szolgáltatás igénybe vételével. A biztonsági szolgáltatások változó kultúrája Az, hogy a kormányok mire és hogyan költik az adófizetők pénzét, folyamatos értékelés és vizsgálat tárgyát képezi. Ez a tény arra késztette a kormányzati szerveket, hogy kritikus szemmel vizsgálják a költségek szerepét és a részvállalás mértékét az állam működésének minden területén. A szakszerűség, a minőség, a képzés, valamint a jelentős technológiai fejlesztések eredményeképpen a magánbiztonsági iparág költségkímélő és hatékony alternatívát jelent az állam által közvetlen foglalkozatásban végzett hasonló feladatok ellátására. Az iparág jelenléte az állami szervek által nyújtott szolgáltatások színvonalát is tovább emelheti. Az őrzési szolgáltatások története Tagállamonkénti kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------1.2 Ágazatok és szolgáltatások

Ágazatok: • • • • •

Őrzési szolgáltatások Technológia Biztonsági hardver Rendezvénybiztosítás Az iparág speciális szolgáltatásai

Az egyes ágazatok három további kategóriára tagolódnak: • • •

Elsődleges Másodlagos Ágazatspeciális

Minden egyes kategóriában felsorolásra kerülnek az oda tartozó szolgáltatások és az ágazat nyújtotta lehetőségek. Minden ágazat elsődleges kategóriája meglehetősen magától értetődő, amint ez alább is látható: Őrzési szolgáltatások ágazata - elsődleges kategória • • •

Ipari biztonsági őrök A kiskereskedelemben tevékenykedő biztonsági őrök Mozgó járőrök


15


• •

Kulcsőrzés/Vészhelyzeti kiszállás Készpénz- és értékkezelés

Ezen az ágazaton belül a másodlagos kategória magába foglalná az őrkutyákkal nyújtott szolgáltatásokat, a speciális kategória pedig a biztonsággal vagy tűzbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint az ügyeleti központok biztosítása által nyújtott lehetőségeket. Technológiai ágazat - elsődleges kategória • • • • • •

Behatolásjelző rendszerek Zárt láncú televíziós rendszerek Beléptetés-ellenőrzés Biztonsági világítás Tűzjelző-rendszerek felszerelése Biztonsági és elsősegélyrendszer

Ezen az ágazaton belül a másodlagos kategória magába foglalná a járműriasztókat és az elektromos kerítéseket, a speciális kategória pedig a járműkövetés és a rendszerek megfigyelésének körébe tartozó szolgáltatásokat. Biztonsági hardver-ágazat - elsődleges kategória • • • •

Zárak és zárásra használt eszközök Kerítések és kapuk Üveg-, műanyag- és lemezáruk biztonsági felhasználása Tömeg vagy közlekedés ellenőrzésénél használt kordonok

Ehhez az ágazathoz tartoznak a szögesdróttal, redőnyökkel. rácsokkal és rostélyokkal, valamint készpénztároló eszközökkel stb. kapcsolatos szolgáltatások is. Ezen az ágazaton belül a másodlagos kategória magába foglalná az ügyfelek figyelmeztető feliratokkal és jelzésekkel, valamint biztonsági plombákkal és címkékkel történő ellátását. A hardver speciális kategória magába foglalná páncélszobák, széfek és áruvédelmi biztonsági rendszerek értékesítését és felszerelését. Rendezvénybiztosítás - elsődleges kategória • • •

Bejáratbiztonsági személyzet Sport- és szabadtéri események Tömeg-ellenőrzés

Az elsődleges kategóriába ezen az ágazaton belül a szórakoztatás keretében nagy tömegeket vonzó és hasonló típusú események


16


tartoznak. A másodlagos és speciális kategória a VIP személyek védelmét és a személyi védelmet foglalja magába. Ipari speciális ágazat: Ehhez az ágazathoz azok a szolgáltatások sorolhatók, melyek nem tartoznak egyértelműen a fenti négy kategória egyikébe sem. Ezek a szolgáltatások a fő kategóriákhoz közvetlenül nem kapcsolódó, nagyfokú szakértelmet igényelnek. Ez az ágazat csupán elsődleges és másodlagos kategóriákra tagolható. Ennek az ágazatnak a létrehozásakor az is szempont volt, hogy egyesítse azokat a szolgáltatásokat, melyek az összes ágazattal kapcsolatban előfordulnak, mint például a biztonsági tanácsadás. Ipari speciális ágazat - elsődleges kategória • • • • • •

Tűz elfojtására használt rendszerek Tűzoltókészülékek biztosítása és karbantartása Biztonsági tanácsadás Magánnyomozás Fedett biztonsági szolgáltatások Számítógép és információvédelem

Ipari speciális ágazat - másodlagos kategória • • • •

Személyazonosító kártyás rendszerek Biztonsági felszerelés/berendezések biztosítása Felszerelés biztosítása Egyenruhák biztosítása

A felszerelés biztosítása egy olyan hatalmas terület, mely magába foglalja a műszaki iparágak riasztó- és technológiai berendezésekkel való ellátását csakúgy, mint az összes ágazat személyazonosító kártyákkal, egyenruhákkal, segédeszközökkel és berendezésekkel történő ellátását.


17


Az ágazat számokban:

Ország

Cégek száma Forgalom millió Euróban Munkavállalók száma

Ausztria

70 130 6.000

Belgium

104 250 8.500

Dánia

300 85 3.000

Finnország

323 47 4.000

Franciaország

1.600 1.356 73.000

Németország

2.000 2.340 120.000


18


1.3 Társadalmi partnerek

Képviselőtestületek Tagállamonkénti kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------Ami az európai biztonsági iparág képviseletét illeti, az ebben szerepet vállaló társadalmi partnerek a CoESS és az UNI-Europa. A CoESS a munkáltatókat képviselő szervezet, míg az UNIEuropa az európai munkavállalók érdekeit képviseli. Ezek a szervezetek az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Főigazgatóságának égisze alatt folyó társadalmi párbeszéd keretében működnek együtt, s a kézikönyv az e párbeszéd keretében végbemenő konzultációs folyamat eredményeként jött létre. -------------------------------------------------------------------------------

1.4 Az engedélyezés szabályozása és szabványai

Tagállamonkénti kifejtést igényel

1.5 A magánbiztonsági iparág törvényi szabályozása

Tagállamonkénti kifejtést igényel

1.6 Fogalmak és meghatározások

Ez a kézikönyv a társadalmi partnerek széleskörű európai kezdeményezésének része, melynek célja, hogy javítsa a magánbiztonsági ágazat munkavállalóinak karrierlehetőségeit. Ennek első lépése az alapképzési program, mely számos témát ölel föl, olyanokat, mint a tűz- és egészségvédelem, a biztonság, vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás és a kommunikáció.

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

A „biztonság”-nak számos definíciója van attól függően, hogy milyen szövegösszefüggésben használjuk a szót. Ennek az anyagnak a keretén belül a biztonság fogalma a magánbiztonsági iparágban használt tartalmat takarja, szemben a szó rendőri erők vagy az állambiztonság által használt jelentésével. Ebben az összefüggésben tehát a biztonság legtágabban értelmezett vagy leggyakrabban használt definíciója a következőket foglalja magába: A biztonság definíciója „Biztonság alatt az élet megoltalmazását, valamint mindenféle javak baleset, lopás, csalás, tűz, robbanás, rongálás vagy hanyagság folytán bekövetkező károsodástól való védelmezését értjük és ide soroljuk a kármegelőzés minden formáját is.”


19


A biztonsági őr definíciója A biztonsági őr személyének fogalmát a következőképpen határozhatjuk meg: Bármely személy, aki bért, munkadíjat vagy fizetést kap azért, hogy egy vagy több feladatot ellásson az alábbiak közül: • •

• • •

Illetéktelen belépés, jogtalan behatolás vagy cselekedet, vandalizmus, birtoksértés megelőzése vagy észlelése. Áru, pénz, kötvények, értékpapírok, bankjegyek, értéktárgyak, dokumentumok vagy iratok ellopásának, elvesztésének, elsikkasztásának, hűtlen kezelésének vagy elrejtésének megelőzése vagy észlelése. Személyek fizikai sérüléstől való megvédése. A bűnesetek számának csökkentése érdekében hozott vállalati szabályok, rendszabályok, intézkedések, eljárásmódok és gyakorlatok betartatása és végrehajtatása. Az erőszakos cselekményeket elkövetők elfogása és jelentése.

Biztonsági szakkifejezések A biztonsági iparág sem különbözik más iparágaktól abban a tekintetben, hogy megvannak a szolgáltatásait és tevékenységeit meghatározó sajátos szakkifejezései. Bár az iparág által nyújtott szolgáltatások köre igen széles, a fő területekre és terminológiáikra koncentrálunk, melyeket további részterületekre és kifejezésekre lehet tagolni. Az „állandó őr” például működhet irodaépületben, építési területen, autóparkolóban stb., de az alábbi meghatározás mindezen eseteket magába foglalja. Állandó őr: Egy állandó helyszínre telepített biztonsági őr. Mozgó járőr: A helyszínek megközelítése céljából járőrjárművel ellátott biztonsági őr által, meghatározott vagy véletlenszerű időközönként megtett ellenőrző körút. Kulcskezelés: Olyan szolgáltatás, melynek keretében a biztonsági cég az ügyfél épületét vagy berendezését nyitó kulcsokra/kódokra vigyáz és vészhelyzet esetén kiszáll a helyszínre, vagy az ügyféllel való előzetes megegyezés értelmében cselekszik.


20


Szerződött biztonsági szolgálat: Olyan cég, mely az ügyféllel szerződéses viszonyban áll és szolgáltatást nyújt ingatlanok, anyagi javak és személyek őrzése terén. Cégen belüli biztonsági szolgálat: Abban az esetben beszélünk cégen belüli biztonsági szolgálatról, amikor egy cég közvetlenül alkalmaz személyzetet a cégen belüli biztonsági feladatok ellátására. Kiskereskedelmi biztonsági szolgálat: Olyan kiskereskedelmi egységben végzett biztonsági szolgálat, melyben árucikkek árusítása folyik a lakosság jelenlétében, s ennek következtében az emberek, készpénz és értékek egy helyen történő előfordulása jelentős kockázatot jelent. Kiskereskedelmi biztonsági szolgálatot ellátó biztonsági őrnek számít tehát minden olyan biztonsági őr, akit vagy cégen belül, vagy biztonsági cégen keresztül alkalmaz egy bolt vagy szupermarket. Bár a definíció hasonló, ez a környezet nem sorolható a szórakoztatáshoz kapcsolódó helyszínek közé, mint egy nightklub vagy vendéglő, melyeket a DSP címszó alatt tárgyalunk. Ügyeleti központ: Olyan hely, ahol az őröktől és a helyszínekről származó információkat és jelentéseket fogadják, valamint az őrök helyzetét és tevékenységét felügyelik, részükre szükség esetén támogatást nyújtanak. Ezt a helyet műveleti központnak is nevezzük. Bejáratbiztonsági személyzet (DSP-Door Security Personnel): Bejáratbiztonsági személyzetnek nevezzük azokat a biztonsági őröket, akik a szórakoztatáshoz kapcsolódó helyszíneken: nightklubokban, kocsmákban, vendéglőkben, vagy különleges események helyszínein tevékenykednek. A bejáratbiztonsági személyzet elsődleges feladatai közé tartozik az egyes helyszínekre történő beléptetés ellenőrzése. Feladatköre magába foglalja a helyszínen tartózkodó közönség megfigyelését és ellenőrzését vagy felügyeletét is.


21


Tartalom 2. fejezet

A biztonsági őr

2.0

Kitűzött célok

2.1

Az általános (alap-) őr fogalma

2.2

Engedélyezési követelmények

2.3

Általános szolgálati feladatok

2.4

Szükséges képességek

2. fejezet: A biztonsági őr

22


2.0

Célok:

2.1 Az általános (alap-) őr fogalma

A cél meghatározni az általános őr fogalmát, jellemzőit. -------------------------------------------------------------------------------

2.2 Engedélyezési követelmények nem általános

A cél azon követelmények felsorolása, melyek feltételei a biztonsági őrök engedélyhez jutásának. -------------------------------------------------------------------------------

2.3 Általános szolgálati feladatok

A cél a biztonsági őrök által leggyakrabban végzett feladatok összefoglalása. -------------------------------------------------------------------------------

2.4 Szükséges képességek

A cél felsorolni azokat a képességeket, amelyek hasznosak, illetve szükségesek a biztonsági őri munkavégzéshez. -------------------------------------------------------------------------------


23


2.1 Az általános (alap-) őr fogalma

Az alapképzésben részesült biztonsági őr feladatai közé tartozhat az elektromos biztonsági és védelmi rendszerek kezelése, azok állapotának ellenőrzése és annak jelentése, ha ezek rosszul működnek vagy meghibásodnak. Ide tartozik továbbá a tűzesetre utaló jelek eredetének kivizsgálása, tűz felfedezése esetén riasztójelzés adása, a tűz kiváltó okának meghatározása, a tűz kioltására alkalmas módszer megválasztása (a tűz természetének figyelembe vételével), valamint a tűz eloltása. Szintén ide tartozik a bámészkodók/tömegek biztonságos távolságban tartása, az áldozatok és szemtanúk adatainak felvétele. Feladatainak részét képezheti a vásárlókkal való kapcsolattartás, adott esetben az illetékes személyzet és személyzeti vezetők értesítése. Ide tartozik továbbá a behatolásjelző rendszer előírt módon történő kikapcsolása. Az alapképzésben részesült biztonsági őr feladata lehet a vészkijáratok ellenőrzése, és a menekülési útvonalak és kijáratok akadálymentességének biztosítása. Szintén a feladatai közé tartozhat a behatolásjelző rendszer előírt módon történő bekapcsolása, elsősegély nyújtása, valamint a tudomására jutott, biztonságot és egészséget veszélyeztető körülmények jelentése. Ide tartozik továbbá a bejáratokhoz vezető útvonalak ellenőrzése, az ezekben található hibák megállapítása, a kulcsok/kulcskártyák visszaadása, valamint a bejárati útvonalaknál vagy a kulcsok visszaadásánál tapasztalt szabálytalanságok rögzítése/jelentése. Feladatainak részét képezheti a munkavégzés helyszínének tisztán és rendben tartása, a szolgálati beosztására vonatkozó utasítások megbeszélése a munkatársakkal, és a megfelelő szakemberek értesítése az adott helyzetről. Az alapképzésben részesült biztonsági őr feladatinak részét képezheti - felelősségének határain belül - az egészségre és biztonságra ártalmas veszélyek elhárítása, annak jelentése, ha egyesek nem tartják be az egészségügyi és biztonsági rendszabályokat, valamint a tudomására jutott, biztonságot és egészséget veszélyeztető körülmények jelentése. Szintén a feladatai közé tartozhat emberek megmentése, biztonsági berendezések előírás szerinti karbantartása és balesetek okával kapcsolatos bizonyítékok biztosítása.


24


2.2 Engedélyezési követelmények

Tagállamonkénti kifejtést igényel -------------------------------------------------------------------------------

2.3 Általános szolgálati feladatok

A biztonsági őr szolgálatban teljesítendő feladatai a megbízásától függően nagyon különbözőek lehetnek; az alábbi lista a leggyakrabban végzett feladatokat tartalmazza. A későbbiekben a 4. fejezet tárgyalja az e feladatok végrehajtásához szükséges eljárásokat. Szolgálati feladatok: • • • • • •

Biztonsági, munkavédelmi és tűzvédelmi járőrözés. Bejáratnál tejesített szolgálati feladatok. Ügyeleti központban teljesített szolgálati feladatok. Karbantartási teendőkkel kapcsolatos biztonsági és tűzvédelmi feladatok. Vészhelyzetben teljesítendő szolgálati feladatok. A rögzítés és jelentés módozatai.

------------------------------------------------------------------------------2.4 Szükséges képességek

Az, hogy mely képességek birtoklása a legelőnyösebb a biztonsági őr számára, a munkahelyén rá háruló feladatoktól és felelősségtől függ. Az alábbi lista azokat a fontosabb képességeket emeli ki, melyek gyakorlatban történő kamatoztatása mind az őrnek, mind pedig a munkaadónak és az ügyfélnek javára válik. Verbális kommunikáció: • Telefon és adó-vevő használata. • A vezetőséggel, lakossággal, vagy ügyfelekkel történő személyes beszélgetés. • Konfliktuskezelés. • Szóbeli jelentések. Nemverbális kommunikáció: • Információs és kommunikációs berendezések használata. • Konfliktuskezelés. • Írásbeli jelentések. Interperszonális kapcsolatok: • Csapatmunka. • Utasításkövetés. A későbbi fejezetek további részleteket is tartalmaznak a fenti képességekkel kapcsolatban, csakúgy, mint további ismereteket az elsajátított képességek szemléltetésére és gyakorlatban való fejlesztésére vonatkozóan.


25


Tartalom 3. fejezet

Biztonsági felszerelés

3.0

Kitűzött célok

3.1

Személyi felszerelés

3.2

Szolgálati felszerelés

3.3

Helyszíni (őrhely-) dokumentáció

3.4

Elektronikus jelző- és riasztórendszerek

3. fejezet: Biztonsági felszerelés

26


3.0

Célok:

3.1 Személyi felszerelés

A cél a szolgálatban lévő biztonsági őr számára szükséges felszerelés részletezése. -------------------------------------------------------------------------------

3.2 Szolgálati felszerelés

A cél felsorolni, hogy a szolgálati helyen a működéshez és a tevékenység ellátásához milyen eszközök szükségesek. -------------------------------------------------------------------------------

3.3 Helyszíni (őrhely-) dokumentáció

A cél a szükséges helyszíni dokumentáció fajtáinak felsorolása.

3.4 Elektronikus jelző- és riasztórendszerek

A cél az elektromos biztonsági rendszerek fajtáinak és fő összetevőinek ismertetése.

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------


27


3.1 Személyi felszerelés

Ahhoz, hogy a biztonsági őr hatékonyan tudja ellátni a feladatait, a következő felszerelési tárgyaknak kell rendelkezésére állniuk: Jegyzetfüzet és toll az esetleges incidensekre vonatkozó információk azonnali rögzítésére abból a célból, hogy ne kelljen az emlékezetére hagyatkoznia. Kézilámpa/zseblámpa, melyet az őr sötét vagy rosszul megvilágított helyeken történő járőrözés közben, vagy áramszünet esetén használhat. Elegendő tartalék elemnek és izzónak is rendelkezésre kell állnia. Adó-vevők és töltők, melyek segítségével a járőrök kapcsolatban maradhatnak egymással, s melyeket vészhelyzet esetén az erre felhatalmazott munkavállalók is használhatnak. Pánikgomb, mely alapvetően szükséges az őr biztonságának megőrzése érdekében. A pánikgomb megnyomásával az őr azonnal segítséget hívhat minden olyan esetben, amikor erre van szüksége, vagy veszély fenyegeti. Védőruházat: vízálló ruha, gumicsizma és védősisak álljon az őr rendelkezésére abból a célból, hogy védelmet nyújthasson számára a rossz időjárás ellen. A szükséges védőruházat a munkavégzés helyszínétől függően eltérő lehet. Szolgálati ruházat, melynek olyan darabokat kell tartalmaznia, melyek megfelelnek a biztonsági őr cégénél alkalmazott öltözködési előírásoknak (dress code).

3.2 Szolgálati felszerelés A biztonsági őr olyan segédeszközökkel és ruházattal való ellátása, melyekre szolgálat közben szüksége van, szintén követelmény, csakúgy, mint olyan speciális tárgyak biztosítása, melyekre az esetleges vészhelyzetek elhárításánál van szükség. Ez a felszerelés (helyszíntől függően) a következőket tartalmazza: Íróasztal, vagy más alátámasztásként szolgáló felület, melyen a biztonsági őr megírhatja jelentéseit és a biztonsági őrhelyen elvégezheti a rendes napi adminisztrációt. Szék saját részre, valamint más, például sérült személyek számára, akiket elsősegélyben kell részesíteni. Szekrények a könyvek, dokumentumok és a felszerelés tárolására. Óra, melynek segítségével az őr rögzítheti az események és incidensek pontos idejét.


28


Szeméttartó a terület tisztán és rendben tartása céljából. Tollkészlet abból a célból, hogy mindig legyen rendelkezésre álló íróeszköz. Telefon, mely a bejövő hívások fogadására, valamint szükség esetén a vészhelyzetet elhárító szervek hívására szolgál. Vésztelefon, mely a vészhelyzetekkel kapcsolatos hívások fogadására szolgál. Kulcsostábla/doboz, melynek mérete megfelelő a biztonsági részleg felügyeletére bízott összes kulcs tárolására. Számítógép: Ez a berendezés egyre inkább a biztonsági feladatok ellátásának szerves részévé válik, megkönnyítve a biztonsági őr feladatát azáltal, hogy lehetővé teszi a információk gyors elérését. Tűzoltókészülékek, melyek létfontosságú részét képezik a biztonsági őrhely felszerelésének. Ezek nem csak az őrhelyen keletkezett tűz eloltására szolgálnak, hanem más vészhelyzetek elhárítására is. Amennyiben multifunkciós tűzoltókészülék nem tartozik a felszereléshez, vízzel és porral oltó készüléknek rendelkezésre kell állnia. „Parkolni tilos” jelzések a helyszínen zajló forgalom irányítására, valamint ezek kiegészítéseként oszlopok és műanyag láncok azon területek elkerítésére, ahol a parkolás ideiglenesen tilos. Riasztást kijelző egységek, melyek gyakran a biztonsági őrhelyre vannak bekötve, ezért a biztonsági őrt világos utasításokkal kell ellátni a riasztás esetén teendő lépéseket illetően. Tartalék lakatokat és láncokat mindig tartani kell a biztonsági őrhelyen arra a célra, ha olyan kapuk vagy ajtók bezárása válik szükségessé, melyek baleset vagy betörési kísérlet során megrongálódtak. Kalapácsra és szögekre néha szükség lehet ideiglenes javítások elvégzése céljából. Kötél gyakran szükséges olyan anyagok összekötözése céljából, melyeket valamilyen okból el kell mozdítani. Vészjelző lámpák szintén szükségesek lehetnek, melyek segítségével figyelmeztetni lehet a helyszínen közlekedőket a fennálló veszélyekre. Mivel ezek a lámpák mozgathatók, tartalék elemeket vagy töltőt, és tartalék izzókat is kell raktáron tartani.


29


A vészvilágítás a biztonsági őrhelyen alapvető részét képezi a felszerelésnek, mivel a hálózatra nem lehet száz százalékosan számítani. Reflektorvilágításra is szükség lehet baleset helyszínén éjszaka, vagy ha sötét vagy rosszul megvilágított helyen sürgős javítást kell elvégezni. Füstérzékelő: ez az eszköz szerves részévé vált a tűzbiztonság elérésének, és a biztonsági őrhelyre éppen olyan fontos a felszerelése, mint bármely más helyre. Elsősegélynyújtó felszerelésre azoknak a biztonsági őröknek van szüksége, akik járatosak az elsősegélynyújtásban és elvárják tőlük, hogy segítséget nyújtsanak. A felszerelést rendszeresen ellenőrizni kell, és meg kell róla győződni, hogy minden szükséges anyagból és eszközből megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. Ivóvíz és illemhely: amennyiben ezek a biztonsági őrhelyen belül helyezkednek el, a biztonsági őrnek nem kell megoldania, hogyan hagyhassa el a helyét, amikor szólítja a természet. Ételkészítési lehetőségek: A biztonsági fülkében vízforralónak, teáskannának, rezsónak és mikrohullámú sütőnek kell a biztonsági őr rendelkezésére állni, az étel frissen tartására egy kisméretű hűtőszekrény is elképzelhető lehet. Öltözőszekrényre a váltás ruha tárolása céljából van szükség. ------------------------------------------------------------------------------3.3 Helyszíni (őrhely-) dokumentáció

Az adatrögzítés és dokumentáció különböző fajtái váltakozhatnak a szóban forgó cég méretétől, az érintett üzleti tevékenység típusától és a védelmet szükségessé tévő fenyegetés mértékétől függően. Az, hogy milyen nyilvántartó könyvekre és nyomtatványokra van szükség, attól is függ, hogy milyen típusú tevékenység folyik a helyszínen. Ezeknek a dokumentumoknak a köre meglehetősen kiterjedt is lehet, s a biztonsági szobában vagy őrhelyen kerülhetnek elhelyezésre. A változó technológiának köszönhetően az információk számítógéppel történő rögzítése és tárolása egyre elterjedtebbé válik, s az elkövetkező évek folyamán kétségtelenül ez a gyakorlat lesz az általános, nem pedig a kivételes. A mindennapi gyakorlat során tapasztalható, hogy akár egyetlen fő eseménynapló is használható a helyszínen történő legtöbb incidens rögzítésére.


30


Minden jelentés egyazon könyvben való rögzítése elviekben nem jelenthet gondot, feltéve, hogy a rögzített információ jellegénél fogva könnyen áttekinthető és értelmezhető. Bár minden egyes feladat rögzítésére külön naplót használni meglehetősen nehézkes, egy nagy, vagy különösen elfoglalt biztonsági részleg esetében mégis ez a megoldás az előnyösebb és hatékonyabb. Esetenként a helyszín különleges adottságai a bizonyos incidensekkel kapcsolatos jelentésírás vagy adatrögzítés különleges formáját igénylik. Az ilyen különleges esetektől eltekintve a dokumentáció alább felsorolt formái megfelelnek a mindennapi biztonsági gyakorlat kívánalmainak. A szolgálati beosztásra vonatkozó utasítások Ezek az utasítások tartalmazzák a biztonsági őr beosztásának keretein belül teljesítendő feladatait; mit csináljon, hová menjen, különböző helyzetekre hogyan reagáljon. Szintén tartalmazzák a járőrkörök útvonalait és ütemezését, a kommunikációs csatornákat, a szolgálati beosztás mindenre kiterjedő részleteit, az őrt pontos utasításokkal látják el felelősségi körére és elszámolási kötelezettségeire vonatkozóan, valamint tájékoztatást nyújtanak a munkaidőt és a váltással kapcsolatos eljárásokat illetően. Összefoglalva tehát, a szolgálati beosztásra vonatkozó utasítások tartalmazzák a biztonsági személyzet számára a beosztásért felelős vezetés által megállapított minden kötelességet és felelősséget. Mindebben az alábbiak is benne foglaltatnak: •

Őrutasítások, melyek tartalmazzák a napi munka során követendő eljárások követelményeit.

•

Vészhelyzetre vonatkozó tervek, melyek előírják, hogy mi a teendő súlyos incidens, mint például tűzeset, súlyos baleset, bombafenyegetés, épületek evakuálása, fegyveres rablás, vagy más, a megbízás helyszínét fenyegető súlyos esemény bekövetkeztének esetén.

•

Kiürítés menetét meghatározó utasítások, melyek előírják, hogy mi a teendő kiürítés szükségessé válása esetén. Ezek tartalmazzák a gyülekezési pontok helyét, a tűz esetén értesítendő személyek nevét és elérhetőségét, a vészhelyzet esetén mozgósítandó csapat, valamint egyéb olyan személyek listáját, akiknek jelenléte az eseménynél elengedhetetlenül szükséges.


31


•

A személyzet kulcsfontosságú tagjainak neve, címe stb. Ide tartoznak azok a vezető beosztású személyek is, akiket intézkedést igénylő vagy súlyosabb incidens esetén értesíteni kell, az incidens súlyosságnak mértékétől függően. Ezek a személyek ilyen esetekben vagy tanáccsal látják el a biztonsági őrt a teendő lépéseket illetően, vagy úgy is dönthetnek, hogy személyesen jelennek meg az incidens helyszínén. Nagyon fontos, hogy ezeknek a személyeknek az elérhetőségei között az otthoni és a mobiltelefonszámaik is fel legyenek tüntetve, és ahol erre mód van, minden egyéb olyan szám is, melyre szükség lehet, ha sürgősen kell kapcsolatba lépni velük.

•

Veszélyes anyagok adatlapjai, melyek jelzik, hogy hol használnak mérgező vagy veszélyes anyagokat. Ezek a dokumentumok információval szolgálnak az anyagok tűzveszélyes, vagy emberekre veszélyes voltáról, és azt a felszerelést is feltüntetik, melynek viselése kötelező, amennyiben valaki hasonló veszélyekkel kerül kapcsolatba. Az adatlapok részletezik azokat a lépéseket is, melyeket abban az esetben kell megtenni, ha a veszélyes anyagokkal bárki közvetlenül érintkezésbe kerülne.

Ezt az információt a helyszínre vészhelyzetben érkező szolgálatoknak (mentők, rendőrség, tűzoltóság) is rendelkezésére kell bocsátani. Minden veszélyes anyag adatlapjának rendelkezésre kell állnia; ezeket kívánságra be lehet szerezni a gyártótól. •

Engedély alkalmi tűzveszélyes tevékenység végzéséhez: ez az engedély felhatalmazza a munkáltatót vagy vállalkozót, hogy olyan tevékenységet folytasson, melynek során hő fejlődik, pl. hegesztés.

•

Belső szervezeti térkép, mely a biztonsági őr számára információval szolgál arról, hogy ki kicsoda a cégnél, ezenkívül tájékoztat az ott dolgozók irodáinak elhelyezkedéséről is, így a helyszínen folyó járőrözés esetén azokra az elvárásoknak megfelelő figyelmet lehet fordítani. A dokumentumnak a belső telefonkönyvet szintén tartalmaznia kell.

•

A cég munka- és egészségvédelmi kockázatelemzése, mely arra szolgál, hogy a biztonsági személyzet tisztában legyen a munkahelyi biztonsággal, egészséggel és jóléttel kapcsolatos kockázatokkal, valamint az ilyenek elhárítására létrehozott tervekkel. A biztonsági nyilatkozat a vállalkozóknak és a helyszínen dolgozó más személyeknek is előnyökkel szolgál, mivel felhívja a figyelmüket a fenti kockázatokra, valamint azokra az eljárásokra, melyek segítségével ezek az adott helyszínen elháríthatók.


32


A szolgálati beosztásra vonatkozó utasításokhoz csatolva találjuk a munkavégzés helyszínének alaprajzát, mely feltünteti a tűzcsapok, vészkijáratok, gyülekezési pontok, gyúlékony vagy mérgező anyagok tárolására használt területek, fő elektromos és gázvezetékek elhelyezkedését, valamint a helyszín átfogó tervrajzát, mely minden épületet magába foglal. Naplók és nyilvántartási dokumentumok Napi eseménynapló/Eseti jegyzőkönyv/Őrnapló: ez a napló a olyan napi események rögzítésére szolgál, mint emberek helyszínre történő belépése és onnan való kilépése, a forgalom ellenőrzése, kiszállítások, hulladékelszállítás, vagy a szolgálat ideje alatt bekövetkező bármely más esemény. Ideiglenes utasítások dossziéja, melyben a naponta előforduló változásokat vagy az utasítások frissítését lehet megtalálni. Telefonüzenetek nyilvántartó könyve, mely azon üzenetek és kapott információk rögzítésére szolgál, melyeknek a biztonsági részleg vagy az egész cég számára jelentősége van. Csomag- és ruházatátvizsgálást nyilvántartó könyv, mely tartalmazza azoknak a személyeknek a nevét, akiket át kellett vizsgálni, valamint az átvizsgálás időpontját és dátumát. Az őrizetlenül hagyott tárgyakkal és azok megtalálásával kapcsolatos részletek szükség esetén szintén ebben a könyvben kerülnek rögzítésre. A könyvbe be kell vezetni továbbá az átvizsgált személy és az átvizsgálást végző őr aláírását is. Amennyiben az átvizsgált személy nem hajlandó az aláírását adni, ezt a tényt is rögzíteni kell. Az átvizsgálási eljárást akkor is követni kell, akár táska, akár jármű képezi az átvizsgálás tárgyát. Kulcsnyilvántartó könyv, mely minden olyan kulcs nyilvántartására szolgál, mely a biztonsági részleg gondjaira van bízva. A könyvbe be kell vezetni a kulcsok személyzetnek történő kiadását és visszaadását; fel kell tüntetni a kiadás időpontját, dátumát, valamint az átvevő személy és a kulcsot kiadó biztonsági őr aláírását. Ugyanígy a visszaadás időpontjának és a kulcsot visszavevő biztonsági őr aláírásának is szerepelnie kell. Amennyiben a biztonsági részleg elmulasztja a rá bízott kulcsok megfelelő ellenőrzését, ez olyan helyzethez vezethet, ami súlyosan veszélyezteti az objektum biztonságát. Látogatónyilvántartó könyv, mely az objektumba érkező és onnan távozó azon személyek ellenőrzésére szolgál, akik nem az adott cég munkavállalói. A könyvben rögzíteni kell látogatásuk célját, valamint annak a személynek a nevét, akihez érkeztek, így folyamatosan figyelemmel lehet őket kísérni, és jelenlétüket


33


számításba lehet venni az objektumban bekövetkező vészhelyzet esetén. A nyilvántartókönyvben a látogató aláírását is fel lehet tüntetni. Járműnyilvántartó könyv, melynek segítségével minden helyszínen tartózkodó járművet számba lehet venni és szükség esetén tulajdonosaikat könnyen értesíteni, például ha a jármű akadályt képez. Talált tárgyakat nyilvántartó könyv, mely minden bejelentett, elvesztett értéktárgyra és helyszínen talált tárgyra vonatkozó adatokat tartalmaz. Próbariasztásokat nyilvántartó könyv, mely rögzít minden olyan alkalmat, melynek során a helyszínen próbariasztás történt. A rögzített adatok között szerepelnie kell a riasztás okának, időpontjának és dátumának, valamint a próbát végrehajtó személy nevének. Azt is rögzíteni kell, hogy eredményes volt e a próbariasztás, és ki kell térni az esetlegesen felszínre kerülő hibákra is. Eltávozási engedélyeket nyilvántartó könyv, melyet sok helyszínen használnak abból a célból, hogy számot tudjanak adni azon munkavállalók hollétéről, akik a rendes munkaidő kezdete és vége között távoznak. Az eltávozási engedély lehetővé teszi birtokosa számára, hogy személyes okokból (pl. betegség miatt, kórházi kezelés okán) elhagyja a helyszínt. Az engedélyt vezető beosztású személy írja alá és szerepelnie kell rajta a munkavállaló nevének és munkahelyi nyilvántartási számának, az engedélykiadás időpontjának és szükség esetén a munkavállaló visszatérése várható időpontjának is. Szerszám és felszerelés kölcsönzését nyilvántartó könyv, melyet olyan cégeknél használnak, ahol szerszámok és felszerelés kölcsönzése a bevett eljárások közé tartozik. A szerszámok és felszerelési tárgyak kiadását és visszaadását minden alkalommal rögzíteni kell, és a biztonsági őrnek szemrevételezni is kell azokat, a helyszínről történő elvitelük és visszahozásuk alkalmával egyaránt. Minden alkalommal, amikor a felszerelési tárgyak a helyszínről elvitelre kerülnek, engedélyt kell hozzájuk mellékelni, melyet a kölcsönzésre felhatalmazott személy aláírásával kell hitelesíteni, és melynek a szóban forgó felszerelési tárgyak pontos leírását is tartalmaznia kell.


34


Hulladék-anyagok kivitelére szóló engedélyek nyilvántartási könyve, mely olyan cégek esetében használatos, ahol a munkavállalók kapnak, vagy vásárolhatnak a cégnél használatos anyagokból. Ez az engedély felhatalmazza a munkavállalót, hogy különböző anyagokat elvigyen a helyszínről. Az engedélyen lévő adatok közt szerepelnie kell az engedélyt kibocsájtó személy aláírásának, az anyagok fajtájának, valamint annak is, hogy az engedély ingyenesen kapott, vagy megvásárolt anyagokra vonatkozik-e. Nagy méretű vagy forgalmú biztonsági részleg esetében, előre kinyomtatott formanyomtatványok használata hasznos lehet, különösen, ha gyakoriak az olyan helyzetek, melyekben nagy számú látogató, jármű és vállalkozó fordul meg, vagy gyakran fordulnak elő kisebb incidensek. -------------------------------------------------------------------------------


35


3.4 Elektronikus jelzőés riasztórendszerek

A kézikönyvben tárgyalt elektronikus biztonsági rendszerek köre nagyjából öt nagy kategóriába sorolható: • • • • •

behatolásjelző rendszerek; zártláncú televíziós rendszerek; beléptető rendszerek; világítás; tűzérzékelő rendszerek.

A következőkben bepillantást nyerhetünk a fenti rendszerek előnyeibe, valamint azok fő alkotórészeit tárgyaljuk. Behatolásjelző rendszerek A behatolásjelző rendszer fő alkotóelemei a következők: • • • •

Vezérlőegység (vezérlőpanel, tasztatúra). Érzékelőberendezések (hő-, mozgásérzékelők stb.). Helyszíni hangjelzők (csengő, sziréna). Távolsági jelzések (digitális, rádió-kommunikátorok).

Egy behatolásjelző rendszer vezérlőegysége a vezérlőpanel, melyet egy digitális tasztatúra segítségével lehet működtetni, melyen a rendszert ki és be lehet kapcsolni. A rendszer be- vagy kikapcsolásakor a felhasználó beüt egy általa kiválasztott számsort az általa kiválasztott sorrendben, pl. 1, 2, 3, 4; ezt beállítási vagy felhasználói kódnak nevezzük. A rendszer hallható vagy vizuális módon jelzi, hogy elfogadta-e a kódot, és hogy a rendszer él-e, vagy sem. A rendszerek be- és kikapcsolását a fő irányítópanelről, vagy egy vagy több, a fő egységtől távol felszerelt tasztatúráról lehet irányítani. A tasztatúra használata azt jelenti, hogy a rendszert be lehet kapcsolni például egy ház bejárati ajtaja mellől, vagy a hálószobában. A be- és kikapcsolás elsődleges funkciójának betöltése mellett a rendszerek alkalmasak a részleges bekapcsolásra, vagy arra is, hogy a felhasználó tetszése szerint egyes részek kikapcsolva maradjanak. A behatolásjelző rendszereket arra használjuk, hogy érzékeljenek egy őrzött területre történő illetéktelen behatolást. Behatolás érzékelése esetén a riasztórendszer működésbe lép a helyszínen felszerelt csengő vagy sziréna megszólaltatásával, és kommunikátor segítségével telefonvonalat vagy rádiókapcsolatot használva a központ riasztásával, mely azt továbbítja a biztonsági szervnek, kulcsőrzőnek, vagy a rendőrségnek.


36


Néhány a rendszer előnyei közül: •

Az őrzött területen nem szükséges élőerőt alkalmazni.

•

A rendszer védelmet/figyelmeztetést jelent az ablakok/ajtók erőszakkal történő kinyitása ellen.

•

Térközi védelmet biztosít olyan érzékelők alkalmazásával, melyek otthonokban, gyárakban és irodákban egyaránt használhatók.

•

A rendszerek védelmet biztosíthatnak mind beltéri, mind kültéri érzékelő berendezések alkalmazásával.

•

A behatolásjelzők fix költség árán állandó biztonsági intézkedést jelentenek.

Zártláncú televíziós rendszerek (CCTV) A zártláncú televíziós rendszerek fő alkotóelemei a következők: • • • •

Kamerák/objektívek Monitor Videofelvevő Vezeték

A zártláncú televíziós rendszerek olyan berendezések, melyek segítségével kamerák, videofelvevők és monitorok felhasználásával felügyeletet lehet biztosítani egy őrzött területen. Néhány a rendszer előnyei közül: •

Viszonylag kis létszámú biztonsági személyzet a rendszer segítségével nagy területet is megfigyelés alatt tarthat, például többszintes irodaépületeket vagy bevásárlóközpontokat.

•

A megfigyelést a helyszínen, de akár távolról is el lehet végezni.

•

A helyszínen történő megfigyelés esetén a rendszer lehetővé teszi, hogy a biztonsági személyzet egy incidens felfedezésekor azonnal cselekedjék.

•

Nagy kockázatú területeken járőröző biztonsági személyzet számára segítséget jelenthet, mivel lehetővé teszi kollégáik számára, hogy biztonsági szempontból figyeljék őket.

•

A rendszer egyedülálló vagy független megfigyelési eszközként is használható, ahol a kamerákat nagy kockázatú területeken, például beléptetési pontoknál helyezik el.

•

A rendszer által fedett területen folyó tevékenységet rögzíteni lehet későbbi ellenőrzés céljából.

•

A zártláncú televíziós rendszerek fix költség árán szintén állandó biztonsági intézkedésnek számítanak. 3. fejezet: Biztonsági felszerelés

37


Beléptető rendszerek A beléptető rendszerek fő alkotóelemei a következők: •

Adathordozó (kártya, pin kód, biometrikus azonosító)

•

Bemenet ( kártyaleolvasó, tasztatúra, kódzár)

•

Vezérlőegység (processzor, számítógép, ajtóvezérlő egység)

•

Kimenet (a zárat ellátó áram, az ellenőrző rendszer kijelzője, a kamerák, korlátok és más berendezések kijelzői)

A rendszerhez mechanikai oldalról egy elektromos vezérlésű zárra és egy automatikus ajtózáróra is szükség van. Amikor az adathordozó a bemenetbe kerül, a vezérlőegység az előre beprogramozott adatok alapján meghatározza, hogy az adott adathordozónak a meghatározott időben engedélyezi-e a beléptetést. Amennyiben a beléptetés engedélyezhető, a rendszer jelet küld egy kimeneten keresztül, mely kinyitja a zárat, és az eseményt elraktározza a memóriájában, esetleges későbbi ellenőrzés céljából. A beléptetés ellenőrzése a biztonság egyik legfontosabb területe. Az elektromos beléptető rendszerek használatához szükség van valamilyen típusú érvényes azonosítóra, mint például egy kártya vagy egy szám, melynek érvényességét egy leolvasó igazolja, mielőtt a rendszer az őrzött területre történő belépést engedélyezi. Néhány a rendszer előnyei közül: •

A beléptető rendszereket csatlakoztatni lehet az elektronikus ajtózárakhoz, így meg lehet akadályozni illetéktelen személyek belépését.

•

A rendszer képes rögzíteni mindazon személyek adatait, akiknek engedélyezte a belépést, s így nyilván lehet tartani az őrzött területre belépőket és az onnan távozókat.

•

A zártláncú televíziós rendszerekkel összeköttetésben is használható, így vizuálisan rögzíteni vagy ellenőrizni lehet azokat, akik belépésre várnak.

•

A rendszert a behatolásjelzőhöz is hozzá lehet kapcsolni, így illetéktelen behatolás vagy annak kísérlete esetén riasztás következik be.

•

A rendszer segítségével a beléptetést korlátozni lehet bizonyos területekre előre meghatározott időbeosztás szerint, és ilyenkor a belépést bizonyos feltételekhez kötni.

•

A beléptetési pontokat számítógépen keresztül egy központból lehet megfigyelés alatt tartani, ahelyett, hogy minden egyes kapuhoz biztonsági őrt kelljen állítani.


38


A biztonsági őr gyakran fontos szerepet játszik abban, hogy élni lehessen ezeknek a rendszereknek az előnyeivel. A biztonsági őr egy központi, biztosított helyszínről tetszőleges számú beléptetőpont ellenőrző berendezéseit figyelheti vagy felügyelheti. Biztonsági világítás: A világítás fő alkotóelemei a következők: Áramforrás: Az áramellátás rendszerint a hálózatról történik. Vezetékek: A vezetékeknek meg kell felelniük a várható terhelés és a környezet feltételeinek. Rögzítés: A világítást az épületen vagy szabadon álló oszlopon lehet rögzíteni. Kapcsoló: Fali kapcsoló, időzítő, fény- vagy mozgásérzékelő bármelyike használható. Lencsék: A reflektor vagy szpot lencse/üveg azt a célt szolgálja, hogy szabályozza a fény terjedését. A lencséket/üveget meg lehet erősíteni, vagy védőhálóval, műanyag védőburokkal fedni, hogy megfeleljenek a világítást veszélyeztető körülményeknek. Világítótestek: Wolfram, halogén, fluoreszkáló, higany, vagy gőz üzemű izzók vagy fénycsövek használhatók. Minél nagyobb a világítótest teljesítménye, annál erősebb fényt tud kibocsátani, például egy 400 wattos izzó fényesebb, mint egy 200 wattos. Burkolat, mely azt a célt szolgálja, hogy megvédje a világítótestet, a tartozékokat és a reflektort a sérüléstől. A biztonsági világítás használatának előnyei: A következőkben négy példa olvasható, mely a biztonsági világítás előnyeire mutat rá: Biztonsági világítás mint behatolókat elrettentő eszköz: A világítás hatásos elrettentő eszközként szolgálhat, különösen forgalmasabb utcákon, ahol megfelelő világítással fel lehet hívni a járókelők figyelmét a helyszínre.


39


Biztonsági világítás mint a behatolók észlelését segítő eszköz: Bármely olyan helyen elhelyezett világítás, ahol gyalogos- vagy járműforgalom van, növeli a behatolásfigyelés és -észlelés hatékonyságát. Biztonsági világítás mint a biztonsági személyzet biztonságát és kényelmét szolgáló eszköz: A biztonsági munka, valamint a biztonsággal kapcsolatos problémák nagy része hivatali idő után, éjszaka történik, amikor az észlelés esélye csökken a sötétség beállta következtében. A biztonsági őr érdekében alkalmazott megfelelő világítás használata előnyt jelent a járőröző biztonsági őr számára a helyszín ellenőrzése közben, ezenkívül növeli a biztonságát az esetleges eséseket, csúszásokat, botlásokat okozó akadályokkal szemben. Biztonsági világítás mint a zártláncú televíziós rendszerek használatát kiegészítő eszköz: A zártláncú televíziós rendszerek használatához olyan fényforrásra van szükség, mely lehetővé teszi, hogy a szükséges videofelvételek a lehető legjobb minőségben készüljenek el. Amennyiben természetes vagy infravörös fény nem áll rendelkezésre, vagy nem megfelelő minőségű, reflektorvilágítás lehet az alternatív megoldás. Tűzérzékelő rendszerek A tűzérzékelő rendszerek fő alkotóelemei a következők: • • • • •

Vezérlőegység Füst, hő stb. érzékelésére szolgáló berendezések Riasztócsengők vagy szirénák Távjelzőberendezés, mely riaszthatja a megfigyelőközpontot vagy a tűzoltókat Vezetékek, melyek megfelelnek az esetleges kockázatok és a környezet feltételeinek

Ezek a rendszerek arra szolgálnak, hogy hő vagy füst érzékelésekor riasszanak, vagy figyelmeztessenek egy esetleges tűz keletkezésére. Néhány a rendszer használatának előnyei közül: •

24-órás védelmet biztosít.

•

Fix költség árán állandó biztonsági intézkedést jelent.

•

Az érzékelő berendezések széles választékában szinte minden körülmények között használható rendszer megtalálható.


40


Tartalom 4. fejezet

Alkalmazott biztonsági eljárások

4.0

Kitűzött célok

4.1

Biztonsági járőrszolgálat

4.2

Biztonsági járőrszolgálat (munkavédelem)

4.3

Tűzmegelőzési járőrszolgálat

4.4

Porta- (kapu-) szolgálat

4.5

Ügyeleti (felügyeleti) szolgálat

4.6

Megfigyelési képességek

4. fejezet: Alkalmazott biztonsági eljárások

41


4.0

Célok:

4.1 Biztonsági járőrszolgálat

Ezen címszó alatt a járőrszolgálat azon típusát tárgyaljuk, amelynek célja elsősorban a személyek károkozása elleni védelem. A cél összegezni a biztonsági járőr feladatait és a munkahelyi biztonsági járőrözés végrehajtását. -------------------------------------------------------------------------------

4.2 Biztonsági járőrszolgálat (munkavédelem)

Ezen címszó alatt a járőrszolgálat azon típusát tárgyaljuk, amelynek célja elsősorban a vészhelyzetek megelőzése és elhárítása, ideértve a munka- és egészségvédelmi feladatokat. A cél összegezni a biztonsági járőr feladatait és a munkahelyi biztonsági járőrözés végrehajtását. -------------------------------------------------------------------------------

4.3 Tűzmegelőzési járőrszolgálat

A cél összegezni a tűzmegelőzési járőr feladatait és a tűzmegelőzési járőrözés végrehajtását. -------------------------------------------------------------------------------

4.4 Porta- (kapu-) szolgálat

A cél bemutatni azokat a képességeket, amelyek a munkahelyi porta- (kapu-) szolgálat ellátásához szükségesek. -------------------------------------------------------------------------------

4.5 Ügyeleti (felügyeleti) szolgálat

A cél bemutatni azokat a képességeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a biztonsági őr el tudjon látni ügyeleti szolgálatot, és működtetni tudja az ellenőrző eszközöket. -------------------------------------------------------------------------------

4.6 Megfigyelési képességek

A cél bemutatni a megfigyelési képességek munkahelyi alkalmazását. -------------------------------------------------------------------------------


42


4.1 Biztonsági járőrszolgálat

A jó gazda gondosságával a biztonságért A biztonság érdekében alapvetően fontos, hogy a működtetésre vonatkozó szabályokat betartsák, ezért a biztonsági őrnek jelentenie kell minden olyan esetet, melyben az alábbi szabályok megszegését tapasztalja: • • • • • • • •

Nem szabad különböző holmikat felhalmozni falak, kerítések vagy épületek közelében. Biztosítani kell, hogy minden jármű a számára kijelölt területen parkoljon. A nyitott területeket áruktól és anyagoktól mentesen kell tartani. Biztosítani kell, hogy a területet körbezáró kerítés és az épületek közelében ne legyenek azokra ráhajló fák. Járművek, teherautók és kamionok nem parkolhatnak közel a területet körbezáró kerítéshez. A helyszínen dolgozóknak és a biztonsági személyzetnek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy cselekedeteiknek milyen következményei vannak. A füvet rendszeresen le kell vágni, a bokrokat pedig megmetszeni, annak érdekében, hogy a terület jól belátható legyen. Az épületeket, környezetüket és az azokat körülvevő területet rendszeresen szükséges tisztán és karbantartani.

A járőrszolgálat során követendő biztonsági eljárások A helyszínen történő járőrözés a biztonsági őr feladatai közül az egyik legfontosabb. A biztonsági járőrözésnek két fő csoportját különböztetjük meg: • •

Mozgó járőr Állandó őrhelyre beosztott járőr

Mobil járőr A mozgó járőr rendszertelen időközönként keresi fel az ügyfél objektumát. A járőrszolgálat vagy a helyszín körül tett ellenőrző körutat, vagy a helyszín átfogó belső ellenőrzését követelheti meg. Az egy műszakon belül végrehajtandó ellenőrző körutak számát az ügyféllel kell egyeztetni, és azok végrehajtását, amennyiben az ügyfél ezt igényli, jelentés vagy a helyszínen történő bélyegzés/aláírás útján lehet igazolni.


43


Objektumba beosztott állandó járőr Az állandó helyszínen ellátott járőrszolgálat ellenőrző körútjai általában rendszeres időközönként követik egymást, és az ellenőrzést mind házon belül, mind házon kívül el kell végezni. Az éberség, figyelem és alaposság néhány azok közül a tulajdonságok közül, melyek a hatékony biztonsági őrt jellemzik. A járőrszolgálatot teljesítő biztonsági őr a biztonsági rendszer egyik legfontosabb eleme. Vele találkozik a lakosság és vészhelyzetben neki kell megoldást találnia, önálló döntések alapján. A biztonsági őr szerepének lényege a jelenlét és az elrettentés. A járőrszolgálat céljai Egy adott helyszínen teljesített járőrszolgálat céljai a következők: •

Tűz keletkezésének megelőzése és észlelése.

•

Beázás, csalás és lopás bekövetkezésének megelőzése és észlelése.

•

Annak észlelése és megelőzése, hogy a cég tulajdonában vagy anyagi javaiban gondatlanság, vagy más ok következtében kár keletkezzen.

•

Biztosítani, hogy a cég által hozott szabályokat szem előtt tartsák.

•

A cég érdekeit sértő szabálysértések elkövetésének észlelése és megelőzése.

•

Balesetek megelőzése.

•

Károkozás minden formájának megelőzése.

•

A megfelelő módon jegyzőkönyvezni és jelenteni minden tényállást.

A járőrszolgálatot teljesítő biztonsági őrnek nem csupán biztonsági szempontból kell figyelmesnek lennie. Bár az őrnek elsődlegesen a biztonsággal kell törődnie, az utasításoknak megfelelően szintén kötelessége jelenteni minden egészséggel, biztonsággal és tűzveszéllyel kapcsolatos esetet, és bármely más problémát, mely a cégnek kárt okozhat. Az őr kötelességei különbözőek lehetnek, a cég tevékenységétől és az őrhely típusától függően. Az alább olvasható ellenőrző lista a járőrszolgálatot teljesítő biztonsági őr legfontosabb kötelességeit tartalmazza:


44


A biztonsági járőrözés során követendő eljárások A biztonsági őr feladata: •

Ellenőrizni minden épületet, irodát, munkaállomást és más területeket annak megállapítása céljából, hogy tűz, vízkár és más veszély kockázata nem áll fenn.

•

Ellenőrizni, hogy minden épület, szoba és iroda be van-e zárva, megbizonyosodni arról, hogy az ajtók, ablakok, lakatok, esőcsatornák stb. érintetlenek. A lakatokat alaposan meg kell vizsgálni, hogy nincs e rajtuk reszelés nyoma, vagy nem cserélték-e ki őket.

•

Kivizsgálni bármilyen szokatlan fény okát.

•

Ellenőrizni minden olyan szobát vagy épületet, mely látszólag véletlenül nyitva maradt. Amennyiben behatolásnak nincs jele, és nincs ellenkező utasítás, ezeket be kell zárni és az esetről jelentést kell benyújtani.

•

Feljegyezni az épület állapotának minden olyan hiányosságát, mely az anyagi javak károsodásához, vagy személyek sérüléséhez vezethet, lehetőség szerint megelőző lépéseket tenni ennek megakadályozására.

•

Ellenőrizni minden olyan gépet, mely bekapcsolva maradt. Hacsak nem jelentenek kockázatot, az őr nem kapcsolhatja ki őket anélkül, hogy meggyőződne ennek következményeiről (például számítógépek esetében).

•

Ellenőrizni a területet körbezáró kerítést, és jelenteni, hogy az őr milyen javításokat tart szükségesnek.

•

Szintén jelentést kell benyújtani a világítást érintő hiányosságokról, szivárgó szelepekről vagy csapokról stb.

•

Feljegyezni minden olyan jármű adatait, mely a területet körülzáró kerítés közelében parkol, és minden olyan anyagra vagy tárgyra vonatkozó részletet, mely a kerítés közelében van elhelyezve és azt a gyanút kelti, hogy a könnyű be- vagy kijutást van hivatva elősegíteni.

•

Ellenőrizni minden olyan jelet, mely arra utal, hogy a teherrel megrakott járművekhez vagy vasúti kocsikhoz stb. valaki hozzányúlt. Meg kell bizonyosodni arról, hogy az azokat lezáró pecsét érintetlen. Ellenőrizni kell az üres konténereket és járműveket, és megbizonyosodni arról, hogy nem tartalmaznak lopott árut.

•

Ellenőrizni, hogy az értékesítésre váró járművek zárva és immobilizálva vannak-e és jelenteni, amennyiben ez nem így van. Eltávolítani minden olyan kulcsot, amely véletlenül ezen járművek valamelyikének gyújtáskapcsolójában vagy ajtajában maradt, bezárni az ajtót és jelenteni az esetet.


45


•

Különös figyelmet fordítani a rakodó és szállítási területekre és megvizsgálni bármit, ami gyanúsnak tűnik. Jelenteni kell minden olyan tevékenységet, amely az őr megjelenésekor hirtelen abbamarad.

•

Feljegyezni és jelenteni, amennyiben bármilyen anyag olyan helyen van hagyva, ahol akár az időjárás, akár rongálók kárt tehetnek benne, és azt lehetőleg biztonságos helyre szállítani.

•

Jelenteni a munkavégzésre vonatkozó szabályok megszegését az ezt elkövető személy felettesének vagy más felelős személynek. Ilyen esetekben az őrnek saját felettesét is értesítenie kell és bejegyzést tenni az eseménynaplóba.

•

Kérdőre vonni minden olyan helyszínen tartózkodó személyt, akit az őr gyanúsnak talál. Ezt nagyon udvariasan kell intézni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jóhiszemű látogatók megsértése.

•

Feljegyezni a blokkolóhelynél megfigyelt szabálysértéseket, és az ezzel kapcsolatban korábban kapott utasításoknak megfelelően cselekedni. Amennyiben ilyen utasítások nincsenek, az esetet az őrnek jelentenie kell a felettesének. Amennyiben az utasítások az őrt erre nem hatalmazzák fel, azonnali lépéseket nem szabad tennie.

•

Feljegyezni minden olyan veszélyforrást, mely sérülést vagy kárt okozhat, és megtenni a szükséges lépéseket a veszély elhárítására.

•

Különös figyelmet fordítani a pénztárfülkékre, széfekre és bármely olyan területre, ahol pénzhez vagy értéktárgyakhoz lehet hozzáférni. A biztos őrizet fenntartása érdekében a biztonsági őrnek az ilyen területekről bármilyen ott talált kulcsot el kell távolítania. Ezt rögzítenie kell az eseménynaplóban vagy jegyzőkönyvben, és tájékoztatnia kell egy felsőbb beosztásban lévő személyt.

•

Tudnia kell arról, ha az alkalmazottak vagy vállalkozók munkaidőn túl is dolgoznak a helyszínen. A vállalkozókat ellenőriznie kell abból a célból, hogy megbizonyosodjon róla, hogy semmilyen nem kívánatos tevékenység nem folyik a helyszínen.

•

Fel kell jegyezni minden olyan esetet, melynek alapján gyanítható, hogy valamely munkavállaló, látogató, vállalkozó vagy bármely más személy tiltott drogot használ vagy birtokol. Az őrnek azonnali lépésként semmi mást nem kell tennie, mint értesíteni a felettesét, hacsak az érintett személy állapota nem igényel orvosi segítséget, vagy a személy nem jelent veszélyt önmagára és másokra. A biztonsági őr soha nem bonyolódhat veszélyes helyzetbe egyedül (nem léphet be feltételezhetően veszélyes épületbe, szobába stb.).


46


Járőrözési technikák Olyan területek megközelítésekor, melyek különösen nagy valószínűséggel vannak tolvajok támadásának kitéve, a biztonsági őrnek változtatnia kell a közeledési útvonalat, és megpróbálni a lehető legkevesebb zajt csapni, hogy észrevétlen maradhasson. Fontos emlékezni arra, hogy ha néhány percig csendben áll az ember, az nagyon hasznos lehet. Gumitalpú cipő vagy csizma viselése nyilvánvalóan sokat segíthet. A biztonsági őrnek alapvetően gyanakvónak kell lennie, és minden olyan dolgot, mely eltér a megszokottól, meg kell vizsgálnia. Amennyiben azonban a biztonsági őr úgy véli, hogy behatolók vannak a helyszínen, nem szabad megkísérelnie egyedül ártalmatlanná tenni őket. Értesítenie kell a biztonsági ügyeletet és a rendőrséget. A biztonsági őrnek sosem szabad önmagát veszélyes helyzetbe hoznia. A biztonsági őrnek tudnia kell, hogy vannak esetek, amikor egy incidens szándékos megrendezése a helyszín egy bizonyos pontján azt a célt szolgálja, hogy a tolvajoknak lehetősége legyen cselekedni egy másik helyen. Amennyiben a biztonsági őrnek meg kell jelenni egy olyan incidensnél, mely eltér a megszokottól, ezt az ügyeleti központtal tudatnia kell. A biztonsági őrnek minden, járőrözés közben talált értéktárgyat felcímkézve el kell raktározni, és az esetről jelentést benyújtani. Amennyiben azonban az őr a tárgyat olyan gyanús körülmények között találja meg, melyek arra engednek következtetni, hogy lopott és szándékosan elrejtett értéktárgyakról van szó, értesítenie kell a felettesét, mielőtt bármit is tenne. A járőrözés során végzett megfigyelés nem korlátozódhat a földszinti ablak szintjére, a mennyezet és a tető vizsgálata ugyanolyan fontos, mivel az elektromos vezetékek és a szellőzőcsövek ott helyezkednek el. Számítógéppel felszerelt szobák ellenőrzésekor meg kell bizonyosodni róla, hogy megfelelő a szoba hőmérséklete és szellőzése. Laboratóriumi kísérletek helyszínén teljesített járőrszolgálat esetében a biztonsági őrnek speciális utasításokat kell kapnia. Járőrözés közben a biztonsági őrnek arról is meg kell győződnie, hogy semmilyen raktározott anyag nincs kitéve az időjárás romboló hatásának.


47


Energiamegtakarítás céljából ki kell kapcsolni a fölöslegesen működő világítást és fűtést. Fontos, hogy a biztonsági őr váltogassa ellenőrző körútjának útvonalát és időpontjait, ne kövessen megszokott rendet, melyet bárki megfigyelhet, hogy aztán az őr mozgásának ismeretét saját javára fordítsa. Összegezve tehát, a biztonsági őrnek észrevenni, megfigyelni és jelenteni kell. Munkájának szakszerűségen, alaposságon, odafigyelésen, éberségen és gyanakvó hozzáálláson kell alapulnia. Fontos, hogy mindennek, amivel kapcsolatban a legkisebb kétség vagy gyanú is felmerül, figyelmet kell szentelnie és utána kell járnia. ------------------------------------------------------------------------------4.2 Biztonsági járőrszolgálat (munkavédelem)

A jó gazda gondosságával a munkabiztonságért „Mindennek legyen helye és minden legyen a helyén” - ez lehetne a munkavédelmi tevékenység jelmondata. A rend a biztonság alapja, akár a képző központban, akár a műhelyben, a helyszínen vagy az ember otthonában. A biztonsági őrnek jelentenie kell minden olyan helyzetet, melyben a helyszín rendjére vonatkozó bármely szabályt megszegik. A következőket kell szem előtt tartani a biztonság érdekében végzett tevékenység során: •

Amit az ember leejt, azt vegye is föl.

•

A folyosók és a padló akadálymentességét mindenhol biztosítani kell.

•

A rakodást precízen kell elvégezni, és a járdákat tisztán tartani.

•

Az olaj-, zsír- és vízfoltokat azonnal föl kell takarítani.

•

A szemetet és hulladékot a szeméttárolókba, vagy az arra kijelölt helyre kell tenni.

•

A kéziszerszámok és egyéb használati tárgyak tárolására dobozokat kell használni azért, hogy le ne essenek.

A munkavédelem hiányosságai A munkavédelem hiányosságairól akkor beszélhetünk, ha nem sikerül észrevenni és azonnal elhárítani azokat a kockázatokat a munkahelyen, melyek olyan baleseteket okozhatnak, mint az esés, a csúszás vagy a botlás. A munkavédelem magába foglalja a helyszín egész területének tisztán és rendben tartását.


48


A biztonsági őrnek jelentenie kell minden olyan helyzetet, melyben a helyszín rendjére vonatkozó bármely szabályt megszegik. A biztonsági járőrözés során, a munkavédelem érdekében alkalmazott eljárások A biztonsági őrnek különösen éberen kell figyelnie: •

Az esetleges esést, csúszást, botlást okozó veszélyforrásokra.

•

A törött vagy hiányos korlátokra és aknafedelekre.

•

A sérült vagy veszélyes létrákra.

•

A veszélyes módon egymásra rakott anyagokra.

•

A targoncákon vagy más járműveken engedély nélkül közlekedő személyekre.

•

Az emelődarukon őrizetlenül felfüggesztve hagyott terhekre.

•

A szivárgó szelepekre, illesztésekre stb.

•

Arra, ha hozzányúlnak az elsősegély, munkahelyi biztonság és jólét, vagy tűzbiztonság céljait szolgáló bármely felszereléshez.

•

A folyosókat, vészkijáratokat vagy egyéb kijáratokat elzáró akadályokra.

•

A dohányzást tiltó szabályok megszegésére.

•

Arra, hogy az alkalmazottak a helyszínen, de különösen gépek közelében nagy elővigyázatossággal közlekedjenek.

•

Arra, ha az alkalmazottak, látogatók stb. a helyszínen nem a kijelölt helyre parkolnak.

•

Az esések, csúszások, botlások megelőzésére.

A munkavédelmi szabályok helyes alkalmazása hozzájárul a leggyakrabban előforduló munkahelyi veszélyforrások megszüntetéséhez, melyek általában az eséseket, csúszásokat, botlásokat okozzák. Az alábbi ellenőrző lista részletezi azokat a megelőző intézkedéseket, melyek az említett balesetek bekövetkezésének kockázatát még tovább csökkentik. Csúszások: • Ha bármi kiömlik, azt azonnal föl kell takarítani. • Szemetet nem szabad a földre dobni. • Minden szemetet fel kell szedni, ami a földön hever. • Az ember mindig nézzen a lába elé.


49


Botlások: • Meg kell találni minden olyan veszélyforrást, ami miatt valaki megbotolhat. • Az ilyen veszélyforrást meg kell szüntetni, eltávolítani, vagy biztonságossá tenni. • Oda kell figyelni a vezetékekre, különösen a hosszabbítókra. • Az ember mindig nézzen a lába elé. Esések: • Az ember egyik keze lépcsőn felfelé, vagy lefelé menet mindig maradjon szabadon a kapaszkodáshoz. • Létrán fölfelé vagy lefelé mászáskor mindkét kezet használni kell. • Viseld a biztonsági övet. • Az ember mindig nézzen a lába elé. ------------------------------------------------------------------------------4.3 Tűzbiztonsági járőrszolgálat

A jó gazda gondosságával a tűzbiztonságért A biztonsági következőkre: • • • • • •

• • •

•

őrnek

különösen

éberen

kell

figyelnie

a

A lépcsőket és kijáratokat szabadon kell hagyni. Minden bekapcsolt elektromos fűtőberendezést, melyre nincs feltétlenül szükség, ki kell kapcsolni. Az elektromos és gázüzemű főzőberendezéseket ellenőrizni kell. Minden bekapcsolva hagyott, de éppen nem használt, vagy nem szükséges berendezést ki kell kapcsolni, és meg kell bizonyosodni róla, hogy lehűl. A fűtőtesteken hagyott munkaruházatot vagy más gyúlékony anyagot el kell távolítani, a fűtőtestek hiányzó védőrácsait pedig pótolni szükséges. Mind a külső, mind pedig a belső ablakokat és ajtókat be kell zárni. A külső nyílászárók bezárása a behatolók elleni védelem, a belsőké pedig az estleges tűz elterjedése elleni védelem céljait szolgálja. Minden, hőt kibocsátó forrás közelében hagyott anyagot el kell mozdítani, és tűzbiztos helyre kell vinni. Amennyiben bárhol olaj, vagy más gyúlékony anyag szivárgása észlelhető, annak forrását azonnal meg kell találni. Ellenőrizni kell, hogy minden tűzoltófelszerelés a helyén vane, használható és könnyen hozzáférhető-e. Arról is meg kell bizonyosodni, hogy a tűzcsapok hozzáférhetőek, a fali tűzjelzők pedig sértetlenek legyenek. Ellenőrizni kell, hogy a vészkijáratok fényjelzései égnek-e.


50


• •

Ismerni kell a vészhelyzeti kiürítés során követendő eljárásokat. A rögzítés és jelentés rendszerének kifogástalannak kell lennie.

A tűzmegelőzési járőrszolgálat során követendő biztonsági eljárások A biztonsági következőkre:

őrnek

különösen

éberen

kell

figyelnie

a

•

Amennyiben bárhol olaj, vagy más gyúlékony anyag szivárgása észlelhető, annak forrását azonnal meg kell találni, és haladéktalanul meg kell szüntetni.

•

Meg kell bizonyosodni róla, hogy a tűzoltók számára a helyszín megközelítésére kijelölt útvonal akadálytalanul járható.

•

Ellenőrizni kell, hogy a sprinklerek működését nem akadályozza-e valamilyen halomba rakott áru.

•

Meg kell győződni róla, hogy a bekapcsolt fűtőberendezésekre szükség van-e, és arról is, hogy amelyiknek a működtetése nem szükséges, az ki legyen kapcsolva.

•

A fűtőtesteken hagyott munkaruházatot vagy más gyúlékony anyagot el kell távolítani, a fűtőtestek hiányzó védőrácsait pedig pótolni kell.

•

A tűzoltófelszerelést és a fali tűzjelzőket ellenőrizni kell.

•

A nyílt lángot mindig el kell oltani, a forrasztópákákat áramtalanítani kell és szemmel kell tartani, amíg kihűlnek.

•

A belső ablakokat és ajtókat be kell zárni, hogy ezzel gátat lehessen vetni egy esetleges tűz elterjedésének.

•

Alapos ellenőrzést környezetében is.

•

Meg kell róla bizonyosodni, hogy a tűzcsapok és egyéb víznyerő helyek akadálytalanul megközelíthetők.

kell

végezni

a

helyszín

külső

------------------------------------------------------------------------------4.4 Porta- (kapu-) szolgálat

Az objektum bejáratánál szolgálatot teljesítő biztonsági őr az első érintkezési pont a cég vezetősége, alkalmazottai és látogatói számára. Ennek a feladatnak a betöltése jónéhány olyan képességet követel meg a biztonsági őrtől, melyek hatékonnyá teszik a munkáját. Ezek a jellemzők a hatékony biztonsági szolgálatnak is sajátjai, és mint ilyenek, ezek szolgálják leginkább a potenciális elkövetők elrettentését.


51


Az ezen feladatok ellátására legmegfelelőbb képességek egy mondatban összefoglalhatók: A biztonsági őrnek jól kommunikáló, jó kiállású, határozott, ugyanakkor előzékeny és udvarias, valamint szakszerűen eljáró személynek kell lennie. A portaszolgálatban teljesítendő feladatok ellenőrzőlistája a következőket tartalmazza: • • • • • • • • • • • •

A szolgálat megkezdésekor meg kell róla győződni, hogy minden berendezés működőképes. Meg kell róla bizonyosodni, hogy a szolgálat kezdetekor minden dokumentáció rendelkezésre áll. A behajtó és kihajtó járműveket meg kell állítani. Az érkező és távozó személyeket meg kell állítani. A behajtó és kihajtó járműveket át kell vizsgálni. A személyzet érkező és távozó tagjait át kell vizsgálni. Jegyzőkönyvbe kell venni a megállítás és átvizsgálás minden egyes esetét. Biztosítani kell, hogy a dokumentálás megtörténjen, amint lehetőség nyílik rá. Járművek vagy csomagok átvizsgálásakor a tulajdonost kell rávenni, hogy a tényleges keresést ő végezze el. Zárt láncú televíziós rendszerek használata esetén biztosítani kell, hogy a kazetták a megfelelő időben ki legyenek cserélve, a felvett anyag pedig megfelelően legyen tárolva. Meg kell bizonyosodni róla, hogy amennyiben az ügyfél ezt igényli, az őrzött területet kamerák pásztázzák, és az általuk közvetített kép rögzítésre kerüljön. Az őrnek részletes ismeretekkel kell rendelkeznie a helyszínről, az ott dolgozó alkalmazottakról, és jól kell ismernie a beosztására vonatkozó utasításokat.

------------------------------------------------------------------------------4.5 Ügyeleti (felügyeleti) Az ügyeleti szolgálat meghatározása a következő: ügyeleti szolgálatban az ott dolgozó őr segítséget nyújt vagy tanácsot ad szolgálat az őrzési feladatokat ellátó vagy mobil járőrszolgálatot teljesítő őröknek, és a mobil felügyeleti személyzetnek a rutinfeladatok és vészhelyzetek megoldásában. Az ügyeleti szolgálatot teljesítő biztonsági őr feladatai és kötelességei: •

Az őrök, járőrök és a mobil felügyeleti személyzet folyamatos ellenőrzése, telefon, rádió vagy más kommunikációs csatorna segítségével, szigorúan követve a kommunikáció folyamatát szabályozó előírásokat.


52


•

A rutinfeladatok és vészhelyzetek jegyzőkönyvezése annak érdekében, hogy a vezetés képes legyen gyorsan és hatékonyan eleget tenni a szerződésben foglalt kötelezettségeinek.

•

A biztonsági ügyelet gondjaira bízott kulcsok nyilvántartását tartalmazó napló vezetése.

•

Az ügyfél kulcsőrzésre átadott, vagy mobil járőrszolgálat folyamán használt kulcsai mozgásának nyomon követése és jegyzőkönyvezése.

Az ügyeletet ellátó élőerő nagysága arányban kell álljon a várható munkamennyiséggel és a teljesítendő feladatok természetével. Az ügyeleti szolgálatot ellátó személyzet számára további képzést és utasításokat kell adni, az alábbiak vonatkozásában: • • • • • •

az intézkedések meghatározása; a feladatok részletes magyarázata; a rádió és telefon használatát szabályozó előírások; a vészhelyzetben követendő eljárások; a jegyzőkönyvek helye és használata; a szolgálati beosztás magyarázata.

Az ügyeleti központ felszerelése, bútorzata és azok elrendezése tegye lehetővé a központ hatékony működtetését. A fűtésnek, világításnak és szellőzésnek olyannak kell lennie, mely elfogadható munkakörülményeket biztosít. A központ vezetésének egy minden eshetőségre kitérő útmutatót kell az ügyeleti szolgálatot teljesítő őrök rendelkezésére bocsátania. Ennek az útmutatónak olyan utasításokat kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik, hogy az ügyeletes őrök minden előre nem látott eseményt hatékonyan tudjanak kezelni. Ebben világosan meg kell határozni, hogy az egyes incidenseknek mely stádiumában kell az őrnek magasabb beosztású személyt informálnia, valamint arra vonatkozóan is minden részletekre kiterjedő utasításokat kell tartalmaznia, hogy mi a teendő az egyes incidensekről szóló jelentések beérkezésekor. Ennek az útmutatónak egy példánya mindig az ügyeletet teljesítő őr keze ügyében legyen. Minden bejelentett incidenst rögzíteni kell, a bejegyzést legalább az alább felsorolt adatokig terjedő részletességgel kell elkészíteni: •

Az incidens dátuma, ideje és helye.


53


• • • • •

Az incidensről szóló bejelentés dátuma és ideje, valamint a bejelentő személye. Az incidens természete. Az incidenst követően megtett intézkedések, a feljebbvaló értesítését is beleértve. A továbbiakban szükséges intézkedések. Minden, az incidensnél jelen lévő érintett személy neve és címe.

Az ügyeleti központnak olyan elzárt területnek kell lennie, ahová csak az arra felhatalmazott személyek léphetnek be. Világosan meg kell határozni az incidenst követő események és érzelmi reakciók kezelésére, valamint az incidenst átélt személyzet támogatására irányuló eljárásokat is. Megfelelő mechanikus, elektronikus vagy felügyeleti eszközöknek kell rendelkezésre állni minden belső és mobil járőr megfigyeléséhez és mozgásának rögzítéséhez, s ennek eredményét betekintés céljából bármikor az ügyfél rendelkezésére kell tudni bocsátani. Továbbá megfelelő eszközöknek kell rendelkezésre állni a foglalkoztatott személyzet és a nyújtott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának megfigyeléséhez és rögzítéséhez is. ------------------------------------------------------------------------------4.6 Megfigyelési képességek

Definíció: A megfigyelés nem más, mint az a cselekvés vagy állapot, melynek során valaki a megfigyelés végrehajtója vagy tárgya. Megfigyelésnek nevezzük egy jelenség elemzését, meghatározását vagy értelmezését megelőző részletes vizsgálatának végrehajtását is. A megfigyeléshez szükséges képességek A biztonsági őr számára elsajátítandó alapkészségek közé tartoznak azok, melyek a megfigyeléshez szükségesek. Bár ezeket a készségeket a gyakorlatban lehet kifejleszteni, az alábbi, különböző személyek leírásához szükséges jellegzetességeket összegző lapok segítséget nyújthatnak bármely személyleírás elkészítésében.


54


Egy személy magasságának megállapításakor ki kell választani egy közelben álló tárgyat, és a magasságot ahhoz lehet mérni, így később ez összehasonlítási alapul szolgálhat, amennyiben a megállapítás megerősítésre szorul. Meg kell róla bizonyosodni, hogy a kérdéses személy nem visel teli talpú cipőt, mert ez félrevezető lehet a személy valódi magasságának megállapításában. Szakáll, bajusz és barkó esetében megállapítani, hogy az ál vagy valódi-e.

meg

kell

próbálni

Járás és viselkedés vonatkozásában meg kell figyelni a jellemző sajátosságokat. Szintén meg kell figyelni az egyes ruhadarabok (ing, nyakkendő, zakó, nadrág) színét is. A tulajdonságokat összesítő lapra minden részletet fel kell jegyezni a eseményt követő legrövidebb időn belül. Személyleíráshoz használható jellegzetességek A jellemző sajátosságokat és jegyeket fontos megjegyezni, mivel a legkisebb dolog is elvezethet az elkövető leleplezéséhez vagy azonosításához. Magasság: nagyjából megadni, a saját magassággal összehasonlítva Testalkat: kövér, nehéz, vaskos, nagydarab, karcsú, vékony testtartás: katonás, egyenes, hajlott, görnyedt, csapott vállú Arcszín: pirospozsgás, sápadt, üde, fakó arc jellege: kövér, sovány, széles arccsontú Arc: kerek, ovális, hosszúkás, ráncos, kövér, sovány, széles arccsontú Arckifejezés: kifejezéstelen, homlokát ráncoló, kellemes Haj: frizurája, színe, őszülő, kopaszodó, hullámos, egyenes, göndör, bongyor, választék nélküli, oldalt elválasztott, hátra fésült, hosszú, rövid, zsíros, fésületlen, barkót, parókát visel


55


Arcszőrzet: szakáll, bajusz formája, borotvált Fej: nagy, kicsi, keskeny, kocka Homlok: magas, alacsony, széles, ráncos, előreugró, csapott Szemöldök: színe, vastag, vékony, bozontos, szedett, rajzolt, ívelt, összenőtt Szem: színe, vágása, vak, hiányzó, üveg, kivörösödött, hosszú szempillák, szemüveget visel (szarukeretes, fémkeretes, kontaktlencse formája, színezett), megereszkedett szemhéj Orr: nagy, kicsi, hosszú, rövid, kampós, pisze, törött, krumpli-, széles, keskeny Száj: nagy, kicsi, állandóan nyitva, összeszorított Ajkak: vastag, keskeny, lefittyenő, nyúlszáj, formás, felső/alsó ajak előrenyúlik Áll: gödrös, hasított, tokás, hegyes, kerek, előreugró, csapott, szögletes Fogak: tiszta, elszíneződött, romlott, ritkás, műfogsor, tömések, híd, aranykorona, fogatlan Fül: nagy, kicsi, elálló, karfiol, cimpa: nagy, kilyukasztott Kéz: hosszú/rövid ujjak, ápolt, durva körmök: hosszú, rövid, lerágott, piszkos Hang: akcentus, rekedtes, magas, mély, hangos, halk, nőies, selypít, dadog


56


Különös ismertetőjegyek: sebhelyek, anyajegyek, májfoltok, szeplők, tetoválások deformáltság, sántaság Sajátos viselkedés: ideges köhécselés, bizonyos szófordulat jellegzetes használata, sajátos járás, pipázás, cigarettázás/ szivarozás, láncdohányzás, saját cigaretta sodrása, cigaretta jellegzetes kézben tartása Nemzetiség: indiai, nyugat-indiai, kínai

KÉREM, JELÖLJE MEG A MEGFELELŐ KIFEJEZÉST, ÉS KÉSZÍTSEN RÉSZLETESEBB JELENTÉST A KÖZPONTBA VALÓ VISSZATÉRÉS UTÁN!


57


SZEMÉLYLEÍRÁS ADATLAP MAGASSÁG ________________________________________________ KOR _______________________________________________________ TESTALKAT ________________________________________________ HAJ:

SZÍN_________________________________________________ HOSSZ_______________________________________________

SZEM: SZÍN ________________________________________________ SZEMÜVEG __________________________________________ SZAKÁLL __________________________________________________ BAJUSZ ____________________________________________________ BARKÓ_____________________________________________________ SEBHELYEK, KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEGYEK ________________ TETOVÁLÁSOK_____________________________________________ KALAP/SAPKA______________________________________________ ING ________________________________________________________ NYAKKENDŐ _______________________________________________ ZAKÓ/KABÁT ______________________________________________ NADRÁG ___________________________________________________ CIPŐ/CSIZMA ______________________________________________ FÜLBEVALÓ________________________________________________ GYŰRŰK ___________________________________________________ ÓRA _______________________________________________________ BALKEZES _________________________________________________ JOBBKEZES ________________________________________________ AKCENTUS _________________________________________________


58


Tartalom 5. fejezet

Vészhelyzetben követendő eljárások

5.0

Kitűzött célok

5.1

Mi a vészhelyzet?

5.2

Általános intézkedések

5.3

Tűzeset

5.4

Riasztókészülék jelzése

5.5

Betörés

5.6

Véletlen baleset vagy váratlan esemény

5.7

Kiemelt váratlan esemény

5.8

Elsősegélynyújtás vészhelyzetben

5.9

Konfliktushelyzet

5.10

Vészhelyzeti szolgáltatások

5. fejezet: Vészhelyzetben követendő eljárások

59


5.0

Célok:

5.1 Mi a vészhelyzet? A cél a vészhelyzet fogalom jelentésének megismerése. -------------------------------------------------------------------------------

5.2 Általános intézkedések

A cél összegezni azokat az általános eljárásokat, amelyeket le kell folytatni egy vészhelyzeti esemény bekövetkeztekor. -------------------------------------------------------------------------------

5.3 Tűzeset

A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni tűz bekövetkezése esetén. -------------------------------------------------------------------------------

5.4 Riasztókészülék jelzése

A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni riasztójelzés érkezése esetén. -------------------------------------------------------------------------------

5.5 Betörés

A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni betörés (lopás) bekövetkezte esetén. -------------------------------------------------------------------------------

5.6 Véletlen baleset vagy váratlan esemény

A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni véletlen baleset vagy váratlan esemény bekövetkezése esetén. -------------------------------------------------------------------------------

5.7 Kiemelt váratlan esemény

A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni kiemelt váratlan esemény bekövetkezése esetén. -------------------------------------------------------------------------------

5.8 Elsősegélynyújtás A cél meghatározni az elsődleges intézkedéseket egy sérült személy megtalálása esetén. vészhelyzetben -------------------------------------------------------------------------------

5.9 Konfliktushelyzet A cél meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni konfliktushelyzet kialakulása esetén.


60


5.10 Vészhelyzeti szolgáltatások

A cél meghatározni azokat az információkat, amelyeket a vészhelyzetet elhárító szerveknek meg kell adni egy vészhelyzet bekövetkezése esetén. -------------------------------------------------------------------------------


61


5.1 Mi a vészhelyzet?

Vészhelyzet egy előre nem látható esemény hirtelen bekövetkezése, mely azonnali cselekvést kíván. Az alábbi lista a biztonsági őrök számára azok közül a helyszínen bekövetkezhető vészhelyzetek közül sorol fel néhányat, melyek a biztonsági iparág területére esnek: • • • • • •

Sérüléssel járó baleset Bármilyen természetű tűz Üzemanyag, gőz vagy vegyi anyagok szivárgása Beázás Betörés Bármilyen konfliktushelyzet

------------------------------------------------------------------------------5.2 Általános intézkedések

A szolgálatban lévő biztonsági őrtől elvárják, hogy vészhelyzet bekövetkezése esetén azonnal cselekedjék. Az alábbi lista azok közül az intézkedések közül sorol fel néhányat, melyeket bizonyos váratlan események bekövetkezésekor foganatosítani kell. Az alábbi ellenőrző lista a kezdeti intézkedésekre fekteti a hangsúlyt, melyek során a biztonsági őrnek a következőket kell tennie: • • • • • • • •

Értékelni a helyzetet Jelenteni az esetet a vészhelyzetet elhárító szerveknek és a feletteseinek Segíteni a bajba jutott vagy sérült embereknek Memorizálni a későbbiekben szükségesnek vélt információt Minden egyes alkalommal szakszerűen eljárni Nyugodtnak maradni és magabiztosnak tűnni Rögzíteni az eset részleteit, amint az biztonságosan megtehető Határozottan fellépni

------------------------------------------------------------------------------5.3 Tűzeset

Tűz felfedezésekor teendő lépések Tűz keletkezésének felfedezésekor vagy az erről kapott jelentés beérkezésekor a biztonsági őrnek a következő eljárásokat kell követni: Az őrnek meg kell szólaltatnia a riasztót, hogy a kockázatos helyen tartózkodókat figyelmeztesse a veszélyre. • • •

Tájékoztatni a tűzoltókat. Kiüríteni a területet. Megkísérelni eloltani a tüzet, amennyiben ez biztonságosan lehetséges.


62


• • • • • •

• •

Biztosítani a területet, s ezáltal elkerülni, hogy bárki bemenjen a területre. Lekapcsolni a légkondicionálót. Minden gépet kikapcsolni, de a világítást bekapcsolva hagyni. Kimenteni az ingóságokat, amennyiben ez lehetséges. Lekapcsolni vagy elzárni a gázt vagy más tüzelőanyagot a fővezetékről. A megfelelő információval (a helyszínen kialakult vészhelyzet pontos helye, részletek a veszélyről és a veszélyben lévő emberekről) segíteni a vészhelyzetet elhárító szervek munkáját. Segíteni az esetet követő nyomozást. Részletes jelentést összeállítani az esetről, a szemtanúk adatait is beleértve.

Nem szabad a tűz kioltásával próbálkozni anélkül, hogy az őr először rövid jelentést ne tett volna az esetről és segítséget ne kért volna. ------------------------------------------------------------------------------5.4 Riasztókészülék jelzése

A riasztók jelzésekor követendő, minden részletre kiterjedő utasításoknak a szolgálati beosztásra vonatkozó utasítások között kell szerepelniük. A riasztások jelezhetik tűzjelző vagy behatolásjelző rendszerek működésbe lépését. A leglényegesebb teendők mindkét esetében a következők: • • • •

• • •

Megállapítani a jelzés típusát (tűz, behatolás stb.). Megállapítani a jelzés jellegét (füst, rablás, betörés stb.). Felmérni az őr saját személyének veszélyeztetése nélkül a helyszínen uralkodó állapotot. A beosztásra vonatkozó utasítások között ellenőrizni, hogy a riasztó automatikusan riasztja-e a megfigyelőközpontot vagy a vészhelyzetet elhárító szerveket, s amennyiben ez nem így van, az utóbbiakat és a vészhelyzetben értesítendő személyeket informálni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a helyzetről telefonon vagy rádión keresztül szóbeli jelentés jusson el az ügyeleti központba. Rögzíteni kell a megtett intézkedések részleteit, valamint azt is, hogy a vészhelyzetet elhárító szervek és az értesített személyek milyen lépéseket tettek. Teljeskörű írásos jelentést készíteni.

------------------------------------------------------------------------------5.5 Betörés

Betörés esetén a biztonsági személyzetnek a következő irányelveket kell követni:


63


• • • • • • • •

Azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Informálni kell a rendőrséget, amennyiben az őr hozzáért valamihez. Tájékoztatni kell a vészhelyzet esetén értesítendő személyeket és a biztonsági ügyeletet. Jegyzetfüzetbe rögzíteni kell az eset részleteit. Meg kell őrizni a bizonyítékokat. A járókelőket távol kell tartani a helyszíntől. Biztosítani kell a helyszínt oly módon, hogy a bizonyítékok érintetlenek maradjanak. Teljes körű írásos jelentést kell készíteni.

Nem szabad meggondolatlanul megkísérelni a behatolók ártalmatlanítását. ------------------------------------------------------------------------------5.6 Baleset

Baleset észlelésekor, vagy amikor a biztonsági őr váratlan eseményről kap jelentést, fontos, hogy az őr megfelelőképpen cselekedjék. Ilyen esetekben az alábbi egyszerű és érthető utasításokat kell követni: •

Meg kell bizonyosodni róla a terület megközelítésekor, hogy az nem veszélyes, az őr nem kockáztathatja a saját és mások épségét.

•

Fel kell mérni a helyzetet és eldönteni, hogy milyen azonnali intézkedés szükséges.

•

Kézbe kell venni az irányítást, amíg a rendőrség, a tűzoltóság vagy a felelős beosztású személy meg nem érkezik.

•

Szükség esetén segítséget kell hívni.

•

Tájékoztatni kell a feljebbvalókat vagy a biztonsági ügyeletet, és folyamatosan el kell látni őket információkkal a helyzet alakulásáról.

•

Kötél vagy más eszköz segítségével biztosítani kell a helyszínt úgy, hogy ez a vészhelyzetet elhárító szervek számára a helyszín megközelítését ne akadályozza.

•

Fel kell jegyezni az esetnél a vészhelyzetet elhárító szervek részéről közvetlenül tevékenykedő személyzet tagjainak nevét és azonosító számát.

•

Meg kell őrizni mindent, ami valószínűleg felhasználható bizonyítékként a későbbi vizsgálat során.

•

Azonosítani kell a szemtanúkat, és amennyiben ez szükséges, felvenni a vallomásukat.


64


•

Gondosan fel kell jegyezni minden tényt (mi, hol, miért, mikor, ki, hogyan) és a megtett intézkedést.

•

Meg kell tudni a sérült személyek nevét és címét.

•

Nem szabad olyat tenni vagy mondani, mely az őr munkáltatójának vagy az ügyfélnek a felelősségére utalna az eset kapcsán, mert ez a továbbiakban hatással lehet a biztosítási szerződés által rögzített kötelezettségeikre.

•

A lehető leghamarabb részletes jelentést kell írni, mely az eset során keletkezett károkat és sérüléseket is feltünteti.

•

Segíteni kell az esetet követő nyomozást.

A biztonsági őrnek az eset során végig nyugodtan és szakszerűen kell eljárni, és minden tőle telhető segítséget meg kell adni mindazoknak, akik rászorulnak. ------------------------------------------------------------------------------5.7 Kiemelt váratlan esemény

Kiemelt váratlan eseménynek nevezzük azokat az eseményeket, melyek komoly vagy halálos sérüléssel fenyegetnek egy nagyobb létszámú embercsoportot, vagy jelentős anyagi kárt okoznak. Ezt a fenyegetést jelentheti tűz vagy robbanás, ide tartoznak a vegyianyag-, gáz- vagy üzemanyag-szivárgással járó és hasonló típusú események, melyek mindegyikében hasonlóképpen kell eljárni. Ilyen esetekben a biztonsági őrnek a következőket kell tennie: •

Megszólaltatni a riasztót, hogy a kockázatos helyen tartózkodók értesüljenek a veszélyről.

•

Értesíteni a vészhelyzetet elhárító szerveket.

•

Kiüríteni a területet és biztosítani, hogy minden veszélyben lévő személy biztonságos helyre kerüljön.

•

Megtenni az elsődleges intézkedéseket, eloltani a tüzet, amennyiben ez biztonságosan megtehető, biztosítani a helyszínt, hogy senki ne mehessen a veszélyes területre. Ahol erre lehetőség van és biztonságosan megtehető, ki kell kapcsolni az áramot, gázt, fűtőanyagot, vagy leválasztani a fővezetékekről.

•

A megfelelő információval (a helyszínen kialakult vészhelyzet pontos helye, részletek a veszélyről és a veszélyben lévő emberekről) segíteni a vészhelyzetet elhárító szervek munkáját.

•

Írásos jelentést benyújtani az esetről.


65


Az ilyen típusú balesetek esetén követendő eljárások alábbi ellenőrzőlistája felsorolja a biztonsági őr teendőit hasonló helyzetben: • • • • • • • • • • •

Segítséget, és amennyiben az őr rendelkezik a megfelelő képesítéssel, elsősegélyt is kell nyújtani. Hívni kell a vészhelyzetet elhárító szerveket. Az őrnek udvariasnak és segítőkésznek kell lennie. Tájékoztatni kell a vezetőséget. Össze kell gyűjteni az esettel kapcsolatos tényeket. Meg kell tudni a sérült személyek és szemtanúk nevét és címét. Biztosítani kell a baleset helyszínét. Le kell fényképezni a helyszínt. Meg kell őrizni minden olyan zártláncú televíziós rendszer által készített felvételt, mely az esettel kapcsolatos. Segíteni kell a vészhelyzetet elhárító szervek munkáját. Teljes körű jelentést kell készíteni.

------------------------------------------------------------------------------5.8 Elsősegélynyújtás vészhelyzetben

Vészhelyzetben az elsősegélynyújtás keretében tett lépések a legelsők, melyeket egy sérült személy felfedezésekor meg kell tenni. Ezek a lépések a következők: A helyzet felmérése: Amennyiben a segítségnyújtás az őr testi épségének kockáztatásával jár, akkor az őrnek mérlegelnie kell az esetleges sérülés következményeit és további kockázatok felmerülésének lehetőségét a baleseti sérültre nézve abban az esetben, ha a megkísérelt segítségnyújtás kudarcot vall. Mindig jobb jelenteni az esetet és így biztosítani a segítségnyújtás sikerét, mielőtt az őr saját testi épségét kockáztatja, esetleg olyan mértékben, hogy a baleseti sérült számára jelenléte már nem jelent segítséget. A sérülések megállapítása: Amennyiben ez biztonságosan megtehető, meg kell közelíteni a baleseti sérültet és meg kell kísérelni felmérni a sérülés súlyosságát. A sérülés súlyosságának felmérése olyan nyilvánvaló esetekre vonatkozik, mint az eszméletvesztés, vérzés, fejsérülés, törött végtag, légzési nehézségek stb. Az eset okának azonosítása: A sérülés oka lehet ismert vagy egyértelmű, pl. esés, mérgező gázok, tűz vagy füst. Amennyiben az okot biztonságosan meg lehet szüntetni, például a gáz elzárásával, akkor ez az első teendő, hogy csökkenjen a baleseti sérült, a biztonsági őr, vagy mások további sérülésének kockázata.


66


A terület felmérése: Amennyiben fennáll a veszély, hogy a baleseti sérült további sérüléseket szenvedhet, például emelkedő vízszint, tűz vagy füst következtében, és a baleset okát nem lehet megszüntetni, akkor meg kell kísérelni a sérültet biztonságosabb helyre vinni anélkül, hogy az őr veszélyeztetné a saját biztonságát. Nagy segítséget jelenthet a vészhelyzetet elhárító szerveknek, ha az esetről szóló jelentésben, vagy a helyszínre érkezve értesülnek a fentiekhez hasonló körülményekről. Olyan esetekben, amikor a biztonsági őr egyedül néz szembe a vészhelyzettel, és a baleseti sérült csupán az ő segítségére számíthat, alapvetően fontos segítséget hívni, vagy jelenteni az esetet, mielőtt az őr olyan lépést tesz, mely veszélyeztetheti a biztonságát. Ezek az óvintézkedések csökkentik annak a lehetőségét, hogy végül két sérült maradjon a helyszínen a segítséghez jutás esélye nélkül. A biztonsági őrnek nyugodtnak kell maradnia, hatékonyan kell cselekednie és magabiztos viselkedést tanúsítania, így csökkentheti a pánik kitörésének kockázatát. Minden biztonsági őr számára javasolt az elsősegély-oktatásban való részvétel. ------------------------------------------------------------------------------5.9 Konfliktushelyzet

Definíciók: Konfliktus: Két szemben álló erő között zajló küzdelem vagy két egyidejű, de összeegyeztethetetlen kívánság vagy indíték között fennálló szembenállás, mely néha érzelmi feszültség kialakulásához vezet. Kommunikáció: A kommunikáció gondolatok vagy érzelmek közlése vagy cseréje beszéd, írás, vagy gesztusok útján. Agresszió: Az agresszió egy személy vagy csoport által egy másik személy vagy csoport sérelmére elkövetett támadás vagy káros cselekedet. Mind szóban, mind gesztusokban megnyilvánulhat. Harag: Valamely vélt vagy valós sérelem felett érzett nagymértékű bosszúság vagy ellenséges érzület.


67


Nyelv: A nyelv olyan rendszer, mely beszédhangok vagy egyezményes jelek segítségével gondolatok vagy érzelmek kifejezésére szolgál. Szintén a nyelv fogalmához tartoznak a kommunikáció olyan egyéb formái, mint a gesztusok vagy állathangok. Konfliktus olyankor támad, amikor a nyelv használatában zavar keletkezik, és így egy téma vagy információ kommunikálása sikertelen lesz. Ez haraghoz vezethet, melyet általában szóbeli és fizikai agresszió formájában juttatunk kifejezésre. A biztonsági őrök általában ilyen helyzetekkel találkoznak, mivel feladatuk szerint arra szólítanak fel embereket, hogy hagyjanak fel egy olyan cselekvéssel, melyet folytatni akarnak, de ezzel veszélyeztetnek másokat vagy anyagi kárt okoznak. Ilyen például a dohányzás vagy a bolti tolvajlás. A biztonsági őr akkor is hasonló helyzetbe kerül, ha olyan cselekvés végrehajtására kér valakit, amit az a személy nem kíván végrehajtani, például amikor megkér valakit, hogy hagyja el a helyszínt, holott az illető maradni kíván. Mindez az „erőszak-folyamatábrával” szemléltethető, melyen egy konfliktushelyzet fejlődésének menetében jól körülhatárolható fokozatok helyezkednek el, valamint javasolt módszereket is kínál, a szóbeli agresszió fizikai agresszióba és támadásba fordulásának elkerülésére. Az agresszió rendszerint nem következik be azonnal, hanem bizonyos időtartam alatt fejlődik ki. Vannak bizonyos tényezők, mint például a félelem, önzés, szorongás, nyelv, testbeszéd, kultúra vagy környezet, melyek agressziót okozhatnak, vagy válthatnak ki. A biztonsági őrnek tudatában kell lennie, hogy tettei milyen reakciókat válthatnak ki másokból. Az a mód, ahogy a biztonsági őr fellép egy bizonyos helyzetben, sok esetben a konfliktus mérséklődéséhez, máskor azonban elmélyüléséhez vezet, ezért a biztonsági őrnek biztosnak kell lennie abban, hogy mindig azon környezet vagy helyzet követelményeinek megfelelően cselekszik, amelyben dolgozik. A biztonsági őrnek mindig szakszerűen kell eljárnia. Az alábbiakban egy konfliktushelyzet olyan elemei olvashatók, melyeket a biztonsági őrnek mindig figyelembe kell vennie:


68


• • • • • • • • • • • •

A másik személy viselkedése. A biztonsági őr viselkedése. Mindkét fél lélegzetvételének gyorsasága. Testbeszéd. Egy harmadik fél közbeavatkozása. Hibák, melyek a konfliktus elmélyülését okozhatják. Az őrnek folyamatos szemkontaktust kell tartania. Nem mutatkozhat érdektelennek. Nem lehet agresszív. Nem emelheti fel a hangját. Nem lehet figyelmetlen. Meg kell találni azt a helyzetet, melyben sem túl közel, sem túl távol nincs a másik féltől.

A társadalomban magának a társadalomnak, és az azt alkotó személyeknek az általános állapota a nyugalmi állapot. A biztonsági őr feladata, hogy tisztában legyen azzal, hogy működésének célja ennek a nyugalmi állapotnak a fenntartása, illetőleg agresszió/izgalom fellépése esetén lehetőleg a nyugalmi állapot helyreállítása. Ennél fogva minden biztonsági őrnek tisztában kell lennie az „erőszak folyamatábra” egyes fokozataival. Nyugalmi állapot: Egy egyén vagy társadalom általánosan jellemző normális állapota. Szóban megnyilvánuló nyugtalanság: Az egyén szóbeli megnyilvánulásai nyugtalanságra utalnak. Szóban megnyilvánuló ellenséges érzület: Az egyén kezd haragossá válni, nem reagál ésszerűen a probléma megoldására vagy a helyzet megszüntetésére tett erőfeszítésekre. Szóban megnyilvánuló fenyegetés: Ezen a fokon az egyén figyelme egy célzott személyre vagy csoportra összpontosul. Már jelen vannak a harag megfigyelhető és egyre sokasodó jelei. Fizikai fenyegetés: Az egyén fizikai erőszak alkalmazását helyezi kilátásba, amennyiben a problémáját nem oldják meg. Ezt általában agresszív nyelvhasználat és olyan testbeszéd kíséri, mely azt jelzi, hogy az erőszakos cselekmény a küszöbön áll.


69


Kritikus pillanat: Az a pont, melynél a biztonsági őr cselekedetei meg is oldhatják, de el is mérgesíthetik a helyzetet, egészen az erőszakos cselekmény bekövetkezéséig. Ez a pont nagy fokú tudatosságot, magabiztosságot és szakszerűséget követel meg a biztonsági őr részéről. Cselekedeteinek célja ilyenkor az, hogy a helyzet visszatérjen a nyugalmi állapotba. Fizikai erőszak: Ezen a ponton az egyén viselkedése már meghaladja a normális, elfogadható mértéket és fizikai erőszakhoz folyamodik, hogy érvényesítse a saját szempontját. Ez lehet hosszan tartó, vagy nagyon rövid támadás. A biztonsági őrnek észben kell tartania, hogy ez még mindig visszafordítható helyzet, így nem szabad letennie a megoldásról. A nyugalmi állapotnak vissza kell térnie, még akkor is, ha ez csupán a küzdő felek fizikai kimerülése folytán következik be. A biztonsági őrnek minden ésszerű lehetőséget meg kell ragadnia, melynek segítségével a helyzetet visszatérítheti nyugalmi állapotba. Nyugalmi állapot: Egy egyén vagy társadalom általánosan jellemző normális állapota. Még ha vissza is tért ez az állapot, a biztonsági őrnek továbbra is óvatosnak kell lennie annak megelőzése érdekében, hogy a konfliktus újra kialakuljon, és a helyzet újra az erőszak fellángolásához vezessen. Általános tudatosság: A biztonsági őrnek meg kell próbálnia elkerülni, hogy agresszív/erőszakos személyeknek utasítást adjon, mivel az ilyen személyek nem kedvelik az utasításokat, és nem is engedelmeskednek nekik. Amennyiben a biztonsági őr utasítását nem hajtják végre, sérülhet az önmagáról közvetített képe, és úgy érezheti, hogy az egojával és a hatalmával szegültek szembe. Agresszív vagy erőszakos emberek kezelésekor hatalom és ego igen alkalmatlan eszközök a nyugalmi állapot visszaállítására tett kísérletek során. A biztonsági őrnek használnia kell megfigyelési képességeit, a képzés és gyakorlat során szerzett ismereteit, pozitív nyelvhasználatát, testbeszédét, magabiztosságát és szakszerűségét annak érdekében, hogy pozitív eredményt érjen el, és a megoldandó helyzetet visszajutassa nyugalmi állapotba. A biztonsági őrnek mindig szem előtt kell tartania az „Előbb gondolkodj, azután cselekedj!” elvét. A biztonsági őrnek lehetőleg el kell kerülnie azt, hogy önmagát veszélybe sodorja.


70


A fent felsorolt, agresszióval és konfliktussal kapcsolatos tudnivalók szem előtt tartásával általában megvalósítható az a szándék, hogy a helyzet visszatérjen a nyugalmi állapotba. A biztonsági őrnek azt is tudnia kell, hogy vannak egyének, akiken nem láthatók a nyugtalanság jelei az erőszak kitörése előtt, és rendkívül erőszakossá válhatnak anélkül, hogy ennek bármiféle előjele mutatkozna. Az ilyen típusú személyek nagyon veszélyesek és különösen óvatosan kell bánni velük. Kiszámíthatatlanok, és előfordulhat, hogy még élvezetet is találnak az erőszak alkalmazásában vagy sérülés okozásában. Ilyen helyzetekben különösen gondosan kell eljárni, és a biztonsági őrnek azonnal a végrehajtó hatalom helyi képviseletéhez kell fordulnia segítségért, még mielőtt belebonyolódna a helyzetbe. A biztonsági őrnek minden ilyen esetet rögzítenie kell az eseménynaplójában, és biztosítania kell, hogy a cég vezetősége értesüljön az esetről és annak végkimeneteléről, amint csak lehet. ------------------------------------------------------------------------------5.10 Vészhelyzeti szolgáltatások

Amennyiben a tűzoltóságnál tűz kitöréséről kell jelentést tenni, biztosítani kell, hogy a tűzoltók az alábbi információk mindegyikét egyértelműen megkapják és megértsék: • • • • • •

A helyszín címe és teljes elnevezése. Eltűnt személyek, ha vannak. A tűz helyszínéhez vezető legjobb útvonal. A tűzcsapok elhelyezkedése. Bármely még fennálló veszélyforrás. Bármely, a helyszínen használt veszélyes anyag létezése.

Ezek az információk felgyorsíthatják a vészhelyzet elhárításának folyamatát, és a tűzoltók számára létfontosságú ismereteket nyújtanak, még a helyszínre érkezés előtt.


71


Tartalom 6. fejezet

Jog és a biztonsági őr

6.0

Kitűzött célok

6.1

Jogrendszer

6.2

A biztonság áttekintése

6.3

A büntető és polgári jog megkülönböztetése

6.4

A törvények csoportosítása

6.5

A szakma szempontjából fontos törvények

6.6

Bírósági rendszer és eljárás

6. fejezet: Jog és a biztonsági őr

72


6.0

Célok:

6.1 Jogrendszer nem általános

A cél vázolni a jogrendszer felépítését.

6.2 A biztonság áttekintése nem általános

A cél ismertetni a biztonságot jogi szempontból (hogyan függ össze a jog és biztonság).

6.3 A büntető és polgári jog megkülönböztetése nem általános

A cél megmagyarázni a különbséget a büntető és a polgári jog között.

6.4 A törvények csoportosítása nem általános

A cél meghatározni, hogy hogyan vannak osztályozva vagy csoportosítva a törvények a jogrendszeren belül.

6.5 A szakma szempontjából fontos törvények nem általános

A cél röviden összefoglalni a téma szempontjából legfontosabb törvényeket.

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

6.6 Bírósági rendszer A cél rövid összefoglalás keretében bemutatni az alábbiakat: és eljárás nem általános a) Eljárások a gyanútól a bírósági eljárásig (büntetőeljárás) b) A bírósági rendszer c) A bírósági eljárás d) A bizonyítékok kritériumai -------------------------------------------------------------------------------


73


6.1 Jogrendszer

Tagállami szintű kifejtést igényel

6.2 A biztonság áttekintése


6.3 A büntető és a polgári jog megkülönböztetése


6.4 A törvények csoportosítása


6.5 A szakma szempontjából fontos törvények


6.6 Bírósági rendszer és eljárás



74


Tartalom 7. fejezet

Tűzmegelőzés

7.0

Kitűzött célok

7.1

A tűz hatásai

7.2

A tűz fő jellemzői

7.3

A tűzoltókészülékek

7.4

Munkahelyi tűzoltási eljárások

7. fejezet: Tűzmegelőzés

75


7.1 A tűz hatásai

Célok: A cél ismertetni a tűz hatásait. -------------------------------------------------------------------------------

7.2 A tűz fő jellemzői A cél összegezve ismertetni az alábbiakat: • tűzforrások • a tűzesetek leggyakoribb okai • a tűzháromszög elemei • a tűz terjedésének módjai • a tűz osztályozása -------------------------------------------------------------------------------

7.3 A tűzoltókészülékek

A cél az alábbiak ismertetése: • a tűzoltókészülékek típusainak azonosítása színkódok alapján • a megfelelő osztályú tűzoltókészülék kiválasztása • a tűzoltókészülék használata

a

-------------------------------------------------------------------------------

7.4 Munkahelyi tűzoltási eljárások

A cél a munkahelyen alkalmazható tűzoltási eljárások ismertetése. -------------------------------------------------------------------------------


76


7.1 A tűz hatásai

A tűz modern kori társadalmunk egyik legpusztítóbb eleme. Nem csupán rengeteg életet követel és megcsonkítja, eltorzítja az áldozatául esett embereket, de tűzesetek következtében gyakran sok milliós anyagi kár is keletkezik. Sok tűzeset áldozatául váló cég kénytelen bezárni.

7.2 A tűz fő jellemzői

Mi a tűz? Jónéhány definíció és leírás létezik annak meghatározására, hogy pontosan mi alkotja a tüzet, általánosságban azonban elmondható, hogy a tűz egy jelen lévő hőforrás hőkibocsátása következtében fellépő kémiai reakció, egy gyúlékony anyag és megfelelő mennyiségű oxigén között. Az alábbi részekben mindennek bővebb magyarázatára kerül sor. ------------------------------------------------------------------------------Tűzforrások Tűzforrásnak nevezzük azt az alkotóelemet vagy folyamatot, mely azt az elsődleges hőforrást tartalmazza, melynek hatására gyulladás következhet be. Ezek a források a következők lehetnek: •

Szikrák, pl. hegesztésből, berendezésekből stb.

•

Lángok, pl. nyílt láng, acetilén-zseblámpa, kazán stb.

•

Forró felületek, pl. főzőlapok, túlmelegedő berendezések, súrlódás stb.

•

Sugárzó hő, pl. elektromos tűz, nyílt láng stb.

A tűzesetek leggyakoribb okai A tűz oka az a folyamat vagy alkotóelem, melyből a fent leírtak szerint a tűz forrása származik. Példa lehet erre az elektromos hiba, mely nem minden esetben okoz tüzet, csupán akkor, ha az elektromos hiba szikrát vagy megfelelő mennyiségű hőt gerjeszt ahhoz, hogy valamely éghető anyag gyulladását okozza és így tűz keletkezzen. A tűzesetek leggyakoribb okai között szerepelnek a következők: Elektromos: pl. túlterhelt áramkörök, meghibásodott, régi vagy rossz csatlakozások által okozott szikrák vagy azok miatt keletkezett hőforrások, nem megfelelő karbantartás, szellőzés vagy hűtés hiánya, statikus elektromosság stb. 7. fejezet: Tűzmegelőzés

77


Fűtőkészülékek: pl. kazánon száradó ruházat, nyílt tűz vagy kályha esetében hiányzó védőrács, hűlés közben őrizetlenül hagyott készülékek, gyúlékony anyagok közelében elhelyezett készülékek, hibás hőszabályozás stb. Eljárási hibák okozta veszélyek: pl. berendezések túlmelegedése, súrlódás vagy ellenőrizetlen szikrák által gerjesztett hő, a hűlési folyamat meghibásodása, kémiai reakció, rossz minőségű szellőzés és hőmérsékletszabályozás stb. Gyúlékony por: pl. nem megfelelő eltávolítás, hőt vagy szikrát kibocsátó forrás közelében végzett munkafolyamat, a port visszatartó rendszer hiánya, megfigyelő- és mérőrendszer hiánya stb. Gondatlanság: pl. dohányzás; óvintézkedések elhanyagolása hegesztés, fúrás és forgácsolás közben, a biztonsági felszerelés nem megfelelő célra való használata, védőrácsok eltávolítása stb. Nem megfelelő karbantartás: pl. a munkaterület és -felszerelés karbantartásának hiánya, kiömlött vagy szivárgó olaj/üzemanyag figyelmen kívül hagyása, túltelített szemétládák és papírkosarak, nem megfelelő eljárások a veszélyes hulladék eltávolítására stb. Spontán gyulladás: pl. nem megfelelő hőmérsékleten tárolt vegyi anyagok, vegyi anyagok helytelen keverése, őrizetlenül hagyott gyúlékony anyag vagy hulladék stb. A tűzháromszög elemei A tűzvédelmi elvek részletesebb megértése érdekében fontos ismerni a tűz viselkedésének, valamint magának a gyulladásnak az alapvető elveit. Ahhoz, hogy tűz keletkezzen és az égés folyamata tovább folytatódjon, három összetevőnek kell jelen lennie. Ezek közül az első a tüzet tápláló anyag, a második az oxigén, a harmadik pedig a hőforrás, szikra vagy energia, mely meggyújtja az éghető anyagot. E három alkotóelem összességét nevezzük tűzháromszögnek. Az alkotóelemek a következőképpen írhatók le:


78


Éghető anyag: Bármely szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyag, mely képes égni. Oxigén: Az égés folyamata során a közelben lévő oxigén táplálja a tüzet, mely megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló oxigén hiányában kialszik. Hő: Az éghető anyag és az oxigén (néhány különleges körülménytől eltekintve, mint pl. az öngyulladás) biztonságos és stabil marad egy hőforrás megjelenéséig, mely lehet az éghető anyag közelében létrejövő láng, szikra vagy energiaforrás. Ennek a hőforrásnak megfelelő hőmérsékletűnek kell lennie ahhoz, hogy gyulladásba hozza az éghető anyagot. A tűz terjedésének módjai A tűz terjedésének három módja van: • • •

Hővezetés Hőáramlás Hősugárzás

Hővezetés: Hővezetésről abban az esetben beszélhetünk, amikor az egyik testről a másikra történő hőátvitel közvetlen érintkezés alapján történik. Jó példa erre a meleg teába tett fémkanál, vagy a tűzben hagyott piszkavas, melyek esetében a kanál vagy a piszkavas vezeti a hőt. Hőáramlás: Hőáramlásról akkor beszélünk, amikor a hő keringés útján terjed. A meleg levegő kitágul és fölemelkedik, így, bár a lángok elhelyezkedhetnek a padló szintjén is, a megfelelő hőmérsékletűre felmelegedett levegő a magasabb szinteken található gyúlékony anyagokat is meggyújthatja. Hősugárzás: Hősugárzásról beszélünk, amikor a hőt fény formájában terjedő közvetlen hősugarak továbbítják egyik testről a másikra. Jó példa lehet erre egy fűtőszállal működő elektromos kályha, hiszen ha a fűtőszálakhoz elég közel helyezünk el (közvetlen érintkezés nem szükséges) egy újságpapírt vagy ruhadarabot, a papír vagy a ruhadarab tüzet foghat.


79


A tűz osztályozása A különböző fajtájú tüzeket négy osztályba sorolhatjuk annak alapján, hogy mi táplálja őket. Egy korábbi, ötödik osztályt, az elektromos tüzet már nem soroljuk ezek közé, mivel azt sokkal inkább a tűz okai között tartjuk számon. A négy osztály tehát a következő: A osztály:

Karbonizálódó, szilárd halmazállapotú anyagok, mint a fa vagy a papír.

B osztály:

Folyékony vagy cseppfolyósítható szilárd halmazállapotú anyagok, mint a benzin vagy a zsír.

C osztály:

Gázok, köztük olyanok, melyek cseppfolyósíthatók, mint a propán vagy bután.

D osztály:

Éghető fémek, mint az alumínium.

------------------------------------------------------------------------------7.3 A tűzoltókészülékek

A tűzoltókészülékek alapján

típusainak

azonosítása

színkódok

A kézi vagy hordozható tűzoltókészülékek eltérő hatóanyagai abból a célból készülnek, hogy alkalmasak legyenek a különböző típusú vagy osztályú tüzek eloltására. Minden egyes tűzoltóanyag-típus színkóddal van ellátva, mely megkönnyíti az egyes típusok azonosítását. A színkódok a következők: Piros:

Víz

Csontszínű:

Hab

Kék:

Száraz por

Fekete:

CO2

Zöld:

Halon

Az EU követelményeinek értelmében minden tűzoltókészülék tartályának piros színűnek kell lennie, magát az oltóanyagot pedig egy színes sáv, csík, címke vagy felirat segítségével lehet azonosítani. A száraz porral oltó készülék piros tartályán például kék címke található, a vízzel oltó készüléket pedig a piros hengeren található világos színű felirat jelöli. A tartály és a címke ellenőrzése, valamint az oltóanyag azonosítása elkerülhetetlenül szükséges a tűzoltókészülék használata előtt.


80


Az egyes osztályoknál használt tűzoltókészülékek típusai Típus

Osztály

Víz

A

Hab

A, B

Száraz por

A, B, C és olyan tüzek esetében, melyeknél működő elektromos berendezések veszélyt jelentenek.

CO2

B, C és olyan tüzek esetében, melyeknél működő elektromos berendezések veszélyt jelentenek.

A tűzoltás és a tűzoltókészülékek használatának alapelvei Addig, amíg van elegendő éghető anyag, oxigén és hő, a tűz égni fog. A tűzoltás alapelvei szerint tehát a tűzháromszög legalább egyik elemét el kell távolítani ahhoz, hogy a tüzet ellenőrzés alá lehessen vonni, végül pedig ki lehessen oltani. Ennek megvalósítása három módon lehetséges: Kiéheztetés: A tűz kiéheztetése az éghető anyagok, vagy az éghető anyagok lehető legnagyobb részének eltávolításával lehetséges. Jó példa erre egy tűz kitörésével járó gázcsőtörés, ahol is a cső fővezetékről való lekapcsolásával meg lehet szüntetni az éghető anyag utánpótlását. Elfojtás: A tűz elfojtása a tűz táplálásához rendelkezésre álló oxigén mennyiségének csökkentését vagy megszüntetését jelenti. Az oxigén alapvetően fontos a tűz fenntartásához. A fenti módszer alkalmazásának leggyakoribb példája, amikor kiürítéskor az embernek az utasítások értelmében minden ajtót be kell zárnia maga mögött. Ez azt a célt szolgálja, hogy korlátozzuk a zárt térben lévő oxigén mennyiségét és ezzel lassítsuk a tűz terjedésének folyamatát. Másik gyakori példa a takarók vagy vizes törölközők használata, melyeket például egy égő konténerre borítva el lehet fojtani a tüzet azáltal, hogy kiszorítjuk vagy csökkentjük az oxigén mennyiségét. Az elfojtás csupán átmeneti megoldást jelent, ezért különösen nagy óvatossággal kell a takarót eltávolítani, vagy egy olyan helyiség ajtaját kinyitni, ahol tűzeset történt, mivel ez a módszer nem szünteti meg a hőt.


81


Szakemberek, például tűzoltók feladata eldönteni, hogy mikor biztonságos belépni egy ilyen szobába, vagy eltávolítani az égő konténert befedő takarót, mivel az oxigén visszatérése újra felélesztheti a tüzet. Lehűtés: Ez a tűzoltás leggyakoribb formája, és a legtöbb esetben víz használatát jelenti, mivel ez a legköltséghatékonyabb hűtésre alkalmas közeg. A hűtés elveszi vagy csökkenti a tűz fennmaradásához szükséges hőt, így csökkenti a tűz terjedésének kockázatát, mivel a hő szintjének megfelelő hőmérsékleten kell maradnia ahhoz, hogy a tűz tovább folytatódjon. A tűzoltókészülékek működése és használata Kézi és hordozható tűzoltókészülékek számos méretben és kapacitással készülnek. A tűzoltókészülék fő alkotóelemei a következők: Tartály: A tartálynak tartós, szilárd anyagból kell készülnie a benne lévő nagy nyomás miatt, melyre az oltóközeg (víz, hab stb.) kijuttatásához van szükség. A tartály általában fémből készül, bár a mostanában használt tűzoltókészülékek tartályaihoz jó minőségű műanyagot használnak. Kimenet: Az oltóanyag ezen keresztül adagolódik az ürítőcsőbe. Biztonsági kapocs, gyűrű, fogantyú: Arra szolgál, hogy meg lehessen állapítani, hogy használt-e tartály, vagy meg lehessen előzni a véletlen oltóanyagkibocsátást. Kioldófogantyú vagy -markolat: Az oltóanyag kibocsátásának megindítására, vagy a kibocsátás szabályozására szolgál. Ürítőcső: A cső lehet állandóan nyitva, vagy, a száraz port kibocsátó készülékek esetében, egy fogantyú segítségével lehet az anyag áramlását szabályozni. A tartály belsejében a következők találhatók: •

Az oltóanyag: víz, hab stb.

•

A tartály aljától a kimenethez csatlakozó cső, vízzel és habbal oltó készülékek esetében


82


Működtetés: A tűzoltókészülékek használatát képzésnek és gyakorlásnak kell megelőznie. Kizárólag vészhelyzetben, kisebb tüzek oltására szabad használni őket. A használónak a tűz oltásának megkezdése előtt mindig figyelembe kell venni a saját biztonságát, és mindig meg kell bizonyosodnia róla, hogy rendelkezésére áll egy, a tűztől elvezető útvonal. A tűzoltás megkezdése előtti teendők a következők: • Megszólaltatni a riasztót és jelenteni a tűz kitörését. • Ismerni vagy elolvasni a tűzoltókészüléken található használati utasítást. • Ellenőrizni, hogy a készülék megfelelő a szóban forgó tűz osztályának oltásához. • Ellenőrizni, hogy a biztonsági kapocs/gyűrű a helyén van-e. • A készüléket a tárolási helyéről a szükséges helyszínre vinni. • Háttal mindig a biztonságos menekülési útvonal felé fordulva maradni, így az ember nem kerülhet a tűz csapdájába. • Eltávolítani vagy eltörni a biztonsági kapcsot/gyűrűt/fogantyút. • A kioldó fogantyút az egyik kézbe fogni. • Az ürítő csövet a másik kézbe fogni és célozni. Figyelmeztetés: Amennyiben az ürítőcső rögzítve van, mint a szén-dioxiddal működő készülékek esetében, a kioldófogantyú megnyomása előtt meg kell bizonyosodni róla, hogy a cső a tűz felé irányul, mivel ennek az anyagnak a hatására a cső olyan mértékben lehűl, hogy fedetlen bőrrel való érintkezése sérülést okoz. • •

• • • • •

A készüléket függőleges helyzetben tartani. Az oltóanyag nyomás hatására hatol az ürítő csőbe, melynek bemenete a készülék alján helyezkedik el, ezért a készülék megdöntése (különösen használat közben) eltávolíthatja az oltóanyagot az ürítőcső bemenetétől. Kibocsátani az oltóanyagot a kioldófogantyú megszorításával. A tűz központjára célozni, söprő mozdulatokkal mozgatni az ürítőcsövet a legforróbb terület körül, az oltóanyag egyenletes eloszlatása céljából. Figyelmet fordítani annak biztosítására, hogy a nyomás alatt álló sugár vagy permet ne mozgassa az éghető anyagot és ezáltal ne terjessze tovább a tüzet. Figyelni a füstveszélyre. A füst felemelkedik a plafon szintjére és addig terjed, míg el nem éri a falat, aztán amint a terület megtelik füsttel, vagy amint a füst lehűl, az fokozatosan leereszkedik a padló szintjére, vagy távozik, ha van hol.


83


• •

Tisztában kell lenni az esetleges mérgező gázok okozta veszélyekkel, ezek keletkezése az égő anyag természetétől függ, mérgező gázok származhatnak például műanyagoktól. Az oltóanyagot nem szabad a lángokra irányítani, a lángok az égésből származnak és nem szűnnek meg, amíg az éghető anyag el nem fogy, a hő le nem csökken, vagy a tűz oxigén hiányában ki nem éhezik (a tűz központjára kell célozni).

A tűzoltókészülékek korlátai A méretükre és szerkezetükre vonatkozó követelményeknél fogva (nagy nyomást kell elviselniük) a tűzoltókészülékek kis mennyiségű oltóanyagot tartalmaznak. A népszerűbb, nagyobb méretű vízzel oltó készülék például csak kilenc liter vizet tartalmaz. A tűzoltókészülékek tényleges kibocsátási idejét lehetetlen kiszámítani, mivel olyan tényezők, mint a méret, a használt oltóanyag és a rendelkezésre álló nyomás mind befolyásolják ezt a számítást. Némely készüléknek a teljes kibocsátási ideje csupán 18 másodperc, és legtöbbjük kiürül kevesebb, mint egy perc alatt. ------------------------------------------------------------------------------7.4 Munkahelyi tűzoltási eljárások

A jó gazda gondosságával a tűzbiztonságért •

Szabadon kell hagyni a lépcsőket és kijáratokat.

•

A feltétlenül szükségesektől eltekintve, minden működő elektromos kályhát és fűtőtestet ki kell kapcsolni.

•

Az elektromos és gázüzemű főzőkészülékeket ellenőrizni kell.

•

A működő, de éppen nem használt vagy szükséges berendezéseket ki kell kapcsolni és ellenőrizni, hogy lehűlnek-e.

•

A fűtőtesteken hagyott munkaruházatot vagy más gyúlékony anyagot el kell távolítani, a fűtőtestek hiányzó védőrácsait pedig pótolni szükséges.

•

Mind a külső, mind pedig a belső ablakokat és ajtókat be kell zárni. A külső nyílászárók bezárása a behatolók elleni védelem, a belsőké pedig az estleges tűz elterjedése elleni védelem céljait szolgálja. Ez a biztonsági személyzet számára is segítséget jelent, mivel minden, később nyitva talált nyílászáró behatoló jelenlétére utalhat.


84


•

Minden, hőt kibocsátó forrás közelében hagyott gyúlékony anyagot tűzbiztos helyre kell vinni.

•

Amennyiben bárhol olaj, vagy más gyúlékony anyag szivárgása észlelhető, annak forrását azonnal meg kell találni.

•

Ellenőrizni kell, hogy minden tűzoltófelszerelés a helyén vane, használható és könnyen hozzáférhető-e. Arról is meg kell bizonyosodni, hogy a tűzcsapok hozzáférhetők, a fali tűzjelzők pedig sértetlenek legyenek.

•

Ismerni kell a vészhelyzeti evakuálás során követendő eljárásokat.

•

A rögzítés és jelentés rendszerének kifogástalannak kell lennie.

A tűzmegelőzési járőrszolgálat során követendő biztonsági eljárások A biztonsági következőkre:

őrnek

különösen

éberen

kell

figyelnie

a

•

Amennyiben bárhol olaj, vagy más gyúlékony folyadék szivárgása észlelhető, annak forrását azonnal meg kell találni, és haladéktalanul meg kell szüntetni.

•

Meg kell bizonyosodni róla, hogy a tűzoltók számára a helyszín megközelítésére kijelölt útvonal akadálytalanul járható.

•

Ellenőrizni kell, hogy a sprinklerek működését nem akadályozza-e valamilyen halomba rakott áru.

•

Meg kell győződni róla, hogy a bekapcsolt fűtőberendezésekre szükség van, és arról is, hogy amelyiknek a működtetése nem szükséges, az ki legyen kapcsolva.

•

A fűtőtesteken hagyott munkaruházatot vagy más gyúlékony anyagot el kell távolítani, a fűtőtestek hiányzó védőrácsait pedig pótolni szükséges.

•

A tűzoltófelszerelést és a fali tűzjelzőket ellenőrizni kell.

•

A nyílt lángot mindig el kell oltani, a forrasztópákákat pedig áramtalanítani kell és szemmel kell tartani, amíg ki nem hűlnek.

•

A belső ablakokat és ajtókat be kell zárni, hogy ezzel gátat lehessen vetni az esetleges tűz elterjedésének.

•

Az elektromos és gázüzemű főzőkészülékeket ki kell kapcsolni.

•

Alapos ellenőrzést környezetében is.

kell


végezni

a

helyszín

külső

85


•

Meg kell róla bizonyosodni, hogy a tűzcsapok és egyéb víznyerő helyek akadálytalanul megközelíthetők.

Tűz felfedezésekor teendő lépések Tűz keletkezésének felfedezésekor, vagy az erről kapott jelentés beérkezésekor a biztonsági őrnek a következő eljárásokat kell követni: Az őrnek meg kell szólaltatnia a riasztót, hogy a kockázatos helyen tartózkodókat figyelmeztesse a veszélyre. •

Tájékoztatni a tűzoltókat.

•

Kiüríteni a területet.

•

Megkísérelni eloltani a tüzet, amennyiben ez biztonságosan megtehető.

•

Biztosítani a területet, s ezáltal elkerülni, hogy bárki bemenjen oda.

•

Elzárni vagy lekapcsolni a gázt vagy más tüzelőanyagot a fővezetékről.

•

A megfelelő információval (a helyszínen kialakult vészhelyzet pontos helye, részletek a veszélyről és a veszélyben lévő emberekről) segíteni a vészhelyzetet elhárító szervek munkáját.

•

Segíteni az esetet követő nyomozást.

•

Részletes jelentést összeállítani az esetről, a szemtanúk adatait is beleértve.

Amennyiben a tűzoltóságnál tűz kitöréséről kell jelentést tenni, biztosítani kell, hogy a tűzoltók az alábbi információk mindegyikét egyértelműen megkapják és megértsék: •

A helyszín címe és teljes elnevezése.

•

Eltűnt személyek, ha vannak.

•

A tűz helyszínéhez vezető legjobb útvonal.

•

A tűzcsapok elhelyezkedése.

•

Bármely még fennálló veszélyforrás.

•

Bármely, a helyszínen használt veszélyes anyag létezése.

Ezek az információk felgyorsíthatják a tűz eloltásának folyamatát, és a tűzoltók számára létfontosságú ismereteket nyújtanak, még a helyszínre érkezés előtt.


86


Tartalom 8. fejezet

Egészség- és munkavédelem

8.0

Kitűzött célok

8.1

Törvényi szabályozás

8.2

A társadalmi partnerek szerepe

8.3


8.4

Személyi védőeszközök

8. fejezet: Egészség- és munkavédelem

87


8.0

Célok:

8.1 Törvényi szabályozás nem általános

A cél felsorolni az egészség- és munkavédelem törvényi szabályozásának azon rendelkezéseit, amelyek a biztonsági őr szolgálati feladatainak ellátására és felelősségére vonatkoznak. -------------------------------------------------------------------------------

A cél megtárgyalni a társadalmi partnerek beleszólását 8.2 A társadalmi egészségés munkavédelem (törvényi) partnerek szerepe az szabályozásába. -------------------------------------------------------------------------------


A cél megmagyarázni azokat a leggyakoribb fogalmakat és meghatározásokat, amelyeket a munkahelyen az egészség- és munkavédelem területén használnak. -------------------------------------------------------------------------------

8.4 Személyi védőeszközök

A cél felsorolni a személyi védőeszközöket és megjelölni, hogy a test mely részének védelmére ajánlatosak. -------------------------------------------------------------------------------


88


Bevezetés A szolgálatban lévő biztonsági őrt hatósági személynek tekintik. Még ha feladatai közt nem is szerepelnek közvetlenül munkavédelmi vagy tűzbiztonsági teendők, egy váratlan esemény vagy baleset bekövetkezésekor elvárják tőle, hogy rendelkezzen az ilyen estekkel kapcsolatos alapismeretekkel. Ezek képessé teszik az őrt arra, hogy szükség esetén segítséget vagy útmutatást nyújtson. 8.1 Törvényi szabályozás

Tagállami szintű kifejtést igényel -------------------------------------------------------------------------------

8.2 A társadalmi partnerek szerepe



A biztonság témakörének is megvannak a maga szakkifejezései és meghatározásai. A fejezet ezen pontja a gyakrabban használtak közül sorol fel néhányat. Az alábbi kifejezések mindegyikének megértése a biztonsági őr segítségére lehet a helyszínen felmerülő problémák felismerésében vagy azonosításában, a biztonsági követelmények értelmezésében és az eseményekről szóló jelentések összeállításában. Kockázat: Olyan folyamat, rendszer vagy tárgy stb., mely potenciálisan sérülést, halált és/vagy kárt okozhat. Veszély: A kockázat megvalósulásának valószínűsége. Baleset: Olyan nem tervezett és nem kívánt történés, mely esetlegesen, de nem feltétlenül, sérülés vagy anyagi kár keletkezéséhez vezet. Kitettség: Olyan állapot, melyben valaki sebezhető vagy védtelen egy potenciálisan káros anyaggal szemben, mely érintkezhet a testtel, vagy bejuthat a szervezetbe. Minél tovább érintkezik valaki egy vegyi anyaggal, annál valószínűbb, hogy az hatással lesz rá. Egy erősen mérgező vegyi anyag nagy dózisa azonnali hatással lehet a szervezetre, ám egy enyhén mérgező vegyi anyag kicsiny dózisának hatását nem könnyű felismerni.


89


Káros: Olyan anyag, mely belélegezve, lenyelve, vagy bőrön át a szervezetbe jutva mérsékelt egészségkárosodást okozhat. Mérgező: Olyan anyag, mely belélegezve, lenyelve, vagy bőrön át a szervezetbe jutva súlyos, akut, vagy idült egészségkárosodást vagy halált okozhat. Egy anyag azon képességét, hogy mérgező hatással lehet a szervezetre, toxicitásnak nevezzük. Minél nagyobb egy anyag toxicitása, annál károsabb a hatása. Karcinogén anyag: Rákkeltő anyag, mint például az azbeszt. Maró anyag: Olyan anyag, mely az élő szövettel érintkezve elpusztítja azt, mint például a sav. Dermatitisz: Olyan anyag, mely dermatitiszt (kiütéses bőrgyulladást) okoz. Irritáló anyag: Olyan nem maró anyag, mely bőrrel vagy nyálkahártyával hosszan vagy többször közvetlenül érintkezve bőrkiütést vagy gyulladást okozhat. Akut hatás: Egyszeri kitettséget követő, gyorsan kialakuló hatás. Idült hatás: Hosszan tartó vagy hosszú időn keresztül többször ismétlődő kitettség eredményeként kialakuló hatás. ------------------------------------------------------------------------------8.4 Személyi védőeszközök

Nemcsak a törvények, de a józan ész is azt diktálja, hogy a veszélyes munkaterületeken végzett tevékenységekhez személyi védőfelszerelést kell biztosítani és viselni. A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy a bekövetkezett sérülést sok esetben enyhíthette volna, ha a sérült személyi védőfelszerelést visel. Személyi védőeszközök közé soroljuk az alábbiakat: Védősisak: A védősisak fő funkciója, hogy védelmet biztosítson a fej számára, elsősorban a lehulló tárgyak ellen.


90


Védőszemüveg: A védőszemüveg a szemet védi a szóródó anyagoktól, repkedő szilánkoktól stb. Védőmaszk: A maszkot a száj és az orr fölé helyezve kell viselni, és azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a különféle anyagok, például por bejutását a tüdőbe. A belső szűrővel ellátott maszkok „magukba szívják” a nemkívánatos anyagokat/kemikáliákat. Oxigénpalackos légzőkészülék: A légzőkészülék egy tartályból látja el levegővel a viselőjét, így elszigeteli a környező légtértől. Fülvédő: A fülvédők/füldugók a fület védik a nem kívánt zajoktól. Védőkesztyű: A védőkesztyű a kéz védelmére szolgál. Mivel nem létezik olyan típusú védőkesztyű, mely általános védelmet biztosít, fontos, hogy védőkesztyű alkalmazásánál mindig a célnak megfelelő típust válasszuk. Biztonsági lábbeli: A biztonsági lábbeli a lábfej alsó részét védi az éles, kiálló tárgyaktól, a lábbelin alkalmazott acél fémorr pedig a lehulló tárgyaktól. Védőoverál: A védőoverál arra szolgál, hogy megvédje a testet és ruházatot a szóródó anyagoktól, repkedő szilánkoktól stb. A védőoverálnak alkalmasnak kell lennie a fennálló kockázat kivédésére és megfelelő méretűnek kell lennie. Minden fent említett személyi védőeszköznek meghatározott ideig tartó élettartama van, következésképpen azokat rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell.


91


Tartalom 9. fejezet

Elsősegélynyújtás

9.0

Kitűzött célok

9.1

Vészhelyzeti elsősegélynyújtás

9.2

Rendszabályok

9.3

Elsősegély-egységcsomag

9.4

A sérülések leggyakoribb okai

9.5

Óvintézkedések

9. fejezet: Elsősegélynyújtás

92


9.0

Célok:

9.1 Vészhelyzeti elsősegélynyújtás

A cél megmagyarázni a elsősegélynyújtás alapelveit.

vészhelyzetben történő

-------------------------------------------------------------------------------

9.2 Rendszabályok nem általános

A cél vázolni a munkahelyi elsősegélynyújtásra vonatkozó rendszabályokat. -------------------------------------------------------------------------------

9.3 Elsősegélyegységcsomag

A cél felsorolni a szabványos elsősegélynyújtó-csomag tartalmát. -------------------------------------------------------------------------------

A cél felsorolni és megmagyarázni az okokat és a 9.4 A sérülések leggyakoribb okai kezelést a munkahelyi sérülések esetében. -------------------------------------------------------------------------------

9.5 Óvintézkedések

A cél bemutatni, hogy milyen óvintézkedéseket kell tenni, a sérültek megvizsgálása és a velük való foglalkozás során. -------------------------------------------------------------------------------


93


9.1 Vészhelyzeti elsősegélynyújtás

Bevezetés A kézikönyv ezen fejezetének fontossága abban áll, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy vészhelyzetben cselekedni kell (képesnek kell lenni megítélni a helyzetet). A hangsúly a kezdeményező viselkedés fontosságára kerül az ilyen helyzetekben tanúsított passzív hozzáállással szemben. A biztonsági őr feladata a vészhelyzetet elhárító szervek riasztása és nem a baleseti sérült elszállítása. Nyugodtnak kell maradnia, és szintén az ő feladata a tömeg távol tartása a baleset helyszínétől. A biztonsági őr csak akkor adhat orvosi segítséget a sérültnek, ha előzőleg (információkat és utasításokat adó) speciális tanfolyamon vett részt. Elsősegélynyújtást igénylő helyzetben a biztonsági őr legfontosabb kötelessége annak biztosítása, hogy orvosi, vagy más, szakszerű segítség érkezzen. Ez lehet a mentők, orvos, képesített elsősegélynyújtó vagy ápoló stb. hívása. Abban az esetben, ha a baleset áldozata nyilvánvalóan megsérült, vagy rosszul van és mégis ragaszkodik ahhoz, hogy elhagyja a helyszínt, nem szabad testi erőt alkalmazva visszatartani. A lehető leghatározottabban ragaszkodni kell ahhoz, hogy a sérült maradjon a helyszínen, és amennyiben szemtanúk is vannak a közelben, a biztonsági őrnek gondoskodnia kell arról, hogy igazolják az általa tett erőfeszítéseket. Az őrnek azonnal jelentenie kell az esetet feletteseinek vagy a biztonsági ügyeletnek. Mindenképpen hívni kell a mentőket vagy orvost/ápolót arra az esetre, ha a sérült kifelé menet elájulna vagy meggondolná magát, valamint azért is, hogy később bizonyítani lehessen, hogy megpróbáltak rajta segíteni annak ellenére, hogy nem volt hajlandó élni ezzel a lehetőséggel. A biztonsági őrnek ki kell kísérnie a sérültet a helyszínről, meg kell szerveznie, hogy valaki hazavigye, vagy taxit kell számára hívni. Lehetőleg föl kell venni a sérültnek minden adatát, pl. nevét, címét. Az őrnek további segítséget is ajánlania kell, meg kell adnia a nevét és a céges telefonszámát arra az esetre, ha a sérült később meg akarná vele beszélni az esetet.


94


Amennyiben a sérült személy egy helyszínen talált birtokháborító (aki leesett például egy falról vagy a tetőről), megsérülése esetén ugyanolyan elbánásra jogosult, mintha látogató lenne. Elsőbbséget élvez az a tény, hogy a személy a helyszínen tartózkodik és megsérült; az ok vagy ürügy arra nézve, hogy miért tartózkodik ott, csupán másodlagos, és ezen az alapon nem lehet tőle megtagadni a segítséget. Minden biztonsági őr számára javasolt az elsősegély-oktatásban való részvétel. Az elsősegélynyújtás alapelvei Az elsősegélynyújtás baleset következtében szükségessé váló kezelés nyújtása, a rendelkezésre álló lehetőségek, szakértelem és anyagok felhasználásával. Az elsősegélynyújtás céljai a következők: •

A sérült életben tartása.

•

A sérült fennálló megakadályozása.

•

A sérült felépülésének elősegítése.

állapotában

bekövetkező

romlás

Az elsősegélynyújtásnak két területe vagy szintje van: 1. Életmentés és a sérülés minimálisra csökkentése. Ehhez a szinthez az elsősegélynyújtás alábbi elemei tartoznak: • • •

Egy szakképzett elsősegélyt nyújtó személy Újraélesztő-készülék Szájból-szájba lélegeztetés

2. Elsősegélynyújtás kisebb sérülések esetén. Ehhez a szinthez az elsősegélynyújtás alábbi elemei tartoznak: •

Egy elsősegélynyújtásban illetékes személy, aki a segítségnyújtás során kötszert, törlőkendőt, szemcseppet stb. használ.

Elsősegélynyújtás vészhelyzetben Vészhelyzetben az elsősegélynyújtás keretén belül tett lépések a legelsők, melyeket egy sérült személy felfedezésekor meg kell tenni. 9. fejezet: Elsősegélynyújtás

95


Ezek a lépések a következők: A helyzet felmérése: Amennyiben a segítségnyújtás az őr testi épségének kockáztatásával jár, akkor mérlegelnie kell az esetleges sérülés következményeit és további kockázatok felmerülésének lehetőségét a baleseti sérültre nézve abban az esetben, ha a megkísérelt segítségnyújtás kudarcot vall. Mindig jobb jelenteni az esetet és így biztosítani a segítségnyújtás sikerét, mielőtt az őr saját testi épségét kockáztatja esetleg olyan mértékben, hogy a baleseti sérült számára jelenléte már nem jelent segítséget. A sérülések megállapítása: Amennyiben ez biztonságosan megtehető, meg kell közelíteni a baleseti sérültet és meg kell kísérelni felmérni a sérülés súlyosságát. A sérülés súlyosságának felmérése olyan nyilvánvaló esetekre vonatkozik, mint az eszméletvesztés, vérzés, fejsérülés, törött végtag, légzési nehézségek stb. Az eset okának azonosítása: A sérülés oka lehet ismert, vagy egyértelmű, pl. esés, mérgező gázok, tűz vagy füst. Amennyiben az okot biztonságosan meg lehet szüntetni, például a gáz elzárásával, akkor ez az első teendő, hogy csökkenjen a baleseti sérült, a biztonsági őr, vagy mások további sérülésének kockázata. A terület felmérése: Amennyiben fennáll a veszélye, hogy a baleseti sérült további sérüléseket szenvedhet, például az emelkedő vízszint, tűz vagy füst következtében, és a baleset okát nem lehet megszüntetni, akkor meg kell kísérelni a sérültet biztonságosabb helyre vinni anélkül, hogy az őr veszélyeztetné a saját biztonságát. Nagy segítséget jelenthet a vészhelyzetet elhárító szerveknek, ha az esetről szóló jelentésben vagy a helyszínre érkezve értesülnek a fentiekhez hasonló körülményekről. Olyan esetekben, amikor a biztonsági őr egyedül néz szembe a vészhelyzettel, és a baleseti sérült csupán az ő segítségére számíthat, alapvetően fontos segítséget hívni, vagy jelenteni az esetet, mielőtt az őr olyan lépést tesz, mely veszélyeztetheti a biztonságát. Ezek az óvintézkedések csökkentik annak a lehetőségét, hogy végül két sérült marad a helyszínen a segítséghez jutás esélye nélkül.


96


A biztonsági őrnek nyugodtnak kell maradnia, hatékonyan kell cselekednie és magabiztos viselkedést kell tanúsítania, így csökkentheti a pánik kitörésének kockázatát. ------------------------------------------------------------------------------9.2 Rendszabályok

Tagállami szintű kifejtést igényel (pl. a Nemzetközi Vöröskereszt irányelvei alapján). -------------------------------------------------------------------------------

9.3 Elsősegélyegységcsomag

Minden munkahelyen rendelkezésre kell állnia egy elsősegélyegységcsomagnak. A különleges kockázatok miatt tartott speciális eszközöktől eltekintve, az elsősegélyláda tartalma a következőkből áll: • • • • • • • • •

Különböző méretű pólyák. Különböző méretű kötszerek. Ragtapaszok. Törlőkendők. Szemcsepp. Szemvédő párna. Olló. Megfelelő biztosítótűk. Latex kesztyűk.

A fenti felszerelési tárgyak mennyisége a személyzet létszámának nagyságától, és a használat várható vagy tapasztalt gyakoriságától függ. Kenőcsöket, tablettákat vagy pirulákat nem ajánlatos tartani az elsősegélyládában, hacsak a ládáért felelős személy nem szakképzett és elég tapasztalt azok adagolásához. A különleges felszereléshez bizonyos lemosók, szprék és krémek tartozhatnak, melyek az adott környezetben esetleg előforduló, kifröccsenő vegyi anyagoktól, vagy égéstől származó sérülések kezelésére szolgálnak. ------------------------------------------------------------------------------9.4 A sérülések leggyakoribb okai

A következő területeken vagy gyakran előforduló eseményeknél kerülhet a biztonsági őr olyan helyzetbe, melyben elsősegélyt kell nyújtania: Fejsérülések: Esés vagy lehulló tárgyak következtében.


97


Szorongás vagy pánikroham: Olyan helyzetekben, amikor pl. valaki baleset vagy rablás szemtanúja lesz, rosszul lesz a tömegben, vagy túl erős zajnak van kitéve. Légzési nehézségek: Füstnek vagy vegyi anyagok kipárolgásának tulajdonítható esetleges tüdőkárosodás. Égési sérülések: Különböző fokú égési sebek tűz, kifröccsenő kemikáliák, forró tárgyakkal (csövekkel, berendezésekkel) való érintkezés, vagy áramütés következtében. Áramütés: Áram alatt álló elektromos berendezések közelségének, vagy a velük való érintkezésnek következtében. Csonttörés: Esés vagy lehulló tárgyak következtében. Hátsérülések: Esés vagy tárgyak emelésének helytelen módja következtében. Zúzódások: Esés, lehulló tárgyak vagy támadás következtében. Vérző sebek: Éles tárgyakkal való érintkezés, vagy támadás következtében. Szemsérülés: Szikrák, vagy kifröccsenő anyagok következtében. Ájulás: Hőség, vagy rossz általános állapot következtében. A gyakran előforduló sérülések kezelése: A baleseti sérült állapotának felmérése után a következő lépés a sérülés kezelési módjának meghatározása. A következő lista gyakran előforduló sérüléseket és a kezelésük során teendő elsődleges lépéseket sorol fel: Fejsérülések: A sebet tiszta vattával vagy gézkötéssel kell befedni. Amennyiben a bőr egy darabban elmozdult, befedés előtt vissza kell helyezni a sebre, és a gézkötést szorosan a fej köré tekert pólyával kell rögzíteni, hogy elállítsuk a vérzést vagy csökkentsük a vérveszteséget.


98


A sérültet kényelmes testhelyzetbe kell fektetni oly módon, hogy a feje és a válla kissé magasabban legyen a törzsénél. Pánik vagy szorongás következtében fellépő légzési nehézségek: A segítségre szoruló személyt olyan testhelyzetbe kell helyezni, melyben könnyebben tud lélegezni. Csöndesen, de határozottan kell beszélni hozzá, hogy megnyugodjon, és csöndes helyre kell kísérni, hogy csökkenjen a szorongása. Vegyi anyag kipárolgása következtében fellépő légzési nehézségek: A baleset áldozatát (amennyiben ez a biztonsági őr számára nem jelent kockázatot) friss levegőre kell vinni. Meg kell róla bizonyosodni, hogy a légutai szabadok és tiszták. Segíteni kell a sérültnek, hogy olyan testhelyzetet vehessen fel, melyben a legkényelmesebben tud lélegezni. Égési sérülések: Az érintett felületet tíz percre folyó, hideg víz alá kell tartani, hogy lehűljön. (Amennyiben vegyi anyag kifröccsenése okozta a sérülést, 20 percen át kell öblíteni.) Az érintett felület környékéről el kell távolítani az ékszereket és a ruházatot, mert a sérülés duzzanatot okozhat. Az érintett felülethez nem szabad hozzáérni, sem azt bármilyen krémmel bekenni. Amennyiben bármi beleragadt a sérülésbe, azt nem szabad megpróbálni eltávolítani. A sérülést és környékét be kell fedni egy tiszta ruhával vagy steril gézkötéssel. Az arcon található égési sebeket az orvosi megérkezéséig hűteni kell, ezeket nem szabad befedni.

segítség

Áramütés: Le kell kapcsolni az áramot, vagy kihúzni a berendezést a konnektorból. Amennyiben ez nem lehetséges, valamilyen száraz anyagra kell ráállni, mint például egy fadoboz, újságpapír-halom vagy gumiszőnyeg (autószőnyeg). Egy darab fával, például egy kefe nyelével el kell tolni az áramütés okozóját a sérülttől, vagy a sérültet kell eltolni az áram alatt álló berendezéstől. Erre a célra a sérült bokája köré hurkolt száraz kötél is használható.


99


Ellenőrizni kell a sérült állapotát (eszméletén van, vagy eszméletlen) és kezelni kell a sérüléseket, például égési sebeket. (A fából készült vagy fa alapú tárgyak rosszul vezetik az elektromos áramot, de semmilyen fémből készült, nedves, vagy vizes dolgot nem szabad használni, mert ezek vezetik az elektromosságot.) Csonttörések: A baleseti sérültet, hacsak nincs veszélyben, nem szabad mozgatni. Nem szabad megpróbálni mozgatni vagy elmozdítani az érintett testrészt. Az érintett testrészt meg kell támasztani. A kar esetében karfelkötő kendő, a lábnál pedig párna használható arra, hogy a végtagot a sérült számára legkényelmesebb helyzetbe lehessen tenni. Nem szabad bekötni az érintett testrészt, kivéve ha a bőr felszakadt vagy vérzés tapasztalható. (A kötés a fertőzéstől védi az érintett területet, és megakadályozza vagy lelassítja a vérveszteséget.) Hátsérülések: A baleseti sérültet mozdulatlanul kell tartani, a fejét és a törzsét meg kell támasztani párnákkal, törölközőkkel stb. Meg kell nyugtatni a sérültet, és figyelmeztetni kell arra, hogy segítség nélkül nem szabad mozognia, vagy biztosítani kell, hogy mozdulatlan maradjon. Vérző sebek (külső): Az érintett felületről el kell távolítani az ékszereket és a ruházatot. A sebre szoros gézkötést kell helyezni. A kötést kézzel vagy pólyával körbetekerve a helyén kell tartani. Az érintett területet a sérült szívének vonalánál feljebb kell elhelyezni (ez lassítja a vér áramlását). Fontos, hogy a sérült lefeküdjön, mert elájulhat vagy elveszítheti az eszméletét és eleshet. Amennyiben a seb továbbra is vérzik, vagy átázik a kötés, újabb kötést kell rátenni az eredeti eltávolítása nélkül.


100


Szemsérülés: A sérült szemet nem szabad megérinteni vagy dörzsölni. Azt kell tanácsolni a sérültnek, hogy tartsa mindkét szemét csukva és ne mozogjon. A sérültet fekvő helyzetben kell elhelyezni, mivel a sérülés, vagy a szemek csukva tartása az egyensúly elvesztéséhez vagy eséshez vezethet. Az őrnek meg kell támasztania a sérült fejét a térdével vagy párnákkal. Egy gézlapot kell adni a sérültnek, hogy tartsa lazán a sérült szem fölött. Ájulás: A sérültet a hátára kell fektetni. Fel kell emelni a lábát, hogy fokozódjon az agy vérellátása. Biztosítani kell, hogy a sérültnek elegendő friss levegő álljon rendelkezésére. Magához térése után segíteni kell a sérültnek fölülni és fölállni. Nem szabad erőltetni, hogy a sérült lábra álljon, mert ez, az agy vérellátásának csökkenése miatt, késlelteti, hogy jobban legyen. Amennyiben a baleset áldozata ájulás közben elesett, ellenőrizni kell, hogy nem szenvedett-e sérüléseket. Sokk: A baleset áldozatát egy takarón kényelembe kell helyezni, a lábát pedig a lehető legmagasabbra kell emelni és meg kell támasztani. A nyak, mellkas és derék körüli ruházatot ki kell kapcsolni vagy meg kell lazítani. Minden esetben biztosítani kell, hogy a sérült kényelemben és biztonságban érezze magát, folyamatosan nyugtatni kell és orvosi segítséget kell hívni. Biztonságos testhelyzet A sérülés típusától és a további kockázatok természetétől függően a biztonságos testhelyzet többféle is lehet. Mindegyikük lényege a következő: • • •

Az elesés kockázatának csökkentése. A légzés elősegítése. Fulladás kockázatának csökkentése.


101


• • •

A vérveszteség csökkentése. A fájdalom és a rosszullét enyhítése. A sérülés megóvása.

A leggyakoribb biztonságos testhelyzet a stabil oldalfekvés, melynek során a sérült az oldalán, egyik kezét az arca alá helyezve, hogy megtámassza a fejét, másik karját a háta mögé nyújtva fekszik. A sérült feljebb elhelyezkedő lába térdével előre, behajlított állapotban a talajon nyugszik. Ez a testhelyzet biztosítja, hogy a sérült stabilan feküdjön és könnyen hozzá lehessen férni. ------------------------------------------------------------------------------9.5 Óvintézkedések

Általános óvintézkedések: •

A biztonsági őr soha nem teheti kockára a saját testi épségét.

•

Biztosítani kell, hogy szakszerű egészségügyi segítség érkezzen, és intézkedni kell, hogy a sérültet orvoshoz vagy kórházba szállítsák.

•

Az őrnek el kell fogadnia saját képességei határait és ezeken belül maradni.

•

Biztonságba kell helyezni a sérült személyes holmiját.

•

Amennyiben az őr nyílt sebbel kerül kapcsolatba, latex kesztyűt kell viselnie, hogy a fertőzésveszélyt csökkentse.

•

A sérültnek nem szabad ételt, italt vagy gyógyszert adni.

•

Írásos jelentést kell készíteni minden egyes esetről, akármilyen jelentéktelennek tűnjék is.

•

Figyelmet kell fordítani arra, hogy a sérült megőrizhesse emberi méltóságát. Ezt spanyolfal/lepedők használatával, és a nyilvánosság távol tartásával lehet megvalósítani.

•

A segítségnyújtás során mindig utat kell engedni a tapasztaltabb személynek.

•

Nyugodtnak kell maradni és nagyon határozott, magabiztos viselkedést kell tanúsítani.

•

Nem szabad a sérülttel, vagy annak füle hallatára mással a sérülés súlyosságának mértékéről beszélni, mivel ez okozhatja vagy tovább növelheti a sérült szorongását, rosszullétét.

•

Nem szabad a sérültet őrizet nélkül hagyni, hacsak nem feltétlenül szükséges.


102


Összefoglalás: Az ebben a fejezetben összefoglalt lépések azok, melyekkel a biztonsági őr esősegélynyújtás keretében segítheti a sérültet. Az olyan területek, mint az újraélesztő készülék használata, szájból-szájba lélegeztetés, a sérülésnek leginkább megfelelő biztonságos testhelyzet kiválasztása, további képzést igényelnek, mely nem tartozik ennek a kézikönyvnek az anyagába. A fejezetben felsorolt és ajánlott lépéseket bármely arra alkalmas személy végrehajthatja, bár a biztonsági őrnek tisztában kell lennie azzal, hogy amennyiben a segítségnyújtás során hozzá kell nyúlnia a sérülthöz, előfordulhat, hogy a helyzet rosszabb lesz, és/vagy később esetleg bántalmazás vádjával kell szembenéznie. A sérült fél nem köteles a felajánlott segítséget elfogadni. Amennyiben a sérült eszméletén van, meg kell kérdezni tőle, hogy akarja-e a segítséget. A biztonsági őrnek senkire sem szabad ráerőltetnie magát, nehogy tettét bántalmazásnak ítéljék. Amennyiben a sérült eszméletlen, az őrnek képességeihez mérten mindent meg kell tennie, hogy segítsen, anélkül, hogy a saját életét veszélyeztetné.


103


Tartalom 10. fejezet

Ügyfélkezelés és minőség

10.0

Kitűzött célok

10.1

Az ügyfélkezelés alapelvei

10.2

Ügyfélkezelés és biztonság

10.3

Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer alapelvei

10.4

Minőség és biztonság

10.5

Ügyfelek - felelősség a minőségért

10. fejezet: Ügyfélkezelés és minőség

104


10.0

Célok

10.1 Az ügyfélkezelés A cél meghatározni az ügyfélkezelés alapelveit és azok munkahelyen történő alkalmazását. alapelvei -------------------------------------------------------------------------------

10.2 Ügyfélkezelés és A cél annak leírása, hogy a biztonsági őr hogyan tudja segíteni a vállalat ügyfélkezelési politikáját. biztonság -------------------------------------------------------------------------------

10.3 Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer alapelvei

A cél röviden összefoglalni az minőségbiztosítási rendszer alapelveit.

ISO

9000

-------------------------------------------------------------------------------

10.4 Minőség és biztonság

A cél annak leírása, hogy a biztonsági őr hogyan tud hozzájárulni a szolgáltatási politika minőségéhez. -------------------------------------------------------------------------------

10.5 Ügyfelek felelősség a minőségért

A cél röviden összefoglalni az ismérveket az őrszemélyzet minőségi kritériumainak vonatkozásában. -------------------------------------------------------------------------------


105


10.1 Az ügyfélkezelés alapelvei

Ki is az ügyfél? Az ügyfél szó definíciója (olyan személy, aki árucikket vagy szolgáltatást vásárol) túl rövid ahhoz, hogy egy ilyen fontos fogalomra magyarázatul szolgáljon. Az ügyfél szó egyéb, gyakran használt leírásai jobban kihangsúlyozzák az ügyfél fontosságát. Az olyanok, mint „az ügyfél a király”, „az ügyfélnek mindig igaza van” stb. arra valók, hogy gondolkodásmódunkban megerősítsék az ügyfél fontosságát. Ennek a fontosságnak a mértéke attól függ, hogy egy szervezeten belül hol tartják az ügyfelet a legnagyobb becsben, vagy még inkább attól. hogy a személyzet hogyan érzékeli azt, hogy az ügyfelet hol tartják a legnagyobb becsben. Ezt a helyet, tévesen vagy helytelenül, általában a tulajdonosok vagy menedzserek ajtaja elé teszik. Az ügyfél mindenki számára fontos egy szervezeten belül, mivel az ügyfél nélkül nem lenne szervezet. Ezen oknál fogva alapvetően fontos, hogy mind a vezetés, mind pedig a biztonsági őrök egyrészt magukévá tegyék ezt a szemléletet, másrészt közvetítsék és megerősítsék az ügyfél fontosságának elvét a személyzet minden szintjének tagjai számára. Ennek a kérdésnek az egyik megközelítési módja az a szemlélet, mely szerint mindenki ügyfél, nem csak maga a vásárló, a látogatók vagy a nagyközönség. Az ügyfélkezelés nem egy új készség, hanem egyszerűen csak az emberekkel való megfelelő bánásmód. Ügyfélnek tekinthetünk mindenkit, aki a cég számára valamilyen szempontból előnyt jelent vagy hasznot hajt, potenciális ügyfélnek pedig szinte mindenki mást is. Az ügyfélkezelési politika fontossága A helyszínen tartózkodó ügyfeleknek joguk van elvárni, hogy kellő figyelemmel és gondoskodással forduljanak feléjük. Az objektum vezetősége és az őrszemélyzet számára az ügyfelekkel kapcsolatos elvek a következők:


106


•

Oda kell figyelni az ügyfelek szükségleteire.

•

A cégről kedvező képet kell közvetíteni számukra.

•

Kényelmes környezetet kell biztosítani számukra.

•

Foglalkozni kell a panaszaikkal.

•

El kell nyerni az ügyfelek hűségét.

------------------------------------------------------------------------------10.2 Ügyfélkezelés és biztonság

A biztonsági őr számára az ügyfélkezelés gyakorlati vonzatai közé tartozik a biztonságos környezet biztosítása. Ez magába foglalja az ügyfelek személyi és vagyonbiztonságukkal kapcsolatos igényeinek kielégítését, mely nagyfokú odafigyelést követel meg, különösen az alábbi kockázatokra való tekintettel: •

Csúszós felületek.

•

Akadályok vagy veszélyforrások, melyek esést, csúszást vagy botlást okozhatnak.

•

A vészkijáratok és a fali tűzjelzők jól megközelíthetősége.

•

A többi ügyfél vagy a személyzet tagjai által végrehajtott lehetséges támadás vagy lopás.

•

Az ügyfelet érintő bármilyen fizikai sérülés vagy anyagi kár, a helyszínen parkoló járműveket is beleértve.

Az ügyfélkezelés lényege annak megértése, hogy az ügyfelek, bár a helyszínen csupán látogatók, jogosultak arra, hogy védelemben részesüljenek minden egészségüket és jólétüket érintő kockázattal szemben. Ahhoz, hogy hatékonyan tevékenykedhessen, vagy részese lehessen egy hatékony ügyfélkezelési politikának, a biztonsági őrnek ismernie kell a cégvezetés ügyfelekkel kapcsolatos politikáját, és ennek a politikának az ő feladatait, kötelességeit és felelősségét érintő területeit érvényesítenie kell a munkájában. Végül, a biztonsági őrnek részesévé kell válnia egy információt továbbító rendszernek, mely probléma felmerülése esetén jelentést tesz erről a vezetésnek annak érdekében, hogy azt meg lehessen oldani.


107


10.3 Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer alapelvei

Az e fejezet első részében tárgyalt, ügyfélkezelésre vonatkozó elvek egy átfogó minőségi rendszer részét képezik. A fejezet itt következő része az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer (mely az ISO követelményrendszeren belül a legtágabb területet öleli fel) lényegi elemeit vázolja. Az érintett területek azokra a fő szempontokra hívják fel a figyelmet, melyeket figyelembe kell venni egy elfogadható és értékelhető vezetési rendszer létrehozásakor. Nagy vonalakban egy cégnek a következőket kell tennie: 1. Meghatározni a szolgáltatását vagy termékét. 2. Rögzíteni a módszert, mellyel a szolgáltatást vagy terméket értékesíteni kívánja. 3. A fent meghatározott szolgáltatást vagy terméket a rögzített eljárások felhasználásával nyújtani. Ez az áttekintés arra szolgál, hogy bepillantást nyújtson a követelményrendszer főbb pontjaiba, és vázolja a cégek ezekkel összefüggő tennivalóit. Nagy vonalakban szintén meghatározásra kerül mindaz, amit egy cégnek el kell érnie egy olyan vezetési rendszer alkalmazásával, melynek célja, hogy megfeleljen az ISO követelményrendszer alapján felállított követelményeknek. Azt, hogy ez sikeres volt-e a cég részéről, egy tanúsító hatóság által alkalmazott külső értékelők állapítják meg. Az alábbi áttekintésben az általános címszavak alatt találjuk a követelményként lefektetett eljárások lényegi elemeit, valamint azokat a területeket, melyek magát a szolgáltatás mikéntjét érintik, különös tekintettel a helyszínen dolgozó biztonsági őr munkájára. Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer leglényegesebb pontjait a következő címszavak alatt lehet összefoglalni: 1. Vezetőségi feladatok: • A szolgáltatás mikéntjét meghatározó politika megfogalmazása. • Annak biztosítása, hogy evvel a politikával a személyzet minden érintett tagja tisztában legyen. • A megfelelő források biztosítása. • A rendszerek áttekintése. • A politika gyakorlati megvalósításának biztosítása. 2. Minőségbiztosítási rendszerek: Olyan eljárások létrehozása és írásba foglalása, melyek megfelelnek a követelményrendszernek.


108


3. A szerződés áttekintése: A szerződés áttekintése annak biztosítása céljából, hogy a nyújtott szolgáltatás elérje a kívánt színvonalat. 4. A kivitelezés ellenőrzése: • Olyan szolgáltatás/termék kivitelezése, mely kielégíti az ügyfél igényeit. • Megfelelően szakképzett személyzet foglalkoztatása. • A kivitelezési folyamat minden lépésének rögzítése. 5. A dokumentáció ellenőrzése: A munkafolyamatok, kézikönyvek és munkaköri leírások ellenőrzésére, áttekintésére és frissítésére szolgáló módszer. 6. Beszerzés: Olyan beszerzési rendszer létrehozása, mely biztosítja, hogy a beszerzett felszerelések és anyagok alkalmasak legyenek az adott szolgáltatás megvalósításához, s így az megfeleljen a szerződésben foglalt követelményeknek. 7. Azonosíthatóság és nyomonkövethetőség: Biztosítani kell, hogy a dokumentáció a pontos azonosíthatóság jegyében történjen annak érdekében, hogy a szolgáltatás vagy a termék nyomon követhető legyen. A szabványos eljárásmódokat engedélyezési számmal egyértelműen azonosítani kell. 8. Minőség a vevő részéről: Amikor a vevő anyagot, szolgáltatást vagy berendezést biztosít egy cég által a szóban forgó vevőnek nyújtott szolgáltatás vagy termék előállításához, ezekre nagy figyelmet kell fordítani annak biztosítása érdekében, hogy megfelelőek és jó állapotúak legyenek. 9. Folyamatellenőrzés: Megfelelően képzett/tapasztalt személyzetnek kell a cég tevékenységét megtervezni, kivitelezni és felügyelni. Hozzá kell tudniuk férni a számukra szükséges dokumentációhoz, mely tartalmazza feladatkörük követelményeit és megvalósításának módját is. 10. Anyagvizsgálat és tesztelés: Meg kell határozni az anyagvizsgálat és tesztelés során elvégzendő tevékenységeket. Ezek az átvett, vagy a termékbe/ szolgáltatásba beépített, máshonnan származó anyagok vagy termékek elfogadhatóságának megállapítására irányulnak. Az ilyen vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell vezetni.


109


11. Vizsgálati, mérő- és tesztelőeszközök: Azoknak az eszközöknek, melyeket abból a célból választanak ki, hogy segítségükkel meg lehessen állapítani, hogy a szolgáltatás vagy termék megfelel-e a vonatkozó előírásoknak, a célnak megfelelőnek kell lenniük. Ezen eszközök kalibrálásáról jegyzőkönyvet kell vezetni. 12. Vizsgálati státusz: A vizsgálati státuszt, azaz, hogy egy cég vizsgálat előtt áll-e vagy már átesett azon, meg kell határozni a megfelelő módszerekkel, például elhelyezés, címkék, feliratok vagy más megfelelő jelzések segítségével. Meg kell határozni, hogy milyen azonosíthatósággal és meghatalmazással rendelkező személyek végezhetnek ilyen vizsgálatokat. 13. Nem megfelelő termékek ellenőrzése: Azon szolgáltatásokat és termékeket, melyek nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, azonosítani kell, lehetőleg el kell különíteni, és a hiányosságokat időben orvosolni kell. Ilyen esetekben lépéseket kell tenni a helyzet javítására. 14. Javító/megelőző lépések: A vezetési rendszer működése, a dokumentált eljárások és/vagy a szolgáltatás vagy termék értékesítése során felmerülő problémákra fel kell hívni azon személyek figyelmét, akik indítványozhatják és megvalósíthatják ezeknek a problémáknak a megoldását. 15. Anyagkezelés Az anyagokat és termékeket olyan módszerekkel kell kezelni, melyek segítségével meg lehet előzni kár, veszteség vagy értékcsökkenés bekövetkezését. 16. Minőségbiztosítási jegyzőkönyvek: A követelmények közé tartoznak a rögzített vezetési rendszer működését, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését igazoló jegyzőkönyvek is. 17. Belső minőségi auditálások: A belső auditálások, melyek rendszeres időközönként megrendezett események, arra szolgálnak, hogy megállapítsák, hogy a létrehozott eljárások megfelelően valósulnak-e meg a gyakorlatban, valamint jó alkalmat jelentenek az általános működési hatékonyság fejlesztésére is.


110


18. Képzés: A személyzet minden olyan tagjának szüksége van képzésre, aki irányítja, elvégzi vagy ellenőrzi azokat a munkafolyamatokat, melyek hatással vannak a minőségre. Ezeket a szükségleteket fel kell ismerni és ki kell elégíteni. Az ilyen természetű tevékenység írásos rögzítése szintén követelmény. Helyénvaló kidolgozni és ellenőrizni egy képzési tervet, vagy bármi ennek megfelelőt, és annak végrehajtását. 19. Szervizelés: Amennyiben berendezések szervizelését és/vagy karbantartását szerződésben foglalt kötelezettség rögzíti, a szervizelést be kell tervezni, és annak végrehajtását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 20. Statisztikai módszerek: A vizsgálati tervek fejlesztésénél és az eljárások hatékonyságának megállapításánál lehetőleg statisztikai módszereket kell alkalmazni. Az általános címszavak alatt tárgyalt területek általánosan, az egész cég számára fontosak. Néhány közülük nem teljes egészében vonatkozik a biztonsági őr feladataira. A biztonsági őr tevékenységét is érintő területeket a következő rész tárgyalja. ------------------------------------------------------------------------------10.4 Minőség és biztonság

A fő területek, melyekre a biztonsági őr munkája is hatással van, a következők: • • • • • • • •

A szerződés áttekintése. A dokumentáció ellenőrzése. Folyamatellenőrzés. Nem megfelelő termékek/szolgáltatások ellenőrzése. Javító/megelőző lépések. Minőségbiztosítási jegyzőkönyvek. Képzés. Szervizelés.

A biztonsági őr munkájának kapcsolata a fenti területekkel az alábbiakban kerül részletezésre: A szerződés áttekintése: A biztonsági őr azáltal segítheti ennek a területnek a működését, hogy biztosítja minden, a helyszínen folyó tevékenységgel kapcsolatos lényeges információ eljutását a feletteseihez. Így a vezetés rendelkezhet mindazon kiegészítő információkkal, melyek birtokában tartani tudják a szolgáltatás szerződésben foglalt minőségét. 10. fejezet: Ügyfélkezelés és minőség

111


A dokumentáció ellenőrzése: Ezen a területen a biztonsági őrnek leginkább a helyszíni szolgálati beosztásra vonatkozó utasításokkal kell foglalkoznia. Különösen fontos, hogy amennyiben ebben a dokumentumban változtatásokat kell eszközölni, azt a biztonsági őr továbbítsa a feletteseinek abból a célból, hogy minden információ a lehető legnaprakészebb legyen. Folyamatellenőrzés: Ez a terület is érinti a biztonsági őrt, mivel kapcsolódik a szolgáltatás végrehajtásának bizonyítási módszereihez, melyek a következőket is magukba foglalják: • • • • • •

Az őrök jelentései. Eseti jelentések. Jelenlétet igazoló dokumentumok. A blokkolóóra adatait hordozó szalagok. Számítógépes kiírások. Felügyeleti rendszerek és eljárások.

Nem megfelelő termékek/szolgáltatások ellenőrzése: A biztonsági őr által a vezetés számára nyújtott információ tartalmazza a szolgáltatás végrehajtásának mértékét. Amennyiben a szolgáltatás a cég részéről nem valósul meg az ügyfél felé, erre fény derül, és lehetőséget ad a cégnek arra, hogy időben megoldja a problémát. Javító, megelőző lépések: Ezekben az esetekben a cégnek tudomására jut egy, az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás során felmerülő probléma. Lépéseket tesznek a probléma kijavítására, vagy annak megelőzésére, hogy hasonló eset újra megtörténhessen. Általában a helyszínen dolgozó biztonsági őr az, aki ezeket a lépéseket végrehajtja. Minőségbiztosítási jegyzőkönyvek: A biztonsági őr az eseménynapló, vagy bármely más, a munkaköréhez kapcsolódó dokumentum kitöltésekor valójában minőségbiztosítási jegyzőkönyveket készít, melyek bizonyítják, hogy a cég az ügyfél felé eleget tett a szerződésben foglalt kötelezettségeinek. Képzés: A képzés színvonalának, melyben a biztonsági őr részesült, megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy képes legyen ellátni a feladatait, s ezáltal azt a szolgáltatást nyújtani, melyben a cég és az ügyfél megállapodott.


112


Szervizelés: Ez biztosítja azt, hogy minden, a biztonsági őr által működtetett berendezés jól karbantartott, üzemképes állapotban legyen, s ez lehetővé teszi a biztonsági őr számára, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtsa. Mindezen területek jól mutatják, hogy milyen gyakorlati szerepet játszik a biztonsági őr a helyszínen nyújtott szolgáltatásban. A fentiek azt is jól mutatják, hogy milyen fontosak az egyszerű működési rendszerek, melyek segítségével biztosítani lehet, hogy egy motivált, jól képzett biztonsági őr szakszerű és rendezett módon, világosan meghatározott szolgáltatást nyújthasson, mely meghaladja az ügyfél elvárásait és a szerződésben foglalt megállapodást is. Összefoglalás: Összegezve, a biztonsági őr fenti tevékenységeinek arra is irányulniuk kell, hogy a megfelelő, kedvező képet közvetítsék magáról a biztonsági őrről és munkaadójáról is, s ezáltal is érvényre juttassák mind az ügyfélkezelés, mind pedig a minőségbiztosítás alapelveit. A biztonsági őrtől pályája nagy része során, feladatainak legfontosabb részeként azt várják el, hogy kapcsolatba lépjen és foglalkozzon a nagyközönség tagjaival. A megfelelő imázs kialakításához a biztonsági őrnek szüksége van egyes szociális készségek elsajátítására, ezért az alábbiak gyakorlása segítségére lesz, különösen az emberekkel való bánásmód képességének fejlesztése terén. Ezen készségek birtokában érvényre juttathatja az ügyfélkezelés alapelveit, és minőségi szolgáltatást nyújthat. A biztonsági őrnek mindig szem előtt kell tartania a következőket: • • • • • • • •

A biztonsági őrnek megközelíthetőnek kell lennie. Alkalmazkodnia kell az öltözködési, viselkedési és magatartásbeli előírásokhoz. Nem használhat vulgáris kifejezéseket. Mindig szakszerű képet kell mutatnia önmagáról. Mondanivalóját pozitív testbeszéddel kell megerősítenie. A biztonsági őrnek barátságosnak kell lennie, de nem lehet bizalmaskodó. A biztonsági őrnek hatékonynak kell lennie, de nem lehet túlbuzgó. A biztonsági őrnek határozottnak kell lennie, de nem lehet agresszív.


113


• •

Fontos, hogy a biztonsági őr megértse, hogy ahhoz, hogy tekintélyt és megbízhatóságot sugározzon, nem szükséges durvának és udvariatlannak lennie. Mindig szakszerűen kell viselkednie.

Végül, amikor egy vevő megérkezik a helyszínre, nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben az első, akivel találkozik, a biztonsági személyzet tagja. Az a benyomás, melyet a látogató ekkor szerez, rávetül majd a biztonsági őrre, annak munkaadójára és természetesen magára az ügyfélre is. A biztonsági személyzetnek mindig tisztában kell lennie azzal, hogy ha rossz benyomást kelt, az mindenkire rossz fényt vet, és ezért a biztonsági személyzet tagjainak mindig arra kell törekedniük, hogy a biztonsági iparágról előnyös képet sugározzanak. ------------------------------------------------------------------------------10.5 Ügyfelek felelősség a minőségért

1999 júniusában a CoESS és az UNI-Europa létrehozott egy dokumentumot a következő címmel: „A legjobb ár-érték arány kiválasztása – Kézikönyv a magánbiztonsági szolgáltatások szerződéseit odaítélő szervezetek számára”. Amint az így van más szolgáltatást nyújtó szervezetek esetében is, a nyújtott szolgáltatás színvonala a biztonsági cégeknél is bizonyos meghatározó tényezőkön múlik. Ezen tényezők közül a képességek, a szakértelem és a tűzvonalban dolgozók motivációja a legfontosabbak, hiszen ezek határozzák meg a munka során nyújtott mindennapi teljesítményt, valamint a lakossággal és a megbízókkal fennálló kapcsolatot is. Ráadásul a tevékenységek szervezése, valamint a tűzvonalban dolgozók és a szolgáltatások irányítása is első osztályú kell hogy legyen, hogy biztosítani lehessen a nyújtott szolgáltatás lehető legmagasabb színvonalát. Hasonló jelentőséggel bír a tűzvonalban dolgozók rendelkezésére álló, műszaki felkészültséggel, tevékenységekkel és humán erőforrással kapcsolatos infrastruktúra, valamint a szerződéskötésekért felelős csapat. Végezetül elengedhetetlen, hogy minden tevékenység mögött olyan céges infrastruktúra álljon, mely nem csak a minőségi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai előélettel rendelkezik, hanem olyan üzletpolitikát folytat, mely megfelel a megbízó követelményeinek. A négy meghatározó terület tehát, melynek alapján egy biztonsági szolgáltatás nyújtására szerződő cég szakmai felkészültségét értékelni lehet, a következő:


114


• • • •

Őrzési személyzet. Szerződéskezelés/tevékenységek. Szerződés-infrastruktúra. A cég.

Az őrzési személyzettel kapcsolatos minőségi kritériumok: Tapasztalat: • Az iparágban szerzett tapasztalat • A konkrét szerződés feladataival kapcsolatos tapasztalat Képességek és szakértelem: • Alapképzés • További képzés és képesítések • A konkrét szerződés feladataival kapcsolatos képzés • Ismétlődő képzés • Egyéb képességek (pl. nyelvtudás) • Karrierlehetőségek Kiválasztás, alkalmazás és ellenőrzés: • Az alkalmazás és kiválasztás módszerei • Ellenőrzés Foglalkoztatási feltételek: • Fizetési és juttatási szintek • Munkakörülmények Egyéb, az ügyfél által meghatározott kritériumok: • A fent felsorolt kritériumoknak való megfelelés igazolása; mindezeknek a vonatkozó európai és nemzeti törvényi kereteken belül kell maradnia A szerződéskezeléssel/tevékenységekkel, a szerződésinfrastruktúrával és a céggel kapcsolatos minőségi kritériumok a fent említett dokumentumban megtalálhatók.


115



Kommunikáció

11.0

Kitűzött célok

11.1

Kommunikációs készségek

11.2

Rögzítés és jelentés

11.3

Konfliktuskezelés

11.4

Információ a nyilvánosság részére

11.5

Utasítások követése

11.6

Csoportmunka

11. fejezet: Kommunikáció

116


11.0

Célok

11.1 Kommunikációs A cél azoknak a kommunikációs készségeknek a felsorolása, amelyek szükségesek a biztonsági őr készségek számára. -------------------------------------------------------------------------------

11.2 Rögzítés és jelentés

A cél bemutatni az események munkahelyi rögzítésének és jelentésének eljárásait. -------------------------------------------------------------------------------

11.3 Konfliktuskezelés

A cél bemutatni a kommunikációs készségek alkalmazását lehetséges konfliktushelyzetek megoldásánál. -------------------------------------------------------------------------------

11.4 Információ a nyilvánosság részére

A cél felsorolni azokat az óvintézkedéseket, melyek információ nyilvánosságra hozásakor szükségesek.

11.5 Utasítások követése

A cél bemutatni, hogy a biztonsági őrnek hogyan kell értelmeznie az utasításokat, és további utasításokat kérnie.

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------

11.6 Csoportmunka

A cél annak bemutatása, hogy hogyan lehet alkalmazni a csoportmunka elveit a munkahelyen. -------------------------------------------------------------------------------


117


11.1 Kommunikációs készségek

A kommunikációt, az emberekkel való hatékony bánásmód képességét meghatározhatjuk úgy is, mint azt a képességet, melynek segítségével információt tudatunk vagy jelentünk ki. Amellett, hogy ennek a kézikönyvnek a tartalmát ismerniük kell, fontos, hogy a biztonsági őrök a szakmai etikát is szem előtt tartva járjanak el abban a környezetben, melyben munkájukat végzik. Ennek a kézikönyvnek, valamint a biztonsági őr feladatainak és kötelességeinek szemszögéből a legfontosabb kommunikációs készségek a következők: • • • • • •

Beszéd Hallgatás Írás Olvasás Testbeszéd Vizuális megfigyelés

A biztonsági őr mindezeket használja mindennapi munkája közben. A következőkben először minden egyes készség rövid magyarázata olvasható, majd részletesebb kifejtésre kerül ezen készségeknek a helyszínen dolgozó biztonsági őr feladatainak és kötelességeinek teljesítésére gyakorolt hatása. A fő kommunikációs készségek rövid leírása: Beszéd: A beszédet, vagyis a verbális kommunikáció használatát gyakorolni kell ahhoz, hogy hatékony legyen, de néhány egyszerű szabály is segíthet: • • • • •

A biztonsági őr mindig gondolkozzon, mielőtt megszólal. Beszéljen világosan és magabiztosan. Kerülje a szleng vagy vulgáris kifejezések használatát. Használjon testbeszédet üzenetének megerősítéséhez. Használjon olyan szavakat, melyek természetesek számára.

A biztonsági őröknek mindig különösen óvatosnak kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan mondanak. Kijelentések, melyeket adó-vevőn könnyed megjegyzésként a kollégáknak szántak, mások által kihallgatva, és szövegkörnyezetükből kiragadva félreértelmezhetők lehetnek, vagy rossz fényt vethetnek a biztonsági személyzetre. Szintén fontos, hogy a biztonsági őr, amennyiben bárkivel információt közöl, kizárólag pontos részletekkel szolgáljon és kerülje a túlzásokat. A verbális készségek rádiós és telefonos berendezések használatakor is fontosak. 11. fejezet: Kommunikáció

118


Hallgatás: Ezen az úton jutunk hozzá a legtöbb információhoz. Az alábbi lista a hatékony hallgatás néhány egyszerű szabályát tartalmazza: •

A biztonsági őrnek mindig figyelmesen kell hallgatnia és arra kell koncentrálnia, amit mondanak neki, nem pedig arra, amit hallani szeretne.

•

Türelmesnek kell lennie, ha minden információ birtokába akar jutni.

•

Nem szabad befejeznie az emberek mondatait, vagy hirtelen befejeznie a beszélgetést, amikor azt hiszi, hogy már mindent hallott.

•

Engednie kell, hogy az emberek befejezzék, amit mondani akarnak, mivel csak így fogják úgy érezni, hogy elmondták a mondanivalójukat.

•

Minden feltett kérdésre meg kell várni a teljes választ.

•

Tisztáznia kell a hallottakat, amennyiben azzal kapcsolatban kétségei vannak.

•

Szemkontaktus és testbeszéd segítségével ki kell fejeznie, hogy figyel arra, amit mondanak neki.

Írás: Az írásnak számos formája létezik, mint például a szórakozásból készített, alkotó írás; a barátokkal vagy a családdal folytatott levelezés; tömör, rövid válaszok írása nyomtatvány kitöltésekor; és a bizonyos cél elérése vagy feladat elvégzése céljából készített írás, mint amilyen a jelentés is. Az írás különböző formáit a rájuk jellemző nyelvhasználat és hangnem alapján különböztetjük meg. Az íráskészség az a képesség, mely lehetővé teszi, hogy hatékonyan tegyünk eleget a különböző céllal készítendő írások támasztotta megkötéseknek. Nagyon kevés megkötés van szórakozásból történő írás vagy családi levelezés stb. esetén, mivel az elkészített írásbeli munkának nincs utóhatása, vagy nem éri súlyos kritika, amennyiben az olvasó nem megfelelően értelmezi azt. A nyomtatványokhoz szükséges írásbeli munka általában rövid és precíz, részletes kérdésekre adott válaszokat igényel, melyek igen kis teret engednek a hibáknak vagy félreértéseknek. A biztonsági őr írásai mindig valamilyen céllal készülnek, legyen az nyomtatványkitöltés, jegyzetelés vagy jelentésírás, melyek mindegyike tényeket tartalmazó irat.


119


A biztonsági őrnek gyakorolnia kell az ilyen típusú írást, ismernie kell az alapelveit. Ezek közül a leglényegesebbek, melyeket érdemes szem előtt tartani és gyakorolni, a következők: •

A biztonsági őrnek pontosan tisztában kell lennie írásbeli feladata céljával.

•

Biztosnak kell lennie abban, hogy a leírt információ helyes és igazolható.

•

Egyértelműen, magabiztosan és kifejező módon kell írnia.

•

Csak olyan szavakat szabad használnia, melyeket ismer, s melyeknek érti a jelentését.

•

Helyes bekezdés- és mondatszerkezeteket kell használnia, hogy ezzel is hozzájáruljon a tartalom minőségéhez és szakszerűségéhez.

•

Mindig szem előtt kell tartani, és az egész írás során végig fenn kell tartani a tartalom céljának megfelelő szövegkörnyezetet.

•

Befejezés előtt minden írást át kell olvasni javítás céljából.

•

Minden feljegyzést, tényeket tartalmazó vagy különleges céllal készült írást meg kell őrizni.

A szövegszerkesztő használata megkönnyíti a jelentések javítását és szerkezetük stb. elkészítését, mindazonáltal kézzel írt dokumentumok esetén mindig az olvashatóság az elsődleges szempont, mivel azokat másoknak is el kell tudni olvasni. Amennyiben a biztonsági őr nem biztos a saját íráskészségében, ajánlatos rövid, pontos megjegyzésekre és a lehető legkevesebb és legpontosabb információközlésre szorítkoznia, mely általában elegendőnek bizonyul. A határozott céllal történő írás elkészítésénél a legfontosabb szempont a tények időrendben történő rögzítése és jelentése, így amennyiben később háttérinformációra vagy további részletekre van szükség, azok igény szerint visszakereshetők. Olvasás: Az előző részben az írást mint a kommunikáció olyan formáját határoztuk meg, melynek során az információ tőlünk jut el másokhoz. Az olvasás a kommunikáció olyan formája, melynek során mi jutunk információhoz. Az olvasásnak különböző okai és céljai vannak, csakúgy, mint ahogy azt már láttuk az írás esetében. Olvashatunk szórakozásból, például könyveket, vagy olyan könnyed olvasmányokat, mint a magazinok, de olvashatunk információszerzés kedvéért is, például újságcikkeket vagy tankönyvet. 11. fejezet: Kommunikáció

120


Mindemellett az olvasást is többféleképpen lehet megközelíteni; különböző módjai vannak, attól függően, hogy milyen okból vagy céllal olvasunk. Ezek lehetnek: • •

A teljes szöveg tartalmának áttekintése, vagy a lényeg kiszűrése céljából történő olvasás. A szöveg koncentrált tanulmányozása információszerzés, vagy a tartalom lényegi pontjainak azonosítása céljából.

Amikor szórakozásból olvasunk, azt csupán a saját igényeink kielégítésére tesszük, mások számára nem lényeges, hogy hogyan értékeljük az olvasott tartalmat, és az olvasott információ reprodukálására sincs szükségünk. Így szabadon átfuthatjuk, kivesézhetjük vagy böngészhetjük a szöveget, és kiválaszthatjuk belőle a minket érdeklő részeket. Amikor határozott céllal olvasunk, azt sokkal komolyabban kell venni, mivel lehet, hogy bizonyítanunk kell, hogy az olvasott információ eljutott hozzánk, és azt meg is értettük. A biztonsági őr esetében jó példa lehet erre a szolgálati beosztásra vonatkozó utasítások vagy a vészhelyzeti eljárások olvasása. Határozott céllal történő olvasás esetén a következő kérdéseket érdemes megfontolni: • • • • •

Muszáj a szöveget ott helyben elolvasni, el kell-e egyáltalán olvasni? Mi a fontosabb: a szöveg egyes részeire, vagy az egész dokumentumra koncentrálni? Szükséges-e a szöveg egész tartalmát megjegyezni? Milyen részletességig kell a szövegben elmélyülni? Hogyan kell majd az olvasott információt alkalmazni?

Az olvasásra szánt dokumentumokat ezek szerint a szempontok szerint kell osztályozni, meg kell jelölni azokat a részeket, melyekben alaposabban el kell mélyülni, tudni kell, hogy milyen információhoz akarunk hozzájutni, melyik részeken lehet átfutni, stb. Testbeszéd: A testbeszéd a nemverbális készségek használata, melyek magukba foglalják a gesztusokat is. A következő lista ilyen elemeket tartalmaz: •

Fejbólintás

•

Arckifejezések, mint a mosoly vagy homlokráncolás


121


•

Kézhasználat: a kitárt kar barátságos gesztus, a karba tett, vagy szorosan az ember oldalához szorított kéz védekező/zárt testtartást mutat.

•

Szemkontaktust kell tartani, ha az ember nyitott és barátságos benyomást szeretne kelteni. Pont ellenkezőleg kell eljárni, ha ilyen benyomásra nincs szükség, például amikor a biztonsági őr egy bolti tolvajt figyel meg akció közben.

•

Nyitott vagy védekező testtartást távolságtartással is el lehet érni, ilyenkor az, hogy valaki az alanyhoz közel, vagy tőle távol helyezkedik el, világosan mutatja az érzéseit.

Vizuális megfigyelés: A vizuális megfigyelés az a képességünk, melynek segítségével észreveszünk és értelmezünk olyan képeket, melyeket felénk kommunikálnak. Jó, a mindennapokból vett példák erre az útjelző táblák, vagy a közlekedési lámpák. Ezek formák és színek segítségével közvetítik számunkra az üzenetet anélkül, hogy ezt a kommunikáció bármely más formájával támogatnák. Ez egészen odáig terjedhet, hogy még véleményt is formálunk vizuális megfigyelés alapján, például a nyaralóhelyekről küldött képeslapok esetében, melyek jó érzéseket, örömöt és pihenést idéznek fel egyetlen színes képecske segítségével. Más képek, például a halálfejet és lábszárcsontot ábrázoló figyelmeztető jelzések, veszélyre figyelmeztetnek vagy óvatosságra intenek, megint csak a kommunikáció más formáinak segítsége nélkül. A megfigyelés mindannyiunk számára természetes, de legtöbbször nem használjuk ki teljes mértékben ezt a bennünk rejlő képességet. Az alábbi tanácsok ehhez segítenek hozzá: • • • • •

Inkább megfigyelni kell a dolgokat, mint csupán megnézni vagy pillantást vetni rájuk. Koncentrálni kell a képre és értelmezni kell az általa hordozott üzenetet. A képeket más kommunikációs módszerekhez kapcsolódó asszociáció segítségével lehet a legjobban megjegyezni. A vizuális megfigyelés mint gyakorlat, növeli a biztonsági őr birtokába jutó információ mennyiségét, valamint fejleszti a képek értelmezésére és felidézésére irányuló képességét. Ezt a kommunikáció egyéb formáinak segítségével még tovább lehet fokozni, például a tánc sem lenne ugyanaz zene nélkül. A filmproducerek beszédet és zenét is használnak, csakúgy, mint speciális effekteket, hogy ezekkel is hangsúlyozzák a film mondanivalóját. 11. fejezet: Kommunikáció

122


11.2 Rögzítés és jelentés A kommunikáció nem csupán készségek sora, melyeket gyakorolni és alkalmazni kell a munkahelyen. A hatékony kommunikáció előnyös mindenki számára, ezért mindennapi helyzetekben is gyakorolni kell. Ez a rész bevezetőül szolgál a kommunikáció témaköréhez általában, a kézikönyv további részei pedig részleteiben is tárgyalják a jelentéssel, jelentésírással, jegyzetfüzet-használattal, megfigyeléssel stb. kapcsolatos ismereteket. ------------------------------------------------------------------------------A rögzítés és jelentés módszerei A rögzítés és jelentés a biztonsági őr alapvető feladatai. Függetlenül az elkészítésükhöz használt módszertől, a következő ismérveknek mindig meg kell felelniük: • • • •

Tömör Pontos Szakszerű Diszkrét

A jelentés módszerei a következők: Verbális: A verbális vagy közvetlen szóbeli jelentés módszere általában az elsődleges módja a jelentés továbbításának. Ezért fontos annak biztosítása, hogy az üzenet világos legyen, még mielőtt a biztonsági őr megkísérli továbbítani azt a következő személynek, valamint az is, hogy a jelentés fő pontjaira kerüljön a hangsúly. Vizuális: A jelentésnek ezt a módját akkor használják, amikor távolság van a biztonsági csoport tagjai között, és a kommunikáció más eszközei nem állnak rendelkezésükre. Ez végbemehet zászlók, kézjelek vagy testbeszéd segítségével. Elektronikus: A jelentésnek ez a formája telefon, mobiltelefon, fax, személyhívó és leggyakrabban adó-vevő segítségével történik. Számítógép használata szintén elképzelhető, e-mailként elküldött jelentések, vagy a rendszerben hagyott jelentések formájában, melyeket mindazok elolvashatják, akiknek hozzáférésük van a rendszerhez. Írásbeli: • Szolgálati jelentés vagy eseménynapló kitöltése


123


• • •

Személyes jegyzetfüzet használata Nyomtatványok kitöltése Írásbeli esemény- vagy baleseti jelentések

Jelentésírás: A jelentés fontosságát feljebb már leszögeztük. A biztonsági őr ritkán tölt le szolgálatot anélkül, hogy valamilyen esemény jelentését vagy a történtek írásbeli rögzítését ne igényelné. A leggyakrabban készített jelentések azok, melyek anyagi kár keletkezésével, vagy sérülés bekövetkezésével kapcsolatosak, s melyek végül nyomozás, vagy bírósági eljárás részét képezik, például betörés, letartóztatás, baleset, sérülés vagy tűzeset kapcsán. Valójában akkor is készül jelentés, amikor semmi sem történt; ilyenkor azt tartalmazza, hogy minden rendben van. Mindennek következtében a megfelelő jelentésre vonatkozó eljárásoknak működniük kell annak érdekében, hogy felhívják az illetékes vezetés figyelmét mind a potenciális, mind pedig a tényleges problémákra. Egy incidenssel kapcsolatos minden olyan kulcsfontosságú tényt, melyet érdemes jelenteni, az első adandó alkalommal írásba kell foglalni annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a problémák azoknak a vezetőknek és kollégáknak a számára, akiket esetleg olyan ügyekben vonnak kérdőre, amelyekről nem, vagy nem elég jól értesültek. Szükség esetén egy rövid, ideiglenes jelentés is elegendő; erre olyankor is szükség lehet, amikor a cselekmény még folyamatban van. Egy incidensről szóló jelentés megírásának elsődleges célja annak elérése, hogy az olvasóban kialakuljon egy, az eseményt megjelenítő kép. Ennek érdekében teljes körű, pontos, szabatos és egyértelmű, elegendő részlettel és magyarázattal ellátott beszámolóra van szükség arról, ami történt. Mindez hozzásegíti az olvasót a jelentés tárgyát képező ügy megértéséhez. A jelentés megírása Elsőként a jelentés tartalmát kell végiggondolni. Az információ származhat egyenesen a jelentő személy emlékezetéből. Amennyiben sok idő telt el az eset megtörténte óta, akkor az információ származhat a jelentést író személy jegyzetfüzetéből. Bonyolult jelentés készítése esetén először piszkozatot kell készíteni, majd azt alaposan átolvasni, szükség esetén kijavítani, és végül leírni a benyújtásra szánt végleges változatot.


124


A jelentés vázlata A címzést és aláírást tartalmazó részektől eltekintve a jelentés fő részét három világosan megkülönböztethető bekezdésre kell tagolni: 1. bekezdés: Ez a bekezdés az eset felfedezéséhez vezető körülményeket tartalmazza, annak helyét, dátumát, idejét és az azonnal foganatosított intézkedéseket is beleértve. 2. bekezdés: Ez a bekezdés az esetre vonatkozó, részletekre is kitérő, de lényeges információkat tartalmazza, valamint a további megtett lépéseket is felsorolja. 3. bekezdés: Ebbe a bekezdésbe a bekövetkezett veszteség vagy kár végső értékelése tartozik, valamint azok a javaslatok, melyeket a jelentés írója tenni kíván. A fenti vázlat azt a célt szolgálja, hogy az olvasónak azonnali hely-/időorientációt adjon, valamint világos magyarázattal szolgáljon a történtekről, és a jelentő személy által foganatosított intézkedésekről. Betartandó szabályok: • A jelentést a lehető leghamarabb el kell készíteni. További részletekkel szükség esetén később is meg lehet erősíteni. • Egyértelműen jelezni kell, hogy a jelentés kinek szól. • Magyarázó célzattal rövid címet kell adni a jelentésnek. • A jelentésnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége. • A jelentésnek világosnak, rövidnek és lényegre törőnek kell lennie. • Egyszerű nyelvezetet kell használni, a terjedelmes szavak senkit sem nyűgöznek le, viszont gyakran helytelenül vannak leírva. • A szakkifejezések használatát olyan esetekre kell korlátozni, amikor az olvasó biztosan megérti azokat. Amennyiben ez kétséges, a használt kifejezés után zárójelben oda kell írni a magyarázatát is. • Nem szabad szlenget használni, kivéve, ha a jelentésíró idézi azt, ami valójában elhangzott. • El kell kerülni a rövidítések pl. labor, oszt., mh. stb. használatát. Ez az író lustaságára utalhat. • El kell kerülni a bizonyítékkal alá nem támasztott vélemények rögzítését. • Időpontokra mindig a 24-órás időmeghatározás felhasználásával kell utalni. • A jelentés hangneme nem lehet gúnyos vagy goromba.


125


Rendszeresen bekövetkező eseményeknél vagy kisebb incidenseknél praktikus előre elkészített, kitölthető típusú jelentéseket használni, melyekkel mind a jelentés elkészítésénél, mind pedig elolvasásánál sok időt lehet megspórolni. A jelentés útja Annak a személynek vagy személyeknek a nevét, akinek a jelentés szól, az első oldalon kell feltüntetni, lehetőleg bal oldalt, a lap tetején. Amennyiben valakinek lépéseket kell tennie a jelentésben foglaltak nyomán, azt, hogy a jelentés kihez jusson el, egyeztetniük kell a felettesükkel, vagy a jelentést kérő személlyel. Bizalmas természetű jelentések példányait nem szabad elől hagyni. Ilyen esetekben a jelentést egyértelműen el kell látni a bizalmas megjelöléssel, jól láthatóan a lap tetején. A jelentés borítékjával, melyet mindig le kell zárni, hasonlóképpen kell eljárni. Amennyiben a jelentést postai úton továbbítják, a bizalmas megjelöléssel ellátott, lezárt borítékot egy másik, sima, megcímzett borítékban kell elhelyezni, hogy ne lehessen megkülönböztetni a többi postai küldeménytől. Összefoglalás Az, hogy valaki jó jelentést tudjon írni, főként gyakorlat kérdése, de az alábbi néhány egyszerű szabály betartása is segíthet benne. Mindenekelőtt mindig ellenőrizni kell a tényeket. Lehet, hogy komoly döntések születnek az alapján, amit a biztonsági őr állít, és valószínű, hogy alaposan ki is kérdezik arról, amit leírt. Minden jelentésnek tartalmaznia kell az alábbi kérdésekre adott egyértelmű és tömör válaszokat: • • • • • • •

Mi történt? Kit érintett az eset? Mikor történt? (nap/dátum/időpont, 24-órás időmeghatározással) Hol történt az eset? Miért? (a lehetséges okok áttekintése) Hogyan fedezték fel az esetet? A foganatosított intézkedések.

A fent vázolt részletes jelentés megírása akár a biztonsági őr jegyzeteinek felhasználásával is kezdődhet, melyek hivatkozási alapul szolgálhatnak, ezért ugyanilyen fontos, hogy az ilyen jegyzetek készítése a megfelelő módon történjék.


126


A jegyzetfüzet A jegyzetfüzet a biztonsági őr felszerelésének egyik legfontosabb darabja, de könnyen hasznavehetetlenné válik, amennyiben nem vezetik rendesen. A jegyzetfüzet vezetésének célja a következőkben foglalható össze: • • • • •

Maradandó, személyes feljegyzések készítése a szolgálatban eltöltött órákról és az elvégzett munkáról. Az utasítások, üzenetek és a szolgálati idő alatt bekövetkező incidensek kézenfekvő és hatékony rögzítése. Hivatkozási forrásként való használat egy eset részleteit illetően, a jelentés utólagos elkészítésekor. Olyan dolgok rögzítése, melyeket nem lehet csupán az emlékezetre bízni. A bíróságon bizonyítékként felhasznált tények megerősítésére szolgáló forrás, ilyenek lehetnek beszélgetések, értéktárgy komplikált részletei stb., vagy bármilyen, a bírósági eljárás részét képező anyag.

A jegyzetfüzet-vezetés szabályai A jegyzetfüzet vezetése során mindig észben kell tartani, hogy a jegyzetfüzet elfogadható kell, hogy legyen mint az eseményeket megbízhatóan rögzítő irat. Ezt az alábbiak figyelembe vételével lehet elérni: • • • • • • • • • • • • •

A borító belsejére rá kell vezetni a füzet tulajdonosának nevét, és a füzet megnyitásának dátumát. Minden bejegyzést a megfelelő sorrendben kell megtenni. Minden munkanapot külön bejegyzésben kell feltüntetni, mely jelzi a szolgálat kezdetének és befejezésének idejét, még akkor is, ha semmi feljegyeznivaló nem történik. A bejegyzéseket az eseményekkel egy időben, vagy azokat követően a lehető leghamarabb be kell vezetni a füzetbe. Semmit nem szabad kiradírozni. A lapokat nem szabad kitépni. Kerülni kell , hogy a füzetben üres helyek maradjanak. Amennyiben változtatni kell a bejegyzésen, a nem kívánt részt kitörlés helyett át kell húzni. Nem szabad a sorok közé írni. Alá kell írni minden olyan bejegyzéssel kapcsolatos változtatást, melynek esetleg szerepe lehet bírósági eljárás vagy fegyelmi tárgyalás során. Nem szabad a jegyzetfüzetbe firkálni. A pontosságot nem szabad feláldozni a rendezett külalakért. Minden egyes lapot meg kell számozni.


127


Mit tartalmazzon a jegyzetfüzet? Nehéz meghatározni, hogy mik azok az alapvető dolgok, amiket a jegyzetfüzetnek tartalmaznia kell. Az, hogy mire van szükség, minden egyes munkaadó, helyszín, és szolgálat esetében más, de van egy soha nem változó szabály: minden bejegyzésnek teljesnek kell lenni és minden fontos részletet tartalmaznia kell. Az alábbi lista példákat sorol fel arra, hogy egyes esetekben mik lehetnek az alapvetően fontos, feljegyezni való információk: A szolgálat kezdetekor kapott utasítások, • Bármilyen bűnesetről, incidensről, panaszról stb. kapott bejelentés részletei, pl. a panaszos neve, címe, munkahelyi azonosító száma; a panasz részletei; az incidens dátuma és időpontja; a hiányzó értéktárgy teljes leírása; lehetőleg a bejelentés időpontja és minden ezt követő, megtett lépés. • Elfogás esetén a letartóztatás helye és ideje; az elkövető neve, kora, címe; amennyiben alkalmazott, a munkahelyi azonosító száma; az elfogás oka; az elkövető felelősségre vonáskor adott válasza; mind a kérdést, mind a választ rögzíteni kell, az utóbbit pontosan úgy, ahogy elhangzott. • Elvesztett és talált értéktárgyakról szóló bejelentések, amennyiben ez nem a biztonsági őrhelyen történt. • Bejelentett vagy látott baleseteket rögzítő feljegyzések. • Felfedezett vagy bejelentett tűzesetek részletei, vagy a tűzbiztonsági, munkavédelmi vagy biztonsági eljárások és szabályok megszegése, melyet a biztonsági őr járőrözés közben észrevett vagy tudomására hoztak. A jegyzetfüzet bírósági eljárás során történő felhasználása Bizonyíték szolgáltatásakor a jegyzetfüzetet nem kell bemutatni, hacsak ez nem szolgálja a hitelesség érdekeit. Amennyiben a jegyzetfüzet bemutatásra kerül, mind a bíróságnak, mind pedig a védelemnek joga van azt megvizsgálni, így ez még egy ok a fent felsorolt szabályok betartására. Két együtt intézkedő biztonsági őr együttes feljegyzéseket is készíthet, de amennyiben eltérés van közöttük az események felidézésében, akkor a saját egyéni emlékeiknek megfelelően kell azokat rögzíteni. Amennyiben a jegyzetfüzet felhasználásra kerül a bíróságon, azt nyíltan kell elővenni, úgy, hogy mindenki láthassa. Arra, hogy a biztonsági őr a jegyzetfüzetére hivatkozhasson, engedélyt kell kérnie a bíróságtól. Hasznos lehet megjelölni a kérdéses oldalt, így nem kell az időt a bejegyzés keresgélésére vesztegetni. Itt megint csak fel kell hívnunk a figyelmet a szabályok betartásának szükségességére.


128


Amennyiben valaki a jegyzetfüzet felhasználásával szolgáltat bizonyítékot, a bíróság szinte biztosan ragaszkodni fog ahhoz, hogy lehetősége legyen azt megvizsgálni, és amennyiben a jegyzetfüzetről bebizonyosodik, hogy rosszul vezetik, a bíróság nem fogja azt az eseményeket megbízhatóan rögzítő iratként megítélni. A tanúk padja fagyos és barátságtalan helynek bizonyulhat a biztonsági őr számára, ha a jegyzetfüzet hanyag vezetési módja miatt a védelemnek lehetősége nyílik a biztonsági őrt mint tanút hiteltelenné tenni. Útmutató a telefon használatához: • • • • • • •

Amikor a biztonsági őr felveszi a telefont, mindig a biztonsági személyzet tagjaként kell azonosítania magát, és meg kell tudakolnia a hívó kilétét. Tisztán kell beszélnie. Meg kell tudnia a hívó nevét és a hívás okát. Rögzítenie kell a hívás fontos részleteit. Nem szabad vulgáris kifejezéseket használnia. Ki kell kapcsolni, vagy el kell szigetelni minden háttérzajt, mely megnehezítheti az üzenet megértését. A biztonsági őrnek, feladatkörén belül maradva, minden lehetséges segítséggel a hívó rendelkezésére kell állnia, de biztonsági természetű információval nem szolgálhat.

A telefonon közvetített megfelelő imázs fontos mind a biztonsági szolgáltatónak, mind pedig az ügyfélnek. A rádió adó-vevő készülék funkciói Ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak kommunikálni, a biztonsági őröknek rendelkezniük kell a rádiókészülékekkel kapcsolatos ismeretekkel, valamint ismerniük kell az azok helyes használatára vonatkozó szabályokat és javaslatokat, melyek segítségével maximálisan ki tudják használni azokat. Egészen az 1970-es évek óta, amikor népszerű lett, a rádióadóvevő a biztonsági őr első segédeszköze. Legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a biztonsági személyzet számára, hogy közvetlenül beszéljen a biztonsági ügyelettel és a személyzet többi tagjával, s így pontos részletekkel szolgálhasson egy másik helyen zajló eseményről vagy vészhelyzetről. Legnagyobb hátránya, hogy sokan nem ismerik, vagy nem tartják be a rádiókészülék használatát szabályozó helyes eljárásokat.


129


A rádióadó-vevő olyan berendezés, mely információt küld és fogad elektromágneses hullámok segítségével. Minden egyes adó-vevő egység a következő részekből áll: • • • •

Egy be- és kikapcsolásra szolgáló kapcsoló, mely általában a hangerőszabályozót is magába foglalja. Egy hangoló gomb, melyet a csatorna finomhangolására és a háttérzaj kiszűrésére használnak. Egy csatornakereső gomb (a csatornák hatótávolsága váltakozik). Egy adóvevő gomb, mely egy spirál alakú kábellel egy szájrészhez/mikrofonhoz kapcsolódik, vagy a kézi egységek esetében magának az egységnek a részét képezi.

Az üzenet továbbításához az embernek meg kell nyomnia és nyomva kell tartania az adóvevő gombot egészen addig, míg beszél, majd el kell engednie ahhoz, hogy megérkezhessen a válasz. Amíg az adóvevő gomb be van nyomva, nem lehetséges üzenetet venni. Az ügyeleti központban található egység rendelkezik egy saját hívójellel (ez egy azonosító jel vagy szám, pl. alfa központ vagy alfa bázis). Minden, az ügyeleti központon kívül eső egység is rendelkezik egy saját hívójellel (ez egy azonosító jel vagy szám, pl. alfa egyes). A rádióadó-vevő egységeknek három fő típusa van: Asztali egység vagy bázisállomás: Ez az egység az ügyeleti központban van telepítve, és a hálózatról kapja az áramellátást. Rögzített egység: Ez az egység a járőrjárműben van felszerelve, és a jármű 12voltos akkumulátoráról kapja az áramellátást. Kézi egység (walkie-talkie): Ez az a személyi rádió, melyet a legtöbb biztonsági őr hord, saját újratölthető elemmel rendelkezik, és bár nem olyan nagy a hatóereje, mint az asztali vagy rögzített egységnek, ez az, melyet a legvalószínűbben láthatunk használatban, főként bevásárlóközpontokban/kiskereskedelmi környezetben. A hatótávolság vagy távolság, melyen belül két egység üzeneteket tud közvetíteni, korlátozott, és helyi feltételek, például beton épületek következtében tovább csökkenhet.


130


A rádiókészülékek használatát szabályozó eljárások Az alábbi ellenőrzőlista a rádiókészülékek használatát szabályozó eljárásokat tartalmazza: • • • • •

• • • • • •

Az adás megkezdése előtt meg kell hallgatni, hogy az ember nem szól-e bele vagy nem szakítja-e meg más egységek üzeneteit. Kapcsolatfelvételkor a megfelelő hívójelet kell használni minden egyes adás megkezdésekor. A hívójelet nem szükséges újra használni az adás befejezéséig. Meg kell várni, hogy a vevő fél nyugtázza az adást, mielőtt az adó továbbítja az üzenetet. Tömörnek kell lenni és a szabványos kifejezéseket kell használni (egy szó vagy rövid kifejezés, melynek használata az adásidő lerövidítését szolgálja). Hosszú vagy nehéz szavak, valamint bármilyen olyan szó betűzésekor, melynek megértése nehézséget jelenthet, a fonetikus vagy numerikus ábécét (egy szó használata egy betű vagy szám azonosítására pl. Aladár=A) kell használni. A számokat és betűket vissza kell olvastatni annak igazolása céljából, hogy az üzenetet pontosan vették. Kerülni kell az adó-vevőn keresztül történő fecsegést vagy tréfálkozást. Természetes beszédtempót és hangsúlyozást kell alkalmazni. A szájrészt/mikrofont vissza kell tenni a helyére, amikor nincs használatban. Minden adást az „over” szóval kell befejezni. A központ csak az „out” szót használja az utolsó adás végén.

Prioritást élvező adások A prioritást élvező adásokat kétféleképpen osztályozzuk, vannak „top” és „medium” prioritású adások. „Top” prioritás Az ebbe a besorolásba tartozó adások elsőbbséget élveznek minden más adáshoz képest, így az ilyenek esetében nem a szokványos eljárást kell követni. Ehelyett egy prioritásjel használatát követően azonnal az adó hívójele, az esemény helyszíne, és az üzenet következik. Például, ha egy biztonsági őr felfedez egy tűzesetet, az elhangzó adás az alábbi példához hasonló lenne: „Vészhelyzet, vészhelyzet”, Alfa egyes, tűz a Lawlors raktárháznál, a Fő utca elején, tűzoltókra van szükség, vége.” A központ válasza a következő lenne: „Alfa egyes, vettük az üzenetet, küldjük a tűzoltókat, álljon készenlétben, vége.”


131


Támadás vagy vészhelyzet során történő adás esetében a helyszín megadásakor egyszerű nyelvezetet kell használni. Ilyen adás esetében feltételezik, hogy azonnali segítségre van szükség, így az ügyelet nyugtázza az adást, és megteszi a szükséges intézkedéseket. „Medium” prioritás Az ebbe a besorolásba tartozó adások incidensekkel vagy sürgős hívásokkal kapcsolatosak, melyek témája nagyon sokféle lehet, és általában elsősorban gyanún, vagy fontos, de nem kritikus híváson alapulnak. Például ha a biztonsági őr arra gyanakszik, hogy behatoló van a helyszínen, és azonnali segítségre vagy a rendőrségre van szüksége, az elhangzó adás a következő lenne: „Esemény, esemény”, „Alfa központ, itt alfa egyes”. Az központ azonnal nyugtázza a hívást és veszi az adást. Amennyiben a továbbított adást a központ nem nyugtázza, azt kell feltételezni, hogy az adást nem fogadták, és ezért meg kell ismételni.


132


Egyezményes kifejezések Rövid kifejezések, melyek a rádiós kommunikációban szabvány vagy rendszeresen előforduló üzenetek megfogalmazására szolgálnak, az adásidő csökkentése céljából. Az alábbi lista a leggyakrabban kifejezéseket tartalmazza:

használt

egyezményes

Angol nyelvű példák: Kifejezés

Jelentés

Stand by:

Maradjon a helyén, míg további információt nem kap, vagy míg ellenőrizzük az információt.

Correction:

Ebben az adásban hiba van, a helyes változat -.

Disregard:

Az előző adás hibás, hagyja figyelmen kívül - .

Figures:

Számok következnek -.

From:

Ennek az üzenetnek a küldője - .

I say again:

Megismétlem az adást - .

I spell:

Fonetikusan lebetűzöm a szót - .

I verify/Please verify: Egy adás igazságtartalmának vagy helyességének megerősítésére használjuk. Out:

Ez az adásom vége, nem várok választ (csak a központ használja).

Over:

Ez az adásom vége, rajtad a sor, válaszolj.

Pass your message:

Készen állok és várom az üzenetet.

Read back:

Ismételje meg nekem az adást - .

Relay to:

Adja tovább az üzenetet - .

Roger:

Kielégítően megkaptam az üzenetet.


133


Say again:

Ismételje meg az utolsó adást (vagy annak egy részét).

Maintain silence:

Ne kezdeményezzen több adást, amíg a csendet fel nem oldják, vagy a központ nem jelentkezik.

Silence lifted:

A normális adás menete visszaállt, készen állok a hívásod fogadására.

Speak slower:

A beszéded túl gyors vagy zavaros ahhoz, hogy megértsem.

That is correct:

Helyes az adásod, helyesen továbbítottad az adást.

Time:

A pontos idő - (24-órás időmeghatározást használva).

Unknown station:

Egy ismeretlen hívójelű állomás próbál kapcsolatot teremteni (olyankor használatos, amikor a hívó nem azonosította magát).

Wait:

Rövid szünetet kell tartanom, vagy: Nem tudok az adásra azonnal válaszolni.

Wilco:

Megkaptam az adást, értem és annak megfelelően cselekszem.

Word/before after:

Ismételje meg az utolsó adása egy részét - (a Say again kifejezéssel használható, pl. Say again word after - ).

Location please:

Hol van - , (amikor csak lehet, kódolva, hogy ne lehessen a helyszínt pontosan azonosítani).

Destination please:

Merrefelé tart - (amikor csak lehet, kódolva, hogy ne lehessen a helyszínt pontosan azonosítani).

E.T.A. please:

Mi az érkezésed becsült időpontja.

T.A.:

Mi a célhoz érkezés tényleges időpontja.

Phone in:

Hívja föl a központot, amint csak lehet.

R.T.B.:

Térjen vissza részlegirodába.


a

bázisra

vagy

a

134


Check-in:

Csak a központ használja. Olyankor használatos, amikor a járőröket/helyszíneket soron kívül ellenőrzik rádión.

Fonetikus és numerikus leírások A rádiós eszközök hatékony használatának fontos eleme a fonetikus és numerikus ábécé. Ennek ismerete a rádiós eljárások helyes használatával és gyakorlattal együtt minden biztonsági őrnek előnyére szolgál. Fonetikus ABC A B C D E F G H I J K L M

Alpha Bravo Charlie Delta Echo Fox-trot Golf Hotel India Juliet Kilo Lima Mike

Numerikus N O P Q R S T U V W X Y Z

November Oscar Papa Quebec Romeo Sierra Tango Uniform Victor Whiskey X-ray Yankee Zulu

1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

Wun Too Three Fore Fife Six Sev-en Ate Nine-er Zero

Rádióadásban törvényellenes vulgáris kifejezéseket használni vagy megismételni/továbbadni bármely, nem az illetőnek szánt, kihallgatott információt. A rádióadó-vevő frekvenciák használata engedélyhez kötött, melyet a Hírközlési Minisztérium bocsát ki.


135


11.3 Konfliktuskezelés

Bevezetés Figyelembe kell venni, hogy más kulturális háttérrel rendelkező embereket érintő helyzetekben az ebben a kézikönyvben leírt kommunikációs módszerek esetleg nem megfelelőek. A konfliktus fogalma a „nézeteltérés, küzdelem, vagy verekedés” szavakkal határozható meg. Az 5. fejezet 9. pontja vázolja azokat a lépéseket, melyeket akkor kell tenni, amikor egy konfliktus már addig a pontig fejlődött, melynél a biztonsági őr saját biztonsága érdekében, vagy a konfliktus körülményeinek következtében nem keveredhet bele a helyzetbe, vagy nem tehet lépéseket annak megoldására. A biztonsági őrnek minden esetben meg kell róla bizonyosodni, hogy a konfliktus magában hordozza annak a lehetőségét, hogy haraghoz, agresszióhoz és végül erőszakhoz vezessen. A biztonsági őr korai beavatkozása például egy szóbeli nézeteltérésbe, mely nem fenyeget sérüléssel vagy más veszéllyel, akár fokozhatja is a konfliktust. A túl korai beavatkozásnak, ahogy ezt az 5.9 pont is kifejti, az is lehet a következménye, hogy a konfliktust a biztonsági őr személye felé fordítja. A meghatározó döntések a biztonsági őr számára tehát a következők: • Annak a döntésnek a meghozatala, hogy beavatkozik. • Annak eldöntése, hogy mikor avatkozik be. • Annak eldöntése, hogy beavatkozáskor hogyan kezeli a problémát. Az első döntés meghozatala, vagyis, hogy az őr beavatkozik, függ az abban az időben fennálló körülményektől, és a konfliktusban érintett emberektől. Lehetetlen minden körülményt azonosítani és útmutatóul szolgálni minden egyes helyzethez. Kommunikációs készségek felhasználásával történő konfliktuskezelésről akkor beszélhetünk, amikor az őr képes úgy beavatkozni egy helyzetbe, hogy azt megkísérelheti megoldani, ezt meg kell tennie, vagy erre szükség van. Az alábbi példák ilyen típusú konfliktusokat mutatnak be: • •

Nézeteltérés egy csoport tagjai között. Nézeteltérés a biztonsági őr és a nagyközönség tagjai között, például amikor a biztonsági őr ragaszkodik hozzá, hogy egy birtokháborító elhagyja a helyszínt, vagy amikor elfog egy bolti tolvajt.


136


•

•

•

Nézeteltérés a biztonsági őr és a helyszínen dolgozók, vagy az ügyfél által foglalkoztatott személyzet között, például amikor be kell tartatni olyan szabályokat, mint a dohányzásra vonatkozó rendszabályok. Azon eset, amikor a biztonsági őr olyan helyzettel kerül szembe, melyben fenyegetések arra a következtetésre vezetnek, hogy sérülés veszélye fenyegeti, mely elől nem tud elmenekülni, és a helyzetet sem tudja elkerülni. Azon eset, amikor fennáll annak a kockázata, hogy megsérülhetnek olyanok, akikért a biztonsági őr felelős, például a helyszínen tartózkodó látogatók vagy a boltban tartózkodó vásárlók.

A második pont, vagyis annak eldöntése, hogy a biztonsági őr mikor avatkozzon be, sokkal fontosabb, és ez az a terület, ahol a biztonsági őrnek használnia kell a kommunikáció minden formájával kapcsolatos ismereteit és tudását ahhoz, hogy értékelje a helyzetet. Ebben az értékelésben az alábbiakat kell figyelembe venni: • • • • • •

Mi a konfliktus oka. Amennyiben ez hallgatás és megfigyelés alapján nem látható vagy nem nyilvánvaló, akkor beavatkozás előtt meg kell próbálni kideríteni. Oda kell figyelni a konfliktusban használt nyelvezetre (sértő vagy gyalázkodó stb.). Oda kell figyelni a használt hang jellemzőire, hangos, gyors, mérges vagy agresszív hangnemekre. Meg kell figyelni, hogy minden érintett fél agresszív-e, vagy van, aki ésszerűen vagy passzívan viselkedik. Meg kell figyelni, hogy milyen típusú testbeszédet használnak az érintett felek (fenyegetés ökölbe szorított kézzel, testi kontaktus lökdösés/tolakodás formájában stb.). Meg kell figyelni, hogy hány ember érintett a konfliktusban (egy-egy személy mindkét oldalon, egy-egy csoport mindkét oldalon, egyik oldalon egy személy, másikon egy csoport stb.).

A csoportokat a legnehezebb értékelni, mivel lehet, hogy egynél több támadó is van, vagy a csoport nagy része inkább csak néző, mint résztvevő. Az elsődleges értékelés során ki kell derülnie, hogy ki a legjobban érintett fél vagy felek a konfliktusban. Ezek lesznek azok az emberek, akikre a biztonsági őrnek összpontosítania kell. Az értékelés eredményeképpen a biztonsági őrnek tisztában kell lennie azzal, hogy kik és hányan érintettek a konfliktusban, mi annak az oka, és hogy átalakulhat-e a helyzet, vagy már át is alakult olyan helyzetté, melyben fennáll annak a kockázata, hogy bárki megsérül vagy veszélybe kerül. 11. fejezet: Kommunikáció

137


Ekkor kell meghozni a beavatkozásra vonatkozó döntést és meg kell határozni annak módját, hogy a biztonsági őr hogyan közelíti meg a konfliktust. A biztonsági őr csak akkor bonyolódhat bele egy olyan helyzetbe, mely esetleg veszélyes lehet számára, ha az esetet már jelentette, és segítség is rendelkezésére áll. A harmadik pont, nevezetesen, hogy a biztonsági őr hogyan kezelje a problémát, kétféle ismeret együttes használatát teszi szükségessé. A beavatkozást szabályozó irányelvek érvényesítését a kommunikációs készségek segítségével lehet segíteni vagy megerősíteni. A beavatkozást szabályozó irányelvek: Nem szabad folyamatos szemkontaktust tartani: A szemkontaktust időről időre vissza kell állítani, de nem indokolatlanul, mivel ha valakire bámulnak, annak elbátortalanító hatása lehet. Ezenkívül figyelmet kell fordítani a környező területre és a támadó fél testének, kezének vagy lábának mozdulataira stb. is. A biztonsági őr nem lehet agresszív: Amennyiben a biztonsági őr agresszivitás jeleit mutatja, az minden, a helyzet megoldására tett kísérletét meghiúsíthatja. Az ilyen jeleket, mint az emelt hang, ujjal mutogatás, vagy a kar felemelése, kerülni kell. A biztonsági őr nem emelheti fel a hangját: Ez arra készteti a támadó felet, hogy ő is ugyanilyen hangot használjon, és ez szükségtelenül emeli az agresszió szintjét. Nem szabad a helyzethez képest sem túl távol, sem túl közel állni: A biztonsági őrnek kartávolságra kell állnia, így nincs túl közel és nem tűnik megfélemlítőnek, de nincs túl messze sem ahhoz, hogy részt tudjon venni az eseményekben és érdeklődést tudjon mutatni irántuk. Nem szabad állást foglalni: A konfliktus oka lehet valódi sérelem vagy nézeteltérés. Mégis, ha a biztonsági őr rossz oldalon foglal állást, vagy helytelenül támogatja az egyik nézőpontot, az az agresszió szintjének emelkedéséhez vezethet, és az agressziót a biztonsági őr személye felé fordíthatja.


138


Nem szabad fizikai kontaktust létesíteni: A nyitottságot sugalló gesztusok, mint például a kézfogás kivételével kerülni kell a fizikai kontaktust, mivel ennek következményeként a támadó fél korlátozva vagy fenyegetve érezheti magát, és természetes védekezéséként az erőszak eszközéhez folyamodhat. Nem szabad parancsokat adni: A biztonsági őrök, különösen, akik egyenruhát is hordanak, hatóság benyomását keltik. Vannak emberek, akiket ez ellenállásra sarkall, és ha még parancsolnak is nekik, az csak fokozza az ellenállásukat. Nem szabad támadólag közelíteni: Amennyiben a biztonsági őr célzottan a támadó fél felé siet vagy lépked, arra készteti a támadót, hogy résen legyen, és ez megnehezíti annak lehetőségét, hogy értelmes beszélgetésbe kezdjenek. Nem szabad semmi olyan tárgyat kézben tartani, mely fegyvernek látszhat, vagy fegyverként használható lehetne: Amennyiben a biztonsági őr zseblámpát vagy adó-vevőt tart a kezében, az a támadó fél ellen használható fegyvernek tűnhet. Az ilyen tárgyakat vissza kell tenni a tartójukba, vagy zsebre kell tenni, különösen az esemény helyszínének megközelítésekor. Nem szabad elfordulni: A biztonsági őr számára fontos elnyerni a támadó tiszteletét. Ennek érdekében tiszteletet is kell mutatni. Az elfordulás, vagy a nézelődőkkel való beszélgetés a problémának szentelt figyelem vagy érdeklődés hiányát mutatja. Határozottnak kell maradni: A helyzet fölötti ellenőrzés átvitele a támadó kezéből a biztonsági őrébe fontos része a konfliktus kezelésének. Az átvitel akkor megy végbe, amikor az őr elnyeri a támadó tiszteletét és bizalmát. A biztonsági őrnek képesnek kell lennie arra, hogy megszerezze az ellenőrzést, és határozottságával és magabiztosságával a támadó tudomására is hozza, hogy az már nem az ő kezében van. Mindig tiszteletet kell tanúsítani: Sértések egymás fejéhez vagdosása, lekicsinylő megjegyzések tétele, a támadó fél nézeteinek elutasítása vagy semmibe vétele mind növelik a düh vagy erőszak kialakulásának lehetőségét.


139


Meg kell kísérelni mérsékelni vagy elterelni a helyzetet: A biztonsági őr olyan megjegyzésekkel, mint például „kívánja, hogy hívjuk a rendőrséget” vagy „ezzel a vezetőségnek kellene foglalkozni”, érdeklődést mutathat a probléma iránt. További hasonló megjegyzések segítségével fel lehet hívni a támadó fél figyelmét a problémával kapcsolatos olyan kérdésekre vagy szempontokra, melyekre esetleg eddig még nem gondolt, és ezáltal el lehet terelni a gondolatait és mérsékelni lehet a vita hevét. Meg kell nyerni a támadót: Beszélgetés közben az olyan megjegyzések segítségével, mint „tényleg megér ennyit az egész?” vagy „ne is törődjön vele”, azt lehet sugallni a támadó felé, hogy nem méltó hozzá ez a viselkedés. A fent felsorolt pontok mindegyike során üzenet átadása és vevése figyelhető meg, mindez különböző kommunikációs módszerek segítségével. A következő néhány pont részletesebben kitér arra, hogy hogyan lehet a kommunikációs módszereket együtt használni az ellenőrzőlista egyes pontjaival. A használt kommunikációs készségek a következők: • Vizuális megfigyelés. • Hallgatás. • Testbeszéd. • Beszéd. Vizuális megfigyelés használata A konfliktushelyzet kezdeti értékelése magába foglalja a látvány és a használt testbeszéd értelmezését. Beavatkozáskor a megfelelő testbeszéd használata nyugalom és nyitottság képét sugározza a támadó felé, a fenyegetettség és korlátozottság érzésével szemben. Hallgatás: Amennyiben a biztonsági őr figyelmet szentel annak, ami elhangzik, és arra is, ahogyan az elhangzik, az érdeklődéséről tesz tanúbizonyságot, valamint néhány, a helyzet kezeléséhez szükséges információhoz is juthat. Testbeszéd használata: Nyitott, barátságos hozzáállást lehet sugározni az ember oldalától eltartott, kitárt karokkal és azzal, hogy a biztonsági őr arccal a legzaklatottabb vagy legagresszívabb érintett fél felé fordul (de nem rámered). Mozgásra az őrnek is teste megmozdításával kell válaszolnia.


140


Verbális kommunikáció használata: Ha a biztonsági őr megnyugtató hangon beszél, az pozitív megerősítést jelent a mondanivalója számára. A szóválasztás ugyanilyen fontos, és a konfliktuskezelés a használt kifejezések gondos megválogatását teszi szükségessé. Általánosságban a hangnemet megnyerő, békítő szóhasználattal kell párosítani, anélkül, hogy az őr elveszítené határozottságát, vagy hazugságot, félrevezetést alkalmazna a támadóval szemben. Amennyiben a támadó tetteinek komoly következményei vannak, ezt közölni lehet vele, feltéve, hogy a hangnem és a szóhasználat békés marad. Az elsajátított kommunikációs készségek használata nem egyszerűen csak akkor fontos, amikor az őrnek megfelelően kell reagálnia vagy konfliktust kell feloldania, de a helyzet értékelésekor, valamint akkor is, amikor a biztonsági őr ezekből merít önbizalmat a beavatkozáshoz. A biztonsági őr szükségtelenül nem veszélyeztetheti a testi épségét. ------------------------------------------------------------------------------11.4 Információ a nyilvánosság részére

Információ a nagyközönség tagjai részére Abban az esetben, amikor a biztonsági őr információval szolgál a nagyközönség tagjai részére, óvatosan kell eljárnia az alábbi okokból: • • • • • • •

A biztonsági őrtől származó információ nagyközönség által történő félremagyarázása pánikot kelthet. A kiadott információ eredményeként az ügyfél vagy munkáltató esetleg pereskedésbe bonyolódhat. Egy rossz tájékoztatást adó vagy nemtörődöm megjegyzés kedvezőtlen nyilvánosságot eredményezhet. A biztonsági őr által tett megjegyzés vagy kiadott információ megszegheti az ügyfél vagy a munkáltató biztosítási szerződését. A biztonsági őr esetleg nincs tisztában minden ténnyel/háttérinformációval. A biztonsági őr ritkán kap felhatalmazást arra, hogy az ügyfél vagy munkáltató nevében beszéljen. A biztonsági őr esetleg értékes vagy bizalmas információt adhat ki, mely a jövőben a biztonság csorbulását okozhatja, vagy hozzájárulhat ahhoz.


141


Az ebbe a témába vágó problémák számát csökkenteni lehet, amennyiben a biztonsági őrnek rendelkezésére áll valamilyen eszköz, melynek segítségével kommunikálhat a feletteseivel, vagy a számára adott utasítások világosan meghatározzák, hogy az egyes ügyek mely pontján és kihez kell fordulnia. ------------------------------------------------------------------------------11.5 Utasítások követése Utasítások követése Annak érdekében, hogy az egyes helyszíneken hatékonyan lehessen fenntartani a biztonságot, a biztonsági őröknek fegyelmezetteknek kell lenniük, képeseknek kell lenniük elfogadni, értelmezni és betartani a feletteseiktől kapott utasításokat, s ez vészhelyzetek esetén különösen fontos. Az utasítások lehetnek írásba foglaltak, és képezhetik a végrehajtási utasítások vagy a szolgálati beosztásra vonatkozó utasítások részét. Az egyik napról a másikra történő változások vagy váratlan események esetén az utasítások lehetnek közvetlen szóbeli, telefonon vagy rádión érkező üzenetek is. A biztonsági őrnek a védett objektum biztonsága, valamint a saját biztonsága és jóléte érdekében meg kell érteni, el kell fogadni és tiszteletben kell tartani a meglévő tekintélyelvű szervezeti struktúrát és parancsláncot. A biztonsági őrnek értelmeznie kell a kapott utasításokat, és, amennyiben kétségei vannak és azok tartalma nem világos számára, nem szabad haboznia ezek tisztázásával kapcsolatban. Ebben az iparágban nincs helye azoknak, akik úgy érzik, hogy mindent tudnak és nehézségeik vannak a tekintély elfogadásával kapcsolatban, mivel ez a hozzáállás nem csak rájuk van hatással és őket veszélyezteti, hanem minden körülöttük lévőt is. A biztonsági őröknek minden kétséget kizáróan tudniuk kell, hogy kitől fogadhatnak el utasításokat. Ez megvalósítható megfelelő vezetési struktúra vagy parancslánc és egyértelmű jelentési eljárások alkalmazásával. ------------------------------------------------------------------------------11.6 Csoportmunka

Csoport tagjaként végzett munka A biztonsági munka természetéből adódóan a biztonsági őrök sokszor csoportban vagy csapatban dolgoznak, az iparág


142


tevékenységi körének működését irányvonalat követve építették ki.

ennélfogva

félkatonai

Erre azért van szükség, hogy nagy számú, város- vagy országszerte szolgálatot teljesítő embert ellenőrzés és felügyelet alatt lehessen tartani. Minden csapatnak hatékony, önállóan dolgozó egységgé kell fejlődnie, melynek tagjai együtt dolgoznak és együttműködnek a saját érdekükben, valamint azért, hogy a rájuk bízott feladatot minél jobban tudják teljesíteni. A rossz csapatmunka hatással lesz a nyújtott szolgáltatás minőségére és hátrányosan befolyásolja a csapatszellemet is. A következőkben a csoportmunka legfontosabb szempontjait vázoltuk: • • • • • • • • • • • • • • •

Másokra is tekintettel kell lenni, ezért pontosan be kell tartani a munkával kapcsolatos időpontokat és a lehető legkevesebbet szabad hiányozni. Mindig készen kell állni arra, hogy másokat meghallgassunk. Nyíltan meg kell beszélni a felmerülő problémákat és panaszokat, s ezzel el lehet kerülni az esetleges rossz viszonyok vagy konfliktusok kialakulását. Mindig gondolni kell arra, hogy viselkedésünk a körülöttünk lévőkre is hatással van. Nem szabad a személyes problémákat másokon kitölteni. Együtt kell működni és egymást segíteni kell a helyszínen történő váltásokkal és a szolgálati beosztással kapcsolatban. Meg kell ismerni mások erősségeit és gyengéit, és segíteni kell, ahol csak lehet. Nem szabad az ember saját feladatait és kötelességeit másokra hagyni. Őszintének kell lenni a csapattársakkal. Veszély esetén akkor is segíteni kell, ha személyes ellentét van az őrök között. Senki nem hagyhat másokra olyan problémákat, melyek megoldása az ő felelőssége. A biztonsági őrnek pontosan meg kell értenie, hogy mi a feladata és hogy mit várnak tőle. A csapatmunka együttműködéssel és kompromisszumokkal jár. Senki ne habozzon megfigyelni és kérdéseket feltenni azzal kapcsolatban, hogy hogyan dolgoznak mások. A biztonsági őrnek mindig szakszerűen kell eljárni.


143



Munkaügyi kapcsolatok

12.0

Kitűzött célok

12.1

Történeti fejlődés

12.2

Gyakran használt fogalmak

12.3

A rendszer felépítése

12.4

A társadalmi partnerek hatása

12. fejezet: Munkaügyi kapcsolatok

144


12.0

Célok:

12.1 Történeti fejlődés nem általános

A cél vázolni a munkavállalói és munkaadói képviselet fejlődését. -------------------------------------------------------------------------------

12.2 Gyakran használt fogalmak

A cél megérteni azokat a gyakori fogalmakat, amelyeket a munkaügyi kapcsolatok szervezetében használnak.

12.3 A rendszer felépítése nem általános

A cél röviden összegezni kapcsolatrendszer felépítését.

12.4 A társadalmi partnerek hatása nem általános

A cél meghatározni, hogy a munkavállalók és a munkaadók szövetségei milyen hatással vannak a munkajogra és a munkafeltételekre.

-------------------------------------------------------------------------------

a

munkaügyi

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------


145


12.1 Történeti fejlődés

Európai történeti fejlődés A munkaügyi kapcsolatoknak hosszú története van. Már a középkor óta léteztek főként mesterembereket tömörítő szakmai egyesületek, melyeket céheknek neveztek. Az iparosodás terjedésével és a gyári munka megjelenésével párhuzamosan szakszervezetek alakultak, melyek a munkások kizsákmányolása ellen harcoltak és melyek segítségével az újonnan kialakult munkásosztály hallathatta a hangját. Az egyre növekvő társadalmi tudatosság a munka világát szabályozó törvények hozásához vezetett. Szocialista pártok alakultak, melyeket sok esetben maguk a szakszervezetek alapítottak, s ezek egyre növekvő mértékben jutottak parlamenti képviselethez. 1945 után két különböző szakszervezeti modell alakult ki. A főként Angliában jellemző rendszernek nem, vagy csak kis mértékben volt törvényi alapja, és főként helyi kollektív szerződésekre épült, valamint egy választott üzemi megbízottakból álló rendszerre, akik több, ipari kapcsolatokkal és a kollektív szerződések megalapításával kapcsolatos funkciót is betöltöttek. Sok más európai ország részletes munkahelyi törvényeket alkalmazott, melyek szabályozták a munkatanácsok létrehozását, valamint a minden ipari ágazat számára létrehozott központosított alku rendszerét. A szakszervezetek is megerősítették nemzetközi együttműködésüket, amint az egyes európai országok az acélipar átstrukturálása (Párizsi szerződés, 1951) során létrehozták az együttműködés első formáit, mely végül az Európai Gazdasági Közösség megalapításához (Római szerződés, 1957) vezetett. Az európai intézmények elkezdtek olyan javaslatokat előterjeszteni, melyek főként a gazdasági előírásokkal foglalkoztak. Ma már társadalmi előírások (európai törvények) is léteznek, melyek a társadalmi védelem egyes területeire vonatkoznak. Az Európai Unió megalapítása és a Maastrichti szerződés megkötése (1992) a társadalmi párbeszédet az európai politika állandó elemévé tette. A társadalmi párbeszédet az egyes ágazatokban az Európai Bizottság irányítja. A társadalmi párbeszéd keretében olyan projektek jönnek létre és olyan problémák megbeszélése folyik, melyek a nagy ipari ágazatokon belül mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek érdeklődésére számot tartanak. Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve egyike azoknak a projekteknek, mely az ágazaton belül a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek között folyó társadalmi párbeszéd során jött létre. 1999 június 11-én Berlinben a munkáltatók (CoESS) és a szakszervezetek (UNI-Europa, korábban Euro-FIET) egymás európai, tagállami és helyi szinten történő kölcsönös elismerésében állapodtak meg. Történeti fejlődés az egyes tagállamokban Kifejtést igényel


146


------------------------------------------------------------------------------Az európai társadalmi párbeszéd 1995-ben indult az Európai Bizottság koordinálásával. A partnerek ismeretlenek voltak egymás számára, és a kezdés néha lassú volt. A munkavállalókat és szervezeteiket az Euro-FIET (2000 január 1-től UNI-Europa) képviselte, a munkáltatókat pedig a CoESS. Úgy határoztak, hogy a szakmai oktatást és képzést is napirendre tűzik. Egymás kölcsönös elismerése mellett a napirend a következőket is tartalmazta: • • •

Közös európai képzés-program Szerződések odaítélése a közszolgálati szférában A közép- és kelet-európai országokat érintő EU-csatlakozás.

------------------------------------------------------------------------------12.2 Gyakran használt fogalmak

A munkaügyi kapcsolatok témaköréhez jónéhány szakkifejezés és meghatározás tartozik. A leggyakrabban használtak közül néhány, magyarázatával együtt alább olvasható: Döntőbíráskodás/békítés: Döntés vagy megoldás keresésének folyamata egy harmadik fél bevonásával. Központosított kollektív alku: A fő szakszervezeteket és munkáltatókat képviselő egyesületek között folyó tagállami szintű tárgyalás bonyolítására létrehozott keretrendszer. Kollektív alku: A szakszervezetek és munkáltatók között folyó tagállami szintű tárgyalás bonyolítására létrehozott keretrendszer. Konferencia: A szakszervezeti képviselők fő értekezlete. Vitás kérdés: Egy egyént vagy csoportot érintő sérelem. Képviselő: Konferencián/kongresszuson való részvételre és szavazásra jogosult, választott szakszervezeti tag. Elhatárolás: A különböző szakképzettségek, szakmák vagy foglalkoztatási formák közötti megkülönböztetés.


147


Sérelem: A kollektív szerződés vagy a munkaügyi törvények munkáltató által történő megszegése. Üzemi megbízott: Egy cég olyan alkalmazottja, aki a szakszervezetet képviseli a munkahelyen, és ipari kapcsolatokkal összefüggő ügyekben eljár a szakszervezeti tagok nevében. Sztrájk: Megoldatlan sérelem vagy vitás bekövetkező munkabeszüntetés.

kérdés

eredményeként

Munkatanács/bizottság: A munkavállalók közül megválasztott, a vezetőséggel folytatott tanácskozásra létrehozott testület. Szakszervezeti tisztviselő: Egy szakszervezet teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja, aki egyeztet az üzemi megbízottakkal és tárgyalásokon képviseli a szakszervezetet. Tagállami szintű kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------12.3 A rendszer felépítése

Az európai társadalmi párbeszéd (rendszer) Az európai társadalmi párbeszédet az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Főigazgatósága irányítja. Ez a főigazgatóság a Munkaügy európai biztosának irányítása alatt áll. A társadalmi partnerek (CoESS és UNI-Europa) értekezletein a Bizottság képviselője elnököl. Az értekezletek elnöki feladatait és szponzorálását az Európai Bizottság látja el. A társadalmi párbeszéd értekezletei az Európai Bizottság brüsszeli épületeiben zajlanak. Itt tolmácsszolgálat is áll a résztvevők rendelkezésére. Mindez jó körülményeket biztosít a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek ahhoz, hogy tárgyalásokat folytassanak a magánbiztonsági ágazatot érintő európai ügyekről. A munkavállalókat az UNI-Europa képviseli, mely az UNI európai része. Az UNI (Union Network International: Nemzetközi Szakszervezeti Hálózat) 130 ország 900 szakszervezetét képviseli világszerte. Az UNI-Europa minden európai országból képvisel szakszervezeteket. A magánbiztonsági iparágban az UNI-Europa körülbelül 300.000 munkavállalót képvisel.


148


A munkáltatókat a CoESS képviseli. A CoESS-nek minden európai országban vannak tagjai, és közel 10.000 céget képvisel, melyek 500.000 munkavállalót foglalkoztatnak, és a teljes forgalmuk körülbelül 8.5 milliárd Euro. Tagállami szintű kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------12.4 A társadalmi partnerek hatása

Az Európai Bizottság maga szabja meg a saját szociális politikáját. Európában az Amszterdami szerződés (1997) előírja a társadalmi partnerekkel folytatott konzultációt, a szociális és munkaügyi politikát meghatározó döntések és azok érvényesítése előtt. Amennyiben a társadalmi partnerek megegyezésre jutnak a politika irányvonalát illetően, a Bizottság érvényre juttatja azt. Az indítványoknak ezt a rendszerét „zöld papír”-ként ismerjük. A magánbiztonsági ágazat társadalmi partnereinek közös érdeke elemzések és közös megállapodások létrehozása az ágazat fejlesztése céljából. Ily módon befolyásolni lehet az ágazatot is érintő szabályozást és törvényhozást, és az ágazat igényei és szükségletei szerint lehet alakítani azt. A társadalmi partnerek együttes véleményüket arra is felhasználhatják, hogy megnyerjék az Európai Bizottság támogatását. A Bizottság hatalma és tagállamokra gyakorolt befolyása nagyobb, mint az egyes partnereké. A munkaerőpiaci szervezetek az EU országaiban jelentős befolyással bírnak az európai társadalmon belül. Állami szintű kollektív szerződéseket kötnek, és a munkaerőpiacot érintő törvények előkészítésében is részt vesznek. Az állami szinten létrejött megállapodások általában érintik a munkaerőpiacot általánosan szabályozó előírásokon túl a fizetések, a bérek, a társadalmi járulékok, a nyugdíjak, a képzések, a munkaidő és a munkafeltételek kereteit is. A rendszer fő vonalai a következők: A munkáltatók központi szervezete és a munkavállalók központi szervezete

Központi megállapodás

A munkáltatók szervezete és a szakszervezet

Kollektív szerződés

A vállalkozás és munkavállalói oldalról az üzemi megbízott

Helyileg megkötött szerződések

A vállalkozás és a munkavállaló

Munkaszerződés


149


Miután a központi szervezetek létrehozták a központi bérmegállapodást, a szakszervezetek és a munkáltatók szervezetei megtárgyalják az apróbb részleteket, hogy azok illeszkedjenek az egyes ágazatok, mint a magánbiztonsági ágazat szükségleteihez. Amennyiben a központi szervezetek nem tárgyalnak, vagy nem fogalmaznak meg megállapodást vagy ajánlást, a munkáltatók szervezetei és a szakszervezetek készítik el a kollektív szerződéseket az egyes ágazatok számára. Ezek a szerződések foglalkoznak a bérezéssel és a munkavégzés feltételeivel. Amint a tárgyalások állami és ágazati szinten befejeződnek, a szerződéseket a vállalkozások, önkormányzatok és intézmények igényeihez igazítják. Múltbéli tapasztalatok azt mutatják, hogy a kollektív szerződések további lehetőségeket biztosítnak a munkaidő, bérezés és egyéb munkafeltételek helyi szinten történő rendezésére. Ahogy minden munkáltatónak jogában áll központi és fiókszervezetek létrehozása, a munkavállalóknak szintén joguk van ahhoz, hogy szakszervezetekbe tömörüljenek. A szakszervezeti tagság és maguk a szervezetek valójában jobb szerződéseket és jobb munkafeltételeket jelentenek. A biztonsági őrt alkalmazó cégnél meglévő tényleges munkaügyi kapcsolatok leírása. Tagállami szintű kifejtést igényel


150



Munkaügyi szabályozás

13.0

Kitűzött célok

13.1

A munka törvényi szabályozása

13.2

Kollektív szerződések

13.3

Vállalati szabályok

13.4

Egyedi munkaszerződések

13.5

Dolgozói tájékoztatók

13. fejezet: Munkaügyi szabályozás

151


13.0

Célok

13.1 A munka törvényi szabályozása

A cél felsorolni a fő tevékenységeket a munka törvényi szabályozásával kapcsolatban, amelyek hatást gyakorolhatnak az iparágra. -------------------------------------------------------------------------------

13.2 Kollektív szerződések

A cél a kollektív szerződések alapvető pontjainak leírása. -------------------------------------------------------------------------------

13.3 Vállalati szabályok

A cél röviden összefoglalni a szakszerű foglalkoztatás általános szabályait. -------------------------------------------------------------------------------

13.4 Egyedi munkaszerződések

A cél röviden összefoglalni munkaszerződések alapelveit.

az

egyedi

13.5 Dolgozói tájékoztatók

A cél a dolgozói tájékoztató mint olyan eszköz bemutatása, mely kielégíti a dolgozó információ iránti szükségleteit.

-------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------


152


13.0

Általános célok

Célok: A társadalmi partnerek egyetértenek abban, hogy a jó munkafeltételek biztosítása jelentős tényező az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségének meghatározásában. A munkáltatók szervezetei és a szakszervezetek között fennálló, az ipari kapcsolatokat meghatározó egészséges hangulat és a jó munkafeltételek növelik a munkavállalók állásukkal kapcsolatos elégedettség-érzését, s ez képessé teszi őket arra, hogy egyre jobbá tegyék az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A közösen megállapított és elfogadott szintű díjazás, az egészségügyi és biztonsági rendszerek és eljárások, a rendszeres szakképzés, a személyes előmeneteli és karrierlehetőségek, a munkavállalók szerveződése és mindebbe történő bevonása mind olyan tényezők, melyek előnyösen járulnak hozzá az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségéhez, s melyeknek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szerves részét képezik. A szakképzési program során a hallgatók ismereteket szereznek a következőkről: • • • •

Munkajog Kollektív szerződések Vállalati szabályok Munkaszerződés

A hallgatóknak ismerniük kell (nem részletesen) a törvény és a kollektív munkaszerződések létrehozásának útját. Azt is tudniuk kell, hogy a partnerek milyen szerepet töltenek be a munkaügyi kapcsolatok területén. Tudniuk kell, hogy kik az üzemi megbízottak, és hogyan lehet velük kapcsolatba lépni. Tisztában kell lenniük azzal, hogy mi a munkatanács, kik a tagjai és hogyan lehet velük kapcsolatba lépni. Tagállami szinten azt is tudniuk kell, hogy ki kicsoda annak a cégnek a viszonylatában, amelynek dolgozni fognak. -------------------------------------------------------------------------------


153


13.1 A munka törvényi szabályozása

Munkajog: • • • • • • •

munkaidő bérminimum munkafeltételek társadalombiztosítás egészség és biztonság (munkavédelem) munkatanács stb.

Tagállami szintű kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------13.2 Kollektív szerződések

Kollektív munkaszerződések: • • • • • • • • • • • • •

bérek munkaidő és műszakok beosztása szabadság nyugdíj táppénz a munkaszerződés kritériumai költségtérítések egészség és biztonság (munkavédelem) utazással kapcsolatos térítések és juttatások képzés feladatkörök és munkaköri leírások felszerelés/egyenruha stb. biztosítása stb.

Tagállami szintű kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------13.3 Vállalati szabályok Szabályok a cégnél: • • • • • • •

viselkedési kritériumok öltözködési előírások (dress code) törvényi előírások teljesítmény-értékelés felszerelés (zseblámpák, hordozható eszközök) mi a teendő betegség esetén stb.

kommunikációs



154


13.4 Egyedi munkaszerződések

Az egyedi munkaszerződés: • • • • •

a partnerek (munkavállaló és munkáltató) a kezdés dátuma egész munkaidő/részmunkaidő és a munkaórák száma fizetés és előmeneteli lehetőségek stb.

Tagállami szintű kifejtést igényel ------------------------------------------------------------------------------13.5 Dolgozói tájékoztatók

Gyakorlat egy szolgáltató cégnél. A hallgatónak ki kell töltenie ezt az egyéni tájékoztatót. Azokat a tételeket is ki kell pipálnia, melyekről tanult. Ez a tájékoztató a munkavállaló rendelkezésére álló olyan eszköz, melynek segítségével kiegészítheti a munkafeltételeivel kapcsolatos ismereteit. Név: _______________________________ Munkába állás dátuma: __________/_______ Munkaterület: ________________________ Közvetlen felettes: ____________________ • • •

Végeztek-e háttérellenőrzést (erkölcsi bizonyítvány)? igen/nem Végeztek-e egészségügyi vizsgálatot? ____/____ _______ Adtak-e írásbeli szerződést? ____/____ _______

Munkafeltételek • • • • • • • • • • •

próbaidő munkaidő és szolgálati beosztás szünetek táppénzre jogosultság és a beteget jelentést szabályozó eljárások teendők szolgálat közbeni sérülés esetén ruházat és azonosító kártya fizetés és fizetési nap éves szabadság adóigazolás ás banki kapcsolat személyes adatok változásai üzemi megbízott

Egészségügyi ellátás a cégnél •

Igénybe vehető orvosi rendelő


155


Egészség, biztonság és jólét (munkavédelem) • Általános egészségügyi és biztonsági utasítások • Munkahelyi kockázatok • Egészségügyi és biztonsági szervezetek • Biztonsági képviselő • Biztonsági nyilatkozat Dolgozó közösség Információk a cégről: • Feladatok és értékek • Az egység, amelyben dolgozom • Szabályok, felelősség és a kollégák támogatása • Új munkavállalók alkalmazása és szakképzés Kiegészítő anyagok: • Tájékoztató a cégről • Vállalati szabályok • Kollektív szerződés • Sérelmi és fegyelmi eljárások • Zaklatás esetén követendő politika és eljárások • ...... A munkahelyre vonatkozó ismeretek • A munkával és a munkahellyel kapcsolatos kockázatok • Személyi védőfelszerelés használata • Elsősegélynyújtásra vonatkozó utasítások • Vészhelyzeti számok és utasítások • Biztonságos munkamódszerek • Az ügyféllel kapcsolatos speciális utasítások Az ügyfél • A cég és az ügyfél között létrejött megállapodás ismerete • Az ügyfél cég tulajdonságai és jellegzetességei • Az ügyfél és annak ügyfelei • Együttműködés az ügyféllel (jelentések, értekezletek...) • Kontaktszemélyek a cégnél • Különleges egészségügyi és biztonsági kérdések az ügyfél cégnél • Visszajelzés a saját és/vagy ügyfél cég felé Tagállami szintű kifejtést igényel -------------------------------------------------------------------------------


156


14. fejezet

Az értékelés kritériumai Összefoglalás: Az egész kurzus folyamán végzett munka

100%

Technika: Helyszíni megismerés és fejlődés

50%

A munkahelyi rendszerekről készített beszámoló

25%

Írásbeli vizsga

25%

A teljesítmény kritériumai: A teljesítmény részletezésre.

kritériumai

osztályozó

lapokon

kerülnek

Osztályozás: Átment

50% - 64%

Dicséretes

65% - 79%

Kiváló

80% - 100%

14. fejezet: Az értékelés kritériumai

157

Az európai biztonsági őri alapképzés kézikönyve 1999 December

Recommend Documents